Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék
SZAKDOLGOZAT A többcélú kistérségi társulás intézménye a sátoraljaújhelyi példán keresztül
Név: Sápiné Trembulyák Tünde
Konzulens: dr. Bodnár Norbert egyetemi tanársegéd
igazgatásszervező levelező tagozat
Miskolc 2013
University of Miskolc Faculty of Law Department of Public Administration Law
Final thesis The Institution of a Multipurpose Micro-region Association through the Sátoraljaújhely Example
Name: Sápiné Trembulyák Tünde
Tutor: dr. Bodnár Norbert
BA in Public Administration Management
assistant lecturer of university
Part-time Course
Miskolc 2013
2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés....................................................................................................................... 5 II. A közigazgatás fejlődésének történeti áttekintése ..................................................... 6 2.1. A kistérség kialakulásának története .................................................................... 8 2.2. A kistérségek jelentősége ..................................................................................... 9 2.3. A kistérség az Európai Unióban ................................................................. 11 2.4. A kistérség fogalmi meghatározása ............................................................ 12 2.5. Együttműködések és a társulási formák rendszerezése .............................. 14 2.5.1. Körjegyzőség ........................................................................................... 16 2.5.2. Hatósági igazgatási társulás ..................................................................... 17 2.5.3. Intézményi társulás .................................................................................. 18 2.5.4. Társult képviselő-testület ......................................................................... 20 2.6. A társulás által ellátandó feladatok ............................................................. 20 2.7. A kistérségi társulások létrehozása, szervezete .................................................. 21 2.7.1. A többcélú kistérségi társulások kialakulása .................................................... 21 2.7.2. A többcélú kistérségi társulások szervezete ..................................................... 25 III. Sátoraljaújhelyi Kistérség bemutatása...................................................................... 26 3.1. Sátoraljaújhely elhelyezkedése, térszerkezeti jellemzői...................................... 26 3.2. A térség általános jellemzői országos viszonylatban .......................................... 29 3.3 . Sátoraljaújhely kistérségi szerepe....................................................................... 30 3.4. A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása működése ..................... 32 3.4.1. A társulás költségvetése, gazdálkodása ................................................... 33 3.4.2. A munkaszervezet működése................................................................... 35 3.4.3. A társulás keretében működő bizottságok ............................................... 36 Közoktatási Társulási Bizottság ......................................................................... 37 Pénzügyi Bizottság ............................................................................................. 38 Előkészítő Bizottság ......................................................................................... 38 3.5. A társulás tevékenységrendszere ............................................................... 39 3.6. A társulás feladatainak megvalósulása a gyakorlatban.............................. 41 3.6.1. Közoktatási feladatok ellátása ................................................................. 41 Az oktatási intézmények finanszírozása a társulási formában ...................... 42 3.6.2. Pedagógiai szakszolgáltatási feladatok ellátása....................................... 46 3.6.3. Szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása ........................................... 47 3
Házi segítségnyújtás ........................................................................................... 48 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás .................................................................. 51 Támogató Szolgálat ............................................................................................ 52 Családsegítő szolgáltatás .................................................................................... 53 Gyermekjóléti Szolgálat ..................................................................................... 53 3.6.4. Belső ellenőrzés ...................................................................................... 55 3.6.5. Területfejlesztés........................................................................................ 56 3.6.6. Mozgókönyvtári szolgáltatás .................................................................... 58 IV. Összegzés ................................................................................................................. 59 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 62 FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................... 64 JOGSZABÁLYOK......................................................................................................... 66
4
I. Bevezetés Az államigazgatás minden korban meghatározó szerepet játszott, játszik és játszani fog. Akik figyelemmel kísérik a napi államigazgatásban bekövetkező változásokat, érzékelhetik, hogy a közigazgatás átalakulása minden kormány számára kiemelten fontos. Így volt ez korábban is és nem utolsó sorban a 2010-ben alakult új kormány is az igazgatási folyamatok átalakítását meghatározó fontosságúnak tartja. Ez is jelzi, hogy a közigazgatás szerepe a mindenkori kormányzati elképzelések mentén alakul, és számomra is izgalmasabbá teszi a választott témámat, a helyi igazgatásban megvalósult társulási formák vizsgálatát.
Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. Ez még inkább tág teret adott az ország versenyképességének javításában. Lehetőséget kapott hazánk is arra, hogy az unió által kiírt pályázatokon részt vegyen, részesüljön a kiírt támogatásokból. Mindezek arra késztették Magyarországot, hogy új rendszereket dolgozzanak ki, illetve a meglévőket szükség szerint alakítsák át, reformálják meg.
Magyarország és az Európai Unió közti társfinanszírozás lebonyolítására a kormány létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben kiemelten kezelte a közigazgatási rendszer megreformálását. Ennek egyik meghatározó eleme volt a kistérségi társulások kialakítása.
A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztésistatisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja.1A területfejlesztésistatisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.
1
A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet 1. § (1)
5
Ennek ismeretében választottam szakdolgozatom témájául a kistérség jelentőségének bemutatását a sátoraljaújhelyi kistérségen keresztül. Szakdolgozatom témája a helyi igazgatásban megvalósuló, illetve megvalósult társulási formák.
Természetesen az új kormányzati elképzelések 2013. január elsejétől ismételten átalakították a társulásokat, mivel ezek jelentős része már megszűnt, illetve 2013. július 30-ig működik a korábbi formában. Szakdolgozatomban arra keresném a választ, hogyan képesek a helyi önkormányzatok feladataik ellátására, a törvények által kínált lehetőségek, így a társulások révén. Vajon eredményes megoldást nyújtanak e minden tekintetben ezek a lehetőségek?
A témaválasztásban fontos szerepet játszott továbbá, hogy személyes tapasztalattal rendelkezem a sátoraljaújhelyi kistérségben élő emberek mindennapi problémáiról, a térség előnyeiről, hátrányiról. Köztudott, hogy az elvándorlás, a munkanélküliség leginkább az észak-magyarországi területeket sújtja. Ehhez nagymértékben hozzájárul az infrastruktúra korszerűtlensége, a befektetések hiánya, a szolgáltatások alacsony színvonala. Ugyanakkor a térség páratlan természeti adottságokkal, ásványkincsekkel rendelkezik, melyek megfelelő kiaknázása hozzájárulhat az északi országrész fejlődéséhez.
A térségben lévő önkormányzatok még időben felismerték az összefogás lehetőségét és szükségességét, életszínvonalának
mely
nélkülözhetetlen
növekedéséhez,
az
itt
munkahelyek
élő
emberek
teremtéséhez,
boldogulásához, a szolgáltatások
színvonalának emelkedéséhez. Ez a mai kormányzati folyamatok átalakításának rendszerében még izgalmasabb kérdéssé válhat.
II. A közigazgatás fejlődésének történeti áttekintése A mai értelemben vett közigazgatási formáról – amikor az állandó hivatalnoki rendszer hasonló ügyek intézését azonos módon, jogi szabályozottság keretében végezte hazánkban a XVIII. század elejétől beszélhetünk. Ennek alapjait Mária Terézia és II. József államszervező tevékenységei alapozták meg, ettől az időtől ismerjük az állami
6
tisztviselők fogalmát, akik a közhivatali munkát választották életpályaként.2 A XIX. században a helyi önkormányzatok feladatait egyrészt a vármegye, mint területi önkormányzat, másrészt a törvényhatósági jogú város látta el. A XIX. század végére a területi önkormányzatok legkisebb egységei a községek voltak. A korabeli magyar közigazgatási rendszer összhangot biztosított az önkormányzati és államigazgatási feladatok között. Az 1949-ben elfogadott Alkotmány az államhatalom egységét vallotta, és felszámolta korábbi polgári államban kialakult önkormányzati rendszert. Az Alkotmány szerint valamennyi igazgatási területen tanácsok működtek. A tanács és szerveinek működése igazodott a települések rendszeréhez, valamint az állam területi tagozódásához. A szétaprózódott települési igazgatás hamarosan bebizonyította, hogy működtetése, irányítása nehézkes. A tanácsi rendszer demokratizálását jelentette 1971-ben a járási tanácsok, majd később a járási hivatalok megszűnése.
Az 1980-as években a tanácsrendszer szervezete,
átalakítása felgyorsult. 1983. december 31-ével megszűntek a járási hivatalok, amely egyben a járásnak, mint állami területi egységnek a megszűnését is jelentette. A volt járások szerepét a városok vették át, az úgynevezett városkörnyéki igazgatási rendszer kialakításával egy időben. Ezen igazgatási forma a rendszerváltásig működött.
A
rendszerváltást követő években a piacgazdaságra való áttérés nagy feladatokat hárított a közigazgatási struktúra átalakítására, amelynek egyik legfontosabb eredménye az 1990. évi LXV. Önkormányzati Törvény( Továbbiakban: Ötv.).3 A magyar önkormányzati rendszer kialakításával a rendszerváltás, a demokratikus jogállam egyik alapintézménye jött létre. Minden település jogosult lett saját képviselőtestületet és polgármestert választani, azaz minden település önálló önkormányzattá vált. Az önkormányzatok alkotmányos jogként kapták meg a lehetőséget községük közigazgatásának, fejlesztésének, helyi társadalmának megszervezésére. Az alkotmányos rendelkezések értelmében az önkormányzás lényegében nem más, mint a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság 2 3
Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában. Századok, 1960. 1990. évi LXV. Önkormányzati Törvény
7
érdekében való gyakorlása. A hazai önkormányzatiság 1990-ben kialakított rendszere a települési autonómiát és egyenlőséget helyezte a középpontba. Az új helyzet miatt az egyes önkormányzatok terhelése eltérő volt, amely sok feszültséget generált. Az Ötv. első átfogó módosítására 1994-ben (1994.évi LXIII. tv.) került sor. A módosítás célja az volt, hogy önállóbban, eredményesebben, kevesebb belső feszültséggel működjenek az önkormányzatok.
Az
önkormányzati
rendszer még eredményesebb
működése érdekében
több
modernizációs törekvésre került sor. A modernizáció lényegi eleme a hatékonyság fokozása volt. Ennek egyik legcélszerűbb módja a térségi szemléletet igénylő feladatok kistérségben
történő
ellátása.
Az
alacsony
lélekszámú,
gazdaságilag
kis
teljesítőképességű települések fejlődése szempontjából alapvető feltétel, hogy a települési önkormányzatok között kialakuló együttműködés mennyire képes a jövőben megerősödni. A reform azt célozta meg, hogy a több tevékenységi területre kiterjedő, átfogó jellegű, települések közötti kooperációk intézményesített keretek között fejlődjenek, s kialakuljanak azok a szervezeti, ellátási, igazgatási egységek, amelyek a térségi tervezés és fejlesztés, a hatósági ügyintézés és közszolgálat súlyponti tényezőjévé válhatnak. A kistérségi önkormányzati feladatokat törvényben nevesített, új társulási forma, a többcélú kistérségi társulás látná el.
2.1. A kistérség kialakulásának története
A kistérségi szint hazánkban csupán statisztikai és nem közigazgatási alapon került kijelölésre. A mai kistérségek alapjául a járási rendszer szolgált, amely adminisztratív, igazgatási funkciókkal bírt. Az 1950-es Tanácstörvény alapján a járásokban tanácsok működtek a megyei tanács felügyelete alatt. 1971-ben ezeket a tanácsokat járási hivatalokká alakították át. 1970 és 1984 között jól működött a járási hivatali rendszer, amely elsősorban az államigazgatási feladatok színtere volt. A tanácstörvény alapján ismertek voltak a testületeket érintő úgymond társulási formák is, mint például a közös községi tanács. 1994. január elsején lépett hatályba a Központi Statisztikai Hivatal kistérségi besorolása, mely a magyarországi településeket 138 statisztikai kistérségre osztotta.
8
A besorolás elsősorban a statisztikai adatgyűjtési szempontokat tükrözte, bár természetesen
számot
vetett
földrajzi,
gazdasági-társadalmi
és
közigazgatási
szempontokkal is. Az egyes települések olyan kistérségekbe szerettek volna kerülni, ahol a legnagyobb lehetőséghez jutnak a különféle támogatások területén, s ezt a törekvésüket kellő intenzitással támasztották alá a különféle történelmi, gazdasági és egyéb szempontokkal. Így a kialakult kistérségi besorolást már három év múlva módosították és 150 statisztikai kistérséget alakítottak ki. Az így létrehozott rendszer 2003-ig változatlan formában létezett, majd a későbbi módosítást követően folyamatosan növekedett a kistérségek száma. 4 1.ábra Magyarország jelenlegi kistérségei5
2.2. A kistérségek jelentősége A rendszerváltást követően a tanácsrendszert felváltotta a helyi önkormányzatiság. A magyar önkormányzati rendszer kialakításával
a rendszerváltás, a demokratikus
jogállam egyik alapintézménye jött létre. Az alkotmányos rendelkezések értelmében az önkormányzás lényegében nem más, mint a helyi közügyek önálló, demokratikus 4
Kovács Flórián László: A kistérségek szerepe a területfejlesztésben Területi Statisztika, 2004/5.p407-414 www.localmonitoring.eu/pub/nagyvaros.../Esettanulmany_I.pdf 5
http://www.terport.hu/kistersegek/magyarorszag-kistersegei 2012-04-03
9
intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A hazai önkormányzatiság 1990-ben kialakított rendszere a települési autonómiát és egyenlőséget helyezte a középpontba. Az új helyzet miatt egyes önkormányzatok terhelése eltérő volt, amely sok feszültséget generált. Ebben a helyzetben egyre inkább a középpontba kerültek a kistérségek. Legalább három fontos tényezőre vezethető vissza a kistérségi szerep növekedése. Ezen tényezők a következők: •
1990-ben alakultak meg az önkormányzatok, melyek hosszabb ideig saját belső
problémáikkal voltak elfoglalva. Eufória és bizonyos területeken –elsősorban az infrastruktúra terén- látványos fejlődés volt tapasztalható, de mindezek mellet ott volt egy komoly probléma is.
Dezintegrálódás volt megfigyelhető e területi igazgatás
viszonylatában, a túlzott települési autonómiát támogató jogalkotás miatt. Kiderült, hogy a szétaprózódott önkormányzati rendszer az ellentétes érdekek miatt hossz távon nem tartható fent. A rendszerváltás után ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések. •
A másik ok az uniós csatlakozással függ össze, mely megerősítette a régiók
létrehozásának szándékát.
A csatlakozás a kistérségi együttműködésnek kiemelt
jelentőséget ad, nem beszélve az intézményrendszer korszerűsítéséről. Fontos még megemlíteni, hogy a forrásoknak a közösségi követelményekkel szinkronban kell lenniük, ily módon kell azokat hasznosítani. 6 •
A harmadik tényező: az önkormányzatok által elsősorban területfejlesztési céllal,
meghatározott célok elérése, feladatok ellátása érdekében létrehozott társulások áttekinthetetlenné váltak. Nem megfelelően szolgálták már a gazdaságosságot, az eredményességet, a hatékonyságot és szakszerűséget. Így a rendszer kezelhetetlenné vált a kormányzat számára. Az okok elsősorban a párhuzamosságok és a koordinációk hiányában voltak fellelhetőek. Bizonyos esetekben például problémát jelentettek az önkormányzatok területfejlesztési társulásai is, mivel néha megyehatárokat léptek át, tagjaik több, hasonló célú társulásnak is tagjai voltak. Ezen problémák megoldására született meg a kistérségi rendszer intézményesítése. Így a kistérségek biztosítsanak.
alkalmasak Valamint
lettek
arra,
hatékony
hogy
keretet
államigazgatási feladatok összehangolására.
10
közszolgáltatásokat teremtsenek
a
térségi
szinten
területfejlesztési
és
A fent felsoroltakat figyelembe véve a kormány 2003-ban határozatot fogadott el a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban. A korszerűsítésről szóló 2198/2003. (IX.1.) kormány határozat a következő legfontosabb célokat fogalmazta meg: •
minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi szolgáltatásokat;
•
csökkenteni kell a területi és társadalmi egyenlőtlenségeket;
•
meg kell teremteni a szükséges feltételeket az uniós források maximális kihasználása érdekében;
•
a társadalmi erőforrások megfelelő fejlesztésének segítségével meg kell alapozni az uniós versenyképességünket;
•
a szolgáltatások emelésére úgy kerüljön sor, hogy a gazdasági szempontok érvényesítésével lényeges mértékű többletráfordítás ne keletkezzen.
A fent felsorolt célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat határozta meg: •
a központi kormányzati feladatok lehetőségek szerinti decentralizációja;
•
a jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása;
•
fejlesztési régiók kialakítása;
•
az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése.
Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre épült: 1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése); 2. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése; 3. A területfejlesztés modernizálása; 4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás megalkotása. 7
2.3. A kistérség az Európai Unióban Az Európai Unióba való belépés megkívánta a fejlődés újragondolását. Azt, hogy megújítsák a jogi szabályozást azért, hogy a térségi feladatellátás biztosított legyen. Hiszen az Európai Unió csak áttekinthető rendszereket tud fejleszteni, támogatási politikájába bekapcsolni. Az unió ugyanis alapelveiből adódóan nagy önállósággal 6
Infokommunikációs szolgáltatások demokratizmusa A kistérségi feladatellátás rendszerének eközigazgatási /e-ügyintézési perspektívái Századvég alapítvány 2009. 18. o. 7 A kistérségek szerepe ( a Nemzeti Fejlesztési Tervben), a kistérségi programok hatékony kommunikációja http://elib.kkf.hu/edip/D_13689.pdf 2012-04-26
11
ruházza fel a tagországokat a területi közigazgatás és a települési együttműködés területén. A támogatási jogosultságok meghatározása szükségessé tette az egységes statisztikai rendszer alkalmazását. Ez a Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúráján, az ún. NUTS rendszeren nyugszik.
A térségek statisztikai célú lehatárolásának az unió regionális politikája szolgáltatta. A támogatásra szoruló térségek körének meghatározásához, a támogatások hatásának méréséhez szüksége volt az egységes területi beosztásra. A NUTS- rendszer a közösségi politika szintjén a strukturális alapok 1988-as szabályozásakor jelent meg, jogi szintre emelése pedig 2003-ban történt meg. A NUTS célja a regionális statisztika összeállítása és a területi harmonizációja, amely a regionális gazdasági számítások és a közösségi felmérések alapját jelenti.
A NUTS öt szintet különböztet meg, ezekből az első három szint a regionális szint. A tagországonként nagyon színes képet mutatnak megnevezésben, méretben, számban, valamint hatáskörben. Magyarországon az 1. szint maga az ország, a 2. szint a statisztikai régió, a 3. pedig a 19 megye, valamint a főváros. Az Európai Unióban a NUTS 4. szint felel meg a magyar kistérségi rendszernek. Végül a NUTS 5 a települések szintje.
A kistérségi rendszert az uniós meghatározás alapján a NUTS 4-es szint jelöli. A tagállami szabályozás között azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A kistérségi szint a legtöbb országban csak területi-statisztikai dimenzió, az önkormányzati társulások sok helyen nem jelennek meg önálló közigazgatásként. Az unió tagállamaiban a kistérségi együttműködési formák széles köre megtalálható.
2.4. A kistérség fogalmi meghatározása A kistérségek rendszere az ország egész területét átölelő rendszer. A kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérséghez 12
tartozhat. A kistérséggel, mint fogalommal sem az Alkotmányban, sem az Ötv.-ben nem találkozhatunk.
Ezen
fogalom
meghatározása
a
területfejlesztésről
és
a
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény8 a ( Továbbiakban: Tftv.) szerinti meghatározás alapján vált ismeretessé: „ kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység; egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő,egymással határos települések összessége;”9 Ezen megfogalmazást a 2011. évi CXCVIII. törvény 39. § (1) a). pontjában hatályon kívül helyezték. A kistérségek a legnagyobb „közigazgatási egységek”, amelyek még helyi szinten is átláthatók, kezelhetők, elfogadhatók, amelyek még alkalmasak az emberi, személyes kapcsolatokra építve megvalósítani egy közösség szociális, oktatási stb. problémáit, ha biztosítanak hozzá megfelelő anyagi forrásokat.
Kiemelt jelentőségét a feladatnak az is mutatja, hogy igényként jelent meg a kistérségek települései, intézményei körében az együttműködés szervezett keretek között történő megvalósítása. A helyi problémák közösek, megoldásuk legkönnyebben közösen, helyben valósítható meg.
A kormányzati törekvések, és a helyi igények szerencsés találkozásán túl kiemelt jelentőségét az is jelzi a kistérségi együttműködések, intézményi társulások létrehozásának, hogy mindezek, az Európai Uniós alapelvekkel és törekvésekkel harmonizálnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv és ezen belül a Regionális Fejlesztési Terv stratégiai célkitűzései pedig EU-s támogatásokkal kistérségi összefogás mellett lényegesen könnyebben valósulhatnak meg.
A közigazgatási kistérség a legalapvetőbb gazdasági, közszolgáltatási, igazgatási kapcsolatfajtákat fogja át. A kistérség azonban nem önálló közigazgatási szint, hanem tudatosan szervezett keret a települések közötti együttműködésre, a térséget összekapcsoló feladatok teljesítésére. A többcélú kistérségi társulás létrehozásának 8 9
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5.§ h) bek.
13
feltételeit , a térségi együttműködést igénylő egyes feladatokat és hatásköröket a 2004. évi CVII. Törvény tartalmazza.10
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2004. november 2-án elfogadta azt a javaslatot, mely lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára a szorosabb együttműködést többcélú kistérségi társulás formájában. Ezáltal biztosítottnak látszott a térségi, intézményi összefogás, az összehangolt szakmai munka, a szellemi és anyagi erőforrások koncentrálása, amely az egyik legfontosabb dolog annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalú közszolgáltatás illessen meg minden állampolgárt. A 2004. évi törvény hatályba lépésével meghatározóvá vált a magyar közigazgatás történetében. A
közigazgatási
rendszer
széttagoltsága
és
koordinálatlansága,
valamint
az
önkormányzati feladatok differenciálatlan telepítése az önkormányzatok egyenlőtlen terheléséhez vezetett. A kistérségeknek feladata a szolgáltatások területén kiegyenlítő szerep ellátása, hogy az állampolgárok közel azonos színvonalon részesülhessenek azokból a szolgáltatásokból, amelyekhez jelenleg egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán jutnak hozzá; illetve szakszerűbb, összehangoltabb és gazdaságosabb ellátás valósuljon meg.
2.5. Együttműködések és a társulási formák rendszerezése Az önkormányzati társulások az önkormányzatok olyan együttműködése, amely önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása érdekében írásban rögzített, jogszabályban meghatározott feltételek szerint működik.
Az önkéntes és szabad társulás a helyi önkormányzatok alkotmányos alapjoga. Az Ötv. 1. § (6) bek. c) pontja alapján a helyi önkormányzat a törvény keretei között "szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe."11 10 11
2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2.§ (1). bek. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról ( Ötv.) 1. § (6) bek. c)
14
Tehát a helyi önkormányzatok képviselő testületei •
önkéntes és szabad elhatározásból,
•
az egyenjogúságuk tiszteletben tartásával,
•
kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján,
•
írásbeli megállapodással,
•
önkormányzati, valamint államigazgatási feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulást hozhatnak létre.
Megállapodás köthető határozott és határozatlan időre, továbbá feladat megvalósítására és feltétel teljesítésére.
A társulás az önkormányzatok kapcsolatainak intézményesült módja meghatározott feladatok megoldására. Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet. A társulási megállapodást a polgármesterek írják alá, amikor azonban államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg, akkor a jegyző is aláírja, miután ő a feladat, hatáskör címzettje.
Az 1990. évi LXV. Törvényben ( Ötv.) nevesített társulási formák a következők: •
körjegyzőség,
•
hatósági igazgatási társulás,
•
intézményi társulás,
•
társult képviselő-testület.
A társulásoknak ezen törvényben nevesített formáin kívül más formái is lehetnek, ez nem jelent formakötöttséget, mivel a törvény szerint a társulásnak együttműködésnek más formái is lehetnek.
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény12 (Továbbiakban: Ttv.) keretjelleggel rögzíti a helyi önkormányzatok
12
1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről
15
társulásainak alapvető szabályait, a társulási típusok tartalmi, formai kellékeit, lehetőséget teremtve a speciális együttműködési szempontoknak, illetve tág teret engedve a képviselő-testületeknek a megállapodásra.
Nemcsak a települési önkormányzatok társulhatnak egymással, hanem a megyei önkormányzatok is. Társulásra lehetőség van települési és megyei önkormányzatok között is. Ezt külön megerősíti az Ötv. 6. § (3) bekezdése,13 amely szerint a megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek.
Az ország területén a legjellemzőbbek a község-község kapcsolatok. Elsősorban a szomszédos községek szoktak szövetkezni, különösen az olyan alapszolgáltatásokra, mint az oktatás, nevelés, egészségügyi ellátás, szociális gondoskodás. A társuló partnerek szolgáltatásonként eltérőek is lehetnek.
2.5.1. Körjegyzőség Az Ötv. társulási fejezetében szerepel a körjegyzőség is, hiszen ez is speciális társulás, mert körjegyzőség létrehozásával abban állapodnak meg a testületek, hogy közösen működtetnek polgármesteri hivatalt, illetve az azt vezető körjegyzőt közösen foglalkoztatják. Nyilvánvaló, hogy e forma is rendkívül fontos, hiszen a települések jelentős része önállóan nem képes olyan szakképzett ügyintézőket foglalkoztatni, akik ellátják az önkormányzati és az államigazgatási ügyek előkészítését, illetve végrehajtásuk szervezését. Tekintettel a polgármesteri hivatal komplex feladatkörére a körjegyzőség működtetése mind az önkormányzati, mind az államigazgatási feladatok területén elősegítheti a
13
•
feladatok szakszerűbb ellátását;
•
az anyagi erőforrások gazdaságosabb felhasználását;
•
a tárgyi, elhelyezési, technikai feltételek jobb kihasználását;
•
ésszerűbb munkamegosztást;
Ötv. 6. § (3) bek.
16
•
mindezek által a polgárok minél színvonalasabb,
gazdaságosabb
kiszolgálását.
A körjegyzőség, mint társulási formáció létrehozására vonatkozó jogszabályi felhatalmazása szerint az Ötv. 39. §-a14 alapján az ezer főnél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek – a települések lakosságszámával arányos költségviselés mellett – körjegyzőséget alakíthatnak és tarthatnak fenn.
2.5.2. Hatósági igazgatási társulás A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási ügyfajták szakszerű intézésére hozhatják létre. A hatósági igazgatási társulás feladata az egyes államigazgatási ügyfajták szakszerű intézése. Olyan államigazgatási ügyek vihetők be a társulásba, amelyekben a hatáskört gyakorló szerv (általában a jegyző) – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 3. § (3) bekezdésének megfogalmazása szerint15 – az ügyfél számára jogot, kötelezettséget állapíthat meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet. Ezen ügyek köre rendkívül széles és nyilvánvaló, hogy kis létszámú (2-3 fős) polgármesteri
hivatalokban
nem
alakítható
ki
az
a
szakmailag
indokolt
munkamegosztás, amely lehetővé tenné, hogy egy ügyintéző legfeljebb 2-3 ügycsoporttal foglalkozzon. Egyes ügyfajtákban a kis számú előfordulás miatt nem alakul ki a megfelelő rutin sem. Ezért a szakszerű ügyintézés biztosításának egyik lehetséges megoldása a hatósági igazgatási társulás létrehozása, amely irányulhat egy ügycsoportra, de magában foglalhat többet is. A hatósági igazgatási társulás a szakmaiság színvonalának emelése mellett lehetővé teszi a rendelkezésre álló munkaerő, illetve adminisztrációs háttér hatékonyabb kihasználását is, ezáltal költségcsökkentő tényező is. A hatósági igazgatási társulás előnyei: •
a szakértelem biztosíthatósága;
•
a helyettesítések rendjének ésszerűbb megszervezése;
14
Ötv. 39. §
15
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 3. § (3) bek.
17
•
a technikai apparátus racionalizálhatósága.
A képviselő-testületek a legáltalánosabban kétféle hatósági igazgatási társulásban vehetnek részt: •
ahol a társulás készíti elő a döntéseket, de a határozatot a jegyző helyben, maga adja ki;
•
az előkészítés és a döntés is a társulásban történik.
A társulás vezetője köteles: •
elkészíteni a megállapodó felek testületi előterjesztéseit,
•
megjelenni a megállapodó partnerek testületi ülésein, s ott a feladatkörébe tartozó ügyekben megadni a szükséges felvilágosítást.
A társulásban résztvevő önkormányzatok tisztségviselői összehangolják a szakigazgatási tevékenység irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos munkájukat. 2.5.3. Intézményi társulás A társulás feladata a két vagy több települést ellátó, egy vagy több intézmény közös alapítása, fejlesztése és fenntartása. Az önkormányzati rendszer kialakulása után e társulásoknak volt a legnagyobb jelentősége, hiszen a közös tanácsok megszűnése után több, közös feladat ellátását szolgáló intézmény került közös önkormányzati tulajdonba. Másrészt a kis települések jelentős részében a szolgáltatást igénybe vevők alacsony száma miatt gazdaságtalan önálló intézmények fenntartása, illetve az önállóság a szakmai színvonal rovására megy. A szabályozás szerint az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények
fenntartásához
az
érdekelt
képviselő-testületek
a
településük
lakosságszámának arányában járulnak hozzá. Kétségtelen, hogy ezen társulások működése erősíti leginkább a térségi szemléletet, hiszen egyes helyeken a feladatrendszert közösen átgondolva alakították ki a települések intézményrendszerüket, sokszor egy nagyobb településre alapozva azt. 18
Az intézményi társulás életre hívásához nyújt segítséget a települési önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16(Továbbiakban: Ttv.), amely részleteiben meghatározza a társulási megállapodások típusait és annak főbb tartalmi jegyeit. E megállapodás típusok az alábbiak: •
Két vagy több önkormányzat megbízási megállapodást köt egymással: ebben az esetben az egyik önkormányzat megbízza a másik önkormányzatot kötelező feladatainak ellátásával.
•
Két vagy több önkormányzat megállapodást köthet egy intézmény fenntartására: itt egy önálló intézményt hoznak létre a társult önkormányzatok, s az intézmény székhelye a társulási megállapodásban kijelölt ún. "gesztor" önkormányzat székhelyén lesz, amely önkormányzat ellátja az intézményhez kapcsolódó igazgatási feladatok jelentős részét. Nem minden ügyben kap a gesztor önkormányzat szabad kezet, hiszen az intézményvezető megbízása, kinevezése, felmentése, valamint az intézmény költségvetésének elfogadása a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek döntési körébe tartozik.
•
Két vagy több önkormányzat köthet megállapodást egy intézmény közös fenntartására, azonban az önkormányzatok közös döntéshozó szervet hoznak létre, amelyet társulási tanácsnak hívunk és e szerv tagjai az önkormányzatok által delegált személyek.
•
Két vagy több önkormányzat köthet megállapodást egy intézmény közös fenntartására, s a tagok jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
Az intézményi társulások létrehozásánál a fenti megállapodás-típusok közül választhatnak az önkormányzatok, azonban a társulásokat mindig a helyi viszonyoknak megfelelően alakíthatják ki. Más típusú társulást hoznak létre ott, ahol eredetileg sem volt intézmény, mint ott, ahol például a csökkenő gyermeklétszám miatt kényszerült az önkormányzat az intézmény átszervezésére.
16
1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről
19
2.5.4. Társult képviselő-testület A
társult
képviselő-testület
a
települési
önkormányzatok
együttműködésének
legátfogóbb formája, hiszen ebben az esetben az érdekeltek részben vagy egészben egyesítik költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn, és intézményeiket közösen működtetik. E kétségkívül szoros kapcsolatot több tényező indokolja. Egyrészt egyes korábbi közös tanácsok jó működése mellett az érintett települések lakossága is olyan kapcsolatot alakított ki, amely a korábbi közös működés fenntartását indokolta. Természetesen a földrajzi, gazdasági, közigazgatási körülmények, illetve más társulásos kapcsolatok fejlettsége segítheti elő e társulási formák elterjedését (jelenleg kevés társult képviselő-testület működik). A társulást létrehozó képviselő-testületek azokban az ügyekben döntenek önállóan, amelyek kizárólag az adott települést érintik. Ez a garanciája a települési önállóságnak, hiszen valóban csak a közös ügyekben dönt a közös testület, amelyet kétféleképpen lehet megalakítani: • egyrészt a közös testületet az érintett testületek együttese alkotja; • másrészt a települések lakosságszámának arányában az érintett testületek választják meg a közös testületet megállapodásoknak megfelelő létszámmal. Fontos kiemelni, hogy társult képviselő-testület létrehozásához helyi népszavazásra van szükség. A tényleges megállapodást a képviselő-testületek tehát csak abban az esetben köthetik meg, ha erre polgáraik helyi népszavazással felhatalmazták őket. Valamennyi érintett településen megtartott érvényes és eredményes népszavazás alapján lehet csak e társulást létrehozni. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületekre nézve. 2.6. A társulás által ellátandó feladatok A kistérségeket Magyarországon nagyon összetett funkcióval ruházták fel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kistérségi szisztéma kialakítását a döntéshozók három funkció köré képzelték el, amelyek egyben az intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák: 1. önkormányzati, közszolgáltatási funkció; 2. területfejlesztési funkció; 3. államigazgatási funkció.
20
Önkormányzati-közszolgáltatási funkció: A kistérségi szintre telepíthető önkormányzati feladatok (pl. környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, könyvtári ellátás, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások) azok lehetnek, amelyeket egységesen, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Ezek a feladatok komplex kistérségi társulás útján valósíthatók meg.
Területfejlesztési funkció: A területfejlesztés mára a kormányzati szándéknak megfelelően tipikus kistérségi feladattá vált. A többcélú kistérségi társulásokat ugyanis alkalmassá tették arra, hogy a kistérségi infrastrukturális fejlesztéseket megfelelően kitalálják, koordinálják és végrehajtsák. A közös területfejlesztés, a közös pénzügyi források révén összekötő eleme lett a települések együttműködésének. Államigazgatási
funkció:
A
kistérségi
államigazgatási
feladatok
részben
az
államigazgatás/hatósági igazgatás, részben az igazgatási szolgáltatás körébe tartoznak.
2.7. A kistérségi társulások létrehozása, szervezete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény17 korlátozás nélküli társulási lehetőséget biztosított az önkormányzatoknak.
A fokozatosan kialakuló társulások
legkülönbözőbb összetételben és működési területtel jöttek létre .
A kistérségi
társulások létrehozása a törvény szerint nem volt kötelező, de mindenképpen célszerű volt.
2.7.1. A többcélú kistérségi társulások kialakulása 2004 óta létező kategória, mely mára a legáltalánosabb kistérségi szervezet. Ez a forma a kistérségi statisztikai egységből jött létre . A települési önkormányzatok többcélú társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény ( a továbbiakban: Tkt.) hozta létre , mely szerint a kistérségekben – kivéve a fővárost – működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak ki. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a területfejlesztés összehangolásában, vállalhatja a kistérségi 17
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
21
közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A fent említett törvény a következő megfogalmazást adja a kistérségek feladatkörét tekintve: „1. § (1) A kistérségben - kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget - működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés
összehangolásában,
vállalhatja
kistérségi
közszolgáltatások
biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.”18
A többcélú kistérségi társulás egy új szervezeti formával és egy szinttel bővítette az önkormányzati struktúrát. A törvényi szabályozás pontosan meghatározta azokat a feltételeket,
amelyeket
írásbeli
megállapodás
keretében
rögzítenie
kell
az
önkormányzatoknak annak érdekében, hogy társulást hozzanak létre. A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú társulás tulajdonképpen önálló szervezetként látja el a kötelező és szabadon választható feladatokat. Azon feladatok kerültek a többcélú kistérségi társulás feladatai közé, amelyeket a társult önkormányzatok önállóan nem képesek megfelelő színvonalon eredményesen, gazdaságosan és hatékonyan ellátni. A Tkt.tv 2.§-a19 meghatározza azokat a feladat- és hatásköröket, amelyekről a társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat. Ezek a következők:
18
19
•
oktatás és nevelés;
•
szociális ellátás;
•
egészségügyi ellátás;
•
család-, gyermek- és ifjúságvédelem;
•
közművelődési, közgyűjteményi tevékenység;
2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 1. § (1).bek.
2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2.§ ( 1). bek.
22
•
helyi közlekedés, helyi közútfenntartás;
•
ingatlan- és vagyongazdálkodás;
•
ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés;
•
környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés;
•
szennyvíztisztítás és - elvezetés;
•
területrendezés;
•
esélyegyenlőségi program megvalósítása;
•
foglalkoztatás;
•
gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;
•
belső ellenőrzés;
•
területfejlesztés.
A fent felsorolt feladatok a teljesség igénye nélkül is mutatják, hogy az önkormányzatoknak milyen területeken van lehetősége társulások létrehozására és közös működtetésre. A társulásban részt vevő önkormányzatok számára ezek csak lehetőségek és nem kötelezettségek. Minden település szabadon dönthet arról, hogy mely feladatokat szeretné közös ellátásban végezni. A törvény lehetőséget nyújt minden önkormányzatnak arra, hogy az egyes feladatokat a társuláson belül más-más önkormányzatokkal együttműködve oldja meg.
Amennyiben a Társulás legalább az •
oktatás és nevelés;
•
szociális ellátás;
•
egészségügyi ellátás;
•
területfejlesztés feladatkörébe tartozó egyes feladat és –hatáskörök
ellátásáról gondoskodik , akkor ezekhez a központi költségvetési támogatást biztosít. A társulások központi többlettámogatási rendszere még inkább ösztönzőleg hatott az egyes önkormányzatokra a társulást illetően.20 A többlettámogatások
különösen
ösztönözték az oktatási- nevelési intézmények közös működtetését az egyes társulások 20
Németh Jenő: Kistérségek kézikönyve Szakértői módszertan és dokumentumtár Budapest, 2004 43-44.o.
23
esetében. Ezen támogatás eredménye, hogy egyre több település élt a társulások nyújtotta lehetőségekkel.
Az alábbi feladatokra igényelhetnek a többcélú kistérségi társulások normatív támogatást, meghatározott feltételek teljesülése esetén: •
közoktatási,
•
szociális,
•
gyermekjóléti,
•
belső ellenőrzési és
•
mozgókönyvtári feladatok.
Az önkormányzatok jelentős része az óvodai és iskolai nevelés kötelező alapfeladatát csak nagy nehézségek árán képesek ellátni. Jellemző az önálló általános iskolák és óvodák működtetése olyan településeken is, ahol erre sem az anyagi források, sem a hatékonyság feltételei nincsenek meg.
A többcélú kistérségi társulások létrehozásának egyik célja a fenti problémából indult ki, a társulásos együttműködés különböző formáinak széles körű elterjesztését kívánja ösztönözni a közoktatás területén. Az együttműködés növekedése hozzájárult a szolgáltatás színvonalának emeléséhez és a kistérségek összehangolt fejlesztését is előmozdította.21
További ösztönzést jelentett a kistérségi társulások megalakulásához, hogy a 2005. évi költségvetési törvény már kettő központosított előirányzatot is tartalmazott a többcélú társulások támogatására. 2006-tól a többcélú kistérségi társulások működésének korábbi pályázat keretében történő támogatását felváltotta a normatív , kötött felhasználású finanszírozás, ezzel a többcélú társulások működése stabilabbá vált. A finanszírozást érintő további változás, hogy a többcélú kistérségi társulások az általános feladataik támogatása mellett– a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott feltételek 21
Pupek Emese PhD hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola Kistérségek működésének
tapasztalatai Államigazgatási és közszolgáltatási szempontok 2006. 14.o.
24
fennállása esetén – egyes feladatok ellátásához kiegészítő támogatásra is jogosultakká válnak. 22
2.7.2. A többcélú kistérségi társulások szervezete A társulások működésének fontos feltétele a társulás megfelelő működtetése. Ennek érdekében szükségessé vált egy döntéshozó szerv létrehozása, mely ez estben a társulási tanács. A társulási tanács tagjai az érintett települések polgármesterei, akik új feladatokkal szembesülhetnek és ezen feladatoknak meg is kell, hogy feleljenek. Eddig települési szinten gondolkodtak, ettől kezdve szélesebb látókörrel kell, hogy rendelkezzenek, átlássák az érintett térség problémáit, lehetőségeit. A társulási tanács alakuló ülését a kistérség székhely településének polgármestere hívja össze. Az alakuló ülésen kerül sor az egyes funkciókat betöltő személyek megválasztására. A legtöbb kistérségben a társulási székhelytelepülés polgármesterét választják a tagok elnöknek. Az elnökhelyettest, elnökhelyetteseket, a poszt bizalmi, munkatársi jellegéből adódóan csak a társulási elnök jelölhet.
A törvényen és a társulási megállapodáson túlmenően a társulások szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, a megalakulást követő három hónapon belül megalkotott szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t érintő alapvető szabályokban és stratégiai kérdésekben a társulás valamennyi tagjának, gyakorlatilag a társulást alkotó valamennyi települési önkormányzat képviselő testületének egyet kell értenie. A társulási tanács tagjaiból, döntéseinek előkészítésére, valamint azok végrehajtásának megszervezésére bizottságokat hozhat létre. A bizottságok
működésének rendjét,
összetételét, tagjainak számát a társulási tanács határozza meg. Pénzügyi bizottság létrehozása törvényi kötelezettség. Fontos
feladat
a
társulási
tanács
munkaszervezetének
kialakítása
is,
ahol
koncentrálódnak azok a humánerőforrások és technikai feltételek, amelyek a korszerű és magas színvonalú feladatellátást megkönnyítik. A kistérségi munkaszervezet 22
Németh Jenő: Kistérségi Módszertan A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai önértékelésének és ágazati vizsgálatának tapasztalatai Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2005.
25
alapvető
feladatai
nagyban
hasonlítanak
a
települési
önkormányzat
képviselőtestületének hivatala által ellátott feladatokhoz.23 Ezen általános ismereteket követően dolgozatom következő fejezeteiben egy konkrét kistérség, a Sátoraljaújhelyi Kistérség elemző bemutatásán keresztül szeretnék rámutatni e statisztikai-területi egység jelentőségére.
III. Sátoraljaújhelyi Kistérség bemutatása 3.1. Sátoraljaújhely elhelyezkedése, térszerkezeti jellemzői 2. ábra Sátoraljaújhelyi kistérség
83-86.o. 23 Németh Jenő: Kistérségek kézikönyve Szakértői módszertan és dokumentumtár Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 2004. 72-84.o.
26
1. táblázat 24 Terület (km2) Lakónépesség Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Ipari szerkezetátalakítási térség Vidékfejlesztési térség Mérték Hátrányos helyzetű szerint Leghátrányosabb helyzetű Települések száma Jogállás Város szerint Község Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település Típus Országos átlagot jelentősen meghaladó szerint munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település Típus szerint
311 24632 Igen Nem Nem Igen Nem 19 2 17 15 13 15 13
A Zemplén – hegység és hegyalja legnépesebb városa a Ronyva – patak partján alakult ki. Neve: Sátoraljaújhely mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét , szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a helynév első elemét, a második a helyhez való viszonyát, viszonyítását szolgálja, a harmadik és a negyedik tag az újratelepülés emlékét őrzi.
Az Alföld és az Északi – középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja Sátoraljaújhely a Zemplén – hegységben, hazánk észak – keleti csücskében fekszik.
A Zempléni – hegységet a Hernád és a Bodrog folyó szegélyezi. A Központi – Zemplén átlagos tengerszint feletti magassága 150-893 méter, vulkáni hegység. A Nagy – Milic hegycsoport és a Hegyköz forrás- és csapadékvizeit a Bózsva (Malom) – patak gyűjti össze, mely Széphalomnál ömlik a Ronyvába, onnan jut a Bodrogba. A város ivóvize a Város környéki kutakból származik.
24
Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Programja – helyzetfeltárás /munkaanyag!!!/
27
A Hegyköz falvainak képét a hegyvidéki és medencejelleg határozza meg. vonások. Legfejlettebb
kistájnak
Tokaj-Hegyalja
tekinthető,
amely
UNESCO
kultúrtáj
besorolással is büszkélkedhet.
Az övezet területe jellemzően határmenti, hátrányos helyzetű közlekedési szerkezettel rendelkezik. A Sátoraljaújhelyi kistérség települései részben a vasút, részben a 37. számú főút révén szervesen bekapcsolódnak az ország vérkeringésébe és jelentős tranzitforgalmat lebonyolítani a Délkelet Szlovákiai területek irányába. Jelenleg személy- és tehergépjárművel Sátoraljaújhelyi Kistérséget a 37. sz. főúton lehet a leggyorsabban megközelíteni.
Az Országos Területrendezési Tervben szereplő, Miskolctól az országhatárig kiépítendő M30-as gyorsforgalmi út befejezése jelent majd gyorsabb elérési lehetőséget a kistérség nyugati részének megközelítésére, Göncön és Telkibányán keresztül.
Jelentős fejlődést remél a város és környéke egy autóút Kassáig való megépülésétől, melynek révén be fog kapcsolódni az európai autópálya-hálózatba. Az úthálózat kapacitása egyedül a fő megközelíthetőséget biztosító 37. sz. út esetében megfelelő - az útszakasz felújításával minőségileg jelentősen javult-, a belső hegyközi úthálózat elegendő kapacitást jelent még az idegenforgalmi idényben is. Az útburkolatok teherbírása és a felületeinek minősége még tűrhető, vagy rossznak minősíthető. A mellékút hálózat a kistérség területén a domborzati viszonyokhoz igazodik, jellemzően a természetes vízfolyásokat követve helyezkedik el.
A kistérség településeiről tömegközlekedési eszközzel – autóbusszal – is biztosított a település megközelíthetősége. A vasúthálózat fővonalainak igénybevételével Sátoraljaújhely Budapestről 3,5 - 4 óra alatt, a megyeszékhely Miskolcról pedig 1,5-2 óra alatt elérhető. A MÁV Zrt. középtávú tervében saját forrásból kerül sor a MezőzomborSátoraljaújhely vasút villamosítására, vasúti pálya- és jelzőberendezés korszerűsítésre.
A kistérségben a Pálháza – Kőkapu – Rostalló útvonalon közlekedő Kemencepataki Állami Erdei Vasút elsősorban idegenforgalmi jelleggel működő vonalát leszámítva 28
egyedül Sátoraljaújhely rendelkezik vasútállomással, így lehetőséggel az országos és az európai vasúti árú és személyszállításba való közvetlen bekapcsolódásra. A vasútfejlesztés meghatározó területe a transz-európai vasút hálózat részét képező fejlesztések . A hazai vasútvonalak fejlesztésének tervezetten része a meglévő vasúti határállomásokhoz futó vasútvonalak fejlesztése Sátoraljaújhely irányában, amelynek köszönhetően minőségi változás lesz tapasztalható, az elérhetőség jelentős javításával.
A legközelebbi működő, nemzetközi járatokat fogadó repülőtér Kassán található (65 km), melynek közelsége a gazdaság dinamizálhatóságának szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír.
3.2. A térség általános jellemzői országos viszonylatban Hazánkban a társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepétől az ezredfordulóig alig módosult, de 2000 után egyes, a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A leggyorsabban fejlődő térség a főváros volt, valamint az azt övező agglomeráció, az ország központi térségének súlya tehát tovább nőtt. A gazdasági növekedés fontos színterei továbbá a Dunántúl északi és nyugati sávja, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontként funkcionáló megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, a leszakadó térségek az észak-keleti országrészben és a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak.
A mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében.
A kedvező folyamatok ellenére a magyar turizmust továbbra is a nagy vendégforgalomhoz képest szerény gazdasági hozam jellemzi. A stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul Budapestre, míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben. Kistérségünkben ez a folyamat Európai Uniós pályázatból 2009-től kiemelkedő színvonalú
sportcentrummal,
kalandparkkal 29
bővült,
és
kulturális
lehetőségek
összekapcsolásával – Széphalomban a Kazinczy emlékhely és a Magyar Nyelv Múzeuma, valamint a folyamatosan fejlődő füzérradványi Károlyi kastély – várhatóan a fejlődés, a munkahelyteremtés lehetőségét javítja.
Kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok. Az elvándorlás leginkább Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék kistérségeit sújtja. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője a jelenleg magas munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, továbbá hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a Dél-Dunántúl illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határ menti kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak.
3.3 . Sátoraljaújhely kistérségi szerepe Az Országos Területrendezési Tervben Sátoraljaújhely város kistérségi központként szerepel, így a város az 508. számú Sátoraljaújhelyi Kistérség gazdasági, igazgatási, egészségügyi, kereskedelmi, kulturális, oktatási, térségi integrált szakképző és idegenforgalmi szerepkörrel bíró központja. Határ menti adottságaiból adódóan ezen területeken jelentős szerepkört tölt be az országhatáron túl is.
Kistérség gazdasági, igazgatási, egészségügyi, kereskedelmi, kulturális, oktatási, térségi integrált szakképző és idegenforgalmi szerepkörrel bíró központja. Határ menti adottságaiból adódóan ezen területeken jelentős szerepkört tölt be az országhatáron túl is. A kistérségben Sátoraljaújhely városon kívül csupán még egy városi rangú település található: Pálháza, valamint 17 község: Alsóregmec Bózsva Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós 30
Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pusztafalu Vágáshuta Vilyvitány
A kistérség gazdasági szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei között átlagos, nem tartozik a megye legfejlettebb városainak tengelyébe, de helyzete jobb, mint a legnehezebb sorsú abaúji, vagy bodrogközi településcsoportoké. Különösen érdekes,
hogy
a
schengeni
határok
megszűnésével
a
térség
történelmi
kapcsolatrendszere helyreállhat, ami mind a gazdaság fejlődése, mind a foglalkoztatás szempontjából lényeges szempont.
A többcélú kistérségi társulás központjaként Sátoraljaújhely részt vesz a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalja a kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. Kistérségi szinten a város az alábbi funkciókat tölti be: •
gazdasági-szolgáltatási szerepkör: itt található a kistérségben regisztrált társas vállalkozások és az egyéni vállalkozások többsége, valamint a szaküzletek és pénzügyi szolgáltatók jelentős része is;
•
turisztikai központ;
•
középfokú szintű oktatás, szakképzés nagymértékű koncentrációja kistérségi szinten elsősorban a középfokú oktatás esetén mutatkozik meg;
•
egészségügyi és szociális terület;
•
kultúra és a közművelődés területén elsősorban a kínálati paletta és a rendezvények tekintetében.25
25
Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési stratégiája 2008. 13-14.o.
31
3.4. A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása működése A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása (Továbbiakban: Társulás) 2004. január 1. napján határozatlan időre jött létre, abból a célból, hogy az érintett települések előmozdítsák a kistérség összehangolt fejlesztését, az önkormányzati közszolgáltatás színvonalának kiegyenlítését annak érdekében, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást a lakosság számára.
A társulás működésének a lényege: bizonyos lakossági közszolgáltatásokat, (amelyek egyébként kötelező önkormányzati feladatok) a megalakulást követően a többcélú kistérségi társulás látja el. Célja: hogy - a települési önkormányzatok autonómiájának sérelme nélkül – javuljon a lakossági szolgáltatások színvonala, és főként a kisebb településeken élők esélyegyenlősége. A közszolgálati feladatok kistérségi szintű ellátásának fontos kritériuma pedig a magas fokú szakmaiság és a gazdasági hatékonyság.
A kistérségben működő 19 települési önkormányzat önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hozott létre a kistérség területeinek összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, valamint a településfejlesztés összehangolására. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Társulás Tanácsa által megbízott polgármester látja el.
A többcélú kistérségi társulások működését a jogszabályi előírásokon túl alapvetően a Társulási Megállapodás szabályozza. A Társulási Megállapodás tartalmára vonatkozó előírásokat Tkt. 3.§-a szabályozza. A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása
32
Megállapodását a tagönkormányzatok képviselő-testületei hagyták jóvá és fogadták el.26 A megállapodás tartalmazza a társulás céljait, feladatait, a tagsági viszonyokat, a társulás szerveit, valamint az azok működésére vonatkozó előírásokat. A Tkt. 3.§ (1) bekezdése k) pontja27 értelmében a társulási megállapodásnak tartalmaznia kell a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket. A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása Megállapodása a Társulás által létrehozott pénzügyi alap működésének szabályozásánál kitér ezen rendelkezésekre. A társulási tanácsok működésének szabályzatát a Tkt. 11.§ (1) bekezdése szerint28 – a társulási megállapodásban meghatározott keretek között- a társulási tanács fogadja el a megalakulást követő három hónapon belül, mely kötelezettségének Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása eleget tett. Az SZMSZ szabályozza a társulási szervek működését, a Társulási Tanács, az Elnökség, az Elnök, az Elnökhelyettes és a Tanács stratégiai munkáját előkészítő Jegyzői Kollégium működését, részletes feladatát és hatáskörét. A Társulás költségvetésének tervezésével és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.29
A társulási tanács munkaszervezet útján gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásáról. A munkaszervezet feladatait Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el.30
A többcélú kistérségi társulás felvállalta a költségvetési támogatás feltételéül szolgáló közoktatási, szociális, egészségügyi ellátási, valamint a területfejlesztési feladatokat.
3.4.1. A társulás költségvetése, gazdálkodása A Tkt. hatálybalépésétől - 2004. december 1-jétől - megváltozott a korábban a társulási törvény rendelkezései alapján, költségvetési szervként létrejött többcélú kistérségi társulások jogállása. Az új szabályozás alapján e társulások jogi személyek, de nem 26
Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása Megállapodása Tkt. 3.§ (1) bekezdése k) p. 28 Tkt. 11.§ (1).bek. 29 Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata 27
33
költségvetési szervek (hanem „kvázi” önkormányzatok), viszont a gazdálkodásukra a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az immár önálló (jelentős, eddig csak a helyi önkormányzatokat megillető hatás-és jogkörökkel) gazdálkodási jogkörrel rendelkező kistérségi társulások működésének keretszabályait az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.)31 tartalmazza, részletszabályai az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) módosítása során kerültek meghatározásra.
Az Áht. módosítása nyomán a többcélú kistérségi társulások is alapíthatnak költségvetési szervet és gazdálkodó szervezetet. A többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre is az Ámr. költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A többcélú kistérségi társulások – nem rendeletet, hanem - költségvetési határozatot alkothatnak. Ennek előterjesztésére, tartalmára, szerkezetére, a szükséges döntésekre, a helyi önkormányzatokra (képviselő-testületeire) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét itt a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat pedig a társulási tanács elnöke. A jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el. A külön munkaszervezet létrehozása helyett önkormányzati hivatal apparátusán belül is megszervezheti a feladat-ellátást. A többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatában együttesen hagyja jóvá a kistérségi társulás munkaszervezetének és a felügyelete alá tartozó – fenntartásában lévő - költségvetési szervek költségvetését.
Az elemi költségvetés tartalmára, a számlavezetésre vonatkozó szabályokat, a kötelezettség-vállalás, az ellenjegyzés és az utalványozás szabályait értelemszerűen szintén alkalmaznunk kell. Azért is fontos ez, mivel a támogatások címzettjének, azaz a társulásoknak kell elszámolni az Országgyűlés költségvetési törvényben megállapított, illetve felhatalmazása alapján biztosított támogatásokkal is. A társulás költségvetése nem épül be a székhely önkormányzat költségvetési információjába. 30 31
Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulási Megállapodása I. fejezet Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
34
3.4.2. A munkaszervezet működése A Társulás Munkaszervezetének feladatait Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő
–testületének
Hivatala
látja
el.
A
Társulás
Munkaszervezetét
a
munkaszervezet vezetője látja el.
A Munkaszervezet a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása döntéseinek előkészítésére és feladatainak végrehajtása érdekében jött létre. Az alábbi kiemelt feladatok jogszerű és szakszerű végrehajtása tartozik a feladatai közé: •
a Társulási Tanács döntéseinek előkészítése, szervezni, segíteni a döntések végrehajtását,
•
a térségi feladatellátásra megfogalmazott célok hatékony megvalósítása,
•
önkormányzati igények és kistérségi érdekek összehangolása,
•
kapcsolatépítés,
kapcsolattartás
a
kistérségi
feladatellátásban
résztvevő
testületekkel, szervezetekkel, jegyzőkkel, intézményvezetőkkel, •
a
kistérség
szakmai
programjai,
intézkedési
tervei
elkészítésének
és
végrehajtásának segítése, szervezése, koordinálása, •
pályázatírás, pályázatfigyelő szolgálat működtetése, közreműködés a kistérségi programokat szolgáló pályázati dokumentációk elkészítésében, gondoskodni illetve segíteni a nyertes pályázatok lebonyolítását,
•
közbeszerzés bonyolítása,
•
információkat
gyűjteni
és
kezelni,
gondoskodni
a
megfelelő
információáramlásról, •
gondoskodni a Társulás és szervei működésének szabályozásáról, biztosítani a működés szabályszerűségét,
•
ellátni a Társulási Tanács, a bizottságok, munkacsoportok és a saját működéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, ügykezelést végezni,
•
gondoskodni a szakmai anyagok szakmailag megalapozott véleményezéséről, a döntésre való előkészítéséről, szervezni a Tanács, a bizottságok és a munkacsoportok üléseit, (elkészíteni a meghívót, biztosítani az előterjesztések eljuttatását
az
érintettekhez,
gondoskodni
35
a
tanácskozás
megfelelő
körülményeiről, jegyzőkönyvet ill. feljegyzést készíteni az ülésekről ill. tanácskozásokról stb.) •
nyilvántartani a Társulási Tanács és a bizottságok határozatait, szervezni azok végrehajtását, előkészíteni a lejárt határidejű döntésekről szóló beszámolót,
•
javaslatok
kidolgozása
a
kistérséget
érintő
fejlesztési
programok
megvalósítására, •
elkészíteni a Társulás költségvetését, a döntésnek megfelelően gondoskodni a gazdálkodás előirányzatnak megfelelő bonyolításáról, beszámolni erről a Pénzügyi Bizottságnak, jelezni a bizottság felé az esetleges eltérést, javaslatot tenni a költségvetés módosítására, elkészíteni a Társulás költségvetési beszámolóját,
•
a feladat-ellátáshoz és a munkaszervezet munkavégzéséhez szükséges és költségvetési határozatban elfogadott előirányzatok kezelése, egyéb bevételek realizálása,
•
folyamatos
kapcsolattartás
a
Megyei
Területfejlesztési
Tanács
Munkaszervezetével, a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a kistérségi koordinátorokkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel a fejlesztési források és a bevonható helyi források feltárása érdekében.
A munkaszervezetben dolgozók egy része főállásban, másik része megbízásos jogviszonyban végzi feladatát. 1 fő munkaszervezet –vezető 1,5 fő kistérségi pénzügyi referens 1 fő területfejlesztési feladatok mellett autóbuszos szakmai irányítói feladatokat lát el 1 fő oktatási referens, ellátja a felmerülő ifjúsági és közművelődési referensi feladatokat is. A munkaszervezet körében
van még 2 fő gépjárművezető megbízásos jogviszony
keretében. 3.4.3. A társulás keretében működő bizottságok A Társulás munkáját nagymértékben segítik a különböző bizottságok tevékenységei. Három bizottság működtet a Társulásban: •
Előkészítő Bizottság 36
•
Pénzügyi Bizottság
•
Közoktatási Társulási Bizottság.
Mindhárom bizottság tagjai aktívan tevékenykednek. Gyakran előfordulnak a közös bizottsági ülések, ahol mind a szakmai, mind a pénzügyi területen jártas szakemberek is segítik az egyes bizottságok munkáját. Különösen fontos szerepe van az Oktatási Bizottságnak, mivel egy elég nagy intézmény működtetését is ellátja a társulás. Ezen intézmény a Hegyközi Általános Iskola és Egységes Óvoda – Bölcsőde, amelynek több tagintézménye van. Közoktatási Társulási Bizottság A Közoktatási Társulási Bizottság a Társulás közoktatási feladatellátással kapcsolatos döntéseinek előkészítésére és saját hatáskörben döntések meghozatalára feljogosított szerv. A Bizottság 5 főből áll, elnökét és két tagját a Társulás Tanács saját tagjaiból, két tagját pedig a Társulás működési területén működő közoktatási szakemberek közül választja. A Közoktatási Társulási Bizottság feladata az alábbi területeken döntések előkészítése: •
a
közoktatási
intézmény
létesítése,
átszervezése,
megszüntetése,
gazdálkodási jogkörének, tevékenységi körének módosítása, nevének megállapítása, az óvodába történő jelentkezés módja, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontja, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározása; •
a közoktatási intézmény költségvetése, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályai, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeinek meghatározása;
•
az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok száma, továbbá az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérés engedélyezése, az adott tanítási évben, az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), továbbá a maximális létszámtól való eltérést engedélyezése;
•
közoktatási intézmény vezetőjének megbízása;
37
•
közoktatási
intézmény
szervezeti
programjának,
minőségirányítási
és
működési
valamint
szabályzatának,
a
nevelési-oktatási
intézménynevelési, illetve pedagógiai programjának jóváhagyása. Pénzügyi Bizottság
A Társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésére feljogosított szerve a Pénzügyi Bizottság. A Társulás Pénzügyi Bizottsága 3 főből áll, elnökét és tagját a Társulási Tanács saját tagjaiból választja.
A Pénzügyi Bizottság feladata: •
ellenőrzi és figyelemmel kíséri a Társulás gazdálkodását,
•
módosító javaslatot tehet a Társulás költségvetését és gazdálkodását érintő tervezetekre,
•
véleményezi
a
Társulás
költségvetését,
zárszámadását,
valamint
beszámolóját, •
figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a tagi befizetéseket, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
•
vizsgálja
a
Társulás
hitelfelvételének
indokoltságát
és
gazdasági
megalapozottságát, •
ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, valamint a bizonylati fegyelem érvényesítését,
•
ellátja a Társulás Munkaszervezetének ellenőrzését.
A Pénzügyi Bizottság évente átfogja, illetve eseti vizsgálatokat tart a Társulás Munkaszervezeténél.
Ellenőrzéseinek
eredményéről
évente
a
munkatervben
meghatározott időpontban beszámol a Társulási Tanácsnak.
Előkészítő Bizottság
A bizottság 5 tagú, élén a Társulási Tanács elnöke áll. A koordinációs előkészítő munka szervezése érdekében az elnök az Előkészítő Bizottsági ülését szükség szerint hívja
38
össze. A Társulás Előkészítő bizottság több fordulóban, titkos szavazással a Társulási Tanács választja a tagok közül a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint. •
Az elnökség ülését a Társulás Előkészítő Bizottsága vezeti. Az elnökség feladatait a Társulás elnöke osztja ki, rendelkezik a felelősökről és a határidőkről.
•
A Társulás Előkészítő bizottsága segíti az elnök és az elnökhelyettes munkáját, közreműködik a Társulási Tanács munkájának előkészítésében, kapcsolatot tart a Társulás Tanácsa tagjaival és közreműködik a döntések végrehajtásában.
•
A Társulás Előkészítő bizottsága egyúttal a Társulás Közbeszerzési Bizottsága is. Feladatát a Társulás hatályos Közbeszerzési Szabályzata alapján végzi. 32
3.5. A társulás tevékenységrendszere A többcélú társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a Társulási megállapodás keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a Társulási megállapodásban rögzített feladatokat, közszolgáltatásokat, fejlesztési tevékenységeket. A Társulás a következő konkrét célokat és feladatokat nevesíti:
Területfejlesztés •
a kistérség-fejlesztés programtervek elkészítése,
•
kistérségi pályázatok készítése,
•
pályázatok, támogatási igények összehangolása,
•
turizmus fejlesztés.
Szociális ellátás • időskorúak otthonának közös létrehozása és fenntartása, • házi gondozás közös megszervezése, • háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat közös, vagy egyeztetett fenntartása, • fogyatékosok nappali ellátása, 32
Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása Szervezeti és Működési Szabályzata
39
• rehabilitációs bizottság működtetése, • foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megszervezése, • iskola-egészségügyi vizsgálat megszervezése.
Gyermek- és ifjúságvédelem, közoktatás •
pedagógiai szakmai szolgáltatás- tehetséggondozás,
•
pedagógiai szakszolgálat működtetése,
•
tanügyi, igazgatás munkaközösség működtetése, szaktanácsadás,
•
általános iskolai felnőttoktatás, nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés,
•
közoktatási információs rendszer működtetési és fejlesztési terv elkészítése,
•
közoktatási információs rendszer működtetése,
•
pedagógusképzés, - továbbképzés,
•
nem állami, nem önkormányzati oktatás-nevelési intézmények ellenőrzése.
Sport feladatok Közművelődés, település- és területrendezési, műemlékvédelmi feladatok •
a térség múltjának és hagyományainak feltárása, ápolása,
•
települési jegyző hatáskörébe tartozó egyes nem kiemelt építéshatósági feladatok végzése,
•
természet- és környezetvédelem.
Közlekedés és vízgazdálkodás feladatai, szolgáltatás-szervezési feladtok •
pályázatfigyelő szolgálat szervezése,
•
tourinform iroda létrehozása térségenként,
•
térségi/települési eseménynaptár összeállítása,
•
kistérségi rendezvények megszervezése,
•
külföldi kistérségekkel nemzetközi kapcsolat létesítése,
•
központi önkormányzati-közigazgatási és uniós szakkönyvtár létrehozása, virtuális kölcsönzés.
40
Katasztrófavédelem, polgári védelem és tűzvédelem, közrend- és közbiztonság, kistérségi közbiztonsági feladatok összehangolása,pénzügyi, gazdasági, ellenőrzési feladatok.
A Társulás az e megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatos bevezetéssel végzi. A Társulás keretében a fokozatosság nem vonatkozik az időközi jogszabály-változások folytán kötelezővé váló feladatokra. A Társulás működésének alapcéljaként rögzíti, hogy a teljességre törekszik, s e célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat. A Társulás a meghatározott feladatellátása során •
szakmai és komplex program előkészítő,
•
javaslattevő,
•
programmenedzselő,
•
koordináló,
•
döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat.33
3.6. A társulás feladatainak megvalósulása a gyakorlatban
3.6.1. Közoktatási feladatok ellátása A Társulás hátrányos helyzetű kistérség, mely hátrányok a nevelési –oktatási tekintetben is jelen vannak. Elsősorban az aprófalvas településszerkezet, a fogyó lakosságszám, ebből következően a csökkenő gyermeklétszám a legsúlyosabb problémák a közoktatás szervezés területén. Az önkormányzatok felismerték a kistérségi összefogás előnyeit, ami további állami források lehívását és szakmai fejlesztések megvalósulását tette lehetővé. A kistérség által elkészített Közoktatási Intézkedési Terv megfogalmazta azokat a változásokat, melyek esélyt adtak az önkormányzatoknak, hogy kötelező feladatukat elláthassák és közben terheik ne legyenek elviselhetetlenek. Ennek eredményeként létrejött egy központi iskola-óvoda Pálháza székhellyel, melyhez tagintézményként kapcsolódnak a Hegyköz iskolái33
Sátoraljaújhely Kistérség Többcélú Társulási Megállapodás (módosításokkal egységes szerkezetben) 3-4. o.
41
óvodái. Mára már ez az intézmény lett a Hegyköz legnagyobb, legjelentősebb oktatási intézménye.
A közoktatási feladatok ellátására kistérségi intézkedési terv készült. E terv biztosítja, hogy a közoktatási szolgáltatás egyes elemei a kistérség szintjén az eddiginél hatékonyabban
épüljenek
egymásra,
és
elősegíti
a
közoktatási
feladatok
megszervezésében szükséges önkormányzati döntések előkészítését. A terv számba veszi az ellátandó feladatokat, továbbá tartalmazza a működéssel, fejlesztéssel, átszervezéssel kapcsolatos kérdéseket . A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve alapján az alábbi tevékenységek elvégzésére került sor: •
közoktatási szervezői tevékenység: célja, hogy segítse olyan kistérségi intézményhálózat
kialakítását,
amely
lehetővé
teszi
az
intézmények
működtetéséhez szükséges állami normatív támogatáson belül az ösztönző normatíva igényelhetőségét, •
tanügy-igazgatási tevékenység: mely keretében történik a fenntartói döntések előkészítése,
•
pedagógiai szakszolgáltatás: a feladatok közül legalább kettő ellátása kötelező. A Társulás a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás mellett 2007. évtől a gyógytestnevelés szolgáltatást is biztosítja,
•
pedagógiai
szakmai
szolgáltatás:
mely a
közoktatási
intézmények,
a
pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet segítő szolgáltatás.
Az oktatási intézmények finanszírozása a társulási formában Miután több mint 25 éve dolgozom a társulás iskolájában, szeretném közelebbről bemutatni a társulási formából adódó kedvezményeket, előnyöket és hátrányokat.
A társulási formában működő közoktatási feladatoknak elsősorban a gazdasági előnyeit élvezhetik olyan hátrányos helyzetű kistérségek, amelyek aprófalvas település
42
szerkezete iskolák bezárására kényszerítette volna a helyi önkormányzatokat, hiszen a fogyó lakosságszám együtt jár általában a csökkenő gyermeklétszámmal is. Részben ez is ösztönző erőként merült fel az önkormányzatoknál a kistérségi összefogás keretében, hiszen ennek előnyeként további állami források lehívását és szakmai fejlesztések megvalósítását tette lehetővé.
A társulás arra törekedett, hogy biztosítsa a finanszírozás stabilitását, aminek előfeltétele a költségvetési törvényben rögzített átlaglétszámoknak való megfelelés. A cél az volt, hogy, átlaglétszám biztosításával a minél nagyobb összegű kistérségi ösztönző normatíva lehívása, melynek igénylését, az igények módosítását és az elszámolást a munkaszervezet végzi.
Az általános iskolák és óvodák összevonása Sátoraljaújhely központi irányítása alatt 2007-ben történt oly módon, hogy Sátoraljaújhelyen az addig önálló 5 iskola tagintézménnyé vált, valamint a gyermeklétszám jelentős csökkenése miatt két óvoda megszüntetése mellett 4 tagóvodával vonták össze az óvodákat. Pálháza központtal Hegyközi Általános Iskola és Óvoda néven az addig önálló, de gyereklétszám csökkenés miatt a megszüntetés veszélyével szembenéző intézmények csak ilyen lehetőség kihasználása mellett maradhattak fenn, miután a kormány oktatáspolitikája létszámfüggővé tette az oktatás központi finanszírozását, és minden eszközzel a kisiskolák megszűnését, a központosítás fejlesztését ösztönözte. Nem gazdasági szempont ugyan, de jelentős lakosságmegőrző tényező az óvodák és iskolák jelenléte egy-egy község életében, mely így részben megvalósíthatóvá vált. Szinte minden település önkormányzata ragaszkodott az iskolák településükön való tartásához.
A csökkenő gyermeklétszám miatt az iskolák a kistérségi társulás nélkül megszüntetésre kerültek volna, hiszen a helyi önkormányzatok nem lettek volna képesek a fenntartásukra, függetlenül attól, hogy a lakosság ragaszkodik iskoláihoz.
Az oktatásfinanszírozás gazdasági előnyei •
Összevont intézményként az iskolák normatív finanszírozása biztosíthatta azok fenntartási költségeit – míg egyéni igények alapján történő normatívák 43
nem. Ehhez kapcsolódóan olyan járulékos normatívák is lehívhatók voltak – pl. autóbusszal történő szállítás, alapfokú művészetoktatás, nemzeti kisebbségi nevelés, iskolai oktatás, társulási normatíva – amelytől a társulás nélkül a létszámkorlát miatt elestek volna az óvodák, iskolák. •
Működtetési, beruházási költségekre külön lehetőség kínálkozott a társulások számára. Fejlesztésről a társulás létrejöttéig érdemben nem beszélhetünk, ami tovább rontotta volna a községek iskolamegtartó képességét. Ezzel szemben folyamatos eszközfejlesztés, felújítás történik meghatározott ütemben
mind a székhelyintézménybe, mind
a
tagintézményekben. •
Így nyílt lehetőség, hogy 2009-ben Pálháza iskolabuszt kapjon, mellyel a társult településekről szállítja a felső tagozatba járó gyerekeket. Ez biztonságot ad a szülőknek, és biztosítja az elérhetőséget, amit a helyi buszjáratok nem tennének lehetővé.
•
2010-ben a pálházi óvoda akadálymentesítése, felújítása, csoportszobák kialakítása és a közlekedők burkolása történhetett meg, míg a füzérkomlósi tagiskolában a nyílászárók cseréjét tudták megvalósítani.
•
Az
intézmény
összevonás
költségvetési
szempontból
jelentős
bérmegtakarításhoz is vezetett. Az iskolák vezetői önálló intézmény élén magasabb pótlékban részesültek, amelyet sokszor nem indokolt a feladatok mennyisége, sem a felelősség, mivel anyagi eszközök hiányában sokszor a döntés nem a vezetőt, hanem az önkormányzatokat terhelte. Az összevonás eredményeként csak egy vezető bérét kellett tervezni. Jelentős bértényező még, hogy a szakmai órák megtartását, illetve a kötelező órakeret kitöltését saját pedagógusokkal, külön díjazás nélkül sikerült így megoldani a tagintézményekben – pl. nyelvi órák, készségtárgyak, alacsony óraszámban előírt tantárgyak – amelyeket az önálló iskolák egyébként nem tudtak biztosítani, illetve nagyon magas többletköltség mellett, melynek állami finanszírozási
háttere
nem
volt,
és
a
kis
létszámú
települések
önkormányzatai sem rendelkeztek fedezettel. Ez is igazolja, hogy ebben a konstrukcióban a gyermekek esélyegyenlősége jelentősen javult. •
Az intézmények eszközellátottsága – elsősorban a napjainkban már elengedhetetlen informatikai eszközök tekintetében – jelentősen javult, 44
hiszen pályázati források, illetve a fejlesztések tervezése kiegyenlítettebbé vált. Ennek következménye, hogy egyes intézmények fejlesztés révén feleslegessé váló eszközei az alacsonyabb szinten álló tagiskolák eszközfejlesztéséhez járulhattak hozzá. •
A társulás nélkül nem lenne lehetőség a társult településeknek a gyermekek számára olyan támogatott tevékenységek szervezésére, amelyek a sporthoz, vagy művészeti oktatáshoz kapcsolódnak. Az alacsony gyermeklétszám egyes településeken ezeket elérhetetlenné tette volna, míg ily módon az iskolai
szabadidős
tevékenység
keretében
beépíthetők
ezeknek
az
ismereteknek az alapjai.
Sokak véleménye szerint – amit erősített az előző kormány oktatáspolitikai koncepciója – a kistelepülések iskoláinak megtartása rontja az oktatás színvonalának emelését. A társult iskolák fejlődése és szervezése – legalábbis a sátoraljaújhelyi kistérségben bizonyítja, hogy más módon elérhetetlen források biztosítása javíthatja annak lehetőségét, hogy a falvak megtarthassák óvodáikat, iskoláikat, azoknak megfelelő színvonalat biztosíthassanak költséghatékony módon. Ez jelentősen hozzájárul a falvak népességmegtartó képességéhez, amely társadalmilag is igazoltan egyre inkább előtérbe kerül.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy pozitív lehetőség a jelenleg csökkenő gyermeklétszám mellett az összevonás és az intézmények kistérségi keretben történő működtetése, hogy ne kelljen ahhoz az eszközhöz folyamodni, ami jelentősen hozzájárul az amúgy is hátrányos helyzetű kistérség elöregedéséhez, migrációjának erősítéséhez. Ez lehetőséget teremt egy jelentős értelmiségi réteg megmaradásához is a régióban, ami fontos tényezője jövőbeni felemelkedésének.
A
Társulás
meghatározó
szerepet
játszik
az
oktatási-nevelési
intézmény
működtetésében. A munkaszervezet igényli az intézmény normatíváit, elkészíti a pénzügyi beszámolót, a költségvetést. Megfelelő szakemberek segítségével nyomon követi és elkészíti a pályázatokat, tájékoztatást ad a törvényi változásokról.
45
3.6.2. Pedagógiai szakszolgáltatási feladatok ellátása A Pedagógiai Szakszolgálat feladatai közül a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást, valamint a gyógy-testnevelést vállalta fel a társulás
2008. évben, amely azóta a
továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadással egészült ki.
A szakmai szolgáltatást a Sátoraljaújhely Város Önkormányzat által fenntartott részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szakszolgáltató Intézmény (EPSZPSZSZI )végzi.
A logopédiai és nevelési tanácsadást a Sátoraljaújhely Város Önkormányzat által fenntartott önállóan működő költségvetési intézménye az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szakszolgáltató Intézmény (3980 Sátoraljaújhely, Deák u.14.) vezetőjének szakmai irányításával és a rendelkezésre álló személyi állományával végzi.
Az intézményi igényeket az intézményvezetők, illetve a EPSZPSZSZI igazgatója, igazgatóhelyettese egyezteti, koordinálja. A statisztikai nyilvántartást, adatszolgáltatást a szolgáltató intézmény – EPSZPSZSZI – köteles vezetni a szakmai jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. A pedagógiai Bázishelyei:
szakszolgálati
Pálháza,
feladatok
Kovácsvágás,
ellátásának
Füzérkomlós,
központja:
Sátoraljaújhely.
Hollóháza,
Mikóháza.
(A
bázishelyek változhatnak a feltételektől és a gyermek létszámtól függően.)
A nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás székhelye Sátoraljaújhely. Az utazó gyógypedagógusok minden évben az igény, a feltételek és a lehetőségek figyelembe vételével meghatározott bázishelyeken végzik a gyermekek, tanulók fejlesztését.
Az
EPSZPSZSZI
szakemberei
szakmailag
jól
felkészültek,
logopédiai,
fejlesztőpedagógusi, gyógypedagógusi, pszichológusi végzettséggel, valamint többféle terápiás képesítéssel rendelkeznek. A Társulás óvodáiban, iskoláiban beszédhiba szűrővizsgálatok eredménye alapján történik a rászoruló gyermekek logopédiai terápiába való bevonása. A pszichológus munkáját elsősorban a központban végzi. 46
A gyógytestnevelést a Kazinczy Ferenc Általános Iskola Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Nyelvoktató Német és Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. A Társuláshoz tartozó intézmények igényeit az intézményvezetők és a Kazinczy iskola igazgatója együttesen koordinálja. A statisztikai nyilvántartást, adatszolgáltatást a szolgáltató intézmény köteles vezetni a szakmai jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. A gyógytestnevelési feladatok ellátásának központja: Sátoraljaújhely. Bázishelyei: Pálháza, Füzérkomlós, Hollóháza, Mikóháza.
3.6.3. Szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása
A Sátoraljaújhelyi
Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátás Szolgáltatási
Társulása keretein belül az Egyesített Szociális Intézmény végzi 2005. július 01. óta végzi a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, koordinálását és működését.
Az egyes szolgáltatások az alábbi településeket érintik: •
Házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében Alsóregmec, Bózsva, Felsőregmec, Füzér, Hollóház, Kishuta, Kovácsvágás, Mikóháza, Pusztafalu, Sátoraljaújhely, Vágáshuta, Vilyvitány települések érintettek.
•
A
jelzőrendszeres
házi
segítségnyújtás
tekintve
Alsóregmec,
Bózsva,
Felsőregmec, Füzér, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóház, Kishuta, Kovácsvágás, Mikóháza,
Nagyhuta, Nyíri, Pálháza,
Pusztafalu, Sátoraljaújhely, Vágáshuta, Vilyvitány települések közigazgatási területe érintett.
47
Házi segítségnyújtás A többgenerációs családmodell felbomlása, a generációs távolságok elmélyülése, valamint a lakosság elöregedése következtében jelentősen megnőtt az egyedülálló, gyakran magányosan, izoláltan élő idős emberek száma. Természetes támasz hiányában ők a napi tevékenységek ellátásához, az önálló életvitel fenntartásához a szociális ellátórendszeren belül igényelnek segítséget.
A házi segítségnyújtás célja az igénybevevők önálló életvitelének fenntartása saját lakókörnyezetükben,
egészségi
állapotuknak,
szükségleteiknek
és
szociális
körülményeiknek megfelelően, a meglévő képességeik, készségeik fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével.
Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
A házi segítségnyújtás keretében a gondozás 4 fő elemét biztosítja: Fizikai ellátás (melynek célja az önálló életvitel fenntartása, kényelmes, otthonos környezet teremtése, megfelelő élelmezés, a létfontosságú szükségletek kielégítése) keretében: •
segítségnyújtás a személyi és környezeti higiénia megtartásában,
•
közreműködés a háztartás vitelében: bevásárlás, mosás, vasalás, tüzelőbeszerzés és bekészítés, ágyazás, ágyneműcsere, öltöztetés, tálalás, etetés, mosogatás, meleg étel biztosítása,
•
szükség
esetén
segítség
a
bentlakásos
intézménybe
történő
beköltözésnél. Egészségügyi ellátás: •
alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása az orvos előírása szerint,
•
együttműködés az egészségügyi és szociális alap– és szakellátást nyújtó intézményekkel,
•
betegség esetén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás, 48
•
az
ellátott
folyamatos
megfigyelése
(pl.
érzékszervek,
étvágy,
folyadékfogyasztás, keringés stb.), •
tanácsadás az egészséges életmódról.
Mentális gondozás: •
segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása az ellátást igénybe vevővel,
•
segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban,
•
segítségnyújtás
a
vészhelyzet
kialakulásának
megelőzésében,
elhárításában, •
izoláció veszélyének elkerülése.
Foglalkoztatás: Az ellátott állapotának, érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot kell biztosítani, hisz az egészséges élet alapja a rendszeres tevékenység, amely az embert a hasznosság tudatával tölti el, fokozza önbecsülését, segíti a szervezet normális működését és lassítja az öregedés folyamatát. Ennek érdekében: •
beszélgetés az ellátottal,
•
felolvasás,
•
részvétel egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató programok szervezésében,
•
szabadban való séta segítése.
A házi segítségnyújtás igénybevételére munkanapokon 7.30 - 15.30-ig van lehetőség.
49
2. táblázat: Teljesítési és létszámadatok települési bontásban34 Település
Tervezett
Pótigény
Éves
2011. év
Ellátottak
létszám
2011.
tervezett
1-3.
száma
2011.év
július (fő)
létszám
negyedévi
2011.
(fő)
(fő)
teljesítés (fő)
szeptember 30-án (fő)
Alsóregmec
11
1
12
12
13
Bózsva
13
1
14
13
12
Felsőregmec
9
-
9
9
10
Füzér
23
8
31
31
31
Hollóház
35
7
42
44
47
Kishuta
13
-
13
13
13
Kovácsvágás
15
-
15
15
16
Mikóháza
20
-
20
20
19
Pusztafalu
9
1
10
11
12
Vágáshuta
14
-
14
15
15
Vilyvitány
10
1
11
12
12
15
99
93
123
34
290
288
323
Sátoraljaújhely 84 Összesen:
256
A gondozási feladatokat szakképzett főállású szociális gondozók és társadalmi gondozók végzik. A főállású gondozók a jogszabály szerint a házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenységeket végzik. A társadalmi gondozók főleg a személyi és környezeti higiénia kialakításában, valamint a háztartás vitelében nyújtanak segítséget. 34
Beszámoló Sátoraljaújhely Város Polgármesterének A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulásában végzett 2011. évi tevékenységéről
50
A gondozás gyakoriságát és terjedelmét egyénileg, az ellátásban részesülők gondozási szükséglete, egészségi állapota és az igények figyelembevételével határozzák meg. Jelenleg 27 főállású gondozó és 18 fő társadalmi gondozó végzi az ápolási- gondozási tevékenységet az idős rászoruló személyeknél. A házi segítségnyújtás térítésmentes. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2005. július 01. óta működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melyet azzal a céllal indítottak be, hogy az egyedül élő, beteg, állapotromlással, rosszulléttel, illetve krízissel fenyegetett idősek számára lehetőséget biztosítsanak a segítségkérésre a nap 24 órájában. Az idős ember lakásán kihelyezett jelzőkészülék folyamatos biztonságérzetet nyújt az igénybevevőnek, mert baj esetén a jelzőgomb megnyomásával bármikor segítséget kérhet. Tudja, hogy riasztás esetén a készenléti ügyeletes haladéktalanul a helyszínre siet és megteszi a szükséges intézkedést ( mentőt, orvost, rendőrt vagy tűzoltót hív, értesíti a családtagokat, stb..) Településenként 2 fő látja el a készenléti ügyeletet, akik készenléti táskával, mobiltelefonnal és a közlekedésüket segítő kerékpárral rendelkeznek, tevékenységükért pedig tiszteletdíjban részesülnek.
3. táblázat: A készenléti ügyeletesek a segélyhívásokat követően az alábbi intézkedéseket végezték35
Megtett intézkedés
2011. 1-3. negyedév (alkalom)
Beszélgetés, megnyugtatás
9
Ápolás, gyógyszeradás
1
Orvos hívása
6
Mentő hívása
4
35
Beszámoló Sátoraljaújhely Város Polgármesterének A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulásában végzett 2011. évi tevékenységéről
51
Gondozási tevékenység
13
Egyéb (téves riasztás)
4
Az 1993. évi III. törvény rendelkezik arról, hogy az intézményi térítési díjat a tárgyév március 01-ig kell megállapítani, melyről a fenntartó rendeletet alkot. Jelenleg az intézményi térítési díj 130- Ft. A Társulási Tanács ezt elfogadta, majd a települési önkormányzatok helyi rendeletükben szabályozták, hogy ebből mennyit fizet az ellátásban részesülő, illetve mennyit vállal át a fenntartó.
Támogató Szolgálat A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük, önállóságuk megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása, információnyújtás és tanácsadás. A napi szakmai munkát 1 fő támogató szolgálat-vezető, 2 fő személyi segítő és 1 fő gépkocsivezető látja el a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
A következő főbb feladatok tartoznak a szolgálat tevékenységi körébe: •
Tanácsadás keretében információnyújtás a fogyatékkal élőket érintő ellátásokról, szolgáltatásokról, eseményekről.
•
Segítségnyújtás
az
igénybevevők
ügyintézésével,
érdekérvényesítésével
kapcsolatban. •
Személyi segítés keretében segítségnyújtás a háztartás viteléhez, a napi gondozási és ápolási feladatok ellátásához.
•
Rendszeres, illetve alkalmi szállítás igénybevétele.
A Támogató Szolgáltatás működtetése 2011-ben is pályázati forrásból finanszírozási szerződés alapján történt.
52
Családsegítő szolgáltatás A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátását biztosítja. A Családsegítő Szolgálat feladata különösen a családban keletkező szociális feszültségek feltárása, megoldásának segítése, életvezetési tanácsadás, hivatalos ügyek intézésének segítése, krízishelyzetek megelőzése illetve megszüntetése.
A családsegítő szolgáltatás elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását is. Feladata közé tartozik a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személyekkel való foglalkozás, egyéni esetkezelés, tréning, egyéni és –csoportfoglalkozások szervezése. 4. táblázat: A Családsegítő szolgáltatást igénybevevők számának alakulása36 Igénybevevők száma
2011. 1-3. negyedév 1.478 fő
Sátoraljaújhely
445 fő
Kistérség települései
A családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatásokat legnagyobb számban az aktív korú tartós munkanélküliek vették igénybe. Továbbra is magas az anyagi, megélhetési gondokkal küzdők száma – a Kistérségi települések esetében 65%-os növekedés tapasztalható. Jelentős növekedést mutat az információnyújtás, illetve ügyintézésben segítséget kérők száma is. A Családsegítő Szolgálat szakmai feladatait 4 fő családgondoz és 2 fő szociális segítő, tanácsadó látja el. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a településen élő gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a gyermekek családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult 36
Beszámoló Sátoraljaújhely Város Polgármesterének A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulásában végzett 2011. évi tevékenységéről
53
veszélyeztetettség megszűntetéséhez, valamint a gyermek
családjából történő
kiemelésének a megelőzéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatás a szociális munka módszereivel koordinációs, szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. Célja, hogy a rászoruló gyermekek és családjaik a lakóhelyükön kaphassák meg azt a támogatást és segítséget, mely a gyermekek jólétéhez szükséges.
A gondozási esetszám vizsgálatánál megállapítható, hogy az elmúlt évhez viszonyítva Sátoraljaújhelyen 17 % - kal nőtt, a Kistérségi településeken pedig közel négyszeresére emelkedett a védelembe vett gyermekek száma. Az alapellátásban gondozottak száma 4 % -kal emelkedett Sátoraljaújhelyen, a Kistérségben 16 %-kal csökkent.
Több éve folyamatos problémát jelent az elszegényedő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok számának emelkedése, ebből következhet az a tény, hogy évek óta legmagasabb az anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő veszélyeztetettség. Ezekben
a
családokban
megjelennek
gondozási,
nevelési
problémák,
a
szenvedélybetegség, az állandó anyagi bizonytalanság (sok esetben az uzsorásnak való eladósodás,
közüzemi
és
banki
tartozások)
stb.
Jellemző
a
szülőknél
az
aluliskolázottság, szakképzetlenség, sok a funkcionális analfabéta, a leghátrányosabb helyzetű munkaerő piaci csoport, szinte 100 %-os munkanélküliség jellemző. Problémát jelent továbbá a csonka családban való nevelkedés, illetve a családon belüli konfliktusok halmozódása. Ezek az okok a legtöbb esetben veszélyt jelentenek a gyermek egészséges testi, lelki, szociális és erkölcsi fejlődésére.
Az alapvető emberi szükségletek kielégítése is gyakran nehézséget okoz (időjárásnak megfelelő ruházat, életkorának megfelelő tápláltság). A gyermekek ingerszegény környezetben kénytelenek felnőni. Jellemző a számonkérés hiánya, a megengedő, ráhagyó, következetlen nevelési attitűd.
54
5. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási esetszámának alakulása 2011. 1-3. negyedévében37 Megnevezés Alapgondozásban
Sátoraljaújhely
Kistérség
71
43
179
54
-
-
250
97
történő gondozás Védelembe vétel Utógondozott Összesen
Az alapellátás keretében gondozott gyermekek száma az előző évekhez képest nagyon megnőtt. A Gyermekjóléti Szolgálatnál 1 fő részlegvezető családgondozó, 4 családgondozó, valamint 1 fő családgondozó asszisztens dolgozik.
3.6.4. Belső ellenőrzés A Sátoraljaújhely Kistérség Többcélú Társulása a belső ellenőrzési feladatokat saját feladatellátás útján biztosítja, Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési csoportja által. 2011. március 1-jével csatlakozott a Társuláshoz belső ellenőrzési feladatok tekintetében 5 település ( Kishuta, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány és Nagyhuta). A belső ellenőrzés legfőbb célja, hogy a gazdálkodási önállóság, kezdeményezőkészség, a feladatok megoldásának szakszerűsége párosuljon a gazdálkodási fegyelem, a célszerűség, a hatékonyság és szabályszerűség erősítésével.
37
Beszámoló Sátoraljaújhely Város Polgármesterének A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulásában végzett 2011. évi tevékenységéről
55
A belső ellenőrök kiemelt figyelemmel kezelik a közpénzekkel való gazdálkodás szigorú
ellenőrzését,
az
önkormányzati
tulajdon
védelmét,
a
gazdálkodási,
könyvvezetési és számviteli jogszabályok, előírások betartásának vizsgálatát. A belső ellenőr a belső ellenőrzési kézikönyv szerint a költségvetési szerveket 2 évente köteles átfogóan vizsgálni és gondoskodnia kell a felügyelt szervek ellenőrzéséről is. A belső ellenőr az elfogadott intézkedések megfelelő végrehajtásáról utóvizsgálat keretében bizonyosodik meg.
A Társulás munkaszervezetében végzi a résztvevő települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak, körjegyzőségeinek, önmaga és munkaszervezetének belső ellenőrzését, valamint az önkormányzatok és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzését.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Társulási Tanács előző évben hagyja jóvá. Az éves terv összeállítása során a belső ellenőrök figyelembe veszik a jogszabályi előírásokat. Az ellenőrzésekre az éves munkaterv alapján kerül sor, betartva az előírt határidőket.
A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, jogszabályoknak
ellenőrzési és
belső
és
irányítási
szabályzatoknak
eljárásainak való
hatékonyságát.
megfelelést,
valamint
A a
gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.
3.6.5. Területfejlesztés
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A. § alapján „A
kistérségben
a
területfejlesztési
feladatok
56
összehangolására,
a
kistérségi
területfejlesztési
koncepció
elfogadására,
közös
területfejlesztési
programok
kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik.”38
10/G. § (1) szerint „Azokban a kistérségekben, ahol a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás működik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás láthatja el…”39, így a sátoraljaújhelyi kistérségben is a Többcélú Kistérség Társulás látja el a területfejlesztési feladatokat a 3508.számú sátoraljaújhelyi statisztikai kistérség területén.
A Társulás fontos célnak tekintette, hogy jelentős mértékben összehangolja az érintett települések fejlesztését. Támogassa az önkormányzati közszolgáltatás színvonalának kiegyenlítését, annak érdekében , hogy a lakosság minél szélesebb körben jusson hozzá a közszolgáltatásokhoz.
A területfejlesztés feladatkörön belül a társulás kiemelt feladata a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési, vidékfejlesztési programok kialakítása, a társult települési önkormányzatok terület- és településfejlesztésének kölcsönös érdekeltségen alapuló
koordinálása, pályázatok készítése, támogatási igények
összehangolása.
A megalakulástól kezdve területfejlesztési támogatásban részesült a Társulás, mely sajnos minden évben csökkent. Ez nagyon megnehezítette a kistérség területfejlesztési munkáját. 2011. évben 1 000 000, - Ft működési támogatásban részesült a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása. A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása törekszik arra, hogy feladatainak ellátása során az azokhoz rendelt normatív támogatáson túl a tevékenységéhez, így a területfejlesztéshez kapcsolódó valamennyi lehetséges pályázati forrást megkeresse, és igénybe vegye a kistérség és településeinek további fejlődése érdekében.
38 39
Tftv. 10/A. § Tftv. 10/G. § (1).
57
3.6.6. Mozgókönyvtári szolgáltatás
A Mozgókönyvtári feladatellátáson mindazokat az ellátási formákat értjük, melyet szolgáltató könyvtár biztosít szerződés alapján az azt megrendelő önkormányzat, illetve könyvtári szolgáltató helye számára. Tehát a dokumentum-ellátástól a kiadványok feldolgozásáig, feltárásáig, a dokumentumforgatáson át a képzés, továbbképzés működtetéséig, a közös katalógus, információs rendszer, közhasznú információs szolgáltatások rendszere mellett a helyismereti, helytörténeti dokumentumok központi nyilvántartásáig minden ide érthető. A sátoraljaújhelyi kistérség 2007-ban vette fel feladatai közé a mozgókönyvtári ellátást, és a szolgáltatást a Városi Könyvtártól rendelte meg. Az állam – a községek lakosságszámától függetlenül – normatívát ad a mozgókönyvtári ellátásra. A szolgáltatást olyan, a kistérséghez tartozó községek kérhették, amelyek nincsenek rajta a nyilvános könyvtárak jegyzékén, és vállalták, hogy a kistérségi társulás által nyújtott szolgáltatást fogadni tudják, vagyis kölcsönzésre alkalmas helyiséget és könyvtárost biztosítanak. 2007-ban négy község élt ezzel a lehetőséggel: Alsóregmec, Felsőregmec, Mikóháza és Vilyvitány. A következő évben csatlakozott Hollóháza települése is. Az igényelt állami támogatást utólag egész évre megkapta a társulás. Mivel minden községben más-más adottságokból kellett kiindulni, így eltérő volt a számukra nyújtott szolgáltatás is. A feladatellátás, valamint az ösztönző normatíva igénylésének alapja a Társulás és a szolgáltató könyvtárak között létrejövő megállapodás. A fenti szolgáltatások bevezetése nagy segítség volt a községi könyvtáraknak, mivel több éve szinte csak vegetáltak, mert az önkormányzatok nehéz helyzete nem tette lehetővé a korszerű ellátást.
58
IV. Összegzés A közigazgatás történelmi áttekintése megmutatja, hogy a mindenkori kormányzati politika függvénye, hogy milyen keretekben valósul meg a közigazgatás szervezeti megvalósítása. A mai rendszer – a megyei- és települési önkormányzatokon keresztül történő végrehajtás – a rendszerváltozást követő időszak döntéseinek eredménye. Ezt megelőzően a központi irányítású megyei-, járási-, tanácsi rendszer kötelező területi felosztás révén – kevés egyéni döntési lehetőséget hagyva egy-egy településnek – hajtotta végre a közigazgatás feladatát. A rendszerváltást követően az elaprózódott települési önkormányzatok struktúrájából adódó hátrányok enyhítésére, a széleskörű feladat- és hatáskörök ellátására a társulások kínáltak óriási lehetőséget.
Mindenesetre megállapítható, hogy amíg a megyei-, járási-, tanácsi besorolás kötelező közigazgatási határokat jelentett, addig a rendszerváltást követően megjelenő kistérségi megállapodások önkéntes társulások kialakítására adott lehetőséget. Ezek alkalmasak lennének arra is, hogy a kisebb települések összefogással egyes állami feladatokat gazdaságosabban és hatékonyabban lássanak el, hiszen azokat sokszor egyedül nem tudták felvállalni. (iskolák működtetése, szociális hálózat, stb.). Különösen megnőtt ezek jelentősége véleményem szerint attól kezdve, amikor a rendszerváltást követő kormányok megszorító intézkedései azokat a területeket érintették, amelyek az önkormányzatok alapellátási feladatai közé tartoztak (pl. iskolai normatívák csökkentése, meghatározott feltételek megléte a normatívák lehívásához, stb.),
A többcélú társulások megalakulásával minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílt a kistérségi összefogásra, a települési önkormányzatok érdemi együttműködésére. A kistérségi együttműködés jelentős mértékben elősegítette a lakossági szolgáltatások színvonalának emelését, ezáltal csökkentek az egyes települések közötti különbségek. A közszolgáltatások színvonalának növekedés, a stabil, kiszámítható ösztönző –rendszer alkalmassá tette a helyi mozgástér bővítését, s így lehetőséget biztosított az eltérő gazdaság, földrajzi, természeti adottságokból eredő különbségek csökkentésére.
A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása elsődleges céljának tekintette, hogy javuljon a lakossági szolgáltatások színvonala és főként a kisebb településeken élők 59
esélyegyenlősége.
Fontos volt, hogy tevékenységük, a feladatok kistérségi szintű
ellátása ne csak kizárólag szakmai, hanem gazdasági hatékonysággal is járjon.
A leírtak alapján minden bizonnyal megállapítható, hogy a kistérség szintjének valamint a többcélú kistérségi társulásnak kiemelt szerepe van a hazai közigazgatás rendszerében. A kistérségi együttműködés lényege, hogy azokat a lakossági szolgáltatásokat, melyek nem minden településen biztosítottak megfelelő színvonalon, többcélú társulás keretében célszerű működtetni.
Elsődleges cél, hogy javuljon a lakossági szolgáltatások színvonala, elérhetősége és főként a kisebb településeken élők esélyegyenlősége. Fontos szempont továbbá, hogy a feladatok kistérségi szintű ellátása nem csak kizárólag szakmai, hanem gazdasági szempontból is hatékonyan működjön.
A Sátoraljaújhelyi kistérségen keresztül is bizonyítást nyert, hogy a többcélú társulás működtetése életképes, hatékonyan és gazdaságosan szolgálja a vállalt közszolgálati feladatok magas színvonalon történő ellátását. A kitűzött, és a települések által elvárt célokat a Társulás megvalósította. A megalakulása óta életképes Társulás hatékonyan és gazdaságosan szolgálta a vállalt közszolgálati feladatok magas színvonalú ellátását.
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény és A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény hatályát vesztette 2013. január 1-jével. A továbbiakban az új önkormányzati törvény IV. fejezete rendelkezik a helyi önkormányzatok társulásairól.40 Ezen törvény értelmében nem szűnnek meg a társulások, hanem módosított megállapodással tovább működhetnek. Ezt a lehetőséget használta ki a sátoraljaújhelyi kistérség is, és így működik tovább 2013. június 30-ig a korábban felvállalt feladatok tekintetében, kivételt jelent az iskolák működtetése, amelyet a sátoraljaújhelyi tankerület vett át 2013. január 1-től.
40
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény
60
A törvényi
változtatás célja az önkormányzati rendszer hatékonyabbá tétele. A
kormány a közigazgatás hitelességét és emberközeliségét szeretné megteremteni, ezért arra törekszik, hogy az ország minden pontján ugyanolyan színvonalú hivatali ügyintézés és szemlélet fogadja az állampolgárokat. Mivel a tapasztalatom az volt, hogy a sátoraljaújhelyi társulás nagyon jól szervezetten működött, elérte célját, kicsit kétkedve fogadom a Társulás esetleges megszűnését. Általában egy ilyen átszervezés komoly nehézségeket szokott okozni, így bizonyára most is ez várható. Valószínűleg hosszú időnek kell majd eltelnie addig, amíg kialakul egy új és jól működő rendszer, amely hasonlóan tudja biztosítani a már jól szervezett Társulás feladatait, tevékenységét.
61
IRODALOMJEGYZÉK -
Beszámoló Sátoraljaújhely Város Polgármesterének A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulásában végzett 2011. évi tevékenységéről
-
Infokommunikációs
szolgáltatások
demokratizmusa
A
kistérségi
feladatellátás rendszerének e- közigazgatási /e-ügyintézési perspektívái Századvég alapítvány 2009. 18. oldal
-
A kistérségek szerepe ( a Nemzeti Fejlesztési Tervben),
a kistérségi
programok hatékony kommunikációja http://elib.kkf.hu/edip/D_13689.pdf 2012-04-26
-
Kovács Flórián László: A kistérségek szerepe a területfejlesztésben Területi Statisztika,
2004/5.p407-414
www.localmonitoring.eu/pub/nagyvaros.../Esettanulmany_I.pdf 2012-03-05
-
Magyarország kistérségei http://www.terport.hu/kistersegek/magyarorszag-kistersegei 2012-04-03
-
Németh
Jenő:
Kistérségek
kézikönyv
Szakértői
módszertan
és
dokumentumtár Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2004.
-
Németh Jenő: Kistérségi Módszertan
A települési önkormányzatok
többcélú kistérségi társulásai önértékelésének és ágazati vizsgálatának tapasztalatai
Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2005.
62
-
Pupek Emese PhD hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola Kistérségek működésének tapasztalatai Államigazgatási és közszolgáltatási szempontok
-
Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Programja – helyzetfeltárás /munkaanyag!!!/
-
Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása Megállapodása
-
Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása Szervezeti és Működési Szabályzata
-
Sátoraljaújhely
Kistérség
Többcélú
Társulási
Megállapodás
(módosításokkal egységes szerkezetben) 3-4. oldal -
Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési stratégiája 2008.
13-
14.old.
-
Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József
korában
Századok, 1960.
-
Dr. Vigvári András : FÉLÚTON. Tanulmányok a helyi önkormányzatok finanszírozási Budapest,
rendszerének 2005.
továbbfejlesztési
lehetőségeiről
http://bmszki.hu/file/tekozlo/onkszp//feluton.pdf
2012-02-07
63
FELHASZNÁLT IRODALOM
-
Ficzere Lajos – Forgács Imre (szerk): Magyar közigazgatási jog Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
-
Dr.
Kara
Pál-
Dr.
Kökényesi
József:
Közigazgatási
szakvizsga
Önkormányzati közigazgatás Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, Budapest, 2007.
-
A kistérségek reneszánsza A területi beosztás felülvizsgálata, a kedvezményezetti szabályozás és az intézményrendszer továbbfejlesztése http://www.onkorkep.hu/14_0304/7-10.htm 2012- 04-27
-
Magyarország kistérségeinek gazdasági, társadalmi, környezeti szerepe a regionális
egyenlőtlenségek
kiegyenlítésében
http://www.mnvh.hu/ptPortal/index.php?mod=news&action=showNews&ne wsid=11089&lang=hu 2012-04-27
-
Németh Jenő: Kistérségi Módszertan A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai önértékelésének és ágazati vizsgálatainak tapasztalatai Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2005.
-
Németh Jenő: Kistérségi tervezés módszertan Mackensen Kft, Budapest, 2006.
-
Németh
Jenő:
Kistérségek
kézikönyv
dokumentumtár Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2004. 64
Szakértői
módszertan
és
-
Dr. Szegvári Péter: Önkormányzatiság és oktatásigazgatás- avagy hol tart ma a kistérségi közigazgatás? http://www.localmonitoring.eu/data/fajl/upload/szegvari onkormanyzatisag.pdf 2012-04-27
-
Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában Századok, 1960.
-
Dr. Vass György: A közigazgatási reformtól a többcélú kistérségi társulásig http://www.oki.hu/cikk.php?Kod=onkormanyzat2004-VassKozigazgatasi.html 2012-04-19
65
JOGSZABÁLYOK
-
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv).
-
1996. évi XXI törvény a területfejlesztésről és területrendezésről.
-
1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről.
-
2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról.
-
25/2004. (VI. 11) BM-rendelet a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek 2004. évi támogatásáról.
-
65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről.
-
36/2005.
(III.1)
Korm.
rendelet
a
többcélú
kistérségi
társulások
megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról.
-
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
-
244/2003 (XII.18.) Korm. rendelet A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről
-
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény
66
