PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája pedagógiai programja

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, Hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére És az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, És hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

2015. szeptember

1


Tartalomjegyzék Bevezető............................................................................................................................................. 7. Küldetésnyilatkozat ....................................................................................................................... 10.

Nevelési program 1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................. 12. Nevelési-oktatási alapelveink .................................................................................................... 12. Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai ............................................................................ 14. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz-és eljárásrendszer ...................................... 19.

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 21.

3.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok........................................................................... 22. Az egészségnevelés célja ........................................................................................................... 22. Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok ........................................... 24. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek ......................................................... 24. Tanórai tevékenységek – kapcsolattartás tantárgyakkal ............................................................ 25. Segítő kapcsolatok ..................................................................................................................... 26.

4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 26. A közösségi szolgálat ................................................................................................................. 26. Intézményünk egyéb közösségépítésért szolgáló feladatai ........................................................ 28.

5.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................................... 29.

6.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................................... 33. A pedagógusok oktatói és nevelői feladatai ............................................................................... 33. A pedagógusok adminisztrációs feladatai .................................................................................. 34. A pedagógusok szervezeti feladatai ........................................................................................... 34. A pedagógiai etikával összefüggő feladatok .............................................................................. 35.

7.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................ 35.

8.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ................. 38. 2


A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................. 38. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .............. 39. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................ 40. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................... 42. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai ..................................................................... 43. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységei ............................................................ 44. Szociális Szolgáltatások ......................................................................................................... 45. 9.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok ........................................................ 46. A fogyasztóvédelmi oktatás célja .............................................................................................. 46. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában.................................................................... 46. Módszertani elemek, feladatok .................................................................................................. 46.

10. Fakultatív hit- és vallásoktatás .............................................................................................. 48. 11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje....................................................................................................................................... 48. A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás ............................................................................ 48. 12. A szülő, a tanuló és a pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái ........................................................................................................... 49. A szülőkkel való kapcsolattartás ................................................................................................ 49. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái .......................................... 51. Az iskolai és a gazdálkodó szervezetek kapcsolattartásának formái ......................................... 51. 13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .................................... 52. 14. Felvétel és átvétel más iskolából ............................................................................................ 64. 15. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................... 64. 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................... 67. A) Táncsics Mihály Szakközépiskola jegyzéke Helyi tanterv Fejlesztési területek ................................................................................................................ 68. 1.1. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ..................................................................... 68. 1.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ................................................................................. 69. 1.3. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés .............................................................. 70. 3


1.4. Gazdasági, pénzügyi nevelés ......................................................................................... 70. 1.5. Fenntarthatóság, környezettudatosság ........................................................................... 71. 1.6. A tanulás tanítása, az életkorig tartó tanulás képességének elsajátítása ........................ 71. 1.7. Testi és lelki egészségre nevelés .................................................................................... 72. 1.8. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése ...................................................................... 72. 1.9. Médiatudatosságra való nevelés..................................................................................... 73. 1.10. Pályaorientáció ............................................................................................................... 73. 1.11. Az erkölcsi nevelés ........................................................................................................ 74. 1.12. A családi életre nevelés .................................................................................................. 75. 1. Táncsics Mihály Szakközépiskola tantárgyi rendszere és óraterve

……………….76.

1.1. A nevelő, oktató és szakképző munka pedagógiai szakaszai......................................... 76. 1.2. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai (kimenő rendszerben) ....................... 76. 1.3. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................... 78. 1.4. Érettségi tantárgyak........................................................................................................ 79. 1.5. Óratervek ........................................................................................................................ 85.

1.5.1.

Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztályok óraterve ..........................................

85.

1.5.2.

Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztályok óraterve ............................................................

99.

1.5.3.

A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve .............................................................

1.5.4.

A négy évfolyamos informatika ágazati osztály óraterve ………………………………115.

1.5.5.

Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) ............................................................................

1.5.6.

122.

Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2011-2012-es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) .........................................................

1.5.9.

121.

Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2011-2012-es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) ............................................................................

1.5.8.

120.

Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) .........................................................

1.5.7.

107.

123.

Ügyvitel szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) ................................................................................................

124.

2.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................. 125. 3.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái……………………………………………………………………………………...127. 4


3.1

A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink............................................................. 127.

3.2

A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái ................................... 128.

3.3

Az egyes modulok tantárgyak összevont jegyeinek értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ................................................ 130.

3.4

Szakközépiskolai orientációs és szakmacsoportos oktatásban………………………. 130.

3.5

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje ..................................................... 132.

3.4

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ................................................................................. 136.

3.5

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái.......................................................................... 137.

3.6

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................. 138.

3.7

A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ........................................... 138.

4. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei 4.1

……………………………..139.

Tanulói jogviszony létesítésének feltételei az iskolában……………………139.

4.1.1 A felvételi eljárás rendje, a 9. évfolyamra történő felvétel feltételei………………139. 4.1.2 A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei…………………………………..139. 4.1.3 A felsőbb középiskolai évfolyamra lépés feltételei………………………………..140.

Szakmai program 1.

A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai .............................................. 142. 1.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők ............................ 142. 1.2. A szakmai program általános céljai ............................................................................ . 142. 1.3. A szakmai képzés feladatai .......................................................................................... 144. 1.4. Az OKJ és lehetőségeink ............................................................................................. 145. 1.5. A szakmai képzésben alkalmazott eljárások ................................................................ 146. 1.6. A szakmai gyakorlat szervezése .................................................................................. 147. 1.7. Ágazati és szakmacsoportos beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei ....................................................................................................................... 149. 1.8. Előzetes tudás beszámítása ......................................................................................... 150. 1.9. A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése....................................................... 150. 1.10. Szakmai vizsgáztatás................................................................................................... 152. 1.11. Pályakövetési rendszer ................................................................................................. 152. 1.12. A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ........................ 152. 1.13. Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek ......................................................... 153. 5


1.14. A szakmai képzés személyi feltételei........................................................................... 153. 2.

Az iskola szakmakínálata .................................................................................................... 155. Közgazdasági szakmacsoport, ágazat ............................................................................... 155. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat .................................................................. 156. Ügyviteli szakmacsoport, ágazat....................................................................................... 156. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, ágazat .......................... 156. Informatikai szakmacsoport, ágazat .................................................................................. 157. Óratervek ............................................................................................................................... 158. Közgazdasági szakmacsoport, ágazat ............................................................................... 160. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat .................................................................. 209. Ügyviteli szakmacsoport, ágazat....................................................................................... 237. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport-logisztikai ügyintéző…. 264. IT mentor………………………………………………………………………………..270. Gazdasági informatikus…………………………………………………………………276.

Érvényességi rendelkezések ........................................................................................................ 292. A hatálybalépés időpontja .............................................................................................................. 292. A hatályosság időtartama, a módosítás lehetőségei ....................................................................... 292. A pedagógiai program nyilvánossága ............................................................................................ 292. A pedagógiai program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása ............................................ 293. Mellékletek .................................................................................................................................... 294. 1. sz. melléklet A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. sz. melléklet A helyi tanterv tananyaga és követelményei tantárgyanként (nyelvi előkészítő évfolyam, közgazdasági szakmacsoport, ügyviteli szakmacsoport, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) 3. sz. melléklet A középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témakörei Függelékek .................................................................................................................................... 296.

6


A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája

Bevezető Iskolatörténet Iskolánk elődjének a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Kereskedelmi Középiskola tekinthető, amelyben 1939. szeptember 5-én indult meg a tanítás az első évfolyamon a Bem utca 4. szám alatt. 1946-ban a kereskedelmi iskola birtokolta épületben 8 osztály tanítására nyílt lehetőség. Az ekkor Salgótarjáni Állami Kereskedelmi Középiskola néven működő intézménybe már leánytanulókat is felvettek. Az 1950-51-es tanévtől kezdődően a közgazdasági irányvonal vált uralkodóvá, a név is Állami Salgótarjáni Közgazdasági Középiskolára változott. A 60-as években - a pénzügyi, banki, közigazgatási szakemberek iránti igényt kielégítendő - újabb ágazatokon indult képzés. 1958-ban vette föl az iskola az 1848-as forradalom jeles alakjának, Táncsics Mihálynak a nevét. A 70-es években a középszintű közgazdászok iránti megnövekedett igény tette szükségessé, hogy 1978-ban nagyobb épületbe - a jelenlegi helyére - költözzön az intézmény. Az emberi erőforrások fejlesztése program keretében 1992-ben beindított általános közgazdasági képzést a Világbank hitellel támogatta. Az iskola - 188 induló közül eredményes pályázatával - a kezdetektől részt vett a szakmacsoportos közgazdászképzés kidolgozásában és beindításában. A korábbi, túlzottan specializált szakmai oktatás helyett jól konvertálható, széles alapozást biztosítunk a majdani szaktárgyakhoz, mivel több szakterületen is felhasználható alapismereteket nyújt programunk. Felkészítjük tanulóinkat a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek

megfelelő

szakmai

képesítés

folytatására.

7

megszerzésére,

felsőfokú

tanulmányok


Ez a képzési forma korszerű általános és szakmai alapműveltség megszerzésére ad lehetőséget, melynek eredményeként diákjaink vállalkozó, alkalmazkodni és váltani tudó, munkabíró, a munkahelyet megbecsülő és a technika iránt fogékony fiatalokká válnak. A 2004/2005. tanévtől új képzési formába kapcsolódtunk be: idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített közgazdasági osztályt indítottunk. Ez az öt évfolyamos képzési forma igen népszerű: a 9. évfolyamon az idegen nyelv (heti 12 órában) és az informatika (4 órában) tanulása mellett elsősorban a készségek fejlesztésén van a hangsúly. A 10. évfolyamtól kezdődően szakmacsoportos képzés folyik, amely a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. A nappali tagozaton iskolarendszerű Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést az iskola az 1995/96. tanév óta folytat a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Az érettségit követő ifjúsági szakképzés korszerűsítését 1998-2000 között a Világbank újabb hitellel támogatta. A program – melynek keretében iskolánk a pénzügyi-számviteli ügyintéző és az ügyintéző titkári szakmák tananyagfejlesztésében vett részt – a szakképzés megújítását, a munkaerőpiac által igényelt, gyakorlatorientált képzés bevezetését szolgálta. A 2003/2004-es tanév újabb mérföldkő szakképzésünk megújításában, hiszen A vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú oktatásban elnevezésű Phare-program módot ad arra, hogy tanulóink középiskolai tanulmányaik során – az általuk alapított szimulált vállalkozások működtetésén keresztül – felkészüljenek az üzleti életre. Salgótarján két középiskolájának történetében 2007. július 1-jétől kezdődően új fejezet nyílt. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal megszüntette, és a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába integrálta. A létrejött intézmény neve Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola. A szakképzési kínálatunk növelése, ill. a munkaerőpiac igényeinek kielégítése miatt folyamatosan növeljük és változtatjuk az érettségire épülő szakmák kínálatát. A hagyományosan „közgés” közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportos (közép-és emelt szintű)

szakmák

mellett

kínálunk

kereskedelem-marketing,

üzleti

szakmacsoportba tartozó emelt szintű logisztikai ügyintéző képzést is.

8

adminisztráció


A 2007/2008-as tanévtől intézményünk – a városban elsőként – bevezette a modulrendszerű, kompetencia alapú szakképzést az új OKJ-s szakmák esetében. A városfejlesztés koncepcióval összhangban, reagálva a környezeti igények változására a 2011/2012-es tanévtől idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos osztályt indítunk. A iskolában inkább az idegenforgalom a domináns. Együtt az OKJ-ben szereplő valamennyi vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos szakma oktatására vállalkozhatunk a szakképzési szakaszban. A 2013-14-es tanévtől áttérünk felmenő rendszerben az ágazati beiskolázásra és a hozzá kapcsolódó 9-12. évfolyamon folytatott szakképzésre. Diákjaink a szakmai érettségi vizsgával a munkaerőpiacon használható, a foglalkoztatottság növelését is jelentő szakképesítést szerezhetnek. Ha még egy évig az intézményünkben maradnak, akkor az ágazathoz tartozó újabb végzettséget szerezhetnek a komplex szakmai vizsga letételével. Emellett feladatunk a felsőoktatásba bejutásra felkészítés is. Az iskolában 2013 szeptemberétől közgazdasági, turisztikai és ügyvitel, majd 2015. szeptemberétől informatika ágazati osztályokban indítunk szakképzést. A 2015-16-os tanév újabb változás és kihívás elé alította a Táncsics közösségét. A szakképzés országos átszervezésével a Szakképzési Centrumok létrehozásával a Salgótarjáni Szakképzési Centrum tagintézménye lettünk.

9


Küldetésnyilatkozat Ön a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolájának pedagógiai programját tartja kezében. Ezt a pedagógiai, szakmai programot és szerves részét képező helyi tantervet az iskola tantestülete készítette a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeinek figyelembe vételével. Nevelőtestületünk az iskola arculatát - az iskola szülői munkaközösségének és a tanulók diákönkormányzatának véleményét is figyelembe véve - szűkebb-tágabb iskolahasználói környezetünk szükségletei szerint határozta meg. Iskolánk hagyományai és céljai szerint a művelt, igényes szakember képzésének intézménye, amely gondoskodni kíván a gyermekek jelenének és jövőjének biztonságáról. A kor kihívásainak megfelelően már nem az ismeretek felhalmozását tartja a legfontosabb célnak, hanem azt, hogy minden diákja képessé váljon a megszerzett ismeretek későbbi, szüntelen bővítésére, elmélyítésére, azok alkalmazására a változó világban. Valljuk, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése. Fontosnak tartja, hogy diákjai a tudásnak, mint eszköznek a segítségével örömmel fedezzék fel az őket körülvevő gyorsan változó világot, alkalmazkodni tudjanak annak elvárásaihoz. Képessé váljanak saját sorsuk tudatos befolyásolására és alakítására. Gondolkodásuk fejlődése emberi és szakmai képességük kibontakoztatását, további tanulmányaikat szolgálja. Fontosnak tartja, hogy olyan készségek birtokába juttasson minden gyermeket, melyek alapjait jelentik az egyén jövőjének, lehetővé teszik, hogy felnőttként méltó emberi életet élhessenek.

10


Fontosnak tartja, hogy egyéniségük személyiséggé teljesedjen, mindeközben saját maguk és közösségük iránt érzett felelősségtudatuk kialakuljon. Megtanulják egyéni és közösségi terveiket harmonizálni, hogy majd felnőttként képesek és készek legyenek felelős cselekvések vállalására. Fontosnak tartja, hogy a szakképzés a szakértelem kiművelését, a széles körű alapozásra épülő szakmára történő felkészítést jelentse a jövőben is. A pedagógiai program készítésekor munkánkat ezek a jövőbeni feladatok vezérelték. Fentiek megvalósítása érdekében pedagógia programunk és a helyi tanterv egészében a Nemzeti

alaptantervben,

kerettantervekben

és

a

szakképzési

kerettantervekben

megfogalmazott kompetenciák és az azokra épülő kiemelt fejlesztési feladatok szellemiségét igyekeztünk érvényre juttatni. Bízunk abban, hogy programunk segítséget nyújt mindazoknak, akik iskola- vagy szakmaválasztás előtt állnak. Reméljük, szakmai és pedagógiai munkánkat figyelmükkel a továbbiakban is megtisztelik.

11


NEVELÉSI PROGRAM A nemzeti köznevelésről szóló törvény 1§ 2 bekezdése szerint: „A köznevelés közszolgálat, amely feltörekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételei teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi, szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.” Ezen gondolat szellemében fogalmazzuk meg programunkat.

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Nevelési-oktatási alapelveink, értékeink  Alapelvünk, hogy minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és megbecsülés. Különösen vonatkozik ez azokra, akik erre leginkább rászorulnak: a gyermekekre.  A tiszteletből és megbecsülésből következik, hogy támogatjuk tanítványaink egyéni képességeinek kibontakoztatását, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva.  Meggyőződésünk, hogy a gyermekek alapvetően érdeklődő, befogadni akaró lények, és hisszük, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepét csak akkor tudja betölteni, ha 

a tanulók fokozódó öntevékenységére, ismeretszerző képességeinek fejlesztésére alapoz,



együttműködik a családdal, megosztja a szerepeket a különböző iskolai közösségekkel,



segít megérteni és újraértékelni az ellentmondásos mindennapi tapasztalatokat.

Arisztotelésszel együtt valljuk: "Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra."  Nevelő-oktató munkánk középpontjában a személyiség fejlesztése áll. 12


 Szándékunk: gondolkodni, beszélni és tanulni tanítani.  Úgy véljük: nem csak tudományokat, művészeteket, hanem szakmákat is tanítunk diákjainknak; akik azonban nem csupán alanyai az oktatásunknak, hanem együttműködő, cselekvő részesei is.  A legkorszerűbb – általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő és szakmai – ismereteket kívánjuk átadni tanítványainknak; s hogy a gyorsan változó XXI. század világában el tudjanak igazodni: a tanulás életprogrammá válását segítjük elő. Fontos, hogy kialakuljon tanulóinkban a hatékony és önálló tanulás képessége, és fel tudják ismerni azokat a képzési lehetőségeket, amelyek fejlődésüket biztosítják.  A kompetencia-alapú oktatás alapelvének tekintjük, hogy képességek, készségek fejlesztése történjen iskolánkban. Az oktatás középpontjában az alkalmazásképes tudás álljon, amely lehetővé teszi, hogy a külön fejlesztett kompetenciák az alkalmazás során szerves egésszé váljanak, így életszerűvé téve az iskolai munkát, a tananyagot. Mindennek feltétele egy új pedagógiai-módszertani kultúra meghonosítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére; a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítására; a problémaközpontú tanításra; a megértésen, tevékenységen alapuló fejlesztésre; az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep kialakítására.  Úgy gondoljuk, mindenki tehetséges valamiben, s legfőbb szándékunk, hogy diákjaink képességeit, készségeit felismerjük és fejlesszük.  Felelősséget

érzünk

hátrányos

helyzetű

tanulóinkért:

valamennyi

rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük őket.  Gondot fordítunk sajátos nevelési igényű és BTM-es diákjainkra: minden lehetséges módot megragadva igyekszünk biztosítani fejlődésüket.  Tehetséges, érdeklődő tanulóink számára az emelt szintű érettségire való felkészítéssel az elmélyültebb tudás lehetőségét kínáljuk.

13


 Hisszük, hogy tanítványaink fizikai és szellemi fejlődésének összhangja vezet el egy olyan harmonikus személyiséghez, aki képes lesz majd a folyton változó világ igényeihez alkalmazkodva teljes életet élni. 1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai Elsődleges célunk – a személyiség fejlesztése érdekében a műveltség közvetítés és tudás építés, amely magába foglalja– az általános műveltség megszilárdítását és elmélyítését, valamint a szakmai tudás korszerű ismeretek átadását. Olyan ismeretek közvetítésére törekszünk, amelyek  megalapozzák a tanulók általános műveltségét, ezzel a szakképzésben vagy felsőfokú intézményben való továbbtanulást, és a későbbi folyamatos önképzést,  betekintést adnak az ágazatba tartozó vagy a szakmacsoportba tartozó szakmáiba, ezzel segítve a pályaválasztást,  hasznosíthatók az önálló életkezdés szakaszában,  előnyt jelentenek szakirányú továbbtanulásnál, illetve szakirányú szakképzésben folytatott tanulmányok esetén beszámíthatók a szakképzési időbe,  megalapozzák a szakmai elméleti tudást és kiegészítve azt gyakorlati tapasztalatokkal, vállalkozó szellemű, jó szakemberekké válhatnak,  amelyek megakadályozzák a leszakadást és teret adnak a tehetségeknek. A célok megvalósításához igyekszünk forrást teremteni, ezért rendszeresen pályázunk elképzeléseink megvalósítása érdekében. Mivel egyre több iskolánkban a hátrányos helyzetű tanuló nagyobb odafigyelést, folyamatos felzárkóztatást igényelnek. Célunk, hogy a gazdasági nevelés által tanulóink tudatos fogyasztókká (tudatos vásárló) váljanak, és nyitottabbak legyenek a gazdaság világa felé.  A vállalkozói ismeretek és készségek kialakítása törekszünk, hogy a közgazdasági ismeretek az alapműveltség részévé váljanak.  Az ágazati szakképzés lehetőségét kihasználva szakmát adunk és igyekszünk vállalkozóvá nevelni diákjainkat. 14


 Szakképző évfolyamon pedig tanulószerződéssel vállalkozóvá nevelni a való életben gyakorolnak diákjaink heti rendszerességgel és összefüggő nyári szakmai gyakorlaton. Célunk, hogy a nyelvi előkészítő tanulóink 30 %-a tanulmányai befejezéséig megszerezze az ECDL-bizonyítványt (legalább 4 modulvizsgát tegyen). A nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók 60 %-a az első idegen nyelvből államilag elismert bármely típusú nyelvvizsgával rendelkezzen, vagy sikeresen teljesítse a hivatal által szervezett mérést. Ennek elérése érdekében a vizsgákra felkészítő szakköröket szervezünk. Célunk, hogy mindenki érdeklődési körének megfelelően kibontakoztassa képességeit.  A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók eltérő felkészültségét, képességét.  Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az arra rászorulóknak.  Tehetséges

tanulóink

számára

–

az

igényeiket

felmérve

–

szakköröket,

versenyfelkészítőket szervezünk.  Lehetőséget biztosítunk az iskolai, városi, megyei és országos szintű versenyeken való részvételre.  Iskolánk felvállalja a nyelvi fejlődés zavarának következtében kialakult diszlexiás, diszgráfiás,

diszkalkuliás

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelését/oktatását, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása érdekében.  Feladatunknak

tekintjük

az

egyéni

teljesítményre,

egyéni

képességszintre

támaszkodó tanulási technikák elfogadását, elsajátítását és fejlesztését.  A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó felkészültségét, képességeit. Céljaink megvalósítását pályázati forrással támasztottuk alá. A TÁMOP 3.3.10.B-12 „Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása” pályázattal célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A maximális lehetőséget kihasználva 50 tanulót vontunk be a pályázatba. A szakemberek bevonásával történő egyéni fejlesztés és tanulóink felkészítése a továbbtanulásban

kulcsfontosságú

tantárgyakat

illetően

egyaránt

szolgálja

az

alapkészségek fejlesztését és a képességek kibontakoztatását. A mentori foglalkozások az 15


osztályfőnökök azon munkáját segítik, amelyek a célcsoport tanulóinak tanulási motivációját erősítik, ezáltal a középfokú oktatásban tartásukat szilárdítja meg. Az egyéni foglalkozások keretében alkalom nyílik a továbbtanulás lehetőségeinek megismertetésére. Ennek kiegészítéseként pályaválasztási tájékoztatókon veszünk részt, ill. a felsőoktatási intézmények nyitott napjainak látogatását is beterveztük szervezett formában. Tanulás módszertani technikák elsajátítására és a szociális kompetenciák fejlesztésére is lehetőség van a mentori foglalkozásokon. A szükségletektől és a lehetőségektől függően gyógypedagógust, fejlesztőpedagógust vagy egyéb szakembert is alkalmazunk. A projekt fő tevékenysége a szaktanárok egyéni fejlesztéséből és mentori foglalkozásokból áll, amelyek arra hivatottak, hogy a tanulókat továbbtanulásra sarkalljuk, fejlesszük képességeiket, részképességeiket egyénileg az egyes tantárgyakból és ennek segítségével próbáljuk megmenteni őket a lemorzsolódástól. Ezzel a tanulói célcsoporttal jobb eredmény érhető el egyéni foglalkozás keretében, ahol több lehetőség van bizonyos tananyagok elmélyítésére. Rövid távú célként fogalmaztuk meg tanulóinak lemorzsolódásának csökkentését. Vállalásaink – A célcsoport minimum 80 %-a javítani fog a tanulmányi eredményén. – A célcsoport végzős tanulóinak minimum 80 %-a sikeres érettségi vizsgát tesz. – A tanulók legalább 95%-a nem fog 250 tanóránál többet mulasztani. – Tovább erősítjük eddigi kapcsolatainkat a különböző külső szervezetekkel az együtt szervezett szakmai, szabadidős programok terén, ezzel is segítve a gyerekek eredményes iskolai beilleszkedését és pályaválasztását. – Olyan helyi közösségekkel vettük fel a kapcsolatot, ill. kötöttünk velük együttműködési megállapodást, amelyek segítik tanulóinkat a kitűzött célok elérésében. (Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda, Nógrád Megyei Munkaügyi Központ) – Húsz közösségépítő program megvalósítását. Célunk az egészséges életmódra nevelés, a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása.  Az osztályfőnök, az iskolaorvos, a védőnő és meghívott szakemberek segítségével előadásokat szervezünk az egészségmegőrzésről és a betegségek megelőzéséről. 16


 Az iskolai sportkör tanórán kívüli sportolási lehetőségeket biztosít.  A tanulók igényeinek függvényében szakosztályokat működtetünk. Célunk, hogy diákjaink számára legyen fontos a kötődés a kisebb és nagyobb közösségekhez: a családhoz, a nemzethez, a hazához; érezzenek felelősséget ezekért a közösségekért. Legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt.  Megismertetjük velük az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében.  A felnövekvő nemzedék számára kulcsfontosságú a nemzeti kultúra és a nemzeti múlt megismerése. A magyar kulturális örökség megismerése mellett megtanítjuk diákjainkat más kultúrák elfogadására, tiszteletére.  A magyarországi és a határon túli magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása és erősítése céljából határon túli kirándulást szervezünk.  A családi életre nevelés a szülői házzal közös feladat, amelynek legfogékonyabb korszaka a serdülőkor. Ebben a folyamatban a pedagógus személye, személyisége különösen nagy szerephez jut. Igyekszünk helyes magatartási mintákat adni tanítványainknak, amelyek aztán beívódhatnak a személyiség legmélyebb rétegeibe, és elősegíthetik a megfelelő szocializációt, ugyanakkor rávilágítunk a negatív mintákra.  Folyamatosan tudatosítjuk bennük az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség viszonyát.  Kialakítjuk diákjainkban a komplex környezetszemléletet, fejlesztjük a természettel való harmonikus társadalmi és gazdasági együttélés iránti igényt.  A pozitív közösségi viselkedés kialakulásához olyan iskolai életrendet teremtünk, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mert a magatartási szabályok átláthatók és kiszámíthatók, mindenkitől következetesen elvártak (iskolai házirend).  Olyan érzelmi légkör megteremtésére és fenntartására törekszünk, amely nyílt és előítéletektől mentes, tiszteletben tartja a másik ember személyiségét.  Az együttműködési készség fejlesztése érdekében a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőséget adunk tanítványainknak a vitára, az együttesen elvégzendő feladatok megoldására. 17


Célunk az iskola nyitottságának fenntartása, meglévő kapcsolataink ápolása.  A családdal való együttműködés színterei a fogadóórák, a szülői értekezletek; de ezeken kívül is szívesen látjuk a szülőket a gyermekeikkel kapcsolatos gondok megbeszélésére.  Folyamatosan kapcsolatban állunk  az általános iskolákkal: tájékoztatókon veszünk részt, nyitott napokat szervezünk a 8. osztályosoknak, hogy megismerjék intézményünket. Évek óta sikeresen szervezünk a közgazdászpalánta vetélkedőt a környék 8. osztályos diákjai részére.  a középiskolákkal: versenyeket, vetélkedőket, közös programokat rendezünk; az érettségi után a szakképző évfolyamaink iránt érdeklődők pedig nyitott napok keretében ismerkedhetnek meg iskolánkkal.  A Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. az egész iskolát érintő rendezvényeink, valamint kulturális és zenei programjaink számára ad helyet.  Kapcsolatokat tartunk fenn a többi középiskolával, a Balassi Bálint Könyvtárral, az Apolló mozival.  Az egészségvédelem céljából folyamatosan együttműködünk az iskolaorvossal, a védőnővel.  Továbbra is meghatározónak tekintjük a fenntartóval való kapcsolatunkat. Célunk, hogy iskolánk minden tagja tartsa tiszteletben és ápolja a hagyományokat.  Megismertetjük

diákjainkkal

az

intézményünkben

kialakult

szokásokat,

hagyományokat.  A tanév programjában beillesztve lehetővé tesszük, hogy mindenki részese lehessen az iskolai és társadalmi rendezvényeknek, ünnepeknek, megemlékezéseknek.  Teret adunk hagyományteremtő új programoknak is. Célunk, az intézményben folyó oktató-nevelő munka minőségének biztosítása és fejlesztése. Létrehoztuk az iskolában a Belső Ellenőrzés csoportot, összeállítottuk az intézményi elvárás hálót. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha  diákjaink 70 %-a hangot ad elégedettségének; 18


 a szülők többsége helyesli és támogatja az iskolában folyó oktató-nevelő munkát;  tanulóink a képességeiknek megfelelő eredményeket érik el;  a tovább tanulni szándékozók 70 %-a folytatja tanulmányait;  diákjainkat egészséges versenyszellem, a megmérettetés igénye jellemzi: 40 %-uk vesz részt tanulmányi és egyéb versenyeken;  a

diákönkormányzat

a

diákélet

meghatározó

szervezeteként

a

tanulók

megelégedésével működik;  az iskolaközösség valamennyi tagja folyamatosan együttműködve dolgozik a közösen kitűzött célokért;  a külső és belső mérések igazolják oktató-nevelő munkánk eredményességét. 1.3. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési-oktatási munkánk során alkalmazott valamennyi módszernek az alapja az együttműködéshez szükséges jó tanár-diák kapcsolat. A tanórákon alkalmazott szervezeti megoldások:  szintfelmérés alapján kialakított csoportok az idegen nyelvekből, matematika és informatika tantárgyakból;  emelt szintű felkészítés a 11-12. évfolyamon az intézmény által meghatározott tantárgyakból;  nyelvi laborban tartott órák (angol, német, francia);  a számítógépek alkalmazása a közismereti és szakmai tantárgyakban; Oktatómunkánkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy  az ismeretátadás és képességfejlesztés;  a reális, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiség;  a tanulóközpontú órai munka  a tanulásszervezés változatossága;  a tanulói tevékenység aktivizálása;  a gondolkodási és probléma megoldási képességfejlesztés érvényesüljön. 19


A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében alkalmazott munkaformák, eljárások és módszerek a tanítási órákon:  tanári magyarázat:beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés;  a tanulók motiválása, bizalmának elnyerése, az érdeklődés felkeltése az új ismeretek befogadására;  tevékenységközpontú pedagógia, kooperatív tanulás: csoportmunka és pármunka a különböző

szempontok,

ill.

az

együttműködés

érvényesítésére,

melynek

középpontjában a tanuló áll;  projektmódszer alkalmazása a tantárgyak közötti kapcsolatban, a Táncsics Napok pályázatai, programjai szervezésekor;  az európai nyelvtanulási módszer alkalmazása az önértékelés fejlesztésére;  differenciálás: az egyéni haladást is szem előtt tartó feladatok adása, ill. tevékenység végeztetése;  prezentációs technikák révén a meggyőzés módszerének elsajátíttatása (szóbeli és írásbeli prezentáció);  az elvégzett feladatok folyamatos értékelése: biztatás, megerősítés, dicséret, a kudarcok oldása, segítőkészség, tolerancia és következetesség kell hogy jellemezze. A tanórán kívüli módszerek, munkaformák és eljárások:  a Táncsics Napok keretében pályázatok kiírása, versenyek, vetélkedők, diáknap szervezése;  szép hagyománya alakult ki annak, hogy a március 15-i ünnepség keretén belül a közösségi munkában élenjárók, valamint a szakmai, kulturális, tanulmányi és sportversenyeken eredményesen szereplők jutalomban részesülnek;  kiállítások szervezése;  az ünnepek, megemlékezések méltó megtartása, valamint a városi, megyei rendezvényeken való részvétel;  felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, sportszakosztályok működtetése az igények, ill. a lehetőségek alapján;  a diákönkormányzat működtetése, tevékenységének segítése;  hangverseny-, színház-, kiállítás- és mozi látogatások szervezése; 20


 a Balassi Bálint Könyvtárban és a Nógrádi Történeti Múzeumban tett látogatások;  tanulmányi kirándulások szervezése;  gyárak, üzemek, szakmai intézmények látogatása.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  A személyiségfejlesztés alapja tanulóink képességeinek, személyiségjegyeinek megismerése, és önismeretük, reális énképük kialakítása, fejlesztése. A 9. évfolyamon önismereti gyakorlatok révén adunk erre lehetőséget az osztályfőnöki, ill. a nyelvi előkészítő osztályokban az önismereti órák keretében.  A tanórákon az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, valamint szakmai ismereteket átadva gazdagítjuk ismereteiket. Ezek révén fejlődik gondolkodási képességük, kialakul az önálló ismeretszerzési módszerük, fejleszthető az értelmezésre való képességük, valamint a kommunikációs készségük is. Az önállóan megoldandó feladatokkal problémamegoldó képességük, a megoldások értékelésével pedig önismeretük formálható.  A pedagógiai tevékenységünkben fontosnak tartjuk a nevelési nehézségekkel, alapvető tanulási és motivációs problémákkal, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő és az SNI tanulók személyiségének fejlesztését.  A személyiségfejlesztési feladatok megtervezését, végzését megelőzi a tanulók körében végzett felmérés, szűrés. E feladat elvégzésében kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek, ezt a tevékenységet külső szervezetek bevonásával, velük szoros kapcsolatban végezzük. A fejlesztő pedagógusokkal, különböző szakszolgálatokkal, családvédelmi

intézményekkel

szoros

a

kapcsolatunk

a

tanulók

személyiségfejlesztése érdekében.  A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, a tudás és az attitűd megfelelő arányának kialakítására törekszünk.  Az érdeklődő tanulók a tehetséggondozó foglalkozás keretében alaposabb ismeretekre tehetnek szert, és mód adódik az önálló, a kreativitást előtérbe helyező alkotó tevékenységre is.

21


 A sportkör az egészséges életmód érdekében végzett sport és a mozgáskultúra fejlesztése mellett a diákok szellemi terhelésének, a stressznek az oldását is szolgálja. A csapatjátékok során az együttműködési készség is formálódik.  Az önismeretet gazdagító versengésnek, a mélyebb ismeretek, összefüggéseket feltáró és alkalmazó képességek kibontakoztatásának színterei a tanulmányi versenyek.  A művészetek terén tehetséget mutató diákjaink lehetőséget kapnak a Táncsics Gálán való bemutatkozásra. Ők az élmények átadásával, társaik az élmények átélésével gazdagodnak.  Az esztétikai élmény átélése az érzelmileg gazdag személyiség kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele. Ezt célozzák színház-, hangverseny-, kiállítás- és mozi látogatásaink – kapcsolódva a művészeteket is közvetítő tantárgyakhoz. Az iskola által szervezett nem ingyenes – az éves munkatervben meghatározott – programok költségeit az intézmény évente egyezteti a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség képviselőivel, vezetőivel.  Az osztályközösség, az iskola érdekében végzett tevékenységgel erősíthető az együttműködés, az egymás iránt érzett felelősség, átélhető a közös munka öröme. A diákönkormányzat munkája egyúttal felkészítés a közéletben való részvételre is.

3.Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése intézményünk alapvető feladata. 3.1. Az egészségnevelés célja:  olyan környezet megteremtése, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen;  a tanulók tudatos egészségfejlesztési attitűdjének, életvitelének kialakítása annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat;

22


 az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére való igény felkeltése;  a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egészséget védő, a környezet védelmére is figyelő optimális megoldások megtalálása. Az egészséget tehát alapvetően mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jóllétig terjed, tehát a nevelőmunkának is egyik kiemelt területe. Az iskola stratégiai elképzelése az egészségfejlesztésről, az egészségnevelésről, valamint a prevencióról. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:  a genetikai tényezők;  a környezeti tényezők;  az életmód;  az egészségügyi ellátó rendszer működése. A felsoroltak közül három tényezőre tudunk hatást gyakorolni, ami befolyásolja az iskola

egészének

mindennapjait,

mivel

az

egészség

fontos

eszköz

életcéljaink

megvalósításához. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiénét. Célunk:  a személyiségfejlesztő hatások erősítése;  az ártó tényezők csökkentése;  a viselkedés és az életvezetés helyes kialakítása;  az egészségkárosító magatartásformák elkerülése;  hogy a betegségeket a korai szűrésekben való részvétellel előzzék meg;  hogy tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében;  képesek legyenek elviselni és feldolgozni az őket ért stressz hatásokat 23


 hogy erősödjenek tanulóink társas-kommunikációs készségei és fejlődjenek konfliktuskezelési magatartásformái;  hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék és saját életükre alkalmazni tudják a tanultakat. 3.2. Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok  információgyűjtés az egészségi állapotról, a társadalom és az egészség viszonyáról;  az információk feldolgozása, értékelése;  a feldolgozott információk alapján döntések hozása;  a döntések alapján egyéni és közösségi cselekvések módszereinek kidolgozása;  a diákok aktivitásának növelése a valós globális és helyi problémák megoldásának gyakorlati megközelítésében. 3.3. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek  felmérések készítése az iskola és az egészség viszonyáról;  serdülőkori önismereti csoportfoglalkozások képzett szakemberek vezetésével;  kortárssegítők képzése – az AIDS, a dohányzás, a kábítószer elleni küzdelem segítésére, valamint a szexuális kultúra fejlesztésére;  részvétel a helyi egészségvédelmi programokon – drog, AIDS;  sport, kirándulás, egészségnap szervezése;  a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok népszerűsítése;  az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése;  az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése:  az intézményben a tankötelezettség végéig az iskolaorvos évente egyszer minden tanulót megvizsgál különös tekintettel a szem- és hallásvizsgálatra, a gerincdeformitásokra és a krónikus betegségek szűrésére 

a tankötelezettség végéig szűrővizsgálatot szervezünk évente;

 kapcsolattartás az iskolai védőnővel, akit heti 1 alkalommal fogadóóra keretében kereshetnek fel a tanulók egészségügyi és mentális problémáikkal.

24


3.4. Tanórai tevékenységek – kapcsolattartás tantárgyakkal  Kémia – ismerjék meg a veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.  Földrajz – a környezettudatos magatartás kialakítása.  Osztályfőnöki – a DADA és az egészségnevelés témáinak feldolgozása.  Biológia:  a korszerű táplálkozás alapelveinek tisztázása, alkalmazása, érvényesítése;  az aktív testmozgás fontosságának hangsúlyozása;  a káros élvezeti szerek, az alkohol-, a drogfogyasztás és a dohányzás hatásainak és következményeinek ismertetése, a fogyasztásuk visszaszorítása;  a személyi higiénia,  az egészséges szexuális életre való felkészítés;  a családtervezés szükségessége;  a fogamzásgátlás;  a terhesség felismerése, a válaszreakciók kialakítása;  a nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezésre való felkészítés – „Red Ribbon”-akció;  a lelki egészségvédelem megerősítése;  az egészséget támogató környezet biztosítása.  Testnevelés:  mindennapos

testnevelés

megszervezése:

2012

óta

szervezzük

meg

diákjainknak a mindennapos testnevelést. Az iskola tanulói az órarendbe illesztve hetente öt testnevelésórán vesznek részt.  az iskolában heti 1 órában műveltségterületi elméleti oktatást tartunk testnevelés tantárgyból, igazodva a diákok igényéhez, mert egyre többen érettségi vizsgát tesznek a tantárgyból;  a rendszeres testmozgás fontosságának, stresszoldó szerepének tudatosítása;  a tanórákon a rekreációs sporttevékenységek megtanítása azzal a céllal, hogy a tanulók szabadidős programjának része legyen;  a tömegsport-foglalkozások biztosítása az igényeknek megfelelően;  túrák szervezése (különösen a teljesítménytúrák – 10 km, 30 km, 50 km) 25


A tanulók fizikai teljesítményének mérése (részletesen a helyi tantervben) évente két alkalommal (ősz-tavasz). NETFITT 3.5. Segítő kapcsolatok Elsődleges feladat a szülők együttműködésének megnyerése a célok érdekében. Az iskola szűkebb és tágabb társadalmi környezetében jól kialakult kapcsolatok működnek: Ifjúság-egészségügyi Szolgálat (iskolaorvos, védőnő) Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezete Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szent Lázár Megyei Kórház (szülész-nőgyógyászok) Szociális- és Egészségügyi Központ/Alacsony küszöbű addiktológiai ellátás Regulus Környezetvédelmi Egyesület Aktív Társadalom Alapítvány – Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése Az egészségnevelési programnak rugalmasnak kell lenni, biztosítjuk a folyamatos felülvizsgálat és a megújítás lehetőségét.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A társadalmi átalakulás ellentmondásokkal teli folyamata fokozott felelősséget ró az iskolára az állampolgári felelősség, aktivitás és cselekvőképesség kialakításában, fejlesztésében. Előrelépés azonban csak új módszerekkel, eszközökkel, technikákkal, gyökeresen új szemlélet kialakításával valósítható meg. 4.1. A közösségi szolgálat A 14-18 éves korosztálynak kiemelkedő szerepe lehet abban, hogy a társadalom még befogadóbbá és egyben emberibbé váljon. Az önkéntesség és az iskolai közösségi szolgálat megmutatja diákjainknak, hogy a társadalom sokszínű és sokféle szociális háttérrel rendelkező egyénekből, közösségekből áll, és megtanítja elfogadni azokat. A segítségnyújtást, az együttélés szabályait a különböző társadalmi rétegekbe tartozó embertársainkkal tanulni kell. 26


A közösségi szolgálat hasznos tevékenység, mert 

az így kialakuló szolidaritás erősíti a kisebb és nagyobb közösségek összetartozását;

 tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét;  fejleszti a tanulók empátiáját és együttműködési készségét;  az egyén személyiségének fejlesztése mellett a közösség érdekét szolgálja. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az érettségi megkezdését 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti. A közösségi szolgálat megszervezése: Intézményünk a 9-11. évfolyamon tanuló szakközépiskolás tanulóknak szervezi meg a közösségi szolgálatot. Tanulóink csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathatnak, amely megfelel életkoruknak, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségüknek, illetve képességeiknek, valamint amelyek nem veszélyeztethetik egészségüket, fejlődésüket és tankötelezettségük teljesítését. A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló közérdekű önkéntes tevékenységet reggel 6 óra és este 8 óra között végezhet. A közösségi szolgálat irányítása: Az iskolai koordinátor felveszi a kapcsolatot a környezetünkben található fogadó szervezetekkel, és együttműködési megállapodást köt velük. A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus vezeti , aki a programra felkészítő és az azt lezáró max 5-5 órás órás foglalkozást is vezeti. A közösségi szolgálat lebonyolítása: A tanulók egészségügyi, szociális és jótékonysági; oktatási; kulturális és közösségi; környezet- és természetvédelmi; katasztrófavédelmi; óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal; idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen teljesíthetik a közösségi szolgálatot. A tanuló a fogadó intézményben mentor segítségével végzi a feladatát. Diákjaink alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhetik a segítő tevékenységet. 27


A közösségi szolgálat dokumentálása: A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően, és tevékenységéről naplót kell vezetnie. A tanuló osztályfőnöke nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, azt bevezeti a törzslapra és a tanuló bizonyítványába. A teljesítésről igazolást állít ki a tanuló részére. 4.2. Intézményünk egyéb közösségépítést szolgáló feladatai Célunk: az összetartozás, az egymásért és a közösségért érzett felelősség erősítése, nyitottság kialakítása a másság elfogadására, - az SNI tanulók befogadása, sérülésükből adódó hátrányaik csökkentéséhez segítőkészség kialakítása a közösségben, - a sérült, fogyatékkal élő embertársaik elfogadására és segítőkész magatartás tanúsítására neveljük tanulóinkat, tanulói közösségeinket. Feladatunk: az integrált nevelés során eljutni az inkluzív pedagógiai szemléletű oktatáshoz. Az osztályfőnök feladatai a közösségfejlesztés területén:  a házirend megismertetése a diákokkal;  folyamatos értékelése annak, hogy a társas együttlét normáit hogyan tartják be;  az osztályfőnöki órák keretében az egyén és a közösség kapcsolatának megbeszélése;  tanórán kívüli közös programok szervezése (kirándulás, túra, színház stb.). A diákönkormányzat mint a közösségfejlesztés egyik színtere működésével kapcsolatos feladataink:  a tanulók érdekképviseletének megszervezése osztály-, ill. iskolai szinten;  iskolai és szabadidős programok szervezése;  a Táncsics Napok részeként diáknap rendezése;  az iskolarádió működtetése, a diákújság szerkesztésének segítése;  kapcsolatok kiépítése és fenntartása más iskolákkal.

28


A hagyományápolás feladatai: A nemzeti ünnepeinkről, évfordulóinkról való megemlékezések fő célkitűzése a történelmi tapasztalatok tudatosítása, a nemzeti öntudat fejlesztése, a hazához tartozás érzésének erősítése. Legfontosabb alapelvünk a hagyományos mozzanatok tiszteletben tartása mellett, hogy újszerű keretek közt, elsősorban az érzelmekre hatva ragadjuk meg az ünnepek lényegét, lehetőleg sajátos színt adva, aktualizálva kapcsoljuk össze a múltat, jelent s jövőt. Az

iskola

saját

rendezvényei,

ünnepségei

hozzájárulnak

az

iskolai

közösség

kialakulásához, a büszkén vállalt iskolánkhoz tartozás érzésének erősítéséhez és a felelősségteljes, tevékeny részvételhez az iskolai életben  az iskolai élethez kapcsolódó rendezvények szervezése (tanévnyitó, sulinyuszivetélkedő, jelvényátadó, szalagavató ünnepély és bál, Táncsics Napok, ballagás, tanévzáró);  nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink méltó megtartása, részvétel a megyei, városi ünnepségeken. Az iskolaközösség képviselete:  a tanulmányi és sportversenyek nyerteseinek felkészítése az iskola méltó képviseletére a városi, megyei és országos döntőkre.

5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola szereplői a tanuló, a pedagógus és a szülő, „ akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak”. (Nkt.) A pedagógus és a szülő A pedagógusok és szülők együttműködésének alapja a kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapuló kapcsolat és az intézmény ill. pedagógusai szakmai hitele.

29


A szülők a nevelés és oktatás feladatát megosztják a pedagógusokkal, éppen ezért fontos, hogy a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. Az együttműködés területei:  a tanuló tanulmányi előmenetele;  a tanulóval kapcsolatos nevelési kérdések;  a szülői szervezet létrehozása és működése;  az intézményi dokumentumok megismerése;  az iskola képviselete a szűkebb környezet, a város , a megye felé;  a hagyományos iskolai rendezvények megszervezése;  a szabadidő közös eltöltésének lehetősége;  a lemorzsolódás elleni küzdelem.

A hatékony együttműködés érdekében a pedagógus  szakmai felkészültsége magabiztos;  figyelmes, jóindulatú és körültekintő kapcsolatot épít ki és tart a tanulók szüleivel, tágabb társadalmi környezetével;  lehetővé teszi a személyes találkozást a szülőkkel és érdemi tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről, magatartásáról;  kommunikációja hatékony és elfogadó, tiszteli a gyerek családját és kulturális hátterét;  megfelelő attitűdöt alakít ki a szülőkkel, amelynek révén a pedagógus szolgáltatósegítő, partneri szerepkörben tűnik fel;  a szülők bizalmát erősíti az intézmény iránt;  személyes, családi vonatkozású információkat diszkréten kezeli;  problémás diákok szüleit bevonja a nevelési feladatokba;  mentorálás;  személyességével, közvetlenségével feloldja a szülők és pedagógusok közötti formális viszonyt. A hatékony együttműködés érdekében a szülő 30


 megismeri az intézményi dokumentumokat (Pedagógiai program, Szervezeti és működési szabályzat, Házirend);  rendszeresen tájékozódik gyermeke tanulmányi előmeneteléről személyesen, ill. az ellenőrző és a digitális napló segítségével;  rendszeresen tájékozódik gyermeke iskolai magatartásáról az iskolavezetéstől, osztályfőnökétől, szaktanáraitól;  látogatja a szülői értekezleteket és fogadóórákat;  részt vesz az iskolai rendezvényeken, szabadidős tevékenységeken;  részt vesz képviselők útján a szülői szervezet munkájában;  lehetőségei szerint segítséget nyújt az iskola épületeinek szépítésében, felújításában. A pedagógus és a tanuló A tanárok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen hivatalos – a pedagógus szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus – munkakapcsolat. Az oktató az emberiség által felhalmozott kultúrát, a tudományok korszerű eredményeit közvetíti intézményes keretek között tanítványai felé. Nevelőként a társadalmi együttélés szabályainak átadásában, a társadalom által elvárt erkölcsi értékek és normák kialakításában van nagyon fontos szerepe. A pedagógus és tanítványa azonban emellett személyes, érzelmi kapcsolatban is áll, amely a közös gondolkodásból eredő élményeken, a nyílt és őszinte megnyilatkozásokon alapul. Az együttműködés területei:  a tanítási-tanulási folyamat;  a nevelési folyamat;  a tanórán kívüli tevékenységek;  szabadidős tevékenységek;  iskolai ünnepségek;  az intézmény képviselete városi, megyei, országos rendezvényeken;  az iskolai diákönkormányzat. A hatékony együttműködés érdekében a pedagógus  tekintélye több tudásából és felelősségéből származik;

31


 magas szintű szakmai tevékenységével

és példamutató magatartásával kivívja

tanítványai tiszteletét;  ünnepélyeken külső megjelenésével és a rendezvény alatti viselkedésével kifejezi az iskolai program iránti tiszteletét;  kommunikációja elfogadó, tiszteli a gyerek személyiségét és kulturális hátterét;  megbecsüli tanítványai munkáját és teljesítményét;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók iskolai és otthoni munkáit, előrehaladását;  a tanulók munkájának értékelésében elfogulatlan és objektivitásra törekszik;  az eredményes munkához nélkülözhetetlen információkat a tanuló rendelkezésére bocsátja;  elfogadja, hogy a tanuló tudatosan aktív, kíváncsi, fejlődni akaró, önnevelésre képessé tehető egyéniség;  a nevelési folyamatban szem előtt tartja, hogy minden tanulónak vannak erősségei, valamilyen területhez kapcsolódó jó képességei és lehetőségei;  átadja szakmai tudását;  a közvetlen tudásátadáson túlmutatói nevelési feladatokat is fontosnak tartja;  fejleszti a tanuló készségeit;  kihasználja a tanulók munkájának

fejlesztő értékelésében rejlő pedagógiai

lehetőségeket;  alakítja a diákok jövőképét. A hatékony együttműködés érdekében a tanuló  figyelmével, szorgalmával hozzájárul az eredményes tanulási-tanítási folyamathoz a tanítási órákon;  betartja az iskolai házirend elvárásait;  belátja, hogy a szabályok megszegése hátrányos következményekkel jár a tanulóközösségre;  ünnepélyeken külső megjelenésével és a rendezvény alatti viselkedésével kifejezi az iskolai program iránti tiszteletét;  az eredményes munkához nélkülözhetetlen elvárásokat teljesíti;  megnyilatkozásai nyíltak, őszinték és kulturáltak; 32


 kérdéseivel és gondjaival személyesen fordul osztályfőnökéhez, szaktanáraihoz a megbeszélés szerint alkalmas időben;  részt vesz az iskolai diákönkormányzat munkájában;  olyan szabadidős programokat kezdeményez, amelyek építik a közösséget, és az egészséges életmódot segítik;  elismeri a pedagógus személyiségének és képességeinek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseit;  megbecsüli tanára munkáját és teljesítményét;

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 6.1. A pedagógusok oktatói és nevelői feladatai 

A pedagógus alapvető feladata a tanulók nevelése és oktatása.

 A kerettantervben előírt törzsanyagot elsajátíttatja diákjaival.  Oktatói tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan, változatos módszerekkel közvetíti.  A pedagógiai program alapján megválasztja a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit, elkészíti tanmenetét.  Gondoskodik a gyermekek személyiségének fejlesztéséről.  Egymás tiszteletére, megbecsülésére, hazaszeretetre neveli tanítványait.  A tanulóknak átadja az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és ezek elsajátításáról meggyőződik, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi.  Ellenőrzi, félévente legalább a tantárgyi heti óraszámának megfelelő számú érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti a tanulók munkáját.  Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, részt vesz pedagógiai kísérletekben.  Nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe veszi tanulói egyéni képességét, tehetségét,

fejlődésének

ütemét,

szociokulturális

helyzetét

és

fejlettségét,

fogyatékosságát, segíti a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakoztatását,

33


illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását tanulótársaihoz.  Arra törekszik, hogy felismerje a szaktárgyában kimagasló teljesítményt és eredetiséget

mutató

tanulókat.

Szaktárgya

körében

közreműködik

a

tehetségnevelésben, amelyet a teljesítményorientáltság és az alkotásra késztetés jellemez.  A szaktárgyi tanulás irányítása mellett minden lehetséges helyzetben a kulturált, illemtudó viselkedésre, az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzésére és védelmére nevel.  Az iskolavezetés által megállapított munkarend szerint látja el a tanórákat, azok helyettesítését, a tanulmányi versenyek és vizsgák felügyeletét, valamint az óraközi szünetek ügyeletét. A tanítási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén, tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel megjelenik.  Az iskolavezetés kérésére közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók területi versenyeztetésében.

6.2. A pedagógusok adminisztrációs feladatai  A tanulók felméréseit, dolgozatait pontosan, objektívan javítja.  A dolgozatokat 1 évig megőrzi.  A digitális naplóba bejegyzi a megtartott óráit, a hiányzó ill. késő tanulókat, az értékelés során született érdemjegyeket, mindezeket naprakészen vezeti.

6.3. A pedagógusok szervezeti feladatai  A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, az értékelésében, elfogadásában, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  Tervezi tantárgyának ütemezését a pedagógiai programnak megfelelően, a tanév rendjéhez alkalmazkodva.  Részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken.  Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken.  Részt vesz a munkaközösség munkatervének összeállításában. 34


 A helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasztja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.  Javaslatot tesz tantárgyának eszközfejlesztésére.  Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vesz helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában ezzel is emelve az intézmény szakmai elismertségét.  Az önértékelésben, a pedagógiai – szakmai ellenőrzésben és a pedagógusok minősítésében részvétel 6.4. A pedagógia etikával összefüggő feladatok  A tanulók emberi méltóságát és személyiségjogait messzemenően tiszteletben tartja.  A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli.  A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad.  A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében, és mindezekben körültekintően jár el.  önmérsékletet tanít az iskolát érintő véleménynyilvánításban

7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök munkája komplex, átfogó mivel a tanuló egész személyiségére irányul; differenciált mert a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán egyéni követelményeket támaszt; rugalmas ugyanis nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga. Az osztályfőnök feladatai:  Osztályfőnökként ellátja az osztály vezetését.

35


 Megnyitja az osztálynaplót, elvégzi a szükséges adminisztrációt (bizonyítványok, törzskönyv).  A pedagógiai program megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlődését.  Az osztály életét, programjait úgy tervezi, hogy az összhangban legyen az iskola programjával.  Az

intézmény

pedagógiai

elvei

szerint

neveli

osztályának

tanulóit,

a

személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, lehetőség szerint látogatja óráikat.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyógypedagógussal, gyógytestnevelővel, ifjúságvédelmi felelőssel, a védőnővel, gyámügyi munkatárssal).  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: – ellenőrzi és nyomon követi az elektronikus haladási naplót, – aktualizálja a hiányzási és anyakönyvi részt, – regisztrálja az igazolt és igazolatlan hiányzásokat (igazolatlan hiányzás esetén kiküldi a szükséges értesítéseket), – félévkor és év végén a magatartás és szorgalom jegyekre javaslatot kér az osztályban tanító pedagógusoktól és a javaslatot a nevelőtestület elé terjeszti, –

félévkor és év végén statisztikai adatokat szolgáltat az osztályról,

– a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt segíti, közreműködik a pályakövetésben.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítja őket, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel,

a

kijelölt

feladatok

elvégzésével

javaslataival és

elősegíti

a

közösség

tevékenységének eredményességét.  Nyilvántartja a tanulási nehézséggel küzdő, különleges bánásmódot igénylő, valamint a tehetséges tanulókat.

36


 A szaktanárokkal együtt folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulásban lemaradók felzárkóztatását.  A szaktanárokkal egyeztetve gondoskodik a tehetséges tanulók külön program szerint történő tanulási lehetőségeinek biztosításáról, valamint arról, hogy a tehetséges tanulók egyre több alkalmat kihasználhassanak kompetenciájuk igazolására, akarati teljesítményük fokozására.  Részt vesz osztályával az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken, mozielőadásokon. Megismerteti osztálya tanulóival az iskola hagyományait és ezek tiszteletére neveli őket.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezleteket tart, a fogadóórákon az ellenőrző könyv és a digitális napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a

tanulók

magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről.  Saját hatáskörében - indokolt esetben - évi egy nap távollétet engedélyez osztálya tanulóinak, igazolja a hiányzásokat.  Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.  A pedagógiai programnak megfelelően tervezi az osztályfőnöki órák ütemezését.  Tervezi - osztályával közösen - a szabadidős programokat, tanulmányi kirándulásokat.  Megtervezi osztálya éves osztályfőnöki programját.  Javaslataival segíti a tanulók jutalmazására, diákjóléti alapra vonatkozó pénzügyi tervezést.  A tanulók, a szülők személyiségjogait és a munkatársait, munkahelyét érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közoktatási törvényben foglaltak szerint jár el.  Megismeri a köznevelési törvény erre vonatkozó fejezeteit.  Rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét, amelyről munkaközösségi értekezleten és az osztályozó konferencián beszámol.

37


 Tiszteletben tartja a tanulói és a szülői személyiségi jogokat, bizalmasan kezeli a kollégákkal

és

az

osztályokkal

kapcsolatos

információkat

és

ellenőrzési

tapasztalatokat.  Segíti a tanulók erkölcsi fejlődését a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását és törekszik azok betartatására.  Osztálya tanulóit a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra és hazaszeretetre neveli.

8.Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a tehetség, az adottság mielőbbi felismerése, folyamatos fejlesztése. Felelősséget érzünk azért, hogy ezeknek a diákoknak felkutassuk az eredményes szereplés lehetőségeit, s hogy önképzésünk révén a legfelkészültebben segítsük őket. Feladatunk, hogy biztatással, dicsérettel eddzük akaraterejüket, elszántságukat, hogy kitartásukkal tehetségük maximumát hozzák felszínre. Iskolánkban a tehetséggondozást az alábbi módon, illetve szervezeti keretekben kívánjuk megvalósítani:  a kötelező és választható tanórákon, valamint a közép- és emelt szintű érettségire történő felkészítés biztosításával a differenciált képességfejlesztésre törekszünk;  a szintezést szolgáló idegen nyelvi felmérés eredményei alapján szervezzük meg az idegen nyelvi csoportbeosztást;  a diákok és szülők igényeire alapozva lehetőségeinkhez mérten szakköröket működtetünk;  a foglalkozást vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek;  a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe kerülése;  lehetőséget adunk szakmai táborokban, szakmai programokon való részvételre;  biztosítjuk a tömegsport foglalkozásait (természetjárás, szakosztályok működtetése), felkészítjük sportoló diákjainkat a versenyekre; 38


 a valamely területen tehetséges SNI-s tanulók fejlesztése. Az intézményben a Számítástechnikai Kultúráért Alapítvány nyújthat támogatást a tehetséges tanulók versenyeztetéséhez! A támogatás odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt. 8.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók magatartása jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól. Az általában alkalmazott pedagógiai módszerek az ő esetükben gyakran eredménytelennek bizonyulnak. Probléma esetén az osztályfőnök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérve elindítja a tanuló problémájának megfelelő szűrést. Célunk: az érintett tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeinek enyhítése az esélyegyenlőség jegyében sokszínű tevékenységformák biztosításával. Feladatunk:  a 9. évfolyamon az érintett tanulók mielőbbi kiszűrése, a problémák okainak kiderítése; Felelősei: osztályfőnökök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Időszaka: tanév eleje, azt követően folyamatos. Módszere: megfigyelés, konzultáció  a szülőkkel való együttműködés;  az osztálytársak megnyerése a segítéshez;  az érintett tanuló önismeretének fejlesztése egyéni foglalkozás keretében (önismereti kérdőívek kitöltése, szituációk megbeszélése);  kooperatív technikák alkalmazása;  differenciált tanulásszervezés;  tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása;  a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával;  a közösségi együttlét szabályainak megismertetése, fontosságának megmagyarázása; 39


 a pedagógusok toleranciája:  elfogadó magatartás;  a megszégyenítés elkerülése;  a pozitív tulajdonságok megerősítése;  az elvárások tudatosítása határozott, de nem bántó módon;  szélsőséges esetben szakember bevonása; a Nevelési Tanácsadó megkeresése után a pedagógus a szakvéleményben leírtak szerint jár el;  amennyiben a tanulót szakértői bizottság is vizsgálta, és sajátos nevelési igényt állapított meg, abban az esetben a szakértői véleményben foglaltak az irányadók; a szakértői bizottság javaslatára magántanulói jogviszony létesítése 8.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küzdő, ill. sajátos nevelési igényű tanulók esetében a kiindulás a kudarc okának felkutatása. Ehhez szükség esetén szakember segítségét is kérjük (nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság). A diagnózist a szakértői bizottság állapítja meg. A felzárkóztatás színterei:  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások;  egyéni felzárkóztató foglalkozások;  speciális szakember által végzett fejlesztés,(iskolán kívüli tevékenység) Elvárások a szaktanárral szemben:  az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit;  a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést;  a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit;  nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökökkel szemben:  a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen;  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; 40


 szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében;  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét. A kudarc hátterében állhatnak:  egészségi problémák, betegség (ennek következtében hiányzások);  érzelmi problémák, családi gondok;  diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nyelvi fejlődés egyéb zavarai;  a képességek, készségek alacsony szintje;  motiválatlanság, az érdeklődés hiánya;  szociális gondok. A felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink, feladataink: 

differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a felzárkóztatást:  individuális tanulás, amely valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást,  kooperatív

tanulás

során

a

tanulási

tartalom

elsajátítása,

a

képességfejlesztés csoportos formában történik, ahol a tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében,  Az SNI tanulóknál a házi feladat egyénre szabott, és figyelembe veszi a tanuló egyéni szintjét, a tanulóra szabott egyéni követelményt.  személyes kapcsolat a tanulóval: a kölcsönös bizalom kiépítése;  a tanár diákkal szembeni előítéletektől mentes, elfogadó beállítódása, amelyet erősít a tanuló alapos megismerése;  a tanulók differenciálása a heterogén csoportban;  hosszabb türelmi idő biztosítása;  pozitív megnyilvánulások megerősítése;  a 9. évfolyamon tanulóink részt vesznek tanulásmódszertani órákon, ahol a hatékony, egyénre szabott ismeretszerzési módszereket sajátítanak el;  a szülőkkel való együttműködés;  együttműködés a diákot tanító pedagógusok között: folyamatos tapasztalatcsere; 41


 múzeumokkal, közművelődési intézményekkel való együttműködés kialakítása, amely támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, az informális tanulás elterjesztését;  szakember bevonása: az egyéni fejlesztéshez szükséges feladatok megbeszélése;  együttműködés a speciális fejlesztő programok alkalmazásában, a munka eredményességének vizsgálatában a szakemberekkel (szakszolgálat, szakorvos), a családdal, gyermekkel/tanulóval. Célunk, hogy az érintett tanulók a továbbhaladáshoz szükséges minimális tantervi követelményeket teljesítsék. 8.4 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyerekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, szűkebb értelemben a nehéz helyzetbe kerülő-, vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek számára nyújtott speciális segítségadás. Sok esetben már kialakult problémákkal találkozunk, de ekkor is feladatunk, hogy a problémát felderítsük, orvosoljuk a megoldhatatlannak tűnő gondokat, megfelelő mederbe tereljük. Célunk:  a preventív gyermekvédelem;  a gyermekek képességeinek fejlesztése, hogy magukkal és környezetükkel felelősségteljesen szembe tudjanak nézni;  a tanulás iránti motiváció erősítése a differenciált tanulásszervezési eljárásokkal  a problémamegoldó képesség fejlesztése, hogy a nehézségeket meg tudják oldani, hogy életüknek pozitív célokat és értelmet tudjanak adni. A tantestület valamennyi tagjának, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata a gyermek- és ifjúságvédelem az iskolánkban. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrése a tünetek alapján elsősorban az osztályfőnök feladata, a nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése az ifjúságvédelmi felelőssel együtt történik. 42


8.5.A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez fordulhatnak;  a szülők bevonása a prevenciós tevékenységekbe;  folyamatos kapcsolattartás a családokkal a veszélyeztető okok feltárása érdekében;  a veszélyeztető okok megléte esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, munkájuk segítése;  az épületben jól látható helyen elhelyezi az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát;  tájékoztatja a pedagógus kollégákat a szakirodalmakról, és eljuttatja hozzájuk a továbbképzési lehetőségeket;  kapcsolatot tart a kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel, mert a szülői háztól távol ezek a gyerekek nehezen alkalmazkodnak a kollégium szokásaihoz;  javaslatával a tankönyv-támogatási bizottság aktív tagjaként segíti a differenciált elosztást;  részt vesz a Nemzetközi Egészségfejlesztő Intézet (NEFRI) továbbképzésein, ennek alapján felmenő rendszerben tartandó egészségvédő programokat szervez, és a helyes, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismereteket közvetíti;  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart az iskolaorvossal, aki a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését végzi, szükség esetén további lépéseket tesz;  közvetlen kapcsolatot tart egy pszichológussal, aki időegyeztetés után fogadja tanulóinkat.

8.5.1 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységei

43


A tevékenységeket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja, aki a veszélyeztető problémák megoldása érdekében kapcsolatot tart:  iskolán belül:  az intézmény igazgatójával;  igazgatóhelyettessel;  az osztályfőnökkel;  a pedagógus kollégákkal;  a szülői szervezet tagjaival;  az iskolaorvossal;  a védőnővel.  iskolán kívül:  a szakellátó intézményekkel;  a pszichológussal;  a Nevelési Tanácsadóval;  a Gyermekjóléti Szolgálattal;  a családsegítő központtal;  a pályaválasztási tanácsadóval;  az ifjúsági irodával;  a Tinédzser Nőgyógyász Ambulanciával. Fontosabb feladatok: 

a tanulók személyiségének, képességeinek, körülményeinek minél alaposabb és sokoldalúbb megismerése, a veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása, fejlődésük nyomon követése;



a tanulók mulasztásának figyelemmel kísérése, az igazolatlan mulasztások megelőzése; bekövetkeztekor az okok feltárása és kiküszöbölése a szülőkkel együttműködve; szükség esetén a megfelelő adminisztratív lépések megtétele;



a család szociális helyzetéből adódó hátrányok enyhítésében való közreműködés: – tájékoztatás a tudomásunkra jutó önkormányzati segélyek, -támogatások lehetőségeiről, – pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, azok közzététele, segítségnyújtás a pályázatok megírásában,

44


– a tanórán kívüli programokon való részvétel segítése a szóba jövő lehetőségek tapintatos felajánlásával; 

a beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségeket csökkentő tevékenység: – azoknak az iskolai, egyéni és iskolán kívüli lehetőségeknek a megkeresése (az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, a gyerekkel és a szülőkkel együttműködve), melyek elősegíthetik a gyermek fejlődését, – fogadóórák biztosítása tanulók és szülők számára;



a család szerkezetéből, helyzetéből adódó ártalmak ellensúlyozása, enyhítése: – egyéni foglalkozás, – kortárs-segítő csoportok szervezése (DADA), – szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, – folyamatos

kapcsolattartás

a

gyermekvédelmi

feladatokat

ellátó

intézményekkel, – szakemberhez irányítás. 8.5.2 Szociális szolgáltatások A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari iskola konyhájához tartozó ebédlőben tudjuk biztosítani az étkezési lehetőséget. A szünetekben iskolai büfék állnak a tanulók rendelkezésére. Saját kollégiumunk nincs, de a városi középiskolai kollégium fogadja tanulóinkat. Ameddig fennmarad a jelenlegi tankönyv-hozzájárulási rendszer, az ingyenes támogatásra jogosultakon kívül a mindenkori lehetőségek szerint a szociálisan rászorulók – a diákönkormányzattal egyeztetett alapelvek szerint – részesülnek tankönyvvásárlási támogatásban. Közzétesszük az iskolához eljutó pályázati kiírásokat, kedvezményes felvételi előkészítő és diáküdülési lehetőségeket. Adott esetben segítséget nyújtunk a szervezésben is. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulóink A Számítástechnikai Kultúráért Alapítványtól és a Keriért Alapítványtól kérhetnek támogatást. Erről az alapítványok kuratóriuma dönt.

9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok

45


9.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) 9.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Iskolánk sajátosságaiból adódóan a fogyasztóvédelmi oktatás-nevelés a szakmai tantárgyak tananyagába szervesen beépül. Az egyes anyagrészekhez szorosan kapcsolódik a fogyasztói jogok érvényesítése, az árucserék-reklamációk intézése, a jótállás, az árképzés, a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos előírások ismertetése.  Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai (kereskedelmi és vállalkozási ismeretek, vendéglátó és gazdálkodási ismeretek, etika)  A tantárgyfelosztásban szereplő oktatással-neveléssel töltött időből heti 1 órában foglalkozás keretében történik ismeretterjesztés  A szakmai gyakorlati foglalkozásokon gyakorlati ismeretek, szituációk, vevőankétok szervezése  Az iskolai büfé  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)  Iskolán kívüli helyszínek (üzletek, bankok látogatása)  Hazai

és

nemzetközi

együttműködések

(más

iskolákkal,

állami

és

civil

szervezetekkel, cégekkel). Élő kapcsolatunk van a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ szakembereivel, akik előadásokkal, aktuális kérdések megvitatásával segítik az oktató munkát.  Az iskolai fogyasztóvédelem működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac) 9.3. Módszertani elemek Készségek, fejlesztése: kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás.

46


A módszereknek tartalmazniuk kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtést, feldolgozást és a feldolgozott információk alapján való döntést és a végrehajtás módszereit. A diákok a módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon keresztül alkalmazzák.

Feladatok:  Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése.  A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) A fogyasztás során fontos a  tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés  Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 

A középiskola befejezésekor a diákok értsék és saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  környezettudatos fogyasztás  tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  fenntartható fogyasztás,  preventív vagy megelőző fogyasztóvédelem

 Az iskolai programokban a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni.

47


10. Fakultatív hit- és vallásoktatás Egyházi jogi személy hit- és vallásoktatást az iskolában a tanulók és szülők igénye alapján szervezhet a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez igazodva. Az iskola igazgatója az egyházi jogi személy ilyen irányú kezdeményezése alapján köteles a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét beszerezni a vallásoktatással kapcsolatos döntése meghozatala előtt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.

11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 11.1. A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás  Osztályközösségek és tanulócsoportok Az iskolai életet érintő információk áramlásának biztosítása az osztályfőnök, ill. a szaktanárok segítségével.  Diákkörök A tanulók hozzák létre valamilyen közös tevékenység céljából. A körök működését az igazgató engedélyezi a neki benyújtott kérvény alapján, amely tartalmazza a diákkör célját, felelős vezetőjének nevét és az intézményben tartózkodás rendjét.  Diákönkormányzat A tanulók érdekeit képviseli, véleményt alkot a diákokat érintő kérdésekben. Véleményt nyilváníthat, javaslattal

élhet

a nevelési-oktatási

intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Saját szervezeti 48


és működési szabályzat a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit az igazgató bíz meg, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét be kell szerezni az iskolai SZMSZ-ben meghatározott rendelkezések, valamint a házirend elfogadása előtt és az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.  Diákközgyűlés Nyilvános tájékoztató fórum, amely tanévenként legalább egy alkalommal hívható össze. Az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról.

12. A szülő, a tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái Célunk az őszinteségen és bizalmon alapuló harmonikus tanár-diák és szülő-tanár kapcsolat. Az iskola lehetőséget teremt a szülők, pedagógusok, diákok jogainak gyakorlására, valamint elvárja a kötelességek teljesítését (a köznevelési törvény alapján). 12.1. A szülőkkel való kapcsolattartás  Szülői értekezlet évfolyamszinten A 9. évfolyamos diákok szüleinek az igazgató a tanév elején bemutatja az iskolát. A székhelyintézményben az első osztályonkénti szülői értekezleten az ott tanító pedagógusok bemutatkoznak és röviden ismertetik az általuk tanított tantárgy követelményeit.  Pályaválasztási szülői értekezlet Az iskolánk iránt érdeklődő 8. osztályos tanulók szüleinek az igazgató tájékoztatót tart az itt folyó oktatásról, nevelésről, bemutatja az intézményt.  Pályaválasztási szülői értekezlet a végzős diákoknak Az igazgatóa szakképzés rendszeréről, az elméleti és gyakorlati órák szervezésének rendjéről valamint az intézményünkben a következő tanévben

49


induló szakképzési osztályokról tart tájékoztatót a végzős diákoknak és szüleiknek.  Közép- és emelt szintű oktatás Tájékozató az érintett osztályok (11. évfolyam) tanulóinak és szüleinek a következő tanévben közép- és emelt szinten választható tantárgyakról, valamint a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákról.  Szülői értekezlet osztályszinten Tanévenként két alkalommal az osztályfőnök tájékoztat a tanév feladatairól, a tanulmányi munka értékeléséről, az osztályt, ill. a tanulókat érintő kérdésekről. Az osztályok szülői közössége évente meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola igénybe vehet a – munkatervben rögzített – nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához.  A szülői munkaközösség választmánya Az osztályok szülői munkaközösségeivel együtt figyelemmel kíséri az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és véleményt nyilvánít. A tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatót kérhet az iskola igazgatójától. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A választmány évente két alkalommal ülésezik. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek választott képviselői.  Fogadóórák Tanévenként két alkalommal a pedagógusok egyéni tájékoztatót adnak a tanulókról.  Írásbeli tájékoztatás az ellenőrző könyvben és a digitális (elektronikus) naplón keresztül:  a tanulmányi előmenetelről;  a szülőt is érintő programokról, feladatokról;  a tanulóval kapcsolatos egyéb információkról.  A nyilvánosság biztosítása: az iskolában zajló eseményekről, programokról a faliújságok és az intézmény web-lapja segítségével tájékoztatjuk a szülőket. Az intézményi dokumentumok a web-lapon hozzáférhetők. A szülő a foglalkozásokon az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehet. 50


12.2. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok kapcsolattartásának formái Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév helyi rendjéről. Ha az iskola rendkívüli tanítási napot tart, ennek időpontjáról a kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell. A kollégiumi pedagógusokkal közvetlen kapcsolatot a kollégiumban elhelyezett diákok osztályfőnökei tartanak fenn. Az osztályfőnök csoportos, illetve egyéni tájékoztatást ad a kollégista diákokról a kollégiumi nevelőknek a szülők számára szervezett szülői értekezletek és fogadóórák keretében. Egyéni tájékoztatást kérhet a kollégiumi pedagógus bármely más – az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetett – időpontban is. Az osztályozó értekezletet követően a kollégiumi pedagógusok a kollégiumi tanulók érdemjegyeiről a naplóból értesülhetnek. Szakmai együttműködésünk alapjai a közösen képviselt alapelvek, és az ezeken nyugvó tevékenységeink:  a tanulmányi eredményesség javítását nem a tanulási képességek és készségek adottságszerű oldaláról közelítjük meg (felzárkóztatás, tehetséggondozás), hanem a társadalmi környezetből adódó hátrányok felől;  a személyiségstruktúrának megfelelő, differenciált, egyéni fejlesztést tűzzük célul;  támpontokat kínál és tapasztalatszerzésre ad alkalmat az egyéni fejlesztés módszereinek és eszközeinek biztosításával, amelyek hasznosíthatók lehetnek a célcsoporton kívüli tanulói kör pedagógiai munkájában is;  komplex intézményi program szükséges az iskola és a kollégium szoros együttműködésére építve;  komplex és összehangolt szakmai hátteret kell kialakítani a tanulási és szociális kompetenciák együttes fejlesztése érdekében. 12.3. Az iskola és a gazdálkodó szervezetek kapcsolattartásának formái Iskolánkban a szakképzésben résztvevő diákok tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással végzik feladataikat a külső gyakorlóhelyeken.

51


Tanulószerződéssel azok a diákok dolgoznak, akik olyan szakmát tanulnak, amelyeknek szakképzési kerettanterve előírja ezt számukra. Együttműködési megállapodással azok a tanulók gyakorolhatnak, akik kizárólag összefüggő nyári szakmai gyakorlatot teljesítenek a szorgalmi időszak után. Az

iskolai

szakképzésben

résztvevők

együttműködési

megállapodással

vagy

tanulószerződéssel. A munkahelyi gyakorlat célja, hogy a diák elsajátítsa a munkaerőpiac által igényelt gyakorlati tudáselemeket és kompetenciákat, valamint felkészítsen a komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészére. Mindezen túl bemutatja a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges kompetenciák szintjét, tartalmát, minőségét mintegy munkaköri leírást tárva diákjaink elé. A tanulószerződések megkötése és az együttműködési megállapodások ellenjegyzése a helyi Kereskedelmi és Iparkamara feladata. Tanulószerződést csak az a gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. A kamara által folytatott akkreditációs folyamat célja az, hogy megállapítsa, hogy a gazdálkodó szervezet rendelkezik a képzés folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, alkalmazva a szakképzésre kiadott kerettantervet, és ismeri az elméleti képzést biztosító iskola helyi tantervét. A munkahelyekkel az iskola képviselője személyes kapcsolatot tart, részt vesz a tanulócsoportok kialakításában, figyelemmel kíséri a munkavégzés feltételeit, ügyel arra, hogy a tanuló semmilyen hátrányt ne szenvedjen a gyakorlat során. Évente az iskola találkozót szervez a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, ahol az egyes munkahelyeken szerzett tapasztalatokat osztják meg egymással és az iskolával. Az értesíti a gazdálkodó szervezetet, ha egy tanuló tanulóviszonya megszűnik.

13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik vagy a tanulmányok alatti vizsgák alapján állapítjuk meg. Az érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön és a digitális naplón keresztül folyamatosan tájékoztatjuk. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és/vagy a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, 52


b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása eléri a 250 órát, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, e) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át hiányozta, f) a 9. évfolyamtól kezdődően a Nat.ban meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át hiányozta, g) egy adott tárgyból mulasztása meghaladja az órák 30 %-át és meglévő jegyei alapján nem osztályozható, h) vendégtanuló. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. i) átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Osztályozó vizsgának számít a szakképző évfolyamokon a szervezett beszámoltató vizsga is. Egy osztályozó vizsga – a b) pontban meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott

évfolyam

követelményeinek

teljesítésére

vonatkozik.

Az

osztályozóvizsga

tantárgyankénti követelményei megegyeznek a kerettanterv alapján készült, a Pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tárgyra vonatkozó követelményeivel. A tanulók és a szülők az iskola elvárásairól a szaktanártól és a helyi tantervből tájékozódhatnak a vizsgákra való felkészülés során. Az osztályozó vizsgák teljesítésének 53


határideje az első félévi osztályozó értekezlet napja, illetve a tanév végi osztályozó értekezlet napja. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsga elégtelen, azt nem ismételheti meg, tanévet kell ismételnie. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló augusztusban nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsga egyéni megítélés alapján írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állhat. Előkészítése, lebonyolítása és értékelése a szakmai munkaközösségek feladata. A különbözeti vizsga szükségességéről az igazgató dönt. Ha a különbözeti vizsgát tanév közben teszi le a tanuló, azt legkésőbb az utolsó tanítási héten köteles megtenni. A különbözeti vizsga formáját tekintve lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő, illetve gyakorlati vizsga. A tanuló 3 tagú bizottság előtt vizsgázik, melynek tagjai: a kérdező tanár, az elnök és egy szaktanár. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek, és az iskola igazgatója is aláír. Sikertelen különbözeti vizsga után a tanuló javító különbözeti vizsgát tehet, és annak sikeressége esetén tanulmányait a megkezdett évfolyamon illetve osztályban folytathatja. Különbözeti vizsga olyan tantárgyból vagy tantárgyrészből tehető, melynek ismerete feltétele a továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek, vagy a tanuló eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamba jelentkezik, illetve tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható. A különbözeti vizsga tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hozni a jelentkező tanuló ügyében. 54


Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell alkalmazni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, c) a különbözeti vagy az osztályozó vizsga követelményeit nem teljesítette Szakmai gyakorlatból javítóvizsga akkor tehető, ha a gyakorlati képzés szervezője ezt engedélyezte. A javítóvizsga formája: A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati részből ill. mindkettőből vagy mindháromból áll. A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár - szaktanár - elnök. Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ - megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével. A javítóvizsga értékelése: 55


A javítóvizsga osztályzatát a tanulónak: - az írásbeli vizsgán vagy - a szóbeli vizsgán vagy - gyakorlati vizsgán vagy - mindkettőn, illetve mindhárom nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni. Vizsgaszabályzat A vizsgaszabályzat jogi kerete a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, megnevezésének, lebonyolításának, iratkezelésének, dokumentálásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-78.§ paragrafusai tartalmazzák. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az érettségire és a szakmai vizsgákra vonatkozó szabályokat. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

56


A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait (szaktanár, kérdező tanár) az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt tantermekben zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A tanulmányok alatti vizsga lehet csak írásbeli, csak szóbeli, vagy mindkettő, illetve gyakorlati. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsga megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.

57


A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket aláírja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A vizsgáról készült jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. 58


Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A 59


vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész

helyére

és

a

munkavégzésre

vonatkozó

munkavédelmi,

tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

60


A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) tájékoztatjuk. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az írásbeli érettségi vizsgaidőszak megkezdéséig jegyet kell szerezni; ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál, melynek eredményét a naplóban az írásbeli résznél kell bejegyezni. Így az osztályozó vizsga érdemjegye az évközi jegyek valamint az utolsó hónap anyagából tett beszámolóból számítandó ki, melyet az osztálynapló „év végi osztályzata” rovatában kell rögzíteni.

61


Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti (osztályozó vizsgát tett), osztályzatait minden érintett évre meg kell állapítani és a bizonyítványába is be kell jegyezni. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban az iskola igazgatója felmentést adhat az adott tantárgyból az óralátogatás alól. Amennyiben továbbra is részt vesz az órákon (szinten tartás céljából), vagy írásban kéri az emelt szintű képzést, és ott érdemjegyet szerez, a bizonyítványba a tanuló kérésére fakultatív tantárgyként bekerülhet az érdemjegy, de nem számít pontvivőnek. Ha folytatja tanulmányait szinten tartás céljából vagy az emelt szintű felkészítésen, számára ugyanúgy érvényesek a tanórán való megjelenés szabályai, a házirend előírásai, csak úgy, mint a kötelező órák esetében. 62


Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Magántanulók értékelése Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról 63


a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

14. Felvétel és átvétel más iskolából Az iskola nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. Más képzési rendszerű középfokú oktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak kötelessége sikeres különbözeti vizsgát tennie azokból a tantárgyakból, melyeket a tanuló korábban nem tanult. A különbözeti vizsga tételére az intézmény igazgatója ad engedélyt, szervezéséről, lebonyolításáról a szakmai munkaközösség gondoskodik. Amennyiben a tanuló sikertelen különbözeti vizsgát tesz, tanulmányait az adott osztályban illetve az adott évfolyamon nem folytathatja.

15.Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek alapfokú elsajátítása minden állampolgár alapvető feladata, amelyet már fiatal korban meg kell tanulni. A

mindennapok

során

tanulóink

számos

alkalommal

találkoznak

potenciális

veszélyforrásokkal, amelyek akár súlyosan károsíthatják saját ill. társaik egészségét. Legfontosabb célunk, hogy az elsősegély-nyújtási ismeretek birtokában a

tanulóink

képesek legyenek olyan beavatkozásra, amely hirtelen egészségkárosodás esetén elhárítja, megakadályozza a további állapotromlást.

64


Legfontosabb szerepe, hogy a megtanultak helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, amely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Célunk. hogy a tanuló  az alapvető ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja;  csak azokat a beavatkozásokat végezze el, amiben az adott helyzetben feltétlenül szükség van;  képes legyen a beavatkozások helye sorrendjét megválasztani;  képes legyen telefonon segítséget hívni;  ismerje fel az életet közvetlenül veszélyeztető állapotot. Elsősegély-nyújtási terv: 1. 9. évfolyamon felmérjük a tanulók elsősegély-nyújtási ismereteit. felelős: az iskolaorvos mellett dolgozó ifjúsági védőnő és az osztályfőnökök 2. a kilencedikes osztályfőnöki tanmenetbe beépítjük ezeknek az ismereteknek az elsajátítását (3 óra) felelős: osztályfőnökök 3. az elsősegély-nyújtási ismeretek átadása osztályfőnöki órákon felelős: osztályfőnökök, ifjúsági védőnő 4. az elsősegély-nyújtási ismereteket évente szinten tartjuk egy-egy osztályfőnöki óra keretében 5. Táncsics Napok keretében alkalmat találunk az ismeretek gyakorlására a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének meghívásával 6. rendszeresen részt veszünk a Magyar Vöröskereszt által szervezett vetélkedőkön Az elsősegély-nyújtási órák témái:  A vérkeringés, szívműködés vizsgálata  Légzőmozgások ellenőrzése  Légutak felszabadítása  Befúvásos lélegeztetés  Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése  Sérülések elsősegélye: zárt sérülés, nyílt sérülés 65


 Vérzéscsillapítás  Kötözések  Mérgezések  Véradás

66


16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Táblázat a 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 7. sz. melléklete(kimenőben) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a kötelező (minimális) és a hiányzó eszközökről, felszerelésekről 1. sz. mellékletben található. Az intézmény által elkészített fejlesztési terv alapján a fenntartó készítette el azt az ütemtervet, - az OH engedély alapján - amelyben meghatározták, hogy középtávon milyen módon és időbeli ütemezésben valósulnak meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék rendelkezései. A kompetencia alapú oktatás bevezetésekor a törekedtünk a megfelelő tankönyvek kiválasztására. A programcsomagok adoptálásakor előnyben részesítettük azokat,  amelyek számolnak a tanulók különböző ütemű fejlődésével,  az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával, 

megfelelnek az intézmény tanulói összetételének.

Az élethosszig tartó tanulás és a kulcskompetenciák fejlesztéséhez az egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtésére törekszünk, amelynek eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és csoportos tanulási folyamatra helyeződik.

67


HELYI TANTERV "Mondd el és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják.” (Konfuciusz) Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.

Fejlesztési területek 1.1 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk, hogy diákjaink a középiskolai tanulmányaik végén rendelkezzenek a felsőoktatásban alapkövetelményként megjelenő korszerű, versenyképes tudással, és a munkahelyeken elvárt szakmai ismeretekkel, valamint elvárjuk, hogy szolidárisak, empatikusak, nyitottak, befogadóak legyenek. Mutassanak segítőkészséget, legyenek érzékenyek egyes szociális jelenségek iránt, vegyenek részt aktívan a rászorulók segítésében. Ennek érdekében törekeszünk az egymás segítésén, a kooperativitáson alapuló módszerek elterjesztésére az oktatásban-nevelésben. Ezt a célt tartjuk szem előtt a tanításon kívüli nevelési formák, így a kirándulások, színház-és múzeumlátogatások, hangversenyek alkalmával. Támogatjuk az Iskolai Diákönkormányzat érdekérvényesítő törekvéseit, programjait. A diákokat egymás segítésére, a közös munkára, együttgondolkodásra, partnerségre ösztönözzük. Elvárjuk, hogy diákjaink részt vegyenek olyan tevékenységekben, amelyek mások (idősek, rászorulók, betegek) segítésén alapulnak. A közösségi szolgálat során tanulóink olyan élethelyzetbe kerülhetnek, melyben szociális érzékenységük fejlődik, megismerik a 68


közösségben való tevékenység erejét, és az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. 1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tantárgyi tanterveinkben (elsősorban a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, tárgyakban) alapvető feladatként jelöljük meg a nemzeti identitástudat kialakítását és erősítését. Erre a hagyományos tematikai és módszertani lehetőségeken, így a szerzők, művek, korszakok stb. megismertetésén túl a tanórákon kívüli egyéb oktatásszervezési formák, kirándulások, múzeumi és könyvtári foglalkozások, versenyek, szakmai gyakorlatok is lehetőséget kínálnak. Az intézményben folytatjuk a Táncsics Napok immár több évtizedes hagyományát. A rendezvények idején az osztályok képviselői megkoszorúzzák Táncsics mellszobrát az aulában. Ösztönözzük az osztályokat, hogy a kirándulások során ismerkedjenek meg Magyarország ismert és a tanulók számára eddig ismeretlen értékeivel, helyszíneivel, illetve a határon túli magyarság éltével. A kirándulások során alkalmat teremtünk arra, hogy ők maguk is előre felkészüljenek az adott táj vagy település történelméből, nevezetességeiből. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg iskolánk történetét, volt tanárait, diákjait, értsék meg a Táncsicsnak mint szakképző intézménynek a városban, a megyében betöltött szerepét. Törekszünk arra, hogy a hozzánk kerülő új tanulók megismerjék az intézmény múltját. Erre a Táncsics Napok kiváló alkalmat biztosítanak. A történelem és irodalom órákon megismertetjük diákjainkat a regionális kultúrával, kitérve azokra az alkotókra, akiknek munkássága Nógrád megyéhez köthető. Rendezvényeinken és az osztályfőnöki órákon, pályaválasztási fórumokon, más alkalmak során vendégül látjuk régi diákjainkat, hiszen pályájuk, sikereik mintául szolgálnak a mai diákok számára. Nemzeti ünnepeinken és az iskolai emléknapokon az iskolához és az alkalomhoz méltó színvonalon tartjuk meg megemlékezéseinket. Az ünnepségeket a felkészítő tanárok és a diákok egyaránt rendkívül komolyan veszik, tudásuk és tehetségük legjavát adják. Az iskolai ünnepek (jelvénytűzés 69


szalagavató, ballagás) is értékes hagyományainkká váltak, és az összetartozás élményét erősítik. Ezek az alkalmak a sikeres produkciók fölött érzett közös örömöt is jelentik, illetve fontos szerepet játszanak az ismereteken alapuló nemzetfogalom kialakításában. 1.3 Állampolgárságra, demokráciára való nevelés Arra törekszünk, hogy az iskolai élet egészét az átlátható, szabályozott és demokratikus működés jellemezze. Minden végzős diákunknak birtokában kell lennie mindazoknak az alapvető ismereteknek, amelyek nélkül az aktív állampolgári lét nem képzelhető el. A tantárgyi ismeretek is fontosak, de mellettük tudatosítanunk kell a tanulókban az iskola mindennapi tevékenységében meglévő demokratikus alapvonásokat, lehetőségeket. A tanulók megismerik demokratikus alapjogaikat és kötelességeiket, alkalmat kapnak a véleménynyilvánításra, részt vesznek az iskolai önkormányzat (diákönkormányzat), munkájában. Minden lehetséges segítséget megadunk a diákönkormányzat mind szélesebb körű elfogadottsága, sikeres működése érdekében. Fenntartjuk és fejlesztjük a kapcsolattartás formáit: ennek érdekében az iskola vezetése rendszeresen találkozik a diákönkormányzat elnökével és igény szerint az osztályok képviselőivel. A diákságot és a szülőket partnernek tekintjük, véleményükre kíváncsiak vagyunk. Iskolai ünnepélyeinkre meghívjuk a szülők képviseletében a szülői választmány elnökét. Támogatjuk a szülői munkaközösség kezdeményezését, az évente megrendezendő Táncsics Gálát, melyen tehetséges diákjaink lépnek fel. Rendszeresen képviseljük iskolánkat a városi szintű ünnepségeken. Az állami ünnepeinkről rádiós megemlékezést tartunk. Az iskolában március 15-e nemcsak nemzeti ünnep, hanem a Táncsics Napok zárása is, ezért ennek megünneplése a József Attila Művelődési és Konferencia-központban történik. 1.4 Gazdasági, pénzügyi nevelés Az iskolánkban folyó szakképzés jellegéből adódóan a modern piacgazdaság, a pénzügyi, makro- és mikrogazdasági folyamatok megértésének érdekében gazdasági ismereteket tanítunk az alsóbb évfolyamokon minden osztályban. Fontos, hogy a tanulók gazdasági kérdésekben felelősen dönteni tudó állampolgárokká, tudatos fogyasztókká váljanak, akik 70


kellően fel vannak vértezve ismeretekkel, jártassággal a piaci viszonyok között, és el tudnak igazodni a mindennapi pénzügyek, a fogyasztói társadalom világában. A felelős gondolkodásra, állampolgári létre való felkészítésben fontos az osztályfőnök munkája, de az osztályfőnöki óra időbeli korlátai miatt legalább ilyen hangsúlyosan szerepelnek ezek a kérdések a tanórán kívüli tevékenységekben és az iskolai közösségi szolgálat során.

1.5 Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés programját a pedagógiai program külön fejezete részletesen is tartalmazza. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek olyan életvitelre, amelynek során tájékozottan és tudatosan dönteni tudnak környezeti kérdésekben. Életük, fogyasztási szokásrendszerük legyen környezettudatos, törekedjenek a természeti értékek megóvására. A hagyományos tantárgyi keretek is módot adnak a környezeti gondolkodás fejlesztésére, a környezetvédelmi szempontok tanítására. Ebben különösen nagy szerepe van a fizika, kémia és biológia szaktanároknak. Az iskolának más formában is hozzá kell járulnia a környezeti neveléshez. A kirándulások alkalmával különösen sokat tehetünk azért, hogy a tanulók felismerjék a természeti értékeket, és tegyenek is környezetükért. A környezeti nevelés megvalósítását segíti a Regulus egyesülettel való együttműködés. 1.6 A tanulás tanítása, az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása Az iskolába érkező első éves tanulók már rendelkeznek valamilyen tanulás módszertani előzményekkel, különféle (jó vagy rossz) gyakorlattal, beidegződésekkel. Az iskola feladata annak tudatosítása a tanulókban, hogy a tanulás sokrétű folyamat, amelynek nincsenek készen kapott modelljei, és ezért mindenkinek magának kell kialakítania a megfelelő stratégiát. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a tanuló magára marad e téren: az iskola több módon is elősegíti az önálló tanulás szokásainak kialakítását, igaz, a kezdetektől fokozatosan mind önállóbb munkát várunk el a diákoktól. Osztályfőnöki órán, szakórákon megtanítjuk a tanulókat az önálló stratégiák kidolgozására, szorgalmazzuk az önművelés lehetőségeinek és szokásrendszerének megismerését és alkalmazását. Hangsúlyozzuk, hogy az ismeretszerzés nem ér véget a tanítási órán, hiszen a kirándulások alkalmával, a rendhagyó könyvtári órákon és a szakmai gyakorlatokon is tanulás zajlik. 71


Az intézményben a nyelvi előkészítős 9NY osztályosok számára tanulás módszertani foglalkozásokat tartunk heti egy órában, egy éven keresztül. Ennek keretében gyakorlati feladatokkal, technikák begyakoroltatásával kívánunk segítséget nyújtani a tanulás önálló stratégiájának

kialakításához,

az

új

körülményekhez

való

alkalmazkodáshoz.

A

felzárkóztató foglalkozásokon részt vevő és a tanulószobás diákok közül a tanulási nehézségekkel küzdők számára szervezünk hasonló foglalkozásokat, melyek célja a helyes módszerek kialakítása és a felzárkóztatás elősegítése, a lemorzsolódás csökkentése. 1.7 Testi és lelki egészségre nevelés A középiskola követelményrendszeréből adódó szellemi terhelés miatt különösen fontos szempont a tanulók egészségének megóvása, a helyes életviteli stratégiák elsajátítása, a rendszeres testmozgás biztosítása. Az iskola adottságai, elhelyezkedése, az épület jellege miatt elsősorban beltéri sportolásra van lehetőség. A meglévő, nem túl kedvező lehetőségeket az iskola sokrétűen használja ki. A testnevelés óraszáma eléri a törvény által előírt minimális szintet. A tornatermek mérete és felszereltsége ugyan korlátozza a mozgásformákat, de igyekszünk hatékonyan kihasználni lehetőségeinket. Támogatjuk a diáksport egyesületet. Részt veszünk a diákolimpia versenyein és a városi, megyei szinten szervezett sportprogramokon. Tehetséges sportolóink kiemelt támogatást élveznek. Iskolánkban nagy hagyománya van a mozgáskultúrának, a sportéletnek.. Az egészségmegőrzésben, a tanácsadásban és a közvetlen gondozásban is kiemelkedő szerepe van az iskola-egészségügyi ellátásnak. Az intézményben hetente egyszer védőnő tevékenykedik, diákjaink rendszeresen vesznek részt szűrővizsgálatokon. Az osztályfőnöki órákon

drogprevenviós

előadásokat

tartunk,

gyakran

külső

előadó,

szakember

közreműködésével. 1.8 Az önismeret és társas kultúra fejlesztése A NAT műveltségi területein, a nevelés és oktatás pedagógiai szervezésével törekszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezésére törekszünk a tanórákon.

A

tanulás tanításának céljai között szerepel az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás folyamatos fejlesztése, mások véleményének elfogadása és tiszteletben tartása. A helyes 72


énkép, önismeret az egyén önmagához és társaihoz való viszonya, önmagáról alkotott képe, elhelyezése az adott közösségben elengedhetetlen része a helyes pályaválasztásnak. A tanórákon és a tanórákon kívüli lehetőségekkel élve gondoskodni kell arról, hogy a tanulóik kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célkitűzésünk, hogy diákjaink ismerjék meg önmagukat, lehetőségeiket és képességeiket, alakuljon ki bennük az önkontroll, az önállóság és az önfejlesztés igénye. 1.9 Médiatudatosságra való nevelés Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, a megfelelő intézményi kommunikációs, információs kultúra kialakítása, fejlesztése, amely a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, felfogását, megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, közvetítését szolgálja. A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Célunk, hozzásegíteni diákjainkat, hogy képesek legyenek a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő stratégiával rendelkezni a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanórákon használt munkaformák alkalmával számos lehetőség adódik ennek elsajátítására. 1.10 Pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról .Szakképző intézmény lévén a szakmai gyakorlatokon diákjaink kezdettől fogva részesei a mindennapi munkavégzésnek, a gyakorlatban sajátítják el azokat a készségeket, melyek alkalmassá teszik őket a munkavállalásra és –végzésre. 73


Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A változatos munkaformák nemcsak élvezetesebbé teszik a tanórát, de felkészítik a tanulókat a munka világában elvárt magatartásra is. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez el-engedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munka-képesség). 1.11 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az

74


önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 1.12 A családi életre nevelés A tanulók tudatosan kell, hogy készüljenek a felelősségteljes párkapcsolatra, a családi

életre.

Jártasságot

szerezzenek

a

munkaeszközök

célszerű,

gazdaságos

használatában, alakítsák ki egyéni munkamódszereiket, melyhez segítséget kapnak a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A biológia, a kémia, a fizika órákon megismerik a háztartásban, a közvetlen környezetükben alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. A szakmai, elsősorban gazdasági órákon megtanulják,

hogy

a

család

gazdasági

közösség

is:

megtanulják

rendszerezni

szükségleteiket, megismerik a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. A biológia órákra illetve az osztályfőnöki órákra külső előadót hívunk a családtervezéssel kapcsolatos tájékoztatás céljából, és tájékoztatást kapnak arról,

mit tehetnek az esetleges

krízishelyzetekben. Fontos, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak a családtervezéssel kapcsolatosan, tanulják meg a családon belüli jelenlegi és jövőbeli szerepüket értelmezni.

75


A Táncsics Mihály Szakközépiskola tantárgyi rendszere és óraterve 1.1 A nevelő, oktató és szakképző munka szakaszai Iskolánkban 2013. szeptember 1-től az új ágazati (közgazdaság, turisztika, ügyvitel, informatika) beiskolázásnak megfelelően folyik a képzés 9-12. évfolyamon a közismereti, ill. szakképzési kerettantervek alapján. Erre ráépül 1 éves az ágazathoz tartozó OKJ-s szakma megszerzése. A közgazdaság és turisztika ágazatba tartozó osztályaink kiegészülnek idegen nyelvi előkészítő évfolyammal, amelyben a nyelv mellett az informatikai oktatás is emelt óraszámmal történik. Az új szakképzési osztályok mellett továbbra is képezünk 2 évben érettségire épülő szakmákban a munkaerő-piaci igényekhez igazodva.

1.2. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai (Kimenő rendszerben) Iskolánknak négy, ill. öt általános műveltséget megalapozó, ún. középiskolai évfolyama és – az egyes szakmák képzési idejétől valamint az oktatás munkarendjétől függően – egy vagy két szakképzési évfolyama van. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka szakaszai:  az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz (9-12. (13.) középiskolai évfolyam)  a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz (1/13-2/14. szakképzési évfolyam) Ez a szakaszolás azt jelenti, hogy azok a tanulók, akik 1998. szeptember 1-jét követően kezdik meg tanulmányaikat szakközépiskolánkban a 9-12. (13.) évfolyamon közismereti tantárgyakat és szakmai alapismereteket tanulnak, szakmai képzésben pedig az érettségit követően, az 1/13. és 2/14. évfolyamokon vesznek majd részt.

76


A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a 9-12. középiskolai évfolyamokon az általános

műveltséget

megalapozó

oktatás

részeként

szakmai

orientációs

és

szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok átadására is sor kerüljön. A 9-10. évfolyamon a szakmai orientáció keretében a Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek (gazdasági környezetünk) tantárgy tanítása lehetővé teszi a tanulóknak e szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését. A gazdaságiszolgáltatási orientációs gyakorlatok tantárgy – amely magában foglalja a gépírást, az informatikát, a viselkedéskultúrát és a kommunikációt – tanítása során célunk, hogy fejlődjenek tanítványaink gyakorlati tevékenységéhez szükséges képességei. A gazdasági – szolgáltatási orientáció azonos a közgazdasági, ügyviteli és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozásban. A 11-12. évfolyamon történik, a szakmacsoportos alapozó oktatás, melynek során a szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése és az érettségi utáni szakképzés megalapozása a cél. A közgazdasági szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) és az Üzleti gazdaságtan tantárgyak keretében történik. A gyakorlati alapozás üzleti gazdaságtan gyakorlat órákon irodai körülmények között folyik. Az ügyviteli szakmacsoportban a szakmacsoportos alapozás Gazdasági ismeretek, Titkári ismeretek és Szakmai idegen nyelv tantárgyak keretében történik. A gyakorlati alapozás az Információkezelés (gépírás és levelezés) és az Informatika alkalmazása tantárgyak keretében zajlik, irodai körülmények között. A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban az alapozó ismeretek: a Vendéglátás, turizmus ismeretek, a Szállodai ismeretek és a Marketing. Alapozó gyakorlatként Vendéglátó gyakorlati órákon ismerkednek a szakma fogásaival. Az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv, továbbá a közép- és emelt szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményei biztosítják. A középiskolai nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. (13.) évfolyamon fejeződik be. 77


A középiskolai évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat a pedagógiai program részét képező helyi tanterv alapján végezzük. Helyi tantervünk az érettségi vizsga követelményeire épül. Tanulóink a középiskolai évfolyamokon felkészülnek az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és előkészülnek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szakmai előkészítés tehát két szakaszban valósul meg. Az első szakasz a 9-10. (10-11.) évfolyam, ahol szakmai orientációt folytatunk a gazdasági-szolgáltatási szakterületen, ezzel segítve tanulóink pályaválasztását. A második szakasz a 11-12. (12-13.) évfolyam, ahol megtörténik a közgazdasági, az ügyviteli, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport szakmai alapozása, miközben tanulóinkat intenzíven készítjük az érettségi vizsgára. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban, a szakképzési évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat az iskola pedagógiai programjának szerves részét képező szakmai programunk alapján folytatjuk. Célunk, hogy tanulóink a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítést szerezzenek. Tanulóink a 12-13. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát, a szakképző kurzus követelményeinek teljesítése után az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – érettségire épülő (közép- v. emelt szintű) – szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgát tehetnek. 1.3. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk igazgatója a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15. §-ában foglaltaknak megfelelően minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyása után közzé teszi azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulók választhatnak, hogy közép vagy emelt szintű felkészítést igényelnek-e az érettségi vizsgára. A tájékoztató tartalmazza azt is, hogy az oktatásszervezést figyelembe véve előreláthatólag az adott tantárgyat melyik pedagógus fogja tanítani. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

78


1.4 Érettségi tantárgyak Középszint – Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Ágazati képzés esetén a szakmai tantárgyból Középszint – Választható tantárgyak Közgazdasági alapismeretek – Elméleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek – Üzleti gazdaságtan Ügyviteli alapismeretek Fizika Földrajz Második idegen nyelv Informatika Biológia Testnevelés Emelt szinten választható tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Közgazdasági alapismeretek – Elméleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek – Üzleti gazdaságtan Vendéglátás – idegenforgalmi alapismeret Ajánlások az emelt szintű érettségire történő felkészítés választásához Magyar nyelv és irodalom 1) Legalább jó (4) osztályzat a tantárgyakból a 9. évfolyam végén és a 10. évfolyamon félévkor A 9-10. évfolyam követelményszintjének megfelelően: 79


2) A tantárgyak fogalomkészletének ismerete, azok felismerésére, alkotására való képesség 3) Jártasság a különböző kommunikációs helyzetnek és műfajnak megfelelő szövegfajták alkotásában 4) Irodalmi és nem irodalmi szövegek elemzésére és értelmezésére való képesség 5) Kritikus és kreatív gondolkodási irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésekben 6) A reflektálás képessége egy jelenségre, korjelenségre 7) Gyakorlottság az irodalomtörténeti és –elméleti, valamint a nyelvi ismeretek alkalmazásában (történeti, műfaji, tematikai, motivikus összefüggések feltárása, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási ismeretek) 8) Általános tájékozottság 9) A házi olvasmányokat meghaladó olvasottság 10) Memoriterek ismerete 11) Önálló problémakezelés 12) A személyes véleményformálásra való képesség 13) Az IKT nyújtotta lehetőségek kritikus alkalmazása 14) Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazására való képesség 15) A köznyelvi norma biztos ismerete 16) Igényes szókincs, kifejező stílus 17) Biztos helyesírás 18) Olvasható kézírás, rendezett íráskép 19) Szóbeli kifejezőkészség 20) Helyesen alkalmazott vokális és metakommunikáció Történelem 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat 2) Ne legyen más tantárgyakból elégtelen jegye 3) Érdeklődés a tantárgy iránt 4) Olvasottság 5) Munkabírás és munkaszeretet 6) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel 80


Idegen nyelv 1) Legalább 4-es eredmény a választott idegen nyelvből 2) Vállalja az idegen nyelv tanulásához kapcsolódó kötelezettséget (nem egy évre szól) 3) Céljai vannak az adott nyelvvel (pl. emelt szintű érettségi, nyelvvizsga) 4) Fejleszteni szeretné nyelvtudását és erre késztetést érez B1 szintű nyelvtudással rendelkezik: Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. 5) Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről, és céljairól. Röviden meg is tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit.

Matematika 1) Azoknak a diákoknak javasoljuk, akik szeretnének továbbtanulni olyan felsőbb fokú intézményben, ahol szükségük lesz szélesebb körű és elmélyültebb matematikai ismeretekre. 2) A kiegészítő ismeretek elsajátítására csak akkor van esélyük, ha rendelkeznek előzetes ismeretekkel, ezért szükségesnek tartjuk a legalább közepes osztályzatot. Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, műszaki, informatikai felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 2) Legalább jó tantárgyi osztályzat elméleti gazdaságtanból 3) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 4) Önálló problémakezelés 5) Szóbeli kifejezőkészség 6) Kritikus és kreatív gondolkodás 7) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 8) Érdeklődés a tantárgy iránt 81


9) Munkabírás és munkaszeretet 10) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, műszaki, informatikai felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 2) Legalább jó tantárgyi osztályzat üzleti gazdaságtan elméletből és gyakorlatból 3) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 4) Önálló problémakezelés 5) Szóbeli kifejezőkészség 6) Kritikus és kreatív gondolkodás 7) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 8) Érdeklődés a tantárgy iránt 9) Munkabírás és munkaszeretet 10) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, vendéglátási, idegenforgalmi felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 2) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 3) Önálló problémakezelés 4) Szóbeli kifejezőkészség 5) Kritikus és kreatív gondolkodás 6) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 7) Érdeklődés a tantárgy iránt 8) Munkabírás és munkaszeretet 9) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel

82


Fizika fakultáció /középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés/ Azoknak a diákoknak ajánlott, akik természettudományi, műszaki, informatikai, egészségügyi felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább 4-es tantárgyi osztályzat a tantárgyból 2) Folyamatos otthoni ismétlés 3) Házi feladatok elkészítése, önálló gyakorlás, feladatmegoldás 4) Megbízható matematikai alapismeretek 5) Érdeklődés a fizika iránt 6) Fizika fejlődésének nyomon követése, aktualitások (médiumok) Iskolánkban tantárgyfelosztásban szereplő, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében tervezett és a tantárgyfelosztásban megjelenő, heti rendszerességgel végzett tanórai vagy tanórán kívüli egyéni vagy csoportos foglalkozások, amelyek a diákjaink fejlődését szolgálják a következők lehetnek a diákok igénye alapján: – tehetséggondozás – osztályonként 1 óra/hét – felzárkóztatás – osztályonként 1óra/hét – korrepetálás – igény vagy elmaradás miatt 1óra/hét – szakkör – 1-1 óra – sportkör – tömegsport – 2-2 óra – NYEK osztályoknál az NY évfolyamon matematikai készségek fejlesztése csoportbontásban 1+1 órában – érettségi tantárgyakból érettségi előkészítő heti 1 óra – polgárvédelem 1 óra/hét – francia szakkör 2 óra/hét – fogyasztóvédelem 1 óra/hét – csecsemőgondozás 1 óra/hét – vöröskereszt 1 óra/hét – röplabda 2óra/hét – tömegsport 2 óra/hét – kézilabda 2 óra/hét 83


– íjászat 2 óra/hét – versenyfelkészítés 1 óra/hét (ügyvitel, elméleti és üzleti gazdaságtan) – ECDL vizsgafelkészítés – nyelvvizsga felkészítő – szakmai idegen nyelv a NYEK osztályokban – programozás – Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny felkészítés – Kazinczy Szépkiejtési Verseny felkészítés – színjátszókör – énekkar – rajz szakkör – szakmai szakkörök

84


1.5. Óratervek Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve 2013. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Tantárgyak Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

NY

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2+2 1+1 -

2 2+2 2 -

3 1+1 2 -

3 1+1 3 1

3 1+1 3 -

18+18 1+1 3+3 5 1 31+25

5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6 (3+3+3+3) 35+18

5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7 (4+3+3+3) 36+17

5+5 3+3 3+3 2 5 1 8 (6+2+2+2) 35+16

5+5 2+2 3+3 5 1 1 11 (7+4+4+4) 35+19

Szülői hozzájárulás alapján a matematika tantárgy óraszámát felzárkóztatás/tehetséggondozás miatt 1+1 órával megemeltük.

85


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés

Modul

9. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-

Általános statisztika

-

-

-

-

2

-

1

-

-

-

Statisztikai gyakorlat

-

-

-

-

1

-

1

-

-

Pénzügyi ismeretek

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

Adózási alapismeretek

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

Számviteli alapismeretek

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Számvitel gyakorlat

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

4

-

Gazdasági és jogi alapismeretek

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

10. évfolyam

Ügyviteli gyakorlatok

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen

1 1 5 0 61 2 V ál la lk oz ás fi n. és ad ó

Vállalkozásfinanszírozás

86

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája pedagógiai programja Vállalkozási finanszírozás gyakorlat

-

-

-

-

Adózás

-

-

-

-

-

-

Elektronikus adóbevallásgyakorlat

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

3

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

11500-12 Munkahelyi egészség.

10147-12 Gazdi fel.

Gazdálkodási ismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

11498-12 Foglalkozatás I.

11499-12 Foglalkoztat ás II.

10149-12 Könyvvezet és és beszámolók észítés

Számvitel

Foglalkoztatás II.

Szakmai idegen nyelv

87


11502-12 Projektfolyam atok követése

11501-12 Projektfinanszírozás

Foglalkoztatás I.

Saját

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-

Szakmai órák összesen

3

3

4

3

6

2

7

4

25

10

Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlat

Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata

Gépírás

Összesen

35

36

35

88

35

35


Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve 2014. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)


NY

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2+2 1+1 18+18 1+1 3+3 5 1 31+25

2 2+2 2 5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6 (3+3+3+3) 35+18

3 1+1 2 5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7 (4+3+3+3) 36+17

3 1+1 3 1 5+5 3+3 3+3 2 5 1 8 (6+2+2+2) 35+16

3 1+1 3 5+5 2+2 3+3 5 1 1 11 (7+4+4+4) 35+19


89


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés

Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-


-

-

-

-

1

-

2

-

-

-


-

-

-

-

1

-

1

-

-

biztonság

Foglalkoztatás II.

Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I.

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok


11498-12 Foglalkoztatá s I.

11499-12 Foglalkozt atás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

90


Pénzügyi alapismeretek

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Számviteli gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Polgárjogi alapfogalmak

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

10137-12 Banki és ügyfélkapcsolati kommunikáció

Banki értékesítési ismeretek

10138-12 Banki befektetési és biztosítási jogi feladatok

10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban

Biztosítási értékesítési ismeretek

Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban Biztosítási jog

91

Pénzügyi szolgáltatások és termékek

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Befektetési szolgáltatások és termékek

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Biztosítástani ismeretek

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

Pénzforgalom

10140-12 Befektetési piac termékeinek értékesítése

10136-12 Banki piac termékeinek értékesítése


A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási gyakorlat

Független biztosításközvetítői működés elmélete

10144-12 Független biztosítási közvetítői működés

10143-12 Biztosítástechnikai feladatok ellátása

10141-12 Biztosítási piac termékeinek értékesítése

Befektetési döntések

92


10139-12 Bankjegy felismerés bankjegyvizsgálat végzése

10146-12 Speciális ügyintézői feladatok ellátása

Független biztosításközvetítői működés gyakorlata

Saját

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


3

3

4

3

5

3

7

4

25

10

Speciális ügyintézői ismeretek

Speciális ügyintézői gyakorlatok Bankjegyismeret

Bankjegyvizsgálat gyakorlata

Gépírás

Összesen

35

36

35

93

35

35


Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve 2015. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző


NY

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2+2 1+1 -

2 2+2 2 -

3 1+1 2 -

3 1+1 3 1

3 1+1 3 -

18+18 1+1 3+3 5 1 31+25

5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6 (3+3+3+3) 35+18

5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7 (4+3+3+3) 36+17

5+5 3+3 3+3 2 5 1 8 (6+2+2+2) 35+16

5+5 2+2 3+3 5 1 1 11 (7+4+4+4) 35+19


94


11498-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II.


Modul

Szakmai tantárgyak 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Foglalkoztatás II.


95



Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-


-

-

-

-

1

-

2

-

-

-


-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2



11152-12 Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

Számviteli gyakorlat Kis - és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlaton

96

11506-12 Vállalkozás finanszírozási és adózási feladatok

10153-12 Könyvvezetési feladatok


Könyvvezetés

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlat

Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

3

-

Bérügyi gyakorlat

Társadalombiztosítás

10155-12 Társadalo mbiztosítá si szakfeladat ok ellátása

10151-12 Bérügyi feladatok ellátása

10154-12 Munkaerő gazdálkodás

Munkaerő gazdálkodás

-

97


TB gyakorlat

Saját

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


3

3

4

3

5

3

7

4

24

11

Gépírás

Összesen

35

36

35

98

35

35


Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztály óraterve 2013. szeptember 1-től és 2015. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 812 03 Turisztikai szervező és értékesítő Tantárgyak Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

NY

9. évfolyam

10. évfolyam

2+2 1+1 18+18 1+1 3+3 5 1 31+25

2 2+2 2 5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16

3 1+1 2 5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7(4+3+3+3) 36+17


99

11. évfolyam

12. évfolyam

3 3 1+1 1+1 3 3 1 5+5 5+5 3+3 2+2 3+3 3+3 2 5 5 1 1 1 8(4+2+2+2+2+2) 11(5+1+1+1+5+5) 35+20 35+23


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam Tantárgy

10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.



11500-12 Munkahelyi egészség

gyak.

11503-12 Turisztikai latin

11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

biztonság Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Antik örökségünk

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

100

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása


Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret

10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

10062-12 Turisztikai kommunikáció

Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli alapismeretek

2

-

1

-

-

-

1,5

-

1,5

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

2

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

2

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

-

-

Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

101

1065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése


Vállalkozási ismeretek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

4

3

-

4

4

4

5

6

15

20

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

35

-

36

-

102

35

-

35

35


Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztály óraterve 2014. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 812 01 Idegenvezető Tantárgyak Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

NY

9. évfolyam

10. évfolyam

2+2 1+1 18+18 1+1 3+3 5 1 31+25

2 2+2 2 5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16

3 1+1 2 5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7(4+3+3+3) 36+17


103

11. évfolyam

12. évfolyam

3 3 1+1 1+1 3 3 1 5+5 5+5 3+3 2+2 3+3 3+3 2 5 5 1 1 1 8(4+2+2+2+2+2) 11(5+1+1+1+5+5) 35+20 35+23


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

1,5

-

-

1

-

-

-

-

-

-

Foglalkoztatás II. +osztályfőnöki

Foglalkoztatás I.

Turizmus alapjai





gyak. Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki

11. évfolyam

Kultúr- és vallástörténet

104


Vendéglátás és


szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat




-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I.

10058-12 Idegenvezetés

-

Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat

105


10059-12 Idegenvezetés módszertana

Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolattechnikai

10060-12 Idegenvezetői adminisztráció

ismeretek gyakorlat

Saját

Adminisztrációs ismeretek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

4

3

-

4

4

-

5

6

14

21

Adminisztráció a gyakorlatban Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

35

-

36

-

106

35

-

35

35


A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve 2013. szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: 54 346 02 Ügyviteli titkár

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés * Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 2(2+2) 3 4+4(+4) 4+4 2 2 2+2 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16(+4)

3 1+1 2 4+4(+4) 4+4 2 1 2+2 1 2 5 1 1 7(2+5+5+5) 36+21(+4)

3 1+1 3 1 4+4(+4) 4+4 1 2+2 2 5 1 8(4+4+4+4) 35+19(+4)

3 1+1 3 4+4(+4) 4+4 2+2 1 5 1 11(6+5+5+5) 35+21(+4)

107


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat

Modul

9. évfolyam

Gyak.

10067-12 Gépírás és dokkész., iratk.

Iskolai

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm. Gépírás és iratkezelés

Gyak.

Nyári

Elm.

Gyak.

Iskolai

Nyári

Elm.

Iskolai

Nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Iskolai

-

2

-

-

3

-

-

2

-

-

1

-

-

Levelezési ismeretek

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Levelezési ismeretek gyak.

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

gyak.

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10. évfolyam

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek

108

11498-12 Foglalkozt atás I.


11500-12 Munkahelyi egészség és bitzonság



0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

dok. alapjai gyak

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

Hivatali protokoll ismeretek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

Foglalkozatás II.

Foglalkoztatás I.

10073-12 Titkári ügyintézés

Üzleti adminisztráció gyakorlat

Ügyviteli ismeretek

dok. alapjai Rendezvény és program

1007112 Hivata li komm. magya r.id ny.

10072-12 Rendezvényprogramszerv.

Rendezvény és program

109


Szakmai idegen nyelv -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

-

24

-

-

-


4

2

2

5

4

4

-

6

5

13

22

Összesen

35

-

36

110

-

35

-

35

35


A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve 2014. szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: 54 346 01 Irodai asszisztens


9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 2(2+2) 3 4+4(+4) 4+4 2 2 2+2 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16(+4)

3 1+1 2 4+4 4+4 2 1 2+2 1 2 5 1 1 7(2+5+5+5) 36+21(+4)

3 1+1 3 1 4+4 4+4 1 2+2 2 5 1 8(4+4+4+4) 35+19(+4)

3 1+1 3 4+4 4+4 2+2 1 5 1 11(6+5+5+5) 35+21(+4)

111


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – 5 éves képzés

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.


11500-12 Munkahelyi egészség és bizt.

gyak.

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

3

-

-

1

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

10067-12 Gépírás-és dokumentu mkészítés és iratkezelés


11. évfolyam


112


10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

10068-12 Gyorsírás és jegyzökönyvv.



Levelezési ismeretek gyakorlat

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-

Kommunikáció alapjai

-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-

Üzleti kommunikáció gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

Gazdasági alapismeretek

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Jogi ismeretek


Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás

113


Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

2

5

-

4

4

-

6

5

13

22

35

-

36

-

114

35

-

35

35


A négy évfolyamos informatika ágazati osztály óraterve 2015. szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: 54 481 02 Gazdasági informatikus


9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 2(2+2) 3 4+4(+4) 4+4 2 2 2+2 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16(+4)

3 1+1 2 4+4 4+4 2 1 2+2 1 2 5 1 1 7(2+5+5+5) 36+21(+4)

3 1+1 3 1 4+4 4+4 1 2+2 2 5 1 8(4+4+4+4) 35+19(+4)

3 1+1 3 4+4 4+4 2+2 1 5 1 11(6+5+5+5) 35+21(+4)

115





Modul

Szakmai óraszámok

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. (Nyelv)

116

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis kezelés

10826-12 Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10815-12 Információtechnológiai alapok


Információtechnológ iai alapok

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

0,5

-

1

-

2

-

1

-

-

-

-

1

-

2

-

2

-

2

-

-

-

-

1

-

1

-

2

-

-

-

Információtechnológ iai gyakorlat

Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat

Adatbázis és szoftverfejlesztés

Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

117


10822-12 Informatika alkalmazása

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

-

-

-

2

-

2

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

Projektmenedzsment gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Informatikai alkalmazási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Gazdasági ismeretek közgazdaságtan válli tervezés ált és üzleti stat számvitel pénzügyi ism jogi ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat vállalati gazdaságtan gyakorlat statisztika gyakorlat számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment

118

2 1 4 1,5


Számviteli információs rendszerek gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Gépírás Közgazdaságtan Jogi ismeretek

-

1

1

-

-

1

1

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-

Szakmai órák összesen Összesen

2

4

3

4

3

5

5

6

14

21

35

36

35

119

35

35

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája pedagógiai programja

Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2012-13-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) 10. évfolya m

11. évfolya m

12. évfolya m

Irodalom 2 Magyar nyelv Történelem, etika - Demokratikus 1 állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv 12 + 12

2 2+2 3

2 2+2 2

3 1+1 3

5+5

5+5

5+5

5+5

2. idegen nyelv Matematika 4 Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki 1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia – egészséges életmód 2 (9.) Kémia Informatika 4+4 Testnevelés 5 Gazdaságiszolgáltatási Gazdasági orientációs környezetünk ismeretek GazdaságiInformációkezel szolgáltatási és gyakorlatok Közgazdasági Elméleti szakmacsoport gazdaságtan os alapozó Üzleti ismeretek gazdaságtan Közgazdasági Üzleti szakmacsoport gazdaságtan os gyakorlat gyakorlat Tanulásmódszertan és önismeret 1+ 1 Kommunikáció – nyilvános 1+ 1 beszéd Összesen: 34 + 18

3+3 1 1 3 1

3+3 3+3 1 3 -

3+3 3+5 1 1 -

3+3 3+5 1 1 -

1 2+2 5

2 2+2 5

5

5

2

2

-

-

2+2

2+2

-

-

-

-

3

3

+1

-

-

3

3

+1

-

-

2+2

2+2

-

-

-

-

33+ 14

34 + 17

33 + 16

33 + 16

Tantárgyak

9. évfolya m

120

13. Emel évfolya t m szint ű órák 3 +1 1+1 3 +1

+2 +2

+2


Az öt évfolyamos vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2012-13-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) 10. évfolya m

11. évfolya m

12. évfolya m

13. évfolya m

Emel t szint ű órák

Irodalom 2 Magyar nyelv Történelem , etika - Demokratikus 1 állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv 12 + 12

2 2+2 3

2 2+2 2

3 1+1 3

3 1+1 3

+1

5+5

5+5

5+5

5+5

2. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Földünk és környezetünk Biológia – egészséges életmód (9.) Kémia Informatika Testnevelés Gazdaságiszolgáltatási Gazdasági orientációs környezetünk ismeretek GazdaságiInformációkezelé szolgáltatási s gyakorlatok Vendéglátó és Vendéglátásturizmus ism. idegenforgalom Szállodai szakmacsoporto ismeretek s alapozó ism. Marketing VendéglátásVendéglátóidegenforgalom idegenforgalom szakmacsoporto gyakorlat s gyakorlat Tanulásmódszertan és önismeret Kommunikáció – nyilvános beszéd Összesen:

4 1 1 2 4+4 5

3+3 1 1 3 1 1 2+2 5

3+3 3+3 1 3 2 2+2 5

3+3 3+5 1 1 5

3+3 3+5 1 1 5

-

2

2

-

-

2+2

2+2

-

-

-

-

-

2

2

-

-

-

2

2

-

-

-

2

2

-

-

-

2+2

2+2

1+ 1 1+ 1 34 + 18

33+ 14

34 + 17

33 + 16

33 + 16

Tantárgyak

9. évfolya m

121

+1

+2 +2

+2

+1


Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve 2013 szeptemberétől kimenő rendszerben 2011/2012-es tanévben indított osztály Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem, etika állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv

11. 12. 13. Emelt szintű évfolyam évfolyam évfolyam órák 2 3 3 +1 2+2 1+1 1+1 Demokratikus 2 3 3 +1

2. idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Kémia Informatika Testnevelés GazdaságiGazdasági szolgáltatási környezetünk orientációs ismeretek Gazdaságiszolgáltatási Információkezelés gyakorlatok Közgazdasági Elméleti gazdaságtan szakmacsoportos Üzleti gazdaságtan alapozó ismeretek Közgazdasági Üzleti gazdaságtan szakmacsoportos gyakorlat gyakorlat Összesen:

5+5

5+5

5+5

3+3 3+3 1 2,5 2 2+2 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

2

-

-

2+2

-

-

-

3 3

3 3

-

2+2

2+2

31 + 17

122

30,5 + 16 30,5 + 16

+2 +2

+2

+1 +1


Az öt évfolyamos vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport óraterve 2013 szeptemberétől kimenő rendszerben 2011/2012-es tanévben indított osztály Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem , etika állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv

11. 12. 13. Emelt szintű évfolyam évfolyam évfolyam órák 2 3 3 +1 2+2 1+1 1+1 Demokratikus 2 3 3 +1

2. idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Kémia Informatika Testnevelés GazdaságiGazdasági szolgáltatási környezetünk orientációs ismeretek Gazdaságiszolgáltatási Információkezelés gyakorlatok Vendéglátó és Vendéglátásturizmus ism. idegenforgalom szakmacsoportos Szállodai ismeretek alapozó ism. Marketing VendéglátásVendéglátóidegenforgalom idegenforgalom szakmacsoportos gyakorlat gyakorlat Összesen:

5+5

5+5

5+5

3+3 3+3 1 2,5 2 2+2 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

2

-

-

2+2

-

-

-

2

2

-

2 2

2 2

-

2+2

2+2

31 + 17

123

30,5 + 16 30,5 + 16

+2 +2

+2

+1


Ügyviteli szakmacsoport óraterve 12. évfolyam 2013 szeptemberétől (kimenő rendszerben)

Kerettanterv Tantárgy

szerinti kötelező óraszám

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

4

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv*

2

Óraterv szerinti óraszám Középszint 4 (3+1+1)

Emelt szint

+1

3

+1

3

4+4

+1

Matematika*

3

4+4

+1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Informatika*

2

2+2

Ügyviteli

Gazdasági ism.

1

1

szakmacsoportos

Szakmai id. nyelv*

2

2+2

alapozó ismeretek

Titkári ism.*

2

2+2

2

2+2

1

2+2

27,5

30,5+18

Ügyviteli szakmacsoportos gyakorlat

Gépírás és levelezés* Informatika alkalmazása*

Összesen * csoportbontás

124

+2


2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Ez a fejezet azokat az általános elveket (tartalmi és formai követelményeket) tartalmazza,

amelyek

alapján

iskolánk

pedagógusai

kiválasztják

az

adott

tantárgyakhoz, ill. azok helyi tantervéhez illeszkedő tankönyvet, munkafüzetet, egyéb taneszközöket. A taneszköz választás technikai feltételei  az egyes évfolyamokon szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák meg  a pedagógusok tájékoztatják a szülőket a választott taneszközökről  a tankönyvrendelés előkészítése során előzetes igényfelmérést végzünk a tanulók körében  csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek az OM hivatalos tankönyvjegyzékében  az új tankönyvcsalád használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be  a rendelkezésre álló taneszköz-kínálatból – szakmai szempontok figyelembe vételével – olyat választunk, amelyik nem jelent aránytalanul nagy terhet a családoknak  a tankönyvtámogatásra előirányzott összeg meghatározott részét tartós tankönyvek beszerzésére fordítjuk  a tartós tankönyveket – az iskolai könyvtár állományába való bevételezés után – ingyen a rászoruló tanulók rendelkezésére bocsátjuk A tankönyvválasztás tartalmi követelményei  felépítése közel álljon a helyi tanterv tartalmi, logikai felépítéséhez  legyen a szakmai program teljesíthetőségének megfelelő eszköze  feleljen meg a kompetencia-alapú oktatás feltételeinek 125


 legyen

alkalmas

az

újszerű

tanulásszervezési

eljárások

bevezetésére,

alkalmazására (tantárgytömbösített oktatás, projektmódszer, műveltségterületi oktatás)  előnyt élveznek azok a kiadványok, amelyeknek digitális változata is elérhető és felhasználható a laptop-programban  feleljen meg a tudományosság elvének  fogalomépítése, problémafelvetése logikus legyen  tartalmát és nyelvezetét tekintve feleljen meg az adott korosztály életkori sajátosságainak  segítse az önálló, otthoni tanulást  adjon útmutatást a kiegészítő, ill. differenciált ismeretszerzéshez  legyen kidolgozott a tankönyvcsalád a teljes képzési ciklusra  a tankönyvek lehetőleg több éven át használhatók legyenek  a munkafüzetek, -tankönyvek tartalmazzanak a tanulók tudásának mérésére alkalmas feladatsorokat Formai követelmények  a szöveg jól tagolt legyen, kiemelésekkel, szemléltető ábrákkal, eltérő betűtípusokkal  tetszetősség, esztétikusság, megfelelő betűméret, eltérő színek alkalmazása jellemezze  tartósság: a fedőlapok, a belső lapok jó minőségűek, az összefűzés kellően erős legyen  a taneszközök ára elfogadható legyen Szemléltető és egyéb taneszközök kiválasztásának elvei  kapcsolódjon a tananyaghoz, ill. a választott tankönyvhöz, munkafüzethez  biztosítsa a problémafelvetésből kiinduló tananyag-feldolgozást, az önálló ismeretszerzést

126


 legyen

alkalmas

az

újszerű

tanulásszervezési

eljárások

bevezetésére,

alkalmazására (tantárgytömbösített oktatás, projektmódszer, műveltségterületi oktatás)  motiválja a tanulót az önálló ismeretszerzésre  legyen korszerű, kövesse a változásokat  több tantárgyban, ill. témakörben is felhasználható legyen

3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 3.1. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink Az ellenőrzést és értékelést minden szaktanár szaktárgyának jellegéből adódó módszerekkel végzi egységes elvek alapján. A munkaközösségek alakítják ki az egységes követelményeket; az értékelés szempontjait és módjait oly módon, hogy az  hiteles képet nyújtson a nevelési-oktatási folyamat eredményeiről és esetleges hiányosságairól  jelentse a továbblépés megbízható alapját  jelentse a tanulási és önnevelési folyamat eszközét a tanuló számára  biztosítsa a képesség szerinti pontos, koncentrált munkát, tanulást és annak folyamatosságát  sajátos nevelési igényű, a nyelvi fejlődés zavarával küzdő tanulónál a szakértő véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve

 a tanár számára jelentse saját pedagógiai és didaktikai munkájának értékelését.

3.2. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái és szabályai

127


A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyek valamely anyagrész vagy – egy-egy tantárgy tanulása során várunk el a tanulóktól. A teljesítmények értékelésében követelményszintek jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés egyik formája az osztályzás. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló teljesítményéről, minősíti őt. A szorgalmi időben nem osztályzásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Az érdemjegy visszajelző informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye.

Az osztályozás alapelvei  A tanuló értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle.  Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyból mutatott többletmunkáját.  Az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékelje.  A helytelen viselkedés és a kötelességteljesítés elmulasztása (felszerelés hiánya) miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható.  Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az esetleges fejlődést is.  Az egyes tantárgyak, valamint a magatartás, szorgalom osztályzatokat szét kell választani. Az érdemjegy szerzésének módjai  szóbeli felelet évenként legalább egyszer (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, összefüggések, kísérletek, stb.)  önálló kiselőadás, gyűjtőmunka, részvétel különböző versenyeken (tanulmányi, sport)  projektben, témahétben végzett munka (pl.: kiselőadás, interjú készítése, kiállítás készítése)

128


 a projekt és témahét időtartama alatt a program felelősei egyeztetnek a szaktanárokkal a számonkérés módjáról  írásbeli munkák (évközi dolgozatok, tematikus mérések, tudásszint-mérések stb.)  országos mérés, értékelés keretében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését mérő dolgozatok érdemjegyei (a humán és a matematika munkaközösség évente dönt a kompetencia mérés dolgozatainak értékeléséről)  óraközi munka alapján A tanulók értékelése rendszeres és folyamatos. A követelményekről és az elért eredményekről a szülőket és a tanulókat folyamatosan tájékoztatjuk. A minősítés ötfokozatú érdemjegyekkel történik: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5) Az

érdemjegyeket

a

szaktanár

állapítja

meg

a

munkaközösség

értékelési

szempontjainak megfelelően. A szóbeli feleletek értékelésekor figyelembe veendő a tématartás, a téma bemutatásában érvényesülő tájékozottság, tárgyi tudás, a megfelelő szó- és fogalomhasználat, a problémaérzékenység, a témának megfelelő világos felépítés, a logikus érvelés, a lényegkiemelés, rendszerezés. Az írásbeli munkák – kivéve gépírás és számítástechnika – külső alakját is osztályozzuk. Az intenzív nyelvi előkészítős évfolyamon a tanulásmódszertan és önismeret, a kommunikáció, az egészséges életmód és a demokratikus állampolgárságra nevelés tantárgyakat nem érdemjegyekkel, hanem a „jól megfelelt”, „megfelelt” ill. „nem felelt meg” záradékkal minősítjük.

129


3.3. A tantárgyak összevont jegyeinek értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 3.3.1. Szakközépiskolai orientációs és szakmacsoportos oktatásban Szakmacsoportos alapozó oktatásban a 11-12. vagy 12-13. évfolyamon (kimenő rendszerekben) Félévkor és év végén a „szakmacsoportos alapozó oktatás” az adott szakmacsoportra nevű

tantárgy egyetlen

osztályzatként

kerül

a

bizonyítványba,

amelyet

a

résztantárgyak osztályzatainak átlagából a kerekítés szabályainak figyelembe vételével képezünk. Ha a résztantárgyak valamelyike elégtelen osztályzattal zárul, a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgát abból a tantárgyból tehet a tanuló, amelyből elégtelen osztályzatot kapott. Közgazdasági szakmacsoport Résztárgyak – középszint:  Közgazdasági alapismeretek – elméleti gazdaságtan  Közgazdasági alapismeretek – üzleti gazdaságtan  Közgazdasági alapismeretek – üzleti gazdaságtan gyakorlat A résztárgyak mindegyike egyszeres súllyal szerepel, az összevont jegyet egyszerű számtani átlaggal határozzuk meg. Amennyiben nem egész szám akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Ügyviteli szakmacsoport Résztárgyak – középszint:  Gazdasági ismeretek  Szakmai idegen nyelv  Titkári ismeretek  Gépírás és levelezés  Informatika alkalmazása

130


A résztárgyak mindegyike egyszeres súllyal szerepel, az összevont jegyet egyszerű számtani átlaggal határozzuk meg. Amennyiben nem egész szám akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Résztárgyak – középszint:  Vendéglátó és turizmus ismeretek  Szállodai ismeretek  Marketing  Vendéglátó alapgyakorlat A félévi és év végi összevont jegy megállapításakor a Vendéglátó és turizmus ismeretek kétszeres, a többi tantárgy egyszeres súllyal szerepel. Középszintű és emelt szintű felkészítés esetén az adott tárgy értékelése a következő módon történik:  Ha az adott tárgyból a közép- és emelt szintű felkészítésben részt vevő tanuló csoportja azonos (pl. matematika, idegen nyelv) egy osztályzattal minősítünk.  Ha az adott tárgyból a közép- és emelt szintű felkészítése a tanulónak különkülön csoportban történik (pl. magyar nyelv és irodalom, történelem, informatika, közgazdaságtan), akkor félévkor két osztályzatot adunk. Az év végi osztályzat megállapításakor a két csoportban külön-külön szerzett érdemjegyek átlagából meghatározott – a középszint irányába kerekített – egy osztályzattal történik az értékelés.  Az idegen nyelvek esetében a szakmai idegen nyelvet külön kell értékelni.  Az informatika, számítástechnika tantárgyak félévi és év végi osztályzatának megállapításakor a tananyaggal megegyező modulból tett sikeres ECDL-vizsga két jeles érdemjeggyel számítható be. 3.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei

131


A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben

tartva

elfogulatlan

és

konkrét

legyen,

a

minősítés

(az

érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Intézményünkben a 9. évfolyamosok számára a tanévkezdés előtt nyelvi szintfelmérést szervezünk, melynek formája írásbeli teszt. A mérés célja a tanulók idegen nyelv tudásáról/használatáról való tájékozódás, és az eredménytől függően a hatékonyabb fejlődés érdekében a megfelelő csoportba való beosztás. A 9. évfolyamon a tanév elején felmérést végzünk matematikából és helyesírásból, melynek célja szintén a tájékozódás. Ennek értékelése nem érdemjeggyel történik, a tanulók és a szülők a százalékos teljesítményről kapnak tájékoztatást. Az eredménytől függően szorgalmazzuk a felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozáson való részvételt. Az iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyamon folyamatosan mérjük a tanulók előrehaladását az első idegen nyelvből írásbeli és szóbeli formában. Az alábbi szintfelméréseket végezzük:

132


NY évfolyam: félévkor, év végén szintezés: A2-B1 megfelelési szint alapján év végén írásbeli értékelés a szóbeli kompetenciákról (A2-B1) 9. évfolyam:

év végi írásbeli szintfelmérő B1 megfelelési szinten (minimum 60%) helyi szóbeli vizsga feladatbankkal A2-B1 megfelelési szinten

10. évfolyam: év végén szintfelmérő B1 megfelelési szinten 11. évfolyam: félév végén helyi szintfelmérő B2 megfelelési szinten év végén központi szintfelmérő B2 megfelelési szinten Az iskolánkban a nem nyelvi előkészítő osztályokban az alábbi felméréseket végezzük: A 10. évfolyamon minden osztályban ún. házi vizsgát tartunk, melynek eredményéről kétnyelvű tanúsítványt kapnak a tanulók. 11. évfolyamon középszintű próba érettségi (írásbeli és szóbeli) 12. évfolyamon közép/emelt szintű próba érettségi (írásbeli és szóbeli) A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. Az

érdemjegyek

nem

egyenértékűek.

A

témazárók,

összefoglaló

jellegű

teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezek az elektronikus naplóban más súlyozottsággal szerepelnek. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Az érdemjegyek félévenkénti minimális száma megegyezik az adott tantárgy heti óraszámával. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.

133


A tanterv követelményei és a tantárgy sajátosságait figyelembe véve az írásbeli beszámoltatások formái:  tanórai felmérő dolgozat;  az otthoni munkára építő házi dolgozat;  témazáró dolgozat, témazáró feladatlap;  projekt és témahét kapcsán a program témájából adódó írásbeli feladat. Az érdemjegyek súlyát, jellegét eltérő színek alkalmazásával különböztetjük meg (pl. témazáró dolgozat, ill. irodalmi dolgozat – piros; felelet – kék; röpdolgozat, önálló kiselőadás, gyűjtőmunka projekt és témahét írásbeli munkája stb. – zöld) A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet ne írjanak. Dolgozatnak minősül az olyan írásos felelet, amelyhez több anyagrész, egész téma, vagy több téma előzetes áttekintése, ismétlése szükséges. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke írásos számonkérése. A munkaközösségek szaktárgyanként és évfolyamonként közösen állítják össze az egységes,

összehangolt

követelményekre

épülő

témazáró

dolgozatokat,

mérőeszközöket. Az írásbeli munkák értékelésének részletes kritériumai az egyes tantárgyak helyi tantervi fejezetében találhatók. A témazáró dolgozatokat, feladatlapokat, ponthatárokat megjelölve minősítünk érdemjegyekkel. Minden témazárás után osztályszintű értékelést adunk.

A tantárgyak esetében Jeles (5)

90% - 100%

Jó(4)

75% - 89%

Közepes(3)

55% - 74%

Elégséges(2)

35% - 54%

Elégtelen(1)

0% - 34%

134


Ezeket az intervallumokat alkalmazzuk a témazáró dolgozatoknál, az osztályozó vizsgáknál, a javító-és beszámoló vizsgáknál. A próba érettségi értékelése az érettségi vizsga követelményei alapján történik. Érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), - írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat, házi feladat, füzet, matematikai és szövegértési kompetenciát mérő dolgozat), - önálló kiselőadásra, - óraközi, tanórai munkára, - tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: · témazáró dolgozat (16 munkanap) · írásbeli felelet, „röpdolgozat” ( 10 munkanap) Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be, a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet. (kivétel a betegség miatti távollét) A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti

az

osztályzat

javításának

joga/lehetősége.

(a

javítási

lehetőséget

kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt) Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Amennyiben a tanuló a dolgozatot hiányzása miatt nem írta meg, a szaktanár pótló dolgozat megíratására nem kötelezhető.

135


Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. Az SNI tanulók értékelése a fejlesztő pedagógus által készített egyéni fejlesztési terv alapján és a szakvéleményben meghatározott speciális szabályok szerint történik. Az írásbeli munkák – kivéve gépírás, informatika – külső alakját is osztályozzuk, melynek szempontjai: Jeles:

esztétikus, arányos, összbenyomása kedvező, javítása szabályos

Jó:

jól olvasható, összbenyomása kedvező, szabályosan javít

Közepes:

nem elég jól olvasható, összbenyomása nem kedvező, többnyire szabályosan javít

Elégséges: alig olvasható, összbenyomása kedvezőtlen, sokszor szabálytalanul javít Elégtelen:

olvashatatlan, rossz beosztású, sokszor és szabálytalanul javít, ceruzával készített írásbeli munka esetén.

3.5.

Az

otthoni

felkészüléshez

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

meghatározásának elvei, korlátai Az iskolai célok és feladatok ismeretében a házifeladat-adás az ismeretek elmélyítésére, gyakoroltatására, a képességek, készségek fejlesztésére kell hogy irányuljon, figyelembe véve az önálló ismeretszerzés szükségességét. A

munkaközösségek

határozzák

meg

–

a

tantárgyak

sajátosságainak

figyelembevételével – a követelmények teljesítéséhez szükséges mennyiségű és típusú házi feladatokat. A napi házi feladatok mennyisége, időigénye nem jelenthet a tanuló számára aránytalan megterhelést. A projekt témájából és a témahét feladataiból adódó írásbeli és szóbeli feladatok megoldásához a tanulók részére biztosítjuk az IKT-eszközöket. A programok időtartama alatt a program vezetője egyeztet a szaktanárokkal a számonkérés módjáról. 136


A tanítási év szüneteire tantárgyanként az egy tanítási órához szükséges házi feladatnál több nem adható. 3.6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve végzi. A követelményeket a nevelőtestület a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után állapítja meg. A követelményeket az iskola házirendje tartalmazza. A magatartás és szorgalom elbírálásánál alapelv, hogy a tanuló a kritériumok többségének megfeleljen. A tanuló magatartásának megítélésekor figyelembe vesszük az új tanulásszervezési eljárások során a munkával és társaival szemben tanúsított hozzáállását, odafigyelését, együttműködését vagy ennek hiányát. A tanuló magatartásának minősítése Fegyelmezettség Viselkedéskultúra Aktivitás (példamutatás) Közösségi munka

példás (5) kifogástalan kifogástalan, udvarias, segítőkész pozitív, aktív rendszeres, eredményes

Igazolatlan órák nincs /büntetések

jó (4) megfelelő

változó (3) kifogásolható

rossz (2) erősen kifogásolható

megfelelő

nem megfelelő

durva hangoskodó

jó

passzív

negatív

a rábízott feladatokat elvégzi

vonakodó

nem vesz részt

max. 2 óra

max. 6 óra osztályfőnöki intés, megrovás

Figyelmeztetés,intés, megrovás, szigorú megrovás vagy fegyelmi büntetés

A tanuló szorgalmának minősítése példás (5) Órai munkában való folyamatos, tevékeny részvétel rendszeres, kötelességtudó Órákra készülés pontos

jó (4)

változó (3)

megfelelő

kifogásolható

hanyag (2) erősen kifogásolható

rendszeres

rendszertelen

nem készül megbízhatatlan

137


Tanulmányi versenyeken való részvétel Külön feladatok vállalása

részt vesz pályázatokat készít rendszeres érdeklődő

részt vesz

nem vesz részt

nem vesz részt

nem rendszeres

ritkán

egyáltalán nem

3.7. A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek A diákok fizikai állapotának mérésére a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet használja a testnevelői munkaközösség. Ezeket a méréseket a tanév rendje által meghatározott időpontban végezzük. A mérések

eredményeit

a

testnevelő

tanárok

tanulónként,

osztályonként

és

évfolyamonként rögzítik, elemzik és ezek alapján határozzák meg a fizikai fejlődés szempontjából

szükséges

intézkedéseket.

Ezzel

a

módszerrel

folyamatosan

figyelemmel tudjuk követni tanulóink fizikai képességeinek változásait. 3.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témaköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

138


4. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei 4.1. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei az iskolában 4.1.1. A felvételi eljárás rendje, a 9. évfolyamra történő felvétel feltételei 

A tanuló felvételéről az általános iskolában elért tanulmányi eredmények alapján dönt az iskola igazgatója.



A felvételi pontszámok megállapítása az 5., 6., 7., évfolyamok év végi, valamint a 8. osztályban elért félévi érdemjegyek alapján történik. A 9. évfolyamra jelentkezőket pontszám szerint sorba rendezzük.



Az összpontszámot az irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a tanult idegen nyelv tantárgyak 5-8. évfolyamon szerzett érdemjegyeinek és a történelem,

a

fizika,

a

kémia

tantárgyak

7-8.

évfolyamon

szerzett

érdemjegyeinek összege adja. Az érettségi tantárgyak jegyeit súlyozottan vesszük figyelembe. 

Egyenlő pontszám esetén sorrendben a matematika, idegen nyelv, irodalom, magyar

nyelv,

történelem

tantárgyak

jegyei

alapján

rangsoroljuk

a

jelentkezőket. 

Azoknál az SNI-s vagy BTM-s tanulóknál, akik valamelyik tantárgyból az értékelés alól való felmentés miatt nem hoznak érdemjegyet, az értékelt tantárgyak jegyei alapján arányosítva képzünk érdemjegyet a hiányzó jegynél.



Intézményünk szóbeli felvételi vizsgát nem tart. 4.1.2. A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei

A szakképző évfolyamra lépés konkrét feltételeit az adott szakma Központi Programja, valamint Szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Kiterjed: 

Bemeneti kompetenciák teljesítésére,



Iskolai előképzettségre,



Szakmai előképzettségre,



Pályaalkalmassági követelményekre,



Egészségügyi alkalmassági feltételekre,

139

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája pedagógiai programja 

Szakmai alkalmassági követelményekre,



Életkori feltételekre.

4.1.3 A szakközépiskola 1/13. szakképzési évfolyamára lépés feltétele a sikeres érettségi vizsga letétele, az érettségi bizonyítvány megléte, továbbá az előírt egészségügyi- és pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés. Az a tanuló, aki előzetesen jelezte továbbhaladási szándékát a szakközépiskola szakképzési évfolyamán, de a június-júliusi vizsgaidőszakban nem zárta eredményesen az érettségi vizsgát, feltételesen folytathatja tanulmányait. Az adott évfolyamon azonban csak akkor fejezheti be tanulmányait, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Ez azt jelenti, hogy ha a szeptember-októberi pótló- és javítóvizsga időszakban sikerrel vizsgázott, továbbhaladhat. Ha ez a pótló- illetve javítóvizsga sikertelen, megszűnik a tanulói jogviszony

140


SZAKMAI PROGRAM A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája szakmai programja „Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszerezzük s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük.” (Széchenyi István) A közismereti kerettanterv szerint a szakközépiskola feladata a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységének megteremtése. Az iskolában töltött évek alatt felkészítjük a tanulót a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, formálására. Ugyanakkor megtanítjuk, hogy az alkalmazni képes tudás megszerzésének feltétele a tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködés az iskolával. A szakmai képzés iskolai rendszerének kialakításakor a kerettanterv fejlesztési területei közül azokat emeltük ki, amelyek a többi területet is figyelembe véve, de mégis hangsúlyosabban kapnak szerepet a szakképzési feladatellátás során az intézmény programjának megfelelően. Ezek a következők: – fenntarthatóság, környezettudatosság, – pályaorientáció, – gazdasági és pénzügyi nevelés. Az iskola felkészítő szakasza nevelés-oktatás-szakképesítés megszerzése egyszerre egységes és differenciált, ezért a kulcskompetenciák fejlesztésén túl továbbra is kiemelt szerepet szánunk a tehetséggondozásunkra, támogatást adva diákjainknak alkotó egyéniséggé váláshoz. Legalább ekkora súlyt helyezünk az SNI-s és BTM-es tanulók szocializációjának támogatására, az alulteljesítő diákok egyéni felzárkóztatására. 141


Célunk a felnőtt életük sikerességének megalapozása és az egész életen át tartó tanulásra felkészítés.

1. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai A kor egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely munkavállalásra alkalmas felnőtté neveli diákjainkat. A küldetés megvalósításának sikerkritériumai: 1) magasan képzett tantestület 2) szoros kapcsolat a gazdasággal, gyakorlóhelyekkel 3) innovatív tantestület 4) jól felszerelt tantermek, kabinetek 5) az esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása

1.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők:  a munka világa, a megye munkaerő-piacának várható alakulása  az MFKB szakképzéssel kapcsolatos döntései  a szolgáltatásainkat igénybevevők - a tanulók, a szülők, a gazdasági kamarák, a gazdálkodó egységek - elvárásai  a versenytárs iskolák és képző intézmények programjai  a Szakképzési Centrum elképzelései

1.2. A szakmai program általános céljai:  Munkaerő-piaci orientáltságú, keresletvezérelt szakképzés megvalósítása.  A globális és nemzetgazdasági igények kielégítése ezzel a foglalkoztatás növelése.  Mindenki

számára

biztosítani

kívánjuk

a

lehetőséget

képességei

kibontakoztatására; ha szükséges és lehetséges differenciált módon.  A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlődjék.

142


 A megbízható, széles körű alapműveltség megszerzésén túl a középiskolai évfolyamokon adminisztráció,

közgazdasági,

ügyviteli,

vendéglátás-turisztika

kereskedelem-marketing,

és

informatikai

szakmai

üzleti képzés

lehetőségét kívánjuk biztosítani.  Új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése.  A szakmai érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítéssel esélyt adunk  a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra;  a szakirányú munkába állásra;  az

érettségire

szakmatanulásra,

épülő, az

munkaerő-piaci

életpályán

várhatóan

igényekhez többször

igazodó

bekövetkező

szakmaváltásra;  Egyéni tanulói haladási utak kialakítása, az átjárhatóság biztosítása: más iskola tanulói számára biztosítani kívánjuk a 12. évfolyam befejezése után iskolát válthassanak, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe; illetve a mi tanulóink folytathassák tanulmányaikat más középiskolákban. (1 és 2 éves szakképzések beindítása, felnőttoktatás)  A gyakorlati képzést végzők személyes példáján keresztül rámutatni arra, hogy odaadással végzett munka sikeres és öröm forrása az életben.  A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely lehetővé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak.  A környezettudatos magatartás erősítése  A tanulók megértsék, miért szükséges etikai szabályok betartása az üzleti életben, mind a vezetők, alkalmazottak, mind a termelők és fogyasztók részéről.  Kézzel fogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást működtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni.  Az iskola szolgáltató jellegének erősítése: saját tanulóink részére bővítenünk kell a kiegészítő illetve az ismeretanyag elmélyítését szolgáló foglalkozások körét.

143


 Növelnünk kell a felnőttoktatási képzés szerepét az iskolánkban korábban végzettek szakmai továbbképzését is fel kell karolnunk.  Szükségesnek tartjuk a pályaválasztási és álláskeresési tanácsadás bevezetését, pályainformáció-nyújtását illetve az osztályfőnöki órákon az élet- és pályatervezéssel foglalkozunk. Ennek

keretében

megismerhetik

tanulóink

a

közgazdasági,

ügyviteli,

kereskedelmi vendéglátó-ipari turisztikai és informatikai szakmákhoz tartozó pályatükröket, munkaköri leírásokat, munkahely-választási technikákat. A tanácsadáson túl az önismeret fejlesztése, az önmenedzselés és a karrierépítés alapjai is ebben a formában sajátíthatók el.  Rugalmas

képzési

rendszer

kialakítása:

szélesítenünk

kell

az

iskola

szakmakínálatát, másfelől a különböző képzési formákkal - nappali, felnőttoktatási, átképzési, továbbképzési, távoktatási forma - igazodnunk kell a különböző igényekhez.  Élni kívánunk rész-szakképesítések és a ráépülő szakma kiadásának lehetőségével is.  Értékes,

érvényes,

hasznosítható,

piacképes

tudás

átadása,

szakmai

elkötelezettség kialakítása, élethosszig tartó tanulás igényének megalapozása.

1.3. A szakmai képzés feladata A kompetencia alapú oktatás módszertanának alkalmazásával szorosabbá válik a kapcsolat a közismereti és a szakmai tantárgyak között. Az azonos módszerek alkalmazása, könnyebbé teszi a diákok számára a tanulást, élvezetesebbé az órákat, az iskolai létet. Az ágazati szakképzés 9. évfolyamon történő bevezetése pedig lehetőséget ad a 4 vagy 5 év alatt két – a munkaerő-piaci igényeinek megfelelő – szakma megszerzésére. A diákjaink fejlesztésével célunk az aktív tanulói magatartás kialakítása, tanulási élményhez juttatás. A képzések velejárója az önálló ismeretszerzés gyakoroltatása és ezzel az ismeretek alkalmazási képességének kialakítása, megszilárdítása. Feladatunk a tanulási és

144


szakmai motiváció erősítése, a választott munkához, életpályához való kötődés tudatosítása, a szakmai munkával kapcsolatos igényesség kialakítása.

1.4. Az OKJ és lehetőségeink A hatályos OKJ-ben található szakképesítések a következők: – Szakképesítés: egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít – Rész-szakképesítés: egy munkakör betöltésére képesít – Szakképesítés-ráépülés: valamely más szakképesítésre épül és egy újabb munkakör ellátásra képesít. Az iskola szakmakínálatának összeállításánál figyelembe vettük a beiskolázás lehetőségét/korlátait,

a

bementeti

feltételeket,

és

a

kínálatba

bekerülő

iskolarendszerben oktatható szakmák körét. Ezek a szintek a következők: Meghatározása

Szakma szintje

Bemeneti feltétel

34

Középfokú szakképesítés

Alapfokú végzettség

35

Középfokú szakképesítés-ráépülés

Alapfokú

végzettség

+szakképesítés 54

Emelt szintű szakképesítés

55

Emelt

szintű

Érettségi

szakképesítés- Érettségi+szakképesítés

ráépülés

A szakképzés fajtái 1) Szakközépiskolai szakképzés A 9-12. évfolyamon az ágazati kerettanterv szerint az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött, a szakképesítések közös tartalmi elemeit magába foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik közismereti kerettantervvel párhuzamosan.

145


A 12. évfolyam végén a közismereti érettségi tantárgyak mellett vizsgázni kell az ágazathoz tartozó szakmai tantárgyakból is, amely magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának számít és feljogosít munkakör betöltésére. Ugyanakkor a további egy év alatt felkészítjük diákjainkat az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítés „a Szakmai és Vizsgakövetelmények” alapján komplex szakmai vizsgájára, mellyel további szakma szerezhető. Az érettségihez kötött szakképesítések képzésekor lehetőséget kívánunk adni más ágazati osztályban, vagy más iskolában végzett diákok számára is a bekapcsolódásra, a nálunk való továbbtanulásra. Számukra a szakképzés komplex szakmai vizsgájára a felkészítés két évfolyamon zajlik. Az 1/13. évfolyam sikeres teljesítése után a diákok a szakmai tantárgyból érettségi vizsgát tehetnek. (Ezen az évfolyamon a 9-12. évfolyamok ágazati kerettanterve szerint szakmai elméleti és gyakorlati óráit tanítjuk, ezért van mód az érettségi letételére. Ugyanezért van az is, hogy az ágazati osztályban érettségizetteknek a fentiek miatt csak 1 éves a képzési idejük.)

1.5. A szakmai képzésben alkalmazott eljárások Az alkalmazott eljárások célja:  a sikeres munkavégzéshez nélkülözhetetlen kompetenciák alakulnak ki a diákokban, amelyek hatékonyan segítik őket majdani munkakörük eredményes ellátásában.  munkatapasztalat,

gyakorlatias

és

életközpontú

oktatás,

amely

sikerélményhez juttatja a diákokat, bemutatja a munkakultúrát, kialakítja a munkafegyelmet és biztosítja a gyakorlati használhatóságot. Konkrét módjai:  külső szakember - a program sajátossága, hogy az órák egy részét vállalkozó (külső szakember) tartja, így a gyerekek nemcsak az elméletet, hanem a valós élet problémáit is "megtapasztalhatják";  együttműködésen

alapuló

tanirodai

gyakorlatok,

kisebb

összeállítása  vállalkozói készségek fejlesztése, érdeklődés felkeltése, motiválás

146

projektek


 önértékelés fejlesztése  a tanulók munkájának folyamatos értékelése / megerősítés, dicséret, kudarcok oldása, következetesség/  összefüggő szakmai gyakorlat, külső gyakorlóhelyek  iskolai pályaválasztási tanácsadás  élet- és pályatervezés beépítése a szakmai órákba az osztályfőnöki órák mellett  továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, életpálya építési tanácsadás, pályainformáció-nyújtás

a

kamara

és

a

munkaügyi

központ

közreműködésével  Erasmus + programban való részvétel lehetősége  képzésekhez kapcsolódó szoftverek alkalmazása

1.6. A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati képzés pedagógiailag megtervezett tevékenység a gyakorlati ismeretek nyújtása, készségek kialakítása és fejlesztése, valamint a szakmai elméleti ismeretek alkalmazása érdekében. A gyakorlati oktatás duális képzés keretében történik gyakorlóhelyek keresésénél segítséget nyújtanak a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzéssel foglalkozó munkatársai és a VOSZ Megyei Szervezetének vezetése. A gyakorlati képzés színterei: − iskola − gazdálkodó tevékenységet folytató egységek A gyakorlati képzés formái: − tanirodai gyakorlat a közgazdasági, turisztikai, ügyviteli, informatikai képzéseknél − „üzemi” gyakorlat, mely a gazdálkodó egységeknél folyik az elméleti képzéssel váltakozva (duális szakképzés), 147


− összefüggő gyakorlat a szorgalmi időt követően. Az iskolai szakmai képzés keretében végzett gyakorlati oktatás során az elméleti ismeretek alkalmazására és begyakorolására kerül sor a kabinetekben és a tanirodában. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat kétféle módon biztosított: − Tanulószerződés alapján: a munkáltató és a tanuló között jön létre a kamara közreműködésével, mely a tanév során heti 1 nap külső, gazdálkodó szervezeteknél töltött gyakorlatot jelent. − Együttműködési megállapodás alapján: amennyiben a tanuló összefüggő szakmai gyakorlaton vesz részt a nyár folyamán Az iskolában és a gazdálkodó szervezeteknél zajló gyakorlati képzés idejét az adott szakképesítés Központi programja, valamint az intézmény helyi tanterve szabályozza. A gyakorlati munka értékelése, mulasztások igazolása A gyakorlatokon a tanulók a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges munkaköri követelményeket tapasztalhatják meg. A diákokról az őket „alkalmazó” partnerünk Foglalkozási naplót vezet, melyben feltünteti: – A szakmai tevékenységeket tantárgyanként – A rájuk fordított időt – A tanulók értékelését (a tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát). A külső gyakorlóhelyen foglalkoztatott tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. A gyakorlati képzéseken való részvétel kötelező. A mulasztást az iskola házirendjének megfelelően igazolni kell. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (ehhez a

148


gyakorlati képzést folytatható szervezet hozzájárulása is szükséges). De ha a tanulónk igazolatlan mulasztása nincsen és teljesítménye, szorgalma értékelhető, a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és a gyakorlati követelményeket teljesíti, akkor az évfolyam megismétlése alól a nevelőtestület mentesíti. Ha a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról hiányzik úgy, hogy az meghaladja a 20%-ot, az évfolyam követelményeit nem teljesítette, így magasabb évfolyamra nem léphet. Iskolánk minden évben pályázatot nyújt be a Tempus Közalapítvány Leonardo da Vinci Mobilitási Program keretében a szakképző évfolyamra járó diákjaink külföldi szakmai gyakorlatának biztosításához! Sikeres pályázat esetén nyelvi felkészítéssel összekapcsolt szakmai tapasztalatszerzésre van módjuk Európa különböző országában.

1.7. Ágazati és szakmacsoportos beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei Az első szakképző évfolyamra az vehető fel, aki az adott szakképesítés Szakmai és Vizsgakövetelményeiben meghatározott feltételeket teljesíti. Ilyenek pl.: -

Bemeneti kompetenciák

-

Iskolai előképzettség

-

Szakmai előképzettség

-

Pályaalkalmassági követelmények

-

Szakmai alkalmassági követelmények

-

Egészségügyi alkalmasság

Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első felének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.  A nappali tagozaton történő szakképzésbe a jogszabályban előírt életkorig van lehetősége a jelentkezőnek belépni, a felnőttoktatási tagozatra történő felvételnél nincs életkori megkötés.  Szakképzésben az vehet részt aki megfelel az adott szakképesítés belépési feltételeinek (pályaalkalmasság , egészségügyi alkalmasság)

149


 A második, harmadik szakképző évfolyamra az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam tantárgyi követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette és letöltötte az összefüggő gyakorlatát. Szakképesítés belépési feltételeink (pályaalkalmasság, egészségügyi alkalmasság).

1.8. Előzetes tudás beszámítása A beszámításról kérelem és igazolások alapján az iskola igazgatója dönt határozatban figyelembe véve az adott szakma SZVK-jában található kitételeket.

1.9. A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése Az iskolánk szakképző osztályaiban alkalmazzuk a nevelőtestület által elfogadott értékelési elveket. Az adott fejezetek végén témazáró dolgozatokat íratunk és a tanórákon, foglalkozásokon szóban is számon kérjük diákjainkat. Az értékelés normarendszer alapján valósul meg:  folyamatos  adatok támasztják alá  személyre szóló és ösztönző  fejlesztő jellegű  segíti a pozitív megerősítést. Az értékelés célja a tanulás/oktatás minőségének javítása. A módjai: diagnosztikus, formatív és szummatív. Az értékelés egy eszköz, amely olyan feladathelyzetet teremt, amelyben diákjaink képességeiket és szakmai tehetségüket kibontakoztathatják. A számonkérések fajtái követik a szakmai vizsgák vizsgatevékenységeit. Így az írásbeli, szóbeli, gyakorlati tevékenységeket is értékeljük. A minősítés tantárgyanként történik.

150


Az évközi értékelés megfelel az SZVK előírásának. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:  90-100%

jeles

 80-89%

jó

 65-79%

közepes

 50-64%

elégséges

 0-49%

elégtelen

Szóbeli feleteknél a felépítettséget, lényegkiemelést, logikus érvelést, helyes és szakmai szóhasználatot várunk el. A házi dolgozatok értékelésénél a tématartást, a korszerűséget, a szakmaiság és az önálló munkát helyezzük középpontba. A gyakorlati képzésben (pl. tanirodai képzés) az elkészített anyagokat, szabályzatokat, elvégzett feladatokat, vagyis a tanuló személyes portfóliójának vezetését, de a kommunikációs képességet is figyelemmel kísérjük. Értékeljük a gyakorlati munkavégzések jellegét, pontosságát, precizitását. A komplex feladatok megoldása sok esetben elektronikusan történik, melynek során az alábbi kompetenciák mérése történik: − informatikai eszközök, szoftverek kezelése − adatbevitel − szöveges dokumentumok szerkesztése − táblázatok, diagramok készítése − tartalmi és formai sajátosságok érvényesítése A külső gyakorlóhelyeken az értékelést a diákokkal közvetlen kapcsolatot tartó munkatárs ill. a tanulófelelős közösen végzi. A hozzájuk kiadott tantárgyak elsajátítását, gyakoroltatását kötelesek nyomon követni és a diákok tevékenységét érdemjeggyel értékelni. Ők is tantárgyanként minősítenek, majd a félév, év vége vagy az összefüggő szakmai gyakorlat elteltével szövegesen és jeggyel zárnak. A diák szakmai munkáján túl annak szorgalmát, magatartását is értékelik egy jeggyel ill. néhány mondattal.

151


A külső gyakorlóhelyek az iskolát az általuk adott összes jegyről tájékoztatni kötelesek. Az értékelés folyamatossága, tervezettsége, szempontrendszer alapján történő megvalósítása az iskolai minőségbiztosítás alapja és egyben a pedagógus önszabályozásának eszköze.

1.10. Szakmai vizsgáztatás 1) Szakmai érettségi vizsga A szakmai érettségi vizsgára történő felkészítés az ágazati osztályainkban a 9-12. évfolyamon történik az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően a szakképzési kerettantervek tantárgyai alapján.

2) Komplex szakmai vizsga A komplex szakmai vizsga célja a tanuló szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése. Szakképesítést és bizonyítványt az kaphat, aki minden vizsgamodult teljesített. Komplex szakmai vizsgát a szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni, amely független szakmai testület és négy tagból áll. A

szakmai

vizsgán

teljesítendő

követelménymodulokat

és

a

megoldandó

vizsgatevékenységet az adott szakma szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza.

1.11. Pályakövetési rendszer Iskolánk a törvényi előírások szerint kialakított pályakövetési rendszert működtet , amelynek eredményét a honlapján közzé is teszi statisztikai adatok formájában. A nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat a tanuló szolgáltatja.

1.12. A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

152


A szakmai és vizsgakövetelmény minden szakma esetében tételesen tartalmazza az „Eszköz- és felszerelési jegyzék”-et. Ez azokat a minimálisan szükséges felszerelések sorolja fel, amelyek nélkül a képzési feladat nem teljesíthető. Így a rajta szereplő eszközök megléte egyúttal a képzés indításának feltétele is.

1.13. Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek A szakképzés tankönyvjegyzékben található könyvek alapján folyik. A közgazdasági, turisztikai és ügyviteli képzéseknél használunk az iskolai könyvtár tulajdonában lévő, tankönyvjegyzékben nem szereplő, de a képzés során sikerrel alkalmazható szakmai könyveket, folyóiratokat, napilapokat. Például − „A siker rögös útjain – Vállalkozzunk Európában” – az Európai Unió által támogatott projekt keretében készült könyvsorozat, tanulási útmutatók, esettanulmányok, feladatgyűjtemények − Junior

Achievement

Magyarország

Alapítvány

Alkalmazott

közgazdaságtan programjához kapcsolódó kiadványok − Vállalkozásfejlesztési Alapítványok által közzétett segédanyagok − a kollégák által készített tanulási segédanyagok, útmutatók − CD-s oktatóprogramok (Bankrendszer, Piac működése, Pénz stb.) − Közgazdasági játékok gyűjteménye (A pénz beszél-Te értedkiadványokat) − MNB honlapján található ismeretterjesztés anyaga

1.14. A szakmai képzés személyi feltételei Az iskolában szakmai elméletet oktató pedagógusok és külső „óraadók” vesznek részt a szakképzésben. A szakképzési törvény rendelkezésének megfelelően a szakmai elméletet és gyakorlati tantárgyat oktató szakemberek (ha a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói

153


végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik) munkáját két éven keresztül szakmai mentortanár segíti módszertani kérdésekben, valamint értékeli a munkáját. A szakmai mentortanár feladatai: – módszertani tanácsadás  óra menetének összeállítása  dolgozatok, számonkérések, gyakorlati feladatok összeállítása  értékelés, szabályozás  helyi tanterv kidolgozása  tanár tapasztalatszerzésének irányítása, fejlesztése  szakmai vizsga feladatainak és értékelőlapjainak kidolgozása  szakmai

vizsga

szóbeli

vizsgatevékenységeihez

mellékletek,

segédanyagok összeállítása – pedagógiai módszerek: tanár-diák viszony kialakításának segítése – adminisztrációs feladatok – külső

gyakorlóhelyek

tanulófelelőseivel

rendszeressége

154

való

kapcsolattartás

módjai,


2. AZ ISKOLA SZAKMAKÍNÁLATA Az Országos Képzési Jegyzék alapján meghatározott hosszú távú szakmakínálatunkat a munkaerőpiaci igényekhez igazodva változhatnak.

AZ ISKOLA SZAKMAKÍNÁLATA Érettségire épülő szakképzés Szakmakínálat Szakmacsoport: 15. Közgazdasági Ágazat: XIV. Közgazdaság Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség Szakképesítés megnevezése

OKJ-szám 54 343 01

Képzési idő

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, 1 év, 2 év biztosítás)

54 344 01

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

1 év, 2 év

54 344 02

Vállalkozási és bérügyintéző

1 év, 2 év

54 344 03

Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző

1 év, 2 év

Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazat: XXVIII. Turisztika Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4221/4

OKJ-szám

Turisztikai referens

Szakképesítés megnevezése

155

Képzési idő


54 812 01

Idegenvezető

1 év, 2 év

54 812 02

Lovastúra-vezető

2 év

54 812 03

Turisztikai szervező, értékesítő

1 év, 2 év

Szakmacsoport: 16. Ügyvitel Ágazat: XV. Ügyvitel Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4112/1

Adminisztrációs ügyintéző

Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség


OKJ-szám

Képzési idő

54 346 01

Irodai asszisztens

2 év

54 346 02

Ügyviteli titkár

1 év, 2 év

Szakmacsoport: 17. Kereskedelem Ágazat: XXVI. Kereskedelem


OKJ-szám 54 345 01

Logisztikai ügyintéző

Képzési idő 2 év

Szakmacsoport: 7. Informatika Ágazat: XIII. Informatika


OKJ-szám

Képzési idő

54 481 02

Gazdasági informatikus

2 év

54 481 04

Informatikai rendszergazda

2 év

54 482 01

IT mentor

2 év

54 213 05

Szoftverfejlesztő

2 év

156


A szakmai programhoz kapcsolódó helyi tanterv Iskolánk helyi tanterve szakmánként tartalmazza a képzés során elsajátítandó követelménymodulokat, tantárgyanként azokra fordított időt és értékelésük módját.

157


Óratervek A közismereti óratervekkel együtt használjuk a 9 – 12. évfolyamokon. Szakmacsoport: 15 közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30% Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR szám: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző Követelménymodulok: 11504-12

Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

11506-12

Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

10147-12

Gazdálkodási feladatok ellátása

11505-12


10149-12

Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

11500-12


11498-12

Foglalkoztatás I. *

11499-12

Foglalkoztatás II.

11501-12

Projektfinanszírozás

11502-12

Projektfolyamatok követése

* A modul Szakmai idegen nyelvi tananyagot is tartalmaz az 1/13. évfolyamon. Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet és a 25/2014. (VIII.26) szakképzési kerettantervekről alapján készült.

158


Szabad sáv felhasználása: 1. évfolyam

1 óra

gépírás

2. évfolyam

1 óra gépírás

3. évfolyam

1 óra Pénzügyi ismeretek

4. évfolyam

1óra

5/13 évfolyam

Foglalkoztatás:

0,5 óra

Elektronikus adóbevallás:

1 óra

Elektronikus adóbevallás

Munkahelyi egészség és biztonság: 0,5 óra Projektfinanszírozás: gyakorlat Számvitel:

1 óra

159

1 óra

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja

Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től


Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.


72

-

126

-

-

-

-

-

-

-


18

72

18

72

-

36

-

-

-

-


-

-

-

-

72

-

32

-

-

-


-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-


-

-

-

-

-

-

72

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-


-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128



160

-


11506-12 Vállalkozás fin. és adó


-

-

-

-

-

-

-

-

gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

Adózás

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

108

-

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

192

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

Vállalkozási finanszírozás


10147-12 Gazdi fel.

128




11499-12 Foglalkozta tás II.

10149-12 Könyvvez etés és beszámol ókészítés

Számvitel

Foglalkoztatás II.



161




Saját

Projekt-finanszírozás

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

768

-

-

-


108

108

144

108

216

72

224

128

800

320

Projekt-finanszírozás gyakorlat


Gépírás

Összesen

1260

1296

1260

162

1120

1120


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés 2013. szeptember 1-től Heti óraterve

Modul

9. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-


-

-

-

-

2

-

1

-

-

-


-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4



10. évfolyam




163

-


11506-12 Vállalkozás fin. és adó


-

-

-

-

-

-

-

4

-

gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Adózás

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Vállalkozási finanszírozás



10147-12 Gazdi fel.




10149-12 Könyvvezet és és beszámolók észítés

Számvitel

Foglalkoztatás II.



164




Saját


-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


3

3

4

3

6

2

7

4

25

10

Projekt-finanszírozás gyakorlat


Gépírás

Összesen

35

36

35

165

35

35


54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző – 2 éves képzés a nem közgazdaság ágazatban érettségizettek számára Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 344 01 Pénzügyi - számviteli ügyintéző Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Követelménymodulok: 11504-12


11506-12


10147-12

Gazdálkodási feladatok ellátása

11505-12


10149-12

Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

11500-12


11498-12

Foglalkoztatás I. *

11499-12

Foglalkoztatás II.

11501-12

Projektfinanszírozás

11502-12


166


Heti óraterve 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző – 2 éves képzés a nem közgazdaság ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Tantárgy


10149-12 Könyvvezetés és besz. kész.

11505-12 Könyvelés számítógéen

10147-12 Gazdi. fel.

11506-12 Vállfin. és adózás


Modul

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás

1/13. évfolyam Elm. Gyak. 180 216 108 72 144 36 144 36 216 36

2/14. évfolyam Elm. Gyak. -

-

-

128

-

-

-

144

32 -

-

-

-

64

-

-

64

36

-

-

-

128

-

-

192

-

36

-

-

-



Számvitel


167

11498-12 Foglalkoz tatás I.

11499-12 Foglalkoz tatás II.


Foglalkoztatás II. -

-

16

-

-

-

64

-

-

-

64

-

-

-

-

64

-

-

64

-

-

-

-

32

36 864

396

32 768

352

Foglalkoztatás I.

11502-12 Projektfolyamatok követése



Projektfinanszírozás gyakorlata


Projekttervezés gyakorlata

Osztályfőnöki Összesen

1260

168

1120


2013. szeptember 1-től Tantárgy

11498-12 Foglalkoztat ás I.



10149-12 Könyvvezet és és besz. kész.


10147-12 Gazdi. fel.



Modul

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás

1/13. évfolyam Elm. Gyak. 5 6 3 2 4 1 4 1 6 1

2/14. évfolyam Elm. Gyak. -

-

-

4

-

-

-

4,5

1 -

-

-

-

2

-

-

2

1

-

-

-

4

-

-

6

-

1

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

2

-



Számvitel


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

169




Projekt-finanszírozás -

-

2

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

1

1 24

11

1 24

11





35+11

A szabad órakeret felhasználása 1/13. évfolyam Osztályfőnöki 1 óra Adózás 1 óra Munkahelyi egészség biztonság 0,5 óra Foglalkoztatás 0,5 óra Gazdasági ismeretek 1 óra Összesen: 4 óra

2/14. évfolyam Elektronikus adóbevallás 1 óra Osztályfőnöki 1 óra Számvitel gyakorlat 1 óra Projekttervezés 1 óra Összesen: 4 óra

170

35


Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -

Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Modulok:

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

11504-12


10137-12

Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10142-12

Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10138-12

Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok

10136-12

Banki piac termékeinek értékesítése

10140-12

Befektetési piac termékeinek értékesítése

10141-12

Biztosítási piac termékeinek értékesítése

10143-12

Biztosítástechnikai feladatok ellátása

10144-12

Független biztosítás közvetítői működés

10146-12

Speciális ügyintézői feladatok

10139-12

Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése

171


Szabad sáv felhasználása 9. évfolyam

1 óra gépírás

10. évfolyam 1 óra gépírás 11. évfolyam 1 óra pénzügy gyakorlat 12. évfolyam 1 óra statisztika 5/13 évfolyam 4 óra -

Foglalkoztatás

1 óra

-

Kommunikációs gyakorlat

1 óra

-

Pénzügyi szolgáltatások

1 óra

-

Független biztosításközvetítői működés

1 óra

Az óraterv a 25/2014. (VIII.26) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, valamint a 14/2013. (IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervek alapján készült.

172


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-





Foglalkoztatás II.


173




72

-

126

-

-

-

-

-

-

-

18

72

18

72

-

36

-

-

-

-


-

-

-

-

36

-

64

-

-

-


-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64







174


-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

Biztosítási jog

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-


-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

32


-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32


-

-

-

-

-

-

-

64

-


-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

Pénzforgalom







175






A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

Biztosítási gyakorlat

Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata




176


Saját

Gépírás

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

768

-

-

-


108

108

144

108

180

108

224

128

800

320

Összesen

1260

1296

177

1260

1120

1120


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Heti óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-





Foglalkoztatás II.


178




2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-


-

-

-

-

1

-

2

-

-

-


-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2







179


-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

Biztosítási jog

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

1


-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1


-

-

-

-

-

-

-

2

-


-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

Pénzforgalom







180







-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5


Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata




181


Saját

Gépírás

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


3

3

4

3

5

3

7

4

25

10

Összesen

35

36

182

35

35

35


54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Szakmacsoport: 15 Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképesítésbe történtő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmény: Pályaalkalmassági követelmény: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 344 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Modulok: 11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

11504-12


10137-12

Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10142-12

Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10138-12

Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok

10136-12

Banki piac termékeinek értékesítése

10140-12

Befektetési piac termékeinek értékesítése

10141-12

Biztosítási piac termékeinek értékesítése

10143-12

Biztosítástechnikai feladatok ellátása

10144-12

Független biztosítás közvetítői működés

10146-12

Speciális ügyintézői feladatok

10139-12

Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése 183


Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam:

4óra

Gazdasági ismeret

1 óra

Pénzügyi ismeret

1 óra

Ügyviteli gyakorlat

1 óra

Statisztika

1 óra

2/14 évfolyam:

4 óra

Foglalkoztatás

1 óra

Kommunikációs gyakorlat

1 óra

Pénzügyi szolgáltatások

1 óra

Független biztosításközvetítés

1 óra

Az óraterv a 25/2014 (VIII. 26.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, valamint, a 14/2013. (IV.05) NGM rendelet szakképzési kerettantervek alapján készült.

184


Éves óraterv



Modul

2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

32

-

64

-

-

-

-

-

64

-

216

-

-

-

-

216

-

-


108

-

-

-


-

72

-

-

144

-

-

-

-

36

-

-

72

-

-

-

-

36

-

-

198

-

-

-


Foglalkoztatás II.




Foglalkoztatás I.


Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek

185



-

36

-

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

-

32

-


-

-

-

64


-

-

16

-

Pénzügyi intézményi szabályozás

-

-

32

-

Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab.

-

-

32

-

Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

-

-

-

16

-

-

32

-

-

-

96

-

-

-

32

-

-

-

-

32

-

-

64

-

-

-

-

32


-

-

64

-

Biztosításmatematikai ismeretek

-

-

64

-

Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

-

-

-

32


-

-

48

-








Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata



1014312 Biztosít ástechni kai feladato k ellátása



186





Biztosítási gyakorlat -

-

-

16

-

-

80

-

-

-

-

32

-

-

32

-

-

-

-

16

-

-

16

-

-

-

-

16

Osztályfőnöki

36

-

32

-

Összesen

864

396

800

320




Speciális ügyintézői gyakorlatok

Bankjegyismeret


Éves összes óraszám

1260

187

1120


54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Heti óraterv



Modul


2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

1

-

2

-

-

-

-

-

2

-


6

-

-

-


-

6

-

-


3

-

-

-


-

2

-

-


4

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

1

-

-


2

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

1

-

-


Foglalkoztatás II.




Foglalkoztatás I.

188



5,5

-

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

1

-


-

-

-

2


-

-

0,5

-

Pénzügyi intézményi szabályozás

-

-

1

-

Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab.

-

-

1

-

Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

-

3

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

1


-

-

2

-

Biztosításmatematikai ismeretek

-

-

2

-

Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

-

-

-

1









Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata





189







-

-

1,5

-

-

-

-

0,5

-

-

2,5

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

0,5

-

-

0,5

-

-

-

-

0,5

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Összesen

24

11

25

10





Speciális ügyintézői gyakorlatok

Bankjegyismeret


Heti összes óraszám

35

190

35


Ágazati óraterv Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR- szám: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző

Modulok: 11 500-12


11 499-12

Foglalkoztatás II.

11 498-12

Foglalkoztatás I.

11 504-12


11 152-12

Kis – és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

11 153-12

Könyvvezetési feladatok

11 506-12


11 154-12


11 151-12

Bérügyi szakfeladatok ellátása

11 155-12

Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

Szabad sáv felhasználása 9. évf

1ó

gépírás

10. évf

1ó

gépírás

11. évf

1ó

pénzügyi gyakorlat

12. évf

1ó

statisztika

5/13 évf

4ó

0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Kis és középvállalkozások gazdálkodása 1 ó Vállalkozás finanszírozása gyakorlat 1 ó Bérügyi feladatok 1 ó Társadalombiztosítás 191


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző Éves óraterve

Modul

2015. szeptember 1-től 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-





Foglalkoztatás II.


192




72

-

126

-

-

-

-

-

-

-

18

72

18

72

-

36

-

-

-

-


-

-

-

-

36

-

64

-

-

-

Statisztika gyakorlat

-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

Adózás gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

72

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64




Számvitel gyakorlat Kis - és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata

193




Könyvvezetés

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata


Munkaerő gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

Bérügyi feladatok

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

Bérügyi gyakorlat

194

10155-12 Társadalombiztosítás i szakfeladatok ellátása



-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

768

-

-

-


108

108

144

108

180

108

224

128

768

352

Társadalombiztosítási gyakorlat

Gépírás

Összesen

1260

1296

195

1260

1120

1120


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző Heti óraterve 2015. szeptember 1-től



Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


Foglalkoztatás II.

196


Szakmai idegen



nyelv -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

2

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-

Foglalkoztatás I.

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat

197


Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számviteli



gyakorlat

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Kis - és középvállalkozá sok gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlaton Könyvvezetés


198

10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

10151-12 Bérügyi feladatok ellátása




Saját

Vállalkozás finanszírozás

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

Bérszámfejtési gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Bérügyi feladatok

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

Bérügyi gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Társadalombizto sítás

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlat Munkaerő gazdálkodás

TB gyakorlat

Gépírás

199


Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-

3

3

4

3

5

3

7

4

24

11

35

36

35

35

35

Az óraterv a 25/2014. (VIII.26) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, valamint a 14/2013. (IV.05.) NGM rendelet a szakképesítési kerettantervek alapján készült.

200


Érettségi vizsgára épülő szakképzés

2 éves

Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Modulok: 11 500-12


11 499-12

Foglalkoztatás II.

11 498-12

Foglalkoztatás I.

11 504-12


11 152-12

Kis – és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

11 153-12

Könyvvezetési feladatok

11 506-12


11 154-12


11 151-12

Bérügyi szakfeladatok ellátása

11 155-12

Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

201


Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 0,5 ó


1ó


0,5 ó


1ó

Adózás gyakorlat

1ó

of

2/14 évfolyam 0,5 ó Foglalkoztatás. II. 0,5 ó Kis és középvállalkozások gazdálkodása 1ó

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1ó

Bérügyi feladatok

1ó


Az óraterv a 25/2014. (VIII.26) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről, valamint a 14/2013. (IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervek alapján készült.

202


54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Éves óraterv





Modul


2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

32

-

72

-

-

-

-

-

64

-


216

-

-

-


-

216

-

-


72

-

-

-

Statisztika gyakorlat

-

72

-

-


180

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

36

-

-


72

-

-

-

Adózás gyakorlat

-

72

-

-


162

-

-

-


Foglalkoztatás II.

Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I./osztályfőnöki

203


10152-12 Kis – és középvállalkozások gazdálkodási feladatai


-

36

-

-

-

-

96

-

-

-

-

64

-

-

128

-


-

-

-

64


-

-

64

-

-

-

-

64

-

-

96

-

-

-

-

32

-

-

96

-

-

-

-

64

-

-

96

-

-

-

-

32

-

-

96

-

-

-

-

32

Kis – és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata


11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok


Könyvvezetés

Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata



Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat



Társadalombiztosítás gyakorlat

204


Osztályfőnöki 32

-

-

-

828

432

768

352

Összesen


1260

205

1120


54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Heti óraterv 2015. szeptember 1-től





Modul

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

1

-

2

-

-

-

-

-

2

-


6

-

-

-


-

6

-

-


2

-

-

-


-

2

-

-


5

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

1

-

-


2

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

2

-

-

4,5

-

-

-


Foglalkoztatás II.



206



-

1

-

-

-

-

3

-

-

-

-

2

-

-

4

-

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlata

-

-

-

2


-

-

2

-

-

-

-

2

-

-

3

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-

-

2

-

-

3

-

-

-

-

1

10152-12 Kis – és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

Kis – és középvállalkozások gazdálkodása

Üzleti terv készítés gyakorlata

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok


Könyvvezetés

Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlat




Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat

207



Társadalombiztosítás -

-

3

-

-

-

-

1

Osztályfőnöki

1

-

-

-

Összesen

23

12

24

11

Tb gyakorlat


35

208

35


b) Vendéglátás – turisztika szakmacsoport és turisztika ágazat Szakközépiskola Szakmacsoport 18 Vendéglátás – turisztika Ágazat: XXVIII. Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40/60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12. évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR száma: 4221/4 Turisztikai referens Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő Követelménymodulok: 10061-12

Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12

Turisztikai kommunikáció

10063-12

Ügyviteli folyamatok alkalmazása

10064-12

Turisztikai termékkínálat értékesítése

10065-12

Turisztikai vállalkozások működtetése

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

11503-12

Turisztikai latin

Szabad sáv felhasználása: 9. évfolyam: 1 óra gépírás 10. évfolyam: 1 óra gépírás 11. évfolyam: 0,5 óra levelezés 0,5 óra informatika 12.évfolyam: 1 óra marketing 209


5/13 évfolyam

4 óra

0,5 óra

foglalkoztatás II.

1 óra

osztályfőnöki

1 óra

levelezés

0,5 óra

informatika

1 óra

üzleti kommunikáció

Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült.

210


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től és 2015. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.



gyak.

11498-12 Foglalkoztat -ás I.

11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-


Foglalkoztatás I.




211



Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet


-

30

36

-

10

-

-

-

-

-

-

-

54

-

20

54

-

30

36

-

20

-

-

-

-

-

-

-

36

-

20

36

-

20

72

-

-

-

-

36

20

-

36

20

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

18

-

10

72

-

15

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

70

-

160

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

32

-

-

-

-

-

-

36

15

-

36

15

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

192

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

320

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli


72

alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat

10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítés

Utazásszervezés

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

212




-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

144

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

320

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

768

-

-

-

144

72

-

144

108

-

144

144

144

160

192

480

640

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

1260

70

1296

105

213

1260

140

1120

1120


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től és 2015. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.




gyak.


11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


Foglalkoztatás I.



214



Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli alapismeretek

-

1

-

-

-

1,5

-

1,5

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

2

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

2

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés




Üzleti

2

215

-


Utazási szolgáltatások értékesítése

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

4

3

-

4

4

4

5

6

15

20


gyakorlat Vállalkozási ismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

35

-

36

-

216

35

-

35

35


54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2013. szeptember 1-től és 2015. szeptember 1-től 1/13. évfolyam



Modul

Elm.

Gyak.

Turizmus elmélete

108

-

Összefüggő gyakorlat 30

Kultur és-vallástörténet

108

-

108

-

-

Tantárgy

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak.


Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyak.

1/14. évfolyam Elm.

Gyak.

-

-

30

-

-

20

-

-

72

-

-

108

-

-

-

-

288

-

-

72

-

-

-

-

108

-

-

-

108

-

-

-

-

160

-

70

10


10065-12 Turisztikai vállalkozás működtetése


Utazásszervezés

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

-

-

-

288

-

-

96

-

-

288

-

-

-

-

18

-


217

-




Foglalkoztatás II. -

-

-

16

-

-

-

-

64

-

-

-

-

32

-

-

-

-

32

-

36 558

72 648

-

400

32 608

Foglalkoztatás I.



Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Osztályfőnöki Gépírás Összesen

1260

218

160

1120


54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2013. szeptember 1-től és 2015. szeptember 1-től

Szakmacsoport: 18. Vendéglátás – turisztika Ágazat: XXVIII Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmény: Pályaalkalmassági követelmény: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő Szakképzési évfolyamok száma: 2

Követelménymodulok: 10061-12


10062-12


10063-12


10064-12

Turisztikai termékkínálat értékesítése

10065-12

Turisztikai vállalkozások működtetése

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

11503-12

Turisztikai latin

219


Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam

4 óra 1 óra Osztályfőnöki 1 óra Marketing 1 óra Informatika 1 óra Levelezés

2/14 évfolyam

4 óra 1 óra Osztályfőnöki 1 óra Utazási szolgáltatások gyakorlat 1 óra Turisztikai üzletágak működtetése 0,5 óra Utazásszervezés Levelezés

220


1/13. évfolyam



Modul

Tantárgy

Elm.

Gyak.

Turizmus elmélete

3

-

Kultur és-vallástörténet

3

-

3

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozás működtetése 11500-12 Munkahelyi egészség


Gyak.

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

Marketing alapjai

3

-

-

-

Szakmai idegen nyelv gyak.

-

8

-

-

2

-

-

-

-

3

-

-

-

3

-

-

-

-

5

-

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata



Összefüggő gyakorlat

Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyak. Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

-

-

-

-

-

-

9

-

-

3

-

-

9

Vállalkozási alapismeretek

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-


Foglalkoztatás II.

221




Foglalkoztatás I.

Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Osztályfőnöki Gépírás Összesen

-

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

1 15,5

2 18

-

1 12,5

19

35

222

5

31,5


2. Ágazati óraterv Szakmacsoport: 18. Vendéglátás – Turisztika Ágazat: XXVIII Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60% Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR szám: 4221/4 Turisztikai referens Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 812 01 Idegenvezető Teljesítendő követelmények: 11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

10061-12


10062-12


11503-12

Turisztikai latin

10063-12


10058-12

Idegenvezetés

10059-12

Idegenvezetés módszertana

10060-12

Idegenvezetői adminisztráció


1 óra

gépírás

10. évfolyam

1 óra

gépírás

11. évfolyam

0,5 óra

levelezés

0,5 óra

informatika

1 óra

marketing

12.évfolyam

223


5/13 évfolyam

4 óra

0,5 óra

foglalkoztatás

1 óra

osztályfőnöki

1 óra

levelezés

0,5 óra

informatika

1 óra


224


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 812 01 Idegenvezető Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.




gyak. Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki

11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-


Foglalkoztatás I.

225




Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat



-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

54

-

-

48

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

36

-

-

64

-

-

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

18

-

-

72

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

-

-

160

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

32

-

-

-

-

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

-

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli


72

alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat

226



Országismeret I. Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat


Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolattechnikai


ismeretek gyakorlat

Saját


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

288

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

768

-

-

-

144

72

70

144

108

105

144

144

-

160

192

448

672

Adminisztráció a gyakorlatban Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

1260

70

1296

105

227

1260

140

1120

1120


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 812 01 Idegenvezető Heti óraterve




Modul

2014. szeptember 1-től

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy

Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki

Elm.

Gyak.

Össz. nyári gyak.

Elm.

Gyak.

Össz. nyári gyak.

Elm.

Gyak.

Össz. nyári gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


Foglalkoztatás I.

228



Turizmus alapjai


Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak.

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

1,5

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I.

10058-12 Idegenvez etés




Országismeret II.

229

Idegenvezetés gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Idegenvezető munkamódszerei

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

Adminisztráció a gyakorlatban

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

Gépírás

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-


4

2

-

4

3

-

4

4

-

5

6

14

21

10060-12 Idegenvezetői adminisztráci ó



Saját

35

-

36

-

230

35

-

35

35


54 812 01 Idegenvezető – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

Szakmacsoport: 18 Vendéglátás – turisztika Ágazat: XXVIII Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmény: Pályaalkalmassági követelmény: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 812 01 Idegenvezető Teljesítendő követelmények: 11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

10061-12


10062-12


11503-12

Turisztikai latin

10063-12


10058-12

Idegenvezetés

10059-12

Idegenvezetés módszertana

10060-12

Idegenvezetői adminisztráció

Szakképzési évfolyamok száma: 2

231



4 óra

0,5 óra


0,5 óra

Turizmus alapja

1 óra

Levelezés

1 óra

Informatika

2/14 évfolyam:

4 óra

0,5 óra

Foglalkoztatás

1 óra

Idegenvezetés

1 óra

Kapcsolattechnikai ismeret

1 óra

Adminisztráció

232


Óratervek 1/13. évfolyam Tantárgy







Modul

Gyak.

-

-

-

18

18

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

Turizmus alapjai

108

-

-

-

Kultúr és-vallástörténet

144

-

-

-

108

-

-

-

-

72

-

-

108

-

-

-

-

288

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

32

-

72

-

-

-

-

108

-

-

-

108

-

-

-

-

64

-


Foglalkoztatás I.

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I.

100 5812 Ideg env ezet és


Gyak.



Elm.


233

-

-

-

-


Országismeret II.

-

-

64

-

-

-

-

288

-

-

32

-


-

-

64

-


-

-

-

256

-

-

-

32

-

-

-

-

-

128

558

594

416

672

Idegenvezetés gyakorlat


10059-12 Idegenvezetés módszertan


Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Összesen

1260

234

-

160

1120


54 812 01 Idegenvezető – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam







Modul

Tantárgy

Gyak.

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

Turizmus alapjai

3

-

-

-

Kultúr és-vallástörténet

4

-

-

-

3

-

-

-

-

2

-

-

3

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

2

-

-

-

-

3

-

-

-

3

-

-


Foglalkoztatás I.

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek


Gyak.



Elm.


Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat

235

-

-

-



Országismeret I.

2

-

2

-

-

-

9

-

-

1

-


-

-

2

-


-

-

-

8

-

-

-

1

-

-

-

-

-

4

Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat


10059-12 Idegenvezetés módszertan


Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Összesen

-

-

-

-

-

15,5

16,5 35

236

-

-

4

13

21 35


c) Ügyviteli ágazat és szakmacsoport szakközépiskola (2013. szeptember 1-től) Szakmacsoport: 16. Ügyvitel Ágazat: XXV. Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat: 40/60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR szám: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző Komplex szakmai érettségi vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 346 02 Ügyviteli titkár Követelménymodulok: 10067-12

Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12

Munkahelyi kommunikáció

10066-12

Gazdálkodási alapfeladatok

10073-12

Titkári ügyintézés

10072-12

Rendezvény-és programszervezés

10071-12

Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.


237


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – Tervezett kimenet: 54 346 02 Ügyviteli titkár Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

Gyak.

10067-12 Gépírás és dokkész., iratk.

Gépírás és iratkezelés gyak. Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak.


11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.


Gyak. Elm.

Gyak. Elm.

Elm.

Elm.

Gyak.

36

-

-

-

-

-

-

80

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

72

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

Iskolai

Nyári

-

72

60

-

-

-

-

-

72

65

-

72

-

-

-

36

-

-

-

-

-

-

36

-

18

-

-

36

-

-

-

-

Iskolai

Nyári

-

72

70

72

-

-

Gyak.

Iskolai

Nyári

-

108

40

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

Iskolai

Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek


10. évfolyam


238






biztonság

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

Foglalkozatás II.

Foglalkoztatás I.

gyakorlat


Rendezvény és program dok. Alapjai Rendezvény és program dok. Alapjai gyak Hivatali protokoll ismeretek

1007112 Hivata li komm. magya r.id ny.



Üzleti adminisztráció

239


Szakmai idegen nyelv -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

224

Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

-

768

-

-

-


144

72

72

144

144

144

-

192

160

416

704

1260

-

140

Összesen

1260

70

1296

240

105

1120

1120


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – Tervezett kimenet: 54 346 02 Ügyviteli titkár Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

Gyak. Iskolai

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Gyak.

Nyári

Elm.

Gyak.

Iskolai

Nyári

Elm.

Iskolai

Nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Iskolai

Gépírás és iratkezelés gyak.

-

2

-

-

3

-

-

2

-

-

1

-

-


2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Levelezési ismeretek gyak.

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

10067-12 Gépírás és dokkész., iratk. 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

11. évfolyam

Tantárgy Elm.

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek


10. évfolyam


241






biztonság

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

Foglalkozatás II.

Foglalkoztatás I.


Üzleti adminisztráció gyakorlat



Rendezvény és program dok. alapjai Rendezvény és program dok. alapjai gyak

242


10071-12 Hivatali komm. magyar.id ny.

Hivatali protokoll ismeretek -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7


Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

-

24

-

-

-


4

2

2

5

4

4

-

6

5

13

22

Összesen

35

-

36

243

-

35

-

35

35


54 346 02 Ügyviteli titkár – 2 éves érettségire épülő szakképesítés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Szakmacsoport: 16 Ügyvitel Ágazat: XXV. Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 346 02 Ügyviteli titkár Szakképzési évfolyamok száma: 2 Modulok 10067-12


10070-12


10066-12


10073-12

Titkári ügyintézés

10072-12

Rendezvény-és programszervezés

10071-12

Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.


4 óra 0,5 óra nyári gyakorlat 0,5 óra jogi ismeretek 1 óra osztályfőnöki 244


1 óra gazdasági ismeret 2/14 évfolyam

4 óra 1 óra nyári gyakorlat 1 óra kommunikáció 1 óra rendezvényszervezés 1 óra osztályfőnöki

245


Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam


10067-12 Gépírás dokkész. iratkezelés

Modul

Tantárgy Gépírás és iratkezelés gyak. Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak. Kommunikáció alapjai

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és id. nyelven

Gyak.

36

252 -

-

216

108

-

Üzleti kommunikáció gyak.



Elm.

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyak. Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció alapjai gyak.


Összefüggő gyakorlat 60

85


Gyak.

-

-

-

-

-

-

15 -

144

-

-

144

-

-

-

90

-

-

-

108

-

-

-

-

-

-

192

-

-

-

128

-

-

-

96

-

-

-

-

224

-

-

96

-

-

224

-

-


-

-

18

-


246

-




Foglalkoztatás II.

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

-

36

-

32

-

-

-

160

-

-

504

648

448

640

Foglalkoztatás I.

Osztályfőnöki

Összefüggő nyári gyakorlat

Összesen

1260

247

160

1120


54 346 02 Ügyviteli titkár – 2 éves képzés érettségire épülő szakképesítés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam


10067-12 Gépírás dokkész. iratkezelés

Modul

Tantárgy Gépírás és iratkezelés gyak. Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak. Kommunikáció alapjai

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény és programszervezés

Gyak.

1

7 -

3

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyak. Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció alapjai gyak.



Gyak.

-

-

6

-

-

-

-

-

Üzleti kommunikáció gyak.


10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és id. nyelven

Elm.

Összefüggő gyakorlat -

-

4

-

-

4

-

-

-

2,5

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

4

-

-

-

3

-

-

-

-

7

-

-

3

-

-

7


-

248

-






-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

1

-

1

-

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Osztályfőnöki

Összesen

14

18 35

249

4

14

20 35


Szakmacsoport: 16 Ügyvitel Ágazat: XXV Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60% Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyamon: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR-szám: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 346 01 Irodai asszisztens Teljesítendő követelmények:

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

10067-12


10070-12


11066-12


10068-12

Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12

Irodai asszisztensi feladatok


0,5 óra

levelezés

0,5 óra

gépírás

10. évfolyam

1 óra

gépírás

11. évfolyam

1 óra

levelezés

12. évfolyam

1 óra

vállalkozási ismeret

250


5/13 évfolyam

4 óra

1 óra foglalkoztatás 1 óra üzleti kommunikáció 1 óra gyorsírás 1 óra dokumentáció Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült.

251


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 346 01 Irodai asszisztens Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.


gyak.


11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

Munkahelyi egészség és biztonság 18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

Foglalkoztatás II.

252



10067-12 Gépírás-és dokumentumkészítés és iratkezelés



Foglalkoztatás I. -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

72

70

-

96

40

-

36

60

-

-

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

65

-

72

80

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

36

-

-

96

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-


36

-

-

36

-

-

72

-

-

-

-

-

-

18

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat

Jogi ismeretek


253




Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

48

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

160

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

192

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

768

-

-

-

144

72

70

72

180

105

144

144

140

192

160

416

704

1260

70

1296

105

254

1260

140

1120

1120


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 346 01 Irodai asszisztens Heti óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.


gyak.


11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

Foglalkoztatás II.

255






Foglalkoztatás I. -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

3

-

-

1

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-


1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat

Jogi ismeretek


256




Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

2

5

-

4

4

-

6

5

13

22

35

-

36

-

257

35

-

35

35


54 346 01 Irodai asszisztens – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Szakmacsoport: 16 Ügyvitel Ágazat: XXV Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmény: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 346 01 Irodai asszisztens Szakképzési évfolyamok száma: 2

Teljesítendő követelmények: 11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

10067-12


10070-12


11066-12


10068-12

Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12

Irodai asszisztensi feladatok


4 óra

nyári gyakorlat

0,5 óra

gépírás

1 óra

levelezés

0,5 óra

osztályfőnöki

1 óra

üzleti kommunikáció 1 óra 258


2/14 évfolyam foglalkoztatás

1 óra


1 óra

gyorsírás

1 óra

dokumentáció

1 óra

259


Éves óraterve 2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam






Modul

Tantárgy


Gyak.

18

-

-


Gyak.

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

-

252

60

-

-

36

-

-

-

-

216

85

-

-

96

-

-

-

-

-

144

15

-

-

128

-

-

-

90

-

-

-

96

-

-

-

Bizalmas információ kezelés technikája

-

-

-

64

-

Gyorsírási alapismeretek gyakorlat

-

-

-

-

256


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. +osztályfőnöki

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek

10068-12 Gyorsírás és jegyzökönyvvezetés

Elm.



260

-



Dokumentáció készítése a gyakorlatban

-

-

-

-

224

-

-

-

160

-

-

-

-

64

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

160

-

36

-

-

-

Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat Osztályfőnöki

Összesen

504

648 1260

261

160

448

640 1120


54 346 01 Irodai asszisztens – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam Tantárgy






Modul

Gyak.

-

-

-

0,5

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

7

-

-

1

-

-

-

-

6

-

-

3

-

-

-

-

-

4

-

-

-

4

-

-

-

2,5

-

-

-


3

-

-

-

Bizalmas információ kezelés technikája

-

-

2

-

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. +osztályfőnöki

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

Levelezési ismeretek gyakorlat

-

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek

1006812 Gyorsí rás és jegyzö könyvvezetés


Gyak.



Elm.


262

-

-



Gyorsírási alapismeretek gyakorlat

-

-

-

-

8

Dokumentáció készítése a gyakorlatban

-

-

-

-

7

-

-

-

5

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

5

-

1

-

-

-

Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat Osztályfőnöki

Összesen

14

18 35

263

4

14

20 35


Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakmacsoport: 17 Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció Ágazat: XXVI Kereskedelem Elmélet/gyakorlat: 60/40 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: van (tanulószerződés) A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia:Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmény: szükséges Pályaalkalmassági követelmény: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szakképzési évfolyamok száma: 2 Követelménymodulok:

11507-12

Az áruforgalom lebonyolítása

11508-12

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

10032-12

Marketing

10034-12

A logisztikai ügyintéző feladatai

10035-12

Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12

Termelési és nagykereskedelmi raktározás

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

264



4 óra

1 óra

marketing

1 óra

osztályfőnöki

1 óra

marketing

1 óra

üzleti tevékenység

2/14 évfolyam

4 óra

1 óra

osztályfőnöki

1 óra

szállítmányozás

1 óra

fuvarozás

1óra

raktározás


265


54 345 01 Logisztikai ügyintéző Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam



10036-12 Termelési és nagyker. raktározás

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10034-12 A logisztikai üi fel.

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

11507-12 Az áruforg. lebonyolítása

Modul

Tantárgy

Elm.

Gyak.

198

-



Gyak.

-

-

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

60 -

144

-

-

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

396

-

-

-

Vezetési ismeretek

36

-

-

-

-

180

-

-

108

-

-

-

-

36

-

-

-

-

128

-

Üzleti tevékenység a gyakorlatban A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Logisztika

80

20

-

Készletgazdálkodás gyakorlat

-

-

-

128

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok

-

-

-

160

-

-

256

-

-

-

64

-

-

-

96

-

-

112

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaság földrajz Raktározás Raktározás gyakorlat

-

-

-

18

-

-

-

-

-

-

-

32

-


Foglalkoztatás II.

266



Foglalkoztatás I.


-

-

-

64

-

-

32

-

32

-

756

396

672

400

1260

267

160

1120


54 345 01 Logisztikai ügyintéző Heti óraterve 1/13. évfolyam Tantárgy



10036-12 Termelési és nagyker. raktározás

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10034-12 A logisztikai üi fel.

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemz.ése

11507-12 Az áruforg. lebonyolítása

Modul

Elm.

Gyak.

5,5

-



Gyak.

-

-

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

-

4

-

-

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

-

-

-

Vezetési ismeretek

1

-

-

-

-

5

-

-

3

-

-

-

Üzleti tevékenység a gyakorlatban A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaság földrajz Raktározás Raktározás gyakorlat

-

-

1

-

-

-

-

4

-

-

-

-

4

-

-

-

5

-

-

8

-

-

-

2

-

-

-

3

-

-

3,5

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

1

-


Foglalkoztatás II.

268



Foglalkoztatás I.


-

-

-

2

-

-

1

-

1

-

21

11

21

12,5

35 Heti tanrend: 4 nap iskola, 1 nap külső gyakorlat tanulószerződéssel. Kitett órák: Foglalkoztatás

1 óra

Nemzetközi szállítmányozás és fuvarozás

3 óra

Készletgazdálkodás

2 óra

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok

2 óra

269

-

35



2 éves

Szakmacsoport: 7. Informatika Ágazat: XIII. Informatika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40/60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 482 01 IT mentor Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Modulok: 11 500-12


11 499-12

Foglalkoztatás II.

11 498-12

Foglalkoztatás I.

10 815-12

Információtechnológiai alapok

10817-12

Hálózatok, programozás és adatbázis - kezelés

10826-12

Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10829-12

Közösségi IT mentor feladatai

10830-12

Közösségi informatikai szolgáltató feladatai

10831-12

e-közszolgáltatások alkalmazása, az e-ügysegédi feladatok ellátása

Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 1ó

Osztályfőnöki

1ó


1ó

Hálózati ismeretek

1ó

Gyakorlat

2/14 évfolyam 1ó

Osztályfőnöki

3ó

Gyakorlat 270


54 482 01 IT mentor – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem informatika ágazatba érettségizettek számára Éves óraterv 2015. szeptember 1-től Összefüggő Tantárgy

nyári gyakorlat

2/14. évfolyam

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

16

-

-

-

64

-

54

-

-

-

-

72

-

-

180

-

-

-


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. (nyelv)

Információtec hnológiai alapok Információtec hnológiai gyakorlat

Adatbázis és

10817-12 Hálózatok , programo zás és adatbázis kezelés





Modul

1/13. évfolyam

szoftverfejlesz tés

271


Adatbázis és szoftverfejlesz tés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

-

282

-

-

180

-

-

-


36

-

-

-

Munkaszervez ési gyakorlat

-

72

-

-

Emberismeret

-

-

32

-

-

-

64

-

-

-

64

-

-

-

64

-

-

-

-

192

-

-

64

-

-

-

-

224

-

-

32

-

Társadalomsz ervezési ismeretek Gazdasági ismeretek Szakma módszertani ismeretek Közösségszer vezés gyakorlat Társadalmi informatika és az IT mentor szakma IT mentorálás

10830-12 Közösségi informatikai szolgáltató feladatai

10829-12 Közösségi IT mentor feladatai


Munkaszervez ési ismeretek

282

-

-

32

160

36

-

-

-

Összesen

504

684

448

576

10831-12 eKözszolgáltatások alkalmazása, az e ügysegédi feladatok ellátása

Közigazgatási és jogi ismeretek eKözszolgáltatá s és közösségi kommunikáci ó Osztályfőnöki


1260

160

1120

272


54 482 01 IT mentor – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem informatika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterv 2015. szeptember 1-től




Modul

1/13. évfolyam Tantárgy


Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

2

-

1,5

-

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

8

-

-


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. (nyelv)

Információtechnológiai


2/14. évfolyam

Információtechnológiai gyakorlat

Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat

273


Hálózati ismeretek I. 5

-


-

-

8


Munkaszervezési ismeretek 1

-

-

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

-

2

-

-

-

2

-

-

-

2

-

Közösségszervezés gyakorlat

-

-

-

6

Társadalmi informatika és az IT mentor szakma

-

-

2

-

-

-

-

7

-

-

1

-

-

-

1

5

Osztályfőnöki

1

-

-

-

Összesen

14

20

14

18

Munkaszervezési gyakorlat

10831-12 eKözszolgáltatások alkalmazása, az e ügysegédi feladatok ellátása

10830-12 Közösségi informatikai szolgáltató feladatai

10829-12 Közösségi IT mentor feladatai

Emberismeret Társadalomszervezési ismeretek Gazdasági ismeretek Szakma módszertani ismeretek

IT mentorálás Közigazgatási és jogi ismeretek e- Közszolgáltatás és Közösségi kommunikáció


35

274

35


Ágazati óraterv

Szakmacsoport: 7. Informatika Ágazat: XIII. Informatika Elmélet/Gakorlat aránya: 40/60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyamon: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör FEOR száma: 3142/9 Számítógépes rendszerkarbantartó Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 481 02 Gazdasági Informatikus Modulok:

11 500-12


11 499-12

Foglalkoztatás II.

11 498-12

Foglalkoztatás I.

10 815-12


10817-12


10826-12

Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10821-12

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

10822-12

Informatika alkalmazása

Szabad sáv felhasználása 9. évf

1ó

gépírás

10. évf

1ó

gépírás

11. évf

1ó

közgazdaságtan

12. évf

1ó

jogi ismeretek

5/13 évfolyam 0,5 ó Foglalkoztatás II. 1ó


1,5 ó Informatika alkalmazása gyakorlat 1ó

Vállalat gazdaságtan gyakorlat

275


Szakmai tantárgyak informatika ágazat - 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 481 02 Gazdasági informatikus Éves óraterv 2015. szeptember 1-től



Modul

Nyári

Nyári 11.

12.

5/13.

évfolyam

évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

16

Tantárgy

gyakorlat

évfolyam

gyakorlat


Foglalkoztatás II. 70

276






-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

18

-

36

-

72

-

32

-

-

-

-

36

-

72

-

72

-

64

-

-

Információtechnológiai gyakorlat


Munkaszervezési ismeretek




Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat

50

277

70


Hálózati ismeretek I. -

-

36

-

-

-

-

72

55

36

-

-

72

64

-

-

-

-

64

-

-



Gazdasági ismeretek közgazdaságtan válli tervezés ált és üzleti stat számvitel pénzügyi ism jogi ismeretek

70

64

128 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

192

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

Projektmenedzsment

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-


-

-

-

-

-

-

-

-

48

-

Gazdasági ismeretek gyakorlat vállalati gazdaságtan gyakorlat statisztika gyakorlat számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek

278



Projektmenedzsment gyakorlat -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

64


-

36

36

-

-

36

32

-

-

-

Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

768

-

-

-

72

144

108

144

108

180

180

216

448

672

Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat


1260

70

105

1296

279

1260

140

1120

64

64 32 128 48

1120


Szakmai tantárgyak informatika ágazat - 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 481 02 Gazdasági informatikus Heti óraterv



Modul

2015. szeptember 1-től 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5


Foglalkoztatás II.

280








-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

0,5

-

1

-

2

-

1

-

-

-




281



-

1

-

2

-

2

-

2

-

-

-

-

1

-

1

-

2

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

Hálózati ismeretek I.



Gazdasági ismeretek közgazdaságtan válli tervezés ált és üzleti stat számvitel pénzügyi ism jogi ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat vállalati gazdaságtan gyakorlat statisztika gyakorlat számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv

282




-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

2


-

1

1

-

-

1

1

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


2

4

3

4

3

5

5

6

14

21

35

36

35

283

35

2 2 1 4 1,5

35



2 éves

Szakmacsoport: 7. Informatika Ágazat: XIII. Informatika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40/60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: 54 481 02 Gazdasági Informatikus Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Modulok: 11 500-12


11 499-12

Foglalkoztatás II.

11 498-12

Foglalkoztatás I.

10 815-12


10817-12


10826-12

Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi

kommunikáció 10821-12

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

10822-12

Informatika alkalmazása

284


Szabad sáv felhasználása 1/13. évfolyam

4ó

1ó

osztályfőnöki

1ó

adatbázis - szoftverfejlesztés

1ó

hálózati ismeretek

1ó

nyári gyakorlat

2/14 évfolyam 1ó

of

1,5 ó

gazdasági ismeretek

1ó

nyári gyakorlat

285


54 481 02 Gazdasági informatikus 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem informatika ágazatban érettségizettek számára Éves óraterv 2015. szeptember 1-től





Modul

Nyári 1/13. évfolyam

gyak

2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

16

-

-

-

64

-

54

-

-

-

-

72

-

-


Foglalkoztatás II.




286







36

-

-

-

-

72

-

-

180

-

-

-

-

-



-

-

282

180

-

-

-

-

-

282

-

-

-

128

32

-

160



Gazdasági ismeretek közgazdaságtan vállalati tervezés ált és üzleti stat számvitel pénzügyi ism jogi ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat vállalati gazdaságtan gyakorlat statisztika gyakorlat számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-


-

-

-

64


-

-

-

64

287

-



-

-

-

128


-

-

-

64

of

36

-

-

32

összesen

504

684

448

544

óra

1260

288

160

1120


54 481 02 Gazdasági informatikus 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem informatika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterv 2015. szeptember 1-től





Modul

Nyári 1/13. évfolyam

gyak

2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

2

-

1,5

-

-

-

-

2

-

-


Foglalkoztatás II.


Információtechnológ iai alapok Információtechnológ iai gyakorlat

289






Munkaszervezési ismeretek


1

-

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

-



-

-

8

5

-

-

-

-

-

8

-

-

-

4

1

-

5



Gazdasági ismeretek közgazdaságtan vállalati tervezés ált és üzleti stat számvitel pénzügyi ism jogi ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat vállalati gazdaságtan gyakorlat statisztika gyakorlat számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

2

-


-

-

1,5

-


-

-

-

2


-

-

-

2

290

-



-

-

-

4


-

-

-

2

of

36

-

-

1

összesen

504

684

448

17

óra

35

291

160

35


Érvényességi rendelkezések A hatálybalépés időpontja A Salgótarjáni Szakképzési

Centrum

Táncsics Mihály Szakközépiskolája

módosított pedagógiai programja - jóváhagyás után – a 2015/2016. tanévben lép életbe. A hatályosság időtartama, a módosítás lehetőségei A pedagógiai program az iskola terve, amely 2015/2016-os tanévtől felmenő rendszerben érvényes. A program végrehajtását a nevelőtestület évenként értékeli, szükség esetén dönt annak módosításáról. Nevelőtestületi értekezletet kell az iskola igazgatójának összehívni abban az esetben  ha a nevelőtestület vagy a szülői munkaközösség legalább egyharmada kéri a programmódosítást, vagy  ha a nevelőtestület a programban rögzített fejlesztésen túl szakmai innovációt kíván megvalósítani. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program megtalálható az iskola honlapján.

292


Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolája pedagógiai programjával kapcsolatban egyetértését nyilvánította:

az iskola diákönkormányzata részéről:

................................................... Lantos Zsuzsanna

az iskola szülői munkaközössége választmányának részéről:

................................................... Márton Réka szülői választmány elnök

az iskola-egészségügyi szolgálat részéről ………………………………… Dr. Nagypál Mária iskolaorvos A nevelőtestület az iskola pedagógiai programját 2015. augusztus 31-én elfogadta. Az iskola igazgatója jóváhagyta.

................................................... Juhászné Janik Beatrix igazgató

293


Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2015. december elsejei nevelőtestületi értekezleten megvitatott pedagógiai programot elfogadom / nem fogadom el

NÉVSOR

Aláírás

Aláírás

elfogadom

nem fogadom el

Almásiné Pető Borbála Bocsi Gáborné Boros Attila Dr. Deákné dr. Rubóczki Angéla Dr. Fülöpné Gergely Viktória Ferencz Róbert Földi Montika Győri Andrea Handó Éva Jakubovicsné Kozma Margit Járinka Magdolna Juhászné Janik Beatrix Kéri Ferencné Kirnerné Botka Judit Kiss Lászlóné Kisné Dudás Erika Kovács Gábor Kovácsné Danyi Szilvia Kovácsné Karácsony Éva Kósy Nándor Kun Gábor Matikovszki Diána Mede-Gordos Brigitta Miklós Zoltánné Molnár Ferenc Nádasdiné Petényi Judit Peregi Adrienn Petőné Gál Ildikó 294


NÉVSOR

Aláírás

Aláírás

elfogadom

nem fogadom el

Pribisán Gábor Richler Katalin Rozgonyiné Cseh Andrea Sándorné Varga Andrea Sramkóné Pintér Katalin Szikora Nóra Sztankó Ágota Ordasi Károly Takácsné Sütő Katalin Tóth Anna Varga Zoltánné Várszegi Bernadett

295


1. Függelék esti

296


1014712 Gazdi. fel.



Modul

54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző – 2 éves képzés iskolai rendszerű esti képzés óraterve 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. Gazdasági és jogi alapismeretek 11 Ügyviteli gyakorlatok 14 Általános statisztika 7 Statisztikai gyakorlat 5 Pénzügyi alapismeretek 9 Pénzügy gyakorlat 3 Adózási alapismeretek 9 Adózási gyakorlat 2 Számviteli alapismeretek 14 Számvitel gyakorlat 3 Vállalkozás finanszírozás 6 Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás

-

-

7

3 -

-

-

-

5

-

-

2

3

-

-

-

10

-

-

10

3

2

-

-

-

-

-

1

-

-

-

3

-

-

-

4

-

-

-

-

4


1150512 Könyvel és számítóg éen


1014912 Könyv vezeté s és besz. kész.

Számvitel

1149812 Foglal koztatá s I.

1149912 Foglal koztatá s II.

1150012 Munka helyi egészs ég és biztons ág


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.




297




saját

-

-

4

-

-

-

-

3

27

2 39



2 54 81

298

31 70

54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző – 2 éves képzés iskolai rendszerű esti képzés óraterve 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Modul Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. Gazdasági és jogi 90 alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok 108 Általános statisztika 54 Statisztikai gyakorlat 36 Pénzügyi alapismeretek 72 Pénzügy gyakorlat 24 Adózási alapismeretek 72 Adózási gyakorlat 18 Számviteli alapismeretek 108 Számvitel gyakorlat 24 Vállalkozás finanszírozás 48 -

1149812 Foglal koztatá s I.

1149912 Foglal koztatá s II.

1150012 Munka helyi egészs ég és biztons ág

1014912 Könyv vezeté s és besz. kész.

1150512 Könyvel és számítóg épn

1014712 Gazdi. fel.




Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás

-

-

-

24

-

-

56

-

-

-

-

40

-

-

16

24

-

-

-

80

-

-

80

24

18

-

-

-

-

-

8

-

-

-

24

-

-

-

32

-

-

-

-

32



Számvitel

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.




299



saját

Projektfolyamatok követése -

-

32

-

-

-

-

24

16 432

216

312

248



648

300

560


Értékelés rendje az iskolai rendszerű esti képzésben a 2015-16-os tanévtől ( Pénzügyi- számviteli ügyintéző szakképesítés) Az értékelés szabályai. - Minden tanuló minden tantárgyból tantárgyi záró dolgozatot ír. - A modulok értékelése a tantárgyi záró jegyek átlagaként történik. Azzal a kitétellel,hogy

bármelyik

tantárgy

záró

dolgozatának

jegye

elégtelen,akkor a modulzáró jegy is elégtelen. - A tantárgyi elégtelen záró dolgozat javítása 1 alkalommal van lehetőség. Ha az újra elégtelen, akkor a modulzáró jegy is elégtelen, így a diák komplex szakmai tantárgyi vizsgára nem bocsátható. - A dolgozatok pontozása megegyezik a szakmai vizsga pontozásával. A dolgozatok végső jegyének megállapítása is a szakmai vizsga ponthatárai alapján történik. - Azokból a tantárgyakból,amelyek óraszáma a 36 órát meghaladja év közben dolgozatot írathat az azt oktató tanár. - A dolgozatot előre meghatározott időpontban kell megírni!

301

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents