Putnok Környezetvédelmi Program 2005 I. kötet állapotrögzítés “ A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fenn maradását.” (A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény preambuluma.)
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető ................................................................................................................................. 3 1.1. A program készítésének előzményei, elvei ............................................................................... 3 1.2. A programkészítés módja ......................................................................................................... 5
2. A környezet állapotának bemutatása .................................................................................... 6 2.1. A környezeti elemek állapota .................................................................................................. 17 2.1.1. Levegő ............................................................................................................................................... 17 A vizsgálati terület mértékadó meteorológiai viszonyai ......................................................................... 17 Rendelkezésre álló adatok és információk .............................................................................................. 18 A környezeti levegő minősége, immissziós helyzet értékelés ................................................................. 20 Pollen ....................................................................................................................................................... 23 2.1.2. Vizek ................................................................................................................................................. 26 Felszíni vizek állapota............................................................................................................................. 27 Felszín alatti vizek .................................................................................................................................. 28 2.1.3. Föld.................................................................................................................................................... 29
2.2. A települési és az épített környezet állapota .......................................................................... 31 2.2.1. Települési környezet .......................................................................................................................... 31 A települési környezet tisztasága ............................................................................................................ 31 Hulladékkezelés ...................................................................................................................................... 31 Kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, - tisztítás ............................................................. 47 Csapadékvíz-elvezetés ............................................................................................................................ 49 Ivóvízellátás ............................................................................................................................................ 49 A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem ................................................................................................. 52 Zöldterület-gazdálkodás .......................................................................................................................... 52 Helyi közlekedésszervezés ...................................................................................................................... 53 Energiagazdálkodás ................................................................................................................................ 53 Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai .............................................................................................................. 57 Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás .................................................................................. 58 Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései ................................................................... 58 2.2.3. Épített környezet ................................................................................................................................ 59
2.3. A természet állapota ................................................................................................................ 61 2.3.1. A település határában található, természetvédelmi szempontból értékes területek ............................ 61 2.3.2. Javaslatok .......................................................................................................................................... 65 Hulladékkezelés ...................................................................................................................................... 65 Égetés...................................................................................................................................................... 66 Szennyvízkezelés .................................................................................................................................... 67 Területhasználat ...................................................................................................................................... 67 Települési környezet ............................................................................................................................... 68 További általános élővilág-védelem ....................................................................................................... 68
2.4. Önállóan kezelt hatótényezők ................................................................................................. 68 2.4.1. Hulladék ............................................................................................................................................ 68 2.4.2. Zaj és rezgés ...................................................................................................................................... 69 Követelményrendszerek .......................................................................................................................... 69 Ipari jellegű zajforrások .......................................................................................................................... 73 Közlekedési zaj ....................................................................................................................................... 74 2.4.3. Környezetbiztonság ........................................................................................................................... 74
2.5. Közvélemény-kutatás............................................................................................................... 74 2.6. SWOT analízis.......................................................................................................................... 74
2
3
1. Bevezető 1.1. A program készítésének előzményei, elvei A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§. (1) bekezdés b.) pontja a helyi önkormányzatok számára feladatként határozza meg azt, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban önálló környezetvédelmi programot dolgozzanak ki. A jogszabály a program bizonyos tartalmi kereteit meghatározza, ugyanakkor nem állapít meg konkrét időtartamot, melyen belül a programot el kell készíteni. A törvényi kötelezettség mellett morális kötelezettség is hárul az önkormányzatokra, illetve a program megléte számos pályázat esetén előfeltétel. Környezetünk védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra életünk meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a gazdasági tevékenységek által a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége, másrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági változások előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott és ez már a használatokat is gyakran korlátozza. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és jövő nemzedékek egészséges életének, jólétének biztosításához, az élővilág fennmaradásához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt szükséges a környezetvédelem problémáit megoldani. Városunk lakosságának körében jogosan fogalmazódik meg az igény, hogy egészséges környezetben éljenek, ezáltal jobb életminőséget biztosítva a jelen és jövő generációk számára. A remélt fejlődés és vágyott pezsgő gazdasági élet, az emberi jólét nem lehet egyenlő a környezeti elemek állapotának romlásával, a szennyeződések növekedésével, hiszen annak bekövetkezte hosszú távon, végső soron súlyos, beláthatatlan következményekhez vezethet. A környezetszennyezés okozta káros hatások közvetlenül nemcsak a szennyezőnél jelentkeznek, hanem externális hatásként az egész lakosság körében, végső soron társadalmi, illetve önkormányzati problémaként. Gondoljunk csak a környezetszennyezés által bekövetkezett egészségkárosodások kihatásaira, az ebből fakadó plusz költségekre. Felelősségünk éppen ezért abban rejlik, hogy amíg nem késő, felismerjük környezetünk védelmének fontosságát, létjogosultságát, tudatosuljon bennünk az a tény, hogy ez az ágazat is éppen annyira elengedhetetlen, mint a gazdaság, sport, kultúra, oktatás, stb. Minden hiedelemmel ellentétben a környezetszennyezés csökkentése, megelőzése, a környezeti károk elhárítása rendkívül költséges dolog, az esetek nagyobb részében jóval meghaladja a bírságokból befolyó összegek értékét. A környezetvédelemre szánt befektetések pedig csak igen lassan, közvetett módon térülnek meg, de elmaradásuk beláthatatlan következményekkel jár. Mindezeket felismerve kezdődött meg Putnokon a város környezetvédelmi programjának elkészítése. A programmal szembeni elvárások az alábbi fő pilléreken nyugszanak: 3
4 a) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény - a helyi önkormányzatok és szerveik, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló mód. 1991. évi XX. törvény. b) Az Országgyűlés 83/1997.(IX:26.) OGY. sz. határozata a Nemzeti Környezetvédelmi Programról. c) 2345/2004. (XII. 26.) Korm. Határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program Tematikus akcióprogramjairól d) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megyei Környezetvédelmi Programja (továbbiakban: MKP). e) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hulladékgazdálkodási Terve f) Putnokot érintő Sajó-Bódva völgye és Környéke hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 40 településének közös helyi hulladékgazdálkodási terve g) Putnok Településrendezési terve h) A nemzetközi környezetpolitikai tervek és programok közül a legfontosabbak az 1993-ban Luzernben elfogadott Közép- és Kelet-Európai Környezeti Intézkedési Terv, az Európai Unió Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramja és az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében elfogadott "Feladatok a XXI. századra" c. dokumentum. A fenti dokumentumok döntő mértékben meghatározzák a fejlett országok integrációs szervezeteihez történő csatlakozásból - az OECD tagságból, illetve az Európai Unióval való harmonizációból - származó környezetvédelmi kötelezettségeket. i) Magyarország sajátos természetföldrajzi adottságaiból következően a különböző nemzetközi környezetvédelmi egyezményekből, programokból, valamint egyes országokkal - mindenekelőtt a szomszédos államokkal kötött, környezetvédelmet is érintő megállapodásokból adódó kötelezettségek e program szempontjából is lényeges feladatokat jelentenek. A programnak e pillérei szoros kapcsolatban állnak egymással, és az ezek által meghatározott feladatokat együttesen kell figyelembe venni. Putnok Környezetvédelmi Programja szerint a környezetvédelem alapvető célja a meglévő környezeti értékek megóvása, a környezetszennyezés, illetve a környezeti károk megelőzése. Emellett lényeges feladat a környezetet károsító hatások korlátozása, illetve megszüntetése, valamint a kialakult környezeti károk felszámolása, továbbá a megfelelő környezeti állapot helyreállítása. A program elősegíti továbbá a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; városunk lakossága egészségének védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének a védelmét, megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű, takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást, a város lakosságának részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, különös tekintettel a környezet állapotának feltárásában, megismerésében és nem utolsó sorban a lakosság környezetvédelmi tudatának, szemléletének formálását.
4
5
1.2. A programkészítés módja A város környezet- és természetvédelmi tevékenységére irányuló program elkészítésére vonatkozó önkormányzati döntés meghozatalát és a finanszírozás feltételeinek megteremtését követően a feladat koordinálására szerződést kötött az ÖKO-TECHNIKA Bt-vel. A környezetállapot-felmérés módszertana meghatározásra került, ami tartalmazott egy közvélemény-kutatást is. Az állapotvizsgálat és közvélemény-kutatás célja az volt, hogy egyrészt a fennálló viszonyokról a helyi társadalom tájékoztatása biztosított legyen, másrészt a rendelkezésre álló adatok-információk alapján a környezeti hatások elemzése és a fő problémák meghatározása minél szélesebb merítésből történhessen. Egységes környezetvédelmi információs rendszer, adatbázis hiányában a rendelkezésünkre álló adatokat, valamint a hatóságok, szolgáltatók, továbbá a lakosság információit használtuk fel. A programalkotás részeként információnyújtásra és véleményalkotásra felkért hatóságoknak, szolgáltatóknak az adatszolgáltatásért és véleményekért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Az önkormányzati vita kiegészítéseit, pontosításait és a hatóságok által észrevételezett apróbb módosításokat, amit a jóváhagyás feltételeként szabtak jelen rendeleti elfogadásra javasolt dokumentum már tartalmazza. A munka részeként az ÖKO-TECHNIKA Bt lakossági közvélemény-kutatást is kezdeményezett, melynek alkalmával a város különböző területein élő, eltérő nemű, életkorú és végzettségű polgárok véleményét ismerhettük meg környezetvédelmi kérdésekben. A kiosztott kérdőívek közül 66 kiértékelhető módon érkezett vissza, ami a szakértők eddigi tapasztalata alapján jónak mondható, azok feldolgozásából származó információk ugyan nem reprezentatívak, csak tájékoztató jellegűek, de a mintaszám alapján és a területi eloszlást figyelembe véve döntés előkészítés alapjául jól szolgálhatnak.
5
6
2. A környezet állapotának bemutatása Az MKP-ban az elvégzett állapotértékelés összegzéseként elvégezték a kistérségek környezetvédelmi helyzetének értékelését. Az értékelés relatív jellegű és szubjektív megítéléseken alapszik, természetesen a meglévő, szakmai és tapasztalati információs háttérre alapozva. Relatív, mert abszolút mérőszámok hiányában a kistérségek helyzetét egymáshoz viszonyították. Szubjektív, mert a legtöbb környezeti probléma leírásához nem állnak rendelkezésre a megye területét egyenletes részletességgel jellemző információk. BAZ megye kistérségei tükrözik a megye egészére jellemző változatosságot. Nincs egyetlen kistérség sem, amely homogén természeti, társadalmi vagy gazdasági adottságokkal rendelkezne. Az ipari szerkezetátalakítás zónái mellett ugyanolyan súllyal megtalálhatók a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területei is, ezért jellemzésük is csak differenciáltan történhet. A kistérségek környezeti helyzetének bemutatására táblázatstruktúrát dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a több szempontú értékelés összefogott megjelenítését. Az értékelést két fő szempont alapján végezték:
Helyzetértékelés, amely a legaktuálisabb információk alapján történt. Kategóriái a vizsgált környezeti probléma megléte esetén, annak (területi) kiterjedtségét, nagyságrendjét jellemzik.
Trendértékelés, amely a vizsgált környezeti probléma alakulásának irányát jelzi. Ennek során általában a 2001-ben elmúlt 4-5 éves időszakot vettek figyelembe, mivel ezen időszak történései mutatják reálisabban a környezeti folyamatok tényleges irányát.
Jellemző környezeti problémák Az értékelést 22 jellemző, az MKP szerzői által fontosnak tartott környezeti probléma figyelembe vételével végezték, melyeket az alábbi táblázat összegez. Serényfalvát az Ózdi Kistérség (506) jellemzi. (Megjegyzés: A kormány 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelete tartalmazza a kistérségek aktuális felosztását az országban, Putnok ebben is a 6-os Ózdi Kistérséghez tartozik.)
6
7 BAZ megye környezetvédelmi helyzetének értékelése kistérségi bontásban
Jellemző környezeti problémák
Tiszaújváros
Szikszó
Szerencs
Sátoraljaújhely
Sárospatak
Ózd
Mezőkövesd
Kazincbarcika
Encs
Miskolc
Trend Nincs információ Javulás tapasztalható Stagnálás jellemző Romlás tapasztalható
Helyz ett Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend Helyz et Trend
0. 1. 2. 3.
Edelény
Környezeti problémák mutatói Kistérségek Helyzet 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 0. Nincs információ 1. Nincs probléma (nem jellemző) 2. Lokálisan jelentkező probléma 3. Nagy területet érintő probléma 4. A kistérség egész területére jellemző probléma
Ipari légszennyezés 3 Közlekedés légszennyező hatása 3 Talajvizek szennyezettsége 3 Rétegvizek szennyezettsége 2 Karsztvízkészlet túlhasználata 3 Folyók szennyezettsége 2 Kisvízfolyások vízkészlete, 3 szennyezettsége Víztározók, bányatavak vízminősége 2 Illegális hulladéklerakó helyek 4 Talajok termőképességének romlása 0 Toxikus anyagok felhalmozódása a 3 talajban Talajpusztulás (erózió, defláció stb.) 2 A biológiai sokféleség 3 A táj (tájkép) károsodása 4 Nagy tömegű ipari hulladék 2 Egészségkárosító környezeti hatások 0 Környezeti információk hiánya 4 Szennyvíz-csatornázottság és -2 tisztítás Parlagterületek felégetése, 4 gyújtogatás Szennyezett (felhagyott) ipari 3 telephelyek Környezetbiztonság, kockázatok 3 A környezeti tudatosság 4
1 3 3 0 3 1 1
1 1 2 1 1 1 2
2 2 3 0 2 2 2
1 2 3 1 1 3 2
2 2 0 0 2 2 0
3 2 3 2 1 2 2
1 2 3 0 2 2 0
1 2 3 2 1 1 2
2 2 0 0 2 2 0
2 2 3 2 1 2 3
1 2 0 0 2 0 0
1 2 3 1 1 1 2
2 2 0 0 2 2 0
1 2 2 1 1 2 2
2 2 3 0 2 2 0
1 2 3 1 1 1 2
2 2 0 0 2 2 0
2 2 2 0 1 2 2
2 2 0 0 2 2 0
3 2 3 1 1 2 2
2 2 0 0 2 0 0
2 3 0 0
1 4 0 1
2 3 0 0
1 4 0 1
2 3 0 0
1 4 0 2
2 3 0 0
1 4 0 2
2 3 0 0
2 4 0 2
2 3 0 0
1 4 0 1
2 3 0 0
1 4 0 1
2 3 0 0
1 4 0 1
2 3 0 0
1 4 0 1
2 3 0 0
1 4 0 2
2 3 0 0
0 3 3 2 0 1 1
2 2 4 2 0 4 3
0 2 3 1 0 1 1
2 3 4 1 0 4 3
0 2 3 2 0 1 1
2 3 4 3 0 4 3
0 1 3 3 0 1 1
2 3 4 1 0 4 3
0 0 3 2 0 1 1
3 3 4 2 0 4 3
0 1 3 2 0 1 1
3 3 4 1 0 4 4
0 0 3 2 0 1 1
2 3 4 1 0 4 3
0 0 3 2 0 1 1
2 3 4 1 0 4 3
0 0 3 2 0 1 1
2 3 4 1 0 4 3
0 0 3 2 0 1 2
2 3 4 2 0 4 3
0 0 3 3 0 1 1
3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 3 1 2 2 1 2 3 2 1 2 3 2 1 2 1 2 1 2 1 2 2 2 2 1 2 1 2 3 2 1 2 3 2 1 2 1 2 1 2 1 2 3 2 0 4 0 4 0 4 0 4 0 4 0 4 0 4 0 4 0 4 0 4 0
Az MKP kistérségi jellemzését alapul véve a részletezést a már említett adatszolgáltatásokat is figyelembe véve az alábbiak szerint adjuk meg. 7
8 Elhelyezkedés Putnok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati sarkában, a magyar-szlovák határ közelében a Sajó völgyében helyezkedik el.
Putnok közigazgatási területén a Miskolc-Ózd 26-os főútvonal halad át. Legközelebbi meghatározó települések: Miskolc (autósztráda) – 45 km Bánréve (szlovák országhatár) – 8 km Környezeti állapotát és más függőségi viszonyait alapvetően a Sajó völgyében kialakult ipar, az otthont adó Sajó-völgy szakasz, valamint a térségben található Putnoki dombvidék határozzák meg. A területhasználat megoszlása (ha): Belterület Külterület 363
3.111
mg-i 822
Külterületből erdő ipari 1.758 45
egyéb 486 8
9
Geomorfológia A Sajó-medence szerkezeti tengelyét a Sajó tektonikus árka képzi, amely 3-6 km széles és 3540 km hosszúságban egészen Miskolcig tart. A Sajó völgymedencéjét harmadkori széntelepes rétegsorok alkotják. A szegélyező dombvidék földtani felépítésében fiatal tengeri üledékek dominálnak, oligocén agyag és agyagmárga, homokkő és miocén széntelepes rétegsorok, kisebb foltokban miocén vulkáni tufák is előfordulnak. A völgytalpat a Sajó kavicsos üledékei borítják 2-4 m vastagságban, amit változó vastagságú öntéstalajok borítanak. A térség domborzatára az eróziós-deráziós dombságok, teraszos folyóvölgyek és síkfelszínek jellemzők. A dombsági táj 250-350 m magas térfelszíne eróziós képződményekkel, suvadásokkal erősen tagolt. E felszínbe ékelődik be a Sajó-völgy, amelynek széles teraszai a gazdálkodás és megtelepedés szempontjából igen fontos tényezők a térségben. Putnok természetföldrajzi besorolás alapján az Észak-magyarországi makrorégión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az un. 6.8.42. számú PUTNOKI-DOMBSÁG kistájegységen belül található. Az egész kistájra jellemzőek a lejtős tömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió különösen intenzív a D-i kitettségű lejtőkön és völgyfőkön. Vízrajz A térség legjelentősebb vízfolyása a Sajó. A folyó vízjárását a forrásvidék magasabb hegységeinek késői hóolvadása és a karsztos vízgyűjtő késleltető hatása miatt elnyújtott hosszú tavaszi nagyvíz jellemzi, a legkisebb vizek időszaka szeptember. A folyót a vízhozam szélsőséges változása jellemzi, ez kisvizeknél 5 m3/sec-ra csökkenhet, míg nagyvizeknél meghaladhatja az 500 m3/sec-t. A Sajó vize az elmúlt évtizedekben rendkívül szennyezett volt, szennyezettsége az utóbbi években jelentősen csökkent. A kistáj vízrajzát a Sajóba tartó kisebb (Keleméri-, Szörnyűvölgyi-, Szuponya-patak) és nagyobb (Szuha-patak és mellékágai: Csörgős-, Imolai-, Ormos-, Mák-patak) vízfolyások, valamint a Bódvába folyó Szuhogyi-patak, továbbá a Rét- és a Telekes-patak határozzák meg. A város közigazgatási területét közvetlenül a Sajó folyó határozza meg, a másodikként említhető Szörnyűvölgyi- patak (Forrás-patak) az év jelentős részén kiszárad.
Talajok A Sajó-völgy dombvidéki területeire a különböző barna erdőtalajok, elsősorban az agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző. A teraszos folyó-völgyekben réti talajok és öntéstalajok fordulnak elő. A rendszeresen elöntött ártereken nyers öntéstalaj jellemző. A térség termőtalajai közepes és gyenge termőképességű, jó víztároló talajok. A dombvidéki területeken rendkívül erőteljes az erózió talajpusztító hatása. Az elmúlt évtizedek alatt jelentősen változott a talajok elemösszetétele, csökkent a talajok pH-ja. A kistáj területének 82 %-át harmadidőszaki üledékeken képződött, agyagos vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. (Csupán a Kelemér környéki dombokon képződött talajok keletkeztek nyirokszerű agyagon.) Vízgazdálkodásuk 9
10 egyöntetűen a gyenge vízvezető és az erős víztartó képességgel jellemezhető. Putnok környéke vonatkozásában az alábbiakban vázlatosan szemléltetjük a jellemzőket.
10
11
11
12
12
13
13
14
14
15
Klíma A Sajó-völgy klímája domborzati tagoltsága következtében nem egységes. A vizsgált területek mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz klímájúak. Az évi átlagos csapadékmennyiség 631 mm, az évi középhőmérséklet 8-9 oC, a relatív páratartalom 70-75%. A területen az északias és keleties irányú szelek a leggyakoribbak, ezeknek nagy jelentősége van munkánk szempontjából, mivel meghatározzák a szennyezőanyagok terjedésének irányát. Ugyanezt befolyásolják még a téli félévben a gyakori ködös időszakok. A kistáj éghajlatát mérsékelten hűvösnek (de a hűvös határán) illetve mérsékelten száraznak (de közel a mérsékelten nedves típushoz) lehet jellemezni. Kevéssel 1850 alatti a napfényes órák száma. Nyáron átlagosan 700 óránál valamivel több, télen 160-170 óra napsütést élvez a kistáj. Az évi középhőmérséklet 8,7 és 9,2 C között van, a vegetációs időszak átlaga 15,415,8 C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma az április közepi és október közepi időszak közé esik, ami kb. 176 napot jelent. A fagymentes időszak elég rövid (165 nap körüli), csak az április vége és az október eleje közötti időszakban nem kell fagypont alatti hőmérséklettől tartani. 15
16 A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek sokévi átlaga 33,0-33,2 C, a leghidegebb téli napok minimumainak átlaga igen alacsony, -20,0 C. Az évi csapadék kevéssel meghaladja a 650 mm-t. A nyári félévben a lehullott eső mennyisége 400-420 mm. A téli félévben általában 40-45 napon keresztül a talajt összefüggő hótakaró borítja, az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. A Ny-i és az ÉNy-i szél a leggyakoribb, melynek sebessége 0,5 és 2,9 m/s közötti, vagyis kis intenzitású (E szélsebességértékek 15 perces időszakokra vonatkozó adatok!), az átlagos szélsebesség 2 m/s körüli. Az erdőgazdálkodás mellett a szántóföldi és a kevésbé hőigényes és nem fagyérzékeny kertészeti kultúráknak megfelelő az éghajlat.
A település bemutatása 2001-2003 év statisztikai adatai MUTATÓ 2001 Település területe (ha) 3473 Lakónépesség száma az év végén 7625 Lakásállomány db 2586 Közüzemi ivóvízhálózat hossza km 33,7 Ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 1948 Ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya % 75,33 Üzemelő közkifolyó db 40 Összes szolgáltatott vízmennyiség em3 195,4 - Ebből háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiség em3 134,3 - Ebből háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiség aránya % 68,7 Közüzemi szennyvízhálózat hossza km 17,9 Szennyvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 996 Az év folyamán bekapcsolt lakások száma 155 Közcsatornába elvezetett szennyvíz em3 95,4 - Ebből háztartásokból elvezetett szennyvíz vízmennyiség em3 67,5 Tisztított szennyvíz mennyisége em3 95,4 Az összes belterületi zöldfelület em2 130 Az összes belterületi parkterület em2 57 Az összes belterjesen gondozott parkterület em2 35 Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db háztartás) 3014 Összes szolgáltatott villamosenergia mennyisége ekWh 9670 Ebből háztartások részére szolgáltatott mennyiség ekWh 4997 Háztartási gázfogyasztók száma 1042 Földgáz felhasználás em3 /év 3692 Ebből háztartási em3 /év 1838 Rendszeresen tisztított közterület em2 0 Intézményes szemétgyűjtésbe bevont lakások száma 0 Elszállított komm.hull. mennyisége (et) 0
2002 3473 7618 2588 33,7 1960 75,73 40 191,2 137,2 71,7 12,8 1003 7 99,4
2003 3473 7558 2583 33,7 1978 76,58 40 186,3 144,6 77,6 12,8 1011 8 107,5
67,9 102,9 131 58 58 3020 9549 4934 1094 3891 2076 0 0 0
74,5 107,5 134 61 61 3035 10045 5186 1158 4577 2498 21 2581 3,7
A városban a víz, villany és gázhálózat kiépített, ennek ellenére a lakások kb. 24%-a nincs az ivóvíz hálózatra kötve. A villamosáram fogyasztók számának a gázfogyasztók száma kb. 38%-a. A csatornahálózatra a lakások 39%-a csatlakozott. A város közlekedése jó. A Miskolc16
17 Ózd fővasút áthalad Putnokonés Eger felől is elérhető. A Miskolc- Ózd közötti 26-os főút ugyancsak érinti a várost. A település tömegközlekedése Volán járatokkal biztosított, ahol a városnak 41 km belső úthálózata van. A város áthaladó útjai a 26-os sz. Miskolc-Bánréve II. rendű főút, a 2602 sz. Kelemér-Putnok, és a 2523 sz. Putnok-Borsodbóta állami utak. Az úthálózat 90 %-ban szilárd burkolattal ellátott. 2.1. A környezeti elemek állapota 2.1.1. Levegő A földünket körülvevő gázburok alsó része, melyet egyszerűen csak levegőnek nevezünk, rendkívül fontos környezeti elemünk. Mintegy 21 %-át kitevő része, az oxigén nélkül a föld élővilága nem létezhetne. Rendkívüli fontosságú tehát, hogy környezeti levegő mennyiségét, minőségét védjük, szennyeződésének elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegyük. Az ipar által légtérbe bocsátott szennyezőanyagok terjedését a kibocsátás mennyiségi és minőségi paraméterein kívül a térség meteorológiai és domborzati viszonyai befolyásolják. A Sajó-völgy három oldalról, ÉK-ről, ÉNY-ról, NY-ról és DNY-ról a Cserehát, az É-Borsodi hegyvidék és a Bükk hegység ÉK-i lábánál elterülő dombokkal és kisebb hegyekkel határolt, míg a K - DK-i oldalon az Alföld É-i sík vidéke felé nyitott. A domborzati gátlás egyértelműen meghatározza a légszennyezők terjedési és ülepedési viszonyait. A talajszinttől mért 40 - 60 m-es magasságig egyértelműen a Sajó völgy irányú légmozgás tapasztalható. A vizsgálati terület mértékadó meteorológiai viszonyai Az aktuális terjedési viszonyokat, az egymást követő inverziós rétegek elhelyezkedése, hőmérséklete, sebessége, iránya illetve az emissziós forrás ezekhez viszonyított magassága elsőrendűen meghatározza. A felszínnel érintkező legalsó rétegben kialakuló immissziós koncentráció ( mely vizsgálatunk tárgyát képezi ), gyenge légmozgás esetén a keveredési réteg magasságával közel egyenesen arányos. A keveredési rétegmagasság elsősorban a hőmérséklettől, illetve annak vertikális gradiensétől függ. Az évszakonkénti, napszakonkénti szignifikáns immisszió különbség, az emissziós különbségektől függetlenül is kialakul a keveredési réteg magasságának változása következtében. Szélirány A fűtési és nem fűtési szezon széljárásában szignifikáns különbség csak a szélcsend előfordulási arányában van. A térség talajközeli légáramlását a Sajó völgy befolyásolja a legnagyobb mértékben. A NY-i oldalon magasodó dombok és hegyek védő, fékező hatása miatt a tervezési terület szélvédett. A leggyakoribb szélirányok az ÉNY-ÉÉNY-i (30-35% ) illetve a DK-DDK-i ( 16-22% ). A szélcsend aránya 8-11%.
17
18 Szélsebesség A Sajó völgyében jellemző szélviszonyok a vizsgálati területen is érvényesülnek. Az É-i, ÉNY-i, illetve a D - DK-i 1 - 6 m/s sebességű ( átlagosan 1,8 m/s ) légmozgás a domináns, a szélcsend aránya 8,5 - 9%. Hideg téli időben a széljárás lelassul, megnő a szélcsend aránya. A fűtési és a nem fűtési idény jellemző és átlagos szélsebességei között jelentős különbség nincs. Az 5 m/s feletti sebességű szél előfordulási gyakorisága 10% alatti. Megállapítható, hogy a nem fűtési idényben a 2 - 6 m/s közötti szél előfordulási gyakorisága 10 -12%-kal nagyobb, mint a fűtési félévben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a stabilis légkör gyakoribb előfordulása ellenére a légszennyezők terjedési viszonyai a nem fűtési félévben kedvezőbbek. Hőmérséklet, páratartalom, napsugárzás Az évi napfénytartam mindössze 1850 - 1900 óra, a sok évi átlag szerint az éves átlaghőmérséklet <10 C, az átlagos csapadék 550 - 600 mm/év. A ködképző elemek nagy előfordulási gyakorisága miatt a derűs napok száma <50/év. A térség a 64 - 66 %-os borultsági mutatójával az ország legborultabb, legködösebb helyének számít. Stabilitás A magaslégköri mérési eredmények, a napsugárzási teljesítmény értékek és a felszíni szélviszonyok ismeretében a légkör stabilitási viszonyának éves eloszlása ( a függôleges hômérsékleti gradiens gyakoriság ) számítható. A mérési és számítási eredmények alapján, a nem fűtési félév légköri stabilitási viszonyai lényegesen kedvezôbbek a fűtési félévénél. Rendelkezésre álló adatok és információk Ipari források emissziója Az ipari források által kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét a cégek a Környezetvédelmi Felügyelőség felé vallják be. A Felügyelőség adatszolgáltatása szerint Putnokon egyes légszennyező komponensekből 2003. évben az összes ipari kibocsátás az alábbiak szerint alakult: Szennyező anyag kódja 002 003 007
Légszennyező anyag neve SZÉN-MONOXID NITROGÉN-OXIDOK /MINT NO2/ SZILÁRD ANYAG ÖSSZES SZERVES KOMPONENS
Éves kibocsátás (kg/év) 176,03 407,92 17,77 106,05
Az összes kibocsátást a bevallásra kötelezett telephelyek adatai adják: B.-A.-Z. Megyei Önkormányzati Foglalkoztató Rehabilitációs Intézet (Putnok, Bajcsy Zs u. 48.) Blaha Zsolt Ferenc autófényező ESE-PRODUCTION Bt Városi Kommunális Gondnokság
18
19 A hatósági tájékoztatás szerint az utóbbi 3 évben lakossági panasz Putnokról több ízben is érkezett a levegőminőségét befolyásoló tevékenységekre vonatkozóan: „Az egyik panasz még 2003. áprilisában érkezett a Felügyelőségre a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Rehabilitációs Intézetével (Putnok, Bajcsy Zs. U. 1.) szemben. A panasz tárgya az volt, hogy az intézet kéményéből nagy mennyiségű korom kerül a levegőbe. Az ügy kivizsgálása után a tárgyi panaszt 2003. május 13.-án áttettük az Önkormányzat részére a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 23. §. (3) bekezdése alapján. A másik bejelentés a PEDALION Kft. ellen érkezett, mely zaj és légszennyezésével okozott környezetszennyezést. A PEDALION Kft. részére a Felügyelőség kötelezést adott ki a káros légszennyezés megszüntetésére. A diffúz légszennyezésre vonatkozó adatszolgáltatását a Kft. 2005. június 15-én megtette a felszólításunknak eleget téve. A Kft. tevékenységét a Felügyelőség ellenőrizni fogja, hogy betartja–e a jogszabályok alapján a kötelezésben tett előírásainkat.” A környezeti levegő minőségét leíró adatok Putnok város területén immissziós vizsgálatot ülepedő por, szállópor (PM10), kéndioxid, szénmonoxid, nitrogénoxidok és ózon vonatkozásában végeznek, meteorológiai adatok gyűjtésével párhuzamosan az országos immissziómérő hálózat részeként (Putnok Városi Sportcsarnok).
19
20
A környezeti levegő minősége, immissziós helyzet értékelés LÉGSZENNYEZETTSÉGI INDEX
Index
Értékelés
1
kiváló
2
jó
3
megfelelő
4
szennyezett
5
erősen szennyezett
Nitrogén-oxidok (mint NO2) (µg/m3) középérték
Nitrogén-dioxid (µg/m3)
Kén-dioxid (µg/m3)
Ózon (µg/m3)
Szálló por (PM10) (µg/m3)
Szén-monoxid (µg/m3)
középérték 24 órás éves órás
középérték 24 órás éves órás
középérték 24 éves órás órás** ***
középérték 24 órás éves órás
középérték 24 órás éves órás**
órás
24 órás
éves
0-80
0-60
0-28
0 - 40
0-34
0-16
28-56
40-80
34-68
16-32
8060-120 160 160120-150 200 200150-300 500 500-
300-
56-70 70-140 140-
80100* 100400 400-
68-85 32-40* 85130
40-80
130-
80-
0 - 100 0 - 50 100200 200250* 250500 500-
0-20
50-100 20-40 100125 125200 200-
40-50 50-100 100-
0-72 72144 144180 180240 240-
0-48
0-48 0-30
0-20
0-16
0-4000
0-2000 0-1200
3050 5070 70100
2040 4050* 5090
1632 3240* 4080
40008000 800010000 1000020000
20004000 40005000 500010000
220- 100-
90-
80-
20000-
10000- 6000-
4896 9696-120 120 120- 120220 220 48-96
220-
12002400 24003000 30006000
Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) 0 - 40 40-80 80-100 100-200 200-
A légszennyezettségi index kidolgozása a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet 1., 3., 4. sz. melléklete, és a 17/2001 (VIII.3.) KöM rendelet 3. §. (5) (6) pontja valamint 1. sz. melléklete alapján történt. Megjegyzés: * A határértékek mellett figyelembe kell venni a tűréshatárt is, ami évenként és komponensenként változik az alábbiak szerint: A tűréshatár 50% amely évenként egyenlő mértékben csökken és kén-dioxid és PM 10 esetén 2005. I. 1.-re, nitrogén-dioxid esetén 2010. I. 1.-re eléri a 0%-ot. Ennek megfelelően a jelzett értékek 2005-ig illetve 2010-ig évente változnak. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma, amelyet az órás átlagok alapján készített 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani. Az ily módon számított 8 órás átlagokat arra a napra kell vonatkoztatni, amelyen a 8 órás időtartam végződik, tehát bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 01 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A táblázatban nem szereplő szennyező komponensek esetén az utolsó oszlopban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció intervallumokat.
20
21 Határértékek Az értékeléshez az alábbi táblázatok szerinti határértékeket és túllépéseket kell figyelembe venni Légszennyező anyag [CAS szám] Kén-dioxid [7446-09-5]
Nitrogéndioxid* [10102-44-0]
Nitrogén-oxidok (mint NO2) Szén-monoxid [630-08-0]
Határérték [g/m3] órás határérték
tűréshatár
24 órás
éves határérték
250 50% 125 a naptári év amely 2001. I. a naptári év alatt 24-nél 1-jétől alatt 3-nál többször évenként többször nem léphető egyenlő nem léphető túl mértékben túl csökken, és 2005. I. 1-jére eléri a 0%-ot 100 50% 85 a naptári év amely 2001. I. alatt 18-nál 1-jétől többször évenként nem léphető egyenlő túl mértékben csökken, és 2010. I. 1-jére eléri a 0%-ot
tűréshatár
50
Veszélyességi fokozat III.
40
50% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2010. I. 1jére eléri a 0%-ot
II.
200
150
70
II.
10 000
5 000**
3 000
II.
Új létesítmények engedélyezésénél a tűréshatár nem vehető figyelembe.
*
Új kibocsátás csökkentő intézkedési terv készítésénél a nitrogén-dioxid határértéket kell figyelembe venni.
** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma, amelyet az órás átlagok alapján készített 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani. Például bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 01 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart. Légszennyező anyag [CAS szám] Szálló (PM10)
por
órás
Határérték [g/m3] 24 órás határérték
tűréshatár
50 50% a naptári év amely alatt 35-nél 2001. I. 1-jétől többször nem évenként léphető túl egyenlő mértékben csökken, és 2005. I. 1-jére eléri a 0%-ot
éves
Határérték
tűréshatár
40*
20% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2005 I. 1-jére eléri a 0%-ot
Veszélyességi fokozat III.
21
22 Putnok város képviselő testülete 2005 októberében tárgyalta a mellékletben bemutatott „Jelentés Putnok település légszennyezettségi állapotáról” dokumentumot. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mérési eredményei közül a jellemző komponenseket jelen munka részeként értékeltük 2004 szeptember 22-2005 szeptember 22 időintervallumra a mellékletben diagrammokon szemléltetjük, minősítéssel együtt. Szén-monoxid A szén-monoxid gáz fizikai tulajdonságai kedvezőek. Hígulása gyors, felszínhez közeli emissziója (gépjárművek, épületforrások) viszonylag alacsony. Egészségügyi határértéke közel százszorosa más légszennyezőkének. A háttér-koncentráció a határérték 1 %-a alatti. Az órás maximumérték is elvétve lépi túl az éves megengedett határértéket. A levegő minősége a szén-monoxid légszennyezőre a kiváló (1) kategóriába sorolható. Kén-dioxid A gázellátás térhódítása a kén-dioxid-terheltség csökkenését okozta. A kén-dioxid a levegőnél nehezebb, vízhez jól kötődő, lassan terjedő toxikus gáz. A közlekedési eredetű terhelés lényegében folyamatosnak tekinthető. A lényegében folyamatos ipari eredetű terhelés a téglagyár gáztüzelésre való átállásából következően csökkent. A fűtési idényen kívüli időszak átlagterhelése 21,5 g/m3 , ami azt jelzi, hogy a téglagyári termeléssel összefüggő terhelés a kiváló minősítést alig meghaladóan a jó kategóriába sorolható (lényegében az órás és napi átlagokra is igaz) levegőminőséget eredményez. A települési kén-dioxid-szennyezettség fűtési idényen belüli ingadozása elsősorban a kommunális emisszió mértékétől és a meteorológiai viszonyoktól függ. Az időnként előforduló nagymértékű határérték túllépések pedig meg nem engedett hulladékégetésre vezethetők vissza, ilyenek fűtési idényen kívül is tapasztalhatók. A levegő minősége a kéndioxid légszennyezőre a szennyezett (4) kategóriába sorolható. Nitrogén-oxidok A település nitrogén-oxid-szennyezettsége az ipari, kommunális és közlekedési emisszió mértékétől függ. Tekintve, hogy jellemzővé kezd válni a vezetékes gázellátás a fűtési légszennyezés mértéke is jelentősen csökkent. E téren látszólagos ellentmondás van, mivel a gáztüzelésnek lényegesen nagyobb a nitróz-emissziója. Míg azonban a hagyományos (szén, olaj, fa) tüzelés nitrogén-dioxidot emittál, addig a magas hőmérsékletű földgázégők kibocsátásának 75 – 85 %-a nitrogén-monoxid. Míg a dioxid a levegőnél nehezebb, vízhez jól kötődő, lassan terjedő toxikus gáz, addig a monoxid kisebb molekulájú, vízben kevéssé oldódó, a tér mindhárom irányában jól terjedő, nem mérgező gáz, mely a környezeti paraméterektől (hőmérséklet, napsugárzás, páratartalom) függő sebességgel oxidálódik. A reakció időigénye nyáron 0,5 - 1,5 óra, míg télen 3 - 4 óra. Ennyi idő rendszerint elegendő a megfelelő híguláshoz. Putnokra a Miskolc-Ózd közötti 26-os főút közúti forgalma illetve a kommunális fűtésszerkezet ( alig 45% a háztartások gázellátottsága ) és az ipari energiaellátás gyakorol hatást. A levegő minősége a nitrogénoxidok légszennyezőre a megfelelő (3) kategóriába sorolható. Meg kell azonban jegyezni, hogy lényegében a tiszta (2) minősítés lenne a reális, azonban 2004 december 23-án 4 egymást követő órás átlag meghaladta a 160 g/m3 értéket. 22
23 Porszennyezettség A por terjedése és szervezetre gyakorolt hatása alapján két frakcióra bonható, az ún. szálló-, illetve az ülepedő porra. A szállópor szemcsemérete többségében 0-50µm, 100 µm-ig terjed, 10 µm alatti frakciója az egészségügyi szempontból jelentős respirábilis por. Az ülepedő por a szilárd légszennyezők 80-100 µm-nél nagyobb szemcseméretű frakciója, mely hosszabb rövidebb idő alatt a levegőből kiülepszik. Eredetük szerint a szél által mezőgazdasági területről, felületi porforrásokból ( bánya, meddőhányó ) elragadott, poros útfelületről járművek által felvert, diffúz szennyezésből, illetve a kommunális vegyes tüzelés pernyéjéből és az ipari koncentrált kibocsátásból adódik A porterhelés összetevőinek aránya a rendelkezésre álló adatokból nem adható meg, a kialakult jelentős porterhelésért való „felelős” nem nevesíthető egyértelműen. Önkormányzati szinten a pormentesített közlekedési utak biztosítása az egyik leghatékonyabb eszköz, illetve a téli síktalanításra folyékony fagyáspontcsökkentő ( Kalcium-klorid oldat) alkalmazása. Sós homok szórása esetén a tavaszi időszakban a gyors szóróanyag eltávolítás az útfelületről sokat segít a porterhelés csökkentésében. A levegő minősége a szilárd légszennyezőre az erősen szennyezett (5) kategóriába sorolható. Az interneten is követhető adatok feldolgozott formában az utolsó 3 hónap vonatkozásában nem kérhetők le, így fenti rendszer szerinti minősítés nem lehetséges. Sajnos azonban a 2005. évi fűtési idény beindulását követően a mért immissziós értékek a szállópor vonatkozásában ugrásszerűen sokszorosukra növekedtek (órás, napi) a hatóság tájékoztatása szerint. Idézve a jelentésből: „Az emelkedés okának a fűtési idény beindulásán túl, a helyszínen kollégáim által tapasztalt lakossági avar és kerti hulladék, illetve egyéblakossági és szolgáltatási tevékenységből származó anyagok égetését tartom” Putnok település a fenti értékelés alapján az erősen szennyezett (5) kategóriába sorolható.
Pollen Az utóbbi években az allergiás és asztmás megbetegedések rohamos növekedésének okán fogalmazódott meg az igény az allergén részecskék monitorozása iránt. Az ÁNTSZ 1992-ben hozta létre Aerobiológiai Hálózatát, mely 2002-ben 13 állomást működtetett az ország területén. Ezek közül az egyik Miskolcon található, így a térség pollenekkel való szennyezettségéről reális információkkal nem rendelkezünk. Megállapítható, hogy a kistérség országos viszonylatban a relatíve kedvező állapotú területek közé sorolható, de ez nem jelenti azt, hogy a pollenszennyezés egészségügyi szempontból figyelmen kívül hagyható lenne. Az ÁNTSZ által monitorozott pollenekről és a 2002. évi pollen koncentrációk alakulásáról tájékoztatnak a következő táblázatok.
23
24 MAGYAR NÉV
Latin név
VIRÁGZÁS-POLLENSZÓRÁS
ALLERGE NITÁS
febr. bálványfa bodza bükk ciprusfélék csalánfélék Dió éger eperfa ernyősök fenyőfélék fészkesek füvek fűz gyertyán hárs juhar kender kőris libatopfélék Lórom sóska mogyoró nyár nyír olajfafélék ostorfa parlagfű pillangósok platán sások gesztenye szil tiszafa tölgy utifű üröm vadgesztenye
Ailantus Sambucus Fagus Cupressaceae Urticaceae Juglans Almus Morus Umbelliferae Pinaceae Compositae Poaceae Salix Carpinus Tilia Acer Cannabis Fraximus Chenopodiace a Rumex Corylus Populus Betula Oleaceae Celtis Ambrosia Fabaceae Platanus Cyperaceae Castanea Ulmus Taxus Quercus Plantago Artemisia Aesculus
* ** * ** ** * *** * * * *** **** *** ** ** ** * *** *** *** *** ** *** ** * **** ** *** * * * ** *** *** **** **
||||||
márc.
ápr.
máj.
||||||
| ||||||
||| ||||| ||||||
||||||
||||||
| |||||| | ||||||
||||||
||| |||||| ||||| ||||| ||||||
|||
||||||
||||
|||| || |||||| |||||| |||||| |||||| |||||| |||||| |||||
|||||| |||||| ||
||| |||||| |||||| ||
||||||
|||||
|||||| ||||||
| |||||| ||||
júli.
aug.
szept.
okt.
||||||
||||||
||||||
|||||
|| |||||| |||||| |||||| |||||| |||||
|||||| |||||| ||||| ||||||
|||||| ||| |||||| |||||
|| |||||
|
||||||
||||||
|||
||||||
||||||
||||||
||||||
|
||||||
||||||
||
|||| ||||||
|||||| ||
||||||
|||
|||||| ||||||
||| ||||||
|||
|||| ||||||
||
|||
|||||| ||||||
júni. |||||| ||||||
|||||| |||| ||| |||||| |||||| ||||
|||||| |||||| |||
|||||| ||||| |||| ||||||
||||
|||| ||||||
||||||
||||||
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának Tájékoztatója, 2002.)
**** *** ** *
-
nagyon gyakori allergén, sokan szenvednek tőle gyakori allergén nem gyakori allergén, keveseket betegít meg panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok
24
25
Fák-bokrok Csalán Fűfélék Útifű Lórum Libatopfélék Parlagfű Gombaelemek Altenaria Cladosporium
Alacsony + 0-10 0-10 0-10 0-10 0-10 0-10 0-10 * 0-90 0-2500
Közepes ++ 11-100 11-100 11-30 11-30 11-30 11-30 11-30 ** 91-200 2501-5000
Magas +++ 101-500 101-500 31-100 31-100 31-100 31-100 31-100 *** 201-400 5001-10000
Nagyon magas ++++ 501501101101101101101*** 40110001-
A heti jelentésben szereplő allergén légköri elemek koncentrációjának (db/m3) kategória beosztásai (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának Tájékoztatója, 2002.)
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata a Nemzeti Környezetegészségügyi Akció Program (NEKAP) parlagfű-mentesítési programjának bázisául szolgál. Civil szervezetek kezdeményezésére a jövőben minden évben országszerte június harmadik hetére hirdetendő meg a parlagfű-mentesítési hét. A téma egyre fontosabbá válását jelzi, az Országgyűlés 11/2003. (II.19.) határozata a „Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság felállításáról. A bizottság célja „a parlagfű terjedésének megállítása, illetve termőterületének csökkentése, a pollenszennyezettség jelentős mérséklése és a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.” A települési önkormányzatoknak fontos lenne összeállítani és végrehajtani saját parlagfű-mentesítési akcióprogramjukat. A Hálózat legközelebbi állomása Miskolc, ahol az országos átlaghoz képest a parlagfű szempontjából kedvező, az ürmök tekintetében rosszabb a helyzet, a távolságra tekintettel ezen adatok nem reprezentatívak a célterületre. Tervek szerint a hálózat bővülni fog kazincbarcikai és ózdi mérőállomással. Amennyiben a tervezett helyeken elkezdődnek a mérések, úgy korrekt, a kistérség számára is reális adatokhoz juthat az önkormányzat. „A biológiai eredetű allergének koncentrációjának csökkentése” címen pályázni lehet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kezelt alaphoz Összefoglalva megállapítható, hogy a levegőminőséget a lakosság is rossznak ítéli, a felsorolt problémák között elöl rangsorolja ( Lásd mellékletbeli közvélemény-kutatás). A szennyezés eredetében való rangsorolás a szakmai értékeléssel összhangban van. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a légszennyezettség a 14/2001. (V.9.) KöM-EüMFVM együttes rendelet 1. sz. melléklete által szabályozott. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) sz. Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
25
26 Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve,
használója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásról gondoskodni a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10.§.-a értelmében. A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11.§.-a értelmében. Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén vegyék figyelembe fenti jogszabály 5.§. szerinti, védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely teljesíti a vonatkozó határértékeket, illetve nem jelent zavaró hatást a környezetre. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001. (II.14 ) Korm. rendelet alapján. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A légszennyező források kibocsátási határértékét:
a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete, a 10/2001. (IV. 19.) KöM. rendelet, a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet, a 23/2001. (XI. 13.) KöM. rendelet szabályozza.
Az állattartást PUTNOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/1995. (IV. 21.) sz. rendelete szabályozza. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére, valamint a háztartási tüzelőberendezésben elégethető tüzelőanyagokra vonatkozó szabályokat rendelettel kell meghatározni. A rendeletben korlátozni kell az avar és kerti hulladék égetésének idejét, meg kell határozni, hogy a háztartási tüzelőberendezésekben csak a kereskedelemben árusított szabványos tüzelőanyagok égethetők el. Fel kell hívni a lakosság figyelmét, hogy az avar és kerti hulladékkal együtt, valamint a háztartási tüzelőberendezésekben hulladék nem égethető, és a hulladékégetés esetén kiszabható bírságok összegére. Az immissziós értékek csökkenésének érdekében javasoljuk fentiek betartásának ellenőrzését is. A 21/2001 (II.14) Kormányrendelet 23. §. (4) bek. f) pontja értelmében a Felügyelőség az önkormányzat megkeresése alapján adatot szolgáltat a település légszennyezettségi állapotáról, mely alapján a jegyző hatásköre az illetékességi terület légszennyezettségének értékelése és a lakosság tájékoztatása. Továbbá a fent hivatkozott Kormányrendelet 23. §. (4) bek. e) pontja értelmében a város levegőszennyezettségének vizsgálatához a hatáskörébe tartozó intézmények valamint a háztartási tevékenység által okozott levegőterhelésre vonatkozó adatszolgáltatás szintén jegyzői hatáskör. 2.1.2. Vizek A víz környezetünkben és életünkben rendkívül fontos szerepet tölt be. Különböző formában és halmazállapotban találkozunk vele, sokféle célra használjuk. Víz nélkül az élet nem volna 26
27 lehetséges. Érthető tehát, hogy a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata ezen környezeti elemünk védelme. E tevékenység keretében biztosítanunk kell a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást, a vizek mennyiségi és minőségi védelmét, károsodásának megelőzését. Felszíni vizek állapota A Sajó vize az elmúlt évtizedekben rendkívül szennyezett volt, szennyezettsége az utóbbi években jelentősen csökkent. A város lakói az élővizek és csapadékvíz elvezetők állapotát jellemzően rossznak minősítették, ami nem a víz tisztaságára utal, hanem a mederben található szemmel látható szemét jelenlétére. A releváns statisztikai adatok az alábbiak: MUTATÓ Közüzemi ivóvízhálózat hossza km Ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma Üzemelő közkifolyó db Összes szolgáltatott vízmennyiség - Ebből háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiség em3 Közüzemi szennyvízhálózat hossza km Szennyvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma Az év folyamán bekapcsolt lakások száma Közcsatornába elvezetett szennyvíz em3 - Ebből háztartásokból elvezetett szennyvíz vízmennyiség em3 Tisztított szennyvíz mennyisége em3
2001 33,7 1948 40 195,4 134,3 17,9 996 155 95,4
2002 33,7 1960 40 191,2 137,2 12,8 1003 7 99,4
2003 33,7 1978 40 186,3 144,6 12,8 1011 8 107,5
67,5 95,4
67,9 102,9
74,5 107,5
A szennyvíztisztító telep fogad tengelyen beszállított szennyvizet. Ennek mennyisége 2004ben 3836 m3 volt. További statisztikai adatokkal összevetve az alábbi további mutatók számolhatók: MUTATÓ Lakásállomány db Ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya % háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiség aránya %
2001 2586 75,33 68,73
2002 2588 75,73 71,76
2003 2583 76,58 77,62
A városban a közüzemi csatornahálózatot 2004 folyamán bővítették, a fejlesztés hatását és a 2004-re vonatkozó információk ismertetésére a vízellátás, szennyvízkezelés fejezetben ismertetjük. A talaj és a talajvíz védelme szempontjából folytatni kell a csatornahálózat kiépítését, a nem megfelelő kialakítású, egyedi szennyvízgyűjtők felhagyása érdekében. Az egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni. A városi szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíz befogadója a Sajó, így a felszíni vízminőségre közvetlen hatást gyakorol. Gondoskodni kell a területen a felszíni víz elvezetéséről, mivel a szennyvíztisztító üzemeltetőjének tájékoztatása szerint a telepen kezelt szennyvíz mennyisége (2004-ben) lényegesen több volt, mint a kiszámlázott mennyiség, ami a csapadékvíz közcsatornába kerülésére utal. 27
28
A lakossági szubjektív vélemények átlagolásából kialakult vélemény szerint a vízellátást lényegében megoldottnak tekintik, a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos megoldandó gondokat viszont fontossági sorrendben első helyre sorolják. A vízfolyások tisztaságának megoldásaként elsősorban a szigorúbb felelősségre vonást, másodsorban a gyakoribb medertisztítást, jelölték meg eszközül. Az Önkormányzat a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvízhálózat kiépítésével, az arra való rákötési arány teljessé tételének támogatásával és a medrek tisztaságának megőrzésével, megőriztetésével hathat. Felszín alatti vizek A térségben összefüggő talajvízszint inkább csak a völgyekben van, 2-4 m között, de csapadékos időben feljebb is emelkedik. (Külön említést igényel a település síkvidéki része, ahol a Sajó magas vízállása a talajvíz oly mértékű megemelkedésével jár, hogy egyes területeken pincék építésére nem adhatnak ki építési engedélyt. E területeken a „szikkasztás” elvén működő egyedi közműpótlók különösen veszélyesek). Mennyisége kevés, 50 l/s, és nitrát koncentrációja miatt túlnyomórészt használhatatlan. Keménysége és szulfáttartalma is nagy. A rétegvizek mennyisége is korlátozott, összességében 75 l/s-re számítható. Az artézi kutak általában nem mélyek és változatos vízhozamúak. Putnok a „felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7. § -ával és a r. 2. számú mellékletével összhangban kibocsátott és 2005. január 1-én hatályba lépett „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet értelmében „érzékeny” minősítésű területen helyezkedik el. A talajvíz minőségének jellemzésére figyelőkút adatok nem álltak rendelkezésünkre, így objektív adatokkal jellemezni nem tudtuk. A település területén nyilvántartott diffúz szennyezőforrásról nem érkezett adatszolgáltatás, így releváns monitoring rendszer kialakítása nem indokolt. A hatótényezők számbavétele ezek nélkül is lehetséges és a települési környezetvédelmi program szempontjából elégséges is. A település ivóvízellátását biztosító vízbázis, víztároló medencék, valamint vízvezetékhálózat védőterületét, védősávjait a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A 72/1996. (V.22.) Korm. Rendelet 9. § 7. szerint „A védőidomot, a védőterületen belül – külön jogszabály szerint meghatározott – belső és külső védőövezetét, valamint a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmű üzemeltetőjét megillető használati és szolgalmi jogot a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.” A rendezési tervekben a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyezés érzékenységi besorolást az érintett településrészen a védelmi övezeteket fel kell tüntetni, minden átalakítást, terület-felhasználást úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a vizek elszennyeződése kizárható legyen.
28
29 A vízellátás kiteljesítésével párhuzamosan a csatornahálózat kiépítése is indokolt, mert ahol a keletkező szennyvíz nem kerül tisztításra, közvetve a talajvízbe jut. Csak elválasztott rendszerű csatornahálózat építhető ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadékvizek külön hálózaton keresztül vezethetők csak el. A csatornahálózat kiépítéséig is gondoskodni kell a zárt szennyvíz tárolókban való gyűjtésről és arra feljogosított szolgáltatóval való elszállíttatásáról engedélyezett szennyvíz-telepre. A kötelező érvénnyel igénybe veendő szolgáltatók kijelölése önkormányzati rendeletben (30/1995. (VII. 01.) sz. rendelet) megtörtént. Új lakó- és ipari övezetek csak a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. §-ban, valamint az azt módosító 36/2002. (III.7.) Korm. Rendeletben meghatározott teljes közművesítéssel irányozhatók elő. Egyedi vízellátó művek csak külön vízjogi engedéllyel alakíthatók ki. A felszín alatti vizekre a műszaki védelem nélküli kommunális hulladék lerakó és az illegális lerakatok is szennyezőhatást gyakorolnak. A 2002-ben végzett szilárd kommunális hulladéklerakók feltárására irányuló országos felmérés keretében 1 lerakó került feltárásra, melynek rekultiválását a releváns hulladékkezelési terv nem tartalmazza. A lakossági vélemények csak a csatornázás kialakításának tulajdonítanak jelentőséget. Az illegális bekötéseket, szennyvízszikkasztást érthetetlen módon a cinkos palástolás fedi. Sajnos ezt a szemléletet térségünkben máshol is tapasztaltuk. Fontos azonban kiemelni, hogy a lakossági szemléletformálást döntően előre sorolják, a szennyvízkezelés megoldása és vízfolyások megtisztítása lényegében közvetlenül követi. 2.1.3. Föld Általánosan fogalmazva a talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai, biológiai romlásának megelőzése, illetve a káros hatások elhárítása. Mint a kistáj egészére, Putnokra is jellemzőek a lejtős tömegmozgásos folyamatok és formák, intenzív a talajerózió. A település jellemző talajtípusa ( kb. 50%) harmadkori és idősebb üledékeken, mint talajképző kőzeten kialakult, leginkább agyagos vályog fizikai féleségű, közepes víznyelésű és gyenge vízvezető, nagy vízraktározó, erősen víztartó képességű, erősen savanyú agyagbemosódásos barna erdőtalaj. 25%-os területi lefedettséget mutat a nyirok talajképző kőzeten kialakult, agyagos vályog fizikai féleségű, közepesen savanyú, közepes víznyelésű és gyenge vízvezető, nagy vízraktározó, erősen víztartó képességű agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A település közigazgatási területén belül jellemző talajtípus ( kb. 25%) a glaciális és alluviális üledéken, mint talajképző kőzeten kialakult, agyagos vályog fizikai féleségű, közepes vízgazdálkodású, gyengén savanyú fiatal nyers öntéstalaj, illetve réti öntéstalaj. ( Forrás: agrotopográfiai térkép) A TIM ( Talajvédelmi Információs Monitoring) megyei rendszere Putnok közigazgatási területét 1 mintavételi ponttal érinti, ennek vizsgálati eredményei azonban nem terjeszthetők ki az önkormányzat egész területére. Talajvédelmi bírságot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat Putnok közigazgatási területén nem szabott ki, a szennyvizek és szennyvíziszapok 29
30 mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti talajvédelmi megvalósítási engedélyt nem adott ki. A közigazgatási terület a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. Rendelet szerint nem tartozik nitrátérzékeny kategóriába, ettől függetlenül annak előírásait és a rendelet szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat“ szabályait javasolt betartani. Be kell tartani az 1995. évi LIII. tv. 13-36. § - előírásait „ A környezet védelmének általános szabályairól”, valamint a Termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 44-56. § előírásait. A termőföld ideiglenes vagy végleges más célú hasznosítása csak a földvédelmi törvény betartásával a területileg illetékes Körzeti Földhivatal engedélyével lehetséges.
Az engedély megkéréséhez a szükséges munkarészeket csatolni kell. Más célú hasznosítást elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével kell tervezni, a termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járadékot kell fizetni. Az ideiglenes más célú hasznosítás után az eredeti állapotot vissza kell állítani a kijelölt határidőre.
Az engedélytől eltérő, illetve az engedély nélküli más célú hasznosítás földvédelmi bírság kiszabásával jár. A település vonatkozásában a sajnálatos módon előforduló illegális lerakók jelentenek még talajvédelmi szempontból kockázatot. A termőtalajtól mélyebb rétegekben a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-magyarországi területi hivatala szerint a város közigazgatási területe fedésben van a következő, megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyag lelőhelyekkel, melyeket az Országos Ásványvagyon Mérlegben tartanak nyilván: -32 786 kódszámú, Sajómercse II. A megkutatott készleteknek nincsen bányászati jogosítottja. Az ásványi nyersanyag állami tulajdon, az ehhez kapcsolódó jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gyakorolja, a készlet kezelője és nyilvántartója a Magyar Geológiai Szolgálat. -92 765 kódszámú Dubicsány. A megkutatott készletet a 495/1990 KBF. számú határozattal megállapított „Dubicsány I. (Dubicsány-bánya)-szén” védnevű bányatelek fed le. A megkutatott készlet és a bányatelek jogosítottja a Borsodi Energetikai Kft., Lyukóbánya. A bánya bezárásához az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a 8802-14/2000. számú határozatával módosított 6077-29/1999. számú határozatával környezetvédelmi engedélyt adott. -92 796 kódszámú, Sajómercse I. A megkutatott készletet a 2727/2000. számú Miskolci Bányakapitánysági határozattal megállapított „Sajómercse I.-szén” védnevű bányatelek fedi le. A megkutatott készlet és a bányatelek jogosítottja a Gömör Szén-Ép-Ker Kft., Putnok. -92 790 kódszámú, Putnok I. A megkutatott készletet a 2727/2000. számú Miskolci Bányakapitánysági határozattal megállapított „Putnok I.-szén” védnevű bányatelek fedi le. A megkutatott készlet és a bányatelek jogosítottja a Borsodi Bányavagyon-Hasznosító Rt., 30
31 Miskolc. Mint potenciális nyersanyaglelőhelyek figyelembevételét célszerűnek tartjuk tekintettel arra, hogy az esetleges bányászata során mind gazdasági, mind környezeti kihatásai lehetnek. A település közigazgatási területén a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-magyarországi területi hivatala nem tart nyilván felszínmozgásos területet, de analógiák alapján tudjuk, hogy a meredek morfológiájú részeken az antropogén beavatkozások felszínmozgást idézhetnek elő, ezért az ilyen helyeken végzendő beavatkozásokat kellő körültekintéssel kell megtervezni. A település közigazgatási területe részben alá van fejtve (a településtől D-re, a Sajón túli részeken), aminek környezeti állapotot befolyásoló hatásai (pl.: építésföldtani korlátozó tényező) lehetnek, ezért célszerűnek tartjuk annak térképi lehatárolását. 2.2. A települési és az épített környezet állapota 2.2.1. Települési környezet Közvetlen települési környezetünk képezi mindennapjaink életterét. A közterületek, utak, járdák, parkok ipari- és szolgáltató területek állapota közérzetünk alakításának igen jelentős tényezője, nem lehet tehát közömbös számunkra az azokkal kapcsolatos tevékenység. A települési környezet tisztasága A település köztisztasági helyzetét, közterületi rendjét illetően ugyan nem lehet a teljes megelégedettség hangján szólni, de különösebb kifogás sem emelhető. A mellékletbeli közvélemény-kutatásban szereplő szubjektív vélemények összessége is erre a megállapításra enged következtetni. A megoldásra váró problémák fontossági sorrendjében a közterület tisztasági gondok, a középmezőnybe sorolódnak. A megoldást elsősorban az illegális lerakók felszámolásában, külterületi szemétszállításban, másodsorban a közterületi takarításban látják, hathatósabb hatósági eszközök érvényre juttatásával. Együttesen jelentkezik az önkormányzattal szembeni elvárás a rendteremtés fizikai és jogi területén egyaránt. Erősen kifogásolják a lakosság viszonyát a környezethez, kiemelkedően fontosnak ítélik a szemléletformálást. Hulladékkezelés A városban a szilárd kommunális hulladékok intézményesített gyűjtése és más település (Sajókaza) lerakójára való elszállítása a Városi Kommunális Gondnokság által megoldott. A 2003-as statisztikai adatok alapján a 2583 lakásból 2581 vette igénybe a szolgáltatást. A községből elszállított kommunális hulladék mennyisége 3700 t. A nyilvántartásban szereplő mennyiséggel a lakossági szubjektív mennyiségi adatok jól összecsengenek (intézményi hulladékkal együtt 19,22 kg/hét,lakás mutató illetve 19,71 kg/hét, lakás a lakossági becslések súlyozott átlaga), ami szintén alátámasztja azt a véleményt, hogy a lakosok erre a problémakörre nagyon odafigyelnek, és fontosnak ítélik. A közvélemény-kutatás szerint a szolgáltatás minőségével a gyűjtési gyakorisággal a lakosság lényegében elégedett, elutasító válasz alig volt. Az árat reálisnál magasabbnak ítélik, de a 31
32 „szeméthelyzet” megoldását nem a szolgáltatás díjának csökkentésében, hanem a szemléletformálásban, hatósági eszközökkel való kikényszerítésben, az illegális lerakók felszámolásában látják. A közvélemény-kutatásból az alábbi lényeges következtetések vonhatók még le: - fontosnak ítélik a fejlesztést a szelektív hulladékgyűjtés irányában, nagy a kinyilvánított gyűjtési hajlandóság - a környezeti tudatosságban még hiányosságok vannak, mivel önmagukról jobban feltételezik az aktív részvételt, mint másokról. - a rendteremtést, illegális lerakók felszámolását, vízfolyások tisztítását aktívabb önkormányzati részvállalással képzelik el, de hathatósabb hatósági intézkedéseket várnak el a renitenskedőkkel szemben is. A SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS hulladékkezelés várható.
ÉS KÖRNYÉKE HULLADÉKKEZELÉSI projekt részeként hosszútávon is megfelelő
E fejezetben kivonatosan ismertetjük a társulás helyi hulladékkezelési tervének releváns részét (dőlt betűvel szedve). A kivonaton belül az eredeti fejezetek és táblázatok számozását megtartjuk, hogy a későbbiekben a dokumentumok közötti összhang fennálljon. Az idézett részekkel kapcsolatos észrevételeinket normál szedéssel tettük meg. „A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna) Nem veszélyes hulladékok (II/1. táblázat) Település Hulladék mennyiség (tonna/év) Települési Települési Szennyvíziszap Építési bontási szilárd (sza) folyékony (ba, sza) (sza) Putnok 1 722 14 943 1 000 2 356 A Putnoki szennyvíztisztító szennyvíziszap elhelyezése,- ártalmatlanítása nem megoldott, a keletkező víztelenített szennyvíziszap az üzemelés kezdetétől a szennyvíztisztító területén került felhalmozásra. A tervezési terület településein önkormányzati felelőségi körbe tartozó felhalmozott hulladék Putnok város szennyvíztisztító telepén szennyvíziszap hulladékkategóriában található. A szennyvíztisztító telep üzemeltetési kezdete óta szennyvíziszap elszállítás a telepről nem történt. A víztelenített szennyvíziszap a tisztító területén a talajon kerül deponálásra A telepet üzemeltető ÉRV. Rt. adatszolgáltatása szerint évente 1.000 tonna szennyvíziszap keletkezik. A felhalmozott szennyvíziszap számított mennyisége: 8.500 tonna Beszállított hulladék mennyiségek (tonna) (II/3. táblázat) Település Beszállított hulladék mennyiség (tonna) Települési Települési Szennyvíz ÉpítésiVeszélyes szilárd folyékony iszap bontási Putnok 0 0 0 0 0
32
33 Kiszállított hulladék mennyiségek (tonna) (II/6. táblázat) Település
Putnok
Kiszállított hulladék mennyiség (tonna) Települési Települési Szennyvíz szilárd folyékony iszap 1 742 0 0
Építésibontási 0
Veszélyes
33
34 A települési hulladék gyűjtésére és szállítására felhatalmazott szervezetek: (V/1. táblázat) Település Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék felhatalmazott szervezet igénybevett lerakó felhatalmazott szervezet igénybevett leürítő Putnok Észak-magyarországi Sajókaza Ráki Dezső vállalkozó Putnok szennyvíztisztító Hulladékgazdálkodási Rt.
34
35 Szennyvíztisztító telepek: (V/2. táblázatok) Szennyvíztisztító megnevezése: Üzemeltető megnevezése: Ellátott települések megnevezése: Ellátott lakosszám: (fő) Kapacitás m3/nap; - éves kezelt szennyvízmennyiség: (m3) Éves keletkező szennyvíziszap mennyiség: (tonna) Keletkező szennyvíziszap elhelyezése: Tisztított szennyvíz befogadó megnevezése:
Putnok Városi Szennyvíztisztító Telep ÉRV Rt. Putnok 650 1300; - 183.000 80 MIVÍZ Rt. Miskolci Szennyvíztisztító telep Sajó folyó
Hulladékudvarok A hulladékudvarok feladata a Társulás területén körzeteket ellátva a lakosság, intézmények, gazdálkodó szervezeteknél keletkező, szelektíven gyűjthető hulladékfrakciók fogadása. A hulladékudvarok lebetonozott, aszfaltozott, bekerített és kapuval ellátott területek. A hulladékudvarokon elhelyezhető hulladékfajták: papír műanyag üveg fém textil zöldhulladék egyéb szervetlen (háztartási, lom, stb.) lakossági veszélyes hulladék (akkumulátorok, szárazelemek, stb.) A hulladékudvarok edényzetei nagyméretű, többrekeszes konténerek, illetve nagyméretű egyrekeszes, nyitott vagy zárt kialakítású konténerek. A lakossági veszélyes hulladékok – akkumulátorok, szárazelemek – tárolására saválló konténerek szolgálnak. A papír, műanyag, üveg és fém hulladékfajták a négyrekeszes euro konténerekben helyezhetők el, az egyéb hulladékok (például zöldhulladék) – a veszélyes hulladékok kivételével – nyitott, különálló 5 illetve 10 m3-es konténerekbe kerülnek. Tervezett hulladékudvarok telepítési helyei és száma: Kazincbarcika (2 db) Edelény (1 db) Putnok (1 db) Szendrő (1 db) Ózd (1 db) Szikszó (1 db) Nyékládháza (1 db). A tervezési területről a távolságok figyelembevételével a szikszói és nyékládházi létesítmények nem fogadnak hulladékot. Települési folyékony hulladék kezelő telepek A hulladékcsökkentési célok a folyékony hulladék esetében a csatornázottság, a szennyvíztisztító kapacitások kialakításával és a csatornahálózatra történő rákötések számának növelésével érhető el. Ez a folyékony hulladék mennyiségi csökkenését eredményezi. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésére aglomerációnkénti bontásban határidőket szab.
35
36 A hulladékkezelő telepeket a rendelet 2 §-a szerint a következő ütemezés szerint kell kialakítani: „A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb a) 2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával (2. a) melléklet); b) 2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén (2. b) melléklet); c) 2015. december 31-ig a 10.000 – 15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén (2. c) melléklet); d) 2015. december 31-ig a 2.000 – 10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén (2. d) melléklet).” 2.000 - 10.000 Leé terheléssel jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési aglomeriációk területén 2015 december 31-ig.
Putnok
7 625 Leé
36
37 Felszámolandó, rekultiválandó települési szilárd hulladéklerakók (V/4. táblázat) Település üzemeltetés Átlag Depónia Depóniai kezdete vastgagság magasság mélység (m) (m) (m) Putnok 1962 3 2,5
Használt Lerakás terület módja (m2) 16 500 terepszint
Lerakó állapota
Lerakott térfogat (m3)
részlegesen takart
41250
Felszámolandó folyékony-hulladék lerakó és dögkút nincs
37
38 Hulladékhasznosító és -ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései (VI/3. táblázat) Sorszám Megvalósítandó célkitűzés
Kapacitás
Megvalósítás időpontja 2006
Sajókaza Hulladékkezelő Centrum hulladékválógatómű, 30.000 t/év építési hulladék feldolgozó 100.000 t/év komposztáló megépítése, 40.000 t/év párhuzamosan a hulladékudvarok megépítése Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása A tervezési területen lévő települési szilárdhulladék lerkó telepek a Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban jelenleg is üzemelő Határvölgyi lerakóval együtt, a folyékony hulladékleürítők és dögkutak környezetvédelmileg nem megfelelő lerakóknak minősülnek, megfelelő üzemmódra fejlesztésük nem indokolt, illetve nem is lehetséges. A telepek felszámolást, rekultiválást igényelnek. Az esetleges kármentesítések az adott lerakók környezetvédelmi felülvizsgálatai eredménye alapján határozhatók meg. A Határvölgyi és a Borsodbótai lerakók kivételével a felülvizsgálatok a törvényben előírt határidőre nem történtek meg. Települési folyékony hulladékok A települési folyékony hulladék keletkezésének csökkentése (OHT szerint 15 %-os csökkentés) a csatornázottság növelésével a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program megvalósulásával biztosítható. Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, szennyvíztisztító üzemeltető. 3.
A regionális rendszerhez kapcsolódóan 2005 - 2006-tól elkezdődik a meglévő lerakók (szilárd és folyékony, állati ártalmatlanító) lezárása és területük rekultiválása, ami legkésőbb 2008. végéig befejeződik. A regionális program részeként előirányzott PR munka eredményeként a lakosság megismeri a rendszer működési elveit, valamint feladatait a szakszerű üzemeltetésben és rövid átmeneti idő után partnerként vállalja tevékeny részvételét az üzemeltetésben.
38
39 Települési szilárdhulladék cselekvési programja (VII/1. táblázat) Cél Cselekvési program A szakszerű közszolgáltatás feltételeinek biztosítása a regionális létesítmények üzembe helyezéséig tartó átmeneti időszakot is figyelembe véve
A közszolgáltatási szerződések rendezése; a regionális rendszer üzemeltetési feltételeinek az előkészítése; ösztönző tarifarendszer változatok kidolgozása; egységes helyi rendelettervezetek kidolgozása.
Résztvevők
Időzítés
önkormányzatok; 2005 jelenlegi közszolgáltatók; regionális rendszer üzemeltetője, társulás, környezetvédelmi hatóságok; jogi szakértők
Együttműködési megállapodások Piackutatásban és szerződéskötésekben való közszolgáltatók; társulás; kötése a hulladékhasznosítók-kal közreműködés hulladékhasznosítók; jogi szakértő Sajókaza hulladékkezelő Centrum A tervezett és kiépítés alatt álló társulás, hulladékkezelő bővítése: létesítmények megvalósítása centrum üzemeltető, -depóniatér kivitelezők -ózdi hulladékátrakó -hulladék válogatómű -építési hulladék feldolgozó -komposztáló Szelektív gyűjtés előkészítése, Széleskörű felvilágosítás, tudatformálás társulás, önkormányzatok, kialakítása, működtetése intézmények, civil szervezetek, üzemeltető, lakosság Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása társulás, hulladékkezelő, önkormányzatok, Hulladékudvar kialakítása (Putnok) Társulás; üzemeltetők; kivitelező
Becsült költség Millió Ft 2,2
2005
0,2
2005 2005 2005 - 2006
2005 - 2008
1 300 91 295 217 230 0,2/év
2006
0,5/sziget
2005 - 2006
44,5
39
40 Cél
Cselekvési program
Biológiailag lebomló szerves Szelektív gyűjtés feltételeinek a kialakítása anyag tartalom csökkentése a hullékgazd. törvény szerinti ütemben Házi komposztálás bővítése és támogatása
Résztvevők
Időzítés
önkormányzatok, lakosság üzemeltető
2006 - 2008
önkormányzatok, lakosság, 2006 – 2008 üzemeltető
Csomagolási hulladékok Szelektív hulladékgyűjtés kialakítása, társulás, önkormányzatok, 2006 - 2008 hasznosítási arányának növelése működtetése figyelemmel a regionális lakosság, intézmények, rendszerhez való illeszthetőségre üzemeltető A műszaki követelményeknek nem megfelelő, bezárt és illegális hulladék lerakatok által okozott környezetszennnyezés megszüntetése
A hulladéklerakók-, illegális lerakók önkormányzatok, 2008 bezárása, felszámolása és területük társulás, üzemeltető rekultiválása tervezők; hatóságok, - környezetvédelmi felülvizsgálatok készítése tervezők;hatóságok, - rekultivációs tervezések közbeszerzési érintettek, - rekultivációk kivitelezése kivitelezők, üzemeltető
Becsült költség Millió Ft A támogatott regionális rendszer részeként 25 0,03/komposztáló 163 A támogatott regionális rendszer részeként 25 Lerakónként önálló beruházásokban 524,2
40
41 Települési folyékonyhulladék cselekvési programja (VII/2. táblázat) Cél Cselekvési program Megfelelő adatbázis létrehozása
Résztvevők
Időzítés
Adatgyűjtés
Önkormányzatok, lakosság 2005 vállalkozók, üzemeltető A talaj és a felszín alatti vizek A szabályozatlan szennyvízkezelési Önkormányzatok; 2005 szennyezésének a csökkentése területeken a folyékony hulladékkezelés hulladékkezelők rendeleti szabályozása A szennyvízcsatorna hálózat településen Önkormányzatok; 2005 - 2008 belüli teljes kibővítése, nem megfelelő üzemeltetők; kivitelezők állapotban lévő szakaszainak rekonstrukciója A szennyvízelvezető hálózatra történő Önkormányzat, folyamatos rákötések számának növelése ingatlantulajdonosok, üzemeltetők Az ingatlanokon lévő nem szennyvíztárolók felszámolása A rendszerekre rákötött bevezetések lekötése Szennyvíz előkezelők kiépítése
megfelelő Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság, ingatlantulajdonosok csapadékvíz Önkormányzatok; üzemeltetők; lakosok Önkormányzatok; üzemeltetők, vállalkozók
2005-től
2005-től
2005-től
Becsült költség Millió Ft 0,2 Lakossági intézményi forrásokból Lakossági, intézményi, vállalkozói forrásokból Tulajdonosi forrásból
ill.
Lakossági intézményi forrásokból Vállalkozói tőkéből
41
42 Települési szennyvíziszap cselekvési programja (VII/3. táblázat) Cél Cselekvési program Hasznosítási arány növelése
Mezőgazdasági vizsgálata
hasznosítási
Komposztáló üzemeltetése Építési és bontási hulladékok cselekvési programja (VII/4. táblázat) Cél Cselekvési program Megfelelő adatbázis létrehozása Megelőzés Hasznosítás
Adatgyűjtés
Résztvevők
Időzítés
lehetőségek Önkormányzatok, 2005-től üzemeltetők, talajvédelmi, környezetvédelmi hatóság; földtulajdonosok üzemeltető 2006-tól
Résztvevők
Önkormányzatok, építőipar; vállalkozók, lakosság Bontott anyagok újrahasznosításának Építőipar, útépítőipar, ösztönzése vállalkozók; lakosság Szelektív bontási gyakorlat bevezetése Építőipar, vállalkozók; lakosság Építési hulladék feldolgozó létesítése a Társulás; üzemeltető; Hulladékkezelő Centrumon belül kivitelező Lerakási arány csökkentése Társulás; üzemeltető;
Időzítés
Becsült költség Millió Ft 1,5
Üzemeltetési költségek terhére
2005
Becsült ktg. Millió Ft 0,3
2005-től
0,1
2005
0,1
2006
Támogatott projekt keretében Beruházás keretén belül Bontási, felújítási költségek terhére
2006-tól
Azbeszt tatalmú hulladékok kezelése, illetve Önkormányzat, építőipar, 2005-től az épületek azbesztmentesítése egészségügyi hatóság, azbesztszövetség
42
43 Mezőgazdasági-, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok cselekvési programja (VII/5. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevők
Időzítés
Megfelelő adatbázis létrehozása
2006
Hulladékok mennyiségének felmérése
Önkormányzatok, intézmények, termelők, kezelők Megelőzés Tájékoztatás Önkormányzatok, termelők Hasznosítás Szelektív gyűjtés hulladékkezelők önkormányzatok, termelők, üzemeltető Az ártalmatlaní-nítási, lerakási A hasznosítható hulladékok lerakásának Önkormányzatok, termelők, arány csökkentése elkerülése üzemeltető
Becsült ktg. Millió Ft 0,3
Folyamatosan 2005-től
0,3 Üzemeltetési költségeken belül
2009-től
Regionális rendszer üzemeltetésében
43
44 Települési szilárdhulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok cselekvési programja Veszélyes hulladékok (VII/6. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevők Időzítés Megfelelő adatbázis létrehozása Megelőzés/ ártalmatlanítás Hulladéktípusok: Hulladékolajok
hasznosítás/ Tájékoztatás
Akkumulátorok és szárazelemek Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok
Növényvédőszerekcsomagolóanyagok
Hulladékok mennyiségének felmérése
Szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás
Tájékoztatás Szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás Tájékoztatás Szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás Tájékoztatás Szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás Tájékoztatás Szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás
és Tájékoztatás Szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás
Önkormányzatok, lakosság, 2006 intézmények, termelők, kezelők Önkormányzatok, termelők, Folyamatosan lakosság, hulladékkezelők
Becsült ktg. Millió Ft 0,3
0,3
Önkormányzatok intézményeik, lakosság, forgalmazók hulladékkezelők Önkormányzatok intézményeik, lakosság Önkormányzatok, intézményeik Önkormányzatok, intézményeik, magánorvosok Önkormányzatok, intézményeik, lakosság, hulladékkezelő
2005folyamatos
Működési forrásokból
2006folyamatos 2005folyamatos 2005folyamatos
Működési forrásokból Vállalkozói források Működési forrásokból
2005folyamatos
Működési forrásokból
Önkormányzatok, intézményeik
2006folyamatos
Működési forrásokból
44
45 Nem veszélyes hulladékok (VII/7. táblázat) Cél
Cselekvési program
Résztvevők
Időzítés
Becsült ktg. Millió Ft
Csomagolási hulladékok A települési szilárd hulladéktól A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése való külön gyűjtés
Közszolgáltatás költségein belül
Megelőzés
-
Hasznosítás
Gumihulladék Hasznosítás, elkülönített gyűjtés
Önkormányzatok, 2006intézményeik, lakosság folyamatos hulladékkezelők Kevesebb csomagolóanyag felhasználás folyamatos ösztönzése, betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése Visszagyűjtési rendszer üzemeltetése Önkormányzatok, 2006intézményeik, lakosság, folyamatos hulladékkezelők Feldolgozó, hasznosító kapacitásokkal való Hulladékkezelők 2006szerződéses kapcsolat csomagoló- anyag ipar folyamatos
Begyűjtő- és kezelőrendszer üzemeltetése, Önkormányzatok, forgalmazók bevonása intézményeik, lakosság, hulladékkezelők, forgalmazók Települési szilárd hulladékban megjelenő egyéb hulladékok Elkülönített gyűjtés, hasznosítás Szelektív begyűjtő- és kezelőrendszer Önkormányzatok, fejlesztése intézményeik, lakosság, hulladékkezelők
Közszolgáltatás költségein belül Közszolgáltatás költségein belül
2005folyamatos
Működési forrásokból
2006folyamatos
Közszolgáltatás költségein belül
45
46 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztési költségei (VIII/1. táblázat) Hulladékgazdálkodási létesítmény Hulladékkezelő Centrumon kívül Hulladékgyűjtő udvar (Putnok)
Bekerülési költség Millió Ft 44,5
Környezetvédelmileg nem megfelelő hulladékkezelő létesítmények felszámolási, rekultiválási költségei (tervezési költségekkel együtt) A putnoki lerakó rekultivációjával a hulladékkezelési terv nem számol.”
46
47
Kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, - tisztítás A 2.1.2. ponton belül a felszíni víz és a 2.2.1. ponton belül a hulladékkezelés fejezetekben a vonatkozó statisztikai adatok és tartalmi információk lényegében már ismertetésre kerültek. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésére aglomerációnkénti bontásban határidőket szab. A hulladékkezelő telepeket a rendelet 2 §-a szerint a következő ütemezés szerint kell kialakítani: „A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb a) 2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával b) 2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén c) 2015. december 31-ig a 10.000 – 15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén d) 2015. december 31-ig a 2.000 – 10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén Putnok 2.000 - 10.000 Leé terheléssel jellemezhető (7625) szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési aglomeriációk területén 2015 december 31-ig kell, hogy a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését biztosítsa. Törekedni kell a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Majdan a csatornázott területeken a közműpótlók létesítését meg kell tiltani. Addig is a még derítővel működő ingatlanok vonatkozásában folytatni kell a lakosság tájékoztatását a talajterhelési díj fizetéséből adódó kötelezettségeikre, illetve hatósági eszközökkel (közműpótlók ellenőrzése) javasoljuk kikényszeríteni a jogszerű szennyvíz-kezelést. Külön figyelmet érdemel e téren a település síkvidéki része, ahol a Sajó magas vízállása szélsőségesen magas talajvízállással párosul. E területeken különösen veszélyesek a szigetelés nélküli közműpótlók. A település szennyvizeinek helyi elszikkasztásos kezelése szigorúan tilos. A közcsatornával el nem látott területeken csak elválasztó rendszerű csatornahálózat építhető ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadék vizek külön hálózaton vezethetők csak el. Az ÉRV. Rt., a város önkormányzatának megbízásából 1996. január 1-től üzemelteti a város víziközműveit. A szolgáltató a statisztikákkal eddig jellemzett 2003 évi állapotot követő időszakot az alábbiak szerint jellemezte: „A szennyvíztisztító telep 2004. évben rendeltetésszerűen üzemelt. A szennyvíztisztító telep részletes vízminőségi ellenőrzése 2004. évben továbbra is kéthetes
48 gyakorisággal történt, illetve a közbülső heteken a 2003-ban bevezetett helyszíni oldott oxigén, hőmérséklet és BOI5 (5 napos biológiai oxigénigény) mérések tovább folytatódtak. Ez összesen 25 db részletes és 46 darab kis vizsgálatot jelentett. A szennyvíztisztító telep 2004. évben jó tisztítási hatásfokkal üzemelt: A vízkémiai paraméterek közül a tisztított szennyvízben a szervesanyag (KOI) tartalom mindig az előírt határérték alatt volt, a tisztítási hatásfoka éves átlagban 94,6 %. Az elfolyó víz ammónia tartalma egy esetben volt kifogásolt, az eltávolítás hatásfoka 87,1 %. BOI5-re 2004. évben még nem vonatkozott határérték. A BOI5 eltávolítási hatásfok a szennyvízből 94,4 %-os volt. A Coliform-szám a vizsgált esetek többségében kevéssel határérték fölötti volt, még 10 mg/l feletti klórszint esetében is előfordult. A kifogásoltság mértéke 76 %. 2004. október 22-én az ÉMI-VIFE, az ÉKÖ-VIZIG és az ÉMI-KÖFE munkatársai a szennyvíztisztító telepen és a csatornahálózaton vízügyi felügyeleti bejárást tartottak, a telepet és a hálózatot rendben találták. Az ÉMI-KÖFE és az ÁNTSZ 2004. évben nem tartott hatósági szennyvízellenőrzést, így bírság kivetése továbbra sem várható. A szennyvíztisztító telep továbbra is fogad tengelyen beszállított szennyvizet. Ennek mennyisége 2004-ben 3836 m3 volt. Külön leeresztő állás kiépítése még mindig nem történt, pedig a telep egyenletes terhelésének biztosítására szükséges lenne. A 2004. évi telepi mérés alapján 2004. évben a szennyvíztisztító telepen a tisztított szennyvíz mennyisége 174 213 m3, míg a számlázott mennyiség ugyanerre az időszakra 105 951 m3. A szennyvíztisztító telepen a legnagyobb problémát az iszap elhelyezése okozza. A szikkasztott iszap deponálása továbbra is a telepen belül történik. Az iszap jövőbeni elhelyezésének érdekében az elmúlt évben iszapvizsgálatokat végeztünk. Az ÉRV Rt. 2003-2008 évi hulladékgazdálkodási tervében szerepel az iszap elhelyezési koncepció kialakítása a szennyvíztisztító telepen, valamint az iszapszikkasztó ágyak felújítása és gépi víztelenítés kialakítása. 2004. évben önkormányzati finanszírozással bővítették a szennyvízgyűjtő- elvezető hálózatot. Ez 5300 m új gerincvezetéket és 3100 m házi bekötést jelent. Lakossági szennyvízbekötések száma december 31-én: 1184 db Közületi szennyvízbekötések száma december 31-én: 89 db 2004-ben bekötött lakossági: 172 db 2004-ben bekötött közületi: 2 db. A szennyvízcsatorna-hálózat bővítésével egy darab új átemelő is létesült.” Az ismertetett 2004. évi csatornahálózat bővítés egy előre tervezett folyamat I. üteme volt. A II. ütem hasonló nagyságrendű beruházására vonatkozó kiviteli, vízjogi tervei, engedélyei az Önkormányzat birtokában vannak, a kivitelezés a finanszírozás feltételeinek megteremtésétől függ.
49 Csapadékvíz-elvezetés A környező hegy- és domboldalakról lezúduló vizek időnként károkat okoznak. A városban a felszíni csapadékvíz elvezetésére nyílt medrű földárkok szolgálnak, de a rendszer nem teljeskörű és megbízható. Az Önkormányzat a csapadékvíz elvezetésére tervet készíttetett. A csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban konkrét észrevételek nem érkeztek, az elvezető árkok és a patak tisztaságát azonban a lakosság is kifogásolja. Az árkok tisztítására munka- és ütemtervet kell készíteni. Ügyelni kell, hogy az elvezető árkokat tartsák megfelelően karban és a gépkocsi beállóknál legyen biztosított az átfolyás (tisztítás), illetve a megfelelő átbocsátó keresztmetszet. A parti sávok megállapításánál a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat kell betartani. Az önkormányzati kezelésben lévő vízelvezető árkok partéleitől 2-2 m szélességű sávot kell szabadon hagyni a fenntartási munkálatok elvégzésére. Az esetleges beépítéseket meg kell szüntetni ezen a parti sávon, mert a mederfenntartási munkákat megnehezíti vagy meggátolja, és emiatt a későbbiekben vízkárveszélyes helyzetet teremt, valamint a nagyvizek levonulásánál akadályt jelenthet. A telekalakításra vonatkozó rendelkezések előírásai közé javasoljuk felvenni, hogy a magas talajvízállású területeken nem lehet új telekosztásokat végezni, illetve új lakóingatlanok kiosztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása. A vízkárveszélyes szakaszokra kárelhárítási tervet kell készíteni a 232/1996. (XII.26.) Kormányrendeletnek „a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól” megfelelően. A települést érintő vízfolyások vonatkozásában a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet, illetve 12/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásai irányadóak. Felhívjuk az önkormányzat figyelmét, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdésében, ill. 1. számú mellékletében meghatározott vízimunkákra, vízilétesítményekre és vízhasználatokra a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú dokumentáció benyújtásával vízjogi engedélyt kell kérni ÉSZAKMAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG-től. Ivóvízellátás A 2.1.2. ponton belül a felszíni víz fejezetben a vonatkozó statisztikai adatok és lényegi tartalmi információk már ismertetésre kerültek. Az ÉRV. Rt., a város önkormányzatának megbízásából 1996. január 1-től üzemelteti a város víziközműveit. A szolgáltató a statisztikákkal eddig jellemzett 2003 évi állapotot követő időszakot az alábbiak szerint jellemezte: „Putnok város vízellátásának bázisa a Lázbérci víztisztítómű, ahonnan a vadnai átemelőn keresztül, NA 300 mm-es azbesztcement fővezetéken jut el a víz Putnok 2 x 600 m3-es víztároló medencéjébe, amelyből a város NA 250-es vezetéken kap ivóvizet. A termelt víz kémiai, bakteriológiai és biológiai minőségét az Üzemeltetési Szabályzatban
50 meghatározott gyakorisággal vizsgáltuk. Putnokon, ahogy az ÓRV egész működési területén, a vízminőség ellenőrzési tevékenységet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által vízvizsgálatra feljogosított Lázbérci laboratórium (Alkalmassági Határozat száma 968/1997), illetve az ÉRV Rt. Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált Központi laboratóriuma látta el (akkreditálási száma: NAT-1-1020/2002). A város ivóvízhálózatán a mintavételek helyét és gyakoriságát, valamint a vizsgálati paraméterek körét a 2002-ben életbelépett "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló" 201/2001. (X.25.) Korm.rendelet előírásai alapján - a B-A-ZMegyei ÁNTSZ-szel egyeztetve - határoztuk meg. A rendeletben megfogalmazottak szerint Társaságunk negyedéves gyakorisággal megküldi az ÁNTSZ illetékes osztályának a hálózati vízminták laboratóriumi vizsgálati eredményeit, évente egy alkalommal pedig statisztikai kiértékelést végez a Megyei Intézet részére. A mintavételre kijelölt fogyasztói helyek az alábbiak: Zrínyi út 33, közkifolyó, Bajcsy-Zsilinszky út 36, közkifolyó, Dienesfalvi út 23, közkifolyó, Idősek Otthona, belső fogyasztói csap. 2004. évben a Vízminőség-ellenőrzési Osztály által összeállított mintavételi terv alapján Putnokon 28 minta bakteriológiai elemzését és 11 minta ellenőrző kémiai vizsgálatát végeztük el. A Zrínyi út 33. szám előtti kijelölt közkifolyón a vízminőség ellenőrzés 2004-ben is kiterjedt az ivóvíz szerves mikroszennyező- és nehézfém tartalmára a 201/2001 Korm. rendelet előírásai alapján. Két alkalommal vizsgáltuk az ivóvíz trihalometán koncentrációját Is. Az üzemeltetői ellenőrzés során az ivóvíz bakteriológiai és kémiai paraméterei egyetlen esetben sem haladták meg a rendelet által előírt határértékeket Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a vízminőség ellenőrzés kiegészült mikroszkópos biológiai vizsgálatokkal is, melyet Társaságunk akkreditált laboratóriuma Putnok város hálózatán is elvégzett. Tekintettel az ivóvíz felszíni eredetére a hálózati vízben néhány alkalommal az alga és az élőszervezetszám határérték fölé emelkedett, melynek csökkentése érdekében a szükséges mosatások megtörténtek. Ezen kívül a hálózat karbantartását, valamint rendszeres tavaszi és őszi mosatását az üzemeltető 2004-ben is ütemezetten elvégezte. Az azt követő vízminőség ellenőrző, laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben dokumentáltan elvégeztük. Lakossági panasz az ivóvíz minőségére vonatkozóan a Vízminőség-ellenőrzési Osztályra 2004-ben nem érkezett. Az Ózdi városi ÁNTSZ a közegészségügyi ellenőrzés során kifogásolt vízminőséget egy esetben sem jelzett Társaságunk felé. A hálózat bővítésére a Tompa Mihály úton került sor, így a város elosztóhálózatának hossza 30,12 fkm, a bekötővezetékeké 10,78 fkm. Közkifolyóból 40 db, tűzcsapból 70 db található. Az elosztóhálózat és a bekötővezetékek különböző anyagú, életkorú – jellemzően idősebb – nyomóvezetékek, meghibásodásra hajlamosak. A meghibásodások száma az előző évvel közel azonos volt (2003-ban 97db, 2004-ben 95 db) az alábbi megbontásban: Belterület bérüzem: Földből folyás, csőtörés (munkagépet igénylő földalatti meghibásodás): 24 db Egyéb meghibásodás (akna, közkifolyó, tűzcsap, mérőhelyek): 63 db Belterület állami (Zrínyi, Kossuth, Balogh, Bartók, Rákóczi, Thököly, Sajó, Hunyadi utak) Földből folyás, csőtörés (munkagépet igénylő földalatti meghibásodás): 4 db
51 Egyéb meghibásodás (akna, közkifolyó, tűzcsap, mérőhelyek): Meghibásodás miatti mérőcserét 23 db-ot kellett végrehajtani.
4 db
A rejtett meghibásodások kiszűrésére 2004. évben is folyamatosan igénybevettük a településen műszeres hálózatvizsgáló és hibakereső csoportunk munkáját. A meghibásodások javításánál a közterületeken talajcserét végzünk, a megbontott burkolatot helyreállítjuk. Az időközbeni technológiai szünetek – beton kötési ideje, aszfaltozás – a külső szemlélőben türelmetlenséget kelthetnek, melynek megértését kérjük. Az egészséges ivóvízellátás érdekében évente egy-két alkalommal hálózat mosatást végzünk, melyek során zavarosodás, nyomásesés, rövid idejű vízhiány léphet fel. A beütemezett munkákról az önkormányzat és a fogyasztók előzetes értesítést kapnak, ezzel kapcsolatban is kérjük türelmüket, megértésüket. Az elmúlt években egyre nagyobb gondot jelent a hibahelyek kizárása az elöregedett tolózárak miatt, ezért még 2003. évben kezdeményeztük azok folyamatos rekonstrukcióját. Az önkormányzat határozata alapján 2004. évben elvégeztük 4 db tűzcsap és 8 db tolózár cseréjét, illetve a Közművagyon Kezelő Kft. ügyvezetőjével egyeztetve a Thököly út - Andrássy út továbbá a Dienesfalvi út – Kossuth út kereszteződéseknél az NA 300-as gerincvezetéket összekötöttük a városi hálózattal egy NA 150 illetve NA 100 vezetéken. Így a jövőben, a hálózaton végzendő munkálatok idejére, a kizárandó területek nagysága lényegesen csökkenthető. Az fogyasztóhelyek száma 2004. december 31-én 2 235 db, a következő összetételben: Lakossági: 2 061 db Közületi: 134 db Közkifolyó: 40 db 2004-ben 12 db lakossági és 2 db közületi bekötéssel bővült a fogyasztók száma. A településen 2005. évben 480 db vízmérő hitelesítése fog lejárni, amelyek cseréjét október, november, december hónapra ütemeztük. Az értékesített ivóvíz mennyisége 178,33 e m3, amelyből 138,98 e m3 lakossági, 39,35 e m3 közületi fogyasztást jelent az alábbi bontásban: Bérüzem Állami Összesen
2003. tényleges 178 em3 8 em3 186 em3
2004. tényleges 170,57 em3 7,76 em3 178,33 em3
változás - 7,35 em3 - 0,3 em3 - 7,65 em3
2004. december 31-én a putnoki fogyasztók díjtartozása (kintlévőség) 14,4 M Ft, amelyből 140 e Ft közületi, 14,26 M Ft lakossági eredetű. A tartós kintlévőségek csökkentése érdekében 2004-ben 152 esetben történt kizárás, illetve fogyasztáskorlátozás. Ennek következtében 57 fogyasztó egyenlítette ki tartozását, akiknél vissza is állítottuk a szolgáltatást.” Az ivóvízellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra. Új lakó- és ipari övezetek csak a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. §-ban, valamint az ezt módosító 36/2002. (III.7.) Korm. rendeletben meghatározott teljes közművesítéssel irányozhatók elő. Egyedi vízellátó művek csak külön vízjogi engedéllyel alakíthatók ki. A település ivóvízellátását biztosító vízbázis, víztároló medencék, valamint vízvezeték-
52 hálózat védőterületét, védősávjait a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem A lakossági eredetű, valamint a szolgáltató tevékenységből származó zajokat a közvéleménykutatás városi szinten dominánsan a közlekedési zajt követően rangsorolta, ami nem elhanyagolható. A szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy zajpanaszok a szórakozóhelyek esetében jelentkeznek, ott sem elsősorban a szórakozóhely primer zaja a panaszok alapja, hanem a közterületeken kialakuló zajos tevékenység, amit a szolgáltató jelenléte indukál és rendészeti kérdésként kezelendő. A közvélemény-kutatásokban a környezeti zajterhelésben szerepet játszó zajforrások sorában a szórakozóhelyeket máshol is a lakásokban folyó tevékenység után szokták sorolni vagy esetleg azzal egyenrangúan. A szubjektív megítélés inkább a zaj zavaró, pihenést, alvást gátló hatására helyezi a hangsúlyt, mint a zajnak az objektív méréssel jellemezhető és egészségkárosító hatású abszolút értékben jellemezhető terhelésére. Itt említjük meg a közvélemény-kutatáshoz megjegyzésként hozzáfűzötteket, mely szerint nagyon zavaró a motorosok – sokszor hangtompító nélküli üzemeltetéssel együtt járó – alacsony fokozatban való gyorshajtásából eredő intenzív hanghatás. Ez hasonlóan a szórakozóhelyek zajához elsősorban közrendvédelmi probléma, ami a környezetvédelem jogi eszköztárával nem kezelhető. A szolgáltató tevékenységek végzésével kapcsolatban jelentkező lokális légszennyezés csekély mértékű, a város légszennyezettségi helyzetét érdemben nem befolyásolja. Zöldterület-gazdálkodás Putnok város zöldfelületi ellátottságát az alábbiakban táblázatosan mutatjuk be: MUTATÓ Az összes belterületi zöldfelület em2 Az összes belterületi parkterület em2 Az összes belterületi parkterület aránya a zöldfelületen belül % Az összes belterjesen gondozott parkterület em2 Az összes belterjesen gondozott parkterület aránya a parkterülethez % Az összes belterjesen gondozott parkterület aránya a zöldfelülethez %
2001 130 57
2002 131 58
2003 134 61
43,85 35
44,27 58
45,52 61
61,4
100
100
26,92
44,27
45,52
A közvélemény-kutatásból az látható, hogy a zöldfelület állományával és kezelésével elégedettek a mennyiségi növelését sem tartják indokoltnak. A belterületi zöldfelületek tisztaságával, gondozottságával az emberek lényegesen elégedettebbek, mint más közterületekével.
53
Erdők Putnok város közigazgatási területét érintő erdők jellemzésére szolgáló adatokat ( tulajdoni formák szerinti megoszlás, korosztály táblázat fafajonként, részletes terület kimutatás ) a mellékletben tüntettük fel. Külön figyelmet érdemel a Kányás-tető és Ősbükkös Természetvédelmi Terület elnevezéssel védetté nyilvánított 0149/1. , 0149/2. és 0115/1. helyrajzi számú 39,2 ha kiterjedésű területet. A nagyrészt természetközeli erdőkben a telepített fenyvesek és akácosok arányát javasolt felszámolni, a tájidegen erdőrészleteket vágási koruk elérése és kitermelése után tájbaillő, honos fafajokkal kell pótolni. Erdőterületet érintő terv esetén az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet előírásai szerint kell eljárni. Erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírsággal kapcsolatos ügy a közelmúltban nem volt.
Helyi közlekedésszervezés
A tömegközlekedésre vonatkozó elégedettséggel (utolsó a problémák között) szemben az utak állapotát a lakók a harmadik legfontosabb környezeti problémának ítélik. A közlekedésfejlesztésre fordítható keretből a közel 60% fordítaná a tömegközlekedés fejlesztésére a pénzt, ami lényegében az utak állapotának javításaként valószínűsíthető. A városban meglepően magas a gyalogos közlekedés, míg a kerékpáros közlekedés és motorizált közlekedés alig haladja meg a 25-25%-ot A kerékpárút fejlesztése területén csatlakozva a megyei területfejlesztési programhoz a turisztikai és hobby célú kerékpározás számára javasoljuk preferálni a hálózatépítést. Hangsúlyozzuk a hálózat szót. A jelenlegi szinguláris szakaszokat egységes hálózattá szükséges fejleszteni. Javasoljuk preferálni a főutaktól független nyomvonalon vezetett "frisslevegős" kerékpárút hálózatot. Javasolt nyomvonalak az erdei utak, az országos túraútvonalakat követő nyomvonalak. Magas a kerékpárútra voksolók 40%-os része, lényegesen meghaladja a kerékpárral közlekedők arányát. Energiagazdálkodás A fűtésre, világításra, közlekedésre és az élet egyéb más területein igénybe vett energiát túlnyomórészt környezeti elemeinkből nyerjük és felhasználásuk "melléktermékei" is a környezetbe kerülnek. Rendkívül fontos, hogy a rendelkezésre álló készletekkel fenntartható módon gazdálkodjunk, az energiát hatékonyan és takarékosan használjuk, környezetünket minél csekélyebb mértékben szennyezzük. Az Önkormányzat költségvetését terhelő közvilágítás vonatkozásában a beépített teljesítmény a mérvadó, melyet energiatakarékos fogyasztók beépítésével csökkenteni lehet.
54 villamosnergia MUTATÓ Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db háztartás) Összes szolgáltatott villamosenergia mennyisége ekWh Ebből háztartások részére szolgáltatott mennyiség ekWh 12000
2001
2002
2003
3014
3020
3035
9670
9549
10045
4997
4934
5186
Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db háztartás)
10000 8000
Összes szolgáltatott villamosenergia mennyisége ekWh
6000 4000
Ebből háztartások részére szolgáltatott mennyiség ekWh
2000 0 2001
2002
2003
Az ábrából látható, hogy a villamosenergia fogyasztás növekvő trendje nagyobb lakossági szinten, mint a fogyasztók számának növekedése, ami nem kívánatos jelenség, a stagnálás, illetve az energiatakarékos rendszerek alkalmazására jellemző csökkenés a szolgáltatás minőségének megtartásával, ami kívánatosabb lenne. Az összes fogyasztás növekedése a lakossági növekménnyel lényegében egyező trendet mutat, ami a közületi fogyasztás stagnálását jelzi. A hő- és villamosenergia előállítása a környezetet egyik legnagyobb mértékben terhelő illetve környezeti és biztonsági kockázattal járó folyamat ( bányák, hő-, atom- és vízerőművek), ami országosan és globálisan is rendkívül jelentős. Az értelmezéshez idézünk egy idevágó tanulmányunkból:
55 „Az energiatermelési módokat a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve az 1.sz ábrán szemléltettük. ATOM FOSZILIS MEGÚJULÓK ==================================================================== SZÉN OLAJ FÖLDGÁZ NAP VÍZ SZÉL GEOTERMIKUS BIOMASSZA ==================================================================== LÉGSZENNYEZÉS ÜVEGHÁZHATÁS >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> TISZTA CSÖKKEN RAPSZÓDIKUS ELŐFORDULÁS
STABIL ALAPERŐMŰVEK
ENERGIATÁROLÁSI IGÉNY (PL HIDROGÉN GÁZ)
KONVERZIÓS HATÁSFOK >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> JAVUL >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> ÁTMENET A FENNTARTHATÓ ENERGIA GAZDÁLKODÁSBA >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
1. sz. ábra Energia termelése, felhasználása Az atomerőművekkel szembeni ellenállás alapvetően a radioaktív hulladékok megnyugtató kezelésének hiányára és a rendkívüli események - nem is annyira üzemeltetési, technológiai eredetű, hanem esetleges szándékolt emberi behatásra ( terrorizmus) történő katasztrófa - nagyfokú kockázatára vezethető vissza. A foszilis energiahordozók korlátozott rendelkezésre állása melletti veszély globálisan a széndioxid kibocsátás okozta felmelegedés, lokálisan a savas esők okozta
természeti
és
korróziós
károk,
illetve
a
légszennyezés
közvetlen
egészségkárosító hatása. A jövő egyértelműen a környezeti szempontból tiszta, ún. megújuló energiaforrások hasznosítása. Ezek alapvető problémája, hogy mind térben, mind időben rapszódikusan fordulnak elő”
56 Földgáz MUTATÓ Háztartási gázfogyasztók száma Földgáz felhasználás em3 /év Ebből háztartási em3 /év
2001 1042 3692 1838
5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
2002 1094 3891 2076
2003 1158 4577 2498
Háztartási gázfogyasztók száma Földgáz felhasználás em3 /év Ebből háztartási em3 /év
2001
2002
2003
A lakossági fogyasztás növekedő trendje meredekebb, mint a fogyasztók számának növekedése, azaz egyre pazarlóbb a lakossági fogyasztás, az összfogyasztás növekménye a villamosenergiához hasonlóan ez esetben is döntően a háztartási növekményből adódik. A földgázhasználatból eredő lokális hatás a levegőszennyezés, amit a „2.1.1. levegő” fejezetben részletesen tárgyaltunk. Ebben a fejezetben kell kiemelni a jól hőszigetelt létesítmények fontosságát, ami kevesebb gázfogyasztást igényel a szükséges beltéri hőmérséklet előállításához, illetve a jól méretezett kazánteljesítményt és égőbeállítást. Mindhárom tényező közvetlenül környezetvédelmi hatással bír. A kevesebb gázfelhasználás a gazdaságosabb üzemeltetés mellett kisebb légszennyezést is okoz, továbbá e rendkívül elterjedt energiahordozó tovább állhat az emberiség rendelkezésére. A gázfűtés mellett 452 távfűtéses lakás található, ami azt jelenti, hogy még mindig közel 38%ában a lakásoknak hagyományos tüzelés van, ami lényegesen jobban terheli a környezeti levegő minőségét, mint a gáz- és távfűtés.
Víz MUTATÓ Ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma Összes szolgáltatott vízmennyiség em3 *10 háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiség em3*10
2001 1948 1954
2002 1960 1912
2003 1978 1863
1343
1372
1446
57
2500
Ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma
2000 1500
Összes szolgáltatott vízmennyiség em3 *10
1000 500 0 2001
2002
2003
háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiség em3*10
Az ábrázolásnál a jobb trendváltozás értékelhetősége érdekében a valós fogyasztások 10szeresét szerepeltettük, ami a következtetések levonásában nem játszik szerepet. A többi energiahordozóhoz hasonlóan itt is jelentkezik a lakossági szintű éles trendnövekmény, a közületi fogyasztásban lényeges csökkenés tapasztalható. A „2.1.2. víz” fejezetben részletesen tárgyaltuk a vízgazdálkodással szorosan összefüggő és leginkább helyben jelentkező hatásokat, melytől a helyben lakók a leginkább függenek. A vízzel való mennyiségi és minőségi gazdálkodás azon túl, hogy elemi gazdasági érdek a jövő záloga is. Véleményünk szerint a város leghatékonyabban erre tud ügyelni a vízbázis-védelmi intézkedések meghozatalával, betartásával és betartatásával. Összességében ki kell emelni, hogy ami energiatakarékos az egyben gazdaságos és környezetbarát! Az elmúlt 3 év adatainak elemzése Putnok vonatkozásában azt mutatja, hogy lakossági szinten ezzel az általános érvényű szabállyal ellentétes tendenciák érvényesülnek minden lakossági gazdasági érdek ellenére. A gazdasági élet többi szereplője vonatkozásában a sokkal életszerűbb és elvárható stagnálás-csökkenés jellemző. Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai A városban nem találhatók meghatározó környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosodást okozó tényezők. PV besorolás: II. II. csoportba tartoznak azok a települések, amelyek az atomerõmû által közvetetten veszélyeztetettek, ( a reaktortól számított 30 km sugarú körzetben vannak) valamint azok a települések, amelynek területén olyan veszélyes anyagot állítanak elõ, tárolnak, vagy használnak fel, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élõ lakosságra veszélyt jelenthetnek. E csoportba sorolandók azok a települések is, amelyek árvízi veszélyeztetettsége jelentõs, valamint amelyek területén veszélyes anyagok tranzitszállítmányai haladnak át.
58 A település veszélyforrásai: Hulladék, szennyvíz gyûjtés, kezelés, tárolás Bábolna Rt.Szendrõi Gazdaság Gömörmag Kft Vegyipar, növényvédõszer-mûtrágya, gyógyszer,robb.ag. Gömörmag Kft. Kazincbarcika vegyi másodlagos Sajóbábony vegyi másodlagos Érc, ásvány , gáz, kõolaj bányászat vesz.forr. Putnok Bánya Kft. Fokozottan veszélyes közlekedési csomópontok vesz.forr. Sajó folyó közuti híd Az ipari üzemek és létesítmények, saját havária-, vízkár-elhárítási-, szmog- tűzriadó tervekkel rendelkeznek a velük való együttműködés az azokban foglaltak szerint szabályozott. Az illegális hulladéklerakók felülvizsgálatára szükség van, katasztrófahelyzetet hatásukból nem valószínűsítünk. Máshonnan érkező esetleges radioaktív sugárzás, rendkívüli légszennyezés esetén az országos illetve megyei katasztrófa elhárítási rendszer részeként kell közreműködni. Hasonló eljárást kell követni akkor is, ha a település közigazgatási területén áthaladó úton, vagy vasúton szállított veszélyes rakományból származó veszélyhelyzet alakul ki. Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás A programkészítéshez civil szervezettől nem érkezett észrevétel, a lakosság környezeti tudatosságára vonatkozóan a közvélemény-kutatásból lehet következtetést levonni. A lakosság környezetéhez való viszonya az összes felsorolt környezeti probléma közül az első helyre sorolódott, a légszennyezést is megelőzően. A lakossági szemléletformálást is az első helyre sorolták a megoldandó problémák között. A környezeti tudatossággal kapcsolatban az emberek önmagukat előbbre helyezik, mint a többséget, a közösség egészét tekintve elégedetlenek. Jellemző példa erre a szelektív hulladékgyűjtésre irányuló kérdésekre adott válaszokból levonható következtetés. A bevezetését lényegében mindenki fontosnak tartja, a többség a saját aktív részvételét adja meg, de ezt a környezetében élőkről kevésbé tételezi fel. A Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenysége végzése során a környezettermészetvédelmi előírások betartásával a lakossági érdekek képviseletére törekszik.
és
Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései Az ember és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. A környezeti károsodások a legtöbb esetben az emberi egészségre is kihatnak. Nyilvánvaló, hogy a szennyezett levegő, víz közvetlenül is károsíthatja az egészséget, de valamilyen mértékben minden környezeti elem szennyezettsége és minden környezeti veszélyeztető tényező hatást gyakorol az emberi egészségre. Az 1991. évi XI. törvény értelmében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladata, hogy időről-időre az illetékességi területén élő lakosság egészségi állapotát, az arra ható tényezőket ismertesse az önkormányzattal.
59 A tárgyi témában észrevételek nem érkeztek, az ÁNTSZ ilyen adatokat nem közölt. Részletesebb elemzés nélkül megállapítható, hogy Putnok lakossága fogy, a trend egyre meredekebb. Lakónépesség száma az év végén 7640 7620 7600 Lakónépesség száma az év végén
7580 7560 7540 7520 2001
2002
2003
2.2.3. Épített környezet 1427-ben már állt a putnoki vár, ami a török és osztrák uralom idején a történelmi események sodrában teljesen tönkrement a sorozatos tulajdonosváltások során, a XIX. században már csak a töredékei voltak meg. A állandósuló viszályok és az átvonuló seregek miatt a város egy időben el is néptelenedett. 1717-től a Serényi grófok a város hűbérurai. A város újratelepítését és újjáépítését is ők indították el. A többi Serényi-birtokról és egyéb helyekről érkezett Putnok új lakossága. A XVIII. sz. harcoktól, háborúktól mentes évszázad volt Putnok számára, de a lakosságot súlyos terhek és természeti csapások sújtották. A XIX. sz. viszont gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból Putnok fejlődésének fénykorát jelentette, az 1830-as években a vár romjaiból a gróf kastélyt és templomot építtetett, a házakat kötelezően kőből építették. Putnok lakossága ma így értékeli a Serényi grófok önfeláldozó tevékenységét: "Amit a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István megtett az egész országért, azt gróf Serényi László és Béla megtették Putnokért." A századfordulón 595 ház volt Putnokon 3471 lakóval. Putnokon a trianoni békeszerződés családi, rokoni szálakat, tradicionális kapcsolatokat szakított szét Gömör vármegye szétszakítása miatt. A II. világháború után a szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. A város intézményeit, létesítményeit átvette Ózd, és a mezőgazdasági főiskolát is megszüntették. A rendszerváltás után sikerült ismét fejleszteni a várost, sor került a gáz bevezetésére, folytatódik a közművesítés. A város szerkezetének fő szervező egysége napjainkban is a Serényi Kastély és park, valamint a mellette lévő városközpont, továbbá a 26-os út mentén szerveződő kis városias lakóterület számos szolgáltató egységgel. A főúttól délre eső terület inkább kertvárosi jellegű, míg a
60 centrumtól É-ra a Kelemér irányába eső terület inkább hagyományos falusias szerkezetű és beépítettségű. Összességében Putnok egy összetett képet mutató kisváros egyre inkább a tudatos tervezés nyomait mutató szerkezettel. A város épített környezetének védett elemei a rendezési terv szerint:
61
2.3. A természet állapota A természeti értékek és természeti területek a nemzeti és a községi vagyon sajátos és pótolhatatlan részei. Fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat biztosítása a környezet-természetvédelmi tevékenység lényeges feladata. 2.3.1. A település határában található, természetvédelmi szempontból értékes területek Az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG adatszolgáltatása alapján (A releváns térképi megjelenítéseket mellékeltük): 1. Országos védelem alatt álló területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva továbbá védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Putnok közigazgatási területén jelenleg egy földvár ismert: a Kakasvár. A középkori eredetű földvár a 0115/1-es helyrajzi számon található.
62 2. Helyi jelentőségű védett természeti érték Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös (39 ha összterület). A helyi védett területekről térképi adatbázisunk kiépítés alatt áll. 3. ESA (Természetileg Érzékeny) területek Potenciális ÉTT célterületek azok, melyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ÉTT területeket - természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából - három kategóriába sorolhatjuk: I. A kiemelt területeken nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek jelentős állománya fordul elő, melyek fennmaradása 5-10 év távlatában is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban. II. A fontos területeken országos viszonylatban jelentős természeti, táji értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása, vagy állapotuk javítása érdekében természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges. III. A lehetséges területek azok, ahol jelentős az extenzív élőhelyek aránya, az értékek jelentősége kisebb, illetve, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével növelhető lenne a terület természeti értéke. Az ESA területek környezetbarát fenntartására kiemelt támogatási rendszert dolgoztak ki, melyek először a mintaterületeken válnak elérhetővé. Putnok - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján – a II. (fontos) és a III. (tervezett) kategóriába került besorolásra. 4. Természeti területek
Természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból
jelentős területek az alábbi helyrajzi számokon találhatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig még kis mértékben módosulhat): 1. 099/3a, 099/5, 0100/4a, 0100/4c, 0112/1-2, 0113/5, 0113/8a-b, 0113/17-18, 0114/1, 0114/3, 0115/1, 0115/4, 0116, 0117, 0118/4-5, 0118/6a, 0118/7-10, 122/a-b, 0147/11, 0147/18, 0147/25; 2. 0149/a. A 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet szerint a hullámtér, mint az ökológiai hálózat (lásd alább) szerves és meghatározó része, természeti területként kezelendő. Ezek alapján már most is természeti területként kezelendő: 02/1-2, 03/2, 03/7-8, 04/3, 04/12, 04/20, 04/2729, 06/14d-f, 016/14h, 016/14j, 06/15-18, 07/3-5, 08/1-2, 09, 013/2-3, 013/5-6, 017-018, 0131/10, 0131/28, 0132/2-5, 0160/4, 0161, 0162/4-9, 0162/11-19, 0163, 0164/1-4, 0164/6-7, 0174/4-5, 0175. A már most természeti területnek minősülő hullámtereken, valamint kihirdetésük után a többi természeti területen is - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §ában foglaltakat, illetve a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 13.§ (2) bekezdését figyelembe kell venni. Ezek szerint: Természeti területen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához;
63 b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. 1. Természeti területen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges: a) a termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újrahasznosításához; b) a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához; c) vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához. 2. Természetes és természetközeli állapotú a) vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, b) vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. 3. A körzeti vadgazdálkodási terv természeti területet érintő részének jóváhagyásához a miniszter egyetértése szükséges. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény a következő előírásokat teszi a hullámtérrel és a természeti területekkel kapcsolatban: 18. § Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható. 22. § (2) c) természeti területen regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. 24. § A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 5. Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított funkcionális kapcsolatainak lehatárolásával kijelölt élőhelyrendszer. Ezek a területek védett fajok élőhelyei, ökológiai funkcióval rendelkeznek. A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs teljesen kidolgozva. Területükről helyrajzi számos lehatárolás még nem áll rendelkezésre. A fő kategóriák a következők: 1. Magterület: természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentőségű fajok, populációk élőhelyei. 2. Ökológiai folyosó: kielégítően nagy méretű élőhelyek biztosítása a populációk számára, a vándorló fajok mozgásához megfelelő minőségű élőhely- összeköttetés, genetikai és térbeli kapcsolat figyelembe vétele. 3. Pufferterület: a negatív külső hatások csökkentése, a tényleges magterület/folyosó méretének növelése, a magterület alakjának (kerület:terület arány) javítása, a magterület és folyosó körül szükség szerinti kialakítása. 4. Rehabilitációs terület: a fenti 3 elem rehabilitálása, minőségi javítása, térbeli növelése, a hiányzó kapcsolódó pontok kialakítása. 6. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az
64 emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, kihirdetésük után az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokba az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni. Putnok közigazgatási területén megtörtént az egyedi tájértékek előzetes felmérése. Egy bizottság fogja értékelni, hogy a felmért értékek közül, melyeket nyilváníthat Igazgatóságunk határozatban egyedi tájértékké. Az alább megadott lista előzetesként szolgál, a kihirdetésig módosulhat.
Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Megnevezés
Fő típus
evangélikus templom Kultúrtörténeti református templom Kultúrtörténeti Millenniumi tölgyfa Biológiai Péczely József emléktábla Kultúrtörténeti 1956-os kopjafa Kultúrtörténeti római katolikus templom Kultúrtörténeti I. világháborús emlékmű Kultúrtörténeti II. világháborús emlékmű Kultúrtörténeti Serényi kastély Kultúrtörténeti Serényi Béla szobra Kultúrtörténeti Szent István mellszobra Kultúrtörténeti Petőfi Sándor mellszobra Kultúrtörténeti régi kaszinó épülete Kultúrtörténeti régi izraelita temető Kultúrtörténeti pincesor Kultúrtörténeti
20. 21. 22. 23.
feszület Kultúrtörténeti Nepomuki Szent János szobra Kultúrtörténeti kisnemesi kúria Kultúrtörténeti Tomory Pál emléktábla Kultúrtörténeti Szkala Bertalan emléktábla Kultúrtörténeti Czene-tó Biológiai Tóth Ede szülőháza Kultúrtörténeti talajszelvény Földtudományi
24. 25.
pincesor csuszamlások formái
Kultúrtörténeti Földtudományi
26.
feszület
Kultúrtörténeti
27
gesztenyefasor
Kultúrtörténeti
16. 17. 18. 19.
Helyszín Rákóczi út 1. Tompa M. út belváros felőli része. Református templom telkén. Református templom telkén. Református templom telkén. Serényi L. tér (belváros), Serényi B. út eleje. Serényi L. tér, belváros Serényi-kastély előtt. Serényi L. tér, belváros Serényi-kastély előtt. Római katolikus templom mellett. Serényi L. tér, belváros Serényi-kastély előtt. Serényi L. tér, belváros. Serényi L. tér, belváros. Tompa M. út 32-34. Tompa M. út É-i vége. Csokonai Vitéz M. út, a város ÉK-i szélén. Putnok É-i részén, a Kelemér felé vezető úton, a Putnok táblától 100-200 m-re. A római katolikus templom kerítésének falában beépítve. Kossuth L. út 20., belváros. Szkala B. út 8. ház falán Szkala B. út 14. gondozóközpont épületének falán. Putnok DNy-i határában, a vasúttól D-re. Kossuth L. út 21., belváros. A Kelemérre vezető út mellett Ny-ra 15 m-re. A Kelemér felé vezető úton, a Putnok táblától befelé 50 m-re. Tompa M. út vége. A Serényfalva felé, a benzinkúttól befelé 150 m-re, a buszmegálló mellett. A Kelemérre vezető út mellett, a K-i oldalon 200 m hosszúságban, a Putnok táblától 500 m-re.
65
7. NATURA 2000, Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területek Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt. Putnok közigazgatási határában a Sajó-völgy került kijelölésre, az ott található, fontos élőhelyek és a bennük megtalálható kiemelt jelentőségű fajok miatt. Helyrajzi számai: 02/1-2, 03/2, 03/7-8, 04/3, 04/12, 04/20, 04/27-29, 06/14d-f, 016/14h, 016/14j, 06/15-18, 07/3-5, 08/1-2, 09, 013/2-3, 013/5-6, 017-018, 0131/10, 0131/28, 0132/2-5, 0160/4, 0161, 0162/4-9, 0162/11-19, 0163, 0164/1-4, 0164/6-7, 0174/4-5, 0175. A NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozásokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.
8. NATURA 2000, Különleges Madárvédelmi Területek Az Európai Unió Bird Direktívája alapján különleges madárvédelmi területek kerültek kötelezően kijelölésre, amelyeken meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Az érintett területen a Putnoki-dombság került kijelölésre. Az érintett földrészletek: 098, 099/3-5, 0100/2, 0100/59, 0101/2, 0112/2-4, 0113/17-20, 0113/22-24, 0113/26-31, 0114/3-6, 0115/1-6, 0116, 0118/610, 0119/2, 0120, 0147/10-11, 0147/25, 0149/1, 0157/8. A NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozást a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. 2.3.2. Javaslatok Hulladékkezelés Az illegális hulladéklerakás szinte minden település esetében rendszeres probléma. Leggyakrabban a települések szomszédságában lehet velük találkozni, de sokszor jóval messzebb is, erdőkben, mezsgyékben, eldugott völgyekben, patakmedrekben is előfordulnak. A hulladéknak, illetve a veszélyes hulladéknak minősülő anyagok jegyzékét a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 1. és 2. melléklete adja meg. A nem szabályszerű hulladék-elhelyezés számos, a természetet és a tájat veszélyeztető tényező forrása: A legtöbbször csak ledobott hulladékot a szél nagy távolságokra szétszórhatja. A csapadékkal veszélyes anyagok mosódhatnak ki a hulladékból a vizekbe és a talajba. Különösen veszélyesek azok a lerakatok, amelyek vízpart közelébe települtek, mert innen a csapadék a szennyezéseket közvetlenül az élővizekbe mossa. Az illegális hulladéklerakók a tájkép értékét rontják. A hulladékkupacokon számos invázív növényfaj és gyom képes megtelepedni, amelyek később ezekről a pontokról meghódíthatják – a tapasztalatok szerint meg is hódítják - a környező gyepterületeket. Az illegális hulladéklerakásból származó problémák visszaszorítására az alábbi megoldásokat javasolom: A lakosság körében felvilágosítást kell végezni a hulladéklerakás veszélyeiről és káros
66 hatásairól. Fel kell mérni és minél hamarabb fel kell számolni az illegális hulladék-lerakatokat. A hulladékot össze kell gyűjteni – az égetést el kell kerülni! -, az összegyűjtött hulladékot a legközelebbi, a hulladék befogadására alkalmas, engedéllyel rendelkező telepre kell szállítani. Rendszeresen ellenőrizni kell a községhatárt az újabban megjelenő lerakatok mielőbbi felszámolása érdekében. Határozottan fel kell lépni az elkövetőkkel szemben. Javasolom, hogy vizsgálják meg községükben a szelektív hulladékgyűjtés kiépítésének lehetőségét. Égetés Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket súlyosan érintő hatás az égetés. Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely községhatárban megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángok martaléka. A tüzek általában az alábbi okokból keletkeznek: Tarlóégetés során sok esetben magára hagyják a tüzet, vagy akkora kiterjedésű tüzet okoznak, hogy annak átterjedését a szomszédos területekre nem tudják megakadályozni. A többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 11. §.-a szabályozza a nyílttéri égetést, a 4. pontban foglaltak szerint tarló égetése tilos A porták végében, a szőlőkben, gyümölcsösökben a tavaszi és őszi rendrakás folyamán felhalmozódott száraz növényi anyagot és szemetet égetnek, amelyet sok esetben magára hagynak. A többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 11. §.-a szabályozza a nyílttéri égetést, a háztartási hulladék elégetése tilos, a (3) pontban foglaltak alapján vonalas létesítmény mentén (100 méteren belül) bármely növényzet égetése tilos Tél végén az utak melletti bokrosok és a vízelvezető árkok tisztítása során felhalmozott gallykupacok égetése. Kirándulás, piknik során tiltott helyen történő tűzgyújtás. Sok esetben a tulajdonos a földjével szomszédos területet takarítás, a „gyomosodás” átterjedésének megakadályozása címén, minden kontroll nélkül felgyújtja. Szándékos gyújtogatás. Fentiek következtében jelentős károk keletkeznek a természetben: Károsodik a talaj legfelső rétegének élővilága, megsemmisül a talaj felszínén felhalmozódó szerves anyag (avar, elhalt növényi részek), csökken a humusszá alakuló anyag mennyisége; Az égetett területeken elpusztulnak a lágyszárú növények és cserjék, sokszor megsemmisül az adott évi magtermés, ami a fajok fennmaradását veszélyeztetheti; Elpusztulnak azok az állatok, amelyek nem képesek a helyük gyors változtatására, ugyanígy járnak a fiatal és mozgásképtelen fejlődési formák (peték, lárvák, bábok, tojások, fiókák, stb.); Az élőhelyeken égetés után kialakuló új körülmények sokszor évekig teljesen eltérnek az eredetitől, ez megnehezíti vagy megakadályozza az eredeti életközösség visszatelepülését, ugyanakkor sok esetben megnyitja az utat a tájidegen, gyom és invázív fajok előtt; A tüzek után az eredeti vegetáció helyreállásáig jelentősen csökken a terület tájképi értéke. Az égetésből származó problémák visszaszorítására az alábbiakat javasolom: Fel kell hívni a lakosság figyelmét az égetés káros következményeire. Ezt legalább évente egyszer – a legkritikusabb időszakban - tél végén, koratavasszal meg kell tenni. Ez történhet írásban, esetleg hangosbemondó útján. Az 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott, évente legalább egyszeri alkalommal történő lakossági tájékoztatás idején különösen fontosnak tartom az erről való tájékoztatást. Az Aggteleki
67 Nemzeti Park Igazgatóság az égetés káros hatásait bemutató kiadvány megjelentetését tervezi. Amennyiben a kiadvány megjelenik – lehetőség szerint – az Önkormányzatoknak is juttatunk belőle. Meg kell oldani, hogy a lehető legszélesebb körben tudjanak a lakosok a tűzgyújtási tilalom idejéről. Tapasztalatunk szerint az emberek jelentős része nem tud a tilalom bevezetéséről. Javasoljuk, hogy az országos vagy helyi szinten bevezetett tűzgyújtási tilalmakra írásban, esetleg hangosbemondó útján hívják fel a figyelmet. Községi szinten is lépjenek fel határozottan a tilalom ellenére, illetve nem saját területen tűzgyújtók ellen. Lakossági összefogással segítsenek a tüzek megfékezésben. A tűzoltóságnak a „tüzes” szezonokban nincs kapacitása minden tűzesethez kivonulni, ezért fontos, hogy helyi önkéntesek, közmunkások, polgárőrök is részt vegyenek a tűzoltásban. Lehetőség szerint minden kialakult tüzet még a csírájában vissza kell fojtani. Szennyvízkezelés Fokozottan kell figyelni arra, hogy a szennyvízgödrök szippantása után a szennyvizet a befogadására alkalmas, engedéllyel rendelkező telephelyre szállítsák el. Szennyvizet élővizekbe, természetvédelmi szempontból értékes területekre engedni tilos. Fel kell gyorsítani a településen a szennyvízkezelő hálózat kiépítését, ezzel párhuzamosan fel kell számolni az ideiglenes vagy illegális ürítőhelyeket. Területhasználat Természetvédelmi szempontból kívánatos lenne a jelenleg még gyep, rét, legelő, mocsár művelési ágként nyilvántartott területeken a fenti művelési ágak megtartása, illetve ezeken a területeken a hagyományos módszerekkel történő, művelési ágnak megfelelő gazdálkodás fennmaradása. A szántókkal érintkező gyepterületek mellett fokozottan vigyázni kell, hogy a gyepek ne kerüljenek szélről fokozatosan beszántásra. Azoknak a hosszabb ideje felhagyott szántóföldeken, ahol a természetes szukcessziónak köszönhetően természetközeli gyepek, erdők alakultak ki, javasolom a művelési ág megváltoztatását, és a kialakult állapotoknak megfelelő extenzív mezőgazdálkodást vagy erdőgazdálkodást. A nagyobb kiterjedésű parlagföldeket erdőtelepítésre is fel lehet használni. Új erdők telepítését Igazgatóságunk parlagokon, szántókon, meddőhányókon, roncsolt felszíneken, illetve a természetvédelmi szempontból nem értékes gyepeken tartja előzetesen elfogadhatónak. Nem erdő művelési ágú természeti területeken, nedves völgyalji gyepeken Igazgatóságunk az erdőtelepítést nem javasolja. Minden esetben törekedni kell az adott termőhelyi adottságoknak megfelelő igényű, őshonos fafajok használatára. Az engedély nélkül kialakított homok, kavics, sóder, kő kitermelésére létesített anyagnyerőhelyek környezetükben tájsebekként jelennek meg, területükön előbb-utóbb megjelennek a szemétkupacok, invazív növényfajoknak szolgálnak ugródeszkául. Az ilyen anyagkitermelést meg kell akadályozni, a tájsebeket a táj jellegének megfelelően rendezni kell. A rendezés során ki kell kérni Igazgatóságunk véleményét, hogy az anyagnyerőhelyen esetleg megtelepedett védett növények és állatoknak a rendezés ne okozzon kárt. Új nyomvonalas létesítmények nyomvonalát úgy kell megtervezni, hogy az már meglevő más vonalas létesítményekkel együtt fusson és az érintett területek megőrzését, kezelését minél kevésbé befolyásolja. Gyümölcsösök telepítése során a nagyüzemi gyümölcsösök helyett a kisebb táblákra osztott, erdősávokkal vagy rétekkel, kaszálókkal tagolt gyümölcsösök létesítése helyezendő előtérbe.
68 Települési környezet A település történelmi fejlődése során létrejött, jellegzetes településszerkezetét meg kell őrizni. Szorgalmazni kell a terek, utcák, kertek fásítását, zöldfelületek kialakítását. Növénytelepítések során csak nem invázív fajokat szabad telepíteni. További általános élővilág-védelem A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. A növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes vagy végleges engedélyezése a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a Minisztérium hozzájárulása szükséges. A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történő felhasználása külön jogszabályban foglaltak szerint - csak indokolt esetben, talajvizsgálatok eredményeire alapozva, természetkímélő módon történhet. A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Az ökológiai célú vízkészlet mértékét a vízügyi hatóság - az igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg. Ökológiai célú vízkészlet megállapítását az igazgatóság is kezdeményezheti. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése. A településkörnyék természetvédelmi szempontból értékes területeire a jövőbeli fejlesztések során tekintettel kell lenni. 2.4. Önállóan kezelt hatótényezők 2.4.1. Hulladék Életünk természetes velejárójaként "keletkeznek" olyan anyagok, eszközök, melyeket már tovább nem kívánunk, vagy nem tudunk használni, illetve hasznosítani, melyek a technológia adott fejlettségi szintjén termékké nem alakíthatók. Ezek a hulladékok, melyek jellegük, jellemzőik alapján lehetnek veszélyes, vagy nem veszélyes hulladékok. A hulladékok környezetünkben való megjelenése a kedvezőtlen esztétikai hatáson túlmenően környezeti veszélyeztetést is jelent. A különböző minőségű hulladékok szennyezhetik a
69 levegőt, a talajt, a vizeket, bűzt kelthetnek, fertőzéseket okozhatnak. A sokrétű veszélyeztetés miatt a hulladékgazdálkodás kérdése napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája. Putnok teljes területén szervezett a kommunális hulladék gyűjtése, elhelyezése. A „Kommunális hulladékkezelés” fejezetben ismertetésre kerültek a települési hulladékkezeléssel kapcsolatos információk. A putnoki hulladék lerakó 1993-tól nem üzemel, felülvizsgálatra nem kötelezett. A települési szilárd- és folyékonyhulladék közszolgáltatás megszervezésére helyi rendeletben (mellékelve) sor került. A veszélyes hulladék keletkezéssel járó termelőegységekkel kapcsolatban hatósági észrevétel nem jelentkezett, azaz a veszélyes hulladékok gyűjtése és kezelése a vonatkozó előírásokat valószínűsíthetően kielégíti. Jogszabályi háttér: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről mód. 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről mód. 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2.4.2. Zaj és rezgés Követelményrendszerek A módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. §. (1) szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- illetve rezgésterhelési határértékeket.” A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM EüM. együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.
70 Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Sorszá m 1. 2. 3. 4.
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)
Zajtól védendő terület
Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület
nappal 6-22 óra 45
éjjel 22-6 óra 35
50
40
55
45
60
50
Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka időtartama SorZajtól védendő terület szá m
1.
2.
3. 4.
1 hónap vagy kevesebb
1 hónap felett 1 évig
1 évnél több
nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra Üdülőterület, gyógyhely, 60 45 55 40 50 35 egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, 65 50 60 45 55 40 kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias 70 55 65 50 60 45 beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és 70 55 70 55 65 50 különleges terület
71 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Sorszá m
1.
2.
3.
4.
Zajtól védendő terület
Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület
Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB) üdülő-, kiszolgáló út; gyűjtőút; autópálya; lakóépületek és átmenő összekötőút; autóút; I. rendű közintézmények forgalom bekötőút; egyéb főút; II. rendű közötti nélküli út közút; vasúti főút; autóbuszforgalomtól mentén mellékvonal és pályaudvar; elzárt pályaudvara; vasúti fővonal területeken; repüés pályapihenésre lőtér, illetve udvara; kijelölt helikoprepülőtér, illetve közterületeken terállomás, helikopterleszálállomás, lóhely mentén leszállóhely mentén nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 6-22 22-6 óra óra óra óra óra óra óra óra 45 35 50 40 55 45 60 50
50
40
55
45
60
50
65
55
55
45
60
50
65
55
65
55
60
50
65
55
65
55
65
55
72
A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben Sorszá m
Zajtól védendő helyiség
Kórtermek és betegszobák Kórházak, rendelőintézetek kezelőés műtőhelyiségei 3. Egyéb orvosi rendelő- és kezelőhelyiségek 4. Tantermek, előadó- és foglalkoztató termek bölcsődékben, óvodákban és oktatási intézményekben; ülés- és tárgyalótermek; könyvtári olvasótermek; tanári szobák; intézmények akusztikai szempontból igényes irodahelyiségei 5. Lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülőkben 6. Lakószobák szállodákban, panziókban, munkásszállókban, diákotthonokban, üdülőházakban 7. Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakásokban 8. Szállodák, panziók, üdülők, szociális otthonok, munkásszállók és diákotthonok közös helyiségei 9. Éttermek, eszpresszók 10. Kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei; várótermek; intézmények akusztikai szempontból kevésbé igényes helyiségei 1. 2.
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra 35
éjjel 22-6 óra 30 35 40 40
40
30
45
35
45 50 55 60
73
Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben Sorszá m 1. 2.
3.
4.
5.
Rezgésterhelési határérték (mm/s2)
Épület, helyiség
Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő) Lakóépület, üdülőépület, nappal szociális otthon, szálláshely- 6-22 óra szolgáltató épület, kórház, szanatórium lakóés pihenőhelyiségei éjjel 22-6 óra Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom); bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei; orvosi rendelő Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezőiroda, diszpécserközpont); színházak, mozik nézőterei; magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó, illetve vendéglátó terei; sportlétesítmények nézőtere; középületek folyosói, előcsarnokai
AM 3
A0 3,6
Amax 100
10
12
200
5
6
100
10
12
200
20
24
300
30
36
600
Ipari jellegű zajforrások Zajterheléssel járó termelőegységekkel kapcsolatban hatósági tájékoztatás szerint lakossági panasz az utóbbi időszakban a PEDALION Kft. Ellen volt, mely ügy jelenleg kivizsgálás alatt áll. A közvélemény-kutatás a zajhelyzetet nem ítélte problémásnak és a szubjektív megítélés az ipari eredetű zajterhelést az utolsó helyre sorolta a közlekedési, lakossági, szolgáltatói (szórakozóhely), terhelést követően.
74 Közlekedési zaj A szakmai értékeléssel jó összhangot mutat a közvélemény-kutatás zajforrásokra vonatkozó válaszadása, mely az első helyre teszi a közlekedési eredetű zajt. A közlekedési eredetű határérték túllépéssel érintett lakások meghatározását ( zajtérkép elkészítése ), melyre alapozva objektív adatokkal alátámasztható módon tervezhető a zajcsökkentésre fordítható források leghatékonyabb felhasználása miatt javasoljuk. 2.4.3. Környezetbiztonság Az emberiség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása a globális, a regionális és a helyi szintű biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlődés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A környezeti kockázatot képviselő termelőegységek haváriaterveiben a tűzoltósággal és katasztrófavédelmi szervezettel való kapcsolattartási-, értesítési és együttműködési kötelezettség kötelező érvénnyel kell, hogy szerepeljen. 2.5. Közvélemény-kutatás A munka részeként lakossági közvélemény-kutatást is végeztünk, melynek alkalmával a város különböző területein élő, eltérő nemű-, életkorú-, és végzettségű polgárok véleményét ismerhettük meg környezetvédelmi kérdésekben. A kiosztott kérdőívek közül 66 kiértékelhető módon érkezett vissza, ami a szakértők eddigi tapasztalata alapján jónak mondható, azok feldolgozásából származó információk ugyan nem reprezentatívak, csak tájékoztató jellegűek, de a mintaszám alapján és a területi eloszlást figyelembe véve döntés előkészítés alapjául jól szolgálhatnak. A kérdőívek adatait feldolgozva diagrammokon megjelenítve a mellékletben szerepeltetjük. 2.6. SWOT analízis A település szempontjából meghatározó körülmények SWOT analízisét a mellékletben tüntettük fel. Miskolc, 2005. november 30.
Tóth Árpád ügyvezető
75
MELLÉKLETEK Jelentés Putnok település légszennyezettségi állapotáról Levegőtisztaság-védelmi immissziós ábrák Közvélemény-kutatás Erdő táblák: területi megoszlás tulajdonformák szerint korosztálytáblázat fafajonként részletes területkimutatás Természetvédelmi szempontból értékes területek Putnok közigazgatási területén I. Természetvédelmi szempontból értékes területek Putnok közigazgatási területén II. Tervezett tájértékek Putnok közigazgatási területén PUTNOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1995. (VII. 01.) sz. rendelete a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről SWOT Analízis