ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ. a KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ KEG NYRT.

Ez a Tájékoztató a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”), a 2003/71/EK irányelvnek a tájékoztatóban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló Bizottság 809/2004/EK Rendelete, valamint a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata alapján készült abból a célból, hogy a Kibocsátó dematerializált törzsrészvényeit a Budapesti Értéktőzsdére bevezessék.

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ a KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

alaptőkéjét képező 2.262.000 db, azaz Kettőmillió-kétszázhatvankettőezer darab, egyenként 400.- azaz Négyszáz forint névértékű „A” sorozatú, dematerializált előállítású törzsrészvényeinek Budapesti Értéktőzsde részvények „B” kategóriájába történő bevezetéséhez.

2009. április 09.

A jelen Tájékoztatóval kapcsolatban fennálló, jogszabályban meghatározott felelősség kizárólag a Kibocsátót terheli, tekintettel arra, hogy a Tájékoztató összeállítását a Kibocsátó Forgalmazó közreműködése nélkül végezte, így a kockázat a szokásostól eltér.

1. oldal


TARTALOMJEGYZÉK 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.1.6. 2.1.7. 2.1.8. 2.1.9. 2.1.10. 2.1.11. 2.1.12. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.2.6. 3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2.

ÖSSZEFOGLALÓ....................................................................................................... 5 A TŐZSDEI BEVEZETÉSRŐL ................................................................................. 5 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TÁRSASÁGRÓL ............................................... 5 TOVÁBBI BEFEKTETŐI TÁJÉKOZTATÁS ............................................................ 7 KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................... 9 ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ADATOK (auditált) ............................................. 10 KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ........................................................................................ 11 A TÁRSASÁGRA ÉS AZ ÁGAZATRA JELLEMZŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ..................................................................................................................................... 11 Makrogazdaság......................................................................................................... 11 Jogi szabályozás....................................................................................................... 11 Magyarország az EU-ban, a magyar energetikai ágazat helyzete ................... 11 Belföldi értékesítés ................................................................................................... 11 Export ......................................................................................................................... 12 Erősödő verseny ....................................................................................................... 12 Környezetvédelmi és biztonságtechnikai kérdések............................................. 12 Vevői kintlévőségek .................................................................................................. 13 Árfolyamkockázat ..................................................................................................... 13 Infláció, kamatkockázat ........................................................................................... 13 Hatósági kockázat .................................................................................................... 13 Kivezetés kockázata................................................................................................. 13 A RÉSZVÉNYEKRE VAGY RÉSZVÉNYEKBE TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉSEKRE JELLEMZŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ............................ 14 Tőzsdei bevezetés kockázata................................................................................. 14 Részvénypiac kockázata ......................................................................................... 14 Likviditási kockázat ................................................................................................... 14 Osztalékfizetés kockázata ....................................................................................... 14 Kereskedés kockázata ............................................................................................. 14 Adózási szabályok .................................................................................................... 14 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT..................................................... 15 RÉSZVÉNYEK .......................................................................................................... 16 RÉSZVÉNYSTRUKTÚRA ....................................................................................... 16 A RÉSZVÉNYTŐKE ELŐTÖRTÉNETE ............................................................... 16 A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA ............................................................................... 17 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TÁRSASÁGRÓL ............................................. 17 A TÁRSASÁG KÖNYVVIZSGÁLÓJA .................................................................... 19 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS..................................................................................... 19 ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................ 22 RÉSZESEDÉSEK, BEFEKTETÉSEK ................................................................... 22 TERMÉKSZERKEZET ............................................................................................. 22 PIACI SZEGMENS ................................................................................................... 24 Hazai piac .................................................................................................................. 24 Export piac ................................................................................................................. 27

2. oldal


6.4. 6.5. 6.6. 6.6.1. 6.6.2. 6.7. 6.8. 7. 8. 8.1. 8.2. 9. 9.1. 10. 11. 11.1. 11.1.1. 11.1.2. 11.2. 11.2.1. 11.2.2. 11.3. 12. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 14. 14.1. 14.2. 15. 16. 17. 17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 18. 19.

TERMELÉS, LOGISZTIKA, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ......................................... 28 BESZERZÉS ............................................................................................................. 29 ÉRTÉKESÍTÉS SZERVEZETI ÉS PARTNERI RENDSZERE .......................... 29 Értékesítési struktúra ............................................................................................... 30 Marketing ................................................................................................................... 30 INFORMATIKA .......................................................................................................... 31 MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK ............................................... 31 A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................ 33 PÉNZÜGYI HELYZET ............................................................................................. 34 A TÁRSASÁG 206-2007-2008 ÉVI AUDITÁLT MÉRLEGE: ............................. 34 A TÁRSASÁG AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA:..................................... 36 TŐKEFORRÁSOK .................................................................................................... 38 AZ IGAZGATÓSÁG FELHATALMAZÁSA ............................................................ 39 KUTATÁS-FEJLESZTÉS, VÉDJEGYEK .............................................................. 39 TRENDEK AZ LPG KERESKEDELEM ÉS AZ ENERGETIKAI LOGISZTIKA TERÜLETÉN ............................................................................................................. 41 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ................................................................................... 41 TENDENCIÁK AZ LPG FELHASZNÁLÁS TERÜLETÉN ................................... 42 TENDENCIÁK AZ ENERGETIKAI LOGISZTIKA TERÜLETÉN ....................... 43 A MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉS ALAKULÁSA ................................................ 43 TENDENCIÁK AZ LPG FELHASZNÁLÁS TERÜLETÉN ................................... 44 TENDENCIÁK AZ ENERGETIKAI LOGISZTIKA TERÜLETÉN ....................... 45 BERUHÁZÁSI, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ............................................... 45 NYERESÉG ELŐREJELZÉS, BECSLÉS ............................................................. 46 A TÁSASÁG VEZETÉSE, ALKALMAZOTTAK .................................................... 46 AZ IGAZGATÓSÁG .................................................................................................. 46 A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ................................................................................. 47 A TÁRSASÁG ÜGYVEZETÉSE ............................................................................. 49 AZ IGAZGATÓSÁG, A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS AZ ÜGYVEZETÉS TAGJAINAK DÍJAZÁSA........................................................................................... 49 NYILATKOZAT .......................................................................................................... 50 ALKALMAZOTTAK ................................................................................................... 50 TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT ............................. 51 AUDIT BIZOTTSÁG ................................................................................................. 51 NYILATKOZAT A MAGYAR VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÍTÉSÉRŐL ....................................................... 51 RÉSZVÉNYESEK ..................................................................................................... 51 A KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK ................ 52 PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK ................................................................................... 52 AUDITÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS ................................................................. 52 VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK ......................... 54 A PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA SORÁN ALKALMAZOTT LEGFONTOSABB SZÁMVITELI ELVEK .............................................................. 58 OSZTALÉKPOLITIKA .............................................................................................. 63 BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK ......................................................................................... 64 KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ................................................................................ 64

3. oldal


19.1. 19.1.1. 19.1.2. 19.1.3. 19.1.4. 19.1.5. 19.1.6. 19.2. 19.3. 19.4. 20. 21. 22. 23.

TÁRSASÁGI JOGI ALAPINFORMÁCIÓK ............................................................ 65 ALAPTŐKE ................................................................................................................ 65 KÖZGYŰLÉS............................................................................................................. 65 SZAVAZATI JOG ÉS SZAVAZÁS ......................................................................... 66 RÉSZVÉNYEK ÁTRUHÁZÁSA .............................................................................. 68 OSZTALÉK ................................................................................................................ 68 ALAPTŐKE FELEMELÉSE..................................................................................... 69 ADÓZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ................................................. 71 HARMADIK SZEMÉLYTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK ................................ 72 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK ....................................................................... 73 LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK................................................................................. 73 MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK ............................................................... 73 TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ............................................................. 73 A TÁJÉKOZTATÓBAN SZEREPLŐ FOGALMAK ÉS KIFEJEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................................. 75 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................... 77

4. oldal


1. ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A TŐZSDEI BEVEZETÉSRŐL A következő Összefoglaló a Tájékoztató egyéb oldalain található részletes információkon alapul, ezen információkkal és pénzügyi adatokkal együtt értelmezendő. Társaságunk elkészítette Tájékoztatóját és a hozzá kapcsolódó Hirdetményt, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (a továbbiakban: „PSZÁF”) közzétételre történő engedélyezésre előterjeszt. A PSZÁF a Tájékoztató közzétételének jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok és információk valódiságát nem vizsgálja, és azokért nem vállal felelősséget. Jelen Tájékoztató a Társaság részvényei Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése céljából készült.

1.2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TÁRSASÁGRÓL A Társaság cégneve: KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Társaság rövidített cégneve: KEG Nyrt. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg. 11-10-001604 Magyarország A Társaság székhelye: 2545 Dunaalmás, 10. sz. főút, 74 km szelvény A Társaság internet elérhetősége és e-mail címe: www.lpg.hu [email protected] A Társaság központi elérhetősége: Telefon: + 36 34 450 377 Fax: +36 34 550 031 A Társaság alakulásának időpontja: A Társaság működése 1991-ig, a jogelőd Globimpex Kft. megalakulásáig vezethető vissza, amely a magyarországi gáz-autózás úttörőjének számított. Tevékenységét töltőállomások szerelése, gázautó szerelők kiképzése, illetve több ezer gépkocsi gázüzemre való átalakítása jellemezte. Szakértőként, illetve jutalékos ügynökként kiterjedt kapcsolatot tartott fenn a legnagyobb hazai gázforgalmazókkal, mint a MOL, a Shell és a Prímagáz. 1996-ban szerezte meg a gázforgalmazáshoz szükséges 5. oldal


engedélyeket, és kezdte meg Dunaalmás területén saját gáztermináljának építését. Ettől kezdve tevékenységét a kereskedelem és a logisztika túlsúlya jellemezte, amelyhez igazodva 1999. október 18-án a Globimpex Kft. – jelentős feltőkésítés mellett részvénytársasággá alakult, Közép-európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. néven. A Társaság alaptőkéje: A Társaság cégjegyzékbe bejegyzett alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 904.800.000.- Ft azaz Kilencszáznégymillió-nyolcszázezer forint. A hatályos alapszabály: A Társaság hatályos Alapszabálya megtekinthető a Társaság honlapján. A Társaság működésének időtartama: határozatlan A Társaság üzleti éve: A naptári évvel egyező, amely minden év január 1-től december 31-ig tart A Társaság tevékenysége Főtevékenység: 3523’08 Gázkereskedelem A KEG Rt. hagyományosan a cseppfolyós propán-bután gáz (angol rövidítéssel: LPG) tárolását és forgalmazását végzi. Tevékenységi körében 2004-től jelent meg a partnervállalkozások részére nyújtott energia-logisztikai szolgáltatás. Az Igazgatóság tagjai: Matyók György az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató Dr Steier József igazgatósági tag, vezérigazgató Buczi Miklós Sándor igazgatósági tag Málits József igazgatósági tag A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Jeszenszky Zoltán elnök Virág, Stefan Budai Benjámin Kéninger Zoltán Onozó György A Társaság ügyvezetése: A társaság ügyvezető szerve a négytagú Igazgatóság. A társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon ügyekben, amelyeket törvény vagy az

6. oldal


Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, az Igazgatóság jogosult és köteles dönteni és eljárni. A hirdetmények közzétételének helye: Amennyiben jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik, a társaság hirdetményeit – a Cégközlönyben közzéteendő hirdetményeket is ide értve a Ctv. 21/A. §-a alapján – saját internetes honlapján (www.lpg.hu) valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) teszi közzé. A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás szabályairól szóló Tpt. 56. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt előírásoknak oly módon tesz eleget, hogy ezen szabályozott információkat megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapra. Bármely közlemény nyomtatott sajtóban történő közzétételére csak annyiban kerül sor, amennyiben azt jogszabály kifejezetten előírja; ez esetben a társaság hirdetményi lapja a Világgazdaság c. napilap. A Társaság BÉT-re bevezetni szándékozott részvényei ISIN kód: HU0000096557 A Társaság alaptőkéjét képező 2.262.000 db, azaz Kettőmillió-kétszázhatvankettőezer darab, egyenként 400.- azaz Négyszáz forint névértékű „A” sorozatú, dematerializált előállítású törzsrészvényei. A bevezetés várható időpontja: 2009. május 08. A Társaság könyvvizsgálója: Moore Stephens Wagner Könyvvizsgáló Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2900 Komárom, Erdélyi u.4.; cégjegyzékszám: 11-09-002699; kamarai száma: 000581). A könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: Wágner Vilmos (a.n.: Rémai Júlia; lakcím: 2900 Komárom, Száva u. 14.; könyvvizsgálói igazolvány száma: 000924).

1.3. TOVÁBBI BEFEKTETŐI TÁJÉKOZTATÁS A KEG Nyrt. a jelen Tájékoztatóban foglaltakért kizárólagos felelősséget vállal. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét arra, hogy: a) az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része; b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni; c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit, és d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott azon kárért amely abból fakad, hogy az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel. 7. oldal


A jelen Tájékoztatóval kapcsolatban fennálló, jogszabályban meghatározott felelősség kizárólag a Kibocsátót terheli, tekintettel arra, hogy a Tájékoztató összeállítását a Kibocsátó Forgalmazó közreműködése nélkül végezte így a kockázat a szokásostól eltér. A jelen Tájékoztató közzététele nem tekinthető a Kibocsátó ígéretének arra nézve, hogy a jelen Tájékoztató, illetve szabályozott piacra történő bevezetés lezárását követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a szabályozott piacra történő bevezetéssel kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját követően is pontos lesz. A Tájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak. A tőzsdei bevezetés („Bevezetés”) során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban szereplő, a Társaságra vagy a Bevezetésre vonatkozó adatokon kívül más információkat vagy adatokat szolgáltatni. Jelen Tájékoztatóban nem szereplő adatok a Társaságtól származó megerősítés nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A befektetni szándékozóknak figyelembe kell venniük, hogy a Társaság ügyeiben a Tájékoztató közzététele után változások következhetnek be. Jelen Tájékoztató közzététele és a részvényekkel való tőzsdei kereskedés megkezdése közötti időszak alatt esetlegesen bekövetkező, a Társaság működését és megítélését érdemben befolyásoló lényeges változások esetén a Társaság a Tpt. 32 §-ának megfelelően kezdeményezi a Tájékoztató kiegészítését és azt a Tájékoztatóval megegyező módon közzéteszi. A Tájékoztatót olyan személyek, akik erre nem jogosultak, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a szabályozott piacra bevezetéssel kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak illetve kijelentésnek. Jelen Tájékoztató, illetve egyéb pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Tájékoztatóban foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a részvények megvásárlásáról. Ez nem érinti a Kibocsátó Tpt. 32. §-ában foglalt, a Tájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettségeket. A Társaság ezen Tájékoztató alapján nem kívánja bevezetni részvényeit az Európai Unió illetve más ország egyetlen szabályozott piacára sem és egyetlen országban sem kívánja részvényeit más formában sem nyilvánosan forgalomba hozni ezen Tájékoztató alapján.

8. oldal


A Kibocsátó éves jelentéseket készít és tesz közzé a számviteli szabályoknak megfelelően. A Társaság részvényeinek Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését követően a féléves és az éves jelentések valamint az esetleges egyéb jelentések közzététele a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Az Összefoglaló a Tájékozató bevezető része. A befektetői döntést a Tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni.

1.4. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÁSA A befektetőknek befektetési döntésük meghozatala előtt különösen az alábbi tényezőket célszerű megfontolniuk: 1. A Társaságra és az iparágra jellemző kockázati tényezők Ezen kockázati tényezők közé tartoznak a nemzetgazdasági folyamatok, a gazdasági növekedés üteme, a gyakran változó hazai jogi környezet, az ipar és az energetikai ágazat helyzete, a kiélezett piaci verseny, az exportkapcsolatok alakulása, környezetvédelmi kérdések, esetleges árfolyam-, infláció- és kamatkockázat és a kivezetés kockázata. 2. A részvényekre vagy a részvényekbe történő befektetésekre jellemző kockázati tényezők Ide sorolható kockázati tényezők között szerepel a tőzsdei bevezetés, a részvénypiac, a kereskedés, a likviditás, az adójogi szabályozás továbbá az osztalékfizetés kockázata.

A kockázati tényezők bővebb ismertetését a 2. pont tartalmazza.

9. oldal


1.5. ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ADATOK (auditált) e Ft 2006. december 31.

2007. december 31.

2008. december 31.

Mérleg Eszközök

1 437 245

1 784 617

2 273 084

Befektetett eszközök

1 225 246

1 543 953

1 616 914

Forgóeszközök

211 638

239 912

654 943

Saját tőke

554 084

590 826

1 175 893

Kötelezettségek

865 350

1 092 801

959 137

Összes működési bevétel

1 089 803

1 080 475

1 294 791

Összes működési költség Üzemi tevékenység eredménye

1 004 442

1 019 393

1 153 013

85 361

61 082

141 778

- pénzügyi eredmény

-33 207

-19 190

- 97 187

Adózott eredmény

44 577

36 741

46 942

Mérleg szerinti eredmény

44 577

36 741

46 942

Eredmény kimutatás

10. oldal


2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A befektetőknek befektetési döntésük meghozatala előtt különösen az alábbi tényezőket célszerű megfontolniuk:

2.1. A TÁRSASÁGRA ÉS AZ ÁGAZATRA JELLEMZŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 2.1.1. Makrogazdaság A Társaság működése és jövedelmezősége összefügg a nemzetgazdasági folyamatokkal. Amennyiben a makroökonómiai helyzetben negatív előjelű változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Társaság sem izolálhatja el magát. 2.1.2. Jogi szabályozás A gyakran változó hazai jogi környezet szintén kockázati tényezőként jelentkezik, tekintettel arra, hogy a változás jelentős hatást gyakorol a Kibocsátó üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti eredményre. 2.1.3. Magyarország az EU-ban, a magyar energetikai ágazat helyzete Magyarország energetikai helyzetét a nagyfokú földgázfüggőség és az ehhez kapcsolódó kockázat jellemzi. Az orosz-ukrán árvita következményeként az elmúlt 3 évben két alkalommal is korlátozó, illetve folyamatosan veszélyeztető körülmények léptek fel. Bár 2006-ban törvény született a stratégiai készletezésről, ez legkorábban 2012-ben indul be és alapvetően a közszolgáltatást érinti. Az országnak nincs kereskedelmi célú tározója PB gázból. Az energiaszerkezet optimalizálása szempontjából (beleértve az EU direktívákat is) fontos, hogy az alternatív fűtőanyagok és ezen belül a környezetbarát üzemanyagok részaránya növekedjék. A PB gáz (LPG) több funkciót képes kezelni, azaz a lakossági ellátás biztonságától az ipari felhasználáson át a környezetvédelemig nagyfokú rugalmasságával és diverzifikált beszerzési csatornáival segítheti a magyar piac kedvezőbb áron történő kiszolgálását. A KEG Nyrt. gázterminálja az Európai Unió szívében a Duna-Majna-Rajna vízi út közepén helyezkedik el és a vízi úti szállítás lehetőségével, korszerű tároló rendszerével a régiót mintegy 1000 km-es sugárban képes kiszolgálni. 2.1.4. Belföldi értékesítés Rövidtávon a hazai kilátások kiélezett piaci versenyt vetítenek előre, azzal, hogy több év után a PB piac várhatóan újra bővülni fog, mivel a földgáz árak az emelések hatására már kevésbé kedvezőek, mint korábban. Jelentős növekedési tartalékok vannak a

11. oldal


szabadidős tevékenységhez kötődő palackos gáz igény bővülésében (barbecue, térfűtők és camping) és az autógáz területen, ezen belül innovatív termékeink piaci szegmensében növelhetjük eladásainkat (Stafétagáz család, Prémiumgáz, SNG). A KEG Nyrt. egyedülálló szolgáltatása a bértárolás, illetve az ehhez kapcsolódó (bérmunkába történő) palacktöltés.

2.1.5. Export A Társaság jövőbeni fejlődése nagymértékben függ attól, hogy mennyire tudja általában a kivitel és különösen a közép-kelet európai piacokra irányuló termékeinek exportvolumenét, ill. értékét növelni. A Társaság eddig sikeresen építette ki exportkapcsolatait, a menedzsment a belföldi értékesítéssel szemben nagyobb lehetőségeket lát az exportpiac fejlesztésében, bár e térségekben erősödő verseny tapasztalható. A termékek piacán tapasztalható verseny egyes esetekben jelenthet kockázati tényezőt, azonban külföldi partnereinknél eddig sikerült érvényesítenünk a szállítási biztonságból és tételnagyságból eredő előnyöket. 2.1.6. Erősödő verseny A menedzsment véleménye szerint a Társaság termékei versenyképesek, ennek ellenére számítani kell arra, hogy a KEG Nyrt-nek egyre éleződő versenyben kell helytállnia mind a belföldi, mind a külföldi piacokon, a magyar és külföldi forgalmazókkal szemben egyaránt. Az éleződő versenyhelyzetben a KEG Nyrt. versenyelőnyének kell tekinteni az általa – hazai viszonylatban – egyedülállóan kialakított és működtetett energetikai logisztikai szolgáltatást, amelyet telephelyének közlekedési adottságai, valamint Közép-Európa legnagyobb LPG tároló tartájának üzemeltetése alapoz meg.

2.1.7. Környezetvédelmi és biztonságtechnikai kérdések A Társaságnak eddigi működése során jelentősebb környezetvédelmi problémája nem volt. A hulladék elhelyezés megfelel a jogszabályi és egyéb hatósági követelményeknek, a Társaság mindent megtesz az érvényes előírások betartása érdekében. A Társaság első alkalommal 2000. évben dolgozta ki minőségbiztosítási rendszerét és annak ISO 9001:1994 szerinti megfelelőségét nemzetközileg elismert testület tanúsította. A folytonosság fenntartása mellett a tanúsítás érvényességén belül azt továbbfejlesztette, tevékenységét az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményein alapuló minőségirányítási rendszer szerint végzi. Időközben bevezette és tanúsíttatta MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerét. Társaságunk az MSZ EN ISO 9001:2001 és MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok követelményeinek megfelelően 2008. júniusában létrehozott, dokumentált és bevezetett egy integrált irányítási rendszert. Ezt az integrált irányítási rendszert társaságunk fenntartja és folyamatosan fejleszti, gondoskodik arról, hogy az egyes folyamatok

12. oldal


működtetéséhez az erőforrások és az információ források rendelkezésre álljanak. A folyamatokat figyelemmel kísérjük, tevékenységünket mérjük és elemezzük. Alkalmazunk olyan tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és a folyamatok továbbfejlesztése céljából szükségesek. Abban az esetben, ha a termék megfelelőségét befolyásoló folyamatot társaságunk alvállalkozó bevonásával tudja megvalósítani, gondoskodunk a folyamat felügyeletéről és azt integrált irányítási rendszerünkben bemutatjuk. Az eljárások és munkautasítások által szabályozva működő Társaságunk tevékenysége során folyamatosan fejlesztjük és felülvizsgáljuk a környezetvédelmi és biztonságtechnikai területeken felmerülő kérdéseket, így biztosítva a megfelelő minőségű és színvonalú, a jogszabályokban, törvényekben is előírt irányelvek szerinti szolgáltatást.

2.1.8. Vevői kintlévőségek A hazai gazdasági helyzet nehézségei, a csődök és felszámolások a társaság óvatos üzletpolitikájának köszönhetően minimális kétes vevői kintlévőséget okoztak. Ugyanakkor a gazdaságban jelentkező körbetartozások, likviditási hiány hatásai alól Társaságunk sem vonhatja ki magát. 2.1.9. Árfolyamkockázat A forint le- és felértékelődése a Társaság importberuházásait folyamatosan alakítja. Beszerzéseink zömmel deviza (EUR, USD) alapon történnek, bevételeink zöme forint alapú. Egy esetleges váratlan leértékelés a Társaság jövedelmezőségére nézve negatívan hatna. 2.1.10. Infláció, kamatkockázat Nem garantálható, hogy a Társaság az infláció negatív hatásait át tudja hárítani vevőire. Az infláció esetleges emelkedése a hitelkamatok emelkedését eredményezné, ami negatív hatással lenne a Társaság pénzügyi gazdálkodására. A kedvezőtlen hatást az energia árak inflációval való együttmozgása csillapítja. 2.1.11. Hatósági kockázat A hatóságok jogosultak ellenőrizni a Társaság tevékenységét, esetleges negatív megállapításaik akár jelentősebb összegű kiadással járhatnak. 2.1.12. Kivezetés kockázata Meghatározó tulajdonos dönthet a Társaság részvényeinek tőzsdei kivezetéséről.

13. oldal


2.2. A RÉSZVÉNYEKRE VAGY RÉSZVÉNYEKBE TÖRTÉNŐ BEFEKTETÉSEKRE JELLEMZŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 2.2.1. Tőzsdei bevezetés kockázata A Tőzsdei bevezetésről szóló döntést a Budapesti Értéktőzsde Zrt. hozza meg, amelynek a tőzsdei szabályok szerint joga van a tőzsdei kérelmet elutasítani. A Társaság vezetése nem tud olyan körülményről, ami a tőzsdei bevezetési kérelem elutasítását eredményezhetné. A jelen Tájékoztatóval kapcsolatban fennálló, jogszabályban meghatározott felelősség kizárólag a Kibocsátót terheli, tekintettel arra, hogy a Tájékoztató összeállítását a Kibocsátó Forgalmazó közreműködése nélkül végezte, így a kockázat a szokásostól eltér. 2.2.2. Részvénypiac kockázata A magyar részvénypiac nyitottsága és viszonylag kis mérete miatt jelentősen reagál a nemzetközi tendenciákra, teljesítményének alakulására kihatnak a nemzetközi, főleg európai tőke- és pénzpiaci mozgások. 2.2.3. Likviditási kockázat Nincs semmilyen biztosíték arra, hogy a BÉT-re történő bevezetést követően a részvények likviditása miként alakul. A kevésbé likvid piac kedvezőtlenül hathat a részvények árfolyamára. 2.2.4. Osztalékfizetés kockázata A Társaság akkor fizet osztalékot a közgyűlés ilyen irányú döntése alapján a részvényeseknek, ha megfelelő mértékű és felosztható nyereséget termel meg az adott pénzügyi évben. Arra azonban nincs biztosíték, hogy a jövőben részvényeseknek kifizethető osztalékalap keletkezik. 2.2.5. Kereskedés kockázata A Társaság tevékenységét, üzletmenetét jelentősen befolyásoló információkat, adatokat a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően a Kibocsátónak nyilvánosságra kell hoznia, ami a részvények kereskedésének felfüggesztését is eredményezheti. 2.2.6. Adózási szabályok Nincs biztosíték arra, hogy az adójogi szabályozás a jövőben változatlan marad.

14. oldal


3.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT ,

NYILATKOZAT

A KEG Közép-Európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (2545 Dunaalmás, 10. sz. főút, 74. sz. km sz. a továbbiakban: „Társaság”) mint a Tájékoztatóban szereplő információkért felelős személy a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29. § (2) bekezdésének és a BÉT Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának megfelelően kijelenti, hogy a Társaság által készített Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Társaság részvényei valamint a Társaság helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tájékoztató nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést és nem hallgat el olyan tényt, amely a részvényekbe történő befektetés megalapozott megítéléséhez szükséges.

Dunaalmás, 2009. április 09.

Matyók György elnök-vezérigazgató

15. oldal


4. RÉSZVÉNYEK 4.1. RÉSZVÉNYSTRUKTÚRA A társaság cégjegyzékbe bejegyzett alaptőkéje 2.262.000 db azaz Kettőmilliókétszázhatvankétezer darab, egyenként 400,- Ft azaz négyszáz forint névértékű, azonos jogokat biztosító (’A’ sorozatú) dematerializált törzsrészvényből áll, mely részvények a BÉT-re eddig be nem vezetett törzsrészvények. ISIN azonosító: HU0000096557 Szavazati jog: Minden 400.- (négyszáz) forint névértékű részvény egy (1) szavazatra jogosít. Jegyzési elsőbbség: Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvénytársaság részvényeseit (ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben) az Alapszabályban meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg. Ha az alaptőke felemelésére zártkörű forgalomba hozatallal kerül sor, a jegyzési elsőbbségi jog alatt a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog értendő. Osztalékhoz való jog: A részvényest a részvénytársaságnak a törvényi szabályok szerint felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei névértékére jutó arányos hányad (osztalék) illeti meg.

4.2. A RÉSZVÉNYTŐKE ELŐTÖRTÉNETE A KEG Nyrt., illetve a jogelőd Társaság jegyzett tőkéjének változásai: Hatály 2000.01.24. 2000.09.18. 2003.04.16. 2003.12.31. 2004.09.08. 2005.04.15. 2006.02.09. 2008.03.13. 2008.11.20.

Összeg (Ft) 110.000.000 106.500.000 162.210.000 200.670.000 315.600.000 365.600.000 422.300.000 860.300.000 904.800.000

A tőkeváltozások ismertetése a 5.3. pontban található.

16. oldal

Megjegyzés társaság alapítás Globimpex Kft. kiválása tőkeemelés tőkeemelés tőkeemelés tőkeemelés tőkeemelés tőkeemelés tőkeemelés


5. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA 5.1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TÁRSASÁGRÓL A Társaság cégneve: KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Társaság rövidített cégneve: KEG Nyrt. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg. 11-10-001604 Magyarország A Társaság székhelye: 2545 Dunaalmás, 10. sz. főút, 74 kmsz. A Társaság internet elérhetősége: www.lpg.hu A Társaság e-mail címe: [email protected] A Társaság központi elérhetősége: Telefon: + 36 34 450 377 Fax: +36 34 550 031 A Társaság alakulásának időpontja: A Társaság működése 1991-ig, a jogelőd Globimpex Kft. megalakulásáig vezethető vissza, amely a magyarországi gáz-autózás úttörőjének számított. Tevékenységét töltőállomások szerelése, gázautó szerelők kiképzése, illetve több ezer gépkocsi gázüzemre való átalakítása jellemezte. Szakértőként, illetve jutalékos ügynökként kiterjedt kapcsolatot tartott fenn a legnagyobb hazai gázforgalmazókkal, mint a MOL, a Shell és a Prímagáz. 1996-ban szerezte meg a gázforgalmazáshoz szükséges engedélyeket, és kezdte meg Dunaalmás területén saját gáztermináljának építését. Ettől kezdve tevékenységét a kereskedelem és a logisztika túlsúlya jellemezte, amelyhez igazodva 1999. október 18-án a Globimpex Kft. – jelentős feltőkésítés mellett részvénytársasággá alakult, Közép-európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. néven. A Társaság alaptőkéje: A Társaság cégjegyzékbe bejegyzett alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 904.800.000.- Ft azaz Kilencszáznégymillió-nyolcszázezer forint. A hatályos alapszabály kelte: A Társaság hatályos Alapszabálya megtekinthető a Társaság honlapján.

17. oldal


A Társaság működésének időtartama: határozatlan A Társaság üzleti éve: A naptári évvel egyező, amely minden év január 1-től december 31-ig tart A Társaság tevékenysége Főtevékenység: 3523’08 Gázkereskedelem A KEG Rt. hagyományosan a cseppfolyós propán-bután gáz (angol rövidítéssel: LPG) tárolását és forgalmazását végzi. Tevékenységi körében 2004-től jelent meg a partnervállalkozások részére nyújtott energia-logisztikai szolgáltatás. Az Igazgatóság tagjai: Matyók György az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató Dr Steier József igazgatósági tag, vezérigazgató Buczi Miklós Sándor igazgatósági tag Málits József igazgatósági tag A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Jeszenszky Zoltán elnök Virág, Stefan Budai Benjámin Kéninger Zoltán Onozó György A Társaság ügyvezetése: A társaság ügyvezető szerve a négytagú Igazgatóság. A társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon ügyekben, amelyeket törvény vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, az Igazgatóság jogosult és köteles dönteni és eljárni. A hirdetmények közzétételének helye: Amennyiben jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik, a társaság hirdetményeit – a Cégközlönyben közzéteendő hirdetményeket is ide értve a Ctv. 21/A. §-a alapján – saját internetes honlapján (www.lpg.hu) valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) teszi közzé. A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás szabályairól szóló Tpt. 56. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt előírásoknak oly módon tesz eleget, hogy ezen szabályozott információkat megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapra.

18. oldal


Bármely közlemény nyomtatott sajtóban történő közzétételére csak annyiban kerül sor, amennyiben azt jogszabály kifejezetten előírja; ez esetben a társaság hirdetményi lapja a Világgazdaság c. napilap. A Társaság BÉT-re bevezetni szándékozott részvényei ISIN kód: HU0000096557 A Társaság alaptőkéjét képező 2.262.000 db, azaz Kettőmillió-kétszázhatvankettőezer darab, egyenként 400.- azaz Négyszáz forint névértékű „A” sorozatú, dematerializált előállítású törzsrészvényei.

5.2. A TÁRSASÁG KÖNYVVIZSGÁLÓJA Moore Stephens Wagner Könyvvizsgáló Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2900 Komárom, Erdélyi u.4.; cégjegyzékszám: 11-09-002699; kamarai száma: 000581). A könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: Wágner Vilmos (a.n.: Rémai Júlia; lakcím: 2900 Komárom, Száva u. 14.; könyvvizsgálói igazolvány száma: 000924). A könyvvizsgálónak semmilyen érdekeltsége nincs a Kibocsátóban.

5.3. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1991 Megalakult a Globimpex Kft. 1M Ft alaptőkével, amely a magyarországi gáz-autózás úttörőjének számított. Tevékenységét töltőállomások szerelése, gázautó szerelők kiképzése, illetve többezer gépkocsi gázüzemre való átalakítása jellemezte. Szakértőként, illetve jutalékos ügynökként kiterjedt kapcsolatot tartott fenn a legnagyobb hazai gázforgalmazókkal, mint a MOL, a Shell és a Primagáz. 1996 A Globimpex Kft. megszerezte a gázforgalmazáshoz szükséges engedélyeket, és megkezdte Dunaalmás területén saját gáztermináljának építését. Ettől kezdve tevékenységét a kereskedelem és a logisztika túlsúlya jellemezte. A tagok a Társaság alaptőkéjének előbb 7.000.000.- Ft-ra, majd 1997-ben 11.000.000.Ft-ra, 1998-ban 15.000.000 Ft-ra, 1999. január 12-i hatállyal 25.000.000.- Ft-ra majd augusztus 26-i hatállyal 61.000.000.- Ft-ra történő felemeléséről döntöttek. 1999 A Globimpex Kft. – jelentős feltőkésítés mellett, 110.000.000.- Ft alaptőkével részvénytársasággá alakult, Közép-európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. néven. A társaság magyar magánszemélyek tulajdonában állt.

19. oldal


2000 A technológia fejlesztő-tervező és építő tevékenység, valamint a bővülő gázforgalmazási profil közötti összeférhetetlenség feloldása érdekében a 2000. április 10-én megkötött szétválási szerződés alapján a KEG Rt-ből kivált a Globimpex Kft. oly módon, hogy a KEG Rt-nek a gázlogisztikai tevékenység maradt a kapcsolódó hatósági jogosításokkal. A kiválás következtében a Társaság alaptőkéje 106.5000.000.- Ft-ra csökkent. Telepítésre került 2 db 250 m3 –es tartály csővezetékkel, kompresszorállással, közúti tartálykocsi töltő- lefejtő hellyel, irányítástechnikai és vezérlő berendezésekkel. Megtörtént a saját autógáz töltőállomás kialakítása 5 m3 tartály telepítésével, szivattyúval, kútoszloppal, kiszolgáló létesítményekkel. 2001 Kapacitásnövelő beruházások: Turistapalack töltő berendezés, szállító eszközök 5 kg töltet tömegű Staféta gázpalackhoz kapcsolódó töltés berendezéseinek (mérleg, töltőpuska, táptartály stb.) telepítése, a termék piaci bevezetése. 2002 Kapacitásnövelő beruházás: További 2 db 63 m3 térfogatú tartály építése. 2003 Kapacitásnövelő beruházások: Palackozó üzem kialakítása, csővezeték építés, szerelés, szivattyú telepítés, tároló szín kialakítása, térvilágítás, biztonsági berendezések. Infrastruktúra fejlesztés Villamos hálózat bővítése Iparvágány hálózat kialakítása, biztosító berendezéssel A Társaság alaptőkéje előbb 162.210.000.- Ft-ra, majd 200.670.000.- Ft-ra emelkedett. 2004 Kapacitásnövelő beruházások: Palackozó üzem intenzifikálása 2 db 63 m3-es táptartály telepítése Belső közlekedési utak burkolása Főelosztó kialakítása Térfigyelő rendszer kiépítése Gépjárműpark bővítése A Társaság alaptőkéje 315.600.000.- Ft-ra emelkedett. 2005 Kapacitásnövelő beruházások: Kapacitásnövelő beruházások: Vasúti hídmérleg telepítése.

20. oldal


Tartálytelepítési terület előkészítése. 2 db 63 m3-es tartály műszerezésének cseréje. Tüzivíz rendszer bővítésének megkezdése. Térfigyelő rendszer bővítése. A Társaság alaptőkéje 365.600.000.- Ft-ra emelkedett. 2006 Kapacitásnövelő beruházások: Vasúti világítási hálózat kialakítása. Vasúti töltő lefejtőhely és vezetékrendszer előkészítése. Területek földfeltöltése. Tartályépítéshez alapozás és földmunka végzése. 1 db 4000 m3-es tartály helyszíni gyártásának megkezdése. A Társaság alaptőkéje 422.300.000.- Ft-ra emelkedett. 2007 Kapacitásnövelő beruházások: 1 db 4000 m3-es tartály elkészítése, földtakarása. Vasúti tartálykocsi töltő lefejtő kialakítása. Új technológiai vezetékrendszer kiépítése. Szivattyúk, kompresszorok telepítése. Táptartályok bekötése a palacktöltő üzemhez. Irányítástechnikai rendszer elkészítése. 2008 A 4000 m3-es tartály üzemátadása, üzembevétele. Feljáró és a tartály környezetének kialakítása. A vasút tartálykocsi töltő lefejtő hely üzembevétele, beüzemelése. Második tűzoltó felvonulási út elkészítése. Tüzivíz akna kialakítása, szivattyúk beépítése, rendszerre kötése. Tűzcsaptelepítések. Karuszeres palacktöltő üzem telepítésének előkészítése, terület földfeltöltése. A Társaság alaptőkéje 2008. március 13-án 860.300.000.- Ft-ra emelkedett. Ezt követően a Társaság 2008. november 20-i Közgyűlésén döntött a Társaság zártkörű részvénytársasági működési formájának nyilvános részvénytársasági formára történő változtatásáról, ezzel összefüggésben az Alapszabály, ennek keretében a részvények névértéke és darabszáma módosításáról, valamint a Társaság tisztségviselőinek megválasztásáról. Fentieken túl a Társaság 2008. november 20-i Közgyűlésén döntött a Társaság alaptőkéjének új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történő felemeléséről is. Az alaptőke-emelés összege 44.500.000.- Ft, mellyel összefüggésben 111.250 db, a korábbiakban kibocsátott (’A’ sorozatú) részvényekkel mindenben azonos jogokat biztosító, egyenként 400.- Ft névértékű és 900.- Ft kibocsátási értékű, dematerializált előállítású törzsrészvény forgalomba hozatalára kerül sor. A felemelt teljes alaptőke 904.800.000.- Ft, amely 2.262.000 db egyenként 400.- Ft névértékű „A” sorozatú törzsrészvényből áll. Az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében került sor. A hozzájárulást szolgáltató személy a PET-INVEST Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám: 01-09-689951, székhely: 1194 Budapest, Hoflerr u. 38-40., a továbbiakban „Jogosult”). A Jogosult az alaptőkeemeléssel érintett részvények átvételére és az ellenértéket képező 100.125.000.- Ft

21. oldal


pénzbeli szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállalt, és ezen ellenértéket 2008. november 21-én a Társaság számára átutalta.

6. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG Az alábbi táblázatban bemutatjuk termékcsoportonként és piaci irányonként a társaság alaptevékenységének bevételi számait a vizsgált időszakban. Adatok eFt-ban

2006

2007

2008

1 086 844

1 069 116

1 244 437

- palackos üzletág

667 331

791 385

841 680

- fűtési gáz

203 916

91 464

216 483

- autógáz

115 694

73 722

147 760

Export értékesítés nettó árbevétele

2 959

11 359

50 354

- fűtési gáz

2 959

11 359

50 354

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

1 089 803

1 080 475

Egyéb működési bevétel

4 392

42 356

1 094 195

1 122 831

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN

6.1.

1 294 791 187 414 1 482 205

RÉSZESEDÉSEK, BEFEKTETÉSEK

A Társaság leányvállalatokkal, részesedésekkel nem rendelkezik.

6.2.

TERMÉKSZERKEZET

A KEG Nyrt. fő profilját a cseppfolyós propán-bután gáz (angol rövidítéssel: LGP) forgalmazása képezi. Az importból, vagy a MOL Nyrt-től éves szerződés alapján nagy kereskedelmi áron vásárolt LPG-t tárolja, palackozza, vagy tartályos formában a végfelhasználóknak kiszállítja. A Társaság az ország egész területére szállít és a nagyobb régiókban saját képviselőkkel rendelkezik. Vevői között megtalálhatók az ipari és mezőgazdasági létesítmények, valamint a lakossági fogyasztók.

22. oldal


A termékválasztékot autógáz töltőállomás üzemeltetésével, és palackos gáz forgalmazásával szélesítette. Rendelkezik turistapalack töltésre alkalmas korszerű töltőberendezéssel, illetve saját fejlesztésként, Magyarországon egyedülálló módon 5, 11 és 45 kg-os, biztonsági szelepes acélpalackkal. Ez utóbbi egyszerű, biztonságos csatlakoztatást, és a robbanással szemben tökéletes védelmet biztosít. Főbb termékek, szolgáltatások: Tartályos gázszolgáltatás több ipari és háztartási felhasználót szolgál ki. Partnerei között megtalálhatóak pékségek, fémdaraboló üzemek, autószalonok és egyéb mezőgazdasági üzemek. A KEG Nyrt. által szállított gáz minősége megfelel az MSZ 1601-es Magyar Szabványnak. A Társaság 2001-ben kezdte meg a 11,5, a 23 és 11 kg-os motorüzemű palackok forgalmazását. Az új PB palacktöltő üzembelépésével az üzletág forgalma és az ellátásbiztonság jelentősen megnőtt. A disztribúciós rendszer fejlesztése folyamatosan történik, amelyhez viszonteladói partnerek jelentkezését a Vállalat folyamatosan fogadja. Autógáz üzletág: Gáztöltő állomásán minőségi kiszolgálással, törzsvásárlói kedvezményekkel, nyereményakciókkal várják az ügyfeleket. A forgalmazott adalékolt prémiumgáz egyedülálló adottságú termék a piacon. A Stafétagáz palack biztonsági szeleppel kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy magas hőmérséklet vagy akár nyílt láng okozta nyomásnövekedés esetén, a palack szelepe a beállított, biztonságos nyomáshatár felett tartalmát a levegőbe fúvatja le, ezzel megakadályozza a robbanást. A stafétagáz palack az Európai Uniós normák szerint 10 évre minősített, forgalmazását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásával kezdtük meg. 2002-ben innovációs elismerésben részesült. A palack propán töltetének köszönhetően a teljes mennyiség felhasználható, ezért rendkívül gazdaságos. Alacsony hőmérsékletű kültéri felhasználás esetén (-15 °C) sem dermed le. Az 5 kg-os töltet és a 6 kg-os önsúly sokrétű felhasználást tesz lehetővé. Hiánypótló a kamionosok és a turisztika számára, de nyaralókba is ajánlható. Idősebbeknek ajánlott a háztartási felhasználásban, mivel könnyű szállítani és kevesebb anyagi ráfordítást igényel egy-egy alkalommal. Bértárolás: A KEG Nyrt. 2008-ban helyezte üzembe Közép-Európa legnagyobb LPG tartályát. Ezzel, valamint a kapcsolódó jogi háttér rendezésével megnyílt a lehetőség arra, hogy a dunaalmási terminál idegen áru bértárolásával, az áru megrendelő igényei szerinti konfekcionálásával logisztikai szolgáltatásokat végezzen. A kapacitás lehetőséget biztosít arra, hogy a Társaság szerepet vállaljon a stratégiai készletezés feladatainak ellátásában. A Társaság szerződést kötött a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság Kht-vel (TIG) évi 8000 tonna PB gáz tárolására. Bérpalackozás: 2008 évben szerződést kötöttünk a Termofarm Kft-vel havi 40 tonna PB gáz palackozására, szállítási szolgáltatást is vállalva.

23. oldal


6.3. PIACI SZEGMENS 6.3.1.

Hazai piac

Adatok eFt-ban

2006

2007

2008

1 086 844

1 069 116

1 244 437

- palackos üzletág

667 331

791 385

841 680

- fűtési gáz

203 916

91 464

216 483

- autógáz

115 694

73 722

147 760

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

A PB gáz körüli viszonyokat máig terjedő kihatással a privatizáció határozta meg. 1991ben két olyan gázszolgáltató volt, mely pályázott a magyar PB piacra. Az országot területileg felosztották. A Prímagázé lett Kelet-Magyarország, és a Totalgaz ellenőrzése alá Nyugat-Magyarország, Dunántúl került az újudvari, szombathelyi, és a győri töltőüzemmel. A két „gázóriás” mellé hamarosan becsatlakozott a magyarországi PB piacra a Shell Gas is. Privatizálható terület és töltőüzem hiányában maga épített egy új töltőüzemet Székesfehérváron, és megkezdte a kereskedelmi hálózat kiépítését NyugatMagyarországon. A Mol Rt. már a privatizációban nem vett részt, de annak tudatában, hogy a nagyobb profit a PB kiskereskedelemben csapódik le első lépésként a Totalgaz Hungária Kft-ben egy kisebb részesedést szerzett, és később, amikor kiskereskedőként a gázpiacra lépett eladott. A tartályos PB üzletágban jelentkeztek még további versenytársak, ezek közé tartozott a Thermofarm, Flaga, BP, PB Coop, Inter Pa-Ko Kft,, Szebgáz, Sugárgáz, BR-gáz. Ezek a gázszolgáltatók csak tartályos PB kereskedelemben vettek részt. Vezető gázszolgáltatók A PRÍMAGÁZ Hungária Zrt. Magyarország legnagyobb propán-bután gáz forgalmazója. 1992-ben alakult a TIGÁZ, DÉGÁZ ÉS DDGÁZ gázszolgáltató vállalatok ez irányú tevékenységének és üzemi létesítményeinek átvételével. A vállalat tevékenységének főbb jellemzői (1996-97 éves viszonylatban) forgalmazott cseppfolyós gáz tömege több mint 250 ezer tonna. Ez az országos forgalomnak kb. 75 %-a. Körülbelül 2 millió háztartási palackos-, 6000 kistartályos-, 300 nagytartályos fogyasztó és 25 falugázos település folyamatos gázellátását biztosítja. A palackos ellátást országos méretben 8 töltőüzeme, 20 bázis cseretelepe és kb. 3400 szerződéses cseretelepe biztosítja. Az év során megtöltött palackok száma kb. 18 millió. Cseppfolyós gáztároló kapacitása több mint 10 ezer m3. Tartályos ellátásra 50 közúti tartálykocsi, a palackos ellátásra (a szállító partnereknél) kb. 120 tehergépkocsi áll rendelkezésre.

24. oldal


MOL Nyrt. 1998-ban a palackos PB piacra kilépett a MOL Nyrt. Terjeszkedése gyorsabb, és könnyebb volt, mint a konkurenseké, mivel hálózatát azonnal átállította saját értékesítésre, így a kúthálózatok révén egész Magyarország területén elérhető volt. Emellett szintén szorgalmazta a mobil tárolókkal történő cseretelepek létesítését, azokon a területeken, ahol nem volt jelen. Ezen cseretelepek számukat tekintve alulmaradtak a konkurens cégek cseretelepeihez képest. Természetesen a MOL Nyrt. is megcélozta a végfelhasználói kört. A konkurensekkel szemben óriási előnye volt abban, hogy ha az árajánlatok szolgáltatásukban hasonlóak voltak is, a MOL Nyrt. megtehette a konkurens gázszolgáltatókkal szemben, hogy a felkínált árat levitte egy nagykereskedelmi szintre, amivel a többi gázszolgáltatók már nem tudták tartani a versenyt. Termofarm 2006-ban egy újabb gázszolgáltató lépett a palackos gáz PB piacára, a Zentraleuropa LPG Holding Gmbh, a gázpiac 6. szereplőjeként. Az osztrák Flaga és a német Progas egyesítették érdekeltségeiket, és létrehoztak egy dinamikus cégcsoportot, amely a ZLH leányvállalataként működik Magyarországon. A terjeszkedést Közép-Magyarországon indították el, mivel a cég központja a lakitelki ipari parkban található. Saját töltőüzemmel ugyan nem rendelkezik, de a cég a palackjait bértöltésben tölteti, a Magyarországon levő gázszolgáltatók töltőüzemeiben.

Közép-Európai Gázterminál Nyrt. A Közép-Európai Gázterminál Zrt. (KEG Nyrt.) mint Magyarország legfiatalabb cseppfolyós propán-bután gáz (LPG) szolgáltatója 2000 januárjában kezdte meg működését a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmáson a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet engedélye alapján. A 100%-ban magyar tulajdonú részvénytársaság a Globimpex Kft. jogutódjaként, rövid idő alatt megközelítette az évi 1 milliárdos forgalmat, és folyamatosan növelte hazai piaci részesedést a PB gáz-iparágban. Az új gázszolgáltató nem csak a palackos és tartályos gáz kereskedését és eladását tűzte ki célul, hanem az energialogisztika hazai megalapozását, melynek fejlesztési terve alapján négy ütemben valósítja meg Közép-Európa első energialogisztikai centrumát. A KEG. Nyrt. az országban egyedüliként bértárolással is foglalkozik. A gázterminál adottságait felhasználva csökkenteni kívánja a logisztikai (tárolási és szállítási) költségeket, annak érdekében, hogy a fogyasztók az energiafajták árversenyében ismét visszanyerhessék bizalmukat a PB-gáz iránt. A KEG Nyrt. földrajzi elhelyezkedésének és a Duna közelségének köszönhetően, komplett LPG logisztikai szolgáltatást teremt a régió piaci szereplőinek. Vasúti kapacitással, és olyan technológiai rendszerrel rendelkezik, amely egyaránt alkalmas orosz, és európai vagonok fogadására, lefejtésére. A kiépülő 4000 m³-es tartályok, a tervezett ADR kikötővel, valamint a földalatti tárolóval hozzájárulhatnak Magyarország PB-gáz ellátásbiztonságának növeléséhez. A vízi úton érkező PB-gáz pedig bővíti az importlehetőséget, és

25. oldal


költséghatékonyabbá teszi a gázbeszerzést, mivel a terminál a Transzkontinentális európai vízi útrendszer kellős közepén helyezkedik el Constancától és Rotterdamtól is egyenlő távolságra. Szakembergárdája a fenti cél mellett számos újdonsággal, akcióval is segíti a piacot, részben a biztonság növelése, részben a fogyasztói kör bővítése érdekében. A KEG Nyrt. 2001-ben kezdte meg palackos értékesítését és viszonteladói hálózatának kiépítését. A hálózat kiépítése nem a többi gázszolgáltató hálózatépítési mintájára épült, hanem célzott, bevezetett viszonteladók megszerezése volt a cél. A cég nem kockáztatott, hogy bizonytalan cseretelepek létesítésébe pénzt invesztáljon, és a megtérülés csak hosszabb távon jelentkezzen profitként. Kereskedelmi részlegét hatékonyan építette fel, a munkaerő 100 %-os kiaknázásával. A forgalmazás első időszakában még nem rendelkezett saját töltőüzemmel, ezért a gázpalackokat bértöltésként a szlovákiai Hustopeche-ben a Flaga töltőüzemében végeztette. Ez a bértöltés, és a hozzá tartozó logisztikai költség megdrágította a gáztöltet árát, ami miatt nehezebben lehetett lépést tartani a konkurens szolgáltatókkal. Ettől függetlenül a legkisebb, de a legrugalmasabb cég volt a KEG Nyrt., amely egy új színfolt volt a PBpiac palettáján, amit a konkurens multinacionális gázszolgáltatók természetesen nem néztek jó szemmel. Új palackos paletta a gázpiacon Még ebben az évben a PB palackos gázpiacra a hagyományos palacktestek mellé a KEG Nyrt. bevezette Magyarországon egyedüliként a robbanásmentes gázpalackot, a Staféta termékcsaládot. Az acél, biztonsági szelepes nem robbanó termékek 2 alkalommal részesültek Innovációs elismerésben. A Stafétagáz termékcsalád palackjai, az Európai Uniós normák szerint 10 évre vannak minősítve. A palacktest forgalmazását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásával kezdte a cég forgalmazni. A palackcsalád tagjai az 5 kg-os turista, a 11 kg-os Midi, és a 45 kg-os Jumbo palack, ami a mezőgazdasági, kereskedelmi- és vendéglátóipari elvárásokon keresztül a háztartások igényeit és az ipari felhasználók speciális igényeit is kielégítette. A palackcsalád biztonsági szelepe a nyílt láng okozta nyomásnövekedés esetén megakadályozza a palack felhasadását, és egyben a robbanását, mivel a nyomást a szabadba vezeti le, illetve elégeti. A lefúvató szelep a felhasadó tárcsával ellentétben mindig csak a biztonságos határ fölötti nyomást kezeli. Ennek köszönhetően biztonságosabbá teszi a gázt használó emberek és a beavatkozó személyzet életét. Staféta Turista A nettó 5 kg-os töltet optimális és sokrétű felhasználást tesz lehetővé. Méretéből adódóan népszerű az egyedi építésű konyhákban. Hiánypótló az árufuvarozók és a turisztika számára, ugyanakkor a nyaralókban is célszerű a használata vagyonbiztonság szempontjából. Propán töltetének és optimális tömegének köszönhetően ipari felhasználásra is kiválóan alkalmas tetőfedők, hegesztők részére.

26. oldal


Staféta Midi A KEG Nyrt. legsikeresebb terméke a 11 kg-os háztartási célokra használható, acél, biztonsági szelepes, Staféta Midi fantázianévre hallgató palackja. A Midi családtag mindazokkal a már széles körben kedvelt tulajdonságokkal rendelkezik, amellyel az 5 kg-os Turista és 45 kg-os Jumbo palack is. A piacon különlegességnek számító Stafétagáz Midi Prémium elnevezés során a Prémium megjelölés a propán töltetet jelzi. Ezen utóbbi típusnak a használata ipari célokra, vágásra illetve nagy gázelvételű berendezésekhez fokozottan ajánlott. Staféta Jumbo A 45 kg-os töltetsúlyú, a magyar gázpiacon hiánypótló palackot 2005 októberétől vezette be a cég, ami színvilágában és megjelenésében teljes mértékben azonos a család többi tagjával. Ipari felhasználók által használt speciális berendezésekhez vagy szezonális szolgáltatásaikhoz propán-bután (PB), vagy propántöltésű, nagy elvételi teljesítményt és fokozott biztonságot nyújtó palackos gázra jelentős igény mutatkozik. A Jumbo palackok mérete és kiváló elviteli tulajdonsága lehetővé teszi a nagy teljesítményű égők megfelelő és biztonságos üzemeltetését az útépítő, útjavító, és aszfaltozó gépeknél, továbbá acéldarabolásnál. Az ipari felhasználás során védőgallérja megóvja a szelepeket az esetleges sérülésektől. Igény szerint a palackok összekapcsolhatók, amihez rendelkezésre áll közösítő és konténer is. A termékcsaládot egyre több tömegrendezvényen alkalmazzák felismerve a biztonsági szelepes nem robbanó palackok szükségességét. A KEG Nyrt. lehetőséget biztosít a vevőknek arra, hogy a Stafétagáz palackokat béreljék, megvásárolják vagy fix fogyasztás vállalása mellett díjmentesen kihelyezzék. 2002-ben megépült a dunaalmási terminálon a palackos PB töltőüzem, aminek segítségével a bértöltés és a logisztika okozta többletköltségek megszűntek. Magyarországon ez a töltőüzem volt a legfiatalabb a töltőüzemek között. A Stafétagáz termékcsalád piaci megjelenése a konkurens gázszolgáltatókhoz képest meghatározó eltérést jelent, mivel termékpalettájukon csak hagyományos, régi típusú alumínium palackok szerepelnek. 6.3.2.

Export piac

Adatok eFt-ban

2006

2007

2008

Export értékesítés nettó árbevétele

2 959

11 359

50 354

- fűtési gáz

2 959

11 359

50 354

27. oldal


Az elmúlt időszakban az export értékesítés aránya a teljes értékesítésben elenyésző volt. A 2008-as évben indult meg erőteljesebben ez a tevékenység, amikor a dél-szláv országok irányába történt elmozdulás.

Jelentősebb export területek: A 2009-es évre kötött szerződésünk keretében alkalmunk nyílik export tevékenységre a dél-szláv (horvát, szerb, bosnyák, montenegrói, macedón, koszovói és szlovén) területeken. A szerződésben meghatározott partnerek részére történik az exportálás, de terveink között szerepel ezeken a területeken további partnerek felkutatása is.

6.4. TERMELÉS, LOGISZTIKA, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS TERMINÁL ELHELYEZKEDÉSE • • • • •

Budapesttől 80 km 10. sz. főút 74 km sz., a főút, valamint az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal és a Duna által határolt (10 ha) területen A Duna-Majna-Rajna transzkontinentális víziút közepén (1740 fkm) Magyarországi ipari termelés 80%-a 100 km sugarú körön belül Szlovákia irányába közvetlen kapcsolat a komáromi határátkelő helyen keresztül

KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK • • • • •

Trimodális közlekedési csomópont, ahol 2 (+1) vasúti fővonal, autópálya és két főútvonal, illetve egész évben hajózható nemzetközi víziút kapcsolata adott Hegyeshalmi vasúti fővonaltól (Almásfüzitő állomás) mért távolság 2 km, iparvágány kapcsolat az Almásfüzitő-Esztergom vonalról. Közvetlen kapcsolat a 10. sz. főúttal M1 autópálya tatai csomópont 10 km. Dunapart - közvetlen kapcsolat a Transz-Európai Víziút Rendszerrel, középponti elhelyezkedéssel.

MEGLÉVŐ KAPACITÁSOK

6,2 ha saját tulajdonú telephely (fejlesztési terület!) 4.750 m3 tároló térfogat Iparvágány, 30 m3/óra vasúti lefejtő kapacitással 6 db bérelt vasúti tartálykocsi 30.000 db/hó kapacitású palacktöltő üzem

28. oldal


MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Társaságunk meghatározó tényezőnek tekinti a szolgáltatási tevékenységünk kiváló minőségét. Legfontosabb célja, hogy ügyfeleink számára olyan szolgáltatást nyújtson, illetve termékeket értékesítsen, melyek igényeiket maximálisan kielégítik, elnyerve és fenntartva bizalmukat. Célunk megvalósításának eszköze volt az ISO 9002:2000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszernek való folyamatos megfelelés, mely magában foglalja a vezetőség és minden munkatárs minőség iránti elkötelezettségét. Minőségügyi rendszerünket 2001. május 30-án a fenti szabvány szerint, az SGS Hungária Kft. auditálta. A cég tevékenysége melyre a tanúsítvány kiterjed: a tartályos és palackos gázszolgáltatás. Cégünk általános megítélésére kedvezően hatott, hogy független tanúsító szervvel tanúsítatta minőségügyi rendszerét. Piaci stratégiánk középpontjában továbbra is a vevőcentrikus szolgáltatás áll. Tevékenységünket oly módon kívánjuk végezni a jövőben is, hogy a növekvő mennyiségi igények mellett is megfelelő minőségi szolgáltatást tudjunk biztosítani vevőinknek. A 2003. augusztus 5-én végzett vizsgálat szerint minőségügyi rendszerünk megfelelt az ISO 9001 - 2000 minőségirányítási rendszernek. A minősítést az SGS Hungária Kft. végezte.

6.5. BESZERZÉS Társaságunk beszerzéseit hazai és import forrásból valósítja meg. A hazai beszerzés súlypontja a MOL Nyrt-vel kialakított többéves együttműködésre esik. A MOL-tól történő beszerzések biztosítják a forgalom gerincét, összhangját a belföldi értékesítési piac hullámzásaival. Az import biztosítja a spot lehetőségek kihasználását, illetve a nagytételben történő beszerzéseken keresztül a költségek csökkentésének lehetőségét.

6.6. ÉRTÉKESÍTÉS SZERVEZETI ÉS PARTNERI RENDSZERE Az értékesítési szervezet: o Kereskedelmi vezető o Területi képviselő o Kereskedelmi asszisztens

29. oldal


Partneri rendszer: o viszonteladók (cseretelepek) o viszonteladók (házhozszállítók) o háztartási palackos végfelhasználók o motorikus végfelhasználók o tartályos végfelhasználók (ipari) o tartályos végfelhasználók (lakossági) 6.6.1.

Értékesítési struktúra

Értékesítésünk jelenleg területi szinten van felosztva, ez azt jelenti, hogy egy adott terület értékesítésével mindig ugyanaz a képviselő foglalkozik, elkerülve ezzel a plusz költségeket, illetve felesleges átfedéseket. A világos területi felosztás és személyre szabott területi felelősség ösztönzőleg hat az üzleti kapcsolatok kezelésére. 6.6.2.

Marketing

A marketing tevékenységek irányítását a kereskedelmi vezető végzi. A 2008-as évben új arculatot vezettünk be, amely megjelent minden nyomtatott dokumentumon, valamint a viszonteladói hálózatunk eszközein (cseretelep táblák, ártáblák, zászlók). Több sajtóorgánummal van folyamatos kapcsolat, valamint helyi és megyei szinten különböző médiumokkal. Fontos szerepet kapnak a vállalat marketing tevékenységében az innovációs termékek (Stafétagáz, Prémium autógáz). Különböző rendezvények kizárólagos beszállítói (Sziget fesztivál, VOLT fesztivál, Balaton Sound), valamint több városi és megyei esemény támogatói szerepét vállalja a társaság a Stafétagáz termékcsaláddal. Viszonteladói hálózatunkban több kiemelt partnerünk foglalkozik a biztonsági szelepes acél palacktest forgalmazásával, és növeli az elégedett fogyasztók számát. Ennek köszönhetően egyre több vállalkozó, viszonteladó és fogyasztó ismeri fel a palack előnyeit és kívánja azt használni, értékesíteni. A vállalatról megjelent híreket, információkat és az indított akciókat folyamatosan olvashatják az érdeklődők az lpg.hu weboldalon. A honlap fejlesztése állandó, mindig a felmerülő igényekhez igazított. Az éves marketing tevékenységben szerepet kap a vásárokon, kiállításokon való részvétel is. Ilyen alkalmakkor a cég valamennyi tevékenységét bemutató, az innovációs termékeket kiemelő standdal jelenik meg, és a kereskedelem képviseletében vezető, területi képviselő egyaránt felvilágosítást ad az érdeklődőknek.

30. oldal


6.7. INFORMATIKA Informatikai rendszerünk karbantartását külső rendszergazda, szerződéses formában végzi. Továbbfejlesztését a 2009-es évre tervezzük. A munkaállomások átvizsgálása megtörtént, a hálózat fejlesztésének menete kidolgozás alatt áll. Az adatok biztonsága érdekében nagyobb teljesítményű szerver és a dolgozók szigorúbb adatkezelési és -tárolási szabályozása kerül bevezetésre. Folyamatos belső fejlesztéseket végzünk az adatok rögzítésének, statisztikák készítésének egyszerűsítésére, valamint azok átláthatóbb elemzésére.

6.8. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK A működés költségeinek meghatározó eleme az árubeszerzéssel kapcsolatos ráfordítás. Ez teszi ki az értékesítés árbevételének 60-65%-át. A KEG Nyrt. stratégiai célja ennek az aránynak a csökkentése, a beszerzés irányainak, időpontjainak és volumenének kézben tartásával. A forgalom – tároló térfogat arány ebben biztosít egyedülálló lehetőséget a Társaság számára. A vásárolt szolgáltatások és a bérköltség cca. 12-12%-nyi részarányt képvisel a KEG Nyrt. költségei között. A Társaság gazdálkodását, megállapítások tehetők:

annak

sajátosságait

áttekintve

az

alábbi

főbb

1. Az innováció meghatározó szereppel bír a részvénytársaság működésében. A műszaki újdonságok alkalmazásai már a jogelőd működését is meghatározták, és kulcsfontossággal bírnak a KEG Nyrt. működésében is. 2. A technikai újdonságok, azok piaci bevezetése és meghonosítása a vezetés számára hosszú távú fejlesztési programot jelölt ki, amely program mentén – a gazdasági környezet aktuális állapotához, igényeihez igazodva – a KEG Nyrt. folyamatosan halad. 3. A gazdaságilag racionális, de mégis feszített ütemű fejlesztések finanszírozása a tulajdonosi szerepvállalás ellenére is feszültségeket okoz a Társaság gazdálkodásában, elsősorban likviditási szemléletben. Az adósságszolgálat az eddigi vállalatméretben az üzemi eredmény nagy részét felemésztette, aminek okát az állandó költségek magas részarányában látjuk. A forgalom bővülésével ez az arány lényegesen javulni fog, így az üzemi eredmény az adósságszolgálaton túl önerős fejlesztések forrásait is meg tudja termelni. 4. A részvénytársaság eszközparkjának számos olyan eleme van, amelyek mai állapotukban is képesek a forgalom többszörösét kiszolgálni. Gondolni kell itt a közúti és a vasúti kapcsolatra, a palacktöltő üzemre, vagy az autógáz töltőre. Ezek a vagyonelemek a kapcsolódó beruházások elvégzését követően már mai állapotukban is a jövedelemtermelés megtöbbszörözésére képesek, vagyis hozamszemléletben az újraelőállítási és a nyilvántartási értékük többszörösét képviselik. Ez másfelől azt is jelenti, hogy a KEG Nyrt. későbbiekben végrehajtandó kapacitásbővítő beruházásainak jelentős részét, meghatározott elemeit „előre hozta”,

31. oldal


a racionalitást szem előtt tartva korai fázisban, egy ütemben megvalósította. Ezzel korai szakaszban jelentős terheket vállalt fel, de a későbbi fejlesztéseket hatékonyan támogatja.

32. oldal


7. A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Társaság leányvállalatokkal, részesedésekkel nem rendelkezik.

IGAZGATÓSÁG

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

KÖZGYŰLÉS

ELNÖKVEZÉRIGAZGATÓ TERMELÉS ÉS LOGISZTIKA

PÉNZÜGY ÉS KONTROLLING VEZÉRIGAZGATÓ

KERESKEDELEM ÉS MARKETING

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

Munkavállalói létszám 2007.12.31-én: - ebből szellemi állományban: - ebből fizikai állományban: - ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott:

44 fő 16 fő 28 fő 42 fő

Munkavállalói létszám 2008.12.31-én: - ebből szellemi állományban: - ebből fizikai állományban: - ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott:

42 fő 19 fő 23 fő 41 fő

33. oldal


8. PÉNZÜGYI HELYZET 8.1. A TÁRSASÁG 206-2007-2008 ÉVI AUDITÁLT MÉRLEGE: e Ft MÉRLEG ESZKÖZÖK /aktívák/

2006

ESZKÖZÖK /AKTIVÁK/ ÖSSZESEN

2007

2008

1 437 245

1 784 617

2 273 084

1 225 246

1 543 953

1 616 914

10 306

6 708

3 112

1 214 940

1 537 145

1 613 702

0

100

100

B. FORGÓESZKÖZÖK

211 638

239 912

654 943

I. KÉSZLETEK

114 710

79 009

188 585

88 280

154 165

309 181

0

0

154 200

8 648

6 738

2 977

361

752

1 227

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

•

• • • • •

A befektetett eszközök állományának növekedése a kapacitásnövelő beruházások eredménye. Ezek legújabb eleme a 4000 m3 térfogatú óriástartály, és kiegészítő berendezéseinek üzembe helyezése. Mai kiépítettségében a terminál 25 eto éves áruforgalom lebonyolítására képes. A szűk keresztmetszet a további bővítésre előkészített tároló térfogat. A forgóeszközök állománya a forgalom bővülésével, illetve a piaci pozíció megtartásához szükséges mértékben növekedett. Az eszközcsoport két meghatározó eleme az árukészlet és a vevőállomány. A tárgyévben különösen hangsúlyossá vált ellátás-biztonsági szempontok az év végi készletállomány növelését indokolták. A készletérték változására az alapanyag ár mérséklő, az alapanyag, valamint a göngyöleg volumene növelő hatással volt. A belföldi- és az exportforgalom bővítéséhez a kereskedelmi háttér erősítése érdekében a rendelkezésre álló göngyöleg (palackok, palackszállító ketrecek, tartályok) állományának jelentős bővítésére volt szükség. A piacépítés a vállalati szektorban a halasztott fizetés növekvő arányát feltételezi. A követelések állományában bekövetkezett 100,1%-os növekedést elsősorban a 2008ban megindult export magyarázza. A határidőn túli követelések részaránya csökkenő, a KEG Nyrt. céltartalék képzését nem látja indokoltnak.

34. oldal


e Ft MÉRLEG FORRÁSOK /passzívák/

2006

FORRÁSOK /PASSZÍVÁK/ ÖSSZESEN

2007

1 437 245

2008

1 784 617 2 273 084

D. SAJÁT TŐKE

554 084

590 826

1 175 893

I. JEGYZETT TŐKE

422 300

422 300

904 800

65 600

65 600

121 225

IV. EREDMÉNYTARTALÉK

4 405

39 899

78 120

V. LEKÖTÖTT TARTALÉK

17 202

26 286

24 806

44 577

36 741

46 942

0

0

0

865 350

1 092 801

959 137

0

0

0

II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

245 999

402 861

403 146

III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

619 351

689 940

555 991

17 811

100 990

138 054

II. JEGYEZETT, DE MÉG BE NEM FIZ. TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK

VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

•

• • •

• •

Az eszközállomány finanszírozásában a rövidlejáratú kötelezettségek állománya kapott egyre nagyobb részarányt, 2007 végén már közel 40%-os részesedéssel. Ezen belül a szállító állomány tartott egyensúlyt a forgóeszközök állományával. A finanszírozás szerkezetét a 2008-ban végrehajtott kétszeri tőkeemelés javította. A két alkalommal végrehajtott tőkeemelés 538,1 mFt-tal növelte a saját tőkét, melyből 482,5 mFt jegyzett tőkeként, 55,6 mFt pedig tőketartalékként került a nyilvántartásba. A mérleg szerinti eredmény a tárgyévben további 46 mFt-tal növelte a saját tőkét. Osztalékfizetésre sem 2008-ban, sem korábban nem került sor. A hosszúlejáratú kötelezettségek meghatározó eleme a Raiffeisen Bank által biztosított MFB forrás, melyet az óriástartály beruházáshoz vettünk igénybe. Itt szerepel tartós forgóeszköz hitelünk, valamint a szállítóeszközöket finanszírozó lízing kötelezettségeink. Rövidlejáratú kötelezettségeink a hosszúlejáratú hitelek éven belül esedékes részéből, rulírozó hitelkeretünk igénybevett részéből és a nem esedékes költségvetési elszámolásokból állnak. A passzív elhatárolások meghatározó elemei a fejlesztésekkel kapcsolatban elnyert vissza nem térítendő támogatások felhasznált összegei.

35. oldal


8.2.

A TÁRSASÁG AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA: e Ft

EREDMÉNYKIMUTATÁS

2006

I. Értékesítés nettó árbevétele

2007

2008

1 089 803

1 080 475

1 294 791

0

0

0

4 392

42 356

187 414

798 265

866 786

1 026 847

V. Személyi jellegű ráfordítások

82 229

109 745

170 215

VI. Értékcsökkenési leírás

53 623

44 557

57 385

VII. Egyéb ráfordítások

74 717

40 661

85 980

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)

85 361

61 082

141 778

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

990

14 834

8 639

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

34 197

34 024

105 826

B. Pénzügyi műveletek eredménye(VIII-IX)

-33 207

-19 190

-97 187

C. Szokásos vállalkozási eredmény(A+B)

52 154

41 892

44 591

-701

1 228

5 020

51 453

43 120

49 611

6 876

6 379

2 669

F. Adózott eredmény(E-XII)

44 577

36 741

46 942

G. Mérleg szerinti eredmény

44 577

36 741

46 942

II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény(C+D) XII. Adófizetési kötelezettség

•

• • • •

A Társaság forgalmának alakulását a következő körülmények határozták meg: o Energiaárak dinamikus emelkedése o Versenytársak agresszív piaci magatartása o Tároló térfogat bővítését célzó beruházás elhúzódása o Innovatív termékek piaci bevezetésének intenzifikálása o Jelentős árfolyam mozgások A KEG Nyrt. bevételei több év átlagában évenkénti 20% -nyi növekedési dinamikát mutatnak. A bevételek között növekvő részarányban jelenik meg az innovatív termékek illetve szolgáltatások értékesítése. A dinamika tartását segíti a tárgyév végén elindított exportkapcsolat. A forgalom bővüléséhez járultak hozzá az új típusú – logisztikai – szolgáltatások. Az egyéb bevételek között meghatározó súllyal egy követelés értékesítési tranzakció szerepel.

36. oldal


•

• • •

A ráfordítások között meghatározó az árubeszerzés. Az energiaárak ütemes növekedése az LPG piacot is magával húzta, így az időszakra a beszerzéssel kapcsolatos ráfordítások növekvő aránya volt megfigyelhető. Ezt a hatást fogja kezelni a közelmúltban üzembe helyezett óriástartály. A megnövekedett logisztikai kapacitásnak köszönhetően beszerzéseinkben egyre nagyobb súlyt kap az import hányad, ami hatékony eszköz az ELÁBÉ leszorítására. A személyi jellegű ráfordítások növekedésében a hagyományos tevékenység forgalmának bővülése mellett kiemelt szerepet kap az exporthoz- és az új típusú szolgáltatásokhoz kapcsolódó minőségi csere. A beruházások finanszírozása jelentősen megnövelte a bankhitelek állományát, ezen keresztül növekedtek a kamatráfordítások.

37. oldal


9. TŐKEFORRÁSOK A KEG Nyrt. 2008. december 31-i zárású, auditált Források adatai a következők:

2008.12.31. [eFt]

D) SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK V. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VI. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

1 175 893 904 800 121 225 78 120 24 806 46 942 0 959 137 403 146 555 991 138 054 2 273 084

Nyilatkozat A Kibocsátó tőkehelyzetében 2008. december 31-ét követően lényeges változás nem következett be.

Nyilatkozat a Társaság működő tőkéjéről A KEG Nyrt. működő tőkéje szűkösen elegendő a Társaság hosszú távú működésének elősegítéséhez, jelenlegi szükségleteinek kielégítéséhez. A további tőkebevonást a Társaság a 9.1. pontban említett felhatalmazás alapján tervezi.

Nyilatkozat a Társaság eladósodottságáról, tőkésítettségéről A Társaság tőkésítettsége és eladósodottsági szintje jelen dokumentum készítésének időpontjában és jelen dokumentum dátumát megelőző 90 napban az iparági szintnek megfelelő volt, a Társaság hosszú távú működése biztonságának illetve kitettségének megállapításához szükséges mérlegadatok a 8. pontban találhatók. A Társaságnak nincs tudomása olyan korlátozásról, amely a tőkeforrások felhasználását, illetve a Társaság üzleti tevékenységét akár közvetlenül, akár közvetve jelentősen befolyásolná.

38. oldal


9.1.

AZ IGAZGATÓSÁG FELHATALMAZÁSA

Az alaptőke felemelésére a Közgyűlés, továbbá az Igazgatóság is jogosult, amennyiben erre a társaság Közgyűlése felhatalmazza. Az alaptőke felemelésére vonatkozó felhatalmazás esetén az Igazgatóság jogosult, illetve köteles az Alapszabály módosítására. A Társaság Közgyűlése 3/2009. (02.23.) sz. határozatával egyhangúlag felhatalmazta az Igazgatóságot az alaptőke felemelésére. Az Igazgatóság az alaptőkét saját elhatározása szerinti gyakorisággal, összegben, a kibocsátási értéket saját hatáskörében meghatározva bármikor felemelheti, azzal a korlátozással, hogy 2012. december 31. napjáig az alaptőkét összességében oly mértékben emelheti fel, hogy a társaság jegyzett tőkéje (alaptőkéje) az 5.000.000.000.- (Ötmilliárd) Ft-ot ne haladja meg, azaz a hatályos alaptőkéhez képest az emelés összege a 4.095.200.000.(Négymilliárd-kilencvenötmillió-kétszázezer) Ft-ot ne lépje túl. A Társaság Közgyűlése 5/2009. (04.06.) sz. határozatával felhatalmazta az Igazgatóságot saját részvény megszerzésére 100.000.000.- Ft összeghatárig. Az Igazgatóság saját részvény megszerzésére vonatkozó felhatalmazása 2009. április 6. napjától számított 18 hónapig terjed.

10. KUTATÁS-FEJLESZTÉS, VÉDJEGYEK Környezetvédelem A Társaságnak eddigi működése során jelentősebb környezetvédelmi problémája nem volt. A hulladék elhelyezés megfelel a jogszabályi és egyéb hatósági követelményeknek, a Társaság mindent megtesz az érvényes előírások betartása érdekében. Bevezette és tanúsíttatta MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerét és elkészítette a működés szabályozásáról szóló környezetirányítási eljárását.

Fejlesztés és tervezés A fejlesztési tevékenység során már a tervezés időszakában fokozott figyelmet fordítunk termékeink környezeti hatásaira. Törekszünk a legkevésbé veszélyes anyagok alkalmazására. A fejlesztési tervdokumentációban meghatározzuk az újrahasznosítható alkatrészek körét, valamint a karbantartások folyamán keletkező hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat.

39. oldal


Termékeink szállításánál környezetbarát csomagoló anyagokat, lehetőség szerint többször felhasználható szállító egységeket kell alkalmazni. Társaságunknál a tevékenységhez kapcsolódó, annak alapját képező gáztechnológiai rendszerek tervezését és fejlesztését a beruházási vezető irányítja és a tervezés, fejlesztés tevékenységéért felelősséggel tartozik.

A Társaság védjegyei: • Stafétagáz logó (lajstromszám: 173 853) • KEG logó (engedélyezés alatt)

40. oldal


11. TRENDEK AZ LPG KERESKEDELEM ÉS AZ ENERGETIKAI LOGISZTIKA TERÜLETÉN 11.1. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A cseppfolyós PB gáz (LPG) a világ energia kereskedelmének folyamatosan bővülő szegmense. A kereskedelem fő irányait a mellékelt ábra szemlélteti (Statistical Review of Global LP Gas kiadvány):

Bár a világ legnagyobb LPG felhasználója az USA, Európa is fontos – Dél-Európa tekintetében erősen bővülő - piac, annak ellenére, hogy az öreg kontinens földgáz ellátottsága más kontinensekhez képest jóval kedvezőbb. Európa LPG-ből sem önellátó (mindössze néhány ország képes saját szükségletét olajfinomítói forrásból kielégíteni), ezért növekvő importra szorul. Az importot jelentős tengeri terminálok (pl.: L’Avera, Rotterdam, Gent, Gdansk, stb.) bonyolítják, míg a keleti import vasúti irányvonatokkal érkezik Brest, ill. Csop-Záhony átmenetben. Az LPG szerepe a nemzetközi kereskedelemben egyre növekvő jelentőséggel bír, miután mind a fáklyázási tilalom bevezetése, mind az LNG részarányának növekedése miatt jelentősen növekszik termelése. A fáklyagázok befogásából elsősorban az oroszkazah-türkmén reláció szállítási lehetőségei növekednek, ehhez azonban a speciális logisztikai megoldások rendszerbe állítása még szükséges. Az átlagos szállítási távolság meghaladja a 3000 km-t és az orosz vasutak átbocsátó képessége, valamint vagonmérete szűk keresztmetszet a folyamatban. Új alternatívát kínálnak a folyamtengeri megoldások, melyekhez jelenleg épülnek a fekete-tengeri kikötők.

41. oldal


Az LNG termelésből (azaz a földgázhűtéssel történő cseppfolyósításából) képződő árualapok a Földközi-tenger térségében jelenthetnek bővülő forrásokat, különösen amennyiben Líbia, Algéria és Egyiptom megkezdi, ill. fokozza ilyen szállításait. Tengeri fogadásra pillanatnyilag Románia képes és bárkás átrakással fontos csomópont lehet a közép-európai piacok felé. Miután mindkét trend (fáklyagáz és LNG) tartós környezetvédelmi és gazdasági alapokon nyugszik, így a piacon a szállítói nyomás növekedni fog, melyet kiváló logisztikával jól lehet hasznosítani. Fontos kiemelni, hogy 2008 végén kedvezően változott a földgáz/LPG árarány az LPG javára, így – természetesen a világgazdaság helyzetének függvényében – helyettesítő tendenciák is várhatók, ami a termék tartós piacbővülését vetíti előre.

11.1.1. TENDENCIÁK AZ LPG FELHASZNÁLÁS TERÜLETÉN A nemzetközi LPG felhasználás struktúráját a WLPG (LPG Világszervezet) éves statisztikai kiadványai folyamatosan mutatják (Statistical Review of Global LP Gas kiadvány).

42. oldal


A felhasználásban világméretekben bővül az autógáz szerepe (környezetvédelem), növekszik a mezőgazdaság (termikus kezelés) és a szabadidős tevékenységek (barbecue, hőernyők, turizmus, stb) igénye, ill. ezt egészíti ki az árverseny függvényében a vegyipar szükséglete (feed-stock). Magyarországon mindegyik területben jelentős növekedési tartalékok vannak, azonban a szabályozó rendszer, ill. a logisztika hiányosságai lassítják a nemzetközi trendek követését.

11.1.2. TENDENCIÁK AZ ENERGETIKAI LOGISZTIKA TERÜLETÉN Gyakorlatilag 2006-ig a közép-európai piac komolyabb LPG logisztikai háttér nélkül működött, azzal, hogy a keleti beszerzésből próbálták kiegyensúlyozni a keresletkínálatot, ill. az árváltozásokat áthárították a piacra. Szezonális tárolás érdemi szinten nem volt, stratégiai készletezés pedig ma sincs, így a termék energetikai moderáló szerepe a piacon mindez ideig elhanyagolható volt. A 2006-tól elindult árrobbanás, majd az ezt követő drasztikus visszarendeződés előtérbe helyezte a logisztikai rendszerek szükségességét (tárolás, irányvonatok, vízi-úti szállítás, stratégiai készletezés, stb.), hiszen a magas árakban az aránytalan és indokolatlan költségek már nem ismertethetők el a piac elvesztése nélkül. Az árak csökkenésével pedig még inkább szükségessé vált a hatékony logisztikai rendszer kialakítása, hiszen egy „olcsó” áru kereskedelmi forgalmát megakadályozhatja a magas rárakódó költség. Ezen túlmenően az LPG-ben a szezonalitás hatása is magas, hiszen az igény kétharmada télen jelentkezik, tehát a tározásnak ár és biztonsági összefüggése egyaránt jelentkezik. Az LPG levegővel keverve földgázpótlóként is használható szintetikus gáz (SNG), ezért hasonlóan a többi szénhidrogénhez Lengyelországban stratégiai készletezése 2007-től kötelező. Magyarországon jelenleg hatékony kezdeményezések vannak a hasonló megoldás érdekében, amit erősíthet az immár sokadszor kiújult orosz-ukrán gázvita.

11.2. A MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉS ALAKULÁSA A magyar piac alakulását mutatja a mellékelt diagram (A Magyar PB-Gázipari Egyesület (MPE) összesített adatai alapján).

Autó Palack Tartály Összesen

2005 32 92 100 224

2006 31 90 93 214

2007 29 82 68 179

43. oldal

2008 (várható)* 30 90 85 205


Magyar LPG piac alakulása 2005-2008* 250 200 150 100 50 0 2005

2006 Autó

2007

Palack

Tartály

2008 (várható)*

Összesen

*a 2008. évi végleges adatok 2009. második felében várhatóak

11.2.1. TENDENCIÁK AZ LPG FELHASZNÁLÁS TERÜLETÉN Az elmúlt évek (egyébként indokolatlan) visszaesését a földgáz politikai támogatása és a szabályozókban lévő aránytalanságok okozták. Az európai statisztikai átlagokat – a hozzánk hasonló ország méretek tekintetében - nézve a magyar piac fejlődésében közel 50 százalékos, azaz 100.000 tonnás növekedési potenciál is vélelmezhető. Ennek döntő része közlekedési célú autógáz, SNG, ill. szabadidős szükséglet lesz. A KEG Nyrt a piacbővítésben új innovatív technológiákkal és termékekkel (biztonsági szelepes Stafétagáz család, adalékolt Prémium autógáz, SNG), valamint Európa legnagyobb szivar tartályával kiemelkedő szerepet vállal az elkövetkező évek piacbővítéséből. 2009 évi 12.000 tonnás forgalma az exportot is figyelembe véve 2010re 25.000 tonnára, 2011-től pedig – a vízi közlekedést is hadrendbe állítva – 75.000 tonnára bővül, amivel a piac prognosztizált növekedését figyelembe véve 25%-os részarányt célzunk meg.

44. oldal


11.2.2. TENDENCIÁK AZ ENERGETIKAI LOGISZTIKA TERÜLETÉN

Új helyzetet teremt a MOL atmoszférikus tárolójának (ATM) 2009 évi leállása, valamint a hazai LPG termelés folyamatos csökkenése, amit növekvő importtal, ill. külső logisztikával szükséges ellentételezni. A közép-európai régió, valamint Dél-Európa is fokozott igényt támaszt egy tároló-elosztó központra, melynek Duna menti elhelyezkedése révén a KEG Nyrt. ideális fókusza lehet. Növekvő exportunk a Balkán felé, ill. az egyéb környező országbeli szükségletek jelzik, hogy nem csak a fogyasztó-felhasználói oldal, hanem a finomítói (termelői) oldal is igényli a logisztikai háttér bővítését.

11.3. BERUHÁZÁSI, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Tevékenységünk továbbfejlesztésével, eszközeink bővítésével elképzeléseink kivétel nélkül piacteremtő jellegűek. Ilyenek:

kapcsolatos

Energia-logisztikai szolgáltatások bevezetése Szintetikus gáz csatlakozási rendszereinek kialakítása, üzemeltetése Tisztított gázok konfekcionálása és értékesítése. Elemi érdekünk, hogy kihasználjuk az LPG-hez kapcsolódó kedvező tárolási lehetőségeket. Nemzetgazdasági szintű stratégia az energetikai tartalékok megképezése, az ezzel kapcsolatos szabályozásnak napi aktualitása van. Technológiánk kiemelten alkalmassá tesz minket arra, hogy ezekbe a feladatokba hatékonyan bekapcsolódjunk. A távlati céljaink elérése érdekében a következő beruházások megvalósítását tervezzük: További 3 db 4 000 m3 térfogatú tartály építése További 3 vasúti tartálykocsi töltő lefejtő hely létesítése Elemző, vizsgáló laboratórium létesítése Karuszeres Palacktöltő létesítése 120 000 db/hó kapacitásra Dunai kikötő és lefejtő-töltő torony építése betároló vezetékkel. Tüzivízhálózat végleges kiépítése második megtáplálással Bakdaru telepítés a meglévő iparvágányra Távolabbi célunk tároló kapacitásunk jelentős mértékű bővítése, geológiai mélytárolók kialakításával. Ez a tároló kapacitás 120.000 m3-es bővítését jelenti. A tároló térfogat kihasználása az energetikai tartalékok tárolásában való aktív szerepvállalást feltételezi. (Állami szerepvállalás).

45. oldal


12. NYERESÉG ELŐREJELZÉS, BECSLÉS A Társaság jelen Tájékoztatóban nem tesz közzé nyereség előrejelzést vagy becslést.

13. A TÁSASÁG VEZETÉSE, ALKALMAZOTTAK Az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság továbbá az ügyvezetés elérhetősége: 2545 Dunaalmás, 10. sz. főút 74 km sz. Telefon: +36 34 450 377 Fax: +36 34 550 031

13.1. AZ IGAZGATÓSÁG Matyók György az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató 1985-1991. között gépgyártó vállalatnál majd külföldi vegyesvállalatnál vegyipari gépgyártás üzletágban középvezetői pozíciót töltött be. 1991-től 1996-ig kereskedőháznál kereskedői munkakörben dolgozott, 1996. és 1998. között pénzügyi, finanszírozási területen működő vállalkozásban vezérigazgató, 1998-tól 2007-ig befektetési tevékenységet végző cégnél felsővezető volt. 2005-től külföldi vállalatok befektetéseinél tanácsadói és projekt előkészítési feladatokat lát el, emellett 2007-től tanácsadó cégnél cégvezetői pozíciót tölt be. 2008. február 25. napjától a PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. Igazgatóságának tagja. A Társaság Igazgatóságának 2008. november 20. napjától tagja. Dr. Steier József igazgatósági tag, vezérigazgató 1977-ben szerzett diplomát a MKKTE külkereskedelmi szakán, kereskedelempolitika szakirányon. 1981-ban MKKE doktori címet szerzett, 1980-tól szabadalmi jogi tanácsadó. Pályafutását a Magyar Alumíniumiparban kezdte. Szakmai tapasztalatot szerzett külkereskedelmi, ezen belül külképviseleti, valamint különböző szintű vezetői területeken. 1991-ben megalapította a Globimpex Kft. nevű műszaki-tanácsadó céget, mely a magyar gázautózás megteremtésében játszott fontos szerepet, beleértve a gázautószerelők oktatásáról a kúthálózat kiépítésén át a jogszabályalkotásban történő közreműködést. Doktori disszertációját 1981-ben tette le, 1994 és 1998 között számos tanulmányt írt a MOL Rt PB üzletága részére, előkészítette a Shell Gas Hungary piacra lépését, továbbá konzulensként segítette a Totálgázt. A Prímagázzal több, mint 10 éves marketing szerződés kötötte össze. Ezen tapasztalati tőke alapján döntött úgy 1996-ban, hogy a magyar piacról hiányzó logisztikai szolgáltatási bázist kiépíti. 2000-ben önállósult a KEG Zrt., melynek jelenleg is vezérigazgatója. 1997-ben innovációs különdíjban részesült. Nyelvtudása angol, francia nyelvből felsőfokú, orosz nyelvből középfokú szint, mindezek mellett beszél olaszul, svédül és németül, de szakmai nyelvként az angolt és a franciát preferálja.

46. oldal


Buczi Miklós Sándor igazgatósági tag 1982-ben végzett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában. 1985-ben szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán Budapesten. 1992-ben adótanácsadó, 1997-ben könyvvizsgálói vizsgát, 2000-ben tőzsdei szakvizsgát, 2003ban nemzetközi adótanácsadó vizsgát tett. Jelenleg a PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. hálózatfejlesztési igazgatója. A PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. Igazgatóságának 2007. március 5. napjától tagja. A Társaság Igazgatóságának 2008. november 20. napjától tagja. Málits József igazgatósági tag 1996-ban végzett a székesfehérvári Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola gazdálkodási szakán, majd 1998-ban mérlegképes könyvelő vizsgát tett. 2006-ban szerzett diplomát a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola közgazdász szakán. 1997. novemberétől dolgozik az Alpha-Vet Kft-nél, melynek 2000-től pénzügyi igazgatója, jelenleg pedig az Alpha-Vet vállaltcsoport teljes pénzügyi és számviteli területét vezeti: az Alpha-Vet Kft. cégvezetője, pénzügyi igazgatója; a Vetimpex Kft., a Pet-Invest Kft., a Fejér Megyei Ruhaipari Kft., a Hungarovet-Hungaropet Kft., az RSP Medinvest Kft. továbbá a Meditrade Kft. ügyvezetője, az Alpha Segítő Kéz Alapítvány elnöke.

13.2. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG Dr. Jeszenszky Zoltán 1985-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar folyamattervező és élelmiszeripari gépész szakán, majd 1987-ben szakmérnökként végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mérnök-közgazdász szakán, ahol 1987ben PhD fokozatot kapott. További szakképesítések: 1997. Wagner College, New York pénzügyi befektetések stratégiája; 1998. INSEAD University, Paris pénzügyi és gazdasági tudományok vezetők részére, vállalati management gazdasági, pénzügyi stratégia. 1985-től 1987-ig a Hungarovin Rt-nél műszaki vezető, 1987-1989 között az Agrotek Rtnél projekt manager, 1990-től 1994-ig vezérigazgató-helyettes a PVL Lízing Rt-nél, majd 1994-től 1995-ig a K&H Lízing Rt-nél, 1996-1998 között a Magyar Amerikai Vállalkozási Alap befektetési igazgatója, 1999-től 2005-ig az Erste Bank Befektetési Rt. igazgatója. Angol és német nyelvtudással rendelkezik. Virág, Stefan 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán okleveles mérnök diplomát szerzett. 1969. és 1971. között alkalmazott köszörűgép-automata tervező a budapesti Szerszámgépipari Kutatóintézetben, 1971. és 1980. között az Addo Export GmbH-nál (Bécs), majd 1980. és 1982. között a Continental Industries Co. GmbH-nál (Bécs) dolgozott ipari nagyberendezések, projektfinanszírozás és bartell tranzakciók területen. 1983-tól 1988-ig a Continental Investors Group Inc. (New York) elnöke, befektetési tanácsadó, értékpapírügynök, az első Risk Conversion Floater egyik kifejlesztője. 1988-tól 1998-ig a Continental Industries Co. GmbH (Bécs) ügyvezetője,

47. oldal


1988. és 1990. között mint a tulajdonos képviselője a Rössler Bankház Rt. Felügyelő bizottságának tagja. 1998-tól 1999-ig a Pizza Hut és a Kentucky Fried Chicken márkák ausztriai frenchise tulajdonosának, a ProRest Aktiengesellschaft-nak résztulajdonosa, igazgatósági tagja, pénzügyért és ingatlanfejlesztésért felelős igazgatója. 1999-től 2007ig a Bank Austria Creditanstalt Leasing GmbH-nál (Bécs) ingatlanfejlesztő, 2007-től egyéni vállalkozóként általános vállalati tanácsadással, finanszírozási tanácsadással foglalkozik, ingatlanszakértő és ügynök. Tárgyalóképes angol, német nyelvtudással, emellett orosz és spanyol nyelvismerettel rendelkezik. Budai Benjámin 1969-ben közgazdasági diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1969-1977 között az Országos Tervhivatal Pénzügyi Főosztályán a közlekedési- és energiaszektor pénzügyi tervezésével kapcsolatos feladatokat látott el, majd 1977-től 1979-ig a Hungarocamion közgazdasági főosztályvezetője. 1979-től a Pénzügyminisztériumnál osztályvezető, majd 1985-től a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. 1989-től az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatóhelyettese, 1992-1995 között az Österreiche Länderbank budapesti brókercégének, majd 1995-től az Általános Értékforgalmi Bank ügyvezető igazgatója. 2004-től a Global Energy, Mining and Minerals Kft. vezérigazgató-helyettese. Német, angol és orosz nyelvtudással rendelkezik. Kéninger Zoltán 1982-ben végzett a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában. Kezdetben a TIGÁZ Rt-nél gáztervek alapján költségvetéseket készített, majd az Illetékhivatal könyvelésén, ezt követően pedig az adóosztályon revizori munkakörben dolgozott. 1992-ben a GATE Gazdasági és Társadalomtudományi Karán vállalatgazdasági üzemmérnök diplomát szerzett. 1994-től a Kelet-Gabona-Impex Kft-nél gazdasági igazgató, 1997-től a Gabona Táp Kft-nél főkönyvelő. 2001. december 12-től a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, 2002. január 01. napjától a Prima-Info Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft-nél könyvvizsgáló. Onozó György 1955-től 1957-ig a Csepeli Autógyárnál üzemmérnök, 1957-től 1959-ig a Budapesti Hántómalom karbantartási vezetője, 1959-1963. között a Budai Malom főmérnöke, igazgatója, 1963-tól 1965-ig a Nemzetközi Főosztályon főelőadó, majd 1965-től 1970-ig osztályvezető. 1970. és 1988. között számos közlekedési, szállítmányozási hazai és külföldi konferencián tartott előadásokat, 1980-1988. között a Budapesti Műszaki Egyetemen meghívott tanárként a nemzetközi közlekedéspolitika oktatója, címzetes egyetemi docens, Széchényi emlékplakettel kitüntetett. 1976-tól 1980-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban a Közlekedési Minisztérium képviselője, a KPM-ben a Műszaki Fejlesztési Alap Bizottságának elnöke, a Közlekedési Számítástechnikai Bizottság vezetője, a Közlekedési Könyvkiadási Bizottság elnöke, majd 1983-tól 1987-ig a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságában a Közlekedési Minisztérium képviselője. 1985. és 1986. között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Közlekedési Bizottságának elnöke, 1986-1987. között az ICAO (Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet) alelnöke. Publikációi között szerepel mintegy 80 szakcikk hazai és külföldi

48. oldal


közlekedési szaklapokban a különböző közlekedési alágazatok üzemeltetési, fejlesztési és nemzetközi együttműködési kérdéseiről.

13.3. A TÁRSASÁG ÜGYVEZETÉSE A társaság ügyvezető szerve a négytagú Igazgatóság. A társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon ügyekben, amelyeket törvény vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, az Igazgatóság jogosult és köteles dönteni és eljárni. A Társaság vezető állású tisztségviselőit, stratégiai alkalmazottait az alábbi táblázat mutatja:

Jelleg IT SP IT IT SP IT FB FB FB FB FB SP SP SP SP

Név Matyók György Matyók György

Megbízás kezdete

Megbízás vége

2008. nov. 20. 2008. nov. 20. 2008. nov. 20. 2008. nov. 20. 2000. jan. 24. 2008. nov. 20. 2008. nov. 20. 2008. nov. 20. 2008. nov. 20. 2008. nov. 20. 2006. márc.07.

2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2013. nov. 20. 2008. nov. 20.

Beosztás

elnök vezérigazgató tag Buczi Miklós Sándor tag Dr. Steier József vezérigazgató Dr. Steier József tag Málits József Dr. Jeszenszky Zoltán elnök Virág, Stefan tag Budai Benjámin tag Kéninger Zoltán tag Onozó György tag gazdasági Polgár István vezető Pollák Attila termelésvezető minőségirányítási Varga Csaba vezető kereskedelmi Máté Zita vezető

Saját részvény (400 Ft névértékű)

107 550

2008. márc. 1. 2008. márc. 1. 2008. okt. 10. 2009. jan. 1.

IT – Igazgatóság tagja FB – Felügyelő Bizottság tagja SP – Stratégiai alkalmazott

13.4. AZ IGAZGATÓSÁG, A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS AZ ÜGYVEZETÉS TAGJAINAK DÍJAZÁSA A Közgyűlés 15/2008. (2008.10.07.) számú határozatával az Igazgatóság elnökének díjazását 150.000.- Ft bruttó/hó összegben, az Igazgatóság tagjainak díjazását 100.000.- Ft bruttó/hó összegben, a Felügyelő Bizottság elnökének díjazását 100.000.-

49. oldal


Ft bruttó/hó összegben, a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazását 80.000.- Ft bruttó/hó összegben határozta meg. Az ügyvezetés tagjai a Társasággal munkaviszonyban állnak. Nincs a Társaság és az ügyvezetés között arra vonatkozó megállapodás, hogy munkaviszonyuk megszűnése esetén az ügyvezetés tagjait a Munka Törvénykönyvében foglaltaktól eltérő díjazás illetné meg. A Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság valamint az ügyvezetés részére 2008. évben teljesített bérjellegű kifizetés: Igazgatóság: 607.500.- Ft Felügyelő Bizottság: 1.471.500.- Ft ügyvezetés: 26.817.451.- Ft

13.5. NYILATKOZAT A Kibocsátónak nincs tudomása arról, hogy a Társaság Igazgatósága, Felügyelő Bizottsága valamint az ügyvezetés tagjaival szemben összeférhetetlenség állna fenn, továbbá, hogy fenti személyeket az elmúlt 5 évben csalárd bűncselekmény miatt elítélték volna, csődeljárásnak, csődgondnokságnak valamint felszámolásnak fenti beosztásukból eredően részesei lettek volna, ellenük vádemelés továbbá fenti tagságuktól történő bírósági ítélettel való eltiltás történt volna. A Kibocsátónak nincs tudomása arról, hogy a Társaság Igazgatósága, Felügyelő Bizottsága valamint az ügyvezetés tagjai között családi kapcsolat állna fenn.

13.6. ALKALMAZOTTAK A Társaság alkalmazottainak száma a 2007. december 31-i állapot szerint 44 fő (ebből szellemi foglalkozású: 16 fő; fizikai foglalkozású: 28 fő; ebből 42 munkavállaló teljes munkaidőben foglalkoztatott), 2006. december 31-én 43 fő, 2005. december 31-én 39 fő volt. Munkavállalói létszám 2008.12.31-én: 42 fő - ebből szellemi állományban: 19 fő - ebből fizikai állományban: 23 fő - ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott: 41 fő A Társaságnál nincs olyan megállapodás, amelynek révén az alkalmazottak részesedhetnek a Kibocsátó tőkéjéből. A Kibocsátó nem kötött az Igazgatóság, Felügyelő Bizottság tagjaival, az ügyvezetéssel, továbbá az alkalmazottakkal olyan megállapodást, amelynek értelmében meghatározott időtartamra korlátozva lenne a Társaság értékpapírjaiban való részesedésük elidegenítése.

50. oldal


14. TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT 14.1. AUDIT BIZOTTSÁG A Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjai közül 34/2008. (2008.11.20.) sz. Kgy. határozatával a társasági törvény és a módosított Alapszabály rendelkezései szerint Audit Bizottságot hozott létre, melynek tagjaivá Dr. Jeszenszky Zoltán, Budai Benjámin és Kéninger Zoltán urakat, a Felügyelő Bizottság tagjait - felügyelő bizottsági tagságuk időtartamára, külön díjazás nélkül – választotta meg. Az Audit Bizottság hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; c) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése; d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint - szükség esetén - a Felügyelő Bizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel; e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; valamint f) a Felügyelő Bizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.

14.2. NYILATKOZAT A MAGYAR VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÍTÉSÉRŐL A Társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését követően a BÉT és a Társaság honlapján közzétett Felelős Társaságirányítási Gyakorlatról szóló nyilatkozata szerint teljesíti a magyar vállalatirányítási rendszerkövetelményeket.

15. RÉSZVÉNYESEK A KEG Nyrt. tulajdonosi struktúrája a 2009. április 9-i állapot szerint: Tulajdoni hányad (%) 81,98 5,89 4,92 4,75

Szavazatarány (%) 81,98 5,89 4,92 4,75

1.854.345 133.300 111.250 107.550

Bankár Holding Zrt.

2,46

2,46

55.555

Összesen

100

100

2.262.000

Tulajdonos megnevezése PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. Euro General Kft. PET INVEST Kft. Dr. Steier József

51. oldal

DB


16. A KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK A Társaság többségi tulajdonosa a PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek piaci alapon jöttek létre, a csekély mértéket nem haladták meg.

17. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK A Társaság 2006., 2007. és 2008. évi auditált beszámolói jelen Tájékoztató mellékletét képezik.

17.1. AUDITÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS 2006

Megnevezés Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok) ± + ± ± ± ± ± ± ±

Adózás előtti eredmény Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalékképzés és felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Szállítói kötelezettség változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása Passzív időbeli elhatárolások változása Vevőkövetelés változása Forgóeszközök (vevőköv. és pénzeszköz nélkül) ± változása ± Aktív időbeli elhatárolások változása - Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) - Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-vált. (Befektetési cash flow, 14-16. sorok) - Befektetett eszközök beszerzése + Befektetett eszközök eladása + Kapott osztalék, részesedés Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok) + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír + kibocsátásának bevétele

2008

190 652

71101

-315 924

51 453 57 498

43 120 44 557 2 456

49 611 57 385 161

-533 192 794 -14 820 8 220 5 345

-6 581 -90 391 34 171 83 179 -21 239

-3 005 -68 124 32 920 37 064 -65 922

-102 106 -323 -6 876

-11 401 -391 -6 379

-352 870 -475 -2 669

-563 410

-356 583

-71 877

-564 110 700

-367 100 10 517

-72 961 1 084

365 848

283 572

384 040

56 700

52. oldal

2007

482 500

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ KEG NYRT. + Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett + bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + Véglegesen kapott pénzeszköz - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtest. értékpapír visszafizetése - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése - Hosszú lejáratra nyújtott kölcs.és elhelyezett bankbetétek - Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása

Pénzeszközök változása (±I±II±III.sorok) ±

53. oldal

571 397

514 575

-255 235

-100 -217 621 0

-7 014

-13 282

-6 910

-1 910

-98 460

-3 761


17.2. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA

2006

2007

2008

Tőkeerősség Tőkeerősség változása előző évről

38,55% -28,43%

33,11% -14,12%

51,73% 56,26%

Befektetett eszközök fedezete I. Befektetetett eszközök fedezete I. változása előző évről

45,22% -28,21%

38,27% -15,38%

72,72% 90,04%

Befektetett eszközök fedezete II. Befektetett eszközök fedezete II. változása előző évről

115,85% 0,20%

109,05% -5,87%

132,04% 21,09%

Tárgyi eszközök fedezettsége Tárgyi eszközök fedezettsége változása előző évről

45,61% -29,01%

38,44% -15,72%

72,87% 89,58%

Jegyzett tőke növekedésének mértéke Jegyzett tőke növekedésének mértéke változása előző évről

10,56%

8,70%

5,19%

272,01%

-17,58%

-40,37%

Eszközök fordulatszáma Eszközök fordulatszáma változása előző évről

0,76 -31,96%

0,61 -20,15%

0,57 -5,92%

Saját tőke fordulatszáma Saját tőke fordulatszáma változása előző évről

1,97 -4,94%

1,83 -7,02%

1,10 -39,79%

131,21% 5,94%

139,91% 6,63%

129,96% -7,11%

Saját tőke növekedési mutató Saját tőke növekedési mutató változása előző évről Tőkehatékonyság növekedési mutató Tőkehatékonyság növekedési mutató változása előző évről

8,05%

6,22%

3,99%

251,16%

-22,70%

-35,81%

Eszközigényességi mutató (tőkemultiprikátor) Eszközigényességi mutató változása előző évről

259,39% 39,72%

302,05% 16,45%

193,31% -36,00%

TŐKESZERKEZET ALAKULÁSA

2006

2007

2008

38,55% -28,43%

33,11% -14,12%

51,73% 56,26%

60,21% 33,82%

61,23% 1,70%

42,20% -31,09%

Eladósodottsági együttható Eladósodottsági együttható változása előző évről

156,18% 86,97%

184,96% 18,43%

81,57% -55,90%

Eladósodottság aránya Eladósodottság aránya változása előző évről

156,18% 86,97%

184,96% 18,43%

81,57% -55,90%

Tőkeellátottság Tőkeellátottság változása előző évről Eladósodottság foka Eladósodottság foka változása előző évről

54. oldal


Hosszútávú eladósodottság Hosszútávú eladósodottság változása előző évről

30,75% 181,39%

40,54% 31,86%

25,53% -37,03%

Kötelezettségek részaránya Kötelezettségek részaránya változása előző évről

60,21% 33,82%

61,23% 1,70%

42,20% -31,09%

0,00% -

0,00% -

0,00% -

71,23%

71,09%

59,44%

32,74%

-0,19%

-16,40%

2006

2007

2008

Likviditási ráta (Likviditás 3.foka) Likviditási ráta változása előző évről

0,38 -34,54%

0,34 -9,46%

1,18 244,73%

Likviditási gyorsráta (Likviditás 2. foka) Likviditási gyorsráta változása előző évről

0,16 -18,29%

0,23 49,02%

0,84 259,67%

Pénzhányad (Likviditás 1. foka) Pénzhányad változása előző évről

0,01 -71,04%

0,01 -30,06%

0,01 -45,17%

Dinamikus likviditás Dinamikus likviditás változása előző évről

0,14 33,90%

0,09 -35,76%

0,26 188,03%

Hitelfedezettségi mutató Hitelfedezettségi mutató változása előző évről

0,14 -0,55%

0,22 56,76%

0,56 148,87%

Finanszírozási időtartam mutató (nap) Finanszírozási időtartam mutató változása előző évről

9,81 39,50%

15,32 56,05%

33,95 121,68%

2,90 -52,21%

2,28 -21,41%

0,84 -63,13%

2006

2007

2008

Vevők futamideje (nap) Vevők futamideje változása előző évről

11,59 -25,53%

18,04 55,59%

33,64 86,46%

Szállítók futamideje (nap) Szállítók futamideje változása előző évről

147,75 125,44%

98,00 -33,67%

58,51 -40,30%

Vevőállomány/Szállítóállomány Vevőállomány/Szállítóállomány változása előző évről

0,11 -65,06%

0,23 114,17%

0,72 215,92%

-0,03

-0,23

-0,97

-117,77%

747,53%

311,83%

Céltartalékok aránya Céltartalékok aránya változása előző évről Kötelezettségek és tárgyi eszközök aránya Kötelezettségek és tárgyi eszközök aránya változása előző évről

LIKVIDITÁS ALAKULÁSA

Pénzeszköz nagysága (nap) Pénzeszköz nagysága változása előző évről LIKVIDITÁS ALAKULÁSA (II.)

Vevő követelés változása / Szállítói kötelezettség változása Vevőkövetelés változása/szállítói követelés változás előző évről

55. oldal


ADÓSSÁGSZOLGÁLAT ALAKULÁSA

2006

2007

2008

Kamatfedezet I. Kamatfedezet I változása előző évről

263,55% 72,13%

182,80% -30,64%

156,48% -14,40%

Kamatfedezet II. Kamatfedezet II változása előző évről

260,34% 82,98%

216,65% -16,78%

144,51% -33,30%

EBITDA fedezet I. Ebitda fedezet I változás előző évről

441,07% 9,68%

316,14% -28,32%

219,81% -30,47%

EBITDA fedezet II. Ebitda fedezet változása előző évről

437,86% 11,89%

350,00% -20,07%

207,85% -40,62%

Cash-flow fedezet Cash-flow fedezet változása előző évről

315,15% 6,16%

243,30% -22,80%

115,14% -52,67%

Adósság visszafizető képesség Adósság visszafizető képesség változása előző évről

11,80% -30,72%

7,44% -36,93%

10,88% 46,21%

60,96% 33,95%

64,91% 6,47%

44,92% -30,79%

64,03% -46,52%

54,07% -15,56%

122,60% 126,76%

60,21% 33,82%

61,23% 1,70%

42,20% -31,09%

Adósságállomány aránya Adósságállomány arány változása előző évről Adósságállomány fedezettsége Adósságállomány fedezettsége változása előző évről Eladósodottság foka Eladósodottság foka változása előző évről

56. oldal


JÖVEDELMEZŐSÉG ALAKULÁSA

2006

Bruttó termelési érték Bruttó termelési érték változása előző évről

2007

2008

1 094 195 1 122 831 1 482 205 15,91% 2,62% 32,01%

Hozzáadott érték (anyagmentes termelési érték) Hozzáadott érték változása előző évről

295 930 35,66%

256 045 -13,48%

455 358 77,84%

Nettó termelési érték Nettó termelési érték változása előző évről

242 307 47,64%

211 488 -12,72%

397 973 88,18%

8,05%

6,22%

3,99%

251,16%

-22,70%

-35,81%

Sajáttőke-arányos adózott eredmény (ROE) Sajáttőke-arányos adózott eredmény (ROE) változás előző évről Árbevétel-arányos adózott eredmény (ROS) Árbevétel- arányos adózott eredmény változása előző évről

4,09%

3,40%

3,63%

269,41%

-16,87%

6,62%

Eszközarányos adózott eredmény (ROA) Eszközarányos adózott eredmény változása előző évről

3,10% 151,33%

2,06% -33,62%

2,07% 0,31%

92,20% -4,44%

94,56% 2,56%

90,43% -4,36%

-10,93%

-8,16%

47,44%

Termelés költségszintje Termelés költségszintje változása előző évről Adózott eredmény / Működőtőke Adózott eredmény/működőtőke arány változása előző évről

111,73%

-25,33% -681,06%

Adózott eredmény / Dologi nettó érték Adózott eredmény/dologi nettó érték változása előző évről

8,05% 251,16%

6,22% -22,70%

3,99% -35,81%

Sajáttőke-arányos adózás előtti eredmény Sajáttőke-arányos adózás előtti eredmény változása előző évről

9,29%

7,30%

4,22%

237,36%

-21,41%

-42,19%

4,72%

3,99%

3,83%

254,89%

-15,47%

-3,99%

Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény változása előző évről Eszközarányos adózás előtti eredmény Eszközarányos adózás előtti eredmény változása előző évről

3,58%

2,42%

2,18%

141,45%

-32,51%

-9,67%

Tevékenység haszonkulcsa I. Tevékenység haszonkulcsa I változása előző évről

7,83% 120,94%

5,65% -27,82%

10,95% 93,69%

Tevékenység haszonkulcsa II. Tevékenység haszonkulcsa II. változása előző évről

7,74% 134,87%

6,70% -13,40%

10,11% 50,93%

Üzemi eredmény / Saját tőke Üzemi eredmény/Saját tőke arány változása előző évről

15,41% 110,03%

10,34% -32,89%

12,06% 16,62%

57. oldal


JÖVEDELMEZŐSÉG ALAKULÁSA (II.)

2006

Üzemi eredmény / Összes eszköz Üzemi eredmény/Összes eszköz változása előző évről

5,94% 50,32%

3,42% -42,37%

6,24% 82,23%

EBIT / Összes eszköz EBIT/összes eszköz változása előző évről

5,87% 59,79%

4,06% -30,86%

5,76% 42,00%

15,51% 120,50%

12,39% -20,07%

11,16% -9,92%

EBITDA / Összes eszköz EBITDA / Összes eszköz változása előző évről

9,87% -2,29%

6,55% -33,59%

8,28% 26,42%

Tőkearányos működési eredmény (ROCE) I. Tőkearányos működési eredmény I. változása előző évről

10,67% 63,29%

6,15% -42,38%

8,98% 46,07%

Tőkearányos működési eredmény (ROCE) II. Tőkearányos működési eredmény II. változása előző évről

10,54% 73,59%

7,29% -30,87%

8,29% 13,82%

Tőkearányos EBITDA Tőkearányos EBITDA változása előző évről

17,73% 6,15%

11,77% -33,60%

11,93% 1,33%

Befektetett tőke hozama (ROIC) Befektetett tőke hozama (ROIC) változása előző évről

6,54% 64,26%

3,54% -45,93%

6,04% 70,91%

Nyereség-visszaforgatás aránya Nyereség-visszaforgatás aránya változása előző évről

8,05% 251,16%

6,22% -22,70%

3,99% -35,81%

19,21% 32,99%

9,62% -49,91%

7,55% -21,54%

EBIT / Dologi nettó érték EBIT/Dologi nettó érték változása előző évről

Bruttó haszonrés I. Bruttó haszonrés I. változása előző évről

2007

2008

17.3. A PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA SORÁN ALKALMAZOTT LEGFONTOSABB SZÁMVITELI ELVEK Az eszközök besorolása Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem mutatunk ki. Az alapítás -átszervezés költségeinek elszámolása A felmerült költségeket alapítás-átszervezés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. 58. oldal


Kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása A felmerült költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A jelentős összegű hiba Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különbözı ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg-főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg-főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forint. Nem jelentős összegű a hiba ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független, abszolút) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. A jelentős összegűnek minősülő hibákat és hibahatásokat a tárgyévi mérlegben és eredmény-kimutatásban a számviteli törvény alapján külön oszlopban mutatjuk be. A fentiek alapján jelentős összegűnek minısített hibákat és hibahatásokat a feltárást követıen külön főkönyvi számlára kell könyvelni az adott számlacsoporton belül, évszámmal elkülönítetten. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. Fajlagosan kis értékű készletek Az értékvesztés elszámolása szempontjából fajlagosan kis értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyek esetében készletcsoportonként (főkönyvi számlánként) az értékvesztés nem haladja meg a nyilvántartott érték 5%-át. A vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke Azt tekintjük kisösszegű követelésnek, amely esetében a végrehajtás költségeinek háromszorosát nem haladja meg a követelés. A valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó jelentős eredményhatás nagysága

59. oldal


A valutás, devizás tételek mérlegforduló napi értékelése során az összevont árfolyamkülönbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérlegforduló nap összes valuta ill., devizatétel 5%-át. A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértéke A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékének 20 százalékában határozzuk meg. Ennek megfelelően az elszámolt rendkívüli bevételeket illetve ráfordításokat ezt meghaladó összeg esetén a Kiegészítı mellékletben tételesen bemutatjuk. Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. Arányos csökkentés (cégvásárlás esetén az egyes eszközök reális értékének meghatározásához használt módszer) Cégvásárlás esetén, amikor a fizetett ellenérték kevesebb mint az egyes eszközök piaci értéke, akkor az egyes eszközök piaci értékét alapul véve minden eszköz értékét ugyanolyan arányban, maximum 20 %-kal csökkentjük. Amennyiben ezután is marad különbség akkor azt negatív üzleti vagy cégértékként mutatjuk ki. Amortizációs politika A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Maradványérték nagysága Az eszköz maradványértékét – az egyedi értékelés elve alapján – a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembe helyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján határozzuk meg. Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős, akkor a maradványértéket nullának tekintjük. Nem jelentős a maradványérték ha annak összege a beszerzési érték 10 %-át, vagy ha az kevesebb, mint 200 eFt, akkor az 200 eFt-ot nem éri el. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint. Alkalmazott leírási módszer(ek) Bruttó érték alapján Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon

60. oldal


történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. A leírás lineárisan, állandó leírási kulccsal történik. Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától a kivezetés napjáig számolunk el. Az 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. Terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések és ill. visszaírása elszámolásának estei Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-kal és 6 hónapon túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg-fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 eFt-ot. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének 50 százalékában határozzuk meg. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az előzőekben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani.

61. oldal


Céltartalékok képzése Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A céltartalék képzése során a mérleg-fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Céltartalék-képzés a jövőbeni költségekre Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalékot képezünk az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődı jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A társaság egyéb céltartalékot nem képez. A gazdasági események könyvelésének határideje A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell. Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, de az értékcsökkenést csak az év végi zárás keretében kell elszámolni, - mind az analitikában, mind a főkönyvben - és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni. Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni és a főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával egyeztetni (kivéve az értékvesztések, a céltartalékok és az időbeli elhatárolások, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapításának és a főkönyvben történı elszámolása, amely csak az éves zárás keretében történik.)

62. oldal


17.4. OSZTALÉKPOLITIKA A Társaság az elmúlt években nem fizetett osztalékot. A nyereség felosztásának szabályairól az Alapszabály a következők szerint rendelkezik: A társaság vagyonáról minden üzleti év végével éves beszámolót kell készíteni. Az éves beszámoló készítésének és az adózott eredmény felosztásának szabályait jogszabály határozza meg. Az osztalékalap összegéről a Közgyűlés dönt. Az osztalékalapot - amennyiben elsőbbségi részvény nem került kibocsátásra - a részvények névértékének arányában kell felosztani. Az osztalék esedékességének időpontját a Közgyűlés határozza meg. Az osztalékfizetés kezdési időpontjáról rendelkező határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 20 munkanapnak kell lennie. Az esedékességtől számított 60 napon belül a részvényes köteles az osztalékot felvenni. A részvényes késedelme esetén a társaságtól osztaléka után kamatra nem tarthat igényt. A részvényes a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére nem kötelezhető. Jóhiszeműen felvett osztaléknak kizárólag a Közgyűlés által elfogadott éves beszámoló alapján megállapított osztalékalapból a részvényeire jutó osztalék felvétele minősül, feltéve, hogy nem áll fenn a részvény megszerzésére vonatkozó kizáró feltétel a részvényessel szemben. Nem részesedhet a társaság adózott eredményéből az a részvényes, aki az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Az osztalékfizetés mértékéről, valamint az osztalékfizetés kezdő napjáról rendelkező (közgyűlési, igazgatósági) határozatokon alapuló, az osztalék mértékét is tartalmazó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak kell eltelnie. A társaság köteles az Ex-kupon Nap előtt két tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az Ex-kupon Nap legkorábban a kupon mértékét megállapító Közgyűlést követő harmadik tőzsdenap lehet.

63. oldal


18. BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK A TÁRSASÁG FOLYAMATBAN LÉVŐ PEREI: Fővárosi Bíróság 9.G.40.020/2009. Felperes: KEG Nyrt., alperes: Ganz Híd, Daru és Acélszerkezet-gyártó Zrt. A per tárgya: kötbér és kártérítés megfizetése A bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. Ezzel szemben az alperes ellentmondással élt, melynek következményeként az eljárás folytatódik. A folytatólagos tárgyalásra 2009. május 12-én kerül sor. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 12.K.20.484/2008. Felperes: KEG Nyrt., alperes: VPOP Közép-dunántúli Regionális Parancsnoksága A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A következő tárgyalás várhatóan 2009. május hónapban lesz. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 13.G.40.006/2008. Felperes: KEG Nyrt., alperes: Gáz-Bau 2005. Kft. A per tárgya: jogalap nélküli gazdagodás A pertárgy értéke: 9.489.283.- Ft tőke és járulékai A per során az alperes a tartozást elismerte, ugyanakkor viszontkeresetet terjesztett elő 14.400.000.- Ft jogellenes szerződésfelmondásból eredő kár megtérítése iránt, mely összegbe kérte beszámítani a felperes felé fennálló tartozását. EGYÉB BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK: 1. A Kiskőrösi Városi Bíróság a 4.B.339/2007. számú büntetőügyben hozott ítéletével a vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében megállapította, s a KEG Közép-európai Gázterminál Zrt. magánfelet 4.330 e Ft összegű polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasította. 2. A Fertő Hotel Bt. ellen a Társaság felszámolási eljárás megindítását kezdeményezte, a Társaság 645.000.- Ft hitelezői követelése “F” kategóriába besorolásra került. Az eljárás jelenleg is folyamatban van. 3. A Társaság volt munkavállalója ellen kibocsátott, 800.000.- Ft összegű fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, melynek alapján a társaság végrehajtási eljárást kezdeményezett, amely folyamatban van.

19. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A 2006., 2007. továbbá 2008. évekre vonatkozó adatokat a Társaság számviteli törvény szerinti auditált beszámolói tartalmazzák, amelyek a cégbíróságnál vannak letétbe helyezve valamint jelen Tájékoztató mellékletét képezik. A Kibocsátó pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetében 2008. december 31. óta lényeges változás nem következett be. A Kibocsátó alapszabálya, hirdetményei megtekinthetők Társaságunk honlapján (www.lpg.hu). A Társaság részvényeinek bemutatására lásd az 4. (Részvények) pontot.

64. oldal


19.1. TÁRSASÁGI JOGI ALAPINFORMÁCIÓK A következőkben a Társaság alaptőkéjével és részvényeivel kapcsolatos rendelkezések kerülnek bemutatásra. (Az alábbiakat részletesen tartalmazó Alapszabály a Társaság honlapján tekinthető meg.) A Társaság Alapszabálya nem tartalmaz olyan részt, amely a Társaság célkitűzéseit mutatja be. 19.1.1. ALAPTŐKE A társaság alaptőkéje 904.800.000.-Ft azaz Kilencszáznégymillió-nyolcszázezer forint. Az alaptőke 2.262.000 db azaz Kétmillió-kétszázhatvankétezer darab, egyenként 400 azaz négyszáz Ft névértékű „A” sorozatú törzsrészvényből áll. A részvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. 19.1.2. KÖZGYŰLÉS A Közgyűlés a társaság legfőbb szerve. A Közgyűlés hatáskörébe tartoznak a Gt. 231. § (2) bekezdésében, illetve az egyéb jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott kérdésekben való döntések. Amennyiben a társasági törvény illetve az Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása; b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) az Igazgatóság, a Felügyelő Bzottság és az Audit Bizottság tagjainak, az Igazgatóság elnökének, vezérigazgatójának (vezérigazgatóinak) és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról; f) döntés osztalékelőleg fizetéséről; g) Felelős Társaságirányítási Jelentés elfogadása; h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; i) döntés minden olyan jogügyletről, amely által a társaság az alaptőke 50 %át meghaladó mértékben vállalna garanciát, kezességet és hasonló helytállási elkötelezettséget; j) hitelfelvétel engedélyezése, amennyiben a hitel felvételével a társaság hitelállománya meghaladja az alaptőke 50 %-át; k) bármilyen vagyontárgy, vagyoni értékű jog elidegenítése, ha a szerződés értéke meghaladja az alaptőke 50 %-át; l) döntés az alaptőke felemeléséről és leszállításáról; m) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;

65. oldal


n)

o) p)

q) r) s) t) u)

v)

döntés társaság alapításáról, már működő társaságban érdekeltség megszerzéséről, amennyiben a kötelezettségvállalás mértéke az alaptőke 30 %-át meghaladja; döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; döntés a társaság azonos részvényfajtához tartozó, egy sorozatot alkotó részvényeinek tőzsdei bevezetésének, továbbá kivezetésének kezdeményezéséről; döntés a saját részvény megszerzéséről; döntés a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról; döntés a nyilvános vételi ajánlattételi eljárás megzavarására alkalmas lépések megtételéről; döntés az Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére, kötvénykibocsátásra vonatkozó felhatalmazásáról; döntés az igazgatósági tagok valamint a vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről, keretéről; döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

Azokban az esetekben, amikor a Közgyűlés kizárólagos hatásköre valamilyen értékhatártól függ, az egyes szerződések (kötelezettségvállalások) értékét fajtánként egy üzleti éven belül össze kell adni, s csak azok tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, amelyek az egyes értékhatárokat önmagukban vagy összeszámítással meghaladják. A részvénytársaság minden év április 30. napjáig az Igazgatóság által meghatározott időpontban és napirenddel Közgyűlést tart. (rendes Közgyűlés) A Közgyűlést az Igazgatóság hívja össze. A Közgyűlés helye a társaság székhelye, de az Igazgatóság más helyet is meghatározhat. 19.1.3. SZAVAZATI JOG ÉS SZAVAZÁS A Közgyűlésen a részvények tulajdonosai szavazati jogukat a részvénykönyv bejegyzése alapján, az ott feltüntetett mértékben gyakorolják. Minden 400.- (négyszáz) forint névértékű részvény egy (1) szavazatra jogosít. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, ha az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A részvényest - a tulajdonosi igazolás birtokában, a részvénykönyvbe történt bejegyzést követően - megilleti a Közgyűlésen való részvétel, a törvényes keretek közötti felvilágosítás kérés, észrevétel és indítványtétel, továbbá szavazati joggal rendelkező részvény esetében a szavazás joga. A részvényest a részvénytársaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a részvénytársaságnak okozott károkat köteles a Ptk. 339. §-ának szabályai szerint megtéríteni. Ha a részvényes részvényesi jogait gyakorolni kívánja, a részvényről az értékpapírszámlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. A tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény darabszámát, az értékpapírszámlavezető megnevezését és cégszerű aláírását, a részvényes nevét (cégnevét),

66. oldal


lakhelyét (székhelyét). A Közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a Közgyűlés illetve a megismételt Közgyűlés napjáig érvényes, a Közgyűlés felfüggesztése esetében azonban a folytatólagos Közgyűlésen való részvételhez annak megkezdése előtt benyújtott újabb tulajdonosi igazolás szükséges. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapírszámla-vezető az értékpapírszámlán a részvényre vonatkozó változást csak a tulajdonosi igazolás egyidejű visszavonása mellett vezethet át. A letéti igazolást az értékpapírletét-kezelőnek vissza kell vonnia, ha annak kiállítását követően a részvényt a tulajdonos vagy képviselője rendelkezésére bocsátja. A közgyűlési jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi igazolásokról az értékpapír-számlavezető a Közgyűlést (felfüggesztést követően folytatott Közgyűlést) megelőzően kézzel aláírt, vagy minősített elektronikus aláírással ellátott okiratban tájékoztatja a társaságot. A Közgyűlésen való részvétel és szavazás jogát a részvényes akkor gyakorolhatja, ha legalább a Közgyűlést megelőző második munkanapon 16 óráig a társaság részvénykönyvébe bejegyzésre került és ezen időpontig a társaság az értékpapírszámlavezető által kiállított tulajdonosi igazolást kézhez vette; továbbá - amennyiben a részvényes képviselő útján kíván eljárni - a részvényes a képviseleti meghatalmazást is ugyanezen időpontig a társaság rendelkezésére bocsátotta. A Közgyűlésen csak személyes részvétellel illetve meghatalmazott útján lehet részt venni. A Közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással, ∗ szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával, ∗ kézfelemeléssel, ∗ számítógépes szavazatszámlálással, ∗ egyéb meghatározott módon történik. A Közgyűlésen történő szavazás módjáról az Igazgatóság javaslata alapján a Közgyűlés dönt. Amennyiben a szavazás szavazójegy leadásával vagy felmutatásával történik, a tulajdonosi igazolás alapján a részvényes szavazójegyet kap, amelyen szerepel a részvények darabszáma és az annak alapján gyakorolható szavazati jog mértéke, a társaság cégneve, a részvény fajtája, a részvényes neve, a Közgyűlés időpontja és az "igen", "nem" illetve "tartózkodás" egyértelmű jelölésére vonatkozó rovat. A Közgyűlés a szavazás lebonyolítására a Közgyűlés elnökének javaslatára szavazatszámlálókat választ, akik a szavazás eredményéről jelentést tesznek, melyet az elnök ismertet a Közgyűlésen jelenlévőkkel. Szavazás során az összes módosító és az eredeti határozati javaslatot fel kell tenni szavazásra. A Közgyűlés elsőként a módosító javaslatokról szavaz a benyújtásuk sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatot kell feltenni szavazásra. Amennyiben a szavazás szavazójeggyel történik, a nem egyértelműen kitöltött szavazójeggyel leadott szavazat érvénytelennek minősül. A "tartózkodás" leadott szavazatnak számít. A határozati javaslat megszavazása tekintetében csak az "igen" szavazatok vehetők figyelembe. Az alaptőke legalább egytizedét képviselő részvényesek indítványára bármely kérdésben titkos szavazást kell elrendelni.

67. oldal


A Közgyűlés csak abban az esetben hozhat a részvény tőzsdei kivezetését eredményező döntést beleértve azon döntést, amely az értékpapír-sorozat szankcióként való törléséhez vezet ha bármely befektető(k) előzetesen kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy a kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot tesz(nek) a hatályos jogszabályok és a tőzsde szabályai szerint. 19.1.4. RÉSZVÉNYEK ÁTRUHÁZÁSA A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A részvény tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

19.1.5. OSZTALÉK A társaság vagyonáról minden üzleti év végével éves beszámolót kell készíteni. Az éves beszámoló készítésének és az adózott eredmény felosztásának szabályait jogszabály határozza meg. Az osztalékalap összegéről a Közgyűlés dönt. Az osztalékalapot - amennyiben elsőbbségi részvény nem került kibocsátásra - a részvények névértékének arányában kell felosztani. Az osztalék esedékességének időpontját a Közgyűlés határozza meg. Az osztalékfizetés kezdési időpontjáról rendelkező határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 20 munkanapnak kell lennie. Az esedékességtől számított 60 napon belül a részvényes köteles az osztalékot felvenni. A részvényes késedelme esetén a társaságtól osztaléka után kamatra nem tarthat igényt. A részvényes a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére nem kötelezhető. Jóhiszeműen felvett osztaléknak kizárólag a Közgyűlés által elfogadott éves beszámoló alapján megállapított osztalékalapból a részvényeire jutó osztalék felvétele minősül, feltéve, hogy nem áll fenn a részvény megszerzésére vonatkozó kizáró feltétel a részvényessel szemben. Nem részesedhet a társaság adózott eredményéből az a részvényes, aki az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Az osztalékfizetés mértékéről, valamint az osztalékfizetés kezdő napjáról rendelkező (közgyűlési, igazgatósági) határozatokon alapuló, az osztalék mértékét is tartalmazó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak kell eltelnie.

68. oldal


A társaság köteles az Ex-kupon Nap előtt két tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az Ex-kupon Nap legkorábban a kupon mértékét megállapító Közgyűlést követő harmadik tőzsdenap lehet. 19.1.6. ALAPTŐKE FELEMELÉSE Az alaptőke felemelésére a Közgyűlés, továbbá az Igazgatóság is jogosult, amennyiben erre a társaság Közgyűlése felhatalmazza. Az alaptőke felemelésére vonatkozó felhatalmazás esetén az Igazgatóság jogosult, illetve köteles az Alapszabály módosítására. Az alaptőke felemelése történhet új részvények forgalomba hozatalával, a társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, továbbá feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával. Az alaptőke felemelésére új részvények forgalomba hozatalával csak abban az esetben kerülhet sor, ha a részvényesek a társaság által korábban kibocsátott részvények névértékét, illetve kibocsátási értékét teljes mértékben befizették. Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával, nem pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési vagy igazgatósági határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket - az általuk tett előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatra figyelemmel - a Közgyűlés illetve az Igazgatóság feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési vagy igazgatósági határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket a Közgyűlés vagy Igazgatóság - amennyiben az arra jogosultak nem, vagy nem a teljes részvénymennyiségre éltek a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogukkal feljogosít az általuk tett előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatra figyelemmel a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. Az alaptőke új részvények nem pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemelése esetén az előzetesen kötelezettséget vállaló, az alaptőke-emelésről szóló határozatban a részvények átvételére kijelölt személyt az Igazgatóság közvetlenül, az Alapszabály 11.2. pontja szerinti kézbesítéssel szólítja fel szolgáltatása rendelkezésre bocsátásának határidejéről. Az alaptőke új részvények pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemelése esetén a részvényeseknek címzett, a részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetésére történő felszólítást a társaság hirdetményi lapjában valamint honlapján kell közzétenni. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvénytársaság részvényeseit (ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító

69. oldal


kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben) az Alapszabályban meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg. Ha az alaptőke felemelésére zártkörű forgalomba hozatallal kerül sor, a jegyzési elsőbbségi jog alatt a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog értendő. A jegyzési (részvények átvételére vonatkozó) elsőbbségi jog gyakorlásának feltétele, hogy az alaptőke-emelésről és az elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről közzétett tájékoztató hirdetmény megjelenésétől számított 15 napon belül a részvényes, aki elsőbbségi jogával élni kíván, az általa megszerezni kívánt részvénymennyiség megvásárlására (átvételére) vonatkozó kötelezettségvállalást tegyen. A kötelezettségvállalás akkor joghatályos, ha azáltal illetve azzal egyidejűleg a részvényes mindazon feltételeket teljesíti, amelyeket az alaptőke-emelésről szóló határozat előír. Amennyiben a részvényesek elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó joghatályos kötelezettségvállalása alapján az átvenni vállalt részvények mennyisége a közgyűlési vagy igazgatósági határozatban meghatározott részvénymennyiséget vagy annak felső határát meghaladja, a részvényesek a részvényeket tulajdoni hányaduk arányában szerezhetik meg. Az íly módon a részvényes által megszerzett részvények mennyiségéről ha a részvényes részéről befizetés történt, a többletfizetés visszatérítésével - a társaság az érintett részvényeseket a 15 napos határidő leteltét követő 7 napon belül értesíti. A részvényes személyére és a tulajdonában álló részvények mennyiségére (tulajdoni hányadára) vonatkozóan a részvénykönyvnek az alaptőke-emelésről szóló határozat szerinti adatai irányadóak. Az esetleges kötvénytulajdonosok elsőbbségi jogukat a fentiek megfelelő alkalmazásával, az alaptőke-emelésről szóló határozatban megjelöltek szerint gyakorolhatják. A Közgyűlés - az Igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján - a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását kizárhatja. Ebben az esetben az Igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait, a részvények tervezett kibocsátási árát, az előzetes kötelezettségvállaló személyét. Az előterjesztés megtárgyalása a közgyűlési döntéshozatal szabályai szerint történik. Az új részvények forgalomba hozatalával megvalósuló alaptőke-emelés meghiúsul, ha − az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során valamennyi részvényt vagy a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyezték le, kivéve, ha a részvényjegyzést jegyzési garanciavállalás biztosítja; − az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési vagy igazgatósági határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti tervezett összegnek, illetve legkisebb összegnek megfelelő névértékű vagy kibocsátási értékű részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget. A Közgyűlés és az Igazgatóság dönthet feltételes alaptőke emeléséről, ha ennek célja átváltoztatható kötvény kibocsátása. A társaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani (átváltoztatható kötvény). A társaság olyan névre szóló kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba

70. oldal


hozatalával történő felemelésekor - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít (jegyzési jogot biztosító kötvény).

19.2. ADÓZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A Részvényekhez kapcsolódó adózási kérdések Ezen pontnál figyelembe vett hatályos adójogi jogszabályok a Tájékoztató közzétételét követően változhatnak. Figyelembe vett jogszabályok: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékadóról A legfontosabb adózási szabályok belföldi illetőségű magánszemélyek esetén A belföldi illetőségű magánszemélyeknek részvénybirtoklás esetén az árfolyamnyereség, illetve az osztalék után fizetendő jövedelemadóval kell számolniuk, melyekre vonatkozó rendelkezéseket az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban Szja.) határozza meg. Tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereség Az Szja törvény 67/A. §-a szerint 2006. szeptember 1.-től 20% adó terheli a Tpt. szerinti tőzsdén, az Európai Unió vagy az OECD bármely tagállamában működő tőzsdén átruházott értékpapír árfolyamnyereségét. Árfolyamnyereségből származó jövedelem az Szja törvény szerint az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Tőzsdei ügylet keretében értékesített részvény utáni jövedelem után nem keletkezik egyéb járulékfizetési kötelezettség. Osztalék A Szja tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. Az Szja törvény alkalmazásában osztalék a) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés, b) a kamatozó részvény kamata, c) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem, d) a kockázatitőkealap-jegy hozama; osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

71. oldal


Az adó mértéke a) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után 10 százalék; b) az a) pontban nem említett osztalék (osztalékelőleg) esetében 25 százalék. Az adót a kifizető – figyelemmel az Szja tv-ben foglaltakra - a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében az adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. A fentiek szerint adózó osztalék összege után 2007. évtől 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. Törvény alapján, mindaddig, míg a jövedelmet szerző magánszemély után egyéb jogviszonyában nem fizettek meg összesen 450 000 forint egészségügyi hozzájárulást.

A belföldi illetőségű társaságokra vonatkozó legfontosabb adózási szabályok Árfolyamnyereség Az árfolyamnyereségnek nincs kitüntetett szabályozása a társaságok adózásában. Osztalék 2006. január 1.-étől megszűnt a társaságok osztalékadója Magyarországon.

19.3. HARMADIK SZEMÉLYTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK A Tájékoztatóban szereplő adatok és információk összeállítása során a Társaság szakértőt nem vett igénybe. A Tájékoztatóban szereplő, harmadik személytől származó információt a Társaság pontosan vette át és a Társaság tudomása szerint ezen információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek az információt pontatlanná vagy félrevezetővé tennék.

72. oldal


19.4. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK A Társaság 2006., 2007. valamint 2008. évi beszámolóit könyvvizsgáló auditálta, melyek jelen Tájékoztató mellékletét képezik.

20. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK A Társaság üzletmenetén kívüli lényeges szerződéssel nem rendelkezik.

21. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK A Társaság hatályos Alapszabálya, hirdetményei elektronikus formában megtekinthetők a Kibocsátó honlapján (www.lpg.hu) továbbá a 2006., 2007. és 2008. évi auditált beszámolók jelen Tájékoztató mellékletét képezik.

22. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A Közép-Európai Gázterminál Nyrt. a jelen Tájékoztatóban foglaltakért kizárólagos felelősséget vállal. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét arra, hogy: a) az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része; b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni; c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott azon kárért amely abból fakad, hogy az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel. A jelen Tájékoztatóval kapcsolatban fennálló, jogszabályban meghatározott felelősség kizárólag a Kibocsátót terheli, tekintettel arra, hogy a Tájékoztató összeállítását a Kibocsátó Forgalmazó közreműködése nélkül végezte így a kockázat a szokásostól eltér. A jelen Tájékoztató közzététele nem tekinthető a Kibocsátó ígéretének arra nézve, hogy a jelen Tájékoztató, illetve szabályozott piacra történő bevezetés lezárását követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a

73. oldal


szabályozott piacra történő bevezetéssel kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját követően is pontos lesz. A Tájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak. A tőzsdei bevezetés („Bevezetés”) során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban szereplő, a Társaságra vagy a Bevezetésre vonatkozó adatokon kívül más információkat vagy adatokat szolgáltatni. Jelen Tájékoztatóban nem szereplő adatok a Társaságtól származó megerősítés nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A befektetni szándékozóknak figyelembe kell venniük, hogy a Társaság ügyeiben a Tájékoztató közzététele után változások következhetnek be. Jelen Tájékoztató közzététele és a részvényekkel való tőzsdei kereskedés megkezdése közötti időszak alatt esetlegesen bekövetkező, a Társaság működését és megítélését érdemben befolyásoló lényeges változások esetén a Társaság a Tpt. 32 §-ának megfelelően kezdeményezi a Tájékoztató kiegészítését és azt a Tájékoztatóval megegyező módon közzéteszi. A Tájékoztatót olyan személyek, akik erre nem jogosultak, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a szabályozott piacra bevezetéssel kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak illetve kijelentésnek. Jelen Tájékoztató, illetve egyéb pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Tájékoztatóban foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a részvények megvásárlásáról. Ez nem érinti a Kibocsátó Tpt. 32. §-ában foglalt, a Tájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettségeket. A Társaság ezen Tájékoztató alapján nem kívánja bevezetni részvényeit az Európai Unió illetve más ország egyetlen szabályozott piacára sem és egyetlen országban sem kívánja részvényeit más formában sem nyilvánosan forgalomba hozni ezen Tájékoztató alapján. A Kibocsátó éves jelentéseket készít és tesz közzé a számviteli szabályoknak megfelelően. A féléves és az éves jelentések közzététele a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.

74. oldal


23. A TÁJÉKOZTATÓBAN SZEREPLŐ FOGALMAK ÉS KIFEJEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA Alapszabály A Közép-Európai Gázterminál Nyrt. Alapszabálya APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Art. 2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjéről BÉT, Budapesti Értéktőzsde, Tőzsde Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság BUX A BÉT hivatalos részvényindexe EBIDTA Társasági adó, kamatok és értékcsökkenés nélkül számított eredmény EU Európai Unió Felügyelő Bizottság A Társaság Felügyelő Bizottsága Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény IFRS International Financial Reporting Standards – Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok Igazgatóság A Társaság Igazgatósága Kibocsátó, Társaság, Vállalat, KEG, KEG Nyrt., Cég KEG Közép-Európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Közgyűlés A Társaság Közgyűlése KSH Központi Statisztikai Hivatal

75. oldal


LPG Cseppfolyós propán-bután gáz PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Szja. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Sztv. 2000. évi C. törvény a számvitelről Tájékoztató A BÉT-re történő bevezetés céljából készített magyar nyelvű Tájékoztató Tpt. 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Tőzsdei bevezetés A Társaság alaptőkéjét képező 2.262.000 db, azaz Kettőmillió-kétszázhatvankettőezer darab, egyenként 400.- azaz Négyszáz forint névértékű „A” sorozatú, dematerializált előállítású törzsrészvényeinek a Budapesti Értéktőzsde Részvények „B” kategóriájába történő bevezetése.

76. oldal


MELLÉKLETEK • • •

2006. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés 2007. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés 2008. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés

.

77. oldal

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ. a KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Recommend Documents