Részvételi módszerek

SAGE – Időskorúak részvétele életük alakításában www.sage-eu.com

3.module

Részvételi módszerek

Szerző: Elisabeth Huber


1


3-as modul: Részvételi módszerek A. Bevezető Mondd el és elfelejtem. Mutasd meg és emlékszem majd rá. Vonj be és érteni fogom. (Lao Ce)

A részvétel gondolata szorosan összefügg az emberek saját szociális fejlődésükbe való beleszólásának elképzelésével. Az aktív állampolgári és részvételi módszerek általában mind a részvétel fogalmával, mind pedig a részvételi módszerek gyakorlati alkalmazásával foglalkoznak. Létfontosságú, hogy egyaránt ismerjük a részvételi módszerek alapötleteit és alkalmazhatóságát, valamint azokat a helyzeteket, amelyekben bizonyos módszerek alkalmazhatók. A nyugdíjasok csoportján belüli növekvő különbségek egyértelműen mutatják, hogy a jövőben a már meglévő kínálat és szolgáltatások nem képesek lefedni a népesség ezen részének szükségleteit. A potenciális felhasználók részvétele a kínálat és a szolgáltatások kidolgozásában, tervezésében és megvalósításában fontos tényező annak érdekében, hogy a kínálat megfeleljen az idősek elvárásainak. Az idősek szeretnének saját ügyeik intézői lenni, és szükséges is, hogy ügyeikkel foglalkozzanak. Politikai és társadalmi szinten is hatékonyabban kell kihasználni a szerepvállalás és részvétel meglévő lehetőségeit. Ha kell, új részvételi lehetőségeket kell teremteni az idősek számára, hogy érvényesíthessék egészségügyi, ápolási, megélhetési, jogi (pl. nyugdíj), illetve fogyasztói érdekeiket. Ezen felül az aktív állampolgárság közösségi szinten meglévő formáinak, (mint például a beadványok, lakossági fórumok, bizottságok, kerekasztalmegbeszélések) gyakorlati alkalmazására nagyobb szükség van. A politikai folyamatokban való részvétel és szerepvállalás új formáinak kialakítása rendkívül fontos az idősek számára (regionális, helyi és önkormányzati szinten egyaránt). A részvétel politikai joga mellett a részvétel ezen formája az „aktív öregkor” folyamatához is hozzájárul.

B. Fő célok: A modul végén a jelöltek … … tájékozottak lesznek a részvétel alapelveit illetően; … ismerik a részvétel végrehajtásának általános feltételeit; … ismerik a különböző részvételi módszereket és technikákat; … ismerik ezeknek a módszereknek az adaptálhatóságát; … lehetőséget kapnak egyes módszerek gyakorlati megvalósítására.


2


C. Jártasságok: Bizonyítják az alábbiak ismeretét és megértését: a részvétel fontossága; a részvétel alapvetései; a nyugdíjasok motiválásának módjai; előmozdítási technikák.

D. Részvételi módszerek D1.1. Mi a részvétel? „A bölcsesség a fogalom-meghatározással kezdődik”, írja Szókratész. „A Participáció (részvétel) latin szó jelentése „részt venni valamiben”, illetve „részesülni valamiből”. A gyakorlatban a részvétel a társadalmi és politikai kötelességekben való aktív érintettséget jelenti” (Bertelsmann Stiftung 2004).

Ezek a kötelességek a közvetlen környezet jobbításának megtervezésétől a jogalkotásig terjednek. Ilyen szempontból a részvétel az adni és kapni holisztikus folyamatának számít, ami pedig új tapasztalatokhoz és ismeretekhez vezet. „Általában véve a részvétel a társadalmi, gazdaság és kulturális életben való szerepvállalást jelenti. Az idősek részvétele ösztönzi integrációjukat; szembeszáll a korból fakadó diszkriminációval.” (Gryner, H. és tsai 2005, 140. o.).

Nem csak a magukat jól kifejező, illetve befolyásos embereknek lehet beleszólásuk a döntéshozatalba, hanem azoknak is, akiket az közvetlenül érint. A részvételhez tettre kész állampolgárokra és gondoskodó társadalomra (államra, vállalkozásokra …) van szükség. A részvétel két központi feltétel kényszerítő viszonyának függvénye: Elsősorban és mindenekelőtt az állampolgárnak rendelkeznie kell a társadalmi és kulturális életben való részvételhez szükséges szociális képességekkel. Másodsorban a társadalomnak biztosítania kell az említett részvételre módot teremtő struktúrákat. 1-es tevékenység – Álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk végig: Olvassuk el az alábbi esettanulmányt: „Egy nyugdíjas szóvivő napja” (1-es munkalap). Miben kell vele megállapodnunk? Mi romlott el? Mit tennénk másként? (Készítsünk jegyzeteket!)


3


D.1.2. A részvétel szakaszai: • Önálló közösségi kezdeményezések támogatása: segítünk másoknak abban, amit tenni szeretnének – esetleg vissza-nemtérítendő támogatások, tanácsadás, illetve az erőforrás birtokában lévők támogatásának keretében Közös cselekvés: a különböző érdekek nem csupán azt határozzák meg, hogy mi a legjobb, hanem partnerséget is teremtenek a végrehajtáshoz. Egyformán felelnek a végeredményért. Közös döntés: arra ösztönözzük az embereket, hogy további ötletekkel és lehetőségekkel álljanak elő, majd segítségünkkel döntsenek az optimális további lépésekről. Egyeztetés: tisztázzuk, hogy miben kérünk véleményt és miért, hogy meghatározhassuk, min lehet és min nem lehet változtatni. Több lehetőséget is felkínálunk, majd meghallgatjuk a visszacsatolást. A döntéshozatal során más tényezők mellett az egyeztetés eredményeit is figyelembe vesszük. Tájékoztatás: elmondjuk az embereknek, hogy mit tervezünk, hogy tudjanak róla, mi történik. (vö. http://worcestershire.whub.org.uk/home/wcc-con-toolkit-ladder) Tájékoztatás A tájékoztatás a részvétel első lépése, ám ha az a politika döntéshozói/hatóságok felől érkező egyirányú kommunikáció és nem fordítva, akkor az állampolgárok nem képesek befolyásolni a döntési folyamatot. Példák: tervek, jelentések és dokumentumok internetes terjesztése, prezentációk szervezése Eset: Egy építőipari cég megbízást kap a város közepére tervezett új városháza felépítésére. Minden állampolgár előtt nyitva álló nyilvános bemutatón vezeti elő építési terveit. Egyeztetés Az egyeztetéses részvételi folyamatok révén az állampolgároknak lehetőségük nyílik részt venni a döntéshozatali vitában. Javaslataik és ellenvetéseik előterjesztésével „egyeztethetnek” az állampolgárok a döntéshozókkal. Ez nem jelenti az „együttdöntés” értelmében vett közvetlen részvételt. Példák: közvélemény-kutatások, igényfelmérések Eset: A városvezetés új sportlétesítmények építéséről határoz. A város minden lakóját megcélzó felmérésben (a helyi lapban megjelenő és díjmentesen visszaküldhető mellékletben) érdeklődnek a különféle sportlétesítmények iránti igények, óhajok és preferenciák iránt. Az eredmények alapján a leginkább tetsző létesítményeket valósítják meg.


4


Közös döntés Az állampolgárokat bevonják a tervezés és a végrehajtás minden egyes lépésébe: nézeteiket megfontolják, őket pedig bevonják a döntések meghozatalába. Példák: népszavazás Eset: Egy lakóövezet vezetése úgy dönt, hogy átalakítja a kertet a lakók ötletei és igényei alapján. A lakóktól megkérdezik az asztalok és padok elrendezésére, a bokrok, virágok és díszek kiválasztott körére vonatkozó preferenciáikat, hogy aztán demokratikusan dönthessenek. A cselekvőképeseket pedig ezt követően a végrehajtásba is bevonják. Közös cselekvés Az embereket nem csupán passzívan vonják be a tervezési és a döntési folyamatba, hanem tevékeny szerepet is kapnak az intézkedések társulási formában való végrehajtásában. Példák: feladatok és események (pl. falunapok) összehangolt szervezése Eset: A falu vezetése felkéri a nyugdíjasokat egy nemzedékek közötti játékfesztivál szervezésében való részvételre. Az idősek közül néhányan vállalják, hogy régi (a saját fiatalkorukban népszerű) játékokat mutatnak be és játszanak a gyermekekkel a fesztiválon. Önálló közösségi kezdeményezések támogatása Vannak olyan struktúrák, amelyek segítségével az állampolgárok maguktól javasolhatnak tevékenységeket és támogathatják is végrehajtásukat (személyesen, pénzügyileg, ismeretekkel, területtel). Példák: események, kirándulások szervezése, városkép jobbítása Eset: Két olvasórajongónak számító idős asszony felismeri, hogy az idősek gyakran nem képesek használni a modern nagykönyvtár elektronikus keresőrendszerét és ezért inkább elkerülik a könyvtárat. Egy nyugdíjas klub alapításának ötletével állnak elő, ahol önkéntesek vezetése mellett kaphatnának segítséget az idősek a keresőrendszer használatában és a könyvtár „tárlatvezetésében”. A könyvtár vezetőjének támogatásával 10 idős önkéntesből álló csoportot alakítanak, akik vállalják, hogy kortársaiknak tanácsot adnak: Mára hetente egy nap a csoport három tagja nyújt önkéntes tanácsadást a nyugdíjasok részére.

D.1.3. Nyugdíjasok részvétele Wolfgang Engler szociológus szerint a XXI. század társadalmi alapkérdése, hogy csupán kevesen jelentenek hasznot a társadalom számára. Ez pedig felveti a kérdést, hogy „mi az idősek haszna?” (vö. Engler 2004) A társadalmi integráció leghatékonyabb módja a részvétel. Alapja pedig az állampolgárok társadalmi döntésekben való részvételének elképzelése. D.1.3.1. Részvételi célok – „Miért kell a részvétel?” 2-es tevékenység – Képzeljük el, hogy szülővárosunkban 2021-et írunk. Mi a jövőképünk? Olvassuk el a „Lendplatz 2021” szöveget, majd hármas csoportokban jegyezzük fel ötleteinket a „fogalmi térképalkotás” módszerével! Az alábbi témaköröket hívhatjuk segítségül: nyugdíjasok szükségletei, környezet kialakítása, előírások, további szempontok, … A részvétel elképzelését gyakran társítjuk a helyi lakosok társadalmi fejlődésbe való bevonásának és a szociális ellátás javításának elképzelésével. A részvétel célja szerint beszélhetünk információcseréről, konfliktusok feloldásáról, tervek kiegészítéséről (vö. Sanoff 2000, 1ff o.). Részvételi módszerek

5


Miért fontos az idősek részvétele? Az idősek szükséglete A tartós fejlődés Az elfogadás kultúrája (az időseket érintő cselekvés megfelelő társadalmi dimenziójának feltárása) Az idősek elkötelezettsége és tettre készsége A korosztály lehetőségeinek növelése D.1.3.2. A nyugdíjasok részvételének célkitűzései Demokratikus és elméleti megközelítés: A nyugdíjasok legyenek képesek az önmeghatározás és az együttes meghatározás állampolgári feladatának megvalósítására Politikai nevelési megközelítés: A nyugdíjasokat ösztönözzük és támogatjuk, hogy vegyenek részt a társadalmi és a politikai életben Szakértőszempontú megközelítés: Az idősek korra vonatkozó sajátos témaköröket érintő szakvéleményét figyelembe kell venni. Az ember társadalomban elfoglalt helyét gyakran a szakmai életpálya határozza meg. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás megváltoztathatja az illető közéleti szerepét. Az idősek egyértelműen azt tapasztalják, hogy személyes, szakmai, politikai, közösségi és szülői készségeiket, illetve tapasztalataikat nem értékelik megfelelően. A nyugdíjba vonulást követően ezek a készségek és jártasságok veszítenek jelentőségükből és nem hasznosítják már őket. Mi több, (ld. a 2-es modult a kommunikációról és a moderációról), az idősekről alkotott képet a társadalmi előítéletek és a megkülönböztetés számos formája alakítja. Különösen akkor kezelik gyermekként őket, amikor gondozásra van szükségük (ez megnyilvánul az atyáskodásban, a nyelvhasználatban, de a hatalom és az erőszak rejtett formáiban is). Így a főként a nyugdíjasokat érintő döntéseket többnyire véleményük kikérése, illetve tájékoztatásuk nélkül hozzák meg. Az utóbbi években az illetékes hatóságok folyamatosan növelik a formális és az informális szerepvállalás lehetőségét a gyermekek és a fiatalok, a fogyatékkal élők, de az etnikai kisebbségek körében is. Az idősek szükségleteivel foglalkozó intézmények esetén is hasonló erőfeszítés lenne kívánatos, de ilyet eddig még nem tapasztalhattunk. Az időseket érintő részvételi intézkedések megvalósítási módjára való rávilágítás érdekében az alábbiakban két Ausztriában megvalósult gyakorlatot mutatunk be.


6


Példa bevált gyakorlatra: ‘Alt.macht.neu – Ötletek nyugdíjasbarát városra’ Ezt a nevet adta projektjének egy bécsi (építészből, városi etnológusból és tájképtervezőből álló) interdiszciplináris csoport 2004-ben. Egy idősek otthonának lakóival együttműködve ajánlásokat dolgoztak ki a környezet idősbarátabb átalakítására. Műhelymunka, közös séták és egy piknik során a munkacsoport meghatározta az idősek utcákon való mozgását és a kerület infrastruktúrájának önálló használatát gátló, illetve akadályozó tényezőket (pl. lépcső, használhatatlan parki padok, stb.). Ötleteiket és ajánlásaikat ezt követően bemutatták a helyi politikusoknak, akik azóta már reagáltak is némely javaslatra. Nyugdíjas-látogatások (‘Kontaktbesuchsdienst’) Minden 65 év felett bécsi nyugdíjas (díjmentes) látogató szolgálatot vehet igénybe. Ezen informális személyes beszélgetés során tájékozódhatnak az időseknek szóló szervezetekről, szolgáltatásokról (pl. mobil szolgáltatásokról) és a már működő kezdeményezésekről. Ugyanakkor a látogatások egyfajta társadalom-kutatásként is működnek: Az időseket megkérdezik mennyire elégedettek a meglévő szolgáltatásokkal és lehetőséget kapnak életkörülményeikre, támogatásukra és gondozásukra, illetve szabadidős tevékenységeikre vonatkozó szükségleteik közlésére is. Ezek az információk segítenek a meglévő szolgáltatások fejlesztésében és az idősek valódi szükségleteihez való igazításában. D.1.3.3. Részvételi modellek 1. Termékfejlesztés (vö. olyan technológiai fejlesztés, mint például az „intelligens illemhely” a schwechati kutató laboratóriumban) 2. Társadalmi stratégiák (pl. olyan szolgáltatások, mint az idősek lakásmegosztó közössége) 3. Tanácsadó testületek, képviseletek és szövetkezetek nyugdíjasok számára 4. Városgazdálkodás: korosztály szerinti városok és megyék fejlesztése 5. Közlekedés-tervezés A fentiekben mindössze néhány megközelítést láthattunk arra vonatkozóan, hogyan építhetők be az idősek érdekei civil szerepvállalásuk lehetőségeinek növelésébe. Ezért fontos, hogy hasznosítsuk az idősek gazdag tapasztalatainak és ismereteinek tárházát, valamint szabad idejét.

D.1.4. Előnyök és hátrányok Megéri szerepet vállalni. Tudjuk, hogy mekkora elégedettséget jelent hosszas megbeszélések végén olyan következtetésre jutni, amely minden érintett elégedettségére szolgál. Talán már tapasztaltuk, hogy az ilyen eredmények végrehajtása sokkal könnyebb,


7


mint a „tervezett” megoldásoké. Minden érintett felelősséggel tartozik, ugyanis tudja, hogy ez az ő „ügye” is.

D.1.5. A részvétel sarkalatos kérdései A főbb kérdések alapvető megvitatása: 1. Ki vesz részt? Ez a kérdés a folyamat szereplőiről és az ő szerepükről szól 2. Mi a közös vita célja? Ez a kérdés a döntések témáiról és körülményeiről szól 3. Hogyan tájékoztatunk, veszünk részt és működünk együtt? Ez a kérdés a struktúrákról és eljárásokról szól 4. Miért kínálják fel a közszféra tervező hatóságai a részvételt? Ez a tervezésben és a politikában való részvétel (jövőbeni) feladatairól szól 5. Miért vállaljanak szerepet az állampolgárok? Ez a részvétel mögött meghúzódó érdekekről és motivációkról szól KI: A vonatkozó szakirodalom a cselekvés, a célcsoportok és a szerepek négy eltérő területét különbözteti meg:

Állampolgárok Politikai szerepvállalás Helyi demokrácia Szereplők Együttműködés Tevékeny fellépés Partnerség

Érintettek Részvevők Részvétel a tervezésben Ügyfelek Helyi hatóság Szolgáltatások Termékfejlesztés Ügyfél-elégedettség

MI: Elkedvetlenítő megjegyzések és azok kezelése… „Ezt nem itt kell megvitatni…” A segítők problémái nem mindig esnek egybe a részvételre meghívott érintettek problémáival. Mindkét félnek megvan a saját problémakörére vonatkozó fontossági sorrendje, aminek alapján felállítják a szükséges tevékenységek és elfoglaltságok sorrendjét. Ez annyit tesz, hogy minden bölcsen részt venni kívánó félnek összhangot kell teremtenie a szakmai probléma és az érintettek életkörülményei között. „Ez nem a mi dolgunk…” A nyugdíjasok mindennapi életének kérdései ellentmondhatnak a szakértő nézetének. Így az előre meghatározott témaköröket így ki kell egészíteni az érintettek által felvetett idevágó témákkal. Ez esetleg a probléma új megvilágítását eredményezi… „Ezt nem tudjuk eldönteni…” Megrendülhet a részvétel értelmébe vetett hit. Az ebből eredő frusztráció elkerülése érdekében maximalizálni kell az érintettek részvételi lehetőségeit. Hosszadalmas döntéshozatali időszak esetén meg kell vizsgálni, hogy az lebontható-e kisebb, önálló lépésekre. Különösen a nyíltságot kell megőrizni: fel kell tárni a részvételi folyamat korlátait. Részvételi módszerek

8


„Egyáltalán nem érdekli őket a részvétel” A részvétel több előnnyel jár, mint hátránnyal? Csak akkor tarthatnak számot érdeklődésre, ha részvétel eredményeképp az érintett témakörök − mindennapi problémákat érintenek, − összeegyeztethetők a problémák konkrét fontossági sorrendjével, − eredményekkel kecsegtetnek. HOGYAN: Az alapok… A vitára bocsátott tervek, koncepciók, ötletek nem kell, hogy „teljesek” legyenek – ideális esetben csak a kereteket kell megadni. Egyértelműen kell meghatározni a mozgásteret és a választható lehetőségeket. Határozottan alapvető az információ teljes átadása (mindkét irányban), valamint a tények, vélemények és igények áttekinthető előkészítése (szintén mindkét irányban) (vö. Selle 2002, 141ff o.) MIÉRT kínálják fel a részvételt?

Tervezés információ konfliktus elkerülése azonosítás felgyorsítás aktiválás együttműködés Politika demokrácia legitimáció konszenzus feloldás

Jogok jogvédelem mérlegelés

Társadalom Egyének önmeghatározás emancipáció azonosulás kollektív cselekvés személyes felelősség

MIÉRT vesznek részt az állampolgárok?


9


Személyes előnyökért (minél nagyobb a becsült előny, annál nagyobb a szerepvállalás mértéke) Személyes érdek közvetlen szerepvállaláson keresztül Korábbi szerepvállalás pozitív élménye

D.1.6. A részvétel minőségi feltételei „A részvétel nem jelent automatikusan jobb eredményt, mint a távollét. Minden a részvétel minőségén múlik” (Sontheimer, in: Walther/Zellmer 1988, 6. o.).

1. MI – korábbi szervezési keretkövetelmények Résztvevők csoportja, döntéshozó hatóság, erőforrások, folyamattervezés, folyamat felügyelete 2. HOGYAN – Veszteségmentes előrehaladás minőségi feltételei Személyes értékrend és megközelítés, nyílt kommunikációhoz és átláthatósághoz, illetve szemtől-szembeni találkozáshoz való bátorság

D.1.7. Részvételi elvek és tevékenységek:

Önkéntesség Megbecsülés Hozzáértő vezetés Átláthatóság és egyenesség Tevékeny hozzáállás Célkitűzések közös meghatározása Kollektív felelősség / kötelező érvényűség Feladat-meghatározás Közkapcsolatok Dokumentáció és visszacsatolás Önmeghatározás és együttes meghatározás Nemzedékek közötti párbeszéd és kommunikáció

D.2. Bevezetés az alábbi módszerekbe „A szakember feladata egy könnyen áttekinthető folyamat révén növelni az állampolgárok csoportjának képességét a környezetükre vonatkozó döntések meghozatalára. … Ez a szerep egyben kiterjed olyan emberi források fejlesztésének elősegítésére is, amelyből az érintettek maguk, illetve mások is profitálhatnak. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy az emberek együttesen meghatározzák, mit szeretnének tenni, valamint megkönnyíti a közös munkát és annak kivitelezésével kapcsolatos döntést. A segítőnek el kell érnie, hogy mindenki bevonva érezze magát.… Az előmozdítás a legkülönbözőbb technikákat öleli fel.” (Sanoff 2000; 38. o.). A facilitátorok, tervezők és konstruktőrök számára a legkülönfélébb technikák állnak rendelkezésre. Ezek némelyike bevált módszerré vált a részvételi folyamatokban. Például a műhelymunkák során ritka az olyan eset, ahol ne alkalmaznának csoportos döntéshozatali technikákat. Szemtől-szembeni érintkezés, más néven műhelymunka jellemez minden csoportos módszert.


10


D.2.1. Műhelymunka/fókuszcsoport (ld. a 2-es modult a „találkozókról”) Leírás: „… intenzív szakmai munkához kínál alapot egy adott feladat tervezésekor, illetve kidolgozásakor” (Bischoff és társai 2005, 177. o.). A műhelymunka olyan informális, bevezető eljárás, ahol a résztvevők egy adott kérdést vitatnak meg; a módszer alkalmas egy kérdés intenzív, szakszerű kezelésére. (ld. www.partzipation.at) Feladata: A módszer: Fokozatosan halad előre a témakörök és ötletek gyűjtésében Befogadja minden résztvevő ötletét és kérését Összefüggésbe hozza a témaköröket és az ötleteket Világos időzítéssel dolgozik és ezért gyorsan eredményre vezet A munka 5 lépésben folyik: 1. Környezet a témakör környezetének meghatározása 2. Ötletbörze elképzelések értékelésmentes összegyűjtése 3. Csoportosítás az összegyűjtött elképzelések között új összefüggések felfedezése, illetve megteremtése 4. Meghatározás konszenzusos döntés arról, mi legyen az elképzelések közül kiemelt fontosságú 5. Következtetés következtetés és annak megerősítése Környezet: Célok: Jó munkalégkör teremtése minden résztvevő számára A kezelendő közös feladatok tisztázása Áttekintés a tanfolyamon folyó műhelymunkáról Lépésről-lépésre: A központi kérdés kiplakátolása a teremben. (A kérdés legyen világos és olvasható) A műhelymunka eljárásának és menetének bemutatása: egyéni munka, ötletek megosztása kiscsoportokban, majd közös eredmény kialakítása Az időkeret egyeztetése és bemutatása A témakör rövid ismertetése, hogy világos legyen Ötletbörze: Célok: Számos elképzelés és témakör lejegyzése és összegyűjtése rövid időn belül Elképzelések összegyűjtése minden résztvevő bevonásával Először a spontán módon felvetődő legjobb gondolatok összegyűjtése Lépésről-lépésre:


11


A résztvevők kapjanak időt, hogy végiggondolhassák a témakör/kérdés kapcsán felmerülő ötleteket! Lejegyzésük közben csendnek kell lennie. A lehető legpontosabban kell lejegyezni őket. A résztvevőket megkérni a számukra legfontosabb három elképzelés megjelölésére. A résztvevők kiscsoportokban beszéljék meg ezeket a legfontosabb ötleteket! Rögzíteni a kártyák megjelölésének szabályait (egy példán keresztül). Minden kiscsoport írja kártyákra az ötleteket! A könnyebb áttekinthetőség kedvéért minden kiscsoport válasszon külön kártyaszínt! A kiscsoportokat megkérni, hogy adják ötletkártyáikat a facilitátornak. Kártyákat összegyűjteni, egyesével felolvasni és véletlenszerűen kitenni (falra/táblára). A kártyák összegyűjtésekor a következőket kell megfontolni: 9 Minden kártyát egyformán kell megvitatni és elfogadni. 9 Nincsenek rossz válaszok. 9 Minden nyitott kérdés tisztázni kell a csoporton belül további kérdésekkel 9 Ha egy kártya nem egyértelmű, akkor azt magyarázza el a leírója! 9 Értékelő, illetve javító megjegyzéseket nem lehet tenni, ugyanis ez a résztvevő visszahúzódásához vezethet. 9 Ha nem világos, hogy mit szeretett volna egy résztvevő, akkor se próbáljuk értelmezni, inkább kérdezzük őt meg! Csoportosítás: Célok: Az összegyűjtött elképzelések és témakörök közötti összefüggések megteremtése Megállapítani, hogy van-e már egyetértés a csoporton belül Rámutatni, hogy mely területeken van szükség további ötletekre/javaslatokra a központi kérdés megválaszolásához Lépésről-lépésre: Párok vagy csoportok alakítása a kiscsoportok által véletlenszerűen kitett ötletekből. A tartalmilag hasonló ötleteket kell egymáshoz rendelni. Az összes kitett ötlet csoportosítását követően indul a kártyagyűjtés második köre. Ilyenkor kell bemutatni a falon még nem látható ötleteket. Új párok és nagyobb csoportok kialakítása. Meghatározás: Célok: Intenzív párbeszéd a csoporton belül az egyetértés megteremtése érdekében Az egyes résztvevők eredeti nézőpontjának kiterjesztése A témakörben végzett csoportmunka komolyan vétele A résztvevők azonosulása az eredményekkel Lépésről-lépésre: Amikor a résztvevők minden ötlete összegyűlt, a csoportok kapjanak címeket! A legtöbb közös ötlettel bíró csoport kezd. Felolvasni újra minden kártyát. A csoportok neveinek keresésekor javaslatokat kell kérni a csoport tagjaitól, illetve a moderátor is tehet javaslatokat. Ezzel összefüggő kérdések lehetnek: o Melyik három szó írja le legjobban a csoportokban lévő összes kártyát? o Melyik cím fed le minden egyes szempontot? o Miként értelmezzük az … (alapkérdést)? Javaslatot tenni a központi kérdésre, illetve végeredményre utaló megfogalmazásra. Támogatni a csoportot a korábbi válaszok alapján, hogy a témakörön belül kombinálni lehessen az előző nézeteket.


12


Fontos újra és újra visszatérni az alapkérdéshez, hogy a csoport neve biztosan az adott kérdésre vonatkozzon. Ilyen módon minden ötletcsoport sorra kerül.

Következtetés: Cél: A korábbi megbeszélések közös eredményének rögzítése Az előző fázishoz való kapcsolódás megerősítése Az eredménnyel való azonosulás A csoport közösen végzett munkájának tisztázása A következő lépések megvitatása és megszervezése Lépésről-lépésre: Megkérni a résztvevőket, hogy egy pillanatra hagyják abba a munkát. Rövid, pihentető játékra is sor kerülhet (ld. a gyakorlatok gyűjteményét). A kiinduláshoz való visszatérés érdekében újra felolvasni az alapkérdést. Majd megkezdeni a csoportos megbeszélést: Az alábbi kérdéseket kell megvitatni: o Objektív szint (tények) Újra felolvasni a csoportok elnevezéseit. Mit veszünk észre a megbeszélés során? o Reflektáló szint (érzelmek) Melyik elnevezések tetszenek a leginkább? Melyekkel nem vagyunk elégedettek? A megbeszélés melyik része tetszett a leginkább? Mi zavart a megbeszélés során? A megbeszélés melyik pontján kapcsolódtunk be a leginkább? Mikor dőltünk hátra és maradtunk ki a megbeszélésből? o Kényszerítő szint (jelentés) Sikeresek voltunk-e, illetve más megvilágításba került-e a témakör megbeszélés során? Mit tanultunk a műhelymunka során? o Döntési szint (eredmény) Hol tartunk ezzel az eredménnyel? Milyen következő lépéseket kell tennünk közösen? Ki ezeknek a felelőse? Anyagok: Megfelelő számú, azonos színű kártya minden résztvevő számára Megfelelő számú, két-három eltérő színű kártya Vastag zsírkréták Falak, táblák (a kártyák elhelyezéséhez) Rajzszögek vagy ragasztószalag Kialakítás: Megfelelő terem Több hallgató leültetésére alkalmas asztalok A csoport méretének megfelelően 1 vagy 2 személy moderálja a műhelymunkát Időtartam:


13


90 perc (lásd Bertelsmann Stiftung 2006, 48ff. o.)


14


3-as tevékenység – Tervezzünk/végezzünk jövőbeni műhelymunkát: Beispielingen városa a hangsúlyt a „Fiatalok és idősek találkozása”elnevezésű gerontológiai szakpolitikára helyezi. Az ügyfél célja feltárni, hogy mely területeken képesek, illetve akarnak az idősek együttműködni a fiatalabb nemzedékekkel. Már vannak olyan ötleteik, hogy a nagymamák olvassanak meséket a fiatalabbaknak, illetve a nagypapák vigyék a gyermekeket játszótérre. Ugyanakkor még inkább érdekeltek a nyugdíjasokban rejlő lehetőségek kiaknázásában. A város hozzánk fordul. Hogyan tervezzük meg (az ellenőrző lista, a 3-as munkalap segítségével) az első műhelymunkát?

D.2.2. Jövőbeni műhelymunka Leírás A műhelymunka során a résztvevőket arra bíztatjuk, hogy ötletes és szokatlan megoldásokat találjanak aktuális kérdésekre. Ebben az elképzelésben az a különleges, hogy három eltérő szakaszra oszlik: kritika, fantázia és valóság. Ez a három szakasz jelenti a koncepció lényegét, ezek köré szerveződnek az előkészületek és az értékelések (vö. Dauscher 2006, 122. o.) A jövőbeni műhelymunka szakaszai (http://www.sowi-online.de/methoden/lexikon/zukunftswerkstatt.htm)

Előkészítés

Kritika

Elemi terület Jövőbeni műhelymunka

Fantázia és utópia fázis

Valóság fázisa

Feldolgozás utáni fázis

Intuitív érzelmi


Racionális analitikus

15


Alkalmasság: Új jövőképek kialakítására, pl. leendő projektek, modellek, forgatókönyv kidolgozása, stb. Egy már létező probléma új, kreatív megoldásainak felkutatására Az 5 lépés: 1. Előkészületek Az anyagok és a terem megszervezése. A résztvevők bemutatkoznak és megismerkednek a munkamódszerrel. 2. Kritika Az aktuális helyzet elemzése és a probléma rögzítése. Ezen a ponton kezdődik a tényleges munka: az aktuális állapot felismerése, ami a negatív szempontokra koncentrált. A csoport felveti aggályait és együtt eldöntik, melyik a legfontosabb. Egyfelől összegyűjtjük és kiválogatjuk a témaköröket, másfelől ebben a fázisban oldjuk fel az esetleges indulatokat. Így nyitunk utat a konstruktív munka előtt. Lépésről-lépésre: A résztvevők érdeklődése szerint értékeljük, bemutatjuk, kiterjesztjük a problémát. Kérdés: Mi az, ami nem tetszik? Mit kritizálunk?

Ezeket a kérdéseket észben tartva, megkérjük a résztvevőket, hogy feküdjenek le és lazítsanak. Meditációs zene segít a résztvevőknek asszociálni a témakörrel kapcsolatosan.

Mintegy fél óra elteltével, a résztvevőket megkérjük, hogy beszéljenek az asszociációikról, amiket egy nagy faliújságra írunk le, hogy mindenki láthassa az eredményeket. Ugyanakkor nem kerül sor megítélésre, illetve értékelésre. Ezek a problémák, kritikák és konfliktusok így a beszélgetés részéve válnak. Ezt követően a résztvevők eldöntik, hogy mik a problémák és melyek a leglényegesebb kritikai észrevételek (szavazással vagy pontozással). Az eredményt összefoglaljuk, majd később megbeszéljük és pontosan megfogalmazzuk, hogy mindenki számára egyértelmű legyen. Ennek a lépésnek a végén a fent említett problémákból prioritások lesznek. A legfontosabb problémákat leírjuk, hogy felhasználhassuk a következő, utópia fázisban.

Kérdés: Mely kritikai észrevételek számítanak, mit akarunk megoldani és továbbgondolni? 3.Fantázia és utópia fázis A résztvevők dolgozzanak ki ötleteket és lehetséges megoldásokat, ezek lehetnek, sőt legyenek utópisztikusak! Az ötleteket gyűjtsük össze! A második lépésben a feladat a problémakérdés átfogalmazása, hogy a válaszok pozitív kicsengésűek legyenek. Az utópia fázis megvalósítása érdekében a résztvevőknek csoportokban dolgozva kell elvégezniük ezt a feladatot. Ahhoz, hogy ez a szakasz sikerüljön, olyan légkört kell teremteni, amiben a résztvevők kreatívak és jól érzik magukat (zene, eltérő fényviszonyok, dia- vagy filmvetítés is igen hasznosak lehetnek).


16


A fantáziafázis-szerű környezetben a résztvevőknek megoldásokat kell keresniük a kérdésekre. Az intuitív játékszerű technikát a racionális, absztrakt módszer követi. Ez a fázis kezdődhet például egy ellenőrzött fantáziameditációval, amit pusztán szóbeli ötletbörze követ. Másik lehetőség egy vizualizációs gyakorlattal (képek rajzolásával) indítani, majd a megoldási lehetőségeket pontosítani. Az első, utópia fázisban összegyűjtött ötleteket 3-5 fős csoportokban vitatjuk meg. Ezeknek az egységként működő csoportoknak kell megoldást keresniük a problémákra, majd azt bemutatni a többieknek. Az egyes csoportok egyedi módon is bemutathatják megállapításaikat, nem kell szabályokat, illetve korlátozásokat betartaniuk. Az egyes csoportok megállapításait a teljes csoport megvitatja és összefoglalja egy „megoldási csomagban”, amit fontosság és újítás alapján osztályozunk. Kérdés: Mely ötletek, fantáziák és koncepciók számítanak új kihívásnak, eredetinek?

4. Valóság fázisa Állítások felépítése, megvalósíthatóság vizsgálata, jövőbeni lépések megszervezése 1. Az utópia fázisából nyert ötletek és koncepciók kritikai felmérése a napi hasznosíthatóság szempontjából Kérdés: Mely ötletek számítanak kifejezetten érdekesnek és követendőnek, mit válasszunk ki? 2. A tényeket közöljük, és a tényekre adott válaszokat megvizsgáljuk előnyeik és hátrányaik figyelembevételével. Mindenképp elemezni kell a megoldási koncepciókat megvalósíthatóság és hasznosíthatóság szempontjából. Kérdés: Hol voltak vagy vannak összemérhető megoldások? 3. Az összes lehetőség bemutatását és elemzését követően a résztvevők rangsorolják a jó és rossz megoldásokat. 4. A következő lépés a kiválasztott megoldások végrehajtása és megvalósítása. Itt egyértelmű tervezőmunka veszi kezdetét. A megoldási koncepciók különböző szakaszait kiscsoportok dolgozzák ki részleteiben. 5. Ezeket a tervezési ötleteket és terveket bemutatjuk, egymáshoz igazítjuk és konkretizáljuk, illetve kiterjesztjük. Eljárási tervek és munkalépések merülnek fel, melyeket közösen megvitatunk. A fázis eredménye egy közösen kialakított, szakaszolt terv. Kérdés: Mik a sikeres ötletek megvalósításához szükséges követelmények, honnan indulunk? 6. A közösség és az egyén érdekegyeztetése, a jelen projekthez való közvetlen hozzáférés egy olyan megbeszélés függvénye, ahol mindenki kifejti mivel járul majd hozzá a kidolgozott problémamegoldás végrehajtásához. Törekedni kell a megbeszélések folytatására. Kérdés: Mi következik? Hogyan vágjunk bele? Ki segíthet? Hol kerül sor a projektre? Mikor vágjunk bele? Feldolgozás utáni fázis Elérhetőségek cseréje, jegyzőkönyv a résztvevőkről, a munka eredményeinek szabadon választható terjesztése, reflektálás a műhelymunkára. Anyagok: Megfelelő számú, eltérő színű kártya Nagy ceruza


17


Falak, táblák (a kártyák elhelyezéséhez) Flip-chart papír Rajzszögek vagy ragasztószalag Kialakítás: Megfelelő terem Asztalok átrendezése, hogy egy asztalnál többen is ülhessenek (a csoport nagyságától függően) Paravánnal elzárt területre is szükség lehet, ha kisebb csoportokban akarunk dolgozni A csoport nagyságától függően egy vagy két szervezőre lehet szükség Időtartam: • Egész nap, vagy akár több nap

4-es tevékenység – Tervezzünk/végezzünk leendő műhelymunkát: a stubenbergi felnőttoktatási központ javítani kíván a nyugdíjasok számára kínált tanulási lehetőségein. Felkérnek, hogy gyűjtsünk visszajelzéseket a jelenlegi kínálatról, valamint a célcsoport szükségleteiről és igényeiről. Azaz arról, hogy miként javíthatunk a helyzeten. Dolgozzuk ki a jövőbeni műhelymunkát! Jegyezzük le megállapításainkat az 5-ös munkalapra!

D.2.3. Open Space (Nyílt tér) Leírás: Az Open Space egy olyan nyílt, nagycsoportos gyakorlat, ahol a résztvevők egy vezértéma körül gyűlnek össze. A feladatokat, tartalmakat és eljárásokat spontán módon kell összegyűjteniük. A módszert egy szervezeti tanácsadó, Harrison Owen hozta létre a nyolcvanas évek közepén. Felmérések segítségével arra jutott, hogy különösen az informális kapcsolatok és beszélgetések (kávészünetek) vezetnek a leghatékonyabb eredményekre. Az egyszerű környezet jó közeg arra, hogy különféle megközelítések kerüljenek elő, hogy azokat hatékonyan lehessen feldolgozni. Így alakulnak ki új ötletek. Egyetlen résztvevő sem kényszerül figyelni, ha nem érdekli az adott téma, ellentétben a hagyományos prezentációk többségével. Néhány alapgondolat az Open Space módszerről: Akárki jön, az a megfelelő személy Akármi történik, az az egyetlen dolog, ami történhet Akármikor is kezdődik, az a megfelelő időpont A vége azt jelenti, hogy vége Alkalmasság: A kérdések azonos és eltérő részterületeinek meghatározása Közös munka a kérdések részletes elemzésében A különböző személyek által a kérdések megoldása érdekében végrehajtandó cselekvések meghatározása


18


A munka több lépésben történik: A résztvevők fogadását követően a módszer és a vezértéma bemutatása. Először minden résztvevőt megkérünk, hogy az „információs falon” (név, terem és idő megjelölésével) mutassa be az altémákat és célkitűzéseket. Ezek jelentik a műhelymunka kiindulási pontját. A moderátor segítségével egy előzetes napirendet állítunk össze. Miután a témakörök felkerültek az információs falra, megnyitjuk a piacteret. Ezt követően a résztvevők feliratkoznak az őket érdeklő műhelymunkára. Műhelymunka: Ezzel kezdetüket veszik a párhuzamos műhelymunka blokkok. Innentől kezdve naponta legalább 3-4 műhelymunka blokkra kerül sor. Egy-egy műhelymunka blokk általában 60-120 percig tart, a blokkok között szünetekkel (ebédszünet, kávészünetek és pihenőidő). Az egyes műhelymunka blokkok megszervezése az adott csoport feladata, ami azt jelenti, hogy minden csoport önállóan moderál és szervez. Az egyes munkacsoportok eredményeinek megvitatását követően kerülnének kidolgozásra a főbb témák, célok és intézkedések (prezentációk és jegyzőkönyvek segítségével). 4-6 hét elteltével érdemes újabb csoportos megbeszélést tartani, hogy lássuk, szükség van-e további segítségre a projektekhez. Vezérelvek: Bármely résztvevő bármikor válthat munkacsoportot a „két láb elve” alapján. A résztvevők egyenként dönthetik el, hogy hol kívánnak tanulni, illetve saját tapasztalatukat másokkal megosztani. Kétféle viselkedési minta lehetséges o „dongók”: a résztvevők a csoportok között ugrálva szállnak le és fel, így gazdagítva más csoportokat és cserélve információkat; o „pillangók”: a résztvevők csupán beleszagolnak a különféle témakörökbe, de egyikben sem mélyülnek el. Az eredményeket minden munkacsoportban dokumentálni kell. Az egyes blokkok időtartama nem haladhatja meg a 90 percet. (vö. Bischoff és tsai 2005, 177ff o.) Anyagok: Bőséges moderálási anyag Számos parafatábla / flipchart Esetleg asztali munkaállomások és nyomtatók Kialakítás: Megfelelő nagyságú kisterem Több választható szállás Esetleg önkiszolgáló étterem A csoport nagyságától függően egy vagy két szervező Időtartam: • 1-3 nap 4-es tevékenység – Tervezzünk/végezzünk open space fórumot: A www.openspaceonline.com link segítségével open space konferenciát kezdeményezhetünk a SAGE képzési modulok képzési tartalmáról – ami jelen esetben a „Gerontológia”, a „Kommunikáció/Moderálás” és a „Részvételi módszerek”. Vessünk egy pillantást a 6-os munkalapra!


19


E. Táblázat ‘Részvételi módszerek’ Sorszám Tevékenység alkalom A Bevezető

/ Tanulási cél

Munkalap

Témakör tudatosítása Érdeklődés felkeltése Tanulási célkitűzések felmérése/egyeztetése A modulban érintett kompetenciák tudatosítása Alapvető ismeretek a részvételről és a részvételi módszerekről Középpontban a nyugdíjasok részvétele

B

A modul célja

C

Kompetenciák

D


D1.1 D1.2

Mi a részvétel? A részvétel szakaszai

Helyzetkezelés a részvételi folyamatban

1-es tevékenység: szóvivő napja…” 1-es munkalap

D1.3

Nyugdíjasok részvétele Részvételi célok

Jövőképek kezelése

2-es tevékenység: “Lendplatz 2021” 2-es munkalap

D1.3.1 D1.3.2 D.1.3.3 D1.4. D1.5 D1.6 D1.7 D2. D2.1 D2.2 D2.3

A nyugdíjasok részvételének célkitűzései Részvételi modellek Előnyök és hátrányok A részvétel sarkalatos kérdései A részvétel minőségi feltételei Részvételi elvek és tevékenységek Bevezetés a részvételi módszerekbe Műhelymunka / Műhelymunka fókuszcsoport előkészítése és levezetése Jövőbeni Jövőbeni műhelymunka műhelymunka elvégzése és további tanulmányozása Open space Közvetítő közegen (Nyílt tér) keresztüli megbeszélés és ismerkedés az open space fórummal


„Egy

nyugdíjas

3-as tevékenység: „Fiatalok és idősek találkozása” 3-as és 4-es munkalap 4-es tevékenység: „Nyugdíjasok részvétele…” 5-ös munkalap 5-ös tevékenység: „Open space” 6-os munkalap

20


F. Tevékenységek 1-es tevékenység „Egy nyugdíjas szóvivő napja…” Cél Helyzetkezelés a részvételi folyamatban Módszer Páros és önálló munka (olvasás és megbeszélés) Anyag/Előkészületek 1-es munkalap, ceruzák Idő 20 perc Leírás Minden résztvevő kap egy esettanulmány, amit önállóan végiggondol. Egy idő múlva vitassák meg párokban a munkalapon lévő kérdéseket! Értékelés A párok eredményeit bemutatják, majd megvitatjuk a teljes csoportban. 2-es tevékenység “Lendplatz 2021…“ Cél Jövőképek kezelése Módszer Csoportmunka, ötlettérkép Anyag/Előkészületek flipchart, munkalap, ceruzák Idő 1 óra Leírás A csoportot nagyságától függően egy vagy két csoportra bontjuk. Minden csoport feldolgoz egy esettanulmányt és ötleteket gyűjt egy ötlettérkép segítségével. Értékelés A megállapítások bemutatása és megvitatása. 3-as tevékenység: Műhelymunka „Fiatalok és idősek találkozása” Cél Műhelymunka előkészítése és levezetése Módszer Egyéni munka, műhelymunka Anyag/Előkészületek 1-es munkalap, ceruzák, levezetői készlet Idő 2 óra Leírás A résztvevők egy esettanulmányt kapnak. 1. lépés: Esettanulmány egyéni feldolgozása 2. lépés: Ellenőrző lista készítése a műhelymunka előkészítéséhez 3. lépés: Műhelymunka levezetése A teljes csoport három kisebb csoportra: 1. csoport: A műhelymunka levezetői 2. csoport: A műhelymunka résztvevői 3. csoport: A műhelymunka megfigyelői A megfigyelők jegyzeteljenek az alábbi kérdések alapján: Mi működött jól? Mit lehetett volna jobban csinálni? Mi okozott meglepetést? Értékelés


A műhelymunka levezetését követően a megfigyelők elmondják benyomásaikat. A tevékenységet a teljes csoportban folytatott megbeszélés zárja.

21


4-es tevékenység: Jövőbeni műhelymunka „Nyugdíjasok részvétele – tanulási lehetőségek nyugdíjasok számára” Cél Jövőbeni műhelymunka elvégzése és további tanulmányozása Módszer Egyéni munka, jövőbeni műhelymunka Anyag/Előkészületek 1-es munkalap, ceruzák, bekészítve a házigazdának Idő 2 óra Leírás Csoport bontása 3 kisebb csoportra: 1. csoport: A jövőbeni műhelymunka levezetői 2. csoport: A jövőbeni műhelymunka résztvevői 3. csoport: A jövőbeni műhelymunka megfigyelői 1. lépés: A levezetők feldolgozzák az esettanulmány és előkészítik a jövőbeni műhelymunkát 2. lépés: A jövőbeni műhelymunka levezetése 3. lépés: A levezetők lejegyzik a jövőbeni műhelymunka eseményeit a megadott átirat alapján. A megfigyelők jegyzeteljenek az alábbi kérdések alapján: Mi működött jól? Mit lehetett volna jobban csinálni? Mi okozott meglepetést? Értékelés A műhelymunka levezetését követően a megfigyelők elmondják benyomásaikat. A tevékenységet a teljes csoportban folytatott megbeszélés zárja. 5-ös tevékenység “Open space - online“ Cél Közvetítő közegen keresztüli megbeszélés és ismerkedés az open space fórummal Módszer e-tanulás Anyag/Előkészületek Számítógép, internet Idő 2 óra Leírás A SAGE képzés minden résztvevője és képzője egy előre megszervezett találkozón feldolgozza a SAGE képzési egység tartalmát az open space módszer segítségével. Értékelés A következő jelenlét alkalmával reflektálnak és beszélgetnek az online-open-space módszerrel kapcsolatos tapasztalataikról és benyomásaikról.


22


G. További szakirodalom Sanoff, H. (2000): Community Participation Methods in Design and Planning. New York. Bertelsmann Stiftung (Hrsg.) (2006): ToP – Fit für Beteiligung. Ein Moderationsbuch für Jugendliche. Gütersloh. Selle, K. (2000): Was? Wer? Wie? Warum? – Voraussetzungen und Möglichkeiten einer nachhaltigen Kommunikation. Dortmund. Alisch, M. (2001): Stadtteilmangement. Voraussetzungen und Chancen für die soziale Stadt. Hemsbach. Dienel, P.C. (1994): Die Planungszelle. Lengerich. Dauscher, U. (2006): Moderationsmethoden und Zukunftswerkstatt. Augsburg. Bischoff, A./Selle,K./Sinning, H. (2005): Informieren Beteiligen Kooperieren. Dortmund. Seifert, J.W. (2006): Moderation und Kommunikation. Offenbach. Fänderl, W. (2006): Beteiligung übers Reden hinaus. Gütersloh. Schrefel, C. (Hrsg.) (2003): Partizipation. Wien. DEUTSCHES Kinderhilfswerk e.V. (DKHW)(2001): Fitmachen fürs Mitmachen! Leipzig. Fischer, C. / Schophaus, M. / Trenek, M. / Wallentin, A.(2003): Die Kunst, sich nicht über den Runden Tisch ziehen zu lassen. Bonn. Grymer, H./Köster, D./Krauss, M./Ranga, M./Zimmermann, J. (2005): Altengerechte Stadt – Das Handbuch. Partizipation älterer Menschen als Chance für die Städte. Wuppertal. Weboldalak: http://www.facilitation.com/ alapvető információk az előmozdításról (facilitáció) és képzésről http://portals.wi.wur.nl/ppme/?Home részvételi eszközök és módszerek részletes leírása http://www.participationworks.org.uk/ A Participation Works a gyermekek és fiatalok részvétele mellett elkötelezett ügynökségek együttműködése. Ezen a részvételről szóló honlapon témakörök szerint szervezett „szobákat” találunk. Mindegyik szoba optimális erőforrásokat kínál a fiatalok részvételének kiemelt témáiról, az érintett szervezetekre mutató linkekről, valamint archiválja az odavágó híreket, eseményeket és megjegyzéseket. http://www.partizipation.at/ alapvető információk a részvételről és annak fejlesztéséről. http://www.sowi-online.de/methoden/lexikon/zukunftswerkstatt.htm A „jövőbeni műhelymunka” módszer részletes leírása http://www.beteiligung.st/ fórum a gyermekek, fiatalok és állampolgárok részvételére http://www.gesellschaftspolitik.at/forum/ politikai nevelés fóruma, középpontban a részvétel


23


http://www.jugendinfo.at/cms/front_content.php?idcat=197 Munkacsoporti részvétel: részvétel osztrák továbbfejlesztése http://www.openspace-online.com/ Kisebb-nagyobb csoportok OpenSpace-Online® megbeszéléseinek szervezését segítő rendszer. Ennek a „csináld magad” valósidejű megbeszélési módszernek a virtuálisan vezérelt folyamata révén a résztvevők „emberi” on-line moderátorok segítsége NÉLKÜL dolgozhatnak együtt. A G1. források “Részvételi módszerek” fejezetben www.sage-eu.com


megtalálható a SAGE honlapon az oktatási

24

Részvételi módszerek

Recommend Documents