Raskó György A magyar agrárpolitika

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

2015.04.29.

Raskó György

A magyar agrárpolitika XVIII. Adójogi Konferencia Siófok, 2015. április 29.

Agrárpolitikai dilemmák • Az agrárium elsősorban társadalom- és vidékpolitikai kérdés, vagy úgy tekintünk rá, mint a nemzetgazdaság szerves részére? • Multifunkcionális (KAP) vs. piac- és versenyorientált agrárgazdaság (US Farm Act). • Meddig finanszírozható a KAP? • EU vs. észak- és dél-amerikai birtokpolitika • Skanzen mezőgazdaság vs. tudás alapú élelmiszer-termelés • Eltartó vagy eltartott agrárvidék?

1


2015.04.29.

Agrárpolitikai prioritások Magyarországon • A családi középbirtokok pozitív diszkriminációja: • 25-30 ezer családi vállalkozás a földtulajdoni- és földbérleti piacon mentesítve van a versenytől + kiemelt támogatásban részesül (föld alapú és beruházási támogatások) • A jogi személyű agrárgazdasági társaságok negatív diszkriminációja jogi és közgazdasági eszközökkel egyaránt (20 – 80% elv) • Az extenzív termelés és technológia támogatása az intenzív, tudás alapú termeléssel szemben • Állatállomány növelése az állattenyésztés biotechnológiai megújítása helyett (főkönyvelői tej- és hústehén, koca és anyajuh) • A legálisan foglalkoztatott mezőgazdasági munkaerő kiszorítása a perifériára (a napszámosok és más földnélküliek számának növekedése olcsó munkaerőt biztosít a preferált családi középbirtokoknak)

És az „eredmények”… • Továbbra is súlyos termelési deficitek az állattenyésztésben és a kertészeti ágazatokban. Éves szinten közel 4 milliárd euró deficit. • Extenzív gabona- és olajos mag-termelő mezőgazdaság lettünk • A közép- és nagyvállalati élelmiszeripar leépülése ( eddig 27%-os termelés-csökkenés 2003-hoz képest) nem lassul • A manufakturális élelmiszertermelés „reneszánsza”: a termelésben már 3-5% körüli a részesedése • A hazai előállítású élelmiszerek kiszorulnak az élelmiszerláncok polcairól (2003: 92:08% 2014: 70:30%) • Mezőgazdasági nyersanyag-exportőrök lettünk (a 8 milliárd eurós agrárkivitelből közel 6 milliárd feldolgozatlan nyersanyag) • Az állattenyésztésben növekvő teljesítmény-lemaradás (pl. Mo: 22 választott malac/koca, Dánia: 34)

2


2015.04.29.

Milyen agrárpolitika lenne megfelelő a nemzet számára? Amely • a meglévő agrártermelési potenciál jobb kihasználását engedi, úgy hogy a fenntartható fejlődés kritériumainak megfelelő, tudás alapú termelésnek (big data, big tech precision farming) biztosít teret • nem a méretre, nem a gazdálkodási formára, nem a földtulajdonra, hanem az okszerű földhasználatra, a termelés hatékonyságára és versenyképességére helyezi a hangsúlyt • A jelenleginél jóval kevesebb természeti erőforrást – termőföld, energia, víz – használ fel egységnyi termékre vetítve és jóval több humán erőforrást hasznosít s mindezt számottevően alacsonyabb környezetterhelés mellett teszi. • Segíti a vidéki foglalkoztatás bővülését, elsősorban a legális, közteher-viselő és értékteremtő vállalkozásoknál s nem a közmunkában.

A föld(forgalmi) törvény agrárpolitikai céljai • Növekedjen a vidéki foglalkoztatás • Erősödjön a falvak népesség-megtartó képessége • Családi középbirtokok váljanak domináns szereplővé a mezőgazdaságban • Csökkenjen a gazdasági társaságok és szövetkezetek szerepe a termelésben a jelenlegi 60%-ról 20% alá. • A mezőgazdaságból származó jövedelmek helyben maradjanak • Feleljen meg az uniós kötelezettségvállalásoknak • Gátolja meg a befektetési célú (spekulációs) földszerzést

3


2015.04.29.

A földtörvény lényeges elemei • Termőföldet 2014 május 1-től csak földműves státusszal rendelkező ( uniós tagállami polgár is) vásárolhat • Más állampolgárok (bel- és külföldiek) egy hektár termőföld vásárlására jogosultak • Gazdasági társaságok továbbra is kizárva a földtulajdonszerzésből (egyedülálló módon az EU-ban) • Egy magánszemély maximum 300 ha termőföldet birtokolhat • Birtokméret korlátozás: 1200, illetve 1800 ha/gazdaság • A gazdasági társaságok fokozatos kiszorítása a földhasználatból • Falusi földbizottságok révén totális versenykorlátozás a földpiacon (uniós kritikák miatt eddig ez az intézmény nem jött létre)

Egyéni gazdaságok birtokméret szerint Birtokméret

2010

2010 Megoszlás, %

2013

2013 Megoszlás. %

1 ha alatt

372803

70,7

205663

58,5

1-10 ha

110886

21,0

101382

28,9

10-20 ha

18727

3,6

19258

5,5

20-50 ha

14424

2,7

14631

4,2

50-100 ha

5701

1,1

5792

1,7

100-200 ha

3004

0,6

3007

0,9

200-500 ha

1489

0,3

1610

0,3

500 ha felett Összesen

74

0,0

63

0,0

527108

100,0

351406

100,0

Forrás: AKI

4


2015.04.29.

Egyéni gazdaságok jellemzői • 2013-ban az egyéni gazdaságok 7,1%-a, -25 ezer - gazdaság rendelkezett 20 hektárnál nagyobb birtokkal (életképesség alsó határa a nem kertészeti ágazatokban) • Az életképes birtokméretet elérő gazdaságok 74%-a kizárólag szántóföldi növénytermeléssel foglalkozik • Az életképes egyéni gazdaságok átlagos birtokmérete jelenleg 75 ha, mely a földtörvény hatásaként rövid időn belül 100 ha fölé emelkedhet • E gazdaságok jelenleg 12 ezer fő külső munkaerőt foglalkoztatnak • Jellemző (modus) éves jövedelmük 2014-ben hektáronként 150 ezer HUF • Az életképes méretű birtokkal rendelkező termelők kétharmada őstermelői státusszal rendelkezik, adót és közterheket nem, vagy csak minimális mértékben fizet

Társadalmi és gazdasági hatások I. Pozitív hatások: • A tv. segíti a közép és nagyméretű családi gazdaságok életképessé válását (kb. 25 ezer egyéni gazdaság), mert e körben jelentős birtokméret növekedés várható • A preferált körben növekszik a gabona- és az olajos magvak termelésének hatékonysága, versenyképessége • A termőföld ára alacsony szinten marad , a bérleti díjak reálértékben már közép távon is csökkenhetnek (a spekulatív tőke és más versenytársak kizárva a földszerzésből, és erősen korlátozva a földhasználatot illetően)

5


2015.04.29.

Gazdasági és társadalmi hatások II. Negatív hatások: • A mezőgazdasági foglalkoztatás csökkeni fog • Drámai mértékű elszegényedés és vele párhozamosan a preferált kör számára gyors gazdagodás miatt szociális feszültségek éleződni fognak • Az állatállomány a szarvasmarha esetében biztosan csökkenni fog, a sertés esetében a mai alacsony szinten való stagnálás a valószínű • 200-300 milliárd Ft-ra becsülhető a gazdasági társaságok vagyonvesztése a birtokméret korlátok miatt • Rövid- és középtávon visszaesik a mezőgazdaság teljesítménye • Tovább csökken a magyar állattenyésztés versenyképessége • „Tokaj-Hegyalja szőlői pusztulnak”

Néhány információ a földtörvény értékeléséhez • A preferált kategória (50-500 ha) vállalkozásai jellemzően (2013-ban: 74,2%) szántóföldi növénytermeléssel (gabonaés olajos magvak) foglalkoznak, munkahelyet alig teremtenek • 1200 ha felett 518 gazdasági társaság és szövetkezet működik, ők használják a termőterület 25%-át, de itt van a szarvasmarha-állomány 40%-a, a sertésállomány 30%-a • A hazai tejtermelés közel 85%-át, a vágóállat-termelés mintegy 50%-át a diszkriminált gazdasági társaságok adják • A preferált vállalkozói körnél a legalacsonyabb az állatsűrűség egy hektárra vetítve (0,06 számosállat/ha!) • A törvény teljes mértékben negligálja a tudás-alapú agrártermelés fontosságát • Extenzív, hagyományos termelési formák továbbélése versus tudás-alapú innovatív intenzív termelés

6


2015.04.29.

Milyen földtörvény kellene (kellett volna)?

Amely: • Ésszerű földhasználati szabályokkal elősegíti az évtizedek óta hanyatló-stagnáló mezőgazdasági termelés növekedését • Amely versenyre készteti az ágazat szereplőit a földhasználatban (az művelje a földet, aki hatékonyabban tud gazdálkodni) • Támogatja a tudás-alapú , környezetbarát fenntartható mezőgazdasági fejlődést • Erősíti a magyar élelmiszer-termelés hazai és nemzetközi versenyképességét • Fékezi az elszegényedést, enyhíti az egyre erősödő szociális feszültségeket a falvakban

A nagyüzemek szisztematikus visszaszorítása Kormányzati cél: 80% egyéni, 20% társasági földhasználat legyen. Ez az arány jelenleg: 60:40 Lépések: • A földalapú támogatás csökkentése és megvonása az 1200 ha fölötti területen gazdálkodó társaságoktól • 150 ezer euró felső támogatási határ bevezetése • Érintett cégek száma: 525 • Következmények: létszámcsökkentés • állatállomány-leépítés • kevesebb adó és járulékfizetés • kisebb agrárgazdasági teljesítmény

7


2015.04.29.

A földárak változása • A termőföldárak rendszerváltozás óta tartó növekedése megállt, sőt egyes térségekben 10% körüli áresés következett be, mert főleg kényszereladások voltak • Oka a legális vásárlók körének törvény általi erős szűkítése • Az új földtörvény alapján csak mintegy 45-50 ezer fő (földműves) vásárolhat egy hektárnál több termőföldet Magyarországon. Korábban a földtulajdonszerzést illetően nem volt korlátozás belföldi természetes személyek esetében. • A KSH szerint 2013-ban egy ha szántó átlagára 759 600 Ft volt, de Hajdú-Bihar, Tolna és Győr-Sopron megyékben megközelítette az egymillió Ft-ot. • A szerző saját tapasztalata: 2014 május 1. után jellemzően csökkentek a földárak Dunántúlon, a Mezőföldön. • Kivétel: Hajdú-Bihar, Békés és Tolna megye, ahol 2014 május1. óta is tovább nőttek a földárak. • Az osztatlan tulajdonban lévő földek kimérése árnövelő hatású

A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint 2013. % 10 % 39 %

51 %

Gazdasági szervezetek Egyéni gazdálkodók Gazdaságra nem azonosítható (egyéb terület)

Forrás: KSH

8


2015.04.29.

Az egyéni gazdaságok számának és területének megoszlása 2000., 2010. években Területnagyság kategória, ha

2000-ben

Az üzemi terület megoszlása

2010-ben

Ezer gazdaság

%

Ezer gazdaság

%

2000 %

2010 %

0,01- 1,00

669

70,8

388

68,5

6,8

3,3

1,01-10,00

225

23,8

128

22,5

27,3

15,9

51

5,4

51

9,0

65,9

80,8

945

100,0

567

100,0

100,0

100,0

10,01 -

Forrás: KSH: ÁMÖ 2010.

A gazdasági szervezetek száma és megoszlása 2000., 2010. években Területnagyság kategória, ha

2000-ben

2010-ben

Terület

Szám

%

Száma

%

2000 %

2010 %

0,01100,00

4369

50,8

4892

55,6

2,3

3,4

100,01300,00

1754

20,4

1778

20,2

6,1

7,9

300,01 -

2476

28,8

2130

24,2

91,6

88,7

8600

100,0

8800

100,0

100,0

100,0

Forrás: KSH: ÁMÖ 2010.

9


2015.04.29.

Az egy gazdaságra jutó terület nagysága, 2000 és 2010 ha/gazdaság Gazdasági szervezetek

Egyéni gazdaságok

Megnevezés 2000

2010

2000

2010

506,9

352,3

3,1

6,2

Gyümölcsös

31,0

25,5

0,4

0,7

Szőlő

23,3

20,0

0,3

0,5

Szántó

Forrás: KSH 2010. ÁMÖ

A szarvasmarha- és sertésállomány megoszlása a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok között 2000 és 2010-ben % Megnevezés Év

Szarvasmarha 2000

2010

Tehén

Sertés

200 0

2010

2000

2010

Anyakoca 2000

2010

Gazdasági szervezetek

67,5

66,4

69,7

68,3

51,4

69,7

59,5

70,1

Egyéni gazdaságok

32,5

33,6

30,3

31,7

48,6

30,3

40,5

29,9


10


2015.04.29.

Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány a terület nagysága szerint, 2010 állategység/ha Mezőgazdasági terület ha

Gazdasági szervezetek

Egyéni gazdaságok

Összes gazdaság

0,01-1,00

1,24

3,44

3,44

1,01-5,00

4,15

0,70

0,73

5,01-10,00

4,49

0,38

0,46

10,00-25,00

2,68

0,23

0,32

25,01-50,00

1,24

0,17

0,23

50,01-100,00

0,95

0,17

0,25

100,01-300,00

0,58

0,10

0,22

300,01-

0,36

0,06

0,34

Összesen:

0,65

0,37

0,50


A termelők megoszlása szervezeti forma szerint 3%

% 5%

Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Őstermelők adószámmal 92%

Forrás: KSH

11


2015.04.29.

Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (Éves Munkaerő Egység) Megnevezés

2000

2007

2010

2013

Összesen

676 049

459 291

439 955

444 424

Fizetett

143 415

111 245

104 974

120 820

Nem fizetett

532 634

348 046

334 981

323 604

•Az éves munkaerőegység felhasználás tartalmazza a néhány órás munkavégzést, így például az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett, de pénzben ki nem fizetett mezőgazdasági munkát is. Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2013.

A földalapú támogatások megszűnésének lehetséges hatásai • 2020 december 31.-ig marad a földalapú támogatás, összege az zöldítéssel (30%) együtt 2015-ben 69 ezer Ft/ha, de csak 1200 hektárig. • 2021-től fokozatos csökkentés valószínűsíthető, mértékéről még nincs elérhető információ • Ha megtörténik, akkor: • Néhány tízezer kistermelő abbahagyja a gazdálkodást és felajánlja földjét nagygazdáknak bérletbe • csökkenni fog a húsmarha-állomány, esetleg a juhállomány is és általában a legelő-terület hasznosítással sokan felhagynak. • Az alacsony termőképességű szántók (mintegy 100-200 ezer ha-on) parlagon maradhatnak ezekre nehéz lesz új bérlőt találni. • A földárak és különösen a földbérleti díjak csökkenhetnek. Jelenleg a magánszektorban a földbérleti díj átlagban eléri a földalapú támogatás összegének 85-90%-át.

12


2015.04.29.

Mi az ideális birtokméret? • Amely lehetővé teszi, hogy átlagos szintű gazdálkodás mellett egy család megéljen és jusson elegendő jövedelem a termelési eszközök megújítására, pótlására + jövőt ígér az utódoknak • Gabona- és olajos magtermelés esetén minimum 100-150 ha • Szántóföldi zöldségek termelése esetén 10-15 ha • Gyümölcsös (almáskert, meggyes) min. 10 ha • Borszőlő ha eladásra, akkor minimum 15-20 ha, amennyiben van bortermelés is, akkor min. 5-8 ha • Tejtermelés: minimum 30-40 tehén + szaporulat • Sertéshizlalás: minimum 500 hízó • Dániában: 120-150 ha szántó+ 2000-3000 hízósertés USA-ban a kukoricaövezetben min. 600 ha, illetve 250 tehén, 5-6 ezer hízósertés.

Mi az igazság a TÉSZ-ek életképességével kapcsolatban? • A probléma a számlaadási kötelezettségből és az áfa-körön kívüliségből ered. • A családi gazdát és az őstermelőt ugyanis az áfa vonatkozásában nem terheli számlázási, nyilvántartási és adóbevallási kötelezettség. A TÉSZ pedig jogi személyű vállalkozás, annak minden nyilvántartási kötelezettségével együtt. • A családi gazdaságok (16 ezer) és az őstermelők (285 ezer fő) igen kedvezményes feltételekkel adóznak. Például az őstermelők „jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységből származó – éves bevétele ha nem több 8 millió Ft-nál akkor van lehetőség nemleges nyilatkozattételre,(ehhez csak 20% költséget kell számlával igazolni), azaz nulla adófizetés. • A családi gazdálkodó hozzátartozói mind őstermelők lehetnek ha nem foglalkoztatottként vannak bejelentve. • A mezőgazdasági őstermelő 16 év felett 4% eü. járulékot és a minimálbér alapján 10% nyugdíjjárulékot fizet.

13


2015.04.29.

A magyar agrárium versenyképessége • Szántóföldi gabonafélék, olajos magvak esetében versenyképesek vagyunk, ipari növényeknél (dohány, cukorrépa) és szántóföldi zöldségeknél már komoly deficit van. • Zöldség-gyümölcs ágazatban méret-, hozam-, és minőségi gondok vannak. • A borászatban vegyes a kép. Az alföldi- és a síkvidéki borgazdaságok nem versenyképesek a magas fajlagos költségek miatt, de Szekszárd, Villány sikeres. • Állattenyésztés: súlyos hatékonysági problémák a sertéstenyésztésben és a hizlalásban (alacsony szaporulat, magas fajlagos takarmány-felhasználás) Dániában: 34 választott malac, 2,7kg/kg takarmány-ráfordítás a hízlalásban, MO-on: 22 malac, 3,6-3,8kg abrak/kg. • A tejtermelés – leszámítva néhány szuper-intenzív szakosított telepet nem versenyképes a magas fajlagos költségek miatt. (a sajtok 60%-a már import eredetű, de az UHT tej 25-30%-a is.

Köszönöm figyelmüket!

14

Raskó György A magyar agrárpolitika

Recommend Documents