Szakács Tamás 32.A hivatásos politikusok típusai
1.A
politikai
szféra
különböző
kapcsolódásai
szerint
megkülönböztethető
politikustípusok
a. dogmatikus politikus 1. az ideológusok absztrakt elveken nyugvó gondolkodását képviseli a politikában 2. hidegen viselkedik ad hoc érdekszempontok, esetleges szakmai érvek vagy napi pártkompromisszumok szükségessége iránt b. bürokrata politikus 1. a közhivatalnok mentalitását viseli magán 2. a fegyelmezett ügymeneteket, a kiszámítható lépésrendeket helyezi orientálódása középpontjába, és a szervezeti hierarchia szolgálati útjának tiszteletben tartásával vél bármit is megváltoztathatónak c. technokrata politikus 1. ideológiai affinitása kicsi, a szervezeti hierarchiák lépésrendjeit sem különösebben tiszteli, és a problémák felé döntően mint szakember közeledik
2.Megkülönböztetés attól függően, hogy az empirikus érdekcsoportok tagolódása szerint vagy ezzel szemben az átfogóbb társadalmi csoportokban orientálódik-e az egyes politikusok tevékenysége
a. érdekkijáró politikus 1. a politika gazdasági érdekek felé kapcsolódását privilegizálja 2. orientálódása középpontjában a mindenkori politikai döntések anyagi kihatásai és az egyes társadalmi csoportok anyagi érintettsége állnak b. népvezér politikus 1. átfogóbb közösségekben gondolkodik, és a gazdasági érdeken túl etikai, nemzeti, általános emberi problémákat helyez tevékenysége és döntései középpontjába 2. hosszabb léptekben figyeli a világot, megvetve a döntések empirikus érdekkihatásainak kisszerű latolgatását
1
Szakács Tamás 3.Tipizálás a politikusi szerep egyes komponenseinek eltérő fokú birtoklása által
a. karizmatikus politikus 1. tömeggyűléseken történő fellépéséből feltétlenül morális tartásnak kell sugározni 2. orientálódását illetően a népvezér politikus átfogó közösségekhez forduló gondolkodásmódját képviseli b. debattőr politikus 1. akkor tud csillogni, amikor nagy nyilvánosság előtt érvelését kell megvédeni szópárbajban a politikai ellenfelekkel szemben 2. a gyors reakcióképesség a döntő, a szituatív reagálás képessége és az, hogy közben megőrizze magabiztosságát, hogy mindig újabb és váratlanabb fordulatokra is úgy tudjon reagálni, hogy közben a közönségre is állandóan figyelni tudjon c. pártstratéga 1. nem a tömegekre hatás, még kevésbé a parlamenti szópárbajok megvívása az erőssége 2. hosszabb távú pártprogramokban gondolkodik, az ehhez szükséges információk birtoklása és feldolgozási képessége biztosítja befolyását d. organizátor 1. a párt és a parlamenti frakció szervezési munkájában jeleskedik e. pártszakértő 1. az állandó bizottságok döntés-előkészítő tagjának, a pártprogramok egyes szektorainak a gondozására való f. politikai beszédírók 1. egy-egy politikusi fellépéshez felépítik az érvelést, a stílusos fordulatokat vagy az ellenfél eddigi érvelését áttanulmányozzák, reakciósémákat dolgoznak ki ezek alapján
2
Szakács Tamás 33. A hivatásos politikusok karriervonalai
-
a legtöbb nyugat-európai államban a párapparátus és a párthierarchia belső harcaiban kell helytállniuk a politikusoknak, és ezzel együtt a választók és a parlamenti nyilvánosság előtti fellépés képességét is el kell sajátítaniuk; ehhez képest a francia modellben a félbürokratikus politikuskarrier is megfigyelhető, míg az USA-ban ez teljesen hiányzik, és központivá a nyilvánosság előtti fellépés válik
-
kissé egyszerűsítve el lehet mondani, hogy a hivatásos politikusok rekrutációs bázisát a fiatal diplomás férfiak adják
-
a rekrutáció nemcsak a diplomásokra szűkül le, hanem ezen belül is elsősorban a jogászi végzettség, ill. a tanári diploma adja a legnagyobb rekrutációs bázist
-
Németországban a helyi pártszervezetek elnökségeiben kezdődik a tipikus politikusi karrier
-
Angliában az államszervezet egységessége miatt ez a helyi politikából induláshoz kötöttség nem alakult ki, és aki a központi politikában kíván karriert befutni, annak inkább a központi pártszervek mellett kell eleinte valamilyen jelentéktelen pozíciót vállalnia, hogy innen később megcélozhassa a parlamenti képviselőséget
-
Franciaországban a politikai karrier két teljesen különböző irányból is indulhat:
az egyik karriervonal itt is a helyi politizálásból indul, és innen vezethet tovább városi tanácstagi, majd városi polgármesteri pozícióba
a helyi pártszervekből induló előbbi vonal mellett a miniszteri kabinetek tagságát kell jelezni a legtöbb nyugat-európai országban a minisztériumok csúcsait elfoglaló politikusok stábjai a miniszter helyetteseiként, mint politikai államtitkárok, parlamenti államtitkárok, államminiszterek
stb.
a
győztes
párt
középszintű
vezetőiből
rekrutálódnak ezzel szemben Franciaországban a miniszteri kabinetbe inkább a miniszter által kiválasztott és elsősorban személye iránt lojális kezdő politikusok kerülnek be -
az USA modellje a politikusok karriervonalait illetően polárisan szemben áll a francia mintával itt szinte kizárólagos karriervonalat jelent a helyi politikától indulás, majd a tagállami parlamenti vagy a kongresszusi képviselőségért folyó küzdelembe beszállás 3
Szakács Tamás 34. A magyar és a nyugat-európai parlamentarizmus történeti funkcióváltásai
1.A magyar parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai
A magyar parlamentarizmus mint eszmerendszer és funkcionáló hatalmi mechanizmus történetében legalább 6 történeti periódust és parlamenti funkcióváltást, funkcionális és hatalmi átalakulást figyelhetünk meg: -
1848. március közepéig Magyarországon egy nemesi és egy monarchiális parlamentarizmus alakult ki és működött, ami fokozatosan az uralkodó hatalmának a hatalmi ellensúlyává vált
-
1848 márciusától ugyanaz a parlament, utána az 1848 júniusában megválasztott új parlament rendszerátalakító funkciót töltött be, majd képviseleti parlamentté alakult át, megteremtve a parlament előtt felelős kormány intézményét
-
az 1867 és az 1918 közötti időszak a modern parlamentarizmus és a pártelvű parlamentarizmus megteremtődésének időszaka
-
a két világháború közötti parlamentarizmus a speciális kétkamarás parlamentarizmus és a predomináns pártrendszer kiteljesedésének, de egyúttal szívós fennmaradásának és folyamatos működésének az időszaka
-
az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a demokratikusan választott új országgyűlések időszaka hazánk történetében immár másodszor rendszerátalakító parlamenti működést hozott ezen időszak magyar parlamentarizmusát demokratikus rendszerátalakító, korlátozott parlamenti szuverenitáson alapuló, fenyegetett és belsőleg is korlátozott parlamentarizmusnak is nevezhetjük
-
az 1989-90-es évek a harmadik rendszerátalakító funkciót betöltő parlamentarizmus időszaka, hasonló 1848 tavaszához, amikor is a régi és az újonnan megválasztott parlament együtt végezte el a rendszerátalakítás történelmi funkcióját a parlament működése alapján, alkotmányos keretek között
4
Szakács Tamás 2. A nyugat-európai parlamentarizmus történeti funkcióváltásai
A nyugat-európai parlamentarizmus történeti funkciói és igazodásai lényegileg a következők voltak: -
az uralkodó hatalmának korlátozása, hatalmi fékek beépítése
-
képviseleti funkció, az érdekek politikai artikulálásának lehetősége, majd a képviselt érdekek társadalmi bázisának növelése a választójog fokozatos kiterjesztésével
-
a modern parlamentarizmus számára új kihívást és igazodási kényszert jelentett a modern pártok és korporációk mint parlamenten kívüli politikai erők, mozgalmak és szervezetek megjelenése
-
a modern politikai rendszerekben az egycélú mozgalmak és szervezetek megjelenése, továbbá az ún. direkt participáció alkotmányos garanciái lehetővé teszik a parlament döntéshozatali és törvényalkotó hatalmának korlátozását
35. A modern parlamentarizmus funkciói
a. képviseleti funkció (átszármaztatott hatalom) b. hatalmi funkció (döntéshozó hatalom) c. jogalkotó, törvényalkotó funkció d. a politikai ellenőrzés és a felelősségre vonás funkciója (mentelmi jog megvonása, felmentés stb.) e. a politikai nyilvánosság biztosításának funkciója f. legitimációs funkció (döntések társadalmi elfogadtatása)
5
Szakács Tamás 36. A kormányzó párt (pártok) és az ellenzéki pártok parlamenti funkciói; az ellenzék hatalmi pozíciója
1.A kormányzó párt (pártok) parlamenti funkciói
-
a parlament által hozott döntések végrehajtása és a nyilvánosan meghirdetett és a parlamenti többség által elfogadott kormányprogram megvalósítása
-
nem törekedhetnek sem az ellenzék jogainak korlátozására, sem az ellenzék megszüntetésére
-
a kormányzó pártok politikai kötelessége, hogy érdemi válaszokat adjanak az ellenzéki pártok döntési alternatíváira
-
a törvények uralmának biztosítása
-
kiemelt szerep a politikai rendszer legitimálásában, a maga kormányzati hatalmának társadalmi elfogadtatásában és igazolásában
-
a demokratikus politikai kultúra elterjesztése és elfogadtatása
2.Az ellenzéki pártok parlamenti funkciói
-
hatalmi ellensúlyozó funkció, vagyis a többpólusú hatalmi rendszer fenntartása
-
a kormány állandó érvelésre kötelezése
-
megoldási
javaslatok,
alternatívák
kidolgozása
és
előterjesztése
egy-egy
társadalompolitikai ügy kapcsán -
a kormányzó pártok politikai pozícióit betöltő személyeinek állandó ellenőrzése
-
versengés a kormányzati hatalomért
-
kormányzati hatalom és kormányzati program ellenőrzése
-
a jog uralmának érvényesítése
6