SZAKMAI KONCEPCIÓ ÁROP-1.A.3 „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” ÚJ ESÉLY- Együttműködési program Zalaegerszeg Járás települései számára Készítette: Cserpes Attila
1
Tartalom Tartalom .................................................................................................................................................. 2 1.
2.
A projekt környezete ....................................................................................................................... 3 1.1.
Területi lehatárolás .................................................................................................................. 3
1.2.
Gazdasági szerkezet ................................................................................................................ 3
1.3.
Munkaerő-piaci helyzet ........................................................................................................... 4
A projekt tartalma ............................................................................................................................ 8 2.1.
A projekt célja és hatása .......................................................................................................... 8
2.2.
A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja ....................................................................... 10
2.3.
A bevont települések ............................................................................................................. 12
2.3.1. 2.4.
A projektbe szándéknyilatkozattal bevont települések .................................................. 13
Projekttevékenységek ............................................................................................................ 21
2.4.1.
Szakértői munkacsoport létrehozása ............................................................................. 21
2.4.2.
Felzárkózási Kerekasztal létrehozása és működtetése................................................... 22
2.4.3.
Action learning módszerű workshopok (rendezvények) ............................................... 25
2.4.4.
Járási szintű „Esélyteremtő-programterv” elkészítése................................................... 26
2.4.5.
Végrehajtást segítő szakértő bevonása .......................................................................... 27
2.4.6.
Kutatási programok ....................................................................................................... 27
3.
A projekt ütemezése ...................................................................................................................... 29
4.
A projektben vállat indikátorok bemutatása .................................................................................. 31
1.
4.1.
Kötelező indikátorok ............................................................................................................. 31
4.2.
Opcionális indikátorok .......................................................................................................... 31
SZ. MELLÉKLET ............................................................................................................................... 32
2.SZ.MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 33
2
1. A projekt környezete 1.1. Területi lehatárolás Tervezett projektünk megvalósítási területe Zalaegerszeg Megyei Jogú Város és a Zalaegerszegi Járás. Zalaegerszeg járásközpontként,84 település közigazgatási központjaként működik. A 84 településből 3 rendelkezik város címmel. A járás területe 1045 m2, településszerkezetében a megyeszékhely dominál, a járás legtöbb települése alacsony lakosságszámú kistelepülés. 500 főnél alacsonyabb lakosságszámú település 53, 500-1000 főnyi lakosságszámú település 18, 100-5000 főnyi lakosságszámú település 12 található a járásban. A járás lakónépessége 105 485 fő, melyből 63%-a, 61.970 fő Zalaegerszegen él. A járás lakossága öregedő tendenciát mutat, öregedési indexe 132,7. Összetétele tekintetében a 0-14 éves korosztály 12,9%, a 15-64 éves korosztály 70%, a 65 év feletti korosztály 17,1% részt képvisel. A nyilvántartott álláskeresők aktuális száma az aktívkorúak viszonylatában 6,5%, amelyből 1,4%-nyi a tartósan álláskereső. A tendencia a 2013-as évhez képes csökkenő.
1.2. Gazdasági szerkezet A vállalkozások arányszáma ezer lakosra vetítve 162, melyből társas vállalkozás 47. Az egyéni vállalkozók legnagyobb hányada (46%) mellékfoglalkozásúként, 32%-uk főfoglalkozásúként, 22%-uk pedig nyugdíj mellett végezi tevékenységét.Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások több mint háromnegyede valamely szolgáltatási ágban van bejegyezve, ezen belül legtöbbjük a kereskedelem, gépjárműjavításban, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben. Hányaduk a társaságok 22, valamint 14%-át teszi ki. A társas vállalkozások 10,71%-a a feldolgozóiparban, 10%-a az építőiparban működik. Az önálló vállalkozók négytizede a mezőgazdaságban van bejegyezve. A vállalkozókat főtevékenysége alapján 12%-ukat a vendéglátásban, illetve az ingatlanügyletek gazdasági ágban regisztrálták. A legalább 10 főt foglalkoztató magánvállalkozások aránya az összes vállalkozáshoz képest alig kimutatható.
3
1.3. Munkaerő-piaci helyzet Zalaegerszeg lakosságszáma folyamatosan apad, melynek lényeges oka az elvándorlás. Az elvándorlók kiemelt célpontja Budapest, ahol a munkaerő-piaci érvényesülés jelentősen jobb. Ennek következtében a zalaegerszegi aktív korúak száma az összlakosság viszonylatában is kiemelkedő mértékben csökken, különösen igaz ez a magasabb szakképzettségű munkaerő esetében. A képzett fiatalok elvándorlását demográfiai szinten részben kompenzálja a környező településekből beköltözők száma, ugyanakkor e beköltöző réteg jellemzően alacsonyabb képzettségű, így a város általános szakképzettségi mértéke csökkenő tendenciát mutat. A település munkaerő-piaci kínálata az elmúlt 10 évben jelentősen átrendeződött. Korábban számos nagyvállalat foglalkoztatott szakképzett munkaerőt, ezen nagyvállalatok jelentették a helyi gazdaság gerincét. Időközben azonban e vállalatok (Zalahús, Zalabaromfi, Zalakerámia stb.) csődbe mentek, megszűntek. Egyetlen termelő nagyvállalat maradt talpon a településen, a Flextronics, amely ugyan a város legnagyobb foglalkoztatója, de – termelési szerkezetéből következően – nem magasan kvalifikált munkaerőre van elsősorban szüksége. A helyi munkaerő-piac ebből fakadó sérülékeny egyenetlenségét részben kompenzálta a szolgáltató szektor erősödése, a termelésből kiesett munkaerőt is részben felszívta. A helyi munkaerő-piac második válságát jelen időszakban éli meg, mikor a 2008-tól számított világgazdasági regresszió hatására a szolgáltató szektor is kezdett visszahúzódni. Számos kereskedelmi egység bezárt (szállodák, éttermek, Media Markt), a tervezett beruházások pedig (kereskedelmi központ, OBI stb.) elmaradtak. A regisztrált álláskeresők életkorára és iskolai végzettségére vonatkozó, legfrissebb munkaügyi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Zalaegerszegi Kirendeltség Regisztrált álláskeresők száma zárónapon
<= 17 éves
férfiak
nők
Zala megye összesen
Összesen
férfiak
nők
Összesen
2
2
4
4
4
8
>17 &<= 20 éves
90
64
154
259
197
456
>20 &<= 25 éves
332
317
649
965
914
1879
>25 &<= 30 éves
307
259
566
937
779
1716
>30 &<= 35 éves
361
337
698
1037 1051
2088
>35 &<= 40 éves
306
290
596
950
926
1876
>40 &<= 45 éves
318
288
606
921
933
1854
4
>45 &<= 50 éves
324
267
591
>50 &<= 55 éves
387
365
>55 &<= 60 éves
363
897
1876
752
1207 1144
2351
231
594
1082
818
1900
15
13
28
50
59
109
2805 2433
5238
8391 7722
16113
>60 éves FH korcsoport
979
ált. iskolai végz. nélkül
111
129
240
általános iskola
778
665
1443
42
73
115
1202
619
1821
gimnázium
108
239
347
344
771
1115
szakközépiskola
257
436
693
777 1239
2016
technikum
160
95
255
429
254
683
főiskola
102
149
251
222
402
624
45
28
73
110
100
210
0
0
0
1
0
1
2805 2433
5238
8391 7722
16113
szakiskola szakmunkásképző
egyetem kitöltetlen Total
414
519
933
2599 2380
4979
134
254
388
3361 1803
5164
A Zalaegerszegi Járás településein élő és nyilvántartott álláskeresők számát és arányát települések szerinti bontásban tartalmazó táblázat: Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendelk Település
tott össz.hossz>365. tip. ell. tip. ell. áll. tám. fő
fő
fő
fő
fő
Munkav. Relatív
Arányszám
népes. mutató* fő
**
%
Zalaegerszegi ALIBÁNFA
27
66
3
5
296
9.12
0.95
ALSÓNEMESAPÁTI
53
9
20
10
8
520
10.19
1.06
BABOSDÖBRÉTE
37 12
10
6
7
357
10.36
1.08
BAGOD
68 13
25
14
4
927
7.34
0.77
BAK
92 28
28
15
16
1122
8.20
0.86
BAKTÜTTÖS
34 11
7
7
10
238
14.29
1.49
BECSVÖLGYE
71 19
15
9
18
540
13.15
1.37
BOCFÖLDE
67 14
25
11
11
830
8.07
0.84
BÖDE
19
5
6
7
0
211
9.00
0.94
BONCODFÖLDE
11
1
5
1
0
220
5.00
0.52
CSATÁR
23
0
11
3
2
368
6.25
0.65
5
CSÖDE
7
0
2
0
3
55
12.73
1.33
CSONKAHEGYHÁT
37
8
14
7
6
258
14.34
1.50
DOBRONHEGY
11
5
2
0
6
123
8.94
0.93
EGERVÁR
57 13
22
20
3
711
8.02
0.84
GELLÉNHÁZA
65 11
18
8
8
1161
5.60
0.58
GOMBOSSZEG
1
0
0
0
0
23
4.35
0.45
GŐSFA
24
3
5
2
4
194
12.37
1.29
GYŰRŰS
13
4
1
1
3
60
21.67
2.26
HAGYÁROSBÖRÖND
21
7
8
3
0
196
10.71
1.12
HOTTÓ
25
2
9
5
1
239
10.46
1.09
IBORFIA
0
0
0
0
0
3
0.00
0.00
KÁVÁS
21
2
10
4
3
160
13.13
1.37
KEMENDOLLÁR
39
7
13
3
5
351
11.11
1.16
KEMÉNFA
12
2
5
1
3
56
21.43
2.24
KISBUCSA
36 11
10
5
4
290
12.41
1.30
KISKUTAS
16
5
5
5
0
142
11.27
1.18
KISPÁLI
11
2
3
4
0
176
6.25
0.65
KUSTÁNSZEG
31
8
7
8
4
335
9.25
0.97
LAKHEGY
25
6
10
1
4
315
7.94
0.83
LICKÓVADAMOS
14
5
5
3
3
138
10.14
1.06
MILEJSZEG
31 11
8
3
6
221
14.03
1.46
NAGYKUTAS
31
3
9
6
2
335
9.25
0.97
NAGYLENGYEL
22
6
7
2
2
366
6.01
0.63
NAGYPÁLI
34
5
16
4
1
291
11.68
1.22
NEMESAPÁTI
49 12
9
4
23
335
14.63
1.53
NEMESHETÉS
24
5
6
2
6
181
13.26
1.38
NÉMETFALU
20
6
6
5
4
136
14.71
1.53
ORMÁNDLAK
13
3
1
1
2
86
15.12
1.58
OZMÁNBÜK
21
5
6
1
10
133
15.79
1.65
PÁLFISZEG
16
5
4
2
3
122
13.11
1.37
PETHŐHENYE
28
3
9
4
5
312
8.97
0.94
PETRIKERESZTÚR
28 10
6
6
8
257
10.89
1.14
PÓKASZEPETK
60
7
17
12
2
666
9.01
0.94
PUSZTAEDERICS
17
3
9
6
0
115
14.78
1.54
PUSZTASZENTLÁSZLÓ
52
9
12
6
11
429
12.12
1.26
SALOMVÁR
45 10
21
9
5
397
11.34
1.18
SÁRHIDA
62 24
16
8
19
539
11.50
1.20
6
SÖJTÖR
11753
17
20
41
1022
11.45
1.19
SZENTKOZMADOMBJA
4
2
0
1
1
42
9.52
0.99
TESKÁND
66 15
26
9
4
812
8.13
0.85
TÓFEJ
38
9
20
4
5
487
7.80
0.81
VASBOLDOGASSZONY
55
7
17
4
7
417
13.19
1.38
VASPÖR
38
6
10
9
5
265
14.34
1.50
VÖCKÖND
7
1
2
0
1
60
11.67
1.22
ZALABOLDOGFA
28
7
6
9
2
259
10.81
1.13
ZALACSÉB
31
6
11
6
5
391
7.93
0.83
941
357
474
40922
7.55
0.79
4
13
2
5
275
12.73
1.33
14
1
1
1
2
240
5.83
0.61
228
32
66
39
29
2034
11.21
1.17
ZALASZENTGYÖRGY
41
10
12
10
4
281
14.59
1.52
ZALASZENTIVÁN
62
18
16
8
8
759
8.17
0.85
ZALASZENTLŐRINC
22
3
5
4
2
183
12.02
1.25
ZALATÁRNOK
43
10
9
3
5
442
9.73
1.02
Zalaegerszegi J. Összes
54401299 1641
733
850
64427
8.44
0.88
ZALAEGERSZEG
3090769
ZALAHÁSHÁGY
35
ZALAISTVÁND ZALALÖVŐ
*nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában **a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya
A Zalaegerszegi Járás területén élő népességben Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 63 952 főt tart aktív korúként nyilván, ebből 40 458 fő a megyeszékhelyen él. A nyilvántartott álláskeresők száma a kistérségben 3817 fő, a megyeszékhelyen 2183 fő a 2011es év összesített adatai lapján. A megyeszékhelyi munkanélküliek aránya tehát 5,4%, a kistérségi álláskeresők aránya 5,9% az aktív korú népesség tekintetében, míg a megyei összesített arányszám 7,5%. Ez az adat nem tűnik magasnak, azonban ha a közvetlen agglomerációból kijjebb tekintünk, máris 15-17%-os munkanélküliséget találunk, amelyet az aprófalvas településszerkezet tovább erősít. Ezek az adatok ugyanakkor a lakhely szerinti kistelepülésen jelennek meg annak ellenére, hogy ez a népesség (aktív korúak, diákok) a közszolgáltatások javához – óvoda, iskola, közigazgatás – a megyeszékhelyen fér hozzá. Meghatározó adat még, hogy a Zala megyében nyilvántartott álláskeresők 7,3%-a pályakezdő, 15,5%-a 25 évesnél fiatalabb, míg 7,1%-a diplomával rendelkezik. Mindezek ellenére a nyilvántartott
álláskeresőknek
csupán
5,2%-a
vett
részt
valamiféle
képzésben,
továbbképzésben, kompetenciafejlesztésben a 2013-as év során.
7
Összességében elmondhatjuk, hogy a Zalaegerszegen és a járásban az álláskeresők – régiós összehasonlításban is magas – aránya, valamint ezen álláskeresők alacsony képzési hajlandósága alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyrészt az álláskeresők kompetenciafejlesztésére irányuló képzési kínálat nem megfelelő szerkezetű, amely tényt jelen projektünkben korrigálni nem tudjuk. Másrészt, hogy az álláskeresőknek a képzésekkel kapcsolatos tapasztalatai nem nyújtanak megfelelő motivációt a képzésekben való részvételre. Utóbbi problémát tervezett projektünk kiemelten kívánja kezelni. Ennek alapján megállapítottuk, hogy kizárólag olyan kompetenciafejlesztő foglalkozást szervezünk meg, amelyben a résztvevők valamely kreatív-szakmai tapasztalatszerzés mellett – mintegy rejtett tantervi funkcióként – a metakognitív tapasztalatszerzésben, az öntanítás technikáiban, a tanulni tanulás és a szociális kompetenciafejlesztés módszereiben is részesülnek.
2. A projekt tartalma 2.1. A projekt célja és hatása Projektünk elsődlegesen a települési folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést helyezi a középpontba, amelynek részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményes, befogadó és költséghatékony szervezetek kialakítása és fókuszba kerül a partnerekkel való közös gondolkodás, továbbá a közszolgáltatások minőségének javítása. A magasabb közigazgatási teljesítmény elérésén túl ezen prioritás célja az eredményesebb és költséghatékonyabb, a Zalaegerszegi Járáson belüli együttműködésre alapozó közigazgatási működés elérése az eljárások és folyamatok javítása révén. A járási szintű együttműködés javítja a feladatok szervezésének, ellátásának minőségét és koordinációját, ésszerű költségfelhasználást tesz lehetővé, így jelentősen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala. megfelelően
Ennek
a
Zalaegerszegi
Járáshoz
tartozó
települési
önkormányzatok
együttműködése:
hatékonyabbá teszi a járáson belüli feladatellátást (elsősorban a Helyi Esélyegyenlőségi Programok végrehajtása tekintetében), hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához
a
járásban
dolgozó
szakemberek
koordinációs,
szervező,
és
tanácsadási
tevékenységének köszönhetően az önkormányzati együttműködésben résztvevő kistelepülések is szakmai támogatáshoz juthatnak.
8
A projekt kiemelt célterületének tekinti a Zalaegerszegi Járásban megjelenő:
a visszaesett gazdasági teljesítményből adódó foglalkoztatási problémák kezelését;
a fokozódó
társadalmi
konfliktusok megelőzésére,
kezelésére
vonatkozó
eljárások kidolgozását;
az aprófalvas településszerkezetből és a helyi gazdaságok alacsony hatékonyságából fakadó lakosságmegtartás kihívásaira adható modell értékű válaszok keresését;
a humánszolgáltatások újraszervezésére vonatkozó eljárások kimunkálását;
az uniós fejlesztési források pályázásához és szakszerű, hosszú távon is hatékony felhasználásához szükséges tudás átadását és új feladatkörök kialakítását;
komplex
járási
szolgáltatások
megszervezésére
vonatkozó
lehetőségek
feltérképezését, különös tekintettel az államigazgatás rendszerének közvetlen fenntartói szerepvállalására, akár a civil szféra bevonására;
helyi-települési stratégiai programok kidolgozására vonatkozó tevékenységek és tudásmegosztás megvalósítását.
A fentiekkel kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátásának érdekében erős és kölcsönösségen alapuló, hálózati jellegű területi együttműködés kialakítását tűzzük ki célul. A projekt kiemelt célja az egyes, projektbe bevont településeken a helyi esélyegyenlőségi program
kidolgozása,
önkormányzatok
illetve
esetében
e
az
ezen
programmal
dokumentum
már
aktualizálása,
rendelkező megújítása.
bevont A
helyi
esélyegyenlőségi programok elkészítése, illetve megújítása során a 321/2011.(XII.27.) Kormányrendelet valamint a 2/2012. (VI.1.) EMMI rendelet szabályozásának megfelelő helyzetelemzést készítünk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, valamint intézkedési tervbe foglaljuk a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók célkitűzéseinek összhangjáról is. Úgy gondoljuk, hogy projektünk megvalósítása által lehetőség nyílik a Zalaegerszegi Járásban működő, a projektbe aktívan bevont önkormányzatok és az állami fenntartásba került intézmények által ellátott közszolgáltatások megszervezésének finomhangolására, különös
9
tekintettel az esélyegyenlőség érvényesítésére a felzárkózás, az oktatás, képzés, a szociális ellátások, az egészségügy és a foglalkoztatás területén. Összességében tehát, projektünk célja egy olyan modell jellegű együttműködési programkidolgozása és megvalósítása, ami hozzájárul a Zalaegerszegi Járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakításához és megerősíti a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város, mint járásszékhely által ellátott – koordinációs tevékenységet. A projekt közvetlen eredménye, hogy
koordinációs tevékenységgel támogatja az egyes, bevont településeken elkészített esélyegyenlőségi programok intézkedési tervében foglaltak megvalósítását, járási szintű összehangolását;
elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott „Esélyteremtő-programterv”;
kialakításra kerülnek az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttműködések a járásban;
kialakulnak, megerősödnek a társadalmi párbeszéd, a közösségi tervezés helyi rendszerei (civil szervezetek, gazdasági szereplők és szakértők bevonásával), a HEP-ek megvalósításának vonatkozásában;
létrejön
a
felzárkózással
kapcsolatos,
kiemelten
a
Helyi
Esélyegyenlőségi
Programokban foglalt feladatok járási szintű egyeztetésének párbeszédfóruma (járási szintű felzárkózási kerekasztalok);
megvalósul a területi együttműködés eredményeként létrejött felzárkózási, egyenlő esélyek biztosítását célzó „Esélyteremtő-programtervek” disszeminációja.
2.2. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja
A projekt közvetlen célcsoportját a projektbe bevont (min.) 43 település önkormányzati vezetői, illetve a településeken működő hivatalok közigazgatási vezetői jelentik. A projekt során aktív közreműködőként elsősorban a települési polgármesterekre, alpolgármesterekre,
10
mint
a
településük
működését
meghatározó
személyekre
számítunk.
A
projekt
tudásmegosztásra épülő elemei számukra különös jelentőséggel bírnak, mivel a 2014. évi önkormányzati választások során a bevont települések 34%-ában kerültek új, korábban ilyen munkát nem végzők a testületükbe. A projekt előkészítés során készült személyes interjúk pedig egyértelműen arra mutatnak, hogy mind az új, mind a „gyakorlott”önkormányzati vezetők szükségét
érzik
a
közigazgatási
rendszert,
pályázati
lehetőségeket,
települési
közösségszervezési tapasztalatokat felölelő tudásmegosztó alkalmaknak. Közvetett célcsoportok és azonosított problémák A
közvetett
célcsoportokat
a
projekt
a
teleülési
folyamatok
átláthatóságának,
eredményességének és hatékonyságának növelésével, az együttműködő települések által követett munkagyakorlatok egységesítésével, a települési vezetők probléma-érzékenységének és megoldás-fókuszának erősítésével érjük el. Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
a roma népesség számáról, jövedelmi és vagyoni helyzetéről nincs pontos adat roma népesség rossz környezeti és lakhatási körülményei alacsony iskolai képzettség rossz egészségügyi állapot elavult szociális bérlakások a veszélyeztetett gyerekek számának emelkedése unatkozó, csellengő gyerekek hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulásának támogatás, tehetség gondozása nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek meleg étkeztetésének biztosítása a nyári szünidőben a korai fejlesztés lehetőségének biztosítása (pl logopédia) az időskorúak biztonságérzetének (közbiztonság és közlekedés biztonság) fenntartására, fokozására minden ember megbetegedhet, érheti baleset vagy sérülés. Az egészség, mint legfontosabb érték az idősek aktivitásának, tapasztalatának hasznosítása az idős ember elmagányosodásának, szegregációjának megelőzése gyermekvállalás okozta hátrányok csökkentése a magányérzet kialakításával nem csak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet akadálymentesítés, közlekedési feltételek javítása
Fogyatékkal élők fogyatékkal élők szükségleteinek hangsúlyosabb megjelenítése
11
2.3. A bevont települések A projekt során min. 43 településsel kötünk együttműködési megállapodást. Valamennyi település a Zalaegerszegi Járásba tartozó település, így az együttműködő partnerek a települési önkormányzatok lesznek. A projekt előkészítő szakaszában a Zalaegerszeg Járásszékhely mind a 84 települési önkormányzatát megkerestük elektronikus levél formájában, melyben ismertettük a projekt célját és tartalmát. A megkeresett önkormányzatok közül 46 település az együttműködési szándékáról nyilatkozatot írt alá a projekt előkészítő szakaszában s e nyilatkozatok elkészítését egybevontuk a települési vezetőkkel lefolytatott személyes interjúkkal. (Együttműködési szándéknyilatkozat mintát ill. a kísérőlevelet lásd 1. sz. melléklet). A projekt szakmai tartalma ezen interjúk összesített eredménye alapján került összeállításra. Az együttműködési megállapodásokban rögzítjük az együttműködés keretrendszerét, tehát az egyes partner önkormányzatok bevonásának és aktivizálásának módját. A megállapodás nyújtotta keret alapján tudásmegosztási alkalmakon való részvételt, önfejlesztő lehetőségeket, szakértői támogatást és tanácsadást, iratmintákat, jó gyakorlatokat és azok adaptációs metódusait kínáljuk fel a településeket a projekt során képviselő – jellemzően polgármester és/vagy esélyegyenlőségi munkatárs jogállású – személyeknek. Nem elhanyagolható szempont, hogy a települések között a projektrendezvények, kerekasztalok során olyan kapcsolati háló alakulhat ki, ami jelentős tőkeként jelenik meg. Úgy gondoljuk, hogy mindemellett a településfejlesztésben, helyi gazdaság fejlesztésében, a helyi esélyegyenlőségi feladatok, akciótervek megvalósításában olyan támogatást tud projektünk nyújtani, ami kellő motivációt kínál a projektbeli partneri aktivitások kifejtésére.
12
2.3.1.
A projektbe szándéknyilatkozattal bevont települések
1. Zalaegerszeg
Megyei Jogú Város; Járási Székhely - projektgazda 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 17-19. Jegyző: Dr. Kovács Gábor Projektvezető: Zimborás Béla www.zalaegerszeg.hu
[email protected] ;(92) 502 100
2. Alibánfa
Önkormányzat: Cím: 8921 Zalaszentiván, Jókai u. 1. Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: http://www.alibanfa.co.nr Jegyző: Erdélyi Gábor körjegyző Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Lakosság: 443
3. Almásháza
Önkormányzat: Cím: 8935 Almásháza, Kossuth u. 14. Tel: (83) 537-015, Fax: (83) 537-015 Email:
[email protected] Jegyző: Balogh Józsefné körjegyző Tel: (83) 537-015, Fax: (83) 537-015 Email:
[email protected] Lakosság: 60
4. Alsónemesapáti
Önkormányzat: Cím: 8924 Alsónemesapáti, Petőfi S.u.1. Tel: (92) 593-078, Fax: (92) 593-078 Email:
[email protected] Jegyző: Simon Margit körjegyző Tel: (92) 593-078, Fax: (92) 593-078 Email:
[email protected] Lakosság: 739
5. Babosdöbréte
Önkormányzat: Cím: 8916 Babosdöbréte, Petőfi u. 8. Tel: (92) 566-079 Email:
[email protected] Jegyző: Fazekas István körjegyző Tel: (92) 347-338, Fax: (92) 570-012 Email:
[email protected] Lakosság: 515
6. Bagod
Önkormányzat: Cím: 8992 Bagod, Kossuth L. u. 13. Tel: (92) 460-001, Fax: (92) 560-008 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: www.bagod.hu Jegyző: Kovács Gyula körjegyző Tel: (92) 460-001, Fax: (92) 560-008 Email:
[email protected] Lakosság: 1364
13
7. Baktüttös
Önkormányzat: Cím: 8946 Baktüttös, Tanácsköz u. 11. Tel: (92) 569-064, Fax: (92) 569-064 Email:
[email protected] Jegyző: Pappné Varga Angéla körjegyző Tel: (92) 569-065, Fax: (92) 569-065 Email:
[email protected] Lakosság: 381
8. Bezeréd
Önkormányzat: Cím: 8935 Nagykapornak, Zrínyi u. 1. Tel: (92) 567-012, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Jegyző: Kövécsné Kozma Gyöngyi körjegyző Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Lakosság: 191 Önkormányzat: Cím: 8991 Teskánd, Rákóczi u. 3. Tel: (92) 570-012, Fax: (92) 570-012 Email:
[email protected] Jegyző: Fazekas István körjegyző Tel: (92) 570-012, Fax: (92) 570-012 Email:
[email protected] Lakosság: 299
9. Boncodfölde
10. Böde
Önkormányzat: Cím: 8991 Böde, Hunyadi u. 1/A. Tel: (92) 570-054 Email:
[email protected] Jegyző: Fazekas István körjegyző Tel: (92) 570-012, Fax: (92) 570-012 Email:
[email protected] Lakosság: 315
11. Búcsúszentlászló
Önkormányzat: Cím: 8925 Búcsúszentlászló, Petőfi u.17. Tel: (92) 562-020, Fax: (92) 562-020 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: web.telehaz.hu/bsztl/ Jegyző: Dr. Nagy Kolozsvári Előd körjegyző Tel: (92) 562-020, Fax: (92) 562-020 Email:
[email protected] Lakosság: 858
12. Egervár
Önkormányzat: Cím: 8913 Egervár, Vár u. 2 Tel: (92) 564-071, Fax: (92) 564-013 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: www.egervar.koznet.hu Jegyző: Dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra körjegyző Tel: (92) 564-014, Fax: (92) 564-013 Email:
[email protected] Lakosság: 1096
13. Gősfa
Önkormányzat: Cím: 8913 Gősfa, Dózsa u. 11.
14
Tel: (92) 364-693, Fax: (92) 364-006 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: www.gosfa.koznet.hu Jegyző: Dr. ÜrmösinéKőmíves Eleonóra körjegyző Tel: (92) 564-013, Fax: (92) 564-013 Email:
[email protected] Lakosság: 340
14. Gyűrűs
Önkormányzat: Cím: 8932 Gyűrűs, Hunyadi tér. 1. Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Jegyző: Srágli Miklós körjegyző Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Lakosság: 106
15. Hottó
Önkormányzat: Cím: 8991 Teskánd, Rákóczi u. 3. Tel: (92) 570-012, Fax: (92) 570-012 Email:
[email protected] Jegyző: Fazekas István körjegyző Tel: (92) 570-012, Fax: (92) 570-012 Email:
[email protected] Lakosság: 345
16. Kávás
Önkormányzat: Cím: 8994 Kávás, Kossuth L. u. 32/A. Tel: (92) 560-053, Fax: (92) 560-054 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: www.kavas.hu Jegyző: Takács Árpád Józsefné körjegyző Tel: (92) 367-134, Fax: (92) 367-134 Email:
[email protected] Lakosság: 252
17. Kemendollár
Önkormányzat: Cím: 8931 Kemendollár, Béke liget 3. Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Jegyző: Srágli Miklós körjegyző Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Lakosság: 544
18. Keménfa
Önkormányzat: Cím: 8995 Salomvár, Petőfi S. utca 11. Tel: (92) 571-003, Fax: (92) 571-004 Email:
[email protected] Lakosság: 108
19. Kisbucsa
Önkormányzat: Cím: 8926 Kisbucsa, Széchenyi tér 3. Tel: (92) 349-730, Fax: (92) 349-730 Email:
[email protected] Jegyző: Weindinger Andrea körjegyző Tel: (92) 349-730, Fax: (92) 349-730
15
Email:
[email protected] Lakosság: 460
20. Kiskutas
Önkormányzat: Cím: 8911 Kiskutas, F? u. 63. Tel: (92) 364-676, Fax: (92) 564-024 Email:
[email protected] Jegyző: Borda Viktória körjegyző Tel: (92) 564-024, Fax: (92) 564-024 Email:
[email protected] Lakosság: 210
21. Kispáli
Önkormányzat: Cím: 8912 Kispáli, József A. u. 40. Tel: (92) 564-040, Fax: (92) 564-040 Email:
[email protected] Jegyző: Dr. Gángó Gabriella körjegyző Tel: (92) 564-040, Fax: (92) 564-040 Email:
[email protected] Lakosság: 274
22. Misefa
Önkormányzat: Cím: 8935 Nagykapornak, Zrínyi u. 1. Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Jegyző: Kövécsné Kozma Györgyi körjegyző Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Lakosság: 314
23. Nagykapornak
Önkormányzat: Cím: 8935 Nagykapornak, Zrínyi u. 1. Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Jegyző: Kövécsné Kozma Györgyi körjegyző Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Lakosság: 926
24. Nagykutas
Önkormányzat: Cím: 8911 Nagykutas, Fő u. 21. Tel: (92) 564-024, Fax: (92) 564-024 Email:
[email protected] Jegyző: Borda Viktória körjegyző Tel: (92) 564-024, Fax: (92) 564-024 Email:
[email protected] Lakosság: 499
25. Nagypáli
Önkormányzat: Cím: 8912 Nagypáli, Arany J. u. 26. Tel: (92) 564-041, Fax: (92) 564-040 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: www.nagypali.hu Jegyző: Dr. Gángó Gabriella körjegyző Tel: (92) 564-040, Fax: (92) 564-040 Email:
[email protected] Lakosság: 362
16
26. Nemesapáti
Önkormányzat: Cím: 8923 Nemesapáti, Fő u. 3. Tel: (92) 593-078, Fax: (92) 593-078 Email:
[email protected] Jegyző: Simon Margit körjegyző Tel: (92) 593-078, Fax: (92) 593-078 Email:
[email protected] Lakosság: 538
27. Nemeshetés
Önkormányzat: Cím: 8928 Nemeshetés, Vörösmarty u. 5. Tel: (92) 562-052, Fax: (92) 562-052 Email:
[email protected] Jegyző: Weindinger Andrea körjegyző Tel: (92) 349-730, Fax: (92) 349-730 Email:
[email protected] Lakosság: 315
28. Nemesrádó
Önkormányzat: Cím: 8915 Nemesrádó, Ady E. u. 1. Tel: (92) 367-033, Fax: (92) 367-033 Email:
[email protected] Jegyző: Dr. Szabados Gyula körjegyző Tel: (92) 568-011, Fax: (92) 568-011 Lakosság: 315
29. Nemesszentandrás Önkormányzat:
Cím: 8925 Búcsúszentlászló, Pet?fi S. u. 17. Tel: (92) 562-020, Fax: (92) 562-020 Email:
[email protected] Jegyző: Dr. Nagy Kolozsvári Előd körjegyző Tel: (92) 562-020, Fax: (92) 562-020 Email:
[email protected] Lakosság: 285
30. Orbányosfa
Önkormányzat: Cím: 8935 Nagykapornak, Zrínyi u. 1. Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Jegyző: Kövécsné Kozma Györgyi körjegyző Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected] Lakosság: 138
31. Ozmánbük
Önkormányzat: Cím: 8998 Vaspör, Rákóczi u. 19. Tel: (92) 571-025, Fax: (92) 372-830 Email:
[email protected] Jegyző: Németh Noémi körjegyző Tel: (92) 571-025, Fax: (92) 372-830 Email:
[email protected] Lakosság: 210
32. Padár
Önkormányzat: Cím: 8935 Nagykapornak, Zrínyi u. 1. Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-001 Email:
[email protected]
17
Jegyző: Kövécsné Kozma Györgyi körjegyző Tel: (92) 367-001, Fax: (92) 367-011 Email:
[email protected] Lakosság: 167
33. Pethőhenye
Önkormányzat: Cím: 8921 Zalaszentiván, Hunyadi J. u.2/A Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Jegyző: Erdélyi Gábor körjegyző Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Lakosság: 429
34. Pókaszepetk
Önkormányzat: Cím: 8932 Pókaszepetk, Arany J. u. 6. Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Jegyző: Srágli Miklós körjegyző Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Lakosság: 982
35. Pölöske
Önkormányzat: Cím: 8929 Pölöske, Petőfi u. 113. Tel: (92) 562-005, Fax: (92) 562-005 Email:
[email protected] Jegyző: Csondor Józsefné körjegyző Tel: (92) 562-006, Fax: (92) 562-005 Email:
[email protected] Lakosság: 908
36. Pusztaederics
Önkormányzat: Cím: 8946 Pusztaederics, Kossuth L. u. 1. Tel: (92) 575-032, Fax: (92) 575-032 Email:
[email protected] Jegyző: Pappné Varga Angéla körjegyző Tel: (92) 569-065, Fax: (92) 569-065 Email:
[email protected] Lakosság: 180
37. Pusztaszentlászló
Önkormányzat: Cím: 8896 Pusztaszentlászló, Kossuth u.87. Tel: (92) 569-024, Fax: (92) 569-024 Email:
[email protected] Jegyző: Gaál Mária jegyző Tel: (92) 569-024, Fax: (92) 569-024 Email:
[email protected] Lakosság: 662
38. Salomvár
Önkormányzat: Cím: 8995 Salomvár, Petőfi u. 11. Tel: (92) 571-003, Fax: (92) 571-004 Email:
[email protected] Jegyző: Andalics Csaba körjegyző Tel: (92) 460-451 Email:
[email protected] Lakosság: 636
18
39. Söjtör
Önkormányzat: Cím: 8897 Söjtör, Petőfi S. u.2. Tel: (92) 569-008, Fax: (92) 569-008 Email:
[email protected] Jegyző: Makkos István jegyző Tel: (92) 461-176 Email:
[email protected] Lakosság: 1576
40. Teskánd
Önkormányzat: Cím: 8991 Teskánd, Rákóczi u. 3 Tel: (92) 570-013, Fax: (92) 570-013 Email:
[email protected] Jegyző: Fazekas István körjegyző Tel: (92) 347-338, Fax: (92) 570-012 Email:
[email protected] Lakosság: 1095
41. Tilaj
Önkormányzat: Cím: 8783 Tilaj, Kossuth L. u. 10. Tel: (83) 537-015, Fax: (83) 537-015 Email:
[email protected] Jegyző: Balogh Józsefné körjegyző Tel: (83) 537-015, Fax: (83) 537-015 Email:
[email protected] Lakosság: 196
42. Tófej
Önkormányzat: Cím: 8946 Tófej, Rákóczi u. 15. Tel: (92) 569-065, Fax: (92) 569-065 Email:
[email protected] Jegyző: Pappné Varga Angéla körjegyző Tel: (92) 569-065, Fax: (92) 569-065 Email:
[email protected] Lakosság: 729
43. Vasboldogasszony
Önkormányzat: Cím: 8914 Vasboldogasszony, Kossuth u. 4. Tel: (92) 364-004, Fax: (92) 564-013 Email:
[email protected] Jegyző: Dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra körjegyző Tel: (92) 564-013, Fax: (92) 564-013 Email:
[email protected] Lakosság: 612
44. Vöckönd
Önkormányzat: Cím: 8931 Vöckönd, Vörösmarty u. 2. Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Jegyző: Srágli Miklós körjegyző Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Lakosság: 81
45. Zalaboldogfa
Önkormányzat: Cím: 8992 Zalaboldogfa, Kossuth L. u. 9. Tel: (92) 460-009, Fax: (92) 460-009
19
Email:
[email protected] Jegyző: Takács Árpád Józsefné körjegyző Tel: (92) 367-134, Fax: (92) 367-134 Email:
[email protected] Lakosság: 365
46. Zalaistvánd
Önkormányzat: Cím: 8932 Zalaistvánd, Ady E. u. 1. Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Jegyző: Srágli Miklós körjegyző Tel: (92) 584-006, Fax: (92) 584-006 Email:
[email protected] Lakosság: 382
47. Zalalövő
Önkormányzat: Cím: 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1. Tel: (92) 571-028, Fax: (92) 571-033 Email:
[email protected] Jegyző: Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző Tel: (92) 571-032, Fax: (92) 571-033 Email:
[email protected] Lakosság: 3196
48. Zalaszentgyörgy
Önkormányzat: Cím: 8994 Zalaszentgyörgy, Kossuth u. 72. Tel: (92) 460-040, Fax: (92) 460-040 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: www.zalaszentgyorgy.hu Jegyző: Takács Árpád Józsefné körjegyző Tel: (92) 367-134, Fax: (92) 367-134 Email:
[email protected] Lakosság: 438
49. Zalaszentiván
Önkormányzat: Cím: 8921 Zalaszentiván, Hunyadi J. u. 2/A. Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Jegyző: Erdélyi Gábor körjegyző Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Lakosság: 1085
50. Zalaszentlőrinc
Önkormányzat: Cím: 8921 Zalaszentiván, Hunyadi J. u. 2/A Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Jegyző: Erdélyi Gábor körjegyző Tel: (92) 593-030, Fax: (92) 593-030 Email:
[email protected] Lakosság: 295
51. Zalaszentmihály
Önkormányzat: Cím: 8936 Zalaszentmihály, Jókai u. 3. Tel: (92) 568-000, Fax: (92) 368-081 Email:
[email protected] Önkormányzati honlap: www.zalaszentmihaly.hu Jegyző: Tarr Ervin jegyző
20
Tel: (92) 315-235, Fax: (92) 315-235 Email:
[email protected] Lakosság: 1071
2.4. Projekttevékenységek 2.4.1.
Szakértői munkacsoport létrehozása
A Pályázati Útmutató előírásainak megfelelően szakértői munkacsoportot hozunk létre külsős szakemberek bevonásával a projektbe. A munkacsoport a tervek szerint 5 főből állna, tagjai:
Zimborás Béla Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Humánigazgatási Osztályának osztályvezető-helyettese, esélyegyenlőségi munkatárs.
Hatta-Szilágyi Orsolya szakpszichológus. A Somogy Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és a Csolnoky Ferenc Kórház Pszichiátriai Centrum pszichológus munkatársa, munkaerő-piaci, gyermekpszichológiai, hátrányos helyzetből fakadó élethelyzetek szakértője.
Dr. Kovács Orsolya ügyvéd, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Zala megyei referense.
Salamon Györgyi családi és párkapcsolati mediátor, módszertani tanácsadó.
Dr. Szili-Fodor Dóra a Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Nonprofit Kft. ügyvezetője, területfejlesztési és településfejlesztési szakértő.
A szakértői munkacsoport tagjai hármas szerepkörben segítik projektünket. Egyrészről szakterületek szerinti tanácsadási alkalmakkal állnak a bevont települések vezetőinek rendelkezésére, amely tanácsadói alkalmakat a projektmenedzsment koordinálja s ezekről Tanácsadói Naplót vezetnek. Másrészt az egyes szakértők részt vesznek a Felzárkózási kerekasztal ülésein egyrészről előadóként, másrészről tanácsadóként. Harmadrészt pedig a szakértők részt vesznek a projekt keretében megszervezett rendezvényeken és work shopokon, ahol actionlearning és csoportos coaching módszerrel gyakorlati problémák kerülnek feldolgozásra s ugyanezen alkalmakkor egyedi tanácsadási lehetőséget is biztosítunk a bevont települések képviselőinek.
21
2.4.2.
Felzárkózási Kerekasztal létrehozása és működtetése
A Zalaegerszegi Járás Felzárkózási Kerekasztal feladatai:
áttekinti a járás önkormányzatainak esélyegyenlőségi programjait és azok megvalósulását összehangolja a járásban tervezett intézkedéseket és fejlesztéseket
A projektbe bevont 46 települési önkormányzat mindegyike rendelkezik jelenleg a jogszabályokban előírt Esélyegyenlőségi Programmal, ennek valódi jelentősége azonban elsikkadt az adminisztratív megvalósítás kapcsán. A Kerekasztal elsődleges feladatának – ahogy a projekt egésze elsődleges feladatának – azon szemléletváltozás elérését tartjuk, melynek nyomán az egyes települési vezetők s rajtuk keresztül az általuk irányított apparátus érzékenyen és befogadóan, nem pedig adminisztratív teherként viszonyul az esélyegyenlőség témájához. Amennyiben ezen érzékenyítés bekövetkezik, az esélyegyenlőségi cselekedetek és teendők átkerülnek a jelenlegi probléma-fókuszból a megoldások és kitörési stratégiák repertoárjába, hisz itt elsősorban a települési versenyhátrányok kompenzálásának lehetőségeit s nem valamiféle szociális intézkedéscsomagot kell megvalósítani. E cél elérésének közvetlen eszköze a szakértői munkacsoport folyamatos, támogató munkája, valamint az egyes rendezvényeken egyrészről a más régiókból bemutatott jó gyakorlatok és azok adaptálható eredményeinek megismerése. Másrészt pedig az, hogy hasonló élethelyzetű települések hasonló státuszú vezetői találkoznak egymással, dolgoznak együtt, így a mindenhol vélhetően azonos formában felmerülő kérdésekre csoportos – ezáltal pedig egységes – megoldási javaslatok, vagy modellek születhetnek. A helyzetelemzés - brainstorming – megoldás-választás
–
finomhangolás
–
visszacsatolás
mechanizmusú
szakmai
problémamegoldás, mint a csoportos coaching legfontosabb eszköze, kiemelkedően hatékony az ilyen típusú problémák kezelésében. A folyamatot kísérő szakértők pedig megtehetik a szükséges szakmai beavatkozásokat, mediálhatnak, mentorálják a megvalósítást s a folyamatok végeredményeként olyan modelleket szintetizálnak, melyek aztán összehangolják a járásban megvalósítandó intézkedéseket és fejlesztéseket.
22
A Felzárkózási Kerekasztal munkájában részt vesznek:
a járás önkormányzatainak esélyegyenlőségi
az esélyegyenlőségi célcsoportokkal dolgozó főbb civil szervezetek képviselői, a helyi
programért
felelős tisztviselői,
nemzetiségi önkormányzatok delegáltjai, az érintett társadalmi csoportok képviselői.
továbbá állandó meghívottként a TKKI területi igazgatóságainak esélyegyenlőséggel foglalkozó szakértői, valamint a területileg illetékes kormányhivatal delegáltja.
Projektünkben 6 alkalommal tervezzük a Kerekasztal összehívását, amely üléseket irányított – az együttműködő települések vezetőinek igényei szerint meghatározott – témák szerint szervezünk meg:
1. Általános és települési közigazgatási folyamatok. Településmenedzsment. Az esélyegyenlőség helye a települési folyamatokban. A téma az együttműködő önkormányzatok vezetőinek határozott kérésére került be a tematikába. Elsődleges indoka, hogy a 2014-es önkormányzati választások után a települési testületek tagjainak közel 34%-a olyan szereplő, akinek nincs korábbi közigazgatási tapasztalata. Fontosnak tartjuk, hogy mind ezen képviselők, mind pedig a gyakorlattal már rendelkezők kézzelfogható s gyakorlati ismereteket kapjanak az államigazgatás, közigazgatás folyamatairól, a települések önszervezésének friss gyakorlatáról. Mindezen ismeretek pedig megalapozzák annak felismerését, hogy az esélyegyenlőség erősítésére fordított helyi erőfeszítések aktívan járulnak hozzá a települések versenyképességének, lakosságmegtartásának javításához.
2. Európai Uniós és állami településfejlesztési források. A települési hátrányok kompenzálása projektgenerálással. „Önellátó” település. Horizontális politikák. A Zalaegerszegi Járás településeinek fejlesztési forrásai jellemzően az Európai Unió által nyújtott támogatások terhére érhetőek ma el, így nélkülözhetetlen, hogy a települések vezetői átlássák a forráselosztás rendszerét és a pályázatokhoz jutás lehetőségeit. Fontos ugyanakkor a projektmegvalósítással kapcsolatos lényeges információk átadása is. E kettős ismeretrendszer, véleményünk szerint, képessé teszi a településvezetőket arra, hogy jól és felelősségteljesen döntsenek a pályázati lehetőségek körében, illetve megfelelően tudják a pályázatíró cégek ajánlatait értelmezni. Úgy véljük, hogy a projekt hatására kialakulhat egy olyan összetartó fejlesztési közösség a
23
résztvevő települések körében, ahol egymás jó gyakorlatait, tudását hasznosítva, sikeresen fejlődnek majd a települések.
3. Civil helyzetkép, együttműködések, érdekérvényesítés és civil szolgáltatások a települési
folyamatokban.
Önkormányzati
feladatok
„kiszervezése”
civil
szervezetekhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a települések lakosságmegtartó képességét, innovációs hajlandóságát erősen befolyásolják a helyben működő civil aktivitások. Ahol az önszerveződő közösségek jól működnek, ott ez a település stratégiai fejlesztésén is mély nyomokat hagy. A téma elsődleges célja, hogy jó példákat mutasson az önkormányzat-civilek együttműködési lehetőségeire és az erőforrások kölcsönös felhasználása eredményeként létrejövő fejlesztési potenciál kialakítására.
4. Települési versenyelőnyök, mag-kompetenciák, kiemelkedő erőforrások felmérése. Erőforrás-megosztás más településekkel, hálózati alapú partnerség. A stratégiai menedzsment által sikeres és példamutató modellként bemutatott szervezetközi együttműködések legtöbbje a szereplők erőforrás-, és tudásmegosztáson alapuló hálózati együttműködésén alapszik. E téma feldolgozása során arra bírjuk rá a résztvevőket, hogy feltérképezzék településük versenyelőny-kompetenciáit s ezekből a legfontosabb egyediségeket kiválasztva, azokat elérhetővé tegyék a partnereik számára. Egy-egy ilyen kompetencia lehet éppúgy valamely színpadtechnika, vagy jól teljesítő projektmenedzser. A települések ekként együttműködve jelentősebb külső erőforrások bevonása nélkül érhetnek el fejlődési eredményeket s egyúttal egységesednek a települési gyakorlatok és folyamatok.
5. Jó gyakorlatok. Sikeres települések modellértékű kezdeményezései. A téma során sikeres települések fejlesztési gyakorlatát, projektjeit mutatjuk be a Kerekasztal résztvevőinek. Olyan jó gyakorlatokat válogatunk, melyek eredményei adaptálhatóak a Zalaegerszegi Járás körülményeire.
24
6. Hátrányos helyzetű rétegek támogatása helyi eszközökkel. Közfoglalkoztatás. Gyermekek, nők, anyák, romák és a munkaerő-piac. Asszertív vezetés és erőszakmentes kommunikáció. A téma feldolgozásának elsődleges célja, hogy leszámoljon azzal a közkeletű hiedelemmel, miszerint a hátrányos helyzetűek a települési problémák részei. Célunk, hogy a települések vezetői a hátrányos helyzetűnek minősülő lakosokat inkább erőforrásnak tekintsék. Számos eredményes modell áll Magyarországon is rendelkezésre, ahol a hátrányos-helyzetűeket a probléma-fókuszból a megfelelő települési erőfeszítésekkel megoldás-fókuszba helyezték s így aktivizálták e csoportokat a közösség érdekében. Ez pedig a települések számára hosszú távú megoldásokat
kínálhat
mind
az
„élhetőség”,
lakosságmegtartás,
mind
a
közösségfejlesztés területén. Elegendő csak arra gondolni, hogy milyen eredményes lehet, ha egy település az elsődleges munkaerő-piacra visszatérni szándékozó, kisgyermekes anyákat a falubusz munkába járáshoz történő rendelkezésre bocsátásával (a gyenge közlekedési infrastruktúra helyi kompenzációja), vagy családi napközi működtetésével támogatja. Esetleg a faluház, IKSZT informatikai eszközpartján távmunka-lehetőséget biztosít a lakosok számára. Az egyes kerekasztal témák természetesen átfogó témajavaslatok jelenleg, amelyek a kerekasztal tagjainak igényei szerint változhatnak, bővülhetnek vagy specializálódhatnak.
2.4.3.
Action learning módszerű workshopok (rendezvények)
A workshopok elsődleges résztvevői köre azonos a Felzárkózási Kerekasztal tagjaival, ugyanakkor a tematikába illeszkedő külső szervezetek is meghívást kapnak a részvételre. Az Action Learning (akció tanulócsoport) módszer ötvözi a projekt mentoring, az egyéni coaching, a csoportos coaching és a vezetésfejlesztő tréningek technikáinak legjobban bevált módozatait. Az Action Learning a team coaching egy különleges fajtája, ahol a team tagjai ugyanannak a szervezeti projektnek vagy problémának a különböző szeletein dolgoznak s így – előzetes tudásuk s tapasztalatuk aktivizálásával – teljes új szempontú megoldásokat dolgozhatnak ki. Az Action Learning Team tagjai elsősorban együtt és egymástól tanulnak azáltal, hogy valódi problémákon dolgoznak, és a saját tapasztalataikra reflektálnak. Action Learning alapú problémamegoldó együttműködésekre ma a vállalati kultúrákban van csak példa Magyarországon, ugyanakkor úgy véljük, hogy ezen hatékony módszer
25
megismertetése az egyes települési képviselők számára is előnyökkel jár. Amint azt említettük, a projektbe bevont települések hasonló földrajzi és gazdasági környezetben, hasonló demográfiai mutatókkal igyekeznek talpon maradni, az azonos problémák pedig egyértelműsítik a modell értékű megoldások közös kidolgozásának lehetőségét. Az AL módszer pedig ennek leghatékonyabb módja, mivel itt a végső megoldásokat az érintettek s nem valamely tréner, vagy tanácsadó munkálja ki. Ennek következtében pedig az érintettek képesek lesznek a kidolgozott modellt, vagy megoldást azonnal a gyakorlatban alkalmazni, a járási folyamatok egységesednek, a közös munka és sikerek nyomán pedig egyrészről erősödik a települések közötti kohézió, másrészről a települési vezetők elköteleződnek a saját maguk által kidolgozott módszerek iránt. Az AL alapú workshopok tematikája a Felzárkózási Kerekasztal tematikáját követi, ennek megfelelően 6 workshop megszervezését tervezzük projektünkben. Egy-egy workshop tulajdonképpen a Kerekasztalok átfogó, elméleti javaslatokat is tartalmazó eredményeinek konkrét települési környezetbe történő, gyakorlati adaptációja. A munkába természetesen aktívan bekapcsolódnak a szakértői munkacsoport tagjai, de inkább csak mentorként s nem a megoldások letéteményeseiként. A résztvevők nagy száma miatt – egy AL team 8-10 résztvevőig képes hatékonyan működni – az aktuális témát szekcionálni fogjuk, ahol aztán résztémák szerint dolgozhatnak a projektben résztvevők, majd a workshop zárásaként az egyes megoldásokat megosztják egymással. Fontos, hogy úgy kívánjuk az egyes team tagokat felkészíteni, hogy képesek legyenek aztán saját megoldásaik szakértőjeként más települések problémamegoldó aktivitásaiban közreműködni. Ezzel gyakorlatilag létrehozunk egy olyan komplex tudásbázist, ami a projekttől függetlenül is aktivizálható s működőképes.
2.4.4.
Járási szintű „Esélyteremtő-programterv” elkészítése
A projekt során elkészítjük a Zalaegerszegi Járás „Esélyteremtő-programterv”-ét, amely megoldásokat kínál a projektbe bevont települések helyi esélyegyenlőségi programjaiban feltárt problémákra. Ennek megfelelően olyan „Esélyteremtő-programterv”-et készítünk, amelynek alapjául a Helyi Esélyegyenlőségi Programok szolgálnak, helyi együttműködésekre épül és kialakításában, megvalósításában a projektbe bevont (min.) 43 települési önkormányzat együttműködik,
közreműködik.
Az
„Esélyteremtő-programterv”-ben
a
Felzárkózási
Kerekasztalokon, workshopokon kimunkált modellek, megszerzett új tudás alapján a járás egészét érintő problémák komplex kezelésére teszünk javaslatokat. A programterv kidolgozása
26
két lépcsős folyamat, az első munkapéldányt – melynek kidolgozásában a Kerekasztal tagjai már eleve közreműködnek - a Kerekasztal elé terjesztjük, majd az esetleges módosítások alapján történő végleges dokumentumot a Kerekasztal elé terjesztjük elfogadásra. Az „Esélyteremtő-programterv”-et az együttműködő Türr István Képző és Kutató Intézetnek megküldjük.
2.4.5.
Végrehajtást segítő szakértő bevonása
A Pályázati útmutató választható tevékenységként sorolja fel a területi együttműködéshez, az „Esélyteremtő-programterv”kialakításához, illetve kapcsolódó, a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását segítő szakértő bevonását. Projektünk együttműködésen, hálózatos tudásmegosztáson alapul, így mind a projekttevékenységek során megújított helyi esélyegyenlőségi programok, mind az „Esélyteremtő-programterv” minden javaslata, intézkedése felé elkötelezettek lesznek a projektbe bevont személyek. Valamennyi projektelem elsődleges eleme, hogy a megszerzett ismeret, tudás, kompetencia azonnal alkalmazható legyen a települések hétköznapi életében. Mindkét tulajdonság azt jelzi, hogy a megfogalmazott aktivitások megvalósítására magas mértékben motiváltak lesznek a partner önkormányzatok képviselői, így e választható tevékenység számunkra nélkülözhetetlen. A megvalósítást segítő szakértőnek Zimborás Bélát, a projekt szakmai vezetőjét választottuk. Zimborás Béla aktív önkormányzati tisztviselőként a közigazgatási rendszerekben történő megvalósítás szakértője is egyúttal, így a partnerönkormányzatoknál felmerülő megvalósítási kérdésekhez proaktív támogatást képes nyújtani.
2.4.6.
Kutatási programok
A projekt megvalósítása során a helyi munkaerő-piac és a helyi gazdaság szereplőinek együttműködése, fejlesztési lehetőségei tárgyában két kutatási programot kívánunk lefolytatni. A kutatási témákat a projektbe szándéknyilatkozattal bevont települési önkormányzatok vezetőinek megkérdezése nyomán alakítottuk ki hat lehetséges témából választva. E lekérdezés eredményeként a kutatási témák a következők lettek:
”Munka és család összeegyeztethetősége gyesről, gyedről visszatérő nők körében" címmel kérdőíves lekérdezés a zalaegerszegi járás területén
27
"Közfoglalkoztatottak
elsődleges
munkaerő-piaci
integrálásának
lehetőségei"
- témában zalaegerszegi járás területén végzett mélyinterjús kutatás hátrányos helyzetű álláskeresők és foglalkoztató önkormányzatok megkérdezésével. Mindkét kutatás elsődleges célja, hogy olyan naprakész és pontos információkat tárjunk a projektbe bevont települési önkormányzatok vezetői, önkormányzati szakemberei elé, amely információk jelenleg nem állnak rendelkezésre. Jelenleg az elsődleges munkaerő-piacra visszatérni szándékozó, kisgyermekes anyák köréből nincsenek adatok, csupán korlátozott hatókörű felmérésekre és a Munkaügyi Kirendeltségek jellemzően szubjektív adatgyűjtéseire alapuló becslések. A kisgyermekes anyák jelentősen korlátozott módon képesek csak munkát vállalni, hisz a gyermek elhelyezéséről gyakran nehéz gondoskodniuk. E munkapiaci hátrányt ugyanakkor, a helyi, önkormányzatok által vezérelt aktivitásokkal kezelve, magasan motivált és a helyi aktivitásokba is jól bevonható, fiatal, jellemzően képzett csoport kapcsolódhat be a helyi gazdaságok vérkeringésébe. Hasonlóan égető s a településeken a gyakran legnagyobb foglalkoztatóként megjelenő közfoglalkoztatási programok, illetve az e programokban résztvevők munkaerő-piaci integrációja. A közfoglalkoztatottak gyakran tartósan álláskereső személyek, nem ritka az olyan eset, amikor a résztvevők 5-8 évnyi passzivitást követően kerülnek a program segítségével újra foglalkoztatott
szituációba.
Ennek
következtében
a
sikeres
reintegrációhoz
a
közfoglalkoztatottak munkakompetenciáit, társas kompetenciáit, munkához való viszonyát, kommunikációs készségeit, önállóságát éppúgy erősíteni kell, mint énképüket és magabiztosságukat. A közfoglalkoztatási programokban közvetlen vezetői szerepkör betöltők számára ugyancsak nélkülözhetetlen volna az e szerepre való felkészítés. Legalábbis a nem módszeres adatgyűjtésekből származó, helyi visszajelzések egyértelműen utalnak e jelenségekre. Ahhoz azonban, hogy járási szinten kezelhető, komplex fejlesztési programok kerülhessenek kidolgozásra, e vélelmezéseket pontos kutatási adatokkal kell megvizsgálni, alátámasztani, vagy korrigálni. E kutatási témánk e célt tűzte ki maga elé. A fentiekből következik, hogy mindkét témában primer kutatást kívánunk végezni, elsősorban kérdőíves lekérdezés módszerrel. Mivel a kutatások elsődleges célcsoportja éppúgy nem jelent kezelhetetlenül magas populációt, mint a közvetlen érintettek (önkormányzatok munkatársai, települési vezetők, művezetők stb.), nem kívánjuk egyik esetben sem a szegmentált fókuszcsoport módszerét követni, hanem teljes körű lekérdezésre törekszünk. Az adatok begyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges szakembergárda és informatikai háttér jelenleg is rendelkezésünkre áll.
28
A kutatások eredményeit a következőképpen tervezzük felhasználni s a projekt szempontjából aktívan alkalmazni:
A kutatási eredményeket a résztvevő települési vezetők elé tárjuk a projektben megszervezett rendezvények során, egyúttal közös válaszok kidolgozására motiváljuk a települési vezetőket.
A megszületett megoldási javaslatokat szinkronba hozzuk a helyi esélyegyenlőségi programokkal azok felülvizsgálata során, illetve beépülnek az akciótervekbe.
A kutatás eredményei és a megoldásokra vonatkozó komplex, járási szintű javaslatok a projektben megalkotandó Esélyteremtő-terv meghatározó részét fogják képezni.
A projekteredmények disszeminációja során a kutatási eredményeket publikáljuk és hozzáférhetővé tesszük.
3. A projekt ütemezése Projektünk megvalósítást 10 hónapra terveztük meg. A kezdő időpont: 2014. december 1. A záró időpont: 2015. szeptember 30.
Srsz.
Projekttevékenység Projektmenedzsment kialakítása
Kezdés
Befejezés
2014.12
2014.12
Projektmenedzsment tevékenység
2014.12
2015.09
Ütemterv felülvizsgálata és aktualizálása
2014.12
2014.12
Együttműködési megállapodások megkötése
2014.12
2015.03
2014.12
2015.01
2014.12
2015.01
1.Felzárkózási Kerekasztal
2015.01
2015.01
1.Felzárkózási Workshop
2015.01
2015.01
Szerződések megkötése, feladatok meghatározása
Partnerségi háló kialakítása Szakértői munkabizottság létrehozása Szerződések megkötése, feladatok meghatározása Felzárkózási Kerekasztal előkészítő tevékenység Projektmenedzsment, szakértők – látogatás/online kommunikáció a partner önkormányzatokkal
29
Szakértői tanácsadói szolgáltatások elindítása
2015.02
2015.02
Kutatási programok elindítása
2015.02
2015.02
2.Felzárkózási Kerekasztal
2015.03
2015.03
2.Felzárkózási Workshop
2015.03
2015.03
3.Felzárkózási Kerekasztal
2015.04
2015.04
3.Felzárkózási Workshop
2015.04
2015.04
Szakértői tanácsadói szolgáltatások – első összegző 2015.04
2015.04
jelentés Kutatási programok – első összegző jelentés
2015.04
2015.04
Partner önkormányzatok HEP felülvizsgálata
2015.03
2015.04
4.Felzárkózási Kerekasztal
2015.05
2015.05
4.Felzárkózási Workshop
2015.05
2015.05
5.Felzárkózási Kerekasztal
2015.06
2015.06
5.Felzárkózási Workshop
2015.06
2015.06
6.Felzárkózási Kerekasztal
2015.08
2015.08
6.Felzárkózási Workshop
2015.08
2015.08
Zárórendezvény
2015.09
2015.09
Kiegészítő ismeretterjesztő, információs tevékenység 2015.05.
2015.09.
HEP-ek összefoglaló jelentése Esélyteremtő Programterv készítési ütemtervének megalkotása
Esélyteremtő Programterv első verzió tárgyalása
Esélyteremtő Programterv elfogadása Szakértői tanácsadó szolgáltatások beszámoló Kutatási programok beszámoló
(3 alkalommal)
30
4. A projektben vállat indikátorok bemutatása 4.1. Kötelező indikátorok
Indikátor neve
Együttműködési megállapodások száma
Mértékegység (fő,db,stb.)
Kiindulási érték
Megvalósítási időszak változásainak értéke
2014.okt.
2015.aug./szept.
pályázat benyújtásakor
pályázat befejezésekor
0
5
0
6
db
Felzárkózási kerekasztal üléseinek száma (járási szintű)
db
Elkészült programterv száma (járásonként) Határidő: 2015.08.30.
db
0
1
Megtartott rendezvények száma
db
0
6
A rendezvényeken résztvevők száma
fő
0
35
Kiindulási érték
Megvalósítási időszak változásainak értéke
2014.okt.
2015.szept.
pályázat benyújtásakor
pályázat befejezésekor
4.2. Opcionális indikátorok
Indikátor neve
Mértékegység (fő,db,stb.)
Bevont szakértők száma
fő
0
5
HEP-ben megfogalmazott, megvalósított ismeretterjesztő, tájékoztató tevékenységek száma
db
0
3
31
1. SZ. MELLÉKLET Tisztelt Körjegyző Asszony/Úr! A Kormány az Államreform Operatív Program 2011-2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozatában nevesítette a „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című egyfordulós pályázati konstrukciót (ÁROP-1.A.3-2014). A Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága az így kapott felhatalmazás alapján 2014. augusztus 4-én pályázatot írt ki. A pályázati konstrukció olyan modell jellegű együttműködési programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékhely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával. A pályázat keretében konkrét, jól körülhatárolható fejlesztési intézkedések végrehajtására nyílik lehetőség a járásszékhely települések önkormányzatai számára. A pályázati konstrukció keretében kizárólag a járásszékhely települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. Csak olyan járásszékhely önkormányzat pályázhat, amely rendelkezik hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal (HEP), továbbá a járási szintű felzárkózási kerekasztal munkájában résztvevő önkormányzatoknak is rendelkezniük kell hatályos HEP-el. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, illetve a zalaegerszegi járás valamennyi települése szintén rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. A projekt megvalósítása 2015. szeptember 30-ig tarthat. A pályázatot benyújtónak vállalni kell, hogy a járási szintű együttműködések erősítése céljából a járásszékhelyhez tartozó összes önkormányzatot tájékoztatja az együttműködés lehetőségéről, és biztosítja a részvételi szándékot jelző önkormányzat bevonását a végrehajtás során. A zalaegerszegi járás esetében legalább 42 (a járáshoz tartozó települések 50%-a) önkormányzat bevonása kötelező. A pályázathoz csatlakozni szándékozó településeket költség nem terheli, a pályázat benyújtását és megvalósítását a projektgazda (4 fő szakmai megvalósító) végzi. A fentiekben leírtak alapján kérem Önt, szíveskedjen a körjegyzőséghez tartozó települések polgármestereit tájékoztatni erről a kivételes lehetőségről. A csatlakozni kívánó települések szándékukat a mellékelt szándéknyilatkozat kitöltésével szíveskedjenek jelezni. Kérem Önt, a települések nyilatkozatait aláírás után a
[email protected] e-mail címre küldjék meg, legkésőbb 2014. szeptember 18. napig. További információt az alábbi elérhetőségen tudunk adni: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lu. 17-19. Zimborás Béla Humánigazgatási osztály osztályvezető-helyettes Elérhetősége: 06/92/502-191/212 mellék Zalaegerszeg, 2014. szeptember 02. Balaicz Zoltán sk. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város alpolgármestere
32
2.SZ.MELLÉKLET
33