SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest, 2011. július 19.
A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évr l évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünid t – vagy annak egy részét – munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok foglalkoztatási szabályainak áttekintése. Sok tanuló a nyári id szakon túl rendszeresen is végez munkát, így az alábbiakban a diákok munkavállalásával összefügg adózási szabályok részletes bemutatására kerül sor. 1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson? A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban – iskolai szünet id tartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszer képzésben folytatja. Ilyenkor az alkalmazás további feltétele a diák törvényes képvisel jének hozzájárulása. 2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teend a NAV-nál? A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 11T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhet az ügyfélszolgálatokon vagy letölthet a NAV adózási honlapjáról (www.apeh.hu) a „Letöltések”/”Nyomtatványkitölt programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes. 3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok? A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható: a.) munkaviszonyban; b.) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerz déssel, segít családtagként); vagy c.) az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe lépett egyszer sített foglalkoztatás keretében. Az el bbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához köt d foglalkoztatási forma is létezik: a tanulószerz dés, a hallgatói szerz dés és az együttm ködési megállapodás. 4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik? a.) A foglalkoztatás legjellemz bb esete, amikor a tanuló munkaszerz dés alapján a munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintend , mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységb l származó jövedelemnek min sül. Ennek megfelel en munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni, és megfizetni a személyi jövedelemadó-el leget. A tanuló a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adójóváírást is érvényesíthet. Ha a 1132 Budapest, Váci út 48/C-D.
Telefon: 1/412-5400
2 magánszemély az adójóváírás igénybevételér l a munkáltató felé legkés bb a kifizetés id pontjában írásban nyilatkozik, akkor a munkáltatónak az adójóváírást már az adóel leg megállapításánál figyelembe kell vennie. Nyilatkozat hiányában a túlvont adóel leg visszaigénylésére az adóhatósághoz benyújtandó ’53. sz. személyi jövedelemadó bevallásban van lehet ség. Az adóévben adókötelezettség alá es valamennyi önálló, nem önálló tevékenységb l származó jövedelem valamint egyéb jövedelem az összevont adóalapba tartozik. Tekintve, hogy az adó alapját az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekb l az adóalapkiegészítés hozzáadásával kell meghatározni, a munkaviszonyból származó jövedelem adójának alapját is az adóalap növel tétel (a jövedelem 27 százaléka) hozzáadásával kell megállapítani. 2011. január 1-jét l az összevont adóalap után fizetend adó mértéke 16 százalék. A munkáltató a diák részére havonta, illetve a munkaviszony megsz nésekor köteles igazolást kiállítani. A diáknak az adóévben megszerzett jövedelmeir l az adóévet követ év május 20-ig kell elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását. b.) A közép-, illetve fels fokú oktatási intézményben nappali rendszer oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontja]. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és egészségbiztosítás a már említett természetbeni ellátáson túl a Tbj. szerinti valamennyi társadalombiztosítási ellátásra, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez. A tanulónak juttatott járulékalapot képez jövedelem után a foglalkoztatót és a tanulót az általános szabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség: - a foglalkoztatót 27 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, - a biztosított 7,5 százalékos mérték egészségbiztosítási és munkaer -piaci járulékot, továbbá 10 százalékos mérték nyugdíjjárulékot fizet. Az egészségbiztosítási- és munkaer -piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaer -piaci járulék 1,5 százalék. 5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettekt l? A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerz dést kötnek, vagy ha a tanulót segít családtagként foglalkoztatják. a.) A megbízási szerz dés alapján kapott díjazás önálló tevékenységb l származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységb l származó bevétellel szemben széles kör költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka min sül jövedelemnek. Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkez esetben a kifizet automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóel leget.
3 Az önálló tevékenységb l származó jövedelem esetében is az adó alapját a jövedelem „szuperbruttósításával” kell meghatározni. A kifizet minden esetben köteles a kifizetésekor igazolást kiállítani a diák részére. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltér en nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben el írt feltétele, hogy a foglalkoztatott havi díjazása elérje a tárgyhónapot megel z hónap els napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 78.000 forint, melynek 30 százaléka 23.400 forint. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a foglalkoztatót és a biztosítottat a munkaviszonynál ismertetett járulékfizetési kötelezettség terheli azzal az eltéréssel, hogy a tanuló nem kötelezett a 1,5 százalékos mérték munkaer -piaci járulék megfizetésére. Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónapot megel z hónap els napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A biztosítottá válás hiányában csak a foglalkoztatónak keletkezik 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az adóel leg megállapításánál figyelembe vett összeg után. 6.) Mit érdemes tudni a diákokra vonatkozó, a szakmai gyakorlattal összefügg adózásának szabályairól?
díjazás
a.) Tanulószerz dés alapján foglalkoztatott tanulók A tanulószerz dés a gazdálkodó szervezet és a tanuló között, gyakorlati képzés céljából megkötött szerz dés. A szakképz iskolai tanulók esetében a tanulószerz dés alapján az ket megillet pénzbeli juttatásnak a szakképzésr l szóló törvényben meghatározott kötelez en fizetett összege (a minimálbér 20%-a) az Szja tv. szerint adómentesnek min sül. Ha a juttatás összege meghaladja az adómentességi értékhatárként meghatározott összeget, akkor az ezt meghaladó rész az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként adózik. A tanulószerz dés alapján szakképz iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj. szabályai szerint a tanulószerz dés tartamára biztosítottá válik a pénzbeli díjazás összegét l függetlenül. A járulékalapot képez jövedelem meghatározása szerint a tanulószerz désben meghatározott díjat kell a járulékfizetési kötelezettség teljesítésekor figyelembe venni. A járulékokat az általános szabályok szerint kell teljesíteni azzal az eltéréssel, hogy a foglalkoztatottat terhel 1,5 százalékos munkaer -piaci járulékot nem kell megfizetni. Ha a diák az adóévben kizárólag adómentes juttatást szerez, akkor az adott évr l nem kell szja bevallást benyújtania. b.) Hallgatói szerz déssel foglalkoztatott hallgató A tanulószerz déshez hasonlóan adómentes juttatásnak min sül a fels fokú szakképzésben részt vev hallgatónak hallgatói szerz dés alapján külön jogszabály szerint kötelez en kifizetett díjazás (a minimálbér 20%-a). A juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része szintén egyéb jövedelemként lesz adóköteles, de a kifizet t ezután 27 százalékos mérték egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli.
4
A fels fokú szakképzésben részt vev hallgatók hallgatói szerz dés alapján történ foglalkoztatását a Tbj. 5. §-a nem nevesíti, ezért nem válnak biztosítottá, azaz az ilyen szerz dés alapján foglalkoztatott hallgatók esetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezhet. c.) Szakmai gyakorlat A közép és fels fokú tanulmányok folytatása esetén a képesítés megszerzésének feltétele a kötelez szakmai gyakorlat teljesítése. - A szakképzésben tanulószerz dés nélkül részt vev tanulót szakmai gyakorlat id tartamára megillet díjazás havi összegének a hónap els napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó rész adómentes juttatásnak min sül. - A fels oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéb l a hónap els napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. A tanulószerz déshez képest lényeges különbség, hogy itt nem jöhet létre biztosítottság, tehát járulékfizetés sincs. A juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része egyéb jövedelemnek min sül, mely után a kifizet t 27 százalékos mérték egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli. Gyakran el fordul, hogy az iskola nem tudja a saját keretein belül megszervezni a tanulók gyakorlati képzését, és ezért kénytelen egy másik intézménnyel, gazdálkodó szervezettel, természetes személlyel megállapodást (együttm ködési megállapodást) kötni. A személyi jövedelemadó fizetés szabályai ilyenkor is megegyeznek az e pontban már ismertetett rendelkezésekkel. Együttm ködési megállapodás esetében a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó szervezetnél, melyre nézve külön törvény nem írja el olyan jogviszony létesítését, mely biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebb l következ en az együttm ködési megállapodás alapján szakmai gyakorlatot folytató hallgatók nem biztosítottak, nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség. d.) Hallgatói munkadíj speciális adózása A hallgatói munkaszerz désb l származó jövedelem a nem önálló tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint lesz adóköteles. A hallgatói munkaszerz déssel munkát végz diák 2011. január 1-jét l ismét munkaviszonyban foglalkoztatott személyként biztosítottnak min sül, ezért járulékokat a hallgató részére kifizetett járulékalapot képez jövedelem után a munkaviszonyra irányadó általános szabályok szerint kell megfizetni. 7.) Végül megemlítend , hogy a diákmunka egyszer sített foglalkoztatás keretében is végezhet , de a tanulókat érint en az err l szóló törvény nem tartalmaz különleges el írásokat. Egyszer sített módon létesíthet munkaviszony: - mez gazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy - alkalmi munkára. Alkalmi munkának min sül a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követ naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
5 c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott id re szóló munkaviszony. A munkáltató által – az el z ekben ismertetett feltételek fennállása esetén – fizetend közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként - mez gazdasági idénymunka esetén 500 forint, - turisztikai idénymunka esetén 500 forint, - alkalmi munka esetén 1.000 forint. A közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra el írt adóel leg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaer piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóel leg-fizetési kötelezettség. Az egyszer sített foglalkoztatásról b vebb információt talál honlapunkon „Az egyszer sített foglalkoztatás szabályairól” szóló 46. sz. információs füzetben.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó F igazgatósága
