2013
Szervezeti és Működési Szabályzat Marcalvárosi Főigazgatóság Kovács Margit Szakképző Iskola OM azonosító: 030523 9024 Győr Répce u. 2.
1
Tartalom 1.
Általános rendelkezések .......................................................................................................... 5 1.1.
A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .................................................. 5
1.2.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ........................ 5
1.3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ............................................ 5
2.
Az iskola adatai ......................................................................................................................... 5
3.
Az intézményben meglévő folyamatok .................................................................................... 8
4.
A szakképző iskolai intézményegység szervezeti felépítése .................................................... 9
5.
A vezetői feladatkörök megosztása ........................................................................................ 10
5.1.
A vezetők helyettesítésének rendje ....................................................................................... 10
5.2.
Az intézmény vezetősége ....................................................................................................... 10
5.2.1.
A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője a főigazgató ......................................................... 11
5.2.2.
Igazgatótanács .................................................................................................................... 11
5.2.3.
Intézményegység-vezető .................................................................................................... 11
5.2.4.
Igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető ...................................................................... 12
5.2.5.
Munkaközösség-vezetők .................................................................................................... 12
5.3.
Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök .......................................... 13
6.
A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, információ átadása .......... 13
6.1.
Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása .......................... 13
6.2.
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái............................................................ 14
6.2.1.
Szakalkalmazotti értekezlet ................................................................................................ 14
6.2.2.
Nevelőtestületi értekezlet .................................................................................................. 15
6.2.3.
A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása ............................................... 16
6.2.4.
A nevelőtestület által átruházott feladatkörök .................................................................. 17
6.2.5. Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal ........................................................................................................................................ 17 6.4.1.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása .............................................................................. 22
6.4.2.
Az intézményi tanács .......................................................................................................... 23
6.5.
Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal ......... 23
6.6.
Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ....................................................................... 24
7.
A működés rendje................................................................................................................... 25
7.1.
Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ................................... 25
7.2.
A közalkalmazottak munkarendje .......................................................................................... 26
7.2.1.
A pedagógusok munkarendje ............................................................................................. 26
2
7.2.2.
Etikai követelmények a pedagógussal szemben ................................................................ 26
7.2.3.
Távolléttel kapcsolatos szabályok ...................................................................................... 27
7.2.4.
Egyéb szabályok.................................................................................................................. 28
7.3.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje................. 28
8.
A pedagógiai munka tervezésének, szervezésének és belső ellenőrzésének rendje ............. 29
8.1.
A pedagógiai munka tervezése, szervezése ........................................................................... 29
8.1.1.
Alapító okirat ...................................................................................................................... 29
8.1.2.
Szervezeti és működési szabályzat, házirend ..................................................................... 29
8.1.3.
Pedagógiai program ........................................................................................................... 30
8.1.4.
Éves munkaterv .................................................................................................................. 30
8.1.5.
Az integrációból adódó szervezési feladatok ..................................................................... 31
8.2.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................. 31
9.
Az intézmény területére lépés, az ott tartózkodás szabályai ................................................. 33
9.1.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai ................................... 33
9.2.
A létesítmények használati rendje ......................................................................................... 34
9.3.
Hagyományápolás .................................................................................................................. 34
10.
A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ....................... 35
11.
A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .................................. 36
11.1.
A fegyelmi eljárás szabályai ................................................................................................ 36
11.2.
Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések .................................................................... 38
11.2.1.
A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei............................................. 38
11.3.
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .................................. 39
12. 12.1. 13.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás ....................................................................... 40 Ifjúságvédelem ................................................................................................................... 40 Intézményi óvó-védő előírások, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............... 41
13.1.
A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .................................................. 41
13.2.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők................................................................. 42
13.2.1.
Bombariadó esetén szükséges teendők ............................................................................. 45
14.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ................................................................... 45
15.
A mindennapos testnevelés szervezése ................................................................................. 47
16.
Az iskolai tankönyvellátás rendje ........................................................................................... 48
16.1.
Ingyenes tankönyv .............................................................................................................. 48
16.2.
Tartós tankönyv .................................................................................................................. 49
16.3.
Állami tankönyvterjesztés .................................................................................................. 49
16.4.
Az iskolai tankönyvellátás helyi rendje ............................................................................... 50
16.4.1.
A tankönyvfelelős feladatai ................................................................................................ 51
17. 17.1.
Adatkezelési szabályzat .......................................................................................................... 51 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ......... 52
3
17.1.1.
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .... 52
17.1.2.
Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ............... 52
18.
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ....................................................................... 52
19.
Az iskolai sportkör működésének rendje ............................................................................... 53
20.
Az iskolai könyvtár működési szabályzata .............................................................................. 54
20.1
A könyvtár működésének célja, a működés feltételei............................................................ 54
20.2
Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ...................................................... 55
20.3 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, adatváltozás bejelentése, szolgáltatás igénybevételének feltételei ............................................................................................ 55 20.4
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai ...................................... 56
20.5
A könyvtárhasználat szabályai ................................................................................................ 58
20.6
Tankönyvtári szabályzat ......................................................................................................... 60
20.7
Katalógusszerkesztési szabályzat ........................................................................................... 62
21.
Munkaköri leírás-minták ........................................................................................................ 64
21.1
Intézményegység-vezető (igazgató) ....................................................................................... 64
21.2
Szaktanár, szaktanító, tanító .................................................................................................. 66
21.3
Szaktanár, tanító, osztályfőnök .............................................................................................. 68
21.4
Munkaközösség-vezető .......................................................................................................... 69
21.5
DÖK segítő pedagógus............................................................................................................ 71
21.6
Iskolai könyvtáros ................................................................................................................... 72
22.
Záró rendelkezések................................................................................................................. 73
4
1.
Általános rendelkezések
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az iskola titkárságán, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. …………..-i határozatával fogadta el. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az iskola adatai OM azonosítója: Elnevezése: Székhelye: Jogelőd neve, székhelye: Felvehető tanulók száma:
030523 Marcalvárosi Főigazgatóság, Kovács Margit Szakképző Iskola 9024 Győr, Répce u. 2. Kovács Margit Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 9024 Győr, Répce u. 2. 280
5
Alapfeladatok: 853131 nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon szakközépiskolai nevelés-oktatás: Felmenő rendszerben a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint:
4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport, V. Képző- és iparművészet ágazat, OKJ azonosítók: 54 211 06 Ötvös, fémműves, 54 211 09 Üvegműves Kifutó rendszerben a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet szerint a 13. évfolyamon: OKJ azonosítók: 54 211 18 0000 00 00 Zománcműves, 54 211 17 0000 00 00 Üvegműves
szakiskolai nevelés-oktatás: Felmenő rendszerben a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint:
4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport, OKJ azonosító: 34 215 01 Népi kézműves (a szakmairány megjelölésével): Faműves, Fajátékkészítő; Fazekas; Népi bőrműves Kifutó rendszerben a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet szerint a 12. évfolyamon: OKJ azonosító: 31 215 02 0010 31 03 Faműves Kifutó rendszerben a 25/2010. (V. 14.) OKM rendelet szerint a 12. évfolyamon: OKJ azonosító: 31 215 02 0010 31 11 Népi bőrműves Felmenő rendszerben a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint:
10. Könnyűipar szakmacsoport, OKJ azonosító: 34 542 06 Női szabó Kifutó rendszerben a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet szerint a 12., 13. évfolyamon: OKJ azonosító 33 542 05 0010 33 03 Női szabó Évfolyamok száma: 6
szakközépiskola: négy évfolyam párhuzamos művészeti képzésben+ 1/13. szakképző évfolyam szakiskola: három szakképző évfolyam
Gyakorlati képzés megszervezése: Iskolai tanműhely: 9024 Győr, Répce utca 2.: A szakiskola és a szakközépiskola esetében is Az iskola körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere a Marcalvárosi Főigazgatóság 9024 Győr, Répce u. 2. Kovács Margit Szakképző Iskola körfelirattal. A bélyegzőt használók köre:
a középiskolai intézményegység-vezető iskolatitkár
Az intézmény alapfeladatainak ellátására a 2672/21 helyrajzi számon nyilvántartott Győr, Répce u. 2. szám alatti ingatlan és épülete szolgál. Az iskola 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jogi személyiségű szervezeti egysége, melynek működtetője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. Vagyonhasználati jogkör:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Működtetői jogkör:
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1.
7
3. Az intézményben meglévő folyamatok 2. Kiegészítő folyamatok egészségvédelem
gyermek- és ifjúságvédelem
szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
munkavédelem
tűzvédelem
1. Fő folyamatok
3. Feltételi folyamatok
tantárgyi tanulás szervezése irányítása, óvodai nevelés énfolyamatok tanulása, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás
szakmai önismeret, továbbképzés
iskolai szocializáció, közösségi nevelés
tanügyigazgatás
alapfokú művészetoktatás
költségvetési gazdálkodás
ellenőrzés, mérés, értékelés minőségbiztosítás
kötelező eszközök, felszerelések biztosítása
iskolán kívüli közművelődési alkalmakhoz kapcsolt tanulás
információ és dokumentációs tevékenység egységének fejlesztése
játék-szórakozás, tanulás (szabadidős tevékenység tanulása)
környezetkultúra fejlesztése
továbbképzési, innovációs folyamatok
étkeztetés
munkaügyi, személyzeti tevékenység, szakember utánpótlás
Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatokat az Alapító okirat tartalmazza. Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.
8
4. A szakképző iskolai intézményegység szervezeti felépítése Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Működtető: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Humánpolitikai Főosztály
elnök
Győr-M-S Megyei Tankerület
3.sz. Gazdasági Működtető Központ igazgató
igazgató
Marcalvárosi Főigazgatóság
Igazgatótanács
Marcalvárosi ÁMK Kovács Margit Közművelődési Intézményegysége
főigazgató
Kovács Margit Német Nemzetiségi Általános Iskola intézményegység-vezető
Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Kovács Margit Szakképző Iskola intézményegység-vezető
Iskolai könyvtár
ISK vezető
Iskolatitkár
könyvtáros
Szakképző igazgatóhelyettes
s z a k o k t a t ó k
gyakorlati oktatás vezető
idegen nyelvi mk.vez. vizuális mk.vez.
műhelyvezetők humán mk.vez. term.tud. mk.vez.
matematika mk.vez. osztályfőnöki mk.vez.
DÖK vezető
9
p e d a g ó g u s o k
5. A vezetői feladatkörök megosztása A szakképző iskola a Marcalvárosi Főigazgatóság intézményegysége. Az intézmény élén a főigazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács, a tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek, közreműködésével látja el. A főigazgató, az intézményegység-vezetők (igazgatók) jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 5.1. A vezetők helyettesítésének rendje A főigazgatót akadályoztatás esetén az intézményegységek vezetői helyettesítik. Az igazgatók, egységvezetők öt napot meghaladó helyettesítéséről a főigazgató intézkedik. Távollétében (ebben a sorrendben) igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 5.2. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: a főigazgató, az igazgató az igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Akadályoztatása esetén a helyettesekre átruházhatja ezt a jogot. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
10
5.2.1.
A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője a főigazgató
A főigazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság intézményi feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekkel látja el. Az intézményegységek szakmai önállósággal működnek. A főigazgató feladatait és felelősségét munkáltatója által kiadott munkaköri leírás szerint látja el. 5.2.2.
Igazgatótanács
A főigazgatóság vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. A Marcalvárosi Főigazgatóság igazgatótanácsának tagjai az intézményegységek vezetői: Az általános iskolák igazgatói A szakképző iskola igazgatója Az itt felsoroltak szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács állandó meghívottjai a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek. 5.2.3.
Intézményegység-vezető
A szakképző iskolai intézményegységet intézményegység-vezető (igazgató) vezeti. Tagja a Marcalvárosi Főigazgatóság Igazgatótanácsának. Munkáját az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető segíti. Az intézményegység-vezető személyes felelősséggel tartozik az iskola valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Feladatai: A fenntartóváltás utáni új struktúrában a köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatási-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett gyakorol. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető jogosult a médiában nyilatkozni. 11
Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában az intézmény vezetője a KLIK és az önkormányzat között megkötött megállapodásban, használati szerződésben meghatározott kapcsolattartás rendje szerint vesz részt. Az intézményegység-vezetők részletes feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza.
5.2.4.
Igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető
Az intézményegység-vezető munkáját igazgatóhelyettes segíti. A helyettest az intézményegység-vezető a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg legalább 1, legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Az intézményegység-vezető munkáját a gyakorlati oktatásvezető segíti. A gyakorlati oktatásvezetőt, az intézményegység-vezető a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg legalább 1, legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírása tartalmazza.
5.2.5.
Munkaközösség-vezetők
Az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében szakmai munkaközösségek vesznek részt. A szakmai munkaközösség tagjai az azonos vagy rokon szaktárgyat tanító vagy hasonló feladatot ellátó pedagógusok. Szakmai munkaközösség legalább 5 fővel alakítható. A szakmai munkaközösségeket munkaközösség-vezetők irányítják, akit a munkaközösség javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Feladatai: a helyi tanterv és a szaktárgyi programok összehangolása, az ellenőrzések, mérések és az iskolai értékelés összehangolása, tanulmányi versenyek, programok szervezése tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanórán kívüli programok szervezése, szakmai segítség nyújtása a tankönyv- és taneszköz kiválasztáshoz, belső továbbképzések, konzultációk szervezése, új pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazására való szakmai felkészülés megtervezése, intézményi és intézményen kívüli programok szervezése (bemutató, kiállítás szervezés stb.) részvétel a továbbképzési program összeállításában, figyelemmel kíséri a gyakornokok beilleszkedését, képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül, Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. 12
A munkaközösség-vezetők részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.3. Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az igazgatóhelyettes számára – szóbeli egyeztetést követően- a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a igazgatóhelyettes számára – szóbeli egyeztetések után - az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, az igazgatóhelyettesek számára – az igazgató akadályoztatása esetén – a tanügyi dokumentumok aláírásának jogát. az igazgatóhelyettesek számára - szóbeli egyeztetés után - a pedagógusok pótszabadságának engedélyezése. 6. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, információ átadása A főigazgató havonta egyszer (indokolt esetben többször) igazgatótanácsi ülést tart. Operatív vezetési ügyekben az intézményegység-vezető – intézményegységek vezetésének – heti rendszerességgel megbeszélést tart. 6.1. Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása Azonos telephelyen (Répce u. 2.) működik a Marcalvárosi Főigazgatóság két intézményegysége. Ezek: Kovács Margit Általános Iskolai Intézményegység Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegység valamint a Marcalvárosi Művelődési Központ Az intézményegységek vezetői a struktúrában elfoglalt helyük alapján az intézményi folyamatok irányítói, a folyamatos üzemelés felelősei. Vezetői koordinációs testületük heti rendszerességgel megbeszélést tart. Részt vevői: általános iskolai intézményegység-vezető szakképző iskolai intézményegység-vezető közművelődési intézményegység-vezető igazgatóhelyettesek (alapfokú művészetoktatási, alsó tagozatos, felső tagozatos) állandó meghívottak: főigazgató A vezetői koordinációs testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik az intézményegységek szakmai munkájának, belső életének és külső kapcsolatrendszerének közös kérdéseiben. 13
6.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái A Főigazgatóság alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A teljes alkalmazotti közösség összehívását a főigazgató rendelheti el. A Marcalvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti közösségének tagjai a főigazgatóság pedagógusai, szabadidő-szervezői, művelődésszervezői, könyvtárosai. A szakalkalmazotti értekezlet összehívására a főigazgató és az igazgatótanács jogosult. Továbbiakban a szakképző iskola szervezeti egységeit és azok kapcsolattartásának formáit, az információk átadásának módjait tartalmazza a szabályzat. A szakalkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményegység-vezető segítségével a megbízott vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a két intézményegység vezetőinek és helyetteseinek ülése értekezletek megbeszélések Az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli tájékoztatókon értesítik a nevelőket. Az intézményegység-vezető, illetve helyetteseik kötelesek az irányításuk alá tartozókat az ülések döntéseiről, határozatairól tájékoztatni, valamint kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közvetíteni az illetékes magasabb vezető felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik. 6.2.1.
Szakalkalmazotti értekezlet
A vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból álló közösség. A szakalkalmazotti értekezlet üléseit az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegység-vezetők közösen hívják össze a napirendi pontok megjelölésével és a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges írásos anyagoknak az ülés előtt legalább 5 nappal az értekezlet tagjainak való megküldésével. Összehívása: szükség esetén, de legalább három havonta. A szakalkalmazottak részvétele kötelező. Ha a plénum új napirendi pont felvételét nem javasolja, az aktuális napirend megtárgyalása vitával folytatódik, határozat hozatalával végződik. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmad része jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kétharmados minősített többséggel dönt. A szakalkalmazotti értekezlet dönt: A szabályzatok, a munka- és feladatterv elfogadásáról és módosításáról, a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és a közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározásáról. Az intézményegységek munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. Szakalkalmazotti értekezletet kell tartani: a pedagógiai program és módosításának elfogadására, 14
a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására, a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására, az éves - féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére, a házirend elfogadására, az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. 6.2.2.
Nevelőtestületi értekezlet
Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, gyakorlati oktató munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület kisebb csoportjai rendszeresen megtartják szakmai megbeszélésüket. A nevelői értekezletek összehívásáról az igazgató vagy igazgatóhelyettesek gondoskodnak. A főigazgató tagja mindegyik nevelői értekezletnek. Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézményegység egészére vonatkozó, az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. A szakalkalmazotti értekezleten vesz részt az összes szakalkalmazott. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vehet meghívás alapján a szülői szervezet képviselője és a diákönkormányzat képviselője. A Főigazgatóságon belül a középiskola 9-13. évfolyamán tanító pedagógusok, gyakorlati oktatók szakmai fóruma a szakképzős nevelői értekezlet. Vezetője: a szakképző egység igazgatója A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör) tanévzáró értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör) félévi és év végi osztályozó értekezletek (9-13. évfolyamokon) 2 alkalommal nevelési értekezlet (témától függően kisebb csoportokban is lehet) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az intézményegység vezetője vagy az Igazgatótanács vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.
15
6.2.3.
A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása
Az intézmény pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: humán (magyar, történelem szakos tanárok) matematika (matematika szakos tanárok) idegen nyelv (angol, német szakos tanárok) vizuális (vizuális kultúrát tanítók) természettudományi (biológia, földrajz, kémia, fizika szakos tanárok) osztályfőnöki (osztályfőnökök) szakmai gyakorlati (szakoktatók) A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető tervezi és szervezi az intézményegység-vezető irányításával. A speciális helyzetből adódóan közös munkaközösségek szerveződhetnek az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegységek között. A munkaközösség-vezető az iskola pedagógiai-művelődési programja és az éves munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyak oktatásáért, módszertani, szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, ellenőrzi a munkaközösségi tagok munkáját, munkafegyelmét, szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgató vagy helyettesei felé, képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség munkájáról félévente, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt konzultál a munkaközösség tagjaival. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, 16
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól tevékenységéről, aktuális feladatairól, azok megvalósításáról az intézményegység-vezetőt és a szakalkalmazotti kört. 6.2.4.
A nevelőtestület által átruházott feladatkörök
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 6.2.5. Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő - oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegységvezető adja az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. A megbízásokat a tantárgyfelosztás, az iskolai munkaterv rögzíti. Ellátandó megbízások, feladatok: osztályfőnök, műhelyvezetők, munkaközösség-vezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelős diákönkormányzatot segítő tanár szakkör pályaválasztási felelős tankönyvfelelős munkavédelmi felelős tűz- és balesetvédelmi felelős minőségirányítási felelős mérés-értékelési csoport egészségnevelés környezetvédelem ISK vezető intézményi honlap frissítése ügyelet A megbízott pedagógus köteles írásban vagy szóban beszámolni az intézményegységvezetőnek évente legalább 1 alkalommal. Pedagógiai szempontokat figyelembe véve a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatoknál az egyenletes elosztására kell törekedni.
17
6.2.5.1.
Az osztályfőnök feladata
Az osztályfőnököt az intézményegység-vezető bízza meg. Feladata, hogy: egyéniségével, tudásával, tapasztalatával segítse a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogassa óráikat, ismerje meg tanítványai személyiségét erkölcsi, pedagógiai elvárásai szerint nevelje osztályának tanulóit, aktív pedagógiai kapcsolatot tartson fent az osztály szülői munkaközösségével, kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a tanulók véleményét figyelembe véve minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát, a szülői értekezleten kívül is szoros kapcsolatot tartson a szülőkkel, az osztályfőnöki munkával járó adminisztratív feladatokat pontosan, naprakészen végezze, készítse fel tanulóit a pályaválasztásra, továbbtanulásra tanulóit rendszeresen tájékoztassa az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítson, közreműködjön a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. érettségire készülő osztálynál részt vegyen az érettségi előkészítésében, lebonyolításában. szakmai vizsgára készülő osztálynál részt vegyen a szakmai vizsga előkészítésében, lebonyolításában. Az osztályfőnök további feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 6.2.5.2.
Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladata
A diákok által felkért személy, akit az igazgató bíz meg a feladatok ellátására. Minden évben meg kell újítani. A megbízni kívánt tanár/szakoktató legalább egy éve tanítson az iskolában. Jó szervezőkészsége, határozott fellépése legyen. A diákokkal, a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel egyaránt jó kapcsolata legyen. Az iskola és a diákok érdekeit egyaránt tudja képviselni. Feladatai: a diákmozgalom irányítása, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, irányítása. 6.2.5.3.
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata
Az intézményvezető megbízása alapján az alábbi teendőket kell folyamatosan ellátnia: Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Év elején teljes körű felmérést készít az osztályfőnökök közreműködésével a tanulók körében. Megállapítja, van-e veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanuló, erről nyilvántartást vezet és ez alapján a szükséges lépéseket megteszi. Tájékoztatja az iskolaorvost, osztályfőnököt is a felmérés eredményeiről. Ezt a tantestülettel is ismerteti. 18
Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának a kért információt időben eljuttatja. Szükség esetén az osztályfőnökkel környezettanulmányt készít. Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A fegyelmi tárgyaláson részt vesz, véleményt nyilvánít, a tanuló védelmére felhozható indokokat a fegyelmi bizottság elé tárja. A tanévzáró értekezleten beszámol az éves munkájáról. 6.2.5.4.
Az ügyeletes pedagógus kötelességei
Az iskola diákönkormányzata és nevelőtestülete által közösen készült házirend előírja, hogy az oktatási intézményekben biztosítani kell a tanulók egészségének védelmét, ehhez szükséges az intézmény tanárainak és diákjainak közös felügyeleti tevékenysége. Az ügyeleti rendszer biztosítása az alábbiak szerint történik: 1. Az ügyeletes tanárok a az ügyeleti beosztás alapján ellenőrzik az osztálytermek, a folyosók az ebédlő, valamint a mellékhelyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók magatartását 2. A felügyelő tanár jelenlétével segítse elő a diákok kulturált, fegyelmezett, a közösségi együttélés szabályinak megfelelő magatartását. Az ügyeletes tanár feladata, hogy a következő esetekben intézkedjen: az épület nem rendeltetésszerű használatakor (falfirkálás, rongálás stb.), dohányzás vagy egyéb iskolában tiltott szerek használata esetén, az intézményből engedély nélkül történő eltávozáskor. Ha a tanuló diákhoz méltatlanul viselkedik társaival vagy bárkivel szemben, úgy a felügyelő tanárnak jogában áll eldönteni, hogy milyen szankciót alkalmaz: enyhébb esetben először szóban figyelmezteti a tanulót, hogy a rendbontást szüntesse meg, súlyosabb esetben a házirendnek megfelelően jár el. 6.2.6 A közalkalmazottak elérhetősége Az újonnan belépő közalkalmazott munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit a titkárságon leadni, illetve az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. 6.3. A tanulók közösségei és kapcsolattartásuk formái 6.3.1.
Az osztályközösség
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 19
6.3.2.
Az iskolai diákönkormányzat
Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákszervezeteket működtet, amely működését a nevelőtestület segíti. A diákszervezetek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákszervezetek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után térítésmentesen és szabadon használhatja, amennyiben az a nevelő-oktató munkát nem zavarja, és a létesítmény használati rendjében megfogalmazottakat betartja. Az iskola a diákönkormányzat munkájához térítésmentesen biztosítja a telefon, fax, Internet, iskolai honlap, fénymásolás, portai szolgáltatás használatát a DÖK segítő tanári illetve igazgatói egyeztetés után. A diákönkormányzat rendezvényein az intézményvezetés a szükséges tanári közreműködést és felügyeletet biztosítja. 6.3.3.
A házirend
A házirend a tanulóknak és szüleiknek szóló szabályzat, amely közérthetően tartalmazza a működés, valamint az iskola által elvárt viselkedési normák rendjét. Tartalmazza: a tanulók viselkedésének, magatartásának és szorgalmuk minősítésének szabályait, a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a tanulók vélemény-nyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, jutalmazásuk elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásuk elveit, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, 20
A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit.
A házirenddel kapcsolatban az iskolának ki kell kérnie a tanulók és a szülők javaslatait és véleményét. 6.3.4.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményegység-vezető, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. 6.4. A szülők közössége, az iskolához kapcsolódó szülői szervezet és kapcsolattartásuk rendje Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet szülői munkaközösséget hoznak létre és működtetnek. A szülői munkaközösség intézményszintű képviselőjével az iskola intézményegység-vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményegység-vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a szakalkalmazotti értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői munkaközösség a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az intézményegység-vezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői munkaközösség képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek szakalkalmazotti vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményegységvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.
21
6.4.1.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményegység-vezető: a szülői munkaközösség ülésén az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, a bejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül, az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten, fogadóórákon, egyéni fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási órák, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, elektronikus napló Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) is bejegyezni, és dátummal, kézjeggyel ellátni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés érdekében az érdemjegyek száma lehetőség szerint legalább havi 1 legyen! A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjáról a szülők az ellenőrzőn keresztül kapnak tájékoztatást. Szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja évente kétszer, szeptemberben és februárban. Tájékoztatja a szülőket a tanév feladatairól, az osztály problémáiról. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerült problémák megoldására. Erről a Főigazgatót tájékoztatni kell. Szülői fogadóórákat az iskola valamennyi pedagógusa évente 2 alkalommal tart (általános fogadóóra). Egyéni fogadóórára heti rendszerességgel jelöl meg egy adott nap adott óráját. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai-művelődési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola intézményegység-vezetőjétől valamint igazgatóhelyettesétől nevezettek fogadóóráin kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: a főigazgatóság honlapján, az iskola honlapján, 22
az iskola fenntartójánál, az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában, az iskola intézményegység-vezetőjénél
Az iskola szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének és intézményi minőségirányítási programjának előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje és intézményi minőségirányítási programja megtekinthető a főigazgatóság honlapján, az iskola honlapján, az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában, az iskola intézményegység-vezetőjénél A házirendet a szülők a tanévnyitó szülői értekezleten ismerik meg. 6.4.2.
Az intézményi tanács
A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 6.5. Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal A nevelő-oktató munkát segítő, az intézmény épületében dolgozó nem pedagógus közalkalmazottak: iskolatitkár könyvtárosok művelődésszervezők oktatás-technikus egészségügyi asszisztens konyhai személyzet kisegítő személyzet (takarítók, karbantartók…) A főigazgatósággal közös épület zavartalan működése érdekében az intézményegységek vezetői javaslatot tehetnek főigazgatóság dolgozói esetében a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására szabadságának kiadására a főigazgatóság felé.
23
6.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. Az iskola vezetősége, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézményekkel (módszertani napok, továbbképzések, ünnepélyek látogatása). A középiskola a következő jelentős kapcsolatokkal rendelkezik: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Megyei Pedagógiai Intézet (MPI) Győr város közoktatási intézményei Győr város kulturális intézményei Gyermekjóléti Szolgálattal Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat Egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogászat…) Arrabona Polgárőrség NSZFI OKÉV Kézműves Kamara Iparkamara Győri Ipartestület Hagyományok Háza múzeumok művészeti középiskolák oktatási intézmények kollégium patronáló cégek sportegyesületek A külső kapcsolattartás rendje Az iskolát a külső kapcsolatokban a főigazgató illetve igazgató (egységvezető) képviseli. A vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. Az iskolaorvossal, védőnővel való közvetlen kapcsolattartás az igazgató feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban a főigazgató vagy az igazgató képviseli az iskolát. Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel a
24
főigazgató vagy az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros gondozza Az intézmény külső sportkapcsolatait az ISK vezető és a testnevelő tanárok szervezik. A művészeti szakközépiskolákkal, szakmai szervezetekkel a szakképző iskola egységvezetője szervezi az intézmény kapcsolattartását. Az ifjúságvédelmi feladat valamennyi pedagógus kötelessége, munkájukat az ifjúságvédelmi felelős segíti. 7. A működés rendje 7.1. Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje
Nyitva tartás szorgalmi időben hétfőtől péntekig: 6.00 – 21.00 óráig. Az intézmény működésének rendje: Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a főigazgató vagy az intézményegység-vezető ad engedélyt. A reggeli ügyelet legkorábban 6 órakor kezdődik és 7.30 óráig tart. A tanítás kezdete a 7.55, szakmai gyakorlati órák 8.00-kor kezdődnek. A tanítási órák 45, a 7. órától pedig 40 percesek, a szakmai gyakorlati órák 60 percesek. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A nevelő-oktató munka a pedagógusok vezetésével, heti órarend alapján a kijelölt tantermekben, gyakorlati műhelyekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 11 és 14.30 óra között kell lebonyolítani. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményegység-vezető tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat. A vezetők benntartózkodása: Az intézmény nyitvatartási idején belül hétfőtől csütörtökig reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között, pénteken 7.30 óra és 14.30 óra között az intézmény intézményegység-vezetői és igazgatóhelyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartók és a portás tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.
25
7.2. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkavégzés szabályait, a pedagógusok jogait és kötelességeit törvény szabályozza. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív szerződés, ill. a Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. 7.2.1.
A pedagógusok munkarendje
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. A pedagógusok kötelességei:
A nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, ill. a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményegység-vezető és az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerint órája előtt 15 perccel a munkahelyén, ill. a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgató, igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra történő megbízásának elvei: megfelelő pedagógiai szakértelem, egyenletes terhelés, funkcióhalmozás elkerülése, a pótlékkal és órakedvezménnyel járó funkciók egyenletes elosztása. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 7.2.2.
Etikai követelmények a pedagógussal szemben
Az iskola pedagógusaival szembeni elvárások:
A Marcalvárosi Főigazgatóság intézményeinek általános ismerete és jó hírének terjesztése Fejlessze általános műveltségét! Tartsa be a munkafegyelmi előírásokat! Titoktartási kötelezettség a tanulókkal kapcsolatos iskolai és családi ügyekben, a nevelőtestületet érintő kérdésekben. 26
A tanulók munkáját magáncélra sem a tanítási időben, sem azon kívül igénybe venni nem szabad. A pedagógus a saját iskolájának tanulóit magántanítványként nem taníthatja. A pedagógus a tanulóktól vagy azok hozzátartozóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el. Kulturált öltözetével és viselkedésével példaként álljon a tanulók előtt! 7.2.3.
Távolléttel kapcsolatos szabályok
Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 730-ig személyesen, családtagja révén vagy telefonon köteles bejelenteni az igazgatóhelyetteseknek, vagy akadályoztatásuk esetén, az iskola titkárságán. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az igazgatóhelyetteseknek jelezni. A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja az adminisztratív ügyintézőnek.
Előrelátható távolmaradás A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzását az intézményegység-vezetőnek vagy az igazgatóhelyetteseknek jelzi. A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban vagy (hosszabb idejű távolmaradás esetén pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie. A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal személyesen köteles bejelentést tenni az intézmény-vezetőnek vagy az igazgatóhelyetteseknek. A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles legalább 1 nappal a hiányzás előtt a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni, eljuttatni a helyettesítést kiíró és/vagy helyettesítést végző pedagógusnak vagy a munkaközösség-vezetőnek. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az igazgatóhelyetteseknek jelezni.
Gyermekek után járó pótszabadság (anyanap) A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság (anyanap) kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az igazgatóhelyetteseknek / munkaközösség-vezetőnek/ eljuttatni.
Hivatalos távollét A tanulókat versenyre, szakmai útra kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az igazgatóhelyetteseknek (munkaközösség-vezetőnek) eljuttatni. 27
Késések bejelentése Váratlan események bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a 7.2.1 pontban rögzített időpontban előreláthatólag nem érkezik meg az iskolába, lehetőség szerint az igazgatóhelyetteseknek legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15 perccel köteles telefonon vagy más módon értesítést küldeni.
Helyettesítő („H”) órák Az un. „H” órák (helyettesítő órák) rendjét a pedagógusok jelentkezése alapján az igazgatóhelyettesek véglegesítik. Nem megfelelő számú jelentkezés esetén a pedagógus kötelezhető a „H” óra vállalására. A „ H” órás” pedagógus kötelessége meggyőződni arról, ki van-e írva helyettesítésre.
Szabadság-pótszabadság A szabadságok kiadása főigazgatói feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik. 7.2.4.
Egyéb szabályok
Mobiltelefon–használat: A pedagógusok a tanítási órákon, a foglalkozásokon, és a délutáni udvari tartózkodás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak. Kivételt képez természetesen a rendkívüli helyzet, pl. rosszullét, tűzeset, stb. A telefont kikapcsolt vagy lehalkított üzemmódban maguknál tarthatják.
Fénymásolás: Fénymásolásra az intézményegység-vezető vagy az igazgatóhelyettesek adnak engedélyt. A másolt mennyiséget fel kell jegyezni.
A dohányzással kapcsolatos előírások: 2012. január 1-jétől kell alkalmazni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt módosított formájában. Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 20 méter sugarú területrészt– a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 7.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje
A nem pedagógus közalkalmazottak (iskolatitkár, könyvtáros) munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek 1
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
28
javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 8. A pedagógiai munka tervezésének, szervezésének és belső ellenőrzésének rendje Az intézmény működését meghatározó dokumentumok: alapító okirat szervezeti és működési szabályzat házirend pedagógiai program A tervezhető és elszámoltatható működés dokumentumai: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal) egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) 8.1. A pedagógiai munka tervezése, szervezése 8.1.1.
Alapító okirat
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123.§ (1) bekezdésében leírtakra. 8.1.2.
Szervezeti és működési szabályzat, házirend
Az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az iskola házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. A házirend előírja a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelésioktatási intézmény nem felel. Az iskola szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az intézményegység-vezető készíti el, a szakalkalmazotti értekezlet az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat és a házirend nyilvános. Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében a tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az iskolai osztályra megállapított minimális és maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha a tanítási év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt.
29
8.1.3.
Pedagógiai program
A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A Marcalvárosi Főigazgatóság általános iskolai egységeiben tanulók számára biztosított az automatikus továbbhaladás a Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegységbe. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét,2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskolatitkári irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 8.1.4.
Éves munkaterv
A tanév rendjét a szakminisztérium minden évben rendeletben határozza meg, amelytől csak akkor lehet eltérni, ha a rendelet azt kifejezetten megengedi. A munkaterv elkészítésénél a tanítást munkanapokon, 5 napos tanítási héttel kell megszervezni, a szombat és vasárnap pihenőnap. Ettől eltérni és 6 napos tanítási hetet bevezetni kizárólag akkor lehet, ha az intézményvezetés, a szülői szervezet és a diákönkormányzat együtt kezdeményezi és azzal a fenntartó egyetért. Abban az esetben, ha 6 2
2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.
30
napos a tanítási hét, csökken a pihenőnapok száma, amelyet egy vagy több későbbi időpontban, még az adott félévben ki kell adni. Lehetséges úgy kiadni ezeket a pihenőnapokat, hogy a téli és a tavaszi szüneteket hosszabbítja meg az iskola, de az is lehetséges, hogy külön szünetet rendel el. A pontos időpontokat a munkaterv részévé kell tenni. Az őszi, téli és tavaszi szünetek időpontját a rendelet meghatározza, amelytől eltérni nem lehet. Ugyancsak nem lehet eltérni a tanév kezdő és befejező napjától. Az iskolai megemlékezések időpontja szintén a munkaterv része. Az iskolák által szabadon meghatározhatóak közé tartozik a rendelet által biztosított 5 tanítás nélküli munkanap pontos időpontja, figyelemmel arra, hogy ebből az egyik nap programját a diákönkormányzat határozza meg. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsgák, illetve vizsgaidőszakok időpontját némi megkötéssel szintén az intézmények határozhatják meg. A tanulókat kevésbé érintő események is szerepelnek a munkatervben, ilyenek a nevelőtestület értekezletei, amelyek lehetnek a tanítási napon délután, illetve akár a téli és tavaszi szünet napjain. A munkatervet a nevelőtestület készíti el, a szülői szervezet véleményének kikérése után a tanévnyitó értekezleten kerül elfogadásra. A diákönkormányzat véleményét szintén be kell szerezni, de csak a tanulókat érintő programok, időpontok tekintetében. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 3 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát jogszabály határozza meg. 8.1.5.
Az integrációból adódó szervezési feladatok
A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként, bizonyos feltételek mellett (szakmai gyakorlat, rajz-festés-mintázás órákon a részvétel kötelező) tanulmányok folytathatók. A sajátos nevelési igényű tanulóknak tanóra keretén belül, integrált foglalkozás biztosított. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. 8.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az 3
Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.
31
igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, teremti meg. A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők), az osztály- és egyéb naplók folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. A belső ellenőrzés kiterjed a kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményegység-vezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról a főigazgató, intézményegység-vezető (igazgató) dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: a főigazgató az igazgató, (intézményegység-vezető) az igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, a munkaközösség-vezetők, A főigazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezetők, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A gyakorlati oktatásvezető az ellenőrzési feladatokat a gyakorlati oktatóknál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatót. Évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek a szakalkalmazotti értekezletre. 32
A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól a vezetők a heti megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást. A vezetőség legalább évente egyszer tájékoztató jellegű beszámolót kér a felelősi feladatokkal megbízottaktól. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit, az ellenőrzést végzők értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi vagy szakalkalmazotti értekezleten összegezni és értékelni kell. 9. Az intézmény területére lépés, az ott tartózkodás szabályai 9.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai
Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az intézmény bejáratáig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanitt várhatják meg. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. (A portás a beérkezőkről nyilvántartást vezet.) A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban a főigazgató vagy az intézményegység-vezető fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az intézményegység-vezető ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az intézményben a helyi tanterv alapján történő hit- és vallásoktatás nem folyik. A Kt. II. fejezet 10.§ (3) bekezdés d pontja értelmében az iskola – az egyházak megkeresése és igénye alapján – heti rendszerességgel helyet biztosít a hitoktatásnak. Az ezzel kapcsolatos szervező és koordinációs tevékenység a megbízott igazgatóhelyettes feladata. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 20 percen belül léphetnek be. A foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a főigazgatósággal kötött bérbeadási szerződés tartalmazza Az intézményegység-vezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.
33
9.2. A létesítmények használati rendje Az épületben tartózkodás szabályai mindenkire nézve kötelezőek.
A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményegység-vezető vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményegység-vezetője adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézményegység-vezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető és a gondnok feladata, a kártérítés részleteinek a szülővel való tisztázása az igazgató, az igazgatóhelyettes feladata. Az osztálytermeket és a tanműhelyeket a takarítás után a portás zárja be. Az osztálytermek és a tanműhelyek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, nyitvatartási időben az ő felügyelete mellett használhatják a tanulók. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy megkapja a munkájához szükséges informatikai eszközöket a könyvtáron keresztül, a számítástechnika teremben vagy a nevelői szobákban. A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A gépek rendeltetésszerű használatáért a foglalkozást tartó nevelő felelős. A külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodásnak megfelelően tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevők vagyonvédelmi kötelezettséggel és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az aula használatát a Marcalvárosi ÁMK Kovács Margit Közművelődési Intézményegységével egyeztetve végezzük. Az éves eseménynaptárban nem szereplő programok, események időpontját a portán elhelyezett füzetbe írjuk be. Az aulában a tanulók felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak. A színpadtechnikát és az elektromos függönyt nem kezelhetik. 9.3. Hagyományápolás
Az iskola épületét címtáblával, nemzeti zászlóval kell ellátni.
34
Az iskola zászlójának (magyar és német nemzetiségi zászló) őrzési helye az intézmény kiemelt helye. Az ünnepségeken, zászlót vivő tanulókat az osztályfőnökök jelölik ki. A Kovács Margit Emlékfal a jobbszárny első emeletén (a fordulóban) található Intézményi jubileumi évkönyv, hangzó és/vagy papíralapú kiadvány az ötéves évfordulókra jelenik meg. Az intézmény névadójára a megemlékezések, programok november hónapban kerülnek megszervezésre. A nemzeti ünnepeket megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza. Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvényeket az iskola munkaterve tartalmazza.
A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény emblémája Kötelező ünnepi viselet: lányok: sötét szoknya, fehér blúz fúk: sötét hosszú nadrág, fehér ing Hagyományos sportfelszerelés: lányok: fehér zokni, sport nadrág, fehér póló vagy tornadressz, tornacipő fiúk: fehér zokni, sport nadrág, fehér póló, tornacipő A szabadban tartott testnevelési órákon melegítőöltözet. 10. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt a magasabb jogszabályokban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Térítési díj ellenében vehető igénybe:
A tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája A tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A tanulóknak menzás (csak ebéd) étkezést biztosítunk. Külföldi állampolgárságú tanuló térítési díjat fizet, ha a szülő nem rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodási engedéllyel és kereső tevékenységgel.
Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás: A középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, A tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
35
Térítési díj- és tandíjmérséklés, illetve mentesség kérelemre, a fenntartó rendelete alapján adható egy tanévre. A kérelmekről a főtárgy vagy a szaktárgy tanára, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az Igazgatótanács határoz.
Az étkezési térítési díjakat a befizetési napokon, havonta kell befizetni. A gazdasági hivatal minden tanév elején az éves naptári rendben közli az étkezési befizetések időpontjait a szülők, tanulók részére. Az étkezés díját a megjelölt napokon a pénztári nyitva tartás idejében kell befizetni személyesen a pénztárba. Betegség vagy egyéb váratlan körülmény miatt az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történhet, az étkezést megelőző napon 9 óráig a pénztárban vagy a portán elhelyezett füzetbe történő bejegyzéssel. A lemondott étkezések díjának visszafizetése a lemondás napját követő 2. befizetési alkalommal történik meg. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az intézmény intézkedik. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen, a portán elhelyezett füzetbe való bejegyzéssel történhet naponta 9 óráig. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket a fenntartó rendelete állapítja meg. A tandíj befizetése minden hó 1-5. napjáig esedékes. Elmaradása esetén a szakképző egység igazgatója írásban felhívja a szülőt, figyelmeztetve a következményekre. Ha hó végéig sem történik meg a tandíj befizetése, a tanuló törölhető a szakképzés tanulónyilvántartásából. 11. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
A tanulókat súlyos kötelességszegés esetén fegyelmi felelősség terheli. A fegyelmi eljárás megindításának és lefolytatásának feltételeit a Köznevelési törvény és végrehajtási rendelete körültekintően szabályozza. A szabályozás garanciális elemeket tartalmaz a gyermek személyiségi jogainak védelmére, és meghatározza a kiszabható büntetések körét. A fegyelmi eljárás eredménye csak a törvényben felsorolt szankciók valamelyike lehet, fegyelmi vétség nem vonhat maga után szociális vagy tanulmányi szankciókat, a tanköteles gyermekek fegyelmi büntetéseinek köre szűkebb a nem tanköteles gyermekekénél 11.1. A fegyelmi eljárás szabályai
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 36
A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását, és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az eljárást megindító kérelem
Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, nagykorú tanuló esetén saját jogon, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.
Összeférhetetlenség 37
A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.
Vegyes rendelkezések
A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri 11.2. Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések
megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából.
A tanköteles tanulók esetén elsőrendű érdek, hogy teljesítsék tankötelezettségüket, ezért tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 11.2.1.
A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei
Törvényesség követelménye. A közoktatási intézményben fegyelmi büntetést kizárólag a jogszabályokban előírt szigorú eljárási rend betartásával, a jogszabályokban, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a házirendben megállapított kötelesség súlyos és vétkes megszegéséért lehet kiszabni. Személyes felelősség elve. A kötelezettségszegés tényét személyre szólóan kell bizonyítani, mert fegyelmi büntetést egy bizonyos diák valamely bizonyított kötelességszegéséért lehet adni. A „kollektív felelősségre vonás” nem jogszerű. Ha a diákok a jogsértést csoportosan követik el, akkor az eljárás során a csoport tagjainak felelősségét személyenként kell bizonyítani. Az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a fegyelmi felelősségét jogerősen meg nem állapították. 38
Bizonyítottság követelménye. Ez a követelmény az ártatlanság vélelméből következő kívánalom. Ez az elv valójában két kívánalmat foglal magában: egyrészt azt, hogy mindig a vádló kötelessége bizonyítani állítása valódiságát, másrészt a bizonyítás során vitathatatlanná kell tenni azt, hogy a kötelességszegést az ezzel vádolt diák követte el, és azt más nem követhette el. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Törekedni kell a fokozatosság elvének betartására 11.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
39
ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola főigazgatója vagy fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal és az ifjúsági védőnővel. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente 1 alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal, szemészet: évente 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak az ifjúsági védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 4 alkalommal, közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását üvegműves tanulók ólomszint mérését, alkalomszerűen A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 12.1. Ifjúságvédelem Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal
40
13. Intézményi óvó-védő előírások, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat, különös tekintettel a műhelyfoglalkozásokra. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 13.1. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét. a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve a tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Szakközépiskolai, szakiskolai tanulókat tanévnyitó után munkavédelmi, balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet a naplóban elhelyezett jelenléti ívvel kell igazolni. Szakmai gyakorlati foglalkozások elején balesetvédelmi oktatást kell tartani, új technológia bevezetése esetén munkavédelmi oktatás kötelező, melyet a gyakorlati oktatók tartanak. (munkavédelmi szabályzat)
41
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményegység-vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen (munkavédelmi bizottság bevonásával legalább évente két alkalommal) ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A gyermekek és az iskolás tanulók felügyeletét ellátó nevelőknek az őket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést, az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia, a vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülendő a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesettel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak, (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítania kell a szülői és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkavédelmi (balesetvédelmi) szabályzata tartalmazza. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményegység-vezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 13.2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
42
Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodai ellátottaknak, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa /pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb./ a tűz a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely neveltjének, tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a főigazgatóval, intézményegységvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: főigazgató intézményegység-vezető igazgatóhelyettes a helyettesítési rendben megjelölt személy. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedő szükségesnek tartja.
illetve
A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell a külön szabályzatban rögzített módon, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
Az épületből minden gyermek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőknek a termen kívül (pl. mosdóban, szertárban, öltözőben, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra vagy foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.
43
A gyermekeket a tanterem, foglalkozási terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása, a közművezetékek /gáz, elektromos áram/ elzárása, a vízszerzési helyek szabaddá tétele, az elsősegélynyújtás megszervezése, a rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadása.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola főigazgatójának, intézményegység-vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény jellemzőiről, eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi illetve katasztrófavédelmi szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon pótolni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tű riadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény főigazgatója a felelős. Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményegység-vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: főigazgató iroda igazgatói iroda nevelői szoba gazdasági iroda könyvtár.
44
13.2.1.
Bombariadó esetén szükséges teendők
Bombariadó alkalmával az intézmény kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a főigazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
14. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Szervezeti formák: szakkör, iskolai sportkör tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap, tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás, kulturális, illetőleg sportrendezvény, művészeti alkotótábor, könyvtár gyógytestnevelés felzárkóztatás, tehetséggondozás énekkar Érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A szakkörökbe a tanulók önkéntes jelentkezés alapján vehetők fel. A felvett tanuló viszont köteles a foglalkozásokon részt venni. Távolmaradását igazolni kell.
Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.
Tanulmányi kirándulások Az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (1 illetve 2 napos) kirándulást szervezhetnek. (A kirándulások költségei a szülőt terhelik. A kísérőtanárok díjazása a jogszabályok szerint történik.)
45
Tanulmányi kirándulásnak minősülhet a zenei versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét.
Az iskolai sportkörben a tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A testnevelő tanárok felmérik, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásra van igény, és március 31ig tesznek javaslatot az iskolai sportkör szakmai programjára. Az iskolai sportköri csoportok az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az intézmény sportlétesítményeit és udvarát. Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával és az Egészségfejlesztési Mintaprogram megszervezésével biztosítja. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban az udvar, téli időszakban a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként az ISK munkatervében leírtak szerint. Az iskolai sportkör szakmai programja az intézmény munkatervének részét képezi. Az intézmény Igazgatótanácsa és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.
A művészeti és az alkotótábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör és a sportkör működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak.
Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.
A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat, szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.
A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.
Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével.
Különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor hivatásos és amatőr művészek, az iskola diákjainak vagy dolgozóinak alkotásaiból. 46
A Diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A Diákönkormányzat aktív részvételével zajlik.
Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket, kultúrájukat, művészetüket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.
Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése saját és/vagy utazó gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok segítségével.
A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész intézmény-közösség megismerje. 15. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz,4 amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: az ISK-ban (Iskolai Sportkör) sportoló tanulók számára a választott sportágban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek délutáni időszakban szervezett testmozgás: show- és divattánc, asztalitenisz stb. A speciális helyzetből adódóan közös ISK szerveződhet az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegységek között. Az iskola és az ISK vezetése közötti kapcsolattartás alapja a sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A sportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről 4
A 2012/2013-as tanévben az 1. és az 5. évfolyamon vezettük be, a továbbiakban felmenő rendszerben folytatódik.
47
szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a z ISK vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 16. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) • A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 5 A 2012 júniusában kiadott, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelethez (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) kapcsolódva 2012 decemberében megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervek). Az iskolák ezzel kapcsolatos elsőrendű feladata, hogy a kerettanterveknek megfelelően megalkossák helyi tantervüket. Az iskolák helyi tanterveiket az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítsák ki, saját igényeik érvényesítésével, majd ehhez válasszanak a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet. 16.1. Ingyenes tankönyv A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. 5
Ez az egyetlen egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor
rendelkezik.
48
évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az iskola minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendel az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. 16.2. Tartós tankönyv A tankönyvrendelet 27. § (2) bekezdése meghatározta: az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. A 29. § (4) bekezdés alapján az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. 16.3. Állami tankönyvterjesztés A tankönyvtörvény 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A Könyvtárellátó kapcsolatban áll a fenntartókkal és az iskolákkal. A Könyvtárellátó első lépésként tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján azzal, hogy az állami intézményfenntartó központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) fenntartásában működő iskolák esetében a tankönyvellátás minden fázisában a Központ jóváhagyásával és ellenőrzésével történik az iskolákkal való kapcsolattartás, így a szerződéskötés és a tankönyvrendelés is.
49
A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó a tankönyvellátási megállapodások aláírását követően jelszót küld az iskoláknak, amivel beléphetnek a Könyvtárellátó elektronikus felületére (http://kello.hu) és elkezdhetik a tankönyvek megrendelését. A tankönyvrendelés határideje: a 26. § (1) bekezdés szerint a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani, ennek mértéke az eredeti rendeléstől maximum tíz százalékban térhet el. Az iskola a Könyvtárellátó rendszerében leadott rendelését követően – e rendszeren belül összesített adatokat küld a közoktatás információs rendszerének (KIR) a megrendelésről. A rendelés folyamán a tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. 16.4. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése, és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az igazgató minden év december 15-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátási rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata. A Könyvtárellátó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet, mely a feladatellátásban részt vevőket illeti. A tankönyvrendelésben, illetve a helyi tankönyvterjesztésben résztvevő dolgozókkal az iskola megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: Minden év november 15-ig az iskola – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és 50
ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. Minden év november 15-ig az iskola – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
A felmérés eredményéről november 30-ig az intézményegység-vezető tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az intézményegység-vezető írásban értesíti a szülőket. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézményegység-vezető beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. 16.4.1.
A tankönyvfelelős feladatai
Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: A Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában; a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. 17. Adatkezelési szabályzat Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola intézményegység-vezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény főigazgatója egy személyben 51
felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (vezetéséért felelős: igazgató helyettes, iskolatitkár), osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), műhelynaplók (vezetéséért felelős: gyakorlati oktatásvezető, műhelyvezetők) diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). 17.1. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 17.1.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást (amennyiben lesz) kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 17.1.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban még nem használatos a digitális napló. 18. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 52
Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 19. Az iskolai sportkör működésének rendje Az iskolasport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményen belül: a kötelező tanórai foglalkozásokkal, valamint a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Iskolánkban a sportkör célja: tagjainak rendszeres mozgási lehetőség, játék, versenyzés biztosítása az intézmény, társadalmi szervezetek, alapítványok támogatásával biztosítani a tagok rendszeres testgyakorlásának feltételeit, a tárgyi háttér folyamatos javítását; rendszeres kapcsolattartás a körzet és a megye diáksport – szervezeteivel. A sportkör feladata a tanórán kívüli sport tevékenységekre, versenyekre való felkészítés, az utánpótlás biztosítása. A sportkör tagságának felvétele és kizárása: A sportköri tagsági jog az iskolába való belépéssel (tanulói jogviszonnyal) keletkezik és kilépéssel, illetve más iskolába történő átvétellel szűnik meg. Különösen indokolt esetben, a vezetőség javaslatára kizárás mellett is dönthet. Sportköri tagok jogai:
részt vehet a sportkör sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat; a sportkör képviseletében részt vehet a diák sportversenyeken; javaslatot tehet az iskola sportkört érintő kérdésekben;
Sportköri tag kötelességei: rendszeres sporttevékenységet folytasson; tartsa be a sportkör működési szabályzatát 53
óvja meg az intézmény testnevelési és sporteszközeit, felszereléseit; legjobb tudásának megfelelően képviselje és segítse sportkörét.
A sportkör legfőbb döntéshozó szerve a sportköri gyűlés melyet évente egyszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelése és a következő időszak feladatainak, meghatározására, valamint a balesetvédelmi oktatás megtartására. A gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a működési szabályzat előkészítése és módosítása; az előző időszak munkájának eredményeinek értékelése; a következő időszak munkatervének kialakítása; Az iskolai sportkör tevékenységét az ISK vezető irányítja. Feladatai: az iskolai sportkörtevékenységének irányítása; a tanévre szóló iskolai sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének az intézmény munkarendjét figyelembe vevő elkészítése és előterjesztése; a sport fejlesztési tervének kidolgozása a munkaterv és az eseménynaptár alapján; a foglalkozások idejének meghatározása; a sportkör tagjainak szervezése; kapcsolattartás az iskolavezetéssel, más sportkörökkel és egyesületekkel; az iskolai sporttal kapcsolatos információk továbbítása. A sportkörben – a helyi lehetőségek figyelembevételével – a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a gyűlés határozata alapján általános vagy sportági állandó vagy időszakos sportcsoportok működhetnek. 20. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 20.1
A könyvtár működésének célja, a működés feltételei
Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,
54
d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart és együttműködik más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, kiemelten a győri dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi térrel. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai
20.2
Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, adatváltozás bejelentése, szolgáltatás igénybevételének feltételei
20.3
Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.
55
A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: -
név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek kölcsönzése, tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai
20.4
Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. Az állománybővítés fő szempontjai:
56
Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők: - az intézmény szerkezete és profilja (8 évfolyamos általános iskola – rajztagozat, német nemzetiségi nyelvoktatással, kézműves szakképzés, művészeti szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás) - az iskola nevelési és oktatási célja, tantárgyi követelményrendszere, tehetséggondozási és felzárkóztatási programja, melyeket a pedagógiai – művelődési program tartalmaz - más könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele - a könyvtárnak a város könyvtári rendszerében betöltött szerepét Főgyűjtőkör - melyben anyagiak függvényében viszonylagos teljességre törekszünk- általános lexikonok és általános enciklopédiák - pedagógiai szakirodalom - pszichológiai szakirodalom - néprajztudomány - művészettörténet - iparművészet - tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) elméleti és történeti összefoglalói - tartós tankönyvek - az intézmény érvényben levő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai - az iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok - a tanított szakmai tárgyak ismeretközlő irodalma - házi olvasmányok, ajánlott irodalom - a világ- és a magyar irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái - a mai világ- és magyar irodalom kritikailag értékes és pedagógiailag hasznos művei Mellékgyűjtőkör - válogatva gyűjtjük, anyagi kondícióink függvényében – - egészséges életmód, mentálhigiéne - szótárak, nyelvkönyvek, idegen nyelvű könyvek - informatika - vallás, mitológia - útirajzok, térképek - környezetvédelem, természetvédelem - természettudományok - népszerű irodalom - hivatali segédkönyvtár dokumentumai Tipológia / dokumentumtípusok: Írásos nyomtatott dokumentumok 57
- könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv - periodikumok: folyóiratok - térképek, atlaszok Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) - hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai program pályázatok oktatócsomagok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni 20.5
A könyvtárhasználat szabályai
A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek
08.00–10.30 12.30 – 15.00 12.00 – 15.00 08.00–10.30 12.30 – 15.00 08.00–10.30 12.30 – 15.00 08.00–10.30 12.30 – 14.00
A könyvtárhasználat módjai : -
helyben használat, 58
-
kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat
Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb négy dokumentum kölcsönözhető négy hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb négy hétre. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. Késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg tanulmányaikat befejező tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. 59
Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) . A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatják. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. 20.6
Tankönyvtári szabályzat
Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
60
nyilvánítás,
a
Az intézmény a következő módon kötelezettségének:
tesz eleget
az
ingyenes
tankönyvi
ellátás
Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) tankönyvosztáskor veszik át. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első év végére legfeljebb 25 %-os - a második év végére legfeljebb 50 %-os - a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os - a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. 2.
ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára
Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A 61
tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok: Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el: - követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,, - a tanév közben lehetőséget nyújt a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár nyilvántartásba veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 20.7
Katalógusszerkesztési szabályzat
A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet - bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzeteket - tárgyszavakat A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: -
főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve 62
-
oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám
A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) - cím szerinti melléktétel - közreműködői melléktétel - tárgyi melléktétel Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum kölcsönzőcédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével
Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit az iskola honlapján nyilvánosságra hozza.
63
21. Munkaköri leírás-minták 21.1
Intézményegység-vezető (igazgató)
Munkakör szerint: tanár, tanító, intézményegység-vezető A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: főigazgató, tankerületi igazgató A dolgozónak alárendelt munkakörök: pedagógusok, iskolatitkár, könyvtáros A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;
64
a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. A médiában való megjelenés: az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető; a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni.
65
21.2
Szaktanár, szaktanító, tanító
Munkakör szerint: szaktanár, szaktanító, tanító A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: főigazgató, igazgató, munkaközösség-vezető A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK
igazgatóhelyettes,
SZAKTANÁR, SZAKTANÍTÓ, TANÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Heti kötelező órája: … óra Szakmai munkáját az igazgató (igazgatóhelyettes) irányítja és ellenőrzi. A nevelőtestület tagja. Feladatai: Szaktanári, szaktanítói, illetve tanítói munkájának a szakképesítését adó tantárgyak területén a köznevelési törvény, az intézményi pedagógiai program, a tantervek és egyéb intézményi szabályozók által előírt módon való ellátása a tantárgyfelosztásban megjelölt osztályokban és csoportokban; Oktató-nevelő munkájának, pedagógiai tevékenységének elvégzése a korszerű tudományra alapozottan, szaktudásának legjavát adva, a rendelkezésre álló feltételrendszer függvényében; Törekvés tudományosan alátámasztott, korszerű ismeretek tanítására és szakmai elvárások alkalmazására; A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre; A tanórán kívüli, óra- és munkarend szerint folytatott foglalkozások megtervezése foglalkozásonként, egész tanévre, illetve a foglalkozás egész tartamára; Felkészülés a tanítási órákra; Az intézmény pedagógiai, ezen belül nevelési programjának tervezésében és értékelésében való részvétel; A pedagógiai program alapján az ismeretek, a tananyag, a nevelés és tanítás módszereinek megválasztása; Részvétel helyi tanterv megalkotásában, vagy tantervi adaptációs tevékenységben; a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök megválasztása; Gondoskodás a tanításhoz felhasználásra kerülő AV eszközökről, médiákról, kísérletező, illetve mérőeszközökről; Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről; Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése; A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása; A tanulók írásbeli munkáit lehetőség szerint a következő órára, de legkésőbb két héten belül ki kell javítani; A haladási és osztályozó napló vezetése; Oktató-nevelő tevékenységének ellátása a tagozatot irányító igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető irányítása mellett, szükség esetén igénybe véve a szaktanácsadói és szakértői hálózat iránymutatását, segítségét; 66
Részvétel az intézményi szintű szakmai továbbképzéseken, felkészítő, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon, illetve személyes részvétel hiányában a szakterületet érintő információk megszerzése; Részvétel nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb, az oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen; A főigazgató, igazgató utasítására a tantárgyfelosztásban megjelölt tartós túlmunkák ellátása; szükség szerinti helyettesítés jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztásnak megfelelően; Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a tanítási időkereten belül, a beosztásnak megfelelően; Kapcsolattartás szülőkkel az iskolai munkatervben megjelölt fórumokon, illetve a szülők gyermekük iskolai munkájával kapcsolatos eredményeiről és gondjairól való tájékoztatása; Szaktanári, tanítói munkájával összefüggő elemzés, beszámoló, adatszolgáltatás az iskolavezetés, a munkaközösség-vezető, a nevelőtestület részére igények szerint; A tanulók felkészítése eseti jelleggel szaktárgyi versenyekre, vetélkedőkre.
67
21.3
Szaktanár, tanító, osztályfőnök
Munkakör szerint: szaktanár, tanító, osztályfőnök A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: főigazgató, igazgató, munkaközösség-vezető A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK
igazgatóhelyettes,
AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
Munkáját közvetlenül az igazgató, igazgatóhelyettes, illetve a munkaközösség-vezető irányítja. Feladatkörét a tantárgyfelosztásban megjelölt feltételek (jelenleg 5. évfolyamtól heti 1 óra tényleges osztályfőnöki óra megtartása, valamint hetente 1 óra biztosítása az osztályfőnöki munkával járó adminisztrációs teendőkre), és illetménypótlék biztosítása mellett látja el. Feladatai: Osztályfőnökként a mindenkori tantárgyfelosztás szerint rábízott osztály vezetésének ellátása; Az osztályfőnöki órák megtartása éves munkaterv alapján; Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kisérése; Az osztálynapló megnyitása, az osztályfőnöki munkával kapcsolatos adminisztráció (értesítés, levelezés, szakértői vizsgálathoz szükséges tanulói jellemzés készítése, bizonyítvány, igazolások, törzskönyv, haladási/osztályozási napló, stb.) elvégzése; Késések, mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása; Osztálya tanóráin való – tapasztalatszerzés, hospitálás; Nevelési programjának megvalósításával az osztályközösség - benne az egyes gyerek fejlődésének biztosítása; Az osztályban tanító nevelők munkájának nevelésszempontú koordinálása, szükség esetén pedagógus team összehívása; Szülői értekezletek és osztályprogramok intézményi pedagógiai program és működési rend szerinti szervezése; Szükség szerint folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás; Az osztály tanulmányi kirándulásainak, táborozásainak előkészítése, szervezése, vezetése; Az osztályába tartozó gyermekek tanórán kívüli programjainak figyelemmel kísérése, lehetőség szerint azokon való részvétele, elkerülhetetlen esetekben pénzbeszedés; Az osztály tanulói részére az ünnepségek, megemlékezések, sportnapok és egyéb iskolai rendezvények előkészítése, szervezése, figyelemmel kisérése; Egyéni tanulói és családi problémák kezelése Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, illetve arra érdemes tanulók dicsérete; Pályaválasztás, munkavállalás, továbbtanulás segítése, az ezzel kapcsolatos szervezési és adminisztrációs tevékenység elvégzése.
68
21.4
Munkaközösség-vezető
Munkakör szerint: tanár, tanító, napk. nev. (ami konkrétan ő!), szakmai munkaközösség-vezető A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: főigazgató, igazgató, igazgatóhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: a munkaközösség pedagógusai A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkáját közvetlenül az igazgató, igazgatóhelyettes irányítja és ellenőrzi. Feladatkörét a tantárgyfelosztásban megjelölt órakedvezmény, illetve illetménypótlék biztosítása mellett látja el. Feladatai: Segítségnyújtás az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez; A helyi szakmai közösség éves és távlati feladatainak, céljainak megtervezése munkaközösségi munkatervben; Javaslat a szakmai közösség tagjainak tantárgyfelosztására, órarendjére; A központi tantervek és tantervi javaslatok adaptációjának koordinálása, részvétel helyi tanterv készítésében; A munkaközösség tagjainak ösztönzése szakmai továbbképzésekre; Szaktárgyi, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való tanulói részvétel koordinálása, ösztönzése; ilyen versenyek előkésztése, szervezése, lebonyolítása; Szakmai jellegű taneszközök és segédeszközök használatának, megrendelésének összehangolása; A dologi feltételrendszer (szaktantermek berendezési tárgyai, taneszközök, médiák) fejlesztésének koordinálása; Pályakezdők és új belépő nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése; Egymás munkáját kölcsönösen támogató hatékony munkakapcsolat kialakítására törekvés a kollégák, munkaközösségi tagok körében; Az ésszerű újítások, szakmai változások támogatása iskolai szinten; A felmerülő szakmai problémák megoldásának segítése intézményi szinten, szükség esetén intézkedés kezdeményezése; Óralátogatásokkal, tapasztalatcserékkel az iskolai belső ellenőrzés és a szakmai közösség tagjainak pedagógiai jellegű segítése; Belső továbbképzések, óralátogatások, bemutató tanítások, szakmai-módszertani konzultációk szervezése; Javaslattétel a szakmai közösség tagjainak elismerésére, jutalmazására a lehetőségek függvényében; Tanórán kívüli tevékenységek koordinálása; Részvétel a munkaközösség tevékenységi területéhez tartozó műsorok, vetélkedők, rendezvények szervezésében;
69
A tanmenetek szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfeleltetés felügyelete, a tanmenetek véleményezése; Az iskolavezetőség és a nevelőtestület számára igény szerint összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése, adatszolgáltatás; Pályázatok írásában való közreműködés, pályázatok önálló megírása; Szakmai-módszertani kultúra fejlesztése; A pedagógiai-szakmai szolgáltatás munkájának segítése, együttműködés kialakítása; A munkaközösség képviselete; A munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyak körére vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszerek kialakítási, fejlesztési munkáinak összehangolása, irányítása; Feladatlapok, mérőlapok készítési munkáinak koordinálása, irányítása.
70
21.5
DÖK segítő pedagógus
Munkakör szerint: DÖK segítő pedagógus A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: főigazgató, igazgató, igazgatóhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK
DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJÁT SEGÍTŐ NEVELŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkáját közvetlenül az igazgató irányítja és ellenőrzi. I. Segíti, irányítja, szükség szerint szervezi a diákönkormányzat munkáját az alábbi, oktatási törvény által meghatározott jogosultságok tekintetében: Döntési jogkör gyakorlása - saját működéséről: - a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról: - hatáskörei gyakorlásáról: - egy tanítás nélküli munkanap programjáról: - az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről: II. Segíti és szervezi a tanulói önkormányzat tevékenységét a gyermekszervezet és az intézmény életét érintő alábbi területeken: 1./ Tanulói érdekképviselet létrehozása, működtetése, irányítása a., Diákközgyűlés megszervezése tanévenként 1 alkalommal: b., DÖK megbeszélések (programok, problémák megbeszélése) havonta 1-2 alkalommal; 2./ Szabadidős programok szervezése; 3./ Részvétel a diákokat érintő döntések meghozatalában, előkészítésében; 4./ DÖK anyagi eszközeinek kezelése; 5./ Elszámolás az anyagi eszközökkel a főigazgatóság illetékes munkatársainak; 6./ Portai, ügyeleti szolgálat megszervezése (tanulók); 7./ Diákújság szerkesztése; 8./ Szociálisan rászoruló tanulók segítése.
III. A diákönkormányzat képviseletében beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettsége van a diákszervezetet érintő szervezeti, szervezési, tanulói érdekképviseleti döntésekről, intézkedésekről az iskolavezetés, az érdekelt osztályfőnökök, valamint jogszabályban, vagy az intézmény működési rendjében megjelölt intézményi és intézményen kívüli szervek felé. Előzetesen köteles tájékoztatni a főigazgatóságot, az igazgatót a diákönkormányzat rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról. 71
21.6
Iskolai könyvtáros
Munkakör szerint: iskolai könyvtáros A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: főigazgató, igazgató A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása
felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
72
22. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.
Győr, 2013.03.31.
………………………… igazgató
Nyilatkozat A Kovács Margit Szakképző Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Győr, 2013………………………………… …………………………….……… a Szülői Munkaközösség elnöke
A Kovács Margit Szakképző Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSzrendelkezésekhez egyetértését adja. Győr, 2013……………………….
……………………………… a Diákönkormányzat vezetője 73
