Részvételi akciókutatással a képessé tételért Szegeden 2011 eleje óta működünk együtt a helyi cigányság egyes képviselőivel, számos helyi, mélyszegény, szegregált körülmények közt élő családdal, illetve számos önkéntessel. Ezen együttműködés célja a helyi cigányság életkörülményeinek javítása, az érintettek aktív szerepvállalása mellett – a mélyszegény családok képessé tétele. Munkánkat a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítésmódja alapján folytatjuk, melynek lényege, hogy társadalmi problémák érintettjei működnek együtt kutatókkal kifejezetten annak érdekében, hogy az adott társadalmi problémákkal kapcsolatban pozitív társadalmi változásokhoz járuljanak hozzá. A folyamat emiatt akcióorientált, annak során az elmúlt 5 évben számtalan tevékenység valósult meg: új tanodák, közösségi terek jöttek létre kifejezetten a szegregátumokban élő családok, gyermekek számára, helyi roma szervezetek kezelésében, azok „fennhatósága alatt”; új pályázati források jöttek Szegedre a roma ügy kapcsán, roma és nem roma szervezetekhez; a helyi roma képviselők hangja megerősödött a helyi közéletben és az önkormányzat (városvezetés) irányába, és ezen keresztül a helyi 1. kép: A Színes Gyöngyök Egyesület szegedi látogatása romák szempontjai, érdekei is (forrás: szegedma.hu) hangsúlyosabban jelennek meg a helyi közgyűlésben; az előzőek eredményeképpen az önkormányzat elkezdett – ugyan minimális szinten – fejleszteni a dorozsmai szegregátumban; illetve a középosztálybeli és mélyszegény családokat összekapcsoló patrónus program hidakat képez a helyi középosztálybeli és mélyszegény lakosok közt, a résztvevő Roma családok számára erőforrásokat jelent és a képessé tétel (képessé válás) ígéretét hordozza magában. Kialakult továbbá egy 15-20 fős, roma és nem roma lakosokból álló mag, amely elkötelezett a folyamat folytatása, a mélyszegény roma családok életkörülményeinek javítása iránt. Az alábbiakban e folyamatról adunk áttekintést. Először röviden bemutatjuk azt a megközelítést, amelyek alapján mi, a folyamat középosztálybeli aktivista-kutató szereplői részt vesznek a kutatási folyamatban – ez nem más, mint a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése. Ezután bemutatjuk magát a folyamatot, az ezen belül megvalósuló tevékenységeket, valamint a folyamat eredményeit.
1
1. Néhány sorban a részvételi akciókutatásról A részvételi akciókutatás (RAK) „a lehetőségek szerint az összes releváns szereplőt bevonja a valamilyen szempontból problémásnak ítélt helyzet értékelésének folyamatába abból a célból, hogy változásokat és konkrét cselekvéseket hozzon létre.” (Bodorkós 2010, 37. o.) A RAK tehát egy kifejezetten a kedvező társadalmi változások előidézése érdekében zajló folyamat (Bodorkós 2010, Pataki és szerzőtársai 2011). Fő alapvonásai, hogy a kutatói szerepben résztvevők tudatosan alkalmazzák a tudományos megismerés szabályait, a résztvevő kutatók és nem kutató érintettek folyamatos, rendszeres együttműködésén alapul a kutatási kérdések meghatározásától az eredmények publikálásáig, és lényegi eleme az akció – a folyamatban a résztvevők a megfigyelések alapján az érintettek javát szolgáló akciókat igyekeznek megvalósítani. A RAK tulajdonképpen nem más, mint a tudományos jellegű megismerés és a társadalmi aktivizmus kombinálása egy olyan folyamatban, amely a résztvevő felek egyenlő szerepének megteremtésére törekszik. A RAK tehát egy demokratikus elköteleződésű, akcióorientált folyamat, ahol a létrejövő akciók egyrészt problematikus társadalmi helyzetek megváltoztatására irányulnak, másrészt a létrejövő tudás működőképességi tesztjeként szolgálnak, így ellenőrizve annak minőségét. Egy RAK folyamat során ún. akció-reflexió fázisok követik egymást. Optimális esetben a folyamat minden egyes fázisában a kutató és az érintett résztvevők közösen és szisztematikusan reflektálnak az egyes cselekvésekre – a folyamat megtervezésétől az akciókon át a teljes folyamat végső értékeléséig. Ez biztosítja, hogy a teljes folyamat során megjelenjen mind a helyi, érintetti tudás (és szempontok), mind pedig a kutató résztvevők (akadémiai) tudása, valamint hogy a résztvevők a döntéseiket nagyon tudatosan (állandó önkritika mellett) hozzák meg, és ezeket, valamint következményeiket átláthatóvá tegyék, tudatos módon kezeljék. E munkafázisok irányt szabnak a RAK folyamatának, egyrészt az adott munkafázison belül (pl. az alkalmazott megismerési és aktivista módszerek, bevonni kívánt érintetti kör stb. kapcsán), másrészt pedig a munkafázisok közt (ha egy munkafázis lezárul, hogyan folytassuk a folyamatot).
2. A szegedi RAK folyamat – együttműködés a képessé tételért Az együttműködés 2011 februárjában kezdődött, és az a mai napig tart (1. ábra). Kezdetben kutatóhelyként a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG), civil szervezetként pedig a Védegylet Szegedi Csoportja (a továbbiakban: VESZCS) működött közre, napjainkban pedig szervezeti szinten leginkább 2 egyesület (AKUT Egyesület – www-akutegyesulet.hu, Elszalasztott 1000 Év KHE), és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (SzCNÖ) a legaktívabb szereplők. A folyamat első szakaszában mi kutató résztvevők, akik szervezeti szinten az AKUT Egyesülethez kapcsolódunk (annak tagjai, önkéntesei vagyunk), a RAK-kal, illetve a cigánysággal kapcsolatos szakirodalom áttekintésével gyakorlatilag egy időben elkezdtük az együttműködésre irányuló kutatómunkát is. Az első kihívás az volt számunkra, hogy (1) kapcsolatba kerüljünk a helyi 2
cigánysággal, és (2) igyekezzünk az ő helyzetükről, belső viszonyrendszerükről lényeges információkat szerezni. E célokból kifolyólag egy egyéni mélyinterjúkra alapozott kvalitatív kutatás lefolytatása mellett döntöttünk, a helyi cigány vezetőkkel, illetve szakemberekkel és a cigányság ügyével foglalkozó szakemberekkel. Az interjúk elemzésből rövid összefoglalót készítettünk. Az összefoglalót meghívóként használva meghívtuk összes korábbi interjúalanyunkat egy csoportos beszélgetésre, hogy ötleteket kapjunk arra vonatkozóan, milyen akciók (tevékenységek, projektek) segítenék leginkább a helyi roma közösséget. A fórumon a közös munka folytatásához további kutatási, illetve projektötleteket nyertünk. Második fórumunk célja a felmerült projektötletek közül egy vagy két közösen megvalósítandó projekt kiválasztása volt. Az interjúkban, valamint az első fórumon fölmerült ötletek közül ötöt összefoglaló anyagként eljuttattuk az interjúalanyoknak, majd azokat a második fórumon bemutattuk, és a jelenlévőkkel megvitattuk. Ezek után a megjelentekkel közösen megvalósításra az öt ötlet egyikét, egy roma tanoda létesítését választottuk. 2. kép: Gitáróra a tanodában
A folyamatos közösségbeli jelenlétünk lehetővé tette, hogy elkezdjen kialakulni egy bizalmi viszony köztünk kutatók, illetve az Elszalasztott 1000 Év KHE, illetve a Szegedi CNÖ egyes tagjai közt. Egy ilyen típusú, az egymás iránti bizalomra épülő kapcsolat megteremtése alapvető feltétele egy hosszú távú RAK folyamat sikerének, már csak a munka együttműködő jellegéből fakadóan is. Munkánk második szakasza 2011 nyarán indult, immár a cigányság ténylegesen marginalizált helyzetben lévő részével (a szegregátumokban élőkkel) együtt dolgozva. Az első körben szerzett kapcsolatainkon keresztül szerveztünk két teleplátogatást, ahol a helyiek véleményét kérdeztük (többek között) a tanodával kapcsolatosan. 2011 októberében két fórumot szerveztünk, amiknek az volt a célja, hogy megtudjuk azt, hogy az érintett családok milyen feltételek mellett képesek és hajlandóak aktívan részt venni egy tanodai típusú programban. Később újabb két fórumot szerveztünk a szegregátumokban, amelyek keretében visszacsatolást kértünk a megjelentektől, milyen igényekkel rendelkeznek egy tanodai programmal kapcsolatban. E fázis eredményeképpen rendelkezésre álltak számunkra az érintett családok tanodai programmal kapcsolatos igényei, meglátásai. A résztvevők köre is változott a korábbiakhoz képest. Bekerültek a munkába a szegregátumokban élők, akikkel közösen terveztük a tanodai programot. A helyi cigányság részéről az első, szakértői-elit csoportból a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (CNÖ), valamint az Elszalasztott 1000 Év Egyesület képviseletében, illetve e szervezetek önkénteseként tevékenykedő néhány fő maradt.
3
1. ábra: A szegedi részvételi akciókutatás folyamata
3. Fázis Többféle párhuzamosan zajló tevékenység, folyamatos partneri kutató-civil együttműködés a helyi mélyszegény cigányság életlehetőségeinek javítása érdekében Karitatív tevékenységek Tanodák, közösségi terek
1.
Fázis
A helyi cigányság helyzetének megismerése, közösen megvalósítandó projektötletek kidolgozása, megvalósítandó projektötlet Kiválasztása
2. Fázis
Politikai érdekérvényesítés
Kapcsolatfelvétel a szegregátumban élőkkel, lépések a tanoda megvalósításának irányába
Patrónus program Közösségszervezés
Tanoda projekt tervezése, megvalósítása elindul
Közös projektötlet: tanoda
Forrás: saját szerkesztés
A folyamat annak harmadik szakaszára – körülbelül 2013-ra – alakult át egy szélesebb, a helyi mélyszegénységben, sokszor szegregált körülmények közt élő szegedi cigányság „társadalmi integrációjára” irányuló folyamattá. A folyamat távlati célja mára számunkra nem más, mint a képessé tételhez, átalakuláshoz, társadalmi integrációhoz való hozzájárulás, családon belüli jövőkép, célok, vágyak, tervek kialakítása; hosszú távon az érintettek „kikerülése” az adott közegükből (a mélyszegénységet újratermelő közeg, miliő megváltoztatása) – amennyiben erre igény mutatkozik; az 4
integráció elősegítése; a durva, esetenként kasztrendszer-szerű társadalmi különbségek mérséklése, eltüntetése. Amikor RAK munkánk során társadalmi integrációról beszélünk, akkor arról az alábbi fogalmak mentén gondolkodunk: A képességek kiterjesztése: Amartya Sen képességszemlélete szerint az emberi fejlődés az emberek tényleges választási lehetőségeinek (képességeinek) bővülését jelenti. Azaz bővül az emberek szabadsága, hogy megválaszthassák, milyen életet akarnak élni (Sen 2003). Képessé tétel (empowerment): A képessé tétel jellemzően igen fontos célja a RAK folyamatoknak (Dick 2015). Ez nem más, mint az a mechanizmus, amelynek révén egyének, szervezetek és közösségek képessé válnak saját ügyeik, életük irányítására. Átalakulás: A képessé tétel fogalma gyakran összekapcsolódik egy másik fogalommal, az átalakulással. Az átalakulás számunkra egy „fő, alapvető, állandó, lényegi, visszafordíthatatlan” változást jelent (Avelino et al. 2014). Hogy mit is jelent az átalakulás, illetve annak hiánya, arra egy konkrét mozzanatot idézünk fel a tanodaprojektünk elejéről. 2013. október 20-án szakmai nyílt napot szerveztünk a különféle érintetteknek a kiskundorozsmai művelődési házban. A házigazda, aki nem csak a művelődési ház igazgatója, de ismert romológus is, és szociális munkásként évtizedekig foglalkozott a helyi cigánysággal, a beszélgetés egy pontján fényképalbumokat hozott elő a nyolcvanas/kilencvenes évekből, ahol a ma általunk már szülőként (vagy egyenesen nagyszülőként) ismert emberek voltak láthatók a képeken – még gyermekként.
3. kép: Photovoice kiállítás a szegedi Városházán
Ami a döbbenetes volt, hogy a sokszor az arcvonásaik alapján is rögtön felismerhető emberek pontosan ugyanúgy (ugyanott és ugyanolyan nyomorúságos életkörülmények közepette) szerepeltek gyermekként a képeken, ahogyan most (ma) is élnek immár szülőként (nagyszülőként) gyerekeikkel. És ekkor ugrott be, hogy na tessék, akkor ez lenne az a bizonyos átalakulás, illetve ennek hiánya.
5
3. Jelenlegi tevékenységeink A fenti célok elérése érdekében a folyamat jelenleg több területre is kiterjed. Először is, együttműködtünk két tanoda létrehozásában a két szegedi szegregátumhoz közel, valamint együttműködünk ezek üzemeltetésében is. Ezen intézmények legfőbb célja a közösségépítés, valamint a gyermekek iskolai hátrányainak kompenzálása. Másodszor, mi kutató résztvevők gyakran segítünk 4. kép: Tanodai foglalkozás a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak és az Elszalasztott 1000 Év Roma Érdekvédelmi KHE-nek megfelelni a közösség irányából érkező karitatív elvárásoknak. Azaz őket támogatva segítünk a szegregátumokban élőknek alapvető szükségleteik (élelmiszer, ruha, tüzelő, rekreációs-közösségi programok stb.) kielégítésében, amelyek kapcsán sokan napi szinten hiányt szenvednek. Harmadszor, tanácsadó szerepet töltünk be a helyi Roma vezetők helyi politikai küzdelmei kapcsán. Egyes Roma vezetők, élükön Nagy Mihállyal, a helyi politikai élet igen aktív szereplői, akik igyekeznek hangot adni a Romák érdekeinek és rábírni a várost, hogy érdemben foglalkozzon az integrációval – mert ezt jelenleg nemigen teszi. Mostanra sikerült azt elérni, hogy a KIÁLTVÁNY CNÖ és az Elszalasztott 1000 Év KHE által A Szegeden élő romák számos problémával szembesülnek a jegyzett tanodai programot Szeged város a 2014-es és 2015-ös évben évi 2 millió Ft-tal mindennapjaik során. A romák számára kevés a munkalehetőség, számos család annyira szegény, hogy hó támogassa. Továbbá, hogy a város költségvetésében rendelkezésre álló évi 10 végén nincs mit enniük. Sokan nyomorúságos millió Ft-os antiszegregációs keretet a város lakáskörülmények között élnek, sokszor az alapvető higiéniai ne spórolja meg (mint eddig), hanem abból a feltételek sem biztosítottak számukra. Rendezetlen lakhatási dorozsmai szegregátumokra költsön: 2014jogviszonyuk, státuszuk következtében sokan olyan szociális ben 4 millió Ft-ot wc-k felújítására, míg juttatásoktól esnek el, melyek meghatározóak lennének 2015-ben (a jelenlegi tervek szerint 2016 boldogulásuk tekintetében. elején) vizesblokk kiépítésére. Kiáltványt Kérjük, hogy a Város és annak vezetése fejezze be a halogató (lsd. balra) fogalmaztunk meg a roma képviselőkkel közösen, amelyet magatartást és érdemben kezdjen el foglalkozni azokkal a megbeszéltünk a szegregátumban élőkkel. problémákkal, melyekkel a helyi cigányság nap mint nap Ezt követően személyesen átadtuk a város szembesül! vezetésének. Kérjük, hogy vegye komolyan a helyi cigányság problémáit, és Negyedszer, 2014 októberében rendszeres időközönként, évente legalább 6 alkalommal, azaz elindítottuk az ún. „Patrónus hálózatot”, legalább kéthavonta hívja össze az antiszegregációs fórumot! amelyben helyi középosztálybeli családokat Kérjük, hogy a Város a romák képviselőivel, valamint az őket segítő civilekkel és magánszemélyekkel közösen törekedjen6a romák nehézségeinek megoldására, a gondok enyhítésére!
kötünk össze mélyszegény Roma családokkal. Az érintett középosztálybeli család vállalja, hogy egy bizonyos ideig (ami legalább egy tanév) támogat egy mélyszegény Roma családot. Azaz a családok rendszeres kapcsolatban vannak, és így az együttműködés és segítség különböző formái alakulnak ki, leginkább a gyermekek iskolai, egészségügyi ügyeivel kapcsolatban – a közös tanulástól kezdve egészen a közös munkahelykeresésig. Végül 2015 nyarán kezdtünk bele egy közösségszervező folyamatba, amelynek során célunk, hogy létrehozzunk egy olyan, Romákból és nem Romákból álló érdekképviseleti csoportot, amely helyben hangot ad a mélyszegény Romák érdekeinek, és nyomást gyakorol a helyi intézményekre, hogy azok érdemben foglalkozzanak a mélyszegény romák helyzetével.
4. Szereplők A helyi „Roma ügy”-re számtalan szereplő bír befolyással, eltérő értékek, szempontok és érdekek mentén működve (2. ábra). E szélesebb szereplői körön belül értelmezhetők azok, akik a most bemutatott folyamat résztvevőinek tekinthetők. Mi „kutató-aktivisták” voltunk azok, akik magát a korábban bemutatott RAK folyamatot kezdeményezték. E csoport tagjai középosztálybeli háttérrel rendelkeznek. Általában egyetemi végzettségünk, sokszor PhD fokozatunk is van. Legtöbbünk évek óta aktív résztvevője mind tudományos, mind pedig társadalmi (mozgalmi/aktivista) folyamatoknak, akcióknak. Többünknek egyetemi állása is van.
5. kép: Nagy Mihály (forrás: szegedma.hu)
Az együttműködés középpontjában két Roma szervezet, a Szegedi CNÖ és az Elszalasztott 1000 Év KHE, illetve ezek elnökeként Nagy Mihály áll, aki a RAK összes tevékenységében aktív kezdeményező és megvalósító szerepet tölt be. Munkánk kezdete óta folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy Misi a CNÖ mint intézmény „eredeti” céljának megvalósítására törekszik: a helyi cigányság érdekképviseletének erősítésén, élethelyzetének javításán dolgozik elkötelezetten.
7
2. ábra: A szegedi “Roma ügy”-re hatással lévő szereplők, a RAK folyamatban résztvevők, illetve a RAK folyamat együttműködő partnerei
A helyi „Roma ügy”-et befolyásoló szereplők
Korábbi formális helyi Roma vezetők
Helyi önkormányzat (városvezetés, helyi politikai elit)
A RAK folyamatot közvetlenül befolyásoló szereplők (résztvevők) RAK együttműködők
Középosztálybeli szereplők, akik a RAK folyamat egyegy eleméhez kapcsolódnak
Római Katolikus Egyház Civil oktatási kezdeményezések
Misi (helyi CNÖ elnöke) Középosztály beli „kutató” résztvevők Mélyszegény, marginalizált érintettek
Stb.
Forrás: saját szerkesztés
Az együttműködésben részt vevő harmadik csoport a mélyszegény, marginalizált Roma érintettek csoportja. Ők azok, akik érdekeinek szolgálatát a RAK folyamat célozza. Szegeden egyes becslések szerint 4-5000 roma ember él, melyből összesen majd 400 fő a két szegregátumban él, és e szegregátumok közelében is sok a mélyszegény, roma család. A mélyszegény roma családok részvétele jelen folyamatban, tevékenységekben – akár csak e családok maguk – sokféle. Míg egyes emberek, illetve családok aktívabbak, mások kevésbé. Az aktivitás ráadásul (csakúgy, mint más érintetteké) időről-időre és projektről-projektre változhat is – magánéleti helyzettől, érdeklődéstől, lehetőségektől stb. függően. Míg a karitatív tevékenységek akár több száz családot is érinthetnek, addig a Patrónus program jelenleg kb. 20, míg a tanodai program 50-60 családot érint. Összességében azt mondhatjuk, hogy a szegregátumokban, illetve azok környékén élő családok jelentős részével, többségével rendszeres, folyamatos kapcsolatban vagyunk. E három csoport az, akik a folyamatban együttműködő partnereknek tekinthetők, lévén ezek tagjai azok, akik a folyamat elejétől kezdve − abban jellemzően önkéntes alapon − részt vesznek. E csoportok mellett azonban vannak olyan egyéb szereplők, akik szintén érdemben befolyásolják a RAK folyamatát. Ők azok a középosztálybeli résztvevők, akik a RAK folyamat egy-egy állomásához csatlakoznak önkéntes alapon, vagy fizetett munkaerőként. Ők nem a teljes RAK folyamatban vesznek részt, hanem annak egy-egy elemében, a RAK egyéb tevékenységeiről esetlegesen nem is tudnak. 8
Ugyanakkor ilyen „eseti” résztvevőként komoly hatásuk lehet a folyamat eredményességére. Ilyenek lehetnek pl. a tanodai programban dolgozó pedagógusok, vagy a patrónusként megjelenő személyek, családok.
5. Eddigi eredmények – Hol állunk jelenleg? Együttműködésünk eredményeképpen számtalan olyan eszköz létrejött és folyamat beindult, ami a helyi cigányság érdekeit szolgálja, és amilyeneknek együttműködésünk kezdete előtt nyoma sem volt Szegeden:
új tanodák, közösségi terek jöttek létre kifejezetten a szegregátumokban élő családok, gyermekek számára, helyi roma szervezetek kezelésében, azok „fennhatósága alatt”;
új pályázati források jöttek Szegedre a roma ügy kapcsán, roma és nem roma szervezetekhez;
a helyi roma képviselők, de leginkább Nagy Mihály hangja megerősödött a helyi közéletben és az önkormányzat (városvezetés) irányába, és ezen keresztül a helyi romák szempontjai, érdekei is hangsúlyosabban jelennek meg a helyi közgyűlésben – egyes esetekben a városvezetés egyenesen (el)várja a folyamatból kinövő fejlesztési (projekt)ötleteket;
az előző pontban leírt folyamatok eredményeképpen az önkormányzat elkezdett – ugyan minimális szinten – fejleszteni a dorozsmai szegregátumban;
a patrónus program pedig a résztvevő Roma családok számára erőforrásokat jelent és a képessé tétel (képessé válás) ígéretét hordozza magában.
A fentieken túl létrejött egy helyi romákból és nem romákból álló, 15-20 fős csapat, akik évek óta elkötelezetten, szinte kizárólag önkéntes alapon dolgoznak a folyamat céljai érdekében, és a jövőben is elkötelezettek a megkezdett folyamat folytatására. Azaz a folyamat jó eséllyel hosszabb távon is folytatódni fog. Ugyanakkor, amikor arról gondolkodunk, hogy e változások érdemiek-e abban a tekintetben, hogy ténylegesen jobb lett-e ezektől a mélyszegény emberek, családok élete, a közösség helyzete, akkor azt érezzük, erőteljesen megkérdőjelezhető, hogy
6. kép: Roma Nap
9
ezeket a változásokat nevezhetjük-e érdemi, alapvető képessé tételnek, átalakulásnak. Az érintett családok továbbra is szegregátumokban élnek mélyszegény körülmények közt, és nem mondhatjuk, hogy a felnőttek vagy gyermekek olyan készségekre tettek volna szert, amelyektől mondjuk a jövőben biztosan megállnák helyüket a formális munkaerőpiacon, és így bővültek volna lehetőségeik, kezükbe vehetnék saját sorsuk irányítását például ilyen értelemben.
7. kép: Faosztás
Azaz: „elindult valami”, aminek vannak bizonyos eredményei is, ráadásul jó eséllyel folytatódni is fog a helyi csapat elkötelezettsége miatt, ugyanakkor nem mondhatjuk azt, hogy amit elértünk, az érdemi képessé tétel és/vagy transzformáció. Ez azonban nem feltétlenül meglepő, hiszen a képessé tétel és átalakulás lassú, nehéz és hosszú távon jelentkező folyamatok, így az, hogy végül is e folyamat mennyiben képes ezeket elősegíteni, szükségszerűen csak hosszú távon derül ki. Kapcsolttartó: Málovics György, e-mail:
[email protected]
6. Irodalom Jelen dokumentum „csak” a folyamat rövid, leíró jellegű bemutatása. A folyamat mélyebb megismerését, a jelen és hasonló részvételi akciókutatás, részvételi fejlesztési folyamatokkal kapcsolatos dilemmák megértését segíthetik kapcsolódó publikációink. Ezek az itt leírt RAK folyamat egyes részeiről a jelenleginél lényegesen részletesebb, elemzőbb jellegű bemutatását tartalmazzák: Málovics Gy. – Mihók B. – Szentistványi I. – Juhász J. – Pataki Gy. (2015): Ideal vs. actual PAR: the consequences of radical egalitarianism and present orientation. Nem publikus kézirat. Málovics György – Juhász Judit – Mihók Barbara – Szentistványi István – Nagy Mihály (2015): „Csak tíz, húsz... száz év múlva ne ez a dal legyen!” – Részvételi akciókutatással a transzformatív társadalmi változásokért. Nem publikus kézirat. Málovics Gy. – Mihók B. – Pataki Gy. – Szentistványi I. –Roboz Á. – Balázs B. – Nyakas Sz. (2014): Részvételi akciókutatással a társadalmi kirekesztés ellen: egy szegedi példa tanulságai. Tér és Társadalom, 28, 3, 66-83.
10
Málovics Gy. – Mihók B. – Szentistványi I. – Balázs B. – Pataki Gy. (2012): Participatory Action Research for Local Human Rights: The Case of Roma Minority in Szeged, South-Hungary. In. Renn, Ortwin; Reichel, A.; Bauer, J. (eds): Civil Society for Sustainability – A Guidebook for Connecting Science and Society. Europäischer Hochschulverlag, Bremen. pp. 149-170. Szentistványi I. – Málovics Gy. – Mihók B. (2012): Velük – értük: Részvételi akciókutatás egy roma tanoda kialakításáért. Módszertani Közlemények, 52(3), 40-50. Mihók B., Roboz Á., Nyakas Sz., Szentistványi I., Málovics Gy. (2012): „Kik vagyunk, és hogyan szeretnénk élni?” Üzenet a szegedi cigány szegregátumokból. Részvételi akciókutatással a társadalom peremére szorult szegedi cigány közösségekért. https://www.essrg.hu/sites/default/files/kiadvany_PAR_Roma_Szeged.pdf. Letöltve: 2013.02.22. Málovics Gy. – Mihók B. – Szentistványi I. – Balázs B. (2011): Kirekesztett társadalmi csoportok és helyi emberi jogok: egy szegedi részvételi akciókutatás előzetes tanulságai. In. Pataki Gy. – Vári A. (szerk.): Részvétel – akció – kutatás. Magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció és kooperatív kutatásokból. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, pp. 84-119.
7. Hivatkozások Avelino, F. Wittmayer, J., Haxeltine, A., Kemp, R., O’Riordan, T., Weaver, P., Loorbach, D. and Rotmans, J. (2014) Game-changers and Transformative Social Innovation. The Case of the Economic Crisis and the New Economy, TRANSIT working paper, TRANSIT: EU SSH.2013.3.2-1 Grant agreement no: 613169 Bodorkós B. (2010): Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfejlesztésben: a részvételi akciókutatás lehetőségei. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, http://szie.hu//file/tti/archivum/Bodorkos_B_ertekezes.pdf. Letöltve: 2011.05.28. Dick, B. (2015): Reflections on the SAGE Encyclopedia of Action Research and what it says about action research and its methodologies. Action Research, 13(4), 431–444. Pataki Gy., Vári A. (szerk.) (2011): Részvétel – Akció – Kutatás. Magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció- és kooperatív kutatásokból. MTA Szociológiai Kutatóintézete, Budapest. Sen, A. (2003): A fejlődés mint szabadság. Európa, Budapest.
11
