Segédlet az adminisztrációs terhek csökkentéséről szóló javaslat kidolgozásához. Tartalomjegyzék

Segédlet az adminisztrációs terhek csökkentéséről szóló javaslat kidolgozásához

Tartalomjegyzék 1. Kedves Olvasó!

2

2. Az adminisztrációs költségek csökkentésének menete

2

3. A javaslat elkészítése a gyakorlatban

3

4. A probléma részletes feltárása

3

4.1. Szabályozási háttér 4.2. Szabályozás mögött meghúzódó eredeti szándékok 4.3. Jelenlegi adminisztrációs folyamat 4.4. Az egyszerűsítés módja 4.5. A javaslat megvalósíthatósága 4.5.2. Társadalmi-politikai támogatottság 4.5.3. Az igazgatás megnyerése 4.5.4. Akadályok

4 4 4 4 5 5 6 6

5. A javaslat összeállítása

7

5.1. Vezetői összefoglaló 5.2. A javaslat célja, lényege és várható pozitív hatásai 5.2.1. A javaslat tartalma 5.2.2. A javaslat pozitív hatásai 5.2.3. Az adminisztratív egyszerűsödés módja 5.2.4 A javaslat költségcsökkentő hatása 5.3. A javasolt egyszerűsítés ismertetése 5.3.1. Az ügy jelenlegi adminisztrációs folyamata 5.3.2. A javasolt adminisztrációs folyamat 5.3.3 Szükséges szabályozási változtatások 5.3.4 A változtatások résztvevői 5.3.5 A változtatás költségei 5.4. A javaslat háttere 5.4.1. Az ügy adminisztratív egyszerűsítésének története 5.4.2. Az adminisztráció jelenlegi szabályozásának okai 5.4.3. Az ügy adminisztrációja külföldön 5.4.4. Az egyszerűsítés alternatívái 5.4.5. Az egyszerűsítés lehetőségei 5.5 A javaslat megvalósíthatósága 5.6 A javaslat esetleges negatív hatásai 5.7 Kommunikációs javaslatok

7 7 7 7 8 8 8 8 9 9 9 10 10 10 10 11 11 11 11 11 12

6. Kommunikációs terv a javaslat elfogadását követően:

12

7. Segédletek

13

7.1. Költségcsökkentő hatás – érintett csoportok méretének becslése 7.1.1. Foglalkozási csoportok 7.1.2. Érdekvédelmi szervezetek 7.1.3 Egyéb 7.2. Közvetlen költségek becslése 7.3. Hivatkozás kapcsolódó intézkedésekre, programokra 7.4. Sablon a sajtóközleményhez

13 13 13 15 15 16 17

1


1.

Kedves Olvasó!

A vállalkozói ügyintézés során számtalan észszerűtlen, túlbonyolított szabályozással találkozunk, aminek egyszerűsítése fontos és megvalósítható lenne. Sok ötlet merül fel az egyszerűsítési eljárásokkal kapcsolatban, ám ezek zömmel elvesznek, és nem jutnak el a végrehajtási szintig, hiszen nem elég kiérleltek ahhoz, hogy komolyabb támogatást élvezhessenek. Nemzetközi tapasztalatok alapján az adminisztratív terhek csökkentése nem működhet kizárólag fentről lefelé, hanem éppen ellenkezőleg, az alulról jövő kezdeményezéseknek kell teret adni. Kiadványunk a hazai közszféra szereplőit célozza meg. Elsősorban helyi polgármestereknek, hivatali szereplőknek, köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak, helyi közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetőinek, helyi civil szereplőknek, közösségi szerepre törekvő helyi vállalkozóknak és magánszemélyeknek kívánunk segítséget nyújtani abban, hogy elsajátítsák az adminisztrációs tehercsökkentéssel kapcsolatos legfontosabb praktikákat és mozgósítsa a szereplőket ilyen irányú javaslatok megfogalmazására. Az adminisztrációcsökkentés eszköze egy jól felépített javaslat, ami nemcsak a problémát taglalja, hanem a gyakorlati megoldást is magába foglalja. Egy javaslat kidolgozásának bárki nekiláthat, hiszen azok, akik nap, mint nap szembesülnek egy feleslegesnek bizonyuló adminisztratív intézkedéssel, saját tapasztalatuk alapján tudnak gyakorlatban is megvalósítható megoldást a probléma kezelésére. Ehhez viszont olyan javaslatok kidolgozására van szükség, amelyek nem csupán kívánságokat fogalmaznak meg, hanem konkrétumokat tartalmaznak, valamint érvelni tudnak a javaslat jelentősége és kivitelezhetősége mellett. Fontos, hogy javaslatunk költségeit, várható hatásait minél inkább számszerűsíteni is tudjuk. Ennek megfelelően jelen anyagunk célja, hogy az adminisztratív tehercsökkentő javaslattal rendelkező emberek kezébe eszközt adjunk az egyszerűsítési ötletek kidolgozására. Léteznek olyan egyszerűbb adminisztrációs akadályok, amelyek felszámolására – ha racionálisan és strukturáltan végiggondoljuk – a jelen segédlet segítségével különösebb előképzettség nélkül is lehet és érdemes javaslatot kidolgozni. Léteznek ugyanakkor olyan komplex társadalmi-gazdasági meghatározottságú ad2

minisztrációs terhek, amelyeknek a körbejárása, elemzése, költségeinek felmérése és hatásainak felbecsülése komoly szakértelmet, időt és csapatmunkát igényel. Ebben az esetben a megfelelő szakmai megalapozás mindenféleképpen többszereplős együttműködést kíván meg. A figyelmet azonban fel kell hívnunk arra is, hogy az adminisztráció nem minden esetben felszámolandó akadály: a nem megfontolt adminisztráció-csökkentés visszaélésekre adhat lehetőséget és komoly társadalmi problémákat okozhat.

2.

Az adminisztrációs költségek csökkentésének menete

Magyarországon a Deloitte 2010-es felmérése1 szerint a GDP 10,5%-át teszik ki az adminisztratív terhek. A felesleges, tehát megtakarítható adminisztrációs költség ugyanakkor a GDP 3%ára rúg. Ezzel jelentősen elmaradunk az uniós átlagtól, ami 1,5-2,5% között mozog. Mindez a gyakorlatban jelentős terhet ró a magyar vállalkozások működésére. Éppen ezért – több kezdeményezést követően – a Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő program2 vállalásának megfelelően 2014-ig 500 milliárd forinttal kell csökkenteni a felesleges adminisztratív költségek nagyságát. Ennek keretében a 2011-ben elindított Egyszerű Állam Program3 lehetőséget ad a vállalkozóknak arra, hogy az adminisztrációs terhek csökkentéséhez saját javaslatokkal járuljanak hozzá. Ehhez konkrét és jól artikulált javaslatok megírására van szükség, amihez jelen útmutató segítséget kíván nyújtani. Ennek megfelelően anyagunk célja, hogy az adminisztratív tehercsökkentő javaslattal rendelkező emberek kezébe eszközt adjunk az egyszerűsítési ötletek kidolgozására. A javaslat megírása számos előnnyel járhat, ezek közül néhány főbb szempont: 1

2

3

Deloitte Zrt (2010): Áttekintő vizsgálat az államigazgatási szabályozásból fakadó vállalkozói adminisztratív terhek teljes köréről, illetve egyes fókuszterületekkel kapcsolatosan részletes felmérések elkészítése. Ld. http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/ Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv%20 B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (2013.03.29.) Ld. http://egyszeruallam.kormany.hu/ (2013.05.02)


● ●

●

Az adott probléma ismerői életszerű megoldási javaslatot adhatnak az ügy egyszerűsítésére. A választásokra történő előkészületekkel a politika egy befogadóbb szakaszba lép. Ennek megfelelően egy jó problémafelvetés és annak megoldási javaslata könnyen programmá válhat és a választások után megvalósulhat. Egy megvalósítható és kidolgozott javaslat kevés teret hagy az adminisztráció változtatásainak, így nagyobb eséllyel kerülhet végrehajtásra a változtatás az általunk javasolt módon.

Ennek eredményeképpen az egyes vállalkozások számára: ● Egyszerűbbé és olcsóbbá válhat az ügyintézés; ● Csökkenhet adminisztratív előírások száma és azok ésszerűbbé válhatnak; ● Kiszámíthatóbbá válhatnak a hatósági ellenőrzések, ● Stb.

3.

A javaslat elkészítése a gyakorlatban

Mivel adminisztratív egyszerűsítést bárki kezdeményezhet, jelen útmutató célja technikai tanácsokkal segíteni ezt a folyamatot. Egy javaslat kidolgozásának két fő szakasza van: a probléma szabályozási környezetének megismerése és ezt követően a javaslat kidolgozása. Ez különböző mélységekben történhet: az első esetben egy megalapozott problémafelvetést és arra adott megoldási javaslatot nyújtunk be az ezzel foglalkozó szervnek, míg a második esetben – szakértőkkel – multidiszciplináris javaslat kidolgozására vállalkozunk. A javaslat kidolgozásához jelen dokumentum a következő pontok vizsgálatával kíván segítséget adni: 1. A probléma szabályozási környezetének megismerése a) Szabályozási háttér b) Jelenlegi adminisztrációs folyamat c) Az egyszerűsítés módja d) A javaslat megvalósíthatósága 2. A javaslat összeállítása e) Vezetői összefoglaló f) A javaslat célja, lényege és várható pozitív hatásai I. A javaslat tartalma II. A javaslat pozitív hatásai III. Az adminisztratív egyszerűsítés módja

IV. A javaslat költségcsökkentő hatása g) A javaslat kidolgozása I. Az ügy jelenlegi adminisztrációs folyamata II. A javasolt adminisztrációs folyamat III. Szükséges szabályozási változtatások IV. A változtatások résztvevői V. A változtatás költségei h) A javaslat háttere I. Az ügy adminisztratív egyszerűsítésének története II. A jelenlegi szabályozás, adminisztratív eljárás logikája III. Az ügy adminisztrációja külföldön IV. Az egyszerűsítés alternatívái V. Az egyszerűsítés lehetőségei i) A javaslat megvalósíthatósága j) A javaslat esetleges negatív hatásai k) Kommunikációs javaslatok 3. Segédletek a) Költségcsökkentő hatás – érintett csoportok méretének becslése b) Közvetlen költségek becslése c) Hivatkozás kapcsolódó intézkedésekre, programokra d) Sablon a sajtóközleményhez

Mielőtt nekikezdünk a javaslat kidolgozásának, érdemes szem előtt tartani a következő szempontokat: ● A jó javaslat kritériumai közé tartozik, hogy megvalósítható, konkrét, a megvalósításának kockázata nem nagyobb az általa eredményezett előnyöknél és élvezi bizonyos csoportok támogatását. ● Érthető és szemléletesen összegzi az egyszerűsítés okát, módját és várt eredményeit. Ennek megfelelően ❍ Jól strukturált és tagolt ❍ A várható pozitív hatásokra és az egyszerűsítés módjára teszi a hangsúlyt ❍ Könnyen érthető költségszámítást tartalmaz

4.

A probléma részletes feltárása

Adminisztrációs teher csökkentésére vonatkozó javaslatunk jöhet az élet bármely területéről, de kötődhet az Egyszerű Állam Programban meghatározott intézkedési pontokhoz.4 4

Ld. http://egyszeruallam.kormany.hu/a-114-intezkedes (2013.03.31.)

3


A javaslat megírása előtt célszerű átgondolni, hogy mely intézkedést/szabályozást látjuk problematikusnak és miért. Ezt követően kezdhetjük a témával kapcsolatos szabályok és a jelenlegi működés feltérképezését. Mindezek birtokában tudjuk megtenni javaslatunkat az egyszerűsítésre és számba venni annak megvalósíthatóságát.

4.1. Szabályozási háttér A probléma defi niálása során szükséges a pontos szabályozási háttér áttekintése: milyen szinte(ke)n működik az adott ügy szabályozása és ezekből melyek megváltoztatására van szükség. Ezek alapján tudunk javaslatot tenni a szabályozási háttér módosítására, egyszerűsítésére. Egy szabályozás megváltoztatása három igazgatási szintet érinthet. Ezek a következők: 1.

Jogalkotási szint: itt szerepelnek a törvényalkotási, törvénymódosítási, rendeletalkotási vagy rendeletmódosítási javaslatok. 2. Kormányzati szint: itt szerepelnek a kormányzati és miniszteri döntések, és azok módosítási javaslatai. 3. Hatósági szint: itt az adott hatóság saját szabályozásai szerepelnek. 4. Egyéb Az adott kérdést szabályozó törvények, rendeletek és jogszabályok az alábbi portálokon kereshetőek. Nemzeti Jogszabálytár: http://www.njt.hu/ Jogszabálykereső: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye: http://net.jogtar.hu/ Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó jogszabálykeresője: http://www.mhk.hu/mhknew/index.php?m=0000&p=php_i_online/index Az Európai Unió joganyaga az EUR-Lex portálon érhető el szintén ingyenesen: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm Az így kapott törvények, rendeletek és jogszabályok közül vizsgáljuk meg, hogy melyek azok, amelyek megváltoztatását szükségesnek látjuk. Ezek megváltozatására, kiiktatására, és/vagy ésszerűsítésére érdemes jogászok segítségével javaslatot tenni.

4.2. Szabályozás mögött meghúzódó eredeti szándékok A szabályozási háttér áttekintése során azt is gondoljuk végig, hogy mi lehetett a jogalkotók, a szabály megfogalmazóinak eredeti célja, milyen felmerülő társadalmi problémát kívántak megoldani ezzel. Ami ugyanis adminisztrációs 4

teher az egyik félnek, az könnyebbség lehet a másiknak. Például amióta nem csak a termék árát, hanem a megfelelő mértékegységre (liter, kiló, darab stb.) vetített egységárat is ki kell írni a kiskereskedelemben, a vevő mentesül a fejszámolási feladatoktól, amikor össze szeretné hasonlítani a különböző kiszerelésű termékeket. Amikor az adminisztráció-csökkentési javaslatunk kidolgozását elkezdjük, fontos, hogy ne romboljunk le olyan adminisztrációs kötelezettségeket, amelyek érdemi társadalmi vagy környezetvédelmi funkcióval bírnak. Senki sem vonja kétségbe például, hogy a veszélyes áruk fuvarozására jogosan vonatkozik komoly nyilvántartási és adminisztrációs kötelezettség. Gondoljuk meg, milyen komoly környezeti károkat okozhat – és akár tragédiákhoz vezethet – ha meggondolatlanul egyszerűsítjük a telephely-létesítési engedélyezést vagy az építési engedélyezést. Tehetünk ugyanakkor racionalizálási, módosítási javaslatokat. Egyes adminisztrációs kötelezettségek esetében például javasolhatjuk, hogy papír alapú dokumentáció helyett legyen elektronikus, vagy hogy különböző űrlapok tartalmát össze lehessen vonni, csökkentve így a jelentési kötelezettségeket.

4.3. Jelenlegi adminisztrációs folyamat Ahhoz, hogy megfelelően megalapozott és konkrét javaslatot tudjunk előterjeszteni, szükségünk van az ügy jelenleg érvényben lévő adminisztrációs folyamatának feltérképezésére. Ez alapján tudjuk majd kidolgozni javaslatunkat az egyszerűsítésre: tehát melyek azok a folyamatok vagy lépések, amelyeket szerintünk ki kell iktatni a rendszerből.

4.4. Az egyszerűsítés módja Gondoljuk át, hogy a jelenlegi adminisztrációs folyamatot milyen módon lehetne egyszerűsíteni: ● mely szabályozási szinteket, területeket vagy párhuzamos intézkedéseket lehetne kiiktatni, ● melyek azok az adminisztrációs terhek, amelyeket a hatóságok át tudnának vállalni ● az ügy elektronikus útra terelése mennyiben könnyítené az ügyintézést ● stb.


4.5. A javaslat megvalósíthatósága Célszerű javaslatunk megvalósíthatóságát a lehető legtöbb szempont szerint megvizsgálni. Minden javaslatnak kritériuma ugyanis, hogy megfelelően konkrét és körültekintő legyen. Ehhez a következő szempontrendszer ajánlott: Az előnyök és hátrányok komplex felmérése Javaslatunk megvalósíthatóságának feltérképezése során szem előtt kell tartani, hogy minden változtatás következményékkel jár. Ezek a javaslat által érintett, különböző oldalon lévő csoportok szempontjából lehetnek pozitívak és negatívak. Fontos, hogy mérjük fel a pozitív hatások mellett a negatívokat is. Elsősorban azt tekintsük át, hogy az adott adminisztrációs teher felszámolásával nem keletkezik-e jóval nagyobb mértékű társadalmi kár, mint amekkora az adminisztrációs teher maga. Ne felejtsük el, hogy a szabály eredeti megfogalmazásának idején jelen volt egy kézzelfogható igény, amely egy akkor jelentkező problémát kívánt megoldani. Gondoljuk végig: ● Ha megszüntetjük az adott adminisztrációs terhet, várható-e, hogy megnő a negatív hatás? Például, ha lazítunk a mozgássérültigazolvány kiadásának adminisztrációs szabályain, több visszaélés történhet-e, és azok milyen károkat okoznak? ● Ha úgy látjuk, hogy nem lehet megszüntetni az adminisztrációs kötelezettséget anélkül, hogy komolyabb társadalmi kár keletkezne, még mindig megfontolhatjuk az adott adminisztrációs feladat átalakítását, átszervezését.. Például egyes csoportokat kivonhatunk az adminisztrációs kötelezettség alól, továbbra is meghagyva az adminisztrációt azon csoportok esetében, ahol a nagyságrend vagy tevékenység azt indokolja (például: irodai munkavégzés esetében üzemorvosi vizsgálatok szigorúsága csökkenthető, szélsőséges körülmények közt nehéz fi zikai munkát végzők esetében nem. Szintén megfontolhatjuk az adminisztráció elektronizálását, vagy a különböző adminisztrációs folyamatok öszszevonását. A javaslat kidolgozását kísérő kutatási-elemzési munka során éppen ezért nagyon fontos, hogy minden érintett csoport képviselőjét vonjuk be (interjúk, felmérések stb. keretében). Gyűjtsünk be minden olyan információt, adatot, ami a költségek és hasznok, a várható pozitív és negatív hatások felméréséhez szükséges.

4.5.2. Társadalmi-politikai támogatottság Ezt a gondolatot szem elől nem tévesztve, szükséges felmérni azt, hogy milyen lehet a javaslatunk társadalmi-politikai támogatottsága. Annak érdekében, hogy javaslatunk elfogadásához megszerezzük a megfelelő támogatókat, át kell gondolnunk, hogy kik azok a potenciális támogatók, akiket megkereshetünk és meggyőzhetünk az ügy jelentőségéről, valamint a számukra kínálkozó haszonról. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a társadalmi-gazdasági szféra egyes csoportjainak relatív hasznát eredményező intézkedésnek mely csoportok lehetnek a vesztesei, és ezeket a veszteségeket hogyan lehet minimalizálni. Ezzel párhuzamosan arról sem tanácsos megfeledkezni, hogy egy intézkedés megváltoztatása a társadalom jelentős részének minimális megtakarítással járhat, ugyanakkor bizonyos politikai, igazgatási szereplők számára jelentősebb anyagi, presztízsbeli veszteséget okozhat, ami miatt a javaslat ellenérdekeltjévé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a következő megoldások léteznek: a) Szövetségesek keresése Javaslatunk támogatói a társadalmi-politikai szféra legkülönbözőbb szereplői lehetnek. ● Magas szintű politikus /közéleti személy/ adott szféra ismert képviselője Egy ismert társadalmi-politikai szereplő bevonása jelentős mértékben javíthatja esélyeinket az adminisztratív egyszerűsítés elfogadásában és véghezvitelében. A szereplő megkeresése előtt azonban számba kell venni, hogy számára milyen közvetlen és közvetett költséggel, haszonnal jár a javaslat támogatása. ● Társadalmi, gazdasági szervezetek, amelyek a javaslat haszonélvezői lehetnek Minél inkább sikerül egyes társadalmi vagy gazdasági szervezetek támogatását megnyerni, lobbierőnk annál jelentősebbé válik. b) A javaslat szimbolikussá tétele Társíthatunk javaslatunkhoz – értékrenddel, gazdasági-társadalmi alapkérdéssel kapcsolatos – szimbolikus jelentőséget, amely mellé „megéri” az egyes szereplőknek beállni. c) A javaslatban lévő potenciál hangsúlyozása Érdemes megvizsgálni, hogy a javaslat kimenete miképpen járul hozzá valamely intézkedés, operatív program vagy kormányprogramban kitűzött cél eléréséhez (a lehetséges opciókat ld. a 8.3 pont „Kapcsolódó intézkedések és programok” alatt). 5


4.5.3. Az igazgatás megnyerése Célszerű szem előtt tartani, hogy az igazgatásban dolgozók számára a meglévő viszonyok megváltoztatására irányuló törekvések a munkájukkal szembeni támadásként jelenhetnek meg. Ezért érdemes részletes információval rendelkeznünk az ellenérvek gyengítésének érdekében. a) Hivatalnoki érdekek A hivatalnoki érdekek hatástalanítása többféleképpen történhet. Először is fontos hangsúlyozni, hogy adott ügyintézők feladata nem válik jelentéktelenné, rájuk és munkájukra továbbra is szükség lesz. Hivatkozhatunk továbbá egy meghatározó szereplő támogatására is: semlegesíteni, de legalábbis csökkenteni lehet a változtatással szembeni ellenállást, amennyiben javaslatunk rendelkezik az előző pontban már említett, jelentősebb politikai-társadalmi szereplő támogatásával. Érvelhetünk azzal is, hogy a változtatás a hivatalnokok számára csupán formai, a lényegi változás az ügyfeleket érintően történik. Káruk nem származik a javaslat bevezetéséből, tehát nem eredményez leépítést, jelentős átszervezést, stb., az őket érő irritáció az ügyfelek részéről viszont jelentősen csökkenni fog. b) Autonómia megőrzése Mivel az igazgatás számára fontos saját autonómiájának megőrzése, meg kell találni azokat a garanciákat, amikkel ezek nem vagy minimálisan sérülnek. Ennek a legjobb példája az, hogy bebizonyítjuk, hogy az adminisztratív terhek csökkentése nem eredményezi a működés pontosságának, kiszámíthatóságának és szabályozottságának gyengülését.

4.5.4. Akadályok A javaslat megvalósítása során számos további akadállyal is szembesülhetünk. A technikai akadályok elsősorban a javaslat megalapozottságával, körültekintő elkészítésével és bizonyos technikai követelményekkel függenek össze. a) A javaslat elkészítéséhez szükséges költséges felkészülés Javasolt feltérképezni az egyszerűsítésre váró eljárás összetettségét (milyen lépésekből áll), logikáját (mire miért van szükség) és szereplőit. Ennek fényében tudjuk garantálni, hogy a javaslat összeállítása során minden egyes pontban a lehető legtöbb szempontot fi gyelembe vettük 6

és összegyűjtöttük a szükséges információkat. Meglehet, hogy a javaslat elkészítése költségigényessé válik, ugyanakkor a kellő adatok, jogszabályi környezet és érvelés hiányában megalapozatlanná válhat javaslatunk. b) Kellő információk hiánya Az eljárás folyamatának feltérképezése során előfordulhat, hogy nem jutunk hozzá a kellő információhoz, például belső eljárásrendi szabályok miatt. Ebben több lehetőségünk is van a probléma áthidalására: ●

külföldi példa bemutatásán keresztül érvelünk az egyszerűsítés mellett ● radikális változtatást javaslunk ● az egyszerűsítés célját nevezzük meg mindössze, a módját pedig – kellő ismeretek híján – rábízzuk az illetékes hatóságokra, igazgatási szervre. c) Törekvés a konzisztens átvezetésre Az adott ügy szabályozási környezetének feltérképezését követően a javasolt egyszerűsítést horizontálisan (a különböző hatások mentén) és vertikálisan (törvényi, rendeleti, jogszabályi szinteken) is meg kell valósítani. d) Finanszírozás Általában minden változatásnak van költségés munkaerő igénye. Javaslatunkban térjünk ki arra is, hogy milyen módon és milyen forrásból biztosítható a változtatáshoz szükséges pénzügyi háttér. e) Költségek a másik oldalon ● Elsüllyedt költségek Az egyszerűsítés célja elsősorban az, hogy megkönnyítse – elsősorban – az ügyfelek számára az adott ügy intézését. A változtatás számukra is teherrel jár még abban az esetben is, amennyiben a bonyolult ügyintézés egyszerűbbé válik. Különösen az elsüllyedt költségek esetén kell átgondolni, hogy mekkora terhet jelent az egyszerűsítő intézkedés: jelentheti egy új szoftver megvásárlását, ami nem kényszeríthető ki egyik pillanatról a másikra. ● Közvetítő ügynök szerepe Egy adminisztrációs folyamat egyszerűsítése nyomán feleslegessé válhatnak az addig közvetítő ügynökként funkcionáló külső szereplők, tanácsadók. Érdemes végiggondolni, hogy az egyszerűsítéssel szembeni ellenállásuk mivel gyengíthető. f) Nemzetközi kötelezettségek A javaslat jogtechnikai megvalósíthatóságánál arra is legyünk tekintettel, hogy az adminisztrációs terhek javasolt csökkentése nem mond-e ellent valamely, a nemzetközi szerződésekben


vállalt kötelezettségeknek vagy az Európai Unió joganyagának. g) Ütemezés A javaslat megvalósíthatóságához szorosan hozzátartozik a megfelelő ütemezés. A változtatásnak van egy bizonyos időbeli szükséglete: ez ne legyen se túl rövid, se túl hosszú. Amennyiben nincs elég idő az átállásra, az mind a bürokraták, mind az ügyfél oldalán további terhekkel és irritációval jár. Ha viszont túlságosan elhúzódik és köztes megoldások bevezetésével jár, akkor nehezebb és bonyolultabb lesz az átállás. h) Szezonalitás Javaslatunk elfogadását és gyakorlatba ültetését jelentős mértékben befolyásolhatja a politikai szezonalitás. Javasolt figyelembe venni a választások közelségét, aktuális intézkedési „láz” menetét és a témák alakulását is. i) Szerződések fogságában Javaslatunk érinthet olyan adminisztratív folyamatot, amely ügyben adott hatóságot vagy közigazgatási szervet szerződéses kötelezettség köt hosszabb időre, például adott adatbázis szerzői jogai, stb.. Ez esetben javaslatunk hiába tartalmaz ésszerű egyszerűsítést, a szerződés lejártáig nem léphet életbe. j) Infrastrukturális akadály Azt is meg kell vizsgálni, hogy az adott intézkedés milyen infrastrukturális rendszerbe van beágyazva (szoftverigény) és annak megváltoztatása mivel jár (új szoftver beszerzése). Amennyiben az egyszerűsítésre irányuló javaslatunk az elektronikus ügyintézést szorgalmazza, javasolt számba venni az adott célcsoport hozzáférési lehetőségét elektronikus eszközökhöz (internethez).

5.

A javaslat összeállítása

A javaslat összeállítását a következőkben felsorolt pontok mentén célszerű elvégezni – korábbi vizsgálataink és az egyéb szükséges szempontok mentén.

5.1. Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló a javaslat rövid és tömör bemutatására szolgál. A javaslat fontosabb elemeinek lényegre törő bemutatása mellett javasolt összefoglalni az aktuális szabályozás észszerűtlenségének okát, az egyszerűsítés fő módszerét és az elérhető költségmegtakarítást. Mivel a döntéshozók nagy része csupán ezt az összefoglalót olvassa el, ezért az egyszerűsítést

alátámasztó érvek, valamint az egyszerűsítés megvalósíthatósága legyen kellően megalapozott és meggyőző. A vezetői összefoglalót nem javasolt fél oldalnál hosszabbra nyújtani és a javaslat megírását követően elkészíteni.

5.2. A javaslat célja, lényege és várható pozitív hatásai 5.2.1. A javaslat tartalma Fogalmazzuk meg szabatosan, hogy mit tartalmaz javaslatunk. Írjuk le pontosan mi a célunk, milyen jelenlegi szabályozásra irányul a javaslatunk. Minden szabályozást pontos jogszabályi hivatkozással szükséges alátámasztani. A megfogalmazáskor két dologra koncentráljunk: mit és miért kívánunk megváltoztatni. A változtatás módja itt ne kerüljön részletes kifejtésre, mivel azt a következő pontban tárgyaljuk. A javaslat tartalmát maximum fél oldalban tanácsos összefoglalni.

5.2.2. A javaslat pozitív hatásai Foglaljuk össze előzetes vizsgálataink alapján, hogy a célcsoport és egyéb érintettek számára milyen közvetlen és közvetett pozitív következményekkel járna a javaslat életbe léptetése. Gondoljuk végig, hogy összességében milyen pozitív hatásai lennének a javaslat megvalósításának a vállalkozások és az igazgatás, illetve az ország egésze szempontjából. Írjunk le négy-öt gondolatot, ami eszünkbe jut pozitív következményként. A javaslat témájától függően felhasználhatóak az alábbiak közül relevanciával bíró tételek, de a fejezet természetesen saját mondatokkal is bővíthető. ● Javuló adómorál ● Javuló foglalkoztatottság és munkahelyteremtés ● Javuló versenyképesség ● Esélykiegyenlítés: minél több cégnek nyíljon lehetősége az adott tevékenység végzésére ● Kiemelt csoportok helyzetének javítása ❍ KKV-k; ❍ gyermekvállaló nők; ❍ védett korú munkavállalók; ❍ pályakezdők; ❍ romák. ● Vállalkozások piacra lépésének egyszerűsödése, belépési korlátok csökkentése ● Vállalkozások gazdasági aktivitásának ösztönzése

7


5.2.3. Az adminisztratív egyszerűsödés módja Fogalmazzuk meg, hogy miben várjuk az adminisztráció javulását a javaslat megvalósulásának hatására. Írjuk le, hogy a javaslat hatására mi fog megszűnni, milyen ügyintézés lesz rövidebb, stb. Írjuk le azt is, hogy milyen csoportokra hat pozitívan a javaslat (csoportot képezhetünk fő tevékenység, jogi kategória, méret stb. alapján). Ezt a pontot elegendő egy-két bekezdésben taglalni.

●

●

5.2.4 A javaslat költségcsökkentő hatása Próbáljuk meg megbecsülni és számszerűsíteni, hogy javaslatunkkal milyen mértékű költségcsökkenés érhető el.5 Célszerű minél több szempontot számba venni és ezzel növelni a közvetlen/közvetett megtakarítás összegét. Ha ez nem releváns a javaslat esetében, akkor is törekedjünk arra, hogy arányosítással vagy egyéb módszerrel minél látványosabb adatokkal szolgáljunk. A költségcsökkentő hatás kimutatásához meg kell becsülni az érintett költségcsoportok nagyságát is. A költségek két nagy csoportba sorolhatók: a) Közvetlen költségek Közvetlen költségekhez tartozik minden olyan összeg, ami a vállalkozásnak az előírásoknak való megfelelés miatt merül fel. Ilyen például a papírköltség, fénymásolási-nyomtatási díj, postaköltség, telefonköltség, a feladat elvégzéséhez szükséges munkaidő, illetve ide tartozik a várakozási idő is, amíg az eredmény vagy a hivatal visszajelzése megérkezik a vállalkozóhoz, és munkáját tudja folytatni az adott ügyre vonatkozóan. Számításainkat az adminisztrációval járó költségek csökkentéséről célszerű szemléletesen, táblázatba foglalva elvégezni. b) Közvetett költségek Az adminisztráció során nemcsak közvetlen, de közvetett költségek is felmerülnek, amelyek nem forintosíthatók, egyértelműen nem meghatározhatók, de jól jelzik, milyen módon hátráltatják a vállalkozást a fejlődésben. Ezek az alábbiak lehetnek: 5

A költségek kiszámításának részletes módszertanát tartalmazza a Nemzetgazdasági Minisztérium „A vállalkozói adminisztratív költségekre gyakorolt hatások vizsgálata” c. anyaga. A dokumentum letölthető: http:// hatasvizsgalat.kormany.hu/download/0/48/20000/vallatcs.pdf

8

●

●

●

●

●

Vállalkozói irritáció: a napi működés során felmerülő értelmetlen/bosszantó bürokratikus teher, amikor a megfeleléshez befektetett idő és energia sem a vállalkozó, sem az állam számára nem hasznos. Noha ez a faktor nehezen fejezhető ki költségekkel, mégsem szabad alábecsülni. Próbáljuk meg körültekintően bemutatni, hogy a jelenlegi adminisztratív szabályozás milyen intenzitású irritációt vált ki. Vállalkozóra terhelt kockázatok: ilyen kockázat, amikor az adott szabályozás bonyolultságából fakadóan hiába próbál a vállalkozó a szabályozásnak megfelelően eljárni, előfordulhat, hogy valamilyen előírást megsért, és akár valamilyen mulasztás miatt megbüntetik. Optimalizációs stratégiák szükségessége: ez akkor merül fel, amikor a vállalkozó a meglévő szabályozásoknak köszönhetően úgy hozza létre a céget, hogy minél jobban ki tudja használni a jogszabályok kiskapuit, és ne kerüljön hátrányba a rá vonatkozó szabályozás miatt. Szürkegazdaságban való működés kényszere. Vannak olyan esetek, amikor az adott tevékenységre vonatkozó szabályozás lehetetlenné teszi a szabályos működést, így a vállalkozó kénytelen azt a szürkegazdaságban megvalósítani. Az adminisztráció miatt nem megvalósuló fejlesztések költségei is a közvetett költségekhez tartoznak, például egy beruházásra fordítandó tőkemennyiség elmaradt hozama. Versenyképességet korlátozó hatás: az adminisztratív szabályok kötelező betartása sok esetben hátráltathatja, főként a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét a multinacionális cégekkel szemben. Innovációt korlátozó hatás: adminisztratív szabályozások gátolhatják a vállalkozások motivációját valamely termék előállítására, ezzel együtt az innovatív termékek bevezetését.

5.3. A javasolt egyszerűsítés ismertetése 5.3.1. Az ügy jelenlegi adminisztrációs folyamata Vázoljuk fel, hogy a kiválasztott ügy jelenlegi adminisztrációs folyamata hogyan zajlik. Mutassuk be folyamatábrával az adminisztráció egyes lépéseit, vagy soroljuk fel a folyamat


Archiválásra váró bizonylat

Papír alapú iktatás és tárolás

Archivált bizonylat

Elektronikus, hiteles, archív másolat

Archivált papír és elektronikus bizonylat

1. ábra: Az ábra a számviteli bizonylatok tárolási lehetőségét mutatja. Mivel a törvény nem mondja ki explicit, hogy az elektronikusan archivált bizonylatok elfogadhatók hatósági és jogi eljárásban, ezért a papír alapú bizonylatok megőrzése az elektronikus változat mellett is tanácsos.

résztvevőit, és rendeljük melléjük, hogy mit csinálnak. Nézzük meg, hogy ezek az eljárások mire szolgálnak (például jogi személy védelme, adószedés, szabályellenőrzés, adatgyűjtés stb.). A javaslat mechanizmusának illusztrálásához célszerű elemeire bontva ábrázolni az adott szabályozási terület jelenlegi, illetve javasolt működését. Az ábrákban elegendő az érintett, illetve releváns szereplők és viszonyaik megállapítása. A folyamatábra készülhet Wordben, a http:// draw.io segítségével, de akár kézzel is, amit fényképként illesztünk be a javaslatba. (1. ábra)

5.3.2. A javasolt adminisztrációs folyamat Mutassuk be, hogy hogyan nézne ki az általunk javasolt adminisztrációs folyamat miben változna a gyakorlatban eddig alkalmazott folyamathoz képest. Szemléltetésképpen alakítsuk át az előző pontban felvázolt folyamatábrát, hogy egyértelmű legyen az egyszerűsödést. Emellett foglaljuk össze, melyik résztvevőnek hogyan változik a tevékenysége a folyamat során. Írjuk le azt is, mi az, ami a jelenlegi folyamatszabályozásban előnyös és nem érdemes változtatni rajta. (lásd 3. ábra)

5.3.3 Szükséges szabályozási változtatások Előzetes vizsgálataink alapján foglaljuk össze, hogy a jelenlegi szabályozást milyen szinteken szükséges módosítani. 2. ábra: Az ábrán a jelenlegi jövedékiletét-biztosítási szabályozás három fő érintettje szerepel, mindegyikük esetében azt jelenítve meg, milyen lépéseken kell keresztülmenniük a szabályozás egyszerűsítését célzó javaslat elfogadása esetén. Az ábrák elkészítése során az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt: ● A folyamat leírása/ábrázolása legyen képes átadni a lineárisan és a párhuzamosan zajló lépéseket egyaránt, amennyiben relevánsak. ● A folyamatok iránya, a lépések sorrendje egyértelműen legyen megállapítható. ● Szerepeljen minden érdemben érintett szereplő. ● Minden lépésnél legyen egyértelműen megállapítható annak tartalma.

Archiválásra váró bizonylat

Papír alapú iktatás és tárolás

Archivált papír alapú bizonylat

5.3.4 A változtatások résztvevői Vizsgáljuk meg, hogy az előző pontban felsorolt lépések végrehajtásában kik vesznek részt. Szerep

Motiváció Érdekelt

Ellenérdekelt

Semleges

Döntés-előkészítő Döntésben résztvevő A döntést jóváhagyó A döntést végrehajtó Ügynökként résztvevő

Elektronikus, hiteles, archív másolat

Archivált papír és elektronikus bizonylat

3. ábra: A javaslat szerint az adminisztrációs terhek csökkentése megvalósítható lenne, amennyiben a törvény kimondaná az elektronikusan archivált számviteli bizonylatok elfogadását hatósági ellenőrzés és bírósági eljárásban is. Így egy költségigényes lépés, az archivált papír alapú bizonylatok tárolását felváltaná az elektronikus archív másolatok megőrzése. Ez jelentős terhektől szabadítaná meg a vállalkozásokat.

9


Amint azt a táblázat is mutatja, vizsgáljuk meg, hogy ezeknek a résztvevőknek mi az érdekük, van-e olyan szereplő, aki a javaslat megvalósulásának ellenérdekeltje. Válasszuk külön a legitim és az öncélú szervezeti érdekeket, és a továbbiakban csak az előbbiekkel foglalkozzunk érdemben.

5.3.5 A változtatás költségei Az egyszerűsített adminisztráció bevezetésével szemben 3 fő érvvel találkozhatunk: (1) a bevezetés nehézkessége és elhúzódása; (2) a bevezetés költségigénye; valamint (3) a bevezetéssel járó kockázatok. Tekintsük át az egyszerűsített adminisztrációra való átállás feladatait, és becsüljük meg azok költség- és időigényét, valamint kockázatait. A bevezetés nehézkességét és elhúzódását illetően a következő tételeket érdemes számításba venni: ● Gyenge koordináció ● Ügyintézők betanítása ● Ügyfelek tájékoztatása és átállása ● Hivatalközi kapcsolatok átalakítása ● Kapcsolódó rendeletek és jogszabályok összehangolása ● Az adminisztráció egyszerűsítésének véghezvitele jelentős energiákat von el, más, fontosabb területekről A bevezetés költségigényével kapcsolatosan a következő tételek merülhetnek fel: ● Intézmények belső működésének átalakítása ● Formanyomtatványok átírása és egyéb nyomdai költségek ● Informatikai (szoftver, honlapfrissítés) költségek ● Szervezeti egységek átszervezésével járó költségek ● Információs kampány költségei A felmerülő kockázatok pedig – többek között – az alábbiak lehetnek: ● Az intézkedés bevetésével a hatóságokra hárul az adminisztrációs teher ● Átmeneti bizonytalanság ● Előre nem látható hiányosságok ● Vesztesek ellenállása ● Egyéb

Itt is legyünk körültekintőek, ugyanakkor próbáljuk meg reálisan minimalizálni ezeket a költségtételeket és összevetni a megtakarítható költségekkel. Az sem kizárt sok esetben, hogy tényleges költsége nincs a változtatásnak, csupán egy jogszabály- és/vagy törvénymódosítás. 10

5.4. A javaslat háttere 5.4.1. Az ügy adminisztratív egyszerűsítésének története Nézzünk utána, korábban milyen törekvések voltak az ügy adminisztrációjának egyszerűsítésére. Ha tudunk, kérdezzünk meg könyvelőket, ügyvédeket vagy az adminisztratív egyszerűsítéssel foglalkozó szervezeteket is, hogy az ügy kapcsán milyen változások léptek életbe korábban és rögzítsük a fontosabbakat. Tekintsük át az ügy adminisztrációjával kapcsolatban készült elemzéseket, kutatásokat, háttéranyagok eredményeit, lényeges üzeneteit.

5.4.2. Az adminisztráció jelenlegi szabályozásának okai Gondoljuk végig, hogy a jelenlegi szabályozás miért rossz, mi az oka a bonyolult ügyintézésnek. Nézzük meg, adódhat-e bonyolult vagy szükségtelen szabályozás az alábbiak közül: a) kockázatminimalizálásra törekedtek, ezért túlbiztosították és többszörös garanciákkal védték le a problémát b) elavult megoldásokat alkalmaznak, azóta már van jobb technológia; elektronikus megoldások hiánya c) hiányzik a hivatali együttműködés, ebből kifolyólag párhuzamos folyamatok működtetése d) többszörös információszolgáltatási kötelezettség e) a költségek áthárítása az ügyfélre f) túlzottan általános a jogszabály nagy teret hagyva a hatósági értelmezésnek g) tévesen állapították meg a problémát, így a szabályozás rossz elgondoláson nyugszik h) az eljárás logikája elsősorban a nem tisztességes magatartáson alapul i) a szabályozás célja rossz j) a szabályozás szokásjogon alapszik, de ma már senkinek nem érdeke azt betartani k) az egyszerűbb szabályozásnak ellenérdekeltje van l) uniós keretszabály túlzottan szigorú átültetése a magyar joganyagba m) szegmentálás hiánya miatt ugyanazok az elvárások vonatkoznak a mikro-, kis- és nagyvállalatokra is Ezt a kérdést azért érdemes végiggondolni, hogy gazdagítsuk érvrendszerünket. Így jobban be


tudjuk mutatni, hogy a javaslatunk miben jobb a jelenleginél, milyen társadalmi, gazdasági előnyök származhatnak megvalósításából.

5.4.3. Az ügy adminisztrációja külföldön Érdemes bemutatni nemzetközi példákat a kiválasztott ügyre vonatkozóan. Nézzük meg, más országokban hogyan szabályozzák az ügy adminisztrációjának folyamatát, vagy hogyan sikerült egyszerűsíteni azt. A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséről számos OECD és uniós tanulmány született, valamint ezek áttekintéseként – az irodalomjegyzékben bemutatott – Nemzetközi bürokrácia-csökkentési gyakorlatok című, a Jó Kormányzás Program szakmai háttéranyaga.6 Ezek célja, hogy a jó példák összegyűjtésével segítséget nyújtsanak további bürokráciacsökkentési programokhoz. Érdemes ezekből hivatkozni 1-2 jó gyakorlatra néhány mondatos összefoglalóban.

e) Engedjük becsülni a vállalkozókat bizonyos információk megadásánál. f) Ne kérjük el többször ugyanazt az információt a vállalkozótól. g) Ne szabjunk ki határidőt feleslegesen, ha annak nincsen szankciója. h) Ahol lehet, terheljük át a bizonyítási kényszert a hatóságra. i) Néhány visszaélő miatt ne büntessük a szabályozás alá esők többségét. j) Bizalom a tisztességes működést tanúsítókkal szemben. k) Torz ösztönzők (bevételszerzés, munkahely-megőrzés) kikapcsolása.

5.5 A javaslat megvalósíthatósága Egy javaslat megvalósításának hét főbb fázisa van: Fázis

5.4.4. Az egyszerűsítés alternatívái Javasolt továbbá felvázolni az egyszerűsítésre alternatívákat. Például egy radikális, egy széleskörű és egy gyors alternatívát. Ez segít kiválasztani a leghatékonyabb megoldást, és hozzásegít ahhoz, hogy a későbbiekben érvelni tudjunk javaslatunk mellett. Itt érdemes kreatívan több, kevésbé ideális példát is bemutatni.

5.4.5. Az egyszerűsítés lehetőségei

Társadal- Az igazgaAkadámitás meg- lyok elhápolitikai nyerése rítása támogatottság

1. Intézkedés kidolgozása 2. Igazgatási előkészítés 3. Javaslat beterjesztése döntéshozóknak, egyeztetések 4. Döntés 5. Végrehajtás

Érdemes sorra venni a szabályozás egyszerűsítésének általános módjait. Nézzük meg, alkalmazható-e a kiválasztott ügy valamely fázisában az egyszerűsítési módszerek valamelyik formája. Gondoljuk végig, hogy az alábbi hüvelykujj szabályok közül beépíthető-e valamelyik a javaslatunkba: a) Az elvárások egyértelműsítése. b) Adjunk mentességet valamely csoportnak a szabályozás alól. c) Tereljük a papír alapú kommunikációt és ügyintézést elektronikus vonalra. d) Kérjék el minél ritkábban az adott információt a vállalkozótól (például havi bontás helyett negyedéves bontás vagy az információ más forrásból történő beszerzése javasolt). 6

Elérhető: http://hetfa.hu/wp-content/uploads/HSZH05_B%C3%BCrokr%C3%A1cia_ cs%C3%B6kkent%C3%A9s_ISSN.pdf

6. Gyakorlati megvalósítás 7. Gyakorlati megvalósításra adott reakciók

Mindegyik fázisban felmerülhetnek olyan kockázati tényezők, melyek akadályozhatják a javaslat megvalósíthatóságát és új fázisba lépését. A 4.5-ös fejezetben felsorolt szempontok alapján javasolt összesíteni a javaslat megvalósíthatóságával kapcsolatos szempontokat.

5.6 A javaslat esetleges negatív hatásai A javaslat megvalósíthatósága kapcsán már megvizsgáltuk, hogy a javaslat közvetve vagy 11


közvetlenül negatívan hat-e valamilyen csoportra. Gondoljuk át, hogy ez a hatás milyen mértékű, és okoz-e olyan intézményi vagy politikai folyamatokat, melyek a javaslat megvalósíthatóságát veszélyeztethetik. Érdemes összefoglalni néhány mondatban, hogy lehetne ezeket a negatív hatásokat kezelni.

5.7 Kommunikációs javaslatok Gondoljuk át, milyen reakciókat vált majd ki a kommunikációs szintéren a javaslat és annak megvalósulása, milyen kommunikációs folyamatokra lehet számítani. Vizsgáljuk meg azt is, hogy a nem érintett csoportok milyen kifogással élhetnek a javaslat ellen. Ha van lehetőségünk dolgozzunk ki ennek megfelelően kommunikációs stratégiát is. Minimális költségráfordítással lehet médiavisszhangot kelteni, különösen, ha a javaslat elfogadásából következő megtakarítás költségekben, irritációban és időben jelentős megtakarítást eredményez, és ezt kommunikálni is tudjuk. Amennyiben nagyobb megtakarítást tudunk előre vetíteni javaslatunkkal, és az a társadalom széles körű csoportjait érinti, érdemes információs kampány megvalósítását is tervezni. Ha erre még sincs lehetőség összegezzünk öt gondolatot, amit érvként lehet felhozni.

6.

Kommunikációs terv a javaslat elfogadását követően:

Gondoljuk át, milyen reakciókat vált majd ki a kommunikációs szintéren a javaslat és annak megvalósulása, milyen kommunikációs folyamatokra lehet számítani. Vizsgáljuk meg azt is, hogy a nem érintett csoportok milyen kifogással élhetnek a javaslat ellen. Az egyes kommunikációs elemek áttekintése során két alapvető irányt érdemes szem előtt tartani: ● Mikroszint: a javaslat kedvezményezettjeinek mindennapi életét miként könnyíti meg az intézkedés ● Makroszint: országos szinten milyen eredménnyel jár a javaslat elfogadása

12

Összegezzük azokat a gondolatokat, amikre a javaslat elfogadtatása során érdemes fi gyelemmel lenni: ● Kommunikációban kiemelendő elemek: ❍ költségmegtakarítás; ❍ igazságosság-méltányosság; ❍ egyszerűsítés. ● Kommunikációban kerülendő elemek: ❍ hivatali önérdekek korlátozása; ❍ ügynökszerepek súlyának csökkenése (pl. adótanácsadók). ● Kommunikációs célcsoportonként eltérő üzenetek: ❍ Döntéshozók; ❍ Bürokraták; ❍ Haszonélvezők; ❍ Ellenérdekeltek. ● Kommunikációs eszközök ❍ Sajtóközlemény ❍ Sajtótájékoztató ❍ Internetes megjelenés ❍ Információs kampány és kiadványok ❍ 4-5 érv a nem érintett csoportok kifogásaival szemben, ld. keretes rész: A meglévő szabályozás, a megkövetelt adminisztratív dokumentumok/intézkedések feleslegesek. Mindenkinek érdeke, hogy ezeken túllépve növeljük a közigazgatás és a közszféra hatékonyságát és versenyképességét. A javaslat minimális munkaerő/pénzügyi ráfordítással jár (számszerű adatok), miközben jóval nagyobb megtakarítás (számszerű adatok) érhető el mind az emberi és pénzügyi erőforrások terén. Nemcsak az adott célcsoport, de a közigazgatás számára is megtakarítás érhető el. Az eddig …….. üggyel foglalkozó referensek munkája is lényegesen egyszerűsödni fog, ezáltal lehetővé téve, hogy más, munkaigényesebb tevékenységek elvégzésére koncentráljanak. Az adott szektorban végrehajtandó javaslat kidolgozása és végrehajtása után lehetőség lesz a szóban forgó egyszerűsítés más szektorokban történő bevezetésére is.


7.

Segédletek

7.1. Költségcsökkentő hatás – érintett csoportok méretének becslése 7.1.1. Foglalkozási csoportok Nemzetgazdasági ágak és foglalkoztatási főcsoportok szerint a KSH honlapján, illetve a Statisztikai évkönyvekben (2011: 3.1. fejezet – Munkaerőpiac). Ágazaton belüli eloszlások a Statisztikai évkönyv CD-mellékletein találhatóak (például. ipar-alágazatok, 2011: 5.2.9.). Benchmark-adatok (ezer fő, 2012): ● mezőgazdaság: 77,8 ● feldolgozóipar: 609,4 ● ipar összesen: 678,0 ● építőipar: 112,5 ● kereskedelem: 332,1 ● szállítás, raktározás: 184,5 ● szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 79,9 ● pénzügy: 64,2 ● tudományos tevékenység: 78,6 ● adminisztratív-támogató tevékenység: 135,6 ● közigazgatás: 260,0 ● oktatás: 254,3 ● egészségügy, szociális ellátás: 263,8

7.1.2. Érdekvédelmi szervezetek Az alábbiakban néhány általános, valamint az egyes szektorokhoz kötődő érdekvédelmi szervezet kerül felsorolásra a teljesség igénye nélkül. Általános vállalkozói szervezetek ● Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ): www.veszov.hu ● Menedzserek Országos Szövetsége: www.menedzserekorszagosszovetsege.hu ● Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ): www.vosz.hu ● Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ): www.fivosz.hu ● Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: www.mgyosz.hu Mezőgazdaság ● FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács: www.fruitweb.hu ● Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége: www.gabonaszovetseg.hu ● Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége: www.msztosz.hu ● Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME): www.omme.hu ● Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ): www.fagosz.hu ● Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége: www.magosz.hu Vidékfejlesztés ● Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége: mttsz.lapunk.hu ● Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége: www.toosz.hu Kereskedelem ● Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK): www.mkik.hu ● Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége: www.gemosz.hu 13


Gyógyszerészet ● Magángyógyszerészek Országos Szövetsége: www.magangyogyszereszek.hu ● Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége: www.magyosz.hu Ipar ● Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ): www.mavesz.hu ● Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség: www.mageosz.hu ● Ipartestületek Országos Szövetsége: www.iposz.hu ● Mezőgépgyártók Országos Szövetsége: www.mezogepgyartok.hu ● Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: www.efosz.hu Dohánytermelés ● Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ): www.madosz.hu Építész ● Magyar Építész Kamara: www.mek.hu ● Zöldtetőépítők Országos Szövetsége: www.zeosz.hu ● Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ): www.evosz.hu Turizmus, vendéglátás ● Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ): www.fatosz.hu ● Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség: www.tdmszovetseg.eu ● Magánszállásadók Országos Szövetsége: www.maganszallasadok.hu ● Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ): www.kisosz.hu ● Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ): www.vimosz.org Fogyasztóvédelem ● Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége (FEOSZ): www.feosz.hu ● Multinacionális Cégek Károsultjainak Egyesülete: www.multik.hu Közlekedés, fuvarozás ● Magyar Hajózási Országos Szövetség: www.mahosz.hu ● Fuvarozó Vállalkozások Országos Szövetsége: www.fuvosz.com Szociális ● Nagycsaládosok Országos Egyesülete: www.noe.hu Tanácsadás, könyvelés ● Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége: www.kozbeszerzok.hu ● Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ): www.patosz.hu ● Magyar Könyvelők Országos Egyesülete: www.mkoe.hu ● Könyvelőirodák Országos Szövetsége: www.kirosz.hu ● Adótanácsadók Egyesülete: www.adokamara.hu Közszolgáltatás ● Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége: www.stratosz.hu ● Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete: www.hoe.hu

14


7.1.3 Egyéb Életkori és szociális csoportok Elérhető a KSH honlapján, illetve a Statisztikai évkönyvekben (2011, korcsoportok: 2.2. fejezet, családi állapot: 2.6. fejezet). Kis- és középvállalkozások ágazat, foglalkoztatottak száma, bruttó hozzáadott értéke, és megvalósított beruházások szerinti megoszlása Elérhető a KSH által publikált, „A kis- és középvállalkozások szerepe a régiókban (2011)” című publikációban.7 Vállalkozások csoportjai Méret, tevékenységi terület, cégforma szerint – elérhető a KSH honlapján, illetve a Statisztikai évkönyvekben (2011: 4.2. fejezet – Gazdasági és nonprofit szervezetek, beruházások). Benchmark-adatok (2012): ● Korlátolt felelősségű társaság: 388426 db ● Részvénytársaság: 5593 db ● Szövetkezet 2976 db ● Közkereseti társaság: 5471 db ● Betéti társaság: 182127 db ● Egyéni vállalkozás: 1057410 db ● Egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó: 385 569 db Tulajdonosok csoportjai Eszköz, ingatlan, föld stb. szerint – elérhető a KSH honlapján, illetve a Statisztikai évkönyvekben (2011, lakásállomány: 3.3.1. fejezet, földterületek gazdálkodási forma szerint: 5.1.2. fejezet, járművek: 5.6.10. fejezet) Benchmark-adatok (2012): ● Lakások száma összesen: 4 358 858 db ● Mezőgazdasági terület összesen (gazdasági szervezetek): 2 118 700 ha ● Mezőgazdasági terület összesen (egyéni gazdaságok): 2 519 000 ha ● Szántóterület (gazdasági szervezetek): 1 806 300 ha ● Szántóterület (egyéni gazdaságok): 2 064 800 ha ● Személygépkocsi-állomány: 2 986 028 db ● Tehergépkocsi-állomány: 414 405 db Önkormányzatok csoportjai Elérhető a KSH honlapján, illetve a Statisztikai évkönyvekben (2011: 7.1. fejezet). Civil szervezetek csoportjai Elérhető a KSH honlapján, illetve a Statisztikai évkönyvekben, darabszám és önkéntesek szerint (2011: 4.2.12.-4.2.13. fejezet).

7.2. Közvetlen költségek becslése ●

Anyagköltségek Munkaidő Nemzetgazdasági ágak szerint: KSH honlapján, illetve a Statisztikai évkönyvben (2011: 3.1.15.) Benchmark-adatok (havi nettó átlagjövedelem összesen, a szellemi, illetve a fi zikai foglalkozásúak esetében, 2012): ●

7

Ld. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkkv.pdf (2013.03.29.)

15


Iparág

Összesen

Szellemi foglalkozásúak

Fizikai foglalkozásúak

mezőgazdaság

106 872 Ft

165 940 Ft

90 125 Ft

feldolgozóipar

148 635 Ft

247 467 Ft

113 477 Ft

ipar összesen

152 659 Ft

249 651 Ft

116 124 Ft

építőipar

106 102 Ft

167 967 Ft

85 739 Ft

kereskedelem

137 507 Ft

199 520 Ft

91 583 Ft

szállítás, raktározás

141 331 Ft

181 731 Ft

116 593 Ft

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

91 056 Ft

136 427 Ft

76 375 Ft

pénzügy

292 697 Ft

295 186 Ft

125 154 Ft

tudományos tevékenység

212 428 Ft

232 836 Ft

96 487 Ft

adminisztratív-támogató tevékenység

106 291 Ft

154 441 Ft

87 978 Ft

közigazgatás

159 287 Ft

181 627 Ft

109 951 Ft

oktatás

128 465 Ft

139 360 Ft

73 868 Ft

98 816 Ft

122 977 Ft

177 Ft

egészségügy, szociális ellátás

7.3. Hivatkozás kapcsolódó intézkedésekre, programokra Nemzeti Együttműködés Program – kormányprogram8 Cél az egyszerű, átlátható és hatékony államszervezet megteremtése. Egyszerű Állam Program9 - Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő program I.10 2012 és 2014 között a Széll Kálmán-terv mentén kitűzött magyar vállalás szerint 500 milliárd forintos csökkentést irányzott elő a bürokratikus terhek leépítése érdekében. Célja, hogy elérjük az uniós átlagot és teljesítsük a 25%-os nemzetközi vállalást, és ezáltal csökkentsük a magyar vállalkozásokra, de ugyanígy a közszférára rótt terheket és növeljük az ország versenyképességét. ÁROP – Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 11 Személyzeti intézkedések: köztisztviselői életpálya-modell. E-közigazgatás fejlesztési intézkedés, amely digitális megoldásokat kínál az adminisztratív terhek csökkentésére, a folyamatok egyszerűsítésére, igény alapú és állampolgárt bevonó programok megvalósítására, közszolgáltatások fejlesztésére és az információs- és tudásvagyon menedzsment és gazdálkodás támogatására. Magyarország Nemzeti Reform Program12 A Nemzeti Reform Program üzleti környezet javítására irányuló intézkedésének megfelelően a bürokráciacsökkentő program keretén belül a Magyarország által tett 25%-os vállalás eléréséhez elengedhetetlenül szükséges intézkedés. Nemzeti Munka Terv:13 Egyik fő beavatkozási terület a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentése és a munkaerőpiac kifehérítése.

● ❍ ● ❍

● ❍ ❍

● ❍

● ❍

8 9 10 11 12 13

16

Ld. http://www.kormany.hu/download/c/27/10000/a%20nemzeti%20egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s%20 programja.pdf (2013.04.24.) Ld. http://egyszeruallam.kormany.hu/download/d/b3/20000/Egyszeru%20Allam%20Program_2011_11_16_Kormany_ utan_fi nal.pdf (2013.03.29.) Ld. http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv%20 B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (2013.03.29.) Ld. http://magyaryprogram.kormany.hu/egyszerusitesiprogram/allamreform-operativ-program (2013.03.29.) Ld. http://www.kormany.hu/download/0/c3/30000/Nemzeti%20Reform%20Program.pdf (2013.03.29.) Ld. http://www.kormany.hu/download/e/a7/40000/Magyar_Munka_Terv.pdf (2013.04.24.)

7.4. Sablon a sajtóközleményhez Az adott javaslat célja, hogy segítse / leegyszerűsítse / tehermentesítse / megkönnyítse ………………… Az eddig megszokott gyakorlattal szemben ugyanis ……… ügy intézése ……….(szám) lépéssel könnyebb lesz, hiszen csupán …………… beregisztrálásával / elkészítésével / stb. kiállítják / nyilvántartásba veszik / stb. az adott ……….. Az érintett vállalkozások így évi …………. Ft megtakarítást érhetnek el az ………. ügy kezelésére fordított adminisztratív költségek megtakarításával. Az így elért megtakarítás / kötelező előírások csökkentése /……………….. könnyebbé teszi a vállalkozások életét, amelyek így kapacitásaikat további fejlesztésekre / beruházásokra / munkaerő felvételére / ………. tudják fordítani. Ezáltal a ……………szférában / szektorban ………… (szám) érintett számára lesz egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb a(z) ………………………-vel járó ügyintézés. A javaslatba foglalt intézkedés megvalósítása esetén hozzávetőlegesen évi …………………. Ft közvetlen és …………………. Ft közvetett költség takarítható meg a …………………. és az közigazgatás számára. Az intézkedésnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerülünk a Magyarország által 2014-ig vállalt 25 százalékos adminisztratív tehercsökkentéshez, továbbá előnyös helyzetbe hozhatjuk a ………… területén működő vállalkozásokat, hozzájárulva az eredményesebb működésükhöz és további munkahelyek teremtéséhez.

Jelen kiadvány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal „ÁROP 1.1.15. Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása” című projekt keretében készült. A projekt során öt fontos, egymáshoz szervesen kapcsolódó témában készültek anyagok: ● Közösségi versenyképesség ● Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása ● Versenyképességi szerződések ● Mikroinnováció ● Adminisztráció-csökkentő javaslatok kidolgozása Amennyiben érdeklődését felkeltette jelen anyagunk, keresse a többit is a kih.gov.hu honlapon!

Segédlet az adminisztrációs terhek csökkentéséről szóló javaslat kidolgozásához. Tartalomjegyzék

Recommend Documents