SZERVEZETI VISELKEDÉS Konfliktus és mobbing Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz
2014.11.06.
1
Forrás: http://tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/am06.pdf
A konfliktus fogalma • „Confligere” • Konfliktus akkor keletkezik, ha egy személy vagy csoport úgy érzi, hogy egy másik személy vagy csoport egy fontos kérdésben kifejtett erőfeszítéseit meghiúsítja. • A konfliktus összeegyeztethetetlen különbségeket jelent, ami ellentéthez vezet. • A konfliktus egymás ellen irányul, a versengés pedig egy cél egymástól független elérésére.
A konfliktusok megítélése Hagyományos nézet: ártalmas • figyelemelvonás a fontos dolgokról • energia- és erőforrás • rossz vezetés eredménye
Megszüntetni!
Modern irányzat: hasznos lehet • új taktika és stratégia kialakításának segítése • túlzott megelégedettség és kényelmesség elkerülése Menedzselni!
A konfliktusok fajtái • Konstruktív konfliktus (jó konfliktus): mindkét fél számára kielégítően végződik • • • • •
Fejleszti a problémamegoldó tevékenység minőségét Tisztázza a kérdéseket Enyhíti a feszültséget Átláthatóvá teszi a hatalmi viszonyokat Ilyen környezetben a konfliktus szereplői ötleteiket, véleményüket kreatívan tudják kifejezésre juttatni
• Destruktív konfliktus (rossz konfliktus): olyan konfliktus, amely a másik teljes megsemmisítésére törekszik • • • •
Egyértelműen rontja a csoport teljesítményét További frusztrációt szül Védekező magatartáshoz vezet A csoport szétesését eredményezheti
Dare to disagree
http://www.ted.com/talks/margaret_heffernan_dare_to_disagree.html
A konfliktus szintje 𝑂𝑃 𝐼𝑃
=
𝑂𝑅 𝐼𝑅
Konfliktusok forrásai • Kommunikációs tényezők • Strukturális tényezők nagyság vagy méret heterogén összetétel részvétel vonalbeli és funkcionális szervezetek ellentéte javadalmazási rendszer erőforrások szűkössége hatalom • Magatartási tényezők
Szerepkonfliktusok • Szerep-kétértelműség −
Elvárás?
• Személyes szerepkonfliktus −
Több szerep elvárásai
• Szerepvesztés −
Átvétel
• Zavart szerep −
Beavatkozás
A konfliktus szintjei • Intraperszonális konfliktusok Kedvező/kedvezőtlen alternatívák • Interperszonális konfliktusok Versengés vs. kooperáció Kommunikáció szerepe • Csoportközi vagy szervezeti konfliktusok Személyközi konfliktus Célkonfliktus Erőforrás-konfliktus • Szervezetek közötti konfliktusok • Társadalmi konfliktusok
A csoportközi konfliktusok kezelése • Szabályok, folyamatok kialakítása • Felsőbb fórumok igénybevétele • Határok oldását szolgáló pozíciók • Teammunka
Interperszonális konfliktuskezelési stílusok
Thomas-féle modell
Konfliktusok stimulálása • Konfliktust okozó helyzetet kell kialakítani, ha túl alacsony a fluktuáció, nincsenek új ötletek, a változással szembeni ellenállás erős, ha az együttműködés fontosabb mint az egyéni kompetenciák. (Robbins) • • • •
Új, nyitott vezető kinevezése Versengés ösztönzése bérezéssel Új munkamódszerek Átszervezés, rotáció, új kommunikációs csatornák, új belépők - új stílus és értékek
Konfliktusok megoldása
Jose Ignacio López de Arriortúa
Konfliktusmoderálás hat vezérelve Beszélgetés célirányosan
Régi históriák felelevenítése
Bizalom megelőlegezése
Kölcsönös bizalmatlanság
Rugalmasság támogatása
Makacssággal való birkózás
Alapérdek megnevezése
ahelyett, hogy…
Bíbelődés a részérdekekkel
Mindkét fél nyereséges legyen
Az egyik fél előnyeinek hangsúlyozása
Segítjük az arculat megőrzését
Álarcaik levetését kellene szorgalmazni
Hatalomforrások – konfliktusok • A jog hatalma – Formális és informális vezetők
• Az információ hatalma – Segítségként vagy fegyverként
• Státuszhatalom – Formális pozíció és a státusz viszonya
• Illetékesség – A többség álláspontja
A mobbing fogalma • „Mob”, „to mob” • A pszichoterror olyan konfliktus, melynek során az egyén a szervezeten belül folyamatos, szervezett, rosszindulatú támadásoknak, zaklatásoknak, molesztálásoknak van kitéve bármely csoportosulás által. • Konfliktus vs. mobbing – A mobbingnak csak káros következményei vannak – Konfliktus: építi a szervezeti kultúrát, csoportdinamikát – A mobbing negatív hatást gyakorol • az egyéni teljesítményre • az egyén pszichéjére
A mobbing és következményei • A pszichoterror feltételei: – a feltárt 46 inzultus közül legalább eggyel – legalább egy héten egyszer – legalább fél éven át … inzultálnak.
• A pszichoterror következményei: – – – – –
Csökkenti a termelékenységet Csökkenti az erőfeszítés mértékét Csökkenti az elégedettséget és elkötelezettséget Növeli a stresszt Erősíti a kilépési szándékot
Jellemző inzultuscsoportok – 1. INZULTUSCSOPORT A CSELEKVÉS SZERINT
MEGNYILVÁNULÁSI FORMA
Járást, beszédet, szokásokat nevetségessé tevés
AZ EGYÉN MAGATARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INZULTUSOK
Magánéletet kritizáló támadások Biztatás szakorvos, pszichiáter felkeresésére
Politikai, vallási, egyéb meggyőződéssel való bántás Állandó félbeszakítás
A KOMMUNIKÁCIÓVAL KAPCSOLATOS
Az egyénnel való kommunikáció teljes hiánya
INZULTUSOK
Beszéd megtiltása
Szándékosan hangos kiabálás
Jellemző inzultuscsoportok – 2. INZULTUSCSOPORT A CSELEKVÉS SZERINT
MEGNYILVÁNULÁSI FORMA
Munkahelynek másoktól való térbeli elszigetelése Munkát kritizáló támadások A MUNKÁVAL KAPCSOLATOS INZULTUSOK
Önálló munkavégzés lehetőségének hiánya Feladat hiánya vagy értelmetlen munka Lehetetlen, egészségkárosító, megalázó munka Fizikai erőszak és bántalmazás
KONKRÉT FENYEGETÉSEK,
Írásbeli fenyegetés
KÉNYSZERÍTÉSEK
Tiltott cselekvésre való kényszerítés Szexuális zaklatás
A mobbing jellemzői • Hogyan válik a konfliktus mobbinggá? – Vezetés hibájából fakad – A konfliktus elmérgesedik – Pszichoszociális problémák társulnak
• A pszichoterror jellegzetességei – – – – – –
Fizikai dolgozóknál 4x gyakrabban jelenik meg (11 %) A nemek között nincs különbség A fiatal korosztály ritkábban válik áldozattá (21-40 év) Jellemző az azonos munkakörből érkező támadás (40-50%) Jellemzően férfi férfit, nő nőt bántalmaz 45%-ban vertikális, 55%-ban horizontális
A mobbing kialakulása • A pszichoterror kialakulását segíti: – Túlzott felelősségvállalás miatt fellépő stressz – Támadó személy nagy tekintélye, mellyel visszaélhet – Vezetői hiányosságok
• Egyéni szinten – Minimum fél éven át tartó pszichoterror súlyos egészségkárosodást okozhat
• Szervezeti szinten – Termelékenység-kiesés – Megelőzés max. feleakkora költség, mint a kezelése
A mobbing folyamata – 1.
1. Konfliktusok
Személyes sérelemből válik konfliktus Megnyilvánulásai: szemtelenkedés, pletyka, kritizálás, feladatok gyakori változtatása Ellenséges légkör kialakítása Pszichoterror eszközök kiválasztása
A mobbing folyamata – 2.
2. Pszichoterror
A munkatársak „elnézik” a cselekményt A vezető feladatvégzésében csődöt mond A védekezés egyre kevésbé hatékony Egészségügyi következmények: stresszbetegségek, depresszió A mobbing elsősorban nem a személy magatartásából, hanem a vezetői kompetencia hiányából ered
A mobbing folyamata – 3.
3. Jogsértések
Esetek 10-20%-a Törekvés az egyén eltávolítására, mert a vezető Nem lát már megoldást Fél a jelenlegi állapot romlásától Az egyén kilép a szervezetből Pszichikus állapot krónikusabbá válik Munkanélküliségtől való félelem Az egyén küzd a bennmaradásért Pszichoterror eszközei durvulnak, időben elnyúló
A mobbing folyamata – 4.
4. Kikerülés a munka világából
A pszichoterror következményeként az esetek kb. felében az érintett teljesen kikerül a munka világából. A pszichés gyógyulást követően is valószínűtlen egy új munkahely keresése. Ismétlődő áthelyezések, huzamos betegállomány, önkéntes kilépés, korai nyugdíjazás, kártalanítás/végkielégítés, idegklinikára való kerülés
A pszichoterror típusai • Kollégák közötti támadások – – – –
Beilleszkedésre kényszerítés Személyes ellenszenv Szórakozásból való kipécézés Tolerancia hiánya
• Vezető beosztott elleni támadása – A vezető agresszív, lekezelő, önállóságot csorbít – Vezetési, irányítási hiányosságok
• Vezető elleni támadások – Közös vélemény: alkalmatlan az új vezető – Általában sikertelen a mobbing e fajtája
Mobbingellenes intézkedések • A mobbing jelenségének egyértelmű negatív következményei vannak mind szervezeti, mind az egyén szempontjából. – Fontos a vezetők képzése – A vezető ismerje fel és kezelje a jelenséget.
• Az intézkedési módszerek: – Rizikómenedzsment – Korai beavatkozás – Utólagos rehabilitáció
Rizikómenedzsment – 1. fázis: Veszteségforrások azonosítása • • • • • •
Termelési folyamat zavarai, Döntési folyamat zavarai, Kommunikációs nehézségek, Kreativitás, motiváció csökkenése, Egyre gyakoribb konfliktusok, 1/10-1/5 költségszint.
– 2. fázis: Megelőző intézkedések • Olyan belső klíma kialakítása, ahol ritkább a súlyosabb konfliktus, a stressz és az azt kiváltó betegség
Korai beavatkozás – Vezető konfliktusrendezési képességeinek kihasználása, beavatkozás a folyamatba – Alkalmazottak és vezetők oktatása (tréningek, filmek) Optimális esetben e kettőt együtt alkalmazzák. – Fórum létrehozása, kérdőív alkalmazása
Utólagos rehabilitáció – A krónikus pszichés állapot többnyire klinikai kezelést igényel. – A kezelés és újrafoglalkoztatás nem csupán jószándék, de etikai szempont is kell legyen a szervezet számára.
Inzultusok és egészségügyi tünetek Bizonytalanná válás
Lehangoltság, közömbösség, ingerlékenység, nyugtalanság
Pszichoszomatikus hatások
Gyomorpanasz, rémálmok, étvágytalanság, hányinger
Stresszhormonok hatása
Izzadás, szájszárazság, szédülés
Hosszantartó stressz
Hát-, nyak-, izomfájás
Különböző alvászavarok
Álmatlanság, éjszakai felriadás, korai ébredés
Hazai kutatás tapasztalatai Fegyveres testület
%
Banki ügyintézők
%
Önkorm. dolgozók
20
Kibeszélték a háta mögött
Munkát kritizáló támadások
36
Munkáját kritizáló támadások
Burkolt gyanúsítások
32
Hangos kiabálás
12
Véleménykifejtés gátlása
27
Véleménykifejtés gátlása
Valótlanság terjesztése
24
Mindig más munka
24
Lehetetlen munkafeladat
Értelmetlen munka
Forrás: Kaucsek-Simon (1995): Psychoterror and "risk management" in Hungary
%
MÁV dolgozók
%
17
Munkáját kritizáló támadások
36
Burkolt gyanúsítások
16
Értelmetlen munka
31
12
Méltóságot sértő munka
16
Burkolt gyanúsítások
25
12
Véleménykifejtés gátlása
15
Véleménykifejtés gátlása
21
10
Valótlanság terjesztése
14
Képességtől elmaradó munka
18
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
[email protected]
2014.11.06.
34