59/2011(III.31.) tanácsi határozattal módosítva
DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ
Társulás székhelye: Mezőkovácsháza
Tartalom
I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elkészítésének jogszabályi háttere
II. A mezőkovácsházi kistérség bemutatása II.1.A kistérség általános jellemzői II.2.Demográfiai- és humán helyzet II.3.Népesség és társadalom II.4.Munkanélküliség II.5.Szociális ellátás, egészségügy II.6.A kistérség gazdaságának általános jellemzői, problémák: II.7.Infrastruktúra II.8.Kistérségi pályázatok 2005-2006- 2007-2008-2009-ben III. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása - Kistérség fejlesztési prioritásai III.1. A szociális szolgáltatások fejlesztésének új irányai 2008-2009 III.2. A Kistérség fejlesztési prioritásai IV. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása szociális alapszolgáltatások biztosítása IV.1. a szolgáltatások iránti igények, szükségletfelmérések bemutatása V. Az ellátás helyzetképe V.1. Az ellátási kötelezettség teljesítés helyzetének bemutatása V.2.1. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás V.2.2. Közösségi szenvedélybeteg ellátás V.2.3. Támogató szolgálat
VI. Finanszírozás, együttműködés VI.1. A felvállalt szolgáltatások működtetési, finanszírozási háttere VI.2. Az együttműködés kereteiről és lehetőségeiről VII. Jövőkép VII.1. A fejlesztési feladatokról, VII.2. Az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességéről. a.) idősek, b.) fogyatékos személyek, c.) hajléktalan személyek, d.) pszichiátriai betegek, e.) szenvedélybetegek
I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elkészítésének jogszabályi háttere A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában, továbbá az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövő nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve az Országgyűlés megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény . E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A törvény hatálya - kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. A törvény hatálya külön meghatározott ellátások tekintetében a fenti bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. A törvény kötelezően előírja, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.
Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása a Társult 18 település támogatását bírja a felvállalt szociális alapszolgáltatások biztosítása tekintetében.
A felvállalt szociális alapszolgáltatások tekintetében a vonatkozó törvény rendelkezése szerint a Társulásnak el kell készítenie a saját szociális
szolgáltatástervezési Koncepcióját, a feladatok zökkenőmentes működtetéséért, a jogszabályokban rögzített követelmények betartásáért. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzatok, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.
A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója tartalmazza a jogszabály szerint előírt adatokat és annak követelményrendszere szerint került elkészítésre. A Társulás szociális alapszolgáltatások biztosításánál, a fejlesztési prioritások meghatározásánál mindenkor szem előtt tartotta a vonatkozó törvény rendelkezéseit, előrevetített és várható változásait a rendelet-tervezetek folyamatos követésével, a szakmai külön rendeletekben foglalt rendelkezések szerint. A települések egyéni lehetőségeit figyelembe vevő felvállalt jövőtervei, a Kistérség, a megye és a Régió elkészült, vagy kidolgozás folyamatában lévő Koncepcióival szinkronban készült a Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. A koncepció fejezetei tartalmazzák a:
-
lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok: idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek sajátosságaihoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításának szükségességét.
speciális ellátási formák,
A települési önkormányzatok által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megye által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz.
Az alábbiakban részletes helyzetképet adunk a Társult települések Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióinak elkészítéséről/azok készültségi fokáról:
A 2000 lélekszámot meghaladó települések, melyeknek koncepció készítési kötelezettségük van: Battonya város – rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2009 Aktualizálása: 2011
Mezőkovácsháza város -rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2005 Aktualizálása: 2007 , 2009 Mezőhegyes város - rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2005 Aktualizálása: 2007, 2009 Medgyesegyháza Nagyközség - rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2004 Aktualizálása: 2006, 2008 Magyarbánhegyes Község – rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2007 Aktualizálása: 2009 Kunágota Község – rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2009
Aktualizálása:
2011
Kevermes Község – rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2006
Aktualizálása: 2008
Dombegyház Község- rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2006
Aktualizálása: 2008
Kaszaper Község – rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval Elkészítésének ideje: 2009
Aktualizálása: 2009
2004 évtől jogszabály szerint kell rendelkezni a fenti települések mindegyikének, melyet kétévente a Szociálpolitikai kerekasztal véleményez.
A 2000 lélekszám alatti lakossal rendelkező települések, melyeknek nincsen koncepció elkészítési kötelezettségük :
- Almáskamarás - Dombiratos - Kisdombegyház - Magyardombegyház - Medgyesbodzás - Nagybánhegyes, - Nagykamarás, - Pusztaottlaka - Végegyháza A fent felsorolt településeknek a lakosságlélekszám miatt Koncepciókészítési kötelezettségük nincsen, de a településeknek van /ajánlott lennie/ olyan szociálpolitikai fejlesztési tervnek, koncepciónak, melynek mentén évente vagy akár több évre is meghatározzák a feladataikat az ott élők ellátási szükségleteire építve, és ennek ismeretében eszközölnek kiadásokat illetve írnak pályázatokat a hiányzó források biztosításához, a fejlesztési igények kielégítésére. Miután a vonatkozó törvény előírja, hogy a társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz, azok pedig a településeken élők szükségletei alapján íródtak, így a Társulás a Koncepció elkészítéséhez a településektől összegyűjtötte az aktuális szociálpolitikai terveiket, hogy a Társulás koncepciójában a kistelepüléseken élők igényei is egyforma súllyal szerepelhessenek a jövő feladatainak előregondolásakor. A települések szolgáltatástervezési koncepcióit a helyi önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti : -
az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá -a települési önkormányzat és a társulás a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi.
A települési önkormányzat és a társulás szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei, önkormányzat előzetesen véleményezi. 93.évi III.tv 92.§. (5) (7) (8) (9)szerint A megyei, fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város a szolgáltatástervezési koncepciót a saját területére készíti el, amelyet az egyeztető bizottság is megtárgyal. A megyei önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a
működési területén lévő - szolgáltatástervezési koncepciót készítő - települési önkormányzattal és a szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulással. Amennyiben a települési önkormányzat, a társulás által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról. II. A mezőkovácsházi kistérség bemutatása
II.1. A kistérség általános jellemzői A Mezőkovácsházi kistérség társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetű terület, mely az ország, valamint a Dél-alföldi régió és Békés megye dél-keleti részén, a román határ mentén helyezkedik el. A térség alapterülete 882 km2, ez a megye területének (5631 km2) 15,7%-a. A megye településeinek száma 75, ebből a következő 18 települést fogja össze a kistérség: Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza. A települések közül, jogállásuk szerint 4 város, míg 14 község. A Mezőkovácsházi kistérség mind a terület, mind pedig a települések számát illetően meghaladja a megyei átlagot.
A kistérség települései
A kistérség elhelyezkedése
A települések megoszlása népesség szám szerint: 0-499 fő: 2 település, 500-999: 3 település, 1000-1999 fő: 4 település, 2000-4999 fő: 6 település, 5000-9999 fő: 3 település. A kistérségben nincs 10.000 főt meghaladó lakosságú település. A Mezőkovácsházi kistérség összlakossága 45.152 fő, amely a megye 392.845 fős népességének 11,5%-a. Ez az érték – főleg a terület és a településszám tükrében – alacsonynak tűnik, elmarad a megyei átlagtól. A lakosság száma Békés megye kistérségei közül itt a negyedik legalacsonyabb, míg a települések száma a
legmagasabb. Ez az arány természetesen befolyásolja a további népességi mutatókat is. A 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősül. Polgármesteri hivatal valamennyi településen van. A körjegyzőségek kialakítása a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti megtörtént. A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásának székhelye: Mezőkovácsháza város Az elmaradottság mérése XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január ÖTM Önkormányzati Tájékoztató
„Az elmaradottság méréséhez használt mutatók köre 1.) Népsűrűség , fő/km2 (2005 január 1 ) 2.) 60–x évesek aránya a lakónépességből, % (2005 január 1 ) 3.) A vándorlási különbözet (1990–2004 ); az időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag; fő 4.) A 7–x éves népesség által végzett átlagos osztály (évfolyam) szám (2001 február 1) 5.) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, % (2001 február 1 ) Településfejlesztés, -üzemeltetés 6.) A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, % (2001 február 1 ) 8.) A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db (2004 december 31 ) 9.) A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma (2004) 10.) Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft (2004) 11.) Az 1990–2004 években épített lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % (1990–2004) 12.) A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % (2004 december 31 ) 13.) Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat, méter (2004 december 31 ) 14.) A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, (2004 december 31 ) 15.) Az 1000 lakosra jutó személygépkocsi-állomány, db (2004 december 31 ) 16.) Az 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma (ISDN-nel együtt), db (2004 december 31 ) 17.) Elérési komplex mutató (2004)*** * Az állandó népesség alapján számítva.
** A fejlettségi komplex mutatóval kapcsolatos számításokat 2005 végén végezte el a KSH. Az ennek keretében kiszámított munkanélküliségi arányhoz a 2004. IV., 2005. I., II., III. negyedév középső hónapjaira vonatkozó adatok átlagát használta fel. A KSH 2006-ban a munkanélküliségi mutatót az országos átlagot jelentősen meghaladó magas munkanélküliséggel sújtott települések lehatárolásához a 2004. IV. és 2005. I–III. negyedévi adatok helyett a 2005. év egészére vonatkozó adatokkal újraszámította. *** Továbbra is szerepel a közlekedési viszonyokra vonatkozó elérési komplex mutató, amelyet számítógépes program segítségével, az adott távolságok, az egyes útszakaszokon engedélyezett maximális sebességek figyelembevételével, illetve az utazásra való ráutaltság alapján számított ki a KSH – hasonlóan a kedvezményezett térségek meghatározásához alkalmazottakhoz. A súlyozásnál az ott használt súlyokat vette alapul, azaz 40%-ban a megyeközpont, ill. a legközelebbi megyeszékhely, 40%-ban a kistérségi központ, illetve a legközelebbi kistérségi központ elérhetősége (perc), míg 20%-ban az ún. saját ellátottság határozza meg az adatot. Ez utóbbi a település ellátottsági szintjét mutatja, azaz azt, hogy az adott településen élők mennyire vannak ráutalva a különböző központok felkeresésére. Az elmaradottság számítási módszere A 17 mutató alapján összesített komplex mutatót a következők szerint számította a KSH: Minden mutató szórásának a terjedelmét 10 egyenlő osztályközre bontotta (a kiugró szélső értékek tompítását célzó korrekcióval). Az így számított minimumtól a maximum felé haladva az egyes osztályközökbe tartozás esetén 1–10 pontot adott az illető településnek (fordított mutatók esetében, ahol a nagyobb érték a kedvezőtlenebb, felcserélte a pontértékeket); kapott értékek átlaga adta a komplex mutatót, amelyet század pontosságra számított ki. A szélsőértékek korrekciójára azért van szükség, mivel néhány nem jellemző, kiugró érték azt eredményezné, hogy a sávok többségébe alig kerülne település, míg néhány sávban tömörödne gyakorlatilag az összes település. Az alkalmazott módszer lényege, hogy azon adatok lesznek az alsó és felső szélsőértékek, amelyek a települések lakónépességének legalább egy-egy, együttesen 2%-át reprezentálják. Az ezeket meghaladó értékek nem kapnak nagyobb (vagy kisebb) pontszámot. A pontozásos módszer előnye, hogy mindenki által követhető, ugyanakkor objektív képet ad. Az osztályközökre osztás kiküszöböli azt a hibát, hogy pusztán az értékek nagyságrendbeli különbségéből (pl. a munkanélküliségi hányados esetén tizedesjegyekben mért a különbség, míg a szja tekintetében százezres nagyságrendű lehet ugyanez) adódóan váljon valamely mutató meghatározóvá, míg mások jelentéktelenné. Az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések meghatározása;
A foglalkoztatási gondok kimutatásához a legutóbbi besoroláshoz kialakított mutatót használta a testület. A hányados számlálójában a regisztrált munkanélküliek számához hozzáadódik a jövedelempótló támogatásból és a rendszeres szociális segélyből közmunka miatt átmenetileg kimaradók száma. Ezen foglalkoztatottak ugyanis ideiglenesen kikerülnek a regisztrációból, így relatív hátrányba kerülnének azon aktív önkormányzatok, amelyek ily módon is segítik a foglalkoztatást. A helyzet reálisabb megítélhetősége érdekében a munkanélküliek így értelmezett számának megfigyelési időpontja nem egy adott dátum, hanem a negyedévi, azaz a 2005. I–IV. negyedév középső hónapjaira vonatkozó adatok átlaga. Az adatok forrása a Foglalkoztatási Hivatal. A mutató nevezője a 2005. január 1-jei munkavállalási korú állandó népesség. A 2002. évi besoroláshoz hasonlóan azok a települések kerültek ebbe a csoportba, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladta az országos átlag 1,75-szeresét.” III A számítások eredményei Elmaradott települések "Csakúgy mint 2002-ben, a fejlettségi komplex mutató alapján rangsorolt települések alsó harmadát tekintettük elmaradottnak. A kiindulásként vázolt határértéken csak kismértékben kellett változtatni. A komplex mutató alapján rangsorolt települések alsó harmadát adó 1047 település mellett még további három, összesen 1050 települést minősítettünk elmaradottnak. Ennek oka az volt, hogy az 1/3-os határon lévő 1047. település 3,65 századpontos komplex mutatójával összesen még további három település mutatott azonos értéket. Az elmaradott 1050 település állandó népessége 2005. január 1-jén 931 ezer fő volt, az átlagos településméret 887 állandó lakos, köztük 12 város volt található. A 2002. évi lehatároláshoz képest az elmaradott települések száma 42-vel volt kevesebb (2002-ben több település komplex mutatójának értéke volt a besorolási határértékkel megegyező). Állandó népességük azonban – a 2002. január 1-jei népességet – 100 ezer fővel haladta meg. Magas munkanélküliséggel sújtott települések Magas munkanélküliséggel sújtottnak minősült a munkanélküliségi mutató országos átlagát (6,4) legalább 75%-kal (11,2) meghaladó 1136 település, közöttük 47 város. Állandó népességük 1 millió 384 ezer fő, átlagos népességnagyságuk 1219 fő volt 2005. január 1-jén. A magas munkanélküliségűek közé tartozó települések száma öttel nőtt, állandó népességük ugyanakkor – a 2005. január 1-jei népesség alapján – 72 ezer fővel csökkent.
A legfontosabb összesítő adatokat, megyénkénti bontásukat az alábbi táblázat tartalmazza, figyelembe véve a 2006. október 1-jei közigazgatási változásokat is." Megye Elmaradott Magas munkanélküliségű Elmaradott és magas munkanélküliségű Kedvezményezett település összesen Békés 49
45
35
31
Békés összes település: 75 Összesen Elmaradott Magas munkanélküliségű Elmaradott és magas munkanélküliségű Kedvezményezett település Orszagos adatok 1050
1136
740
1446 Összes település: 3151 (XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január ÖTM Önkormányzati Tájékoztató)
Településfejlesztés, - üzemeltetés Kedvezményezett települések A 2002. évi lehatárolás szerint: 1470 település volt kedvezményezett, közülük 1092 az elmaradottság, míg 1131 a magas munkanélküliség miatt sorolódott ide. 753 település felelt meg mindkét feltételnek. A támogatottak létszáma: a 2002. január 1-jeinépesség alapján – 1 millió 706 ezer fő volt, ami 2005. január 1-jére 1 millió 687 ezer főre csökkent. 2005. január 1-jén az elmaradott és a magas munkanélküliséggel sújtott 1446 település: együttes állandó népessége 1 millió 705 ezer fő volt, átlagos népességszámuk 1179 fő, közöttük 50 város van.
Az új, most bekerülő 158 település közül 89 csak elmaradottsága, 11 elmaradottsága és magas munkanélkülisége miatt, míg 58 csak magas munkanélkülisége miatt vált támogatottá. Együttes állandó népességük 2005 elején 289 ezer fő volt. A bekerülő települések között 10 város van. Összefoglaló adatok (A 2006 október 1-jei közigazgatási változások figyelembevételével)
Az országos mutatók tükrében még jobban látszanak a Kistérségünkre nehezedő és leszakadást erősítő problémahalmazok sora.
II.2. Demográfiai- és humán helyzet
A térségben monoton módon csökken a lakónépesség a megyei átlagot jóval meghaladó a természetes fogyás mértéke; az utóbbi két évben a migrációs veszteség ugrásszerűen megnőtt mind a megyében, mind a kistérségben. A 60 évesnél idősebb népesség aránya enyhén nő. A felmérések szerint a térséget elsősorban a szakmával rendelkező fiatalok hagyják el; míg a betelepülők többsége hátrányos helyzetű, akik korábbi lakóingatlanukat azért adják fel, hogy olcsóbb lakáslehetőséghez jutva, a két ár különbözetéből oldják meg (ideig-óráig) egzisztenciális problémáikat. A megye népességének 12 %-a él a Dél-békési térségben, többségük átlagosnál rosszabb helyzetű településben – csak kisebb részük lakik a körzet három kisvárosában. A demográfiai mutatók itt a legkedvezőtlenebbek: jelentős a népességfogyás, magas az idős korosztály aránya, alacsony a lakosság iskolai végzettsége. A népességszám fogyásának oka az élveszületések és a halálozások számának egyre növekvő negatív egyenlege, valamint a vándorlási veszteség, mely a megyében szintén a legrosszabb helyzetet tükrözi. A kistérség ritkán lakott, népsűrűsége 53,3 fő/km2. Az 1.000 lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján -7,32, amellyel Békés megyében a 3. a kistérségek sorrendjében pedig a 101. helyen áll. Évek óta romlik a 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index). A mutató értéke kedvezőtlen (1,57), országos szinten a rangsorban a 131., míg megyéjében a 4. helyen áll. A kistérség lakossága elöregedett, egészségi állapota romlik; mind az ellátás szervezése, mind pedig a megfelelő prevenciós munka hagy kívánni valót maga után. A háziorvosok nagy része nyugdíj korhatárú. A kistérség lakosai közül sokan élnek a létminimum alatt, sok aktív korú csak alkalmai munkából, jövedelempótló támogatásból él.
Az aktív korú lakosság átlagos képzettsége alacsony. Igen magas a kistérségben a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya.
II.3. Népesség és társadalom Népsűrűség, népességcsökkenésből adódó feladatok A megye népsűrűségéhez (70 fő/ km2) viszonyítva a Mezőkovácsházi kistérség népsűrűsége jelentősen kisebb, 53,3 fő/ km2. Kiemelendő, hogy a népsűrűség tekintetében Békés megye országos viszonylatban is a sor végén áll: a Dél-Dunántúl megyéin kívül csak Bács-Kiskun megyében mutatnak alacsonyabb értéket az adatok. Békés megyében 2003 óta szinte egyetlen olyan település sem volt, amelyben az élveszületések száma meghaladta volna a halálozásokét. Emellett a 60 éves és idősebb népesség aránya is – ami 23,7%-os értékével meghaladja a megyei (22,1%) és az országos (21%) arányokat) –a lakosság öregedését és a lakosságszám további csökkenését prognosztizálja. A népesség elöregedése a kisközségekre jellemző leginkább. A leginkább érintettek és veszélyeztetettek elsősorban a határmenti települések. Ugyancsak a kistérség lakosságának csökkenését mutatják a vándorlási adatok. Az egyenleg regionális szinten is negatív értékű, a vizsgált kistérség azonban e területen is kiemelkedő és romló a tendencia. Az interjúkon elhangzott információk alapján a munkahelyek, oktatási intézmények alacsony száma, valamint a rossz megközelíthetőség egyaránt gyengítik a települések lakosságmegtartó-képességét. A lakosság 43,7%-a városi, 56,3%-a községben, falusi környezetben él. (A megyében 69,1% a városi lakosság aránya.) A statisztikai kistérség területi határai nem minden esetben esnek egybe a települések nagyobb városokkal kialakított – igazgatási, egészségügyi, ellátási – kapcsolatainak bonyolult rendszerével. Ez sok esetben megnehezíti az együttműködések kialakítását, közös szemlélet és hosszú távú célrendszer tudatos megformálását. Békés megye, ezen belül a Mezőkovácsházi kistérség is, az ország azon területei közé tartozik, melyet az iparosítás csak részlegesen érintett. A mezőgazdasági termelés mindig is jelentős volt, mégsem tudta eltartani a falvak munkaképes korú lakosságát. Ennek egyik oka – a települések vezetőivel és szakembereivel készített interjúk tapasztalatai alapján – az, hogy a rendszerváltozást követő időszakban a TSZ-ek helyét nem, illetve csak részben vették át olyan mezőgazdasági szerveződések és szövetkezések, melyek biztosítani tudják a termelés piaccal összehangolt működését. Jellemző, hogy a helyi termelők –
kevésbé tervezett módon – vagy saját maguk értékesítik terményeiket a piacokon, vagy felvásárlóknak adják el azt, rendkívül alacsony haszonnal. II.4.Munkanélküliség A gazdasági recesszió, a piacvesztés eredményeként az országos átlagot is meghaladó mértékben nőtt a munkanélküliség és tartós társadalmi jelenséggé vált. A Mezőkovácsházi kistérség az országos arányokat is kiemelkedően meghaladja a maga rendkívül magas munkanélküliségi rátájával. Fontos hangsúlyozni, hogy legkedvezőtlenebb adatokkal.
a
megyében
a
vizsgált
kistérség
rendelkezik
a
A kedvezőtlen helyzetre „válaszként”, az interjúkon elhangzott információk szerint, a települések szociális kiadásainak igen magas arányát a különböző szociális segélyek és járulékok teszik ki, korlátozva ezáltal a fejlesztésre fordítható források lehetőségeit. Míg országos szinten a munkanélküliségi ráta minimális emelkedést jelez,addig a Délalföldi régióban, és ezen belül Békés megyében folyamatosan emelkedik. Munkalehetőséget a közelben lévő nagyobb települések képesek nagyobb mértékben nyújtani, azonban a városok alacsony száma nem kedvez ebben a helyzetben sem a kistérségnek. Emellett – ahogy az interjúkon sokszor elhangzott – néhány településről a nem megfelelően szervezett tömegközlekedés sem kedvez a munkába járásnak. A távolabb eső községekből az utazás magas költsége az alacsony keresetekkel szemben nem ösztönzi ingázásra a munka nélkül maradt, de még aktív korú lakosságot. A települések többségében az önkormányzatok és intézményei az elsődleges foglalkoztatók. A lakosság jelentős része kényszerül saját háztájiban, illetve kisebb földterületen állattartással és mezőgazdasági termeléssel kiegészíteni a család jövedelmét, megélhetésük biztosítása érdekében, magas azoknak a háztartásoknak is a száma, melyeknél ez az egyetlen jövedelemforrást jelenti. Az alkalmi és idénymunka mellett sok család számára jelent szükségmegoldást – és egyben a megélhetés csíráját nyújtó bevételt – az önkormányzatoknál vállalható közhasznúközcélú tevékenységért kapott bér. A közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma a megyei adatok szerint az országban a negyedik legmagasabb. A térség településein a munkanélküliség magas aránya mellett jelentős a megváltozott munkaképességűek száma is, főleg mozgásszervi rendellenességek miatt. Ennek okaként a szakemberek részben az egészségtelen testhelyzetben, fóliasátorban végzett mezőgazdasági tevékenységet nevezik meg.
50000 49000 48000 47000
Kistérség lakónépessége (fő)
46000 45000 44000 1995.
1996.
1997.
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
0 -1
1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.
-2 -3 -4
-4,4
-5
-4,9
-6 -7 -8 -9 -10
-7,1
-7,7
-4,2 -5,6
-6,2 -8
-5,2 -6,6
-6,1 -7,2
-5,7
-6,2
-7,2
-9 Természetes szaporodás 1000 lakosra -9,5 kistérség
-9,1 megye
1 0,2
0,1 0 1995.
0,3 -0,1
0,1 1996. 1997.
1998.
1999.
2000. 2001. -0,7
2002.
2003.
-1 -2
-2,2 -2,7
-3
-2,3 -2,5
-2,1
-1,8 -1,9 -2,6 -2,9
-2,9
-4 -4,3 -4,7 -5 kistérség
megye
Vándorlási különbözet 1000 lakosra
(%)
24 23,5 23 22,5 22 21,5 21 20,5 20 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. kistérség
megye
60 évesnél idősebb népesség aránya (%)
II.5. Szociális ellátás, egészségügy A térség hátrányos helyzetéből következik, hogy a szociális problémák halmozottan vannak jelen. A családok rossz anyagi helyzete, a munkanélküliség nehéz problémák elé állítják az önkormányzatokat. A helyszínen készített interjúk során több helyen elhangzott: a település szociális kiadásainak legjelentősebb részét az állandó és átmeneti segélyek kifizetése jelenti. A városok és községek csak ritkán tehetik meg, hogy a kötelező szociális ellátásokon túli támogatást nyújtsanak a lakosságnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a települések forráshiánnyal küszködnek, így gyakran a törvényben előírt kötelezettségeiknek sem tudnak eleget tenni. Nincs megfelelően megoldva a megváltozott munkaképességű, aktív korú népesség foglalkoztatása. A települési önkormányzatok közötti együttműködésre épülő probléma-megoldásokra egyre többször adódnak ugyan jó és eredményes példák, de ezek a kezdeményezések általában kevés számosságú települést érintenek, egyszerre. Szociális ellátás, egészségügy, 2004
Önkormányzat Egy házi orvosra, jövedelempótló és házi gyerek egyéb orvosra jutó támogatásainak lakosság száma esetei 1000 lakosra (Rendszeres szociális segély nélkül) Mezőkovácsház 360 1411 i kistérség Békés Megye 366 1535 Magyarország 408 1513
Idősek klubja Átmeneti férőhelyeinek segélyezettek száma 1000 10.000 lakosra hatvan éves és jutó aránya idősebb lakosra
31
Nincs adat
35 19.5
685,1 592,4
A rendszeres szociális segélyben részesülők átlagos száma a felmérés évében a megyében 7.781 fő, míg a 10.000 főre jutó arányuk 197,2. Ez az érték országos viszonylatban is magas.
Az országosnál nagyobb szükség van különböző jövedelempótló támogatások kifizetésére is, illetve az átmeneti segélyben részesülők aránya is magas, a régió megyéi között legmagasabb, országos szinten a hetedik legmagasabb. A kistérségben a 60 év felettiek aránya 23,7%, míg országosan ez a szám 21%. Bár az idősellátás többnyire működik, a férőhelyek száma még nem éri el az optimálisat. Emellett a meglátogatott intézmények állaga és felszereltsége többnyire nem éri el a szükséges színvonalat. A térségben nincs bölcsöde – sorra zárták be őket az elmúlt időszakban – és alacsony óraszámban működik a járóbeteg szakellátás. Tízezer lakosra mindössze 16 kórházi ágy jutott a felmérés évében. A megfelelő szakrendelések felkeresése főleg az elzárt településeken lakók számára nehezen megoldható feladat. Bár a városokban működnek egyes járóbeteg szakellátó egységek, az idős lakosság arányát tekintve a kórházak nehéz elérhetősége, valamint az átmeneti elhelyezési lehetőségek hiánya gondot okoz.
II.6. A kistérség gazdaságának általános jellemzői, problémák:
A térség természeti adottságai igen kedvezőtlenek, bár a kistérségre általában jellemzőek a jó talajadottságok. Az éghajlati feltételek általában jónak mondhatók, ám a szélsőséges időjárási jelenségek – aszály, belvíz, fagyveszély – komoly károkat okoznak az agráriumban. A szövetkezetek, ipari üzemek jelentős számú megszűnése következtében 1989 után kirívóan magas lett a munkanélküliek száma. E probléma kezelése komoly gondot jelent valamennyi települési önkormányzatnak, amelyek fennmaradásuk, boldogulásuk érdekében keresik a fejlődési irányokat, lehetőségeket. Több településen elhangzott , hogy a településeken – és a kistérségben átfogó szinten is – hiányzik a mezőgazdasági termelést átfogó, annak tervezhető és piacszemléletet tükröző, racionális irányítása. Működő vállalkozások, kereskedelem 2004 1000 lakosra jutó Vállalkozások kiskereskedelmi Szálláshelyek száma száma üzletek száma
Mezőkovácsházai 41 kistérség Békés Megye 63 Magyarország 87 (Forrás: KSH.)
15
5
15 16,3
20 31
A fejlődés egyik záloga lehetne az újonnan induló kis- és közép vállalkozások sora. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (41) azonban még a felét sem éri el az országosnak, és jóval kisebb, a megyei adatnál is. Ennek egyik oka lehet a térség földrajzi helyzete és az úthálózat állapota. A települések megközelíthetősége főleg a téli időszakban nehézkes. Bár az életkörülmények javításában komoly szerepe van a legutóbbi időszakban megindult infrastruktúrális fejlesztéseknek, ezek önmagukban nem elegendőek a befektetői tőke vonzásához, a jövedelmi viszonyok javulásához. A külföldi tőke jelenléte is rendkívül alacsonynak mondható a Mezőkovácsházi kistérségben, mindössze 50,635 millió Ft. (Az orosházi kistérségben ez 20.402,8 millió Ft-ot tesz ki.) A helyzet nem jobb a szálláshelyek számát tekintve sem. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló férőhelyek száma 221, amelyet kiegészít még 50 férőhely magánszálláshelyeken. (Összehasonlításként: a Gyulai kistérségben az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma 55, a mezőkovácsházi 5-tel szemben, összesen 2.938 helyet nyújtva az idelátogatóknak, és ez az adat még nem tartalmazza az 1.518 magánszálláshelyi férőhelyet) Az adatok élesen jelzik az idegenforgalom állapotát. Pedig ezen a téren – a helyi szakemberek véleménye szerint – vannak kiaknázatlan lehetőségek. A kistérség más alföldi területekhez képest viszonylag gazdag felszíni vizekben, de számottevőnek mondható a felszín alatti vízkészlete is. Ennek persze hátrányai is vannak: a megye belvíz által leginkább veszélyeztetett települései közül több ma is itt található. Geológiai fúrások helyenként jól hasznosítható - bár ebben a kisrégióban még ki nem aknázott - termál-, emellett pedig komoly ivóvízkincset is jeleztek. II.7. Infrastruktúra A közúthálózat meglehetősen gyenge minőségű. Egyes peremterületeken a forgalom igen rossz állapotú mellékutakon bonyolódik, a vasúthálózat pedig kedvezőtlen szerkezetű és műszakilag elavult. Több szárnyvonal megszüntetése is szóba került, léte kérdéses a jelen időszakban is. A közlekedési hálózat fejlesztése nemcsak a térség helyzetét javítaná, hanem az egész megyét összekapcsolná az észak-alfölddel, valamint a romániai határ menti és azon átívelő kapcsolatok elmélyítésére is nagyobb esélyt adna. Az átjárhatóság kedvezőbbé tétele új perspektívát nyithatna az Unios csatlakozásokban rejlő kiaknázatlan lehetőségek felé. Jobbá téve ezzel a térség esélyegyenlőségét.
Az autóbusz-közlekedés a legelterjedtebb, azonban az elmúlt időszakban a járatok csökkenése a lakosság mobilitási szintjének csökkenését eredményezték. II.8.Kistérségi pályázatok 2005-2006-2007-2008-2009 A Dél-békési kistérségben, mint általában a tőkeszegény, hátrányos helyzetű (leszakadó) térségekben, az átlagosnál jóval magasabb a pályázati aktivitás. A pótlólagos erőforrások elérésére és felhasználására irányuló forrásszerzés gyakorisága és értékben kifejezett volumene általában nőtt a kistérség településein az utóbbi négy évben. Az aktívabb településekre is a pontszerű fejlesztések, a projektszerűség szemlélete inkább a jellemző. A térség települései nagytöbbségükben nem rendelkeznek távlati településfejlesztési koncepciókkal, az önkormányzatokra viszont jellemző az operativitás, a napi gondok orvoslásának profizmusa. Több helyen a településfejlesztési koncepción a településrendezési tervet értik, vagy azt a stratégiát projekt-listák „helyettesítik”.
Gyakoriak a szomszédtelepülések partnerségét nélkülöző egyedi fejlesztések, még abban az esetben is, amikor indokolt lenne az együttműködés. Jellemzőbb az önkormányzatoknál – bár egyre több kivétellel – az inkább rövidtávú gondolkodás, a cselekvéseket keretbe foglaló stratégiai szemléletre épülő, elkészült település fejlesztési-tervek hiánya pedig még mindig magas számot mutatnak.
Mivel a kistérség valamennyi településén jellemző a rossz úthálózat (belterületi, külterületi), szinte minden település prioritásai közé tartozik az úthálózat fejlesztése.
A kistérség Szociális Felzárkóztató Programja,- mely 2005-2007 évekre szólt. Ennek keretén belül 2005-ben 120 millió, 2006-ban pedig 100 millió forint pályázható a települési önkormányzatok számára. Az évek szerinti fejlesztéseket és hozzá kapcsolódó pénzforrásokat az alábbi táblázatok mutatják.
Év
Projekt tartalma
2006
OKJ-s képzések: 32 szociális gondozó, 14 szociális gondozó és szervező
2007
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
2005
Gépkocsi vásárlás
2006
Konyha bővítés, felújítás
2005 2006 2007 2006 2007
Szociális Szolgáltatási Központ Bentlakásos Idősek Otthona bővítése
2007
Családsegítő szolgálat tárgyi feltételeinek biztosítás
2005
Gépkocsi vásárlás
2006
konyha HACCP eszközbeszerzése
2006
informatikai fejlesztés
2005 2006
Szociális Otthon bővítés
2005
Családsegítő szolgálat kialakítása
2006 2007
Konyha HACCP kialakítása
Projektgazda Dél-Békési Kistérségi Társulás Dél-Békési Kistérségi Társulás Almáskamarás Önkormányzata Almáskamarás Önkormányzata Battonya Önkormányzata Dombegyház Önkormányzata Dombegyház Önkormányzata Dombiratos Önkormányzata
ICSSZM
CÉDE
TERKI
10 335 6 000
11 865
10 910
1959
18 869
4 680
520
5 200
9 180
1 020
10 200
5 600 6 190 6 875
1 058 9 471 9 471 2 487 2 487
10 578 21 646 22 776 10 487 10 487
895
105
1 000
4 600
511
5 111
3 145
350
3 495
225
25
Kaszaper Önkormányzata
8 000 8 000
7 075 7 075
Kevermes Önkormányzata
500
56
Kevermes Önkormányzata
Összesen
1530
3 920 5 985 6 430 8 000 8 000
Dombiratos Önkormányzata
Önerő
6 250 7 200
695 800
250 15 075 15 075 556 6 945 8 000
25
Kisdombegyház Önkormányzata Kisdombegyház Önkormányzata
2005
Falugondnoki gépjármű beszerzés
2006
konyha HACCP eszközbeszerzése
2005
gépjármű beszerzés
Kunágota Önkormányzata
2006
Idősek klubja épületének tetőcseréje
Kunágota Önkormányzata
2007
Konyha HACCP eszközbeszerzése
Kunágota Önkormányzata
2005
Gyj-i és Családseg. Szolg. épület akadálymentesítése és felújítása Gyj-i és Családseg. Szolg számára eszközbeszerzés
Magyarbánhegyes Önkormányzaata
5 630
626
6 256
4 520
503
5 023
5 850
650
6 500
8 550
950
9 500
4 050
450
4 500
1 290
144
1 434
1 280
142
1 422
2 680
298
2 978
743
7 433
2005
gépjármű beszerzés
Magyarbánhegyes Önkormányzaata
2006
Gyj-i és Családseg. Szolg. épület tető, burkolat, nyílászáró csere
Magyarbánhegyes Önkormányzaata
2005
Falugondnoki gépjármű beszerzés
Magyardombegyház Önkormányzata
4 000
445
4 445
2005
Konyha HACCP szerinti felújítása
Magyardombegyház Önkormányzata
2 900
323
3 223
6 690
26
2007
Családsegítő és gyermekjóléti szolg.épületének kialakítása
Magyardombegyház Önkormányzata
2005
gépjármű beszerzés
Medgyesbodzás Önkormányzata
Házigondozás számára iroda kialakítása
Medgyesbodzás Önkormányzata
2006 2007 2005 2006
2007
2005 2007 2005 2006 2007 2007 2006 2007 2005
Gépkocsi vásárlás Nappali ellátást nyújtó intézmény fejlesztése Támogató szolgálat kialakításához: spec. gépjármű besz. helyiségek kialakítása, akadálymentesítése eszközök beszerzése Centrál főzőkonyha átépítése, HACCP megfeleltetés Családsegítő és Gondozási Központ épületfelújítás, eszközbeszerzés
Medgyesegyháza Önkormányzata Medgyesegyháza Önkormányzata
Mezőhegyes Önkormányzata Mezőhegyes Önkormányzata Mezőkovácsháza gépjármű beszerzés Önkormányzata Mezőkovácsháza Idősek klubja épületének teljes felújítás Önkormányzata Támogató szolgálat helységeinek Mezőkovácsháza akadálymentesítése Önkormányzata Támogató szolgálat eszközbeszerzés Nagybánhegyes Alapszolgáltatási Központ Kialakítása Önkormányzata Konyha HACCP és Idősek klubja Nagykamarás eszközbeszerzés Önkormányzata
3 150
350
3 500
500
5 000
3 600
400
4 000
3 600
400
4 000
700
7 000
300
3 000
7 200
800
8 000
900
100
1 000
1 350
150
1 500
23 510
2 612
26 122
6 500
722
7 222
700
7 000
9 130 11 570
1 015 1 285
10 145 12 855
2 250
250
2 500
450
50 3 200 3 200
500 10 700 10 700
1 000
10 000
4 500
6 300 2 700
6 300
7 500 7 500 9 000
27
2005
Idősek klubja akadálymentesítése
2005
gépkocsi vásárlás
2007 2005
Konyha HACCP eszközbeszerzés informatikai fejlesztés Gyermekjóléti szolgálat épületének kialakítása
2005
Konyha HACCP felújítás
2007
Idősek Klubja eszközbeszerzés
Nagykamarás Önkormányzata Pusztaottlaka Önkormányzata Pusztaottlaka Önkormányzata Végegyháza Önkormányzat Végegyháza Remedium Kht. Végegyháza Remedium Kht.
2005. év összesen 2005 2005 2005 2005 2005 2005
5 000
560
5 560
511
5 111
350 25
3 495 250
500
4 960
5 400
600
6 000
1 800
200
2 000
4 600 3 145 225 4 460
60 000 Kaszaper Önkormányzat Mezőkovácsháza Önkormányzat Kunágota Önkormányzat Medgyesegyháza Önkormányzat Dombegyház Önkormányzat Mezőhegyes Önkormányzat
Végegyháza Önkormányzat 2005 Battonya Önkormányzat 2005 Összesen
Útburkolat felújítási terve Belterületi utak kátyúzása Útfelújítás Dinnyefesztivál- 2005 Útfelújítás Humán infrastruktúra fejlesztés Iskola felújítás, bővítés Idősek otthona kialakítás
21 430
38 570
23 912
143 912
DARFT-UFCE - 7127 DARFT-UFCE - 3123 DARFT-UFCE - 6343 DA-TRFC-SZP - 3369 DA-TRFC-SZP - 15000 DA-TRFC - 15621 DA-TRFC - 18150 DA-TRFC - 19623 88356
Közmunkapályázatok Dél-Békési Kistérség Területfejlesztési Társulás Résztvevő települések: Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Kevermes, Kisdombegyház, Magyarbánhegyes,
2005-2006 Közmunkapályázat
FMM, BM, ICSSZEM – 127547
28
Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka Mezőkovácsháza Önkormányzat
2005-2006 Közmunkapályázat
Összesen
FMM, BM, ICSSZEM - 18116 145663
Dél-Békési Kistérség Területfejlesztési Társulás pályázatai és tanulmányai 2005 2005 2005 2005 Összesen
Kistérségi Fejlesztési Koncepció kidolgozása Dinnyeút kialakítása Ökofolyosó kialakítása Vidékfejlesztési menedzser foglalkoztatása
BM (Ösztönző támogatás) - 8000 BM (Ösztönző támogatás) – 2000 BM (Ösztönző támogatás) – 8000 TKH-VMT – 1400 19400
29
A kistérség Szociális Felzárkóztató Programjának (2005 évtől) 2007 év decemberéig történt megvalósítási mutatói a táblázatban szereplő települések tekintetében – az alábbi adatok 2005-2006-2007 évekre szólnak Tartalékprojektek felsorolása: Megvalósítás Település éve
2007
Mezőhegyes
2007
Battonya
2007
2007
Battonya
Kunágota
Beruházás/fejlesztés
Támogatás forrása
Zárt ételszállító gépkocsi vásárlás Kisbusz beszerzése
ICSSZEM 3 530 000 Ft ICSSZEM 5 4000 000 Ft
Bútorzat/eszközbeszer -zés Közösségi szenvedélybeteg ellátás Gesztor települése számára az ellátás biztosításhoz Bútorzat/eszközbeszer -zés Közösségi szenvedélybeteg ellátás Gesztor települése számára az ellátás biztosításhoz
SZCSM keretből
SZCSM keretből
Önerő mértéke
393 000 Ft
Beruházás /fejlesztés bekerülési összege 3 923 000 Ft
600 000 Ft
6 000 000 Ft
-
Összesen: 5 000 000 Ft A két Gesztor számára
-
Egyéb szociális szolgáltatás-fejlesztések ez időszak alatt: Pusztaottlakán az eredeti Szociális Felzárkóztatási Program célkitűzéseihez képest a településen élők változó szükségleteire reagálva, beruházás módosítása történt. Gépkocsi vásárlása, informatikai fejlesztések, Konyha HACCP program szerinti fejlesztése helyett a Falugondnoki Szolgáltatást valósították meg. Visszatekintve megállapítható, hogy a települések eszközparkjában, infrastruktúrájában, ezáltal a szolgáltatások biztosításában jelentős fejlődést biztosított a Program, melynek hiányában még számottevőbb lenne a térség elmaradottsága. Az Önkormányzatok felelősségteljesen, nagy szociálisérzékenységgel gazdálkodtak a biztosított pénzeszközökkel. III. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása –A Kistérség fejlesztési prioritásai III.1.A szociális szolgáltatások fejlesztésének új irányai: 2008 - 2009 A megvalósított pályázatok után a 2008 és 2009 évben a mérhető eredmények azt bizonyították, hogy szükség mutatkozik még hasonló programokra, mert a változó szükségletek, a hátrányból adódó nehéz helyzet mindig jelen van a fejlődés/fejlesztések, beruházások megvalósulása mellett is.
30
Egyik szolgáltatás-fejlesztési terület a szociális humánerőforrás hiátusainak, problémáinak kezelése. A másik pedig a szolgáltatás infrastruktúrális gondjainak megoldása a szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi előirásoknak megfelelve. 2009 év során több pályázatot is benyújtottak a települések a TÁMOP és TIOP lehetőségeivel élve. A települések adatszolgáltatásai alapján az alábbi összesitett pályázati lista állt össze: Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH Kistérségek projektjei 1.) A pályázat írója: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása: TIOP-3.5.1-09/1 Szociális alapszolgáltatások eszközparkjának fejlesztése
56M
2.) Mezőkovácsháza írta: TIOP – 3.5.1 Szociális és gyermekjóléti szolgáltatás fejlesztése. Szolgáltató központ kiépítése 100 M A két projekt összevonásra került A két projekt összevonásra került, összevonás után: Megvalósító Projektgazda Mezőkovácsháza város Konzorciumi partnerei: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása, Medgyesegyháza város, Battonya város Fejlesztés célterületei: 1.) Szolgáltató központ kiépítése 2.) Szociális alapszolgáltatás eszközparkjának fejlesztése 18 településen Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása : TIOP-3.5.1-09/1 Szociális alapszolgáltatások eszközparkjának fejlesztésére benyújtott pályázata: 56 M Mezőkovácsháza város: TIOP – 3.5.1 Szociális és gyermekjóléti szolgáltatás fejlesztése. Szolgáltató központ kiépítésére benyújtott pályázata: 100 M Fejlesztés célterületei: 1. Kistérségi szociális szolgáltatások biztosítására Szolgáltató Központ kiépítése 2. Szociális alapszolgáltatás eszközparkjának fejlesztése 18 településen Szociális alapszolgáltatások megnevezése: Idősek nappali ellátása Támogató szolgáltatás Családsegítés Gyermekvédelmi alapellátás: Gyermekjóléti szolgáltatás eszközparkjának fejlesztése
31
1.) pályázat a komplexen belül A projekt indokoltsága Mezőkovácsháza város: TIOP – 3.5.1 Szociális és gyermekjóléti szolgáltatás fejlesztése. Szolgáltató központ kiépítésére benyújtott pályázata: 100 M Kistérségi szociális szolgáltatások biztosítására Szolgáltató Központ kiépítése A Mezőkovácsházi kistérség az ország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik. A szociális törvény szerint a feladatellátásra kötelezett települési önkormányzat köteles étkeztetést, házi segítségnyújtást (otthon közeli szolgáltatásokat - az új megnevezéssel jelölve) biztosítani. Több mint 2000 fő állandó lakos esetén a családsegítést, több mint 3000 fő esetén pedig idősek nappali ellátását biztosítani. A szociális szolgáltatás szakmai alapkövetelményeit a vonatkozó szakmai rendeletekben leírtak szerint biztosítania kell. A szociális ellátás alulfinanszírozottsága az infrastrukturális háttér olyan mértékű lepusztulásához vezetett, ami egyre inkább a színvonalas ellátás gátjává válik minden településen a térségben. Megoldandó probléma Térségi szintű szolgáltatáshoz megfelelő színtér kiépítése - és a felvállalt szükségletalapú alapszolgáltatások megfelelő minőségű biztosítása. A térséget jellemző átlagosnál gyorsabb népességfogyás, a migrációs veszteség és elöregedés mellett a problémát a helyi gazdaság strukturális zavarai és gyengeségei jelentik. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a helyi lakosság átlagot meghaladó részét teszik ki, ami jelzi, hogy a gondok csak komplex módon lesznek kezelhetők. A megoldásra váró probléma komplex, és kétpólusú: a.) Jelenleg a Mezőkovácsházi Gondozási Központ infrastrukturális állapota nem felel meg teljes mértékben a működési engedélyek szerinti tevékenységek ellátására, valamint a szükséges és felvállalt Térségi szociális szolgáltatások biztosítására sem. A jelenlegi helyiségkapcsolatai: az ügyféltér/kliensfogadó a nagyobb létszámú ellátott egy térbeni gondozására, foglalkoztatására, zavartalan szakmai munkavégzésre nem alkalmas. Az épület összegezve: kulturált és előírás szerinti ügyfélfogadásra és ellátásra csak részben alkalmas, az akadálymentesítése nem megoldott. Új szolgáltatási helyszín kiépítése, kialakítása, működtetése mind időben, mind anyagilag lényegesen megterhelőbb lenne a pályázó Önkormányzat számára, mint a jelenlegi projekt – meglévő infrastruktúra hasznosítása, korszerűsítése megvalósítása. Jelenlegi állapotában a Gondozási Központ működtetési költségei magasak a nem energiatakarékos műszaki megoldások miatt is. A lakosság korösszetételéből és a nagymértékű munkanélküliségből, elszegényedésből adódóan a szociális szolgáltatásokat egyre többen veszik igénybe. A jelenlegi szolgáltatási struktúra nem biztosítja kielégítően a rászorulók maradéktalan ellátását. 2.) pályázat a komplexen belül
32
b.) Szükséges szociális szolgáltatások kistérségi szintű feladatellátásához kapcsolódó eszközök, berendezések hiánya ellehetetleníti a szolgáltatás biztosítását Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása : TIOP-3.5.1-09/1 Szociális alapszolgáltatások eszközparkjának fejlesztésére benyújtott pályázata: 56 M Mezőkovácsháza város (komplex)pályázatába épül be ez a fejlesztés a két külön pályázat összevonása után. A jelenlegi szolgáltatási rendszerben több településen nem vehető igénybe, vagy nem megfelelő minőségben biztosított az alapellátás –mindez nem a települések hibája, hanem a finanszírozási csökkenés és hiány következménye. A megfelelő színvonalú szolgáltatások a kistérségben nem mindenki számára elérhetőek. A településszerkezetekből adódó hiányos közlekedési infrastruktúra miatt indokolt az idősek –gyermekek –és rászorulók megfelelő színvonalú ellátása helyben. A pályázat írója: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása : TIOP-3.5.1-09/1 Szociális alapszolgáltatások eszközparkjának fejlesztésére benyújtott pályázata: 56 M 3.) pályázat A pályázat írója/ megvalósítója: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Képzés, foglalkoztatás szociális szakembereknek TAMOP 5.1.1-09/8. A projekt indokoltsága: A leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikében, a Mezőkovácsházi kistérségben élők integrációs esélyeinek növelése, a szociális szférában dolgozók szakmai kompetenciáinak növelésével olyan preventív és problémakezelő programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a meglévő esélyegyenlőtlenségek újratermelődését, segítik a megfelelő társadalmi, munkaerő-piaci, szakmai szocializációjukat, karrierjüket, ezzel erősítik a hatékonyabb társadalmi részvételüket. A projekt megfelel a kistérségi programdokumentumban megfogalmazott igényeknek célkitűzéseknek, speciális helyi szükségleteknek valamint az előírt és kötelező szakmai jogszabályoknak is. A kistérségünknek ebben a mai helyzetében olyan segítségre van szüksége, amelynek célrendszere szükségletalapú, megfelelően finanszírozott programjaival a megoldásra váró speciális gondjaira válaszol. A mélyszegénységgel küszködő Mezőkovácsházi kistérség egymással szorosan összefüggő problémáira korábbi programok, fejlesztési források erre nem, vagy csak mérsékelten tudtak megoldást kínálni. Ezért az LHH program keretében megírt projektünk célja, hogy a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági szociális feltételeinek továbbfejlesztése révén mozdítsa elő a kistérség felzárkózását. Az összefüggő célok, a források tényleges dedikációja, a kiszámítható keret a felvállalt célok biztosítására garancia. A pályázó szervezet: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása.
33
Társulás székhelye: Battonya város Projektgazda a pályázatát a kiírásnak megfelelő jogosultsággal adja be: mely a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségekre irányuló Új Magyarország Felzárkóztató Program keretében támogatott kistérségek közé tartozik. A támogatott fejlesztés a kistérség 18 településen valósul meg, megvalósult elemei az itt élők, itt dolgozók társadalmi és egyéni szükségleteit elégíti ki. A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása több szociális alapszolgáltatás biztosítását is segíti a mai napig is szervező –és koordinációs munkájával. A folyamatos igény-és szükségletfelmérések adatainak ismeretében elodázhatatlanná váltak az intézkedések, a jelen projekt megvalósítása segíti ezt, mely a szociális ellátórendszer hiátusainak megoldására törekszik. A projekt célja: A társadalmi kohézió erősítése és a közösségek fejlesztése, gazdasági tevékenységhez nem kapcsolódó önkormányzati humán szolgáltatások szervezésének segítése a humánszféra képzésével. Ezzel a projekt megvalósítással várhatóan a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség megakadályozása, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének elkerülése valósul meg a kistérségben. A projekt további célja, hogy mérsékelje a szegénységet a munkahelyek elvesztésének elkerülésével s hozzájáruljon a társadalmi hátrányok újratermelődésének és az„átörökítésének” megelőzéséhez. A projekt részcéljai: A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségekre irányuló Új Magyarország Felzárkóztató Program helyi komplex fejlesztéseinek megalapozása, a helyi programok koordinációs és szakmai hátterének támogatásával. - szociális szakma segítése, külső képzések, és belső képzések biztosításával - együttműködések segítésével - a helyi humánkapacitások megerősítésével - a speciális nehézségekre szükségletorientáltan válaszoló térség specifikus segítéssel A helyi szükségletekre válaszoló, a térségi fejlesztési tervekben, koncepciókban megfogalmazott hiátusok kezelése a foglalkoztatást segítő képzési programok támogatásával. A leghátrányosabb helyzetű kistérségben lévő 18 településen a szociális szférában történő foglalkoztathatóságának javítása, felkészítése a folyton változó szakmai szabályzók teljesítésére a pályán maradás megsegítése a kötelező képzések finanszírozásával, biztosításával. – a szociális szakképzések teljesítésével összefüggő foglalkoztatás támogatása.
34
- a szociális alap-és szakszolgáltatások minőségének javítása a humánerőforrás képzésével - a szükségletorientált szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeinek csökkentése az ellátók jobbá vált minőségi szolgáltató munkája nyomán. - a kistérségben a munkalehetőségek megőrzése, a munkáltatók részére nyújtott képzési támogatások által. Az általános célú képzéseink olyan képzések, amelyek az általános szociális szakmai műveltség növelését célozzák, ezzel hozzájárulnak a területen dolgozó szakemberek személyiségének fejlődéséhez, a szakmaközi és szektorok közi társadalmi esélyegyenlőség és az egyéni állampolgári kompetencia kialakulásához. Ezek a jogszabály által előírt de még nem teljesített szociális szakirányú alapés felsőfokú képesítések és továbbképzések teljesítése. A pályán maradást lehetővé tevő OKJ-s szociális területre szóló felnőttképzések, a szakmai külön rendelet képesítési előírásai teljesítésének céljából. Továbbá a szociális területre szóló továbbképzési rendeletben foglalt kötelezően előírt kreditpontot teljesítő képzések, melyek szintén a pályán maradás követelményei. A szervezni kívánt belső képzéseink a munkáltató által a saját munkavállalói részére, saját munkaszervezetén belüli, nem üzletszerűen, szervezett képzése mind a 18 településen feladatot ellátó szervezet számára biztosítva. Ezek a pályaelhagyás megakadályozására szervezett, és a szakmai megújulást segítő belső képzések, melyek biztosítása költségvetésből lehetetlen. Ilyenek a: kiégést megelőző tréningek, a szakmai megújulást segítő esetmegbeszélések több szolgáltató részvételével is. A belső és külső jelzőrendszer tagjainak kompetencianövelő tréningjei. Továbbá a kommunikációs, szakmai személyiségfejlesztő, szervezetfejlesztő, asszertív tréningek. A projekt célcsoportjai: Közvetlen célcsoport: - Szociális ellátórendszer humanerőforrása, munkatársai a 18 település összességében. - Az ellátással érintett hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal foglalkozó Önkormányzati humánerőforrás, akik a segítő belső-és külső jelzőrendszer tagjainak sorába tartozók. Közvetett célcsoport: - A projekt keretében fejlesztésre kerülő szociális es humán szolgáltatásokat igénybevevők, az érintettjei, akik az elsajátított ismeretek alapján felkészültebb, nagyobb szakértelemmel rendelkező munkatársak révén magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek. - A projekt keretében foglalkoztatást biztosító szervezetek: önkormányzatok, képző intézmények, civil szervezetek stb. A szociális alap-és szakellátást igénybevevő családtagok, hozzátartozók, az ellátottak szűkebb és tágabb környezete. A célok eléréséhez szükséges tevékenységek bemutatása
35
Ezen célok megvalósulása érdekében növelni szükséges a szolgáltatások minőségét, enyhíteni kell a leszakadást előidéző, szolgáltatásban dolgozók nehézségeit. Komplex fejlesztése szükséges a területnek, mely önmegújulásra csak külső és tartós, hatékony segítséggel képes. Az időben nyújtott humánerőforrás támogatása és segítése, az ellátórendszerek életképességének megőrzésére irányul, hiszen az itt élők életkörülményeinek javítása érdekében fejtik ki tevékenységeiket. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségekre irányuló Új Magyarország Felzárkóztató Program a Mezőkovácsházi kistérség esetében a helyi szociális ellátórendszerek humánerőforrásának komplex fejlesztésével, a helyi és térségi szociális ellátást segítő programok koordinációs és szakmai hátterének támogatásával történik ezen projekt keretében. Elemei a szociális OKJ-s, a szociális alap-és felsőfokú képzések biztosítása,kötelező kreditpontos képzések biztosítása, valamint belső képzések szervezése és koordinálása a kistérség egész szociális ellátását lefedve. Egyéb fejlesztések és programok a szociális szolgáltatásfejlesztések szolgálatában: 2008-2009 évben
területen
a
2008-2009 évben a pályázatok célja és tartalma egy irányba mutató volt és mind az alábbi hiátusok kezelésére irányult : Szociális törvényünk lakosságszámhoz és nem a lakosság egészségi, szociális szükségleteihez rendeli a kötelező és ellátható szociális szolgáltatásokat. A régiónkénti speciálisnak is mondható állapotokhoz és speciális szükségletekhez emiatt nem juthatnak el a szolgáltatás biztosításának esélyei, mert ami nem kötelező, csak választható, ha mégoly indokolt, akkor sem tudják még erőn felül sem biztosítani a szociálisan érzékeny települések a rászoruló lakosaik számára. A speciális öregedési-és egészségi mutatókkal rendelkező Kistérségek közé tartozunk, ezen belül esetünkben 18 települést foglal magába a Mezőkovácsházi Kistérség. Hiátusok kialakulásának okai: A rövid pályázati projektekkel, a már megkedvelt szolgáltatások fenntartása nem biztosítható. Az ellátások nagy része a költségvetésből nem tartható és működtethető, mert a normatív támogatások nem elegendőek erre. A települések egyre nagyobb hányada ennek következtében nem tudja biztosítani a szükséglethez igazodó ellátások egy részét. Így az ellátatlanság, a társadalmi elégedetlenség egyre nő. Segítve ezzel az esélyegyenlőtlenség megkövesedését térségünkben. A kiírt pályázatok nagy része nem a szükségletalapú lakossági igényeknek legmegfelelőbb szolgáltatásokat/szolgáltatástípusokat támogatja, így megíratlan pályázatok sora mutatható fel az elmúlt időszakban. A szakmai színvonal elmaradásának oka, a fentiek egyenes következményének tekinthető: ellátási nehézségek a felsőfokú képzettséggel, szakvizsgával rendelkező szakemberhiány miatt. A motiválatlanság –és egyre több esetben a kiégés miatt. A szakmai kapcsolati háló fenntarthatatlansága miatt.(kiépítetlensége, vagy anyagi forrás hiányában fenntarthatatlansága miatt, a folytonos pályaelhagyás és szakember fluktuáció miatt).
36
A területen dolgozók számára elérhető kötelező-és választható képzések célorintálatlansága miatt. Az egyirányú képzések túlsúlya miatt, ami indokolatlan és felesleges szak felé kényszertereli a választási lehetőség nélküli területen dolgozókat a kötelező kreditpont megszerzésével azért, hogy a területen maradhassanak. A szociális terület humán infrastruktúrája és szolgáltatásminősége nem igazodik,a finanszírozhatatlanság miatt az ellátást előíró jogszabályi követelményekhez, ezzel veszélyeztetve az ott élő rászorulók ellátását , az ellátásban dolgozók munkahely megtartását. Ennek következményeként a szolgáltatás színvonalában is jelentkeznek nehézségek. A különféle szociális és gyermekjóléti ellátások hozzáférésében és minőségében drasztikus különbségek vannak a térségek-és azon belül a települések között. Térszerkezetből adódó hátrányok a Mezőkovácsházi kistérségben: A települési önkormányzatok feladatkörébe utalt szociális és gyermekjóléti szolgáltatások kiépítési kötelezettségét a jogszabályok a települések lakosságszámától teszik függővé. Ez a telepítési logika oda vezetett, hogy a nagyobb települések lakói viszonylag széles szolgáltatási skálát vehetnek igénybe az egyre kisebb települések lakói viszont fokozatos jogsérelmeket szenvednek a hozzáférésben. A távoli szolgáltatásokhoz való hozzáférésnél a fizikai megközelítés és a rendelkezésre álló információs bázis tekintetében is hátrányok mutatkoznak. A térszerkezet adta nehézségek tovább gyűrűznek az ellátásba, hiszen kisebb településekre nehezebb magasan képzett szakembereket kapni, mert nem tudják megfizetni a szűkös költségvetésből az utaztatását, a szolgálati lakást, és egyéb olyan természetesnek mondható szükségletet, amit ennek a térségnek a pénzügyi lehetőségei az alacsony lélekszám miatt nem bírnak el. Aki viszont vállalná a képzést és helybéli is, azt sem tudják sok esetben támogatni, mert nincsen megfelelő anyagi fedezet a költségvetésekből a képzésekre, a képzőhelyre való eljutásra, a munkából távol lévő helyettesítésére. Az esetmegbeszélések, szakmai konzultációkra, ami máshol napi-és természetes munkafolyamat, itt nincsen lehetőség, mert gyakoriak az egy-két személyes szolgáltatások, akik csak utazással tudják elérni több órás szakmai megbeszélés céljából a más település szakembereit. Ha nem utazik, akkor telefonál, ami szintén óriási költséget eredményez éves szinten. Ha mégis eljut a szükséges szakmai megbeszélésekre, akkor viszont ki látja el amíg távol van a rászorulókat? A magas óradíjjal biztosítható kiégést megelőző tréningek, szakmai személyiségfejlesztő előadások és egyéb tréningek viszont egyenesen elérhetetlenek számukra, de a szakmai rendeletek épp úgy előírják az itt élő és dolgozók számára is, mint a 10-15 ezres lélekszámú településen dolgozó, vagy nagyobb költségvetésű intézmények számára. A szakmai területen történő megújulás/képzésteljesítés esélyegyenlősége, azt gondoljuk, a tények ismeretében, igencsak távolinak tűnik megfelelő támogatási forrás nélkül. Fontos és kiemelt cél, hogy minden szociális ellátásban dolgozó számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a megfelelő szakmai fejlődéséhez . Azt mondjuk, hogy a társadalmi élet minden színterén biztosítani kell: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén a
37
hozzáférést és minőséget. Akkor ebből következik, ha jó minőségű ellátást akarunk biztosítani, ahhoz meg kell segíteni a nehéz helyzetben lévő ellátást biztosító humánerőforrást. Az utóbbi két évben íródott Fejlesztési projektekkel a szociális ellátás működési feltételeinek javítását célozták, valamint a képzési/továbbképzési hiátusait kívántk kezelni. Az új irányú gondolkodása a településeknek egy komplex magas színvonalú szakmaközi és szektorközi partnerségi együttműködésre épít. Együttgondolkodással Kistérségi szinten részben oldódhatnak a szociális és egy gyermekjóléti szolgáltatás aktuális humánerőforrásra nehezedő terhei, idővel , jó tervezéssel az alapellátások és szakellátás megfelelő színvonalú biztosítása válik lehetővé. Ebből következően: A szolgáltatások megfelelő minőségben válnak mindenki számára elérhetővé, biztosítva a területi kiegyenlítődést, esélyegyenlőséget, a társadalmi elégedettséget. A humánerőforrás fejlesztés által a szociális ellátások fejlesztése valósul meg, a helyi szükséglethez igazodóan, költségkímélő módon. Az ellátók munkavállalása továbbra is lehetővé válik, munkahelyek válnak megtarthatóvá, nem rontva ezzel az amúgy is legrosszabb foglalkoztatási mutatókat. Az összefüggő célok a komplex segítést teszik lehetővé. A települések által benyújtott pályázatok nyomán, a projektek megvalósulásával minőségi szolgáltatást tudnak biztosítani hosszútávon, ami közvetlenül, vagy közvetve, de 44 000 térségben élő rászoruló embert érinthet. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikében, a Mezőkovácsházi kistérségben élők integrációs esélyeinek növelése indulhat el ha a feléjük kínált szociális ellátások megfelelőek, folyamatos és megfelelő források biztosításával kiegyensúlyozott működés mellett áll a rászoruló lakosság szolgálatában. A kistérség szolgáltatásfejlesztési igényének másik komponense a humánerőforrás-fejlesztés: szociális szférában dolgozók szakmai kompetenciáinak növelésével olyan preventív és problémakezelő programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a meglévő esélyegyenlőtlenségek újratermelődését, segítik a megfelelő társadalmi , munkaerő-piaci, szakmai szocializációjukat, karrierjüket, ezzel erősítik a hatékonyabb társadalmi részvételüket. A 18 település a fejlesztési elképzelésekben mindig igazodtak a kistérségi programdokumentumban megfogalmazott igényeknek célkitűzéseknek, speciális helyi szükségleteknek valamint az előírt és kötelező szakmai jogszabályoknak is. A két év központi célja volt, hogy mérsékelje a szegénységet a munkahelyek elvesztésének elkerülésével s hozzájáruljon a társadalmi hátrányok újratermelődésének és az„átörökítésének” megelőzéséhez. A mélyszegénységgel küszködő Mezőkovácsházi kistérség egymással szorosan összefüggő problémáira korábbi programok, fejlesztési források erre nem, vagy csak mérsékelten tudtak megoldást kínálni.
38
Ezért az LHH program keretében megírt pályázatok kiemelt jelentőséggel bírnak, céljuk, hogy a foglalkoztatási,és szociális ellátások feltételeinek továbbfejlesztése révén mozdítsa elő a kistérség felzárkózását. Az összefüggő célok, a források tényleges dedikációja, a kiszámítható keret a felvállalt célok biztosítására garancia. A települések felé kiküldött adatszolgáltatási kérdőívek kitöltése és feldolgozása után készült el a Kistérség szociális szolgáltatástervezési Koncepciója. A fejlesztési beruházások és igények rögzítése, a szolgáltatás típusok szükségletorientált fejlesztésére vonatkozó kérdőív a Koncepció végén található a mellékletek között. III.2.Kistérség fejlesztési prioritásai: 1. Környezetvédelem terén: Száraz-ér ökofolyosó természetvédelme turisztikai és gazdasági hasznosítása Vízbázis védelem a romániai partnerekkel együttműködve Hulladéklerakók rekultivációja, tájsebek helyreállítása Ivóvízminőség javító program A mezőgazdasági hulladékfólia gyűjtése, újrahasznosítása, ártalmatlanítása Mezőgazdasági zöldhulladék gyűjtése, komposztálás 2. Infrastruktúra fejlesztés terén: Az országos főközlekedési útvonalak elérhetőségének javítása érdekében a Battonya határátkelő – Orosháza útberuházás befejezése, a 4444. számú határ menti út fejlesztése _ Arad és Békés megye út, híd fejlesztési törekvéseinek összehangolása A kistérség belső összekötő útjainak fejlesztése (Kevermes Medgyesegyháza – Medgyesbodzás,Kunágota Magyarbánhegyes –Nagybánhegyes, Medgyesegyháza – Pusztaottlaka - Szabadkígyós – Újkígyós, Battonya – Kunágota – Medgyesegyháza – Békéscsaba) az országos közúthálózatra jutás, a zsáktelepülés jelleg megszüntetése 3.
Energetikai célú fejlesztés terén: Egy agrár-ipari logisztikai központ részeként megvalósuló bioetanol gyártás, mely üzemanyag-adalékként kerül a piacra _ Alternatív megújuló energiaforrások használatának feltárása, a szükséges rendszerek kiépítése
4. A mezőgazdasági termékstruktúra gazdagítás és feldolgozás terén:
39
a kistérséget ma is jól jellemző növényi- és állattenyésztési kultúrák megtartása, kiterjesztése (dinnye, paprika, egyéb zöldségfélék, máriatövis, fűszernövények) az itt megtermelt mezőgazdasági termékek jövedelmezőségének, piacra jutásának segítése, feldolgozóipar, csomagolóipar létesítésének támogatás, ösztönzése. Zöldségszárító létesítése a kistérségben 5. Gyógyturizmus terén: a kistérségben ma is működő szolgáltatásainak bővítése Vadász- horgász- rendezvényturizmus
gyógyfürdők
továbbfejlesztése,
6. A kistérség gazdasági szerkezet váltásának elősegítése, alternatív jövedelemszerzés feltételeinek megteremtése, a szolgáltatások bővítése IV. Dél-Békési Kistérség szociális alapszolgáltatások biztosítása IV.1. A szolgáltatások iránti igények, szükségletfelmérések bemutatása A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, (illetve a megyei, fővárosi önkormányzat) helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai (a helyi önkormányzat, illetve) a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. A fenti 1993.évi III.tv. szerinti jogszabályra építve a Társulás munkaszervezetében dolgozó szakember/szakembereknek folyamatos konzultációs lehetőséggel kell élniük és a szociális szolgáltatások tervezését együtt értékelni, és véleményeztetni. A Dél- Békési Kistérség Többcélú Társulása saját szociálpolitikai kerekasztalának létrehozása megtörtént 2009 évben,a szervezet elkezdte munkáját.
40
Szociálpolitikai kerekasztal delegált tagjai 2009 február
TELEPÜLÉS
DELEGÁLT NEVE
DELEGÁLT LAKCÍME
DELEGÁLT ELÉRHETŐSÉGE
MEGJEGYZÉS
ALMÁSKAMARÁS
Mazán Attila
5747 Almáskamarás
[email protected]
alpolgármester
BATTONYA DOMBEGYHÁZ
Korobán Éva András István Lászlóné Tóth Józsefné
5830 Battonya 5836 Dombegyház
[email protected] Tel 433 381
intézményvezető védőnő
5745 Dombiratos,
Tel: 438 000
[email protected]
közalkalmazott
DOMBIRATOS KASZAPER
Simon Annamária
KEVERMES
Telek Ágota
5744 Kevermes
KISDOMBEGYHÁZ
Setényiné Süli Eleonóra Kis Lászlóné
5836 Dombegyház
Várnainé Imre Gizella
5667 Magyarbánhegyes
Setényiné Süli Eleonóra Tóthné Dorogi Beatrix
5836 Dombegyház,
KUNÁGOTA MAGYARBÁNHEGYES
MAGYARDOMBEGYHÁZ MEDGYESEGYHÁZA
Humánszolgáltató és Gondozási Központ vezető közalkalmazott
[email protected]
5746 Kunágota
5666 Medgyesegyháza
közalkalmazott Idősek Otthona vezető köztisztviselő
[email protected]
[email protected] [email protected]
közalkalmazott Gondozási Központ vezető
41
METŐHEGYES
Méreg Tiborné
5820 Mezőhegyes
MEZŐKOVÁCSHÁZA
Varga Gusztáv
5800 Mezőkovácsháza
NAGYBÁNHEGYES
Pepó Jánosné
5668 Nagybánhegyes
NAGYKAMARÁS PUSZTAOTTLAKA
Megyeriné Gazdag Brigitta Szelényi Zsanett
5742 Elek
VÉGEGYHÁZA
Agonás Margó
5820 Mezőhegyes
Tel: 466 001, 466 002
[email protected] [email protected]
köztisztviselő alpolgármester Önkormányzati képviselő
[email protected] Öregek Napközi Otthona vezető Nappali ellátás vezető
[email protected] [email protected]
ÁMK vezető
42
A települések a társulás kérése a megküldött igény-és szükséglet felmérő adatlapok kitöltésével és saját kérdéssor összeállításával segítették a koncepció elkészülését. A települések önállóan a szociális igazgatás, valamint a szociális szolgáltató rendszerükön keresztül mérték fel a településükön élők szociális szükségleteit. Ennek adatait használtuk fel a Szociális Felzárkóztató Program elkészítéséhez, az LHH-s projektek (leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex fejlesztése) és más szociálpolitikai fejlesztések megtervezéséhez és megvalósításához. Ennek dokumentumai a településeken találhatók. A Dél- Békési Kistérség Többcélú Társulása saját felmérésének adattáblái, melyet 2009 június hónapban küldött ki mind a 18 településre azért, hogy a beérkező adatok birtokában egy átfogó, rendszerszemléletű képet kaphassanak a Társult települések az ellátások helyzetéről, jövőképekről, ennek a hiteles és friss adatbázisnak ismeretében legyen fejleszthető a Társulás által biztosított szociális alapszolgáltatási rendszer. (mellékletben kérdőívek) Szándéka szerint szolgálja ez a felmérés az alábbi célokat: sem a települések, sem pedig a Társulás a felvállalt feladatok tekintetében párhuzamos fejlesztésekkel, ne terhelődjenek, melyek pénzforrást vigyenek el, mert nem tudnak egymás ellátási adatairól, valamint indokolatlannak tűnő erőn felüli vállalásokat időben láttassanak, hogy a partnerség elve elmélet és gyakorlat szintjén is találkozzon és segíthesse együtt a szociális felzárkózást. A települések akiket kötelez a jogszabály saját Koncepciójuk elkészítésére, illetve kétévenkénti felülvizsgálatra, azon településeknek az alábbiak szem előtt tartásával javasolt dolgozniuk, - természetesen az Önkormányzatiság tiszteletben tartása mellett- : ha történik az ellátórendszerben struktúra módosítás, vagy újabb feladatok felvállalása, mindezeknek is helyet kell kapniuk a koncepcióban, de ennek következményeként a Társulás koncepciójában is meg kell jeleníteni. Célszerű, ha legalább a kezdeti munka fázisban, több szociális szolgáltatás-és szociális igazgatás, valamint a szociálpolitikában jártas szakember együtt fekteti le az alapelveket, fejlesztési irányelveket, mert ettől színesebb, sokoldalúbb, több szempontú anyagot nyernek. A végső kidolgozás pedig egy rendszerszemléletű, jól felkészült szociális szakember/tervező feladata lehet, aki ismeri nem csak a település, de a Térség fejlesztési elképzeléseit is, hiszen a fenti törvény értelmében, a település koncepciója egy olyan alapdokumentum, ami szinkronban van a Kistérség a Társulás, a Megye, valamint a Régió fejlesztési irányaival is. V. Az ellátás helyzetképe
V.1.az ellátási kötelezettség teljesítés helyzetének bemutatása A szociális ellátások formái A szociálisan rászorultak részére biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák: A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.
43
57. § (1) alapján a Szociális alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) c) az étkeztetés,- otthonközeli ellátás a jogszabály módosítás után d) a házi segítségnyújtás,- otthonközeli ellátás a jogszabály módosítás után e) a családsegítés, f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,- nem kötelező szolgáltatás 2009-től g) a közösségi ellátások, - nem kötelező szolgáltatás 2009-től h) a támogató szolgáltatás,-nem kötelező szolgáltatás 2009-től Társulásunk esetében . Kiegészítő normatívát nem kapunk. i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. (3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fő, legfeljebb azonban százötven fő ellátását biztosítja. (4) Alapszolgáltatási központ az a szociális intézmény, amely a) étkeztetést, - otthonközeli ellátás a jogszabály módosítás után b) házi segítségnyújtást, - otthonközeli ellátás a jogszabály módosítás után c) családsegítést, d) nappali ellátást és e) gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. 58/A. § (1) Külön törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulásra jogosult a személyes gondoskodást nyújtó közfeladatot ellátó a) egyházi jogi személy, b) társadalmi szervezet, c) alapítvány, d) közalapítvány, e) közhasznú társaság, f) egyéni vagy társas vállalkozás. Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és
44
lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a) az otthonápolási szolgálattal, b) a pártfogó felügyelői szolgálattal, c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal.
A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (57.§.2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz – különös tekintettel a családsegítéshez – való hozzáférést. Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén: a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint (2009-től nem kötelező a Támogató szolgáltatás, Közösségi ellátás biztosítása és a Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás .Ez érzékenyen érinti a Kistérségi szintű szociális szolgáltatóinkat. Társulásban történő biztosításnál: Kistérségi kiegészítő normatíva megszűnése pedig az ellátás ellehetetlenítését,- finanszírozhatatlanságát jelenti a jövőben.
d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást és az átmeneti elhelyezési formákat, , (2009-től az Idősek átmeneti ellátásának lélekszám határa 30 000-re módosulhat, ezért itt jelenik meg kötelező feladatként)
e) ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani.
(3) A települési önkormányzatok az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják.
45
A szociális hatóság az e törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelő határidő kitűzésével a feladat teljesítésére. (90/A. §)
A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó (91.§)
a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló – 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. Ez alapján jöttek létre 2007-től a megállapodással történő szolgáltatások biztosítása. A költségvetési törvény változása miatt kiegészítő normatívára a szolgáltatóink nem tarthatnak igényt: a Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a Közösségi szenvedélybeteg ellátás és a Támogató szolgálat biztosításához. A helyi önkormányzat ezután: ellátási kötelezettségének szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató,eleget tehet - intézmény fenntartásával - intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel biztosíthatja. Ebben a Kistérségben, több Önkormányzat is kötött az elmúlt időben Megállapodást a jogszabály alapján, azokra a feladatoknak az ellátására civil szolgáltatókkal, melyekre a lakosságnak igénye van és fennálló szükségletét elégíti ki, de a forrást az Önkormányzat ehhez már nem bírta volna biztosítani. Az Esélyegyenlőség értelmében viszont, minden szolgáltatáshoz joga van hozzá jutni a lakosságnak. Ezzel a lehetőséggel az Önkormányzatok nagyfokú szociálisérzékenységről tettek tanúbizonyságot, hiszen lehetőséget biztosítottak az ott élő lakosok számára az állapotukhoz, szükségleteikhez igazodó szociális szolgáltatások elérésére. Ez a lehetőség a jövő évtől megszűnik, a jelenlegi szolgáltatók kiegészítő támogatás nélkül a szolgáltatás biztosítását nem biztos, hogy tudják folytatni. Dél- Békési Kistérség Többcélú Társulása Megállapodás megkötésével biztosította két éven át az alábbi szociális alapszolgáltatásokat: -
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgálat Közösségi szenvedélybeteg ellátás
46
Határozat szám: 69/2007.06.28. Tanácsi határozat. V.2.1.) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Medgyesegyháza biztosítja V.2.2.) Közösségi szenvedélybeteg gondozás – 2009 évben csak Battonya biztosítja - Kunágota állami normatív támogatás hiányában szünetelteti a szolgáltatás biztosítását 2009 februártól. V.2.3.)Támogató szolgálat- Mezőkovácsháza és Medgyesegyháza biztosítja
V.2.1 ) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Gesztor település: Medgyesegyháza 2007 évtől A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás székelye: Gondozási Központ , Medgyesegyháza, Luther u. 1. Telephelye: Idősek Otthona, Medgyesegyháza, Kossuth tér 5. A szolgáltatás célja: saját otthonukban élő, egészségügyi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, segélyhívó készülék megfelelő használatára képes, időskorú, fogyatékos, vagy pszichiátriai betegséggel küzdő személyek, önálló életvitelének fenntartása, a krízishelyzetek elhárítása. A szolgáltatás feladatai: Segélyhívás esetén a gondozó helyszínre érkezésének biztosítása A segélyhívás okául szolgáló probléma feltárása, a szükséges intézkedések megtétele Szociális és egészségügyi ellátás kezdeményezése Segítő kapcsolat kialakítása Egészségügyi szolgáltatókkal szociális ellátást végzőkkel való kapcsolattartás Medgyesegyháza Nagyközség Önkormányzata létrehozza a Gondozási Központ keretein belül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásának 2007. szeptemberben hatályba lépő megállapodása szerint, Medgyesegyháza szakmai központként a Dél-Békési Kistérség valamennyi településére, így Almáskamarás, Battonya, Dombegyháza, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza településekre kiterjedően biztosítja a szociális alapszolgáltatást az alábbi ellátási térképvázlat szerint:
47
A Dél-Békési Kistérség településein élő egészségügyi állapotuk, vagy szociális helyzetük miatt rászoruló, segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időkorú, fogyatékos, pszichiátriai betegséggel küzdő személyek. Minden ellátásra társult település, a saját ellátórendszerén keresztül felméri a lakosság köréből a szolgáltatást igénylők körét, a szociálisan rászorult ellátásra várókat. Ezt az adatot közli a Gesztor településsel, és a készülékek ez után kerülnek telepítésre. Az ellátásban részesülő gondozottak kiválasztásának szempontjai: Olyan személyek, akik kritikus élethelyzetben lakásukon, vagy családjukban nem számíthatnak segítségre Szociálisan rászorulók Egészségi állapotuk indokolja a 24 órás felügyeletet Egészségi és szellemi állapota alapján alkalmas a jelzőberendezés használatára Vállalja a gondozásba vétel feltételeit, együttműködik a gondozóval A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében szociálisan rászorult az a személy aki: -
Egyedülálló 60 év feletti életkorú egyedül élő súlyosan fogyatékos, vagy pszichiátriai betegséggel küzdő
48
kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti életkorú, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha állapota a szolgáltatás rendszeres biztosítását indokolja. A feladatellátás szakmai tartalma: A szolgáltatás szakmai központja Medgyesegyháza település szociális ellátást végző intézményének, a Gondozási központ keretén belül működik. A szakmai központ 200 segélyhívó készülék elhelyezésére kerül sor a Dél-Békési Kistérség 18 településére kiterjedően. A szolgáltatás a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpont működtetésével 24 órás felügyeletet biztosít gondozottjai számára. A diszpécserközpont a térség összes településéről biztosítja a jelzések fogadását. A műszaki rendszer központja a Gondozási Központ Idősek otthonában kerül elhelyezésre, ahol az ügyeletben lévő ápoló-gondozó a számítógép-rendszeren keresztül fogadja a segély hívásokat/kéréseket. - A gesztor/központi településről, Medgyesegyházáról, érkező segélyhívásokat az ügyeletes gondozónőnek közvetíti, aki 30 percen belül a helyszínre érkezik. -A társult településekről érkező segélyhívás esetén, az adott település ügyeletet adó gondozójának közvetíti, aki 30 percen belül a helyszínre érkezik. - A településeken készenléti ügyeletet adó gondozók, a települések ellátórendszerében alkalmazott házi szociális gondozók köréből kerülnek kiválasztásra. - Azokon a településeken ahol, a készenlét biztosítása a házi gondozásban dolgozók köréből nem lehetséges, ott a már kiépült falu, tanyagondnoki rendszer biztosítja az ügyeletet, ilyen pl. a Mezőhegyesi majoros település szerkezetről érkező riasztási eset, mert itt kerékpárral megoldhatatlan a gyors, hatékony segítés a nagy távolság és nehéz terepviszonyok miatt. - Ahol így sem oldható meg, ott a készenlét tiszteletdíjas gondozó útján kerül biztosításra. A készenlétet biztosító gondozók a szakmai központ gondozó szolgálatával állnak jogviszonyban. A feladatellátáshoz szükséges eszközöket részükre a szakmai központ biztosítja. A feladatellátáshoz kapcsolódó információkat, szakmai esetmegbeszélést, továbbképzéseket a Medgyesegyházi Központ biztosítja számukra.
49
V.2.2.) Közösségi szenvedélybeteg gondozás Gesztor települések- ellátott települések: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Gesztor település intézménye: 2007 óta folyamatosan Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet 5830 Battonya Hősök tere 8 sz Az ellátott 9 település: Battonya város Mezőhegyes város , Mezőkovácsháza város , Dombegyház község, Kisdombegyház község , Magyardombegyház község , Kaszaper község, Kevermes község, Végegyháza község A koordinátor:szakirányú szakképzettséggel rendelkező szakember. Helyileg Battonya településen van , az Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet , 5830 Battonya Hősök tere 8 sz. alatti címen és 06 68 456-191 telefon számon érhető el. A két segítő megosztva 4- 4 településen :hétfőtől csütörtökig , Hétfő: Mezőhegyes 8-16 óra, Mezőkovácsháza 8- 16 óra, Kedd: Dombegyház 8-16 óra, Kevermes 8-16 óra, Szerda: Kaszaper 8-16 óra, Kisdombegyház 8-16 óra Csütörtök: Magyardombegyház 8-16 óra Végegyháza 8-16 óra . Pénteken: Battonyán 8-16 látják el a feladatot és konzultációt.
Gesztor település- ellátott települések: Állami normatív támogatás hiányában 2009 februártól nem bírja vállalni a szolgáltatás biztosítását Az ellátás biztosítása 2007-2009 februárig az alábbi módon történt Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Gesztor település intézménye: Ellátás székhelye: Idősek Klubja, 5746 Kunágota, Rákóczi u. 6. Fenntartó: Kunágota Község Önkormányzata. A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása 5830 Battonya, fő utca 91. felé megállapodással látja el a feladatot. A szolgálat és az igénybe vevők közötti kapcsolattartás módja a 9 településen: A gesztor település Kunágota elérhetőségei: levélben 5746 Kunágota, Rákóczi u. 6. az elérhetőség, telefonon: 68-430-001, e-mail:
[email protected].
50
Az ellátandó településeken a helyi önkormányzatokkal és családsegítő szolgálatokkal közösen kialakított rendszer szerint legalább hetente egyszer, igény és lehetőség szerint sürgős esetben azonnali hatállyal történő feladatellátás. A szenvedélybetegek közösségi ellátásába bevont települések ellátása Település neve Kunágota Dombiratos Kevermes Magyarbánhegyes Pusztaottlaka Almáskamarás Nagykamarás Medgyesegyháza Medgyesbodzás
Hetenkénti munkavégzés időpontja hétfő 8-16 óráig kedd 8-16 óráig szerda 8-16 óráig csütörtök 8-16 óráig péntek 8-16 óráig kedd 8-16 óráig szerda 8-16 óráig csütörtök 8-16 óráig péntek 8-16 óráig
Gesztor település: KUNÁGOTA Minden hét első munkanapján (általában hétfői napokon) minden dolgozó Kunágotán tartózkodik. Ezeken a napokon esetmegbeszélések, tapasztalatcsere, dokumentáció lebonyolítása történik, emellett a felmerülő problémák, esetek koordinálása, megbeszélése. Mind emellett más napokon a dolgozók folyamatos kapcsolatot tartanak egymással és az ellátás vezetőjével. Minden felmerülő problémát azonnali konzultációval oldunk meg lehetőség szerint (telefonos elérhetőség biztosított minden dolgozónak). Az ellátásba bevont településeken legalább egy fő kapcsolattartó helyi személyt bízunk meg a dolgozók kapcsolattartása szempontjából a település megismerése és feltérképezése céljából (családgondozó, szociális munkás, védőnő stb.) Folyamatosan kapcsolatot tartunk a településeken lévő társintézményekkel – családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, védőnői hálózat, háziorvosi szolgálat, polgármesteri hivatal, egyéb más, a település ellátásában fontos intézmény. Jó együttműködés kialakítása a cél. A szolgáltatás során a szolgálat munkatársai otthonukban személyesen keresik fel az ellátottakat, lehetőség szerint telefonon is tartják a kapcsolatot. A szolgálat az ellátottak számára személyesen, telefonon és levélben is elérhető. Az elérhetőségről a szolgálat kezdetén és közben is minden ellátott számára tájékoztatást ad. V.2.3.Támogató szolgálat 2007-től az ellátás folyamatos az alábbi módon Gesztor települések- ellátott települések: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Gesztor település intézménye: 51
Mezőkovácsháza Város Önkormányzata létrehozta az Általános Intézményirányító Központ keretein belül a Támogató Szolgálatot.(továbbiakban: Szolgálat)2004ben,mely ellátta Mezőkovácsháza város közigazgatási területén élő rászorulókat, Végegyháza község közigazgatási területén élő szolgáltatást igénylőket, valamint Kunágota községben élő rászoruló embereket. 2007 szeptember hónaptól a Társulás döntése alapján Gesztor településként látja el továbbra is a szolgáltatást az alábbi településeken. Székhelye: 5800. Mezőkovácsháza, Hősök tere 6. Telephelye: - Gyerekjóléti Szolgálat, 5811 Végegyháza, Béke u. 60. - Idősek Klubja, 5746 Kunágota, Rákóczi út 6. - Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet, 5830 Battonya, Hősök tere 4. - Gyerekjóléti Szolgálat, 5836 Dombegyháza, Kossuth u. 2. - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, 5837 Kisdombegyház, Kossuth. U. 77. - 5838 Magyardombegyház - Alapszolgáltatási Központ, 5820 Mezőhegyes A biztosított szolgáltatások rendszeressége: -
-
Személyi Segítő Szolgálat: Mezőkovácsháza, Kunágota, Végegyháza, Mezőhegyes, Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardombegyház és Battonya város közigazgatási területén élő fogyatékos személyek részére, szükség szerinti rendszerességgel. Tanácsadás: Információ szolgáltatás
Mezőkovácsháza város közigazgatási területén élő fogyatékos hozzátartozójuk részére az alábbi időpontokban és helyszínen:
személyek,
illetve
Humán Szolgáltató Központ 5800. Mezőkovácsháza, Hősök tere 6. Telefonszám: 68/381-220 Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: Hétfő: 13. 00.-15. 30. Kedd: 13. 00.-15. 30. Szerda: 13. 00.-15. 30. Csütörtök: 08. 30-11. 30. és 13. 00.-15. 30. Péntek: 08. 30.-10. 00.
52
Kunágota község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére az alábbi időpontban és helyszínen: Idősek Klubja Kunágota, Rákóczi u.6. Telefonszám: 68/430-001 Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: Kedd: 08. 30-12. 00.
Végegyháza község közigazgatási területén élő fogyatékos hozzátartozójuk részére az alábbi időpontban és helyszínen:
személyek,
illetve
Gyerekjóléti Szolgálat, Végegyháza, Széchenyi u. 12. Telefonszám: 68/452-807 Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: Szerda: 08. 30.-12. 00. Battonya város közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére az alábbi időpontban és helyszínen: Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet , Battonya, Hősök tere 4. Telefonszám: 68/456-191 Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: Csütörtök: 08:30 – 12:00 Dombegyház község közigazgatási területén élő fogyatékos hozzátartozójuk részére az alábbi időpontban és helyszínen:
személyek,
illetve
Kisdombegyház község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, hozzátartozójuk részére az alábbi időpontban és helyszínen:
illetve
Gyerekjóléti Szolgálat, Dombegyháza, Kossuth u. 2. Telefonszám: 68/432-002 Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: Minden hónap első csütörtökön 8-12-ig
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kisdombegyház, Kossuth. U. 77. Telefonszám: 70/387-8070 Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: Minden hónap második csütörtökön 8-12-ig Magyardombegyház község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére az alábbi időpontban és helyszínen: 5838 Magyardombegyház Kliensek fogadásának ideje munkanapokon:
53
Minden hónap harmadik csütörtökön 8-12-ig Mezőhegyes város közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére az alábbi időpontban és helyszínen: Alapszolgáltatási Központ, Mezőhegyes, Kossuth u. 20. Telefonszám: 68/466-983 Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: Péntekenként 8-12-ig Szállító Szolgálat: Mezőkovácsháza, Kunágota, Végegyháza, Mezőhegyes, Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardombegyház és Battonya területén élő fogyatékos személyek részére, igény szerinti rendszerességgel. Gesztor település- ellátott települések: 2007-től az ellátás folyamatos az alábbi módon Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Gesztor település intézménye Medgyesegyháza felvállalta a Gesztor település feladatát, hogy létrehozza a Gondozási Központ keretein belül a Támogató Szolgálatot, Nagyközség Önkormányzata így segítve ezt a hiánypótló szoláltatást a nála is rosszabb feltételekkel bíró társult településnek is. A Támogató Szolgálat a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásának 2007. szeptemberben hatályba lépő megállapodása szerint, Medgyesegyháza központtal Almáskamarás, Kaszaper, Kevermes, Magyarbánhegyes, Medgyesbodzás, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Dombiratos ellátási területtel. A Támogató Szolgálat székhelye: 5666 Medgyesegyháza, Luther u. 1. A Támogató Szolgálat telephelye: 5666 Medgyesegyháza, Kossuth t
54
Az ellátott települések fogyatékos lakosai részére szükség szerinti rendszerességgel a helyi szociális ellátást végző szolgáltatók szakembereinek a bevonásával:
Szállító Szolgálat: Medgyesegyháza, Amáskamarás, Kaszaper, Keveremes, Magyarbánhegyes, Medgyesbodzás, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Dombiratos települések közigazgatási területén élő fogyatékos személyek részére igény szerinti rendszerességgel. Tanácsadás/segítés: Medgyesegyháza község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére: Kliensek fogadásának helye munkanapokon: Gondozási Központ, Támogató Szolgálat, 5666 Medgyesegyháza, Kossuth tér 13. Hétfő: 08.30 -11.30 Kedd: 08.30 -11.30 Szerda: 13.00 -15.30 Csütörtök: 13.00 -15.30
55
Péntek:
08.00 -10.00
Almáskamarás község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére: Kliensek fogadásának helye : Polgármesteri Hivatal Dózsa út .54.sz. Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: hétfő : 10.30 -12.00 Nagykamarás község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére: Kliensek fogadásának helye : Idősek Klubja, Nagykamarás, Petőfi u. 24. Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: hétfő: 13.00 -14.30 Pusztaottlaka község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére: Kliensek fogadásának helye : Községi Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal Pusztaottlaka, Felszabadulás u. 10. Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: kedd: 10.30 -12.00 Medgyesbodzás község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére: Kliensek fogadásának helye : Idősek Klubja, Medgyesbodzás, Petőfi u. 24. Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: kedd: 13.00 -14.30 Kevermes község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére: Kliensek fogadásának helye : Gondozási Központ, Kevermes, Jókai u. 3. Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: szerda: 10.30 -12.00 Dombiratos község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére:
Kliensek fogadásának helye : u. 26.
Idősek Klubja, Dombiratos, Hősök
Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: szerda: 13.00 -14.30 Magyarbánhegyes község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére:
Kliensek fogadásának helye :
Jókai út. 39. sz. alatt
Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: csütörtök: 10.30 -12.00 Kaszaper község közigazgatási területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére: Kliensek fogadásának helye : Idősek Otthona, Kaszaper, Árpád u. 19. Kliensek fogadásának ideje munkanapokon: csütörtök: 13.00 -14.30
VI.
Finanszírozás, együttműködés
56
VI. 1. A felvállalt szolgáltatások működtetési, finanszírozási háttere Szt.125. §-a: A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok, illetve társulásaik által fenntartott szociális szolgáltatók és intézmények működési költségeihez az állam - a központi költségvetési törvényben foglaltak szerint a) normatív állami hozzájárulásokkal; b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással; c) a lakásfenntartási támogatáshoz [38. § (2) és (5) bek.] és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal; d) e) a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá.
126. § Az állandó lakosok után járó normatív állami hozzájárulás tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást. 127. § A szociális szolgáltatások után járó normatív állami hozzájárulások tartalmazzák az egyes szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást.
c.) Finanszírozási háttér még a térítési díj, illetve a pályázati lehetőségek kihasználása is.
A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza: - az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit; - az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; - azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; - azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; - az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait;
57
- a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; továbbá az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket, valamint a 62. § (1) bekezdése szerinti szociális rászorultság részletes szabályait A jelenleg hatályos jogszabály szerint a finanszírozási háttér elemeként szereplő térítési díjnál az ellátottak esetében a fő, vagy férőhelynél,- előre kiszámításra kerülő bevétellel lehet számolni. A számítás alapja az Sztv. alábbi rendelkezése, valamint a 29/1993(II.17.) Korm. rendelet. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. Térítésmentesen kell biztosítani (az Szt.115/A. §-a alapján) - a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, - a családsegítést, - a közösségi ellátásokat, -az utcai szociális munkát, - hajléktalan személyek részére a nappali ellátást, - az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást.
58
VI.2. Az együttműködés kereteiről és lehetőségeiről A szociális szolgáltatásokat a 4. § (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott bármely állami, egyházi és nem állami fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltató, illetve szociális intézmény a) megfelel az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, és b) jogerős működési engedéllyel rendelkezik. (92/K. § (1) )
A szociális szolgáltatásokat felvállaló Önkormányzatok által fenntartott Gesztor települések Intézményei mindkét feltételnek eleget tesznek. A Társulás által felvállalt szolgáltatásokra vonatkozóan: A fenntartó köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos működésének feltételeit, amelyhez az állam szociális szakmai programok meghirdetésével nyújt segítséget. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója a) meghatározza az intézményi térítési díjat; b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét; c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet; d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét; e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről; f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat; g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról; h) kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása; i) szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. (2) Az állami fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek. (3) Az állami fenntartó ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetéséről. 92/B. § (1)
Együttműködés az ellátottjogi képviselővel 94/K. § (1) Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. (2) Az ellátottjogi képviselő feladatai a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, 59
b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, d) a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, h) amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. (3) Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. (5) A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. (7) Az ellátottjogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel. (8) Az ellátottjogi képviselő jogosult a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. (9) Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.
A különböző településeken dolgozó munkatársak, szakmai-teamek A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést
60
megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: a) a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, b) a családgondozó, c) a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó. VII. Jövőkép VII.1. A fejlesztési feladatokról
A széleskörű hazai helyzetelemzés figyelembevételével a szociális ellátás területén a következő összegző megállapítások, célkitűzések kerültek az eddig kidolgozott Koncepciók/Fejlesztési Tervekbe, melyek megvalósítása folyamatos.
A növekvő és változó szükségletek igénylik a szociális ellátórendszerek rugalmas reagáló képességét, szerkezetének átalakítását.
Meglévő intézményes ellátások korszerűsítését, lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatások erősítését.
a
családi
és
Hiányzó alap-és speciális szakellátási formák kialakítását. Erős igény mutatkozása a demográfiai adatainkban is tükröződő kettős öregedési mutatók kezelésére. Idősellátás nappali gondozásának kiszélesítése (pl.Demens állapotúak ellátása,szenvedélybeteg ellátás, mely hiányt pótló szolgáltatás).
Innovatív kezdeményezések, új ellátási megoldások modellezésének szükségessége. Új ellátási megoldások a szenvedélybeteg ellátásban és a térség korfa mutatói alapján az idős és idős Demens ellátásban,- mely a Kistérségben innovatív és szükségletalapú szolgáltatás létrehozását /kiépítését ösztönzi.
61
A területi egyenlőtlenségek hozzáférhetőség javítása.
csökkentését,
ellátásokhoz
való
A társadalmi kirekesztődés és szegénység elleni program kidolgozása.
A szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási és más védelmi rendszerek összehangolása, interprofesszionális munka erősítése.
A szociális ágazat megtartó erejének erősítése (bér, munkakörülmények, „segítők segítése”, át- és továbbképzések )
A fontosabb szakmapolitikai alapelvek illetve fejlesztési irányok, melyeket a Társulás érvényre kívánt juttatni az elkészített Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójában:
A kialakított/meglévő ellátások feltételeinek, szakmai tartalmának korszerűsítéséhez elengedhetetlen a szolgáltatások színvonalának emelése, a szolgáltatásokban dolgozók szakmai felkészültségének növelése, egy modernebb és korszerűbb szemléletmód érvényesítése az ellátásban, különös tekintettel a szervezeti integrációk megvalósulására.
A szolgáltatásokat igénybe vevők részére egyénre szabott, szakszerű ellátást kell biztosítani, amely figyelemmel van a képességek, készségek fejlesztésére, valamint lehetőség szerint a rehabilitációra, segíti az önrendelkezés érvényre juttatását.
62
A szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása,(különös tekintettel az elesett, önmagukról gondoskodni nem tudó rétegek esetében: (pl. idős demens, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg) amelyben a fokozatosság, átjárhatóság elve alapján a tényleges állapothoz igazodó szolgáltatás nyújtására kerülhessen sor, a rugalmasan biztosítható többféle alternatíva alapján a szolgáltatás belső szakmai tartalmának megújulása is kívánatos.
A partnerség elve alapján erősíteni szükséges az együttműködés csatornáit más szolgáltatókkal, az erőforrások összehangolása a cél.
Fokozott figyelmet és hangsúlyt kell fordítani az ellátásban részesülők jog- és érdekvédelmének biztosítására, a szolgáltatások kialakítása során maximálisan figyelembe kell venni a szolgáltatást igénylők önrendelkezési jogát.
Előtérbe kell helyezni a saját környezetben történő gondozást, a szolgáltatásoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy az ismert, létbiztonságos környezetben jelentsenek támogatást az ellátást igénylő részére .A nappali ellátások, otthoni gondozás fejlesztése.
A szolgáltatási struktúrák kialakításánál nem csak a mennyiségi növekedésre, de a differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások kialakítására van szükség.
A települések a Társulás által felvállalt szociális fejlesztéseinek megvalósítása érdekében az alábbi felmérések/értékelések elkészítését tűzi ki célul az elkövetkezendő évek során: a./ folyamatos mérése és figyelése a lakosságszám alakulásának, a korösszetétel nyomon követése , a szolgáltatások iránti igények folyamatos lekérdezése és azt követő feldolgozása, elemzése, b./ az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzet értékelése, szükséglet/igény szerinti ellátásokról ütemtervek készítése a szolgáltatások biztosítására, biztosíthatóságára vonatkozóan,- ezt követően a szolgáltatás beindítására ösztönzés c./ a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatainak megvalósíthatóságát, az esetleges együttműködés keretek folyamatos figyelemmel kísérését , azok helyzetképének elkészítését
63
d./ az ellátott csoportok (így pl. időskorúak,idős demens emberek, gyermekek, családok, fogyatékos személyek stb.) ellátási sajátosságaihoz kapcsolódóan az alap-és speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét jelző tájékoztatást, majd szakmai kidolgozás, beindítás Intézményszintű feladatok, ahol Gesztorként belép a település: Minden intézményben biztosítani kell a jogszabályokban előírt létszámminimumot, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazásával a minimum feletti, a szolgáltatások színvonalas működtetéséhez szükséges állomány kiépítését. Az intézmények költségvetésében biztosítani kell a központilag meghatározott béremelésekhez szükséges fedezetet úgy, hogy az lehetővé tehesse az intézményi minősítési rendszer működtetését is. Az ágazati információs rendszer működtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése az intézményekben. Szupervíziós lehetőséget kell biztosítani az intézményben/ellátásban szakmai munkát végző dolgozók számára. Egységes szerkezetű, de az egyes intézményeket külön is tartalmazó (intézményi alapadatok, tevékenység, szolgáltatások, főbb eljárási szabályok) ismertetőt kell készíteni, és elhelyezni a települések internetes honlapján, melynek elkészítésében az érintett intézményeknek aktív szerepet kell vállalniuk. Az egyes intézmények/szolgáltatók szintjén is kapcsolatokat kell kiépíteni a más működő társintézményekkel. A Társulás munkaszervezetében dolgozó munkatársak, valamint a Gesztor települések Intézményvezetőinek, Jegyzőinek, Szolgáltatók teljes körének az alábbiakra kell folyamatosan figyelniük a feladat biztosításánál, a jövő tervezésénél: A szakmai munka tekintetében, mely: Az ellátáshoz kapcsolódó dokumentációvezetési kötelezettséget ír elő, Dolgozók jelentési kötelezettségét írja elő,- képzéssel, továbbképzéssel, ennek követésével. Férőhely/Működés engedélyek / Szakmai programok / Házirendek / Szabályzatok aktualizálása, Folyamatos jogszabály - figyelése Szakmai hiba vagy szabálytalanság esetén írásos jelzéskötelezettséget jelent minden felelős felé- a hiba korrigálására, vagy megelőzésére. A szolgáltatások biztosításának finanszírozását segítő pályázatok figyelése: - feladat meghatározással, - határidővel, mely - ellenőrzést és
64
- értékelést tesz lehetővé. A szolgáltatások vezetőinek, intézményvezetőknek, település jegyzőinek, valamint a Társulás munkaszervezetének a feladata,- mely folyamatos konzultációt feltételez: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján felkészülés a Társulás által felvállalt feladatokban történő szakmai, és financiális változásokra, esetleges új feladatokra A támogató szolgáltatás, nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-től megszünt A közösségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-től megszünt mint szociális szolgáltatások továbbra is megmaradnak, finanszírozásuk valamennyi fenntartó számára egységes módon, a tényleges szükségletek figyelembevételével, pályázat útján valósul meg. Kivéve Kunágota gesztor esetében, ahol nincsen mód támogatás igénylésére és emiatt a szolgáltatást biztosítani tovább nem tudják. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása lett Csak olyan szolgáltató nyújthatja, amely a házi segítségnyújtásra is rendelkezik működési engedéllyel !!!! Az új rendelkezések továbbra is 10 000 lakos felett írják elő a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosításának kötelezettségét. A jelenleg engedéllyel rendelkező szolgáltatónak:2009. december 31-ig kell megfelelnie az új feltételeknek! Az Szt. módosítása a személyes gondoskodások területén szorgalmazza az ellátások célzottabbá tételét. Különösen annak biztosítására fektet nagy hangsúlyt, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben: - a legnagyobb gondozási-ápolási szükségletű ( idős,idős demens, fogyatékossággal élők) és egyben - a legkevesebb jövedelemmel és vagyonnal rendelkező személyek részesüljenek előnyben. A szociális alapszolgáltatások minőségi fejlesztése is szükséges, mert a megfelelő alapszolgáltatási háttér alkalmas a bentlakásos intézményi ellátás kiváltására azokban az esetekben, amikor a gondozási, ápolási szükséglet nem teszi feltétlenül indokolttá a szakosított ellátás igénybevételét, hiszen Dél-békésben
65
egyébként is magas a várakozók száma a települések által szolgáltatott adatok szerint. A szolgáltatások önálló normatív hozzájárulással történő támogatása a tervek szerint is biztosított a jövőben, de szükséges minden pályázati támogatást a területre hozni, erre ösztönözni az intézményvezetőket. Ajánlható a Gesztor települések esetében: a Gesztornak mint főpályázónak és az ellátott településeinek együtt pályázni a szolgáltatásuk fejlesztéseire, programokra, mert ezzel esélyesebbé válnak egy jól koordinált és szakmailag is jól megalapozott pályázatot benyújtásával a támogatás megnyerésére. Gesztortelepülések Intézményvezetőinek/Munkáltatóknak feladata, melyet a vonatkozó jogszabály alapján folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert szakmai és pénzügyi vonzata van, amit terveznie kell költségvetésében és működései kiadásainál: - A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakmai munkakörben dolgozó és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésben vesz részt. (92/D. §) - A továbbképzést sikeresen befejező, személyes gondoskodást végző személyt anyagi elismerésben kell részesíteni. Az anyagi elismerés legkisebb összege a továbbképzésen részt vett személy egyhavi illetményével megegyező összeg. Az anyagi elismerést a továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok bemutatását követő év első negyedévében kell kifizetni. - Azt a személyes gondoskodást végző személyt, aki szociális szakvizsgát tett, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő harmadik hónap első napjától kezdődően a szakvizsga figyelembevételével kell besorolni. - Megszüntethető - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 89. § (3) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással - annak a személyes gondoskodást végző személynek a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzési kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott időtartam alatt nem teljesíti. - A személyes gondoskodást végző személy e törvényben meghatározott adatait működési nyilvántartásba kell venni. A működési nyilvántartás célja a személyes gondoskodást végző személy szakvizsgáztatásának, továbbképzésének megszervezése, valamint a képzési követelmények teljesítésének ellenőrzése.
VII. 2. Az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességéről.
66
a.) idősek, b.) fogyatékos személyek, c.) hajléktalan személyek, d.) pszichiátriai betegek, e.) szenvedélybetegek
a.) idősek, A szociális alapszolgáltatások minőségi fejlesztése is szükséges, mert a megfelelő alapszolgáltatási háttér alkalmas a bentlakásos intézményi ellátás kiváltására azokban az esetekben, amikor a gondozási, ápolási szükséglet nem teszi feltétlenül indokolttá a szakosított ellátás igénybevételét, hiszen Dél-békésben egyébként is magas a várakozók száma a települések által szolgáltatott adatok szerint. A térségben élő népesség szám csökkenő tendenciát mutat, amellyel párhuzamosan az idősödő korú lakosok száma emelkedik.- az ő egészségi mutatójuk viszont rohamosan romlik. Ebből értelemszerűen új gondozási szükséglet származik, erre egy –vagy többGesztor településsel vállalható feladat lehetne az idősgondozásban még eddig nem biztosított ellátás, melyre igény van: Idősek nappali ellátása keretén belül: Idős demens ellátás. A társult településeken is tapasztalható az öregedési mutató növekedése, valamint ezzel szorosan együttható mutató is, az elmagányosodás erősödése, a fizikai és a szellemi leépülés magas arány (időskori demencia tünet), valamint a férfi lakosok hamarabbi életkorban történő elhalálozása (települési –és intézményi statisztikák adataink alapján). Ezen a csoporton belül is az egyedülálló,az egy személyes háztartásban élő.- sok esetben elmagányosodó lenne, ha a szolgáltatásokat nem venné igénybe. E nélkül nőne a szegregáció, az ellátatlanság és esély sem mutatkozna a fokozatos ellátás nélküliség megállítására,- elmagányosodás megakadályozására. Feltétlen ki kell emelni a jövőre vonatkozó feladatok meghatározásánál az alábbiakat a térségünkre vonatkozó adatok ismeretében. Rendszerben kell gondolkodnunk és szolgáltatás-fejlesztéseinknek is több irányban illeszkednie kell más Koncepciókhoz az ellátást illetően, azon túl, hogy helyi szükséglet alapúnak kell lenni, ami fenntartható ellátást biztosít a rászorulóknak.
67
A régióban összesen 214 idősek nappali ellátását biztosító intézmény működik. Nappali ellátás Békés megyében 91 klubban van,- viszont idős demens ellátást Dél-Békésben nem biztosítunk!- az alábbi mutatók ellenére sem: - Bács-Kiskun megyében 65 településen, - Békés megyében 91 (települések száma a megyében 75, Kistérségünkben 18 ) - Csongrád megyében 58 településen. Nappali ellátásban az ellátottak száma: 2004 évben 7861 részesült az ellátásban, és számuk 2006 évre 44 fővel növekedett a régióban. 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
2006 2005 2004
étkeztetés
házi segítségnyújtás
nappali ellátás
Szociális alapellátásban részesülők adatai a dél-alföldi régióban 2004-2006 évben Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007. Az idősek nappali ellátásában az ellátottak száma, majdnem megegyezik a működési férőhelyek számával, amely szinte 100%-os telítettséget mutat a régióban. A nappali ellátást legtöbben Békés megyében veszik igénybe, mely az összes ellátott 40%-át adja.
Területi egység Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-alföld
Működő Ellátottak Térítési díjat férőhelyek száma fizető ellátott száma 2766 2841 1161 3264 3182 2131 1853 1848 1181 7883 7871 4473 Az idősek klubjainak főbb adatai
Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2006.”
A fenti ellátási adatokhoz csak egy gondolat: fontos, hogy a szakmai létszámot is folyamatosan biztosítani tudjuk, a forrásnélküliség és a pályaelhagyók mellett is,
68
hiszen, az idősgondozás szolgáltatásának mértéke és tartalma időszerű kérdés, amely egyúttal rávilágít a szakképzés fontosságára. Az idősek ellátásában dolgozók hiánya szignifikáns problémaként jelenik meg. Nappali ellátásunkban, ha ez időnként jelentkezik, az elsődleges ok ként, a finanszírozás hiánya jelölhető meg. Ez a kihívás emeli az idősek ápolására és gondozására való odafigyelés fontosságát nem csak régiónkban,kistérségünkben, hanem települési ellátások szintjén is. A nappali ellátásra vonatkozó ajánlás összegző gondolatai: A 3000 lélekszám átgondolásra érdemes, hogy fent bírják-e tartani az 1000-2000 fős települések a már működő nappali intézményüket és ha igen, akkor vajon, nem előnyösebb-e a társult formában ellátott szolgáltatásbiztosításon elgondolkodni?Legalább 3 település (mikrotérség) együttes szolgáltatásbiztosítása költséghatékonyabb lehetne. Az idősek átmeneti ellátása esetén a határ 30 000 főre emelkedik. a jelenlegi 10 000 főről Megjegyzés: Idős demens ellátás hiányának máig tartó megléte a Kistérségben e.) szenvedélybetegek Az Idős demens ellátást,valamint a szenvedélybetegek nappali ellátását vállalja fel a Társulás a fenti szolgáltatások biztosításával és kiegyensúlyozott működtetésével.
b.) fogyatékos személyek, c.) hajléktalan személyek, d.) pszichiátriai betegek, A felmérések és ellátási adatok alapján a hajléktalan és pszichiátriai ellátást több szolgáltató is biztosítja. Fenntartó szerint bontásban: állami, civil és egyházi is. E területre vonatkozó igény, jelen pillanatban megoldottnak látszik,-bár folyamatos figyelemmel kísérése fontos feladat.
69
1.sz . melléklet
A szociális ágazathoz tartozó jogszabályok jegyzéke Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétől elérhető a Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye (HJEGY). A szolgáltatás az önkormányzati rendeletek kivételével minden hatályos jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (pl. kormányhatározat, utasítás, stb.) is tartalmazza. A gyűjtemény ingyenesen és korlátozások nélkül használható. Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye
Családtámogatás A családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet törvény végrehajtásáról A magasabb összegű családi pótlékra jogosító 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet betegségekről és fogyatékosságokról
Gyermekvédelem, gyermeki jogok A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre 2005. évi CXL. törvény irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő 2005. évi LXXX. törvény együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény A Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. 1991. évi LXIV. törvény november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
70
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és illetékességéről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás 135/2006. (VI. 22.) Korm. rendelet igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól A nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői és helyettes 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szülői jogviszony egyes kérdéseiről A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet tevékenységéről és működésük engedélyezéséről A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet gyámügyi eljárásról A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról A hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet képesítési előírásairól Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelet Névjegyzékről A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A javítóintézetek rendtartásáról 30/1997. (X. 11.) NM rendelet Szociális ellátások és szociális szolgáltatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény A gáz- és távhőszolgáltatók által a 2007. évben 353/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet igénybe vehető előlegről A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szolgáltatások 2007. évi irányított területi
71
kiegyenlítési rendszeréről A lakosság energiafelhasználásának szociális 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet támogatásáról A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet országos nyilvántartásáról A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet szociális foglalkoztatási támogatásról Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás 2006. évi előirányzatának módosítási 91/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet rendjéről és a többlettámogatás igényléséről A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet folyósításának részletes szabályairól Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet szabályairól A Szociálpolitikai Tanács összetételéről, 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet szervezetéről és működéséről Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet rendezéséről Az Országos Szociálpolitikai Szakértői 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet Névjegyzékről A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet térítési díjáról Az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló 11/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet szociális rászorultság igazolásának szabályairól A szociális intézményen belüli foglalkoztatás 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendelet szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet képzéséről és vizsgakövetelményeiről Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések 69/2004. (VIII. 5.) ESZCSM rendelet megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről A szociális szakképesítések szakmai és 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelet vizsgakövetelményeinek kiadásáról A fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek 11/2000. (X. 18.) SZCSM rendelet állapotának felülvizsgálatáról A személyes gondoskodást végző személyek 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
72
8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet
A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
Társadalombiztosítási nyugellátás, idősügy A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről 2005. évi CLXXIII. törvény A társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXI. törvény a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 225/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet emeléséről a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről 224/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2006. 199/2006. (X. 2.) Korm. rendelet évi kiegészítő emeléséről a nyugellátások és a baleseti járadék 2006. évi 198/2006. (X. 2.) Korm. rendelet kiegészítő emeléséről A nyugellátásoknak és a nyugdíjszerű rendszeres 329/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szociális ellátásoknak a vizitdíj bevezetésével összefüggő emeléséről 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet évi LXXXI. törvény végrehajtásáról Az Idősbarát Önkormányzat Díj alapításáról és 58/2004. (VI. 18.) ESZCSM-BM adományozásáról együttes rendelet Ifjúsági ügyek A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal 1995. évi LXIV. törvény összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szolgáltatásról A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanácsnak a Magyarországnak a szakképzés, ifjúságügy és 142/1997. (VIII. 29.) Korm. rendelet oktatás területén megvalósuló közösségi programokban történő részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadása tárgyában hozott 1/97. számú határozata kihirdetéséről A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és 21/1996. (II. 7.) Korm. rendelet Üdültetési Közhasznú Társaság alapításáról
73
5/2006. (X. 13.) SZMM rendelet
8/2005. (XI. 10.) ICSSZEM-TNM rendelet 7/2002. (V. 25.) ISM-OM együttes rendelet 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet
A helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának 2006. évi szabályairól A Turisztikai Célelőirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó keretének felhasználási szabályairól Az ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről
Kábítószerügyek A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, 26/2003. (V. 16.) ESzCsM-GyISM kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy együttes rendelet megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól
Fogyasztóvédelem és piacfelügyelet A fogyasztóvédelemről 1997. évi CLV. törvény Az üzleten kívüli fogyasztóval kötött szerződésekről 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet vonatkozó kötelező jótállásról A fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv szerinti 74/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet minősített szervezetek jegyzékébe való felvételre irányuló eljárásról Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet kötelező jótállásról Az ingatlanok időben megosztott használati jogának 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet megszerzésére irányuló szerződésekről A fogyasztóval kötött szerződésben 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet tisztességtelennek minősülő kikötésekről A távollevők között kötött szerződésekről 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet A békéltető testületi tagok díjazásáról A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról Az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról A fogyasztói szerződés keretében érvényesített 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szavatossági és jótállási igények intézéséről A fogyasztói forgalomba kerülő áruk és 7/2001. (III. 29.) GM rendelet
74
szolgáltatások árának feltüntetéséről 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról rendelet 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes A használati-kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról rendelet Romaügy, esélyegyenlőség A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden 1982. évi 10. törvényerejű rendelet formájának felszámolásáról 1979. december 19-én New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet részletes szabályairól
Fogyatékos személyek jogai A fogyatékos személyek jogairól és 1998. évi XXVI. törvény esélyegyenlőségük biztosításáról A mozgásában korlátozott személy parkolási 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet igazolványáról Az Országos Fogytékosügyi Tanács szervezetének és 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet működésének részletes szabályairól A súlyos fogyatékosság minősítésének és 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet kedvezményeiről A rokkantsági járadékról 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet
2005. évi LXXXVIII. törvény 2003. évi L. törvény 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet
Civil kapcsolatok a közérdekű önkéntes tevékenységről A Nemzeti Civil Alapprogramról A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról
Európai és nemzetközi kapcsolatok Az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítő 2005. évi XCVIII. törvény jegyzőkönyvének kihirdetéséről Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről 1999. évi C. törvény A szociális ágazathoz tartozó egyéb jogszabályok A "Sikeres Magyarországért Panel Plusz" 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve
75
társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról A Karitatív Tanács megalakításáról és működésének 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet részletes szabályairól A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi 1/2006. (II. 17.) ICSSZEM rendelet miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi 5/2005. (VI. 16.) ICSSZEM rendelet miniszter által adományozható szakmai elismerésekről Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismeréséről, továbbá az 31/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet ideiglenes működési nyilvántartásba vétel, valamint az oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanúsítványok külföldi elismertetéséhez szükséges igazolások kiadásának egyes eljárási szabályairól A betegjogi, ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet működésének feltételeiről A hadköteleseknek a rendkívüli állapot idején polgári munkakörükben való meghagyásának 5/2001. (VII. 10.) ISM rendelet követelményeiről
Az igazságügy-miniszterrel együttes jogszabály-előkészítési feladatkörbe tartozó jogszabályok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség 2003. évi CXXV. törvény előmozdításáról
76
77
2.sz. melléklet Kistérségi kód: 3402 - Mezőkovácsházi kistérség Település
Polgármester neve
Polg. Hiv. címe
Polg. Hiv. telefonszáma
e-mail
Honlap Lakosság (fő)
06-68
1.
Almáskamarás
Mazán Attila
5747 Almáskamarás Község Önkormányzata, Dózsa u. 54.
439-000, 439-001
[email protected]
2.
Battonya
Dr. Karsai József
5830 Battonya Város Önkormányzata, Fő u. 91
456-000, 456-020, 456-021
3.
Dombegyház
Dr. Varga Lajos
5836 Dombegyház Község Önkormányzata, Felszabadulás u. 5.
4.
Dombiratos
Róka Rudolfné
5745 Dombiratos Község Önkormányzata, Széchenyi u. 42.
dombegyhaz@fabinet. hu 438-000
[email protected]
5948 Kaszaper Község Önkormányzata, Szent Gellért tér 1
[email protected] 423-000 u
5.
Kaszaper
Csürhés István
5744 Kevermes Község Önkormányzata, Jókai u. 1.
polghiv.battonya@fabin www.battony et.hu a.hu
Kevermes
Bugyi Ferenc
Kisdombegyház
Tonka István Jánosné 5837 Kisdombegyház Község Önkormányzata, Kossuth u. 77.
449-000
[email protected]
8.
Kunágota
430-000
[email protected]
9.
Magyarbánhegyes
Pápai Zoltán Sódarné Varga Gyöngyi
10.
Magyardombegyház Dús Ildikó
11.
Medgyesbodzás
Krucsai József
5838 Magyardombegyház Község Önkormányzata, Zalka Máté u. 61. 5663 Medgyesbodzás Község Önkormányzata, Széchenyi u. 38.
2593 859
2057
434-001, 434-035, 434-036 kevermes.polgivglobonet.hu
7.
5667 Magyarbánhegyes Község Önkormányzata, Jókai u. 38.
7089
590-940
6.
5746 Kunágota Község Önkormányzata, Rákóczi u. 9.
1148
2661 647 3318 2709
480-000, 480-104
[email protected]
321
448-000
[email protected]
1381
425-000, 425-980
[email protected]
12.
Medgyesegyháza
Ruck Márton
5666 Medgyesegyháza Város Önkormányzata, Kossuth tér 1.
13.
Mezőhegyes
Kovácsné Dr. Faltin Erzsébet
5820 Mezőhegyes Város Önkormányzata, Kozma u. 11.
14.
Mezőkovácsháza
Prof.Dr.Turcsán Zsolr 5800 Mezőkovácsháza Város Önkormányzata, Árpád u. 176.
www.medgy esegyhaza.h u 440-000
[email protected] www.mezoh 466-001, 466-002, egyes.hu 466-093
[email protected] www.mezok titkarsagpolghiv@mezo ovacshaza.h u 381-011, 381-656 kovacshaza.hu
15.
Nagybánhegyes
Jancsó Ottó
5668 Nagybánhegyes Község Önkormányzat, Kossuth u. 64.
426-000, 426-742
[email protected]
1789
16.
Nagykamarás
Pelle István
5751 Nagykamarás Község Önkormányzata, Kossuth u. 2.
436-000, 436-001
[email protected]
1865
17.
Pusztaottlaka
Simonka György
5665 Pusztaottlaka Község Önkormányzata, Felszabadulás u. 10.
428-000, 428-136
4387
7006
7535
[email protected]
554
78
18.
Végegyháza
Önkormányzati és Térségi koordinátor
Varchó István
5811 Végegyháza Község Önkormányzata, Széchenyi u. 2.
1761
381-940
[email protected]
Kálmán András
www.del-bekes.hu
.
68/381011
Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása
.
Battonya, 2009. november 03.
Cs. Seres Franciska – szociális szakreferens
79
80
3.sz melléklet. DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁST NYÚJÓ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK/SZOLGÁLTATÓK KÉRDŐÍVE
A kérdések szinkronban vannak a Régiós és Megyei Koncepciók kérdéscsoportjaival Kapcsolattartás/konzultáció érdekében, kérjük a kérdőív kitöltőjének a nevét és elérhetőségeit: név: telefonszám: e-mail cím: A kitöltött kérdőívet kérjük vissza küldeni: 2009. július 10-ig Postacím: Polgármesteri Hivatal Battonya, Cs. Seres Franciska szociális szakreferens névre e-mailen:
[email protected] telefon elérhetőség kérdéssel/konzultációval kapcsolatban: 06 30 655 92 33 1.Intézményre vonatkozó általános információk: Intézmény neve, alapítás éve: Intézmény címe: Az intézmény fenntartója: Intézményvezető neve: Az intézmény telefonszáma: e-mail címe Telephely ( ha van) neve,alapítás éve: Telephely címe: Telephelyvezető neve: A telephely telefonszáma, fax, e-mail címe 2. Az intézmény működési engedély típusának megjelölése: A biztosított ellátás típusainak felsorolása
Működési engedély típusa Engedélyezett Betöltött Határozott Határozatlan férőhelyek/igénybevevők férőhelyek/igénybevevők száma/esetszám száma/esetszám idejű idejű
81
A táblázat sorai a szokott módon bővíthetők.
Határozott idejű működési engedély esetében: Kérjük sorolja fel a határozott idejű működési engedély okát/okait: Tárgyi feltételek tekintetében: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... Személyi feltételek tekintetében: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... 3.Szolgáltatás típusai szerint egyéb alapadatok: Önkormányzati intézmény esetében : Támogató szolgáltatás, Házi segítségnyújtás, Közösségi szenvedélybeteg ellátás területén a : A szolgáltatás megnevezése: Gesztor település megnevezése: Ellátott települések felsorolása: ................................................................................................................ …………………………………………………………………………………………………………… A szolgáltatás megnevezése: Gesztor település megnevezése: Ellátott települések felsorolása: ................................................................................................................ …………………………………………………………………………………………………………… A szolgáltatás megnevezése: Gesztor település megnevezése: Ellátott települések felsorolása: ................................................................................................................ …………………………………………………………………………………………………………… 4.A férőhelyek/igénybevevők számában/esetszámban/ bekövetkezett változások: Szolgáltatásonkénti adatok
2007. December 31.
2008. december 31.
2009. június 30.
Engedélyezett férőhelyek/ igénybevevők száma/ esetszám összesen (működési engedélye szerint) Étkeztetés…………………………………………………………
82
Házi segítségnyújtás………………………………………………. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás……………………………… Családsegítés……………………………………………………… Közösségi ellátás………………………………………………….. Támogató szolgálat……………………………………………….. Falu/tanyagondnok……………………………………………….. Nappali ellátás: Idősek…………………………………………………………….. Fogyatékossággal élők…………………………………………… Szenvedélybetegek………………………………………………. Pszichiátriai……………………………………………………… Hajléktalan………………………………………………………..
Szolgáltatásonkénti adatok
2007 2008. december december. 31. 31.
2009. június 30.
Betöltött férőhelyek/ igénybevevők száma/ esetszám száma Étkeztetés………………………………………………………… Házi segítségnyújtás………………………………………………. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás……………………………… Családsegítés……………………………………………………… Közösségi ellátás………………………………………………….. Támogató szolgálat……………………………………………….. Falu/tanyagondnok……………………………………………….. Nappali ellátás: Idősek…………………………………………………………….. Fogyatékossággal élők…………………………………………… Szenvedélybetegek………………………………………………. Pszichiátriai……………………………………………………… Hajléktalan………………………………………………………..
Engedélyezett férőhelyek/igénybevevők száma/esetszám/ kihasználtsága % Várakozók száma az ellátásban: Étkeztetés………………………………………………………… Házi segítségnyújtás………………………………………………. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás………………………………
83
Családsegítés……………………………………………………… Közösségi ellátás………………………………………………….. Támogató szolgálat……………………………………………….. Falu/tanyagondnok……………………………………………….. Nappali ellátás: Idősek…………………………………………………………….. Fogyatékossággal élők…………………………………………… Szenvedélybetegek………………………………………………. Pszichiátriai……………………………………………………… Hajléktalan………………………………………………………..
5. Ellátottak demográfiai adatai Étkeztetés ( jelezze, hány demens állapotú ellátottja van) Házi segítségnyújtás ( jelezze, hány demens állapotú ellátottja van) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (gesztor település ad adatot) ( hány demens állapotú ellátottja van) Családsegítés Közösségi ellátás (gesztor települések adnak adatot) Támogató szolgálat (gesztor települések adnak adatot) ( jelezze, hány demens állapotú ellátottja van) Falu/tanyagondnok Nappali ellátás: Idősek ( jelezze, hány demens állapotú ellátottja van) Fogyatékossággal élők Szenvedélybetegek Pszichiátriai Hajléktalan 1. 2007 december 31-én Ellátás megnevezése: Fő étkeztetés Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év
70 – 79 év 80 – év 2. 2007 december 31-én Ellátás megnevezése: Fő Házi segítségnyújtás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év
84
40 – 59 év 60 – 69 év
70 – 79 év 80 – év 3. 2007 december 31-én
4. 2007 december 31-én
Ellátás megnevezése: Jelzőrendszeres házi Fő segítségnyújtás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
Ellátás megnevezése: Fő Családsegítés Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év Közösségi szenvedélybeteg ellátás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 - 79 év 80 – év 6. 2007 december 31-én
5. 2007 december 31-én Ellátás megnevezése:
Fő
Ellátás megnevezése: Fő Támogató szolgálat Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év
85
6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év
60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
7. 2007 december 31-én
8. 2007 december 31-én
Ellátás megnevezése: Fő Falu/tanyagondnoki szolgálat Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 - év
Ellátás megnevezése: Fő Idősek nappali ellátása Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80-év
9. 2007 december 31-én Ellátás megnevezése: Fő …………………… Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év
86
19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 év 10. 2007 december 31-én Ellátás megnevezése: …………………… Ellátotti összlétszám ebből férfi
Fő
ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 év
1. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése: Fő étkeztetés Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év 2. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése: Fő Házi segítségnyújtás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
87
40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év 4. 2008 december 31-én 3. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése: Jelzőrendszeres házi Fő segítségnyújtás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év
5. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése: Közösségi szenvedélybeteg Fő ellátás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 - 79 év 80 – év
Ellátás megnevezése: Fő Családsegítés Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
6. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése: Fő Támogató szolgálat Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
88
ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 - év 8. 2008 december 31-én
7. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése: Falu/tanyagondnoki szolgálat Ellátotti összlétszám ebből férfi
Fő
9. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése: Fő …………………… Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év
Ellátás megnevezése: Fő Idősek nappali ellátása Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80-év
14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 év 10. 2008 december 31-én Ellátás megnevezése:
Fő 89
…………………… Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év
14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 év
0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
2. 2009 június 30-án
1. 2009.június 30-án Ellátás megnevezése: Fő étkeztetés Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele
Ellátás megnevezése: Fő Házi segítségnyújtás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
90
ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év
4. 2009 június 30-án
3. 2009 június 30-án Ellátás megnevezése: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Ellátotti összlétszám
Fő
5. 2009 június 30-án Ellátás megnevezése: Közösségi szenvedélybeteg Fő ellátás Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 - 79 év
Ellátás megnevezése: Fő Családsegítés Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év 80 – év
6. 2009 június 30-án Ellátás megnevezése: Fő Támogató szolgálat Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év
91
14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év
60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év 2009 június 30-án Ellátás megnevezése: Fő Falu/tanyagondnoki szolgálat Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 - év 8. 2009 június 30-án
7.
Ellátás megnevezése: Fő Idősek nappali ellátása Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80-év Demencia szakvéleménnyel rendelkezők száma: Demens állapotot tükrőző magatartás észlelhető, de nincs szakvéleménye:
92
9. 2009 június 30-án Ellátás megnevezése: Fő …………………… Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 év
2009 június 30-án Ellátás megnevezése: Fő …………………… Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 év
10.
93
Demencia kórkép - szakvéleménnyel rendelkezők száma ellátási formánként: Demens állapotot tükrőző magatartás észlelhető, de nincs szakvéleménye –ellátási formánkénti létszámot kérünk jelezni: ………………………………………………………………………………………………....... ........................ 6. 2009 június 30-án szolgáltatásonkénti szakmai létszám mutatók: Szociális alapszolgáltatás Előírt létszám/fő Az ellátási típus kötelezően alkalmazandó szakmai létszáma az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szerint 1.Étkeztetés 2.Házi segítségnyújtás 3.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4.Családsegítés 5.Falu/tanyagondnoki szolgálat 6.Közösségi szenvedélybeteg gondozás 7.Közösségi pszichiátriai gondozás 8.Támogató szolgáltatás Nappali ellátások 9.Idős 10.Idős demens nappali ellátás 11.Fogyatékossággal élők 12.Szenvedélybeteg 13.Pszichiátriai 14.Hajléktalan Megjegyzések: Az intézményben ténylegesen alkalmazott szakmai létszám
2009 június 30-i létszámmutató
1.Étkeztetés 2.Házi segítségnyújtás 3.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4.Családsegítés 5.Falu/tanyagondnoki szolgálat 6.Közösségi szenvedélybeteg gondozás 7.Közösségi pszichiátriai gondozás 8.Támogató szolgáltatás Nappali ellátások 9.Idős 10.Idős demens nappali ellátás 11.Fogyatékossággal élők 12.Szenvedélybeteg 13.Pszichiátriai 14.Hajléktalan *Amennyiben + ill. – eltérés van a kötelező előíráshoz képest, kérem, hogy az eltérést az alábbiakban részletezze!
Eltérés esetén: Ellátási terület/Munkakör 1.Étkeztetés
Betöltetlen álláshely oka
Többlet létszám oka
Betöltetlen álláshely oka
Többlet létszám oka
2.Házi segítségnyújtás Ellátási terület/Munkakör 3.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4.Családsegítés 5.Falu/tanyagondnoki szolgálat 6.Közösségi szenvedélybeteg gondozás 7.Közösségi pszichiátriai gondozás 8.Támogató szolgáltatás Nappali ellátások 9.Idős 10.Idős demens nappali ellátás 11.Fogyatékossággal élők 12.Szenvedélybeteg 13.Pszichiátriai 14.Hajléktalan Megjegyzések: ………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………
A táblázat szükség szerint bővíthető
7. Az intézmény/telephely/ által megvalósított fejlesztések 2007 –2009. 06. 30. között Kérjük, hogy a táblázatban tüntesse fel a megadott időszakban a szociális szolgáltatások területén megvalósult fejlesztéseket, nyertes pályázatokat, - valamint azt, hogy milyen programokhoz kapcsolódtak (NFT/régió/megye) Kérjük, feltétlenül indokolja meg szakmailag a fejlesztések okait!
2007
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
2008
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
A fejlesztés 2009. tartalma 06. 30- Érintettek ig köre Forrása
8.Az intézmény/telephely/ fejlesztési elképzelései a szociális szolgáltatások területén 2009 – 2011 évre Kérjük, hogy az alábbi táblázatban tüntesse fel, milyen fejlesztési elképzelései, pályázati lehetőségei vannak, ezek milyen programokhoz kapcsolódnak (NFT/régió/megye stb.) Milyen forrásigénye lenne (pénzügyi, humán stb.) Kérjük feltétlenül indokolja meg szakmailag a tervezett fejlesztések okait
2009
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
2010
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
2011
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
9. Kérjük olyan szociális területet is érintő pályázataik-és terveik felsorolását, melyek az adatszolgáltatás időpontjában kerülnek/kerültek beadásra. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 10.Évszám jelöléssel (-tól, -ig) be nem fejezett, most futó projektjeik/szolgáltatásfejlesztéseik felsorolását kérjük. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………… 11. Az NFT II-vel összhangban az intézmény a 2009-2013. közötti időszakban várhatóan kapcsolódik-e megyei, régiós fejlesztési programokhoz? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
11. Kérjük adjon tájékoztatást az intézményében működő szociális foglalkoztatásról. (Pszichiátriai, fogyatékos, szenvedélybeteg ellátásban) A foglalkoztatás szervezője: Intézmény
külső foglalkoztató
A külső foglalkoztató megnevezése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………… Év
Működési engedély szerinti engedélyezett létszám MunkaFejlesztőrehabilitáció felkészítő foglalkoztatás
Tevékenységek Munkarehabilitáció
Fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás
Az előállított termékek értékesíthetők-e? Munkarehabilitáció
Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
2006. 2007. 2008. 2009. (Adott éveknél a december 31.-ei állapot szerint, 2009-ben június 30.-i állapot szerint)
Tervezik-e a szociális foglalkoztatás fejlesztését? Ha igen, milyen területen, módon? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 12. Kérjük, fogalmazza meg véleményét a békés megyei szociális ellátó rendszer fejlesztési irányainak meghatározásához szükséges SWOT analízis vonatkozásában. Békés megye szociális ellátó rendszere, vagy annak ……………………..ellátási területe (pl. fogyatékossággal élők, idősek, stb.) Erősségek Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
13. Kérjük, fogalmazza meg véleményét a Dél-Békési Kistérség szociális ellátó rendszer fejlesztési irányainak meghatározásához szükséges SWOT analízis vonatkozásában. Békés megye szociális ellátó rendszere, vagy annak ……………………..ellátási területe (pl. fogyatékossággal élők, idősek, stb.) Erősségek Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
14. Tapasztalt-e olyan szükségleteket a Békés megyei szociális ellátó rendszerben, amely igények kielégítése, a szolgáltatás fejlesztése indokolt lenne? Jelentkező szükséglet: .......................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Javaslat: ...................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... 15. Tapasztalt-e olyan szükségleteket a Dél-Békési Kistérség szociális ellátó rendszerben, amely igények kielégítése, a szolgáltatás fejlesztése indokolt lenne? Jelentkező szükséglet: .......................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Javaslat: ...................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Battonya, 2009. június 22. A kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásához nyújtott segítségét köszönöm:
Cs. Seres Franciska Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása-szociális szakreferens
4.sz. melléklet DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁST NYÚJÓ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KÉRDŐÍVE
A kérdések szinkronban vannak a Régiós és Megyei Koncepciók kérdéscsoportjaival Kapcsolattartás/konzultáció érdekében,kérjük a kérdőív kitöltőjének a nevét és elérhetőségeit: név: telefonszám: e-mail cím: A kitöltött kérdőívet kérjük vissza küldeni: 2009. július 10-ig Postacím: Polgármesteri Hivatal Battonya, Cs. Seres Franciska szociális szakreferens névre e-mailen:
[email protected] telefon elérhetőség kérdéssel/konzultációval kapcsolatban: 06 30 655 92 33 1.Intézményre vonatkozó általános információk: Intézmény neve, alapítás éve: Intézmény címe: Az intézmény fenntartója: Intézményvezető neve: Az intézmény telefonszáma: e-mail címe Telephely ( ha van) neve,alapítás éve: Telephely címe: Telephelyvezető neve: A telephely telefonszáma, fax, e-mail címe 2. Az intézmény működési engedély típusának megjelölése: Ellátás típusa Idős tartós bentlakásos
Működési engedély típusa Határozott Határozatlan idejű idejű
Engedélyezett férőhelyek száma
Betöltött férőhelyek száma
ellátás Idős átmeneti ellátás Fogyatékos tartós bentlakásos ellátása Pszichiátriai tartós bentlakásos ellátás ……Lakóotthoni ellátás ………………………… ……………………….. Határozott idejű működési engedély esetében: Kérjük sorolja fel a határozott idejű működési engedély okát/okait: Tárgyi feltételek tekintetében: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... Személyi feltételek tekintetében: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... 3. A férőhelyszámok adatainak változása, ellátási típusonként
Idősek Otthona tartós bentlakásos ellátás
Engedélyezett férőhelyek száma összesen (működési engedély szerint) összesenből átlagos elhelyezéssel férőhelyek száma (működési engedély szerint összesenből emelt szintű férőhelyek száma (működési eng.szerint) összesenből demens férőhelyek száma (működési eng.szerint) Betöltött férőhelyek száma összesen: Megjegyzés:
2007. december 31 állapot szerint /fő
2008. december 31 állapot szerint /fő
2009. június.30. /fő
Fejleszteni kívánt ellátása a fentiek közül: Fejlesztés irányai /férőhely, ellátási komfort, egyéb/
Az ellátás típusonkénti férőhely kihasználtság adatai: Engedélyezett férőhely kihasználtsága %
Átlagos Emelt Demens elh. szintű …………% ………...% ………%
Megjegyzés:
Várakozók száma:
Átlagos elh. ……….fő
Emelt szintű
…………fő ………..fő
Megjegyzés:
A táblázat szükség szerint bővíthető 4.. Az intézményben ellátottak demográfiai adatai (2009.június. 30-án) Idős ellátásnál: átlagos, emelt szintű és demens ellátotti bontásban kérjük
Megnevezés Fő Ellátotti összlétszám ebből férfi ebből nő Ellátottak korcsoportonkénti összetétele 0 – 5 év
Demens
6 – 13 év 14 – 18 év 19 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – év A táblázat szükség szerint bővíthető 5. Az ellátottak elhelyezési körülményei: Megnevezés
Száma (db)
Alapterülete összesen (m2)
1 ágyas lakószobák 2 ágyas lakószobák 3-4 ágyas lakószobák 5-6 ágyas lakószobák 7 és többágyas lakószobák Összesen: A táblázat szükség szerint bővíthető
6. Jelenlegi szakmai létszám: Megnevezés Fő Az ellátási típus kötelezően alkalmazandó szakmai létszáma az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szerint Az intézményben ténylegesen alkalmazott szakmai létszám ebből szakképzett ebből szakirányú szakképzettséggel nem rendelkező Eltérés a kötelező előíráshoz képest (+fő,- fő) Eltérés esetén: Ellátási terület/Munkakör Betöltetlen álláshely oka Többlet létszám oka 1. 2. 3. 4. A táblázat szükség szerint bővíthető
7. Az intézmény/telephely/ által megvalósított fejlesztések 2007 –2009. 06. 30. között
Kérjük, hogy a táblázatban tüntesse fel a megadott időszakban a szociális szolgáltatások területén megvalósult fejlesztéseket, nyertes pályázatokat, - valamint azt, hogy milyen programokhoz kapcsolódtak (NFT/régió/megye) Kérjük, feltétlenül indokolja meg szakmailag a fejlesztések okait!
2007
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
2008
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
A fejlesztés 2009. tartalma 06. 30- Érintettek ig köre Forrása
8.Az intézmény/telephely/ fejlesztési elképzelései a szociális szolgáltatások területén 2009 – 2011 évre Kérjük, hogy az alábbi táblázatban tüntesse fel, milyen fejlesztési elképzelései, pályázati lehetőségei vannak, ezek milyen programokhoz kapcsolódnak (NFT/régió/megye stb.) Milyen forrásigénye lenne (pénzügyi, humán stb.) Kérjük feltétlenül indokolja meg szakmailag a tervezett fejlesztések okait
2009
A fejlesztés tartalma
Érintettek köre Forrása
2010
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
2011
A fejlesztés tartalma Érintettek köre Forrása
9. Kérjük olyan szociális területet is érintő pályázataik-és terveik felsorolását, melyek az adatszolgáltatás időpontjában kerülnek/kerültek beadásra. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 10.Évszám jelöléssel (-tól, -ig) be nem fejezett, most futó projektjeik/szolgáltatásfejlesztéseik felsorolását kérjük. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………
11. Az NFT II-vel összhangban az intézmény a 2009-2013. közötti időszakban várhatóan kapcsolódik-e megyei, régiós fejlesztési programokhoz?
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
11. Kérjük adjon tájékoztatást az intézményében működő szociális foglalkoztatásról. (Pszichiátriai, fogyatékos, szenvedélybeteg ellátásban) A foglalkoztatás szervezője: Intézmény
külső foglalkoztató
A külső foglalkoztató megnevezése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………
Év
Működési engedély szerinti engedélyezett létszám MunkaFejlesztőrehabilitáció felkészítő foglalkoztatás
Tevékenységek Munkarehabilitáció
Fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás
Az előállított termékek értékesíthetők-e? Munkarehabilitáció
Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
2006. 2007. 2008. 2009. (Adott éveknél a december 31.-ei állapot szerint, 2009-ben június 30.-i állapot szerint) Tervezik-e a szociális foglalkoztatás fejlesztését? Ha igen, milyen területen, módon? ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
12. Kérjük, fogalmazza meg véleményét a békés megyei szociális ellátó rendszer fejlesztési irányainak meghatározásához szükséges SWOT analízis vonatkozásában. Békés megye szociális ellátó rendszere, vagy annak ……………………..ellátási területe (pl. fogyatékossággal élők, idősek, stb.) Erősségek Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
13. Kérjük, fogalmazza meg véleményét a Dél-Békési Kistérség szociális ellátó rendszer fejlesztési irányainak meghatározásához szükséges SWOT analízis vonatkozásában. Békés megye szociális ellátó rendszere, vagy annak ……………………..ellátási területe (pl. fogyatékossággal élők, idősek, stb.) Erősségek Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
14. Tapasztalt-e olyan szükségleteket a Békés megyei szociális ellátó rendszerben, amely igények kielégítése, a szolgáltatás fejlesztése indokolt lenne? Jelentkező szükséglet: .......................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Javaslat: ...................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
15. Tapasztalt-e olyan szükségleteket a Dél-Békési Kistérség szociális ellátó rendszerében, amely igények kielégítése, a szolgáltatás fejlesztése indokolt lenne? Jelentkező szükséglet: .......................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Javaslat: ...................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Battonya, 2009. június 22. A kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásához nyújtott segítségét köszönöm:
Cs. Seres Franciska Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása-szociális szakreferens