Szakmai program

Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Agóra Intézmény

Szakmai program 2014-2020

Készítette: Cserpes Attila

Tartalom Alapvetés ................................................................................................................................................. 4 Az Agóra Intézmény célcsoportja .............................................................................................. 4 Ifjúsági korosztály (15-20 éves lakosság)......................................................................................... 5 Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek ...................................................................... 6 Civil szervezetek .............................................................................................................................. 7 Aktív korú foglalkoztatottak ............................................................................................................ 7 Helyi alkotóközösségek ................................................................................................................... 7 Családok .......................................................................................................................................... 7 Az Agóra tevékenységei, funkciói ............................................................................................................ 8 Komolyzene közvetítése .................................................................................................................. 9 Filmművészet közvetítése ............................................................................................................... 9 Felnőttképzés, munkaerő-piaci szolgáltatások ............................................................................... 9 Területi közművelődési tanácsadó szolgálat ................................................................................... 9 Népművészet közvetítése ............................................................................................................. 10 Kiegészítő (szociokulturális) tevékenységek ........................................................................ 10 Gyermekfoglalkoztató ................................................................................................................... 10 Pódium kávézó .............................................................................................................................. 11 Az egyes tevékenységtípusok rendezvénybontása ............................................................................... 11 Minőségmenedzsment megjegyzés .................................................................................................. 11 Funkció alapú rendezvénymátrix ...................................................................................................... 14 Közösségfejlesztés, közösséggondozás ......................................................................................... 14 Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások ........................................................................................ 14 A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése ............................................................................... 14 Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése .......................................... 15 Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése ...................................................... 15 Képzőművészet közvetítés ............................................................................................................ 15 Komolyzene közvetítés .................................................................................................................. 15 Könnyűzene közvetítés .................................................................................................................. 16 Filmművészet közvetítés ............................................................................................................... 16 Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások ....................................................... 16 Szakmai módszertani kutatás, fejlesztés, képzés .......................................................................... 16 2

3

Alapvetés A Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Agóra Intézményként nemcsak együttműködő egységeket jelent, hanem komplexen magában hordozza a szocializáció, a nevelés, az oktatás, a művelődés együttes, egymásra épülő, együttható rendszerét. Ebben az értelemben a kultúra nem afféle ünnepi viselet, hanem a mindennapok szerves része. Az Agóra legfontosabb feladata ezen belül, hogy a fogyasztó központú életvitellel szemben másféle kulturális élményekkel, értékközpontú kulturális kínálattal enyhítse a település lakossága egyoldalú kiszolgáltatottságát a szórakoztatóiparnak, azaz minőségi, de egyúttal szerethető alternatívát kínáljunk. A törvényi szabályozás kimondja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. Az Agóra ennek értelmében, kötelezettsége és szakmai elhivatottsága alapján is, teljeskörű művelődési ház ellátást végez. Az Agóra Intézmény célcsoportja Az Agóra Intézmény elsődleges célcsoportja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város teljes lakossága, továbbá a célcsoportba számítjuk az agglomeráció településeinek lakosságát is. Utóbbi járási szinten 79 kistelepülést jelent, amely települések jelentős részben 1000 fő alatti lakosságszámot jelentenek, így infrastrukturális ellátottságuk alacsony. Zalaegerszeg lakosságszáma 61 849 fő a 2012-es népszámlálás adatai szerint, ez a szám azonban folyamatosan apad, melynek lényeges oka az elvándorlás. Az elvándorlók kiemelt célpontja Budapest, illetve a régióközpont nagyvárosok (különösen Győr és Pécs), ahol egyrészt a munkaerő-piaci érvényesülés jelentősen jobb, másrészt ezen kvalifikált népesség jóval teljesebb mértékben találja meg a művelődési igényszintjének megfelelő kulturális, művészeti szolgáltatásokat. Ennek következtében a zalaegerszegi aktív korúak száma az összlakosság viszonylatában is kiemelkedő mértékben csökken, különösen igaz ez a magasabb szakképzettségű munkaerő esetében. A képzett fiatalok elvándorlását demográfiai szinten részben kompenzálja a környező településekből beköltözők száma, ugyanakkor e beköltöző réteg jellemzően alacsonyabb képzettségű, így a város általános szakképzettségi mértéke csökkenő tendenciát mutat. A lakosság ilyen irányú cserélődése ugyanakkor tovább erősíti Zalaegerszeg urbánus-polgári szempontból hátrányos szintjét. A település történeti sajátossága, hogy az 1960-as évek iparosítása következtében négyszeresére nőtt az akkori lakosság létszáma az ipari termelésbe bevont, korábban gazdálkodó népesség betelepítésével. Ennek következtében a jelenlegi lakosság legfeljebb második, harmadik generációs városlakó, így még erősen élnek azok a kistelepülési hagyományok, melyek nem kedveznek a magas minőségű, polgári-kulturális szolgáltatások (színház, képzőművészet, komolyzene stb.) iránti érdeklődésnek. A Agóra intézménynek ezért jelentős nevelő szerepet kell kifejtenie a városi kulturális szolgáltatások és hagyományok alakításában, hogy ez – az élhetőség szociokulturális hatását kifejtve – hozzájáruljon az elvándorlás megállításához, a

4

kvalifikált munkaerő helyben maradásához. E cél elérése érdekében az alábbi kiemelt szegmentumokat határoztuk meg az elsődleges célcsoport körén belül: IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY (15-20 ÉVES LAKOSSÁG) A Zalaegerszeg „nappali népességéhez” tartozó általános (12-14 év között) - és középiskolás fiatalokat (15-18 év) soroljuk e körbe.. Az általános iskolás fiatalok esetében a gimnáziumba készülők közül, míg a középiskolások esetében elsősorban a gimnáziumokban tanuló fiatalok köréből kívánunk választani résztvevőket foglalkozásainkra. Zalaegerszegen az állandó népesség 33,5%-a, azaz a lakosság egyharmada - a csökkenő gyermeklétszám ellenére is - 29 év alatti lakos. Ebből a a célcsoportba tartozók teljes száma, vagyis a 12-18 év közöttiek aránya 57,4%, vagyis az összlakosság alig 15-öd része célcsoporti fiatal. Az ifjúság rendkívül differenciált, különböző életkorú, társadalmi-származási helyzetű, mentalitású csoportokból tevődik össze (gyermekek 13 éves korig, fiatalok 15-18 éves korig, fiatal felnőttek 19-29 éves korig; jelenlegi és jövőbeni társadalmi státuszukat alapvetően a szülők réteghelyzete határozza meg). A jelen projekt célcsoportjának meghatározása éppen e differenciáltság okán egyrészről roppant nehéz, másrészről nagyon könnyű. Könnyű, mivel a projekt – és egyúttal a szükségletelemzés – célcsoportja valamennyi olyan gyermek, és fiatal, aki Zalaegerszegen él állandó, vagy ideiglenes jelleggel. A célcsoportba tartozik továbbá valamennyi gyermek, és fiatal, aki az agglomerációban él ugyan, de a megyeszékhelyen tanul, dolgozik, fogyaszt, vagyis hétköznapjai zömét itt tölti, tehát az ún. nappali népesség körébe tartozik. E megközelítésben csupán egyetlen módon, életkora alapján szegmentálhatjuk a populációt. A potenciális célcsoportba tehát a 12-29 év közötti, a fenti paramétereknek megfelelő személyek összessége beletartozik. Ugyanezen okból következik a célcsoport meghatározásának nehézsége is. A fentiek szerinti célcsoportba tartozók társadalomszociológiai meghatározottsága, igényei, elvárásai, életkori sajátosságai, képzettsége stb. alapján olyan mértékben különböző elvárásokkal viseltetnek bármely projekt iránt, hogy valamennyi igénytípus kielégítése szinte lehetetlen. Éppen ezért a célcsoport igény-, és elvárásszegmentációja, továbbá elérése, bevonása csupán tevékenységszinten értelmezhető. Zalaegerszegen 9 intézményben, illetve 13 feladat-ellátási helyen alapfokú oktatás, míg 6 intézményben 9 középiskolai feladat-ellátási hely működik. Ezen intézményekből 3 gimnázium.. Az általános iskolások létszáma Zalaegerszegen 4578 fő, míg a középiskolákban tanuló diákok száma 7018 fő. Az általános iskolások 16%-a, míg a középiskolások 52 % nem zalaegerszegi állandó lakos. A fiatalok társadalmi státuszát erősen befolyásolja, hogy a szülők milyen iskolázottsággal rendelkeznek, mennyire képesek szakképzettségük szerint bekapcsolódni a munka világába, milyen jövedelmet realizálhatnak, azaz saját és családjuk életkörülményei hogyan alakulnak. A középfokon tanuló fiatalok (köztük elsősorban a községben élők) szülei között nagyarányú a csak 8 általános iskolát vagy azt sem végző anyák aránya, az apák többsége szakmunkásképzőben tanult. A zalaegerszegi fiatal korosztály szüleinek iskolázottsága lényegesen kedvezőbb a legfeljebb 8 osztályt végzettek országos arányánál (anyák 25%-a, apák 17%-a), amit 5

a vizsgálat adatai is megerősítenek (anyák 12%-a, apák 6%-a csak általános iskolai végzettségű). A családok/háztartások 21%-ában van munkanélküli/álláskereső személy, ami feltehetően hozzájárul a család szociális helyzetének kedvezőtlen megítéléséhez. Az általános iskolások csoportjában a családok 13%-ában, a középiskolásokéban 18% esetében van döntően 1 munkanélküli személy. A 18 év felettiek családjának 34%ában van álláskereső személy, ebből 26% esetében 1 fő, 8%-nál 2 fő keres munkát. Az adatok a pályakezdő álláskeresők problémáira hívják fel a figyelmet, de nem mutatják reálisan az adott korcsoportok foglalkoztatott-munkanélküli arányát, ami ennél kedvezőbb.

MUNKAERŐ-PIACI SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK A település munkaerő-piaci kínálata az elmúlt 10 évben jelentősen átrendeződött. Egyetlen termelő nagyvállalat maradt talpon a településen, a Flextronics, amely a város legnagyobb foglalkoztatója volt hosszú ideig, de – termelési szerkezetéből következően – nem a magasan kvalifikált munkaerőre volt elsősorban szüksége. A Flextronics ugyanakkor 2012 végén minimalizálta foglalkoztatottai számát, így az a káros munkaerő-piaci helyzet állt elő, mely szerint jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója az állam (az átvett köznevelési intézmények és hivatalok munkatársai okán), a második helyen pedig az önkormányzat áll. A Zalaegerszegi Kistérség területén élő népességben Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 63 952 főt tart aktív korúként nyilván, ebből 40 458 fő a megyeszékhelyen él. A nyilvántartott álláskeresők száma a kistérségben 3817 fő, a megyeszékhelyen 2183 fő a 2011-es év összesített adatai lapján. A megyeszékhelyi munkanélküliek aránya tehát 5,4%, a kistérségi álláskeresők aránya 5,9% az aktív korú népesség tekintetében, míg a megyei összesített arányszám 7,5%. A Zala megyében nyilvántartott álláskeresők 7,3%-a pályakezdő, 15,5%-a 25 évesnél fiatalabb, míg 7,1%-a diplomával rendelkezik. Fontos adat, mely a pályakezdők magas állásnélküliségét is megalapozza, hogy sem a kistérségben, sem a megyében nincs rendszeres és iskolai szintű pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás a képzés egyetlen szintjén sem. A Zalaegerszegen és agglomerációjában az álláskeresők – régiós összehasonlításban is magas – aránya, valamint ezen álláskeresők alacsony képzési hajlandósága alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyrészt az álláskeresők kompetenciafejlesztésére irányuló képzési kínálat nem megfelelő szerkezetű, amely tényt jelen projektünk hosszú távú hatásként korrigálni képes. Másrészt, hogy az álláskeresőknek a képzésekkel kapcsolatos tapasztalatai nem nyújtanak megfelelő motivációt a képzésekben való részvételre. Utóbbi problémát tervezett projektünk kiemelten kívánja kezelni. Ennek alapján megállapítottuk, hogy kizárólag olyan kompetenciafejlesztő foglalkozást szervezünk meg, amelyben a résztvevők valamely kreatív-szakmai tapasztalatszerzés mellett – mintegy rejtett tantervi funkcióként – a metakognitív tapasztalatszerzésben, az öntanítás technikáiban, a tanulni tanulás és a szociális kompetenciafejlesztés módszereiben is részesülnek.

6

CIVIL SZERVEZETEK Zalaegerszeg városban 247 bejegyzett civil szervezet működik, melyek nagyobbrészt nem rendelkeznek sem önálló ingatlannal, sem időszaki – irodai, közösségi lehetőséget nyújtó -. helyszínnel. Ezen civil szervezetek önkéntesinek száma meghaladja a 3000 főt, érintetti körük pedig ennek közel kétszerese. Projektünk számukra szabadon elérhető közösségi teret kíván biztosítani. AKTÍV KORÚ FOGLALKOZTATOTTAK A célcsoport ezen szegmense jelenti az egyes Agóra szolgáltatások fizetőképes keresletét, potenciális piacát. A munkavállalási korú népesség száma 41 439 ezer fő, ami a lakónépesség 67%-a. Zala megye a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el, a Zalaegerszegi térség jelenleg a legjobb mutatókkal rendelkezik a megyén belül. A foglalkoztatottak kereseti viszonyaira jellemző, hogy az összesített kereset 2012. IV. negyedévében a fizikai dolgozók körében bruttó 135 155 Ft, míg a szellemi dolgozók körében 223 873 Ft volt. A nettó átlagkereset statisztikai átlaga ugyanezen időszakban 111 424 Ft volt. A létminimum összegét a KSH 88 138 Ft-ban határozta meg. Ezen adatokból látszik, hogy a kulturális szolgáltatásokra fordítható „kereseti felesleg” tekintetében a terület nem rejt magában jelentős tartalékokat. Ezért az Agóra intézmény elsősorban non-profit jellegű, nevelő-városfejlesztő munkát kell, hogy kifejtsen működése első időszakában. HELYI ALKOTÓKÖZÖSSÉGEK A Keresztury VMK-ban jelenleg 31 alkotóközösség végzi a munkáját, melyek működési területe jelentősen szerteágazó (pld. csipkeverés, hímzés-horgolás, társastánc, hip-hop csoport, autó-motor veteránklub, bélyeggyűjtés, dámajáték, amatőr festők, nyugdíjas énekkör, szimfonikus zenekar, kamarakórus). Ezen csoportok közös jellemzője, hogy nem formalizált civil közösségként működnek s az intézmény szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. A megújuló épület műhelyei és közösségi terei az eddigieknél jelentős magasabb színvonalon tudják támogatni e közösségek működését. CSALÁDOK Meghatározó és kiemelt fontosságú célcsoportnak tételezzük a zalaegerszegi családokat. A zalaegerszegi háztartásokra jellemző, hogy az egyszülős háztartások aránya az általános iskolások között 16,5%, közülük az anyával él 87,5%, a középiskolások körében ez lényegesen magasabb, 25,6% és 74,8%-uk él az anyával, 2,4% az apával, 22,8% pedig úgy nyilatkozott, hogy egyikkel sem. A családok 1525%-ában válás vagy halálozás miatt a gyermekek csak az egyik szülővel, kivételes esetben nevelőszülővel vagy nagyszülővel élnek. Ez az arány a középiskolások körében jelentősen magasabb. Ezért aztán lényeges, hogy éppúgy a csonka családok, mint a teljes családok számára elérhetővé váljanak olyan programok, melyeken a családok közösen tudnak részt venni. Jelenleg ez a terület a településen hiányként jelentkezik, a 7

gyermekprogramok megszervezésre.

jellemzően

hétköznapokon,

oktatási

időben

kerülnek

Az Agóra másodlagos, de ugyancsak közvetlen célcsoportja, a területi közművelődési tanácsadó szolgáltatás szempontjából pedig elsődleges célcsoport a járási elérésű települések, illetve azok közművelődési szervezeti. Pontos adatokat ugyanakkor ezen célcsoport tekintetében nem tudunk megadni. A rendelkezésünkre álló statisztikai információk a 2012-es évből származnak s a 2011-es év adatait tartalmazzák a Közművelődési Statisztikai Rendszer sajátosságai folytán. Fontos megjegyeznünk, hogy regionális és megyei adatokkal operálunk elsősorban, mivel a projektben fejlesztendő Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ egy 2009-2012-es időszakban megvalósított TÁMOP 3.2.3 pályázatban regionális szakmai hálózatot épített ki s ezen hálózatot a fenntartás öt éves időszakában tovább működteti. E projektben a jelen projekt tanácsadó szolgáltatásának megfelelő tevékenységet fejtett ki regionális szinten A statisztika alapján a Nyugat-dunántúli Régióban mindösszesen 384 közművelődési tevékenységet végző intézmény működik, amely intézményekből 33, tehát az intézmények 86%-a községi szervezet. Zala megye községei 48%-ban lefedettek a közművelődés színtereivel. Ezek az intézmények jellemzően rendelkeznek berendezett előadótermekkel, oktatástechnológiai eszközökkel, internet-csatlakozással és az esetek nagyobb hányadában legalább középfokú szakképzettségű alkalmazottal is. Ugyanakkor a 2013-as évben az önkormányzati feladatellátás minden tekintetben átrendeződött. A megváltozott finanszírozási környezet, a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése jelentősen átrendezte ezt a képet. Az önállóan működő intézmények jellemzően általános művelődési központként működtek, így –a köznevelési tevékenységek kiemelése után – a közművelődési szervezetek önállósága kérdéses. Annyi bizonyos csupán, hogy a Zalaegerszegi Járás 79 önkormányzatának éppúgy kötelező feladata a közművelődési feladatellátás, mint ahogy a régió 384 közművelődési szervezete működik tovább valamely formában továbbra is. Ezért e célcsoport létszámát e két adattal jelöljük.

Az Agóra tevékenységei, funkciói A zalaegerszegi Agóra Intézmény jellemzően a művelődési házak hagyományos tevékenységeit végzik : 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Közösségfejlesztés, közösséggondozás Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése Népművészet közvetítés, népi hagyományőrzés Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése 8

7. Képzőművészet és iparművészet közvetítés 8. Komolyzene közvetítés 9. Könnyűzene közvetítés 10. Filmművészet közvetítés 11. Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások 12. Szakmai módszertani kutatás, fejlesztés, képzés KOMOLYZENE KÖZVETÍTÉSE A Keresztury VMK jelenlegi struktúrájában a komolyzenei produkciók bemutatásával s a helyi művészeti együttesekkel a Városi Hangverseny és Kiállítóterem Intézményegység foglalkozik. Az Agóra szervezeten belül ezt a szervezeti önállóságot nyilvánvalóan nem szükséges megtartani, ám a komolyzene reprezentatív bemutatóhelye továbbra is ezen épület maradhat. Mivel a megújult épület képzőművészeti kiállítások számára a jelen kívánalmainak inkább megfelelő helyszínt fog kínálni, az így nyert időszakokban a Hangversenyterem nagyobb teret tud biztosítani Zalaegerszeg komolyzenei kezdeményezései számára ( Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar, Canterina Kamarakórus stb.), valamint a Pálóczi Horváth Ádám Zene és Művészeti Iskolával történő szakmai együttműködéshez. FILMMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE A filmművészet közvetítése, filmvetítés jelenleg a Keresztury VMK Art Mozi Intézményegységében zajlik napi rendszerességgel. Mivel az átépítés során ez az épület kap teljesen új funkciókat, a filmvetítések környezete jelentősen megváltozik. A korábbi nagy vetítőterem ezen funkcióját elveszíti, ugyanakkor a kis vetítőterem – egyéb előadótermi funkciók mellett – filmvetítésre is alkalmas marad. Ennek megfelelően a filmművészet-közvetítési munkát elsősorban filmklub, illetve tematikus, célcsoport orientált vetítési napokra korlátozva lehet megtartani. Megtartani ugyanakkor szükséges látjuk. FELNŐTTKÉPZÉS, MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK A Keresztury VMK jelenleg is kiterjedt felnőttképzési tevékenységet végez, ami nem csupán képzésszervezésben, de andragógiai módszertani munkában, képzésfejlesztésben, szolgáltatásfejlesztésben, mentorálás-tanácsadási munkában is jelentkezik. Az új épület ugyanakkor jelentősen kiterjeszti a képzésszervezés technikai lehetőségeit, így célszerű e feladatot az Agóra intézmény kiemelt feladatává tenni. TERÜLETI KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT E feladatot a Keresztury VMK mintegy 6 éve végzi kisebb-nagyobb hatáskörrel. A szervezet létrejöttekor az intézményen belül, önálló szervezeti egységként működött a Zala Megyei Közművelődési Intézmény, melynek a területi közművelődésmódszertani és tanácsadó tevékenység elsődleges feladata volt. Az ZMKI önálló intézménnyé válása után a kapcsolat továbbra is napi szintű maradt, hisz a Keresztury VMK s a ZMKI továbbra is egy épületben székel.

9

A Keresztury VMK ugyanakkor 2009-2012 között egy TÁMOP 3.2.3 projekt keretében komplex közművelődési intézményfejlesztést hajtott végre a Nyugatdunántúli Régióban. A 120 közművelődési szakember, 54 közművelődési intézmény bevonásával megvalósított projekt tartós eredménye egyrészről a módszertani kompetenciák megerősödése, másrészről az a kapcsolati, együttműködési hálózat, ami kifejezetten alkalmassá teszi a szervezetet a területi közművelődési tanácsadó szolgálat hatékony működtetésére. NÉPMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE A Keresztury VMK-ban jelenleg önálló szervezeti egységként a Kézművesek Háza foglalkozik a tárgyalkotó népművészet élő bemutatásával. E cél érdekében – országos is kiemelkedő értéket képviselő – alkotóházat üzemeltet, melyben kovácsműhely, fazekas műhely, fafaragó műhely mellett a hagyományos népi kézművesség számos más területével is megismerkedhetnek a látogatók. 2013 januárjától ugyanakkor Zalaegerszeg MJV fenntartásába kerül a Göcsej Múzeum s ennek szervezeti egységeként a Göcseji Falumúzeum. Az országban elsőként alapított bemutatóhely s az élő népművészetet aktívan ápoló alkotóház egy szervezetbe vonása, együttes működtetése nyilvánvalóan adódó lehetőség. Ez a megoldás, megítélésünk szerint határozottan előnyére válna mindkét szervezet tevékenységének s éppúgy a szakmai hitelesség, mind a turisztikai vonzerő szempontjából jelentős előrelépés lenne a szervezetek fejlődésében. Amennyiben pedig ez a konstrukció megvalósul, úgy az Agóra intézménynek a népművészet közvetítésével kapcsolatos tevékenységeket el kell hagynia feladatlistájából s azokat teljes egészében az újonnan kialakított népművészeti központnak kell meghagynia. Kiegészítő (szociokulturális) tevékenységek GYERMEKFOGLALKOZTATÓ Az intézmény egyik lényeges, kiegészítő szolgáltatása, hogy gyermekfoglalkoztatót működtet az épületében. A gyermekfoglalkoztató elsősorban az Agóra más szolgáltatásait igénybevevő kisgyermekes szülők számára nyújt lehetőséget a kikapcsolódáshoz, tanuláshoz. Meghatározó szerepe van azon kismamák képzésében, akik csupán úgy képesek kompetencia megújító, kompetenciafejlesztő felnőttképzési folyamatban részt venni, ha mindeközben a képzési helyszín közelében, biztonságos ellátás mellett tudják a gyermeküket. A gyermekfoglalkoztató ugyanakkor nyitva áll a zalaegerszegi belvárosban ügyeket intéző lakosok számára is. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a tevékenység nem tartozik „a gyermekek napközbeni ellátása tevékenységek” körébe. A gyermek szakképzett felügyelő irányítása mellett, a szülő rövid távolléte idejére veszi igénybe a szolgáltatást. A gyermekfoglalkoztatóban nem történik étkeztetés, nincs lehetőség az alvási idő eltöltésére.

10

PÓDIUM KÁVÉZÓ Zalaegerszeg kulturális kínálatában régóta hiányzó szolgáltatás egy olyan kávéház működtetése, ami egyúttal közösségi térként, co-working office-ként és pódiumestek befogadó helyeként is működik. A kínálati palettán elsősorban klasszikus kávé és teaitalok szerepelnek, valamint sütemények és szendvicsek. A kávézóval kapcsolatos intézményi elvárások ugyanakkor úgy teljesülhetnek, ha azt nem vállalkozó működteti, hanem intézményünk keretein belül üzemel. Így garantálható a rendezvények és a vendéglátás minőségének teljes összhangja, valamint kialakítható egy helyi alkotók és kreatív kézművesek tárgyaiból álló bemutatóhelyeladóhely is. A kávézó a jelen tervezési fázisban 45 fős vendéglétszám fogadására alkalmas. A nyári időszakban ugyanakkor szabadtéri helyszínnel bővül, illetve nagyrendezvények esetén az intézmény más területein is árusít. Ugyanezen kávézó működteti az alagsorban kialakításra kerülő ifjúsági klubhelyszín – időszakosan üzemelő – büféjét.

Az egyes tevékenységtípusok rendezvénybontása A fentebb meghatározott funkciókhoz – az Éves Munkaterv alapjául is szolgáló – alábbi konkrét rendezvényeket társítjuk. Fontos megjegyezni, hogy a jelen lista elsősorban kvalitatív szemléletű s a valós éves tevékenységek gerincéül szolgáló vázlat, amelyet a helyi igények mind pontosabb felmérése, változása, a munkatársak szakmai kompetenciáinak fejlődése nyomán folyamatos megújítunk.

Minőségmenedzsment megjegyzés A változásmenedzsment eszközeként az Agóra Intézmény az PDCA ciklusra épített EFQM modellt alkalmazza elsősorban az alábbiak szerint: Az eredmények négy kritérium által képviseltek az EFQM modellben: 1. vevői eredmények; 2. dolgozói eredmények (elégedettség); 3. társadalmi eredmények (kihatás); és 4. a kulcsteljesítmény eredményei. Az eredménykritériumoknak a „mit ért el a szervezet ?” kérdéskörre kell megadni a választ. Természetes, hogy a fenti kérdéskörökkel lefedhető önértékelési modell számos további alkritériummal közelíthető. A szervezet önértékelésének kialakítása során bemutatja, hogy az adottságkritériumok területén  milyen módon irányítja az intézmény a működését?  milyenek az alkalmazott módszerei?  céljait és terveit mi módon valósítja meg? stb. Az eredménykritériumok bemutatásakor a felsőoktatási szervezet önértékelésében meg kell jeleníteni  a megvalósult eredményeket és a megelőzően kitűzött célokat,  a szakma legjobbjaival összehasonlítható és összevetett eredményeit

11

eredményei alapján hogyan jelöli ki a szervezeti tanulás útját, mellyel a legkiválóbbakat követni képes. A kiválósági modellek olyan emberi tevékenységhez kötött eszközrendszert képviselnek, melyek a TQM elvén alapulnak és ezzel a kiválóság elérésének kipróbált lehetőségeivel az optimalizálást szervezeti szinten támogatják. 

Az EFQM Kiválósági Modell „eszenciáját” az EFQM által RADAR-logikának nevezett koncepció alkotja. A RADAR módszer egy a PDCA-ciklussal harmonizáló, tervezett cselekvési folyamatrendszert képvisel a szervezeti működéseken belül.

Az eredménykritériumok vonatkozásában a RADAR módszer képes meghatározni  az eredmények elérésének irányát,  az eredményeknek a célhoz való viszonyát, 12

  

a benchmarkingból eredő összefüggéseit a benchmarkingra visszavezethető kontextusait, valamint az eredmények kiterjedtségét vizsgáló eljárásrendszer.

Ezen eredménykritériumok pedig:  Vevői eredmények - az ügyfelek hűségén kívül idetartozik még, hogy milyennek érzékelik az ügyfelek a szervezet arculatát, szolgáltatásait.  Dolgozói eredmények - magukba foglalják az alkalmazottak motivációját, megelégedettségét és teljesítményét, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a szervezet nyújt saját dolgozóinak.  Társadalmi eredmények - a szervezet működési helyének közösségével való kapcsolata, illetve a kapott elismerések.  A kulcsteljesítmények eredményei - a szervezet tervezett teljesítményének anyagi és nem anyagi jellegű eredményei. Idetartozik a költségvetési arányok betartása, a sikerek és kudarcok aránya, a szellemi tulajdon értéke. Az eredménykritériumokat először észrevételek, vélemények (pl. ügyfél panaszok, felmérések, kérdőívek stb.) alapján lehet értékelni. Ezt követi a teljesítménymutatókkal végzett értékelés a teljesítmény nyomon követésére, előrejelzésére és jobbítására. Az eredmények értékeléséhez kidolgozott irányelvek adják meg azoknak a speciális kérdéseknek a jegyzékét, amelyeket figyelembe kell venni az értékeléskor. E kérdéseket minden szervezetnek a saját szokásai és adottságai alapján kell összeállítania, de ebben segítséget nyújtanak az alábbi – immár kifejezetten szolgáltató szervezetre összeállított - témakörök:          

megbízhatóság - a teljesítmény és a teljesítés egységessége, azaz, hogy azt kapja-e az ügyfél, amit ígértek neki? fogékonyság – meg van-e a hajlandóság, illetve szolgálatkészség a szolgáltatás nyújtásában az ügyfél kívánságai alapján? hozzáértés - a megfelelő jártasságokkal és tudással rendelkezik-e a személyzet? hozzáférés - a probléma megoldásáért felelős személy elérhető-e, a személyzettel lehet-e könnyen kapcsolatot teremteni? előzékenység - udvariasak, szívélyesek-e a kapcsolatokban? kommunikáció - az ügyfél által érthető nyelvezet használnak-e, az ügyféllel hogyan kommunikálnak? bizalomgerjesztés – odafigyelnek-e az ügyfél érdeklődésére, a szolgáltatásoknak „jó híre” van-e, értékének megfelelő-e az ára? biztonság - fizikai biztonság, titoktartás van-e, korrektek-e a pénzügyek? az ügyfél ismerete – meghallgatják-e az ügyfelet, kap-e egyéni figyelmet, személyre szabott szolgáltatásokat? kézzelfoghatóság - az eszközök, a berendezések és egyéb fizikai körülmények állapota, elhelyezése, a személyzet megjelenése megfelelőe?

13

A modell alkalmazásának lényege, hogy rendszeresen vizsgáljuk meg szervezetünk eredményeit. Az értékelés szempontjai, hogy a következők alapján felállított pontozási rendszer szerint az adottságokat, és az eredményeket értékeljük:

Funkció alapú rendezvénymátrix

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGGONDOZÁS Indikátor: Bevont szervezetek száma: Bevontak száma: Módszertan:

évi 15 szervezet évi 80 szervezeti önkéntes Szervezeti tanácsadás Közösségi terek biztosítása Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában

IFJÚSÁGGONDOZÁS, IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Indikátor: Bevont közösségek száma: Bevont fiatalok száma: Módszertan:

évi 10 közösség évi 400 fiatal Közösségi tanácsadás Önkifejezés, megjelenés rendezvényeken Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában

A HELYI ÉRDEKŰ AMATŐR MŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE Indikátor: Bevont művészek száma: Elért közönség száma: Módszertan:

évi 3 közösség évi 350 fő Tárlatok szervezése Amatőr alkotófesztiválok szervezése (zene, tánc, kórus)

Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában Kiemelt rendezvények:

Egyedi Kézműves-termékek Zalai Vására Zalaegerszegi Szimfonikusak koncertjei Tánc Világnapja Költészet Napja

14

HELYI IGÉNYŰ SZÓRAKOZTATÓ, ÉRTÉKKÖZVETÍT Ő RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE Indikátor: Rendezvények száma: Elért közönség száma: Kiemelt rendezvények:

évi 5 rendezvény évi 6500 fő Magyar Kultúra Napja (január 22.) Göcseji Prószafesztivál (május 15.) Kulturális Juniális (június 3. hétvégéje) Őszi Esték (szeptember-november havi 2 alkalom) Kárpát-medencei Mézfesztivál (december első hétvégéje)

ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ GYERMEK ÉS CSALÁDI RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE Indikátor: Rendezvények száma: Elért közönség száma: Kiemelt rendezvények:

évi 2 rendezvény, 1 rendezvénysorozat 12 előadás évi 3000 fő gyermek, 250 család Tarkaforgó (negyedévente 3 előadás) Városi Gyermeknap (május utolsó vasárnapja) Vásári Bábjáték Fesztivál (június utolsó hétvégéje)

KÉPZŐMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉS Indikátor: Kiállítások száma: Elért közönség száma: Kiemelt rendezvények:

évi évi évi évi

8 képzőművészeti kiállítás 3 fotóművészeti és videó installációs kiállítás 1 iparművészeti kiállítás 3600 fő

Zala megyei Művészeti Tárlat Designerek itt és most Világunk természetfotókon

KOMOLYZENE KÖZVETÍTÉS Indikátor: Előadások/együttesek száma:

évi 5 professzionális bemutató évi 4 helyi érdekű bemutató

Elért közönség száma:

évi 2600 fő

Kiemelt partnerek:

Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Zalaegerszegi Fúvószenekar Canterina Kamarakórus Szombathelyi Szimfonikus Zenekar

15

KÖNNYŰZENE KÖZVETÍTÉS Indikátor: Előadások/együttesek száma:

évi évi évi évi

5 3 1 1

professzionális bemutató helyi érdekű bemutató könnyűzenei fesztivál amatőr könnyűzenei fesztivál

Elért közönség száma:

évi 3200 fő

Kiemelt partnerek:

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat PTE EFK Hallgatói Önkormányzat BGF PSZK Hallgatói Önkormányzat

FILMMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉS Indikátor: Előadások/események száma:

Elért közönség száma:

évi évi évi évi

1 3 3 4

Rajzfilmünnep (gyermeknapon) művészfilmklub (fiatalok) kiemelt filmvetítés más rendezvényhez kapcsolódó vetítés

évi 1200 fő

FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG, MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK Indikátor: Képzési események száma:

Elért résztvevők száma:

évi évi évi évi

3 3 4 5

kifejlesztett szakmai képzés kifejlesztett általános célú képzés megszervezett szakmai képzés megszervezett kompetenciafejlesztő képzés

évi 110 hallgató

SZAKMAI MÓDSZERTANI KUTATÁS, FEJLESZTÉS, KÉPZÉS Indikátor: Képzési események száma:

Elért résztvevők száma:

évi évi évi évi évi

4 kihelyezett tanácsadás 120 tanácsadási alkalom 3 komplex szervezeti coaching 3 szakmai teamcoaching 3 szakmai nap

évi 60 közművelődési szakember

16