Tab város Fenntartható Energia Akcióterve január

Tab város Fenntartható Energia Akcióterve 2014. január

Készült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által koordinált „MANERGY – Megújuló energiaforrásokra épülő önellátó regionális energiaellátási modellek és helyi energiastratégiák kidolgozása” c. projekt keretében, a CENTRAL EUROPE program és a Magyar Állam társfinanszírozásával.

Készítették: Csanaky Lilla – ENERGIAKLUB Fülöp Orsolya – ENERGIAKLUB Irmalós Zsuzsanna – ENERGIAKLUB Projektmenedzser: Borkovits Balázs – DDRFÜ Nkft.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ............................................................................................................4 1. Bevezetés ...............................................................................................................6 2. Intézkedések ...........................................................................................................8 2.1. Önkormányzati épületek, létesítmények .................................................................8 2.1.1. Eddig megvalósított energetikai beruházások .........................................................8 2.1.2. Energiagazdálkodási rendszer kialakítása ............................................................10 2.1.3. Önkormányzati épületek energiahatékonysági korszerűsítése .............................11 2.1.4. Önkormányzati intézmények napkollektoros beruházásai ....................................17 2.1.5. Önkormányzati intézmények napelemes beruházásai ..........................................19 2.2. Lakóépületek .........................................................................................................21 2.2.1. Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése...............................................21 2.2.2. Lakóépületek napkollektoros beruházásai ............................................................24 2.2.3. Lakóépületek napelemes beruházásai ..................................................................25 2.3. Szolgáltató szektor épületei ..................................................................................27 2.3.1. Ösztönzés energetikai korszerűsítésre .................................................................27 2.3.2. Napelemes beruházások a szolgáltató szektorban ...............................................28 2.4. Közvilágítás ...........................................................................................................30 2.5. Szemléletformálás, tájékoztatás............................................................................31 2.6. Energiatermelés ....................................................................................................33 2.6.1. Geotermikus távhőrendszer ..................................................................................34 2.6.2. Napelemes rendszer .............................................................................................38 2.6.3. Biomassza/biogáz .................................................................................................39 3. Monitoring, javasolt indikátorok .............................................................................43 Irodalomjegyzék .................................................................................................................44 Ábrajegyzék .......................................................................................................................45 Mellékletek .........................................................................................................................47

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az önkormányzatok költségvetésében jelentős szerepet tölt be az energiafelhasználás. A helyben rendelkezésre álló energiaforrások hatékony és környezetkímélő hasznosítása nem csupán a költségek csökkentése szempontjából elengedhetetlen, de hozzájárul az élhetőbb lakókörnyezet kialakításához, a településen élők életszínvonalának javításához is. Tab városa 2013 júniusában csatlakozott az európai Polgármesterek Szövetsége kezdeményezéshez, ezzel a település vezetősége vállalta, hogy területén 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti a CO2-kibocsátás mennyiségét és Fenntartható Energia Akciótervet dolgoz ki. Jelen dokumentum célja, hogy támpontot adjon a város energetikai beruházásaihoz, ezzel segítve a döntéshozók munkáját. Ennek érdekében javaslatokat fogalmaz meg a fenntartható energiagazdálkodás jegyében az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítása kapcsán. A dokumentumban javasolt intézkedések azokat a beavatkozási lehetőségeket mutatják meg, amelyek révén Tab városa csökkentheti energiafelhasználását és üvegházhatásúgáz-kibocsátását – az önkormányzat hatáskörébe tartozó területekre fókuszálva. Tab végső energiafogyasztása a 2011-es évben 83.843 MWh volt, az ehhez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig 17.009 tCO2eq-t ért el. A bruttó végső energiafogyasztás tekintetében a lakóépületek (39%) és a közlekedés (39%) képviseli a legnagyobb arányt, a villamosenergia-felhasználás esetében az ipari létesítmények a legfontosabb szereplők (61%-os részesedéssel). A város energiafelhasználáshoz kapcsolható ÜHG-kibocsátásáért elsősorban a közlekedés (48%), az ipar (25%) és a lakossági szektor (18%) tehető felelőssé. Így a Fenntartható Energia Akcióterv intézkedései az önkormányzat példaértékű beruházásai mellett elsősorban ezekre a területekre fókuszálnak. A CO2 alapkibocsátás vizsgálata kapcsán az a döntés született, hogy a közlekedés számításától (ami opcionális) a szerkesztők tekintsenek el, mivel Tab városa az áthaladó forgalom által okozott CO2 kibocsátásra nem tud jelentős hatást gyakorolni. Ennek oka, hogy a tervezett elkerülő út mindkét lehetséges nyomvonala a település közigazgatási határán belül fut, így annak megépítése csak a főutca tehermentesítését eredményezi, a városban képződő CO2 mennyiség csökkenéséhez nem járul hozzá. A Fenntartható Energia Akciótervben megfogalmazott javaslatok az alábbi beavatkozási területekre térnek ki: önkormányzati működési struktúrák, önkormányzati épületek energiahatékonysági korszerűsítése, lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésre Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

történő ösztönzése, családi házak napenergia beruházásai, biogáz üzem és geotermikus távhőrendszer létesítése, közvilágítás korszerűsítése, napelem-park telepítése, valamint a fenntartható energiagazdálkodáshoz kapcsolódó szemléletformálás. A javasolt intézkedések megvalósítása közel 24.400 MWh/év energiamegtakarítást és megújuló energia-termelést és 6154 tCO2eq/év üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést eredményezne. Ez a 2011-es bázisévhez képest 36,2 %-os csökkenést jelent. Amennyiben a közlekedéshez kapcsolódó emissziótól eltekintünk, úgy 70%-os kibocsátás csökkenés érhető el az összes beruházás megvalósításával.

Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

1.

BEVEZETÉS

Tab város önkormányzatának képviselőtestülete a 129/2013. (V.30) számú határozatában kifejezte azon szándékát, hogy csatlakozni szeretne a Polgármesterek Szövetségéhez, egyúttal felhatalmazta a polgármestert a csatlakozási nyilatkozat aláírására. A csatlakozási nyilatkozat aláírására 2013. június 25-én sor került, a benyújtott formanyomtatványt a szövetség elfogadta, és a települést felvette tagságába. 1 A szövetséghez való csatlakozással a település hosszú távon elkötelezte magát az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás iránt. Az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) helyi és regionális önkormányzatokból álló fő európai mozgalom, amely önkéntes elkötelezettséget vállal az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások saját területükön történő használata iránt. Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2kibocsátás csökkentést. Tekintve, hogy ez az egyetlen olyan mozgalom, amely a helyi és regionális szereplőket az uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja, a Polgármesterek Szövetségét az európai intézmények a többszintű kormányzás kivételes modelljeként tartják számon. A kezdeményezésnek Magyarországon jelenleg 24 tagja van,2 a csatlakozás előkészítése pedig számos további önkormányzat esetében zajlik. A Polgármesterek Szövetségébe való belépéssel a város vezetősége vállalta, hogy a csatlakozástól számított egy éven belül benyújtja Fenntartható Energia Akciótervét, amelyben felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek révén 2020-ra minimum 20%-os CO2 kibocsátás csökkenést kíván elérni. Fontos kihangsúlyozni, hogy az önkormányzat a cselekvési terv birtokában sokkal komolyabb esélyekkel fog indulni az uniós pályázatokon a 2014-2020-as programozási időszakban, a közösségi források által biztosított támogatások révén pedig hasznos és a város lakói számára is meggyőző fejlesztéseket valósíthat meg. Jelen dokumentum célja olyan energiahatékonysági és megújuló energia megoldások bemutatása, amelyekkel az önkormányzat elérheti a kitűzött célt. A Fenntartható Energia Akciótervben felvázolt intézkedési javaslatok Tab város energiakoncepciójára építenek, amely szintén a MANERGY projekt keretében készült el, 2013 őszén. Az energiakoncepció bemutatja a város földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetét, továbbá 1

http://www.eumayors.eu/about/signatories_hu.html?city_id=5951 Bogács, Budaörs, Budapest, Budapest IV. kerület (Újpest), Budapest XVIII. kerület (PestszentlőrincPestszentimre), Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Eger, Felsőnyék, Felsőtárkány, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hernádnémeti, Martfű, Nagykanizsa, Nyékládháza, Ózd, Paks, Pécs, Sárospatak, Szerencs, Tab, Tiszaújváros, Tokaj Tab város Fenntartható Energia Akcióterve 2

elemzi a különböző szektorok energiafogyasztását, a kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátást, megfogalmazza az önkormányzat célkitűzéseit a fenntartható energiagazdálkodás területén, valamint áttekintést nyújt a város fejlesztési lehetőségeit meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervezési dokumentumokról. Az akciótervben felsorolt javaslatok a település döntéshozóival egyeztetve kerültek meghatározásra. A dokumentum ismerteti az egyes intézkedések révén elérhető energiamegtakarítást, várható megújuló energia termelést és szén-dioxid kibocsátás csökkenést, kijelöli a megvalósításért felelős személyt vagy szervezetet, továbbá ismerteti a beruházások várható költségét és az igénybevehető finanszírozási eszközöket. Az akcióterv támpontként szolgálhat ezáltal az önkormányzat beruházásainak tervezéséhez, pályázati anyagok összeállításához.


2. INTÉZKEDÉSEK 2.1. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK, LÉTESÍTMÉNYEK

2.1.1. EDDIG MEGVALÓSÍTOTT ENERGETIKAI BERUHÁZÁSOK A 2008-ban átadott tanuszodában geotermikus rendszert építettek ki. A PPPkonstrukcióban épített ingatlan 2013 októberében került 100%-os önkormányzati tulajdonba, a 2011-es bázisévben nem tartozott az önkormányzati fenntartású ingatlanok közé, így a CO2 Alapkibocsátási Jegyzék nem tartalmazza az épület energiafogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatait. Az összes medence fűtését a 38°C-os termálvizet hasznosító rendszerrel oldják meg. Az uszoda 24 település diákjai számára biztosítja a szervezett úszás lehetőségét. A Dél-Dunántúli Operatív Program keretében 2011-2013-ig a Takáts Gyula Többcélú Intézmény 4 tabi feladatellátási helyén valósultak meg energetikai fejlesztések:3

3



a Takáts Gyula IKK Alsó tagozatos Általános Iskola rekonstrukciója keretében elvégezték az épület hőszigetelését, világítás- és fűtéskorszerűsítését, valamint a nyílászárók felújítását;



a Takáts Gyula IKK Felső tagozatos Általános Iskolában korszerűsítették a tornaterem világítását, kicserélték a nyílászárókat és felújították az épületgépészeti rendszert;



a Rudnay utcai épületegyüttes központi főzőkonyháján nyílászáró csere és utólagos hőszigetelés valósult meg;



a Szivárvány Óvoda átalakítása keretében elvégezték a bölcsőde előírásoknak megfelelő kialakítását, az épületegyüttes tetőcseréjét, a korszerű funkcióknak megfelelő csoport- és fejlesztőszobák, kiszolgáló és szociális helyiségek kiépítését.

DDOP-3.1.2/A-09-2f-2011-0003 projekt, Integrált mikrotérségi iskolaközpont fejlesztése a Tabi kistérségben http://www.tab.hu/onkormanyzat/498 http://www.tab.hu/onkormanyzat/447 Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

1. ábra: Az Európai Uniós támogatást jelző tábla az iskola épületénél

2. ábra: A Szivárvány Óvoda épülete a korszerűsítés után


2.1.2. ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA Intézkedés bemutatása Az energiagazdálkodási rendszer kialakításának célja, hogy jól követhetővé, összehasonlíthatóvá és értékelhetővé váljon az egyes intézmények energiafogyasztása. Az előre, rendszeresen összegyűjtött adatok nagyban megkönnyítik az energetikai pályázatok tervezését, megírását, auditok elvégzését. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam 1. Felelős kijelölése Szükséges kijelölni az energiagazdálkodási felelőst, aki koordinálja, ellátja az önkormányzat energiagazdálkodásával kapcsolatos teendőket, és rendszeresen (fél évente / évente) adatokat gyűjt az intézményektől. Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2014. szeptember 30. 2. Adatok gyűjtése Jó megoldást jelent az elektronikus energiafigyelési rendszer kiépítése, amellyel távolról, az önkormányzat épületéből szabályozható a különböző intézmények (iskola, kórház, stb.) helyiségeinek hőmérséklete, és követhető az egyes helyiségek energiafogyasztása. Ennek kiépüléséig sem kell azonban várni az energiafogyasztási adatok gyűjtésével, hiszen ezeket akár egy egyszerű elektronikus táblázat kiküldésével is be lehet kérni az intézményektől. A településen működő intézmények viszonylag kis száma azt is lehetővé teszi, hogy egy közös online fájlba vezesse be minden intézmény az adatait. Erre akár egy közös google-fiók létrehozásával is lehetőség van. Érdemes az intézményekben elvégzett energetikai beruházások főbb adatait (a beruházás tartalma, költsége) is egy közös adatbázisban gyűjteni. Kezdés: 2014. október 1. Befejezés: 2020. január 1. 3. Tájékoztatás Érdemes az információáramlást kétirányúvá tenni: az önkormányzat bizonyos időközönként könnyen érthető módon (diagramokkal, rövid szöveges magyarázatokkal ellátva) tájékoztathatja az intézményeket az energiafelhasználásuk alakulásáról. Fajlagos (pl. kWh/m2) adatok képzésével az intézmények között verseny is szervezhető – a legalacsonyabb fajlagos fogyasztású intézmény nyer. Kezdés: 2015. október 1. Befejezés: 2020. január 1. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Polgármester, Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tervezett költségek, megtérülés Az intézmények adatainak gyűjtése, összesítése nem kerül többlet költségbe az önkormányzat számára, a kijelölt felelős munkaköre bővül ezzel a feladattal. Igénybe vehető pénzügyi források Az energiagazdálkodási rendszer kialakításához és energetikus alkalmazásához esetleg az épületek korszerűsítésével együtt nyújthat be az önkormányzat pályázatot, például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira.4 Amennyiben a támogatható tevékenységek körébe energetikus foglalkoztatása nem fog beletartozni, úgy az önkormányzatnak saját forrásaiból kell kigazdálkodnia a bérköltségeket. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) Az intézkedés közvetlen energiamegtakarítással nem jár. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, a tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Az intézkedés közvetlenül nem növeli a megújulóenergia-termelést. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az intézkedés nem okoz közvetlen csökkenést a szén-dioxid-kibocsátásban. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak.

2.1.3. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI KORSZERŰSÍTÉSE Az önkormányzattól kapott fogyasztási adatokat minden intézmény esetében egységesen kWh-ra számítottuk át, hogy az adatokat összesíteni lehessen (a szén és tűzifa esetében átlagos fűtőértékekkel számoltunk). Az adatok szerint az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának kb. 90%-át a gáz-, és tűzifa-fogyasztás teszi ki, a maradék 10% adódik az áramfogyasztásból. Ez jól jelzi, hogy az épületek fogyasztása elsősorban a hőfelhasználáshoz (fűtés, melegvíz) kapcsolódik. Az alábbi diagramon jól látható, hogy az önkormányzat adatszolgáltatása szerint 2011-ben a legmagasabb energiafogyasztása a Rudnay Gyula intézmény-együttesnek, a Takáts

4

Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Gyula Általános Iskola Felsőtagozatának, és a Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központnak volt. kWh 500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000

Polgármesteri Hivatal

Okmányiroda (Járási Hivatal)

Rudnay Gyula Középiskola és Kollégium

Takáts Gyula Általános Iskola Alsótagozat

Takáts Gyula Általános Iskola Felsőtagozat

Óvoda és Bölcsöde

Takáts Gyula IKK Zeneiskola

Művelődési Ház

Városi Könyvtár

GAMESZ

Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ

0

3. ábra: Önkormányzati intézmények éves energiafogyasztása összesen (2011), Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Ha négyzetméterre vetítjük az éves energiafogyasztást, legmagasabb fogyasztási értékkel a Takáts Gyula Általános Iskola Felsőtagozata, a Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ és a Városi Könyvtár bír.


kWh/m 2 700 600 500 400 300 200 100

Polgármesteri Hivatal

Okmányiroda (Járási Hivatal)

Rudnay Gyula Középiskola és Kollégium

Takáts Gyula Általános Iskola Alsótagozat

Takáts Gyula Általános Iskola Felsőtagozat

Óvoda és Bölcsöde

Takáts Gyula IKK Zeneiskola

Művelődési Ház

Városi Könyvtár

GAMESZ

Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ

0

4. ábra: Önkormányzati intézmények egy négyzetméterre vetített éves energiafogyasztása (2011) Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Hozzá kell tenni azonban, hogy az energiafogyasztás sok tényezőtől függ az intézmények esetében, ilyen pl. a nyitva tartás, az épület használóinak száma, az intézmény jellege, stb. Az épületeket tehát csak korlátozott mértékben lehet egymáshoz hasonlítani. Leginkább célszerű minden épületet önmagában, külön vizsgálni – a diagramok csupán szemléltetés céljából készültek. Modellszámítások5 szerint a különböző, 25-30 évnél régebben épült oktatási illetve irodajellegű épületek eredeti állapotukban, korszerűsítés nélkül átlagosan F-G besorolást érnek el az energiatanúsításnál használt I-től A+-ig terjedő skálán. Ez átlagosan 200-350 kWh/m2/év elvi energiafogyasztást jelent: ennyi primer energiahordozó elégetése szükséges az intézmények 1 négyzetméterének adott időjárási viszonyok mellett, 20 °C-ra történő felfűtéséhez, a melegvíz-előállításához és a különböző épületgépészeti rendszerek működtetéséhez (világítás, légtechnika stb.).

5

Épületenergetikai követelmények optimalizálása, Energiaklub, 2012 Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Az elvi, számított fogyasztás azonban nyilvánvalóan eltér (akár jelentősen) a valós fogyasztástól, hiszen nem mindig 20 °C-ra fűtünk, a számítási módszertanban6 meghatározott, átlagos külső hőmérséklet is eltér a valóságostól, stb. Intézkedés bemutatása Energiahatékonysági korszerűsítések Épületszerkezet Az adatok szerint a 15 intézményből mindössze 3 rendelkezik külső hőszigeteléssel. Nyílászárók tekintetében valamivel kedvezőbb a kép: 7 intézmény az elmúlt 10 évben (részben) már kicserélte a nyílászárókat. Az épületszerkezet korszerűsítésének (külső hőszigetelés, nyílászáró-csere) hatására az iskolák és iroda-jellegű épületek jellemzően a C-D energetikai besorolás környékére juthatnak el a modellszámítások szerint, vagyis energiaigényük 30-40%-kal csökken. A beruházás átlagosan kb. 10-15 éven belül megtérül (az energiaárak emelkedése esetén még hamarabb), vagyis bőven a beépített anyagok élettartamán (kb. 30 év) belül. Tehát az önkormányzatok a maradék 15-20 éven át csak profitálnak az elvégzett beruházásokból, a csökkent energiaköltségek révén. A hőszigeteletlen, régi nyílászárókkal rendelkező épületek esetében mindenképpen érdemes tervbe venni ezen beruházások vizsgálatát, elsősorban a kiemelkedően magas fogyasztással bíró intézmények esetében. Épületgépészet Intézmények esetén a teljes épületgépészeti rendszer korszerűsítése – azaz a kazán cseréje kondenzációs kazánra és a szabályozás kialakítása, a hőleadók cseréje, a melegvizes rendszer felújítása, a csövek hőszigetelése, világításkorszerűsítés és szabályozás, lámpatestek cseréje, légtechnikai rendszer kiépítése hővisszanyerővel – igen jelentős további energiamegtakarítással jár. A modellszámítások szerint a szerkezeti felújításokkal együtt elvégezve a beruházások hatására A-A+ kategóriába juthatnak el az épületek. Az intézmények egy része már korszerű központi, kombinált fűtéssel rendelkezik, megfontolandó azonban a 15-20 évnél idősebb kazánok cseréje. Összegzés A SEAP készítésekor a fenti becsült energiamegtakarítási értékekkel számoltunk az önkormányzati intézmények esetében. Minden olyan épületben számoltunk homlokzati és födémszigeteléssel, nyílászáró-cserével és az épületgépészeti rendszer korszerűsítésével, ahol az önkormányzat adatai szerint nem történt ilyen célú felújítás. Fűtéskorszerűsítés alatt központi, szabályozható, kondenzációs kazánon alapuló rendszert értünk. Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben érdemes javítani az épülethatároló elemek hatékonyságát? Energetikai-gazgaságossági számítások igazolják, hogy jobb eredményt 6

7/2006 TNM rendelet, és 176/2008 Kormányrendelet Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

hoz a jelenlegi magyar szabályozásnál (7/2006 TNM rendelet) szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a kezdeti beruházási költségeket és az éves energiaköltségeket egyaránt figyelembe véve az épület használói számára „olcsóbb” megoldást jelent a szigorúbb követelmények szerinti felújítás. Azaz, mivel a beruházás 25-30 évre szól, ha már belevágunk a korszerűsítésbe, érdemes arra törekedni, hogy meghaladjuk az új építésű épületekre vonatkozó követelményértékeket. Az Európai Unió szándéka (31/2010 direktíva) is az, hogy minimalizálja a rosszul felújított épületek számát. Ennek értelmében a magyar kormány 2013-ban határozatot (1246/2013) fogadott el, amely kitűzi az épületenergetikai követelmények szigorítását a középületek esetén 2015 januárjától, a többi épület esetén pedig 2018-tól. Állami energiahatékonysági pályázatok kiírásakor minden épület tekintetében már 2015-től érvényesek lesznek az új, szigorúbb követelmények. Néhány az új követelmények közül (bővebben az említett 1246/2013 Korm. határozatban): falazat: U=0,24 W/m2K padlásfödém: U=0,17 W/m2K nyílászárók: U=1,15 W/m2K Vagyis a beruházás tervezésekor, és árajánlatok kérésekor ezeket a műszaki paramétereket vegyük figyelembe. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) A számítások szerint, ha 2020-ig az összes önkormányzati intézmény felújításra kerül, a város 940 MWh energiamegtakarítást érhet el. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Nem releváns. Az önkormányzati épületek esetében tervezett és javasolt beruházásokkal kapcsolatos indikátorokat a 2.1.3 és 2.1.4 alfejezetek tartalmaznak. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az összes önkormányzati intézmény energiahatékony felújítása 2020-ig 195 tonnával csökkenti a település üvegházhatású gáz-kibocsátását. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam Az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése terén az önkormányzat már elkezdte a szükséges beruházások tervezését és megvalósítását. A nyertes KEOP pályázatnak köszönhetően az önkormányzat pályázati pénzből elvégzi az általános iskola homlokzatszigetelését, fűtésrendszer korszerűsítését és napkollektoros rendszer telepítését. A másik nyertes KEOP pályázat a polgármesteri hivatal szigetelését és nyílászárócseréjét biztosítja, emellett napkollektorok és napelemek felszerelését finanszírozza. A településen található, energetikai korszerűsítésen még nem átesett épületek esetében az intézkedések ütemezése a következőképpen javasolt: Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

1. Az épületek kiválasztása Érdemes azokkal az intézményekkel kezdeni az energetikai felméréseket, amelyek kiemelkedően sok energiát fogyasztanak, hiszen összességében itt valószínűsíthető a legnagyobb energiamegtakarítás. Ugyanakkor ettől eltérő esetek is adódhatnak: az elöregedett, elromlott berendezések (fűtőberendezés, nyílászárók), komfortérzet (fázás) is elég indokot adnak a beavatkozásra, tehát mindez lehet szempont a kiválasztás során. A város közeli tervei között szerepel például a Művelődési Ház szigetelése és nyílászárócseréje. Kezdés: 2014. május 1. Befejezés: 2015. december 31. 2. Energetikai felmérés (audit, tanúsítás) A beruházások elvégzése előtt mindenképpen egyedi műszaki számításokra van szükség. Az energiaaudit konkrét szakértői számítások alapján megmutatja, hogy melyek a leginkább javítandó területek, milyen beruházások járnának a legnagyobb energia megtakarítással, illetve megtérüléssel az adott épületekben. Kezdés: 2014. május 1. Befejezés: 2017. december 31. 3. Az energetikai vizsgálat során meghatározott beruházások tervezése és megvalósítása A beruházások tervezése, esetleges pályázatírás, a kivitelezők kiválasztása, szerződések műszaki tartalmának meghatározása szintén energetikai szakértő közreműködését igényli. Kezdés: 2014. június 1. Befejezés: 2019. december 31. 4. Az energetikai vizsgálat során meghatározott beruházások hatásának követése Az elvégzett beruházások hatása mérhető, ha az energiagazdálkodási felelős rendszeresen figyelemmel követi az energiafogyasztás alakulását (ld. 2.1.1. Energiagazdálkodási rendszer kialakítása fejezet). Szerencsés, ha az elért eredményekről tájékoztatást nyújt a települési döntéshozóknak, képviselőtestületnek. Ez a további beruházásoknak is lendületet adhat. Kezdés: 2015. június 1. Befejezés: 2021. december 31. 5. Az eredmények terjesztése Érdemes az elért eredményeket a szélesebb nyilvánossággal is megismertetni, szemléletformálás, beruházás-ösztönzés és tudásmegosztás céljából. Erre alkalmas a helyi és megyei média (pl. Délmagyarország, Baranya rádió, Pécs TV stb.), de az önkormányzatok honlapja, a TÖOSZ vagy akár az Energiaklub honlapja facebook-oldala is. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Kezdés: 2015. június 1. Befejezés: 2021. december 31. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Beruházások tervezése, előkészítése, nyomon követése: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tájékoztatás, eredmények terjesztése: a polgármester által kijelölt önkormányzati munkatárs Tervezett költségek, megtérülés Az audit, tanúsítás díja függ az épület nagyságától, a rendelkezésre álló műszaki adatok körétől stb. Átlagos, becsült értékekkel számolva, ha 2020-ig megvalósul a település összes (még nem vizsgált) intézményének energetikai vizsgálata, ez kb. 3-5 millió forint kiadást jelent a településnek. Az energiahatékonysági beruházások (az összes felújítatlan intézményt tekintve) összköltségét fél milliárd forint körül becsüljük. Az intézmények energiahatékonysági korszerűsítése jellemzően 8-15 éven belül megtérül. Pontosabb költségek és megtérülés az energetikai felmérések elvégzésekor kalkulálhatók. Igénybe vehető pénzügyi források Az önkormányzati intézmények egy részének energetikai beruházásai a már megnyert KEOP-pályázati támogatásból kerülnek finanszírozásra. További közintézmények energetikai korszerűsítésének finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira.7 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Tab számára a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akció Csoport tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által koordinált pályázatok is elérhetőek.

2.1.4. ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK NAPKOLLEKTOROS BERUHÁZÁSAI Intézkedés bemutatása Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program kiírására napkollektoros rendszer telepítésére három önkormányzati intézményen. A tervek szerint a Polgármesteri Hivatal és az Okmányiroda épületére egy-egy 4 m2-es rendszer, a petőfi utcai iskola tetejére pedig egy 20 m2-es rendszer kerül. A benyújtott pályázat 2014-ben pozitív elbírálásban részesült, így az önkormányzat által tervezett beruházások európai uniós társfinanszírozással valósulhatnak meg. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás 7


Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam A projekt megvalósítása a pályázat elbírálását követően közvetlenül megkezdődhet. A kivitelezéssel, költségek elszámolásával kapcsolatos ütemtervnek a pályázati kiírásban meghatározott feltételekhez kell alkalmazkodnia. Tervezett költségek, megtérülés A napkollektoros rendszerek megvalósításának költsége egy négyzetméter napkollektor felületre vonatkoztatva jellemzően 150-250 ezer forint. Ez bruttó rendszerár, valamennyi szükséges anyaggal és kivitelezéssel együtt. A kisebb rendszerek fajlagosan drágábbak, a nagyobb rendszerek olcsóbbak.8 A Fenntartható Energia Akciótervben szereplő költségek becslésekor 200.000Ft/m2-es bruttó árral számoltunk, így a három beruházás költsége összesen 5,6 millió Ft. Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése A beruházások esetében a KEOP kiírás keretében 85%-os támogatási intenzitás érhető el. A három napkollektoros rendszer megvalósításához szükséges önerő tehát kb. 840.000 Ft. További közintézmények energetikai korszerűsítésének, így napkollektoros rendszerek telepítésének finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira.9 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Tab számára a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akció Csoport tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által koordinált pályázatok is elérhetőek. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Egy négyzetméter napkollektor alkalmazásával – átlagos rendszert és átlagos körülményeket figyelembe véve – Magyarországon egy év alatt megközelítőleg 550650 kWh hőenergiát tudunk előállítani.10 Tab földrajzi adottságai kedveznek a napenergia hasznosításának, ezért a várható megújuló energia-termelés min. évi 600 kWh/m2-re becsülhető. A három tervezett rendszer becsült energiatermelése 16,8 MWh/év. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az említett intézményekben a HMV-ellátás és a fűtés földgáz felhasználásával történik, ezért a megtakarítható szén-dioxid kiszámításakor a földgáz emissziós faktorát (0,202) kell

8

http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/gazdasagossag-megteruelesi-ido Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 10 http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/gazdasagossag-megteruelesi-ido Tab város Fenntartható Energia Akcióterve 9

figyelembe venni. A beruházásoknak köszönhető üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenés kb. 3,4 tCO2eq/év értékre tehető. Veszélyek/rizikófaktorok Mivel az önkormányzat által benyújtott pályázat pozitív elbírálásban részesült, a beruházások megvalósítását nem fenyegeti komoly veszély. Ahhoz, hogy a napkollektorok megtermeljék az elvárt energiamennyiséget, fontos, hogy a rendszerek kivitelezése megfelelő minőségben történjen. Az optimális tájolás mellett a dőlésszög megfelelő megválasztása is elengedhetetlen a maximális hatásfok eléréséhez.

2.1.5. ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK NAPELEMES BERUHÁZÁSAI Tabon már valósult meg napelemes beruházás közintézményen, 2012-ben a Takács Imre Szociális Otthon épületére 45,15 kW teljesítményű napelemes rendszer került felszerelésre. Az intézmény azonban állami fenntartású, ezért a beruházás eredményeképpen megtakarítható szén-dioxid mennyisége nem szerepel a Fenntartható Energia Akciótervben. A beruházás 49.576.250 Ft összegű uniós támogatással valósult meg, amely a projekt költségeinek 85%-át fedezte. Az önkormányzat saját fenntartású ingatlanjain számos napelemes beruházást tervez. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatos információk az alábbiakban kerülnek ismertetésre. Intézkedés bemutatása Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program kiírására napelemes rendszer telepítésére három önkormányzati intézményen. A tervek szerint a Polgármesteri Hivatal épületére egy 29 kW teljesítményű, az Okmányiroda épületére egy 20 kW, a petőfi utcai iskola tetejére pedig egy 7,5 kW névleges teljesítményű, hálózatra tápláló napelemes rendszer kerül. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, így 2014-ben elkezdődhet a tervezett beruházások megvalósítása. Az önkormányzat tervei között szerepel további napelemes rendszerek üzembe helyezése a település magas villamosenergia-fogyasztású közintézményein. 2020-ig az elképzelések szerint további 100 kW összteljesítményű napelemes rendszert lehetne telepíteni önkormányzati intézményeken, például a Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ épületén. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam


A projekt megvalósítása a pályázat elbírálását követően közvetlenül megkezdődhet. A kivitelezéssel, költségek elszámolásával kapcsolatos ütemtervnek a pályázati kiírásban meghatározott feltételekhez kell alkalmazkodnia. A további napelemes beruházások esetében az ütemezés részben a pályázati források elérhetőségétől függ. A beruházások előkészítését, a napelemes rendszerek tervezését, a hálózati engedélyessel történő szerződéskötés feltételeinek tanulmányozását érdemes a pályázati kiírások meghirdetése előtt megkezdeni, hogy rövid beadási határidő esetén is jó eséllyel pályázzon az önkormányzat. Tervezett költségek, megtérülés A három, már megpályázott rendszer bruttó kivitelezési költsége kb. 37 millió Ft. A további beruházások esetében a várható költségek természetesen a kivitelezés időpontján is múlnak. A jelenlegi napelem-árak mellett kb. 66 millió Ft-os bruttó kivitelezési költséggel lehet számolni a tervezett 100 kW telepítése esetén. Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése A beruházások esetében a KEOP kiírás keretében 85%-os támogatási intenzitás érhető el. A három napelemes rendszer megvalósításához szükséges önerő tehát kb. 5,6 millió Ft. További közintézmények energetikai korszerűsítésének, így a napelemes beruházások finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira.11 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Tab számára a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akció Csoport tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által koordinált pályázatok is elérhetőek. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Tab földrajzi adottságait szem előtt tartva, 1 kW napelem esetében évi 1150 kWh-os termeléssel lehet számolni12, így a megpályázott rendszerek éves termelése kb. 65 MWhra tehető. Amennyiben egyéb önkormányzati fenntartású közintézményeken összesen 100 kW teljesítményű napelemes rendszert helyeznek üzembe, úgy további 115 MWh/év megújuló energia termelés érhető el a napelemeknek köszönhetően. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A napelemes rendszerek üzembehelyezésével csökken a hálózatról vételezett villamos energia mennyisége. A várható szén-dioxid kibocsátás csökkentés becslésekor a villamos energia magyarországi mixére jellemző emissziós faktorral (0,36 tCO2eq/MWh) kell 11

Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php# Tab város Fenntartható Energia Akcióterve 12

számolni. A három tervezett beruházással megtakarítható üvegházhatású gáz éves mennyisége 23,4 tCO2eq. Amennyiben az önkormányzat intézményein még 100 kW összteljesítményű napelemes rendszert üzembehelyeznek, úgy további 41,4 tCO2eq/év szén-dioxid kibocsátás csökkenés érhető el. Veszélyek/rizikófaktorok A KEOP-pályázaton nyertes három rendszer esetében a finanszírozás biztosított, azonban a tervezett további beruházások megvalósítása nagyban függ a pályázati források rendelkezésre állásától, azok feltételeitől.

2.2. LAKÓÉPÜLETEK Jelenleg 1790 lakott lakás és 107 nem lakott lakás van Tabon. A száz lakásra jutó lakók száma 242 fő (tehát 2,42 fő/lakás). A lakások fele a ’70-es és ’80-as években épült, csupán 100 lakás épült 2000 után – tehát nagyjából a hatályos energetikai követelményeknek megfelelően. 290 lakás a II. világháború előtt épült, ezek állapota és/vagy az ingatlan alacsony értéke miatt elképzelhető, hogy nem érdemes az épület felújításába beruházni. A többi lakás esetén a hőszigetelés, nyílászáró csere, esetleg a fűtési rendszer korszerűsítése indokolt lehet, amennyiben még nem történt meg. Az energiafogyasztási adatok jól mutatják a lakóépületek energetikai korszerűsítésének hatalmas jelentőségét. A település energiafogyasztásának 39%-a (a közlekedéshez kötődő energiafogyasztást is figyelembe véve) köthető a lakóépületekhez.

2.2.1. LAKÓÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI KORSZERŰSÍTÉSE Intézkedés bemutatása Az önkormányzat több eszközzel is elő tudja segíteni a lakóépületek korszerűsítését, például tanácsadással, pályázatokkal kapcsolatos hírek nyújtásával ösztönözheti a lakossági beruházásokat. Ennek legegyszerűbb formája, ha a helyi médiumokban rendszeresen hírt ad az országos, régiós illetve akár nemzetközi pályázatokról. Ennek előrehaladottabb formája egy helyi tanácsadó iroda megnyitása, amelyben szakértő(k) az ajánlott felújításokra vonatkozóan is javaslatot tudnak adni az érdeklődők számára. A legnagyobb hatást a beruházási támogatások érhetik el, amelyek lehetnek vissza nem térítendőek és visszatérítendőek (hitel) is. Jó megoldást jelenthet, ha az önkormányzat olyan alapot hoz létre, amely (kedvező kamatozású) visszatérítendő támogatást nyújt a felújítást végző háztartások számára a beruházás bizonyos részéhez, amelyet a háztartások adott futamidő alatt, illetve adott törlesztőrészletek mellett visszafizetnek. A következő években az alap egy része a törlesztőrészletek fizetésével folyamatosan újraképződik. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Külön kezelendőek az önkormányzati bérlakások, amelyek felújítását az önkormányzat saját hatáskörben tudja tervezni, elvégezni. A település vezetősége 2020-ig minden önkormányzati bérlakás esetében energetikai korszerűsítést – hőszigetelést és nyílászáró cserét – tervez.13 Várható energiamegtakarítás (MWh/év) Amennyiben a lakások egyötödében (ebbe beleértendő a 150 önkormányzati bérlakás is) energiahatékonysági korszerűsítést hajtanának végre 2020-ig, a település energiafogyasztása összesen több mint 5100 MWh-val csökkenne. A megtakarítást tovább növelné az elavult háztartási gépek cseréje: ha a háztartások 40%-a korszerűre cserélné régi (15-20 évesnél öregebb) hűtőgépét, kb. 500 MWh-val csökkenne a település áramfogyasztása. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A lakóépületek energiahatékony felújítása 2020-ig évi 265 tonnával, a háztartási gépek cseréje 180 tonnával csökkentené a település üvegházhatású gáz-kibocsátását. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam 1. Pályázati információk nyújtása Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2020. január 1. 2. Tanácsadó iroda felállítása Kezdés: 2015. április 1. Befejezés: 2020. január 1. 3. Helyi / regionális / kistérségi felújítási alap elindítása Kezdés: 2016. január 1. Befejezés: 2020. január 1. 4. Önkormányzati bérlakások felújítása 4.1 Vizsgálat, számítás Hasonlóan az önkormányzati intézményekhez, a bérlakások esetében is először érdemes műszaki vizsgálatot végezni – ha hasonló, típusépületekről van szó, akkor elég csak a különböző típusokra elvégezni a számításokat. Amennyiben pályázati forrásból valósulna meg a beruházás, akkor nagy valószínűséggel kötelező is lesz a számítások benyújtása a pályázathoz. Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2015. május 1.

13

Az önkormányzati bérlakások listája a Fenntartható Energia Akcióterv mellékletében szerepel. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

4.2 Beruházások tervezése, pályázatok elkészítése, a beruházások megvalósítása A beruházások tervezése, esetleges pályázatírás, a kivitelezők kiválasztása, szerződések műszaki tartalmának meghatározása szintén energetikai szakértő közreműködését igényli. Kezdés: 2014. június 1. Befejezés: 2019. december 31. 4.3. Az eredmények terjesztése Érdemes az elért eredményeket a szélesebb nyilvánossággal is megismertetni, szemléletformálás, beruházás-ösztönzés és tudásmegosztás céljából. Erre alkalmas a helyi és megyei média (pl. Délmagyarország, Baranya rádió, Pécs TV stb.), de az önkormányzatok honlapja, a TÖOSZ vagy akár az Energiaklub honlapja, facebook-oldala. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Mivel ezek a beruházások a lakosság körében valósulnak meg, így az intézkedések elsődleges felelőse maguk a felújítást, átalakítást végző lakások és családi házak tulajdonosai. Az önkormányzat elősegítheti a beruházások megvalósulását, ha olyan információs irodát, pontot állít fel, ahol tájékoztatja a lakosságot az intézkedések hatásairól, a megtakarítható potenciálról, a beruházás költségéről, megterülési idejéről. Az iroda folyamatos tájékoztatást nyújthat a lakosság részére az elérhető pályázati forrásokról, támogathatja őket (akár ingyenesen) ezek megpályázásában, valamint olyan megbízható, lehetőleg helyi szakembereket, cégeket tud ajánlani, akik a kivitelezésben részt vehetnek. A régi elektromos berendezések cseréjét a begyűjtés megszervezésével, esetleg ingyenes megvalósításával, egy-egy nagyobb kampánnyal támogathatja az önkormányzat.

Tervezett költségek, megtérülés A pályázati hírek nyújtása nem jelent plusz költséget az önkormányzat számára. A személyes tanácsadás költsége attól függ, hogy milyen nyitva tartással üzemel az iroda, azaz hány tanácsadóra van szükség. Kezdetben a települési energetikus is el tudna látni lakossági tanácsadó-funkciót, heti 1-2 nap nyitva tartással (ld. 2.1.2. Energiagazdálkodási rendszer kialakítása fejezet). A felújítási alap létrehozásához elsősorban a szervezéssel, koordinálással kapcsolatos munkatársak bérköltsége terén jelentene kiadást a településnek. Elképzelhető, hogy a források többi része bankoktól, takarékszövetkezetektől, uniós támogatási programokból összegyűjthető lenne. Így közvetlen önkormányzati forrásokra adott esetben nem lenne szükség. Az önkormányzati bérlakások energetikai korszerűsítésének költségei előzetesen kb. 140160 millió Ft-ra becsülhetők. Igénybe vehető pénzügyi források Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Tanácsadási szolgáltatások: Az önkormányzat által biztosított tanácsadási szolgáltatás megszervezéséhez és a tevékenység megvalósításához akár európai uniós programok (pl. Horizon2020), egyéb európai országok támogatási programjai (pl. Norvég Alap pályázatai) vagy hazai pályázatok (pl. a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázata, LEADER pályázatok stb.) is igénybe vehetők. Felújítási alap: A lakossági energetikai beruházásokhoz igénybe vehető feltöltődő alap létrehozásához az Európai Unió, hitellel kombinált támogatási programjai (pl. ELENA, MLEI), az Európai Energiahatékonysági Alap vagy az Európai Beruházási Bank programjai nyújthatnak forrást. Az önkormányzati bérlakások felújításához várhatóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében nyújthat majd be pályázatot az önkormányzat.

2.2.2. LAKÓÉPÜLETEK NAPKOLLEKTOROS BERUHÁZÁSAI Intézkedés bemutatása A megújuló energiaforrások hasznosításának terjedése a lakóépületek esetében is várható. A használati melegvíz-igény fedezésére és esetleg fűtésrásegítésre alkalmazható napkollektorok gazdaságos, aránylag egyszerűen kivitelezhető megoldást jelenthetnek elsősorban családi házak tüzelőanyag-igényének csökkentésére. Személyenként 1-1,5 négyzetméter napkollektorral elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiség jelentős részarányát. Éves átlagban többnyire 60-70%-os megtakarítás érhető el, ami a nyári félévben közel 100%, a téli félévben pedig 30-40%.14 A Fenntartható Energia Akcióterv azt a célt tűzi ki, hogy 2020-ig a családi házak 5%-ára telepítsenek 4m2 felületű napkollektoros rendszert. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás Mivel ezek a beruházások a lakosság körében valósulnak meg, így az intézkedések elsődleges felelőse maguk a felújítást, átalakítást végző családi házak tulajdonosai. Az önkormányzat elősegítheti a beruházások megvalósulását, ha olyan információs irodát, pontot állít fel, ahol tájékoztatja a lakosságot az intézkedések hatásairól, a megtakarítható potenciálról, a beruházás költségéről, megterülési idejéről. Az iroda folyamatos tájékoztatást nyújthat a lakosság részére az elérhető pályázati forrásokról, támogathatja őket (akár ingyenesen) ezek megpályázásában, valamint olyan megbízható, lehetőleg helyi szakembereket, cégeket tud ajánlani, akik a kivitelezésben részt vehetnek. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam 14

http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/alkalmazasi-terueletek/napkollektoros-rendszerek/melegvizkeszites Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Mivel a családi házak napkollektoros beruházásainak megvalósítása az önkormányzat hatáskörén kívül esik, nem érdemes az intézkedéshez szigorú ütemtervet rendelni. Kezdés: 2014. szeptember 1. Befejezés: 2020. december 31. Tervezett költségek, megtérülés Egy 4m2-es rendszer kb. bruttó 600.000-1.000.000 Ft-ból kivitelezhető minden elemmel és a kivitelezéssel együtt. A SEAP táblázat ennek a költségeit nem tartalmazza, hiszen ezek a beruházások nem az önkormányzat költségvetéséből fognak megvalósulni. A szükséges beruházások megvalósítása összesen 48 millió Ft-ba kerül. Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése 2008-ig a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) majd 2009-től a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pályázati kiírásain indulhatott a lakosság vissza nem térítendő állami támogatásért napkollektor-beruházásokhoz. Háztartások számára elérhető ZBR pályázati kiírás legutóbb 2013-ban volt elérhető. Az előző évekhez hasonlóan, várhatóan a 20142020-as időszakban is lesz lehetőség beruházási támogatás elnyerésére háztartási napkollektoros rendszerek telepítéséhez. Jó megoldást jelenthet, ha az önkormányzat olyan alapot hoz létre, amely (kedvező kamatozású) visszatérítendő támogatást nyújt a napkollektoros rendszert telepítő háztartások számára a beruházás bizonyos részéhez, amelyet a háztartások adott futamidő alatt, illetve adott törlesztő részletek mellett visszafizetnek. A következő években az alap egy része a törlesztő részletek fizetésével folyamatosan újraképződik. Ennek megszervezése, létrehozása igen nagyfokú együttműködést és komoly erőfeszítéseket igényelne az önkormányzat részéről, ezért inkább régiós szinten (pl. a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve) lenne esély a megvalósításra. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Tab területére jellemző adottságok mellett, ideális tájolás és kivitelezés esetén a napkollektorok által elérhető energiatermelés 600 kWh/év/m2. Amennyiben 2020-ig a családi házak 5%-ára 4 m2-es napkollektoros rendszer kerül, úgy a várható megújuló energia-termelés eléri az évi 144 MWh-t. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A várható szén-dioxid kibocsátás csökkentés esetében azzal számoltunk, hogy a lakóépületek 5%-ában az eddig használt földgáz és/vagy biomassza alapú hőtermelés lesz kiváltva. Ebben az esetben a szén-dioxid kibocsátás csökkenés mértéke 7,6 tCO2eq/év értékre becsülhető.

2.2.3. LAKÓÉPÜLETEK NAPELEMES BERUHÁZÁSAI Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Intézkedés bemutatása A napenergia felhasználás másik módja a villamos energiát előállító napelemek használata. A hálózatra tápláló napelemes rendszerek a lakossági szektorban is gyors terjedésnek indultak a napelem modulok árcsökkenésének köszönhetően. A hálózatra tápláló napelemes rendszerek elterjedését ösztönzi az ún. „ad-vesz” elszámolás, amely által az áramszolgáltató szaldó-elszámolást alkalmaz, azaz meghatározott időszakonként a hálózatra termelt napenergia-mennyiséget levonja a fogyasztásból. A jogszabály15 havi, féléves, vagy éves elszámolási időszakot tesz lehetővé.16 A Fenntartható Energia Akciótervben azzal számoltunk, hogy a családi házak 8%-án helyeznek üzembe napelemes rendszert 2020-ig. Egy családi ház esetében 3 kW-os rendszert feltételeztünk. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás Mivel ezek a beruházások a lakosság körében valósulnak meg, így az intézkedések elsődleges felelőse maguk a felújítást, átalakítást végző családi házak tulajdonosai. Az önkormányzat elősegítheti a beruházások megvalósulását, ha olyan információs irodát, pontot állít fel, ahol tájékoztatja a lakosságot az intézkedések hatásairól, a megtakarítható potenciálról, a beruházás költségéről, megterülési idejéről. Az iroda folyamatos tájékoztatást nyújthat a lakosság részére az elérhető pályázati forrásokról, támogathatja őket (akár ingyenesen) ezek megpályázásában, valamint olyan megbízható, lehetőleg helyi szakembereket, cégeket tud ajánlani, akik a kivitelezésben részt vehetnek. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam Mivel a családi házak napelemes beruházásainak megvalósítása az önkormányzat hatáskörén kívül esik, nem érdemes az intézkedéshez szigorú ütemtervet rendelni. Kezdés: 2014. szeptember 1. Befejezés: 2020. december 31. Tervezett költségek, megtérülés Egy 3 kW-os rendszer kb. bruttó 1.960.000 Ft-ból telepíthető minden elemmel és a kivitelezéssel együtt. A SEAP-táblázat ennek a költségeit nem tartalmazza, hiszen ezek a beruházások nem az önkormányzat költségvetéséből fognak megvalósulni. A szükséges beruházások megvalósítása összesen kb. 188,2 millió Ft-ba fog kerülni. Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése 15

273/2007. (X.19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 16 5. § (5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

2008-ig a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) majd 2009-től a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pályázati kiírásain indulhatott a lakosság vissza nem térítendő állami támogatásért napelem-beruházásokhoz. Háztartások számára elérhető ZBR pályázati kiírás legutóbb 2013-ban volt elérhető. Az előző évekhez hasonlóan, várhatóan a 20142020-as időszakban is lesz lehetőség beruházási támogatás elnyerésére háztartási napelemes rendszerek telepítéséhez. Jó megoldást jelenthet, ha az önkormányzat olyan alapot hoz létre, amely (kedvező kamatozású) visszatérítendő támogatást nyújt a napkollektoros rendszert telepítő háztartások számára a beruházás bizonyos részéhez, amelyet a háztartások adott futamidő alatt, illetve adott törlesztőrészletek mellett visszafizetnek. A következő években az alap egy része a törlesztőrészletek fizetésével folyamatosan újraképződik. Ennek megszervezése, létrehozása igen nagyfokú együttműködést és komoly erőfeszítéseket igényelne az önkormányzat részéről, ezért inkább régiós szinten (pl. a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve) lenne esély a megvalósításra. Várható energia megtakarítás (MWh/év) A napelemes beruházásokkal nem lehet energiamegtakarítást elérni, ha közben nem változnak a fogyasztói szokásaink, de kiváltható az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott villamos energia egy része, illetve magunk is energiatermelőkké válhatunk, ha a hálózatra visszatápláljuk a fel nem használt mennyiséget. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Hazánk földrajzi adottságait szem előtt tartva, 1 kW napelem esetében évi 1150 kWh-os termeléssel lehet számolni. Amennyiben 2020-ra a családi házak 8%-án 3 kW-os napelemes rendszer kerül telepítésre, az összesen 331 MWh/év megújuló energiatermelést eredményez. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A napelemes rendszerek üzembe helyezésével csökken a hálózatról vételezett villamos energia mennyisége. A várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés becslésekor a villamos energia magyarországi mixére jellemző emissziós faktorral (0,36 tCO2eq/MWh) kell számolni. A tervezett beruházásoknak köszönhetően 119 tCO2eq/év mértékű szén-dioxid kibocsátás csökkenés válik elérhetővé.

2.3. SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR ÉPÜLETEI

2.3.1. ÖSZTÖNZÉS ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSRE Intézkedés bemutatása A szolgáltató szektor esetében 20%-os energiacsökkentési cél tűzhető ki 2020-ig. Az önkormányzat hasonló szerepet játszhat a cél elérésének ösztönzésében, mint a lakóépületek esetében, azaz elsősorban tanácsadással, információ nyújtásával segítheti a Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

beruházások megvalósulását. A vállalatok számára elérhetőek lesznek ugyanis az uniós strukturális és kohéziós alapokból finanszírozott támogatási programjai, minden valószínűség szerint energetikai korszerűsítésekre is. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam 1. Pályázati információk nyújtása Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2020. január 1. 2. Tanácsadó iroda felállítása Kezdés: 2015. április 1. Befejezés: 2020. január 1. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy A lakóépületek energetikai beruházásaihoz hasonlóan az intézkedések megvalósításának jelen esetben sem az önkormányzat a közvetlen felelőse. Az önkormányzat azonban ösztönözheti a vállalatok beruházásait tanácsadással, szemléletformáló programokkal, esetleg szabályozási eszközök bevezetésével. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) Ha a vállalkozások energiahatékonysági beruházásokkal 20%-os energiacsökkentést érnének el 2020-ig, a település energiafogyasztása összesen kb. 935 MWh-val csökkenne. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A szolgáltató szektor épületeinek energiahatékony felújítása 2020-ig kb. 260 tonnával csökkentené a települések üvegházhatású gáz-kibocsátását. Tervezett költségek, megtérülés A pályázati hírek nyújtása nem jelent plusz költséget az önkormányzat számára. A személyes tanácsadás költsége: ld. lakóépületek.

2.3.2. NAPELEMES BERUHÁZÁSOK A SZOLGÁLTATÓ SZEKTORBAN Intézkedés bemutatása A szolgáltató szektor részesedése Tab villamosenergia-fogyasztásában a 2011-es bázis évben kb. 9%-ot tett ki. A Fenntartható Energia Akciótervben megfogalmazott cél, hogy a szolgáltató szektor létesítményein legalább 60 kW-nyi napelemes rendszer létesüljön 2020-ig. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

A lakóépületek energetikai beruházásaihoz hasonlóan az intézkedések megvalósításának jelen esetben sem az önkormányzat a közvetlen felelőse. Az önkormányzat azonban ösztönözheti a vállalatok beruházásait tanácsadással, szemléletformáló programokkal, esetleg szabályozási eszközök bevezetésével. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam Mivel a vállalkozások napelemes beruházásainak megvalósítása az önkormányzat hatáskörén kívül esik, nem érdemes az intézkedéshez szigorú ütemtervet rendelni. Kezdés: 2014. szeptember 1. Befejezés: 2020. december 31. Tervezett költségek, megtérülés A háztartási beruházásokhoz hasonlóan, a rendszerek telepítésének költsége a vállalkozások napelemes projektjei esetében sem az önkormányzatot terheli, ezért a költség a SEAP-táblázatban nem szerepel. A kb. 60 kW-nyi napelemes rendszer telepítése összesen bruttó kb. 40 millió Ft-os beruházási összeget jelentene, de ez nagyban függ attól, hogy mekkora teljesítményű rendszerek kerülnek telepítésre, hiszen nagyobb rendszerek esetében a fajlagos (kW-onkénti) telepítési költség alacsonyabb. Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése Önkormányzatok, vállalkozások és non-profit szervezetek 2007 és 2013 között az Európai Unió strukturális alapjaiból táplálkozó Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) kiírásai keretében igényelhettek támogatást napenergiát hasznosító rendszer megvalósításához. A 2014-2020-as időszakban várhatóan a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében pályázhatnak beruházási támogatásra a vállalkozások energetikai beruházások megvalósításához. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) A Fenntartható Energia Akciótervben megfogalmazott cél 60 kW-nyi napelem telepítése a szolgáltató szektor létesítményein, ami 69 MWh/év megújuló energia-termelést eredményez. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A napelemes rendszerek üzembe helyezésével csökken a hálózatról vételezett villamos energia mennyisége. A várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés becslésekor a villamos energia magyarországi mixére jellemző emissziós faktorral (0,36 tCO2eq/MWh) kell számolni. A tervezett beruházásoknak köszönhetően kb. 25 tCO2eq/év mértékű széndioxid kibocsátás csökkenés válik elérhetővé. Veszélyek/rizikófaktorok Az intézkedés megvalósulását veszélyeztetheti, hogy az önkormányzatnak nincs közvetlen hatása a szolgáltató szektor beruházásaira. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

2.4. KÖZVILÁGÍTÁS Intézkedés bemutatása Ugyan a közvilágítás Tab város villamosenergia-fogyasztásának csupán 1%-áért felelős, a rendszer korszerű üzemeltetése fontos szerepet játszhat az önkormányzat energiaköltségeinek csökkentésében. A legkézenfekvőbb intézkedés a rendszer szabályozásába történő beavatkozás: bizonyos időszakban (például éjféltől hajnali 4-ig) érdemes lenne minden második lámpatestet lekapcsolni. A szolgáltató ellenérdekeltsége miatt azonban ezt nem egyszerű megvalósítani. Javasolt a kistérségben található települések összefogása, érdekeik közös képviselete a szolgáltató felé. A közvilágítási rendszer energiafogyasztásának csökkentése érdekében megfontolandó LED-es közvilágítási rendszer kivitelezése. A beruházás előtt érdemes más hazai települések közvilágítási fejlesztéseit megvizsgálni, az önkormányzatok tapasztalatait megismerni. A korszerű világítástechnikai rendszerek alkalmazásával jelentős, akár 60% energia- és költségmegtakarítás is elérhető. Egy jó minőségű LED élettartama (L80 értéknél) 5060.000 óra, ami évi 4.000 óra működést feltételezve 12-15 év. A jelenleg üzemelő nátriumlámpákat, illetve kompakt fénycsöveket ugyanakkor pénzügyi szempontból még nem feltétlenül éri meg lecserélni LED-re (a higanygőzös lámpákat már igen). Egyedi vizsgálat, szakértői számítás szükséges ennek eldöntéséhez. A pályázati források megléte természesen javítja a projekt megtérülését az önkormányzat szempontjából. Amennyiben korszerűsítésre kerül a sor, érdemes – jogász segítségével – áttekinteni a szerződéseket, és újratárgyalni, módosítani azokat a szolgáltatóval, előnyösebb feltételek kialkudásával. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) A Tabon működő közvilágítási hálózat LED-es korszerűsítésével az előzetes számítások szerint 155 MWh energia (áram) lenne megtakarítható évente, a 2011. évi fogyasztáshoz képest. Jelezzük, hogy ez egy becslés, ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre részletes vizsgálat a településen. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A csökkentett áramfogyasztás hatására a településen kb. 56 tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kerülne a levegőbe évente. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam 1. Megvalósult beruházások adatainak, eredményeinek vizsgálata Kezdés: 2014. április Befejezés: 2015. április


2. Lehetséges beruházások vizsgálata, előkészítés, pályázatírás Kezdés: 2014. április Befejezés: 2016. január 3. Beruházások megvalósítása, szerződések felülvizsgálata Kezdés: 2016. január Befejezés: 2018. december Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tervezett költségek, megtérülés A korszerűsítés költségeinek felméréséhez egyedi vizsgálatokra van szükség, ezek hiányában csak nagyon közelítő becslés tehető. E szerint Tabon kb. 35 millió forintos beruházási költséggel korszerűsíteni lehetne a közvilágítási rendszert, de a pontos költségek függnek az adott terek funkciójától is: a különböző területek, autóutak, gyalogos járdák megvilágítása különböző fényforrásokkal érhető el, amelyeket egyedileg vizsgálni kell. A becsült költségek és megtakarítások, illetve a jelenlegi áramárak mellett a beruházás 6-7 év alatt megtérülhet (finanszírozási, pályázati konstrukciótól függően). Igénybe vehető pénzügyi források ESCO-finanszírozás, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program vagy Területés Településfejlesztési Operatív Program pályázatai (még nem kerültek kiírásra)

2.5. SZEMLÉLETFORMÁLÁS, TÁJÉKOZTATÁS Tájékoztatásra több célból és több szinten is szükség van: egyrészt fontos, hogy a helyi lakosok megismerjék az önkormányzat által kitűzött célokat, a tervezett intézkedéseket, intézmény-felújításokat, változásokat. Másrészt, ahhoz hogy saját életükben, háztartásukban is lépéseket tegyenek, szükség van információkra, és az aktivizálódást, elkötelezettséget segítő akciókra, kampányokra. Tab városában a lakosság jelentős része fűt tűzifával, ezért érdemes lenne a hatékony fatüzeléssel kapcsolatos ismeretek átadása ismeretterjesztő kiadvány vagy előadások formájában. A tájékoztatás többféleképpen is történhet: Sokan a papír alapú kommunikációs anyagokat, kiadványokat részesítik előnyben, ezért erre is szükség lehet, de költség és szén-dioxid-kibocsátás szempontjából is érdemes ezeket csak a szükséges mennyiségben előállítani. A legolcsóbban és a legrugalmasabban kezelhető információs felületet a tematikus honlapok jelentik, melyek a lakosság nagy részében az elsődleges információforrást jelentik. Érdemes a helyi szintű, már bejáratott, működő kommunikációs csatornákat (regionális megyei lapok, önkormányzati híroldalak, stb.) is kiaknázni, Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

megjelentethetők például tematikus cikksorozatok, energiatippek, érdekes kezdeményezésekről szóló riportok, cikkek. A tematikus rendezvények alkalmasak arra, hogy összehozzák a szakmai vállalkozásokat és a lakosságot, valamint egyéb gazdasági szereplőket. A tapasztalat szerint a nem energia témájú rendezvények is szívesen befogadnak olyan szervezeteket, akik színesítve a rendezvény profilját hasznos ismeretekkel szolgálnak a látogatóknak. Ezek az események jellemzően nagyobb közönséget vonzanak, mint a szakmai napok, így ezekre is érdemes koncentrálni a szemléletformálási program tervezésekor. A Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozással a település vállalta, hogy lehetőséget ad a lakosságnak az energia hatékonyabb felhasználásában rejlő lehetőségek és előnyök közvetlen kihasználására, és a helyi sajtón keresztül rendszeres tájékoztatást ad a Fenntartható Energia Akciótervben foglalt intézkedések megvalósításáról. A társadalmi részvétel erősítése az energetikával és környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban kulcsfontosságú a beruházásokkal kapcsolatos esetleges lakossági ellenállás leküzdéséhez. A lakosság tájékoztatása érdekében évente minimum egyszer a fenntartható energiagazdálkodással, éghajlatvédelemmel foglalkozó lakossági fórumot javasolt szervezni. A szemléletformálás mellett a képzés is elengedhetetlen eleme az energetikával kapcsolatos ismeretek bővítésének. A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó felnőttképzési programok létrehozása a Koppány-völgye kistérség megújított fejlesztési tervében javasolt projektek között is szerepel. A Tabon található Rudnay Gyula szakiskola alkalmas lehet a témához kapcsolódó kísérleti képzések elindítására, a képzési igények felmérése után. Intézkedések bemutatása 1. Tematikus cikksorozatok, energiatippek, érdekes kezdeményezésekről szóló riportok, cikkek megjelentetése A legolcsóbban és a legrugalmasabban kezelhető információs felületet a tematikus honlapok és a facebook jelenti. Hátránya értelemszerűen, hogy a lakosság egy része, főleg az idősebb korosztály, nem felhasználó. Érdemes emellett a helyi szintű kommunikációs csatornákat (megyei lapok, önkormányzati híroldalak, stb.) is kiaknázni. Különböző szervezetek számos ismeretterjesztő kiadványt, weboldalt hoztak létre, amelyek átvehetők, illetve linkelhetők a település weboldalára. Ha az önkormányzatnak a nyomtatásra is van forrása, egyedi megállapodás után a kiadványok nyomtathatóak, eljuttathatók a háztartásokba. A témaválasztás tekintetében érdemes azokat a területeket előnyben részesíteni, amelyek Tab esetében relevanciával bírnak. Ilyen lehet például a hatékony lakossági biomassza hasznosítással kapcsolatos információs kiadvány. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2020. január 1. 2. Rendezvények A tematikus rendezvények alkalmasak arra, hogy összehozzák a szakmai vállalkozásokat és a lakosságot, valamint egyéb gazdasági szereplőket. A tapasztalat szerint a nem energia témájú rendezvények is szívesen befogadnak olyan szervezeteket, akik színesítve a rendezvény profilját hasznos ismeretekkel szolgálnak a látogatóknak. Ezek az események jellemzően nagyobb közönséget vonzanak, mint a szakmai napok, így ezekre is érdemes koncentrálni a szemléletformálási program tervezésekor. Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2020. január 1. 3. Oktatás Az oktatási, nevelési intézményekben zajló programok, kampányok hatása a közvetlen megtakarítás mellett hosszabb távon érvényesül: a legfogékonyabb korban átadott szemlélet a most felnövő nemzedék felnőttkorában hatni fog. A programok megvalósításába bevonhatók szakmai civil szervezetek, oktatással, környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek. Kezdés: 2014. április 1. Befejezés: 2020. január 1. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság Tervezett költségek, megtérülés Oktatóanyag iskolák, óvodák számára (kb. 1000 db): oktatóanyagtól függően kb. 300-500 ezer Ft Ismeretterjesztő kiadvány (nyomtatott, 5000 példány): kb. 2 millió Ft Évi egy rendezvény: a költségek a rendezvény jellegétől, igényektől (pl. hangosítás stb.) függnek.

2.6. ENERGIATERMELÉS Az önkormányzati intézmények energia felhasználásának 90%-át a gáz és tűzifa fogyasztás teszi ki, vagyis a fűtési és használati melegvíz előállításra fordított költségek jelentős tételt képeznek. A költségcsökkentés legjobb módja az épületek szigetelése, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítése, továbbá olyan megújuló energiaforrások bevonása, amelyek amellett, hogy csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, nem járnak magas tüzelőanyag- és üzemeltetési költséggel. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Tab város vezetői 2008-ban adták át a város Tanuszodáját, amelyet geotermikus energiával (hőszivattyúval) fűtenek. Az üzemeltetési tapasztalatok nagyon kedvezőek, ezért az önkormányzat a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítását tervezi és a közintézmények egy részét is földhőt hasznosító rendszerrel akarja fűteni.

2.6.1. GEOTERMIKUS TÁVHŐRENDSZER A városvezetés hosszú távú elképzelései között szerepel, hogy a közintézmények, illetve a társasházak egy részének fűtési- és használati melegvíz hőigényét geotermikus távhőrendszerrel látná el. Az ipartelep területén található két kút és 860 m-es mélységben 70°C-os termálvíz17, így az itt letelepedett vállalkozások hőigényének egy részét is elláthatja a rendszer. A lehetséges kútfúrási helyszínek között szerepel a Polgármesteri Hivatal vagy az ipartelep területe. A rendszer a Kossuth Lajos utca két oldalán található társasházak, illetve közintézmények fűtését láthatja el. A felszínre hozott termálvíz hőtartalmát akkor lehet a legnagyobb mértékben kihasználni, ha kaszkád rendszerben, az egyre kisebb hőmérséklet igényű fogyasztókat látjuk el. Az energiafelhasználás csökkentése alapvető érdeke az önkormányzatnak és a lakosságnak egyaránt, így azt javasoljuk, hogy a geotermikus távhőrendszer kiépítése a társasházak és a közintézmények szigetelése után történjen meg. A megfelelő szigeteléssel, nyílászáró cserével és esetleg fűtés korszerűsítéssel a jelenlegi energia felhasználás akár a felére is csökkenthető. Intézkedések bemutatása A geotermikus kaszkádrendszert a város a Kossuth utca keleti szakaszán tervezi kialakítani, amennyiben a műszaki és finanszírozási feltételek megfelelőek lesznek. Hőenergiával a Kossuth utca déli oldalán fekvő társasházakat, az északi oldal bérlakásait, az óvodát, általános iskolát és a Művelődési Házat is ellátnák. A kaszkádrendszer méretétől függően elsősorban a Kossuth Lajos utca mentén található lakások bevonása javasolható, de ha a rendszer „megengedi”, akkor a kicsit távolabb fekvő József A. lakótelep, illetve a Virág u. lakótelep épületei is bevonásra kerülhetnek. Az intézkedés az alábbi lépésekből áll:  Közintézmények energetikai auditjainak elvégzése és a megfelelő intézkedések (szigetelés, nyílászáró csere) megvalósítása úgy, hogy legalább a jelenlegi követelményértékeknek megfelelő energiafelhasználású épületek legyenek.  A lecsökkent fűtési igények meghatározása, a terület felmérése a megfelelő termelő- és visszasajtoló kút kijelölésére, a geotermikus kaszkádrendszer

17

A polgármester szóbeli közlése alapján Tab város Fenntartható Energia Akcióterve



  

megtervezése és kivitelezése. Az előzetes számítások alapján 750 kW-os névleges teljesítményű távhőrendszer kiépítése történhet meg. A Kossuth Lajos utca mentén található társasházak energiaauditjának elvégzése, majd a szükséges intézkedések, mint szigetelés, nyílászáró csere és fűtéskorszerűsítés végrehajtása. A Virág utcai lakótelep (5 épület) és a József Attila lakótelep (7 épület) korszerűsítése. Kiegészítő feladatok: tervezés, megvalósíthatósági tanulmány, projektmenedzsment. Kivitelezés: próbafúrások, termelő és visszasajtoló kutak kialakítása, felszíni gépészet kialakítása, hőszigetelt távvezeték pár kiépítése, hőközpontok kiépítése, távfelügyeleti vezérlő rendszer.

5. ábra: Lehetséges geotermikus távfűtés fogyasztói körének területi elhelyezkedése

Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás Az előző pontban leírt intézkedések végrehajtása és megvalósítása több szereplő együttes közreműködésével történik, elsősorban az önkormányzat által megbízott energetikus szakmai felügyelete alatt. Az önkormányzati és társasházi épületek energiaauditjának elvégzéséért a város által megbízott energetikus felel, aki saját maga vagy megbízott szakember(ek) segítségével végzi el a munkát. A szükséges intézkedések kivitelezéséért szintén ő felel.


Az energetikai beruházások költségvetésének megtervezése, az elérhető pályázati források felkutatása az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságának a feladata. A geotermikus kaszkádrendszer megvalósításához érdemes egy projektcéget létrehozni, ami koordinálja egy esetleges pályázat elkészítését, megvalósítását, továbbá felelős a megfelelő vállalkozók felkereséséért, a szerződések megkötésért és a határidők betartásáért. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam A tervezett felújítások figyelembevételével tervezhető a várható fűtési hőigény. Ennek alapján érdemes a geotermikus kaszkádrendszer megtervezését elkezdeni, a megfelelő céget kiválasztani, megkezdeni a próbafúrásokat és pályázati forrásokat keresni, megkötni a megfelelő hitelszerződéseket, ha az önerőhöz szükséges. A javasolt ütemezés: 1. Energetikai felmérés: 2014. december 31. 2. Az épületek korszerűsítése (szigetelés, nyílászáró csere): 2015. április – 2017. szeptember 3. Próbafúrások: 2016. nyár 4. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése: 2017. nyár 5. KEOP (más) pályázat elkészítése, benyújtása: 2017. szeptember 6. Műszaki kiviteli tervdokumentáció elkészítése (energetikai-, hő-, és vízgépészeti műszaki tervek): 2018. nyár 7. Kivitelezés és beüzemelés: kb. 2 év Tervezett költségek, megtérülés Az energetikai auditok elvégzése törvényben maximalizált összegű lehet. Az épületek méretéből adódóan más-más munkaórát vesz igénybe. Közvetelenül a felmérés elvégzése nem eredményez megtakarítást, az a javasolt intézkedések végrehajtása után realizálható. A társasházak jellemzően a 1970-80-as években épültek, így a szigetelés és nyílászáró csere után látványosan, akár 40-50%-kal is csökkenhet a hőfelhasználásuk. A befektetés megtérülése 10-15 év alatt várható. A geotermikus távhőrendszer költségeit sok tényező befolyásolja, például hogy milyen mélyről történik a termálvíz kinyerése, hány kútból, milyen hőmérsékletű víz jön fel, milyen mennyiségben, a távhőhálózat hosszától, a bevont épületek számától, stb. A hazánkban Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

eddig megvalósult geotermikus távhőrendszerek esetében is meglehetősen szórnak az 1 GJ megújuló energia termelésre jutó beruházási költségek: a tapasztalatok szerint ezek 13500–47500 Ft/GJ18 között mozognak. A beruházási költség tehát várhatóan 125 millió Ft-tól 443 millió Ft-ig terjedhet. A geotermikus távhőrendszerrel nagyjából 275 ezer Nm 3 földgáz váltható ki, amely jelen földgázárak mellett 23,3 millió Ft/év megtakarítást eredményez. Támogatási források nélkül így a megtérülési idő kb. 20 év. Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése A projektelőkészítéshez és a beruházás ütemeinek finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program vagy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira.19 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Tab számára a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akció Csoport tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által koordinált pályázatok is elérhetőek. Várható energia megtakarítás (MWh/év) A társasházak megfelelő energetikai auditjának elkészültéig csak becsülni tudjuk a várható energiamegtakarítást. Hőszigetelés és nyílászáró csere után a társasházak energiamegtakarítása 2011-hez képest kb. 1950 MWh/év értéket érhet el.20 Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) A geotermkus távhőrendszer esetén a szivattyúk működtetése és a további elektromos berendezések üzeme igényel csupán energiát, ami nagyjából 2%-a a megtermelt hasznos hőenergiának. Egy nagyjából 750 kW-os rendszer esetén 9330 GJ (2592 MWh) hőenergia biztosítható a közintézmények, illetve társasházak felé. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az önkormányzati épületek és a társasházak szigetelése, valamint a geotermikus távhőrendszer kiépítése is szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel jár, hiszen földgáz felhasználást váltunk ki, illetve csökkentünk.

18

Forrás: http://www.remekszenerg.hu/uploaded_discourses/Dr._Kobor_Balazs:_Geotermikus_alapu_kombinalt_alternativ_energetikai_ rendszertervek_a_Del-alfoldi_Regioban.pdf 19 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 20 Ez a megtakarítás azonban a lakóépületek energetikai korszerűsítése fejezetben már beszámításra került a SEAP táblázatban. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

1. Szigeteléssel és nyílászáró cserével kiváltható CO2 kibocsátás csökkenés: 394 tCO2eq/év.21 2. A geotermikus távhőrendszerrel kiváltható CO2 kibocsátás csökkenés: 933,2 tCO2eq/év. Veszélyek/rizikófaktorok Mint minden beruházás esetében, itt is számos akadály, nehézség léphet közbe a megvalósítás folyamán. A geotermikus kaszkádrendszer kiépítése egy nagyon nagy volumenű beruházás a város életében, ezért ennek megfelelő előkészítése, környezeti, műszaki és gazdasági megalapozottsága rendkívül fontos. Megfelelő referenciákkal rendelkező vállalkozók szerződtetésével és jól megkötött szerződéssel csökkenthetőek a kockázatok. Fontos például leszabályozni, hogy az esetleges csúszásból adódó veszteségeket ki állja. A társasházak felújítását követően a fogyasztói szokások változtatása is fontos, hogy elkerülhető legyen a penészesedés, biztosítva legyen a megfelelő szellőztetés, stb. A fogyasztói magatartásban szükséges változtatásokat kiadványokban, társasházi gyűléseken ismertetni kell a lakókkal.

2.6.2. NAPELEMES RENDSZER Tab energiafogyasztásában (különösen a villamosenergia-szektorban) jelentős szerepet töltenek be az ipari létesítmények. Az önkormányzat tervei között szerepel a villamosenergia-szolgáltatás vállalkozások részére napelemes rendszerrel. A beruházás előtt az ipartelepen működő cégek igényeinek pontos felmérésére van szükség. Intézkedés bemutatása A Fenntartható Energia Akcióterv 2020-ig egy nagyobb, 500 kW-os teljesítményű napelem-park létesítésével számol az ipartelepen. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás A beruházás tervezését és megvalósítását az önkormányzat Pénzügyi Településfejlesztési Bizottsága koordinálhatja.

és

Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam A beruházás tervezését, a lehetséges megvalósítási helyszín felkutatását a Fenntartható Energia Akcióterv elfogadását követően érdemes megkezdeni. A projekt 21

Ez a megtakarítás azonban a lakóépületek energetikai korszerűsítése fejezetben már beszámításra került a SEAP táblázatban. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

megvalósításának időzítésekor érdemes figyelembe venni a pályázati kiírások várható meghirdetését. Nagyon fontos azonban, hogy a pályázati lehetőségek meghirdetését felkészülten várja az önkormányzat. Tervezett költségek, megtérülés A tervezett rendszer költsége összesen kb. 350-400 millió Ft lenne mai árakon. A megtérülést nagyban befolyásolja a napelemek által megtermelt villamos energia átvételi ára, a KÁT-rendszer esetleges reformja. Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése A napelemes beruházás megvalósításához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program vagy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira.22 Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) A napelemes rendszer összesen évi kb. 575 MWh energiát fog termelni Tab napsugárzási adottságai mellett, amennyiben nem napkövető rendszer kerül telepítésre. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) A napelem-park telepítésével évi 207 tCO2eq üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenés érhető el. Veszélyek/rizikófaktorok A napelemes beruházás megvalósítását veszélyeztetheti, ha az önkormányzat nem tud pályázati forrást szerezni a releváns pályázati kiírások hiánya vagy a pályázat elutasítása miatt. A megújuló energiaforrások hasznosításával termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének átalakulása, esetleg a vonatkozó jogszabályi környezet változása szintén hatással lehet a beruházás megvalósulására.

2.6.3. BIOMASSZA/BIOGÁZ A térség kedvező mezőgazdasági potenciálja és a szántó területek nagy aránya felveti a képződő mezőgazdasági hulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségét. A településnek érdemes megvizsgálnia a hulladék biogáz termelésre történő hasznosítását, esetleg a kistérségben található települések összefogásával, amennyiben a méretgazdaságossági szempontok ezt indokolják. Az elmúlt években számos biogáz üzem létesült Magyarországon, melyek üzemeltetési tapasztalatai hasznos információval szolgálhatnak a rendelkezésre álló alapanyaghoz és a felhasználói igényekhez leginkább illeszkedő technológia kiválasztásához.

22


Intézkedések bemutatása A város célkitűzése egy olyan biogáz erőmű megvalósítása, amely elsősorban a helyi alapanyagokra támaszkodik és az ipartelep (esetleg a geotermikus távhőrendszer) kisegítő hőforrása lehet, míg a villamos energiát a hálózatra táplálva, a kötelező átvételi rendszer részeként értékesítik. Az elsődleges alapanyagok a hígtrágyán kívül a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok. 1. Alapanyag tároló, előkészítő és beadagoló. 2. Mezofil hőmérséklet tartományban működő fermentorok. 3. Gáztárolók az optimális villamos energia termelés miatt (mélyvölgyi időszakban betárolás). 4. Kogenerációs gázmotoros blokkok, 2 db nagyjából 500 kW e, összesen 1 MW e névleges teljesítményű. A város környékén 4 ezer hektár területet művelnek, elsősorban búza, kukorica és napraforgót termesztenek.

6. ábra: Tervezett biogázüzemek a térségben

Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás Az előző pontban leírt intézkedések végrehajtása és megvalósítása több szereplő együttes közreműködésével történik, elsősorban a város által megbízott energetikus szakmai felügyelete alatt. A beruházásban érdekeltek lehetnek az ipartelepen működő vállalkozások is, így az ő képviselőik bevonása is indokolt lehet. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

1. Az önkormányzaton belül kell kijelölni egy olyan személyt (pl.: a városüzemeltetésről), aki koordinálja a beruházásban résztvevő cégeket, pénzügyi, jogi tanácsokkal látja el őket. 2. A biogáz erőmű megvalósításához érdemes egy projekt céget létrehozni, ami koordinálja egy esetleges pályázat elkészítését, levezénylését, továbbá felelős a megfelelő vállalkozók felkereséséért, a szerződések megkötésért és a határidők betartásáért. Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés – lépések, becsült időtartam A tervezés megkezdését követően nagyjából egy-másfél év múlva állhat működésbe a biogáz erőmű. 1. Szerződéskötés, engedélyek beszerzése 2. Kiviteli tervek készítése 3. Munkaterület előkészítése 4. Földmunka és a fermentorok, tárolók építése 5. Technológia épület építése 6. Gázvezeték fektetése 7. Gázmotor helyszíni telepítése (gépészeti és villamos) 8. Transzformátor állomás telepítése 9. Üzempróbák 10. Rothasztók feltöltése és felfűtése 11. Első biogáz 12. Gázmotor üzempróba 13. Átadás

2 hónap 2 hónap 1 hónap 3 hónap 1 hónap 2 hét 1 hónap 1 hét 2 hét 1,5 hónap 1 hét 1 hét kb. 1 év múlva

Tervezett költségek, megtérülés A beruházási költség becslése az eddig megvalósult projektek alapján 1,2-1,3 milliárd Ftra becsülhető. A legnagyobb költségtétel a gépi berendezések és a gázmotorok teszik ki, az irányítástechnika és a mérnöki tevékenység kisebb hányad. A megtérülési idő jelentősen függ attól, hogy milyen átvételi árral tudják eladni a megtermelt villamos energiát, illetve tudják-e értékesíteni a hőenergiát. Jelenleg csúcsidőszakban 36,3 Ft/kWh, míg völgyidőszakban 32,49 Ft/kWh átvételi árat biztosít a jogszabály a biogáz hasznosításával termelt villamos energiára a KÁTrendszeren belül. Vagyis ha az összes villamos energiát völgyi időszakban állítja elő az üzem, akkor is 253 millió Ft a várható bevétel. A hőenergia árát külön szerződésekben lehet meghatározni az érdekelt felekkel. Az üzemeltetési költségek legnagyobb részét az alapanyag beszállítása teszi ki, ezek nagysága a szerződő felek megállapodásától függ (kb. 100 millió Ft). Az amortizáció is nagyjából 100 millió Ft. Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

Igénybe vehető pénzügyi források –teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése A beruházás megvalósításához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program vagy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira.23 A település vezetősége tervezi a biogáz hasznosításhoz kapcsolódó oktatási tevékenység megvalósítását célzó projekt elindítását Európai Uniós támogatási program keretében. Erre a Lifelong Learning Programme 2014-2020-as folytatása, az ERASMUS+ program keretében lesz lehetőség. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Mivel kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés történik, így: 1. Villamosenergia-termelés: kb. 7800 MWh/év. 2. Hőenergia termelés: kb. 8300 MWh/év. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Ha sikerül a megtermelt hőenergia saját fogyasztáson felüli részét (fermentorok melegítése) értékesíteni, akkor ezzel nagyjából 5100 MWh/év hőmennyiség váltható ki, amlyet földgáz tüzelés kiváltása esetén a következő szén-dioxid megtakarítást eredményezi: 1. Hőenergia értékesítése révén: 1030 tonna CO2 kiváltás. 2. Villamos energia értékesítése révén: 2808 tonna CO2 kiváltás. Veszélyek/rizikófaktorok A következő kockázati tényezőkről beszélhetünk a beruházás kapcsán: -

23

KÁT; METÁR rendszer kérdése; alapanyaghiány; műszaki meghibásodások.


3.

MONITORING, JAVASOLT INDIKÁTOROK

A Polgármesterek Szövetségéhez történő csatlakozással a város a többi taghoz hasonlóan vállalta, hogy a Fenntartható Energia Akcióterv kidolgozását követően kétévente jelentést tesz az intézkedések végrehajtásáról, a megvalósítás nyomon követése érdekében. A szövetség kétévente kvalitatív beszámoló, négyévente pedig számszerű adatokkal alátámasztott jelentés (ún. Monitoring Emission Inventory) benyújtását várja el a csatlakozó településektől. A vállalt célok teljesülését ugyanolyan módszerrel, ugyanazon statisztikai adatok beszerzésével lehet mérni illetve becsülni, amelyek alapján az energiafelhasználási- illetve szén-dioxid-leltár készült értelemszerűen az adott évre (2016, 2018, 2020) vonatkozóan. A monitoring jelentés elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a Polgármesterek Szövetsége honlapján. 24

24

http://www.polgarmesterekszovetsege.eu/about/covenant-step-by-stepimplementation%20reports_hu.html Tab város Fenntartható Energia Akcióterve

IRODALOMJEGYZÉK Polgármesterek Szövetségének honlapja http://www.eumayors.eu/about/signatories_hu.html?city_id=5951 DDOP-3.1.2/A-09-2f-2011-0003 projekt, Integrált mikrotérségi iskolaközpont fejlesztése a Tabi kistérségben Tab város hivatalos honlapja http://www.tab.hu/onkormanyzat/498 http://www.tab.hu/onkormanyzat/447 Naplopó Kft. honlapja http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/gazdasagossag-megteruelesi-ido http://www.naplopo.hu/miert-napenergia/alkalmazasi-terueletek/napkollektorosrendszerek/melegviz-keszites http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php# 273/2007. (X.19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Dr. Kóbor Balázs: Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertevek a DélAlföldi régióban http://www.remekszenerg.hu/uploaded_discourses/ Dr._Kobor_Balazs:_Geotermikus_alapu_kombinalt_alternativ_energetikai_rendszer tervek_a_Del-alfoldi_Regioban.pdf


ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az Európai Uniós támogatást jelző tábla az iskola épületénél ................................9 2. ábra: A Szivárvány Óvoda épülete a korszerűsítés után .................................................9 3. ábra: Önkormányzati intézmények éves energiafogyasztása összesen (2011), ............12 4. ábra: Önkormányzati intézmények egy négyzetméterre vetített éves energiafogyasztása (2011) ................................................................................................................................13 5. ábra: Lehetséges geotermikus távfűtés fogyasztói körének területi elhelyezkedése .....35 6. ábra: Tervezett biogázüzemek a térségben ...................................................................40



MELLÉKLETEK Formanyomtatvány a fenntartható energiával kapcsolatos cselekvési tervhez (SEAP) A FENNTARTHATÓ ENERGIÁVAL KAPCSOLATOS CSELEKVÉSI TERV 1) Az Önök fenntartható energiával kapcsolatos cselekvési tervének címe

Utasítások

?

A hivatalos jóváhagyás időpontja

2014.06.26

A tervet jóváhagyó hatóság neve

2) Az Önök fenntartható energiával kapcsolatos cselekvési tervének legfontosabb elemei Szín- és jelmagyarázat:

A zöld cellák kötelező mezőket jelölnek A szürke mezők nem szerkeszthetők [Online SEAP-formanyomtatvány: Kérjük, az információkat minden egyes ágazat kitöltése után mentse, különben az adatok elvesznek.]

ÁGAZATOK

Legfontosabb cselekvések/intézkedések

és cselekvési területek

cselekvési területenként

Felelős részleg, személy vagy vállalkozás (külső felek bevonása esetén)

Intézkedés hozzáadása

Tervezett költségek Végrehajtás [kezdés és befejezés időpontja]

cselekvésenként/ intézkedésenként

Intézkedés törlése

Várható Helyi megújulóVárható Várható CO2- EnergiamegenergiamegenergiaCO2megújulóenergia- csökkentés takarítási cél takarítás termelési cél csökkentési cél termelés intézkedésen- ágazatonkénti intézkedésenágazatonkénti ágazatonkénti intézkedésenkénti kénti bontásban kénti bontásban bontásban [t] bontásban bontásban [MWh] bontásban [MWh] 2020-ban [MWh/a] [t/a] 2020-ban [MWh/a] 2020-ban

ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK, IPAR: Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények

A szolgáltató szektorhoz tartozó épületek, berendezések/létesítmények

7632 Épületek energiahatékonysági korszerűsítése Megújuló energiaforrások alkalmazása (napelem, napkollektor) Épületek energetikai korszerűsítésének ösztönzése, lakossági pályázatokkal kapcsolatos információ nyújtása révén (pl. helyi újság, önkormányzati honlap): Energiahatékonysági korszerűsítésének ösztönzése Megújuló energia-felhasználás ösztönzése

2014. május 1. - 2020. január 1.

530000000 108600000

942

5100

740,8

1175,8

13475

4045

2592,2

933,2

16808

6154

195 68,2

196,8

2014. május 1. - 2020. január 1. 935

260 25

69

Lakóépületek

Épületek energiahatékonysági korszerűsítésének ösztönzése Megújuló energia-felhasználás ösztönzése Elavult hűtőgépek cseréjének ösztönzése

2014. május 1. - 2020. január 1.

150000000 (bérlakások) A többit ld. tanácsadás.

Önkormányzati közvilágítás

Elavult lámpatestek (Na) cseréje LED-re

2014. május 1. - 2020. január 1.

35000000

500

265 126,6 180

155

56

475

Ipar (az ETS – európai kibocsátáskereskedelmi rendszer – hatálya alá tartozó iparágak kivételével) valamint kis- és középvállalkozások (kkv-k) Egyéb (kérjük, részletezze): __________________________________ ______________________________________________________

KÖZLEKEDÉS: Önkormányzati flotta

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

Tömegközlekedés Magáncélú és kereskedelmi szállítás Egyéb (kérjük, részletezze): __________________________________ ______________________________________________________

HELYBEN TERMELT VILLAMOS ENERGIA: Vízenergia Szélenergia Napenergia: Naperőmű Kombinált hő és energia Egyéb (kérjük, részletezze): __________________________________ ______________________________________________________

500kW-os napelemes rendszer telepítése az ipartelepen

2014. május 1. - 2020. január 1.

400000000

Biogáz erőmű

2018. január 1. -2020. január 1.

1250000000

575 207 7800+5100 3838

HELYI TÁVFŰTÉS/TÁVHŰTÉS, KAPCSOLT HŐ- ÉS Kombinált hő és energia Távhőtermelő létesítmény Egyéb (kérjük, részletezze):__________________________________ ______________________________________________________

____________ ____________ … Geotermikus távfűtő rendszer

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

zöld beszerzés ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

Pályázati tájékoztatás a lakosság, vállalkozások, iparvállalatok részére: - Pályázati lehetőségek megjelentetése a helyi csatornákon (újság, ____________ önkormányzati honlap, facebook) ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

2014. szeptember 1. -2020. január 1.

____________ ____________ …

___ ___ …

___ ___ …

___ ___ …

125000000-448000000 között

2592,2 933,2

TERÜLETHASZNÁLAT-TERVEZÉS: Stratégiai várostervezés Közlekedéssel / mobilitással kapcsolatos tervezés Korszerűsítésre és új fejlesztésekre vonatkozó szabványok Egyéb (kérjük, részletezze): __________________________________ ______________________________________________________

TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KÖZBESZERZÉSE: Energiahatékonysági követelmények/szabványok Megújuló energiaforrásokra vonatkozó követelmények/szabványok Egyéb (kérjük, részletezze): __________________________________ ______________________________________________________

EGYÜTTMŰKÖDÉS A POLGÁROKKAL ÉS AZ ÉRINTETTEKKEL: Tanácsadási szolgáltatások Pénzügyi támogatás és ösztönzők Figyelemfelkeltő kampányok és helyi hálózatépítés

Szakképzés és oktatás Egyéb (kérjük, részletezze): __________________________________ ______________________________________________________

Intézményi energiatanúsítványok elkészítése és kifüggesztése az épületekben Lakossági tájékoztató füzet nyomtatása (1000 pld) Évente 1 lakossági fórum megszervezése

4000000 1000000 0

Oktatóanyag vásárlása iskolák számára (1000 db)

500000

EGYÉB ÁGAZAT(OK) - Kérjük, részletezze: _____________________ Egyéb (kérjük, részletezze): __________________________________ ______________________________________________________

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

____________ ____________ …

___ ___ …

ÖSSZESEN:

3) Internetcím Az Önök SEAP cselekvési tervének honlapja (ha van)

FELELŐSSÉGI NYILATKOZAT: A kiadvány tartalmáért kizárólag a szerzők felelősek. A kiadvány nem feltétlenül tükrözi az Európai Közösségek véleményét. Az Európai Bizottság nem tartozik felelősséggel a kiadványban szereplő információk semminemű felhasználásáért.

További információk: www.eumayors.eu.

7632

Tab város Fenntartható Energia Akcióterve január

Recommend Documents