Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról

„Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról” A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakmai munkájának részét képezi többek között az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzatok részére készített beszámolók, melyek által tájékoztatást adunk a lakosság egészségi állapotáról, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás 30. § (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Ügyrendje VII. fejezet 1.5 c) pontja alapján végezzük a lakosság egészségi állapotának és az egészséget befolyásoló tényezőknek egybevetett elemzését is.

A tájékoztatás célja, hogy az önkormányzat vezetői és képviselői ismerjék meg a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos problémákat, melyek ismeretében a kedvezőbb irányú befolyásolásra hivatalból is lehetőségekkel rendelkeznek. A lakosság egészségi állapotának javításához népegészségügyi beavatkozások szükségesek, melyek rendkívül sokoldalúak, és jellemzően nem az egészségügyi ellátás feladatkörébe tartoznak. Az egészségügyi törvény szerint a „népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése".

1

A lehetséges beavatkozók köre tehát túlmutat az egészségügyön, de az önkormányzatokon is, gyakorlatilag felöleli a társadalom minden szféráját, melyben meghatározó szereplő maga az egyén is, a saját egészségét tudatosan befolyásoló magatartásával. "Az egészségügy időnként valamennyiünk számára fontos. A népegészségügy valamennyiünk számára mindig fontos."

1

Bízunk abban, hogy a jelen tájékoztató anyagunk hasznos segítséget nyújt prevenciós programok, helyi fejlesztési koncepciók kidolgozásához. A

tájékoztató

bevezetésképpen

bemutatja

a

megye

településszerkezetét,

demográfiai

és

népmozgalmi helyzetét, továbbá elemzi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosság halálozási és megbetegedési viszonyait. Ezen mutatók ismeretében kiemelten kezeli a korai (15-64 év közötti) életszakaszban bekövetkező halálozási és megbetegedési eseményeket. Nemzetközileg elfogadott gyakorlat szerint ezen – korai - életszakaszban a fejlettebb társadalmakban már nem szabad elhalálozni, figyelembe véve az egészségügy felkészültségét, illetve a káros hatások társadalmi szintű kiküszöbölési lehetőségeit, de az egyéni egészségtudat fejlettségi szintjét is.

1

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága, 1/2010-2014 (2010. június 16.) számú állásfoglalása

2

A 65 év alatti halálozások hátterében többek között az egészségtelen életmód, környezeti szennyezések, egészségügyi ellátás hozzáférhetőségeinek különbségei, társadalmi- gazdaságiszociális esélyegyenlőtlenségek állhatnak, amelyek érinthetik a teljes lakosságot, vagy annak nagyobb csoportjait. A kiváltó okok erőssége, a káros hatások összegződése pedig jóval korábbi életkorba tolja át a kapcsolatba hozható betegségek kialakulását, és így a végzetes kimenetel is korábbi életkorokban következik be. Tájékoztató anyagunk a halálozási és megbetegedési viszonyokon belül kiemelten foglalkozik a szív-és

érrendszeri

megbetegedések

átfogó

leíró

epidemiológiai

elemzésével,

mely

megbetegedési főcsoporton belül elemzi az ischaemiás szívbetegség valamint az akut miokardiális infarktus előfordulásának helyzetét Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos adatok tükrében. Halálozási viszonyok tekintetében az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Halálozási Mutatók Információs Rendszere adatai alapján végeztük elemzésünket. A megye megbetegedési helyzetének elemzéséhez több forrásból gyűjtöttük adatainkat: o

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet - Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatai (NSZR)

o

Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – OEP által finanszírozott szív-és érrendszeri megbetegedések esetszámai

o

Központi Statisztikai Hivatal - kétévenként kötelező, a „Kimutatás a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek betegségeiről”

o

Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) által gyűjtött adatok

Településszerkezet, népesség száma és jellemzői A népesség összetételét befolyásolja az adott területen élő lakosság száma, kormegoszlása, halandóságának szintje, a bevándorlás és elvándorlás nagysága. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezete, 2013. január 1.

Forrás: KSH, Területi statisztika, Táblák (STADAT)

3

A települések megoszlása népességnagyság kategóriák szerint, 2013. január 1.

Forrás: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban,2013. A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett népességadatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 358 településén élő népesség lélekszáma 2014. január 1jén 674 999 fő volt, 7 351 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. 2

A lakónépesség alakulása, 2011-2014. Megnevezés

2011

2012

2013

2014*

Lakónépesség, január 1, ezer fő Férfi

326

328

325

322

Nő

359

361

357

353

Összesen

685

689

682

675

168

165

163

-

több városban

233

236

233

-

községekben

283

288

286

-

Ebből: megyeszékhelyen

*az üres cellák tekintetében még nem rendelkezünk adatokkal 2

A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett

4

2013. január 1-jén a megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 28 városban, 42 százaléka községekben, nagyközségekben élt. A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen meghatározzák. 2014. évi előzetes adatok alapján ezen, százalékos arányokban jelentős változások nem voltak megyénk területén. Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. Ezen tájegységeken az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus, jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el, valamint néhány kivétellel a megye északi részén, a szlovák-magyar határhoz közel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ezen településtípusba tartozó települései közül 18 település lakosságszáma a 2011-es népszámlálás alkalmával nem érte el a 200 főt, továbbá népessége legalább 30%-át elvesztette a legutóbbi két népszámlálás között. Ezek a települések: (Bódvarákó, Becskeháza, Büttös, Debréte, Gagybátor, Irota, Kány, Tornabarakony, Tornaszentandrás, Litka) Borsod-Abaúj-Zemplén egyik hagyományosan aprófalvas területén, a Csereháton vannak. Tőlük kissé nyugatabbra, de még mindig a határhoz közel fekszik három település (Imola, Égerszög, Varbóc), amelyeket az Aggteleki-karszt, ezzel együtt a nemzeti park határol észak felől. Tőlük keletre, a Zempléni-hegység két oldalán van további négy település. Arka és Pányok a hegység északnyugati tövében, míg Füzérkajata és Háromhuta a másik oldalán helyezkedik el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még egy 200 fő alatti település népessége csökkent 30%-kal a legutóbbi két népszámlálás között: Bükkmogyorósd, mely a Bükk hegységtől északra fekszik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint összesen 58 olyan település volt megyénkben (a megye településeinek 16%-a), amelynek lakosságszáma nem érte el a 200 főt. Ezeken a kis lélekszámú településeken él a megye összlakosságának 0,88 %-a. Ezen települések korszerkezete öregedő: 1970-ben még közel ugyanannyi gyermekkorú volt, mint időskorú, azonban a legutóbbi népszámlálás alkalmával a 60 évesek és idősebbek már három és félszer voltak többen a 15 éven aluliaknál.

3

3

KSH, 2014. április. Települések a lét határán

5

200 fő alatti települések elhelyezkedése a megye területén

Piros jelzésű települések: lakossága nem érte el a 200 főt és népessége a legutóbbi két népszámlálás között legalább 30%-al csökkent Zöld jelzésű települések: valamennyi 200 fő alatti lélekszámú település

Népesedési helyzetünk az Európai Unióban Magyarország népesedési viszonyai kedvezőtlenebbek az Európában megfigyeltektől, hazánkban közel három évtizede folyamatosan csökken a népesség. Az országot öregedő és fogyó népesség jellemzi, a népesség természetes utánpótlását jelentő termékenység tartósan nem éri el a reprodukciós szintet. Mindez nemzetközi összehasonlításban is magas és csak igen lassan javuló halandósággal társul. A folyamatokat döntően befolyásolja a népesség öregedő korösszetétele, az életmód, melyet súlyosbít a nemzetközi összehasonlításban még mindig magas halandóság. A természetes fogyást a nemzetközi migrációs folyamatok mérséklik. 2011-ben az Európai Unió 27 tagországa közül a népesség száma – a természetes népesedési folyamatok és a nemzetközi vándorlás egyenlegeként – nyolcban fogyott. Közülük hat ország 2004-ben vagy azután csatlakozott a közösséghez, a régi tagországok közül mindössze Görögország és Portugália tartozott ide. 2011-ben mind a nyolc országot természetes népességfogyás jellemezte, amit Bulgáriában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Portugáliában tovább erősített a nemzetközi vándorlási veszteség, míg Magyarországon a vándorlási nyereség fékezte a folyamatot. A születések és a halálozások számának változása, illetve a várható élettartam folyamatos emelkedése jelentős hatással van a népesség korstruktúrájára. Legfontosabb változás az idősebb korosztályok arányának növekedése valamint a gyermekkorúak korcsoportjának csökkenése. Magyarországon az EU-28 átlagánál alacsonyabb mind a 0–14 évesek (14,5%), mind a 65 éves és idősebbek (16,9%) aránya. A tagállamok közül az öregedési index alapján legkedvezőbb korszerkezetű Írországnál hazánkban 7,1 százalékponttal kisebb a gyermekkorúak aránya, és 5 százalékponttal nagyobb az időskorúaké.

4

4

KSH, EU-INFO

6

A 65 éves és idősebbek népességen belüli aránya, és az öregedési index az Európai Unió országaiban, 2012. január 1.

Forrás: KSH, EU-INFO Magyarországon 2001 elején száz gyermekkorúra 91 időskorú személy jutott, 2014. január 1-jén 121. A főváros és a megyék sorrendjében Budapest öregedési indexe a legmagasabb (148). A mutató (száz gyermekkorúra jutó időskorú személyek száma) értéke Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt közel negyed évszázad alatt kétszeresére emelkedett, míg 1990 elején száz gyermekkorúra csupán 53 időskorú személy jutott, addig ez a mutató 2001-ben 76, 2014. január 1-jén pedig 106-ra emelkedett. A fejlett országokban a népességszám tartós és folyamatos csökkenése önmagában is nyugtalanító jelenség, mindez azonban a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ami a korösszetétel torzulásával, illetve a gyermek- és a fiatal-, valamint az időskorú népesség korosztályainak kedvezőtlen arányváltozásával jár együtt. A népesség öregedése önmagában kedvező folyamat, hiszen a megszületett nemzedékek közül egyre többen érik el, illetve élik meg az időskort, vagyis emelkedik a megszületett nemzedék tagjai által leélt összes életévek száma. Ennek értékét egy főre vetítve kapjuk meg az adott nemzedék tagjainak átlagosan várható élettartamát. A népesség öregedésének egyik alapvető és pozitív eredménye a várható élettartam emelkedése.

5

5

KSH, Társadalmi helyzetkép, 2010.

7

Forrás: adatok KSH, ábra saját szerkesztés Magyarország halálozási viszonyai alapján a legrosszabb helyzetű országok közé tartozik Európában és ehhez a területi egyenlőtlenségek is hozzájárulnak. A mortalitás földrajzi különbségeinek és azok időbeli változásának bemutatására a születéskor várható élettartam, és a százezer főre jutó standardizált potenciális 70 évből elvesztett életévek mutatója a legalkalmasabb. A releváns földrajzi eltérések hátterében az életmódbeli eltérések, a különböző társadalmi és gazdasági tényezők, a szociális és egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés állnak. A férfiak születéskor várható élettartama a vizsgálat 13 év (2000-2012.) leforgása alatt Vas megye mellett Borsod-Abaúj Zemplénben javult a legkisebb mértékben, kevesebb, mint 3,5 esztendővel. A nagyobb számú hátrányos helyzetű térséget magukban foglaló megyék közül – Szabolcs-SzatmárBereg, Somogy, Baranya, és Borsod-Abaúj-Zemplén – kizárólag Szabolcs-Szatmár-Beregben emelkedett a férfiak születéskor várható élettartama az országos átlag feletti szinten, így csak ott tapasztalható felzárkózás a férfiak életkilátásaiban. A nők esetében sem kedvezőbb a kép a férfiaknál, Hajdú-Bihar megyében növekedett legnagyobb mértékben a születéskor várható élettartam, ha a hátrányos helyzetű közigazgatási területre vonatkozó születéskor várható élettartamokat vizsgáljuk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével mindegyik idesorolható területen (Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Baranyában) az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett ez a mutató.

8

A születéskor várható élettartam változása megyénként és nemek szerint 2000 és 2012 között

Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012. A születéskor várható élettartam változása megyénként és nemek szerint 2000, 2012. Férfi

Nő

Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000, 2012.

9

2012-ben a magyar férfiak születéskor várható élettartama 71,5, a nőké 78,4 év volt. Az előbbiek 4,4, az utóbbiak 2,8 esztendővel remélhetnek hosszabb életet, mint az ezredfordulón. 2012-ben egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében született fiú újszülött 4,6 évvel számíthat rövidebb életre, mint egy fővárosban világra jött társa, a lányoknál ez a különbség kevesebb: 2,4 év.

Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Észak Magyarországon, 1990; 2001; 2013 években 80 79 78 77 76 75 74 73 72 71 70 69 68 67 66 65 64 63 62

Borsod-Abaúj-Zemplén

Észak-Magyarország

Nógrád

Heves

Magyarország

1990

2001

2013

férfi

1990

2001

2013

nő

Forrás: adatok KSH, ábra saját szerkesztés

2012-ben országosan átlagban a férfiak 3312-vel, a nők 1307-tel kevesebb esztendőt vesztettek el százezer főre számítva a potenciális 70 évből, mint az ezredfordulón. 2012-ben a legkedvezőtlenebb helyzet mindkét nem esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, ahol a férfiak elvesztett életéveinek száma továbbra is öt számjegyű (10 739 életév), míg a nők vesztesége ennek megközelítőleg a fele (5 576 életév).

A vizsgált 13 esztendőben a nők esetében az elvesztett életévek száma Borsod-Abaúj Zemplénben és Győr-Moson-Sopronban mérséklődött a legkisebb mértékben, mindkét közigazgatási területen alig több mint 7 százalékot volt meghaladó a csökkenés. Országos átlagban összesen csaknem negyedével csökkent az elvesztett életévek száma.

10

Nők és férfiak százezer főre jutó standardizált elvesztett életévei a potenciális 70 évből megyénként és nemek szerint, 2000, 2012. Férfi

Nő

Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012.

11

A százezer főre jutó standardizált, potenciális 70 évből elvesztett életévek változása megyénként és nemek szerint 2000 és 2012 között

Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012.

A férfiak és nők idő előtti és elkerülhető halálozásainak csökkenése jelentősen hozzájárul a születéskor várható élettartamok emelkedéséhez, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a területi egyenlőtlenségeket sem. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindkét indikátor (várható élettartam, életévi veszteség) szerint és nemenként is az egyik legalacsonyabb mértékű javulás volt tapasztalható 2000-2012 időszak alatt.

Az egyenlőtlenségeket figyelembe véve 2012-ben Budapest II. kerületében a férfiak születéskor várható élettartama 78,9, a nőké 82,9, a Bodrogközi térség értékei pedig 64,2 és 76 év volt. Egyes fővárosi kerületekben élők várható élettartama annyi, mint Angliában, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogközi térség férfi lakosai rövidebb életet remélhetnek, mint Moldovában, a nők értéke pedig Ukrajna szintjén van.

6

6

KSH, A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012.

12

Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma

A népesség korösszetétele Magyarország megyéiben, 2013. január 1.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességcsökkenés és az öregedés mellett a két nem korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 52 százaléka 40 évnél fiatalabb, a nőknél ez az arány 46 százalék. 40 évesek korcsoportjáig férfitöbblet uralkodik, majd a 40-49 éves korosztályában a két nem létszáma kiegyenlítődik, és az 50 év feletti korcsoportokban már a nők vannak túlsúlyban a férfiak korai életszakaszban (15-64 évesek) bekövetkező elhalálozása miatt.

13

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének életkor és nemek szerinti összetétele, 2014. január 1.

Forrás: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban,2013. Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének életkor és nemek szerinti összetétele a népességcsökkenés kezdetekor és jelenleg 1992. január 1.

2014. január 1.

Forrás: KSH, a magyar régiók és megyék interaktív korfája

14

2014-ben száz aktív korúra 23 gyermek és 39 időskorú személy jutott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az eltérő település szerkezet miatt járásonként a korösszetétel jelentősen eltért, száz aktív korúra gyermekek esetében az Encsi járásban jutott a legtöbb (36 gyermek), és a Tokaji járásban a legkevesebb (20 gyermek). Az időskorúak eltartottsági rátája a Mezőkövesdi járásban (száz aktív korúra 44 időskorú személy jutott) volt a legnagyobb, és az Encsi járásban a legkisebb (száz aktív korúra 31 időskorú személy jutott). A gyermek- és időskorúak számát együttesen vizsgálva továbbra is legmagasabb az eltartási mutató a Cigándi járásban (72), a legalacsonyabb a Tiszaújvárosiban (57). Népmozgalmi események alakulása

élveszületés/halálozás száma ezer lakosra

Élveszületések és halálozások ezer lakosra vetített száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 14 13

13

13,3

13,8 14

14,2

10,1 10

10,2

13,8

14,1

13,7 13,9

14,3

14,00 14

14,2

12 11 10

10,6 10,4

10,8 10,2

10,5

10,2

9,7

9,6

9,8

9,8

9 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 halálozás

élveszületés

Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Ezer lakosra jutó élveszületések száma, Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

15

Ezer lakosra jutó halálozások száma, Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

16

Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

Ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás mértéke Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés

A népesség gyarapodása vagy fogyása alapvetően a születések és a halálozások alakulásától, illetve e két népmozgalmi folyamat egymáshoz viszonyított számától függ. Ez határozza meg a népesség természetes szaporodásának/fogyásának mértékét és irányát.

17

A születések és a halálozások a természetes népmozgalmi jelenségek meghatározói, szemben a mechanikus népesedési folyamatokkal, amelyek közé a helyváltoztatással együtt járó belföldi és nemzetközi vándorlás tartozik. A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2001-2013.

Forrás: KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban,2013. Az élveszületések és a halálozások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2013 - 2014. I. félévig

Forrás: KSH, Fókuszban a megyék – 2014. I. félév

18

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességfogyás nagyobb mértékű az országosnál. 2014 év eleji lakónépesség 674 999 fő volt, 1,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a gyermekkorúak (0– 14 éves) és a felnőtt korúak (15–64 éves) száma csökkent, addig az időskorúaké (65 éves és idősebb) nőtt. Előzetes adatok szerint a 2014-es év első hat hónapjában (2014. január–júniusban) több gyermek született, és kevesebben haltak meg az előző év azonos időszakához képest. Az élveszületések száma 6,5%-kal nőtt, a halálozásoké 2,3%-kal csökkent. A természetes népmozgalomból adódó népességfogyás üteme tovább lassult. Természetes fogyás következtében 1521 fővel csökkent a megye lakónépessége az év első felében. Idén az első félévben 55%-kal kevesebb csecsemő hunyt el, mint tavaly ebben az időszakban. 2014. I. félévében ezer élveszületésre 4,5 csecsemőhalálozás jutott.

7

Ezer élveszületésre jutó 1 éven aluli elhalálozások száma Észak-magyarországon az országos adatok tükrében, 2001-2013.

7

KSH, Fókuszban a megyék – 2014. I. félév

19

Csecsemőhalandósági arány 3 éves átlaga megyénként, 2011–2013. (országos átlag 4,96 ezrelék)

Borsod 9,06 Nógrád 7,53 Győr 5,46 Vas 5,23

Zala 3,93

Komárom 4,63

Veszprém 6,16

Bp. 3,33

Pest 3,56

Fejér 5,30

Somogy 8,03

Szabolcs 5,60 Heves 5,53

Jász 5,20

Hajdú 4,00

3,33 - 4,00 (4) Bács 5,13

Tolna 5,60

Békés 4,43

4,43 - 4,76 (4) 5,13 - 6,16 (9)

Csongrád 4,76

7,53 - 8,03 (2) 9,06 -

(1)

Baranya 4,56

Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés Forrás: KSH, STADAT táblák, saját szerkesztés

Általános halálozás A halálozás struktúrája a teljes borsod megyei lakosság körében A 0-X éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2008-2012.

Nők 2110; 9% 4659; 20%

904; 4%

1673; 7% 1151; 5% 1883; 8%

6312; 26%

Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) Légzőrendszer betegségei (BNO-10.:J00-J99)

1957; 8% 1485; 6% 1769; 7%

Rosszindulatú daganatok (BNO-10.:C00-C97)

Férfiak

Emésztőrendszer betegségei (BNO-10.:K00-K93) Külső okok (BNO-10.:V01-Y98)

11110; 44%

Egyéb

13229; 56%

Forrás: HaMIR, saját szerkesztés

20

A megyénkben bekövetkezett halálesetek több mint 90 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek, mint pl. a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a daganatok. A két nem halálozási struktúrája eltérő az általános halálozás tekintetében. A keringési rendszert érintő elhalálozások férfiaknál 44, nőknél 56 százalékos halálozási részarányt képviseltek a vizsgált öt év (2008-2012) összevont adatai alapján. Míg a rosszindulatú daganatok haláloki súlya tekintetében a férfiak voltak érintettebbek 26%-os aránnyal, nők esetében ez az érték 20% körül alakult. Magyarország jelentős halandósági többletet mutat nem csupán az Európai Unió legfejlettebb országaihoz képest, hanem az Unióhoz hazánkkal egyszerre vagy később csatlakozott országokhoz viszonyítva is. A 65 évesnél fiatalabb magyar férfiak halandósága 2,5-szerese ugyanezen korcsoport esetében az Unió legfejlettebb országaiban tapasztalható halálozási átlagánál. A 65 évesnél fiatalabb magyar nők halálozása 1,7-szerese a legfejlettebb Uniós országok átlagos halálozási szintjének.

A teljes halálozás alakulása Magyarországon az Európai Unió átlagainak tükrében, 1980 és 2012 között, (SDR/100 000 fő)

EU members before May 2004= 2004 májusa előtt csatlakozó országok átlaga = EU(15) EU members since May 2004= 2004 májusa után csatlakozó országok átlaga = EU(10)

EU = EU(27) átlaga

SDR: Standardizált Halálozási Arány

21

A 0-64 éves korban bekövetkezett teljes halálozás alakulása Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)

SDR:standardizált halálozási arány

Forrás: WHO/Europe, European mortality database (MDB), 2014 Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált halálozás alakulása Borsod-AbaújZemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak

Standardizált Halálozási Arányszám 100000 főre

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Magyarország

1500 1450 1400 1350 1300 1250 1200 1150 1100 1050 1000 2008

2009

2010

2011

2012

Év

22

Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált halálozás alakulása Borsod-AbaújZemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők



Magyarország

800 780 760 740 720 700 680 660 640 620 600 2008

2009

2010

2011

2012

Év

Forrás: HaMIR, saját szerkesztés Az általános halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi halálok terén a férfiak érintettsége súlyosabb a nőkénél, közel kétszerese a standardizált halálozási arányuk. Ugyanakkor pozitív jelenség, hogy a férfiaknál a vizsgált években az általános halandóság mutatójának csökkenése volt tapasztalható, nőknél 2010-ben történt csak javulás, a többi években emelkedés mutatkozik. Mindkét nem esetében az országos átlagot meghaladóan alakult a teljes halálozási arány értéke. Az összes halálok miatti halálozás területi egyenlőtlenségei A 0-X éves férfiak és nők halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-AbaújZemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012.

Korcsoport

0 1-14 15-64 65-74 75+ 0-X A magyar átlagnál szignifikánsan

Standardizált Halálozási Hányados (%) /zárójelben a halálesetek száma/ 2008-2012. Férfiak Nők 160,2 (286) 146,1 (118) 124,9 118,3 (9874) (4396) 116,9 108,4 (6021) (4318) 110,4 106,5 (8674) (14706) 117,6 109,1 (24704) (23538) magasabb/alacsonyabb

23

A megyénkben élő lakosság valamennyi vizsgált korcsoportjában és mind két nem tekintetében a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek mutatkoznak az általános halandóságon belül. A legnagyobb eltérés az egy éves kort be nem töltöttek körében tapasztalható, majd az 1-14 évesek körében is 46%-ot meghaladó értéket mutat. A 15-x évesek korcsoportjában a férfiak érintettsége az országos átlaghoz képest kifejezettebb a nők körében tapasztaltaktól.

24

Az általános halálozás okozta járási területi egyenlőtlenségeket vizsgálva itt is láthatjuk a férfiak fokozottabb érintettségét, mely érték a hazai átlagot valamennyi járási területen meghaladta, bár a miskolci és tiszaújvárosi járás erősen megközelítette a hazai halálozási szintet. Nőknél a tiszaújvárosi járásban tapasztalható általános halálozási érték az országos halálozási szinttel azonosnak bizonyult a vizsgált öt évben.

25

Korai halálozás Összes halálok miatti korai halálozás struktúrája A 15-64 éves férfiak és nők haláloki struktúrája, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2008-2012.

Nők Rosszindulatú daganatok (BNO-10.:C00-C97)

392; 9% 642; 7%

324; 7% 1331; 13%

2929; 30% 1673; 38%

472; 11%

Férfiak 1306; 13%

276; 6%

Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) Légzőrendszer betegségei (BNO-10.:J00-J99) Emésztőrendszer betegségei (BNO-10.:K00-K93) Külső okok (BNO-10.:V01-Y98)

490; 5% 3176; 32%

Egyéb

1259; 29%


A két nem idő előtti (15-64 évesek) általános halálozási struktúrája eltérő a teljes életszakaszban bekövetkező halálozásokétól. A keringési rendszert érintő elhalálozások tekintetében fordulat következett be, miszerint a férfiak érintettebbek ebben az életszakaszban, mint a nők, továbbá a férfiak esetében vezető halálok maradt, míg a nőknél a rosszindulatú daganatok haláloki súlya került az első helyre.

Az összes halálok miatti korai halálozás alakulása Az általános korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi halálok terén a férfiak érintettsége nagyobb a nőkénél. Mindkét nemnél a vizsgált években az általános halandóság mutatójának csökkenése volt tapasztalható, majd nőknél erőteljesebben, férfiaknál mérsékeltebben emelkedett. Az általános korai (15-64 évesek) halálozás megyénkben tapasztalható értékei mind férfiak, mind a nők esetében az országosan javuló halálozási szintet meghaladóan alakult.

26

Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak



Magyarország

900 850 800 750 700 650 600 550 500 2008

2009

2010

2011

2012

Év

Az összes halálok (BNO-10: A00-Y98) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők



Magyarország

360 340 320 300 280 260 240 2008

2009

2010

2011

2012

Év


27

Az összes halálok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei

Az általános idő előtti halálozás okozta járási területi egyenlőtlenségeket vizsgálva a férfiak fokozottabb érintettsége itt is jelentős, azonban a korai halálozás hazai átlagát férfiaknál a miskolci és

28

tiszaújvárosi járás területén jól közelítette ezen érték, míg a többi területeken meghaladta azt. A 30%ot elérő magas halálozási többlet férfiaknál hét járási területet érintett megyénkben. Nőknél hat járási területen a hazai szintet közelítette a halandóság, és három járás esetében több mint 30%-kal meghaladta azt.

29

Az összes halálok (BNO-10.:A00-Y98) miatt bekövetkező becsült halálozási kockázat alakulása, Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző halálozási kockázatú járási területein élő 15-64 éves lakosság körében , 2007-2012. (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Férfiak Magyarország

Gönci járás

2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka)


Gönci járás

Nők Magyarország

1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007

2008

2009

Évek

1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 2008

2009

2010

2011

2012

Évek

Mezőkövesdi járás Becsült Halálozási Kockázat (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka)

Mezőcsáti járás

1,15 1,05 0,95 0,85 2009

2010 Évek

2011

Magyarország

1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007

2008

2009

2012

2010

2011

2012

Évek

Mezőkövesdi járás

1,25

2008

2012

1,40

Magyarország

1,35

2007


Magyarország

1,80

2007

2011

Évek



Mezőcsáti járás

2010

Magyarország

1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Évek

30

Miskolci járás

Magyarország

1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 2007

2008

2009

2010

2011

2012



Miskolci járás

Magyarország

1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 2007

2008

2009

Tiszaújvárosi járás

1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 2008

2009

2010

2011

2012



Magyarország

1,25

2007

2011

2012

Évek

Évek


2010

Magyarország

1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 2007

Évek

2008

2009

2010

2011

2012

Évek

Forrás:HaMIR, saját szerkesztés Az összes halálok miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes járásaiban élő lakosság kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb kiemelt halálozási kockázattal bír: A mezőcsáti járásban minkét nem tekintetében magasabb a teljes korai halálozás becsült halálozási kockázata a hazai viszonyítási szinttől, férfiaknál magasabb kockázattal bír, viszont csökkenő tendenciát mutat mindvégig. A mezőkövesdi járás női lakossága körében a korai halálozás becsült halálozási kockázata, az országos szintet 2011-ben megközelítette, majd emelkedésnek indult, férfiak körében magasabb a kockázat a hazai átlagnál, de csökkenő tendenciát követ. A gönci járás esetében férfiak korai halálozási kockázata a vizsgált hat évben az országos halálozási szint közel kétszerese volt, a nők esetében is magasabb volt a kockázat, de szintje kedvezőbb, tendenciája viszont enyhén emelkedő. Tiszaújvárosi járás területén élő lakosság általános korai (15-64 éves) halálozásának becsült halálozási kockázata a vizsgált években az országos átlagszint közeli volt, tendenciája a magyar átlagnak megfelelően csökkenő. Miskolci járásban mindkét nem korai halálozási kockázata a hazai szintet meghaladó volt, bár attól nem tért el nagyon. A hazai trenddel párhuzamosan csökkenő volt mindkét nem esetében, 2011-től nőknél erőteljesebben, férfiaknál mérsékeltebben emelkedésnek indult.

31

Keringési rendszert érintő megbetegedések / halálozások (BNO-10.:I00-I99) helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Globális helyzet Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a globális halálokok listáját, becslések szerint évente 17.5 millió ember halálát okozza, azaz az összes halálozás 30%-ért felelősek a kardiovaszkuláris megbetegedések. Az előrejelzések alapján ez a helyzet várhatóan a jövőben sem fog változni, 2015-ben ez a halálozási szám megközelíti majd a 20 milliót. A szív-és érrendszeri betegségeken belül az ischaemiás szívbetegség (ISZB) a fejlett világ egyik meghatározó haláloka. Ezen betegségcsoport okozta megbetegedés tekintetében Magyarország és azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem kivétel. A halálesetek több mint feléért a szív-és érrendszerrel kapcsolatos betegségek felelősek. A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. Földrajzi eloszlását illetőn megyén belüli területi különbözőségek is megfigyelhetőek.

Nyers halálozási arány alakulása Európában, 2012.

Forrás: WHO/Europe, European mortality database (MDB), 2014

32

A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás a 0-64 éves férfiak körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)


A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás a 0-64 éves nők körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)


33

Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás alakulása a 0-64 éves férfiak körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)


Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás alakulása a 0-64 éves nők körében Magyarországon az Európai Unió néhány tagországának tükrében, 1980 és 2012 között (SDR/100 000 fő)


Forrás: WHO/Europe, European mortality database (MDB), 2014

34

A keringési rendszert érintő megbetegedések / halálozások (BNO-10.:I00-I99) Borsod-AbaújZemplén megyei helyzete a hazai adatok tükrében 2008 - 2012 közötti időszak összevont keringési rendszert érintő halálozási adatai 2008-2012 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a keringési rendszert érintő haláloki csoport valamennyi korcsoportban és mind két nem körében összesen 24 339 halálesetet követelt, mely a teljes megyei halálozás felét tette ki. Ezt a haláloki csoportot követi a rosszindulatú daganatos megbetegedések csoportja, mely a vizsgált időszakban a halálozások 23 százalékáért volt felelős. A korai (15-64 évesek körében) életszakaszban bekövetkező okspecifikus halálozás a megye lakossága körében 4 435 halálesetet követelt, mely az idő előtt bekövetkező összes halálozások 30 százaléka volt. Nemek szerinti eloszlás Nemek szerinti megoszlás tekintetében valamennyi korcsoportban a nők esetében rosszabb az arány, hiszen a 2008-2012 között elhunyt nő 56 százaléka (13 229 fő) valamilyen keringési rendszert érintő betegség következtében veszítette életét (a férfiak körében a 11 110 halálesettel az arány 44 százalék volt). A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a rizikó hirtelen növekedését. A korai (15-64 évesek körében) életszakaszban bekövetkező keringési rendszert érintő betegség miatti okspecifikus halálozás a férfiak esetében rosszabb, mely betegségcsoport a vizsgált időszakban 3 176 halálesetet követelt, ez az idő előtt bekövetkező összes halálozások 32 százaléka volt. Nők körében a férfiaknál tapasztalt halálesetek felét sem érte el a keringési rendszert érintő betegség miatti halálesetek száma (1 259 eset), részaránya 29 százalékot tett ki.

Életkor szerinti eloszlás A 45-49 éves korosztályból a vizsgált 5 év alatt (2008-2012) 298 férfi halálát követelte valamilyen szívés érrendszeri betegség, az 50-54 évesek között ez a szám már 600 volt. Nők esetében a növekedés később mutatkozott, a 60-64 év közötti korcsoportnál kezd emelkedésbe. A nők esetében 50-54 év közöttieknél keringési rendszert érintő betegség még "csak" 225 esetben volt a halál oka (a férfiaknál tapasztalható szám harmada).

35

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek száma, 2008-2012. Férfiak

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek száma, 2008-2012. Nők

36

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek 100 ezer főre vetített száma az országos átlag tükrében, 2008-2012. Férfiak

Keringési rendszert érintő megbetegedések miatt bekövetkező halálesetek 100 ezer főre vetített száma az országos átlag tükrében, 2008-2012. Nők

37

A 15-64 évesek körében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a százezer főre vetített keringési rendszert érintő halálozások száma már a 30-34 éves korcsoporttól kezdődően az országos átlagtól látványosan magasabb szinten kezdi emelkedését és ez a tendencia a hazai trendnek megfelelően a kor előrehaladtával, folyamatosan növekszik. Férfiak nyers halálozási aránya szinte valamennyi vizsgált korcsoport tekintetében közel 3 szorosa a nőknél tapasztalt értékeknek. A szív és érrendszeri megbetegedések körében jelentős halálozással bírnak az ischaemiás szívbetegségek, ezen belül is a heveny szívizomelhalás, valamint a magas vérnyomás és az agyér betegségek okozta megbetegedések. Az vizsgált öt évben (2008-2012) a szív és érrendszeri halálozások tekintetében megyénk 15-64 éves elhalálozott férfi lakosságának közel kétharmadát sújtotta az ischaemiás szívbetegségek miatt bekövetkező elhalálozás, melynek 39%-át heveny szívizom elhalás okozta. Nőknél valamelyest mérsékeltebb részarányról beszélhetünk, bár itt is közel felére tehető az ischaemiás szívbetegségek miatt bekövetkező halálozás a 15-64 éves elhalálozott nők esetében, viszont ezen belül a férfiakéhoz hasonlóan közel azonos arányt képvisel (32%) a szívinfarktus bekövetkezte. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves korcsoportba tartozó lakossága körében a magas vérnyomás és az agyér betegségek által okozott halálozás haláloki súlya a nők körében bizonyult magasabbnak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozás haláloki struktúrája, 2008- 2012.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 15-64 éves férfi lakossága körében bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozások haláloki struktúrája, 2007-2011.

17,0%

24,0%

Magas vérnyomás és az agyér betegségek Ischaemiás szívbetegségek Egyéb

59,0%

38

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megye 15-64 éves nőiéves lakossága körében bekövetkező Borsod-Abaúj-Zemplén 15-64 női lakossága körében keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti halálozás bekövetkező keringési rendszer által okozott megbetegedések miatti haláloki struktúrája, 2008- 2012.

halálozások haláloki struktúrája, 2007-2011.

18,0% Magas vérnyomás és az agyér betegségek

30,3%

Ischaemiás szívbetegségek Egyéb

51,7%

Keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás részletes elemzése A keringési rendszeri betegségek miatti korai halálozás alakulása A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak



Magyarország

290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170 160 150 2008

2009

2010

2011

2012

Év

39

A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők



Magyarország

100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 2008

2009

2010

2011

2012

Év

A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak érintettsége kifejezettebb, közel háromszor magasabb halálozással bírnak mint a nők, mely mutató értéke az országos szintet 2008-2012 közötti időszakban mindvégig meghaladta. Nőknél a standardizált halálozási mutató értéke az országos szintnél magasabban alakult, és a vizsgált időszakban mindvégig meghaladta azt, de a férfiakétól alacsonyabb halálozási szinten.

A 0-X éves férfiak és nők keringési rendszeri betegségek miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012.

Korcsoport 0 1-14 15-64 65-74 75+ 0-X

Standardizált Halálozási Hányados (%) /zárójelben a halálesetek száma/ 2008-2012. Férfiak Nők 130,1 136,5 (3176) (1259) 123,5 115,3 (2764) (2011) 113,2 108,4 (5167) (9957) 120,2 111,6 (11110) (13229)

A magyar átlagnál szignifikánsan magasabb/alacsonyabb

40

A keringési rendszeri betegségek miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei Az országos átlagot valamennyi korcsoportban szignifikánsan meghaladó volt a megye lakosságának halálozása mind két nem tekintetében. Legkedvezőtlenebb eltérés a 15-64 évesek körében mutatkozott mely nők esetében a magyar átlagot 36 százalékkal haladta meg, ezzel országosan a megyék között a legrosszabb halálozással bírt. Az idősebb korcsoportokban és a teljes lakosság körében a férfiak halálozási szintje bizonyult magasabbnak a hazainál.

41

42

A keringési rendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mindkét nem esetében a halálozás a hazai halálozási szintet meghaladóan alakult megyénk szinte valamennyi járási területén. Kivételt képez a tiszaújvárosi járás, mely a vizsgált időszakban férfiaknál az országos átlagtól kedvezőbbnek bizonyult, az encsi járás pedig jól megközelítette a hazai átlagot. Nőknél a tokaji és a tiszaújvárosi járás lakosságának halálozási szintje közelítette meg a magyar átlagot, de attól kissé kedvezőtlenebb szinten.

A keringési rendszer egyes betegségei miatti okspecifikus halálozás helyzete Borsod-AbaújZemplén megyében A magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai halálozás megyénk férfi lakossága körében az országos halálozási szinttől rosszabb, mely jellemző észak-magyarország mindhárom megyéjére. Járási területeink tekintetében a férfiak magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai halálozási egyenlőtlenségei jól láthatóak, a miskolci és mezőkövesdi járás halálozási mutatója a hazai halandósági szinttől kissé kedvezőbb, míg a sárospataki és sátoraljaújhelyi területek esetében 10-20% százalékot is meghaladó kedvezőbb halálozás mutatkozott. A szomszédságukban lévő járások pl.: kazincbarcikai, ózdi, putnoki, edelényi, gönci, cigándi, tokaji és mezőcsáti járások az országos átlaghoz képest a legrosszabb – 30 százalék többlethalálozást is meghaladó – halálozással bírtak a vizsgált öt év tekintetében. Megyénk 15-64 éves női lakossága a körében a magas vérnyomás és az agyérbetegségek okozta korai halálozás az országos halálozási szinttől rosszabb, amely jellemző észak-magyarország mindhárom megyéjére. Járási területeink tekintetében az egyenlőtlenségek itt is jól láthatóak, de míg a tokaji járás tekintetében férfiaknál az egyik legkedvezőtlenebb a halálozási helyzet, addig nőknél az országos szinttől nem tért el. A sárospataki és sátoraljaújhelyi járási területén a férfiakéhoz hasonlóan közel 1020 százalékkal kedvezőbb halálozás mutatkozott az országos átlagnál a vizsgált öt év tekintetében.

43

44

45

Az ischaemiás szívbetegségek okozta korai halálozás magas megyénk férfi és női lakossága körében is, országosan a legrosszabb. Ugyanakkor a tiszaújvárosi járásban élő lakosság korai halálozása ezen halálok tekintetében kedvezőbb a hazai szinttől. Férfiaknál az encsi járás a magyar átlagot jól közelítette, nők esetében a szikszói és a szerencsi járás területén tapasztalható a hazai szinttel megegyező ischaemiás szívbetegségek okozta korai halálozás.

46

47

Heveny szívizomelhalás okozta idő előtti halálozás területi egyenlőtlenségei tekintetében férfiaknál a hazai szinttől kedvezőbb az encsi és miskolci járási területeken, a legkedvezőbbnek a mezőkövesdi és tiszaújvárosi területek bizonyultak. Nők körében a szerencsi járás, halálozási mutatója alakult a legkedvezőbben ezt követi a miskolci és a szikszói járási terület majd az edelényi jól közelítette a hazai átlagszintet, továbbá a tiszaújvárosi azzal megegyezően alakult 2008 és 2012 közötti időszak összevont standardizált halálozási adatai szerint.

48

49

Keringési rendszer betegségei (BNO-10.:I00-I99) miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző halálozási kockázatú járási területein élő lakosság körében, 2007-2012. (viszonyítási alap: országos halálozás 2007-2012 összevont időszaka) Férfiak Magyarország

Cigándi járás

2,40 2,20 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 2007

2008

2009

2010

2011

2012



Cigándi járás

Nők Magyarország

2,20 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 2007

2008

2009

Évek

Magyarország

Encsi járás

1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007

2008

2009

2010

2011

2012

1,10 0,90 0,70 0,50 2010

2011

2012



1,30

Évek

2011

2012

1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007

2008

2009

Gönci járás

1,50

2009

2012

1,30

Magyarország

1,70

2008

2011

1,40

2010 Évek

1,90

2007

2012

Magyarország

Évek

Gönci járás

2011

Évek



Encsi járás

2010

Magyarország

1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 2007

2008

2009

2010 Évek

50

Magyarország


1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007

2008

2009

2010

2011

2012




1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007

2008

2009

Évek

Magyarország

Tokaji járás

1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2011

2012

Évek

2010

2011

2012



Tokaji járás

Magyarország

Évek

Magyarország

1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 2007

2008

2009

2010 Évek

Keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozás becsült halálozási kockázata tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes járásaiban élő lakosság kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb kiemelt halálozási kockázattal bír: A cigándi járásban minkét nem tekintetében 2007-2012 között a keringési rendszert érintő korai halálozás becsült halálozási kockázata kétszerese volt a hazai szintnek. Tendenciája nem mutat csökkenést. Az encsi járás férfi lakossága körében kedvezőbb a halálozás kockázata, a magyar átlagszint körül alakult a vizsgált időszakban, nők esetében a halálozás kockázata magasabbnak bizonyult, tendenciája csökkenést mutat. A gönci járás esetében férfiak halálozási kockázata a vizsgált hat évben az országos halálozási szint közel kétszerese volt, a nők esetében is magasabb a kockázat, de szintje kedvezőbb és tendenciája is csökkenő. Tiszaújvárosi járás területén élő férfiak keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező korai (15-64 éves) halálozásának becsült kockázata 2008-2009 és 2012. években az országos átlagszintet érintette, nőknél felette volt ugyan, de jól közelítette azt. Tokaji járásban a férfiak halálozási kockázata a hazai szintet meghaladó volt, nőknél 2008, 2010 és 2012-ben jól megközelítette, tendenciája csökkenést mutat.

51

Keringési rendszert érintő megbetegedések

A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) jelentései HMAP bemutatása A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program (HMAP) hazánkban az első reprezentatív igényű, a nemzetközi elvárásokhoz igazított morbiditás regisztrációs/monitorozó program. A programhoz az indítás óta (1998.május) 11 megye (Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-MosonSopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-NagykunSzolnok és Zala) szolgáltat rendszeresen megbetegedési adatokat összesen 192 háziorvosi praxis részvételével, így a magyar felnőtt lakosság közel 4%-ának morbiditási viszonyairól nyerhetők adatok.

Az alapellátásra épített, őrposztrendszeren alapuló morbiditási adatgyűjtés kialakítása és fenntartása hazánkban egyértelműen indokolt és eurokonformitást biztosító minőségben megvalósítható. A gyűjtött és gondosan elemzett adatok nemcsak hiteles és megbízható alapot nyújtanak a magyar lakosság egészségi állapotának jellemzéséhez, de lehetőséget nyújtanak a kiválasztott betegségek morbiditási struktúrájában bekövetkező változások monitorozására is. Ezáltal a program a döntéshozók számára értékes támpontot nyújt az egészségügyi ellátó kapacitás tervezéséhez, a prioritások meghatározásához és a népegészségügyi intervenciók hatékonyságának megítéléséhez. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007 szeptemberében csatlakozott a programhoz 25 háziorvosi praxis részvételével. A vizsgálatban jelentésre kerülő megbetegedések döntő része szakrendelőben, illetve fekvőbeteg intézményben kerül diagnosztizálásra. A vizsgálati populációt a résztvevő háziorvosok praxisaiba mindenkor tartozó személyek alkotják. Fontos kiemelni, hogy az egyes megbetegedések esetében jelzett „országos eloszlás” az egész országra vonatkozó előfordulási gyakoriságok becslésének tekinthető. A HMAP által gyűjtött legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedési adatok ismeretében jelen tájékoztató anyagunk a prevalens (vizsgált időszakban jelenlévő) esetek 2013-as évi korcsoportos eloszlásával, valamint idősoros standardizált hányados mutatójával, továbbá a 2013-as

52

évben újonnan diagnosztizált megbetegedések korcsoportos eloszlásával igyekszik bemutatni BorsodAbaúj-Zemplén megye népességének a keringési rendszert érintő morbiditási helyzetét az országos átlag tükrében. Keringési rendszert érintő megbetegedések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program 2013-as időszak jelentései alapján Hypertónia (magasvérnyomás) Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as magasvérnyomás prevalencia

megyei eloszlás, férfiak

országos eloszlás, férfiak

megyei eloszlás, nők

országos eloszlás, nők

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága körében a magasvérnyomás betegség korcsoportos eloszlása a 30-34 évesek korcsoportjától a magyar átlag felett alakult, amely a kor előrehaladtával egyenes arányban növekedett. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált standardizált magasvérnyomás prevalencia hányados





53

Magasvérnyomás megbetegedés időbeni alakulása a program kezdetétől (2007) a megye lakossága körében a hazai szintet meghaladó volt, tendenciája 2012-től csökkenést mutat az országos trendhez hasonlóan. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as magasvérnyomás incidencia





Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 2013-ban újonnan diagnosztizált magasvérnyomás betegség gyakorisága a hazai átlagot meghaladta mind két nem tekintetében. Az életkor előrehaladtával az új esetek gyakorisága 75 éves korig töretlenül emelkedik, majd felette jelentős visszaesés látható. A férfiak esetében megyénk mutatóiban a 60-69 évesek korcsoportjában a hazai átlag alatti gyakoriságot láthatunk. Ischaemiás szívbetegségek Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as ischaemiás szívbetegség prevalencia





54

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága körében az ischaemiás szívbetegségek előfordulása a 40-44 évesek korcsoportjától a magyar átlag felett alakult, amely a kor előrehaladtával egyenes arányban növekedett. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált ischaemiás szívbetegség standardizált prevalencia hányados





Ischaemiás szívbetegségek időbeni alakulása 2007-től a megye lakossága körében a hazai szint feletti volt, tendenciája az évek alatt csökkenést mutat az országos trendhez hasonlóan. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as ischaemiás szívbetegség incidencia



megye


területén

2013-ban


újonnan


diagnosztizált

ischaemiás

szívbetegségek gyakorisága (incidencia) a hazai átlagot meghaladta mind két nem tekintetében.

55

Az életkor előrehaladtával az új esetek gyakorisága emelkedő tendenciát követ, majd nők esetében 75 éves kortól jelentős visszaesés tapasztalható. Akut szívinfarktus (acut myocardialis infarctus) Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as akut szívinfarktus prevalencia





Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága körében az akut szívinfarktus gyakorisága férfiak esetében az 50-54 évesek korcsoportjáig a magyar átlag felett alakult, amely kor előrehaladtával egyenes arányban növekedett. A megye férfi lakossága esetében 60-75 korév közöttieknél csökkent, majd az országos trendhez hasonlóan emelkedésnek indult. Nők esetében az 50-54 évesek korcsoportjáig figyelhető meg emelkedés és csúcsosodik ki az akut szívinfarktus megbetegedés gyakorisága, majd az 55-59 évesek körében elérve az országos átlag szintet csökkenésnek indul, és a 60-x éves nőket 2013-ban már alig érintette ezen betegség előfordulása. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált standardizált akut szívinfarktus prevalencia hányados





56

Az akut szívinfarktus gyakoriságának időbeni alakulása 2007-től a megye lakossága körében a hazai szint alatt mozgott mind két nem esetében, tendenciája 2010-től nőknél meredeken emelkedő volt mindvégig. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as akut szívinfarktus incidencia





Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 2013-ban újonnan diagnosztizált (incidencia) akut szívinfarktus gyakorisága férfiaknál 45 és 69 éves lakosság körében, nőknél 45 éves kortól 79 évesek korosztályáig a magyar átlag felett alakult.

Stroke (agyi érkatasztrófa) Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as stroke prevalencia





57

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 40-59 és 65-x éves férfi lakossága körében a stroke gyakorisága a magyar átlag feletti volt, amely a kor előrehaladtával egyenes arányban növekedett. Nőknél 55 éves kortól volt a növekedés tapasztalható a hazai átlagtól magasabb gyakorisággal. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált standardizált stroke prevalencia hányados





A stroke előfordulásának időbeni alakulása 2007-től a megye lakossága körében a hazai szint feletti szintről indulva csökkenő tendenciát mutatott, majd elérte a hazai halálozási szintet, de tendenciája újra emelkedésnek indult. Az országos és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált 2013-as stroke incidencia





Az újonnan diagnosztizált (incidencia) stroke megbetegedések előfordulása 2013-ban nők esetében a magyar átlagszint feletti volt, amelyet egyes korcsoportokban azonban jól megközelített (50-54 évesek, 70-74 évesek).

58

Megyénk férfi lakosságára 2013-ban a hazai átlaghoz közelítő megbetegedési gyakoriság volt jellemző egészen a 74 éves kort bezárólag, ettől idősebb férfi populációban már az országos átlag többszörösét jelentő embert érint a stroke megbetegedés előfordulása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kezelt, finanszírozási adatok a keringési rendszert érintő megbetegedések vonatkozásában. A keringési rendszert érintő megbetegedések miatt 2009 és 2013 között, a kórházakban kezelt betegek és ezen, betegek körében bekövetkező megbetegedési esetek száma megyénkben csaknem 5%-kal csökkent, ugyanakkor számuk így is magas. 2013-ban - ha Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes lakosság számát vesszük figyelembe -, 100 lakosból 5 (országosan 3 lakos) kórházi kezelésre szorult keringési rendszert érintő betegsége miatt. A keringési rendszer betegségeivel megjelentekre vonatkozó kórházi adatok, számokban Kórházban kezelt keringési rendszert érintő ESETEK SZÁMA Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Kórházban kezelt keringési rendszert érintő BETEGEK SZÁMA Borsod-Abaúj-Zemplén megye

2009

35179

27579

2010

35423

27288

2011

36072

27520

2012

34118

26683

2013

33253

26039

ÉV

Forrás: OEP finanszírozási adatok

Háziorvosi

szolgálathoz

bejelentkezettek

betegségei,

2005-2013

közötti

alapellátásból

származó jelentések alapján. Az alábbi morbiditási adatok a Központi Statisztikai Hivatal által gyűjtött Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program jelentéseiből származnak, melyek a kétévenkénti háziorvosi jelentések orvoshoz fordulási megbetegedési adatait tükrözik Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozóan. A háziorvoshoz bejelentkezett felnőtteknél (19 éves és idősebb) az életkorral jelentősen emelkedik a keringési rendszer betegségeit érintő megbetegedések tízezer megfelelő korú népességre jutó száma. Az első helyen mind két nem tekintetében a magasvérnyomás betegségek állnak, a lakosság egy harmada szenved ezen betegségekben. A nők jobban érintettek, mint a férfiak, tízezer lakosra férfiaknál 3267, nők esetében 4001 megbetegedés jutott megyénkben. A 35-44 évesek korcsoportjától a következő két tízéves korcsoportban már megduplázódik a betegség gyakorisága mindkét nem tekintetében. A korai halálozás tekintetében ezen megbetegedéssel leginkább érintett népesség a 3564 évesek korosztálya.

59

A második helyen az ischaemiás szívbetegségek állnak, itt is a női nem érintettebb, körükben a tízezer megfelelő korú női lakosra 1992 megbetegedés jutott, férfikanál ez a szám 1432 volt. A 45-54 évesek körében tapasztalt megbetegedési gyakoriság a következő tízéves korcsoportban már közel háromszorosára nő mind két nem tekintetében. A korai halálozás tekintetében ezen megbetegedéssel leginkább érintett korcsoport 45-64 évesek népessége. Agyér betegségek tízezer lakosra jutó gyakorisága férfiaknál 652 eset, nők esetében valamivel magasabb 778. A korai halálozás tekintetében ezen megbetegedéssel leginkább érintett korosztály 45-64 évesek népessége. A cukorbetegség szintén a nőket sújtja jobban, körükben a betegség száma tízezer megfelelő korú női lakosra 1030 volt, férfi lakosra ez az érték 983. A keringési rendszert érintő főbb megbetegedések a kor előrehaladtával egyenes arányban növekszenek, egyes korcsoportoknál mért gyakoriságok a következő korosztályban már kétháromszoros emelkedést mutatnak. A női populáció érintettsége meghatározóbb volt a férfiakénál, amelyhez hozzájárulhat a női nem tudatosabb orvoshoz fordulási szokásai megbetegedésük esetén. 19 éves és idősebb férfiak leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű 8 betegségeinek tízezer megfelelő korúra jutó száma , Borsod-Abaúj-Zemplén megye háziorvosi praxisainak nyilvántartása alapján, 2013.

19-24 éves férfiak






75 éves és idősebb férfiak

19 éves és idősebb férfiak

Rosszindulatú daganatok (C00-C97)

17

41

83

186

504

1 040

1 589

345

Diabetes mellitus (E10-E14)

46

82

262

891

1 861

2 700

2 669

983

Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78)

44

189

601

1 418

2 349

2 972

2 701

1 275

magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)

296

691

1 608

3 376

5 497

7 357

8 416

3 267

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)

17

45

222

897

2 475

4 213

6 139

1 432

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)

4

15

66

305

1 047

2 020

3 291

652

Idült alsó légúti betegségek közül (J40J44)

337

292

306

567

1 178

1 489

1 982

724

Spondylopathiák (M45-M49)

204

457

943

1 859

3 078

3 218

3 079

1 661

Betegség

8

A betegségadatok melyekből a tízezer főre jutó gyakoriságot származtattuk nem a személyek számát, hanem az egyének betegségeinek számát jelentik (egy személynek többféle betegsége is szerepelhet a nyilvántartásban).

60

19 éves és idősebb nők leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű betegségeinek tízezer megfelelő korúra jutó száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megye háziorvosi praxisainak nyilvántartása alapján, 2013.

19-24 éves nők

25-34 éves nők

35-44 éves nők

45-54 éves nők

55-64 éves nők

65-74 éves nők

75 éves és idősebb nők

19 éves és idősebb nők


18

18

98

284

593

905

1 046

424


49

49

191

609

1 463

2 376

2 475

1 030


56

56

387

1 162

2 404

3 027

2 667

1 441

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)

162

162

1 352

3 404

5 859

7 663

8 840

4 001


38

38

237

1 074

2 781

4 137

5 900

1 992

Cerebrovascularis betegségek (I60I69)

13

13

70

334

926

1 567

2 739

778

Idült alsó légúti betegségek közül (J40J44)

311

311

447

817

1 359

1 332

1 378

872


198

198

1 077

2 415

4 158

4 030

3 826

2 407

Betegség

Forrás: KSH, Háziorvosi nyilvántartás adatai 19 éves és idősebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és magyar lakosság leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű betegségeinek tízezer megfelelő korúra jutó száma, háziorvosok nyilvántartása alapján, 2013.

3 682 3 658

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)

2 069 2 059


1 435 1 731



1 585 1 364 1 131 1 008


555 803

Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44)

685 719

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)

19 éves és idősebb Borsod-AbaújZemplén megye lakossága

372 387


0

500

19 éves és idősebb magyar lakosság

1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000

Forrás: KSH, Háziorvosi nyilvántartás adatai, saját szerkesztés

61

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye felnőtt (19 és idősebb népesség) lakossága körében a vizsgált öt év adatai alapján az országos átlagnál magasabb megbetegedési gyakoriság tapasztalható az ischaemiás szívbetegségek és az agyér betegségek tekintetében, az életévek előrehaladtával 2005 és 2013 között valamennyi vizsgált megbetegedés előfordulása emelkedő tendenciát mutat. A vizsgált jelentési években az évek előrehaladtával a lakosság körében tapasztalt megbetegedések emelkedésének oka lehet a tudatosabb orvoshoz fordulási szokások javulása is. 19 éves és idősebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a magyar lakosság leggyakoribb és egyben kiemelt népegészségügyi jelentőségű megbetegedéseinek tízezer megfelelő korúra jutó száma, háziorvosok nyilvántartása alapján, 2013.

2013

2011

2 009

2007

2 005

Betegség


19 éves és idősebb BrosodAbaújZemplén megyei lakosság








387

372

346

339

311

321

274

292

230

234

719

685

669

618

612

605

536

541

391

340

Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44)

803

555

750

457

528

423

456

402

402

343


1 008

1 131

925

1 078

816

974

725

859

604

679

Lipoproteinanyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78)

1 364

1 585

1 239

1 441

1 031

1 254

765

1 045

508

655


1 731

1 435

1 627

1 357

1 457

1 345

1 311

1 238

1 111

914


2 059

2 069

1 914

1 832

1 129

1 427

681

846

583

685

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10I15)

3 658

3 682

3 509

3 500

3 327

3 405

3 041

3 136

2 717

2 501

19 éves és idősebb BrosodAbaújZemplén megyei lakosság Rosszindulatú daganatok (C00C97) Cerebrovascularis betegségek (I60I69)

Forrás: KSH, Háziorvosi nyilvántartás adatai

62

Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben (NSZR) rögzített események Az 1970-es években az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére számos országban Infarktus Regiszterek jöttek létre és több országban némi változással jelenleg is működnek. Magyarországon a szívinfarktus miatt kórházban kezelt betegek számáról és a kezelés során elvégzett beavatkozásokról a finanszírozási adatbázis alapján tudunk tájékozódni. A finanszírozási adatbázisban az ellátás során megállapított diagnózisok a BNO osztályozás alapján kerülnek rögzítésre, amely nem különbözteti meg az ST elevációval járó (STEMI) és a nem ST elevációval járó (NSTEMI) myocardialis infarctust. Az infarktus ezen két formájának optimális ellátása azonban alapvetően különbözik. Létrehoztak egy olyan adatbázist, amely prospektív módon rögzíti az ellátás legfontosabb adatait, alkalmas a betegek korai és késői prognózisának követésére, a beavatkozások eredményességének lemérésére. Az Infarctus Regiszter 2010. január 1.-től működik. 2010.01.01.-2011.12.31 között "pilot" jelleggel, 2012.01.01-től, mint Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A Nemzeti Szívinfarctus Regiszter a BNO-ban I21-I23 kóddal jelzett eseményeket rögzíti, ugyanakkor megkülönbözteti az ST elevációval járó (STEMI), és az ST elevációval nem járó (NSTEMI)

9

szívinfarktusos eseményeket, mivel ezen betegségek ellátásának szakmai protokollja különbözik. Jelenleg az adatszolgáltatásban országosan 65 ellátó hely vesz részt. Az akut infarktus ellátásban részt vevő intézetek 90%-a szolgáltat adatokat. A programban résztvevő kórházak száma országosan 85, 2014. 12. 05. napjáig a rendszerbe rögzített események száma: 36 564, betegek száma: 34 506 volt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területéről a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben rögzített betegekre és eseményekre vonatkozó adatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház az I. Belgyógyászati Osztály–Kardiológia egységében ellátottakra vonatkozóan szolgáltatja. Az adatszolgáltatást adó 85 kórház között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház I. Belgyógyászati Osztály–Kardiológia egysége 2014. 12. 05. napjáig 1774 eseményt rögzített, ezzel a hetedik legtöbb eseményt jelentő kórház országosan.

9

STEMI: ST elevációs miokardiális infarktus. Olyan akut szívinfarktus, ami az EKG-n az ST szakasz megemelkedésével, elevációjával jár. Általában a koszorúér heveny elzáródását jelenti. Életveszélyes állapot, a beteget azonnal kórházba kell juttatni. A fájdalom kezdetétől számított néhány órán belül sürgős szívkatéteres beavatkozással az elzáródást meg lehet szüntetni. Ha a katéteres beavatkozás nem végezhető el, alternatíva lehet a gyógyszeres vérrögoldás, a fibrinolízis. NSTEMI: Nem ST elevációs miokardiális infarktus. Olyan heveny koszorúér keringési zavar, ún. akut koronária szindróma (ACS), ahol az EKG-n az ún. ST szakasz nem emelkedik meg, mint STEMI-ben; viszont kimutatható tartós szívizom károsodás. Sürgős ellátást igénylő kórkép

63

Forrás: NSZR

Az Infarktus Regiszterben rögzített események száma, országos adatok (2012.03.08. esetszám: 10024, betegszám: 9553) 12000

Összes

STEMI

NSTEMI

10000 8000 6000 4000 2000 0

2010

2011

2010-2011

2012.03.01

Összes

2517

6058

8575

10113

STEMI

1280

3213

4493

5263

NSTEMI

1111

2437

3548

4208

Forrás: NSZR, saját szerkesztés

64

Rögzített infarktusos (STEMI+NSTEMI) betegek száma nemek szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2014.04.15. 600 500 400 300 200

Összes Férfi

100

Nő

0 2010

2011

2012

2013

2014.01.01.04.15-ig

Összes

78

132

380

494

116

Férfi

45

74

241

276

78

Nő

33

58

139

218

38

Forrás: NSZR, saját szerkesztés 2010.01.01.-2014.04.15. között rögzített kezelések száma:1499, infarktusos betegek száma 1200 volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az évenkénti rögzített infarktusos betegek száma tekintetében a férfiak körében jelentett események száma több a nőknél tapasztaltaktól, 2013-ban a két nem eseményszáma közelítette egymást, és az életévek emelkedésével a rögzített infarktusos betegek száma egyre növekszik megyénk tekintetében.

Rögzített kezelések száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2014.04.15. ellátási években 700 600 500 400 300 Összes

200

STEMI

100

NSTEMI

0 2010

2011

2012

2013

2014.01.01.04.15-ig

Összes

98

173

463

609

156

STEMI

78

132

380

494

116

NSTEMI

20

41

83

115

40

Forrás: NSZR, saját szerkesztés

65

A rögzített kezelések száma adott időszakban szintén emelkedést mutat mind a STEMI és ISTEMI eseteiben. A STEMI esetében jóval nagyobb számú az emelkedés. A STEMI olyan akut szívinfarktus, amely általában a koszorúér heveny elzáródását jelenti, életveszélyes állapot, a beteget azonnal kórházba kell juttatni. A fájdalom kezdetétől számított néhány órán belül sürgős szívkatéteres beavatkozással az elzáródást többnyire meg lehet szüntetni. Rögzített infarctusos (STEMI+NSTEMI) betegek száma korcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2014.04.15. Ellátás éve 2010

2010 Összesen 2011

2011 Összesen 2012

2012 Összesen 2013

Korcsoport 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80+ 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80+ 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80+ 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80+

Férfi 4 5 14 11 5 6 45 1 2 12 25 23 5 6 74 1 12 34 68 75 41 10 241

2014.04.15-ig összesen

5 43 90 71 51 16 276 3 14 23 16 18 4 78

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2010-2014 évek ősszesen

714

2013 Összesen 2014. 04.15-ig

30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80+

Nő

3 5 7 14 9 38

Összesen 4 7 23 23 12 9 78 1 5 22 28 43 25 8 132 1 16 44 94 120 78 27 380 1 9 60 130 137 107 50 494 3 17 28 23 32 13 116

486

1200

2 9 12 7 3 33 3 10 3 20 20 2 58 4 10 26 45 37 17 139 1 4 17 40 66 56 34 218

66

A rögzített NSTEMI esetek közel negyedére tehetőek, mint a STEMI-vel rögzítésre kerülők. A NSTEMI esetek olyan heveny koszorúér keringési zavarok, úgynevezett akut szívkoszorúér (koronária) szindrómák (ACS), melyek EKG-ja eltér a STEMI esetekben tapasztaltaktól, viszont kimutatható a tartós szívizom károsodás. Szintén sürgős ellátást igénylő esetek. Rögzített kezelések száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010.01.01-2014.04.15. AKUT MYOCARDIALIS INFARCTUS

Összes kezelés

NSTEMI

299

STEMI

1200

összesen

1499

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2014.04.15. közötti ellátási években rögzített infarktusos (STEMI+NSTEMI) betegek számának korcsoportos megoszlása tekintetében a leginkább érintett korosztály az 50-69 évesek teljes népessége volt. 2012 ellátási évtől már a 40-49 éves népesség is ide sorolandó. Az évek során egyre több a rögzített infarktusos betegek száma megyénkben, amely esemény leginkább a megye 69 évesnél fiatalabb életszakaszában lévő férfi lakosságát sújtja. A kor előrehaladtával 60-69 évesek illetve 2012-ben már az 50-59 évesek korcsoportjában csúcsosodik ki.

Férfi

Nő

Kezelések száma

NSTEMI

14

6

20

STEMI

45

33

78

59

39

98

NSTEMI

34

7

41

STEMI

74

58

132

108

65

173

NSTEMI

42

41

83

STEMI

241

139

380

283

180

463

NSTEMI

68

47

115

STEMI

276

218

494

344

265

609

NSTEMI

22

18

40

STEMI

78

38

116

2014 Összesen

100

56

156

Megye összesen

894

605

1499

Ellátás éve

Diagnózis

2010

2010 Összesen 2011

2011 Összesen 2012

2012 Összesen 2013

2013 Összesen 2014

67

Infarktus Regiszterbe regisztrált összes beteg halálozási viszonyai, BorsodAbaúj-Zemplén megyében, 2010.01.01.-2013.06.30. 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00%

Összes infarktusos halálozás (betegek száma: 1038)

16,26%

STEMI halálozás (betegek száma: 818) NSTEMI halálozás (betegek száma: 203)

11,56%

10,27%

8,00% 6,00% 5,78% 5,62% 5,91%

4,00% 2,00%

3,37% 3,55% 2,96%

0,00% Kórházi halálozás

30 napos halálozás

1 éves halálozás

Forrás: NSZR, saját szerkesztés A szív-és érrendszeri megbetegedések fő kockázati tényezői a helytelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, az elhízás, a dohányzás, a diabétesz és a stressz. Ezen betegségek jelentős része azonban megelőzhető azokkal a tényezőkkel, amelyeken maga az egyén változtathat, azaz egészségesebb életmóddal. 

a több mozgás,



a dohányzás elhagyása,



az egészséges/ebb táplálkozás.

68

A tartósan betegek arányának területi különbségei A 2011. évi népszámlálás tartós betegségre vonatkozó, önbevalláson alapuló válaszai szerint 2011. október 1-jén országosan 1,6 millió fő szenvedett tartós betegségben. A tartósan betegek lakónépességen belüli aránya a közép- és nyugat-dunántúli megyékben, valamint Hajdú-Biharban kisebb az országos átlagnál (17%). Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének 18,3 százaléka, azaz közel 124 és félezer ember vallotta magát tartósan betegnek.

10

Tartósan betegek a lakónépesség százalékában, 2011. október 1.

Forrás: KSH, Statisztikai tükör 2013/77

10

KSH, Statisztikai tükör 2013/77

69

Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás alakulása A rosszindulatú daganatok okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak érintettsége meghatározóbb, magasabb halálozással bírnak, mint a nők. Férfiak esetében a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás az országos szintet meghaladta a 2008-2012 közötti időszakban. Nőknél a standardizált halálozási mutató értéke 2008 és 2011 években az országos értéktől kedvezőbb volt majd 2012-ben hirtelen emelkedésnek indult. A rosszindulatú daganatok (BNO-10: C00-C97) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak



Magyarország

250 245 240 235 230 225 220 215 210 205 200 2008

2009

2010

2011

2012

Év

A rosszindulatú daganatok (BNO-10: C00-C97) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők



Magyarország

145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 2008

2009

2010

2011

2012

Év

70

A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei A 0-X éves férfiak és nők rosszindulatú daganatok miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012. Standardizált Halálozási Hányados (%) /zárójelben a halálesetek száma/ 2008-2012. Férfiak Nők 113,2 101,1 (2929) (1673) 105,1 94,6 (1799) (1264) 97,2 88,5 (1575) (1714) 106,4 94,4 (6312) (4659)

Korcsoport 0 1-14 15-64 65-74 75+ 0-X A magyar átlagnál szignifikánsan

magasabb/alacsonyabb

Borsod-Abaúj-Zemplén megye férfi lakossága körében a 75+ évesek korcsoportjának kivételével valamennyi vizsgált korosztályban a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek mutatkoznak a rosszindulatú daganatok miatti halálozások tekintetében. Legkedvezőtlenebb helyzetben a 15-64 éves férfi lakosok vannak körükben 13 százalékkal bizonyult magasabbnak ezen, halálok miatti halálozás. A teljes női lakosság körében a hazai átlagnál szignifikánsan alacsonyabban alakult a halálozás standardizált mutatója.

71

A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás járási területi egyenlőtlenségei tekintetében férfiaknál a miskolci járás halandósága a hazai szinttel megegyező volt, míg a sárospataki és sátoraljaújhelyi járásban az országos átlagtól kedvezőbben alakult a vizsgált időszakban. Nők esetében 2008-2012 közötti években hét járási területen a hazai szinttől kedvezőbb volt a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás alakulása (miskolci, tiszaújvárosi, kazincbarcikai, gönci, sárospataki, mezőkövesdi, sátoraljaújhelyi járás).

72

73

Emésztőrendszer betegségei miatti korai halálozás Az emésztőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás alakulása Az emésztőrendszeri betegségek (BNO-10: K00-K93) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012.


Férfiak


Magyarország

130 120 110 100 90 80 70 60 50 2008

2009

2010

2011

2012

Év

Az emésztőrendszeri betegségek (BNO-10: K00-K93) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők



Magyarország

45 40 35 30 25 20 2008

2009

2010

2011

2012

Év

Az emésztőrendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a férfiak érintettsége meghatározóbb a nők

74

okspecifikus halálozásánál, közel háromszorosa a standardizált halálozási arányuk. Férfiaknál 2009től folyamatos csökkenő tendencia tapasztalható. Nők esetében 2011. évben tapasztalt erőteljes csökkenés után 2012 évben ennél a haláloknál is egy erőteljes emelkedés mutatkozik. Az emésztőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei A 0-X éves férfiak és nők emésztőrendszeri megbetegedések miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012. Standardizált Halálozási Hányados (%) /zárójelben a halálesetek száma/ 2008-2012. Férfiak Nők 133,6 129,9 (1306) (472) 120,6 111,2 (411) (248) 100,1 100,6 (238) (431) 125,7 113,3 (1957) (1151)


magasabb/alacsonyabb

Borsod-Abaúj-Zemplén megye férfi lakossága körében a 75+ évesek korcsoportjának kivételével valamennyi vizsgált korosztályban a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek mutatkoznak

az

emésztőrendszeri

megbetegedések

miatti

halálozások

tekintetében.

Legkedvezőtlenebb helyzetben a 15-64 éves férfi lakosok vannak körükben 33 százalékkal bizonyult magasabbnak ezen, halálok miatti halálozás. A 0-X és a 15-64 éves női lakosság körében a hazai átlagot az utóbbinál 30 százalékkal meghaladta az emésztőrendszeri megbetegedések miatti halálozások standardizált értéke, mely mindkét esetben szignifikánsnak bizonyult.

75

76

Az emésztőrendszer betegségei okozta korai (15-64 évesek) halálozás járási területi egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiaknál a tiszaújvárosi járás kivételével valamennyi járási terület okspecifikus halálozása az országos szintet mintegy 20 %-kal meghaladó

77

volt. Nők esetében a szikszói a szerencsi, a mezőkövesdi és a cigándi járásban az emésztőrendszer betegségei okozta korai halálozási szintje a hazai átlagtól kedvezőbben alakult, a gönci járásban a hazaival megegyező volt. Vannak olyan járási területek (pl. ózd, putnok, edelény, tokaj, sátoraljaújhely) ahol a férfiakéhoz hasonlóan helyenként 30%-kal is meghaladta az országos korai halálozási átlagot. Légzőrendszeri betegségek miatti korai halálozás A légzőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás alakulása A légzőrendszeri betegségek (BNO-10: J00-J99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Férfiak



Magyarország

45 40 35 30 25 20 2008

2009

2010

2011

2012

Év

A légzőrendszeri betegségek (BNO-10: J00-J99) miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon, 2008-2012. Nők



Magyarország

26 24 22 20 18 16 14 12 10 2008

2009

2010

2011

2012

Év

78

A légzőrendszeri betegségek okozta korai (15-64 évesek) halálozás időbeli alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a férfiak érintettsége meghatározóbb a nők okspecifikus halálozásánál, közel kétszerese a standardizált halálozási arányuk. A megye hallozási tendenciája az országos trenddel megegyezően alakul, de magasabb halálozási érték szinten.

A légzőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei A 0-X éves férfiak és nők légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozásának eltérései a magyarországi átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, korcsoportonként, 2008-2012.


Standardizált Halálozási Hányados (%) /zárójelben a halálesetek száma/ Férfiak Nők 145,3 150,2 (490) (276) 146,8 141,9 (439) (272) 151,7 160,1 (1068) (1079) 151,0 157,9 (1769) (1485) magasabb/alacsonyabb

79


megye

lakossága

körében

mindkét

nem

esetében

és

valamennyi

korcsoportban a magyar átlagnál szignifikánsan magasabb halálozási értékek mutatkoznak a légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozás tekintetében. Legkedvezőtlenebb halálozási helyzetben a 15-64 éves női lakosság van, körükben 50 százalékkal bizonyult magasabbnak ezen, halálok miatti elhalálozás.

80

A

légzőrendszeri

betegségek

okozta

korai

(15-64

évesek)

halálozás

járási

területi

egyenlőtlenségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiaknál a miskolci és a mezőkövesdi járási területek okspecifikus halálozása az országos szintnél a legkedvezőbben alakult, a putnoki járás a hazai átlaghoz hasonló halálozással bírt. Nők esetében négy járási területen (edelényi, szikszói, szerencsi, mezőkövesdi) volt kedvezőbb ezen okspecifikus halálozási mutató, viszont a legtöbb járás tekintetében a vizsgált években (2008-2012) a legrosszabb halálozási szintet mérhettük megyénk területén.

Miskolc, 2014. december 10.

Dr. Asztalos Ágnes megyei tisztifőorvos

81

Függelék Alkalmazott mutatók és értelmezésük: Standardizált Halálozási Arányszámok (SHA) Megmutatja, mennyi lenne a vizsgált terület halálozása, ha a populáció összetétele megfelelne a standard populáció összetételével (1976. évi Európai standard populáció korösszetétele). Az index közvetlen összehasonlítást tesz lehetővé, így időbeli alakulás elemzésére kiválóan alkalmas. Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH) Az SHH megmutatja, hogy az adott terület lakosságának adott időszakra és halálokra vonatkozó halálozása mennyivel tér el a standard populáció (jelen esetben az országos) halálozási szinttől. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 1,00 akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság, SHH < 1,00 akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság, SHH > 1,00 akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. Empirikus SHH Az empirikus Bayes becsléssel korrigált (stabilizált, simított) SHH. Értelmezése azonos az SHH-val.

Leíró epidemiológiai elemzés: A halálozás időbeli alakulásának vizsgálata Megyei és országos szinten a halandóság időbeli alakulásának elemzéséhez, a halálozás torzítatlan összehasonlítása érdekében, a 2007-2011. közötti időszakban a fentebb sorolt konkrét halálokok vonatkozásában Standardizált Halálozási Arányszámok (SHA) kerültek alkalmazásra. Az indexek számítása a direkt standardizálás módszerét alkalmazva történt. E korrekciós statisztikai technika a korösszetételi különbségek torzító hatását kiszűri, lehetővé téve a népességek halálozásának közvetlen összehasonlíthatóságát, és így az időbeni változások vizsgálatát. Standardnak az Európai standard populáció 1976. évi (0-X, 15-64 éves, 65-74 éves és 75-x éves korú lakosságának) kormegoszlását tekintettük.

A halálozás területi különbségeinek vizsgálata A halandóság területi különbségek vizsgálatához az SHA kis esetszámokból eredő instabilitása miatt az indirekt standardizálás módszere került alkalmazásra. A térepidemiológiai elemzést a Rapid Inquiry Facility (RIF) [8] szoftver segítségével végzetük. A halandóság területi egyenlőtlenségeinek vizsgálata Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH) számításával történt. Az SHH azt mutatja meg, hogy az adott település lakosságának adott időszakra és halálokra vonatkozó halálozása hány százaléka az országos halálozási szintnek, tehát a viszonyítási alapot az adott időszakra vonatkozó országos nem-, és korspecifikus halálozási arányszámok képezték. E szerint az ország férfi, illetve női lakosságának korspecifikus halálozási arányszámait a vizsgált kerületek populációjának réteglétszámaival súlyozva számoltunk várható esetszámot (V). Ez megmutatta, hogy mekkora lenne az adott halálozás intenzitása a vizsgált populációban, ha az a standard populációtól (ország férfi és női lakossága az adott évben) csupán az eltérő korösszetételben különbözne. Az SHH a vizsgált populációban a halálozás tényleges esetszámát (T) viszonyítja a halálozás várható számához (V):

82

Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az

SHH = 1,00 akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság, SHH < 1,00 akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 1,00 akkor az országos szintnél magasabb a halandóság.

A vizsgált időszakban a halálozás véletlenszerű ingadozásainak csökkentése érdekében a halandósági különbségek vizsgálatakor többéves időtartamra összevonva végeztük az elemzést. Az SHH már stabilabb mutató a direkt standardizált arányszámnál, azonban, mivel a népesség korcsoportos eloszlásbeli különbségeit „átörökíti” a hányados mutatóba, így közvetlenül (direkt módon) nem hasonlítható össze sem időben, sem térben. Mindig a standardhoz viszonyított kockázatot jelenti.

Az SHH mutatók stabilizálására alkalmazott statisztikai módszerek (símitó-eljárások) Az empirikus Bayes becslés lényege, hogy az értékeket a teljes vizsgált terület átlagához közelíti, oly módon, hogy ez a korrekció annál nagyobb, minél instabilabb a hányados (kis populáció, kis esetszám). Segítségével értelmezhető a kockázat az olyan területeken is ahol nem volt megfigyelt eset. Jól alkalmazható olyan területi egységek halálozási mutatójául, mint a kistérségek, járások.

83

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról

Recommend Documents