Sajtószemle július 10

Sajtószemle

2015. július 10.

Válasz.hu

Erős kritika a magyar egészségügynek - itt az orvosok válasza A magyar orvostársadalmat is kérdések elé állította a lapunkban Magyarországon elsőként publikált EuroHope jelentés, amely hét ország egészségügyének eredményességi mutatóit vetette egybe. A jelentés azt vizsgálta meg öt súlyos kórképnél, hogy a betegek hány százaléka halt meg a kezelés megkezdését követő egy hónap vagy egy év múlva, cikkünkben pedig arra kerestünk választ, milyen okai vannak ennek? Létezik olyan technológia, amely még nem terjedt el anyagi okokból Magyarországon? Hiányoznak gyógyszerek? A betegek nem elég együttműködőek? A kevés forrás, nővér, orvos áll a háttérben? A kérdéseinkre érkezett válaszok azonban túlnőttek cikkünk terjedelmén, ezért szó szerint közüljük őket, a kemény hangú kritikát éppúgy, mint a higgadt hangú elemzést. Közzé tesszük az Egészségügyi Államtitkárság válaszát is, amelyben azt elemzik, mi történt eddig a túlélési mutatók javítására, és milyen terveik vannak a jövőre. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze a Válasz.hu-n megjelent cikkre reagálva. Ofner Péter kollégáival hosszan sorolta kifogásait az elemzéssel kapcsolatban, és erről külön közleményt is kiadtak. Mivel a professzorok utóbb úgy érezték, cikkünk kézirata nem megfelelően tükrözi álláspontjukat, olvasóink számára lehetővé tesszük, hogy a magyar egészségügy egyik sikerágazatának számító kardiológia vezető szakembereinek véleményét teljes terjedelmében megismerhessék. Ertl Tibor, a szakmai kollégium neunatológiai tagozatának elnöke higgadt hangon elemezte válaszában a magyar eredményeket. Ertl Tibor elemzésében az igen alacsony súlyú (1500 g alatti) koraszülöttekről nyilatkozott: „Magyarország demográfiai helyzete 1980-ban megváltozott. Az addig tapasztalt egészséges növekedés helyett csökkenést mutat a népesség száma. Európában ez a leghosszabb negatív tendencia. A demográfiai mutatók alakulását négy tényező határozza meg, a halálozás, a születések száma, a kivándorlás és a betelepülés. A születések száma 1974-ben még több, mint 194 000 volt, de 1996 óta már évente 100 000-nél kevesebb újszülött született, és 2011-ben már csak alig több, mint 88 000-en láttak napvilágot. Ugyanakkor a csecsemőhalálozás fokozatosan csökkent: Magyarországon 1970-ben 1000 újszülöttre közel 36 csecsemő halott jutott, 1997 óta az értéke 10 ezrelék alatt van, 2011-ben pedig az egy éven aluli újszülöttek mortalitása 5 ezrelék alá került. A hazai csecsemőhalálozási adatokat tanulmányozva megállapítható, hogy igen jelentős különbségek vannak, ha az egyes régiókat és a megyéket hasonlítjuk össze. A különbség az egyes régiók között akár kétszeres, a megyék vonatkozásában pedig háromszoros is lehet, ha a legjobb értéket a legrosszabbal vetjük össze. Ez nem magyarázható az egészségügyi ellátás eltérő minőségével: ennek mély társadalmi gyökerei vannak, a szociális helyzet, az egészségkultúra különbözősége. Magyarországon a koraszülöttek aránya az élveszülöttek között kiemelkedően magas (9%, 2013), az utóbbi 20 évben nem csökkent. Az egyre korszerűbb neonatológiai ellátás ellenére is a koraszülöttek teszik ki a csecsemőhalottak közel 80 %-át. Újszülöttkorban a csecsemők 80%-a a perinatális szakban keletkező kórállapotok miatt halálozik el (koraszülöttség, alacsony születési súly, légzőszervi rendellenességek, hypoxia, vérzés stb. miatt), 20%-uk veleszületett fejlődési rendellenességek következtében veszti életét.

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

Létfontosságú tehát, hogy a 32. hét alatti várandósok szülése olyan intézetben történjen, ahol a legmagasabb szintű szülészeti, aneszeteziológia és neonatológia ellátás biztosított. Adatokkal igazoltuk, hogy az 1000 g alatti koraszülöttek életben maradási esélyei akkor a legjobbak, ha szülés és a III. szintű perinatális intenzív centrum (PIC/NIC) ellátás egy épületen belül található. Minden szakterületen törvénybe foglalt minimum feltételek vannak. Ennek egy része műszaki (a kórházak jelentős része régi épületben működik), bizonyos eszközök, műszerek megléte és nővérek, orvosok száma. Jelentős EU források segítségével új szárnyak épültek, korszerű műszerpakkal rendelkezünk a neonatológiában (bár nem mindenhol teljesülnek a minimum feltételek), de a legnagyobb probléma az alacsony nővérlétszám, vezető intézetek nem teljesítik az előírtakat. Ez anyagiakkal orvosolható lenne, ha több nővért alkalmaznánk, ha lenne honnan meríteni, alacsony a képzésben levők száma. Az alacsony fizetés közismert. Orvosok tekintetében az a probléma, hogy gyermekgyógyászatra építhető szakvizsga a neonatológia, végzés után 7 évvel szerezhető meg. A derékhad a 40-60 éves kategóriába esik, a docensi fizetés pedig annyi, mint a gyermekgyógyász rezidensé. Félreértés ne essék, nem a rezidensé sok, de a kiégés küszöbén küzdő 40-60 éves orvosok anyagi elismerése ezen a területen halaszthatatlan. Nagy részük családanya, felelősségteljes, megerőltető munkát végez és kb. 6 ügyelete van havonta.” Arra a kérdésre, hogy mit kellene tenniük az orvosoknak a helyzet javítására, a professzor így válaszolt: „A legfontosabb a progresszivitás betartása, betartatása (vagyis, hogy a bonyolult eseteket speciálisan felszerelt központokban lássák el. A szerk). Ebben felelősségünk van, nem a koraszülöttet kell szállítani, hanem a szülőnőt olyan intézetbe, ahol a neonatológia éjjel-nappal magas szintű ellátást biztosít. Jó lenne, ha lenne annyi szakorvos, hogy a III. szintű centrumban a hét minden napján neonatológus szakorvos legyen ügyeletes. Mint már említettem, jelentős anyagi támogatásnak köszönhetően olyan műszerekkel rendelkezünk, melyek informatikai rendszerbe kapcsolhatók, de a fejlesztésnek ez a területe még nem valósult meg. Pedig a kiépített rendszer képes lenne arra, hogy minden lényeges adat napra készen összesíthető legyen, országos adatok pillanatok alatt lekérdezhetőek lennének.” S mi volna a politikusok felelőssége?: „Az elmúlt évtizedben a legnagyobb figyelem főleg az igen kis súlyú (születési súly kisebb, mint 1500 g) koraszülöttek életkilátásainak javítására irányult. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a koraszülötteket ellátó egészségügyi rendszer az elmúlt évben jelentős támogatásban részesült. A legtöbb neonatális intenzív centrumban ápolt koraszülött vonatkozásában megszűnt a volumenkorlát. A 2013-ban megvalósult igen jelentős (több, mint 4 milliárd forint) fejlesztések során működésbe állított korszerű műszerek jelentős mértékben enyhítették a korábbi hiányokat. Örvendetes módon a központi régióban is megvalósult a műszerpark lecserélése 2014-ben. A fentiekben említettem, hogy a minimum feltételek betartása az egészségügyi irányítás felelőssége olyan vonatkozásban, hogy ne csak előírja, de a működtetéshez szükséges anyagi fedezetet is biztosítania kellene (több nővér, lényegesen magasabb bérek minden III. szintű centrumban dolgozó számára)” – válaszolt Ertl Tibor. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság válasza pedig arra világít rá, milyen sokfajta intézkedésre van szükség ahhoz, hogy egy-egy betegség gyógyításának eredményességi mutatói javuljanak. „A felmérésben hét ország – köztük Magyarország vett részt, alapvetően 5 csoportban vizsgálták az egyes országok adatait – kezdték válaszukat. -Érdemes azonban megjegyezni, hogy bármely egészségügyi mutató javítása csak hosszú távon értelmezhető, s bármely intézkedés megtétele közép, illetve hosszú távon hozza meg a kívánt, vagy elvárt eredményt. Éppen ezért Magyarországon is középtávú koncepció, majd stratégia született ennek elérésére. A Semmelweis Terv, majd az


–2–

Egészséges Magyarország 2014-2020 ágazati stratégia rögzíti azokat az intézkedéseket, amelyek reményeink szerint változtatnak az Ön által jelzett kedvezőtlen mutatókon. Az ágazati stratégia célul tűzte ki pl. az alapellátás megerősítését és a népegészségügyi szolgáltatások megújítását, hiszen az egészségtudatos magatartás kialakítása és a betegségek korai felismerése érdekében fontos, hogy az alapellátás szerves részévé tegyük a népegészségügyi szolgáltatásokat. Az általános népegészségügyi helyzet javítása céljából komoly hangsúlyt fektetünk a keringési betegségek, a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi és mozgásszervi betegségek megelőzésére és gondozására. Hasonlóan kiemelt szerepet kap a daganatos betegségek kockázatának csökkentése, korai felismerése és kezelése, a lelki egészség, valamint a környezet-egészségügyi biztonság fejlesztése. A felnőttek esetében elő kívánjuk segíteni a szűrést, a kockázat-besorolást és az ennek megfelelő gondozást egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. Az elmúlt években csaknem 500 milliárd forint segítette az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a struktúra kialakítását, fejlesztését, illetve a lakosság egészségi állapotának javítását. Ebből 322 milliárd a fekvőbeteg ellátás modernizációját szolgálta, 104 milliárd forint a korszerű gépek, műszerek beszerzését. További, jelentős összegeket fordított a kormányzat népegészségügyi programokra. Az eddig megtett, és a jelenleg folyamatban lévő intézkedések közül néhány, a kutatás szempontjából releváns intézkedésre hívjuk fel a figyelmet: A daganatos, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések csökkentése érdekében, továbbá a koraszülöttek és a kis súlyú újszülöttek korszerű ellátása érdekében tett intézkedések: A közforgalmú zárt légterű helyeken, közösségi tereken fő szabály szerint 2012. január elsejétől nem lehet rágyújtani (Több, mint 200.000 ember hagyta abba a dohányzást.) Magyarország Európában az elsők között lépett fel az egészségre káros transzzsírsavakkal szemben. Az élelmiszerekben lévő, egészségre káros transzzsírsavak visszaszorításáról szóló rendelet 2014. február óta hatályos. (A mesterséges transzzsírsavak minimális szintre csökkentésével évi 2-6000 emberélet menthető meg.) 2014 ősztől kötelezően ajánlott a HPV elleni védőoltás, az ingyenes vakcinát a 12. életévüket betöltött 7. osztályos lányok kaphatják. (A védőoltás hatásosan csökkenti a nőgyógyászati daganatok előfordulását. A szerk.) Az elmúlt években új szűrési akciókra került sor, 2014-ben először került megrendezésre a Szűrés Éjszakája című program április 25-én, amikor is meghosszabbított nyitva tartással várták országosan körülbelül 50 helyszínen a mammográfiás központok a vizsgálatra behívott nőket. A szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok célja a daganatos betegségek korai felismerése, ezáltal hatékony kezelése és emberéletek megmentése. Ennek eszköze pedig, hogy az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő céllakosságot minél nagyobb számban bevonjuk a szervezett szűrés rendszerébe. Az egészségügyi kormányzat ugyancsak prioritásként kezeli a várólisták csökkentését, ezért több alkalommal fordított erre többletkeretet. 2011 után idén újabb várólista csökkentő programot indított, mellyel év végéig tízezres nagyságrendben kívánja csökkenteni az ellátásra várakozók számát. A közfinanszírozott CT, MR diagnosztikai szolgáltatók számára rendeleti szinten kötelezővé válik, hogy a betegek számára - rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén - 14 napon belül a diagnosztikai vizsgálatot elvégezze, és megszűnik az egynapos sebészeti ellátás volumenkorlátja (vagyis az egészségügyi intézmények annyi beavatkozást végezhetnek el, amennyire van kapacitásuk, a biztosító az összes ellátást finanszírozza).


–3–

A kórházi sürgősségi ellátáson belül különös figyelmet kapott a gyermeksürgősség ebben a tervezési időszakban – ennek keretében koraszülött centrumok újultak meg, illetve kaptak új eszközöket. A konvergencia régiókban e célra 20 intézmény összesen mintegy 4 milliárd Ft támogatást nyert el, a projektek megvalósítása jelenleg is folyamatban van. A közép-magyarországi régió területén belül pedig a Honvédkórház, a Szent János Kórház, valamint a Semmelweis Egyetem további összesen mintegy 1,071 milliárd Ft támogatással valósíthatja meg ez irányú célkitűzéseit. Az új, világszínvonalú inkubátorokkal, betegőrző monitorokkal, lélegeztető gépekkel és infúziós pumpákkal ugrásszerűen nőtt az újszülöttek ellátásának biztonsága és csökkent a komplikációk és károsodások rizikója. A korszerű digitális technológián alapuló, egymással kompatibilis terápiás és diagnosztikai eszközök alkalmazásával nemcsak az újszülöttek életkilátásai lesznek jobbak, hanem életminőségük is javul, mivel csökkenthető a maradandó egészségkárosodás mértéke és gyakorisága is. A kormányzat 2014-ben 3 olyan egészségügyi fejlesztésnek biztosított többletforrást összesen 1,8 Mrd Ft értékben, amely a kardiológiai és a daganatos betegségek ellátása szakmai színvonalának fejlesztését tűzte ki céljául. Ennek eredményeképpen a kormány megteremtette a tüdőtranszplantáció jogszabályi feltételeit az Országos Onkológiai Intézetben, támogatta a Városmajori Szívklinikán kiépítendő, a térségben egyedülálló, hibrid műtő kiépítését, valamint az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet részére 100 millió Ft forrást biztosított az onkológiai ellátások korszerűsítésére. A mentés színvonalát javító, modern, elektronikus irányítási rendszert vezettek be, amelynek segítségével a sürgős kardiológiai ellátásra szoruló betegeken tudnak hatékonyabban, gyorsabban segíteni. Ami a terápiát illeti: 2012 és 2014 között több mint 1.500 gyógyszerkészítmény ára csökkent – köztük a leggyakrabban használt legkorszerűbb vérnyomáscsökkentő gyógyszereké, vagy éppen a koleszterinszint csökkentőké. 2010-től 49 új hatóanyagú gyógyszer támogatását biztosítottuk. Ez több mint 40 ezer beteg számára jelent segítséget nagy népegészségügyi szempontból jelentős betegségek (szív-érrendszeri, daganatos betegségek, vírusos májgyulladás, szklerózis multiplex) esetében. A kis súlyú koraszülöttek megmentése érdekében tett korszerű intézkedések: A palivizumab hatóanyagú (Synagis) készítmény kórházi kezelést igénylő súlyos alsó légúti betegség megelőzésére szolgál, amelyet egy vírus, az un. RSV (respiratory syncytial vírus) okoz. A készítményt elsősorban az e betegség kockázatának fokozottan kitett koraszülött csecsemők illetve olyan (2 év alatti) kisgyermekek esetében alkalmazzák, akik krónikus tüdőbetegségben vagy veleszületett szívbetegségben szenvednek. A gyógyszert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2009 óta finanszírozta kórházi fekvőbeteg ellátás keretében, szűkített indikációs körben (vagyis nem minden arra rászoruló kaphatta meg. A szerk). 2013. május 1-jétől a készítmény bekerült a tételes elszámolású gyógyszerek közé és ezzel egy időben a finanszírozott indikációs kör is kibővült. 2013. május előtt az OEP az akkor érvényes szabályozás alapján kizárólag a 28. hét előtt legfeljebb 1500 gramm súllyal született újszülöttek részére, 1 éves kor alatt, illetve szív fejlődési rendellenesség miatt finanszírozta az RSV elleni védő oltást – tartalmazza az államtitkárság válasza. http://valasz.hu/itthon/eros-kritika-a-magyar-egeszsegugynek-itt-az-orvosok-valasza-113869


–4–

Napi.hu

Továbbra is béremelést sürgetnek az egészségügyben A várakozásokkal ellentétben alapbéresítés helyett bérkiegészítésre került sor az egészségügyben, ami csak a több műszakban vagy készenlétben dolgozókat érinti, míg az alapbéresítésből minden egészségügyi dolgozó részesült volna - hívja fel a figyelmet közleményében a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöksége. Egyúttal sikeresnek értékelik a mai egészségügyi állapotokat bemutató, Szegénykórház néven elhíresült demonstrációjukat, amelyet az országgyűlési képviselők közül, a meghívás dacára csak nagyon kevesen látogattak meg. Bérkiegészítésként rendezi a mozgóbérek felszabadítását a várt alapbéresítés helyett a megjelent és hatályos a 173/2015. (VII. 2.) Kormányrendelet - írja közleményében a FESZ. A bérkiegészítés csak a több műszakban vagy készenlétben, ügyeletben dolgozókat, az ügyeleti és műszakpótlékokat érinti, szemben az alapbéresítéssel, amely minden egészségügyi dolgozónak járna, akik megkapták az ágazati bérrendezést 2012-2013-ban. A jelenlegi szabályozás mintegy 70 ezer embert érinthet, a több műszakos rendben a fekvőbeteg ellátásban dolgozókat. A FESZ továbbra is a teljes ágazati béremelés, bérrendezés mellett foglal állást. Nem tartják elfogadhatónak, hogy csak kiemelt csoportok jussanak jövedelememelkedéshez (még ha kis mértékben is), a többinek csak a terhei növekedjenek. Egységes kiállásra, szolidaritásra buzdítják az egészségügyben dolgozókat. A FESZ elnöksége a szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítésével kapcsolatos kormányrendelet hiányosságaira is rámutat, közte, hogy a kiegészítő bérpótlékok összege nem veszi megfelelően figyelembe a munkaviszonyban eltöltött időket, így előfordul, hogy hosszabb munkában töltött idő és ugyanolyan képzettség mellett alacsonyabb a pótlék. Kifogásolják azt is, hogy a bérkiegészítés nem terjed ki a dolgozók teljes körére, és azt is, hogy nem alapbéremelés történt, hanem néhány hónapra járó újabb pótlék megállapításra kerül sor. A FESZ további lépései Ragaszkodnak az "Őszintén az Egészségügyről" Akciószövetség május 12-i petíciójában foglalt követeléseihez. Ezek teljesüléséhez a nyomásgyakorlás különböző eszközeinek alkalmazását is elképzelhetőnek tartják, többek között az önként vállalt túlmunka visszavonását, a munkaköri leírás/kompetencia szerinti munkavégzést, ám ezekről közösen, a tagsággal együtt fognak dönteni. PETÍCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT! Az "Értetek, Értünk, Veletek!" demonstráció résztvevőinek követelései: 1. Követeljük a biztonságos betegellátás feltételeinek teljes körű biztosítását, az egészségügyi ellátás valós értékű finanszírozását költségvetés által garantáltan. 2. Követeljük az ágazat minden dolgozója számára az azonnal megkezdett bérrendezést a. A 2012-es illetve 2013-as béremelés beépítése az alapbérbe 2015.01.01-ig visszamenőleg; b. 2015.07.01-től 50százalékos alapilletmény emelés az ágazat minden munkavállalója számára; c. a jelen választási ciklus végére (2018) elérendő, hogy I. a szakdolgozók 100 százalékos alapilletmény emeléssel számolhassanak; II. az orvosok átlag alapbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát; III. a műszaki-gazdasági terület munkavállalóinak bérrendezése is megtörténjen. IV. Meg kell teremteni a keretrendszerét a hálapénzrendszer teljes körű kivezetésének. V. Az egészségügyi ágazat a nemzetgazdasági ágazatok bérrangsorában kerüljön az első három közé. 3. Követeljük életpálya modell kidolgozását a fenntartótól függetlenül. 4. Követeljük az ágazati szabályozás felülvizsgálatát, az Európai munkaerő direktíva betartását. 5. Követeljük az Egészségügyi Minisztérium visszaállítását.


–5–

Óvatosságra intenek A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) által meghirdetett akcióval kapcsolatban melyben kezdeményezték a felmondások letétbe helyezését - a FESZ óvatosságra inti a szakdolgozókat, mert a szakszervezetnek jelenleg nincs kellő mennyiségű és megfelelő információja a letétbe helyezett felmondások sorsát illetően, illetve az akció egyéb technikai és jogi részleteiveről. Emellett kiemelik, álláspontjuk szerint a kamarai tagságot (tagdíjhoz kötve) csak akkor fogadják el, ha az önkéntessé válik. Kötelező kamarai tagság esetén a kamarai közfeladatokat az állam a költségvetésből biztosítsa, és ne a dolgozók béréből. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tovabbra_is_beremelest_surgetnek_az_egeszsegugyben.600319 .html Mno.hu (HírTV)

Műtéteket kell elhalasztani emiatt (videóval) Műtéteket kell elhalasztaniuk a kórházaknak, mert kevés a vér. A hőség miatt az elmúlt napokban a szükséges vérkészítmény felét tudták csak levenni az ellátókban, mert elmaradtak az önkéntesek. Naponta átlagosan 1500 egységnyi vérre van szükség Magyarországon. Nyáron azonban ennek alig fele jön össze. Kevesebb a donor, pedig a hazai műtők biztonságos ellátásához heti tízezer embernek kellene vért adnia. „Mindenféleképpen konzultálunk a kórházakkal és ahol lehet, átütemeztetünk műtéteket vagy rangsorolunk, ki az, akinek sürgős, ki az, akinek nem sürgős. Ez mindig feszültség forrása, de úgy gondolom, hogy a munkatársak ezt a sokéves tapasztalatukkal már tudják kezelni” – mondta Jákó Kinga, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója. Az országban 23 helyen működik vérellátó szolgálat, ezek azonban rossz állapotban vannak. A szegedit és a pécsit már felújították, most újabb 3 városban, Miskolcon, Tatabányán és Debrecenben korszerűsítik a szolgálatot. „Nagyon vegyes a kép, mint Magyarországon mindenben. Azt gondolom, a legfontosabb az, hogy most közel 3 milliárd forint értékben újulnak meg ezek a helyek, ami azért is fontos, mert a véradás élménye ezeken a helyeken javulni fog” – fogalmazott Ónody-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója. A levett vér eltarthatósága korlátos, a vörösvérsejt-készítmény öt hétig használható fel. Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója szerint Magyarországon a tárolt vér három százaléka lesz selejt, ami európai viszonylatban jónak számít. A videó a linkre kattintva tekinthető meg http://mno.hu/ahirtvhirei/muteteket-kell-elhalasztani-emiatt-1294572


–6–

Népszava online

Harcos rezidensből háziorvos Mindenkinek meg kell vívnia a maga harcát – így látja Papp Magor, aki örül annak, hogy a rezidens ösztöndíj után a fiatal szakorvosok most induló bérkiegészítésével lassan beérnek azok a változások, amelyekért még a Magyar Rezidens Szövetség elnökeként küzdött. Az ő szakmai vezetésével működő, praxisközösségekre épülő modellprogram pedig a fejlesztés egyik lehetséges irányaként megjelent az alapellátási törvényben is. - Egy korosztály számára Papp Magor neve a Rezidens Szövetség eddigi legharcosabb időszakával kötődik össze. Maradt még ebből a korszakból valami az életében? - 2008 óta dolgozom orvosként, négy éve háziorvosként. Ma sokkal csendesebbek a hétköznapjaim, de azóta is hálás vagyok a pácienseimnek és a kollégáimnak, hogy sokszor türelmesek voltak, amikor váratlanul csörgött a telefonom vagy forgatócsoportok jelentek meg a rendelésemen. - 2013 májusáig volt a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, utcára vitt több ezer fiatal orvost és egyetemistát, hogy az induló béreket megemeljék. Ma újra a megélhetésért tüntetnek egészségügyi dolgozók. Nem változott semmi? - Fontos eredményeket értünk el, például a fiatal orvosok megélhetését sikerült könnyebbé tenni. 2008-ban 90 ezer forintot kaptam rezidensként, ma a Markusovszky-ösztöndíjjal együtt egy hiányszakmában induló fiatal orvos 250-300 ezer forint nettót visz haza, ami a mai magyar munkaerőpiacon jelentősnek számít. - A rezidens ösztöndíjat most követi csak a fiatal szakorvosok bérkiegészítése, de a középgeneráció még mindig nem kap ezekhez igazodó béremelést. Lassan halad a bérrendezés. - Elvándorlás szempontjából a legsérülékenyebb csoport a fiatal orvosoké. Aki nem sokkal a diploma vagy a szakvizsga megszerzése után megy el, többnyire nem jön vissza, ezért kellett ezen a ponton beavatkozni először. Ezen logika mentén kezdődik el a fiatal szakorvosok idén júliustól induló bruttó 151 ezer forintos bérkiegészítése is. Az utóbbi években az alapellátás finanszírozása közel 40 százalékkal emelkedett, a szakellátásban dolgozó orvosok is kaptak bruttó 105 ezer forintos emelést, kismértékben a szakdolgozók bére is nőtt. - Akkor csak a szakápolói bérekért tartja jogosnak a harcot? - Legégetőbb feladat a közalkalmazottként dolgozó szakorvosok és a szakdolgozók bérének a további rendezése. Szakmánként más-más típusú intézkedés szükséges és valóban kiemelt figyelmet érdemel az a több mint százezer szakdolgozó, akinek az elmúlt évtizedben alig-alig emelkedett a bére. - A szakdolgozói kamara megismételte a rezidensek akcióját, zárt ládában „letétbe helyeztek” szakdolgozói felmondásokat. Nincs új a nap alatt? - 2006-ban a lengyel orvos-szakszervezet folytatott ilyen módon sikeres nyomásgyakorlást, 2011-ben ezt tették a cseh, a szlovák és a magyar kollégák is, hogy a közvélemény figyelmét felkeltsék. Fontos jelezni, ha egy ágazat elért a teljesítőképessége határára. Ritkán kap egy terület "csak úgy" több pénzt, ezért az egészségügynek is meg kell harcolni a saját anyagi és társadalmi megbecsültségéért. 2011-ben a szakdolgozók nem akartak beszállni ebbe a küzdelembe, most úgy tűnik, elérkezettnek látják az időt. - Azoknak van igazuk, akik szerint Zombor Gábor államtitkár pozícióit erősítik az utcai demonstrációk? - A nyomásgyakorlás mindig kétélű fegyver, attól nemcsak az államtitkár helyzete erősödhet vagy gyengülhet, de sajnos kockán forog a betegellátás biztonsága és a dolgozók megélhetése is. Kétségtelen, hogy a szakdolgozók vannak a legnehezebb helyzetben, legtöbben két-három munkahelyről szedik össze a szűkös megélhetéshez elegendő pénzt, kevés a szabadidejük, gyakran fáradtak. Ez korai kiégéshez vezethet. Ez a helyzet azzal is enyhíthető, ha változtatunk az ellátórendszer belső szerkezetén, ha az alapellátás erősítésével kevesebb terhelést hagyunk a szakellátásra és a kórházakra. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–7–

- Mindjárt eljutunk az alapellátási modellprogramig, de előtte árulja el, hogy miért akart háziorvos lenni? - Számomra ez a leginkább emberközeli orvosi munka, ahol éveken át ugyanazokkal a kliensekkel lehet kapcsolatot tartani. A feladat szakmailag is szerteágazó, hiszen a páciensek a legkülönbözőbb panaszokkal fordulnak hozzám. Új minőséget teremt az, hogy a modellprogram praxisközösségeiben a háziorvosok végre érdemben foglalkozhatnak a betegségek megelőzésével is és aktívan közreműködhetnek abban, hogy az emberek egészségesebbé váljanak. - Ez egy idealizált világ, ami távol van a mai magyar valóságtól. - Ma még valóban alig beszélhetünk prevencióról, de épp ezért kezdtem a gyógyítás mellett ennek a területnek a megújításával is foglalkozni. - Milyen bajokra keresi a választ a Svájci Hozzájárulás modellje, amelynek a szakmai vezetője? - Együtt kell választ találjunk arra, hogyan válhat egészségesebbé a lakosság, milyen szolgáltatásokat érdemes az alapellátás színterén nyújtani, és hogy oldjuk meg a szakma elöregedésének kérdését. A gyógytornász rendszeres foglalkoztatása például azt jelenti, hogy már a rizikó felfedezésekor el lehet hozzá küldeni a pácienst, amivel megelőzhető fizikai állapotának romlása, megmarad a munkavégző képessége, nem romlik az életminősége. Ebben a szellemben dolgozni teljesen más, mint csupán betegségeket kezelni. Ez új szakmai kihívás, a többi szakember segítsége pedig azt jelenti, hogy mindenki folyamatosan tanul a másiktól. - Szakmai konferenciákon egyre többször kerül szóba, hogy mit lehetne tenni az orvosok korai elfásulása, kiégése ellen, ráadásul a háziorvosok ma nagyon magányosan dolgoznak, nem kapnak szakmai segítséget, ha addig nem tapasztalt bajjal szembesülnek. Ezen segít a praxisközösség? - A motiváló környezet valóban jót tesz a dolgozók lelki egészségének is. A négy praxisközösségben azt tapasztaljuk, hogy a végeken eddig magányosan dolgozó kollégák elkezdtek csapatmunkában gondolkodni, havonta legalább egyszer leülnek és közösen megbeszélik az átlagostól eltérő eseteket a többi orvossal, gyógytornásszal, dietetikussal, pszichológussal, népegészségügyi szakemberrel. A kórházi orvosok naponta vesznek részt referáló értekezleteken, de a háziorvosnak eddig nem volt módja arra, hogy megbeszélje az ellátással kapcsolatos kérdéseit, sőt, a kártyapénzre alapozó finanszírozási rendszerben egymás konkurenciái az orvosok, ami tovább nehezítette az együttműködést. A modellkísérlet az együttműködésre épít, a praxisközösségek többletforrásért cserébe közös többletfeladatok ellátására szerződnek. - Most az új szakemberek foglalkoztatását 85 százalékban a svájci, 15 százalékban a magyar állam finanszírozza, de mi lesz, ha lezárul a projekt? - Szakpolitikai döntést kell hozni a hazai alapellátás irányáról. A nemrég elfogadott alapellátási törvényben már megjelent a praxisközösség, mint lehetséges fejlesztési irány, de egyértelmű, hogy többletforrás szükséges ehhez a munkához, hiszen a prevenciót eddig nem árazta be az OEP, tehát majd új logika szerint kell finanszírozni az ellátórendszert. Nagy nyugati biztosítótársaságok már finanszírozzák a megelőzést, mert jó befektetésnek tartják, ha minél tovább maradunk egészségesek. Ez persze hosszú távú gondolkodást igényel, mert az első eredmény is csak néhány év után látszik, komoly változás pedig 5-10 év után. - A modellkísérletnek mennyi ideje van még? - 2012 nyarán kezdődött és egy év múlva fejeződik be a munka. Az első évben főleg módszertani fejlesztés, oktatás történt, ezt követően, 2013 őszén indult el a gyakorlati megvalósítás. A program egyik legfőbb sikere az, hogy az érintett hátrányos helyzetű térségekben, a leghátrányosabb helyzetű lakosság körében, ahol esetenként orvoshoz is csak súlyos panaszokkal fordultak, a lakosság fele már elment az egészségi állapot felmérésre.


–8–

- Az, hogy majd az önkormányzatok egészségterveket készítenek a településnek, nem jelenthet gondot, egy hivatal mindent megcsinál. De hogy egyéni egészségterveket készítsenek ezekben a falvakban az iskolázatlan, munkanélküli embereknek, nagyon meseszerűnek hangzik. - Mindenkinek készítünk egyéni rizikófelmérést, ami alapján a klienseink tisztában lesznek a saját betegség-kockázataikkal. Megtanítjuk nekik, miképpen lehet csökkenteni ezt a rizikót, segítünk például a mozgásszegény életmód, a túlsúly, vagy a dohányzás leküzdésében. Ma már nem kell győzködni az embereket, maguktól jönnek. A jó példa ragadós, ha a szomszédnak segített a gyógytorna, akkor ő is meg akarja próbálni. - A leghátrányosabb körzetekben azért az egészséges életmód, táplálkozás nem csak elhatározás kérdése. Ha a kenyérre is alig futja, miből vegyen válogatott táplálékot? - A gyógytorna gyakorlatokat megtanulni, és otthon végezni nem pénzkérdés. Ha sikerül megtalálni a közös nyelvet, és a kliens megérti, hogy ez neki miért hasznos, akkor onnan már csak egy lépés és sikerélményt szerez. Hiszen ha nem fáj többé a dereka, akkor tudja, hogy ehhez a sikerhez aktívan ő is hozzájárult. - Civilek eddig is csináltak hasonlókat, együttműködnek velük? - 66 civil szervezettel és önkormányzattal kötöttünk együttműködési szerződést. Az önkormányzatok helyiségeket adnak, a civilek tudják, kiket kell megszólítani, hogy megmozduljon a falu. - Ki szervezi ezt a száz szálon futó munkát? - Egy-egy kiváló népegészségügyi koordinátor dolgozik a praxisközösségekben. Ők egyetemet végzett prevenciós szakemberek. A modell kiterjesztéséhez részben rendelkezésre állnak a szakdolgozók, részben újak képzésével 10 év alatt fokozatosan fel lehet tölteni a praxisközösségeket. - Megüresedő praxisok pótlására is megoldást kínál? - A praxisközösség működtetésében a részvétel önkéntes. Ugyanakkor nemcsak a már bent lévő orvosokat szolgálja, hanem minőségi szakképző hellyé is válhat, ahol a rezidensek - a kliensek és a maguk számára is - védett környezetben segíthetik az ellátást. Jelenleg 300 betöltetlen körzet van az országban. Figyelembe véve a háziorvosi korfát, ha öt év múlva a hiány nem lesz ennek a többszöröse, már az is sikernek tekinthető. Mi is keresünk új kollégát: 74 évesen most ment nyugdíjba az egyik jászkiséri kolléganő, az ő helyére lehet jelentkezni. Az ide jelentkező új háziorvos bekapcsolódhat a modellprogramba is. - Ön Pesten, a praxisközösségek vidéken. Mi a dolga ebben a rendszerben? - 2012 őszén, a program indulását követően keresett meg az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója és kért fel a program irányítására. Mivel magam is háziorvos vagyok és 2009 óta rendszeresen végeztem az alapellátás megreformálását célzó szakértői munkát, ezért a feladatot testhezállónak éreztem. Szakmai vezetőként kilenc konzorciumi partnerrel, kilenc munkacsoporttal tartom a kapcsolatot, továbbá segítem a négy praxisközösség működését. A tapasztalatokat rendszeresen továbbítjuk a politikai döntéshozókhoz. - Mi lesz, ha vége a kísérletnek? Vannak szakpolitikai ambíciói? - Jobban el tudom magam képzelni egy praxisban, ami mellett jut elég idő a családomra is. Az utóbbi kilenc évben négy párt öt egészségügyi vezetőjével dolgoztam együtt így, vagy úgy, és egyikük bőrébe se bújnék szívesen. Amíg szakmai segítséget tudok adni, a mostanihoz hasonló munkát örömmel végzek később is. Sérülékeny az ágazat: elöregedtek a háziorvosok, nagy a munkaterhelés és még mindig alacsonyak a fizetések. Nem lehet hátradőlni. A szakdolgozói megmozdulásokból is látszik, hogy a terület további forrást igényel és újra kell gondolni az ellátás struktúráját is. A politika és a szakmai szervezetek közös felelőssége, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre. http://nepszava.hu/cikk/1063023-harcos-rezidensbol-haziorvos/


–9–

weborvos.hu

Zombor: kiegyenlítődnek a régiós különbségek A balassagyarmati kórház modernizálása 1,78 milliárd forintból valósulhat meg. Magyarországon az egészségügyi dolgozók eltérő feltételek mellett végzik munkájukat, de az intézményi fejlesztéseknek köszönhetően ezek kiegyenlítődnek a jövőben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön, Balassagyarmaton. Zombor Gábor a Dr. Kenessey Albert Kórház struktúrájának modernizálását célzó, 1 milliárd 780 millió forintból megvalósuló beruházás alapkőletételén közölte: Magyarországon különösen nehéz helyzetbe kerültek a kórházak az elmúlt időszakban, vannak olyan nagy intézmények, amelyekben az elmúlt évtizedekben nem történt jelentősebb felújítás. Hozzátette: az elmúlt években az uniós forrásoknak köszönhetően több pénzt sikerült az egészségügyi intézmények fejlesztésére fordítani, mint az azt megelőző húsz év alatt. Ennek köszönhetően a két nagy Nógrád megyei kórház, a balassagyarmati és a salgótarjáni is megújulhat. Zombor Gábor elmondta: bízik abban is, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően rövidesen kiegyenlítődnek a régiós különbségek, a hivatásukat nehéz körülmények között végző egészségügyi dolgozók azonos feltételek mellett dolgozhatnak az emberekért. Szabó Géza, a balassagyarmati kórház igazgatója elmondta: a megújuló intézménybe a szabad orvosválasztás jogát gyakorolva szlovákiai betegeket is várnak, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Ezzel együtt a Nógrád megyei ellátás koncepciójával összhangban működnek. Kiemelte, hogy a projektnek köszönhetően hatékonyabbá válik mind az orvosszakmai, mind a gazdasági működés, javulnak a betegellátás feltételei, nő a szervezettség, fejlődik a hospice-ellátás. Az ápolási tevékenység minősége sokat korszerűsödik, mert ezen a téren - mint fogalmazott - 18-19. századi viszonyok uralkodtak eddig. Balla Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette: Nógrád domborzati viszonyai, a közlekedés útvonalai miatt alapvető az igény arra, hogy két nagy és jól felszerelt kórház működjön a megyében, így a betegek könnyebben eljuthatnak az intézményekbe. Az uniós támogatásból megvalósuló beruházás befejezési határideje 2015. október 31. http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/zombor_kiegyenlitodnek_a_regios_kulonbsegek/224596/ minap.hu

Több mint tízezren tértek be az Egészségfejlesztési irodába (videóval) Két évvel ezelőtt jött létre az Egészségfejlesztési Iroda a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, 124 millió forintos támogatással. Több mint tízezer lakos vette igénybe a klubfoglalkozásokat, a tanácsadásokat és a szűrőnapokat, amiknek célja a megelőzés. Sokat beszélünk az egészségmegőrzésről vagy a betegségek megelőzéséről. Két évvel ezelőtt a Miskolci Semmelweis Kórházban nyílt egy Egészségfejlesztési Iroda, ahol állapotfelmérést végeznek első körben. Céljuk felhívni a figyelmet bizonyos betegségek kialakulási kockázataira, és értesíteni a pácienst olyan betegség meglétéről, amiről esetleg még nem is tud. Kiemelten foglalkoznak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel, daganatos, emésztőszervi és légzőszervi bajokkal. Mindezeket csökkenteni szeretnék a lakosság körében, ezért különböző programokat indítottak el.


– 10 –

– Ötvenkilenc ilyen irodát hoztak létre országszerte, a megyében négy van, egy nálunk, a kórház területén – mondta Tiba Sándor, a MISEK főigazgatója. – Több mint 264 ezer lakos tartozik hozzánk. Nagy az érdeklődés az iroda iránt. Sokkal nagyobb, mint amire számítottunk. Az iroda körülbelül hétezer-hatszáz látogatót tervezett a két évre, ennek ellenére tízezerkilencszázhatvanan jelentek meg, akik kitöltötték a betegségekre vonatkozó kérdőívet. Így ők regisztrált páciensek. Rajtuk kívül pedig nagyon sokan vettek részt az egészségnapokon és a kitelepült szűrőnapokon. Ez utóbbiak egyedülállóak, hiszen olyan munkahelyekre is eljut a szűrőbusz, ahol nagy igénye lenne az aktív korosztálynak a szűrésre, de munkaidejük miatt kevéssé jutnak el ezekre. – Nagyon megérte létrehozni az irodát, mert nagyon sok eredményt tudunk felmutatni – mondta Kató-Nagy Szilvia projektmenedzser. – Számos klubfoglalkozás résztvevőjénél, vagy egyéb programokat látogatóknál tapasztaltunk életmódváltozást, például jelentősen fogytak a súlyukból vagy leszoktak a dohányzásról. A program fontos része még a drog- és az alkoholfogyasztás visszaszorítása. Az iroda és működése 124 millió forintos támogatásból valósult meg. Az állapotfelméréshez szükséges eszközöket is ebből finanszírozták. Így vettek vérnyomásmérőt, vércukor- és koleszterinszint-mérőt, különböző mérlegeket, továbbá olyan eszközöket, amik kimutatják a testzsírszázalékot vagy testtömegszázalékot. Két konditermet rendeztek be, ahol rendszeresen tartanak edzéseket. Az EMMI idén több mint kétmillió forintos támogatást ígért irodánként, így az üzemeltetők bíznak abban, hogy további három éven át tudják majd működtetni az Egészségfejlesztő Irodát, hogy az orvosok válláról levegyenek egy kis terhet. http://minap.hu/cikkek/tobb-mint-tizezren-tertek-be-az-egeszsegfejlesztesi-irodaba index.hu

Csak arról dönthetsz, hogy csinálod végig Évente 250 család néz szembe azzal az elképesztően nehéz helyzettel a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának koraszülött intenzív osztályán, hogy a várva várt kisbaba a kijelölt idő előtt jóval egyszer csak kirobban az életbe, pontosabban az élet és a halál közti nagyon vékony mezsgyére. Ez a helyzet hatalmas tehertétel az önváddal, gyásszal, szégyennel küzdő anyának, a magát tehetetlennek érző apának és a heteken, hónapokon át az életéért küzdő, elképzelhetetlenül apró kisbabának is. Az osztályra belépve mégis inkább valamiféle békességet érez az ember, és rögtön egyértelmű, hogy a Honvédkórház koraszülött intenzív részlege (PIC) a magyar egészségügy egy nagyon különleges szigete. Nemcsak a hihetetlenül modern és profi, nyugati mintára fejlesztett eszközpark miatt, hanem azért is, mert az osztályon dolgozó orvosokkal, nővérekkel és persze a szülőkkel beszélgetve az derült ki, hogy itt mindenki egymással versengve szereti a pácienseket, a szülőket pedig nem egy szükséges rosszként, hanem partnerként kezelik, megengedve nekik, hogy tevékenyen részt vegyenek az ápolásban. A koraszülöttosztályon egy kisfiú, Dani és a szülei sorsának alakulását követtük négy hónapon keresztül, Dani háromhetes korától a hazaengedéséig. „Zsoltival az interneten ismerkedtünk meg, és 10 év együttélés után döntöttünk úgy, hogy gyereket szeretnénk” – így kezdődött Zsolti és Hajni története, aminek folytatásaként most, 12 évvel később a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályán (PIC) az inkubátor mellett állva együtt izgulnak azon, hogy Dani, a 24. hétre született kisfiuk rendesen veszi-e a levegőt. Kevés rosszabb dolog történhet egy gyereket váró párral, mint hogy a baba alig túl a terhesség felén egyszer csak megállíthatatlanul kirobban az életbe, pontosabban inkább valahova az élet és halál közti H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

– 11 –

nagyon vékony mezsgyére. Hajni és Zsolti azonban mégis széles mosollyal fogadott, amikor először találkoztunk, és energikusan magyarázták, mi mit jelent a Danit figyelő monitoron. Mint mondták, az, hogy sikerült megőrizniük valamiféle derűt, részben annak is köszönhető, hogy – bármennyire furcsa is ezt mondani egy egészségügyi intézményről – a Honvéd PIC-en egyszerűen jó lenni. „Azt érezzük, hogy az orvosok úgy kezelik Danit és a többi kisbabát, mintha az ő gyerekük is lenne, nem csak egy páciens. Úgy érnek hozzá, úgy becézgetik, úgy szeretik” – mondták. A 720 grammal született, elképzelhetetlenül apró Danival már élete első heteiben több rossz dolog történt, mint másokkal évtizedek alatt, és nem csak azért, mert a születése után rögtön újra kellett éleszteni, vagy mert akármennyire is non-invazív módszereket használ a Honvéd PIC, a kis teste tele van csövekkel. Dani ugyanis néhány nappal a születése után elveszítette az ikertestvérét, Gergőt. „Amikor megtudtuk, hogy ikreket várok, teljesen sokkolódtunk; azt sem tudom, hogyan jutottam haza a rendelőből. Volt már egy korábbi terhességem is, akkor a 17. héten beindult a szülés, és nem lehetett már leállítani. Mint kiderült, nyitott a méhszájam, és ez problémákat okoz. Rettenetesen aggódtam, hogy ha egy gyereket nem tudtam kihordani, mi lesz kettővel” – mesélte Hajni, aki veszélyeztetett terhesként az elejétől kezdve otthon pihent. „Valami csoda folytán a méhszájam nagyon jól tartotta magát, egészen a 24. hétig, amikor egy éjjel, miközben aludtam, beindult szülés. Körülbelül két óra múlva az ikrek már egy-egy inkubátorban feküdtek.” „Az olyan akut koraszülés, mint ami Dani anyukájával történt, nagyon ritka. Sokkal gyakoribb az, hogy beindulnak a fájások, kinyílik a méhszáj, sőt, még a víz is elfolyik, de a szülés még elhalasztható legalább addig – 48 óráig –, hogy az anyának beadott szteroiddal a magzat tüdejét jelentősen »érleljük«. Már persze ha az orvosok beadják az anyának a szteroidot” – mondta dr. Bodrogi Eszter, a PIC vezetőhelyettese, aki Nádor Csaba osztályvezetővel együtt évek óta harcol azért, hogy a 35. hét előtt szülő nők minden magyar kórházban megkapják a magzat túlélési esélyeit 30-40 százalékkal javító szteroidot. Néhány hónappal ezelőtt annak örültek, hogy az erre rászoruló nőknek már az 50 százaléka kapott szteroidot. Az Európai Unióban ez az arány 85-90 százalék. De nemcsak a szteroid a vesszőparipájuk, hanem minden gyerek- és családközpontú módszer alkalmazása és terjesztése a hazai koraszülött-ellátásban. Ezeket a módszereket Bodrogi Eszter a Londonban töltött évei alatt leste el, és rengeteg konfliktust felvállalva vezették be az osztályon. Ilyen módszer, alapelv például, hogy a szülők egy kóddal bármikor bemehetnek az osztályra, és bármennyi időt a gyerekükkel tölthetnek, részt vehetnek az ápolásában, és ha stabil az állapota, kenguruzhatnak vele, azaz a mellkasukra tehetik. Vagy az, hogy a babákat non-invazív módszerrel, tehát nem lélegeztető-, hanem cPAP géppel lélegeztetik, amely csak könnyíti a légzést, így a babáknak maguknak is meg kell dolgozniuk a levegőért. „Ezek közül soknak megvoltak már a kezdeményei az osztályon és az országban is. Tehát semmi nagyon újat, de végletesen a non-invazív megoldások felé haladó trendet hoztam, illetve egy szakmai know-how-t és annak a szigorú számonkérését. Csaba pedig tartotta a hátát az emiatt kialakuló szakmai konfliktusokban a nővérek és szülészek felé” – mondta Bodrogi Eszter. „Néha arról álmodom, hogy szülök, és felsír a gyerek. Kétszer szültem, de ilyen élményem még egyszer sem volt – mondta Hajni. – Azon gondolkoztam az egyik nap, hogy én itt sajnálom magam, és tépelődöm, hogy miért velem történik mindez, amikor lehet, hogy az az egész Daniról szól, hogy neki van valamilyen feladata ezzel az életben, neki kell ezzel megküzdeni. És nagyon jól csinálja ezt a küzdelmet, már most is nagyon erős.” „A legnehezebb feladat a nővérek átállítása volt az új szemléletre. Ez nem meglepő, hiszen a magyar nővérek nem tanulnak külföldön, nem utaznak, így nem látják a jó példákat, ezért az orvosoknak kell velük elhitetni, hogy jó, amit csinálnak. Ez nem könnyű feladat, főleg, ha már 20-30 év rutinjuk van más módszerekkel. Nekem több nővér is mondta, amikor elkezdtük a cPAP-ot használni, hogy zöldségeket fogunk nevelni, oxigénhiányosak lesznek a gyerekek, és soha nem fognak tudni megmozdulni se” – mesélte Bodrogi Eszter. A PIC ezért aztán tanulmányutakat is szervezett a


– 12 –

nővéreknek: ketten voltak Londonban egy napot, ketten pedig Berlinben. „Ők feltétlen hívek lettek, mert a gyakorlatban látták, hogyan működnek a módszerek” – mondta a doktornő. „Nekem a szülők állandó jelenlétét volt a legnehezebb megszokni az újítások közül. A pályám elején még úgy nézett ki a dolog, hogy volt egy egyórás látogatási idő, amikor a szülők hátratett kézzel álltak az inkubátor mellett, és nézték a gyereket. Most meg mindent úgy kell csinálni, hogy anya-apa minden mozdulatomat figyeli. Úgy megszúrni egy babát, hogy ott kukucskálnak a hónom alatt, hát, az nem könnyű” – mondta Csiki Andrea nővér. Az ápolónők és az orvosok kapcsolata egyébként – saját bevallásuk szerint – nagyon jó az osztályon. Amikor az ápolónők úgy érezték, az orvosok nem értik eléggé, hogy mennyi munkát jelent a részükről az, hogy minden flottul menjen az osztályon, fordított napot kértek, és az orvosok bele is mentek, hogy egy napig ők lássák el az ápolási feladatokat. A munkaidő vége előtt három órával állítólag már csak arra volt erejük, hogy elnyúljanak a nővérpulton. Hajninak kezdetben az is nehézséget jelentett, hogy nem tudta, hogyan tudna ebben a küzdelemben segíteni Daninak, aki ott fekszik a sok a műszer között, és ha valami baja van, a nővéreknek és az orvosoknak kell ugraniuk, mert egy anyai érintés nem mindig elég. Aztán az első napokban megindult a teje, és Danit elkezdték az ő anyatejével táplálni egy szondán keresztül, mert az olyan kicsi babák, mint ő, még nem tudnak szopni, nincs meg hozzá a megfelelő izomzatuk. Tápszert viszont nem kaphatnak, ezért az első órákban, amíg az anya tejelválasztása be nem indul, az anyatejdonoroktól kapott tej tartja életben a babákat. „Az anyatej csodálatos találmány, mert úgy érzem, tehetek valamit Daniért, ráadásul egy nagyon fontos dolgot, mert az anyatej jelentősen növeli a túlélési esélyeit, és segít elkerülni egy csomó koraszülött bélbetegséget” – mondta Hajni, akinek kétóránként kellett fejnie, amíg Dani sok-sok hét után meg nem tanult szopizni. „Annyira érezzük a felénk áradó szeretet a PIC-en, hogy az már megrendítő. Én nem szeretem, ha egy pasi sír, de nem tudok mit csinálni, mert egyszerűen megrendít az, ahogy dolgoznak. Ha például bejönnek, leszidják Danit, hogy ugyan már, kisfiam, miért vagy megint rossz, miért nem veszel levegőt, és én annyira meghatódom, hogy ennyire törődnek vele, hogy elsírom magam” – mondta Zsolti. „Persze nem igazából szidják le, csak az vettük észre, hogy ha megdicsérik, rosszabbul lesz, ezért erre is elkezdtek figyelni az orvosok". Az különösen megérintette őt, hogy az apukát is ugyanannyira fontos szereplőnek tartják, mint az anyukát és a kisbabát. Bevonják a döntésekbe, megtanítják az ápolásra, és ő is a mellkasára veheti a kisbabát. „Emlékszem, hogy Dani apukája először nem akart kenguruzni, azt hiszem, tartott a dologtól, nem akart még jobban kötődni Danihoz, mert félt, hogy őt is elveszítik. Én voltam a Danihoz beosztott nővér, amikor először tettük rá őt Zsolt mellkasára. Hajni kérdezgette, hogy milyen volt, de csak tömören annyit mondott, hogy jó volt, hát milyen lett volna, és én láttam rajta, hogy majd hazamegy, lefekszik az ágyba, és akkor ott újra, sokszor át fogja élni ezt az élményt” – mesélte Andrea nővér. „Ha egy ilyen helyzetbe kerülsz, csak egy dologról dönthetsz már: arról, hogyan csinálod végig. Nem sírdogálhatsz folyton. Persze olyan is van, ma is elsírtam magam, ahogy ott álltam Dani fölött, mert eszembe jutott a kegyetlenül nehéz első hét, és eszembe jutott a Gergő. De azt gondolom, Daninak úgy tudunk segíteni a legtöbbet, ha pozitívak vagyunk, ezért mindenáron erre törekszünk. És tényleg vannak tök jó napjaink is, tudunk nevetni” – mondta Hajni, amikor arról kérdeztem, hogy csinálja, hogy minden találkozásunkkor széles mosoly van az arcán, ugratják egymást Zsoltival, és kuncognak a sztorijaikon. „Gergő halálát nagyon mélyre le kellett zárni magunkban, hogy legalább átmenetileg tovább tudjunk lépni. Ezzel lesz még lelki munkánk, sok, és biztos, hogy fogunk egy nagyot sírni, ha egyszer hazamegyünk” – tette hozzá Zsolt. Zsolt és Hajni az ápolónők szerint nagyon jó párost alkotott a legnehezebb napokban is, Hajni aggodalmát Zsolt racionalitása ellensúlyozta, és ha ez egyikük épp szomorúbb volt, a másikuk tartotta benne a lelket.


– 13 –

A Honvéd PIC egyik legjobb találmánya a szoros utánkövetés: az itt kezelt kisbabákkal rendszeres időközönként járnak a szülők vizsgálatokra, hiszen az orvosok csak így tudják meg, hogy jó volt-e, amit csináltak, elég volt-e ahhoz, hogy az extrém koraszülöttek felnőve tudjanak járni, focizzanak, és ügyesek legyenek az iskolában. De az utánkövetés nem merül ki ezekben a vizsgálatokban. Vannak, akik mindig beköszönnek, ha arra járnak, vannak, akik annyira összebarátkoztak az osztályon töltött idő alatt, hogy együtt ünneplik a gyerekek szülinapját, és ilyenkor mindig benéznek a kórházba is, és van egy havonta összegyűlő babaklub is, ahova az éppen az osztályon lévő anyák is csatlakoznak. Hajni az első ilyen alkalmon felváltva zokogott és nevetett, annyira jó volt neki látni, hogy azok a gyerekek, akik egykor 600 grammosan ugyanott feküdtek, ahol Dani, szétszedik a termet. Az utánkövetés a nővéreknek is nagyon sokat segít, szerintük ezért is van, hogy nem égnek ki. „Régebben egy olyan helyen dolgoztam, ahol, miután a gyerekeket már nem kellett légeztetni, átvitték őket egy másik osztályra. Ezért mindig csak a súlyos állapotban lévő babákat láttuk, sosem kaptuk meg annak az örömét, hogy látjuk őket maguktól lélegezni, maguktól enni és kikerekedni. Itt egyrészt van egy nem intenzív részleg, ahová azok a babák kerülnek, akiknek lényegében már csak nőniük kell, másrészt visszajönnek a gyerekek, amit tényleg csodálatos látni” – mondta Csáki Csilla nővér. Egy koraszülött baba szüleinek lenni nemcsak azért nehéz, mert heteken vagy akár hónapokon át aggódni kell a baba életéért, hanem azért is, mert nagyon nehéz elfogadni, hogy a szülés nem úgy alakult, ahogyan eltervezték, és hogy miközben az ember Facebook-fala tele van a rózsaszín újszülöttek képeivel, addig egy kis koraszülött távol áll az ilyen szépségnormáktól. Sokan egyenesen egyenlőségjelet tesznek a sérült és a koraszülött közé, pedig a koraszülöttek többsége egészséges kisgyerek lesz. És persze ott van az önvád is: az anyák emésztik magukat, hogy miért nem tudták végig kihordani a gyereküket, mit kellett volna jobban vagy máshogy csinálni. „Sokszor meg kell tanítanunk az anyukákat elfogadni, hogy koraszülött a gyerekük, hogy ezeket a babákat is szeretni kell" – mondta Csáki Csilla. Azzal próbálunk segíteni nekik, hogy mi elfogadóak vagyunk, nem vádaskodunk, elfogadjuk az első perctől, azt, ami adatott. Ha 500 grammos a kisbaba, akkor az 500 grammossal tesszük azt, amit tennünk kell, és ezáltal az anyukák is megértik, hogy ezt a gyereket ugyanúgy kell szeretni, mint egy 3200 grammal születő, gömbölyű, makk egészséges kisbabát” „Az az egészen különleges az ittlétben, hogy az orvosokkal együtt hozhatjuk meg a döntéseket, sőt, tulajdonképpen mi hozzuk a döntéseket” – mondta Zsolt, mire Hajni elmesélte, hogy aznap éppen azt a nehéz döntés kellett meghozniuk, hogy kivegyék Danit egy kicsit kenguruzni vagy ne. Máskor ez nem is kérdés, de Dani éppen kicsit rosszabbul volt, újra lélegeztetőgépre került. Az ügyeletes doktornők elmondták a pró és kontra érveket – a kenguruzás jó a baba pszichéjének, idegrendszerének, hőháztartásának, de ha instabil az állapota, akkor a nyugalom is legalább ennyire fontos – Hajniéknak pedig dönteni kellett. „Ez egyszerre jó és nehéz. A válaszom természetesen minden ilyen kérdésben az lenne, hogy csináljuk, ami jó a Daninak, de senki nem tudja mindig pontosan, hogy melyik választás lenne a jobb.” A legnehezebb döntést Gergővel kapcsolatban kellett hozniuk: újraélesszék-e még egyszer az orvosok, ha meghal. Gergő akkor már nagyon rosszul volt, erős fájdalmai voltak, amit csak morfinnal lehetett csillapítani, és legfeljebb órákra lehetett volna meghosszabbítani az életét, de Hajniék úgy döntöttek, nem akarják még több szenvedésnek kitenni őt. A koraszülött-ellátásban – mint minden betegellátásban – nagyon sok múlik a „pácienseken” is, mert van az a pont, amikor az orvosok már nem tudnak tenni semmit, és csak a babákon múlik, hogy túlélik-e. „Elképesztően erősen tudnak küzdeni, és ez a küzdőhajlam felnőttkorukra is megmarad. A problémáikat is sokkal jobban tudják súlyozni a felnőtt koraszülöttek” – mondta Schill Bea doktornő, az osztály egyik orvosa.


– 14 –

„Nagyon szépen csináljuk azt, amikor el kell engedni valakit. Már 20-30 éve dolgozom intenzív osztályon, de ez a legemberségesebb, legtisztább módszer, amit láttam. A halál a legtöbbször nem váratlanul történik, hanem egy folyamat. Készülni tudnak rá a szülők, és a legtöbben ott szeretnének lenni a babájukkal, szeretnék őt kivenni az inkubátorból és a karjukban tartani. Ha meghal egy baba, utána az egész osztály elcsendesedik, nemcsak aktuális műszak, hanem a következő is” – mondta Csilla nővér, egy másik ápolónő, Ildikó pedig hozzátette, hogy így nekik is könnyebb feldolgozni, mert szépen halnak meg a babák, és abban a rövid időben, ami megadatik nekik, a lehető legtöbbet lehetnek a szüleikkel. Azok az anyák, akiknek az osztályon van a kisbabájuk, lényegében sosem mennek a haza kórházból. Kapnak egy ágyat a terhespatológián, és ott alszanak. Hazamehetnének, az orvosok, nővérek küldik is őket, hogy menjenek, pihenjenek végre, de a legtöbben nem tudják ott hagyni a babájukat még egy éjszakányi időre sem. Hajni is csak néhányszor ment haza, és olyankor is volt, hogy majdnem elindult vissza, mert valami történt, akár csak annyi, hogy Dani végre lekerült a lélegeztetőgépről, és ezért életében először előbukkant az arca a maszk mögül. A kórházban a nők ezért szinte teljesen izoláltak, látogatót csak az aulában fogadhatnak. Az osztályra sokáig a nagyszülők sem mehettek be, de éppen a Danit meglátogató nagymama nyomán ma már általános, hogy a nagyobb, hazamenetelre készülő babákhoz jöhetnek nagyszülők. Mivel sokan heteket, hónapokat töltenek a PIC-en, az anyák közti kapcsolat nagyon szorossá válik. Erőt merítenek egymás történeteiből, támogatják egymást a nehezebb időszakokban, akiknek már nagyobb a babájuk, elmondják, hogy ők hogyan estek át mindezen. A szociális élet fő színtere a fejőszoba – amit inkább fonóként emlegetnek -, ahová kétóránként járnak az anyák. Hajni szerint itt általában elég jó a hangulat, néha akkorákat nevetnek, hogy a folyosón várakozó apukák is hallják. „A szülőknek azt is nagyon nehéz feldolgozni, ha gyerekük már nincs életveszélyben. Ez egy verkli, és nehéz leállítani. Az anyák akkor sem tágítanak a gyerek mellől, ha már teljesen stabil, és ettől kimerülnek, testileg és lelkileg is. Az osztályon ráadásul sajnos nincs pszichológus, akivel beszélni tudnának, mi vagy a nővérek pedig hiába vagyunk tapasztaltak ezen téren, nem tudjuk feltétlenül biztosítani a szükséges lelki segítséget” – magyarázta Schill Bea. Az átállás az életveszélyről a növekedési szakaszra azért is nehéz, mert a gyerekek lekerülnek a monitorokról, és nincsenek ott többé a számok, hogy jelezzék, minden rendben van-e, ezért a szülők sokszor elvesztik a talajt. „Az első napokban halálra rémítettek a műszerek, minden sípolt és villogott, azt sem tudtuk, mi van. Aztán az egyik orvos, Ábel doki elmagyarázta, hogy ne a műszereket figyeljük, hanem az orvosok arcát, és mozdulatait. Ha ők aggódnak és rohannak, na akkor van baj. Így nekünk a monitortalanság megszokása sem volt nehéz” – mesélte Hajni. „A koraszülésről az emberek hajlamosak azt hinni, hogy ez nem az ő problémájuk, mert fehér a bőrük, sok a diplomájuk, és egészségesen élnek. Pedig ez nem jelent semmit, a koraszülés bárkivel megtörténhet, és azt sem mondhatom, hogy az osztályon többségében vannak a szegényebb, iskolázatlanabb, egészségtelen életmódot élő nők – mondta Nádor Csaba. – Ha meg tudnánk mondani, mitől lesz a koraszülött, azért Nobel-díj és rengeteg pénz járna.” Magyarországon kiemelkedően magas, 9 százalék körüli a koraszülések aránya. Ez nyolcezer koraszülöttet jelent évente, közülük körülbelül 1100-1200 születik 1500 gramm alatti testsúllyal. A Honvédkórház PIC részlegén egy évben 230-270 koraszülöttet látnak el, ebből körülbelül nyolcvan az 1500 gramm alatti baba. Danit 104 nap után engedték haza a kórházból, de néhány héttel később még vissza kellett jönnie, mert a koraszülöttek megszokott szembetegsége őt sem kímélte, és műteni kellett. Ehhez el kellett altatni, a szervezete összeomlott, és lényegében még egyszer meghalt, de ma már teljesen jól van, boldogan hízik otthon, és a szeme is teljesen meggyógyult. A gyerekszobában a biztonság kedvéért ott áll egy oxigénpalack, de Hajniék azt mondják, szerencsére csak dísznek használják.


– 15 –

Hajninak és Zsoltinak nehéz volt ott hagyni az osztályt, annyira megszerették az ott dolgozókat és az ott dolgozók is őket. „Eszter doki nénivel most is napi kapcsolatban vagyok, minden apró problémát megbeszélünk. Az ápolónők közül többen voltak már látogatni, és azt is felajánlották, hagyjam ott Danit az osztályon bármikor, ha szeretnék elmenni fodrászhoz, vagy valami hasonló” – mesélte Hajni, aki a többi anyával is tartja kapcsolatot. Ahogyan az osztályon a fejőszobában beszéltek, most is mindig szoptatási időben rezeg a telefon, jönnek az üzenetek, hogy kinek mennyit evett a babája, és megy a tanakodás arról, mennyi is lenne az ideális. http://index.hu/nagykep/2015/07/09/dani_honved_korhaz_pic_koraszulott_intenziv/ veol.hu

Milliárdos fejlesztés a Csolnoky Ferenc Kórházban https://veol.hu/hirek/milliardos-fejlesztes-a-cholnoky-ferenc-korhazban-1712369 Weborvos.hu

Nyári gyermekfelügyelet az Orosházi Kórházban A szakrendelő intézet harmadik emeletén a nagytárgyaló tágas előterét vehették birtokukba. Tombol a nyár, a gyermekek élvezik a vakációt, a szülőknek pedig főhet a fejük, hogyan oldják meg a két és fél hónapos nyári szünet idejére a felügyeletüket. Egyedülálló ötlettel ált elő az Orosházi Kórház 2010-ben: nyári gyermekfelügyeletet szervezett a kórházi dolgozók gyermekeinek, unokáinak a szünidő heteire. Szakképzett gyermekfelügyelők, dajkák, óvónők közreműködésével tartalmas és hasznos programokkal telik a nyár a gyermekek számára: részt vesznek a városi rendezvényeken, koncerteken, a művelődési ház nyári gyermekprogramjain. A napokban a gyopárosi élményfürdőben töltöttek el egy emlékezetes napot. A szakrendelő intézet harmadik emeletén a nagytárgyaló tágas előterét vehették birtokukba, ahol televízió, video lejátszó is szórakoztatja a 3-14 éves korú gyermekeket. A szülők már reggel 6 órára hozhatják gyermekeiket, így a 12 órás munkarendben dolgozók is igénybe vehetik a szolgáltatást, mert a munkaidő végéig, 18 óráig felügyeletet biztosítanak. Az idei évben a gyermekfelügyelők bérére a Családbarát Munkahely pályázaton nyert a kórház fedezetet. - A gyermekek ellátását a kórház konyhája végzi, ahol egyedi diétás igényeket is ki tudunk szolgálni. Állandó gyermekorvosi felügyeletet is biztosítunk. A gyermekek nyári táborozására évek óta egyre nagyobb igény mutatkozik, naponta 15-20 gyermeket is hoznak a dolgozóink, mert tudják, hogy itt biztonságban, jó körülmények között hagyhatják gyermekeiket, amíg ők dolgoznak – mondta el dr. Duray Gergő főigazgató. A kezdeményezés egyedülálló a városban. A kórház vezetése hivatalos ÁNTSZ engedéllyel is rendelkezik a nyári gyermekfelügyelet megszervezésére – számolt be a kezdeményezésről Greksza Lászlóné ápolási igazgató. http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/nyari_gyermekfelugyelet_az_oroshazi_korhazban/224598/


– 16 –

Sajtószemle július 10

Recommend Documents