Párizsban, szülei Daniel és Elisabeth Cousteau, bátyja Pierre-Antoine, gyermekei Jean-Michel, Philippe, Diane

KultúrNyúz VII. félévfolyam, 2. szám 2010. november 24. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete http://nyuz.elte.hu mailto: [email protected]

Cousteau kapitány FOTÓ: NEO-PLANETE.COM

A csend világa Születési évforduló kapcsán bekerülni egy újságba ismertség és teljesítmény kérdése. Ha viszont egy hallgatói lapról van szó, a jó időzítés is számít. Mert ugye e tekintetben a nyáriak – egy hangulatos kifejezéssel élve – rápacsáltak. Azért számukra sincs veszve minden, hisz páran még emlékezhetünk azokra az időkre, mikor novemberben ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat… Talán a fenti kis bevezető és a cím elegendő volt ahhoz, hogy lényünk poirot-i részében felmerüljön a gyanú, az alábbi írás Jacques-Yves Cousteauról fog szólni, aki valamikor nyáron jö� a világra, feltehetően nullára vagy ötre végződő számú évvel ezelő�. És valóban, róla lesz szó, a kerese� szám pedig a száz. Persze felmerülhet a kérdés, miért pont ő, hisz rengetegen halla�ák először a hangjukat éppen száz éve. Például i� van Faludy György is, aki szintén egy évszázada po�yant e világra, ráadásul magyar, és tovább is élt. A miértre nagyon egyszerű válasszal szolgálhatok: tetsze�ek a filmjei. A papírpocsékolás kedvéért kezdjük a bemutatást a személyi adatokkal: neve Jacques-Yves Cousteau, születe� 1910. június 11-én Saint-André-deCuzacban, meghalt 1997. június 25-én

Párizsban, szülei Daniel és Elisabeth Cousteau, bátyja Pierre-Antoine, gyermekei Jean-Michel, Philippe, Diane és Pierre-Yves, stb. Ennyit az unalmas részről, jöjjön a lényeg! Cousteau kapitány a tenger szerelmese volt, és ezt a szeretetet millióknak adta tovább könyvei és filmjei révén. A búvárkodás ú�örői közé tartozo�, fiatal korában, még a francia haditengerészetnél, a légzőkészülék fejlesztésével megteremte�e a ma használatos búvárfelszerelés alapját. A biztonságos merülés határát saját magán végze� kísérletekkel próbálta meghatározni. Leszerelése után 1950ben megszerezte az azóta legendássá vált hajóját, az eredetileg aknaszedő Calypsót, amelyet óceánkutatóvá alakíto�, és amelyen több mint száz filmet készíte�. Az 1953-ban megjelent könyve, A csend világa után három évvel azonos címmel Arany Pálma-nyertes

művet forgato�. Az emberi szereplők inkább ille�ek a Dagály strand melegvizes medencéjének felhozatalába, mint a Baywatch főcímébe, mégis emlékezetesebb és meghatározóbb élményt adtak sokaknak. Cousteau nyito�a ki számunkra a tenger ala�i világ kapuját. Nem csak az ismere�erjesztés terén alkoto� maradandót. Tudományos kutatómunkája is jelentős volt, a természetvédelemért is sokat te�. Megkapta az ENSZ Környezetvédelmi díjat, a Monacói Oceanográfiai Múzeum igazgatója volt, részt ve� az óceáni élet védelmében tevékenykedő Cousteau Társaság alapításában, egy mérnökkel együ� pedig megalko�a az első kizárólag tudományos kutatás céljára létrehozo� víz ala�i járművet, a Denise-t. hlk

2

Tárlat

Ecsetelő matematikusok Számtalan szín a vásznon

Ha valaki egy matematikushoz megy feleségül, akkor meglepő próbatételek is keresztezhetik az oltárhoz vezető utat. Szemerédi Endre feleségét két matematikai feladvány elé állíto�a: egy svájci csokiról és egy sakktábláról szóló matekpélda megoldása volt a házasság feltétele. Szerencsére nem volt szigorú az elbírálás, egy feladat megoldása is elégnek bizonyult a frigyhez. Így Kepes Anna, aki nyelvtanárként hódíto�a meg a katedrát, matematikusfeleséggé válhato�, habár a matematikával még ma is óvatosan közelítenek egymáshoz: „Nekem sosem juto� eszembe, hogy a matematika gyönyörű. Ma már tudom, hogy nagyon is az lehet. És tudom, hogy csöndben kell lennem, amikor a gyönyörű matematika születik.” Nem kizárólag egy-egy gondolat születésekor jön jól a csend, hanem festmények alkotása közben is. Ugyanis, kevesen tudhatják, hogy számos matematikus – a sztereotípia szerint neki tulajdoníto� öszszerágcsált radíros grafit melle� – néha ecsetet is ragad. Kepes Anna férje oldalán rengeteg matematikussal találkozhato�, így a sok-sok tapasztalat már elülte�e benne az első gondolatot. A végső lökést Szegedy Balázs levele adta: „Jó lenne megmutatni másoknak, hogy a matematika milyen sok közös vonást hordoz a művésze�el. Mélyre látás kell hozzá, ihlet és inspiráció. Sok munka is van benne

(akárcsak bármelyik művészetben), de ha nem történik meg az a csoda, amikor az ember egy-egy pillanatra túlszárnyalja önmagát, akkor 10 év munka kevesebbet érhet, mint egy zseniális villanás, amikor a perspektívák hirtelen kitágulnak.” Így a Szemerédi Endre hetvenedik születésnapjára szerveze� konferenciát színes csemegével tálalták: matematikusok és családtagjaik alkotásait állították ki augusztusban a B55 Galériában, amit a vártnál sokkal nagyobb érdeklődés öveze�. Szemerédi Kepes Annával, a Művészet a matematikusok világában elnevezésű kiállítás megálmodójával és Bárány Imre matematikussal, a konferencia főszervezőjével beszélge�ünk. Van olyan matematikus a kiállítók közö�, aki különösen érdekes életú�al rendelkezik? Kepes Anna: Jaroslav Jarik Nesetril párban fest egy neves cseh festőművészszel, akit Jiri Naceradskynak hívnak. Jarik festőművész akart lenni, de a szülei ezt nem engedték, mert szerintük a festészetből nem lehet megélni. Azt ajánlo�ák, inkább menjen matematikatanárnak, hátha abból megélhet. Így a végén a prágai Károly Egyetem matematikai intézetének igazgatója le�, most is vezető beosztásban dolgozik o�. De a festészetet soha nem adta fel, és ezzel a barátjával ke�esben festegetnek. Ezt hogy kell elképzelni? K.A.: A geometriai mintákat ő adja meg. Könyvei jelentek meg a művészet és a matematika kapcsolatáról. Az egyik könyvének az a címe, hogy Antropogeometria, emberi alakok geometrikus formákban. Bárány Imre: És tele van életörömmel. Amikor meglátoga�am, akkor többször elmentünk kiállításmegnyitókra. Érdemes vele menni, mert ért hozzá és ismeri a művészvilágot.

7. félévfolyam 2. szám 2010. november 24.

FOTÓ: NOL.HU

„A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont. Intuíció, fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet a tudománynak. Művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén.” – Kodály Zoltán szavai nyomán a vászonra álmodó matematikusokról beszélge�em Szemerédi Kepes Annával és Bárány Imrével. Bohém? K.A.: Igen, a borokat is ismeri és borospincéje is van. Francia barátaival szoko� a borokról beszélgetni. Igazi életművész? K.A.: Azt nem mondanám, hogy ezek a matematikusok életművészek. Mert nagyon mélyek… Minden, amit csinálnak, azt jól csinálják. Jól teniszeznek, jól fociznak, nagyon vigyáznak, hogy a stílusuk is tökéletes legyen – a sportban is, a festészetben is. Amikor főznek, azt is tökéletesen akarják csinálni. Erre jó példa Enrico Bombieri is, akinek több képe is volt a kiállításon. Olaszországban végze� el egy szakácstanfolyamot, a cukrászképzést viszont nem tudta befejezni, mert akkor éppen matematikából kelle� vizsgáznia. A konyhában kötényben van, a stúdióban felveszi a festőköpenyét, miközben zseniális matematikus: 34 évesen már a Fields-érem tulajdonosa volt. Az volt a célja a kiállításnak, hogy megmutassuk, hogy a matematikusok nem kocka emberek, nem merevek. Mert például Szegedy Balázs, aki az előszót írta a katalógushoz, salsatáncos, Szabó Zoltán, aki princetoni professzor, néptáncos és tudnám még sorolni. Egy matematikus az alkotásaiba mennyire viszi bele a matematikusságát? Például, hogy a matematikában is szimbólumokkal dolgozunk, ahogy a művészetben is? Vagy inkább intuíció hajtja őket és kikapcsolódás a festészet? K.A.: Valaki azt kérdezte Jariktól, a cseh matematikustól, hogy amikor fest, akkor matematikus-e. És azt válaszolta, hogy ha ő fest és kiállít egy képet, akkor nem szeretné, ha tudnák, hogy ő matematikus – kivéve ezt a kiállítást. Ha valaki meglátja egy képét, akkor mondja azt, hogy ez egy jó kép, és ne azt, hogy ahhoz képest, hogy matematikus, egész jó.

Tárlat & In memoriam Ugyanolyan erőfeszítés és szellemi munka, amikor festenek és komponálják a képet, mint matematikusként a mély gondolkodás. És ugyanolyan, amikor jön a csoda: akkor valami felvillanyozódik benne, és valami eredményt lát. És érdekes, hogy a szépség fogalma is megjelenik mindkét területen. K.A.: Amikor hallgatom, hogy két matematikus beszélget, sokszor azt mondják, hogy ’egy gyönyörű megoldás’. Igen, valahogy a matematikánál számomra egyértelműbb, hogy valami szép, mint egy művészeti alkotásnál. K.A.: Igen, de egy hétköznapi ember azt hiszem nem mondaná azt, hogy a Thalesz-tétel egy gyönyörű valami, de ha elmegy egy múzeumba, akkor gyakran megjegyezheti, hogy ez egy gyönyörű kép. Mérő László párhuzamot vont a matematikai giccs és a művészi giccs közö�. Úgy fogalmazo� az írásában, hogy a matematikában az a giccs, ami csak önmagáért létezik és nem visz előbbre. Egy olyan tétel, amely önmagában és a bizonyításával együ� sem hoz össze területeket. Akárcsak az a festmény, amelyik utána nem indít el egy irányzatot, nem visz előbbre. B.I.: Ez elég egyedi. Rengeteg matematikai publikáció születik minden évben.

Faludy György Az íróra emlékezünk, aki megkerülhetetlen alakjává vált a XX. századi magyar irodalomnak és lírának. Sokan mégsem tudják, hogy Nobel-díjra is jelölték, hogy a Magyar Köztársaság Zászlórendével tünte�ék ki, megkapta a Soros-alapítvány életműdíját több nemzetközi és hazai díj melle� és Budapest díszpolgára volt. Azzal kéne kezdenünk, hogy száz éve, szeptember 22-én születe�, Budapesten. Nem okozna gondot sorba rakni, fordítói munkásságát, nyelvi jártasságát – nevezetesen: latin, görög, angol, német, francia, provanszál, spanyol – amivel az irodalmi közösségbe való belépését vívta ki. Sosem felejte� el hazajönni, pedig sokszor távozo�, például 1938-ban, ekkor Párizsba emigrált, majd amikor a németek oda is bevonultak, továbbállt Marokkóba, ezután pedig az Egyesült Államokban kerese� menedéket. I�

Egy kolléga azt mondta, hogy bizonyos matematika csak szennyezi a környezetet. Ezzel nem értek egyet. Meghal magától a dolog, ha nem érdekes, különben pedig előbb vagy utóbb kiderül, hogy érdekes. És mennyire jellemző, hogy a matematikára nyelvként tekintetek? B.I.: Matematikát tudok csinálni angolul is, oroszul is. Sőt, van amikor nincs is nyelv a gondolkodásomban: nem mondatokként, fogalmakként jelennek meg a dolgok, hanem nyelv nélkül látom, hogy mi folyik i�, mi történhet o�an. K.A.: Talán a nyelv, a matematika és a művészet rokonságát mutatja, hogy megvalósítha�uk úgy ezt a kiállítást, hogy bárki, aki besétált és tudta, hogy matematikusok festményeit látja, magyarázat nélkül is érthe�e. Ha jól tudom, újszerű kezdeményezés volt. Milyen utóélete lesz a kiállításnak? K.A.: Én nem tudok róla, hogy lenne ilyesmi. Matematikusok nem matematikai témát dolgoznak fel, és ez különleges. Lehet, hogy valamikor újra szervezünk ilyet. Akkor a világkongresszuson meghirdetnénk a matematikusok körében, és talán még zsűrit is felállíthatnánk, annyi jelentkező lenne. Mécs Anna Károlyi Mihály Szabad Magyar Mozgalmának titkáraként, illetve a Harc című irodalmi lap szerkesztőjeként dolgozo�, és később önkéntesként az amerikai hadseregbe is belépe�, ahol vadászpilótaként is tevékenykede�. Eközben folyamatosan onto�a verseit, líráit – minden érzelmét, gondolatát lejegyezte. 1947-ben mégis hazajö�, a Népszava kínált neki állást, megjelentek a távollét ala� írt művei is. Ezt köve�e a belső száműzetés, a fordulat éve után egyre inkább görbe szemmel néztek rá, nem voltak elég „pártosak” írásai, és előélete, nyugaton töltö� évei is veszélyt jelente�ek számára. 1950-ben került Recskre, ahol teljesen más élményekben volt része, mint korábban, de ekkor is írta verseit, ámbár nem volt sem papírja, sem írószerszáma. Fejben kezde� el írni, és rabtársainak tanítga�a meg az elkészült darabokat. Így szüle�et meg két verseskötete: A Börtönversek 1949-1952 és Az ávó pincéjében és Recsken.

3

Mérő László: Matek-giccs /részlet/ „… Matematikai giccs az, ami nem függ össze érdekes, váratlan módon egészen máshol felmerült, egészen másfajta matematikai struktúrákkal. A matematikai giccs, mint minden giccs, a�ól giccs, hogy csakis önmagáról szól; a rajta kívüli világról nem mond semmi érdekeset, újat. (…) Nemrég vált egyértelművé például, amit a matematikusok többsége mindig is sejte�, hogy tipikusan nem matematikai giccs a Nagy Fermat-sejtés. Ez azt mondja ki, hogy 2-nél nagyobb számok esetén az an+bn= cn egyenletnek nincs olyan megoldása, ahol a, b, c és n is egész szám. (n = 2-re még van, pl.: 32 + 42 = 52.) Ezt a sejtést több mint 300 évig senki sem tudta bebizonyítani, míg végre néhány éve egy Andrew Wiles nevű amerikai matematikusnak sikerült. A bizonyításhoz három-négy egymástól gyökeresen különböző matematikai diszciplína együ�es alkalmazása kelle� – ami önmagában is mutatja, hogy ez a tétel távolról sem matematikai giccs. Azt, hogy valami, például egy tudományos elmélet, egy műalkotás vagy akár egy politikai beszéd giccs vagy sem, mindig az határozza meg, ami mögö�e van. Ez többnyire messziről is jól látszik, de az is előfordul, hogy a giccsesség magán a művön már csak a legavato�abbak számára vehető észre.”

1953-ban, felszámolták a recski tábort és a foglyokat szabadon engedték. Visszahívták a Népszavához és az Írószövetségbe és fordíto�, ám 1956-ban újra emigrált és csak a rendszerváltozást követően tért újra haza. Ezen második emigráció ala� újra bejárta a világot, megalapíto�a a Magyar írók Szövetsége Külföldön-t. Élt Angliában, Máltán, Olaszországban, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az amerikai kontinensen töltö� évei ala� megfordult több egyetemen, mint tanár, és a legrangosabb nyugati magyar sajtótermék, az Irodalmi Újság felelős szerkesztőjeként, valamint az Ötágú síp és a Szivárvány című folyóiratnál is dolgozo� több más külföldi megjelenésű magyar lap melle�. Ismételt hazatérését követően nagy népszerűségnek örvende�, amely az utolsó agy költői korszakának egyik meghatározó eleme volt. Törceee

KultúrNyúz

A vét

kes Osonva halad a fa kó sziszeg a szélben a fák közö�, messzi r Vöröslő icsaj. arccal ég eti az erd s mögö� őt, e v égre elfú Sötét ma l a mora gányban j. nincs sú vigyorog lya a bűn nincs bír nek, a, sem vá Őrülten d, nincs bolyong zaj. a monoto a füstös n csendb avarban e n, reccsen a gally.

HR6

Nola

N1

Éjféli dal

Meghi�ségnek o�hona, te porhanyós éj-csoda! Te adsz a parázsnak életet, amikor fuvalmad lélegez. Amit vágyad létrehoz, az oly csodálatos! Felfut a rózsa a házfalon, este még virága tárva volt, vadméhek csenték a balzsamot, ó, milyen alkalom! Látom még, ahogyan jön felém, rejteni nyomait szél fedi, színarany karátos csillagok figyelik lépteit. Gáspár Gabriella

GG2

Illóolaj

eg bontja m k párája e n t. é r tá é la v us il Egy szűz harmonik zvörös ajkáról, ő ll e z s tű az éjjeli ot loptak örösen tán csók �a lángv g é lá r m ö e z c s r e lő p e y ly g t. e E ká a szem, m ér arcocs gó hófeh s most sír n o k ja ít n r e o s zbe b az üre az ősz, tű yoldalakat, Ilyen ez eg h a l mörcéve kezével ő a cserszö g e f rem kbe. s tőrt dö yai szíve n a tő tűnne, e r e rintésnek �. a hőn sz é y g lá lő sa is lehelet e ardcsapá z utolsó a Olykor k t e�án, a k k r a a y an kap ha elérné ulnak a gyöngyö ekre. t gur űvös köv nótát Szanaszé s árvalányhaj a h íz ú a fazék v omlik a b ya, a konyhában alagon . fütyül, Izzik a g olekulák őben a m g e v le za a li ek kristofe got kötn s barátsá

KE3

Halk ima Hangja halk ima: Csilingelő kis menyegző. Bennem a boldogság velem egybekel Valami mélységes mélyen magasra emel Mert most végre o� a fény a sötétben. Szeme a szépség Új, új reménység... Adytól lopnám a szimbólumokat És Aranytól a legszebb rímeket Hogy szólhassak rólad, érted De a su�ogó, halk szerelem Minden mi marad. Mert most végre éreztelek. A türelem fogy, én nő a káosz. Nem értek én már e világhoz. Odaadnálak az örökkévalóságnak. Néha úgy érzem a pillanat elszalad És nekem már semmi nem marad. Gyönyörű a halál, ha érted él Mint én, mint a forró vér Benned és bennem, legbelül. Hazudik a papíron minden betű. És nem segít a tévedt iránytűm. Várnálak. Minden nap, Te Manna. Mondanám a legszebb szavakat. Ha nem játszhatok Ádámot, Rómeót Add nekem a gonoszt, a véres Nérót. Szünet. A színdarab, mint masina megáll. Mindenki szájában a keserédes világ. Magányt majszolva a katarzis elmarad És az álarcom elő�ed rég elhagytam Mert Éva, Csinszka, Júlia, örök Anna vagy Ámen. Hesz Roland A�ila

Napfogyatkozás any alkonyat, Szürkület a parkban,ar rted szárnyadat. mint a könnyű pille,ve t a nap, Aratási sarló-így letűn sszi űr szava. elviharzo� hozzám me nn a fellegek Mint a lepkeszárnyak,fe y csak,este le�. kergetőztek,vertek,s úg a fényben állt, Napnak arca aztán újr rtben i� a fák. én csak aki lá�am,s a ke Gáspár Gabriella

GG4

L5 mING

ondolk

o

dsz Leng a z inga lágyan ring nem cs va, eng nem bo , ng balg s pályá a hangja, ját el n e nem ba m hagyja: rangol, nem cs atango l. Apró g olyója, bár mé g görcs ös góly s óriás a, a la�a a nem is bolygó olyan n , agyon golyhó . Lunis

PT7 Pecsics Tibor

6

Könyvelő & Kotta

Bélyeggyűjtők Nevadában A kultikussá vált, eredeti címén Félelem és reszketés Las Vegasban: Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában című könyvet, a nyomában készült két filmet és há�erét járjuk ezú�al körbe. Lesz szó a gonzóról, illetve hippikről, vietnamiakról és persze magáról az íróról is. A sztori o� kezdődö�, hogy Hunter S. Thompsont felkérték, írjon egy beszámolót egy nevadai motokrossz futamról. A cikket a Sports Illustrated rendelte meg, de a végül már novella méretűre duzzadó művet később és hosszabb formában a Rolling Stones magazin hozta le két részletben. Később így jelent meg a könyv, majd annak sikerei hatására a film. Pontosabban a filmek, hiszen az 1980-as Ahol a bölény dübörög, Bill Muray-vel és Peter Boyle-lal, majd a sokak által ismert

kevésbé emészthető a mai nézők, így az én számomra is, mint a Gilliam-féle. Sem technikailag, sem erkölcsileg nem tarto� még o� a filmezés, ahol majd’ húsz év múlva, amikor a mozikba került az újabb feldolgozás. Ez a rendezőhöz híven (Time Bandits, Münchausen Báró Kalandjai) vizuálisan nagyon erős, remekül visszaadja a történet „körülményeit”. A cselekmény a két narkomán, Raoul Duke és dr. Gonzó történetét meséli el – szó szerint, mivel Duke narrátorként mondja el az eseményeket. LSD-vel és további ellátmánnyal utaznak a drogellenes dogmák és kaszinók hazájába, Las Vegasba, hogy o� felforgassák a szálloda vendégeinek és alkalmazo�jainak életét és nyugalmát. Egyébként a sármőr Depp forgatja Hunter S. Thompson egy másik regényét is, a Rumnaplót, ami 2011 nyarának végén kerülhet a mozikba a tengerentúlon. Törceee

Terry Gilliam-rendezés, Johnny Deppel és Benico del Toróval. Az egész pikantériája az új és korát meghaladó stílus. Az író által kialakíto� gonzó újságírásnak neveze� stílus jellemzője az erős szubjektivitás, a tények és a fikció vegyítése. A szerző által közvetíte� üzenet hatásának felerősítése érdekében, aminek a pontosság igényét is alárendeli, a stílus felülkerekedik a tárgyilagosságon. Ami életre hívta ezt, azok az 1970es évek visszáságai. A hippikorszak, a vietnami háború – egy ilyen képpel indít a film is – egy olyan helyzetbe hozta az egyént, hogy az csak magával kezde� el foglalkozni. Erről szól a könyv is, a két főszereplő minden társadalmi normától és felelősségtől megszabadulva egy saját világba menekül, a különböző – igen részletesen taglalt – narkotikumok világába. A könyv, a filmmel ellentétben, jobban kitér a futam eseményeire, azonban nagy eltérés nincs a ke�ő közö�. A korábbi film, Art Linson rendezésében

Gombafejek rántva The Beatles Mi a siker titka? Sokak szerint a kulcs, hogy jó időben jó helyen legyünk. Hát, nem tudom… voltam én már nyáron a Balaton-parton, oszt mégis… Mások szerint az számít, hogy egy rokon legyen jó időben jó helyen. Nos, anyám is volt már a Balatonnál…

fellépésen voltak túl – manapság egész pályafutása ala� nem zenél ennyit egy együ�es. Természetesen a slágerlistás daltömegek megírásához szükség volt némi tehetségre is. Amerikában és Angliában harmincnál is több számuk járt a lista élén, ehhez kellhet azért némi talentum. Hoszszasan lehetne sorolni, mennyire voltak sikeresek, mi mindenben voltak elsők. A teljesség igénye nélkül íme néhány száraz

FOTÓ: 5PERCANGOL.HU

Persze, természetesen a tehetség és a szorgalom is fontos. Nem kevesek bánatára úgy tűnik, talán az utóbbi lényegesebb összetevője a receptnek, mint az előbbi. Egy elmélet szerint tízezer óra gyakorlás emel a legjobbak közé. Erre hozzák fel példaként a Beatles-t. A banda ugyanis 1960 és 1962 közö� Hamburgban több mint kétszázötven estén játszo� minimum öt órán át, 1964-re becslések szerint ezerkétszáz

7. félévfolyam 2. szám 2010. november 24.

adat: több mint egymilliárd elado� hanghordozó, legtöbb platinalemez, listavezető szám, nagylemez, a legtöbb eltöltö� idő a slágerlisták élén. Ötször szerepelnek az Egyesült Királyság száz legsikeresebb kislemezének listáján, amin más előadónak nincs ke�őnél több száma. 1964 április 4én az első öt helyet foglalták el a Billboard slágerlistáján, ez másnak azóta sem jö� össze. A Yesterday-t dolgozták fel a könynyűzene történetében a legtöbbször, több mint háromezerszer. Egy szó mint száz, nagyon nagyon nagggyon sikeresek voltak, és ezt a számadatoknál talán hívebb módon tükrözi a rengeteg visongás, amely osztályrészük volt. Mai fejjel elképzelni sem tudjuk, mennyi szoknya gyűrődö� a fiúk utáni tolongásban. Nehéz dolog a Beatles-ről írni. A kriksz-krakszok a papíron vagy a monitoron ugyanis nem tudják elmondani, mitől volt csoda, amit az a négy gombafejű srác – John, Paul, George és Ringo Starr – művelt. A bemagolható tudásanyag, hogy 1960-tól 1970-ig állt fenn a zenekar, hogy a tagjai John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr, hogy a legkorábbi szerzeményeik rock and roll és R&B gyökerűek, hogy rengeteg stílust kipróbáltak és egybeolvaszto�ak, nem árul el semmit. Szimpla adatfolyam. Ha valamit meg akarunk tudni a Beatles-ről, hallgatni kell a zenéjüket. Az elmond mindent. hlk

Tárlat & Páholy Mikszáth Kálmán fekete városai

akik drukkoltunk a fiatal és ambiciózus főbírójelölt polgárfiú és a valódi személyazonosságát titkolni kénytelen nemeslány szerelméért. A mű több, mint szerelmi szálat boncoló regény és mint korrajz, amely szembeállítja a nemesség-polgárság ke�ősét, az előbbit önkényességéért, túlzo� kiváltságaiért bírálva, az utóbbit az elképzelt szász városlakók rideg zsugoriságáért, kicsinyes bosszúvágyáért elmarasztalva. Nemcsak egy fordulatokban gazdag történet a Rákóczi-kori Felvidék életének és jellemző alakjainak – az író által elképzelt, mégis hitelesnek mondható – bemutatásával. Hiteles, mert bár Mikszáth is bevallja, csak az alapötletet ve�e egy Görgeyekről szóló tanulmányból, a történetet és a szereplők jellemét ő maga alko�a. „Mert nem valamely család igaz történetét akartam papírra vetni, hanem egy kornak az igazi levegőjét.” – vallja regényéről az író. áll a Babaarcú Démon csábításának és beveti Lecsöppenő Kecsöp Benőt. Továbbá hősünk számos kaland résztvevőjeként találkozik Turgenyevvel, a Burgonyával illetve az Ismeretlen Influenzás Angol Költővel is. Hogy mi lehet ezek után a vége? Azt talán még Morzsányi Géza sem tudja megmondani. Néhány embernek már ismerős lehet a mű: az idei esztendőben szerepelt a Sziget, valamint a Vígszínház nyílt napjának programjában, ahol részleteket láthattak belőle az érdeklődők. Az ifjú Varró Dániel könyvéből 2003 óta nem kevés színpadi átirat készült, ősbemutatóját 2006. november 11-én tartották a kolozsvári Állami Magyar Színházban. Ezúttal Néder Panni rendezésében láthatjuk viszont a darabot. Az eredeti regény igen változatos formákban íródott. Egy ajánlással

kezdődik, amely kezdőbetűit összeolvasva ezt kapjuk: Teslár Ákosnak. Az elbeszélés nagyrészt Anyeginstrófában meséli el a cselekményt, kivéve a hatodik fejezetet, amely Dante-tercinában, és a tizenkettediket, amely hexameterben. A vidám hangulatú darabban olyan művészek lépnek színpadra, mint például a Makula bácsit alakító Borbiczki Ferenc, a Maszat Janka szerepében látható Kovács Patrícia, valamint a sokaknak csak Eric Cartman magyar hangjaként ismert Csőre Gábor. Az előadás bemutatójára december 11-én kerül sor, de bérlettel akár hamarabb is megtekinthető a színmű. A további előadásokról, valamint az aktuális programról tájékozódhattok a Tétékás Nyúzból, illetőleg az Északi tömb Hallgatói Boltjánál! Spiller András

Aki nem feketében és fehérben látott… Személyes vallomás: Mikszáth kamaszkorom kedvenc írója, és regényei közül különösen a legutolsó, A fekete város lopta be magát a szívembe. A Petőfi Irodalmi Múzeumban nemrégiben nyílt kiállításon a regényen túl a megírásának körülményeibe is bepillanthatunk, amelyet az abszolút jó és rossz fogalmait megkérdőjelező, ingatag közhangulat jellemez.

FOTÓ: LITERA.HU

„Lőcse városában villámként híre futo� a nevezetes vadászatnak, melyet késő emberöltők is akként emlege�ek, hogy elese� benne: egy szarvas, egy kutya, egy nyúl és egy bíró.” – könyvajánlónak akár ez az idézet is elég lenne. De vajon kell-e egyáltalán ajánlgatni? Ki ne találkozo� volna gyermekkorában A fekete város televíziók által gyakran műsorra tűzö�, 1971-ben forgato� filmváltozatával? Bizonyára sokan voltunk,

Túl a Maszathegyen A Vígszínház háziszerzőjének, Presser Gábornak a művét vadonatúj dalokkal kiegészítve, új átiratban mutatja be a Pesti Színház. A játékos humorral és bravúros technikával verselő Varró Dániel meseregénye egy fiatal, végzős rendezőhallgató diplomarendezéseként kerül színpadra. A történet szerint a megátalkodo� Paca cár tele akarja pacázni a világot, a Partvis A�ila veze�e barbár takarítók pedig szélsőséges tisztasággal fenyegetik a Maszat-hegyen túli népet. A harmadik A-s Muhi Andrisnak meg kell mentenie a Maszat Birodalom lakóit és köztük a legmaszatosabbat, Jankát. A végső csata elő� sikerül átjutnia Badarországon, ellen-

7

A kiállítás termeit úgy alakíto�ák ki, hogy egyrészt ezt az atmoszférát jelenítse meg, a szerző által megálmodo� 17-18. századi Magyarország etnikailag és társadalmi rétegeiben sokszínű világát, másrészt a megírásának korát, a huszadik század eleji bizonytalanságát, amikor a politika folyton változik, a Kiegyezés idillje már messze, küszöbön a világháború. A két terem, két kor közö� összekötő kapocs a középen álló távcső, amelyen át képzeletünkben Mikszáth kutatja és mutatja az igazságot, és még többet: a valót. A mű megbolygatja az igazságról és igazságosságról alkoto� gyermeki elképzeléseinket. Mikszáth – ahogy korábbi műveiben tőle megszokha�uk – nem ideákat állít elénk, hanem hús-vér embereket erényekkel és gyengeségekkel, illetve döntésekkel, amelyeket egyesek helyeselnek, mások elítélnek. Hol azért izgulunk, hogy az öntörvényű, lobbanékony nemes, Görgey Pál megkapja büntetését – hol felmenteni kívánjuk Rozáli édesapját a szigorú és megkérdőjelezhető ítélet alól. Találgatunk, ki az igazi bűnös: aki lő�, vagy aki segítségnyújtás helye� szó szerint a sebesült vérével kívánt földet szerezni. Aki elolvassa a regényt és megtekinti a kiállítást, nem válaszokkal, hanem kérdésekkel lesz gazdagabb. Idén száz éve, hogy elkészült A fekete város és annak is, hogy Mikszáth Kálmán negyvenéves írói pályát maga mögö� hagyva örökre lete�e a tollat. tajmi

KultúrNyúz

8

Kópia

FOTÓ: PALEYCENTER.ORG

Rendezte William Hanna és Joseph Barbera Akár hiszitek, akár nem, ez a két név bizony két férfit takar, csak minthogy nem magyarok, nem a Hannát, meg a Barberát kell nézni. Igen ám, de a két úr munkássága a gyermekek körében népszerű, akik ebből vajmi keveset tudnak és van, aki úgy éli le egész életét, hogy azt sem tudja, kik rajzolták Frédit és Bénit.

Sajnos már egyik úriember sem él, Hanna 1910-ben születe� Új-Mexikóban, és 2001-ben halt meg. Barbera egy évvel később láto� napvilágot New Yorkban, és kicsit tovább is élt, 2006-ban hunyt el. Halálukkal végleg lezárult egy éra, amiben munkásságuk legalább olyan ú�örőnek bizonyult, mint Walt Disney-é. A felhőtlen szórakoztatás, a nem pusztán pénzharácsolás céljából születő sorozatok, a burleszkszerű rajzfilmek és a gondtalan gyermekkor korszaka ért véget. Filmjeikre sokkal inkább az abszurd helyzetek, a groteszk megközelítés, a hasfalszaggató humor és a totális infantilizmus volt jellemző. Szinte kivétel nélkül beszélő állatok, vagy sosem léteze� civilizációk megjelenítésén fáradoztak. Első közös munkájuk a mára már kultusszá ére� Tom & Jerry volt. Ezt még a Metro-Goldwyn-Mayer megbízásából készíte�ék és az eredeti ötlet nem tőlük származo�, ők csak tökéletesíte�ék. A sorozatból összesen 114 rész készült 17 év ala� (1940-1957 közö�). A történetek 90%-ában Tom, a macska rendre pórul járt, Jerry pedig jót nevethete�, saj�al a markában. Mindezt úgy, hogy szinte semmi beszéd nem zajlo� a nagyjából 810 perces epizódokban. Ennek abban is jelentősége volt, hogy szinte a világ bármelyik részén sugározha�ák, minden gyermek ugyanolyan jól szórakozo� rajta. Sokan támadták a rajzfilmet, hogy erőszakos, és brutális, mivel a két szereplő mindent egymásra dobo�, amit csak lehete�: üllőt, zongorát, hűtőszekrényt, vagy seprűvel verték egymást, ha kelle�. Az Akadémia nyilván máshogy gondolta, mert hét epizódot is Oscardíjjal tüntete� ki. Sok részben azért a két szereplő összefogo�, vagyis valahol mélyen kedvelték egymást. Érdekesség, hogy az első elképzelések alapján Jasper & Jinxnek hívták volna őket. A sorozatból 49 további epizódot gyár-

7. félévfolyam 2. szám 2010. november 24.

to�ak, de ezeket már nem Hanna és Barbera készíte�ék. 1957-ben az MGM feloszla�a a rajzfilmstúdióját, így a két úriember megalapíto�a önálló cégét, a Hanna-Barberát, és ontani kezdték a jobbnál-jobb meséket. A stúdió első projektje az 1958-as Foxi Maxi volt, amely egy csetlő-botló, olykor dalra fakadó kék színű kutyáról szólt. Az „Ó te drága Klementina…” igazi fütyürészős slágerré ére�. És igazából a Hanna-Barbera is neki köszönheti a népszerűségét. Egyik epizódjában jelent meg Maci Laci és Bubu, és hamarosan ők is önálló – talán még híresebb – sorozatot kaptak. De ugyanekkor készült a ripacs Nyegleó – ezú�al egy rózsaszín oroszlán –, a Manilla Gorilla, Főmacska, Inci, Finci és Kandúr Bandi, vagy az Atom Anti. Nekik köszönhetően Barberáék le�ek a legnépszerűbb rajzfilmesek az USA-ban. Az idén jubiláló – vagyis 50. életévébe lépő – Frédi és Béni már félórás epizódokból állt és évadokban futo� 1960 és 1966 közö�. I� a kőkorszaki emberek világát ábrázolják meglehetősen szabatosan, ugyanazt csinálják, mint napjainkban, ugyanúgy szenvednek, hibás döntéseket hoznak, vagy nevetnek egy jóízűt. A rajzfilm bár gyerekeknek készült, komoly társadalomkritikai éllel is bírt. Nálunk a szinkronért Romhányi József felelt, aki az egészet megbolondíto�a rímeivel, és amikor ezt meghallo�ák az amerikaiak, megvásárolták a jogokat, mert jobban sikerült, mint az eredeti. Megemlítendő még, hogy egyben ez volt az első rajzfilmsorozat, amit a tévék főműsoridőben sugároztak. Ezután következe� a Jetson-család, de ez nem bizonyult olyan tartós sikernek, mint a kovakövi család, egy évadot élt meg mindössze, pedig a mókás és frappáns találmányokból, azóta több is megvalósult. Hasonlóan bukta le� a Flúgos futam, ahol egymással versenyez-

tek, saját maguk eszkábálta autóikon vicces, vagy annak szánt figurák. 1969-re azonban változtak a dolgok, és a szülők kicsikarták, hogy az összes Hanna-Barbera rajzfilm lekerüljön a tévéműsorról azok túlzo� erőszakossága mia�. Ennek okán készült el a ScoobyDoo, amely egy Sinatra-szám nyomán elevenede� meg, bár i� már Barberáék olyan szinten jártak, hogy csak áldásukat adták egy-egy ötletre. Vagyis i� a rajzok sem az övék, ezért is különböznek annyira. A sorozat mindenesetre bejö�, 1976-ig tarto� az eredeti, de kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig készülnek epizódok. 1980-ban jö�ek a Hupikék Törpikék, amelyet eredetileg egy tehetséges belga képregény-rajzoló, Peyo alkoto� meg, de hiába házalt vele éveken át, és hiába készült belőle film már 1965-ben, addig a kutyát sem érdekelte, amíg a páros fel nem karolta a projektet. Gyárukban aztán meg sem álltak 256 részig. Aprajafalva lakóit, és a gonosz Hókuszpókot nyilván nem kell bemutatnom senkinek. Mind kék és Törpillát kivéve fiú, többször jelölték Emmy-díjra, amit azonban sosem kapo� meg, és meg lehet kapaszkodni, hamarosan film érkezik a történetből. Egyik utolsó meséjük a szintén csak egy évadot megélt Praclifalva lakói, amelyet 1985-ben alko�ak. I� indián mackók harcolnak a betolakodókkal falujukért és ebben hathatós segítséget ad a faluban található hatalmas megidézhető bálvány is. A Hanna-Barbera Productions 1997ben aztán beleolvadt a Warner Brothersbe, és a továbbiakban elveszte�ék egyéni ecsetkezelésüket, azonban nagyságukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nézők a legtöbb Warner mesére is csökönyösen azt mondogatják, ez is biztos valami Hanna-Barbera. Tibbi