SA J TÓ I N FO R M ÁC I Ó S A N YAG a sajtóinformációs anyag digitálisan elérhető a
www.kincsesbacska.hu oldalon
A gondolat is lehet hozzáadott érték Interjú Pozsgai Imre agrármérnök-közgazdásszal, a Kincses Bácska Klasztermenedzsment Kft. ügyvezetőjével Olcsó szójáték lenne úgy summázni egy hasznos kezdeményezést, hogy „klassz ez a klaszter”. Pedig tartalmát, célját tekintve nagyon is igaz, hiszen minden életképes gondolat felkarolandó, ha az jó lehetőséget teremt a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság, az ágazatban dolgozók, egy adott régió és az ország számára. A klaszter pedig ilyen, és már nem csak gondolat, hanem eredményeket felmutató formáció. Erről kérdeztük online interjúnkban Pozsgai Imre agrármérnök-közgazdászt, a Kincses Bácska Klasztermenedzsment Kft. ügyvezetőjét. – Mikor és milyen céllal született Baján a Bácska projekt? – Az alapötlet már évek óta munkált, formálódott bennem, de cselekvéssé 2010 tavaszán érett. Baráti beszélgetések, majd kitartó szervező munka nyomán 2010. június 1-jén alakult meg a Kincses Bácska Élelmiszeripari Gazdaságfejlesztési Klaszter azzal a céllal, hogy a térség gazdaságának fenntartható fejlődését segítse elő. Az alapító 22 tag egyetértett abban, hogy az élelmiszergazdaság fejlesztése lehet az a terület, melyben azon túl, hogy élőmunka igényes ágazat lévén, munkahelyeket hozunk létre, természeti adottságaink, felhalmozott tudásunk felhasználásával versenyképesek is lehetünk. – Milyen összetételű a tagság, és a gyakorlatban hogyan működik ez a klaszter?
Pozsgai Imre: „az itt élő emberek jövőjének alakítása is közös felelősségünk”
– A tagság három csoportba osztható: Legnagyobb számban az agrártermelő és feldolgozó üzemek, élelmiszer-előállító vállalkozások, tehát termelő cégek találhatóak meg. Hozzájuk kapcsolódik a „tudásbázis”-nak nevezhető társaság; egyetemek, kutatóhelyek, iskolák. A harmadik csoportot „szolgáltató”-nak nevezhetnénk, itt találunk marketinges céget, kereskedőket, laboratóriumot, pályázatíró vállalkozást, és csatlakozott hozzánk a bajai kikötő is. A klaszter munkáját a Kincses Bácska Klasztermenedzsment Kft. szervezi. A teljes tagság az évente kétszer összehívott taggyűléseken, a közös kiállításokon találkozik formálisan, de elmondhatjuk, hogy az informális találkozások, építő jellegű beszélgetések mindennaposak. – A Bácska projekt hogyan illeszkedik
a térség gazdasági terveibe, fejlesztési programjába? – A helyi politika, nagyon bölcsen, felkarolta elképzelésünket, és beépítette gazdasági programjába az általunk megfogalmazott terveket. – Egy publikációjában Ön úgy fogalmazott; „adódik a lehetőség, hogy a „Bácska” márkanév felélesztésével, tartalommal való megtöltésével elinduljunk egy olyan úton, amely a helyi, agráriumhoz kapcsolódó ágazatok, elsősorban az élelmiszeripar fejlődéséhez vezet, és ami reményeink és szándékunk szerint – a beszállítói kapcsolatokon és a tudásbázis által generált innováción keresztül – egyben az egész területi egység, a Bácska fejlődését segíti majd elő.” Nos, sikerült-e elindulni ezen az úton? – Igen, elindulni sikerült. Részt vettünk két kiállításon, ahol várakozáson felüli érdeklődést tapasztaltunk a látogatók és a média részéről egyaránt. Bemutatkoztunk, elmondhattuk elképzeléseinket, terveinket, és tagjaink száma is 32-re gyarapodott közben. Azt is látjuk azonban, hogy hosszú menetelésre kell felkészülnünk. A szándék és a tenni akarás szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlődés beindításának. Fel kell állítani a klaszter munkaszervezetét, amihez pénz kell, forrást kell találnunk. Pályázatokat adtunk be, részben a klaszter beindítására, részben konkrét projektekre, és jelenleg ezek eredményére, elbírálására várunk. Úgy tűnik, hogy van okunk bizakodásra, hiszen progra-
munk illeszkedik az EU vidékfejlesztési elképzeléseihez, és az Új Széchenyi Terv célkitűzéseihez egyaránt. – A Kincses Bácska Élelmiszeripari Gazdaságfejlesztési Klaszter hogyan és milyen gazdaságfejlesztési elképzelésekkel formálódott, fejlődött ki? – Az eddig elmondottakhoz talán annyit kell itt hozzátenni, hogy a fejlődés fenntarthatósága, a tartós versenyképesség elképzelhetetlen innováció nélkül, ezért nagy súlyt helyeztünk a szervezés során a „tudásbázis” kialakítására. Kutatóhelyeket, egyetemeket, diákszervezeteket kerestünk meg, arra törekedtünk, hogy a klaszter találkozási pont is legyen, keretszervezet, ahol a termelés és a kutatás szereplői találkozhatnak, megismerhetik egymás gondolatait, terveit, problémáit, hogy azután hassanak egymásra, és a találkozásokból, beszélgetésekből, közös gondolkodásból projektek, új, korszerű termékek, eljárások, technológiák szülessenek. – Mikor mutatkoznak az első eredmények a térségben élők számára? – Az eredményekről: Azt gondolom, hogy a közös cél felismerése és megfogalmazása nagyon komoly lépés. A következő eredmény, hogy a közös cél megvalósítására, teljesen alulról szerveződő módon, létrejött egy szervezet, megalakult a Kincses Bácska Klaszter. Közös projekteket dolgoztunk ki, kiállításokon vettünk részt, és pályázatokat nyújtottunk be. A gazdaság fejlesztése, munkahelyek létrehozása hos�szú folyamat. Nincs nagy ugrás, csak kis lépések vannak, amiket szerencsés esetben
helyes irányba teszünk. Úgy gondoljuk, hogy az irány, amit választottunk, helyes. – A hagyományos ágazati, illetve területi megközelítéstől is eltér a klaszteralapú gazdaságfejlesztés. Könnyen kialakult ez az együttműködésre összpontosító, másféle szemléletmód? – Amikor a közös cél felismerése megvan, az együttműködési szándék is hamar megfogalmazódik, de tény, hogy a közös cselekvés konkrét módját még ki kell dolgoznunk. Bíztató felismerés volt viszont, hogy a tagnak jelentkező cégvezetők – a saját profitnövelésükön túl – hajlandóak a térség fejlesztéséért is tenni, energiát, munkát, pénzt áldozni. – A területfejlesztés intézményrendszerének klaszter-politikáját milyennek látja? Tapasztalatai szerint napjainkban elérhetőek-e honi központi fejlesztési támogatások a klaszterek számára? – Valószínűleg nincs ember, aki ezzel teljesen elégedett. A mi esetünk különösen érdekes, hiszen össze szeretnénk hangolni az agrártámogatási rendszert a gazdaságfejlesztési programokkal, és ez manapság az EU szintjén is nehézségekbe ütközik. Látjuk azonban, hogy a két említett támogatási rendszer összehangolásának szükségességét felismerte az országos politika is, így bízunk benne, hogy a jövőben még tágabb lehetőségek nyílnak számunkra. Kissé bonyolítja a klaszterek magyarországi működését az a tény, hogy jogrendszerünk nem ismeri a „klaszter” fogalmat. Sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem a Polgári Törvénykönyv nem definiálja ezt a fogalmat, nem illeszti be
lehetőségeket teremt. Szerbia közeledése az EU-hoz jó alapot biztosít, de ami a legfontosabb: a Bácska, mint történelmi, gazdasági, kulturális, területi egység közös, így fejlesztése, az itt élő emberek jövőjének alakítása is közös felelősségünk. – Mindent összevetve, meglátása szerint mi szolgálja érdemben az élelmiszergazdaság, a vidék jövőjét, mi lehet a fenntartható fejlődés iránya? – Nagyon örülök, hogy a kérdésben elhangzott kifejezést – élelmiszergazdaság rendszerébe. Ezt a hiányosságot, talán EU-s mintára, a jövőben pótolnunk kell. – A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, közelebbről az IPA-CBC projekt keretében szerbiai partnerekkel közösen pályáztak EU-forrásra. Milyen sikerrel jártak? – Két pályázatot nyújtottunk be. Az egyikben egy konkrét termék gyártása és piaci bevezetése kapcsán modelleztük a Kincses Bácska Klaszter programját, hogy miként lehet egyedi, magas minőségű terméket előállítani, megismertetni a vevőkkel, míg a másik projektben klaszterünk határon átnyúló bővítésének lehetőségét szeretnénk megteremteni. Mindkét pályázatunkat befogadták, várunk a kedvező elbírálásra. – A közös pályázaton túl milyen a gazdasági kapcsolat, együttműködés a szerbiai szomszédokkal? – Ez az együttműködés most formálódik. Voltak ugyan előzmények, személyes ismeretségek, barátságok, de a közös munka új feladatokat ad és egyben új
let, ahol fejlődésünk szerves lehet, hiszen hagyományainkra, természeti adottságainkra és felhalmozott tudásunkra épül. Ha egy ilyen keretszervezetben, mint a Kincses Bácska Klaszter, sikerül megteremtenünk, a termelés és a tudás találkozásával az innováció lehetőségét, akkor ez a szerves fejlődés versenyképességet is eredményez majd. Ha agrártermékeinket magasabb feldolgozottsági szinten, nagyobb hozzáadott értékkel tudjuk piacra vinni, akkor valóban munkahelyeket
Klaszter (cluster) = csoport, fürt, halmaz. A fogalom a kilencvenes évek elején jelent meg a fejlett országok gazdaságában; Magyarországon a Széchenyi-terv révén van jelen a gazdaságpolitika eszköztárában. A regionális klaszter M. Porter megfogalmazásában: egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér)intézmények (oktatás, szakképzés,kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja. „…A klaszterek létrejöttének lényege: a vállalatok felismerték, hogy csak a lokális háttérre, lokális üzleti partnereikre támaszkodva tudnak talpon maradni a nagyon erős globális versenyben. Továbbá nemcsak fennmaradhatnak, hanem javíthatják jövedelmezőségüket, valamint alkalmazkodóképességüket is. Jellemzőnek tekinthető, hogy a klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4 %-kal javul és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten fellépő cégeké.” – (Forrás: Lengyel Imre – Deák Szabolcs: Klaszter: a helyi gazdaságfejlesztés egyik sikeres eszköze)
– újra felfedeztük. Szerepel a hírekben, politikusok szájából halljuk, gazdasági programokban olvashatjuk. Meggyőződésem ugyanis, hogy a fogalom mögött tartalom van. Stratégiai jelentőségű ágazat a miénk, de tudnunk kell, hogy nem különíthető el az agrártermelés a feldolgozóipartól, hiszen egymástól függő, egymást megalapozó, és kölcsönösen egymásra ható ágazatokról van szó. Ez az a terü-
teremtünk. Növekszik majd az élelmiszergazdaságban működő vállalkozások jövedelmezősége, ami a helyben maradó, kifizetett bérek növekedésével együtt, a beszállítói kapcsolatok és a vásárló erő növekedése révén a gazdaság többi ágazatának fejlődését is elősegíti, és egyben megalapozza a vidék fenntartható fejlődését, gazdasági és szellemi megújulását. S. F.–T. I.
A cikk megjelent az AgrárUnió Magazin 2011. augusztus-szeptemberi számában.
A KINCSES BÁCSKA ÉLELMISZERIPARI GAZDASÁGFEJLESZTŐ KLASZTER TAGJAI TAGOK
E-MAIL
WEB www.ipariparkbaja.hu
TEVÉKENYSÉGI KÖR
Baja Vagyon Zrt
[email protected]
Lactogen Kft
[email protected]
ingatlan forgalmazás, vagyonhasznosítás, ipari park menedzselése
Origo- Food Bt
[email protected]
Bajai OKK Kft
[email protected]
Bajai Többcélú Kistérségi Társulás
[email protected]
Baja Invest Zrt
[email protected]
Eötvös József Főiskola
[email protected]
Corvinus Egyetem Egyetemi Vállalkozói Szakkollégiuma
[email protected]
Tetrabbit Kft
[email protected]
www.tetrabbit.eu
hagyományos, ketreces és padlós ún. relaxrabbit állattartással és magyar nyúlhús kereskedelmével foglalkozó élelmiszeripari vállalkozás
Né-bar Kft
[email protected]
www.nebar.hu
Sütő- és édesipari termékek, alapanyagok gyártása, olajos magvak száraztechnológiás hőkezelése, élelmiszeripari géptervezés és kivitelezés
Diamant Malom Kft
[email protected]
www.diamantmalom.hu
malomipari termékek gyártása, durum és aestivum búza őrlése
Júlia Malom Kft
[email protected]
www.juliamalom.hu
malomipar, búza, durum búza őrlése, durum búza termeltetés
Türr István Szakközépisk.
[email protected]
www.turr.hu
oktatás szakképzés
Creatum Kft
[email protected]
www.creatum.hu
reklám, web, marketing
Processzor Kkt.
[email protected]
www.processzor.eoldal.hu
K+F projektek szervezése és megvalósítás menedzselése
Bácska Tej Bt.
[email protected]
Gergely Gasztronomi Kft
[email protected]
Fekete Tamás
[email protected]
Felső- Bácskai Agrolabor Kft Bácsalmás
[email protected]
Bácskapu Kft Bácsalmás
[email protected]
Pályázatírás, szakmai tanácsadás, menedzsment
Nacsa Sütőipari Kft
[email protected]
péktermékek gyártása, forgalmazása, élelmiszerek forgalmazása
Koszorús Csaba
[email protected]
Stranszki Tésztaüzem
[email protected]
Érsekcsanádi Mg. Zrt
[email protected]
Sziporka Bt.
[email protected]
TETT Kft.
[email protected]
TETT Kft.
[email protected]
Kecskés János
[email protected]
Dávodi Aug.20.ZRT.
[email protected]
Fito Horm Kft.
[email protected]
Alapítvány a Magyar Húsmarhatenyésztésért
[email protected]
Profitmarketing Bt.
[email protected]
mezőgazdasági kereskedelem oktatás, tanácsadás, mezőgazdasági kereskedelem www.portofbaja.hu
kikötő üzemeltetés, fejlesztés, logisztika A kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése, a fejlesztés összehangolása, a kistérség területén működő gazdasági szervezetek elképzeléseivel. városfejlesztés, területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, projekt ötlet generálás, pályázatírás, projektmenedzsment
www.ejf.hu,
[email protected]
felsőoktatás kutatás, továbbképzés
tej, tejtermékek és húskészítmények nagy- és kiskereskedelme www.gergelygasztronomi.hu
Mirelit tésztafélék gyártása sertésvágás, -feldolgozás, húskészítmény gyártás
www.agrolabor.hu
talaj, növények, élelmezési magvak, takarmányok mintavétele és vizsgálata, szaktanácsadás és szakértés
sertéshúskészítmények, füstölt áruk gyártása, forgalmazása őstermelői szinten www.stranszkiteszta.hu
Száraztészták készítése, 8 tojásos bajai halászlé tészta készítése étkezési és fertőtlenített tojás előállítása, forgalmazása, kiszállítása, jérce nevelés, baromfi nevelés
www.sziporka.hu
kiállítás építés, stand építés és berendezés az ország bármely rendezvényén fémmegmunkálás, fémforgácsolás, lakatos ipari munkák, épületszerkezet, fémszerkezet gyártása, gépek-berendezések javítása, gyártása húsipari kisüzem, eredeti, bácskai ízek figyelembevételével ősi receptúra alapján húskészítmények gyártása adalékanyagmentes termékek hagyományos technológiával, Baja és vonzáskörzetében értékesítés tejtermelés, sertéstenyésztés, szántóföldi növénytermesztés
www.fitohorm.hu
agrokémiai készítmények gyártása és forgalmazása húsmarhatenyésztési kutatási programok és rendezvények szervezése
www.profitmarketing.hu
értékesítési és marketing tanácsadás, képzés
