RVH Reststoffverwertungs GmbH – nem veszélyes hulladékok termikus hasznosítását szolgáló létesítmény Heiligenkreuz i.L. községben
Környezeti hatásvizsgálati eljárás
Szakvélemény Meteorológia, klíma és a légszennyező anyagok kibocsátása Mag. Elisabeth Scheicher A meteorológia és az immisszióvédelem nem hivatalos szakértője Az Alsó-ausztriai Tartományi Kormány Hivatala 4 BD környezettechnikai osztály Schwartzstraße 50 2500 Baden 2008. június 22.
A Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala, 5. osztály – létesítmény jog, környezetvédelem és közlekedés, III. főreferatúra – természet- és környezetvédelem; Europaplatz 1, 7001 Eisenstadt
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Inhaltsverzeichnis
1.1
A szakvélemény alapja .................................................................................. 4
2.1
Általános megjegyzések ............................................................................... 5
2.2 A közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás ............................................. 5 2.2.1 Közúti forgalom .......................................................................................... 5 2.2.2 Vasúti forgalom .......................................................................................... 6 2.3
A jelenlegi immissziós helyzet ..................................................................... 6
2.4
Meteorológiai viszonyok ............................................................................... 8
2.5 Előrejelzett környezeti hatások .................................................................... 9 2.5.1 Az üzemeltetési szakaszban jelentkező hatások ........................................ 9 2.5.2 A létesítési szakaszban jelentkező hatások ............................................. 12 2.5.3 Üzemzavarok esetén jelentkező hatások ................................................. 12 2.6
Az éghajlatra gyakorolt hatások ................................................................. 13
3.1 A bizonyítási kérdések megtárgyalása Behandlung der Beweisfragen....... 14 3.1.1 Nyomonkövethetőek-e a létesítmény megvalósítása kapcsán előrejelzett közlekedési emissziók (létesítési és üzemeltetési szakasz, maga a létesítmény üzemi területe, közutak és vasút)? ........................................ 14 3.1.2 Elegendőek-e a fennálló helyi éghajlati és meteorológiai viszonyokkal kapcsolatos adatok (különösen az immissziós előrejelzések alapjaként), reprezentatívak és érthetőek a telephely viszonyainak a leírásához? ...... 14 3.1.3 Elegendőek-e és érthetőek-e a légszennyező anyagok adott terhelési helyzetével és a terhelés várható alakulásával kapcsolatos adatok? ....... 14 3.1.4 A környezeti hatástanulmányban elegendőek-e és érthetőek-e a tervezett létesítménynek a levegőre is az éghajlatra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival kapcsolatos adatok? A tudomány legújabb állása alapján történtek-e az immissziós előrejelzések? ................................................. 19 3.1.5 A füstgáz távozására tervezett kémények megfelelnek-e a hulladékégetésről szóló rendelet, illetve a kazánokra vonatkozó levegővédelmi rendelet követelményeinek? ............................................. 19 3.1.6 A tervezett létesítmény építése és üzemeltetése következtében a légszennyező anyagok közvetlenül vagy közvetetten keletkező kibocsátásai immissziós-éghajlati szempontból jelentősen hozzájárulnak-e az immissziós terheléshez? ...................................................................... 19 3.1.7 Várható-e, hogy a tervezett létesítmény következtében szaghatásokra kell számítani? ................................................................................................ 20 3.1.8 A tervezett létesítmény miatt várhatóak-e jelentős (súlyos) környezeti hatások a helyi éghajlatra? ....................................................................... 20 3.1.9 A környezeti hatások formalizált értékelése ............................................. 20 3.2
Kikötések ...................................................................................................... 20
4.1
Stellungnahmen gemäß § 5 Abs. 3 und 4 UVP-G 2000 ............................. 22 Seite 2 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
4.1.1 4.1.2
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Stellungnahme des BMLFUW vom 12.12.2007 ........................................ 22 Stellungnahme des Umweltanwalts vom 21.11.2007 ............................... 22
4.2
Stellungnahmen gemäß § 9 Abs. 5 UVP-G 2000 (öffentliche Auflage der Antragsunterlagen) ...................................................................................... 22 4.2.1 Allgemein formulierte Einwendungen ....................................................... 22 4.2.2 Kann es durch die anlagenbedingten Luftschadstoffimmissionen zu Ablagerungen eines „Aschefilms“ kommen? ............................................ 22 4.2.3 In welchen Bereichen bzw. bis in welche Entfernung sind relevante zusätzliche Luftschadstoff-Immissionen in Folge der Errichtung und des Betriebes der geplanten Anlage zu erwarten? Wie kann man den „Einwirkungsbereich“ der geplanten Anlage aus immissionsklimatologischer Sicht abgrenzen? ......................................... 23 4.2.4 Sind die Immissionsprognosen (Ausbreitungsrechnungen) im Fachbeitrag Luft, Klima und Immissionen der UVE aus fachlicher Sicht vollständig, schlüssig und nachvollziehbar? Ist insbesondere das angewendete Ausbreitungsmodell aus fachlicher Sicht geeignet, die zusätzlichen Luftschadstoffimmissionen zu berechnen? Wurden die Berechnungen richtig durchgeführt ................................................................................... 23 4.2.5 Kommt es durch die Errichtung und den Betrieb der Anlage zu erheblichen Auswirkungen auf das Lokalklima (z.B. häufigeres Glatteis, Niederschlag von Industrieschnee, erhöhte Anzahl von Nebeltagen)? .......................... 24 4.2.6 Wurden im Fachbeitrag Luft, Klima und Immissionen der UVE aus fachlicher Sicht die richtigen und vollständigen Daten herangezogen? .... 25 4.2.7 Wurden im Fachbeitrag Luft, Klima und Immissionen der UVE die verkehrsbedingten Luftschadstoffemissionen aus fachlicher Sicht vollständig, schlüssig und nachvollziehbar dargestellt?............................ 25
4.3
Stellungnahmen gemäß § 10 Abs. 2 UVP-G 2000 (Stellungnahmen anderer Staaten)........................................................................................... 25 4.3.1 Zu den Stellungnahmen hinsichtlich meteorologischer Fragestellungen .. 25 4.3.2 Zu den Stellungnahmen betreffend allgemeine Fragen der Ausbreitungsrechnung für Luftschadstoffe .................................................................... 26 4.3.3 Zu den übermittelten Ausbreitungsrechnungen ........................................ 26 4.3.4 Zu den Stellungnahmen hinsichtlich Luftschadstoff-Immissionsmonitoring 29 4.3.5 Lokalklima ................................................................................................ 29 4.3.6 Zu den Stellungnahmen hinsichtlich der Festlegung eines Einwirkungsgebietes der Luftschadstoffe ................................................. 29 4.3.7 Zu den übermittelten Daten zur Luftgütesituation in Szentgotthard .......... 30
Seite 3 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
1 Általános bevezető E szakvélemény célja, hogy megtárgyalja a légszennyező anyagok kibocsátásának értékelésével kapcsolatos összes kérdést beleértve a szag témakörét is. A szakvélemény az alapterhelést, a terjedést és annak meteorológiai alapjait vizsgálja. Az építés és az üzemeltetés különböző szakaszaival kapcsolatban megvitatásra kerülnek a tervezett létesítmény környezeti hatásai. A tervezett létesítmény környezeti hatásai mellett még a projekthez kapcsolódó forgalom hatásait is vizsgáljuk. A tervezett létesítménynek a helyi éghajlatra gyakorolt hatása szintén e szakvélemény tárgyát képezi. E szakvélemény további feladata a közlekedésből adódó projektfüggő károsanyagkibocsátások megítélése és kiszámítása.
1.1
A szakvélemény alapjai
A jelen szakvélemény alapjául a következő dokumentumok szolgálnak:
Az RVH Reststoffverwertungs GmbH technikai projektje, 2007. december 10-i felülvizsgált változata, különösen -
„A teljes projekt rövid leírása“ című A1-es melléklet (Szerző: UV&P, Wien);
-
„A projekt áttekintése“ című B.1-es melléklet (Szerző: UV&P, Wien);
A hatóság 2008. április 2-i, 5-N-B4035/110-2008 számú levelének alapján (Felvilágosítás kérése a 2000. évi KHV-törvény 12. § 7. bekezdése értelmében) a pályázó által a 2008. április 4-i levélben a 2. pontban benyújtott kiegészítő adatok (A kiszámított immissziós koncentrációk grafikai ábrázolása).
A hatóság 2008. május 6-i, 5-N-B4035/139-2008 számú levelének alapján (Felvilágosítás kérése a 2000. évi KHV-törvény 12. § 7. bekezdése értelmében) a pályázó által a 2008. május 9-i levélben benyújtott átdolgozott grafikai ábrázolások a kiszámított immissziós koncentrációkra vonatkozóan („Kiegészítő információk a III/J. Környezeti hatástanulmány J.8. Levegő és éghajlat, immissziók c. fejezetre vonatkozóan, 2008. április 30; szerző: Mag. Wernder Knauder“);
A Magyar Köztársaság képviselőivel folytatott 2008. június 10-i konzultációs megbeszélésen átadásra került a 2008. április 24-i MÁ-137-I/08-H vizsgált terület mérési jegyzőkönyve, amelyből a tárgyalt mérési adatok többsége származik.
A környezeti hatástanulmány 2007. december 10-i 1. felülvizsgált változata -
J.1 Környezeti hatástanulmány (KHT) – Összefoglalás (Szerző: Martin Kühnert okleveles mérnök)
-
J.8 Levegő – éghajlat, immissziók c. szakvélemény (Szerző: Mag. Knauder, ZAMG Wien)
-
J.6 Közlekedés (Szerző: Verkehrsplaner Käfer GmbH)
Az általános (közös) vizsgálati eredmény
A légszennyező anyagok kibocsátása, meteorológia és éghajlat c. szakterület vizsgálati könyve
Seite 4 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
2 Kiegészítő vizsgálati eredmény 2.1
Általános megjegyzések
A vizsgálati eredmény a tervezett létesítménynek a légszennyező anyagok várható immisszióival kapcsolatos kihatásait és a projekthez kapcsolódó forgalom okozta károsanyag-kibocsátás kiszámításának gyakorlatát ismerteti. A tervezett létesítmény hatására bekövetkező változások becslésére a környezeti hatástanulmány J.6. Közlekedés c. szakvéleményében vizsgálatokat végeztek a forgalom alakulásáról. E szakvélemény 5. fejezetében az előzetes vizsgálatok alapján kiszámították a károsanyag-kibocsátást. Ezek az írásos anyagok szolgálnak a szakvélemény alapjául. A tervezett létesítmény levegőre, éghajlatra és immissziókra gyakorolt hatásainak a becsléséhez a környezeti hatástanulmányban átfogó vizsgálatokat végeztek, amelyek e szakvélemény alapját képezik. A J.8. Levegő, éghajlat és immissziók c. szakvéleményben a jelenlegi állapotot és a tervezett létesítmény következtében jelentkező változásokat vizsgálták.
2.2
A közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás
A számításokat a J.6. Közlekedés szakvélemény 4. fejezetében szereplő feltevések alapján végezték, mégpedig külön - a közúti forgalom - és a vasúti forgalom vonatkozásában. 2.2.1 Közúti forgalom A kibocsátásokat azokra az útvonalakra számolták ki, amelyek a „Levegő és éghajlat, immissziók“ c. szakterület vizsgálati területén belül találhatók. A telephelyet nyugatról, északról és délről jövő útvonalakon lehet megközelíteni. Keleti irányból nem terveznek odavezető utat. Ezenkívül egy munkanap azon közlekedési emisszióit prognosztizálták, amelyek közvetlenül az üzem területén, elsősorban a hulladékok szállítására és mozgatására használt járművek miatt keletkeznek. A projekthez kapcsolódó forgalom kibocsátásainak becslését a CO2 –re és a NOx, CO, HC, SO2 káros anyagokra, valamint a részecskékre vonatkozóan a közúti forgalom emissziós tényezőinek kézikönyve alapján végezték. A számítást a 2011. évre végezték, mivel a tervezett létesítmény ekkortól üzemelne. A teherautók esetében tapasztalható lényeges korlátozás abból adódik, hogy az EURO 4 szabvány emissziós tényezőit vették alapul, mivel a tervek szerint a szállítókkal minimális követelményként szerződésben rögzítik az ilyen teherautók használatát. A közlekedési emissziókat - a létesítési szakaszra és - az üzemeltetési szakaszra számolták ki. A létesítési szakaszban két esetet vizsgáltak meg annak érdekében, hogy a helyzetet a lehető legreálisabban lehessen megítélni. A kibocsátásokat egyrészt az építkezés szempontjából csúcsnapnak számító napra, másrészt pedig egy átlagos munkanapra számították ki. Egy építkezési csúcsnapon a tehergépkocsik száma jóval magasabb, mint egy átlagos munkanapon. Az utóbbi esetében viszont a személygépkocsik aránya lényegesen nagyobb. Egy átlagos munkanapon azonban alacsonyabb a gépjárművek által megtett kilométerek száma. Ez természetesen hozzájárul ahhoz, hogy egy átlagos munkanapon a kibocsátások csekélyebbek, mint egy csúcsnapon. Az üzemeltetési szakaszra az emissziós számításokat a hulladék beszállításának különböző változataira végezték el.
Seite 5 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
A következő változatokról van szó: Vasút 80% 70% 50% 0%
3. tervvariáns 4. tervvariáns 5. tervvariáns 6. tervvariáns
Tehergépkocsi 20% 30% 50% 100%
A számítások nem meglepő módon azt mutatták, hogy a közúti beszállítás növekvő hányadával nő a légszennyező anyagok kibocsátása, a maximális értéket a 6. forgatókönyv feltételezésével éri el, amely szerint a vasúti hányad teljességgel kiesik. 2.2.2 Vasúti forgalom A vasúti forgalom emisszióit csak az üzemeltetési szakaszra számították ki, mivel a tervek szerint a létesítési szakaszban nem nő pluszban a vasúti forgalom. Ehhez a „Weichselbaum a.d. Raab – Szentgotthárd – a hulladékhasznosító mű ipari vágányának vége“ közti, összesen 8,4 km hosszú szakaszt vették figyelembe. Ezenkívül a saját pályarendezéshez szükséges kétéltű jármű, valamint a „woodtainer“ speciális tartály kiürítéséhez szükséges 37 tonnás targonca kibocsátásait ismertették. A közúti forgalomhoz hasonlóan ismét a beszállítás különböző forgatókönyveire, mégpedig a 3. tervvariánsra (80 százalék vasúti hányad), az 4. tervvariánsra (70 százalék vasúti hányad) és az 5. tervvariánsra (50 százalék vasúti hányad) végeztek számításokat. A kibocsátásokat a gyártók adatai és a szakirodalom alapján számították ki. A J.6 Közlekedés c. szakvéleményben megadott értékek egy munkanap átlagos kibocsátásait szemléltetik.
2.3
A jelenlegi immissziós helyzet
A vizsgált terület immissziós helyzetét és meteorológiai viszonyait az ipari parktól északra található levegőminőség-mérőállomásnak, a Lapincs völgyben ezt megelőzően végzett méréseknek és egy magyarországi meteorológiai állomásnak köszönhetően igen részletesen ismertetik. Az ipari park közelében lévő mérőállomás 2006 júliusa óta üzemel, és így jó áttekintést nyújt a tervezett létesítmény közvetlen közelében tapasztalható legevőminőségi helyzetről. Ahhoz, hogy az ipari parktól északra, a kérelem benyújtásáig viszonylag rövid ideig végzett mérés reprezentatív voltát könnyebben meg lehessen ítélni, az ipari parkban végzett mérések eredményeit és a Lapincs völgyében végzett rövid idejű méréseket összevetették az oberwarti hosszú távú méréssel. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a terhelések lefolyása vagy a magas immissziók kialakulásának gyakorisága az összehasonlítási időszakban igen hasonló volt. A kéndioxid és a nitrogéndioxid értékei nem lépték túl a félórás középértéknek és a napi középértéknek a levegő immisszióvédelméről szóló törvényben rögzített határértékeit/célértékeit. A szénmonoxid koncentrációja is valamennyi mérés során messze a levegő immisszióvédelméről szóló törvényben rögzített 10 mg/m³ határérték mint nyolcórás középérték alatt volt. Az erdőt károsító levegőszennyeződések elleni 2. rendelet szerinti határértékeket az SO2 sem a félórás középérték, sem a 97,5% percentilek esetében nem haladta meg a nyári és téli időszakban. Ezzel szemben az ózon és a finom por káros anyagok értékei ténylegesen túllépték a lényeges határértékeket. Az ózon az oberwarti mérési helyen 2003-ban és 2007-ben túllépte az ózontörvény szerinti információs küszöb határértékét. A 240 µg/m³ riadóküszöb túllépését nem észlelték. A 180 µg/m³ információs küszöb túllépését sem a Lapincs völgyi rövid idejű méréseknél, sem a heiligenkreuzi állomáson nem tapasztalták.
Seite 6 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Az ózontörvény szerinti célértéket azonban mind a rövid idejű mérések, mind a Heiligenkreuz/ipari park mérési hely értékei túllépték. Ez összhangban van a többi osztrák mérés eredményeivel. A célértéket a nyári hónapokban gyakorlatilag egész Ausztria területén túllépik. A finom por értékei a napi középérték túllépéseinek megengedett számát Oberwartban 2003ban és 2006-ban haladták meg. A mérések a meteorológiai helyzet függvényében évről évre erős ingadozást mutatnak. Az Oberwart és a Heiligenkreuz közti egyezés azt mutatja, hogy a finom port egy nagytérség problémájának kell tekintenünk, és a vizsgált térség immissziós helyzetét a helyi emissziós források csak igen kis mértékben határozzák meg. A további leírások az immissziós terheléssel foglalkoznak éves átlagban. A kéndioxid, nitrogéndioxid, finom por és nitrogénoxidok mint káros anyagok értékei a levegő immisszióvédelméről szóló törvény szerinti határértékeket minden mérőállomáson betartották. Mivel a koncentrációk a folyamatosan működő oberwarti mérőállomáson, a Lapincs völgyi méréseknél, illetve a Heiligenkreuz/ ipari parktól északra található mérőállomáson messzemenően egyeznek, ez azt mutatja, hogy Dél-Burgenlandot egy összefüggő levegőhigiéniai térségnek kell tekintenünk. Az ózontörvényben nem éves középértéket, hanem egy AOT40-értéket határoztak meg az ózonra célértékként. Ezt a célértéket a Heiligenkreuz és Oberwart térségében mért értékek többször meghaladták. A napi alakulás az egyes káros anyagokra jellemző időbeli lefolyást mutatja. Az NO2, NO, CO és PM10 esetében napközben két maximum alakul ki, az egyik a reggeli órákban, a másik pedig a késői délutáni órákban, illetve a korai esti órákban. Ennek időbeli lefolyásáért e káros anyagok fő okozója, mégpedig a forgalom a felelős. Az SO2 esetében dél körül jegyzik a maximális értéket. Bár a reggeli órákban kezdenek el tüzelni, a reggeli inverziók először megakadályozzák a káros anyagok talaj menti terjedését. Csak amikor a levegő dél körül jobban keveredik, akkor érkeznek a káros anyagok a talajra és érzékelhetők a mérésekben. Az ózon fotókémiai tulajdonságai miatt a korai délutáni órákban éri el a maximumot, amikor a nap az ózon kémiai kötéséhez a legnagyobb energiát bocsátja rendelkezésre. A kiértékelt eredmények egyrészt függenek a széliránytól és a szélsebességtől, másrészt egyértelműen megmutatkozik bennük a mérések helyének hatása. Így az NO- és az NO2immissziók az úthoz közeli mérések esetében valamivel magasabbak, ha a szél az út irányából fúj. Az SO2-terhelésnél ugyanígy viszonylag jól látható a háztartási tüzelőanyag hatása. Az SO2–koncentrációk magasabbak, ha a szél a települések felől fúj. A legmagasabb koncentrációk általában szélcsend, illetve alacsony szélsebesség esetén alakulnak ki. A szélsebesség növekedésével az immissziók csökkenek. Kivételt csak a kéndioxid és az ózon képez. Ezen két káros anyag jelenléte 4 m/s szélsebességig növekszik. A kéndioxid e felett aztán általában csökken, az ózon fokozódó szél esetén is magas szinten megmarad. Heiligenkreuz térségében ugyanígy tapasztalható volt a szennyezőanyagok koncentrációjának szokásos függése a hőmérséklettől. Alacsony hőmérséklet esetén figyelhetők meg a kéndioxid, a nitrogénoxidok, a finom por és a szénmonoxid káros anyagok legmagasabb immissziói. Ez természetesen függ az alacsony hőmérséklettel járó magasabb energiafogyasztástól is. Az ózon értékei pont ellentétesen viselkednek: magasabb hőmérséklet esetén a legmagassabbak. Ami az immissziós koncentrációknak a meteorológiai viszonyoktól - szélirány, szélsebesség és levegőhőmérséklet – való függéséből már leolvasható, az a terjedési osztályok függvényében még érthetőbbé válik. Minél stabilabbak a terjedési viszonyok, annál nagyobb koncentrációban jelentkezik az NO, NO2 és CO. Labilis viszonyok mellett pedig az SO2immissziók emelkednek. A labilis helyzetekben tapasztalható magasabb O3-immissziók a nyári magas nyomású időjárásra vezethetők vissza. Seite 7 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
2.4
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Meteorológiai viszonyok
A J.8 Levegő és éghajlat, immissziók c. szakvéleményben megpróbálták a vizsgált területen tapasztalható szélirányeloszlást a különböző mérőállomások és a részben elég rövid távú Lapincs völgyi mérések alapján meghatározni. A Heiligenkreuz/ipari park mérőállomás tűnik a legalkalmasabbnak, mivel ott legalább egy éves időtartamban végeznek méréseket. A königsdorfi, a Heiligenkreuz településén belüli, az eltendorfi és a rudersdorfi rövid távú méréseket erősen befolyásolta a helyi környezet. Közös volt bennük a szélcsend magas aránya és egy inkább csekélyebb közepes szélsebesség. Néhány mérésnél az éjszakai órákban a Lapincs völgyéből, illetve az oldalsó völgyekből érkező hideg levegőáramlatokat lehetett megállapítani. A Heiligenkreuz/ipari park mérési helyen egyértelműen a nyugati szelek dominálnak, ezt követik a déli, aztán pedig és keleti irányból fújó szelek. Az éjszaka gyakrabban előforduló nyugati szél a völgyből távozó szélként interpretálható. Napközben valamivel gyakoribb a déli-délkeleti és a keleti-északkeleti szél. Szélcsend gyakorisága 17 százalék, a közepes szélsebesség pedig kb. 2,0 m/s. A Heiligenkreuz/ipari park mérési helyhez legközelebb lévő állomások Szentgotthárd/Farkasfán, Kleinzickenben, Oberwartban és Feldbachban találhatók. A szélirány eloszlása ezeken az állomásokon többé kevésbé egyező. Az egymáshoz igen közeli két mérőállomás, a Heiligenkreuz/ipari park és Szentgotthárd/Farkasfa elég jól illik egymáshoz, ha eltekintünk attól, hogy Heiligenkreuzban nyugati-délnyugati és nyugatiészaknyugati szelek dominálnak, míg Farkasfán déli-délnyugati szelek az uralkodóak. A szélirány eloszlását illetően a heiligenkreuzi és a feldbachi mérések között a legnagyobb az összhang. Ahhoz, hogy kiderítsük az egymáshoz igen közeli két mérőállomás, a Heiligenkreuz/ipari park és Szentgotthárd/Farkasfa közti különbségek okát, Heiligenkreuzban a vertikális szélprofil megállapítására SODAR-méréseket végeztek. A megfigyelésekből kiderült, hogy a szél a magasság függvényében erősen változik. Feltűnő volt, hogy a Heiligenkreuz/ipari park mérőállomás jellegzetes nyugati összetevője 40-200 méter magasságban csökken. A 200400 m magasságban lévő rétegben a déli és keleti irányból fújó szél gyorsan csökken, a délkeleti, északkeleti és délnyugati irányból fújó szél viszont erősödik. 200m magasságban a nyugati szelek száma jó összhangban van a farkasfai és a SODAR-féle 4-4 százalékkal, a heiligenkreuzi 12 százalékkal szemben. Másrészt a nyugati-északnyugati szelek Heiligenkreuzban és Farkasfán 8-8- százalékkal kétszer olyan gyakoriak, mint a 200 m magasságban. A SODAR-mérések széleloszlása nem adott egyértelmű felvilágosítást arról, hogy a meglévő mérőállomásokon mért szélirányeloszlás közül melyik tükrözi pontosan a 100-200 m magasságban tapasztalható szélirányeloszlást. Tehát abban a magasságban, amely lényeges a káros anyagok terjedése szempontjából. A heiligenkreuzi, farkasfai és a SODAR-mérések egy kiválasztott időszakban való összehasonlításával azonban az ebben a térségben tapasztalható szélviszonyok igen jól tanulmányozhatóak. A keleti szél, amely mindhárom állomáson délután figyelhető meg, Heiligenkreuzban éjszaka nyugatira fordul, Farkasfán északnyugatira, 100 m magasságban pedig északkeletire. Magas nyomású helyeken a keleti szél megmarad a magasban, míg talajközelben a szél a leáramló hideg levegő miatt napnyugta után keletiről nyugatira fordul. A különböző szélviszonyok miatt a terjedési számításokat a heiligenkreuzi mérőállomás eredményeivel végezték, mivel nyugati szelek lényegesen gyakrabban tapasztalhatóak annál, mint amennyire 100 m magasságban (kémény magassága) valójában jelen vannak. Ily módon a legközelebbi nagyobb település – Szentgotthárd – területén várható immissziók becsléséhez egy biztonsági tartományt is beépítettünk. Az ú.n. terjedési osztályokban definiált terjedési feltételek Heiligenkreuzban a következőképpen oszlanak meg. A leggyakrabban, az esetek összesen 48 százalékában stabil osztályok (5-től 7-ig) lépnek fel, ezt követik kb. 29 százalékos gyakorisággal a labilis osztályok. A semleges 4-es osztály kb. 23 százalékkal képviselteti magát. A nyár és a tél Seite 8 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
között csekély különbség tapasztalható. Nyáron a labilis osztályok lényegesen gyakrabban jelentkeznek, ugyanakkor kevesebbszer találkozunk a 4-es osztállyal. Nyáron az 5-ös és 6os osztály kevésbé gyakran fordul elő, mint télen. Ezzel szemben a 7-es osztály nyáron gyakrabban tapasztalható, mint télen. Nyáron a gyakoriság a stabil osztályokon belül eltolódik a nagyon stabil terjedési osztályok irányába.
2.5
Előrejelzett környezeti hatások
A tervezett létesítmény kibocsátásainak az immissziókra gyakorolt hatásait - az üzemeltetési szakasz - a létesítési szakasz és - néhány üzemzavar vonatkozásában vizsgálták meg. 2.5.1 Az üzemeltetési szakaszban jelentkező hatások Az üzemeltetési szakaszra vonatkozóan a Gauss-féle ADMS 3 terjedési modellel a létesítmény várható immisszióit számolták ki. A heiligenkreuzi hulladékégető két kazánból áll (örvényágyas kazán és segédkazán), amelyek kibocsátásai két 98 m magas külön kéményen távoznak. Az örvényágyas kazán számításaihoz a létesítmény megszakítás nélküli, egész éves üzemét vették alapul. A segédkazán tüzelése földgázzal és extra könnyű fűtőolajjal történik, de csak a novembertől márciusig terjedő időszakban használnak extra könnyű fűtőolajat. A segédkazánra vonatkozó számításokat „50 százalék földgáz - 50 százalék fűtőolaj“ üzemmódra és novembertől márciusig terjedő folyamatos üzemre végezték el. Az összterhelés becsléséhez figyelembe vették továbbá a projekthez kapcsolódó forgalmat is. A legrosszabb eshetőségre vonatkozó számításban feltételezték, hogy a hulladék teljes beszállítása közúton történik. Mivel a Szentgotthárd-Heiligenkreuzi Ipari Parkban további – jelenleg még nem üzemelő – projekteket is engedélyeztek már, a 2011. évi összhelyzet felméréséhez ezeket az emissziókat is figyelembe vették a számításoknál. Mivel a szóban forgó emissziós forrásokat az alapterhelés méréseinél természetesen nem regisztrálták, ezen vállalatok várható emisszióit terjedési számítások segítségével számítás útján állapították meg. Ezeket a számításokat „A nullvariáns plusz terhelései“ címen foglalták össze, és a biogázlétesítményt, a Serenzo Flooring Industries GmbH-t és a Lenzing Fibers GmbH energia- és médiaközpontjában lévő berendezések teljesítménybővítését foglalják magukban. Az összterhelés kiszámításához tehát összességében a következő számítások szolgálnak alapul: - plusz terhelés az örvényágyas kazán és a segédkazán üzeme következtében - plusz terhelés a projekthez kapcsolódó forgalom miatt - plusz terhelés a már engedélyezett biogáz-létesítmény és a Serenzo Flooring Industries GmbH és a Lenzing energia- és média központjában belátható időn belül várható termelésnövekedés következtében („nullvariáns“). A légszennyező anyagok összterhelését az alapterhelés, a tervezett létesítmény üzeme következtében kialakuló pluszterhelés, a projekthez kapcsolódó forgalom miatti pluszterhelés és a nullvariáns pluszterhelésének összeadásával számították ki. Az egyes káros anyagokra vonatkozóan a Szentgotthárd-Heiligenkreuzi Ipari Park meteorológiai idősora alapján kiszámították a maximális félórás középértékeket, a maximális napi középértékeket, a 97,5 percentileket és az éves középértékeket. Egyrészt megállapították a maximomot, másrészt pedig kiszámították a várható koncentrációkat Heiligenkreuzra és a Lenzing Fibersre mint vizsgált vonatkoztatási pontokra. További számításokat végeztek az ülepedés meghatározására.
Seite 9 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Az örvényágyas kazán és a segédkazán üzemelésével keletkező plusz terhelés számításai azt eredményezték, hogy a maximumok a tervezett létesítménytől északi-északnyugati irányban találhatók. A kiszámított koncentrációk messze a mindenkori immissziós határértékek alatt vannak. A levegő immisszióvédelméről szóló törvény határértékeire vonatkozóan a releváns káros anyagok esetében a rövid távú középértékeknél teljesül a határérték 3 százalékos elhanyagolható kritériuma, a hosszú távú határértékeknél pedig a határérték 1 százalékos elhanyagolható kritériuma. Az erdőt károsító levegőszennyeződések határértékei esetében az SO2 és részben a hidrogénfluorid rövid távú értékei nyáron valamivel túllépik az elhanyagolható kritériumot. A hosszú távú értékeknél az 1 százalékos elhanyagolható határértéket minden káros anyag mért értékei betartották. Az ülepedés maximuma szintén a létesítménytől északra található, bár meg kell jegyezni, hogy a koncentráció jelentősen a határértékek alatt van. A levegő immisszióvédelméről szóló törvény szerinti 1 százalékos elhanyagolható kritériumot egyik összetevő sem lépi túl. A higany ülepedési koncentrációja 1,5 százalékkal éppen túllépi az elhanyagolható kritériumot a levegővédelmi technikai útmutatóban (TA-L) szereplő 0,001 mg/m²d határérték szerint. Ez a határérték a játszóterek és lakóterületek védelmét biztosítja. Mivel a kiszámított maximum szántót és zöld területet magában foglaló területen jelentkezik, indokolt, ha a szántóterület és a zöld terület védelmére a levegővédelmi technikai útmutató (TA-L) szerinti 0,003mg/m²d határérték szolgál az értékelés alapjául. E szemszögből a higany ülepedése okozta plusz terhelés szintén az 1 százalékos küszöbérték alatt van. A projekthez kapcsolódó forgalom következtében kialakuló plusz terhelések számításait a 100 százalékos közúti beszállítás esetére végezték el. Az immissziók mértékét az NO2 és PM10 káros anyagokra a tervezett létesítményhez közeli Heiligenkreuz és az ipari park területére, ill. a Lenzing Fibersre számították ki. A maximiális terhelések az úttól távolodva rohamosan csökkenek. A közelben lakóknál és a tervezett létesítmény közvetlen közelében lévő ipari üzemnél (Lenzing Fibers GmbH) tapasztalt legmagasabb immissziók messze a határértékek alatt maradnak. Az elhanyagolhatóság kritériumát is mind a rövid távú, mind a hosszú távú határértékek vonatkozásában sikerült betartani. A maximális vasúti hányaddal elképzelt szállítási forgatókönyvhöz (80 százalék vasúti hányad, 20 százalék közút) a terepen való pályarendezés vonatkozásában szintén kiszámolták az abból eredő immissziókat. Itt látható, hogy az atmoszféra rétegezettsége szerint az immissziók gyorsabban vagy kevésbé gyorsan csökkenek. Labilis vagy semleges rétegezettségnél a koncentrációk igen gyorsan csökkennek a távolság függvényében, stabil rétegezettségnél az éjszakai órákban a csökkenés valamivel lassabban megy végbe. 80 m távolságban a kiszámított maximális plusz nitrogéndioxid-immissziók az elhanyagolható kritérium értékei alatt vannak. Mindezekből a számításokból az alapterhelés figyelembevételével számították ki az összterhelést. Ez úgy kerül kiszámításra, hogy valamennyi részleteredményt összeadják, ami egy maximális becslést eredményez. A részletes eredmények a következő oldalon lévő táblázatban láthatók. Az 1-es táblázat eredményei azt mutatják, hogy a PM10-terhelés kivételével nincsenek határérték-túllépések. A finom por már az alapterhelés nyomán dominál, de meg kell említeni, hogy egy rendelet szerint egész Burgenland terhelt terület. A tervezett létesítmény általi plusz terhelések azonban annyira alacsonyak, hogy a PM10-koncentráció napi középértéke esetében a jelenlegi határérték-túllépések száma nem fog növekedni.
Seite 10 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
1. táblázat: Összterhelés Káros anyag
HÉ
RVH maximális koncentráció
200 187 FKÉmax µg/m³ 80 75 NKÉmax µg/m³ 30 15 ÉKÉ µg/m³ 10 1,8 CO 8KÉ µg/m³ 200 82 SO2 FKÉmax µg/m³ 70 14 97,5-P µg/m³ 120 38 NKÉmax µg/m³ 20 2,1 ÉKÉ µg/m³ 50 168 PM10 NKÉmax µg/m³ 40 31 ÉKÉ µg/m³ 82 Porülepedés mg/m²d 210 Hg-ülepedés mg/m²d 0,001 0,00031 Pb-ülepedés mg/m²d 0,100 0,0031 Cd-ülepedés mg/m²d 0,002 0,00021 As-ülepedés mg/m²d 0,004 0,00033 Ni-ülepedés mg/m²d 0,015 0,0054 Zn-ülepedés mg/m²d 2,740 0,0621 Cu-ülepedés mg/m²d 0,685 0,0066 *…….. határérték-túllépések száma HÉ ... határérték (a NO2-NKÉ esetében célérték) FKÉ – félórás középérték NKÉ – napi középérték ÉKÉ – éves középérték NO2
8KÉ – nyolcórás középérték
Seite 11 von 37
Heiligenkreuz HÉ 94% 94% 51% 18% 41% 20% 32% 11% 35* 78% 39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
koncentráció 167 74 16 1,8 79 12 37 2,1 168 31 82 0,00031 0,0030 0,00020 0,00031 0,0054 0,0608 0,0060
HÉ 84% 93% 52% 18% 40% 17% 31% 10% 35* 78% 39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
Lenzing Fibers koncentráció 176 77 16 1,8 82 12 37 2,1 168 31 82 0,00031 0,0030 0,00020 0,00031 0,0054 0,0608 0,0060
HÉ 88% 96% 54% 18% 41% 17% 31% 10% 35* 78% 39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
Nullvariáns maximális koncentráció 194 80 19 1,8 79 12 37 2,1 169 31 82 0,00031 0,0030 0,00020 0,00031 0,0054 0,0608 0,0060
HÉ 97% 100% 62% 18% 40% 17% 31% 10% 35* 78% 39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Szag: A szag szabadba kerülésének lehetséges forrásaiként a levegőnek a tüzelőanyag-befogadó, a teherautó-érkeztető csarnok, a bálaraktár és a feldolgozó csarnok épületeiből való elszívását határozták meg. Továbbá a kapuk nyitásával diffúziós úton szintén szagterhelt levegő kerülhet a szabadba. Mivel a tervezett létesítmény normál üzemmódjában a különböző csarnokokból elszívott levegő nagy része a szellőzőrendszeren keresztül az égéslevegőbe jut, és így azt termikusan kezelik, a két kazánberendezés felülvizsgálata miatti üzemszünet esetét veszik figyelembe. 500 SZE/m³ közepes szaganyag-koncentrációt és 42 500 Nm³/h távozó levegőt feltételezve a számítások 1 SZE, tehát a szagküszöb alatti maximális terhelést eredményeztek. Mivel nem lehet kizárni, hogy a kapuk nyitásával a légfüggöny-berendezés ellenére esetleg szagterhelt levegő kerülhet a szabadba, a szagkibocsátást kb. 4.000.000 SZE/h-val feltételezték. A számítási eredmények azt mutatták, hogy a közvetlen közelben és legfeljebb 200 m távolságban az év óráinak több mint 2 százalékában érzékelhetők szagok. Nagyobb távolságban ez az érték már jelentősen az éves óraszám 2 százaléka alatt marad. 2.5.2 A létesítési szakaszban jelentkező hatások A létesítési szakasz kibocsátásait lényegében az építkezés forgalma, az építőipari gépek használata, az építkezés miatti porkibocsátás és a járművek mozgása miatti porfelverés befolyásolja. A kibocsátásokat úgy tételezték fel, hogy a legintenzívebb építési munkálatok heteit vették a becslés alapjául. A számítások azt mutatják, hogy a legmagasabb immissziók közvetlenül az építkezés területén jelentkeznek, és az NO2 maximális értéke 100 µg/m³. Az immissziók a távolság függvényében rohamosan csökkennek, az immissziós koncentrációk azonban Heiligenkreuzban a környékbeli lakosok és a Lenzing Fibers esetében is már messze a határértékek alatt van. Hasonló a helyzet a PM10-koncentrációkkal; a legmagasabb értékek közvetlenül az építkezésen lépnek fel, Heiligenkreuzban és a Lenzing Fibersnél a koncentrációk jóval alacsonyabbak. Magán az építkezésen viszont túllépik a napi középérték határértékét. Hasonló képet kapunk az éves középértékek esetében, a levegő immisszióvédelméről szóló törvény szerinti határértékeket azonban egyetlen helyen sem lépik túl. Az alapterhelés és a plusz terhelés összeadásából adódó összterhelés az NO2 vonatkozásában a félórás középhatárérték és a napi középérték célértékének túllépését eredményezi a Lenzing Fibers esetében. A PM10 50 µg/m³ napi középértékét Heiligenkreuzban és a Lenzing Fibersnél túllépik. Mindenesetre itt ismét az alapterhelés dominál, Heiligenkreuzban a plusz terhelés elhanyagolható. Ezért nem várható, hogy plusz túllépések fordulnak elő. A Lenzing Fibersnél a plusz terhelés a PM10 miatt már nem elhanyagolható. 2.5.3 Üzemzavarok esetén jelentkező hatások Tűzeset a hulladékraktárban: A hulladékraktárban keletkező tűzeset üzemzavarára kiszámolták az immisszió oldali hatásokat. A koncentrációk megoszlása azt mutatja, hogy a megmagasabb koncentrációk természetszerűleg a közvetlen közelben lépnek fel. Az SO2 maximális értékei 2,8 mg/m³-t tesznek ki, az NO2-é pedig 1,38 mg/m³-t. .A legközelebbi szomszédnál, a Lenzing Fibers GmbH-nál a koncentráció már valamivel alacsonyabb. Mivel a tűz idejét csak egy fél órával adták meg, az immissziók csak nagyon rövid ideig fordulnak elő magas koncentrációban. Ezért abból lehet kiindulni, hogy a levegő immisszióvédelméről szóló törvény szerinti riadóértékeket nem haladják meg. Ammóniavíz kifolyása: További üzemzavarként az ammóniavíz kifolyását tételezték fel a fogadórész területén. Az ennek következtében keletkező immissziók maximuma természetszerűen az üzemi területének közvetlen közelében lép fel, és értéke kb. 390 Seite 12 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
mg/m³. A Lenzing Fibers GmbH szomszédnál a koncentrációk már alacsonyabbak és kb. 1 mg/m³-t tesznek ki.
2.6
Az éghajlatra gyakorolt hatások
A Német Mérnökök Egyesületének 3784. sz. direktívája és egyéb szakirodalom alapján megkísérelték a tervezett létesítmény éghajlatra gyakorolt hatásait minőségi szempontból értékelni. Az összehasonlításhoz olyan létesítményeken végzett vizsgálatokat vettek alapul, amelyek 1000-2500 MW leadott hőteljesítménnyel a tervezett létesítmény több mint tízszeresének felelnek meg. Természetesen különösen feltűnőek a látható vízgőzfelhők, amelyek bizonyos körülmények között a levegő hőmérsékletének 1 K-nel való emelkedését vagy csökkenését eredményezhetik. A talajközeli páratartalom változásai nagyobb szélsebesség esetén csak rövid távon jelentkezhetnek, ha a vízgőzfelhők érintik a talajt. A nagyobb létesítményeknél eddig nem volt kimutatható, hogy a csapadék mennyisége nőtt volna. A köd bizonyos körülmények között esetleg hosszabb ideig nem oszlik el, a ködképződést azonban a projekt nem erősíti. Mivel a vízgőzfelhők árnyékot vetnek, ez hátrányosan hathat ki a napsütés időtartamára. A globális sugárzást ez nem befolyásolja jelentősen negatív irányba, mivel a visszaverődésnek és a szórásnak köszönhetően a lokális sugárzás talán még magasabb is lehet. Összességében azonban a globális sugárzás csökkenésére kerülhet sor. Ez megakadályozhatja a harmat- és dérképződést, a feloszlás pedig elhúzódhat. A kimondottan a heiligenkreuzi telephelyre vonatkozó megfontolások és becslések azt mutatják, hogy a napsütés időtartamával vagy a csapadékkal kapcsolatos esetleges változások messze nem haladják meg a természetes variabilitást.
Seite 13 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
3 Szakvélemény 3.1 A bizonyítási kérdések megtárgyalása 3.1.1 Nyomonkövethetőek-e a létesítmény megvalósítása kapcsán előrejelzett közlekedési emissziók (létesítési és üzemeltetési szakasz, maga a létesítmény üzemi területe, közutak és vasút)? A J.6 szakvéleményben a közúti forgalom és a vasúti forgalom tekintetében a vegyes szállítás különböző összetételeire vonatkozóan készítettek emissziós számításokat. A közúti forgalomnál különbséget tettek a létesítési szakasz és az üzemeltetési szakasz között. A CO2, NOx, CO, HC, SO2 káros anyagok és a récsecskék emisszióinak a számításait a közúti forgalom emissziós tényezőiról szóló kézikönyv aktuális változata alapján végezték. Az így eszközölt feltevések és becslések nyomonkövethetőek és reálisak. Ausztriában jelenleg a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal „A közúti forgalom emissziós tényezőinek kézikönyve, 2.1. változat, 2004. február“ c. kiadványa az általános segédeszköz a közúti forgalom emisszióinak a becslésére. 3.1.2 Elegendőek-e a fennálló helyi éghajlati és meteorológiai viszonyokkal kapcsolatos adatok (különösen az immissziós előrejelzések alapjaként), reprezentatívak és érthetőek a telephely viszonyainak a leírásához? A környezeti hatástanulmány J.8 Levegő, éghajlat és emissziók jelen szakvéleményében részletesen megvitatják a Heiligenkreuz térségében lévő meteorológiai feltételeket. Elsősorban a Heiligenkreuzban és Szentgotthárdon/Farkasfán tapasztalható különböző szélhelyzetet taglalják részletesen. A kiegészítő SODAR-mérések az eltérő eloszlás okairól adnak tájékoztatást. A Szentgotthárd-Heiligenkreuzi Ipari Park telephelyen végzett mérés a Lapincs völgyéből érkező hideg levegőáramlatokat is rögzíti, úgyhogy itt lényegesen több északnyugati komponens fordul elő, mint Szentgotthárd/Farkasfán. A füstfáklya magasságában a szélirány eloszlását inkább a déli és a délkeleti irányok uralják. Arra való tekintettel, hogy délkeletre a tervezett létesítmény közelében található Szentgotthárd település, a heiligenkreuzi szélelosztlást vették alapul, hogy lefedjék a káros anyagok terjedésének legkedvezőtlenebb esetét. A Heiligenkreuz környékén lévő további mérési helyekkel való összehasonlítások összességében e térség meteorológiai helyzetének lekerekített képét nyújtják. Az egyes mérési helyeken tapasztalható meteorológiai viszonyok nagyon hasonlítanak egymásra. Ezért a Heiligenkreuz/ipari park mérési hely meteorológiai adatainak a terjedési számításba való bevonása helyes, mivel ezek reprezentatívak a telephelyre vonatkozóan. Ennek a választásnak az indoklása átfogó és érthető. 3.1.3 Elegendőek-e és érthetőek-e a légszennyező anyagok adott terhelési helyzetével és a terhelés várható alakulásával kapcsolatos adatok? Heiligenkreuz térségében és a Lapincs völgyében a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala már jó ideje levegőminőségi méréseket végez, amelyek a környezeti hatástanulmányban is dokumentálva vannak. Mindezek a mérések a terhelési helyzet messzemenően egységes képét mutatják. A környezeti hatástanulmányban szereplő adatok kiegészítésére és ellenőrzésére néhány értékelést és összehasonlítást is végeztek, amelyekre az alábbiakban részletesebben kitérünk. A már régebb óta működő oberwarti mérési hellyel való összehasonlítások jó összhangot mutatnak a terhelés lefolyása és szintje tekintetében. Ez arra enged következtetni, hogy a Heiligenkreuz/ipari park állomás immissziós mérése tágabb környezetre vonatkoztatva reprezentatív. Ily módon a tervezett létesítmény telephelyén és annak közelében tapasztalható terhelési helyzetet jól mérik fel.
Seite 14 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Nitrogéndioxid (NO2): Az alapterhelésnél a környezeti hatástanulmány J.8 szakvéleményében a legrosszabb eshetőséget feltételezve a különböző mérési sorozatok legmagasabb megfigyelt értékeit vették figyelembe. Így a NO2-koncentráció maximális félórás középértékeként 154 µg/m³ -t adtak meg. Ez az érték a vizsgálat alapjául szolgáló összes mérési állomáson csak egyszer jelentkezett, mégpedig a rudersdorfi mérésnél 2006. március 27-én 6 óra 30 perckor. Egy valamivel alacsonyabb NO2-koncentrációt mértek már az ezt megelőző félórában. Az alacsony szélsebesség (0,2 – 0,3 m/s) és az alacsony hőmérséklet (4,5 °C) az atmoszféra stabil rétegezettségére utal a mérés időpontjában. Az összes többi mérésnél az értékek messze nem érték el a koncentráció ezen mértékét. Az oberwarti mérési adatok elemzése azt mutatja (itt egy már régebb óta működő és a heiligenkreuzi állomással nagyon jól korrelláló mérési helyről van szó), hogy a 100 µg/m³ feletti koncentráció igen ritkán fordul elő, lásd a gyakoriság eloszlásának alábbi összehasonlítását. Vergleich Häufigkeitsverteilung NO2‐HMW 0,30000 0,25000 0,20000 0,15000 BP Heiligenkreuz 2007 0,10000
Oberwart 2007
0,05000 0,00000 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 NO2 ‐Klasse [µg/m3 ] 1. ábra: A nitrogéndioxid FKÉ gyakoriságának eloszlására vonatkozó összehasonlítás
Az NO2-koncentráció napi középértékénél a környezeti hatástanulmányban az alapterhelés jellemzésére az oberwarti mérési helyen 2005-ben mért 72 µg/m3 értéket vették figyelembe. A rendelkezésre álló mérési adatok részletes kiértékelése azt mutatja, hogy a maximális értékhez képest a következő legmagasabb NO2 napi középérték Oberwartban a 2000-2007es időszakban 57 µg/m3 volt, a Lapincs völgyi mobil méréseknél 54 µg/m3, a Heiligenkreuz/ ipari park mérőállomáson pedig 35,4 µg/m3. Az NO2-koncentráció mérési eredményeinek összhangja a heiligenkreuzi és az oberwarti mérőállomások között az adatok elemzésekor a napi középérték vonatkozásában is megállapítható, de meg kell jegyeznünk, hogy Oberwart egy kicsit a magasabb értékek felé tendál (lásd 2. ábra). A Lapincs völgyi mobil mérések során mért NO2 napi középértékek is gyakorlatilag a mérés helyétől függetlenül egyeznek az oberwarti értékekkel.
Seite 15 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Vergleich NO2‐TMW Oberwart ‐ Heiligenkreuz BP 25.7.2006 ‐ 21.2.2008 60
NO2 [µg/m 3]
50 40 30 Heiligenkr. BP
20
Oberwart
10 0 12.02.2008
22.01.2008
01.01.2008
11.12.2007
20.11.2007
30.10.2007
09.10.2007
18.09.2007
28.08.2007
07.08.2007
17.07.2007
26.06.2007
05.06.2007
15.05.2007
24.04.2007
03.04.2007
13.03.2007
20.02.2007
30.01.2007
09.01.2007
19.12.2006
28.11.2006
07.11.2006
17.10.2006
26.09.2006
05.09.2006
15.08.2006
25.07.2006
2. ábra: Az Oberwwart-Heiligenkreuz NO2-NKÉ összehasonlítása
Az oberwarti mérőállomáson a NO2 NKÉ-koncentrációinak gyakorisági eloszlásáról szóló elemzés (v.ö. 3. ábra) azt mutatja, hogy a 2005-ben mért NO2-NKÉmax bekövetkezésének a valószínűsége igen csekély (< 0,1% a 2005-2007-es időszakra vonatkoztatva).
3. ábra: Az NO2-NKÉ gyakorisági eloszlása Oberwartban
Finom por (PM10): A koncentráció és az időbeli jelleg tekintetében a PM10-terhelés is nagyon jól egyezik az Oberwartban, a Heiligenkreuzban, illetve a Lapincs völgyében végzett mobil mérésekkel. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a finompor-terhelés tekintetében (is) – amennyiben eltekintünk az esetleges helyi „hot spot“-októl – Dél-Burgenlandot levegőhigiéniai szempontból egy összefüggő térségnek kell tekinteni, amelyben a terhelést a helyi emissziós források csak igen alárendelt mértékben határozzák meg. Ennek szemléltetésére az alábbi ábrákon a Lapincs völgyéből rendelkezésre álló összes PM10-adatot összehasonlítjuk a folyamatosan működő oberwarti mérőállomás mérési eredményeivel.
Seite 16 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Vergleich PM10‐TMW Oberwart ‐ Heiligenkreuz BP 25.7.2006 ‐ 21.2.2008 120
80 60 Heiligenkr. BP
40
Oberwart
20 0
Oberwart
27.07.2005
20.07.2005
13.07.2005
06.07.2005
29.06.2005
22.06.2005
15.06.2005
08.06.2005
"Lafnitztal"
01.06.2005
PM10 [µg/m3]
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
5. ábra: Az Oberwart - Rudersdorf PM10 NKÉ összehasonlítása
Vergleich PM10‐TMW Eltendorf ‐ Oberwart 3.8.2005 ‐ 19.9.2005 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
Oberwart
14.09.2005
07.09.2005
31.08.2005
24.08.2005
17.08.2005
10.08.2005
03.08.2005
"Lafnitztal"
6. ábra: Az Oberwart – Rudersdorf 1 PM10 NKÉ összehasonlítása
Seite 17 von 37
12.02.2008
Vergleich PM10‐TMW Rudersdorf ‐ Oberwart 1.5.2005 ‐ 2.8.2005
22.01.2008
01.01.2008
11.12.2007
20.11.2007
30.10.2007
09.10.2007
18.09.2007
28.08.2007
07.08.2007
17.07.2007
26.06.2007
05.06.2007
15.05.2007
24.04.2007
03.04.2007
13.03.2007
20.02.2007
30.01.2007
09.01.2007
19.12.2006
28.11.2006
07.11.2006
17.10.2006
26.09.2006
05.09.2006
15.08.2006
25.07.2006
4. ábra: Az Oberwart - Heiligenkreuz PM10 NKÉ összahasonlítása
PM10 [µg/m3]
PM10 [µg/m 3 ]
100
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
Oberwart
30.04.2006
23.04.2006
16.04.2006
09.04.2006
02.04.2006
26.03.2006
19.03.2006
12.03.2006
05.03.2006
26.02.2006
"Lafnitztal"
19.02.2006
PM10 [µg/m3]
Vergleich PM10‐TMW Rudersdorf ‐ Oberwart 19.2.2006 ‐ 6.5.2006
7. ábra: Az Oberwart – Rudersdorf 2 PM10 NKÉ összehasonlítása
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
Oberwart
30.01.2006
16.01.2006
02.01.2006
19.12.2005
05.12.2005
21.11.2005
07.11.2005
24.10.2005
10.10.2005
"Lafnitztal"
26.09.2005
PM10 [µg/m3]
Vergleich PM10‐TMW Heiligenkreuz Ort ‐ Oberwart 26.9.2005 ‐ 12.2.2005
8. ábra: Az Oberwart – Heiligenkreuz Ort PM10 NKÉ összehasonlítása
Összefoglalás: A fentiek alapján összefoglalva megállapítható, hogy a környezeti hatástanulmány alapterhelésként figyelembe vett adatait a legrosszabb eshetőséget figyelembe vevő „worst case“ esetének tekinthetjük. Ezért a meglévő károsanyag-terhelési helyzetre vonatkozó adatok elegendőek, nyomonkövethetőek és „biztos képet“ mutatnak. A jövőbeni terhelések becslése is a legrosszabb eshetőséget figyelembe véve történt. Így a tervezett létesítmény üzemelése, a projekthez kapcsolódó forgalom és az úgy nevezett nullvariáns következtében várható terheléseket lineárisan összeadták. Ez az eljárási gyakorlat maximális becslésként mindenképp ésszerű, ugyanakkor arra kell gondolni, hogy az így kiszámított koncentrációk a valóságban soha nem alakulnak ki. Ennek oka az egyes kibocsátók különböző emissziós magassága és ennek következtében egy teljesen eltérő terjedési viselkedés. A forgalom által okozott maximális immisszió minden valószínűség szerint soha nem fog ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen kialakulni, mint a tervezett létesítmény üzemelése általi maximum. A közlekedés esetében a legmagasabb immissziók inkább stabil terjedési feltételek mellett jönnek létre, a tervezett létesítmény üzemelése következtében kialakuló immissziós terhelések pedig labilis viszonyok mellett a legmagasabbak. Ezért a várható károsanyag-terhelési helyzetre vonatkozó adatok elegendőek és nyomonkövethetőek.
Seite 18 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
3.1.4 A környezeti hatástanulmányban elegendőek-e és érthetőek-e a tervezett létesítménynek a levegőre is az éghajlatra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival kapcsolatos adatok? A tudomány aktuális állása alapján történtek-e az immissziós előrejelzések? A Levegő, éghajlat és immissziók szakvélemény jelentős része a tervezett létesítmény immisszió oldali hatásainak felmérésével foglalkozik. Az egyes kibocsátok emisszióinak közvetlen környezeti hatásait átfogóan vizsgálják. A létesítmény üzemelési szakasza mellett a projekthez kapcsolódó forgalom, az ipari parkban továbbá tervezett kibocsátók, a létesítési szakasz és két üzemzavar-forgatókönyv környezeti hatásait vizsgálják. Az alapterhelés bevonásával megkapjuk a várható immissziós terhelés összképét. A hatásokat részletesen és megfelelő mértékben ismertetik. Az immisszós előrejelzéseket háromdimenziós Gauss-modellel végzik. A Gauss-modellek általános terjedési modellek és gyakran használják őket a légszennyező anyagok immissziójának az előrejelzésére. A modellek olyan feltevésekre épülnek, amelyek általában túlértékelik a reális immissziós koncentrációt. Ily módon aztán túlértékeljük a helyzetet, de ezzel megbízható képet kapunk. Az immissziós előrejelzés ezért a tudomány aktuális állása szerint történt. Az üzemzavar kapcsán kialakuló két környezeti hatás megítélése ADMS Roads segítségével történt. A számítások azt eredményezték, hogy rövid távon és a közeli területen magas terhelések jelentkezhetnek. Az ezzel kapcsolatos adatok elegendőek és érthetőek. Az alkalmazott modell megfelel az üzemzavar eseteinek kiszámítására bevált általános gyakorlatnak és a tudomány legújabb állásának. A lehetséges éghajlati hatásokat szintén a nagyobb létesítményekkel való összehasonlítások alapján végzik. A tervezett létesítmény éghajlati hatásai a napsütéses időszak, a ködképződés vagy a csapadék gyakorisága tekintetében a természetes variabilitás alatt mozognak. A környezeti hatástanulmány ezzel kapcsolatos adatai megalapozottak és érthetőek. 3.1.5 A füstgáz távozására tervezett kémények megfelelnek-e a hulladékégetésről szóló rendelet, illetve a kazánokra vonatkozó levegővédelmi rendelet követelményeinek? A kazánokra vonatkozó levegővédelmi rendelet 23-26. §-ai értelmében a kéménynek bizonyos minimális mértékben a tető és a terület fölé kell magasodnia. 98 méteres magasságával mind az örvényágyas kazán, mind a segédkazán kéménye megfelel a követelményeknek. 3.1.6 A tervezett létesítmény építése és üzemeltetése következtében a légszennyező anyagok közvetlenül vagy közvetetten keletkező kibocsátásai immisszióséghajlati szempontból jelentősen hozzájárulnak-e az immissziós terheléshez? A létesítmény üzemelése és a projekfüggő forgalom miatti plusz terheléssel kapcsolatos számítások eredményei szerint a legtöbb esetben nincsen jelentős plusz terhelés az egyes káros anyagok vonatkozásában. A tervezett létesítmény kibocsátásai következtében keletkező plusz terhelés-hozzájárulások, amelyek épphogy az elhanyagolhatóság kritériumai felett vannak, az SO2 és a HFkoncentrációknál nyári erdőgazdálkodási határértékek vonatkozásában jelentkeznek. Ez évényes mind a maximális félórás középértékek, mind a 97,5 percentilek esetében. A napi középértékeknél, az éves középértékeknél és az ülepedésnél a plusz terhelések elhanyagolhatóak. A forgalom miatti plusz terhelések az NO2 és a PM10 káros anyagok maximális félórás középértéke, napi középérték és éves középértéke esetében szintén irrelevánsak. A pályarendezéshez szükséges mozdony kibocsátásai követleztében kialakuló plusz terhelés számításainak eredményei szerint a koncentrációk a távolsággal rohamosan csökkenek, de meg kell jegyezni, hogy a a terjedési feltételektől függ, hogy a plusz terhelések mikortól Seite 19 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
irrelevánsak: labilis viszonyok esetén már 10 m-től, stabil viszonyok esetén azonban csak 80 m-től. A tervezett létesítmény (örvényágyas kazán, ill. segédkazán) és a projekthez kapcsolódó forgalom immisszióinak kombinációja nyomán kialakuló plusz terhelések csak az NO2 éves középértéke esetében szegik meg minimális mértékben az 1 %-os elhanyagolható kritériumot. A létesítési szakaszban elsősorban közvetlenül a tervezett létesítmény mellett a Lenzing Fibers vizsgált vonatkoztatási pontnál jelentkezik plusz terhelés, amely nem tekinthető elhanyagolhatónak. Az NO2 maximális félórás középértékének plusz terhelése túllépi az elhanyagolható kritériumot. A plusz terhelések a finom por esetében is olyan értékeket érnek el, amelyek meghaladják az elhanyagolható határértékeket. A plusz terhelések éves átlagban lényegesen az elhanyagolható küszöbérték fölött vannak. Ezzel kapcsolatban általában el kell mondani, hogy az SO2, NO2 és CO káros anyagok esetében kiszámolt plusz terhelések olyan nagyságrendben mozognak, amely az általában alkalmazott mérési eszközök kimutatási határának a tartományában van. Az SO2-eszközök esetében a kimutatási határ 1 ppb (= ca. 2,7 µg/m³), az NOx és a CO esetében pedig 0,5 ppb. Ebből látható, hogy a kiszámított plusz terhelés méréstechnikailag sok esetben nem mutatható ki. Egyes esetekben a létesítési szakasz emissziói olyan plusz terheléseket eredményeznek, amelyek már nem nevezhetőek elhanyagolhatónak. Mindenesetre ezen valamivel magasabb terhelések ellenére az értékek a levegő immisszióvédelméről szóló törvény szerinti határértékeket nem haladják meg. 3.1.7 Várható-e, hogy a tervezett létesítmény következtében szaghatásokra kell számítani? A szagemissziók sem a kéményen keresztüli távozás, sem pedig a csarnok kapuin diffúzió útján való kikerülés esetén nem jelentenek problémát. Raupenstrauch professzor úr szakvéleménye részletesen tartalmazza a szag emissziós adatait. Ebből kiderül, hogy a J.8 „Levegő, éghajlat és immissziók“ c. szakvéleményben az immissziók kiszámításával kapcsolatos feltételezések reálisnak tekinthetők. A létesítmény üzemszünete esetén várható szagimmissziók legmagasabb értéke 1 SZE alatt, tehát a szagküszöb alatt van. A diffúz emissziók általi szagok a maximális értéket a létesítmény közvetlen közelében érik el. Kb. 200 méter távolságtól az év óráinak kevesebb mint 2 százalékában érzékelhetők szagok. Ezért abból lehet kiindulni, hogy a tervezett létesítmény szabályos üzem esetén nem növeli a zavaró szaghatást. 3.1.8 A tervezett létesítmény miatt várhatóak-e jelentős (súlyos) környezeti hatások a helyi éghajlatra? A füstfáklya füstképződése miatt lehetnek éghajlati változások, ezeknek a nagyságrendje azonban mindenesetre az éghajlat természetes variabilitása alatt marad. Ily módon a helyi éghajlatra gyakorolt jelentős hatások kizárhatóak. 3.1.9 A környezeti hatások formalizált értékelése A létesítmény üzemeltetési szakaszának az 1 értékelése A létesítmény létesítési szakaszának az 2 értékelése
3.2
Kikötések
A létesítmény építésekor porcsökkentés érdekében intézkedéseket kell tenni, ennek kapcsán teljes egészében utalunk Malits mérnök építéstechnikai szakvéleményére.
Seite 20 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Üzemeltetés: 1. A két kazánberendezésből (örvényágyas kazán és segédkazán) távozó kibocsátások folyamatos ellenőrzésének az adatait online továbbítani kell a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalának levegőminőségi központjába. Ennek technikai lebonyolítását a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalának 5. osztályán, a III. főreferatúrán a természet- és környezetvédelem levegőminőségi mérőhálózatközponttal kell egyeztetni. 2. A létesítmény beüzemelése utáni levegőminőségi helyzetet (utóellenőrzés) a kéndioxid, a nitrogénoxidok, a finom por és az ózon káros anyagok folyamatosan regisztrálandó immissziós mérésével kell ellenőrizni. Az immissziós mérés értelmezéséhez szükséges még emellett a szélirány, a szélsebesség, a levegőhőmérséklet, a páratartalom és a sugárzásmérleg rögzítése is. Az adatatokat online továbbítani kell a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalának 5. osztályán, a III. főreferatúrán lévő levegőminőségi központba. A mérést a beüzemelés után három éven keresztül kell végezni. Ennek technikai lebonyolítását, a mérőállomás felállítását és működtetését a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalának 5. osztályán, a III. főreferatúrán a természet- és környezetvédelem levegőminőségi mérőhálózat-központtal kell egyeztetni. Információ: A mérési eredmények kiértékelése után döntenek a mérőállomás megszüntetéséről vagy további működtetéséről.
Seite 21 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
4 Fachliche Auseinandersetzung mit den Stellungnahmen 4.1
Stellungnahmen gemäß § 5 Abs. 3 und 4 UVP-G 2000
4.1.1 Stellungnahme des BMLFUW vom 12.12.2007 In der Stellungnahme des BMLFUW sind in Bezug auf die dem Gutachten zugrunde liegenden Fachbeiträge keine notwendigen Ergänzungen gefordert. In den „Empfehlungen“ wurde eine Ergänzung dahin gehend angeregt, dass sich das Vorhaben in einem belasteten Gebiet gemäß der Verordnung über belastete Gebiete (Luft) zum Umweltverträglichkeitsprüfungsgesetz 2000 befindet. Diese Feststellung und auch dass es sich um ein Sanierungsgebiet laut Immissionsschutzgesetz Luft handelt, wurde im Fachbeitrag J 8 Luft und Klima, Immissionen im Kapitel durchgeführt. 4.1.2 Stellungnahme des Umweltanwalts vom 21.11.2007 In der Stellungnahme des Umweltanwaltes wurden keine direkten Anmerkungen zu den Themen dieses Gutachtens gemacht. Zum Thema Transportmix kann darauf hingewiesen werden, dass im Fachbeitrag J 8 Luft und Klima, Immissionen der Planfall mit 100 % LKW Anlieferung für die Betrachtungen der Auswirkungen herangezogen wurde. Somit werden transportbedingter Luftschadstoffemissionen und –immissionen die Auswirkungen des schlechtesten Falls dargestellt.
4.2
Stellungnahmen gemäß § 9 Abs. 5 UVP-G 2000 (öffentliche Auflage der Antragsunterlagen)
Zu den Einwendungen, die aufgrund der öffentlichen Auflage der Antragsunterlagen eingelangt sind, wird folgende Stellungnahme abgegeben: 4.2.1 Allgemein formulierte Einwendungen Die Befürchtungen, dass es zu einer massiven Verschlechterung der Luftqualität und zu Geruchsbelästigung durch die geplante Anlage kommen wird, werden im Befund und im Gutachten unter den Punkten 3.1.6 und 3.1.7 ausführlich behandelt. Aufgrund der in der Umweltverträglichkeitserklärung dargestellten bestehenden und zukünftigen Luftgütesituation (Mustereinwendung I, IV, IX, X) im Untersuchungsraum sind keine messbaren Änderungen durch den Betrieb der geplanten Anlage zu erwarten. Die Zusatzbelastungen durch die geplante Anlage sind in den meisten Fällen irrelevant. 4.2.2 Kann es durch die anlagenbedingten Luftschadstoffimmissionen zu Ablagerungen eines „Aschefilms“ kommen? Bei ordnungsgemäßem Betrieb der Anlage werden die Staubemissionen durch ein geeignetes Filtersystem begrenzt. Bei der Berechnung der zu erwartenden Immissionen wurde jeweils der meteorologisch ungünstigste Fall herangezogen, sodass auch so Fälle wie „Tiefdruckwetterlagen“ in die Betrachtung eingeschlossen wurden. Die berechneten Immissionen von Feinstaub der geplanten Anlage sind aber trotzdem so gering, dass es auszuschließen ist, dass es zu einer Ablagerung eines „Aschefilms“ auf Gebäuden kommt (Zusatz zur Mustereinwendung Ia: 559).
Seite 22 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
4.2.3 In welchen Bereichen bzw. bis in welche Entfernung sind relevante zusätzliche Luftschadstoff-Immissionen in Folge der Errichtung und des Betriebes der geplanten Anlage zu erwarten? Wie kann man den „Einwirkungsbereich“ der geplanten Anlage aus immissionsklimatologischer Sicht abgrenzen? Bezüglich der genauen Verteilung der zusätzlichen Belastungen durch die Errichtung und den Betrieb der geplanten Anlage wird auf die ausführliche Beschreibung im Punkt 3.1.6 des Gutachtens verwiesen. Die Berechnungen der zu erwartenden Immissionen ergaben in den meisten Fällen eine irrelevante Zusatzbelastung (0020, 0025, 0553, 0555). Das Maximum der Zusatzbelastung durch den Betrieb der geplanten Anlage liegt ca. 400 bis 600 m nordwestlich der Anlage, mit zunehmender Entfernung nehmen die Belastungen rasch ab. Da bei den Berechnungen die vor Ort gemessenen meteorologischen Parameter, wie Windgeschwindigkeit und Windrichtung verwendet wurden, stellen die Ergebnisse ein realistisches Belastungsszenario dar. Da die Belastungen zumeist im Maximum bereits irrelevant sind, sind auch in weiterer Entfernung (3928,5558, 4501) keine relevanten Zusatzbelastungen zu erwarten. Wie auch mit Schreiben vom 9.5.2008 vorgelegten Isoliniendarstellungen für die LuftschadstoffImmissionszusatz-belastungen zeigen, erreichen die Belastungen in einiger Entfernung nur mehr einen Bruchteil der Maximalbelastungen. Die Thermen Loipersdorf (12 km entfernt), Bad Blumau (20 km entfernt) und Bad Waltersdorf (27 km entfernt) liegen daher sicher nicht im Einflussbereich der Anlage ( 0025, 3870,5563, 5558, 5551, Ia, IIa, IIb, IIc, IId, IIe, IIIa, V, Va, Vd, Ve, Vf, Vg, VI, VII, VIII, X). Bezüglich Feinstaub wurde die Situation der Vorbelastung im Befund des Gutachtens und in den Punkten 3.1.3 genau beschrieben. Es ist richtig, dass das Untersuchungsgebiet als Sanierungsgebiet für Feinstaub laut Immissionsschutzgesetz Luft ausgewiesen ist. Allerdings liefern der Betrieb und der projektbedingte Verkehr der geplanten Anlage keine relevanten Beiträge zur Immissionssituation. Daher wird es in Zukunft durch das geplante Projekt zu keiner Verschlechterung der Feinstaubsituation kommen. Die Behauptung, dass die geplante Anlage und der projektbedingte Verkehr relevante Beiträge zur Feinstaubbelastung liefern, ist aufgrund der vorliegenden Untersuchungen und Berechnungen nicht nachvollziehbar (5558, 3928, 3831, 3839,3870). Laut Immissionsschutzgesetz Luft kann eine Anlage im Sanierungsgebiet errichtet werden, wenn deren Beiträge zur Immissionsbelastung irrelevant sind. Die in der Immissionsprognose (3928, 0002) verwendeten meteorologischen Eingangsparameter stellen den ungünstigsten Fall für das ungarische Staatsgebiet dar. Wie im Punkt 2.4 des Befunds ausführlich dargestellt, wurden jene Windverhältnisse für die Immissionsprognose herangezogen, um auch die für das ungarische Staatsgebiet ungünstigsten meteorologischen Situationen zu erfassen. Da die Entfernungen zum slowenischen Staatsgebiet noch etwas größer sind, können negative Auswirkungen für den Raum ausgeschlossen werden. 4.2.4 Sind die Immissionsprognosen (Ausbreitungsrechnungen) im Fachbeitrag Luft, Klima und Immissionen der UVE aus fachlicher Sicht vollständig, schlüssig und nachvollziehbar? Ist insbesondere das angewendete Ausbreitungsmodell aus fachlicher Sicht geeignet, die zusätzlichen Luftschadstoffimmissionen zu berechnen? Wurden die Berechnungen richtig durchgeführt Die Berechnungen der Immissionen wurden, wie im Punkt 3.1.4 des Gutachtens bereits ausführlich beschrieben, mit einem dreidimensionalen Gaußmodell durchgeführt, das für diesen Anwendungsfall absolut geeignet ist. Als meteorologische Inputdaten wurden die Windverteilung und die Ausbreitungsbedingungen der Messstelle von Heiligenkreuz herangezogen. Es ist richtig, dass die meteorologischen Daten der Messstelle Heiligenkreuz das bodennahe Windfeld bzw. die bodennahen Ausbreitungsbedingungen repräsentieren, doch ist im Modell bereits inkludiert, dass die Windgeschwindigkeit auf die Höhe der Austrittsöffnung der Abgase extrapoliert wird. Die Berechnungen erfolgten für ein ganzes Jahr, sodass alle möglichen meteorologischen Situationen in der Zusatzbelastung Seite 23 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
berücksichtigt sind. Es wurde also nicht willkürlich ein meteorologischer Fall für die Berechnung ausgewählt, sondern es wurden alle im Untersuchungsraum auftretenden meteorologischen Situationen durchgerechnet. Die Behauptung, dass nur die zu erwartenden Konzentrationen im Nordwesten der Anlage untersucht wurden, ist daher nicht richtig.(0034, 0042, 3393, 3394, 3395, 3400, 5560,) Es wird darauf hingewiesen, dass aufgrund der sehr niedrigen Zusatzbelastung die Verteilung der Windrichtung nicht die zentrale Rolle spielt. Da die maximale Zusatzbelastung durch den Betrieb der geplanten Anlage irrelevant ist, also keinen messbaren Beitrag zur Gesamtbelastung liefert, ist die Lage des Maximums nicht von so zentraler Bedeutung. Wenn der Betrieb der Anlage Zusatzimmissionen verursacht, die irrelevant sind, so ist es nicht wirklich ausschlaggebend, wo diese irrelevanten Zusatzbelastungen auftreten. Die maximalen Zusatzbelastungen sind nordwestlich der Anlage zu finden. Mit zunehmender Entfernung nehmen die Konzentrationen rasch ab. Es ist völlig klar, dass Zusatzimmissionen auch auf ungarischem Staatsgebiet auftreten werden. Allerdings sind diese noch geringer, als das berechnete Maximum im Nordwesten der Anlage. Daher ist auszuschließen, dass es durch den Betrieb der geplanten Anlage zu messbaren Änderungen der Luftgütesituation im gesamten Untersuchungsraum kommt (3928, 4501, 4618, 5557, 5560, IX, XIII). Die unterschiedlichen Dimensionsangaben bei Staub kommen dadurch zustande, dass es sich bei der einen Angabe um die Konzentration in der Luft handelt – diese wird in µg/m³ angegeben – und bei der anderen Angabe um die Deposition am Boden - diese wird in mg/m².d angegeben (3394). Die Prognosen bezüglich Feinstaub ( 5552, 5553, 5554, 5561, 5562) wurden so, wie für alle anderen Schadstoffe ebenfalls mit dem oben erwähnten Ausbreitungsmodell durchgeführt. Die Berechnungen ergaben, dass die Zusatzbelastungen im Maximum als irrelevant einzustufen sind. Der Betrieb der Anlage liefert also keinen messbaren Zusatz zur Gesamtbelastung durch Feinstaub. Im Fachbeitrag J.8 der UVE hinsichtlich der Zusatzbelastungen durch den projektbedingten Verkehr wurde nicht der wünschenswerte bzw. angestrebte Fall der Anlieferung mit 80% Bahn und 20% LKW gerechnet, sondern der ungünstigste Fall mit 100% LKW (3405, 4502, 4501, 5558, IX). Trotz dieser Annahme werden die Irrelevanzkriterien nicht verletzt. Daher kann davon ausgegangen werden, dass im Fall einer Anlieferung eines Teils des Rohstoffes per Bahn, die Zusatzkonzentrationen durch den projektbedingten Verkehr geringer ausfallen werden. 4.2.5 Kommt es durch die Errichtung und den Betrieb der Anlage zu erheblichen Auswirkungen auf das Lokalklima (z.B. häufigeres Glatteis, Niederschlag von Industrieschnee, erhöhte Anzahl von Nebeltagen)? Die möglichen Auswirkungen auf das Lokalklima wurden bereits im Kapitel 2.6 des Befundes und im Kapitel 3.1.8 des Gutachtens ausführlich behandelt. Die eventuelle Tendenz zu etwas längeren Nebelsituationen wird aber durch die natürliche Variabilität der meteorologischen Bedingungen überdeckt ( 5558, IX, X, 3401). Literaturstudien über meteorologische Auswirkungen von Kühltürmen haben ergeben, dass bei Temperaturen in Schwadenhöhe von kleiner als –13 °C und bei einer relativen Feuchtigkeit von mehr als 75% Schneefall im Lee von Kühltürmen ausgelöst werden kann. Diese meteorologischen Bedingungen treten im Untersuchungsgebiet in 0,4 % der Fälle auf – wobei darauf hinzuweisen ist, dass bei der geplanten Anlage kein Nasskühlturm geplant und beantragt wurde. Zusätzliche, durch die geplante Anlage verursachte Schneeglätte und Eisbildung am Boden ist aufgrund des geringen Niederschlags aber auszuschließen (0042). Die direkte Verknüpfung zwischen Nebel (3928, 4501, 4502, 3929, X) und hohen Feinstaubbelastungen kann nicht nachvollzogen werden. Die Feinstaubbelastung ist von einer Unzahl von Faktoren abhängig und Wetterlagen mit Nebelbildung müssen nicht unbedingt die Akkumulation von Feinstaub begünstigen.
Seite 24 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
4.2.6 Wurden im Fachbeitrag Luft, Klima und Immissionen der UVE aus fachlicher Sicht die richtigen und vollständigen Daten herangezogen? Im Fachbeitrag J.8 Luft, Klima und Immissionen wurde die bestehende Immissionssituation durch die Betrachtung aller im erweiterten Untersuchungsraum getätigten Messungen dargestellt. Dadurch war es möglich ein vollständiges und detailliertes Bild der Luftgütesituation zu gewinnen. Bei der Betrachtung der Gesamtsituation wurden nicht nur die Auswirkungen der geplanten Anlage und des projektbedingten Verkehrs berücksichtigt ( 0042), sondern vielmehr auch bereits genehmigte aber noch nicht in Betrieb befindliche Anlagen in die Betrachtung mit einbezogen. Die Immissionen der bereits am Standort Heiligenkreuz Businesspark produzierenden Betriebe werden durch die seit Sommer 2006 bestehende Messstelle erfasst. So wurde sichergestellt, dass alle möglichen Immissionen in die Abschätzung der Gesamtbelastung eingingen (4618, 5557, X). Die Daten, die für die Beurteilung herangezogen wurden sind aus fachlicher Sicht richtig und ausreichend. 4.2.7 Wurden im Fachbeitrag Luft, Klima und Immissionen der UVE die verkehrsbedingten Luftschadstoffemissionen aus fachlicher Sicht vollständig, schlüssig und nachvollziehbar dargestellt? Die detaillierte Behandlung der Verkehrsemissionen erfolgte im Kapitel 2.2 des Befundes und im Kapitel 3.1.1 des Gutachtens. Für die Bauphase (0042) wurde im Sinne einer Maximalabschätzung ein Spitzenwert der Fahrzeugbewegungen angenommen. Dadurch kommt es direkt auf der Baufläche zu erhöhten Immissionen, die nicht mehr irrelevant sind. Die Immissionen nehmen aber rasch mit zunehmender Entfernung ab. Die unterschiedlichen Angaben (3405) in der Tabelle und in der Karte rühren daher, dass in der Tabelle die Fahrleistungen aufgelistet sind und in der Karte die Anzahl der LKW dargestellt ist (siehe auch Tabelle 4-5, Fachbeitrag J.6 Verkehr). Die Emissionen wurden für verschiedene Transportszenarien durchgerechnet, wobei für die LKW ein Emissionsstandard von mindestens EURO 4 vorgegeben wurde. Die zu erwartenden Immissionen wurden für die Gebiete Heiligenkreuz und im Businesspark berechnet. Die dargestellten Isolinien für den Businesspark zeigen, dass die Belastungen natürlich auch bis Minihof reichen. Allerdings nehmen die Belastungen rasch mit zunehmender Entfernung ab, so dass in Minihof nur mehr ein Bruchteil der Konzentrationen vorhanden ist. Das Untersuchungsgebiet (5560) wurde so gewählt, dass die Anfahrtsrouten der LKW von Norden, Süden und Westen erfasst wurden.
4.3
Stellungnahmen gemäß § 10 Abs. 2 UVP-G 2000 (Stellungnahmen anderer Staaten)
4.3.1 Zu den Stellungnahmen hinsichtlich meteorologischer Fragestellungen Die Ausbreitungsrechnung wurde mit der einjährigen Datenreihe (Zeitraum 11.09.2006 15.09.2007) der Messstelle Heiligenkreuz/Businesspark für die Parameter Windrichtung, Windgeschwindigkeit, Temperatur, relative Feuchte und Ausbreitungsklasse durchgeführt. Das Heranziehen von einjährigen meteorologischen Messreihen für Berechnungen entspricht der gängigen wissenschaftlichen Praxis (ungarisches Umweltministerium, Municipality Szentgotthard, NGO HuMuSz). Da die Windverhältnisse am Boden jene sind, die die ungünstigen Verhältnisse für das ungarische Staatsgebiet repräsentieren, wurde mit dieser Windverteilung gerechnet. Die Statistik der Ausbreitungsklassen zeigt für Heiligenkreuz, dass stabile Klassen sehr häufig auftreten. Da diese Statistik aber Grundlage für die Ausbreitungsrechnung in der UVE ist, werden diese Verhältnisse in der Verteilung der zu erwartenden Immissionen abgebildet (Municipality Szentgotthard, Databridge Gutachten).
Seite 25 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Da die meteorologischen Bedingungen für ein ganzes Jahr in die Berechnungen einflossen, wurden alle auftretenden meteorologischen Situationen durchgerechnet. Das Ergebnis war, dass die höchsten Immissionen in einer Entfernung von ca. 400m nordwestlich der Anlage auftreten. Den Befürchtungen (Municipality Szentgotthard), dass vor allem westliche Winde hohe Immissionen nach Ungarn verfrachten, wurde insofern Rechnung getragen, dass eben die Windverhältnisse am Boden für die Ausbreitungsrechnung herangezogen wurden. Wie die Messungen mit SODAR deutlich erkennen lassen, drehen die Windverhältnisse mit der Höhe auf eher östliche/südöstliche Richtungen. Daher ist davon auszugehen, dass die Windverhältnisse in Kaminhöhe nicht so hohe Anteile an Westwinden haben und die Abgasfahne nicht so häufig auf ungarisches Gebiet weisen wird.
4.3.2 Zu den Stellungnahmen betreffend allgemeine Fragen der Ausbreitungsrechnung für Luftschadstoffe In der UVE wurde eine Ausbreitungsrechnung zur Abschätzung der Verteilung der Maximalkonzentrationen und der Jahresmittelwerte durchgeführt. Die dargestellten Linien markieren die Lage der Maxima und geben jenen Bereich an, in dem die Immissionskonzentrationen noch 85 % des Maximums erreichen. Außerhalb dieses Bereiches sind die Konzentrationen niedriger (Ungarisches Umweltministerium, Municipality Szentgotthard). Für die Festlegung des Untersuchungsgebietes ( Ungarisches Umweltministerium) werden Schwellenwertkonzepte des Umweltbundesamtes (UVE- Leitfaden, 2002) und „Technische Anleitung zur Anwendung des Schwellenwertkonzepts in Verfahren nach dem UVP-G“ (Puxbaum et al., 2007) herangezogen. Das ist eine in Österreich gängige Praxis zur Abschätzung des Untersuchungsgebietes in UVP-Verfahren. Bei der Beurteilung der Gesamtbelastung ging man von den maximalen Konzentrationen aus und überprüfte, ob Grenzwerte nach dem Immissionsschutzgesetz Luft verletzt werden. Im Sinne einer worst-case Abschätzung wurden die jeweils höchsten Werte der Vor- und Zusatzbelastung linear addiert – eine Vorgangsweise, die zu einer groben Überschätzung der Belastungen führt. Dadurch befindet man sich auf der sicheren Seite und hat die Gewissheit, dass in der Realität die Konzentrationen geringer sein werden. Da die maximalen Konzentrationen nordwestlich der Anlage auftreten, kann man davon ausgehen, dass die Gesamtbelastung in Szentgotthard geringer ist (Ungarisches Umweltministerium). Die Eingangsdaten, die für die Ausbreitungsrechnung herangezogen wurden, sind im Fachbeitrag J.8 der UVE angegeben. Dort wurde auch eine Berechnung der zu erwartenden Immissionen von PCDD/PCDF und deren Deposition durchgeführt (Databridge Gutachten, Municipality Szentgotthard). Weiters wurde natürlich auch die Deposition von Gesamtstaub berechnet. Der Vorwurf (Databridge Gutachten, NGO HuMuSz), dass die Ausbreitungsrechnung grundsätzlich fehlerhaft ist, kann nicht nachvollzogen werden, da die Grundlagen und der Einsatz der Eingangsparameter der gängigen wissenschaftlichen Praxis entsprechen. Die Version ADMS 4 (NGO HuMuSz) unterscheidet sich von der Vorgängerversion nur durch verbesserte Handhabbarkeit, nicht jedoch im Rechenkern, also im Herzstück des Modells. Dieser ist der gleiche, wie im Modell ADMS3 – die Ergebnisse würden sich nicht unterscheiden.
4.3.3 Zu den übermittelten Ausbreitungsrechnungen Mit der Stellungnahme des Ungarischen Umweltministeriums wurden drei meteorologische Gutachten übermittelt, die sich mit den zu erwartenden immissionsseitigen Auswirkungen der geplanten Anlage befassen. Es handelt sich dabei um
Seite 26 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Schadstoffausbreitungsberechnung für betriebliche Punktquellen zur Bewertung der Umweltverträglichkeitserklärung der seitens der RVH Reststoffverwertungsgesellschaft mbH im Businesspark Heiligenkreuz – Szentgotthard geplanten thermischen Reststoffverwertungsanlage. Verfasser: Nagy Ferenc Dipl.-Umweltingenieur, KV-FV Zulassungsnr.: F-1163/2007, DataBridge Mérnöki Szolgáltató Kft., Székesfehérvár, Februar 2008;
Gutachten über die bezüglich Ungarn zu erwartenden Umweltauswirkungen auf die Luft durch die geplante Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz, Februar 2008; Verfasser: ENVI-QUA Bt. (ENVI-QUA KG), H-1125 Budapest,György Aladár u. 25/a;
Eine weitere kurze Berechnung findet sich auch in der Stellungnahme der NGO HuMuSz, erstellt von Attlia Szuhi im Auftrag der Arbeitsgruppe Abfall ( Hulladék Munkaszövetség)
Zum Gutachten „Schadstoffausbreitungsberechnung für betriebliche Punktquellen zur Bewertung der Umweltverträglichkeitserklärung der seitens der RVH Reststoffverwertungsgesellschaft mbH im Businesspark Heiligenkreuz – Szentgotthard geplanten thermischen Reststoffverwertungsanlage“, verfasst von Herrn DI Ferenc Nagy wird folgende Stellungnahme abgegeben: Im Kapitel 4.3. dieses Gutachtens wird auf die in der UVE Fachbeitrag „Luft, Klima und Immissionen“ dargelegten unterschiedlichen Windverhältnisse in den unterschiedlichen Höhen eingegangen. Im Gutachten wird festgestellt, dass der untere Rand der Abgasfahne durchaus in das Windregime der bodennahen Schichten kommt und dadurch die Belastungen auf ungarisches Staatsgebiet transportiert werden. Gerade aus diesem Grund wurde in der UVE die Ausbreitungsrechnung mit den bodennahen Messungen der Luftgütemessstelle Heiligenkreuz-Businesspark durchgeführt, um diese Situationen best möglich erfassen zu können. Im Kapitel 5 Ausbreitungsberechnungen wird mittels eines Gaußschen Diffusionsmodells eine Abschätzung der Maximalbelastung und der Jahresmittelwerte vorgenommen. Die Berechnung der Jahresmittelwerte erfolgte offenbar mit aus Grafiken abgeleitet meteorologischen Datensätzen. Die Berechnung der maximalen Immissionskonzentrationen erfolgte mit einer bestimmten Windgeschwindigkeit, einer westlichen Windrichtung und einer Ausbreitungsklasse, nämlich stabil. Im Gegensatz dazu wurde in der UVE die Ausbreitungsrechnung mit einer kompletten Jahresreihe der meteorologischen Daten durchgeführt. Dadurch wurde gewährleistet, dass alle auftretenden meteorologischen Situationen durchgerechnet wurden. Aus diesen wurden jene mit den höchsten Immissionen herausgefiltert. So ergab sich, dass das Maximum der Belastungen ca. 400 m nordwestlich der geplanten Anlage zu finden ist. Vergleicht man die Ergebnisse des vorliegenden Gutachtens von DataBridge mit jenen der UVE, kommt man zu der Erkenntnis, dass die ausgewiesenen Konzentrationen in ähnlicher Höhe liegen. Am Beispiel NOx werden die ähnlichen Konzentrationsverteilungen dargestellt: Databridge berechnet einen maximalen Immissionswert von 3 µg/m³ für NOx westlich der geplanten Anlage. Das in der UVE berechnete Maximum liegt 400 nordwestlich der geplanten Anlage und erreicht einen Konzentrationswert von 9 µg/m³. Die ergänzend mit Schreiben vom 9.5.2008 vorgelegten Isoliniendarstellungen für die Luftschadstoff-Immissionszusatzbelastungen zeigen, dass die Höhe der Konzentrationen rasch mit zunehmender Entfernung von der Quelle abnimmt. So schließen die Isolinien in der Entfernung, für die im Gutachten – Verfasser DI Ferenc Nagy – 3 µg/m³ angegeben sind, den Bereich von 50 -60% des Maximums ein, das entspricht ca. 5 µg/m³. Die in der UVE errechneten Werte liegen damit sogar noch etwas höher, als von DI Ferenc Nagy berechnet.
Seite 27 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Das berechnete Niveau der Jahresmittelwerte des Gutachtens von DataBridge liegt bei ca. jenem, das auch durch die vorgelegten Isoliniendarstellungen für die Luftschadstoff-Immissionszusatzbelastungen zeigen. Anhand eines Beispiels wird dies näher erläutert. Für die Zusatzbelastung durch die geplante Anlage wird bei NOx im Gutachten DataBridge ein Wert von 0,1 µg/m³ angegeben. Für diese Fläche wird durch die Isolinien ein Bereich von 20 bis 30% des Maximums angegeben. Der maximale Jahresmittelwert beträgt 0,19 µg/m³ - 30% davon sind ca. 0,06µg/m³. Wenn auch nicht exakt der gleiche Wert angegeben wird. So bewegen sich die prognostizierten Belastungen für das Jahresmittel in beiden Gutachten in derselben Größenordnung. Zusammenfassend kann man sagen, dass die Berechnungen im Gutachten „Schadstoffausbreitungsberechnung für betriebliche Punktquellen zur Bewertung der Umweltverträglichkeitserklärung der seitens der RVH Reststoffverwertungsgesellschaft mbH im Businesspark Heiligenkreuz – Szentgotthard geplanten thermischen Reststoffverwertungsanlage“, keine groben Widersprüche zu den Berechnungen der UVE aufweisen, was die Höhe der zu erwartenden Immissionskonzentrationen der geplanten Anlage anlangt. Die unterschiedliche Verteilung der Konzentrationen kommt dadurch zustande, dass in der UVE mit einem vollständigen Jahressatz an meteorologischen Daten gerechnet wurde, während im Gutachten von DataBridge willkürlich eine bestimmte meteorologische Situation für die Berechnung herangezogen wurde. Dabei zeigt sich, dass nicht das Maximum der zu erwartenden Immissionen detektiert wurde. Insofern liefert das Gutachten im Gegensatz zur UVE nur einen Ausschnitt über die zu erwartenden Immissionsbelastungen. Zum Gutachten „Gutachten über die bezüglich Ungarn zu erwartenden Umweltauswirkungen auf die Luft durch die geplante Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz, Februar 2008; Verfasser: ENVI-QUA Bt. (ENVI-QUA KG), H-1125 Budapest,György Aladár u. 25/a“ wird folgende Stellungnahme abgegeben: Die Ausbreitungsrechnungen wurden mittels zwei Modellen, nämlich mit SCREEN 3 und AERMOD durchgeführt. Die Berechnungen mit SCREEN 3 ergaben ein ähnliches Belastungsbild, was die Höhe der Konzentrationen betrifft. Die Unterschiede in der räumlichen Verteilung und Ausdehnung des Belastungsgebietes wird durch die Verwendung von grundsätzlich unterschiedlichen meteorologischen Datensätzen hervorgerufen. Wurde in der UVE mit einer Jahresreihe von lokal erfassten meteorologischen Inputdaten gerechnet, so wird im Modell SCREEN 3 der Berechnung eine künstlich angelegte meteorologische Datenbank zugrunde gelegt, die alle möglichen Kombinationen durchspielt und rechnet. Dadurch können natürlich auch Situationen auftreten, die in der Wirklichkeit gar nicht vorkommen. Eine ähnliche Situation ergibt sich für die Berechnungen mit Modell AERMOD. Auch hier wurden zwei hypothetische amerikanische Datensätze verwendet, die sicher nicht die realen lokalen Verhältnisse im Untersuchungsgebiet der geplanten Anlage widerspiegeln. Was die Zunahme der Belastungen in der Region Örség betrifft, so werden in unzulässiger Weise Maximalwerte mit Monatsmittelwerten / Jahresmitelwerten verglichen. Wenn man die im Gutachten errechneten maximalen Zusatzbelastungen mit den gemessenen Spitzenwerten vergleicht, so sind die Zunahmen bei weitem nicht so dramatisch. Weiters wird darauf hingewiesen, dass das Gutachten die Einhaltung der strengen ökologischen Grenzwerte anerkennt. Die Behauptung, dass in der UVE die Belastungen für das ungarische Staatsgebiet vernachlässigt wurden, wird zurückgewiesen. In der UVE wird nur explizit angeführt, dass die zu erwartenden Maximalimmissionen der geplanten Anlage auf österreichischem Staatsgebiet liegen. Die ergänzend mit Schreiben vom 9.5.2008 Seite 28 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
vorgelegten Isoliniendarstellungen für die Luftschadstoff-Immissionszusatzbelastungen umfassen nunmehr auch das ungarische Staatsgebiet. Daraus ist ersichtlich, dass die Höhe der Konzentrationen nur mehr einen Teil des Maximums erreichen. Da die Zusatzbelastungen aber schon im Maximum irelevant sind, so sind für das ungarische Staatsgebiet ebenso keine messbaren Veränderungen der Luftgüte zu erwarten. Zur Stellungnahme von NGO HuMuSz wird folgende Aussage getroffen: Die Einwendung, dass die Eingangsdaten und das in der UVE verwendete Modell nicht ausreichend definiert sind, ist nicht nachvollziehbar. Die durchgeführten Kontrollrechnungen in dieser Stellungnahme wurden willkürlich für einen meteorologischen Fall durchgeführt. Die Begründung, warum diese Situation ausgewählt wurde, fehlt gänzlich. Insofern sind die Berechnungen in der UVE und in dieser Stellungnahme nicht vergleichbar und können daher keiner Interpretation unterzogen werden. 4.3.4 Zu den Stellungnahmen hinsichtlich Luftschadstoff-Immissionsmonitoring Im Abschnitt 3.2 (Auflagen) des Gutachtens wird die Übermittelung der kontinuierlich gemessenen Emissionsüberwachung an die Luftgütezentrale beim Amt der Burgenländischen Landesregierung gefordert. Weiters wird zur Überwachung der Luftgütesituation nach Inbetriebnahme der Anlage (Nachkontrolle) eine kontinuierlich registrierende Immissionsmessung der Luftschadstoffe Schwefeldioxid, Stickoxide, Feinstaub und Ozon vorgeschlagen. Die Dauer der Messung hat über drei Jahre nach Aufnahme des Betriebes zu erfolgen. (Ungarisches Umweltministerium, NGO HuMuSz).
4.3.5 Lokalklima Die möglichen Auswirkungen auf das Lokalklima wurden bereits im Kapitel 2.6 des Befundes und im Kapitel 3.1.7 des Gutachtens ausführlich behandelt. Aufgrund der hinsichtlich Wärme- und Wasserdampfemissionen kleinen Dimension der geplanten Anlage bewegt sich die Größenordnung der lokalklimatischen Auswirkungen innerhalb der klimatologischen Variabilität. (Municipality Oriszentpeter, Municipality Szentgotthard)
4.3.6 Zu den Stellungnahmen hinsichtlich der Festlegung eines Einwirkungsgebietes der Luftschadstoffe Die Berechnungen im Fachbeitrag J.8 der UVE weisen in ca. 400 bis 600m Entfernung von der Anlage die maximalen Zusatzbelastungen aus. In diesem Bereich sind die Beiträge der Zusatzbelastungen in Bezug auf die geltenden Grenzwerte des Immissionsschutzgesetzes Luft größtenteils irrelevant. Da die Konzentrationen mit zunehmender Entfernung abnehmen, ist davon auszugehen, dass die durch die geplante Anlage verursachten Immissionen auch in weiterer Entfernung sehr gering sind. Es ist unbestritten, dass Immissionen auch auf das ungarische Staatsgebiet auftreffen, allerdings ist davon auszugehen, dass sie sehr gering sind und keinen relevanten Beitrag zur Verschlechterung der Luftgütesituation liefern.(Municipality Szentgotthard, NGO HuMuSz) Die ergänzend mit Schreiben vom 9.5.2008 vorgelegten Isoliniendarstellungen für die Luftschadstoff-Immissionszusatzbelastungen zeigen, dass die Zusatzbelastungen durch die geplante Anlage auf ungarischem Staatsgebiet sehr gering sind. Da sie natürlich niedriger sind als das Maximum, bleiben sie auch unter dem Kriterium der Irrelevanz. Relevante Auswirkungen der durch die geplante Anlage verursachten Immissionen beschränken sich daher – sofern überhaupt möglich - auf den Nahbereich der Anlage. (Municipality Oriszentpeter, Ungarisches Umweltministerium, ÖKO Zrt)
Seite 29 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
In der UVE wurden die Ausbreitungsrechnungen mit einem vollständigen einjährigen Datensatz an meteorologischen Messwerten durchgeführt, wodurch die reale lokale Situation dargestellt wird. Da die bodennahe Windverteilung für die Ausbreitungsrechung herangezogen wurde, werden die Auswirkungen auf das ungarische Staatsgebiet in einer die tatsächlichen Verhältnisse eher überschätzenden Weise wiedergegeben. Wie die Ergebnisse der durchgeführten SODAR-Messungen zeigten, treten westliche Winde in Kaminhöhe seltener auf. Daher ist davon auszugehen, dass insbesondere im Jahresmittel die tatsächlichen Immissionsbelastungen auf ungarischem Staatsgebiet geringer sein werden, als die in der UVE berechneten Werte. 4.3.7 Zu den übermittelten Daten zur Luftgütesituation in Szentgotthard Die detaillierte Beschreibung der derzeit herrschenden Luftgütesituation findet sich im Kapitel 2.3 des Befundes und im Kapitel 3.1.3 des Gutachtens. Wie die Vergleiche zeigten, harmoniert die Messung in Heiligenkreuz Businesspark sehr gut mit den langjährigen Messungen in Oberwart. Das Argument, dass die Immissionssituation unterschätzt wurde, kann nicht nachvollzogen werden, da für die Abschätzung der Gesamtbelastung immer der Höchstwert aller bestehenden Messungen herangezogen wurde. Mit der Stellungnahme des Ungarischen Umweltministeriums vom 27.3.2008 wurden Daten von Kurzzeitmessungen in der Stadt Szentgotthard übermittelt. Die Messstation befand sich im Hof der István-Széchenyi-Grundschule. Ein Vergleich der übermittelten Tagesmittelwerte für die Schadstoffe Schwefeldioxid, Stickstoffdioxid, Kohlenmonoxid, Ozon und Feinstaub mit den Messergebnissen der Messstelle Heiligenkreuz Businesspark ergab das auf den nachfolgenden Abbildungen dargestellte Ergebnis. In derAbbildung 9Hiba! A hivatkozási forrás nem található. ist der Verlauf der SO2 Tagesmittelwerte dargestellt. Die Höhe der Konzentrationen ist an beiden Standorten sehr gering und von den Grenzwerten gemäß Immissionsschutzgesetz Luft weit entfernt. Allerdings liegt das Konzentrationsniveau vor allem in den Wintermonaten in Szentgotthard etwas höher. Da die Unterschiede in der kalten Jahreszeit höher sind, liegt die Vermutung nahe, dass der Hausbrand hier wesentlich zur lokalen Belastung beiträgt. 18 16 14 12 10 8
S G ‐S O2
6
H K ‐S O2
4 2 05.03.2008
03.03.2008
01.03.2008
28.02.2008
26.02.2008
24.02.2008
22.02.2008
20.02.2008
04.12.2007
02.12.2007
30.11.2007
28.11.2007
26.11.2007
24.11.2007
22.11.2007
20.11.2007
18.11.2007
16.11.2007
27.08.2007
25.08.2007
23.08.2007
21.08.2007
19.08.2007
17.08.2007
15.08.2007
02.06.2007
31.05.2007
29.05.2007
27.05.2007
25.05.2007
23.05.2007
21.05.2007
19.05.2007
0
Abbildung 9: Tagesmittelwerte von Schwefeldioxid in µg/m³
Aus der Abbildung 10, in der der Verlauf der Tagesmittelwerte von Stickstoffdioxid dargestellt ist, ist ersichtlich, dass die beiden Kurven beinahe ident sind. Weiters ist der Anstieg der Belastungen in den Wintermonaten, wenn Hausbrand und Verkehr zur Belastung beitragen, an beiden Stationen schön zu sehen. Das Konzentrationsniveau bewegt sich während der warmen Jahreszeit in einem Bereich von 5 bis 15 µg/m³ und in den Wintermonaten zwischen 20 und 35 µg/m³. Der Zielwert von 80 µg/m³ als Tagesmittelwert laut Immissionsschutzgesetz Luft wird dabei bei weitem nicht erreicht.
Seite 30 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
40 35 30 25 20 15
S G ‐NO 2
10
HK ‐NO 2
5 05.03.2008
03.03.2008
01.03.2008
28.02.2008
26.02.2008
24.02.2008
22.02.2008
20.02.2008
04.12.2007
02.12.2007
30.11.2007
28.11.2007
26.11.2007
24.11.2007
22.11.2007
20.11.2007
18.11.2007
16.11.2007
27.08.2007
25.08.2007
23.08.2007
21.08.2007
19.08.2007
17.08.2007
15.08.2007
02.06.2007
31.05.2007
29.05.2007
27.05.2007
25.05.2007
23.05.2007
21.05.2007
19.05.2007
0
Abbildung 10: Tagesmittelwerte von Stickstoffdioxid in µg/m³
In der Hiba! A hivatkozási forrás nem található. ist der Verlauf der Kohlenmonoxidkonzentration dargestellt. Auffallend ist, dass in der letzten Messperiode, ab dem November 2007, die beiden Kurven etwas auseinander driften. Der Grund für dieses Verhalten kann nicht explizit erklärt werden – ob es sich hier um eine Gerätedrift handelt oder um lokale Einflüsse in unmittelbarer Umgebung der Messstelle ist aus der Sicht des Gutachters nicht feststellbar. 3000 2500 2000 1500 S G‐ CO HK ‐C O
1000 500 05.03.2008
03.03.2008
01.03.2008
28.02.2008
26.02.2008
24.02.2008
22.02.2008
20.02.2008
04.12.2007
02.12.2007
30.11.2007
28.11.2007
26.11.2007
24.11.2007
22.11.2007
20.11.2007
18.11.2007
16.11.2007
27.08.2007
25.08.2007
23.08.2007
21.08.2007
19.08.2007
17.08.2007
15.08.2007
02.06.2007
31.05.2007
29.05.2007
27.05.2007
25.05.2007
23.05.2007
21.05.2007
19.05.2007
0
Abbildung11: Tagesmittelwerte von Kohlenmonoxid in µg/m³
Der laut Immissionsschutzgesetz Luft geltende Grenzwert von 10 mg/m³ als Achtstundenmittelwert wird aber selbst bei den höheren Messergebnissen in Szentgotthard nicht erreicht. Der Vergleich der Ozonkonzentrationen an den beiden Messstellen Heiligenkreuz und Szentgotthard zeigt ein sehr einheitliches Bild (Abbildung). Die Messungen stimmen während der gesamten Messperiode sehr gut überein und weisen einen fast identen Verlauf auf. Nur am Ende der Messungen im März tauchen Unterschiede zwischen den beiden Messreihen auf, wobei hier die höheren Konzentrationen in Heiligenkreuz verzeichnet wurden. Das beobachtete Belastungsniveau entspricht grundsätzlich jenem, das aus Messungen der österreichischen Luftgütemessnetze bekannt ist. Ein Vergleich mit Grenzwerten gemäß österreichischem Ozongesetz ist nicht möglich, da für Ozon kein Grenzwert als Tagesmittel existiert.
Seite 31 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
S G ‐O 3
05.03.2008
03.03.2008
01.03.2008
28.02.2008
26.02.2008
24.02.2008
22.02.2008
20.02.2008
04.12.2007
02.12.2007
30.11.2007
28.11.2007
26.11.2007
24.11.2007
22.11.2007
20.11.2007
18.11.2007
16.11.2007
27.08.2007
25.08.2007
23.08.2007
21.08.2007
19.08.2007
17.08.2007
15.08.2007
02.06.2007
31.05.2007
29.05.2007
27.05.2007
25.05.2007
23.05.2007
21.05.2007
19.05.2007
HK ‐O 3
Abbildung12: Tagesmittelwerte von Ozon in µg/m³
In der letzten Abbildung, der Abbildung 13, ist der Verlauf der Feinstaubbelastung dargestellt.
120 100 80 60 S G ‐P M10
40
HK ‐P M10 20 05.03.2008
03.03.2008
01.03.2008
28.02.2008
26.02.2008
24.02.2008
22.02.2008
20.02.2008
04.12.2007
02.12.2007
30.11.2007
28.11.2007
26.11.2007
24.11.2007
22.11.2007
18.11.2007 20.11.2007
16.11.2007
27.08.2007
25.08.2007
23.08.2007
21.08.2007
19.08.2007
17.08.2007
15.08.2007
02.06.2007
31.05.2007
29.05.2007
27.05.2007
25.05.2007
23.05.2007
21.05.2007
19.05.2007
0
Abbildung 913 Tagesmittelwerte von Feinstaub in µg/m³
Die beiden Kurven laufen über eine lange Periode hinweg auf fast identischem Niveau. Erst ab den Wintermonaten kommt es zu einer kleineren Abweichung, allerdings bleibt der Trend der Kurven gleich. Da die Unterschiede aber vor allem in der kalten Jahreszeit höher sind, kann angenommen werden, dass auch beim Feinstaub der Hausbrand spürbar zur lokalen Belastung beiträgt. Wie aus der Abbildung ersichtlich, wurde der Grenzwert des Tagesmittelwertes von 50 µg/m³ an den beiden Messstellen während der vorliegenden Perioden doch einige Male überschritten. In Heiligenkreuz wurde an 4 Tagen Überschreitungen beobachtet, in Szentgotthard an insgesamt 15 Tagen. Da die Messergebnisse kein ganzes Jahr umfassen kann keine Aussage darüber getroffen werden, ob der Grenzwert laut Immissionsschutzgesetz Luft eingehalten wurde oder nicht. Mit dem Messbericht „Mérési jegyzökönyv“ vom April 2008 wurden neben den oben erwähnten Messergebnissen auch Messungen von Benzo(a)pyren, PAH und der Schwermetalle vorgelegt. Da der Messbericht nur auf ungarisch vorliegt, kann davon ausgegangen werden, dass manche Details nicht vollständig interpretiert werden können. So z.B. ist es für den Gutachter nicht ersichtlich welche Einzelkomponenten in der Summe der PAHs erfasst wurden. In der Abbildung 14 ist der Verlauf der Messungen von Benzo(a)pyren dargestellt.
Seite 32 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
20
15 SG-BaP ng/m³
10
5
05.03.2008
01.03.2008
26.02.2008
22.02.2008
04.12.2007
30.11.2007
26.11.2007
22.11.2007
18.11.2007
27.08.2007
23.08.2007
19.08.2007
15.08.2007
31.05.2007
27.05.2007
23.05.2007
19.05.2007
0
Abbildung14 Tagesmittelwerte von Benzo(a)pyren in ng/m³
Auffallend an dieser Abbildung ist, dass zu Beginn der Messung die Konzentrationen praktisch an der Nachweisgrenze des Verfahrens verliefen und Ende November sprunghaft anstiegen. Ein Grund für diesen hohen Anstieg dürfte im Einsetzen der Heizperiode liegen. Das Absinken der Konzentrationen Anfang März deutet ebenfalls darauf hin. Im Immissionsschutzgesetz Luft ist ein Zielwert von 1 ng/m³ als Durchschnittswert für ein Kalenderjahr angegeben. Der Mittelwert dieser Messungen lag bei 3,6 ng/m³ - allerdings muss man dabei berücksichtigen, dass es sich nicht um ein volles Kalenderjahr und nicht um durchgehende Messungen gehandelt hat. Bei den Schwermetallen gibt es ebenso Grenz- bzw. Zielwerte für die menschliche Gesundheit im Immissionsschutzgesetz Luft: Tabelle 2: Ziel und Grenzwerte laut IG-L: Luftschadstoff Blei (Pb) Arsen (As) Cadmium (Cd) Nickel (Ni)
Grenzwert 0,5 µg/m³
Zielwert 6 ng/m³ 5ng/m³ 20ng/m³
In den Abbildungen 15 bis 18 ist der Verlauf dieser Schwermetalle dargestellt: Cd
Pb 2,5
0,08 0,07
2
0,06 0,05
1,5
0,04
1
0,03 0,02
0,5
0,01
SG-Cd ng/m³
SG-Pb µg/m³
Seite 33 von 37
01.03.2008
26.02.2008
22.02.2008
04.12.2007
30.11.2007
26.11.2007
22.11.2007
18.11.2007
27.08.2007
23.08.2007
19.08.2007
15.08.2007
31.05.2007
27.05.2007
23.05.2007
01.03.2008
26.02.2008
22.02.2008
04.12.2007
30.11.2007
26.11.2007
22.11.2007
18.11.2007
27.08.2007
23.08.2007
19.08.2007
15.08.2007
31.05.2007
27.05.2007
23.05.2007
19.05.2007
19.05.2007
0
0
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Abbildung 15: Pb in µg/m³
Abbildung 16: Cd in ng/m³
As
Ni
1,2
7
1
6 5
0,8
4
0,6
3
0,4
2
0
19 .0 5 23 .2 0 .0 07 5 27 .2 0 .0 07 5 31 .2 0 .0 07 5 15 .2 0 .0 07 8 19 .2 0 .0 07 8. 23 2 0 .0 07 8 27 .2 0 .0 07 8 18 .2 0 .1 07 1 22 .2 0 .1 07 1 26 .2 0 .1 07 1. 30 2 0 .1 07 1 04 .2 0 .1 07 2 22 .2 0 .0 07 2 26 .2 0 .0 08 2 01 .2 0 .0 08 3. 20 08
1
0 19 .0 5 23 .2 0 .0 07 5 27 .2 0 .0 07 5 31 .2 0 .0 07 5 15 .2 0 .0 07 8 19 .2 0 .0 07 8 23 .2 0 .0 07 8. 27 2 0 .0 07 8 18 .2 0 .1 07 1. 22 2 0 .1 07 1 26 .2 0 .1 07 1 30 .2 0 .1 07 1. 04 2 0 .1 07 2 22 .2 0 .0 07 2 26 .2 0 .0 08 2. 01 2 0 .0 08 3. 20 08
0,2
SG-As ng/m³
SG-Ni ng/m³
Abbildung 17: As in ng/m³
Abbildung 18: Ni in ng/m³
Nickel und Cadmium zeigen vor allem während der letzten Messperioden etwas höhere Konzentrationen. Der Mittelwert über diese Messungen liegt für Pb bei 0,0099 µg/m³, für Cd bei 0,6 ng/m³, für As bei 0,39 ng/m³ und für Ni bei 1,29 ng/m³. Dabei ist aber wieder zu berücksichtigen, dass es sich hier nicht um einen Mittelwert für ein Kalenderjahr handelt, der ja eigentlich die Grundlage für die Grenz- und Zielwerte ist. Zieht man trotzdem einen Vergleich zu den in der Tabelle 2 dargestellten Ziel- und Grenzwerten, so sieht man, dass die Belastungen alle relativ gering sind. Für die weiteren Schwermetalle existieren in der österreichischen Gesetzgebung weder Grenz- noch Zielwerte. Die Konzentrationen bei Zink bewegten sich zwischen 0,0697 und 0,2188 µg/m³, die Werte bei Chrom lagen zwischen 0,006 und 0,0198 µg/m³, die Mangankonzentrationen erreichten Werte zwischen 0,0062 und 0,0307 µg/m³ und Kupfer lag zwischen 0,0053 und 0,108 µg/m³. 250 200 150 100 50
19 .0 5 23 .2 0 .0 07 27 5 .2 .0 007 5 31 .2 0 .0 07 5 15 .2 0 .0 07 19 8 .2 .0 007 8 23 .2 0 .0 07 8 27 .2 0 .0 07 18 8 .2 .1 007 1 22 .2 0 .1 07 1 26 .2 0 .1 07 30 1 .2 .1 007 1 04 .2 0 .1 07 2 22 .2 0 .0 07 26 2 .2 .0 008 2 01 .2 0 .0 08 3 05 .2 0 .0 08 3. 20 08
0
Zn ng/m³
Cr ng/m³
Mn ng/m³
Cu ng/m³
Abbildung 19: Zn, Cr, Mn und Cu in ng/m³
Die Auswertung der Luftgütedaten von Heiligenkreuz und Szentgotthard ergibt damit durchaus ein einheitliches Bild der Luftgüte. Die Höhe der Konzentrationen der Schadstoffe Seite 34 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
bewegt sich auf beiden der Seite der Grenze im gleichen Rahmen. Die Konzentrationsunterschiede können teilweise (Wintermonate) durch den lokalen Hausbrand erklärt werden. Aus diesem Vergleich der Messdaten ist es durchaus angemessen, die von den österreichischen Messstationen (Businesspark Heiligenkreuz, Oberwart, mobile Messungen im Lafnitztal) erhaltenen Daten zur Bestimmung der Vorbelastung im Untersuchungsgebiet heranzuziehen, zumal (siehe Beweisfrage 3.1.3) im Fachbeitrag J.8 der UVE immer worstcase-Annahmen getroffen wurden. Weiters wurden Ergebnisse von Messungen an einer Messstelle Farkasfa in Form von Monatsmittelwerten überliefert. Der Vergleich mit den Daten von der Messstelle Heiligenkreuz Businesspark in den Abbildung 20 und 21 zeigt, dass die Messwerte in Farkasfa geringere Konzentrationen aufweisen.
Verg leic h S O 2 ‐Immis s ions konz entration (Monats mittelwerte) B P H eilig enkreuz ‐F arkas fa 3,0
2,0 1,5
F arkas fa
1,0
BP
Dez 2007
Sep 2007 Okt 2007 Nov 2007
Jun 2007 Jul 2007 Aug 2007
Mär 2007 Apr 2007 Mai 2007
Dez 2006 Jän 2007 Feb 2007
0,0
Sep 2006 Okt 2006 Nov 2006
0,5
Aug 2006
S O 2 [µg /m 3 ]
2,5
Abbildung 20: Schwefeldioxid in µg/m³, Monatsmittelwerte
Seite 35 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
Verg leic h NO 2 ‐Immis s ions konz entration (Monats mittelwerte) B P H eilig enkreuz ‐F arkas fa 25,0
NO 2 [µg /m 3 ]
20,0 15,0 F arkas fa
10,0
BP
0,0
Aug 2006 Sep 2006 Okt 2006 Nov 2006 Dez 2006 Jän 2007 Feb 2007 Mär 2007 Apr 2007 Mai 2007 Jun 2007 Jul 2007 Aug 2007 Sep 2007 Okt 2007 Nov 2007 Dez 2007
5,0
Abbildung 21: Stickstoffdioxid in µg/m³, Monatsmittelwerte
Bei beiden Schadstoffen ist ein Jahresgang mit erhöhten Konzentrationen in den Wintermonaten zu sehen. Auffallend ist auch der parallele Verlauf der Kurven. Die Unterschiede im Belastungsniveau sind dadurch zu erklären, dass die Station Heiligenkreuz Businesspark doch in der Nähe der Ortschaft und des Gewerbegebietes situiert ist und die Messstelle in Farkasfa als Hintergrundmessstelle zu betrachten ist. Der Anmerkung, dass im Ortsgebiet wahrscheinlich deutlich höhere Ozonbelastungen gemessen werden, als im Freiland, muss aufgrund der chemischen Eigenschaften des Ozonbildungsprozesses widersprochen werden. In Straßennähe wird weniger Ozon gemessen, als an Standorten, die weiter entlegen liegen. Das durch den Verkehr emittierte Stickstoffmonoxid wird dazu benützt, um vorhandenes Ozon in NO2 + O2 zu verwandeln. In Straßennähe überwiegt der Abbauprozess für Ozon. Bezüglich Feinstaub wurde die Situation der Vorbelastung im Befund des Gutachtens und in den Punkten 3.1.3 genau beschrieben. Es ist richtig, dass das Untersuchungsgebiet als Sanierungsgebiet für Feinstaub laut Immissionsschutzgesetz Luft ausgewiesen ist. Allerdings liefern der Betrieb und der projektbedingte Verkehr der geplanten Anlage keine relevanten Beiträge zur Immissionssituation. Daher wird es in Zukunft durch das geplante Projekt zu keiner Verschlechterung der Feinstaubsituation kommen.
Baden, Juni 2008
Mag. Elisabeth Scheicher Seite 36 von 37
Heiligenkreuzi hulladékhasznosító mű
Meteorológiai, éghajlati szakvélemény 30.07.2008
elektronisch unterfertigt
Seite 37 von 37