A meteorológia oktatása a Nyíregyházi Főiskolán Tar Károly
[email protected]
A Nyíregyházi Főiskoláról A Nyíregyházi Főiskola 2000-ben - a Bessenyei György Tanárképző Főiskolából (1962) és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karából (1961) - jött létre integrációval. A ma már ötkarú intézmény az ezredfordulótól a III. évezred követelményeihez alkalmazkodó stratégiát választott. Az elmúlt időszakban olyan akadémiai és infrastrukturális fejlesztési programokat hajtott végre, amelyek országosan is ismertté tették a nevét. Az öt főiskolai kar bölcsészeti, pedagógiai, társadalmi, gazdasági, művészeti, műszaki, agrár- és természettudományi területeken végez kutatásokat és képez szakembereket 33 alapszakon (60 szakirányon), tanári mesterszakon (9 szakképzettségen), 1 diszciplináris mesterszakon, 22 szakirányú továbbképzési szakon és 20 felsőfokú szakképzésben.
A Nyíregyházi Főiskoláról A Nyíregyházi Főiskola jogelődei több mint négy évtizedes, országos és nemzetközi tekintélynek örvendő intézmények voltak. Értékeik megőrzése mellett a XXI. század követelményeihez folyamatosan alkalmazkodó stratégiát választva, 2000. január 1-jével jött létre a Nyíregyházi Főiskola. Az elmúlt nyolc évben több infrastrukturális beruházás eredményeképpen új tanulmányi épületek valósultak meg, a régebbiek megújultak, az oktatók és a hallgatók világszínvonalú oktatási technológiát használhatnak, az intézmény campusa igazi várossá lett Nyíregyháza szívében, melyet szemet gyönyörködtető pihenő-park vesz körül. Mára az intézmény nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye oktatási, tudományos, de szellemi, kulturális és művészeti központja is lett.
• Régi (8 féléves) tanárképzés • Földrajz alapszak (BSc), tanári és idegenforgalmi szakirány • Földrajztanár MSc
Régi (8 féléves) tanárképzés A földrajztanári szak kredit alapú szakmai tanterve a 2002/2003 tanévtől, felmenő rendszerben Szak neve: földrajztanári szak Tagozat: nappali Képzési idő: 8 félév Az oktatás nyelve: magyar A megszerezhető végzettség: földrajz szakos tanár A szak csak szakpárban vehető fel. •
•
•
•
Éghajlattan (kötelező), 2+0, 1. félév, 2 kr., gyak. jegy (zárthelyi dolgozatok) Általános meteorológiai ismeretek. Fizikai klimatológia Leíró éghajlattan. Magyarország éghajlata (kötelezően választható), 1+0, 4. félév, 3 kr., gyak. jegy Általános jellemzés. Makroszinoptikus helyzetek. Az éghajlati elemek idő- és térbeli eloszlása. Az éghajlati elemek extrém értékei. Magyarország éghajlati körzetei. A klímaváltozás hatása hazánk éghajlatára. Meteorológiai műszerek (kötelezően választható), 0+1, 2. félév, 1 kr., gyak. jegy A meteorológiai megfigyelőhálózat. Az időjárási elemek mérésének és megfigyelésének műszerei és módszerei. Meteorológiai műholdak. Az éghajlat ábrázolása. Terepgyakorlat, 2. félév Mikroklíma mérések.
Mezőgazdasági pilóta képzés • Kb. 10 éven keresztül, 2000-ig. • Általános meteorológiai és repülésmeteorológiai ismeretek.
Földrajz alapszak (BSc), tanári és idegenforgalmi szakirány Szakmai törzsanyagban: • A légkör fejlődése, összetétele, szerkezete, mozgásfolyamatai. • Éghajlati típusok és rendszerek, kialakulásuk tényezői és változásaik. • A Kárpát-medence és Magyarország éghajlati képe és alakító tényezői.
Éghajlattan I., 2+0, 1. félév, 3 kr., gyak. jegy (zárthelyi dolgozatok) Általános meteorológiai alapismeretek • A Föld légköre. A légkör összetétele, kiterjedése és tömege, szerkezete. • A meteorológiai sugárzástan alapjai. Az elektromágneses sugárzás legfontosabb fizikai törvényei. A Nap sugárzása, a napsugárzás veszteségei a légkörben. • A napenergia. A földfelszín és a légkör kisugárzása. • A szoláris éghajlat. • A száraz és nyugalomban lévő légköri levegő fizikai állapotváltásai. • A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői. • A légkör mozgásjelenségei. Függőleges légmozgások. Hőmérséklet-változás függőleges légmozgásokban. • A levegő vízszintes áramlása. A gradiens szélmodell.A súrlódás hatása a szélre. • A légnyomási mező térképi ábrázolása. Szélprofil, szélenergia. • A légkör egyensúlyi állapotai. • Kondenzációs folyamatok a légkörben. A légköri vízgőz kondenzációjával kapcsolatos fizikai alapismeretek. • A felhőképződés fizikai folyamata. A felhőképződés meteorológiai feltételei. • Felhőfajták. Csapadékképződés. A csapadék mennyiségi jellemzői, csapadékfajták. • A zivatarelektromosság, kisülések a troposzférában. • Légtömegek és időjárási frontok. • A bárikus mező alapvető formái. A mérsékelt övi és a trópusi ciklonok keletkezése. A mérsékelt övi ciklonok és az időjárási frontok kapcsolata. • Légköri optikai alapismeretek. Látástávolság. Légköri fényjelenségek. • Légköri akusztika.
Éghajlattan II., 2+0, 2. félév, 3 kr., kollokvium Fizikai klimatológia • Az éghajlat-meghatározó tényezők. • A napsugárzás energiahozamának földgömbi eloszlása. A felszín sugárzási egyenlege. A hőháztartás. A vízellátottság. • A felszín anyagi és alaki tulajdonságai. • Az éghajlati jelenségek térbeli dimenziói. • A légkör általános cirkulációja. Tapasztalati tények. Az általános légcirkuláció sajátosságainak a magyarázata. • A mérsékelt öv cirkulációjának hullámtermészete. • Monszunok. • A Föld éghajlatának múltja, éghajlat-ingadozások. Az éghajlat-ingadozások magyarázata. A paleoklimatológia főbb vizsgálati módszerei. A földtörténeti időszakok éghajlatának rövid jellemzése. Jelenkori éghajlat-ingadozások. Leíró éghajlattan • Az éghajlati elemek övezetes rendszere és azonalitásai.A termikus övezetesség. A légnyomás és az általános cirkuláció övezetes rendszere.A higrikus övezetesség. • A hőmérséklet és a csapadék változékonyságának globális rendszere. • Az éghajlat tipizálása. Köppen-féle éghajlat-osztályozás. Trewartha-féle éghajlatosztályozása. • A Föld jellegzetes éghajlattípusai a Péczely által mó módosí dosított Trewartha rendszerben.
Általános természeti földrajz III., 0+1, 2. félév, 1 kr., gyak. jegy Meteorológiai műszerek (?) Névváltoztatás! A meteorológiai megfigyelőhálózat. Az időjárási elemek mérésének és megfigyelésének műszerei és módszerei. Meteorológiai műholdak. Az éghajlat ábrázolása.
Terepgyakorlat: mikroklíma mérések különböző felszínek (domborzat) felett. Szakmai gyakorlat (6 hetes): • A legfontosabb meteorológiai elemek (globálsugárzás, napfénytartam, hőmérséklet, relatív nedvesség, csapadék, felhőzet, légnyomás, szélirány, szélsebesség…) óránkénti mérése és megfigyelése hagyományos meteorológiai műszerekkel. • Ugyanezen elemeknek az automata műszerek által mutatott értékének feljegyzése. • A napi menetek ábrázolása és értékelése elemenként minkét megfigyelés esetében, az eltérések, korrekciók megállapítása. • A Debrecenre és Nyíregyházára vonatkozó különböző előrejelzések (OMSZ, magánmeteorológia, stb.) összehasonlítása, a beválási valószínűségek megállapítása.
TIOP pályázat: automata meteorológiai állomás a főiskola területén felállítva.
Földrajztanár mesterképzés Okleveles földrajz tanári MSc-képzés
MA képzés2010. 2010. szeptembertől szeptemberétől 1
2
Tantágy neve
Tantárgy kódja
I. Szakmai alapozó tantárgyak* Térkép- és vetülettan I. Térkép- és vetülettan II. Környezeti földtudományok I. Népesség- és településföldrajz I. Kontinensek földrajza II. Magyarország turizmusföldrajza
8
9
Félévi köv.
Kredit pont
Tantárgyfelelős tanszék kódja
Tantárgyfelelős oktató neve
Meghirdetés ajánlott féléve
0 1 0 0 0 0 1
koll. gy.j. koll. koll. koll. koll.
2 1 2 3 2 2 12
FD FD FD FD FD FD
Dr. Sütő László Dr. Sütő László Dr. Sütő László Dr. Kókai Sándor Dr. Kókai Sándor Dr. Hanusz Árpád
X X X
FDM1807 FDM1808 FDM1809 FDM1810 FDM1811
2 2 0 0 0 4 2 2 2 2 0 10
0 1 2 2 3 8 0 0 0 0 40 3
koll. koll.+gy.j. gy.j. gy.j. gy.j.
2 3 3 1 3 12 2 2 2 2 2 10
FD FD FD FD FD
Dr. Kiss Ferenc Dr. Sütő László Dr. Sütő László Dr. Sütő László Dr. Czeglédy István
X X
FD FD FD FD FD
Dr. Tar Károly Dr. Kókai Sándor Dr. Géczi Róbert Dr. Kókai Sándor Dr. Gál András
X
0 0 2 2 0 2 2 2 10
2 2 0 0 2 0 0 0 6
gy.j. gy.j. koll. koll. gy.j. koll. koll. koll.
2 2 2 2 2 2 2 2 16
FD FD FD FD FD FD FD FD
Dr. Géczi Róbert Dr. Tar Károly Prof. dr. Süli-Zakar István Prof. dr. Süli-Zakar István Prof. dr. Tóth József Dr. Sütő László Prof. dr. Tóth József Dr. Szép Tibor
2
0
koll.
2
FD
Dr. Kókai Sándor
15
15
FDM1818 FDM1819 FDM1820 FDM1821 FDM1822 FDM1823 FDM1824 FDM1825 Összesen:
Összesen
7
1 0 1 2 2 2 7
Összesen:
Szabadon választható tantárgy ("C" típusú): A világgazdaság fejlődése és működési zavarai
6
FDM1801 FDM1802 FDM1803 FDM1804 FDM1805 FDM1806
FDM1812 FDM1813 FDM1815 FDM1816 FDM1817
III. Differenciált szakmai ismeretek tantárgyai Tájelemzés és tájtervezés Megújuló energiaforrások Tér- és társadalom Politikai földrajz és globalizáció Regionális és területi fejlesztés Antropogén tájformálás Urbanizáció és településfejlesztés Természetvédelmi ökológia
Heti kontakt óraszám
5
Gy.
Összesen Magyarország éghajlata Regionális földrajz Regionális és globális környezeti változások A Kárpát-medence régiói Terepgyakorlat
4
Ea.
Összesen: II. Szakmai törzstantárgyak Komplex tantárgypedagógia A földrajz tanítása I. A földrajz tanítása II. A földrajz tanítása III. Iskolai gyakorlat
3
FDM1826
* Ehelyett a BA/BSc alapszakról belépők 12 kredit differenciált szakmai ismeretet teljesítenek
koll. koll. koll. koll. gy.j.
40
1
2
3
4
X X X
X X X
X X X X
X X X X X X X X
X 11
11
9
9
A tantárgy neve: Magyarország éghajlata 2+0 óra, 2 Kredit, K, Előfeltétele: A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Tematika: Magyarország éghajlatának általános jellemzése, a kialakító tényezők. Magyarország Péczely-féle makroszinoptikus helyzetei. Az éghajlati elemek térbeli és időbeli változása hazánk területén: A globálsugárzás, a napfénytartam, a felhőzet, a lég- és talajhőmérséklet napi és évi járása, területi eloszlása. A léghőmérséklet extrém értékei, a téli, a fagyos, a nyári és a hőségnapok területi változása. A talajhőmérséklet szélsőségei. A relatív nedvesség, a csapadékmennyiség és a párolgás napi és évi menete, területi eloszlása. A csapadékos napok számának és a csapadék intenzitásának évszakos és területi eloszlása. Hazánk vízháztartásának legfontosabb jellemzői. A légnyomás, a szélirány és a szélsebesség napi és évi járása, eloszlása, uralkodó szélirányok. A különböző légtömegek gyakorisága Magyarországon. Hegyvidékeink és gyógyhelyeink éghajlata. Az éghajlat szerepe hazánk vegetációjának kialakításában. Magyarország éghajlati körzetei. A globális klímaváltozás hatása hazánk éghajlatára. Ajánlott irodalom Justyák János (1998): Magyarország éghajlata. KLTE, Debrecen, 118 p. Péczely György (1979): Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p. Károssy Csaba (1999): Légkörtan I. - Általános meteorológia. OSKAR Kiadó, Szombathely, 157p. Szász Gábor - Tőkei László (szerk., 1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest
A tantárgy neve: Megújuló energiaforrások 2+0 óra, 2 Kredit, K, Előfeltétele: A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly A tantárgy leírása: Energetikai alapfogalmak. A megújuló energia fogalma, legfontosabb jellemzői. Az energiatermelés és energiafogyasztás szerkezete a világon, Európában (EU) és Magyarországon. A légköri erőforrások fogalma, hasznosítása: a nap-, a szél- és a vízenergia mennyiségének éghajlati aspektusai, a potenciálok meghatározásának módszerei, alkalmazásuk történeti áttekintése és módjai. A bioenergia fogalma, hasznosítása: a biomassza, a biogáz és a biohajtóanyag, mint energiaforrás, alkalmazásuk történeti áttekintése és módjai. A geotermális energia hasznosítása: termálvíz, hőszivattyú. Szél-, nap-, víz-, bio- és geotermális erőművek Magyarországon. A megújuló energiaforrások alkalmazásának társadalmi vonatkozásai: energiapolitika, támogatási rendszer, társadalmi tudatosság. Irodalom: Imre László – Bitai András – Hecker Gerhart: Megújuló energiaforrások. BMGE Energetikai Tanszék, Budapest, 2000. Imre László – Bohoczky Ferenc (szerk.): Magyarország megújuló energetikai potenciálja. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, Budapest, 2006. Kacz Károly – Neményi Miklós: Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998. Kullman László – Lakatos Károly – Ötvös Pál: A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás területén. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság, Budapest, 2003. Sabady, P. R.: A napenergia épületgépészeti hasznosítása. Műszaki Könyvkiadó, 1980. Sembery P., Tóth L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó, 2004 Tar Károly – Keveiné Bárány Ilona – Tóth Péter – Vágvölgyi Sándor: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. A légköri erőforrások hasznosításának meteorológiai alapjai, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2001. Tóth Péter: A szélenergia hasznosítás környezetvédelmi problémái. Szélenergia Konferencia előadásai, Gödöllő, 2001.
Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar mezőgazdasági mérnöki alapszak (BSc) Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja
AGROMETEOROLÓGIA ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS MMB1314 3. 3 2+1 kollokvium MMB1218 Dr. Varga Csaba Ph.D. főiskolai docens TV
1. A tantárgy elsajátításának célja A mezőgazdasági mérnök képzés fontos szakmai alapozó tantárgya. Célja, hogy a hallgatók megismerjék az alapvető meteorológiai folyamatokat és hatásukat a növényállományra, a vízgazdálkodási teendőket, az öntözés alapelveit és az ezekhez szükséges földmérési feladatokat. Továbbá a hallgatók képesek legyenek öntözési számítás, öntözővíz igény, szükséglet elvégzésére az öntözési rend meghatározására valamint a környezeti feltételekhez igazodó agrotechnika helyes megválasztására. 2. Tantárgyi program A légkör és elemei. Klimatológia. Meteorológiai elemek és a növény fejlődésének kapcsolata. A földméréstan tárgya, alapműveletei, kitűzések, hosszmérés. Magasságmérés, hossz- és keresztszelvény felvételezés, földtömegszámítás. Csapadékkal és párolgással kapcsolatos számítások. A talajveszteség becslése, csatornaméretezés, öntözéssel kapcsolatos számítások. A víz jelentősége, megjelenési formái, vízkészlet, a hidrológiai körfolyamat. A hidrológiai körfolyamat, vízfolyások kategorizálása, hidraulikai és fizikai vizsgálata. Felszín alatti vizek, talajvíz, a vízgazdálkodás célja, ágazatai, szervezete. Az erózió és az ellene való védekezés, a káros vízbőség, víztűrő képesség, optimális talajvízmélység. Felszín alatti vízrendezés. Árvízvédelem, árvíz elleni védekezés. A vízrendezés műszaki létesítményei, az öntözés célja, feltételei. Az öntözővíz minősége, mennyisége, öntözési módok. A tógazdasági haltenyésztés műszaki létesítményei. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) - VARGA CS. (2004): Földméréstani és vízgazdálkodási alapismeretek. NYF MMFK, Nyíregyháza (főiskolai jegyzet) - SZÁSZ G.-TŐKEI L. (szerk.) (1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest - SZALAI GY. (szerk.) (1989): Az öntözés gyakorlati kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest - THYLL SZ. (szerk.) (1992): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazda Kiadó, Budapest - VERMES L. (1997): Vízgazdálkodás mezőgazdasági-, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest
Új akkreditált szak: KÖRNYEZET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖKI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Műszaki és Mezgazdasági Kar
Köszönöm Dr. Kókai Sándor és Dr. Dobány Zoltán segítségét.
Köszönöm a figyelmet!