Kiadó: Halász Alfréd. Világosság Rt. Budapest. Felelős vezető: Dukai Károly.
Nyomdavárosok jegyzéke munkásközvetítőkörzetek szerint csoportosítva
Budapest: Hatásköre kiterjed Budapest és környékére, és pedig: Budafok, Cinkota, Cse pel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrínc, Pestújhely, Rá kospalota, Sashalom, Újpest. Békéscsaba: Békés, Békés gyula, Csorvás, Gyoma, Mezőberény, Mezőkovácsháza, Oros háza. D ebrecen: Berettyóújfalu, Büdszentmihály, Dévaványa, Fe hérgyarmat, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog,Hajdúhadháza, Haj dúnánás, Hajdúszoboszló, Jász apáti, Jászberény, Karcag, Kis újszállás, Kisvárda, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mátészalka, Mezőtúr, Nagykáta, Nagykálló, Nyírbalkány, ^ Nyírbátor, Nyirmada, Polgár, Püspökladány, Sarkad, Szarvas, Szolnok, Tisza füred, Tiszalök, Törökszentmiklós, Túrkeve. Újfehértó. Eger: Aszód, Gödöllő, Gyön gyös, Hatvan, Heves. Érsekújvár: Galánta, Ipoly ság, Léva, Párkány, Vágsellye. Esztergom: Balassagyarmat, Dorog, Szécsény,Szt.-endre,Vác. G yő r: Csorna, Kapuvár, Ma gyaróvár, Moson, Pápa, Tata. Hódmezővásárhely. Kaposvár: Bonyhád, Csurgó, Dombóvár, Gyönk, igal, Marcali, ,Nagyatád, Siófok, Tab, Tolna. Kassa: Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó. Kecskemét: Abony, Csongrád, Cegléd, Dunavecse, Kalo csa, Kiskőrös, Kiskunfélegy háza, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Monor, Nagykőrös, Rác keve.
t*
Kolozsvár: Beszterce, Dés, Zílah. Komárom: Dunaszerdahely, Somorja. Makó. Máramarossziget. Marosvásárhely: Csíkszereda, Kézdivásárhely,Szászrégen, Szé kelyudvarhely. Miskolc: Abaújszántó, Edelény, Mezőcsát, Mezőkövesd, Oza, Pásztó, Salgótarján, Sáros patak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj. Munkács: Beregszász. Nagykanizsa: Balatonfüred, Keszthely, Sümeg, Tapolca, Zala egerszeg. Nagyvárad. Nyíregyháza. Pécs: Bácsalmás, Baja, Barcs, Jánoshalma, Mohács, Sásd, Sik lós, Szekszárd, Szigetvár. Sopron. Szabadka. Szatmárnémeti: Nagybánya, Szamosújvár. Szeged: Kískundorozsma, Míndszent, Tótkomlós. Székesfehérvár: Bicske, Devecser, Dunaföldvár, Enying, Ercsi, Kisbér, Mór, Paks, Sárbogárd, Veszprém. Szentes. Szombathely: Celidömölk, Jánosháza, Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd. Újvidék: Ada, Keresztúr, Magyarkanizsa, Obecse, Szentta más, Títel, Topolya, Zenta, Ungvár: Huszt, Nagyszöllós. Zombor. 3
1943 1 2 3 4 5 6
JANUÁR
P Sz V H
FEBRUAR
Újév Makár Jézus szt. n. Titusz pk. K Teleszf. pk. Sz V ízkereszt 7 Cs Lucián vt. 8 P Szörény y Sz Julián vt. 10 V Sz. Család h H Higin vt. 12 K Ernő ao. 13 Sz Verőn. sz. 14 Cs Hilár 15 P Rém. Szt. P. 16 Sz Ma re. P- vt. 17 V Antal ap. 18 H Piroska 19 K B. Margit 20 Sz Fáb. és S. 21 Cs Ágnes sz.vt. 22 P Vince vt. 23 Sz Raímund 24 V Timót pk. 25 H Pál megt. 26 K Polik. pk. 27 Sz Ar. szt. Ján. 28 Cs N. sz. Péter 28 V 79 P Szel. sz. Fér. 30 Sz Mart. sz. . 311 V ! B. Sz. János
JULIUS 1 Cs 2 P 3 Sz 41 V 5 H 6 K 7 Sz 8 Cs 9 P 10 Sz 11 V 12 H 13 K 14 Sz 15 Cs 16 P 17 Sz 18 V 19 H 20 K 21 Sz 22 Cs 23 P 24 Sz 25 V 26 H 27 K 28 Sz 29 Cs 50 P 31 Sz
Jézus vére Jézus Szíve M. sz. pápa Ultik Z. Antal Izaiás Cirill, Met. Erzsébet kir. Veronika Amália 1. Pius pápa G. János An akiét Bonavent. Henrik Kárm. B.-A. Elek Kamill P. Sz. Vince Jeromos Praxedes Mária M. Apollínár B. Kinga Jakab ap. Anna assz. Pantaleőn Ince Márta Judit l.oy. Ignác
Ignác pk. Gyertyasz. Balázs pk. András pk. Ágota Dorottya Romuald M. Sz. János Alex, Ciril Skolasztika Lurdi Mária 7 szerv. al. R. Katalin Bálint K, Kolos Julianna vt. Donét Simon pk. Konrád Aladár Hetvened v. Péter szfogl. D. Péter Mátyás Géza K. Sz. Margit G ábor p. Hadvanadv.
• AUGUSZTUS
MÁRCIUS Albin Simplic Kunigunda Kázmér Özséb Perpetua Farsang vas. Ist. János Franciska Hamvazósz. Szilárd I.G ergelyp . Szabin Invocabit Nemz. íinn. Geréb Patrik Sándor József B. Csák Mór Reminisc. G. Katalin Viktórián Gábor Gy.-o. B.-A Emánuel D .János V Oculi H i Auguszta K I Kerény Sz ! Guidó
SZEPTEMBER
Vas. Péter 1 Sz L. AlfonzC 2! Cs István 3 P Domonkos 4| Sz Havas B.-A. 5 V Úr színévé». 6 H Kajetán 7 K G rje k 8 Sz V. János 9 Cs Lőrinc 10 P Zsuzsanna^ 11 Sz Klára 12 V Ipoly, Kassz. 13 H Özséb 14 K Nagy B.-A. 15 Sz Joakím 16 Cs Jácint 17 P Ilona 18 Sz Lajos 19 V Sz. István*4-* 20 H S. Franciska 71 K Timót 77 Sz Ben. Fülöp 23 Cs Bertalan 74 P Lajos 25 Sz Zefirin 26' V K. József 77 H Ágoston 78! K K. Ján. fejv. 29| Sz Lim. Rózz 30 Cs Rajmund
ÁPRILIS 1 Cs 2 P 3 Sz 4 V 5 H 6 K 7 Sz 8 Cs 9 P 10 Sz 11 V 12 H 13 K 14 Sz 15 Cs 16 P 17 Sz 18 V 19 H 7.0 K 71 Sz 72 Cs 73 P 74 Sz 25 V 26 H 77 K 28 Sz 79 Cs 30 P
Hugó P. Ferenc Rikárd pk. Laetare Vince Cölesztin H.József Dénes Konrád Ezekiei Fekete vas. Gyula Hermeneg. Jusztin Anasztázia Fájdalm. sz. Anicét Virágvas. Emma Tivadar P. Konrád Nagycsüt. Nagypéntek Nagyszomb. Húsvétvas. Húsvéthétf. K. Péter Kér. Pál Péter S. Katalin
O KTÓ BER
Egyed István kir. Manszvét Vit. Róza Juszt., L. Ida Kassai vt. Kis B.-A. aay.%. Kláv. Péter aags 0 T. Miklós Bor. Ferenc Prot., Jácint Piacidia Mária n. Miksa Notburga Szt. ffelmut. T T O ^ H Í s á ^ / , Fájd. Szűz Kornél Sz. Fér. seb. Al. Margit4 Kúp. József Lukács ev. Január A. Péter Euszták iVendel Máté ^TfSőTya Mária vt. Tekla Fog. Mária Geliért Cipríán Kozma, D. Vencel Mihály főa. Jeromos
M ÁJUS 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 70 21 22 23 74 75 76 77 28 79 30 31
Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H
Munkásünn. Fehér v<ss. Sz. f felfal. Mónika V. Pius pápa János Gizella Mihály főa. Míserícord. Antonin H. Ferenc Sz. József B. Róbert Bonifác S. János Jubilate Paskál hv. Venanc Cölesztin Bernardin B. András Júlia sz. Cantate Kér. segíts. VII. Geraely N. Fülöp Béda Ágoston Magda Rogate Kegy. B.-A.
NOVEMBER Mindensz. Halottak n. Hubertpk. bor. Károly Imre herceg Lénárd Engelbert Gottfríed Tivadar Av. András Márton pk. Márton p. K. Szaníszló Jozafát N. Albert Ödön Cs. Gergely Péter és Pál Erzsébet Vai. Félix
JUN IUS 1 K 7 Sz 3 Cs 4 P 5 Sz 6 V 7 H 8 K 9 Sz 10 Cs 11 P 17 Sz 13 V 14 H 15 K 16 Sz 17 Cs 18 P 19 Sz 20 V 21 H 22 K 73 Sz 24 Cs 25 P 26 Sz 27 V 28 H 29 K 30 Sz
Pamfil vt. Erazmus vt. Áldozócsüt. K. Ferenc Bonifác pk. Exaudi Róbert hv. Medárd pk. Prím, Félix Marg.kir.-né Barnabás F. János Pünkösdv. Pünkösdh. Jolán R. Ferenc Rainer Efrém Gyárfás Szenthár. G . Alajos Paulin Edíltrud Űrnapja Vilmos János, Pál László kir. Sreneus Péter és Pál Pál emlék.
DECEMBER 1 Sz 2 Cs 3 P 4 Sz 5 V 6 H 7 K 8 Sz 9 Cs 10 P 11 Sz 12 V 13 H 14 K 15 Sz 16 Cs 17 P 18 Sz 19 V d) H 2! K 77 Sz 73 Cs 74 P 25 Sz 26 V 27 H 78 K 29 Sz 30 ( s 31 P
Elegy Bibiana Xav. Ferenc Borbála Szabbasz Miklós pk. Ambrus Szepl. fog. Four. Péter Melkiades Damáz Ottílía Luca sz. Nikáz Valér Etelka Lázár Grácián Pelágía Timót Tamás Zénó Viktória Adám, Kva Nagykar. István vt János aps. Aprósz. Tamás Dávid Szilveszter
A munkásközvetítés A nyomdaiparban a munkásközvetítést a Nyomdaipari Paritásos Munkásközvetítő Bizottság irányítása és felügyelete mellett a Pari tásos Munkásközvetítő Hivatal végzi, amelynek a munkaadók és a munkavállalók által alkalmazott egy-egy tisztviselője van. A Bizottság élén egy munkaadó- és egy munkáselnök áll, akik tisztségüket havonta fölváltva gyakorolják; a Bizottságnak 10 tagja van, akiknek felét a munkaadók delegálják, felét pedig a nyomdai munkásság nyomdánként titkos szavazás útján választja. A munkásközvetítők cím ei: Budapest: Gísztl Pál, Vili, Nagyfuvaros utca 18. Békéscsaba: Dénesi Sándor, IV, Csokonai utca 15. D ebrecen: Doró József, Varga utca 12. Eger: Simon Ferenc, Bethlen utca 23. Érsekújvár: Zenkó József, Vadász-nyomda. Esztergom: Ellinger Imre, Kőrössy László utca 2. G yő r: Haba László, Káptalan-domb 32. Hódmezővásárhely: Posgay János, Kistópart utca 56. Kaposvár: Galína János, Kölcsey utca 5. Kassa: Vojtovics Dezső, Kovács utca 71. Kecskemét: Takács István, Árok utca 26. Kolozsvár: Krisán Ferenc, Únió utca 23. Komárom: Líszák Gyula, Rövid utca 1. Makó: Újvári József, Madarász utca 18. Máramarossziget: Krizsán György, Hunyadi utca 65. Marosvásárhely: Gerőffy Jenő, Honvéd utca 5 Miskolc: Sírnkó Gyula, Bedegh-völgy 16. Munkács: Fencsák Sándor, Perényi utca 29. Nagykanizsa: Farkas Ferenc, Magyar utca 71. Nagyvárad: Berínde Gusztáv, Szentpéteri utca 6. Nyíregyháza: Murczkó Károly, Búza utca 13. Pécs: Lewisch Imre, Kiskirály utca 8. Sopron: Tremmel Mihály, Balfi utca 16. Szabadka: Kokics Lajos, Katalin utca 33. Szatmárnémeti: Fekete Lajos, Árpád utca 43. Szeged: Sákovíts Ernő, Báró Jósika utca 21. Székesfehérvár: Mayer Lajos, Kossuth Lajos utca 2. Szentes: Oltyán Lajos, Balogh 1. utca 23. Szombathely: Németh István, Faludy Ferenc utca 17. Újvidék: Győrffy Ferenc, Fehérvári utca 21. Ungvár: Cserepes Dezső, .Magas utca 4. Zom bor: Molnár Mihály, Ács utca 22. A munkából kilépőnek azonnal jelentkeznie keli az illetékes mun kásközvetítőnél, mert másutt munkára előjegyzésbe nem vehető. Ha munkát hosszabb ideig nem kap és más munkásközvetítőkörzetbe költözik előjegyzés végett, azonnali jelentkezése esetén a már eltöltött munkanélkülisége beszámíttatík. Minden munkanélkülinek hetenként egyszer, de szükség esetén naponta jelentkeznie kell a munkásközvetítőnél. Aki ezt igazolatlanul elmulasztja, nemcsak sorszámét veszíti el, de tagsági joga is megszűnik.
E l ő s z ó A Nyomdász Évkönyv és Útikalauz negyvenkette dik évfolyama lép ezúttal a nyomdai munkásság nyilvánossága elé. 1899-ben, negyvennégy esztendővel ezelőtt jelent meg először az akkori szakegyesületi választmány határozata alapján az Évkönyv. AzóUt nagyot fordult a világ kereke, sok minden vál tozott . . . Megszűnt maga a Szakegyesület 1919-ben, be olvadván az Anyaegyesületbe, viszont a munkásközvetítés, amelyet fennállásáig az előbbi látott el, átment az azóta léstesiilt Nyomdaipari Paritásos Munkásközvetítő igazgatásába. A Szakegyesület megszűnése óta tagjai a munkásnak és segédmun kások Egyesületünknek, addig csak szakegyesületi tagok voltak. A Szakegyesiilet segélyezési felada tait, főként az utassegélyezést, valamint a kulturá lis tevékenységet — közte a könyvtár fenntartását és az Évkönyv kiadását, szak- és nyelvtanfolyamok, előadások rendezését — azóta az Anyaegyesület végzi, amely az ugyancsak megszűnt Szakkör műkö dési körét is átvette. A Nyojndász Évkönyv és Útikalauz egyik főfeladata — mint címe is kidomborítja — a valcoló szaktársak irányítása volt. Részletesen közölte a különböző útirányokat, megjelölve, milyen a távol-'■"'v ság az egyes városok között, mennyi idő alatt kell megtenni az utat, hol vannak kifizető állomások és pontos térképet adott az egész ország valcoló-úthálóZaláról. Egyik legszebb intézményünk volt a „valc“ , amely a nemzetközi nyomdász kölcsönösségi szerződések alapján napi segélyt nyújtva, biztosította a szerény megélhetést a valcolónák s így lehetővé tette a nyomdászfiatalságnak, hogy beutazhassa Európát ,
szakmai tudást és tapasztalatokat gyűjtve, valamint megismerve idegen országok népét, szokásait, kultú ráját. De az 1914— 1918-i világháború utáni valután* és útlevélviszonyok, a beutazási korlátozások mindig szűkebb területre szorították a valcolás lehetőségét, úgyhogy az 1933-ban Neuchatelben megtartott nem zetközi nyomdászkongresszus felfüggesztette a valcolást. Azóta hiányzik az Évkönyv tartalmából az „ Úti k a l a u z c s a k a címben maradva meg. Bizonyára elkövetkezik m ajd ismét az az idő, amikor a nyom dászifjúság újból vándorbotot foghat kezébe s el mehet „világot látni“ . És kimaradtak az Évkönyvből a kimutatások is, amelyek a velünk kölcsönösségben élő nyomdász egyesületek országainak bennünket érdeklő szakmai viszonyairól tájékoztatták szaktársainkat. A jelenleg dúló világháború ideiglenesen megszakította nyom dászkapcsolatainkat s így adatok hiányában nem közölhetjük megszokott táblázatainkat sem. Az évek során mindig igyekeztünk az Évkönyvet tartalmilag és tipográfiailag fejleszteni, bizonyos tradíciók megóvásával. A napi életben szükséges szakmai és egyéb kérdések figyelembevétele mellett igyekeztünk mellékletekkel is színesebbé tenni az Évkönyvet. Sajnos, ez a törekvés a jelenlegi körül mények közölt kevésbé érvényesülhet, ami azonban nem jelentheti azt, hogy valamely kedvező lehetősé get szem elől tévesszünk. Mint minden háború, n jelenlegi is békébe torkol lik s hisszük, hogy olyan békébe, amely biztosítja Magyarország fejlődését, gazdasági föllendülését s akkor a nyomdaipar — amely szeizmográf szerűen rezonál az általános viszonyokra — és a nyomdai munkásság szakmai és kulturális érdekei az Év könyvben is ismét hathatósabban fognak érvénye sülni. . , A szerkesztő.
Az év története Nehéz békés munkáról mindennapi eseményekről regisztráló krónikát írni vérzivataros időkben, amikor minden égtáj irányában világrengető események tor lódnak s néha órák alatt több történik, mint máskor évtizedeken keresztül. .. Öt világrész aktív részvéteiével, szárazon, vizen, víz alatt s a levegőben dúl a történelem legnagyobb arányú háborúja. S a messzi harctereken ott küzdenek a mi véreink is, magyar katonák és soraikban szaktársaink százai, magyar nyomdászok. Ezt a háborút az igazságtalan, az észszerűden, az erőszak szülte „békeszerződések" indították el, ame lyeket a meggondolatlan gyűlölet diktált. Márpedig az erőszak és a gyűlölet sohasem alkothat maradandót! Az elnyomott nemzeteknek s ezek sorában Magyarországnak igazságot kell kapnia. Enélkül nem lehet nyugalom és békés fejlődés. Hisszük, hogy a mai világ égés meghozza végső eredményében az emberiség nyugalmát s a sokat szenvedett magyar nép nyugodt életlehetőségeit. Sorsdöntő időket élűnk, melyek a nemzet minden rétegének teljes erőfeszítésétigénylík.Amagyar mun kásság fegyelmezetten, öntudatosan teljesíti köteles ségét úgy a jelenben, mint teljesíteni fogja az elkövet kező időkben is, amikor szintén erős egységre, test véri összefogásra lesz szükség az ország érdekében. * * *
Anyaegyesületünk az elmúlt évben jubilárís dátum hoz érkezett el: 80 esztendeje áli fenn sa súlyosviszo
nyok ellenére erősebben, viharállóbban, mini valaha. A körülmények és sok száz szaktársunk kötelesség szerű távolléte folytán ünnepségeket nem rendez hettünk ez alkalomból, de lelkünk mélyén ünnepel tünk, ünnepeltük a magyar nyomdai munkásság ön tudatos szolidaritását, áldozatkész kollégialitását, mely a 80 év előtt alapított kis egyletethatalmas intézménnyé fejlesztette. Egyesületünk oly szilárd támaszt jelent, amelyre minden hűséges, és kötelességtudó tagja bizton számíthat a szükség óráiban. Jubiláns esztendeje volt a J ó t é k o n y s á g i K ö r nek is: 60 esztendeje áll fenn. Mennyi könnyet törölt le ezen idő alatt árvák ezrei arcáról, akiket évről évre felruház a tél küszöbén; százezreket fizet ki évente rendkívüli segélyekre a hosszú munkanélküliség foly tán nyomorba jutott munkástársainknak és több száz családot segélyez rendszeresen, akiknek kenyérkere sője jelenleg a haza iránti kötelességét teljesíti. És mindezt a dolgozó nyomdai munkásság áldozatkész sége teszi lehetővé, amely a maga szűkös kenyeréből is letör egy darabot s azt a nálánál rosszabb helyzet ben levő társainak juttatja. Nevezetes évfordulója volt a nyomdai munkásság mozgalmának 1942 április 27-én is. Ekkor volt 40 esz tendeje, hogy az 1902. évi - a pesti Vígadóban meg tartott - anyaegyesületí közgyűlés a Ty po g r a p h í á t hivatalos lappá avatta, kötelezővé téve, hogy a lap minden szervezett nyomdai munkás kezébe hetenként eljusson. Nagyjelentőségű határozat volt ez, amely lényegesen elősegítette a nyomdászszolídaritás ki fejlődését, a szakmai nevelést erőteljesen előmoz dította s lehetővé tette, hogy a nyomdai munkásság 10
az iparban előforduló s őt érdeklő kérdésekről pon tosan és kellő időben kapjon tájékoztatást. Fennállásának tizedik évfordulóját érte el a Kézíszedők Köre 1942-ben. Legfiatalabb testvérközületünk az első decenniumra megelégedetten tekinthet vissza, működése fölfelé ívelő s méltón csatlakozik a többi spártákéhoz, amelyek valamennyijének az a leg szebb hivatása, hogy a nyomdászerényeket istápolják és fejlesszék. * * *
A visszacsatolt területek nyomdászcsoportjaival - néhány jelentéktelen kis hely kivételével - minde nüttfölvettük az érintkezést, miután csatlakoztak Egye sületeinkhez. Ahol erre szükség volt, részben az Anyaegyesület, részben pedig a Jótékonysági Kör részéről megindult és folyik a segélyezés. Ahol az elhelyez kedés helyben kilátástalannak mutatkozott, ott lehe tővé tétetett más városokba, főként pedig a fővárosba való átteiepedés és munkába való elközvetítés. A líkvidácíó ügyében a háborús viszonyok folytán lehetetlen volt az érintkezés felvétele az elmúlt esz tendőben is. Mindamellett a kölcsönösségi szerződé sek szellemében történik az átvett tagok segélyezése minden esetben. * * *
Az elszakított országrészek részbeni vísszacsatolá’ sával Egyesületünk taglétszámában előállott fluktuáció az év folyamán nyugvópontra jutott. 1941 december végén a rokkantak nélkül 7544 volt a tagok száma, akik közül 5140 szakmunkás, 1925 munkásnő és 479 segédmunkás. A rokkantak száma 1941 végén 728 voltA d o l g o z ó k száma 1941 november végén 5539
volt, míg 1942 novemberében5495. A dolgozók száma 1941-ben heti állagban 5216 volt, 1942-ben 5716. A munkanél kül i ek száma 1941 november 28-án 924, akik közül 627 szakmunkás, 223 munkásnő és 74 segédmunkás, 1942 november 28-án a munkanélküliek száma országos viszonylatban 395, ebből 167 szak munkás, 177 munkásnő és 51 segédmunkás. A munkanélküliekátlagoshetiiétszáma 1941-ben 1266,1942-ben pedig 752 volt. (Minden összehasonlításnál az előző év decemberével kezdődő 12 hónap adatait vesszük alapul, mivel „Az év története" november végén zárul.) A be v o n u l t ak száma 1941 november végén 310, míg 1942 november végén 835 (789 szakmunkás, 46 segédmunkás). A dolgozók száma tehát 1942 november végén 46-tal kevesebb ugyan mint az előző esztendő ugyan azon időpontjában, de heti átlagban kereken ötszáz zal többen dolgoztak 1942-ben, 1941-gyei szemben. A munkanélküliek száma 1942 november végén 529cel alacsonyabb az előző esztendő novembervégi állapotával szemben, míg heti átlagban a csökkenés 1942-ben 514 főnyi. A munkanélküliek számának apa dása kapcsolatos ugyan a bevonultak számának növe kedésével, kétségtelen azonban, hogy a nyomdaipar konjunktúrája is javult, amit a dolgozók heti átlagos számának növekedése bizonyít. S bár ez a kettős igénybevétel megnehezítette a Paritásos Munkás közvetítő tevékenységét, a munkásigénylés nagyobb zökkenők nélkül kielégítést nyert, amiben nagy része volt a munkásvezetőség céltudatos intézkedéseinek is. Azálliandóan fokozódó drágaság mér 1941 -ben arra késztette a munkásságot, hogy a kormánytól kérje az 12
1940 októberi és 1941 április 19-i rendeletben meg állapított összesen 15%-os drágasági pótléknak meg felelő fölemelését. A kormány méltányolta a munkás ság helyzetét s 9080/1941. M. E. számú rendeletével 1941 december 1-től kezdődően a drágasági pótlékot a mindenkori keresetre fizetendő 30%-ban állapította meg. Sajnos, ez a rendezés sem bizonyult tartósnak, a drágulási folyamat nem állt meg s így a munkásság arra kényszerült, hogy a kötött körülmények között ismét a kormányzat segítségét kérje. Bár a kérelmet a kormányzat ezideig nem találta teljesíthetőnek, biz ton hisszük, hogy a kötelességét híven és fegyelme zetten teljesítő magyar munkásság helyzetének javí tására fog módot találni. A megélhetési viszonyok súlyosbodása folytán a szociáli s biztosítás területén isrendezésváltszükségessé. Az 5960/1941. M. E- sz. rendelet értelmében a b al eset i j á r a d é k o s o k járandósága ugyancsak 1941 december 1-től visszamenőleg szintén 15%-kal emelkedett. ErendeletrehívatkozvaazOTIelnökségében helyetfoglaló munkavállalók javaslatára az elnök ség f öl t er j e sz t ést íntézetta belügyminiszter úrhoz, kérve az ö r e g sé g i és rokkant sági járadékoknak, valamint a t á p p é n z e k n e k fenti értelemben való rendezését. 1942január21-én kelt a 262.000/1942. B.M. számú rendelet, mely az öregségi és rokkantsági jára dékokat.1941 december 1-től visszamenőleg ugyan olyan keretben és mértékben emelte, mint a baleseti járadékosokét. A b e t e g s é g b i z t o s í t á s i s z o l g á l tatások pótlékolása még nem történt meg. Orvoslást nyert az a sérelmes eddigi állapot is, amelynek értelmében a rokkantsági járadékos a rok 15
kantságot okozó betegségében sem orvost, sem gyógyszert nem kaphatott. Ez a korlátozás megszűnt s a rokkantsági j á r a d é k o s b á r me l y b e t e g s ége alapján o r v o s t és g y ó g y s z e r t kap az OTl -t ól . E rendezés kapcsán viszont az öregségi és rokkantsági járadékosok az eddigi 1% helyett 2 % be tegségi járulékot tartoznak fizetni, illetve járadékuk ból minden esedékességkor ennyit vonnak le. Kiterjesztően rendezte a belügyminiszteri rendelet a katonai szolgálatot teljesítő OTI-biztosítottak család tagjainak igényjogosultságát is (orvos, gyógyszer, kór ház), éspedig a bevonulás előtti biztosítási idő ará nyában állapítva meg az igényjogosultság határát. A 20.100/1942. Ip. M. sz. rendelet a fizetéses szabad ságra vonatkozó rendelkezéseket módosította a kato nai szolgálatot teljesítő munkavállalók érdekében, ki mondva, hogy „Az 1937: XXI. te.-ben megszabott szolgálati Idő folytonosságát nem érinti, ha a munkának katonai szolgálat teljesítése miatt bekövetkezett megszakítása évente három hónapnál több, de a hat hónapot ném haladja meg."
Kimondja továbbá a rendelet, hogy „Ha a fizetéses szabadságra jogot adó szolgálati év eltelte után, de még a fizetéses szabadság megadása előtta szolgálati viszony megszűnik, a munkaadó köteles a szabadság tartamára járó illet ményeket az alkalmazottnak kifizetni. Ezt a rendelkezést a munkavállaló katonai szolgálatra való bevonulása esetében is alkal mazni kell, még ha ezze! szolgálati viszonya nem is szűnik meg. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkal mazni abban az esetben, ha a szolgálati viszonyt a munkaadó rögtöni hatályú felmondásra jogosító okból bontja fel." * * *
Az 1942 július 7-én kiadott 4300/1942. M. E. sz. ren delet kimondja, hogy olyan könyv, naptár vagy füzet
előállításához, amelynek kötetenként, darabonként, illetőleg füzetenként megállapított kiskereskedelmi ára három pengőnél nem több, rotációs vagy íves nyomópapirost csak a m. kír. miniszterelnök engedé lyével szabad felhasználni. A 4800 1942. M. E. sz. rendelet a politikai napilapok által kiadható naptárak, illetőleg évkönyvek megjelen tetését és azok árát szabályozza. Az árszabálynak a fizetéses s z a ba d s á g i d ő r ő l szóló rendelkezése az 1937:XXI. te., illetve annak végrehajtása tárgyában kiadott 3000/1938. Ip. M. szrendelet 27. §-ának harmadik bekezdése értelmében - a Szakszervezet javaslatára - az 1942 április. 22-én kötött megállapodás során annyiban módosult, hogy Ötévi alkalmaztatás után az alkalmazottat az eddig ér vényben volt 7 nap helyett 8 nap szabadság illeti meg. 1942 május 15-én a főnöki oldal kívánságára ült öszsze a tárgyalóbizottság, a t anonc s kál a m ó d o s í t á sára vonatkozó javaslatot tárgyalva. A munkáltatók az utánpótlás elégtelenségére való. hivatkozással a tanonclétszám emelését kívánták. Mindkét fél érde keinek mérlegelése alapján megállapodás jött létre, amely a munkáltatói kívánságokat részben honorálta. A súlyos me gé l h e t é s i v i s zo n y o k folytán a Szakszervezet ismételten arra hívta fel a munkáltató kat, hogy keressenek módot munkásaik elsőrendű köz szükségleti cikkei beszerzésének megkönnyítésére. Ennek eredményeként a Főnökegyesület szeptember havában felhívást intézett tagjaihoz, arra kérve őket, hogy legyenek munkásaiknak segítségére szabadon vásárolható élelmicikkek és tüzelőanyag beszerzésé nél, vagy nyújtsanak azoknak beszerzési előlegeket. 15
Bár a felhívás nem volt hatástalan, mégsem mutat kozott kellő megértés a szükségességhez képest, még azoknál a munkáltatóknál sem mindenütt, akik üzemé nek anyagi helyzete ezt lehetővé tenné. *
*
*
Egy nyomasztó adósságot törlesztett az Egyesület vezetősége, amikor 1942 január 52-re összehívta a nagyválasztmányt a s e g é l y e k és i l l et ékek r e n d e zése céljából. Az állandóan fokozódó drágaság a dolgozók helyzetét is súlyossá teszi, m ennyivel inkább áll ez azokra, akiknek nincsen az egyesületi segélyen kívül jövedelmük és keresetük, mint rokkantainknak vagy munkanélkülijeinknek. A vezetőség érezte a cselekvés kötelességét, mégsem nyúlhatott addig e kérdéshez, míg a segélyek emelésére szükséges fede zetet nem tudta biztosítani. Ez pedig csak illeték emelés révén volt elérhető, amire addig gondolni sem lehetett, amíg a dolgozók bére rendezést nem nyer. December 19-én jelent meg a rendelet, amely a drágasági pótlékot 15%-kal emelte s így a vezetőség sürgősen elkészítette javaslatát, melyben arra töre kedett, hogy a segélyek a lehetőségig emeltessenek, viszont az illetékek csak a legszükségesebb mérték ben, emellett a pénztár egyensúlya biztosíttassák. Mintegy 20%-kal emeltettek a beteg-, a munkanél küli-, a rokkant- és az árvasegélyek, míg az illetékek a szakmunkásoknál 11-12%-kal (70 fillér) emelkedtek, a munkásnők illetéke változatlan maradt, a segéd munkások illetéke pedig heti 30 fillérrel csökkentetett. Ezt a javaslatot a nagyválasztmány határozattá emelte, az 1942. évi küldöttközgyűlés jóváhagyta, végül a belügyminiszter szankcionálta. 16
A vezetőség tudja, hogy ezzel az ügy nem zérult le. De a sorrend csak ugyanaz lehet, mint előzőleg... A vezetőség mégis módot talált, hogy az Egyesület 80 esztendős fennállása alkalmából rokkant szaktár sainknak karácsonyi rendkívüli segélyt juttasson, és pedig kétheti segélynek megfelelő összeget. *
*
*
1942 szeptember 6-án zajlott le Egyesületünk, a következő napon pedig a Szakszervezet tisztújító közgyűlése, m elyeken az ország visszacsatolt részei nek nyomdászcsoportjaí már számarányuknak meg ölelő választott küldöttel képviseltették magukat. Az a n y a e g y e s ü l e t í k ül d ö t t k ö z g y űl é s egy hangúlag tu d o m á su l vette a beteljesített. jelentést, valamint a nagyválasztmánynak az illetékek és segé lyek rendezése kapcsán a „Járulék- és segélyszabályzat"-on végzett módosításait. A jelentés beszámolt a módosítások hathónapí mérlegéről, amelyből kitűnt, hogy a betegpénztárnál a magasabb segélyek kap csán - miután a betegek száma is emelkedett - némi hiány mutatkozik. Miután azonban az ál t al ános pénztári hel yzet sürgős intézkedést nem tett szükségessé, a lelépő választmány a betegpénztárnál sem javasolt változ tatást. A halálozási pénztár illetékei és segélyei nem változtak. A munkanélkülípénztárnak a segélyek eme lése ellenére fölöslege volt a kimutatott hat hónap alatt, ami a munkanélküliek számának nagymérvű csökkenésében leli magyarázatát. A rokkantpénztár helyzete sem mutat kedvezőtlen képet - miután a rokkantak száma lényegesen nem emelkedett bár itt sem mutatkozik november végén nagyobb ösz17
szegű fölösleg, sőt a karácsonyra folyósítandó rend kívüli rokkantsegélyek kifizetése után e pénztárnak maradványa nem lesz. Mindezek ellenére az Egyesü let pénztári helyzete általában kielégítő. A tanműhely ügye ezúttal is élénken foglalkoztatta a közgyűlést, amely sajnálattal vette tudomásul, hogy a legutóbbi közgyűlési határozatnak az a része, amely utasította az Egyesület vezetőségét, hogy egy tan műhelybe beállítandó gyorssajtó beszerzése érde kében lépjen érintkezésbe a munkáltatói érdekelt séggel - ott teljes elzárkózásra talált. Ennek ellenére a választmány a Gépmesteregyesülettel karöltve igye kezett e feladat megoldását előbbrevinni, úgyhogy 60:40% arányban vállalta a két testület vezetősége a gép beszerzési és üzemi költségeit. A gép meg is lett rendelve. A nyomdai munkásság így kénytelen, kizárólag a maga erejére utalva, a szakoktatás missziós munká jából annyit elvégezni, amennyi erejéből telik, de mégsem ejti ki kezéből a szakkultúra fáklyáját, bár ez nem elsősorban a mi feladatunk, aminthogy a szakmai fejlődés előnyeit sem mi élvezzük közvetlenül. Helyeselte a küldöttközgyűlés az egyesületi vagyon értékálló elhelyezését ingatlanokban s a jövőre nézve is ezt a pénzügyi politikát írta elő az új vezetőségnek, amennyiben erre mód kínálkozik. Közgyűlési küldöttek indítványára a tisztviselők megerősítését, valamint javadalmazását érintő hatá rozatot hozott a közgyűlés, részben pedig az"új vá lasztmányt bízta meg a határozat végrehajtásával. Az elnök sajnálattal emlékezett meg azon körül ményről, hogy Hörnyéky Kálmán 1. alelnök elfoglal ta
sága miatt tovébbra nem vállalhatta ezen tisztet. Majd Jerett Mór egyesületi pénztárnok működését méltatta, aki 35 esztendei hűséges és kötelességtudó szolgálat után kénytelen volt nyugdíjaztatását kérni. A küldöttközgyűlés mindkettőnek köszönetét mondott értékes tevékenységükért. A S z ak s z er v e zet k ü l d ö t t k ö z g y ű l é s e négy esztendő írásos jelentését tárgyalta, melyet az előadó a folyó esztendőben történtekről szóló beszámolóval bővített ki. Ecsetelte a nyomdai munkásság gazdasági helyzetét, jogos kívánságait, valamint azon eljáráso kat, tárgyalásokat és intervenciókat, amelyek a jelen legi helyzet javítása érdekében a szervezet vezető sége részéről úgy a munkáltatói testületeknél, mint a felügyeleti és egyéb hatóságoknál történtek. Mindkét közgyűlés elfogadta az 1943. esztendőre szóló előzetes költségvetéseket, majd három évre megválasztották vezetőségeiket. * * *
Asegélyezéssel foglalkozó egyesületek alapszabá lyait a felügyeleti hatóságok felülvizsgálták, annak el bírálása céljából, hogy az illető egyesület biztosítási jellegű tevékenységet fejt-e ki - amely esetben a pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozik avagy ö n s e g é l y z ő n e k tekintendő. Egyesületünk alap szabályait, valamint „Járulék- és segélyszabályzaf-át is föl kellett terjesztenünk, amelyek átvizsgálása után a pénzügyminisztérium leiratában megállapította, hogy Egyesületünk a 4070/1940. M. E. sz. rendelet 39. §-a 1. bekezdése értelmében önsegélyző egyesületnek tekintendő és mint ilyen nem tartozik felügyelete alá Több testvéregyesületünknek azonban alapszabály
módosítást kellett keresztülvínníeönsegélyző jellegé nek megóvása érdekében. A munkásegyesületek vagyonkezelésével kapcso latosan 1942 januárjában a Szakszervezeti Tanácson keresztül hozzánk is belügyminiszteri leirat érkezett, amely úgy rendelkezik, hogy munkásé gyesül e- * teknek ingat lant me g t er he l n i v a g y eladni csak a belügyminisztérium előzetes engedélyével szabad. Az elmúlt év szeptemberében az Értelmiségi Munka nélküliség Kormánybíztossága intézkedése kapcsán - az 1959: IV. tc,-re való hivatkozással - szükségessé vált az E gy e s ül e t or vosai nak felülvizsgálása. En nek eredményeként több orvos kicserélése vált szük ségessé, ami a kitűzött határidőn belül meg is történt. *
*
*
A Né me t -u t c a 55. sz. alatti bérház augusztus 1-ével beköltőzhetővé vált, bár egyes munkanemek csak jóval később voltak befejezhetők. Az építkezés lebonyolítása az időközben bekövetkezett építési korlátozások miatt igen nehéz feladatot jelentett az Anyaegyesület elnöksége számára, amelyet azonban kedvezően ellensúlyoz az a tudat, hogy a mintegy 400.000.- P költséggel épült bérház építése lehetővé tette az egyesületi vagyonnak értékálló és gyümöl csöző elhelyezését. A ház mai értéke mintegy 50%kal magasabb, mint amennyibe építése került. Az And rá ssy út m e g h o s s z a b bí t á s i v o n a l á ban az Egyesület a választmány január 19-i határo zata alapján négy telket vásárolt, összesen 663 D-öl nagyságban és 134.536'88 P-s összegért. Április 10-i ülésében pedig a Hungár i a-körút 147. sz, alatti 20
riat telekből álló komplexum megvételét határozta el a választmány, 350.000 pengős vételáron. A telek ‘096'5 D-öi nagyságú és egy földszintes és egy egyemeletes villaépület áll rajta. Az ingatlanvásárlást követően a választmány utasítása alapján az elnökség az időközben megürült földszintes villa lebontására hatósági engedélytkapotts atervaz volt, hogy a bon tásból kikerülő anyagból némi pótlással egy tízlakásos kétemeletes bérvilla lesz építhető. A bontás megkez désekor azonban az épület katonai beszállásolás cél jára igénybe vétetett, úgyhogy a bontást le kellett állítani, ami - sajnos - a terv keresztülvitelét bizony talan időre elodázza. A Haj nal ipari Rt.-gal szemben fennállott köve telésből újabb 20.800 pengő folyt be. Az Egyesület pénzügyi gesztíója tehát az elmúlt évben kedvezően alakult tőkeelhelyezés szempont jából, a felmerült akadályok ellenére is, ami az E g y e sület bi zt ons ága és t e h e r b í r ó k é p e s s é g e szempontjából igen megnyugtató körülmény. *
*
*
A segélyezési és vagyonkezelési problémák elle nére Egyesületünk az elmúlt esztendőben is folytatta kulturális tevékenységét, fenntartotta szak- és nyelvtanfolyamait s amíg a körülmények lehetővé tették, előadásokat és tanulmányi kirándulásokat is rendezett. Asegédavatóvalegybekötött év adz ár ó matinét - az immár szokásos nagy érdeklődés mellett- 1942 március 25-én az Omnia helyiségeiben rendezte meg a választmány. A s z a k t a n f o l y a m o k é v z á r ó k i állítása pedig április 19-én zajlott le a szaktársaknak ugyancsak igen élénk részvételével. 21
Említést érdemel továbbá a Gépmesteregyesület szakelőadássorozata, a Korrektorok Köre előadásai, a Tótfalusi Kis Miklós Társaság előadássorozata, vala mint a m. kir. Egyetemi nyomda helyesírási tanfo lyama, melyet személyzete részére rendezett meg. Az Egyesület választmányának határozata a fájdal masan nélkülözött Grafikai Szemle némi pótlásakép pen lehetővé tette egy három színben készülő Tan f ol y ami É rt es í t ő megjelentetését, amely e sorok 'rásakor már sajtó alatt van. Áldozatos gesztus a mai viszonyok között, amely azonban a nyomdai mun kásság szakmaszeretetét és a szakkultúra nagy fon tosságának felismerését bizonyítja. Igyekeztünk a szakmai érdeklődést n y o m t a t v á n y p á l y á z a t o k révén is fokozni. így pályázatot hirdetett az Egyesület az Évkönyv, továbbá a Tanfo lyami Értesítő fedőlapjára, a Kéziszedők Köre és a Gutenberg Társaság levélfejre, a Nyomdai Művészet Barátai pedig plakátra. S ha a kitűzött díjak összege szerény is, a szakmafejlesztés iránti lelkesedéssel pá rosulva mégis szép eredményt értek el azok a tes tületek, amelyek a nyomdászteljesítményekre való serkentést tűzték ki céljukul. Ehelyütt emlékezünk meg a z E g y e t e m i N y o m d a 1941. évi karácsonyi k ö n y v ki á l l í t ás á r ó l , amely modern kiadású könyvei mellett bemutatta többszáz éves könyvritkaságait, amelyeket a nyomda 1577. évi fennállása óta készített. Ez az úgyszólván történelmi könyvszemle kimagasló esemény volt kulturális és nyomdaipari szempontból, amely igen hatásosan pro pagálta a szép, ízléses nyomdatermékeket. Igen szép látogatottságnak örvendett az elmúlt 22
esztendőben - a rendkívüli körülmények ellenére is szakkönyvtárunk, amely részben vásárlások, rész ben adományok réyén szépszámú értékes szakkönyv'vel és szakfolyóirattal gyarapodott. Vasárnap dél előttönként az e célt szolgáló terem megtelik a szak kultúra iránt érdeklődő szaktársakkal, akik csendes elmélyedéssel tanulmányozzák a kiválasztott műveket. Mint érdekességet említjük meg, hogy 1942 októ ber 27-én Szeged város törvényhatósága elhatározta, hogy G u t e n b e r g J á n o s r ó l utcát n e v e z n e k el. Ez a harmadik város Magyarországon, amelynek Gu tenberg utcája lesz: Miskolcon 1912 óta, Komárom ban 1934 óta van a nyomdászat feltalálójának utcája. *
*
*
Sorainkban az elmúlt évben is széles rendet vágott a halál. Kidőlt a sorból Nov á k László szaktársunk, a mi felejthetetlen „Laci bátyánk", a nyomdászat, a szakkultúra szerelmese, a kitűnő szakoktató, a ragyogó tollú szakíró. Halálával pótolhatatlan veszteség ért bennünket. És még sok derék, értékes szaktársunk távozott örökre körünkből: Sterbínszky László, a deb receni csoport agilis elnöke, Gerstenbrein Ferenc, Mágner Aladár, Wenisch Gyula, az örök „Pubi", Wolf Antal, az Egyesületnek 50 éven át volt pénztárosa, a délvidéki Tínusz Antal, Zarnóczay Béla, a szegedi kerületnek hosszú évekig pénztárosa, majd az Orszá gos Bizottság elnöke s az Egyesület választmányi tagja, Kondor Bernét, a munkásmozgalom régi har cosa, Ferenczffy Antal, a pécsi és Leitgeb József, a szegedi kerület volt elnöke, Csomasz Géza, a Hírlap szedők Köre pénztárosa, Berger Kálmán, Czutor Ede. Orosz Ferenc, Somogyi Zsigmond, a hősi halált halt 25
Bícskey Andor, Kiss Káimán, valamint Govrik Elemér tanár, aki évekig volt német nyelvtanfolyamaink veze tője és még nagyon sok kollégánk. Emléküket kegye letünk őrzi. A szaktársi kegyelet s í reml éket állított a lefolyt évben W i e s e n b e r g e r Vilmosnak, a Szakszerve zet két évtizeden át volt vezetőjének, valamint W a n k o Vilmosnak, a kiváló szakírónak és szakoktatónak. *
*
*
Krónikánk, melyben az év történetéről számolunk be, lezárul. Ez történt egy év alatt, hogy a jövő mit rejt méhében, még nem tudhatjuk... De szilárdan hisszük, hogy a ma megpróbáltatásai után világszerte egy igazságosabb, egy emberibb korszaknak kell el következnie, amelyben nem lesznek Trianonok, nem (esznek elnyomó és elnyomott nemzetek, nem lesz nek elnyomó és elnyomott társadalmi rétegek. Egy új világrendnek kell kialakulnia, amelynek alapja a Munka, mozgatóereje a Munka és legértékesebb valutája ugyancsak a Munka és a Munkás lesz: Egy ilyen világrend biztosíthatja Európa és az egész világ békéjét, Magyarország létét, szabadságát, füg getlenségét, kultúrájának és gazdasági életének fejlő dését, a magyar nép, a magyar munkásság boldogu lását. Hogy pedig mindezt elérjük, ahhoz öntudatos összefogásra és áldozatkész kötelességtudatra van szükség. Ezt kívánja az ország érdeke, de a szűkebb szakmai, sőt egyéni érdek is. A magyar nyomdai munkásság ismeri kötelessé geit s azokat mindenkor híven fogja teljesíteni úgy a maga összességében, mint egyénileg, mindenki azon a helyen, ahová állítják. Halász Alfréd.
Novák László A NyomdászegyesüJet nyolcvanesztendös fennállása alatt a segélyezés mellett tevékenysége egyik legfontosabb részének a szakmafejlesztést tekintette. A mindenkori vezetőség anyagi és erkölcsi áldozatok árán is igyekezett a szakma iránti szeretetet ébrentartaní. A nyomdai munkásság gazdasági ellenfeleivel szem ben azért tudta évtizedeken át harcait sikeresen megvívni, mert szakmai tudása is általában azon a magas színvonalon állott, mint gazdasági szervezettsége. A huszadik század nyomdásza már tudta, hogy a szakmai képzett ség teszi erőssé, öntudatossá az egyént, mert felismerte azt az alap igazságot, hogy „a tudás hatalom". Ennek a felismerésnek volt egyik kiemelkedő harcos katonája az elmúlt esztendőben elhunyt Novák László szaktársunk. Vannak, akik a szónak dinamikus erejével tömegeket tudnak megmozdítani, Novák László, a halkszavú tudós könyvnyomtató az írásaival tudta mozgásba hozni olvasóit: a nyomdászokat. Kifinomult, magyaros stílusa meg-megcsillant, mint a tavaszi forrás a nagy erdőség sűrűjében. Novák Lászlót bátran nevezhetjük a nyomdásztudomány aposto lának. Széleskörű tevékenysége messze túlnőtt a szokványos kere teken s munkája kellő értékelésére nehéz méltó szavakat találni. De mielőtt erre rátérnénk, néhány sorban magáról az emberről, az igaz nyomdászról kell szólanunk. Novák László alig 19 éves és már korrektor a Pallas-nyomdában, amikora „Pallas Nagy Lexikon" szerkesztője megbízza a nyomdászati műszavak megírásával. Ekkor jegyezte el magét örökre a szakiro dalommal, ettől kezdve - tehát már kora ifjúságától - részt kér a szakirodalmi munkásságból. Jóságos békeszeretete szinte legendás volt, mert ha bármilyen ügyben bírói szerepet kellett betöltenie, mindig arra törekedett, hogy egyik fél se kapjon marasztaló ítéletet. 1893-tól 1902-ig a Pusztai.Ferenc kiadásában megjelenő „Magyar Nyomdászat" című szakfolyóirat társszerkesztője és az 1902-ben meg jelenő Pusztai Ferenc szerkesztette „Nyomdászati Enciklopédiádnak főmunkatársa. 1903-tól 1910-ig a Könyvnyomdászok Szakköre kiadá sában megjelent „Grafikai Szemle" főmunkatársa, majd szerkesztője. 1905-től 1910-ig a „Magyar Nyomdászok Évkö nyvéinek szerkesztője. 26
A Fuchs Zsígmond szerkesztésében 1910-ben megjelent »Gépterem* című ma is nélkülözhetetlen kézikönyvnek főmunkatársa. A Nyomdaipari Továbbképző Tanfolyamoknak 1901-től 1908-ig, majd 1925-től elhalálozásáig vezetője és előadója volt. Mint előadó nemcsak a betűszedést és a helyesírást, hanem a korrektúraolvasást, • a különböző sokszorosítási eljárásokkal készült műnyomatok előállí tási módját és nagy rátermettséggel a világtörténelmetés a nyomdá szat történetét tanította. 1925 és 1950 között kiadja, valamint jeles szakférfiak bevonásával megírja és megiratja a „Grafikai Művészetek Könyvtára" 14kötetét, amelyből közel 1000 oldalra terjedő, hét kötetből álló Nyomdászat történelme egyedülálló. E nagy munkája nemcsak a magyar szakirodalomban, hanem'külföldön is ismeretes és forrásmunkául szolgál. A Bíró Miklós kiadásában,1956-ban megjelenő „Nyomdászat! Lexikon" főszerkesztője. 1956-tól 1959-ig a főnixként föltámadt „Grafikai Szemlédnek szerkesztője. A Sokszorosítók Ipartestülete megbízásá ból 1959-ben Szabó Róberttel együtt megírjalkérdés és felelet formá jában a „Nyomdászmester" című kézikönyvet. De Novák László nemcsak mint szakíró tevékenykedett; az „Ország-Világ" című szépirodalmi lapban igen sok verse és prózája jelent mey. Irodalmi tevékenysége során külön említést érdemel Alfréd de Vigny: „Mózes" című művének kitűnő fordítása. Foglalko zott továbbá természettudománnyal és szociológiával is. Társadalmi vonatkozású füzeteinek címe: „Egyenlőség problémái", „Alkohol kérdés". A szakmai továbbképzés vezetésén'kívül társadalmi egyesülések munkájában is serényen közreműködött., A tudás és annak terjesztése volt életeleme. Mint ember is, mint nyomdász is a legkiválóbbak közül való volt és csak túlzott szerény ségének tudható be, hogy a nyomdaipar területén fontosabb vezető állást nem töltött be. Amikor szakirodalmi munkásságát kívánjuk ismertetni, azt három főcsoportba kell osztanunk, éspedig: nyomdászattörténelmi, szakma fejlesztési és a különböző sokszorosítási eljárásokat ismertető szakdolgozatokra. Történelmi munkáiban figyelemreméltók a magyar nyomdászat történelmével foglajkozó pontos és hiteles adatai és megállapításai. Ezek az adatok még nyomdászkörökön kívül is nagy érdeklődést keltettek. A budai első magyar nyomdáról szóló történelmi leírása például - saját elbeszélése szerint - olyképpen készült, hogy a hely 2?
színen, a légkör és a történelmi hangulat hatása alatt igyekezett valódi történelmet adni. Páratlanul értékes a mozgatható betű jubi láns esztendejében írt „Nyomdászatunk 500 esztendeje" című nagy munkája. E monumentális műben megtaláljuk történelmi sorrendben a nyomdászat fejlődését Gutenberg Jánostól kezdve napjainkig E művével a kultúra elterjedésének igen kifejező keresztmetszetét adta. Külön foglalkozik a magyarvonatkozású nyomdaalapításokkal. Azoknak egyes különleges nyomtatványait szemet-lelket gyönyör ködtető reprodukciókban adja a tanulni vágyó nyomdászcsaládnak. Gutenbergről és a nyomdászat föltalálásáról szóló apróbbnagyobb dolgozatainak száma jelentékeny. Külön fejezetben kellene fölsorolnunk a betűkről és azok elnevezéseiről írt szakdolgozatait. Igen értékesek és meleg emberi érzéstől fűtöttek egyes jubiláló szaktársakat méltató cikkel. Mindegyik egy-egy gyöngyszeme iro dalmi tevékenységének. Méltó szakoktatótársa, Wanko Vilmos elhúnytakor a „Grafikai Szemlé"-be írt vezércikke nemcsak magasszárnyalású, de igaz emberi érzéseket kifejező megnyilatkozás. A szakmafejlesztés Novák Lászlónak szívügye volt. Nem találunk évtizedekre visszamenőleg szakkulturális megmozdulást nélküle, mert ahol az oktatás gyakorlati és elméleti kérdései fölmerültek, ott Novák László vezetőszerepet töltött be. A szakmai oktatást össze foglaló első munkája 1902-ben jelent meg. Ezt követte az 1904-5-ben megjelent „Könyvnyomdászok Szakköre Szaktanfolyamának Értesí tője", amelyet Tanay Józseffel közösen szerkesztett s amely 160 oldalra terjedő hatalmas jelentés volt. Ez a jelentés és a következők, valamint az 1905-ös javaslata bátran mondható szakoktatási rend szerünk alapjának. A „szakbeli továbbképzés"-t nemcsak a fölszabadultak számára tartotta fontosnak, hanem a tanoncok oktatását is állandóan szorgal mazta. Szakoktatási szempontok figyelembevételével a vidék ilyen irányú bekapcsolódása érdekében Is buzgón tevékenykedett. A sors igen mostoha volt, hogy ilyenirányú terveit - a különleges viszo nyok miatt - nem valósíthatta meg. Kongresszusi kiküldetései sorén is mindig a nevelés, oktatás és a tanulás fontosságát kívánta előbbrevinni. Anyaegyletünk az 1928-ban Kölnben rendezett nyomdászszakoktatói kongresszusra is Novák Lászlót küldte ki, mert pedagógiai fölkészültségét a külföld is jól ismerte. 28
A különböző kiállításokról és nemzetközi vásárokról írt s a továbbképzést és szakmai nevelő hatást szolgáló cikkei Is igen tanulságosak. Könyvkritikái és könyvismertetései mindig olyan szel lemben íródtak, hogy a tudást és a nevelést fejlesszék. Nyomdásztechnikai szakirodalmi tevékenysége is igen termé keny, kitűnően ismert területe a sokszorosítási eljárások irodalma. Ezt a témakört felölelő cikkeinek száma igen nagy. A különböző sok szorosítási eljárásokkal készülő sajtótermékek ismertetésével nagyon behatóan foglalkozott. A nyomdász, aki bármily irányú szakismeretét kívártja fejleszteni, biztosan talál Novák László technikai dolgozatai között alkalmasat. Vonatkozik ez a rokonszakmákra, valamint olyan eljárásokra is,amelyeknél a könyvnyomtatónak csakelméleti tudásra van szüksége. Ha különválasztjuk szakirodalmi munkáit szakmai ágazatonként, úgy a szedési ágazatnál kiemelendő, hogy legtöbb cikke a mesterszedés köréből való. De vannak egészen ritkaságszámba menő dolgozatai is, melyeket - tudomásunk szerint - ezideig egyedül ő dolgozott föl. Ilyenek a hibás munkabeosztásról, a nyomdákban dívó helytelen fölrámolási rendszerről szóló munkái. Különös érdek lődésre tarthat számot első korrektori pszichomechanikai szakcikke is, ahol nagy tudással kutatja és részeire bontva ismerteti a nyomdá szok nagy és egyben örökös ellenfelét: a „sajtóhibát'". A helyesírás, a kéziszedés, a sorok helyes kizárása, valamint a legkülönbözőbb tipográfiai problémák írásaiban mind föllelhetők. Bár szedő volt, de miután vallotta, hogy „a jó nyomdásznak mindenhez kell értenie, mert hajdanában a papírkészítés, betűöntés, fesiékkészítés, kencefőzés, szedés, nyomtatás, sőt a könyvek terjesz tése is a nyomdász munkakörébe tartozott", tehát igen sok alaposan megírt dolgozatát találjuk meg a gépmesteri témakörről. Különkülön a festékről, a hengerről, sőt a papirosra nyomtatott festék fényállóságáról is ír. Ez utóbb említett témakörről ő írt először, már 1897-ben. Igen szakszerű és alapos munkája jelent meg az önműködő ívberakókról, a dombornyomásról s a különleges (szalag, vászon, fa, üveg) anyagokra való nyomásról is. Önálló szakdolgozata jelent meg a nyomógépek alapozásáról, mely témakörről annakidején ugyancsak ő írt először. A rokonszakmák - így a litográfia, illetve a síknyomtatás, mély nyomtatás - tárgykörét a legnagyobb alapossággal dolgozta fel a „Grafikai Művészetek Könyvtára" I. kötetében. Sokat foglalkozott az ősnyomtatás alapjával, a fametszettel, külön cikkben megemlékezett 29
Hoibein: „Haláltánc" c. fametszetsorozatéról és a japán fametszők ről. O ly kitűnő ismerője volt a régi iskola mestereinek, hogy részlet rajzokból is fel tudta azokat ismerni. Ezt a szinte hihetetlennek látszó képességét úgy fejlesztette, hogy régi neves grafikusmesterek egyegy rajzát „paus"-papírra másolgatta addig, mígnem szinte sajátjává tette azok rajzstílusát. Igen alapos munkát végzett Novák László. Nagy akaratereje és tudásvágya a mai Idegzetű embernek szinte elképzelhetetlen, tettvágya állandóan alkotásokra ösztönözte. Így történt, hogy ktr. 60 éves korában megtanulta az angol gyorsírást, csak azért, mert olyan könyv került a kezébe, amelyet nem litográfiái úton, hanem kéziszedéssel, magasnyomtatás útján készítettek. Novák László széleskörű tudását talán könyvtára igazolja a leg jobban. Hangyaszorgalommal összegyűjtött könyvei között meg találjuk a bibliát is, mintegy húsz európai nyelven. Az így össze gyűjtött bibliákat fordítgatta magyarra, mert - mint mondotta „a biblia a legtökéletesebb fordítás, ebből lehet legjobban nyelveket tanulni". Volt egy kis magakészítette füzete - ki ne ismerné, ha gyak rabban érintkezett vele -, amelyben táblázatosán írta össze az egyes szavak értelmét magyar, német, olasz, francia, angol, orosz stb. nyelven. így tanult idegen nyelveket jó öreg kollégánk. De ha meg kérdezték tőle: „Laci bátyám, hány nyelvet beszél?" Azt válaszolta: „egyet se tökéletesen". Pedig magyarnyelvű cikkei a legtökélete sebb és leghibátlanabb irodalmi nyelven íródtak. A szaklapokban sok cikke jelent meg más néven Is, de stílusa oly zamatosan magyar, hogy mikor ilyen dolgozatot olvasunk, szinte fülünkbe cseng magya ros beszéde és bizton felismerjük Novák László írását. Nyomdászati szakirodalmunk a 80-as években indult meg és leg kitűnőbb szakférfíaink fektették le annak alapjait. Rendszeres módon való továbbadása azonban elsősorban Novák Lászlónak köszönhető, akifölismerteannak a szaklapokon keresztül érvényesülő pedagógiai fontosságát. Az a veszteség, amely a magyar nyomdászszakírodalmat Novák László halálával érte, pótolhatatlan. Hátrahagyott írásai olyan fölbecsülhetetlen értékei szakirodalmunknak, hogy annak olvasgatásá val nemcsak Novák László emlékét ápoljuk, hanem saját tudásunkat is gyarapítjuk. Novák László szaktársunk tanításai és írásai a nagy nyomdászcsalád törvényeivé kell hogy váljanak, hogy megvalósuljon az a kívánsága: „A nyomdászat a nyomdászoké!" Vértes Weíntraub Jenő.
30
A termelés módja és a nyomdászat A tudományos szocializmus egyik legfőbb alapelve szerint a mindenkori' termelési mód határozza meg az emberiség szociális, politikai és szellem-erkölcsi életfolyamatét. Ebből az alapigazság ból kiindulva, vizsgáljuk meg nyomdászattörténelmi alapon, miként alakították, formálták át az állandóan fejlődő termelési eszközök a nyomdászat szociális szerkezetét, továbbá a nyomdász munkafeladataít és iparesztétikai szemléletét. Talán szokatlan, hogy ezt a módszert, amely eddig általában az egész társadalmi fejlődés magyarázatául szolgált, most nem ilyen átfogó értelemben, hanem csak egy termelési ágazat történelmi irányú elemzéséhez alkalmazzuk. A feladat nem könnyű. Célunk: rámutatni azokra a törvényszerűségekre, amelyek a könyvnyomdá szat szociális, szellemi és esztétikai alakulását irányították, hogy ennek alapján a jövőbe kutató tekintetünkkel a nyomdászat fejlő désének útját vizsgálhassuk. Gutenberg mozgatható betűi mingyárt kezdetben szociális és technikai problémákat vetettek föl a könyvelőállítás területén. Guten berg találmánya nemcsak az emberiség művelődéstörténetében je lent fordulópontot, hanem termelési szempontból is nagyfontos ságú, mert hiszen a könyv mechanikus sokszorosítása már ötszáz évvel ezelőtt képviselte a mai kor legidőszerűbb termelési gondo latát: a széria- vagy tömeggyártást. Ahogy az újabbkori találmányoknál a régi formából alakult ki a fejlődés, a könyvnyomdászat atyja elődei munkáját, a könyvírók kódexeit vette mintaképül. A könyv Gutenbergig luxuscikk volt és az üzleti szempont - amely a könyvnyomtatás feltalálása körül is elsőrangú szerepet kapott - azt követelte, hogy az első könyvnyom tató a kódexekhez hasonló díszműveket állítson elő. A feltaláló technikai feladatát ez a körülmény rendkívüli módon megnehezí tette. Azonban egyrészt ennek köszönhető, hogy atyamesterünk al kotásai tipográfiai és esztétikai szempontból mindmáig sok tekintet ben felülmúlhatatlanul tökéletesek, másrészt szüntelen és hosszú ideig folytatott kísérletei azzal a nagy eredménnyel jártak, hogy a könyvnyomtatás technikája és termelési eszközei — ahogy azokat Gutenberg János atyamesterünk kitervelte és megalkotta — lénye ges változás nélkül évszázadokra szólóan használhatók maradtak. Természetesen azt a művészi és nehéz szedéstechnikájú könyvtípust. 31
amelyet Gutenberg János a kódexek mintájára megalkotott, az utána kővetkező könyvnyomtatók nem tarthatták fenn. Megindult és aránylag elég gyorsan, néhány évtized alatt kialakult az a folyamat, amelynek következményeképpen a nyomtatott könyv, a könyvnyom tatás belső lényegének s tulajdonképpeni rendeltetésének megfele lően, aránylag olcsó tömegcikké vált. Gutenberg 42 soros bibliája kötetlen és rubrikálatlan (díszítés nélküli) állapotban papirosra nyomtatva 34 forintért, pergamenpéldányban 42 forintért kerülhe tett forgalomba. (Alapos vizsgálat szerint a 42 soros biblia eredeti leg 35 pergamen- és 150 papirospéldányban készülhetett. Ma ez a világ legdrágább könyve: 1926-ban másfélmillió pengőt fizettek egy Amerikának eladott példányért.) Hogy a nyomtatott könyv milyen nagy mértékben vált tömegcikké, legjobban bizonyítják azok az adatok, melyek szerint 1500-ig 15.000-féle mű készült 300 példány ban és 25.000-féle könyv egyenként 500 példányban. Ezekben az adatokban csak a felkutatott ősnyomtatványok szerepeinek, az el veszettekre vonatkozó becslés nélkül. A könyvíró, a scriptor napi tizenkétórás munkaidő mellett 12 ívet írt, ezzel szemben Gutenberg sajtója naponta 250 egy oldalon nyomtatott ívet szállított, amihez hozzászámítandó, hogy négy-öt nyomtatott ív betűmennyisége 12 írott ívnek felelt meg. Gutenberg bibliája még csak kevéssel volt olcsóbb hasonló kiállítású kódexeknél, de a rövidesen tömegcikké vált nyomtatott könyvek már lényegesen olcsóbbak voltak, mint a könyvmásolók termékei. A könyvnyomdászat, tudjuk, európaszerte rendkívül gyorsan elterjedt és a kulturgócpontokon kisebb-nagyobb nyomdák keletkeztek. Baselben 1500-ig 58 nyomdavállalatról tud a nyomdászattörténelem, Párisban 66-ról, Velencében 150-ről. 1450-től 1500-ig Európában mai ismereteink szerint 18 ország 260 városában 1125 nyomda működött. A tizenötödik század legnagyobb nyomda üzeme a nürnbergi Koberger-nyomda volt, huszonnégy sajtóval, az összszemélyzete létszámát pedig 100 főre becsülték. A nyomdászat akkori viszonyairól összefoglaló statisztikai ada tokkal nem rendelkezhetünk, de az említett tények alapján bizonyos, hogy a könyvnyomdászat a feltalálása utáni évtizedekben számot tevő iparágazattá fejlődött, mert technikai eszközeinek segítségével a könyvtermelést rendkívüli mértékben meggyorsította és a könyvek árát a régi ár egy töredékére, harmadára, ötödére csökkentette. Ez a tény amellett, hogy a könyvekből táplálkozó szellemi életet forradalmi erővel a fejlődés útjára lendítette, közgazdasági szem pontból is nagyjelentőségű volt. A könyvnyomdászat feltalálása
32
gyakorlati példamutatásul szolgált az emberiségnek, annak bizonyí tására, hogy a termelési eszközök tökéletesedése révén a társadalmi szükségletek hozzáférhetőkké és olcsókká válnak. A könyvnyomdászat feltalálásában rejlő technikai újítás akkor nagyjában ugyanazokkal a következményekkel járt, mint amelyek a mai technikai fejlődés nyomában általában jelentkezni szoktak. A céhekben tömörült könyvmásoló scriptorok foglalkozása megszűnt, mert helyébe egy sokkal tökéletesebb termelési el-járás lépett. Azokban a gazdag kereskedelmi városokban, ahol a szellemi élet is élénk volt, az akkor még kevésbé fejlett, de jószimatú tőke az új, de jövedelmezőnek ígérkező iparban keresett elhelyezkedést. A nyomdászattörténelemmel foglalkozó tudósok általában az 1500-ig készült pyemdai termékeket nevezik ősnyomtatványoknak. M iért? Nem a kerek évszám miatt. Azért, mert körülbelül ebben az időben alakult ki a könyvnek a mai értelemben is modern formája. Az ősnyomtatványok újszerű technikai eszközökkel készültek ugyan, de megjelenési formájukban a kódexekét követték. Gutenberg szedői nagyműveltségű emberek és nem egyszerű munkások. A latin nyelv abban az időben a szedők számára nélkülözhetetlen volt, hogy a kéziratokban előforduló rövidítéseket megoldhassák, illetve a kiírt szavakat célszerűen rövidíthessék, aszerint, ahogy ezt a szedés szabályoknak alávetett sorkizárás megkövetelte. Gutenberg betű rendszerében igen sok volt a ligatúra, amely azonban nem a szedésgyorsítást szolgálta, hanem esztétikai célja az volt, hogy t. i. a betűk húsától adódó egyenetlenségeket azok segítségével kiküszöbölje. Gutenberg betűszekrényében 290 rekesz volt, ugyanannyi betű jellel, ami a mai szekrénybeosztásnak kb. a negyedrésze. Az ős nyomdászok csak fokozatosan ismerték fel a tipográfia nyújtotta lehetőségeket. Gutenberg nyomtatott betűje még az írott betű hatására törekedett. Bizonyos idő kellett, míg rájöttek, hogy a betű metszés finom és pontos technikájával megalkotható a szöveg betűnek való tömör, a régivel szemben jóval kisebb, de könnyen olvasható betűtípus. 1500-ban tűnt fel az előző szórványos példák után az első modern értelemben vett címlap, mely a címen és a szerző nevén kívül megnevezi a kiadót, a nyomdászt, a megjelenés helyét és évét. Egy évvel előbb, 1499-ben, Aldus Manutius elsőízben alkalmazta a paginaszámokat és 1501-ben megindította az oktávalakú latin, olasz és görög klasszikus sorozatot, a világhírű aldinaköteteket, melyek a hibátlan és gondos tipográfusművészet reme kei. Ezeknek a könyveknek a kötése is már modernnek tekinthető. 3
33
már nem a kódexek és az ősnyomtatványok nehézkes fatébiéja közé szorul a könyv, könyvtáblának papirosanyagból készült lemezt használtak a vászon- vagy bőrkötéshez. A szövegben előforduló rövidítések megszűnnek, a ligatúrák elmaradnak. A könyv valóban tipográfiai termékké válik. A könyvnek ez a sikeres átalakulása nagy mértékben előmozdította annak elterjedését. A modern könyv 1500 körül született meg. Ahogy Gutenberg technikailag és esztétikailag tökéletes műveket alkotott, úgy a könyv első modern formája és tjpográfíai megoldása mind a mai napig példaadó, mert hiszen a könyv Iegújabbkori reneszánsza is a régi könyvnyomtatók, az Aldus Manutiusok, a Jensonok stb. műveiből merített. Évtizedeken át tartott az a folyamat, amíg a könyvnyomtatás önmagára talált, vagyis amíg a könyv a technikai eljárás belső törvényszerűségei következtében formájában és racionális meg oldásában is igazi tipográfiai termék lett. A könyvsokszorosítás mechanizálásának — ez leszegezendő — nagy előnyére szolgált hogy a könyvnyomtatásba mmgyárt az akkori társadalom legérté kesebb elemei kapcsolódtak bele. A kódexek hagyománya sokra kötelezett, de az új művészet, a „Schwarze Kunst" maga is vonzó volt. A könyvnyomdászat gyors elterjedését és az ezzel együttjáró csodálatos szellemi haladást a tipográfia aranykorszaka követte, melyben a könyvnyomtatás művészi magaslatra emelkedett. Akkor alakult ki a máig is felülmúlhatatlan antikva betűtípus és abban az időben működtek a könyv legnagyobb illusztrátorai, a magyar országi Ajtós helységből Németországba átszármazott Dürer Al brecht és a Baselben működő Hans Holbein. A velencei Manutiuson kívül örök érdemeket szerzett magának a svájci tudós-nyomdász Johannes Froben, akinek teljesítményével egyenrangút alkottak a Bad|us- és az Etíenne-család Franciaországban, az Elzevirek, a Plantinok Hollandiában. A nyomdászatnak akadtak felséges és főúri mecénásai, művé szek gyakran emelték művészi színvonalra a tipográfiát és a régi hibás kódexkéziratok helyesbítésével a nyomdák által alkalmazott tudósok nagy szolgálatot tettek a kultúrának, azonban — éppen a termelési módjának törvényszerű hatása következtében — a könyvnyomdászat lén'yegében tekintve a termelés egyik tényezője: iparágazat lett, ennek a ténynek összes gazdasági és szociális követ kezményeivel. A nyomdászat a gyönyörű kezdet, a diadalmas el indulás után nem vonhatta ki magát az általános politikai és gazda sági viszonyok adottságaiból. Az eleinte sok tekinte.tben kiváltságos 34
nyomdászok szociális helyzete rosszabbodott és maga a nyomdászművészet hanyatlott. A nyomdász egyszerű mesterlegény, a nyom dászat mesterség lett. A reformációból kiindulva Európa hosszú ideig súlyos világnézeti küzdelmek színterévé változott. Ebben a harcban, melyet a meggyőzés és a fegyverek erejével folytattak, fontos szerepet kapott a propaganda is: csatasorba szólították az ólomkatonákat. Röpíratok, vitairatok, csatahírek, célzatos irodalmi újdonságok megszámlálhatatlan tömegben jelentek meg. A művé szies kiállítású, a tipográfiai szabályok pontos betartásával szedett, finom nyomtatású, nyelvtani és helyesírási tekintetben kifogástalan könyv varázsa eltűnt. A kiadványok primitívek, kontárjellegűek, a betűk kopottak voltak, szedésük felületes és pongyola, nyomtatásuk a silány gyártmányú papiroson gondatlan volt. A reformációval kezdődött s az antíreformációval folytatódott a hanyatlás. A nyom dászok már nem tudósok, csak „józanul gondolkodó" mester emberek, akik számára a nyomda nem szentély, hanem vállalkozás, a nyomtatvány pedig üzleti cikk. S nemcsak a termeléshez felhasz nált anyagok voltak silányabbak, de elveszett az ízlés is. A politikai és gazdasági élet súlyos válságon ment keresztül, amely a szociális és szellemi haladást és ennek kifejező eszközét: a nyomdászatot a fejlődésben megakasztotta. De minden társadalmi hanyatlás után törvényszerűen tapasztal ható, hogy egy bizonyos fokú mélypontot elérve megkezdődik a fölemelkedés. Kétszázéves tespedés után a tizennyolcadik század má sodik felében új, pezsdülő élet kezdődött a nyomdászat területén. A megerősödő polgárság fokozódó jóléte fölkeltette az olvasási ked vet. A szabadság eszméje politikai érvényesülésre törekedett, mert a fennálló jogi és társadalmi keretek akadályozták a termelőerők szabad mozgását. A nagy francia forradalom kitörése előtti időben a nyomdászat ban is jelentős és értékes megmozdulások észlelhetők. Fourniermegteremtette az első tipometrikus rendszert, mellyel 1764-ben a nyil vánosság elé lépett. Didót megjavította Fournier betűrendszerét, ami az akcidensmunka megalapozásának előfeltétele volt és feltámasz totta az antikva régibb és nemesebb formáit, melyet Bodoní még magasabb esztétikai hatásúvá emelt. Nagyszerű könyvillusztrátorok művészi rézmetszetei díszítik a könyveket. A nyomtatásteljesítmény fokozására Lord Stanhope megalkotta az egész ívet egyszerre nyom tató, vasból öntött, nagy nyomótalpú sajtót. Ez a korszak volta nyom tatott könyv elsőszámú reneszánsza, a második százegynéhány év
a»
35
múlva következett el, csakhogy ezt közben az első világháború meg zavarta. A további kibontakozás hátráltatását tetézte a méreteiben még halalmasabb második világháború. A könyvnyomtatás első reneszánsza a 18. század második felére esett, a tipográfia második reneszánsza a múlt század vége felé in dult meg. Közben nagy dolgoknak kellett történniük, mert hiszen a reneszánszok nem igen szokták egymást történelmileg aránylag sűrű időközökben követni. A két időpont közé esik a legújabb technikai vívmányokkal fölszerelt modern mechanizált nyomdaipar kialaku lása. Az iparr forradalom, az új termelési módszer, mely átalakította a világ szociális, szellemi és erkölcsi arculatát, a könyvnyomdászatban is elvégezte a maga külön feladatát. A könynyomtatás ipari forradalmának előfeltétele volta papiros előállítás gépesítése, épúgy, mint ahogy Gutenberg gyakorlati mű ködése a papiros nélkül megakadt volna. A nyomtatandó anyag gyártási lehetőségei a nyomdászatot kezdettől fogva valósággal függő viszonyban tartják. Az első papírgyártógépet a francia Louis Robert eszelte ki és 1799-ben szabadalmaztatta hengereken mozgó, végnélküli szitarendszerét, mely a papirosgyártógépnek alapvető és legjellemzőbb része. 1814-ben a londoni Times nyomdájában helyezték üzembe Friedrich König alkotását, az első gyorssajtót. Ezzel kezdetét vette a könyvnyomdászat mechanízálása. Következett a betűöntés gépesítése, ami előfutára volt a szedőgép feltalálásának. A sztereotípia feltalálása pedig a nagyteljesítményű rotációsgépek szempontjából volt fontos. De a modern nyomdai termelés a szedés sokszorosításénak lehetősége nélkül sem bontakozhatott volna ki. A múlt század ipari forradalma nagyjelentőségű eredményt hozott a nyomdászatnak, a fotomechanikai nyomtatóeljárás feltalálásával. A nyomdászat technikai fejlődésének kezdeti ideje egybeesik a korai és mohó kapitalizmus időszakaszával. Fölösleges, de nem is tartozik e sorok keretébe, hogy jellemezzük a minden erkölcsi és törvényes korlátok nélküli, fiatal korát élő tőkés termelési rend viszszásságait. Tény, hogy a kiadósabb profit érdekében a gépesítési törekvések a nyomdászatban is arra irányultak, hogyan lehessen a tanult szakmunkásokat kiszorítani. A gép olcsóbban dolgozik mint az ember, főleg mint a jó szakképzettségű munkás. A termelésnek kizárólag profitra való beállítása teljesen háttérbe szorította a tipo gráfiához fűződő esztétikai értékelést és már-már attól kellett tar tani, hogy még a nyomdászati szaktudásnak nemzedékről nemze dékre átöröklött mesterségbeli hagyományai is odavesznek. A nyom 36
dákban az új gyorssajtók kezelésére tanulatlan munkásokat akartak begyakorolni. Ugyanezt a célt hirdették az első szedőgépgyári pros pektusok Is. A nyomdászat - már-már úgy látszott - alig kerülheti ki azoknak az iparágaknak a sorsát, ahol a gyárakban egyszerű beta nított és begyakorolt gyári munkások végzik a gépek kiszolgálását. A technikai eszközök fejlődésének a sivár kapitalisztikus fel fogás szerinti kihasználása a múlt században - mint általában - a nyomdászatban is súlyos szociális helyzetet teremtett és a termelés minőségének leromlását idézte elő. Amikor a nyomdászat és a nyomdászok ügye a fonák termelési rendszer következtében szinte elveszettnek látszott, a bajok köze pette olyan bíztató jelenségek tűntek fel, amelyek elindították a jobb jövő kibontakozásának útját. Felismerve azt a romboló hatást, melyet a mechanizált tömegtermelés a művészi munkatörekvésekre gyakorolt, a múlt század második felében Angliából kiindulva európaszerte föllépett az új iparművészeti mozgalom, azzal a céllal, hogy helyreállítsa a munka és a művészet összefogását. Ezeknek a törekvéseknek egyik leg kiválóbb képviselője a nyomdai művészet legnagyobb előharcosa, William Morris volt. Nagy érdemei mellett azonban Morrisnak az volt az alapvető hibája, hogy ő visszamenekült az ősnyomdászat egyszerű technikájához, a nyomdászati megújulást illetően az új technikai vívmányokat figyelmen kívül hagyta. Aki azonban technikai fejlődéssel nem számol, korszerűtlenné válik. Ma is vannak a nyugati országokban lelkes könyvművészek, akik Cutenberg módján metszik, öntik és szedik a betűket és a rongyból készült, kézzel merített papirosra kéziprésen nyomtatják műveiket. A legújabb idők tanulságai azonban azt mutatják, hogy .a technikai fejlődés az ipar művészi irányú szempontjából fölemel kedést is jelenthet. A kémigráfía utolsó ötvenesztendei fejlődése 'parművészeti szempontból nagy nyereséget jelent a könyvnyom dászainak. Az autotípia feltalálása, amelyből megszületett a színes autotípia és legújabban a természethű színhatású autotípia, rend kívüli követelményeket támasztott a nyomdai gépgyártással szem ben és anyom dászi felkészültséget szükségszerűen hatalmasan fokozta. A nyomdászat súlypontja ma már a szedőteremből áttoló dóban van a gépterem felé. A betűöntödéket a szedőgépek versenye felszabadította a kenyérbetűk tömegtermelésétől és ezek most már csaknem kizárólag a művészi hatású akcídens betűk gyártásával foglalkozhatnak, ami már eddig is igen gazdag és értékes betű
37
művészeti teljesítményt eredményezett. Még a szedőgépgyárak törekvése is odairényul, hogy a mechanizált gépszedést, mely az előtt kizárólag a szedésmennyiség fokozására volt beállítva, össz hangba hozza a nyomdászati esztétikával és a gondos, szakszerű munkafelfogással, Azt látjuk tehát, hogy a iegújabbkorbeli technikai vívmányoknak abba a korszakába léptünk, mely a nyomdászatnak a kezdeti idők romboló hatása után fölemelkedést jelent már most is és a jövőt illetően a legszebb ígéretekkel biztat. Ami azonban ebben a modern korszakban lejátszódik, az nem csak a gépek forradalma, hanem — és ez még fontosabb — az em ber öntudatra ébredése. Megkezdődött a harc a szociális igazságok érvényesüléséért. Ezt a harcot a munkásság olyan szervezetekben tömörülve folytatta, amelyek a legnemesebb emberi érzésekre: a kölcsönös segítségre, a szolidaritásra, a közösségi gondolatra, az áldozatkészségre apellálnak. Ebben a hatalmas és sok értékesen szép vívmányt szerzett társa dalmi küzdelemben a nyomdai munkásság a legelső sorokban vett részt. Az anyagi megerősödéssel párhuzamosan haladta munkásság etikai és szellemi fejlődése. A nyomdai munkásság öntudatosan ítéli meg a helyzetét és nem akar egyoldalúvá válni. Tisztában van történelmi feladatával. Szakmai hivatásból Gutenberg ivadékának és a nyomdászművészetí hagyományok örökösének tekinti magát, másrészt a társadalmi igazságok, a szebb jövő előharcosának. A nyomdai munkásság felismerte, hogy a munkának szociális védelme mellett a munkát a szakkultúra ápolása és fejlesztése útján magasabb értelmű etikai tartalommal kell telíteni, nehogy a munka lélektelenné váljon. Mert mit érnek a legszebb szociális vívmányok, ha a sivár, egyhangú munkában a munkás lelke eltompul és a munkás a munká jával, saját alkotásával szemben közönyössé válik. Ezért a munkásság valódi szociális érdeke és munkaerkölcsi felfogása azonos a minő ségi termelés gondolatával, annál is Inkább, mivel az értékes munka a munkát végző ember értékét is emeli. A munkásság tisztultabb munkaerkölcsi nézete és — amint kifejtettük — a termelés módjának a minőségi munka irányában való fejlődése szerencsésen találkoznak. Ebből a találkozásból kell megszületni a szociális igazságnak és a tökéletesebb alkotások után törekvő tisztultabb munkaeszménynek. Az anyagi béklyóktól felsza badult munka sokkal több és.értékesebb teljesítményekre lesz képes. Székely Artúr II. 58
Szakoktatásunk hatvan éve Ha szorosan véve szakoktatásnak nem is nevezhető, de szépen fejlődő szakoktatási intézményeink alapját mégis az 1882-ben meg alakult Magyar Nyomdászok Köre, a Szakkör elődje rakta le. Maghintés volt ez akkor. Ebből csírázott ki és fejlődik/ terebélyesedik szakmai művelődésünk. Ez a Kör csakhamar a Budapesti Könyvnyomdászok Társasköre címet vette föl. Noha eleinte a magyar nyelv megkedveltetése és a műtársak között való terjesztése céljából csak szépirodalmi felolvasásokat és szavalatokat rendezett a Társaskör, mégis a nyomdászati szakoktatás kezdetének tekinthetjük tevékeny ségét. Elődeink bizonyára abból a gondolatból indultak ki, hogy a magyar nyomdásznak elsősorban anyanyelvét kell jól ismernie, épúgy, mint a német nyomdásznak jól kell tudnia németül és a franciának franciául. Ezeket a magyarnyelvű szépirodalmi felolvasásokat csakhamar követték a s z a k i s m e r e t e k e t terjesztő előadások és tanfolyamok, amint azt szép sorjában elmondandó vagyok. A szakoktatás iparunkban három irányban folyik: 1. a nyomdá ban, 2. a szaktanfolyamokon, 3. a szakirodalom útján. Lássuk köze lebbről ezt a három irányt. A n y o m d á b a n való tanoncoktatás nem minden üzemben kifogástalan. Ezt mindenki, aki ma nyomdában dolgozik, igazolhatja. A szakmunkások nem sokat törődhetnek a tanulókkal, mert nekik is mindig megvan a maguk „sürgős" munkája. A legtöbb nyomda üzemben termelési ellenőrzés dívik. Minden perccel el kell számolni és senki sem írhatja fel ellenőrzőlapjára, hogy a fiúnak megmutatta, miképpen kell a táblázatot vagy a hirdetést megszednie. Ezzel koránt sem akarjuk az ellenőrzést kifogásolni, amely a helyes nyomdai számvetés előfeltétele, csupán az egyik o k r a akarunk rámutatni, amely miatt a nyomdabell szakoktatás ma szintén szenved. De van nak egyéb okok is. Vannak kisebb üzemek, amelyeknek tulajdonosa, a mester maga sem bír olyan szakismeretekkel, hogy tanoncát meg felelően kiképezze. Ezek a hiányosan kiképzett munkások azután a nyomdai közösség terhére vannak. Nemcsak segélyezési, de szer vezeti szempontból is. A saját hibájukon kívül így szerencsétlenné tett szakmunkásokat Egyesületünk azzal is támogatja, hogy módot ad nekik az utánképzésre, hiányos szakismereteik pótlására. Ezt a meglehetősen nagy
terhet Egyesületünk egyedül kénytelen vállalni, mert azok, akiknek mulasztásából ezek a félbenmaradt egzisztenciák hozzánk kerülnek, tovább sem törődnek velük. Szívesen látják, hogy tanfolyamokat tartunk, nemcsak a hiányosan kiképzettek részére, hanem azok szá mára is, akik magukat továbbképezni és szaktudásukat művészi fokra fejleszteni akarják, de a kérdés pénzügyi oldala egyáltalán nem érdekli őket. Noha ezzel Egyesületünk tagjainak egyéni boldogulását is szol gálja, ki meri tagadni, hogy ebből a legnagyobb hasznuk mégis a nyomdatulajdonosoknak van. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy k a mi szaktanfolyami kiadásainkhoz egyetlen garassal sem járulnak hozzá. Legfeljebb egy-két jutalom ha jut főnöki oldalról a jó eredménnyel végzett tanfolyamhallgatóknak. Nem akar ez szemre hányás lenni, csupán ténymegállapítás, amely arra irányul, hogy főnökeink ezen a téren helyezkedjenek megértőbb álláspontra. A tárgyilagosság elvének tartozunk azzal,hogy elismerjük: van nak szép számban olyan esetek is, amikor a nyomdásztanuló nem képes kifogástalanul megtanulni a szakmát, egyszerűen azért, mert nem a l k a l m a s a nyomdászmesterségre. Ennek megállapítása is a tanítómester kötelessége- még a tanulási idő elején. Ezért kell k é p e s s é g v i z s g á n a k alávetni a fiút, mielőtt nyomdásztanuló nak alkalmazzák és ha a tanulási idő folyamán mindamellett észre veszik, hogy a fiú hanyatlik, időközönként felülvizsgálandó, szükség esetén pedig idejekorán eltávolítandó a szakmából a saját és a kö zösség érdekében. A tanoncok nyomdai kiképzésének hiányosságai fokozott mér tékben álltak fenn hatvan évvel ezelőtt. Szükségessé vált a szakmai továbbképzés. Erre már dicső elődeink kerestek lehetőséget, amikor annak idején megalakí.ották s z a k t a n f o l y a m a i n k kezdetleges kereteit. A Pesti Részvénynyomda fiatal gárdájáé az örök érdem, hogy mozgalmat indított egy szakmai továbbképzőkor érdekében. 1881-ben néhány lelkes szaktárs Hódy Soma lakásán beszélte meg a teendőket ilyen kör megalakítására. 1832 szeptember 15-én megalakult a Magyar Nyomdászok Köre a királyutcai „Nyolcezres" vendéglő helyiségében. Az első alapszabályokat Hódy Soma, Hupka Jenő és Szabó Dezső készítették. A Kör célja az akkori túlnyomóan német anyanyelvű nyomdászok magyarosítása volt, a magyar szel lem, a magyar nyelv terjesztése a németajkúak között. Ebből a célból szépirodalmi felolvasásokat és szavalatokat rendeztek.
Ács Mihály indítványára a Kör később a Budapesti Könyvnyomdászok Társaskörére változtatta nevét. Ennek céljai között már ott szerepelt a szak- és társadalmi kérdések megvitatása is. Felhívá sában azt hangoztatja, hogy a Kör arra törekszik, hogy a magyar nyelvet megkedveltesse és terjessze a műtársak között. A szaki r o d a l o m fejlesztése is ott szerepel a Kör programjában. Felolva sásokat, nyomta tványklállításokat rendezett, szedés-és nyomtatvány pályázatokat írt ki, mindez előmozdította a szakbeli továbbképzést. Emlékezzünk meg ezekről az első felolvasókról. Megérdemlik, hogy az utókor a nevüket tovább őrizze és mentse át a későbbi korok részére: Ács Mihály, Firtinger Károly, G éllé i Mihály, Griesz Ede, Grócz Ernő, Haraszti József (alig van régi Évkönyvünk, régi Typographiánk, amelybe ne írt volna). Láng József, a Szakkör első titkára, Novítzky N. László, Pusztai Ferenc, Schwind Béla, a Korrektorkor első elnöke. Szabó Dezső, Tanay József, akik egyúttal a nevezetes magyarosítási mozgalom vezetői is voltak. Szükség is volt akkoriban erre a mozgalomra, mert német volt itt minden 50-60 évvel ezelőtt. Ezt legjobban német rnesterszavaink bizonyítják. 1890-ben alakult át a Társaskör Láng József indítványára a. Magyarországi Könyvnyomdászok Szakkörévé. A Szakkör az első világháború kitöréséig működött. Szakelőadásokat, nyomtatvány kiállításokat, tanfolyamokat rendezett nemcsak a fővárosban, hanem az ország nagyobb nyomdavárosaiban is. A szakoktatás családfája akkor kezd hajtani, amikor Grócz Ernő 1895 január 25-én azt indítványozta a Szakkörben, hogy küldjenek ki előkészítő bizottságot egy alakítandó nyomdász-szakiskola elő készítő munkálatainak elvégzésére. 1899-ben, vagyis 43 évvel ezelőtt már találkozunk Pavlovszky J. Alajos szakoktató nevével is. Tanfolyamokat tartott a mesterszedés ről. 1901-ben nyílt meg a Bakáts-téri polgári fiúiskolában a Szakkör első vézlatkészítési tanfolyama. Vezetője Pavlovszk^ volt, oktatói Novák László és Mitterszky József. A következő évben rajztanfolya mot rendezett a Szakkör ugyancsak jó eredménnyel. A szakoktatás tehát már a 900-as évek elején szép fejlődésnek indult, úgyhogy tanműhelyre is lehetett már gondolni. 1904-ben Radnai Mihály tan tervei alapján megnyílt a kísérleti nyomda a tavaszmezőutcai órásés mechanikai szakiskola termében. Ezzel párhuzamosan elméleti tanfolyam működött Nbvák László és ifj. Aigner Antal vezetésével. A nyomda fölszerelését a szaküzletek és fölszerelőüzernek adogat ták össze. így valósult meg az első tanműhely terve. 41
Ekkor már a vidékre is küldött ki a Szakkör előadókat egy-egf nyomtatványkiállítással kapcsolatban. Kolozsvár, Debrecen,Miskolc, Arad, Temesvár, Pécs és más városok nyomdászai felé is kisugárzott a fővárosi szakkultúra fénye. Később, 1907-ben az Iparművészeti Iskola igazgatóságával tár sult a Szakkör egy előadóképző szaktanfolyam rendezésére, ame lyen csak meghívott mesterszedők vettek részt. így létesült az Ipar művészet! Iskola Nyomdászati Tanműhelye, amelynek célja az volt, hogy a kiválóbb szakerőket oktatókká képezze ki, részben a Szak kör tanfolyamai, részben pedig a főváros nyomdásztanonciskolái számára. A Szakkör tanfolyamai emiatt szüneteltek és három év múlva, 1910-ben újból megkezdődtek. Kísérleti nyomdáját átadta vol t a Tanműhelynek és nem kapta többé vissza, mert az adakozó szak üzletek visszakérték, amit adtak és a megmaradt anyag nem volt alkalmas a nyomda újból való üzembehelyezésére. így hát elölről kellett kezdeni mindent. A nehéz szervező munkát ismét csak Pavlovszky J. Alajos vette kezébe és 1910-11-ben az ő vezetésével Ismét megnyílt a vázlat készítési tanfolyam, amely mellett az elmélet! előadások egész sorát rendezte meg. A Nyomdászati Tanműhelynek összesen 20 hallgatója volt az első esztendőben, akik Czakó Elemér dr vezetésével főként iparművészeti oktatásban részesültek. Kétévi fennállás után a Tanműhely átalakult az Iparművészeti Iskola grafikai osztályává. Két-három év folyamon át tanult is ott néhány nyomdász, de miután az oktatás kizárólag művészi-irányba terelődött, ezek is kimaradtak. Az iskola tantestületének tagjai között voltak nyomdászok is. Bárány Nándor, Fekete Béla és Mitterszky József mesterszedők. Részben a betűvetést, részben a tipográfiát tanították az ott tanuló - nem nyomdász - hall gatók okulására. A Nyomdászati Tanműhely hallgatói kőiül kerültek ki szak tanfolyamaink oktatói és Czakó Elemér közbenjárására 1910 őszén a fővárosi tanács által létrehívott szakirányú tanonciskolák tanárai is. Azóta is főképpen szaktársaínk tanítanak a szakirányú tanonc iskolákban. 1911-től kezdve Wanko Vilmos, a Szakkör közben megválasztott ügyvezető titkára vette ét az egész országra kiterjedően a szak oktatás intézését, mígnem 1 világháború hosszú időre megszakította annak működését. Segélyzőegyesületünk általában mindenkor támo
42
gatta a szakmai után- és továbbképzés ügyét mind anyagilag, mind erkölcsileg. A nagyobb vidéki nyomdavárosokban külön szaktanfolyamokat is rendeztek lelkes szaktársak a központ támogatásával. A szaktanfolyamokon kívül rendezett a Szakkör egyes előadásokat is, öntő-, nyomó- és szedőgépbemutatásokkal. Ezeknek az előadóknak nevét közli az Egyesült Erővel 1. és II., Novitzky N. László és Grósz Ernő történeti könyvei. A háború után 3-4 évig tartó dermedt nyugalom borult a szak oktatásra. A Grafikus Művezetők Egyesülete volt az első, amely föl eszmélt az általános kábultságból és az 1923-24. évadban tanfolya mokat rendezett külön a nyomdásztanulók, külön a szakmunkások részére. Ezeknek a tanfolyamoknak az Anyaegyesület bocsátott he lyiségeket rendelkezésére, amíg a főváros iskolatermet nem utalt ki erre a célra. Ezeknek a tanfolyamoknak a nevezetes 1924-es bér mozgalom vetett véget. A mozgalom után az Egyesület vette át a továbbképzés ügyét, minthogy a Szakkört anyagiak híján nem lehetett feltámasztani. Az Egyesület oktatásügyi bizottsága Bauer Henriket, Müller Sándort, Novák Lászlót, Spitz Adolfot és Wanko Vilmost hiízta meg a tanterv kidolgozásával. Ezek a szaktársak küldetésüknek meg is feleltek. 1924 őszén Szakoktatási Tanács alakult, amelyben a szakma min den rokonágazata képviselve volt mind főnöki, mind munkásrészről. A tagok névsorát a Nyomdász Évkönyv és Útikalauz 1925-ös évfo lyamában megjelent szakképzéstörténeti cikkemben annak idején felsoroltam, a hosszú tantervvel együtt. A Szakoktatási Tanács rendezte tanfolyamokat is Egyesületünk tartotta fenn. Később maga az Egyesület vette kezébe a szakokta tást, miután egyedül viselte annak költségeit is. Az egységes szak oktatás vázlatkészítési, lemezmetszési, a művészi színvonalig emel kedő nyomtatványtervezési, gépmester!, öntői tantárgyakat ölel fel. A szorosan vett szaktanfolyamokon kívül Egyesületünk hosszú éveken keresztül hetenként kétszer i s m e r e t t e r j e s z t ő e l ő a d á s o k a t is rendezett a természettudomány, az egészségvédelem, a modern technika, a társadalomtudomány stb. köréből. Mindezek az előadások szaktársaink általános művelődését kívánták szolgálni és páratlan látogatottságnak örvendtek. Jelenleg ezek az előadások szünetelni kénytelenek. Az egyes szaktársi körök és környékbeli társaskörök tartanak a téli.hónapok folyamán egy-egyórás ismeretterjesztő vagy szakmai havi előadást.
45
Az Egyesület a szaktanfolyamokon kívül a n g o l és n é m e t n y e l v t a n f o l y a m o k a t is tart fenn. Ezzel a hallgatók nyelvisme reteiket bővítik, ami különösen nyomdász számára megbecsülheetlen kincs, amellyel jobban boldogul az életben. Az ország különböző nyomdavárosaiban (Szeged, Sopron, Mis kolc, Debrecen, Szombathely, Kecskemét, Újpest, Kispest, Pestszenterzsébet) 1934-1936-ban d e m o n s t r a t í v ny o m ta t vá ny ki ál I \t á s o k a t is rendezett az Egyesület. A legtöbb helyen a város pol gármestere nyitotta meg a kiállítást, megköszönve Egyesületünk áldozatkészségét. A kiállítási anyaggal együtt előadót is küldött ki Egyesületünk. Ezek a kiállítások tömeges látogatottságnak örvend tek és nagyban hozzájárultak szaktársaink ízlésnevelésén kívül a szép nyomtatványok megkedveltetéséhez. Egyúttal megmutatták az árszabályhű és a szennykonkurrenciát űző blokált nyomdák nyom tatványai között levő különbséget. Az Egyesület Oktatásügyi Bizottsága t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s o k a t is rendez közüzemekbe, múzeumokba és egyéb művelő dési intézmények megtekintésére. Egyesületünk s e g é d a v a t ó k a t is rendszeresített a szaktanfolyamok évadzáró ünnepélyeivel kapcsolatban. Ezek a kollegiális együvétartozás érzésének ápolásán kívül azt célozzák, hogy az újon nan felszabadultak ne tekintsék tanulásukat befejezettnek, hanem bővítsék és egészítsék ki szakismereteiket a szaktanfolyamokon. A N y o m d á s z a t i A r c h í v u m is egyik szépen fejlődő intéz ményünk. Sok értékes nyomdászati vonatkozású történelmi adat, műtárgy, szerszám, könyv gyűlt már eddig is össze a nagy nyom dászcsalád adományaiból. A műhelybeli és tanfolyambeli oktatás kiegészítője a szaki r o d a l o m . Ennek bölcsője az ifjú Nyomdász-Társaskör megalaku lása Idején ringott már, amikor szakirodalmi páiyá tokát írtak ki szakmai kérdések megvitatása céljából. Megvolt tehát a kezdetleges szakirodalom, amelyből mai hatalmas szakirodalmunk fejlődött. A Nyomdász Társaskör által kiadott első lap a Nyomdászok Közlönye volt 1883-ban. Nyomdásztársadalmi kérdéseket tárgyalt. Szakmai kérdésekkel foglalkozó első szakfolyóiratunk az 1888-ban megindult Magyar Nyomdászat volt Pusztai Ferenc szerkesztésében. Ez az 1890-es bérmozgalom idején megszűnt, hogy később ismét fel támadjon a Grafikus Művezetők Körének tagjaiból alakult társaság, majd a Művezetők Köre kiadásában.
44
Az első magyar nyomdászévkönyv 186?-ben jelent meg „Zseb leltár" címmel. Záhonyi Alajos szerkesztésében. 1883-ban jelent meg először a Magyar Nyomdászok Évkönyve Tanay József szerkesztésé vel. 1887-ben az évkönyv kiadását a Budapesti Könyvnyomdászok Társasköre, a későbbi Szakkör vette át. Ez a kis zsebkönyvnek indult vállalkozás később már 8-10 ívnyi nagy nyolcadrét alakú évkönyvvé fejlődött. Sok szedés- és nyomásmelléklet példázta a tanulságos szövegrészt. A többi évfolyamot felváltva szerkesztette Ács Mihály, Kleinmann Frigyes, Szabó Dezső, Gelléri Mihály, Tichy Ákos, PavlovszkyJ. Alajos és az utolsó évfolyamokat, 1905-1910-ig néhai Novák László. Az első magyar nyomdászat! szakkönyvet Imreh Sándor írta. 1879-ben Marosvásárhelyen. „Gyakorlati utasítások a nyomdász fiatalság számára", később még két könyvet írt a kötőjelek haszná latáról. Bóna és Nánay (1884) közhasznú nyomdai kalauzt adtak ki Nyitrán. Barkó Kovács Kálmán 1889-ben a hangjegyszedésről írt szakkönyvet. Grócz Ernő „A betűszedés kátéja" címmel írt két füzetet 1897ben és 1899-ben tanoncok oktatására. Frecskay János az Akadémia megbízásából NyomdászatiMesterségszótárt írt, Hornyánszky Viktor az írók és könyvkiadók tájékoztatására írt könyvet. Ruzicska Gyula Kolozsvárott (1895 és 1897) írt két nyomdászati tankönyvet. Mederschítzky József „A papírtömöntés" című könyvét 1890-ben írta. 1891 május 1-én jelent meg először a Grafikai Szemle Tanay József szerkesztésében és a Szakkör kiadásában. 1898-ban az Egyesület kiadásában új évkönyv indult, a Nyom dász Évkönyv és Útikalauz. Az első évfolyamokatNovitzky N. László szerkesztette. Később Lerner Dezső, majd ismét Novitzky, 1934 óta pedig Halász Alfréd szerkeszti. 1902-ben jelent meg Pusztai Ferenc„Nyomdászati Enciklopédia" című nagyszabású műve. Függelékében tartalmas mesterszótárt kö zöl. E sorok írója is állított össze ilyen szótárt a Magyar Nyelvőr ré szére 1931-ben. Ez külőnlenyomatban is megjelent. A Magyar Nyomdászat 1906-ban újból megindult Wózner Ignác vezetésével alakult művezető társaság kiadásában. Néhány évi há borús szüneteltetés után 1921-ben a Grafikus Művezetők Egyesülete vette át a szakfolyóiratot. Ezt Janovits Ferenc szerkesztette, a lapot a Világosság-nyomdában nyomtatták. 1929-ben végleg megszűnt. 1910-ben a Szakkör Wanko Vilmost bízta meg a Grafikai Szemle szerkesztésével. Ekkor már a Kör a szervezet anyagi és erkölcsi 45
támogatását élvezte. Alig volt személyzeti értekezlet, amelyen Peidl Gyula, a szervezet vezetőjének intézkedésére a Szakkör érdekében való toborzás ne lett volna napirenden. Nagyszabású mű a Fuchs Zsigmond és lllyésy István szerkeszté sében megjelent 530 oldalas „Gépterem ". Több mint 30 illusztráció díszíti. 1905-ben Durmits Imre, Pavlovszky J. Alajos és Wózner Ignác „A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve", Frank Lajos „Idegen szavak elválasztása" még ma is közkézen forog. Megírta a szedőgépek történetét is. Horváth Endre „A magyar nyelv helyesírási szabályai és szótára" kitűnő útmutatója volt sokáig a szedőknek, korrektoroknak, 1912-ben adta ki. Kitűnő évkönyvet ad ki a Főnökegyesület is. Székely Artúr és Lőwy Salamon kalkulációs szakkönyve is említésreméltó. A Főnőkegyesület gyűjtötte össze és adta ki a két szak férfiú kalkulációs előadásait. Rajtuk kívül egész sor más szakírók cikkei is helyet kaptak e műben a rokonszakmák tárgyköréből. Kísebb-nagyobb szakkönyveket írtak még a többek között: Augenfeld M. Miksa, Butkovszky Bertalan, Gondos Ignác,, Müller Sándor, Lőwy Salamon, Mitterszky József, Novitzky N. László stb. Nagyon gazdag nyomdászattörténeti irodalmunk van, amelyről ehelyütt csak nagy vonásokban lehet szó. Ilyenek Fírtinger Károly történeti munkái, a két Egyesült Erővel. Aigner Károly nyomdászat története a 18. század végéig (1883). Azután a Körök történetei, a nyomdászat feltalálásának ötszázadik évfordulójára kiadott művek: Egyesületünk kiadásában megjelent „Gutenberg Album", Fitz József „Gutenberg" és a „Nyomdászatdicsérete" című miniatűrje. Kertész Árpád könyve Tótfalusi Kis Miklósról stb. 1920 januárjában, a háború után való első szakmai megnyilat kozásként megindította Bíró Miklós a Magyar Grafikát. Wanko Vilmos szerkesztette. Wanko 1928-ban kivált a szerkesztőségből és fel támasztotta a tetszhalott Grafikai Szemlét. Egy évfolyam jelent csak meg ebben a vállalkozásban. A Magyar Grafika 1930-ban megszűnt. 1929-ben jelent meg a Korrektorkor megbízásából Balassa József tanár műve: „A magyar helyesírás szabályai és szótára", Novák László Grafikai Művészetek Könyvtára 14 kötete 1925—1930-ig, Bíró Miklós Grafikai Almanach-ja, Neumann Ede (Ungvár) „Línotype" című könyve, 1936-ban Bíró Miklós Nyomdászatí Lexikona, Fisch József „A színkeverés kézikönyve". Haragos Sándor „Helyesírási Útmutatója" 1940-ben. Kner G yörgy „A nyomtatott betű művészete" 46
című könyve és Haiman Ferenc szakkönyve 1942-ben jelent meg. E sorok írásakor Székely Artúr II. könyve is munkában van a tipo gráfiai szabályoknak megfelelő gépszedésről. 1936 január 1-én Egyesületünk újból megindította a Grafikai Szemlét Novák László szerkesztésével. Az 1938-ban kiadott lap korlátozás miatt azonban ezidőszerint szünetel. A Gépmesteregyesület magas színvonalú szakfolyóiratot adott ki 1928—35-ig „A Gépmester" címmel. Eleinte Illyésy István, majd Bauer Henrik szerkesztette egy szerkesztőbizottság élén. Az említett lapokon kívül természetesen a 80 éves Typographia is mindenkor adott és ad helyet szakcikkeknek, sőt, mint most is, egymaga szolgáltatja a szakirodalmat is. Másirányú rendeltetésük ellenére a Nyomda- és Rokonipar és a Sokszorosító Ipar is közölnek szakcikkeket, amikor csak tehetik. A magyar szakirodalom terebélyes fája még külföldre is kiterjesztette termékeny ágait. Wanko Vilmos a német Bildungs verband nemzetközi pályázatán az első díjat nyerte a „Typogra phische Mitteilungen" tervével és megbízták őt egy magyar szám szerkesztésével. Ebbe Novák László a magyar nyomdászat történe tét, e sorok irója a magyar szakoktatás történetét német nyelven, a német szakoktatásét magyarul írta meg. Wankón kívül Kun Mihály és Nádaí Pál írt bele cikket. Kun Mihályt egy világhírű német betű öntöde bízta meg betűmintakönyv tervezésével. G eyer Raoul, aki a Hungária-nyomdában szabadult fel, fiatalon került Párizsba, később ott nyomdát nyitott. Onnan küldözgette a francia nyomdászat fejlődéséről szóló ismertető cikkeit a Grafikai Szemlébe, a Typographiába és a Magyar Grafikába. Közérdekű mun kásságát odakint annyira elismerték, hogy az Havas-iroda (a mai O FI elődje) reklámfőnökének nevezték ki. Néhány évvel ezelőtt halt meg fiatalon. Harangozó Antal annakidején Milánóból küldte haza az olasz nyomdászat! stílust és szokásokat ismertető tanulságos cikkeit a Magyar Grafikának. • Híres nyomdászt adtunk Németországnak is. A Nagyszombatban 1849-ben született Watzulik Albin Mária a szászországi Altenburgban telepedett le és Németország legelső mesterszedői között emle gették 1930-ban halt meg. Gondos Ignác szedő és Faltusz Ede gépmester szakírók és szak oktatók Amerikába vándoroltak ki és ott folytatták szakoktatói műkö désüket.
47
Ilyen kis dolgozatban föl sem említhető valamennyi tényező, amelyek mindegyike szakmai művelődésünk és továbbképzésünk céljait szolgálja. Megszűnt szakfolyóirataink sokezernyi példánya, a nyomdászévkönyvek lapjai hirdetik azt a nagy munkát, amely hatvan esztendőn át szakmánkban folyt és folyik mindmáig. 1941-ben az Egyesületünk könyvtárából kivont szakkönyvekből, vásárlásokból, főnöki testületek és egyesek könyvadományaiból gazdag és értékes s z a k k ö n y v t á r u n k létesült. Az adományok és könyvletétek még folynak. A szakkönyvtár megalkotásának célja, hogy a szakkönyvek és szakfolyóiratok minden tanulni vágyó érdek lődő részére hozzáférhetők legyenek, azokat az olvasóteremben olvashassák, tanulmányozhassák. Az ott elrendezett szakkönyvekben és folyóiratokban nagyon, nagyon sok szaktudás van elraktározva. Érdemes úgy néha-néha olvasgatni ezekből a régi és újabb írások ból. Sokat tanulhatunk belőlük. Nincs is panasz ebben a tekintetben. A könyvtárszoba hosszú asztalának mindkét oldalán végig ifjú és őszülő szaktársak ülnek csendben és olvasnak bel- és külföldi könyvekből, szaklapokból vasárnap délelőttönként. Manapság, amikor szép mesterségünk annyira differenciálódott, hogy sok-sok munkamenete már külön szakmává fejlődött, nagyon helyes, ha iegalább a szakirodalom útján igyekszünk megismerkedni ezekkel a szakmai ágazatokkal. A régi könyvnyomtató egy személy ben volt betűtervező, metsző, öntő, szedő, nyomó és könyvkötő. Gutenberg mesterünk tanítványai és munkatársai között voltak, akik még a papirost is maguk merítették, a festéket is maguk készí tették. Ma már nemcsak külön foglalkozási ág mindegyik, hanem egész sor rokonszakma sarjadt a könyvnyomtatásból. A jó könyvnyomtató tudni akarja, hogyan készül a betű, a tömöntvény, a klisé, a papíros. Meg akarja ismerni a litográfia, a mély nyomtatás és az offseteljárás lényegét, nem szólva az üzemi kalkulációról és a modern üzemvezetésről. Mindezekre a kérdésekre a szakkönyvtárunk polcain lévő értékes könyvek kielégítő feleletet adnak. Csak el kel) olvasni ezeket a könyveket.
Azt mondják: háborúban hallgatnak a múzsák. Ez a magyar nyomdai munkások szakképző munkájára nézve nem állja meg a helyét. Itt serényen folyik a szakképzés, az önművelődés munkája és az eljövendő békés időszak virágzó szakkultúrát lát majd viszont a mi szakmai életünkben. Haragos Sándor. 48
Korszerű tanoncoktatás Komoly érvek szólnak amellett, hogy a most folyó világháború új világot formáló harcainak idején is a nemzet jövőjét kell építeni. A nemzetjövőjénekkialakításában fontos hivatása van az ifjúságnak, amelynek szakképzettségétől és tudásától függ minden társadalmi osztály s így az alkotó iparosnemzedék értéke is. És így, miután az ifjúságnak igen komoly szerepe van a nyomdászat fejlődése tekinte tében is, fontos, hogy ifjú szaktársaink a mindennapi kenyérért folyó harcban mint jó szakemberek vegyenek részt, akik tudás, szakismeret,szellemi fölkészültség dolgában sikeresen megállják helyüket. Ha behatóan kívánunk foglalkozni a megfelelő utánpótlás kér désével, akkor rá kell mutatnunk arra az igazságra, hogy tanoncaink kifogástalan szakismeretét három tényező dönti el: 1. alkal masság,-2. nyomdaműhelyi tanítás, 3. tanonciskolai oktatás. Alkalmasság tekintetében a pályára készülő ifjúság az orvosi vizsgálaton túl újabban képességvizsgálaton is átesik s e két ered mény összeegyeztetéséből, továbbá az időközi vizsgák megejtéséből állapítják meg a tanuló nyomdászpályára való alkalmasságét. Ez az eljárás biztosítani látszik, hogy minden tekintetben megfelelő és alkalmas ifjak kerüljenek a nyomdaipari pályára. Ennek ellenére sok esetben egyesek alkalmatlanságát csak akkor állapítják meg, amikor már egy, sőt két esztendőt töltöttek el a nyomdaműhelyben. Legszembeszökőbben a nyomdaműhelyi munkálkodás mutatja ki a tanonc szakmai kiképzésének elégtelenségét. Sajnálatosan meg kell állapítani, hogy a legtöbb helyen nem sokat törődnek azzal, vájjon a rájuk bízott tanonc megtanulja-e mesterségét, szakmunká val tölti-e el tanulási idejét, hanem segédmunkási vagy kifutói teen dőkre használják fel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a napi nyolcórai munkaidő ledolgozása, esetleg túlórázás után még külön szállításo kat kell lebonyolítania a tanoncnak, nem ritkán a város külterületére. A tanulásra szánt idő ilyenformán kihasználatlanul marad és ha hozzászámítjuk a hivatalosan mulasztott órákat (iskola, levente), akkor behozhatatlan károsodás éri a tanoncot. Blokált üzemekben a tanulási lehetőség még elszomorítóbb, mert a főnök legtöbbször annyi gondot sem fordít a tanításra, mint egy 16. századbeli asszeszor, holott a fennálló rendelkezések erre köteleznék. Pedig a kisüzem volna az az ideáiis terület, ahol kitűnő alkalom kínálkoznék a szakismeretek elsajátítására, minthogy a leg 49
változatosabb nyomdai munkák itt fordulnak elő és éppen ez bizto sítaná a szakma minden ágában való jártasságot. De súlyosbítja a helyzetet az is, hogy hiányzik a helyes irányítás, a jó szakember lelkiismeretes oktatása. A főnök rendszerint üzleti ügyeivel van elfoglalva, no meg sokszor maga sem üti meg szaktudás dolgában azt a mértéket, ami kívánatos volna. így a tanonc magára marad minden irányítás nélkül és már a legelső lépésnél: a sorok helyes kizárásánál sem kapja meg a szükséges útbaigazítást, ami hanyag ságra, a jóízlést sértő szokások megrögzítésére vezet. Mindezeken felül mélyen elszomorító az a megdöbbentő tudat lanság és hozzánemértés, ami ezekben az üzemekben a helyesírás terén mutatkozik. Mikép sajátítsa el a tanonc az ortográfiai ismere teket, amikor maga a főnök-korrektor sincs tisztában a helyesírás elemi szabályaival; amikor a legdurvább hibák garmadaszámra lelhetők fel az ilyen „műintézetek" lapjaiban, nyomtatványaiban. Tisztára a tanonc iskolázottságán vagy helyesírási érzékén múlik, milyen szedővé forrja ki magát és ha hiányzik belőle az a bensősé ges szakmaszeretet, amely a hiányok, miatt önképzésre ösztökélné, akkor egész életére gyönge, értéktelen munkaerő marad. Semmivel sem kedvezőbb a tanonc helyzete ott, ahol egy-két segéd is dolgozik a nyomdában. Ilyen helyen rendszerint érvényesül az a régi közmondás: '„am ilyen azTúr, olyan a szolgája", mert a segédet legtöbbször annyira ellátják munkával, hogy komoly és lelkiismeretes oktatásra ideje sincs. Akaratlanul is a könyvnyomtatás első századai jutnak eszünkbe, amikor a tanuló szakmai képesítését még komolyan vették, sőt az 1606-i lipcsei nyomdásztartás azt is elrendelte, hogy ha a főnök nem foglalkozhatik inasával, segédjét kell megbízni, akinek ezért két tallér járt. Mennyire lesújtó és el szomorító, hogy a fejlett technika mai korszakában, amikor minden óriásléptekkel halad előre, éppen a tanoncoktatás maradt le a fejlődés versenyében, amelynek pedig igen nagy a fontossága. A biokéit nyomdák kisüzemeiből kerülnek ki azután a nyomdász mesterség igazi napszámosai, akiknek szakmai fölkészültsége - az esetek nagy részében - a legminimálisabb. Köztudomású, hogy az ilyen ifjakat fölszabadulásuk után azonnal szélnek eresztik, helyüket pedig újakkal töltik be és ha jó sorsuk véletlenül valamely nagyobb árszabályhű nyomdába el nem vezérli, ahol megismerkedhetnek oly szedéstechnikai módokkal is, amilyeneket eddig még nem láttak, akkor a szakmában való elhelyezkedésük úgyszólván kilátástalan. Nagyüzemekben a szaktudás megszerzése korlátozottabb lehe
tőségeket nyujt,mintkisnyomdáknél. Miután a nagyüzemek túlnyomó része könyvek és lapok kiadásával foglalkozik, mely folyamat főleg gépek és mechanikai eszközök igénybevételével történik, az ott dolgozók is csupán részmunkásai lehetnek ennek a munkafolyamat nak, Ez az oka, hogy az ilyen üzemekben dolgozó tanoncok java idejét a gépszedés adjusztálása, lehúzása és korrigálása foglalja le, míg a tanulási időnek csak jelentéktelen hányada jut egyéb isme retek elsajátítására. Ezáltal a tanonc ismeretköre egyoldalú lesz, jártassága csak erre a munkafolyamatra korlátozódik, de az oly nagy szerepet játszó helyesírás tökéletes elsajátítása is a minimálisra csökken, aminek hiánya egész munkáséletére károsan hat ki. Ilyenformán a szakismeretek alapos elsajátítása - az esetek nagy részében - sem a nagy-, sem a kisüzemekben nincs megnyug tatóan biztosítva és a tanonctenyésztés ennélfogva lavina módjára elindul, felvéve magára a hibák, helytelen módszer és lelkiismeretlen nevelés soha helyre nem hozható hátrányait, ami cseppet sem biz tató jel a jövőre nézve. Ilyen egyoldalú és hiányos ismeretekkel kerülnek azután a tanulók az iparostanonciskolába, mely intézmény az 1922. évi XII. te. alapján hivatva van a szakirányú oktatás meg honosításával és a gyakorlati műhelyoktatással a magasabb igénye ket kielégíteni. Az iskolának kellene pótolni azokat a hibasorozatokat, melyeket a tanonc magával hoz az iskolába és heti 9, később 6 taní tási órával helyrebillenteni azt a mérleget, amelynek egyik serpe nyője máreddig is súlyosan meg volt rakva „értéktelen tehertétellel". Ámde a magasabb igények kielégítésére, a fejlettebb ízlés ápo lására és fejlesztésére csak szórványosan kerülhet sor, mert az oktató idejének nagy részét lefoglalja az elemi hibák korrigálása. Itt tűnik ki a tanonc fogyatékos szakismerete, hogy legtöbbször a sor kizárásával, a helyes elválasztással sincs tisztában és ár heggyel kell kihúzigálni az egyenlőtlen kizárásokat, hibás betűket. Amikor kézira- tok szedésmennyiségének kiszámításával kellene foglalkozni, nagy táblázatos munkákkal, avagy oldalak tördelésének szabályaival, akkor még mindig a bosszantó helyesírási hibák ólom ban való korrigálása rabolja el a szakoktató értékes idejét. Nincsen olyan munkakör a nyomdászatban, amely a műhely oktatásnál meggyőzőbben tudná bizonyítani a tanonc helyesírási és nyelvtani hiányosságait s az a körülmény, hogy'az utolsó eszten dejét járó tanuló éppen ebben a tekintetben árul el sok esetben megdöbbentő gyengeséget, juttatja eszünkbe azt a régi világot amikor még nem követeltek a nyomdászinastól négy középiskola ■
előképzettséget, amikor még nem tudték, hogy a négy középiskola fogékonyság és szorgalom nélkül holt tőke csupán és a néhány elemivel rendelkező kis inasba tanoncévei alatt úgyszólván bele pofozták a helyesírás tudományát. De megtanult tisztán szedni, értékes munkaerővé serdült annyira, hogy a mai magasabb iskolát végzett ifjakkal e tekintetben sokszor össze sem lehet hasonlítani. Az egyoldalú nyomdaüzemi munkálkodás sokszor arra is kény szeríti az oktatót, hogy a tanoncot felrámolás révén ismertesse meg másfajta szedésmunkákkal. A minőségmunkák, sőt g hirdetések és egyéb kereskedelmi munkák fölrámolása kitűnő alkalmat nyújt a szedéstechnika és az anyaggal való helyes bánnítudás elsajátítására. Minderre azonban nem volna szükség és az elérhető iskolai ered mény is jóval kielégítőbb volna, ha a tanonctartó nyomdák több gondot fordítanának az elemi szakismeretek elsajátítására. Mert ha a tudásra szomjas tanonc négy esztendő alatt valamennyi szedésí ágazatról tájékozódást nyer, úgy a tanonciskolai tanítás is sokkalta eredményesebbé válik, mert csak kiegészítő oktatásra, ízléscsiszoló és fejlesztő szerep betöltésére van szükség. Ezek után beosztás kér dése, hogy ott, ahol külön osztályok nem állnak rendelkezésre, mégis hozzájuthassanak a tanoncok minden ágazat megismeréséhez. Ennek ellenére a korszerű tanoncoktatás végleges megoldása még mindig nem látszik biztosítottnak. Főleg pedig azért nem, mert ha a nyomdai tanítás átfogóbb és minden ágazatra kiterjedőbb is lenne, úgy az iskolai oktatásnak is ehhez kellene igazodnia. Már pedig a tanonciskola mindezideig csak „szakirányú" és nem „szak iskola", ami azt jelenti, hogy több olyan szakmai szempontból kevésbé értékes és talán fölösleges tanórát nyújt, különösen az első két esztendőben, amelyre az életben kevésbé van szükség. Amikor azt látjuk, hogy szerte a világon a nyomdaüzemek speciális munkakörre rendezkednek be, mint többek között Svájc is, ahol egyes üzemek kizárólag fürdő- és utazási prospektusokat állí tanak elő, vagy csak reklámnyomtatványokat; továbbá amikor azt látjuk, hogy kisebb nyomdák is igyekeznek speciálisan berendez kedni egyes kereskedelmi nyomtatványok vagy lapok racionális termelésére és komoly üzleti érdekek fűződnek az egyoldalú terme lés megteremtéséhez, akkor a tanonciskola sem elégedhet meg húszesztendős tanmenetével, amely semmiképpen sem igazodik a nagyvonalú fejlődés követelményeihez.. Amikor ilyen határtalan fejlődési lehetőségek vetik előre árnyé kukat, akkor szinte megszégyenítő, kogy nekünk még ma is azon kell 52
sopánkodnunk, miért hiányos tanoncaink szaktudásbeli ismerete, miért elégtelen szedéstechnikai jártasságuk, gyakorlati tudásuk, ho lott már most érezzük, mennyivel többet követel majd tőlük a jövő. Ilyen kívánalmaknak csak a kifejezetten tanoncszakiskola tudna megfelelni. Elképzelésem szerint a szakiskola négy emelkedő év folyama betűszedők részére heti 10 tanórában ekkép oszlana meg:
Betűszedők heti óraszáma Tantárgy
Magyar n y e l v .................. Idegen n ye lve k.................. S z á m t a n .......................... Élet-, közgazdasági- és pol gári ismeretek . . . . S z a k r a j z .......................... Műhelyoktatás, technológia és anyagismeretek . . .
I. o.
II. o.
III. o.
IV. o.
3 1 1
2 1 1
1 1 1
1 1 1
1 2
1 2
1 2
2
3
4
'
l f 2 4
A tantárgy anyaga szigorúan a nyomdászatból merítené példáit, így a magyar nyelv a szakmai szókincsen kívül kimerítően tárgyalná az idegen nyelveket, helyesírást stb. A számtan anyagát az üzem költségvetés, tipográfiai méretegységek, papiros- és kéziratkiszámífások, a könyvvitel példái képeznék. Az élet-, közgazdasági és pol gári ismeretek az ipari munka fontosabb jogi, közgazdasági, köz egészségügyi és alkotmányjogi szabályait tárgyalná részletesen. Rajzórák szoros kapcsolatban állnának a gyakorlati oktatással. Mű helyoktatás a szemléltető tanításon kívül a gyakorlati munkára he lyezné a fősúlyt, ahol betű- és anyagismereten kívül a legkülön bözőbb szedési szabályok, szedőgéptechnológia, papirosismeret, kalkuláció képezné az emelkedő óraszámokat. Ez a szakiskolai tanmenet pillanat alatt meggyőz mindnyájunkat,' hogy a tanoncoktatás valóban széleskörű ismeretekkel, bőséges szakmai tudással látná el hallgatóit, azonkívül felölelné a szakma valamennyi ágazatát és a gyakorlati műhelyórák szaporításával biz tosítaná a szükséges gyakorlat megszerzését is De ezen túlmenőleg fölöslegessé tenné azt a mostanában sokat emlegetett elgondolást, hogy a fogyatékos kiképzést a tanulási idő meghosszabbításával pó tolják, amely gondolat nem éppen újszerű, hiszen eléggé közismert. ■íS
i
hogy a tanoncidő a 16-18. században Németországban 4, 5,6, sőt Angliában ? esztendőben volt megszabva. Miután pedig a tanonc ismeretköre és kiképzési foka függ az oktatói üzem felkészültségétől, attól a munkakörtől, ahol dolgozik, még a leggondosabb nevelés mellett sem marad elegendő idő va lamennyi technikai és szedésmód eredményes elsajátítására, nem beszélve azokról a rokonágazatokról, melyek szorosan kapcsolód nak a betűszedéshez és szerves kiegészítő részét képezik a jó nyomdász szakismeretének. Szakiskola esetén az ebbeli hiányok megnyugtatóan pótolhatók volnának és a háború befejezése után ezen iskola megvalósítása sem okozna bizonyára nehézségeket Utoljára hagytam néhai Wanko Vilmos szaktársunk értékes elgondo lását: a tanonccsere meghonosítását. Korszerű tanoncoktatásunk egyik megszívlelendő és rendkívül hasznos módja volna, ha vala mennyi tanuló utolsó esztendejében más üzemben tanulmányoz hatná az eltérő termelési módszereket. Kisüzem tanonca a nagy nyomdába kerülne egy esztendőre és fordítva. Föltétlenül jó hatással volna a szakismeretek elsajátítására, a modernebb technikai vívmá nyok, munkamódszerek megismerésére, a hiányok kiegészítésére. Nyomdai munkások vagyunk, akik megtanultuk, hogy jólétünk, boldogulásunk egyedüli forrása a munka. Valamikor az ősi vagyo nokat hódításokban vagy harcmezők súlyos ütközeteiben szerezte a családalapító. Ma a páncélba öltözött ősapák helyét elfoglalta a kovács, lakatos, asztalos; a kard helyét az eke, technika, tudomány, a munka hatalma. Ennek a hatalomnak vagyunk mi is szerény kép viselői, mert a csillogó ólombetűkkel való munkálkodás tudományos foglalkozásnak számított hajdan, melynek tekintélye, tisztelete volt szerte a világon. Ezt a kiemelkedő élgárdaszerepet vagyunk hívatva betölteni, sőt növelni, fejleszteni azzal, hogy olyan utódokról gon doskodunk, akik vészesen komoly időkben is biztosan megállják helyüket. Ennek előfeltétele pedig a szaktudás tökéletes ismerete. Meg kell teremteni az alapját az ifjúság helyes és korszerű oktatá sának, fokozottabb éberséggel kell ügyelni és elősegíteni műhelyi előmenetelét, tanulási lehetőségét; ha kell, a fölöttes hatóságok közbelépésével kell megakadályozni a segédmunkási teendőkre való fölhasználást és főképpen hivatásunk szeretetében küzdeni keli a szakiskola fölállításáért, amely egyedüli biztosíték arra, hogy az igényesebb nyomdai munkás magasabb szaktudásával vívja ki magá nak a boldogabb jövendőt. Ziegler Gyula.
54
Budapesti könyvnyom dák statisztikája
A nyom da megnevezése
ffii fi
fi 0 s 2 io «•§ »0 \o 0 y n S cu ■ ua 1fi w) cn O CQ;H cn|c
Ábrahám József, II, Fő utca 42 — 3 1! II 41 Ábrahám Leó, VII, Dob utca 7 — 1 -|-j 2 1 ’Aesculap, II, Margit rakpart 54 — 7 1 Alpha, IV, Molnár utca 3 ---- - —5| Általános, V|, Paulay Ede utca 55 — 124 11 k 1921' 8 Andrási József, VIII, Víg utca 3 — — e Antiqua, VI, Paulay Ede utca 65 — 9i 1 5Í e 1; 1 ’Antos dr és Tsa, Vörösmarty u. 7 1 23i e Arany János Rt., Szentkirályi u, 23 7: n 3 1 Astoria, VIII, Bezerédi u. 4 — — 21 41 k Athenaeum, VII, Miksa utca 4—6 6 544 46 43 e 15365 ‘Attila, II, Szász Károly utca 3—5 81 4 210 4! 3 412 Auer Ignác, VIII, Rákóczi út 11 — Aurora, VI, Székely Bertalan u. 2/c 2j 1 Balázs István, Vili, Békés utca 3 — II — Balogh B„ Vl, Podmaniczky u. 43 ’ Bányai,Várkonyi,Semmelweis u. 21 4- 2! 1 1 Barcza József, IV, Váci utca 40 — *Bárd Jakab, VII, Miksa utca 17 — Barta és Guth, VI, Ó utca 16 — 3i * 1 ’ Bauer Rezső, Paulay Ede utca 51 2 Belvárosi, IV, Sütő utca 2------1 !--- 1 2 ‘ Berkovits Ferenc,V, Pannónia u. 33 Bernhardt Dezső, V, Bálvány u. 12 Bernwallner l.-né, VII, Kisdiófa u. 3 Bethánia, VIII, Gyulai Pál utca 9 — 1 Bethlen, IX, Calvin tér 8 ------Bichler, III, Lajos utca 94------Bíró Miklós, VI, Podmaniczky u. 37 Bokor és Fischer, Wesselényi u. 68 2 2; 2 5 e 1 —— 1 ‘ Boros Ignác, VII, Alsóerdősor 1 —I— 1! k ‘ Braun Aladár,VI, Bajnok utca 2 — 3! e II—i — I— 2 Braun-öntöde, VI, Izabella u. 70 — -i k Breier József, Vili, Mária utca 24 1i— I 1 3 e Breiner Elemér, VI, Horn Ede u. 17 4; n 1— i 1 I 1 ‘ Breitner K„ Gr. Klebelsberg K. u. 27 2 e —! 1 Brett Miksa, VI, Bajnok utca 15 — 2; e Breuer Mihály, VI, Lovag utca 16 8 k 3| 11 I ’ Bruck Andor, VI, Izabella u. 66 — 1 e *özv. Bruck Ferencné, IX, Üllői út 95 2' 11 — i—I 4 e 2|— 1 1í-; 1 1! 2 - l - ; 4 k ’ Bruck Sándor, VI, Ó utca 33 — II 2! 1 ‘ Budaí-Bernwailner, Szentkir. u. 49 31 1|— I 1! 3. e A biokált nyomdák *-gal jelöltettek, „A helyíség"-nél az e = egészségest, k = kevésbé egészségest, n • : egészségtelent jelent.
A nyomda megnevezése ‘ Budai Ferenc, VIII, Szűz utca 5 — Budapesti, Erzsébet tér 2 ------Busenmann F. Utódai, Molnár u. 37 ‘ Busztin, VI, Ó utca 30— — ---- ’Centrum, VIII, Gyulai Pál u. 14 — Chromo Rt., X, Füzér u. 37-39 — C ilcer és Társa, V, Tükör utca 4 Codex, VII, Jósika utca 12 — — Csizmazia Kálmán, VII, Akácfa u. 13 V Csaba és Társa, Alkotmány u. 15 *Czeman-Sövegjártó,Pozsonyi út36 Dante, VII, Szövetség utca 2/c — Dávid Károly és Fia, Mészáros u. 58 ’ Deák, III, Óbudai rakpart 37---- Dénes István, VIII, Üllői út 10--- Dénes Miklós, V, Visegrádi u. 43 — ‘ Deutsch Sámuel, VI, Ó utca 46 — Dobó Pál, V, Falk Miksa u. 28 — ‘ Eckstein és Neumann, Dob u. 37 Egger dr és Kún, VI, Révay u. 12 — Enrenfeld Miksa, VI, Szív utca A — ‘Eísler Jenő, VII, Klauzál tér 16 — Élet, XI, Horthy M. út 15 — ---- ‘ Első Kőbányai, X, Jászberényi út 4 Első Magy. Betűönt., Dessewffy u.32 Engländer Hermann, Klauzál u. 18 Erdős és Kovács, VII, Hernád u. 4 Erzsébet, V, Vadász utca 3 3 ---Farkas Testvérek, VI, Lovag u. 17 *FÉBÉ, VII, Damjanich utca 28/b Fémes Á., Nagyatádi Szabó utca 20 Fisch,Vili, Baross u. 66—68 ---Fischer Béla, V, Szabadság tér 7 ‘ Fischer Dezső,VII, Bethlen G. u. 17 Fischer Ernő, Vl, Rózsa utca 95 — Fischer és Baron, VI, Csengery u.64 vitéz Fodor A., VII, Hernád u. 29 „Forrás", VII, Dohány utca 12 — Földes, Wagner és Tsa, Csáky u.64 Földi és Fia, VI, Aradi utca 22 — Fővárosi Rt., VI, Lovag utca 18 — Franklin Társulat, IV, Egyetem u. 4 Fráter, VII, Akácfa utca 1 3 ---‘ Fried D., VII, Cserhát utca 15 — ‘ Friedmann A., Zsitvay Leó u. 16 — Gács és Szűcs, V, Alkotmány u. 4
5fi
a .a 0. tfj ©á c ¡0 ö a :o ao •§ 3 a. S -o S S > ■ "Ő S iß ‘O í© g M so iS "O :o s '■d u a ia °a "2 & cua ~a5 ti o X S O cn ¿4 U Ü > O M H tfi cn £ <
rt
2 1 4 1 39 2 3 3 1 3 1 1 2 2 1 1 1 2 1 1 — 1 9 1
1 1 1 1 2 1 1 2 — 1 1 2 16 2 2 1 1 2 1— 2 7 — — — — 1— 1 22 5 2 2 11 2 7 13 14 — 2 — — 8 1— — 5 — 2 1 5 1 1— 6 5 — — 6 1 1— 7 — 1 2 2 2 1 1 1 5 — 2 1 1 4 1 5 — 1 1— 3 2 — — 5 — — — — 1— — — 3 — 3 — 13 3 1 20 — — 1— 2 — — 3 — 1 — — 2— — — 4 — 2 — — 4 1— 6 — 1 — — —- 1— — 3 — 2 — 1 2 — — — 5i — — 1— 1— — — 2 1 — — 5— — — 5 — 1— 1— — — 3 — 1 1— 1 — 3 9 4 1 110 1 1 3 6 — — — — — 3— 3
_
—
_
_
—
k e k e e e e e n e e e e e k k e k e e e e k
e e
- 3Í e — — ■ — 1— — 1 3 e — — — — — 2— 1 — — 3 2 1 3 1 4 k 1 1 1 1— 5 1 1 5 e 1 1 1 _ — 2— 1 3 k 1 2 3 1 1 3— — 2 5 n 1 1 3i k — — 1 1— 1 — — 2 e — 1— — 2 k 1 — 1 1— ■ 1 — 1— — 1 — — 2! k 1 — — — — 1 1— — 3 e 1 — — — — 2 1— — 4 k 22 10 22 1— 13 117 6 19' k 2 1 2 1 2 1— 1 4 k 1 — 1 1— 1 1 51 k 8 6 6 1 1 16 2 1 3 IC I e 49 12 22 4 251 2 17 122S! !n 1 — 1 ——1 1 31e 1 1 1— ?! k 1 1 1 4 1 — 7•e 1
—
_
e
Z 'O $ S
A nyom da megnevezése
•j) Galitzer Andor, VI, Rózsa utca 63 özv. Garai S.-né, VI, Rózsa utca 71 ‘ Gárdos Miksa, VII, Kürt utca 12 — ’özv. Germ Károiyné, X, Füzér u. 28 ‘ Gewürz F., VI, Király utca 18 — ‘ Glattstein A., Gr. Teleki Pál utca 19 Glóbus Rt., VI, Aradi u. 8 — ---Goidberger A., Népszínház u, 17 — ‘Goldberger Ignác, II, Corvin tér 1 ‘Goldsteín A., VI, Eötvös utca 10 — Goldstücker, VI, Ó utca 2 9 ---*Gonda M „ Vili, Rákóczi út 51 — ’Crafotip, V, Kádár utca 4 ---Gulyás, XIV, Róna utca 207 ---‘Gyarmati, Bősz, Németvölgyi út 26 ‘Gyarmati Ferenc, Práter u. 29/a — György István, VI, Lovag utca 17— Haas Ottó, V, Visegrádi utca 39 — Hajnal Ferenc, Izabella utca 32 — ‘ Hamar, VI, Vörösmarty utca 63 — ‘ Hauptmann György, Szív utca 43 Hedvig Imre, VII, Rákóczi út 34 ‘Held János, II, Mecset utca 8 — Helias, XIII, Dráva utca 11 — — ‘ Hirn és Deutsch, Népszínház u. 28 Hoffmann és Tsa, VII, Kazinczy u. 5 ‘ Hoffmann L. Leó, Akácfa utca 61 Holióssy János, VII, Jósika u. 20 — Hornyánszky Viktor, VI, Aradi u. 14 Hungária rt„ Vilmos császár út 34 ‘ Hunnia, VII, Hársfa utca 36 — — Jakab M. H., II, Székely utca 2—4 Jókai, VII, Király utca 27 — ----‘Jövő, IX, Erkel utca 17 — — — ‘ Juhász Árpád, XIV, Angol utca 5 ‘Jung Ernőné,Vl, Vasváry Pál utca 8 Juracsek Ferenc, Izabella utca 38 Kalász Rt, V, Kádár utca 5 ---Kanitz C. és Fiai, V, Vadász u. 28 Karczag, V, Újpesti rakpart .4 ---‘ Kardos Lipót, V, Vadász utca 30 — ‘ Kaszás és Friss, V, Pannónia u. 50 ‘ Katzburg Salamon, Kazinczy u. 34 ‘ Keller Jenő, VI, Aradi utca 41 — ’ Kellner Albert, VI, Hajós utca 27 Kellner Ernő ifj., V, Csáky utca 10
Ül s
s£
. - >§■ö C Ö 1»
— I—i
2
1 1 1 1 1— 1 I 1- ! 2 1 : 1 1, 2
ti
—j 4 1 43 32 3 - 3
2 í 1 55 54 15 i 3 235 1 1 1 1 1 1—1' 1 ; II
ijd
2 I-! i
2 1 j— i
2
|
1 l- l — 1 !—: 1 I— 4 ! 1j 2 — 4 3; 1 ! 1
2
2
19 i 7 73 Í38: 10 I 4' — —I 3 II 18.11 1 I—: 1 r-
l *i i 11— 2 1 !— 1 i— i 2
11
i—
2
e e k e k
2 2-
2 2; 2 4Í 2l 1 li -I
1 1 1 1 3 1
1 - 21 4i e 8 31 412 e 20 2292318 e 3 21 2 8i e i I3 e 1 4 16 31 3 4 5 e — 1 1 ------ 3 e 1 H -I 1 4 --- 1 4 e e 2 j 1 li 3 2 --- 6 44-t IllC b l 2.3_8u> 6 e 2 I 1—I J í 2 e 1 i— - 2 — — e 1 ! 1 1 2 1--- 3 k 1 - - 2 3 --- 4 -------- i k —; 1----2 k — í 1 2 1--- 4 k 1 1 1 4 : 1 117 2 2 7 8 1 >7
foi iO fi fi fi fi.*© os 1 n o CQH CDCD < O >c Ofi‘ s s t« OB ©Ú‘ s & dy & a fi 15 a "c « W) vS
k®
A nyom da megnevezése
’ Kerbolt B., Szentföldi nyomda — 2 1; 1 1 - 3 2|— 1 4 Kerényi István, Horthy M. út 136 2 Kir. M. Egyetemi, Múzeum körút 6 48 24 26 5; 362 4151013 1 j— 1 1 _ ! 1! i | i 3 *Kis Gyula, V, Vadász utca 32 — Kiss János, VIII, Kisstáció utca 13 — ’ Klein Antal, VI, Király utca 28 — 1 “ ’ Klein Miklós, Vll, Akácfa utca 34 Klein S. (Jupiter), VI, Lovag u. 14 — 2 3 1 1: 1 2: 5 Klein Sándor, XI, Kende utca 17 — — H -i 3 2 Klein Vilmos, VI, Teréz körút 3 — i i ’ Kohn Lipót, Vll, Kisdiófa utca 7 — ’ Koncz János, Személynök u. 9-11 1 I— ! ' 1 1| 1 II’ Korda Rt., VIII, Csepreghy utca 2 12 ! 4: 3 i! i 21 1 1 ; Kóródi M. és Fia, IX, Mester utca 21 Il 2 2 2 : 1| — 1 Kovács és Szegedi, IX, Üllői út 31 ii— h í 5 Közlekedési, V, Légrády K. utca 9 11 ;12 6 2 1 2 1 11 ’ Kozma I., V, Zoltán utca 6 — — 1 |Központi, Vli, István út 1 8 ---í|— ’ ' 4 e Krakauer Lajos, V, Csáky utca 32 1 Ili 1 6 k Krausz J. és Tsa, Arany J. u. 6—8 7 — 1 9 k ’ Krausz Lajos, Gróf Zichy J. u. 20 2 II 2 II 1 ‘ Kripinger Ernő, VI, Izabella u. 72/a 2 Kulcsár tömönt.,V, Alkotmány u. 15 1 H- 2|— Kunstadter Vilmos, József körút 20 4 Kurcz és Lajta Rt, Vili, Víg utca 3 — László Károly, X, Liget tér 3 ---- Légrády, V, Vilmos cs. út 7 8 ---45 ¡21j 14 1 1 18 21721 16 ’ Leiner T. A., Vili, Német utca 13 4 1' 11 1-1— — I íj— 2 Leiner M. H., V, Gr. Tisza I. u. 12 — 1 —i — ’ Leutwyler F., Tisza Kálmán tér 1 -I— M 5 Madách-nyomda, Lónyay u. 18/b 11 6| 4 2 2 41 8 M. kir. Állami, I, Kapisztrán tér 1 — 104 16 41 92 74011(37 M.T.I., VIII, Sándor utca 5 - 7 --- 6 3l 3 6 ! ll 2: i _ \I Markovits, VI, Ó utca 1 7 ------— 2 Márkus, V, Bank utca 5 ------3 2 2 4: 2 Marosi, Pilitzer, Ragó,.József tér 7 31 ’Marvalits József, VI, O utca 14 — 1 -! i 1 21 ‘vargyasi Máthé E„ József utca 61 4 3! 1 2| 2 3 1 Mátravölgyí, V, Vécsey utca 3 — 3 1: 1 H 1 31 1 ’May, V, Széchenyi rakpart 7---- 4 2| 2 21 1 6 2 i ’Meaika, IX, Üllői út 91/ b ---i 1Merkantil, Vajdahunyad utca 43 — 2 4 1 ij 1 41 1 Merkúr, IV, Prohászka O. utca 6 — 3 —i 2 Il i 31’Mérnökök, Bertalan L. utca 21 — 4 3! 2 ii 1 4| 1 4 e 1 ---_ 1j Metropolitan, V, Falk Miksa u. 24 l H 1I 1 1 4 k Minerva, V, Szemere utca 19 — 3 2 - 1. 4 1 7 e
|
58
__
| | >>& e G ko, 3 io s i© "B c bCpÖ H C/2
__
| Nyomógép 1A helyiség
a 0 1 ÍO 1) w
Gépm.-tan. 1 1Berakónő II
1 1 1
;
Szedő és korrektor Gépszedő Gépmester v. nyomó
A nyomda megnevezése
2 1___ __ 4 k 1 Minőség, VII, Vörösmarty utca 18/a i i 1 2 2 1— 1 7 e ‘ Miszler Testv., XIV, Róna u. 137 — 2 1 i 1 — 1 1- — 3 e Molnár és Fia, VI, Szondy utca 93 — — 2 — 2 — 1 6— — — 5 é Móricz Miklós dr, VI, Jókai utca 38 ‘ Morvái Vilmos, VI, Lázár utca 9 1 — 1 — 1 2 4 — 6 k *MOVE, VI, Podmaníczky utca 45 — 3 1 2 1 1 6 2 1 1 6 e *Mü!Ier György, XIII, Figyelő út 14 1 — -— 1 1 1 — - — 4 e ‘Müller Mózes, Prohászka O. u. 8 1 1 1 1 3 k Muskát, VI, Csengery utca 86---___ 1 i ___ 2 e ‘ Nádor, VI, Podmaniczky utca 51 — 1 z Nagy Sándor, V, Arany János u. 18 1 — 1 1— 2 1- — 5 e 2 2 1 1 — 4 1--- 1 4 e Nagy Sándor, Vili, Német utca 2 — ‘ Nagy Vince, VII, Rottenbiiler u. 34 2 2 1 — — 4 1--- 2 6 k 1 — 1— — - — 3 k 1 — Najovíts Samu, VI, Király utca 34 2— --- — 2 e ‘ Némethy A., Vajdahunyad u. 1 — 2 — 1 — — 1 1--- — 3 k ‘ Neszt Kálmán, Ferenc J. rakpart 26 — — 1 1— — 3 1--- 1 3 k Neuwald Illés Utódai, Üllői út 48 2 1 2 1 1 1 2 e Ney László, XIII, Forgách utca 71 — — 1 ___ Nyomda Kft., V, Kresz Géza utca 29 i 4 1 1 12 1 1 8 k Officina, VI, Nagymező utca 26 — 6 2 Orsz. Közp. Községi, Kazinczy u. 44 3 — 1 1 1 2 — 1— 2 k Otthon, IX, Lónyay utca 50 ---6 3 5 1 1 7 1 1 2 9 e ‘ Paár János, IX, Ráday utca 31 — 3 — 1 — — 5 1— — 4 e Pakoss Ferenc, 111, Akác köz 4 — 1 1 — 2 1--- — 4 e ‘ Palásti János, Vil, Izabella tér 3 — 1 — Pallas, V, Honvéd utca 10— --- - 172 69 60 7 5 10", 4 24 30 44 e i — 4 1— — 5 e 1 — Papír, V, Honvéd utca 16------2 1 e Papírkeresk. Rt., Frangepán utca 12 — — 1 — — — — — — Pátria Rt, IX, Üllői út 2 5 -----------60 15 17 3 237 2 7 9 18 n — — 2 3 e 2 2 ‘ Paulovits Imre, VII, Nyár utca 6 — 3 3 1 1 — 1 1— 1 1— — 3 k ‘ Pautsch, VI, Horn Ede utca 13 -— — Pénzjegy, V, Markó utca 1 3 ---9 1 12 — — 28 — 4 116 e 2 e Pernyész Lajos, XIV, G ervay u. 99/b 1 — — —— — —— Pesti Lloyd, VI, Eötvös utca 12 — 38 29 16 2 122 2 14 14 12 e — — — — — 3 k — — I ‘ Pfeiffer Jakab, V, Erzsébet tér 15 — 5 2— — 6 e Pharmacia, VII, Hernád utca 54 — 2 — 1 — — — 4 k 1 2 1 Phöbus, VI, Eötvös utca 3 1 -------1 — 2 — — 1 2 1 6 e 2 — Phönix, VIII, József utca 56 — — 2 — — 3 k 1 ‘ Pollák Sándor, VI, Izabella u. 74 1 2 1 2— 1 1 2— — 4 e ‘ Pollatschek Jenő, Dob utca 94 — 1 1 — — — — -r3 k 1— ‘ Pósa Lajos, VII, Garay utca 36 — 1 Posner Rt, Vl, Csengery utca 31 — 22 9 1 132 3 4 — 16 e — — — — — 4 3 e Radícs, X, Füzér utca 37—39---1 1 2 5 k Radó István, Gr. Zichy Jenő u. 25 1 3 2 — r- - - - 3 — 1 4 e *Ráth T., VII, Csengery utca 33 — 2 1 1 1--- 2 — — 1 1 — - 3 k ’ Rechnitz és Pauker, Dessewffy u.5 — 1— — —
—
_
— — — —
—
—
—
— _
Reieh, VII. Rózsák tere 3 ------‘ Reichenberg 1., VII, Szövetség u.43 ‘ Reismann 1., VI, Gr. Zichy J. u. 42 ‘ Retkes Lajos, VI, Vasváry Pál u. 10 Révai Testvérek, V, Vadász utca 16 Rigler J. E., VI, Rózsa utca 55 — Romil-zománcgyár, Nürnberg u. 11 'Róna Ferenc, Vörösmarty utca 5 Rosenberg Aladár, Károly kir. út 7 Rothberger és Weisz, Vigyázó F. u. 6 Rózsa, VII, Nagyatádi Szabó utca 24 Rusznák Lajos,VII, Klauzál u. 30 — Sámuel Ignác, Berzsenyi utca 5 Samum-Altesse, XIII, Gömb utca 32 ‘Sándor Sámuel, Szövetség u.30/b ‘Saphir Aranka, X, Simor u. 11 — ‘Saphir Bernát, Tisza Kálmán tér 3 ‘Sárkány-nyomda, VI, Horn Ede u. 9 Sárközi Testvérek, V, Szemere u. 2 Schínkovics és Sípos, Német u, 21 ‘Schönberger E „ XIII, Szegedi út 52 ‘Schubert S., VIII, Práter u. 37 — — Schultz Béla, VIII, Víg utca 1 ---Schwarz B „ V, Akadémia utca 8 — ‘Schwarz és Féderer, Széchenyi u. 5 ‘ Schwarcz Miklós, Kazinczy utca 38 Sefcsik Mihály, V, Falk Miksa u. 32 ‘ Sichermann L„ Gr. Zichy J. u. 34 ‘Sichermann L., Aggteleki u. 4 — Simplon, VIII, Víg utca 6 ------Sínger B., VII, Aísóerdősor 8 ---‘ Somogyi, V, T ő z s d e p a lo t a ---Spatz H„ Nagyatádi Szabó utca 21 ‘Spitzer Aladár, VII, Murányi u. 42 Springer Gusztáv, Bethlen G. u. 33 Stádium—B. H., Rökk Szilárd u. 4 Steiner Soma, VII, Rózsa utca 36 Stephaneum, Szentkirályi u. 28 — ‘Stern Miksa, VII, Dohány utca 61 ‘Steuermann, VII, Thököly út 3 — Strassmann Testv., Kossuth L. tér 16 Stúdió, VI, Lovag utca 20------Süsz István, IV, Fővám tér 4 ---Sylvester Rt., XIV, Hermina út 51 — ‘Szabó F., VII, Vörösmarty utca 15 ‘ Szabó Gyula, VI, Ő utca 5 ---- -
1 1 & ÍO "2
Nyomógép A helyiség
fi
2 :0 S ‘O é Q* 2 o
Tanulólány I Segédmunk. I
Szedő és i korrektor ! ' GépszedŐ Gépmester 1 v. nyomó SzedőtanoncI
A nyomda megnevezése
2 1 1 2_ 1 1 2 — 2 í— 2 — i —— 1 i—— 4 — — — 1 2— — — 3 7 12 2 2 33 3 7 6 17 — 13 1 426 2 4 - 18 1 — — 1 1 1 3 1 4 — 2 — — 3 —— 4 — 1 — 1 3 —— 4 — — — __ 1 — — 3 1 1 3 — — — 1 —— — 1 — 3 1 — 1 — — 3— — 2 1— 2 — — — 3
—
1 2 23 11 1 1 1 2 2
— 4 1 2 1 — 2 1 1 — 1 1 — 1 1 1 2 68 1 66 1 1 1 3 2 3
— — —— — —— 4 3 2 i 5 2 3 3 7 e —— 1 1 — 4 e — — 1 — — 2 1 1— 3 e — 2 — — 2 1 1— 4 e — — —— 1 — 2 k — 1 — i 2 1 — 3 k 3 e — — — i 1 1- — 3 k 2 2 e — 1 1 — 1 1- — 2 e _ — — — 2 3 __ — 5 e — 1 __ —— — 2 e — 1 — i 1 1- — 5 k — 1 — — 2 1__ í 5 e — — — 1 1- — 3 e — 1 1— 1 — - 1 3 k — — — — 2 -— 2 k 2 1 1— 1 2 - 1 4 e 60 8 — —•— — 4329 4 k — —— — —— — 1 e 22 27 3 — 43 3 15 1827 k — _ — —— — 3 e 1 1 3 e — 2 3 k 3 4 — i 6 2 2 2 5 n — 2 1— — 3 k 5 2 — — 9 3 5 k
_
_
— —
4
k k e e e k e e e e e e k e e
2
2
—
—
—— —
—
2 i 3 1— 4 5 e
s s
A nyom da megnevezése
s'-s ©
Sí«* ‘ Szabó Lajos, IX, Üllői út 91---‘ Szabó Oszkár, VI, Lázár u. 13 — ‘Szalay Sándor, Kender utca 39 — Szántó Nándor, Alkotmány utca 31 Székely, IX, Knezits utca 1 2 ---Székesfőv. Házi, IV, Gerlóczy u. 2 ‘ Szekeres István, V, Zoltán utca 6 ‘ Szemes és Eckstein, Dalszínház u.10 v. Szénásv Béla, IV, Váci utca 78 ’ Szentes József, IX, Bakács utca 1 Szent,László, Rökk Szilárd utca 28 ‘ Szepés és Tsa, V, Mérleg utca 11 Szirmai H., VI, Kazár utca 3 ---Tábori Betéti Társ., Dohány utca 16 ‘Tátray György, Vasváry Pál utca 4 Terézvárosi, VI, Eötvös utca 28 — Tipográfia, V, Báthory utca 18 — ‘Tisza Gyula, VI, Izabella utca 92 — ‘ Toller Károly, XIV, Cserei utca 5 ‘Tölgyesi Lajos, VI, Aréna út 108 ‘ Török Zoltán, VI, Bajza utca 68 — Türk, VII, Király utca 1 9 ------‘ Turul Sajtóvállalat, Kisfaludy u. 18 *Ujj István, Podmaniczky utca 24 ‘ Üngár Gyula, VIII, Lósy Imre u. 2 Unió, VI, Lovag utca 2 ------Universum, Damjanich utca 33 — Ürbányi I., Gr. Zichy Jenő u. 36 ‘Váradi Béla, Ví, Aradi u. 38---‘Varga és Weísz, V, Csáky utca 20 ‘Várszegi József, VI, Rózsa utca 72 Vasadi és Vértesi, Vörösmarty u. 50 Vészi és Stein, Podmaniczky u. 13 Vidéki Ö.,V., Csáky utca 17— — Világosság, Vili, Conti utca 4 — Viola és Geiszt, IV, Molnár utca 35 ‘Völgyi L, IX, Lónyay ucca 27 — *özv. Wallensteinné, Dessewff/u. 7 Weinberger Géza, Német utca 27 ‘Weinberger, Öhlmacher, Dob u. 60 ‘ Weíngarten Sándor, Pannónia u. 39 Weisz, Nagyatádi Szabó utca 25 — Weisz Sándor, VI, Horn Ede u. 3— ‘Weítz Károly, Vili, Üllői út 44 — ‘Werzberger F.,VI, Király utca 26 — ‘Wollner József, VÜ, Klauzál tér 5
í
í
6' 4i 5j 4l
n e e k
Ili e 7 n 5: e 1! n 4 k 5 e 3 k 1!
1
!u
11— 1 2 — 1--- 3 2 e 1— 2 e
61
Bélyegzőgyérak : 'B eér Sándor, V, József tér 'Bienenstok L. és Fia, Károly Bienenstok Vilmos, Rákóczi 'Első Magyar, V, Tükör u. 2 Felsenfela Rudolf, Bálvány Geduldiger, Vilmos császár
— krt 28 ut 64
1
------u. 16 út 1?
Budafok: Lorilleux Ch. és Társa rt. ‘ Sánta G y ö r g y ------------Sugár Ferenc és László------Cinkota: ‘ R á k ó c z i------------Csepel: R a p i d ---- — -------Kispest: 'Bánsági — Faragó I m r e --------------Fischhof Henrik — ---------'Kultúra---- — ---- :--------‘ Paulovits F e r e n c ---------‘Thienschmidt E d e ---------Mátyásföld: ‘ Rákóczi-nyomda — Pestszenterzsébet: 'D arszon---Fischer A . -----------------Müller Mátyás — ---------Rajkai L a j o s --------------Veress Ferenc--------------Pestszentimre: Dzula-nyomda — Pestszentlőrinc: ‘ Baross-nyomda Berger Ferenc ------------------------Tarsoly G y ö r g y -------------------Viktória —-------------------------------Pestújhely: Németi E l e m é r ------Rákoscsaba: Kircher Jenő — — Rákosliget: *H ifeld Je n ő ----- — — Rákospalota: ‘ Bocskai---------‘ Don Bosco ---------- — — ‘ Gold ---- --------------- ‘ K ö z p o n ti-----------------‘M u r i n ------------------ — ‘V ö r ö s m a r ty --------------Újpest: Attila (Bellák) — — ---62
a 3
1 | Nyomógép | A helyiség
ft
3
Ú é
| Berakónő | | Tanulólány | [ Segédmunk. |
í©
Gépmester 1 v. nyomó | Szedőtanonc|
I | ‘Zavadil A. Rt, IV, Királyi Pál u. 5 ‘Zeichbeck ésTrifán,Rotherm. u.!2 ‘Zeisier G., VII, Naayatádi Sz. u. 38 Zímmermann M., Karoly körút 7 —
Szedő és korrektor
A nyomda megnevezése
a M > í© "2
— — — — —— 1 3 —— 3 e — — — i ——— — — 3 e 1 — i — 1 3 1 — 5 e 2 1 2 2 2
-
-
■
——
_ ~
3 1 _ 1 — — i 1 i —
e e e —— e e —— k 2: e
i 2——— 3 e i — — —— 1 3 é
— — 2 — — 2 ——— 1 í 1 2 2— 1 i i 2 i 1 3 1 1 2 i 3 i — 2 1— 2 — 2 i 2 4 2 2— — — i— 1 1 — i ————— — 1 — — 1— — — — — — i —— —— i 1— — i -T- — — 1— — 1 1 — 1 1— — 1 — — 2 2 2 2 4 1 1 1 1 1
z
5 5 5 4 6 2 1 2 2 2 3 4 3
e e e e e e n e e e k e e
-
1 — 1 __ 2 — 4 2 1 1 2 1 1
l
1— — 1 —
__ _ __ _ __ _ - 1 3 3 2 1 __ 1 — 2 — — -- — — — 2 — 1 1 ——— 2 1 1 2 1— —
z
e 2 e — 3 e 7 e 7 e 3 e 2 e 3 e 4 e
s s
A nyom da megnevezése
Űjoest: Baeder házinyomda — — ‘ Bognár J e n ő --------------Chinoin gyógyszerárugyár---*özv. Csanády J.- n é---------‘ Grafika (Holí B é l a ) ---------*özv. Ritter J e n ő n é ------- — *Róth F e r e n c ------- — ----*Salgó László------ — ---Vecsés: ‘ Davidovits Zsígmond —
Betű- és tömöntőstatisztika
Az öntöde megnevezése
'OJtO c *0 íO
" E
O S Általános nyomda, VI, Nagymező utca 3 — Andrási József, VIII, Víg utca 3 ----------1 Athenaeum-nyomda, VII, Miksa utca 4—6 — Braun Testvérek, VI, Izabella utca 7 0 ---- 4 ‘ Centrum, VIII, Gyulai Pál utca 1 4 ------- 2 Első Magyar Betűöntöde, VI, Dessewffy u. 32 Forrás-nyomda (Tolnai), Vll, Dohány utca 12 Franklin Társulat, IV, Egyetem utca 4 ---- 9 Globus-nyomda, VI, Aradi utca 8 ------- Hungáría-nyomda, V, Vilmos császár út 34— Kir. M. Egyetemi ny., VIII, Múzeum körút 6 Kulcsár Ferenc, V, Alkotmány utca 1 5 ---- 1 Kurz és Lajta, Vili, Víg utca 3 -------------— Légrády. Testvérek, V, Vilmos császár út 78 M. kir. Állami nyomda, I, Kapisztrán tér 1— Pallas-nyomda, V, Honvéd utca 1 0 ------ 18 Pátria-nyomda, IX, Üllői út 25------------ 7 Pénzjegynyomda, V, Markó utca 1 3 ------- 2 Pesti Lloyd Társulat ny., VI, Eötvös utca 12 -Révai-nyomda, V, Vadász utca 16 — — ---- 2 Stádium-B. H„ VIII, Rökk Szilárd utca 4---- 13 Stephaneum-nyomda, VIII, Szentkirályi u.28 Székesfővárosi Háziny., IV, Gerlóczy utca 2 Világosság-nyomda, VIII, Conti utca 4 ---- 5 Vidéki nyom dákban------------ t-------- Munka nélkül az egész o rs z á g b a n --- - —
\
5 30 19 5 13 10 7 7 11
5 12 9 27 6
Ö sszesen---- 228 13
13 40 ;
65
A budapesti és környéki árszabályhű és blokált nyom dák arányszám a A nyomdák száma Év
1942 1941 1940 1939 1938
Buda kör össze pesten nyéken sen
328 323 310 294 293
41 38 36 34 34
Ezek
közül
árszabályhű
blokált
nyomda
O/'o
nyomda
o/o
207 189 177 176 166
56'0 52'4 51-2 537 507
162 172 169 152 161
44'0 47’6 48‘8 46‘3 49'3
369 361 346 328 327
A budapesti és környéki árszabályhű és blokált 1942-ben d o g o z o t t árszabályhű blokált üzemben üzemben
Kéziszedő és k o rre k to r------Gépszedő — ------- -------Gépmester és nyomó------- — Betű- és töm öntő------ -----S zed ő gép szerelő ---- --------- -
1754 686 765 195 38
1472 604 653 193 34
83'9 881 85'4 99'0 89'5
282 82 112 2 4
161 11'9 146
ro 105
Szakmunkások összesen-------
3438
2956
86’0
482
14'0
M u n k á s n ő -----------------Öntödei m u n k á s n ő ----------
1535 6
1275 6
831 lOO'O
260
16’9
Munkásnők összesen----------
1541
1281
83‘2
260
168
S e g é d m u n k á s------- — ----Öntödei se g é d m u n k á s ------Férfiberakó---- - -------------
443 40 2
406 38
917 95'0
37 2 2
83 5’0 1000
Segédmunkások ö s s z e s e n ----
485
444
91 6
41
84
Szakmunkások, munkásnők és seaédmunkások összesen----
5464
4681
857
783
143
Szedőtanonc— --------------Gépm estertanonc------ -----Öntőtanonc--- --------------T an u ló lá n y------------------
226 155 12 291
130 94 12 160
57'6 60'2 1000 550
96 . 61
42'4 39’8
131
45'0
Tanulók összesen------------
684
396
57-9
288
421
Egészségügyi viszonyok a budapesti nyom dákban Árszabályhű üzem Egészséges---- —Kevésbé egészs. — Eaészségtelen — —
124 55 16
Összesen
1951
— — —
o/o
63'6 28'2 8‘2 100
Blokált üzem 116 32 4 152a
Összesen
o/o
757 2.1’0 3'3 100
üzem
o/o
240 87 20
697 251 57
3473 100
1 12 nyomda adatai hiányzanak. 2 10 nyomda adatai hiány zanak. !! 22 nyomda adatai hiányzanak.
nyom dákban dolgozók arányszám a 1 9 4 0 — 4 2 -ig I9 4 l- b e n d o l g o z o t (árszabályhű blokált üzemben üzemben a NJ mun mun 0/ o O/o O kás kás
1 9 4 0 -b e n d o g o z o t t blokált árszabályhű üzemben üzemben mun mun O/o O/o =o kás kás
•544 598 690 186 35
1305 539 586 185 34
3053 1394 8 1402
1169
380 42 4
340 42 4
426
386
90-6
40
4881
4204
86‘2
224 136 13 260
133 77 13 139
59'4 56'6
633
362
=
c
83'3 89‘5 835 98'9 970
247 61 106 2 1
16'7 10-5 16T> 11 3’0
2496
85-7
417
14’3
1001 10
82'9
207
17-1
ioo-o
1218
1011
— —
385 41 5
9'4
677 91 59
l O O ’O
—.
53'5
121
57-1
27!
84’6 90’2 84'9 99'5 97'2
239 59 104 1 1
15'4 9’8 15’1 0-5 2'8
1475 582 642 181 . 33
1228 521 536 179 32
2649
86’8
404
152
2913
1161 8
83’3
233
167
—
—
1208 10
233
16'6
40
10'5
i o o -o
83‘4 89'5 i o o -o
—
i o o -o
—
—
—
83’0
207
17'0
351 40 3
91’2 97-8 60'0
34 1 2
8'8 2’2 40-0
431
394
915
37
8-5
138
4562
3901
85'5
661
145
40-6 43'4
130 76 15 110
54-5 54'0
108 64
45’5 46'0
46'5
238 140 15 234
46'8
124
53‘2
42'9
627
331
52-7
296
47'3
—
ioo-o
-—
—
05
Tanulók száma a budapesti és környéki nyom dákban •
SzedőGépm.-a o tanoncok l- o tanoncok S S to £0 E o K
1472 282
130 57'6 653 96 42'4 112
Összesen----
1754 226 100
765
S
Tanuló lányok ta E o/o "n
94 60’2 1275 160 61 39'8 260 131 155 100
1535 291
oo in in in ^
Árszabályhű Blokált
c -ta
100
Kéziszed ő ------Gépszedő — — — K o r re k to r------Gépm. v. nyomó — Betű- és tömöntő Szedőgépszerelő — M u n k á sn ő ---- — Öntödei munkásnő Segédmunkás ----F é r f i b e r a k ó ----
1594 686 160 765 195 38 1535 6 483 2
108 20 17 19 4 — 72 7 . 54
Összesen
1942-ben 1941-ben 1940-ben 1939-ben S z e d ő ta n o n c---Gépmestertanonc—Ö n t ő t a n o n c ---Tanulólány— ----
5464 4881 4562 4497 226 155 12 291
301 701 1119 1022 —
Összesen 1942-ben
6148
—
o/o
£= —
zek 1
blokált üzemben dolgozott
m árszab ályhű iizemb. dolg. v. m. n. volt
Összesen
nélkül Munka
Munkában
A Budapesten és a környéken dolgozók és a m unkanélküliek összefoglaló kimutatása
O/o
1702 706 177 784 199 38 1607 13 537 2
1437 84'5 624 88‘4 160 90’4 672 85'8 197 99-0 34 89'5 1347 83'8 13 1000 498 927 — —
265 82 17 112 2 4 260
15'5 11’6 9’6 14'2
39 2
7'3 100
5765 5582 5681 5519
4982 4905 5020 4926
783 677 661 593
135 12'1 11'6 107
___
— —
—
—
684
-
6449
—
865 87'9 88‘4 89'3
ro
10‘5 162
A szedőgépek száma és típusok szerinti megoszlása Budapesten és a környéken Intertype
Lino type
Mono type
Typograph
Össze sen
drb
o/o
drb
o/o
drb
°/o drb
o/o
Arszabályhű Blokált
45 8
84'8 152
254 29
89’8 10-2
75
100 25 19
56'8 399 43'2 56
Összesen
53 100
75
100 44 100
283 100
drb
0/0 877 123
455 100
A szedőgépek száma 1941-ben 445 volt.
Arszabályhű Blokált
532 140
összesen —
672 100
79'3 483 207 548
58'2 58 41'8 4
831 100
62
93'6 82 6’4 25 100
j
0/0
Összesen
O/o
Automata
j
| O/o
Körforgó
I | o /o
Tégelynyomó'
Gyorssajtó
B
A nyom ógépek száma és főtípusok szerinti meg oszlása a budapesti és környéki nyom dákban
0/0
767 1155 69-1 23‘3 517 30'9
107 100
1672 100
A nyomógépek száma 1941-ben 1623 volt.
A magyarországi nyomdaipari viszonyokat felölelő és azokat szemléltetően bemutató ezévi statisztikai kimutatásunk — az elmúlt esztendő folyamán visszatért délvidéki területek révén - a magyar nyomdaipar további gyarapodásáról számol bé. Ez a folyamat az elmúlt három évben is fennállott, amikor is a visszacsatolt Felvidék, Kárpátalja, Kelet-Magyarország és Erdély nyomdavárosainak statisz tikai adatait dolgoztuk fel és folytatódik mostani kimutatásunkban azáltal, hogy a visszatért délvidéki területeken lévő nyomdavárosok és az azokban lévő nyomdaüzemek adatai is besoroztattak az orszá gos névjegyzékbe és a különböző tételeket magukban foglaló vidéki és országos táblázatokba. 67
A szokásos sorrendet megtartva, lássuk először a budapesti és környéki adatokat. A nyomdaüzemek számét vizsgálva, megállapít hatjuk a vonatkozó táblázatból, hogy 1942-ben nyolc nyomdával (2'2°/°) több volt ezen a területen, mint az 1941. évben. Ami a nyomdák megoszlásáfjlletí, itt örvendetes javulás mutatkozik az árszabélyhű üzemek területén. Mert amíg 1941-ben az összes fővárosi és környéki nyomdák 52'4°/o-a volt szervezett nyomda, addig ez a százalékarány 1942-ben 56°/°-ra emelkedeti (3'6u./o). Az alkalmazottak létszámában a legutóbbi kimutatásunkkal szem ben a következő eltérések állapíthatók meg. A Budapesten és_környékén összesen dolgozó 5464 szakmunkás, munkásnő és segéd munkás közül 4681 (857°/o) tiolgozott árszabályhű üzemben, míg 783 (14'3°/o) közösségenkívüli nyomdában volt foglalkoztatva. Az 1941. esztendőben az összes dolgozók száma 4881 volt, vagyis 583mal kevesebb, mint 1942-ben (12 °/o). Az 583 munkás közül 477 (81'8°/o) árszabályhű nyomdában és 106 (18'2°/o) közösségenkívüli üzemben nyert elhelyezést. A ’budapesti tanoncok és tanulólányok száma is emelkedett az 1942. év folyamán. 1941-ben 633 volt a budapesti tanoncok és tanulólányok száma, amely létszám i942-ben 684-re emelkedett (8 °/o). Az 51 főnyi többletből 34 tanuló került szervezett nyomdába és 17;blokált’üzembe. A nyomdák egészségügyi viszonyai tekintetében mintha vala melyes javulás volna megállapítható a múlttal szemben. Ennek ér tékét azonban nagyban csökkenti az a körülmény, hogy az erről szóló adatszolgáltatás egyéni elbírálás dolga; bizonyosan más ered mény lenne kimutatható akkor, ha a nyomdák egészségügyi vonat kozásait és osztályozását egy pártatlan szakértő bizottság állapítaná meg. Talán egyszer erre is sor kerül ! Addig - jobb híján — el kell fogadnunk a beküldött adatokat. Sajnos, néhány üzem még ezzel is adós maradt. A nyomdák technikai fölszerelését illetően is előrehaladásról számolhatunk be. így a szedőgépeknél 10-zel, a nyomógépeknél pedig 49-cel magasabb a szám, mint volt az az 1941. évben. A szedő gépek közül 87 7°/o (1941-ben 897 °/o), míg a nyomógépek közül 69.1 °/o (1941-ben 681 °/o) az árszabályhű üzemek termékeit állította elő. A nyomógépeknél a biokéit nyomdák irányában mutatkozó tekintélyes arányszóm (30 9°/o) onnan ered, hogy a kis üzem sokszor már rozoga tégelynyomója a statisztikában éppen úgy egy számot jelent, mint a nagy nyomdák hatalmas kapacitású több színt nyomó körforgógépei.
68
Kimutatás az árszabályhű nyomdákban készülő budapesti napilapoknál 1942 október 31-én alkalmazott nyomdai munkásokról hirdetésszedők j szedőgépszerelők segédmunkások a szedőgépeknél gépmesterek géptermi segédmunkások öntők öntödei segédmunkások
c ím e
gépszedők
A la p
mettőrök kéziszedők korrektorok
A 1a p n á I a I k a 1m a z o 11
Z
Esti Ú jság ------Friss Ú j s á g ------Függetlenség------Kis Ú js á g ---- -----Magyar Nemzet ----Mai Nap— Esti Kurir — Nemzeti Sport— Sporthírlap------Nemzeti Ú j s á g ---Népszava — ------8 Órai Ú jság ------Pest-Magyarország — Pester Lloyd (nappal) Pester Lloyd (éjjel) — Pesti H í r l a p ------Pesti Ú j s á g ------Reggeli Magyarország Slovenska Jednota — Új M agyarság------Új Nemzedék ------U i s á g ------------Összesen —- --------
á
1 5 2 2 1 3 1 4 1 3 3 13
3 9 __ 1 1 8 1 1 2 8- 1 2 7 1— 2 8 1 1 5 22 3 2
2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2 1
1 2 2 2 3 2 2 3 2 1 1 2 2 2
3 2 3 3 6 1 1 4 4 3 3 3 3 3
6 9 8 t 12 6 8 11 9 6 6 9 9 8
1 1 2 1 1 1 3 1 4 1 1 1 1 1 2 1 —— - 1 1- ' 1 1 3 1 1 1
m 1 2 1 —
1 3 1 1 — 1 2 3 1 2 1 1 — 1 2 1
2 5 2 1 3 3 1 1 1 4 3 1 1 2 2 1 1 2 3 1
c © ® (D UJ ■o
2 1 4 1 3 1 1 — 1 1 7 2
32 41 29 21 26 73
3 2 1 3 3 1 3 3 1 9 3 1 9 5 2 3 3 — 3 2 1 6 4 1 2 2 — 3— — 5 1 — 3 5 2 8 4 1 4 1
22 27 25 36 49 23 23 38 23 17 19 30
7 14 7 4 4 10
38 23
32 72 42!176 27 18 25 40 110 56 17 615
69
*Körösvidék------ — ----P e t ő f i -----------------*Rapid — ---------------- Tevan — --------------Beregszász: H a l a d á s ------M e r k ú r ---- ------------Szatmár és B e re g ---- ------
70
1
1— —
—
1— 1— 1 —— — 2— —— —
— — —
—
— —
| j —— 3 2 2 ———— 2
e e e e
fi *o
1— — 1
3 ? 3 2 3 ? 1 ? 1 2 2 1 4 3 2 2 2 2 7, 2
e e e e e e e e e e n k e n e e e k e e
— 2 2 — 3 — 3 2 — 2 ——— 1 — 7) 2 1 1 3 3 1 _ — 1 i 7 2 4 10 — —— — 2 2 1 1 ? 1— 2— 1 2
e e e e e e n e e e n e k k k
— — — -i 1 1— — —— 2
— —— ---— 2
— — ——— — — ——— — — 1 1 — —— — — — ——— —— — — —
1
— —— 1 —— 1 — — 1 — —— 1 1
5 1
1
—
6_ 1 1 1 1 3—
5 1
1 — 2
—
1 — —
—
1
cn
i —— —— — — —— —— — — —— 1— i — —— 1 — i
1 —— — — — .— ö 1 1— —— 1— 1-r1
a *-a> bű 50 rÖ
Nyomógép
—— —
s a o
1A helyiség
Abádszalók: #Abádszalóki — Abaújszántó: *Forgács Lajos— Abony: Holló, Jérdány és Tsa— :,:SzerdaheIyi Jáno s------- — Ada: Gagity M i l a d ín ------Apatín: :íGass Mátyás — ----:'Lotterer A n ta l---- --------*SzavadiI J ó z s e f ---- - -- — Aszód: Petőfi-nyomda -------Bácsalmás: Nánay Aurél — — Bácsszentiván: Blechl József — Baja: *Bakanek és Gádor — — C o r v i n ---- - — ---------Kovács B. Albert — --------. *Nánay L a j o s ------------ Rózsa D e z s ő ------ -----*Stahl Károly — — ------*Új Élet Rt. — ------------Balassagyarmat: *Erdélyi Imre ’"Grünberger Adolf---------"Hollóssy G éza----------- — Lengyel I m r e -----------"Székely S a m u ------- ----- Balatonboglár: Béni Zsigmond Balatonfüred: *Balatonfüredi — Bánffyhunyad : ‘ Diamantstein — *Perfecta---- -------------Barcs: Guth Béla ---------Hetényi G y ö r g y ---------Bárót: Égető Árpád---------Battonya: *Ruber János ----Békés: Petőfi-nyomda ----------Békéscsaba: ^ C orvina ------- — G e sch m e y ------------------------® H o lla n d e r --------------- — — ‘‘Jó k ai ----------------------------------
¡cT rs cn
fi rt
Tanulólány Segédmunk.
o
A nyomda megnevezése
Gépszedő 1 Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom. Szedőtanoncl
V id éki könyvnyom dák statisztikája
— 1 —
Beregszász: Typographía — __ Berettyóújfalu: A d l e r ---Paszternák Dezső— ---Beszterce: Csallner Károly M inerva---- — -------- Zikellí Ernő — --------- —. Bethlen: Mihály Abrahám — Bezdán: Győrffy István — _ Bicske: Líchtensteín Mór — Bonyhád: Jakobovits József Raubítschek u. Engel F.— :!Sonnenschein A r t ú r ---- *özv. Weisz Jakabné — — -• Büdszentmihály: *Schächter M. Cegléd: *Benedek Sándor *Garab Jó z s e f ---------- *Sá rik ---- — — — — — *Sebők Béla — --------- ” Turi E d e --------------- Celldöm ölk: #Dinkgreve N. * T u r u l --------------- Csáktornya: Balkányi Lajos *Katholikus nyomda ----- — Cservenka: *Welker Ádám Csíkszereda: Péter Ferenc “ Szvoboda Miklós — — — Vákár L .---- ------------ Csongrád: Bozó Mihály — Bózvárí J. A n t a l ---- — ■László és S z e k e r e s ---- __ Csorna: *Líchtmann Lajos— ‘Martincsevics K. és Fiai — Csurgó: *Oszeszly M. Viktor — “ Sütő Lajos — ---------- Dárda: Birnbauer Vilmos — Debrecen: ’ Bácsi Ferenc — *Beke Zoltán — — ------Csuka Lajos \---------- Debrecen v á r o s i---- - — Deutsch Mór — — — — E g y e t e m i ------------Grósz — ------------*H e rs c h k o v its ---------- Lehoíay P á l ---------- Líebermann — — ---- Magyar Nemzeti Nyomda Rt.
z
C/3
50 tí J*a u o «
Tanul ól any Segédmunk. Szedőgép | Nyomógép 1A helyiség
Gépm.-tan.
Szedő, korr. 1Gépszedő Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nvom.
A nyomda megnevezése
c o c ÏC H3
i _ __ 1 1_ _(__ _ __ 1 1 __ Z 1 1 1 4 — 1 — - — 2— — — — — — 2— — — 2 i — 1 — - — 1— — —
5
1__ _ —— — —— 1— —— 1 —— 3 2 3 3 1 1— —— — 2— 2—
3 2 2—
— — — — 1 2 — — 1 — — — 1 1
1 2 _ •__ 2— 1 4— — 2— — 2— — 1— — 20 5 5
3 2
1
— — 1 1 1 2 2 1 3 6 3
2 2 2 2 2
3
2 __ 1 _ _ __ __ __ 2 1 - —-— — 1— 1 1 — 1 1— — — —■ 2 — í — -— — —- 2 — 1— — — — — 1 1 — 1— — 2 — — 2 — 2 1 2 — 2 5 — 1 2 2 7 2 8 7 1 1 2 — 2— 1— — 2 1 1— — — — — 2 1 1— — — 1—■ 3 — — 1— — —— 1— 3 — — — — — 2 1 — 1— \ — — — 2 —— L — —— ——— 2 2 1 2 __ __ _ __ __ 2 1 — 1— — 1 — 5 1 —— 1— 2 — ——— 1— 2 — —— 1— 2 1 1 1 1 1 2 — 2— — 2 — 1 2 11 2 5 12 1 1 2 — — 1 1 4 1 2 1 — 1— 1 — — 2 ] 3 2 I— 2 1 : 1 4 4 7 1¡— 4 1 j—
6
1
1 i
4
k e e e e k e e e e e k k e n n n n n e e e e e k e e e k e k e e e e n k k e k k k k k e e
71
Debrecen: Nagy András — __ Nagy K á r o l y ---------- Schwartz S á n d o r ------Székely és S a l y ------- Tiszántúli R t . ---------- *1oth Ferenc —--------- *Wohlberg ---- ----- — Derecske: Katz Sándor — Dés: *A delstein---------- * M a r k o v its -------- — ------M e d g y e s i --------------------- — Turul ------- — ------------------ --Diósgyőr: *Müller — ---Dom bóvár: * Bagó Mihály — Moosz A la jo s ---------- Rechnítz Sándor ------Römer és B o g le r---- — D orog : Buzárovits G. fiókja D unaföldvár: *Raáb Frigyes — Somló L a j o s ---------- -Dunaszerdahely: Adler — ----Dunavecse: Weiner Miksa Edelény: *Blasz L ip ó t ------- Eger: Dobó István Rt. — — --Egri Nyomda R t . ------- Horváth J . ----------— 'M e r k ú r --------------Szent János---- --------- Enyíng: *Holzer József---* P e t ő f i --------------"Polgár János ---- 7 ---Érsekújvár: Cikta-gyár---- *Farkas --------------- K a lis c h ------- ----- — Vadász Ferenc — ------- Esztergom: Buzárovits G . — * H u n n ía ------- — — — *Laiszky János ---- ;----Fehérgyarmat: Róth Károly Felsőgalla: Bánsági K. — — Nyitray B é l a ---------Felsővisó: Fruchter M .---Horovitz M á t y á s ------- __ Galánta: *Kosmos — — — G öd ö llő : *Kalántai-nyomda Gyergyószentmíklós: Kahán E. 72
1_ 2 5 1 —— 2 6 1— — 1_ —— 4 4—
__ 2
__ —
— 2
— — — — — 1
— — —
1 1
4— ! 1— 1 — 1 1 2— 1 — — — 1— 1 . — — __ — — —• 1 — __ —— 1 3 12 — 1 1 1 1 1_1
1
] 1 1 1 1 7 1 1 3 — — 1 __ _ __ 1 1 2 j 1 —
— — — — — — 1 — 1
— — —
— __
— —
— — —
— — —
| n
Segédmunk. 1Szedőgép Nyomógép I 1A helyiség |
ÍO G 'O
1Tanulólány
iO T3 N cn i
Gépszedő Gépmester v. nyomó Szedő-gin. v. szedő-nyom. 1 Szedőtanonrj 1 Gépm.-tan. j
O
A nyomda megnevezése
2 1 1__ __ 1__ 2 1 1 3 1 1 1 — 1— 1— 5 1— 5 2 — — 1— 2 — — 1—— 1— — 1 2— — — 1— 1 1 1 1— 1—
3— 2—
— —
—
3 1— — 1— — 1 —— — — 1 1— — — 1 — 1 i— — — — — __ —— — — — — — __ — 1 — — — 2 1— — 7 2 1j _ 2 1 1 —— 4 2 1 1 _ _ 2 _ __ 2 ——— — 1 — 1 1— I —— —— — 1-- 1 1 2 1 2— — — — — __ 1— 1 1 ~7 — 1 1— — — — — 1 1 1 1
-__ — — — 1 3 — 1 ——
2 7 3 3 6 2 2 2 2 1 3 2 2 3 3 2 3 2 1 2 1 1 2 3 4 3 1 4 1 2 3 2 2 3 5 i 2 3 2 2 3 2 2 2 3 2
k e k n e n n e n n e e e e e e e e k e e e e k e k k e e n e e e k e e k e k k e e e e e e
A nyomda megnevezése
Gyergyószentmiklós: Márk I.— Gyom a: *Hungária ------------- — Kner Izidor --------------------------P e t ő f i ------- — ------------------Gyöngyös: ’ Ablaka János és F. Árvíz F e r e n c -------------' Hablicsek István — ---- — Herzog Ernő ---------------------H u n g á r i a --------------------------Mátra (Husztig I.)------- --------Gyönk: Engel J ó z s e f -----------G yő r: Baross— ---- --------Egyházmegyei — — ------Győri Nemzeti Hírlap -----------H u n g á r i a -------- — — — — Kisfaludy --------------------------‘Merkúr — — — — ------- M o d ern------------------N ém eth --------------------------- — Pannónia — ---------------------Perger -------------------------------Pósa Tamás — — ------Széchenyi — ------- ----G yula: #Dobay Já n o s ------' D ü r e r ------- -----------Leopold Sándor — ------Hajdúböszörmény: ‘ Bocskai — *Fríedmann 1. — — -------Nyomda R t . -------------®PoIgári Bálint — — ------Hajdúhadház: Kállay János — Hajdúnánás: ’ Hajdúvidéki---- Hajdúszoboszló: *Kovács K .— Halmi: Friedmann Hermann — Hatvan: *Hoffmann M. L. — — ' Palásthy S . --------- - ---' Végh Dezső — ---------Hódmezővásárhelyi *Dura L.— Id. Erdei S .— ------------Ifj. Erdei S .------------ - — *Németh M ihályné— -------Reggeli Ú jság ---- — — — Hódság: ’ Minerva — — ---“ Pfiszter Ferenc— — -— ----*Raab Jáno s-------------— Huszt: *Máthé-nyomda------ -
► !s a c a 'C? to z ff t© .2 'O s ?. © s ff ff0 E 1d s s V5 S3 « *■ •■BO S Ü2 ■■ t© tcT t© to g g Öto n3 a s ® ^ na ns o pS a ff © f c tC ■ 8 * •© *© c ö N © CD O o > 1 i CD O ffl H CD CN fi £ < 2 _ __ 1 10 --- 4 --- - — 1— — 2- — 2~ — 2 --- 1 _
1- — 5 2 1 5 2 1 2 _2 1 1 1 1— 1 2 1 1 —— — 1— — 3— 1 1 1 2— 1 3— — — __
3 1 1—
3 — __ —— 4— 1— 1— —— 1_ —— 4 1 2_
— — 1 1 — — — — —
4 1 — 1— — 2_ 1 1__ — .... —
_
_ 1 1_ _ 3 e 2 n — — 2 15 3 2 --- 8 e 1
— _ _ — — — _ __ n — ——— 2—- 3 e 1 e — 1 — 1 —— 1 3 e — 1 — — 1— --- 3 e — 2 — 1 1— --- 5 e 1 e 1 — —— —— - 2 e — —— 4— 1 2 4 e — 1— 4 — 1 2 6 e .— 1 — 1— — 2 3 e — 1 1 1— — 3 e — 1 — 1— — — 2 k — 1 — 2 1— 1 3 k — 1 — 1 1— — 2 e — —— 1— — — 3 k — — — 3 — 1— 3 e 1 e — —— 5 2— 1 5 e — 1 1 2—— — 3 e — 1 — 2 — 1— 4 e — 2 — 2 — 1— 3 e 2 — 4 e __ _ ! 1 k 1 1 k __ — 2— 1 .. — 3 e 1 k 1 — — — - __ — 2 e 1 2 — 1— __ — 4 k __ — 1— — 2 — 3 e — — —- — — 1 e 1 1- — — 3 e — 1 1- — — — 3 e — 1 1- — — 3 e — 1 2 2 3 k — — — 1— 2 e 1 1 e ! 1 2 k — 5 — 1- — — 2 e 1 — 1__ — — 3 e 2—— _—— 3 e 2 e 1 1_ — — — — 2 k
73
Huszt: Rosmann Sándor —- — ’ Salamon Márton — ------llo sva: Glancz Mór---------Ipolyság: ’ Polgár I g n á c ---Tóth és B r z a ------------Jánoshalma: Felsőbácska — — Jánosháza: Berzsenyi------Jászapáti: A d ria -----------Jászárokszállás: ’ Raffay Ferenc Jászberény: "'Pesti Péter — — Jászladány: *Tűzkő Alajos — Jo lsva: ’ Weisz Béla---------Kaba: ’ Márton J e n ő ------Kalocsa: *Árpád Rt. —-----Bakonyi Aladár— ---------Kaposvár: Farkas Kálm án----Fenyvesi B é la ------------■ ‘Kultúra — --------------Rózsa S á n d o r ------------Somogymegyei Nyomda Rt — Steiner Ferenc — — ------Új Somogy Nyomda Rt.---Kapuvár: özv. Mínich Endréné Karcag: “ Kertész J ó z s e f ---*Klein M ó r --------------* Klein S á n d o r ---------- — Kassa: Athenaeum — — — — Grafika — — — — ------Hungária — — --- ---- — Korvina ------------------ Szent Erzsébet — — ------V ik tó ria --------------- — W ik ó ---- ------------- — Kecskemét: #Abrahám M.— — Hungária — — — ------ *Molnár J á n o s ------- — — Petőfi — — ------ :--- — R é s z v é n y ---------- — — Keszthely: Helikon — — --- #Nádai F e r e n c ------- -----Sujánszky L á s z ló ---------Kézdivásárhely: ’ Kovács István '■''Minerva------- — -------*Turóczy István------------Kírályhelmec: Haladás— -----
74
_ i — — 2— 1—— 1— ——
5 1 1— —— 3— 2— —— 3 2 1— 2 2 —— 6 __ —— 5 4 5 5 2 1— 7 3 1
| J | A a S y O <»
| Szedőgép Nyomógép A helyiség
1Szedő, korr. | 1Gépszedő Gépmester | v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom. 1Szedőtanoncl Gépni.-tan. 1 | Berakónő j Tanulólány 1
A nyomda megnevezése
í i 1 2 2— 2 -— 1 -— — 1 — 1
? i ? — ——— — - — — —-— 3 —-— 1 — — 1 1 1 1 ? — — 1— ? 1 ? 1 i — - — 2— — 1 3 — 1 i — 2 i — — — 1 — 1 —. — 2 i— 3 — i — i- ? 3 — — — __ - __ 1 — 2— - 1 4 í — — -— i3 — — 2 i- 1 4 i — — 1 ? i —. 1 3 i __ __ 4 — — — 3 1 i 1 1 7 — — _ 3 ? 4 5 i — 1 3 i4 3 1i 1 3 — 3 1 1 1 5 i — — — — ———— 3 3 — 1 8— 1 ? 5 1
1 5 6 2 2— — ? 1 —
— — 1 1 1
— 2— 1 1 - 1 1 5— 1 2 — 2 1 1— 1 1— ? — 1 1
1
n n e k k e e e e e e k e e k k k k k n k e e e k e e e e e e e
fi e 5 fi ? ? 3
e e e e e
1 e
Kisbér: HaftI K á lm á n ------ Kiskőrös: *Szabadság-ny.----Szabolcs T e s t v é r e k ---- - — Kiskunfélegyháza: F e u e r --- Unió Grafikai Int.— — — — * V e s s z ő s i --------------- Kiskunhalas: *Brecska Antal — ''Horváth G y u l a -------- — Mészáros és Balás ------Práger János ------------Kiskunlacháza: *Weisz Manó — Kiskunmajsa: *Misszió Rt. ----*Schwartz Artúr — ----— 1 Kisújszállás: *Csapp János — *Lading J á n o s ---------- — *Tóth Lukács — ----------Kisvárda: *Dankó Sám uel---- Felsőszabolcsi------ -----Klein G y u l a ------- — — Preisz V ilm o s ---- --------Kolozsvár: Albert Hermann — *Akcidencia — ------------Boros B. (K árpáto k)---- — Concordía ( E l l e n z é k ) ---- D ie c e z a n a --------------- Eparchiala — — ---------Erzsébet (Zádor és Lászlóczky) Fraternitas (András L . ) ---®Friedmann ---------------- . Glória (Orbán és Lázár) — Grafika (Jordáky L.) — ---- Hunyadi---- — t — -----‘ Ip u ru m ----------------- — Kárpátok R t . ---- ----- — Központi (Katz J . ) --- - -----Lapkiadó R t . -----------Lengyel Albert — — — — Lyceum (Kozma és Balogh) — Minerva Rt. — ------------Nagy Jenő és F ia .— ------Orient (Katz és W e is z )---*Polonyi Albert — ------' R o v a l ---- - ---------- - — *Szent B o n a v e n t u r a ------- Szőcs Lajos--------------- Tribuna — ---------------
i — i 2— 2 2z — — 1 1 — 2 —— —— —— —— —— 1— 2— 2— _ 1 —— 7— 7 7 13 2— 1 1 —— 1— 5— —— 1— 2— 1 8 7 9— 4— 23 6 2 2 — 1 __ _ 1— 3 2
— — — — 1 — —• — — — —— — — — 1 1 — 1 __ 1 — 1 1 — — 1 1 1 1 7 — 1 — 1 1 1
U ** KJ M CD S
| | i© PÖ
| Nyomógép 1A helyiség
í© "2 c53
é s £ 'f fl
Szedőt.anoncl Gépm.-tan. 1 Berakónő 1 Tanulólány 1 Segéd inunk. |
| 1 A nyomda megnevezése
Gépszedő Gépmester v. nyomó
©
1 - 2 - - 1 2 - i — — 1 1— 3 __ — — — — — — 2 1— —— 2 2 2 1 3 - 2— — — — — 1 - 1 — — — — -r- 2 - 1 1— — — 1 2 - — ——— 2 3 - —————— 2 1 1— —:— — — 2 1 1 ■ — 1— — 2 1 — 1 1 1 — — __ — 4 - — — — _ __ — 1 - 2 — — — — __ 2 - 1— — 1— •— 2 - 2— — — — — 2 1 •1 1 1 1 3 - —————— 1 - — — 2— — — 4 - ———— 3 4 1 - __ — — — — — 2 — 2 - -- — 1— — 2 1— — 4 — — 1 — 2 2 1 — — — — —— 2 — — 1 1— — 2 __ — — — — — 1 3 — 1— — — 3 - ___ 1— — — — 3 - — — 2— — — 4 1 1 3 — — —— 3 4 1 - — 3— 1 3 — 2 — 1— 4 —-12 — 4 5 11 - - — 1— 1 1 3 3 - — — 1— — — 2 2 __ _ _ 2 1 4 1 - — — 1— 1 — 2 — — — 3— 1 2 6
e e e n n n e e e e k e e k e n e e k k e e e e e e e e e e e e k e e e e e e e e e e e e e
75
> fi £ . s £ fi £ \ & fi a fi • ‘O -Ő p "hn»■ © t© S s gj; a 2 s l:.'S -d o 5- c kő a> k. C/í w cn O ;« H CO cn &
A nyom da megnevezése
Kolozsvár: Viktória-------Komárom: *Hacker Dezső Puzsér T e stvé re k -------„U n ió " — — ----------Kovászna: Szabó Sámuel — Turóczy Zoltán — ---- Körmend: *Himfy és Katona “ Rábavidék — .-----— --Kőszeg: Rónai Frigves— ---Kula: Kiefer H e n rik -------Kunszentmárton Lakatos J. • Lázi József — — ----- ---Kunszentmíklós: Schwarz L. “ Szvitek J á n o s -— — Léva: Babágh J ó z s e f -----Láncz Jenő — ---- -----Nyitray és T á r s a --------Schulz G y u l a ----------Losonc: *Benkő B é l a -----“ Bicskei Zoltán — ---- ----Engel István ---- - -----“ Losonci S á n d o r --------“ Városi — — — ---- ---Magyarkanizsa: Tiszavidék Unió — -----------------Makó: “ Csanád Vezér — --“ Kardos R ud olf----------Makó és Vidéke —--- ---Makói Könyvnyomda — --Stark I z i d o r ----------Máramarossziget: GutenbergRosenthal Á r o n --------Rosenthal H e rm a n n -----Rosenthal M ó r ------ ----*Uj Máram aros----------Varga B é la -------------Marcali: “ Kovács Gy. Arnold Margítta: Fischer Nándor--Glóbus ----------------Marosvásárhely: Kiss E . --Kohn Dávid — — -----Korzó (Sínger G . ) -----Kultúra Rt. --------------László G ergely ---------Modern (Rosenfeld H . ) --Nagy Sam u-------------76
— —
2— i 1—H -
113
11
— 1 1 —
1li— 1. 1 3 31 e 3 1 2 21— 1 2!-----
2Í 3
2 3 3
2 1 4
2 3
1
—
1 1— 1
c i b z b ! 1- I - - H 5-1 2-
1
2-
1
—
1!—! — ; 1 41 —i— — . 1
P
2 2 5 5 1
2
1 1
2 5
2
Marosvásárhely: Pax (Binder 1.) 'Szilágyi J e n ő ---- — ----Turáni (Ungvári és Bartha) — Turul (Benedek L . ) ------Városi — ------- -------Mátészalka: Blau B é l a ------Jakab E z e k ie i---- -------Szatmác és Bereg — — — Weísz Á ro n--------------Mezőberény: Baltha János — Mezőcsát: *KeIler Béla ---Mezőkászony: ’ Klein Béla — Mezőkovácsháza: *Pintér — Mezőkövesd: ‘ Balázs Ferenc — Pócs I m r e --------------Mezőtúr: B o r b é ly ---------C o rvin a-----------------Mindszent: Horváth---------Miskolc: Berger Bernét ---Fekete Pál és Társai — ----Friedmann B é n i ---------Janovits Ferencné — ----Klein Lajo s--------------Korény László------------Kultúra (Steíner F . ) ------' Knopf — --------------- Lichtmann F .- n é ---- ----- Ludvig Is tv á n ------------M e r k ú r -----------------‘ M in erva-----------------Páhok János -----------Schwarz S o m a ------5--Stamberger M á rk u s -------Standhaft József — -------Mohács: Friedrich Oszkár---'Pollák R ó b e rt------- — — Rosentha! Márk és F i a --- Monor: *Pestvidéki nyomda — Popper Ernő — ---------M ór: özv. Szakatsíts Gyuláné— Mosonmagyaróvár: M,~óvári — Mosonvármegye ---------Munkács: Grünstein M ó r ---K á l v i n -------- ----------■Kárpáti — -----— -------Meisels Bernét------------
1— —— 8 4 —— 1— —— 1— —— 9 3
1— —— 2— 2— —— 1— 1— 1 1— 3— 1— 1 1 2 1 3—
M C a 3 S 3 «
j Nyomógép
£ a Cfi O
1
I 1 e o g
Berakónő t Tanulólány
1 I I I
i __ —— 12 — 1— 2— —— —— 3— —— 2— 1— —— 1— 1— 2— — __
Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom.
Szedő, korr. I
A nyomda megnevezése
50 13 Va © O
'F.
1 __ _ __ i 1 _ • 2 k — i 1— — 2 e — — — 2 1— — 2 k 2 — — 1— 1 1— — 2 e 1 — - — 2 —— — 3 e — — — —— —— 1 k — — — — — — -í- 1 k __ 1 1 1 1 1— 2 k — — 1— — — — — 2 k — 1 1 1 3— — — 2 e — — -— ——— — 2 e — — -—————— — — 1 - — — 1— — 1 e — — - 2——— — 2 e — — 1 — 1— _ — 3 e — 1 i — — 1— — 2 e 1 2 — 1 1 1— 3 e — — 1— 1— — — 4 e — — 1 — 1 1— — 2 n — 1 4— 3 3 4 e 2 — — — —— —— — — 2 n i — — 2 1— — 2 k — — — 2 n 1 1 2 n — — — — 1 1— — 2 n — — — — — 2— 1 1 n __ 1 n — 1 2 8 1 2 2 5 e 1— 2 k 1 2 2 n 1 1 1 n 1 — 1 — 2 1— — 5 n — —. — 1 1— — 2 k 1 — 1 — 6 1 1— 3 e 1 — — — 2— — — 2 e 1 1 2 e — 1 2— 2 e — — —— —— 2 k — 1 — 2 1— — 3 e 1 1 e — — 1— 1 — — — 2 e — — — — 1 1 2 4 e — — — 1— — — 2 e — 1— 1 1 2 e 1 — 1 — — — 1— — 1 2 e 1 — — — 1— — — 2 n 77
S| g
>.
S g.§ fa l«
A nyom da megnevezése
'O
tó :o
w jÖ ¡93 H l«j in Munkács: Pannónia---- — Muraszombat: Vendvidéki— Nagyatád: *Benyák J. és Fiai Nagybánya: ’ F r a n k o v it s --’Minerva — — -----— ---Szamosmenti nyomda fiókjaV ik tó ria--------- -------Nagykálló: *Bárány József Nagykanizsa: ’ Gyarmati Gy. Közgazdasági Rt. — — --Nagykároly: Kölcsey — --Tóth és K o m á ro m y -----Nagykapos: *Heiman Vilm osNagykáta: ’ Simonyi Simon Nagykőrös: *Dajka Lajos--* H ír a d ó ----------------Nagysomkút: ’M e rk ú r-----Nagysurány: Kardos B é la --Nagyszalonta: Gaál Sándor ^Székely Ármin --------— Nagyszőllős: Á c s --------Ugocsai Központi Nyomda Nagyvárad: *Dr A d o n y i --B i h a r i ---- --— -------B ih a r m e g y e i--- ------ : Fekete Sándor-----------G r a fik a ------- --------Kálvin ----------------Kosmos — — ----;-------László Kálmán — —---— P e t ő f i ---- — — ------*R ub ín stein -------------Szent László — — — --U r á n i a ------------ — *Weisz S .------------ ----Naszód: Kultúra-----------Nyírbátor: Fohn Adolf-----*Friedmann L ip ó t --------Steinberger Lip ó t--------Nyíregyháza: Burger B é la - Fülep — — -----------Klafter — ---- ---------Merkúr (Orosz K . ) -----Nagler és T á r s a ------- Nagy J ó z s e f ------ ----Venkovits K. L a j o s ------
78
1
-
1
—
—1—1 2
1 — j - — j— j 1 -
-
4—
i | - i i|— !— -
1 l! 1— ~ | 1 — —!- 1 4 -| 1
1H
1— i
r
2-
iH 8 2 i!- i 4í—
— —j 5 IH 1
1j- | 2
1— 3— ' 21— !
1
5 -
1 I—
! —
i!- i ii— 1—1 2 — I 2 — 2 J- ! 3
_ l_
:| f* i¡ E li 1 1 i
-| - 3 2 5 3 4 3 3 2 5 3
TP=
2 2
11— - — 7|— 2 5 2■1 —! 2
4|— 1—i 1
—
2
V
— ;■— : 2
P
1 2
2;— ! 2 — 12 U 2 1i U 1 - — !— ! 2 1 1 2i— !2
Ili 8
ii- i 1! 1-
2
—11 i- i i i i 3 2 11 1
1 1 1
3
1 2 5 1 5
3
2 2
_ __ i— i i— — i 4— 1— i 2 1 i
— — —. — —
1 1— — 2—
1 —
—— — ti 1 1 5 1 i
1 — —
—— — — — 1
— —
1— 2—
i i
—— — y 8 4 3 1 1 í 1 1 —— — i— — —— — 2 1 __ 3 3 2 A 1 2 —— 1 2 1 1 4z 1 1 1
3
1
— — 1 — 1 — — — — — — — —
— — 1
p P a bJj cn
I Szedőgép [ Nyomógép 1A helyiség
| 1
1 | s Ö © s 50 S 4 3 a N O
Berakónő 1Tanulólány
j I | 1 I Nyíregyháza: *Wohlberg Jakab Ó becse: Corvin — — — ---- ‘ Hungária --- -----------’ Lux — — — ---- — — — Orosháza: Csillag — — ----‘Demartsik Ferenc-------- — ’ Tomay József — ---------*Veres Lajos---- -— — ----Ózd: ‘ Ózdi Nemzeti Sajtóváíl.— Paks: *Rosenbaum Ig n á c ---Palánka: Blazsek J. és Fia---’ G r a fik a ---- : — -------- — Pápa: Drach Márton ------F ő i s k o l a i --------- -----Keresztény Nemzeti Nyomda Pénzes ---------- — ---Stern E rn ő --------------^ W e i s z ------- ---------Párkány: *Anda és Galgóczy— Gondos V i l m o s ---------*Haber József — ----------Pásztó: ‘ Földes Andor— ---Pécel: ‘ Péceli könyvnyomda — Pécs: *Breuer---- ---- ----‘ D o b o z g y á r i ------------D u n á n t ú l--------------Engel I z i d o r ------------Haladás----------— ----K u ltú ra------------ -----" L á s z l ó ----------— ----Lázár Endre — — ------Minerva — ------- -------Piskur Antal — ---------R ákóczi------------- ----R é s z v é n y ---- - --------— Taizs József----- — ------Pélmonostor: ‘ Balogh Jenő — ’ Balogh Jó z se f--- -— - — — ' Bélyel uradalom nyomdája — Péterréve: ‘ Papírárugyár — — Petrőc: ^Könyvnyomda Rt. — Putnok: *Gártner I.--------- Mold L á s z l ó ------- -----Püspökladány: *Deutsch Dávid Rimaszombat: Rábely Károly — Rozsnyó: Gömöri Z o ltán ----
50 12 eh
Gépszedő Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom.
O A nyomda megnevezése
_ _ __ ——— i 2 1 1— — 1— i — — — — —— 1— 3— i — 1 1
í 2 2 4 2 6
k e e e e e
1 2 k 1— 1— 1— 1 e 1— — — — — 2 e — 1 — -— — — — — 2 e 2— 3 — 1 1 3 e 1 1 2— 1 1 4 e 1 e 2 e - — 1— — —~ 1 e 1— 3— — 1 n 1 1 3 e k — —— —— — 1 e — — 2— — — 3 e 1 k 1— 1 2 — — 2 k 4 1 b 3 3 3 y k 1 1 3 k __ 2 __ 1 5 e 1— 1 2 — 1 4 k 2— — 1 — 2 e — —— — 2 k 2 e 1 1 1— 1 —— — 2 e 2— 1 2— 1 4 k 1 1 3 3 1 2 7 e — — 4— 2 1 b k 1— — — — — 1 — 1 3— 2— 4 e z — 3 k __ z 1 e 1— — — — — 2 — 1 1 3 e _ 3 e
1 1__
1
z
CHATELET ALAJOS ÉS FIA K
É
P
V
I
S
E
L
E
T
E
I
;
Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg A. G., Augsburg Magas-, mély- és offsetnyomésú körforgó gépek, gyors stereotípiák, kéttúrás gvorssajtók, Poly hengeres automaták és Ideal hengerek.
Typograph G. m. b. H. Setzmaschinenfabrik, Sorszedő- és öntőgépek újságok, könyvek, folyóiratok, címtárak, árjegyzékek, telefonnévsorok és táblázatok szedéséhez.
Faber & Schleicher A. G., Offenbach A/M. „Roland" offsetgépek.
Druckma Schnellpressenfabrik G. m. b. H., Leipzig
Speciális offset sík- és átnyomógépek, kő nyomdai gyorssajtók hátsó és frontkirakóval, horganylemezcsiszoló- és szemcsézőgépek.
Schnellpressenfabrik A. G., Heidelberg Újrendszerű gyorssajtók, nagyteljesítmé nyű könyök- és hengeres automaták.
Friedrich Keese K. G., Stuttgart Vignettagyártógépek, speciális körforgó gépek.
Küstermann & Co. Maschinenfabrik, Berlin N agyteljesítm ényű betű- és léniaöntőgépek.
Georg Spiess Maschinenfabrik, Leipzig Rotary és szívós ívberakók, nagyteljesít ményű hajtogatógépek.
Martini Buchbindereimaschinenfabrik A. G., Frauenfeld Schweiz Fűzőfejnélküli cérnafűzőgépek brosúra-, szalag- és gazefűzéshez.
Hoffherr-Schrantz—Clayton -Shuttleworth A. G., Wien
Gyors papírvágógépek, drótfűzőgépek, dessinálógépek.
„Universelle" Maschinenfabrik J. C. Müller & Co., Dresden Vígnettagyártáshoz nagyteljesítm ényű többszíntnyomó és stancoló automaták.
Falz & Werner, Leipzig Reprodukciós és kopírozógépek, foto gráfiai és cinkográfiai berendezések, szer számok és anyagok.
Honsel & Co. Maschinenfabrik, Bielefeld N a g y te lje s ítm é n y ű lapos-, talpas- és h egy eszacskókészí tőgépek, j'cementzsákgyártóberendezések.
Niepmann & Co. Spezialmaschinenfabrik, Gevelsberg Speciális csomagológépek.
Elektro-Fundítor Bader & Cie., Waldshut Villanyfűtőkészülékek az összes szedő gépek részére, önműködő időkapcsoló órák, fémadagolókészülékek, villanyfűtésű öntőkészülékek, m atricaszárítódobok, hengermelegítők, vízhűtéses pogácsa öntőkészülékek.
Paul Sauer, Berlin Gumi- és masszahengerek.
Rozsnyó: Sajóvidék — — Sajószentpéter: *Franck — Salqótarján: *Turul----- — *Végh Kálmán — -------Sárbogárd: *Spítzer Jakab Sarkad: Gettler Andor---Sárospatak: #Físcher Lajos Rácz István------------ #Ref. F ő is k o la i---- - — — Sárvár: Hess Alfréd —-----Milfay Ferenc — ------Sátoraljaújhely: Dani János Pávay J á n o s ------ ---'Vajda József ---- ------ Zemplén-nvomda rt.---Sepsiszentgyörgy: Jókai — Móricz 1. — -------1 — Pátria — ------- ----Virradat— — — — .---Siklós: Drávavölgyi---- - — Siófok: *Singer Károly — Som orja: *Go!dstein József Sopron: Goldschmied — — "Király — — ---------Rábaközi — ---------Röttig-Romwalter — ---S z é k e ly ---- — — — — Sümeg: Horváth Imre -— Sarlai Je n ő ------------Szabadka: *Barna Ferenc — özv. Cservik A.-né — — #Csii!ag --------— ' — — ♦Expressz------- ------ — *Fischer Ernő — ---- — Glóbus — ------------‘ Grafika — --- - — ----’!íHorváth András ----- — ♦Horváth József— ------Lukatics Ernő --------— M Á V ---------- ----- - — Mihalec Já n o s----- ---♦Minerva — ------------Únió ÍKmetz Káró Irén) — Városi — — — -------Szarvas: * K u lt ú r a ---- — Müller Károly — ------80
;__ ___ -
2 1 1— 2— 4— 1 1 1— 1— 3— — _
1 — — 1 — __ — —
- —— i - ?— i - b 4 2 - 2— — 1 1 - —— — 1— —• 1— 1 1— 1 1 1— 2 4 1 — 3 3 í 1 1 1 - —— — — -
2— —
—. — — ■ — - 3 1 1 — 1 1 1 i - — — __ — 1 5 2 - —— — - 2— 1 - —— — 3— — ~
JA fi 3 S "d bfi co
Szedőgép I Nyomógép [ A helyiség
I I |
| 'fi o 50 fi s «3 'O 5© S I-Ö a. B 5 cn O a
| Tanulólány
I I
1 1 I
1Szedő, korr. |*Gépszedő Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom.
A nyomda megnevezése
1 1 1 — — ———— —— — —— — — — __ —
1 1 — __ — —
2 __ _ __ __ _ 2 — — 1— — 1 1 — 1— — — __ __ _ __ 1 1 1 1 i — —— — — __ — 1— I 1 1 ó — ——— 1—
1 2 — 1— 1 — ——— — — ——— — 1 — ~~ — — — — — —— 1 1— — 1 1 — 2 — — 1 — — 2— 2— 2 — 1 1— — — — 1 1 — 1— 3 1 1 1 2 -— (2 í — — 5 2 5 i __ 2 — 3 — 3 2 __ 1 1 — 1— — 1 — -— b- 1 1 l 1 - 2— 2- 5 5 — l —— 4— — 1 — 2 - 1— - ———-—— l — — — 1_
4 e 1 k 3 e 3 e 2 e 2 e 2 k 2 e 2 e 2 2z 2 e 3 k 2 e 3 e a e 2 e 3 e 1 e 3 e 2 e 3 e 3 e b k 3 e 6 e b e 2 e 2 e 1 n 3 e 1 e 1 e 4 e 8 e 3 e 2 e 2 e 1 e í e 2 e 4 e 6 e 4 e 1 k 2 n
szakszerű átalakítása és
BUDAPEST II. MARölT KORÚT 81. TELEFON: 3 5 3 - ffl.
VICTORA ES TARSA GRA F I K A I SZAKÜZLET K
É
P
V
I
S
E
L
E
T
E
!
:
Böttcher & Renner Fabrik graphischer Bedarfsartikel, Nürnberg Nyomdatechnikai cikkek offset-és mélynyomáshoz, körforgógépekhez hengerborítások, bőrhengerek, litográfiái kövek,
Th. Jäger Papierfabrik, Selb. „Pressa" stereotípíai matricák.
Wilhelm Pott Maschinenmesserfabrik Stahlhammerwerk, Remscheid Világhírű ruhrvidéki acélkések a papíripar és a fémipar részére.
BUDAPEST III,CSERJE U.9. TELEFON 150-295
Szarvas: ‘ Szarvasi Közlöny — Szászrégen: Hungária (Veress) Új Könyvkereskedés — — — Szatmárnémeti: Balogh László *Boros Adolf — -------- — E x p r e s s z --------------Heimlich Karolina------- — Hirsch M. Lajos — -------*Kálvin — ---------------Pátria -----------------Scheimann József---- ----Sza m o sm en ti-----------Weisz S á n d o r---- -------Szécsény: *Schwarcz Nándor— Szeged: Ablaka György — — * Á r p á d ------- — --------*Bartos L i p ó t ---- — ----- ‘ *Burkus András^--------- — * C o r v ín ---------- -------Endrényi Lajos R t . ------* H u n g á r ía --------------Jsítz — — — ---- — ----*Juhász Is t v á n ------------“ K u ltú ra -----------------* 'M e tr o p o l--------------*Papírüzem — — ---- — — *Petőfi- — --------------Somogyi P á l ------- ----S z é c h e n y i---- — -------*Szegedi Új N e m z e d é k ---Szeged Városi Nyomda Rt.— * S z ó z a t ------- ----------Szeghalom: * K u lt ú r a ---- - — Székelyudvarhely: Glóbus — K. B e n c z e ------- ------- *Könyvnyomda Rt.— -------* P e t ő f i ---------- ------ — Székesfehérvár: Csitáry Jenő — Csuthy G y ö r g y ---------D e b r e c e n y i ------------Eisler Adolf— — — -------Friedmann A d o lf--------- Minerva — ---------------P a n n ó n ia ------- — ----Szőllőssy F e r e n c ---- ------
2 _ __ 2- 1 2- 1 6- 1 1- — 1
M
| | | Nyomógép | A helyiség
C/3 O
fi "O aj
I Tanulólány | Segédmunk. |
O J4 ÍO na iO H«3 a
Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom. Szedőtanonc Gépm.-tan.
A nyomda megnevezése
& 6D í© 1> cSÜ
_
1__ 1 i — — — 2 2— — — —— i 1 — — — 1 i 1— — 1 2 — 1- — — 1 1 — i — ——— —
1- 1 1 2 - — — — — 1— — — 1 8 4 3 — —— 6 1 1 2 1 1 1 1 1 1 i 1 —— — — 2 — — — — — 3 3 2 — 1— — 1— 2 6 — 2 — 3 2 5 3 —— 1— — 1 1 1 1 2— — — 1 1 1— 2 — — 1 1 1 2 1 1 2— 1 1 3 1 — 1— — — 1 2 — 1 1 2 — 2— — —— — 1 — — 1 3 -- — 2 1 — — 1— 1 2— — 1 2 — 1 2 2 1 3— 2 — 1 1 1 1 2— — —— — — 1 2— — 1 1 1 1— 2 — — —— — 1 — — 1 1— — 1 1 — — — — 1— — 7 6 3 —- 3 2 3 2 5 3 6 6 3 — — 1 6 2 1 2 —— — 1 — 1 2 3— — 2 —* 1 — 1— 1 —— — 1 — —— 1 1 1— — 1 — — - - 1— 2 — 1 — — — 1 1 1— 2 — 1 — — — 1 —-— lí 1 — — 1— 2 l — 1 1 1— — 2— 1 — 2 1 1— — — — 2 — 1 1— 1 1 2 _ — — — — 1 1— — 8 1 — . 2 — 1 1— —
i
2 4 2 3 3 4 2 3 2 2 2 8 3 3 1 6 5 3 2 2 3 3 3 3 4 2 2 2 3 3 5 8 3 3 2 2 ? 2 4 2 3 3 2 4 3 1
k e e e n k n e k k e e e e e n n e n k n n rí k n n k k k n n e k e e e e e e e e k e e e e
__ Székesfehérvár: ‘“Völgyesi L.— 3 6 1 *Vörösmarty ---------------1 Szekszárdi: Kaszás Sándor---7 Molnár-féle Nyomda Rt.---— Siklósi G y u l a ------------ — jZcíllcb . vjalíy ISlVan Szentesi Napló------------1 3 Szent Im r e --------------2— *Szilágyi Dezső-----------Szentgotthárd: Németh Vilmos — Szenttamás: ‘Major Lajos---1— —
3. c
__ i - 2 1 - — 1 - — 1 1 —— •j - 2— - 2— -
a s £ y b£> 41 tr.i
Szedőgép Nyomógép 1A helyiség
ä o
g
Berakónő Tanulólány
50 -ö
Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom. Szedőtanonc
Szedő, kori*.
A nyomda megnevezése
1 __ 1 2 __i 1— 2 2 1— 1— —
2 2 2 6 2
5 2 2—
e e n e e — 3 e 2 e 2 e 2 k 2 e 2 e 2 e 2 e 4 e 4 e 2 e 4 n 3 k 2 e 2 e 3 e 1 k 2 k 3 k 6 e 2 k 2 k 8 n 2 e 2 e 3 e 3 k 2 e 2 k 1 e 3 k 2— 2 e 3 e
3 5 3 1 —- 3 1— — _—_ 1 2
2 Szerencs: C ukorgyári------1— —■'Farkas Elem ér------1 -----1— 1 — 2 — — __ — Schönfeld Zoltán---------1— — — 2 — — 1 2— — — — — Szigetvár: Kozáry E d e — ---- — — — Z r i n y i -----------------1 __ Szilágycseh: K u l t ú r a ------1_ /— — 1 — — — — Szilágysomiyó: Heimlich S. — 2 *Lázár G é z a ------------- 3 — 1 — — — — — — Szinérváralja: *Wieder Ignác — 3 — 1 — 1— _ 1Szolnok: ‘ Faragó Sándor---4— 1 — 1 1 4 — — 'Halász G é z a ------------1 1 Rényi D e z s ő n é ---- ----2 — 1 — 3 — 1— — ^Szolnok és Vidéke--------- - 2 __ 1 — 1— 2 — — Varga József — ---------2 —- 1 — 2 — 2 — — *Wachs P á l n é ---- -- — — 1 Szom bathely: Gábriel A. Utóda 4 — 1 — 1— 2 1— Hungária — ------------1— — — 1 — — — — — *Langer Károly---- -------1 Löwy G u sz tá v----------— 1 — — ' — 1— — __ — Martineum Rt. — ---------2 1 — 1 1 2 2— 2 M e r k u r ---- ------------- 1 —- — — 1— — — — P á t r i a --------- --------1 1 Vasvármegye -----------6 2 — 4 1 3 2 1 4 — — — — 2— — — — Tamási: Ipolyi Móric — — — — 1 — ■— — — 1— _ Tapolca: H u n g ária---------László J e n ő ------------1 — — — _ 1— — 1 —■__ Tata: ^Engländer F.-------- — 1 1— — — — — — Lindenberg Adolf ------- - — 1 — —— R é v a i --------------- — 1 1 —— —— — — — — Tét: özv. Krakauer Salamonná Tiszaföldvár: *Beniczky Fiúotth. 1— — — 5 3 _ — 4 — — — *Csernai István és Társai---- — 1 3 2 ——— *G yörgy József— ---------2 __ — — 1 — — — — — Tiszafüred: *Központí------1— — — 1— __ 1 — 82
k e e e e
Tiszafüred: *Merkur ---- — Titel: Jovanovics M ílánné---Tokaj: *Löwy M á r t o n ------- Tolna: Weitmann Ig n á c ---Topolya: Berényi és Társa — Hajtmann A . -----------Hajtmann 1.------------ — Torna: *Glancz Iz id o r------Tornaija: Poraczky László — Tótkom ós: Gyömrel István — Törökszentmiklós: ®Kongorác J. ’’ Rub insteín--------------*Sz iIág yi---- — .-----------Túrkeve: *Daróczy A.------Újfehértó: *özv. Guttmann K.-né Újverbász: *Plesz H e n r ik ---Szeidl G y u l a ---------- Újvidék: *Barth D. — ------B o csk a i-----------------B o g d a n o v it s -----------"Gsamprág és T á r s a ------Dán -— -----------------Farkas és D ü r b e c k ------Gellért Béla -----------Gruits T e stvé re k ---------Tvkovits G y ö r g y ---------Jelasits P á l---- : ---------Közigazgatási-----------Lán g ------- ---- ------ — ^Mi 1útin ovi ts R a d ív o j------N a to se vits--------------Nyomda és L a p k i a d ó ---Pilliser és T á r s a ---------Uránia ---------------- — Vignetta-----------------Ungvár: Földesi G yu la ------Gellis M i k s a ----------— Kárpátaljai Tud. Társ.---- — Lém R t . -----------------4Szent Bazil — -----------Ungmegyei ( K r e i s l e r ) ---Únió jCMirávcsik)---------V ik tó ria---- -— ---------V á c: *Fegyintézeti---------H e g y i -----------------'K ap ísztrán --------- -------
a O
] I c S a O
Berakónő 1Tanulólány
í© 13
Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom. Szedőtanoncl
Szedő, korr. j
A nyomda megnevezése
C fi © V. •> fi ,a -b g se ‘0a ÍO s 0 o X *8) z, <
_ 1 _ _ __ 1 e __ — — 1 — — — — — 2 e —— — — __ — — — — — __ 1 e 1 • i 1Z z 2 e 1 __ — - — 1 — — —— — — 1 e — 1 — — — —— i — 2 e — __ — — 1 2 — — __ 3 e — — — —— ——— —— — _ — — 1 2— 2— — — 2 e — — 1 1 1 — — 1— 3 e — . 1 1— 1— — — 2 k — — 2 — — 1— i — 2 e —— — — — —— —— 1 e — —— — — — _ — — — — — — —— — — 1— 1 — 2 n 2 1— 3 n 1— — — 1 3 — 1 — 1 1 1 2 __ — 5 k — __ — — — — 1— — — 2 k —— — — — ——— 2 3 k — — 1 — — _ 1— — 1 5 e — —— — 2 k — — 1z 4 e 2 1— — 5 e 3— 1 — 1 2 k 2 i 1 — — — 3— 1 2 7 e 1 k 1 1 — — — 1— — — 2 n 4 k 1 11 9 4 — 1 1 8 2 4 4 8 e 1 - 1 — — — 1— — — 6 e 9 9 1 — 1 1 3— 3 3 5 e —— — 1 — — 1 1— — 2 k 4 — 1 — — 1 2— — — 3 e 1— — -— 1 — — — — — 3 k 10* 7 3 — — — 10;— 3 4 7 e 1 — 1 — — — 1— — 1 3 e 3 — 1 — — — — — 1— 2 k __ — — 2 k — 1 5 e 3 __ 1 1 1 1 1 — — — — 3 1 1 1 3 n 1 1 5 e 1 2 — 1 — 2 — 1 1— — — k i 1 1 — 2 4— — — 2 8 e
• 83
1 a H3 cí5
Nyomógép
50 s ‘O
Tanulólány 1 Segédmunk. 1
Szedő, korr. I Gépszedő Gépmester v. nyomó Szedő-gm.v. szedő-nyom. Szedőtanoncl Gépm.-tan. 1
A nyomda megnevezése
2» X <
_ _ _ _ e 3 _ _ V á c: *Kodak --------------1 i n Pannónia — ---- -------1 — i e i 3 2 1 3 2 2 Pestvidéki — ---- --------3 n * S z é c h e n y i-----------------— 1- - - i 3 e Vágsellye: Alföldi Károly---- —— I - — 2 e 1 Várpalota: #G o l d ------- — --—— 2 k Vasvár: özv. Singer Zs.-né — — 1 í 1 2 e Verpelét: M átra-----------Veszprém: Egyházmegyei — 6 3 2 - 2 1— 5 1 3 6 e — — 2 Fodor F e re n c ------- -----1 1 - 1— — 2 k 2 — 1 - 1 1 - 1— — 2 k * P ó s a -------------- ---- — 1 1 — - 1 1- — 1 1 2 e Zalaegerszeg: *Kakas Ágoston K u ltú ra ------------ — - — 2 — — — — — - — 1 — 2 e #Pannonia --------------2 k — -—— 1 1 Zrínyi —------- — — — — 2 1 1 1 3 e __ — — 1— 1 Zalaszentgrót: Zacsík Károly — 1 e Zilah: Kaszab László — ---3 — — ' - 1— 1 1— — 2 n Seres Samu — ------------- 4 — 1 - — — 1 1— — 3 e Z irc: *Ott Lajos------- ---- e 1 1 _— — 1 e _ Zenta: *Bartusz András — — 1— — _ __ —— — Dinka és T á r s a i ---------2 2 e —— — *özv. Király Jó z se fn é ------1— — - 1 e Únió — — ---------------2— 1 - 2_ _ — — — 2 k ■ 1 Zom bor: Bosnyák E r n ő ---1 3 e Bosnyák József — — — — 2 2 1 - 3 — 2 — 1 1 4 e *Bugadzsia J á n o s ---- — — 2 — — - . 1— 1— — 1 6 e Futó László--------------- — — 1 - 1— 1— — — 2 e Gass József — ---- — — 1 e Thoma A n t a l ---- ----- - — 1 1 2 e 2 — 1 - 1__ Zsibó: Végh D ávid---------— 1— 3 e
OFFENBERGER MIKSA gra fik a i szaUiizlet B u d a p e st IV , D alm ady G yőző utca 7. T e le fo n 185-398. Pap írim p o rt
Új és h a szn á lt g ép ek, b eren d ezések k a p h a tók ! »
84
IW I O IV I U
H n f \! n p « I I U (jí p u
egyes betűket ° nt° s z e d ő g é p e k m agyarországi vezérképviselete
A szedőgépek száma és típusonkénti megoszlása a vidéki nyom dákban Inter type drb
Lino type
O/o drb
Árszabályhű nyomdában
8 800
107
Blokált nyomdában
2 20-0
20
összesen —
10 100
Mono type
o/o
drb
84'3
5
157 —
127 100
5
Typograph
Össze sen
o/o drb
O/o
100
30
52'6 150
754
—
27
47'4
49
246
100
57
100
drb
O/o
199 100
A szedőgépek száma 1941-ben 177 volt.
Tégely nyomó
O/o
Árszabályhű nyomdában —
496
65’6
586
627
Blokált nyomdában —
261
34-4
349
37‘3
Összesen— —
757 100
o/o
Összesen
o/o
o/o
17
89'5
1099
64‘3
2
105
612
357
Körforgó
Gyorssajtó
A nyom ógépek száma és főtípusok szerinti megoszlása a vidéki nyom dákban
935 100
19 100
1711 100
A nyomógépek száma 1941-ben 1518 volt.
c i k i liá lM ilé líb a t L
m ú l
ille t é k e i& e l, t t e n ie u ilt
a k ö z ö s jÁ íj, e lle n ó it , d e ä m tia g A n a k is k á r l o k o z b e te tp - é g . im q jj, n u u ila u t é ík iíL u é f j, e ie ié ji ! 8s
1
A vidéki árszabályhű és blokált nyomdákban
_
19 4 2 - b e n d o l g o z o t t blokált árszabályhű üzemben üzemben össze mun mun sen o/o °/o kás kás Kézíszedő és k o rre k to r------Gépszedő Gépmester és nyom ó-------- — Betű- és töm öntő---- -------Szedő-gépmester v. szedő-nyomó
1001 246 307 27 101
711 209 226 24 50
71‘1 85'0 73‘6 889 50‘0
290 37 81 3 51
28'9 150 264 i rí 50'0
Szakmunkások összesen-------
274
1682
1220
72‘6
462
— --------------- -
580
433
747
147
25'3 I
Munkásnők összesen----------
580
433
747
147
25’3
Segédmunkás, férfiberakó
— —
153
109
71’3
44
287 287
Munkásnő
Segédmunkások ö s s z e s e n ----
153
109
71'3
44
Szakmunkások, munkásnők és segédmunkások együttesen
2415
1762
730
653
27-0
Szedőtanonc — ------------Gépmestertanonc ------------Ö ntőtanonc-----------------T a n u ló lá n y ------ ------------
459 97 1 255
242 53 1 136
h 'O O 't in in o m
217 44
47-3 45'4
119
46’6
Tanulók összesen------------
812
432
535
380
46’5
Árszabályhű nyomdában Blokált nyomd.
290
Összesen— —
1001
86
/II
242 217
5 27 47'3
459 100
Gépm.tanoncok száma
Gépmester 1 v. nyomó 1
Szedő tanoncok száma
Kézíszedő, 1 korrektor i:
Tanulók száma a vidéki nyom dákban
n/o
22b 81
53 44
307
97 100
b4't> 45'4
=o c -ra a => 2
Tanuló lányok <0 E n, -CD u/0
455
.147
136 119
580
255 100
53'4 46’6
roigozók arányszám a az 1 9 4 0 — 4 2 . években 1941-b en d o g o z o t t árszabályhű blokáit üzemben üzemben sert mun mun o/o °/o kás kás 575 223 272 17 100
604 183 199 16 47
690 820 731 940 47’0
271 40 73 1 53
1487
1049
70’6
505
‘ 371
505 119
1940-ben do g o z o t t árszabályhű blokáit üzemben üzemben össze sen mun mun o/o o/o kás kás
310 18’0 269 6'0 53’0
601 160 179 10 86
374 112 125 10 53
623 700 699 1000 60’2
227 48 54 33
398
438
29’4
1036
674
64-6
362
35'4
73'5
134
265
330
235
71 ’3
95
287
371
7 35
134
265
330
235
713
95
287
91
765
28
235
79
58
73‘4
21
26’6
119
91
765
28
235
79
58
73'4
21
266
2111
1511
71 6
600
284
1445
967
669
478
33 1
446 82 2 200
223 36
223 46
183 28
467 451
209 34
53‘3 54'9
80
50’0 56’0 50’0 40'0
392 62
120
500 44'0 500 600
730
380
521
350
47‘9
1
1
—
377 30'0 301
—
—
—
—
161
■93
57'8
68
42'2
—
615
304
49’4
311
50-6
Egészségügyi viszonyok a vidéki nyom dákban Árszabályhű
Blokáit
Összesen
üzem
o/o
üzem
O/o
üzem
o/o
Egészséges------Kevésbé egészséges Egészségtelen----
272 80 23
72'6 21'3 61
166 69 41
602 25-0 14’8
438 149 64
67'3 22'8 9'9
Összesen— — ----
3751
100
2W
1 Nyolc nyomda adatai hiányzanak. - 13 nyomda adatai hiányzanak. 21 nyomda adatai hiányzanak.
100
6513 100
A vidéki árszabályhű és blokált nyom dák arányszám a A nyomdák száma Év
1942 1941 1940 1939 1938
hány város ban
hány üzem
225 208 169 160 146
672 617 465 459 404
Ezek
cö z ü 1
árszabályhű
blokált
nyomda
0/0
nyomda
o/o
383 349 266 234 186
570 56'6 57'3 .50-9 46'0
289 268 199 225 218
43-0 43'4 427 49'1 54-0
K é z lsz e d ő -----------G é p s z e d ő -----------K o r re k to r -----------Gépm. v. nyomó — Szedő-nyomó -------Betű- és tőmöntő — M u nkásnő -----------Segédm unkás---F é r f i b e r a k ó -------összesen
1 9 4 2 -b en
1941-ben 1940-ben 1939-ben S z e d ő ta n o n c---Gépmestertqnonc— Ö n t ő t a n o n c ---Tanulólány— ---Összesen
1 9 4 2 -b en
972 246 29 307 10! 27 580 149 4
142 6
2415 2111 1445 1544 459 97 1 255
278
2693
414 311 352
2525 1756 1896
_
—
3227
—
32 — 2 92 4
— — — —
1114 252 29 339 101 29 672 153 4
—
— 812 3505
vttí
. C
'1Ö C
> : • .
> |
828 215 25 258 50 26 525 110 3 2040 1925 1278 1260
;u
c=
“
blokáit nyomdában dolgozott
Ezek M" 1 -c o o O
Összesen
nélkül Munka
Munkában
A vidéki dolgozók és m unkanélküliek összefoglaló kim utatása
o/o
74‘4 85'3 86’0 761 50'0 89.7 78'2 7T9 75-0!
286 37 4 81 51 3 147 43 1
25"6 147 14’0 23.9 500 10'3 21’8 281 25-0
7 5 8
653
2 4 2
76‘3 728 66'5
600 478 636
237 27‘2 33'5
A m agyarországi nyom dák száma 1 9 3 8 — 4 2 -b e n A nyomdák száma Év
1942 1941 1940 1939 1938
hány város ban 240 221 180 171 157
hány üzem
Ezek közül árszabályhű
blokált
nyomda
°/'u
nyomda
i/o
590 538 443 410 352
567 55'0 54'6 520 48'1
451 440 368 377 379
43’3 45’0 45‘4 480 51-9
1041 978 811 787 731
c
ó t» ,,! ■>.-8 ° 1 !q rt Tc3 C.
ő
K é z is z e d ő ------G é p s z e d ő ------Korrektor---------Gépm .v. nyomó — Szedő-nyomó — — Betű- és tömöntő — Szedőgépszerelő — Munkásnő — — — Öntödei munkásnő— Segédmunkás — — Férfib erakó-------
2566 932 189 1072 101 222 38 2115 6 632 6
250 26 17 51
Összesen 1942-ben— 1941-ben— 1940-ben— 1939-ben— S z e d ő t a n o n c ---Gépmestertanonc — öntő tano n c------T a n u ló lé n y -------
7879 6992 6007 6041 685 252 13 546
579 1115 1430 1374 — — — —
összesen 1942-ben -
9375
—
—
6 —
164 7 58 —
2816 958 206 1123 101 228 38 2279 13 690 6
2265 805 839 876 185 898 930 82'8 50 500 273 97'8 34 895 1872 827 13 lOO'O 608 88’1 3 500
8458 70221 8107 6850 7437 1 6298 7415 6186 — — '— 1496 9954
830 84'3 847 83'4
o= n EL blokált üzemben dolgozott
nélkül
Ezek
Munka
Munkában
A m agyarországi nyom dákban dolgozók és a m unkanélküliek összefoglaló kimutatása
o/o
551 119 21 193 51 5 4 407
19-5 12-4 10-2 17-2 500 22 105 178
82 3
11‘9 500
1436 1277 1139 1229
170 157 153 16’6
1 Ezekhez számítandók még a betegek, katonai szolgálatot telje sítők, másfoglalkozásúak és akiknek tagsági joga fel van függesztve
A m agyarországi árszabályhű és blokált nyomdák 19 4 2 -b en d o I g o z o t t árszabályhű blokált üzemben öszüzemben szesen mun mun 0/0 o/o kás kás Kéziszedő és k o r r e k t o r ------- ; G é p s z e d ő ------------ ------ Gépmester és nyom ó---------Betű- és t ő m ő n tő ----------— Szedő-gépmester v. szedő-nyomó Szedőgépszerelő -------------
2755 932 1072 222 101 38
2183 813 879 217 50 34
793 87'3 82-0 97'8 50-0 89'5
572 119 193 5 51 4
207 127 180 2’2 50'0 105
Szakmunkások összesen-------
5120
4176
816
944
M u n k á s n ő ----- ---- --------Öntödei munkásnő ----------
2115 6
1708 6
808 1000
407
Munkásnők összesen------- --
2121
1714
Seg é d m u n k ás------------ - — Öntödei segédmunkás — ----Férfib erakó-------- ---------
592 40 6
512 38 3
nunkásainak arányszám a az 1 9 4 0 — 4 2 , években 19 4 1 -b en d o l g o z o t t blokált árszabályhű üzemben I üzemben 1 ^sz" ' ‘l szesen mun mun 0/0 o/o kás kás
2419 821 962 203 100 35
1909 722 785 201 47 34
789 880 81-6 991 470 971
510 99 177 2 53 1
211 12’0 18'4 0‘9 53'0 2'9
2076 742 821 191 86 33
1602 633 661 189 53 32
77'2 853 806 990 60-2 97'0
474 109 160 2 33 1
22-8 14-7 19'4 10 39’8 3'0
184
4540
3698
815
842
185
3949
3170
803
779
197
19‘2 -
1899 8
1532 8
807 1000
367 —
193 —
1538 10
1236 10
80’4 ÍOO’O
302
19'6
—
—
—
809
407
191
1907
1540
808
367
192
1548
1246
805
302
195
86‘8 95'0 50'0
80 2 3
134 5V 50V
493 42
431 42 4
87'5 ÍOO’O 40‘0
62 __
125 _
6
60'0
461 41 8
407 40 5
88’3 97'8 62-5
54 1 3
117 2-2 37'5
545
477
875 r— —
68
125
510
452
88’7
58
11-3
6992
5715
818
1277
182
6007
4868
811
1139
189
356 ! 53'2 113 í 519 934 14 259 j 56'4
314 105 1 201
46'8 481 6'6 43'6
630 202 15 395
313 104 15 203
49’7 51-5 ÍOO'O 5T4
317 98 — 192
503 485 — 486
742
621
45'5
1242
635
51'2
607
488
!
1 Segédmunkások ö s s z e s e n ---Szakmunkások, munkásnők és segédmunkások e g y ü t t e s e n ---------------
638
1940-ben d o l g o z o t t blokált árszabályhű üzemben üzemben öszszesen mun mun o/o o/o kás kás
553
867
85
13 3
7879 ' 6443
81 8
1436
182
54'3 580 ÍOO'O 54’2
313 105 —
457 420 —
250
45‘8
668
446
i
'°
. S z e d ő t a n o n c ----------— '— Gépmestertanonc — ------ — Öntőtanonc--------------- - — T a n u ló lá n y ------------------
685 252 13 546
I
372 147 13 296
Tanulók összesen--------- — :•
1496 :
828
670 218 15 460
j !
90
55 4 |
.
;
1363
54'5
91
Egészségügyi viszonyok az összes m agyarországi nyom dákban Árszabályhű üzem
Blokált
o/0
üzem
o /o
65'9 23'6 105
Egészséges------Kevésbé egészséges Egészségtelen----
396 1 69'6 135 ! 23'6 39 I 6’8
282 101 45
Ö s s z e s e n ---- —
570L ! 100
4283 100
Összesen üzem
o /o
678 236 84
680 23'6 8’4
9983 100
120 nyomda adatai hiányzanak. 3 23 nyomda adatai hiányzanak. 3 43 nyomda adatai hiányzanak.
A tanoncok és íanulóíányok száma az egész országban ~a o SS
w CD N t -CL) O
Árszabályhű Blokált Összesen
—
Szedőtanoncok <ö !
•S"°
‘5
#<= a >
°'/0
Gépm.tanoncok to
2183 572
372 54'3 313 457
879 193
2755
685 100
1072
1
I
*o c -10
-í í
! 0/0
Tanulólányok 05
O/o
2
147 58-0 1708 105 42-0 407
296 250
252 100
546 100
2115
542 45'8
A szedőgépek száma és típusonkénti megoszlása az egész országban inter type drb
O/o
Lino type drb
Mono type
Typograph
össze sen
o/o
drb
o/o
drb
O/o
drb
0 /0
881 11'9
80
100
55 46
54'5 455
549 105
84-0 16-0
80
100 101 100
Árszabályhű Blokált
53 842 361 10 15'8 49
összesen —
63 10D 410 100
A szedőgépek száma 1941-ben 622 volt.
654 100
■ ]
i |
1 |
A nyom ógépek száma és íőtípusok szerinti megoszlása az egész országban Dl
O o/o
=o
o/o
Automata
Tégelynyomó
Gyorssajtó
•o
Árszabályhű Blokált
1028 720 1069 60'6 401 28-0 697 39'4
75 6
92'6 7'4
82 25
Összesen
1429 100
81
o/o
1766 100
100
o/o
o/o
76’7 2254 66-6 23'3 1129 33'4
107 100
3383 100
A nyomógépek száma 1941-ben 3141 volt. A vidéki nyomdaipari viszonyok tárgyalásánál ez évben is tekin télyes eltolódás mutatkozik. Ennek oka felsősorban és legfőként abban található meg, hogy - amiként azt már bevezető sorainkban is megállapítottuk - a visszacsatolt délvidéki .terület nyomdáit is fölvettük névjegyzékünkbe. Az 1942. évben 225 nyomdaváros szere pel vidéki névjegyzékünkben, szemben az 1941-ben feltüntetett 208 várossal. A nyomdák számában is tekintélyes gyarapodás állott be. Amíg ugyanis 1941-ben 617 nyomdáról számoltunk be, addig ez a szám 1942-ben 672-re emelkedett, vagyis a vidéki nyomdák száma ebben az évben 55-tel (8'9°/o) volt több, mint tavaly. A több nyomda egyben több alkalmazottat is jelentett 1942-ben. Az erről szóló táblázatból kitűnik, hogy az 1941-ben alkalmazott 2111 vidéki szakmunkás, munkásnő és segédmunkás létszáma 304 fővel (14'4°/o) 2415-re emelkedett. Az összes vidéki alkalmazottak kö zül; 1762 (7 3 % ) dolgozott .árszabályhű üzemben, 653 (27 % ) pedig blokált nyomdában. Ez az arány 1941-ben l'4°/o-kal kedvezőbb volt a közösségenkívüli üzemek javára. A tanoncok és tanulólányok száma is emelkedett 1942-ben. Az 1941. évi 730 tanulóval szemben 1942-ről 812 tanulót mutatunk ki. Az emelkedés 82 (H'2°/o). Az egészségügyi viszonyok tekintetében nagyjából azonos a helyzet a multesztendei állapotokkal, úgyhogy annak részletes tag lalását ezúttal mellőzhetjük. Ami a vidéki technikai fölszerelést illeti, természetesen itt is jelentős mértékben mutatkozik meg'a visszacsatolt területek adatai nak bekapcsolása a statisztikai táblázatokba. A szedőgépeknél a multévi 177-tel szemben 1942-ben 22-vel többet: 199 szedőgépet mutatunk ki (12'4°/o). A nyomógépek száma 193-maI (12'7°/o) emel kedett: 1518-ról 1711 -re.
93
A budapesti és a vidéki adatok összesítéséből adódik azután az ország egész nyomdaiparának 1942 június 27-i állapota. Az idevonatkozó táblázatokból mindenekelőtt kitűnik, hogy a tavaly kimutatott 221 nyomdavárossal szemben ezidén 240 nyomda városról számol be statisztikánk. A nyomdavárosok számának emel kedésével természetesen együtt járt a nyomdák létszámának gyara podása is. 1941-ben volt 978 nyomda, ezek száma 63-mal szaporo dott. így 1942-ben a nyomdák száma 1041-re emelkedett az egész országban (6'4°/o), míg az üzemekben foglalkoztatottak létszáma ennek kétszeresével, 127«/o-kal volt több 1942-ben, mint az előző esztendőben. Fontos bizonyítéka ez annak, hogy a visszacsatolt területek révén jelentkező természetes gyarapodáson túl 1942-ben jobban volt foglalkoztatva a nyomdaipar, mint a korábbi években Számszerűen a dolgozók száma a következőképpen alakult: 1941-ben dolgozott 6992 szakmunkás, munkásnő és segédmunkás. Ez a szám 1942-ben 887-tel emelkedett: 7879-re. Százalékszerűen tehát az arány nem változott ebben az esztendőben; ugyanis 1942-ben a dolgozók 81'8°/o-a állott árszabályhű üzemben és 18'2°/o-a blokált nyomdában. Ugyancsak ez volt a helyzet az 1941. évben is. Az árszabályhű üzemekben 1941-ben 5715 szakmunkás, munkásnő és segédmunkás dolgozott, ez a szám 1942-ben 6443-ra emelkedett. A közösségenkívüli nyomdákban 1941-ben dolgozott 1277 alkal mazottal szemben 1942-ben 1436-an voltak foglalkoztatva. A tanoncok és tanulóleányok száma 133-mal emelkedett 1942-ben. A tanulók közül 828 (55'4°/o) dolgozott árszabályhű üzemben, míg 668 (44’6°/o) blokált nyomdában. Ami a technikai fölszerelést illeti, ezen a terü leten is fejlődést mutathatunk ki. A szedőgépek száma 622 volt 1941-ben, míg 1942-ben fölemelkedett 654-re. (Árszabályhű nyom dában 549 [84°.o], blokált nyomdában 105 [ 16°/o] szedőgép volt üzemben.) Az 1941. évi 3141 nyomógéppel szemben 1942-ben 3383 volt a nyomógépek száma az egész országban, ezek közül 2254 (66'6°/o) árszabályhű üzemben, míg 1129 (33*4°o) kőzösségenkívül’ nyomdában. A kimutatások hű képét adják a kétségtelen fejlődésnek. Ez pedig nemcsak azáltal következett be, mert újabb területek tértek vissza az anyaországhoz, hanem azon túl is kétségtelenül fölismerhető a nyomdaipar jobb foglalkoztatottsága és gyarapodása. Reméljük, hogy ez a folyamat állandósul és a jövőévi statisztikánkban további fejlődésről adhatunk számot. Grósz Ernő.
| 1 > 'LU
E
i 1 Z
"O
QJ £
o
C -o
*ca
E
c
2 ■ *0 ■O «c -u N -ni ; C/3 a “ ¡O > O
c
"Sí®
F
‘03 ‘
Szedő-
'CD C/5 2 'CD O
Gépmester-I
Összehasonlító táblázat az 1933-1942. évekre o
>c 'CO -O
2 O
CO H-
tanoncok
-V -<13 CO C 3
E >-
z
U> >o T3 N on
B u d a p e s t 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942
3271217 3281336 33611381 3571484 371.1467 3271410 3281441 3461475 361 1544 369:1754
590 625 601 665 646 653 627 615 633 724
507 521 568 627 654 628 645 642 690 765
1933’ 1934 19351 1936! 1937 1938 1939 1940 1941, 19421
395: 465 395 515 387| 546 415 551 411' 540 404; 564 459! 649 465' 601 617 875 67211001
98 117 126 137 132 133 166 160 223 246
163 157 230 246 241 237 278 265 372 408
167 896 362 175 957 397 184 924 398 180 1107 412 183 1186 432 187 1125 407 174 1190 420 181 1218 431 186 1402 426 195 1541 485
226 241 212 246 260 245 230 238 224 226
1151 123, 110' 127 123 129! 133 140 136, 155:
& 125 2143 1464 3 184 1831 1477 6 183 1652 1471 6 194 1416 1564 8 202 1196 1603 9 213 1176 1483 12 209 1022 1523 17 234 1119 1602 13 260 701 1623 12 291 301 1672
388 392 386 418 418 413 422 435 445 455
V i d é k 5 7 8 9 15 10 12 10 17 27
227 252 276 298 289 301 333 330 505 580
83 81 71 104 88 88 106 79 119 153
330 347 331 410 428 410 434 392 446 459
43! 58 67; 44! 60 431 63! 62; 82 971
—
446 938 389 984 335 968 302 1043 252 1026 230 1026 352 1169 311 1154 414 1518 278 1711
90 97 98 98 104 104 137 140 177 199
6 2042589:2402 3 281122192461 6 2871987 2439 6 30517182607 8 346,1448 2629 9 328,1406 2509 12 3661374 2692 17 395,1430 2756 15 4601115 3141 13 546! 579 3383
478 489 490 516 522 517 559 575 622 654
79 97 104 111 144 — 115 — 157 161 2 200 1 255
— ___
E g y ü t t 1933 7221682 1634 7231851 1935: 7231926 1936' 772 2035 1937| 782;2007 1938 731 1974 1939 787 2090 1940 8112076 1941 9782419 19421041 2755i
688; 670! 172i11231445! 742l 673 182 1209 478| 727 7981192 1207 469 802, 873; 1891405 516 778: 895. 1981475 786 865: 1971426 793' 923 1861523 775: 907' 191 1548 510 8561062 2031907:545 9701173, 222 2121 638
556 588 543 656 688 655 664 630 670 685
158 181 177 171 183 172 196 202 218 252
Megjegyzés. A gépmesterek és nyomók számához minden év ben hozzáadjuk a szedő-gépmestereket és szedő-nyomókat is. 95
Nyom dászkörök és egyéb címek Könyvnyomdái Békéltetőbizottság (VI, Szegfű utca 5. sz.). Elnök: Kertész Árpád, munkásalelnök: G yürey Rudolf. Országos Vidéki Bérszabályzatí Bizottság (VI, Szegfű utca 5. sz ). Munkáltatóelnök: Szlgethy Gyula, Debrecen, munkás elnök: G yürey Rudolf (VIII, Bérkocsis utca 1. szám). Betű- és Tömöntő Békéltetőbizottság (VI, Szegfű utca 5. szám). Budapesti Nyomdaipari Paritásos Munkásközvetítő Bizottság (VIII, Nagyfuvaros utca 18. sz.). Munkáltatóelnök; Rasovszky Árpád, munkáselnök: Eperí István. Az Egyesület kebelében létesített szaktanfolyamok. Vezető : Dukai Károly.Szakoktatók: Bauer Henrik, Dukai Károly,Harsányi Dezső, Horváth Ferenc, Hörnyéki Kálmán, Kovács József, Kún Mihály. Budapesti Betű- és Tömöntők Köre (VIII, Bérkocsis utca 1. szám). Elnök: Kál Lajos, pénztáros: Helybeli Sándor. Magyarországi Gépmesterek és Nyomók Egyesülete (Vili, Bérko csis u. 1). Elnök: Kovács József, pénztáros: Hörnyéki Kálmán. Budapesti Hírlapszedők Köre (Vili, Bérkocsis utca 1. szám). Elnök: Schmidt Béla, pénztáros .1' Kalinics Sándor. Kézíszedők Köre '(Kölcsey u. 2). Elnök: Kirmayer Ferenc, pénz táros: Héger István, titkár: Knurr Ferenc II. Budapesti Korrektorok és Revizorok Köre (Vili, Kölcsey utca 2). Elnök: Staudt FerencTpénztáros: Bozsik István. Magyarországi Könyvnyomdászok Jótékonysági Köre (Vili, Bér kocsis utca 1). Elnök: G yürey Rudolf, pénztáros: Károly Imre. Budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Hitelszövetkezete (VIII, Kölcsey utca 2. szám). Elnök: Helybeli Sándor. Pesterzsébeti Könyvnyomdászok és Rokonszakmabeli Munkások és Munkásnők Társasköre (Nagy G yőry István u. 2). Elnök : Kőhalmi Vilmos. Rákosszentmíhály-Sashalmi Könyvnyomdászok és Rokonszakma beli Munkások és Munkásnők Társasköre (Rákosszentmihály, Akácfa utca 34). Elnök: Gunesch György. Újpest—Rákospalotai Könyvnyomdászok ,és Rokonszakmabeli Munkások és Munkásnők Társasköre (Újpest, Horthy Miklós út 99. szám). Elnök: Horváth Ferenc. Pestmegyei Könyvnyomdái Munkások, Munkásnők és Rokon szakmabeliek Társasköre, Kispest (Stolz-vendéglő, Fő u. és Eggerth u. sarok). Elnök: Pavlovszky J. Alajos. Gutenberg-Társaság (VIII, Kölcsey utca 2). Elnök: Lőcsey Lajos. Könyvnyomdászok Dalköre (VIII, Kölcsey utca 2) Elnök: Staudt F. Könyvnyomdászok Sakköre (VlII, Kölcsey u. 2). Elnök: Radvánszky R. Természetbarátok Turistaegyesületének Nyomdászcsoportja (Vili, Kölcsey utca 2). Elnök: Huszár István. „Tipográfia" NyomdászokTestedző Egyesülete (VIII,Bérkocsisu. 1). Elnök: Schmidt Béla, titkár: G oó r József. Grafikai Főnökegyesület (VI, Szeqfű utca 5. szám). Budapesti Sokszorosító Ipartestület (V, Személynök utca 16). Grafikai Művezetők Szakosztálya (VI, Ándrássy út 124. szám). Magyarországi Szakszervezeti Tanács (Nagyatádi Szabó u. 24/28). Szociáldemokrata Párt (Vili, Conti utca 4. szám). Országos Munkás Jo g védő Iroda (VIII, Magdolna utca 5).
B öttcher hengeranyagok In te rty p e matricák, mindenfajta sorszedőgéphez alkatrészek
K leim & U n g e re r: „Universal" szívórendszerű önberakó készülékek
K o en ig & B a u e r: rotációs gépek, gyorssajtók, kéttúrás gépek és Rex-automaták, Gigant-matricaprés
Laube: enyvező-, lakkirozógépek, doboz gyártó gépek
L e id e n b e rg & K n ic k : összes szedőgépalkatrészek, öntőfor mák, kizáróékek stb. raktáron
M a n s fe ld : Optima-vágógépek, aranyozóprések, könyvkötészeti és papíripari gépek
N itz s c h e : Flexityp, Maxi, Chromoton öntödei matricák raktáron
N o rd d eu ts c h e S c h riftg ie s s e re i: modern írások, rézvonalak
S z e d ő g é p e k rés zé re vi Ilanyfűtés, kazáncsere-rendszer Használt gépek javítása, vétele és eladása
Egyesületi tájékoztató A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete 81. esz tendeje áll fenn. 1862-ben alakulta „Pest-budai vándor és beteg könyvnyomdászokat segélyező egylet", mely Egyesületünk egyenes ősének tekinthető. A magyar nyomdai munkásság túlnyomó nagy része tagja Egyesületünknek s csak a blokált nyomdákat boldogító kis töredék áll távol tőlünk. Az alábbiakban rövid kivonatban ismertetjük az Egyesület alap szabályait; akik elolvassák és adott esetben eszerint járnak el, min denkor tudni fogják jogaikat, de ismerni fogják kötelességeiket is. Olvassák el szaktársaink figyelmesen.
Az Egyesület címe: Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete, Budapest VIII, Kölcsey utca 2. Az Egyesületnek beteg-, munkanélküli-, rokkant-, temetési, özvegy- és árvasegélyezési ága zatai vannak.
Belépés A fölszabadulásuk napját követő féléven belül belépni szándé kozók részéről ajánlott levélben beküldendő a megfelelően ki töltött „Belépési nyilatkozat", valamint a segédlevél, amely igazolja, hogy az illető szakmunkás a meghatározott tanidőt kitöltötte. A belépési nyilatkozat Budapesten az Egyesület hivatalában, vidé ken a kerületvagy csoport pénztárosánál kapható. Ahol ilyen nincs, ott e nyomtatványt az Egyesület hivatalától kell kérnie a belépni óhajtónak s az megfelelően kitöltve, a tanidőt s a felszabadulást igazoló okmányokkal együtt ugyanoda küldendő be. Munka nélkül lévők nem vehetők fel tagnak, hanem csupán közvetítésre jegyezhe tők elő. Akik a felszabadulásukat követő féléven túl lépnek be, II. osztályú tagok lesznek és azoknak orvosi bizonyítványt is kell beküldeniök. Ugyanez vonatkozik a segédmunkásokra is. A beiratási díj és az első heti tagdíj postautalványon küldendő be közvetlenül az Egyesületnek. A kerületi vagy a nyomdai házípénztárosnál, vagy a fiókpénztárosnál senki sem jelentkezhet fölvételre, tehát az első hetiilletéket, valamint a beiratási díjat sem fizetheti ezeknél. Amenynyiben a központi választmány a jelentkezőt tagul fölveszi, a tag
97
ság attól a naptól számítódik, amely napod a beiratási díj és az elsőheti tagdíj postára adatott. A további illetékeket hetenként postatakarékpénztár! befizetési lapon küldi be a tag. Amely városban pénztárosa van az Egyesületnek, a további illetékeket' nyugta elle nében annál fizeti az illető. Befizetési lapokat a központ küld, 10 drb 20 fillér. Ha valakit fölszabadulása után azonnal elbocsátottak, az az előbb említett segédlevelet küldje be Budapestre, melynek vétele után Budapestről megkapja a belépéshez szükséges nyomtatványt. Ezt kitöltés után visszaküldi, Budapesten erre ráve zetik, hogy belépésre jelentkezett, de munka nélkül lévén, föl nem vehető, hanem csupán közvetítésre jegyezhető elő, s vissza küldik a belépésre jelentkezőnek azzal, hogy ha munkát kap, azonnal küldje be a beiratási és tagdíjjal együtt Budapestre, az Egyesület címére. Ez esetben az újonnan felszabadult később is mint elsőosztályú tag vétetik föl.
A z újonnan fölszabadultak tagdíja és segélye' Az újonnan felszabadult szakmunkások és munkásnők az első és második évben 6.20 P, ill. 1.50 P hetiilletéket fizetnek, és 52 heti befizetés után kilépés esetén napi 2.40 P, ill. — .90 P munka nélkülisegélyre jogosultak. A napi 3.60 P, ill. 1.80 P-s munkanélkülísegélyre csak a felszaba dulás utáni 2 évet követőleg befizetett legalább 26 heti magasabb — 7.20, illetőleg 2.50 P — illeték jogosít.
Betegség Megbetegedés esetén a tag ezt tartozik Budapesten és a kerü letekben vagy személyesen, vagy levelezőlap útján, vagy pedig megbízottja által, vidéken pedig írásban — melyet a kezelőorvos, vagy ahol egyesületi orvos van, ez állít ki — azonnal bejelenteni az Egyesületnek. Biztonság okáért a bejelentést ajánlottan tanácsos postára adni. A személyi adatok pontosan töltendők ki. Ha kórházba megy a beteg, ugyanilyen módon kell eljárnia. Aki ezt elmulasztja, nem kap betegsegélyt. Kórházban vagy szanatóriumban ápolt betegek segélyét kizá rólag a központi iroda, vidéken a kerületi pénztáros utalványozza. Ilyen esetekben a kórházi vagy szanatóriumi tartózkodás iga zolására adott zöld levelezőlap vagy közvetlenül Egyesületünk hi vatalának, vagy a kerületi pénztárosok útján ugyanoda küldendő
be. mert az egyesületi orvosok kórházban vagy szanatóriumban ápolt betegek részére táppénzt nem utalhatnak. A kisebb vidéki városokban dolgozó szaktársak — akik kórházi vagy szanatóriumi ápolás alatt vannak — ugyancsak kórházi iga zolványt kötelesek beküldeni. Akit üdülésre küld a Társadalombiztosító Intézet, az elutazása előtt az előbbi módon bejelenti megbetegedését, azonkívül a kö vetkező szövegű kérvényt nyújtja be az egyesületi hivatalba: Alulírott kéri a t. választmányt, hogy részére...................község ben .........................fürdőhelyen...................... .... heti tartózkodást engedélyezni szíveskedjék. (Dátum, aláírás, lakáscím.) Ezt a kér vényt az egyesületi orvossal, ahol ilyen nincs, a kezelőorvossal is alá kell íratni. A kérvény átadásakor megkapja a segély elkül déséhez szükséges jelentkezőlapokat. A segélyben részesülő járóbeteg hetenként egyszer az egyesü7 ieti orvosnál ellenőrzés végett jelentkezni köteles. Betegségbejelentő lap budapesti tagok részére a központi iro dában kapható. A tag a lapot töltse ki és adja postára (ajánlva), vagy személyesen a Hivatalban. A bejelentés napja a postabélyegző keltétől számítódik és a betegsegély is csak ettől a naptól jár.— Budapesten az I., II. és III. kerület orvosa: dr Sebestyén Dávid, II, Szilágyi Dezső tér 4. szám. — IV., VIII., IX., X. kerület orvosa: dr Nádas Aladár, VIII, József körút 26. — V., VI., VII. kerület orvosa: dr Weber József, VI, Andrássy út 3. szám. — Újpest: dr Sór Zoltán, Horthy Miklós út 42. — Pestszentlőrinc és Kispest orvosa: dr Bánó István, Wekerletelep, Huba utca 10.— Pestszenterzsébet: dr Varasdi Ferenc, Török Flórís utca 108. szám. — A vidéken dolgozó tagok — bárhol laknak — szintén ilyen lapon jelentkeznek. Járóbetegek is e levelezőlap útján jelenthetik be betegségüket, kötelesek azonban a jelentkezést követő három napon belül az orvosnál személyesen is jelentkezni. Betegekre vonatkozó szabályok. A fekvő betegnek állandóan ott hon kell tartózkodnia. A járóbeteg az orvos által meghatározott dóben nappal künn járhat s amennyiben vendéglőben étkezik, csak déli 12—2 óra és este 6—8 óra között tartózkodhat ily he lyiségben. Este 8 órától otthon kell tartózkodnia.
Szülési segély Szülési (gyermekágyi) segély - a betegsegély terhére - a szü lést megelőző négy hétre és a szülést követő nyolc hétre jár. A szü-
99
lésí segély csak személyesen vehető fel és az anyakönyvi hivör talban díjtalanul váltható „Értesítésire fizettetik ki.
M unkanélküliség Munkanélkülisegély. A munkanélkülisegélyek Budapesten a nyomdai pénztáros és bizalmiférfi, ezek híján két tag, vagy a főnök által kiállított kilépési igazolvány átadása mellett és az átadás napjától adatnak ki. Ceruzával írott igazolványok érvénytelenek. A kilépési igazolványok a kilépést követő napon személyesen étadandók a munkásközvetítőnek, vidéken pedig postára teendők, mert a segély csak az átadástól, illetve a postabélyegző keltétől jár. Kilépési igazolványok minden nyomdai pénztárosnál díjtalanul kaphatók. Ha a tag segélyezés közben munkába lép, ezt a Hivatalnál be kell jelenteni és kilépése alkalmával mindig kilépési igazol ványt kell beküldenie, akármily rövid ideig tartott is a kondíció. Munkanélkülisegély csak azoknak jár, akik a munkaadó föl mondása következtében ¡épnek ki munkából. Akiket a munkaadó az ipartörvényben vagy az árszabályban foglalt rendelkezések szerint jogosan bocsátott el rögtöni hatállyal, tehát fölmondás nélkül, azoknak munkanélkülisegély nem jár. Ha azonban a mun kás úgy véli, hogy a munkaadó jogtalanul bocsátotta el fölmondás nélkül, forduljon panasszal az illetékes békéltetőbizottsághoz és ha ott igazát megállapítják, a munkanélkülisegélye utólag folyósíttatik.
Ö zvegyi végkielégítés, tem etkezési és árvasegély Ha a tag nős volt és feleségével elhalálozása napjáig, de azt közvetlenül megelőzően legalább három hónapig együtt élt, továbbá legalább 520 heti befizetése van, özvegyi végkielégítés és esetleg árvasegély folyósíttatik. Ez esetben beküldendő a halotti anyakönyvi kivonat (vagy Értesítés), a házassági anyakönyvi kivonat, az együtt élés hatósági igazolása és a 14 éven aluli gyermekek születési anya könyvi kivonata. II. osztályú tagok után árvasegélyhez legalább 780 heti befizetés szükséges. Ha a tag nőtlen volt és szülei temettették el, a rendes halotti anyakönyvi kivonat (vagy Értesítés), ha nőtlen volt és valamely rokon stb. temettette el, akkor a halotti anyakönyvi kivonat és a temetés költségeinek összegéről szóló kifizetett számla is bekül dendő. Ezenkívül az igénylő pontos lakcímét is közölni kell. Teme tési segélyre igényjogosultsághoz T. osztályú tagnál 26 heti, II. osz tályú tagnál 52 heti minimális befizetés szükséges.
100
Amennyiben a tag rokkantálíoményban léte idején köt házassá got, elhalálozás esetére özvegyének nem jár özvegyi végkielégítés.
A tagdíjak pontos fizetése Az alapszabályok 14. §-a értelmében senki se kaphat táppénzt vagy munkanélkülísegélyt, ha 2 hétnél több tagdíjjal tartozik. A 2 héten fölüli tartozás a megbetegedés vagy kilépés előtt 21 nappal kiegyenlítendő. Akiknek megbetegedésük, illetve kilé pésük előtt 21 nappal 2 hétnél több hátralékuk van, azok annyi hé ten át veszítik segélyüket, ahány héttel több a tartozásuk 2 hétnél. A hátralék miatt elvesztett segély utólag sem utalható ki. A segélye zéskor még fennálló tartozás a segélyből levonásba kerül. Ha a tag segélyezés közben - de munkanélkülisegélyének ki merítése előtt - a szakmánál egyhuzamban, megszakítás nélkül 13 hetet dolgozott és illetékeit minden héten pontosan befizette, új segélyre jogosult. Ha ennél kevesebbet fizetett be, v a g y a 13 hét alatt hátralékban maradt, kilépése esetén csupán folytatólagos segélyben részesül. Aki 5 heti hátralékban van, annak tagsági joga önként megszűnik. Ne maradjon tehát senki a tagdíjjal hátralékban, mert nem kap segélyt! A jó szaktársnak szervezetével szemben fönnálló köte lezettségét pontosan kell teljesítenie. Ha ezt elhanyagolja, saját maga vallja kárát. Nyilvántartás. A tagok munkanélküliségük alatt is nyilvántartat lak, ezért minden munkanélküli tartozik, az erre kitűzött időben, a munkásközvetítőnél és a központban jelentkezni. Vidékiek a helyi pénztárosnál is jelentkeznek; aki nem' jelentkezik, az nem kap segélyt és nem vezethető az elszámolási íven. Háromszori nem jelentkezés esetén a tag töröltetik. Ha a munkanélküli tag más városba költözik, tartozik ezt elköltözésekor a közvetítőnél jelenteni s új tartózkodási helyén is haladéktalanul jelentkezni köteles.
A tagdíjak elszám olásának ellenőrzése Az egyesületi heti illeték kizárólag az Egyesület által előírt, •lletve rendelkezésre bocsátott elszámolási íven és előírt módon számolandó el a kerületi, fiók- és házípénztárosok részéről a köz pontnak. Az erre vonatkozó utasítások pontosan betartandók. A házipénztárosnál hetenkint lefizetett tagdíjaknak az Egyesü lettel való elszámolását ellenőrizni kell. Minden tag nézze meg az
101
Az Ányaegyesület A segély neme
Beteg segély
Várási idő Pengő Nap (befizetett hetek) I. osztályú tagok
15 52
II. osztályú tagok
ct
Munkásnők 26 Segéd52 munkások 104
napi
91 175 565 1.40 91 175 365 -.60 91 175 365
I. oszt. tagok után 26 1 0 0 Temet kezési segély
Temetési pótlék
Munkanéikülisegély
II. oszt. tagok, munkásnők és segédmunká sok. után 52 170.-
520 Munkásnők 780 és segéd- 1040 munkások 1300 után 1560 1820
Megjegyzés
75.85.100.125.200 .300.-
Kórházi ápolás idejére szakmunkásoknak napi 1.90 P, munkásnőknek napi -.90 P, segédmun kásoknak napi 1.10 P.
170.— pengőt csak azon tagok hozzátartozói kap nak, akik az Egyesület től őzvegysegéíyt vagy temetési pótlékot nem kapnak. A temetkezési segélyt a halotti anya könyvi kivonat (Értesí tés) alapján fizetik ki. A temetési pótlékra se gédmunkásoknál az el halt törvényes özvegye tarthat Igényt. Munkásnőknél az elhalt özvegy édesanyja jogosult, ha az elhalt hajadon egye düli gyermeke volt és édesanyjával elhalálo zásáig egy födél alatt élt
Az újonnan felszab. szak munkások az 1. és 2. évben
napi 52 2.40
Szakmunkások két év után
52 3.60 320
Az újonnan felszab. mun kásnők az 1. és 2. évben
52 -.90
Munkásnők két év után Segédmunkások
tö J1 Q. c/5 'CD V J* — >■? c
"cg
77
52 320 52 2.60 320
Ennek kimerítése után 10 heti félsegély 104
segélyezési táblázata A segély neme
Rokkant segély (pót segéllyel)
Özvegyi végki elégítés
Vérásl idő Pengő Nap (befizetett hetek) 1. oszt. tagok után 520 780 1040 1300 1560 1820
heti 11.14.50 17 — 19.— 22 — 25.—
11. oszt. tagok után 520 780 1040 1300 1560 1820
8.50 14.50 17.1922 — 25.-
1. és II. oszt. tagok után 520 780 1040 1300 1560 1820
30 0 400.500.600.800900.—
Megjegyzés Akiknek 1820 hétnél ke vesebb befízetésükvan, orvosi vizsgálat alapján, az 1820 heti befizetés sel bírók, ha a 60 éves kort elérték, orvosi vizs gálat nélkül mehetnek rokkantállományba. Akinek 1820 heti befize tése van, munkanélkülísepélyét kimerítette s meg nem töltötte be a 60. életévét, kérheti ideiglenes rokkantállo mányba való helyezését. Özvegyi végkielégítés az elhalt tag törvényes feleségének jár, ha a taggal halála előtt leg alább 3 hónapig egy födél alatt élt, vagy tel jesen egyedülálló és az elhalt taggal közös ház tartásban élt özvegy édesanyjának.
Dl
Szülési segély
Árva segély Árva végki elégítés
ja-o>
Munkásnők 26
Dl aj IV w j= co
1. oszt. tagok után 520 780 II. oszt. tagok után 780 1. oszt. tagok után 390 11. oszt. tagok után 520
havi 8.50 12 — havi 12 — 40 —
A szülési segélyt a szü letési anyakönyvi kivo nat alapján fizetik ki.
Arvasegélyben vagy végkielégítésben csak az elhalt tag törvényes, 14 éven aluli árvái ré szesülhetnek.
24 — 105
Egyesületnek beküldött elszámolásnak a nyomdában lévő másodpéldányát, a saját nevét és azt, hogy az általa összesen befizetett összeg föl van-e tűntetve és egyúttal azt is nézze meg, hogy a leszámolás végösszege, azaz az összes beszedett illetékek be vannak-e fizetve. Ezt a listához tűzött postatakarékpénztári befize tési lap szelvénye igazolja. A befizetések helyes elszámolásának a tagok részéről való állandó ellenőrzése annál inkább ajánlatos, mert a házipénztáros esetleges tévedéseiért az Egyesület semmiféle felelősséggel nem tartozik és az ebből származható kellemetlenségek — a segély megtagadása vagy későbbi folyósítása, esetleg törlés — kizárólag a tagokat érintik. Hátralékban ne maradjunk, de ha valamely okból nem fizettünk, azt tartsuk nyílván, valamint azt is, ha törlesztettünk. Akkor tudni fogjuk, hogy a levonás jogos-e, különösen, ha a tagdíj elszámolásokat is ellenőrizzük.
Segélyek elszámolása A táppénzek és a munkanélkülisegélyek vidékre a postabélyeg keltétőf (bejelentés) a további munkaképtelenséget vagy munkanélküliséget igazoló levelezőlap keltéig fizettetnek ki. Ha a tag szombaton kilép, akkor legkésőbb hétfőn kell a kilépést igazoló levelezőlapot (az Egyesület ilyeneket rendelkezésre bocsát), a további munkanélküliség igazolását pedig mindig csütörtökön postára adni. Ugyanígy kell a táppénzre való jogosultságot is csütörtökig igazolni. Előre semmiféle segély sem utalható ki, hanem mindig a postabélyegző dátumát követő napig. Pénzek és levelek címzése. Hivatalos levelek mindig Magyarországi Könyvnyomdái Munkások Egyesülete néven címzendők, Budapest VIII, Kölcsey utca 2. szám, félemelet. Az Egyesületeimére kizárólag csak egyesületi pénz küldhető. Leveleknél a feladó pontos lakcíme mindig megírandó. A rokkantállományba való fölvételt a választmánytól kell kérni orvosi vizsgálattal, vagy pedig 1820 heti befizetés és a 60,'életév betöltése után orvosi vizsgálat mellőzésével. Aki a pótsegélyt is igényli, annak ezt külön kell a kérvényben megemlítenie, hivat kozással arra, hogy az alapszabályok 25. §-a e) pontjának értel mében semmi néven nevezendő foglalkozást nem folytat. A rok kantsegély megvonható, ha az illető tag a választmányt valótlan adatokkal félrevezette. A végleges rokkantak segélyei négyhetenként postán küldetnek el. 102
Egyesületünk és a társkörök pénztári forgalma 1941-ben Anyaegyesületünk nagyméretű szociális tevékenysége mellett egyes társkörök is értékes segélyezési munkát végeznek. A nyomdai munkásság intézményeinek 1941. évi működését foglaljuk ?ssze az alanti kimutatásban. Annak ellenére, hogy évi jelentéseik ben külön-kiilön beszámoltak sáfárkodásukrói, szükségesnek tartjuk evente ehelyütt az évvégi eredményeknek együttes felsorolását, ezzel is demonstrálva a nyomdai munkásság áldozatkészségét. A bevételeket és kiadásokat, valamint az évvégi vagyont az 1941. évi lárómérlegek alapján mutatjuk ki. A bevételek az előző esztendővel szemben 326.971 '59 P-vel magasabbak voltak, míg a kiadások összege 59.176'48 P-vel volt több 1941-ben. A felsorolt intézmények összes ■sgyonértéke 747.890‘30 P-vel szaporodott 1941-ben. .Az egyesület •agy kör címe Anyaegyesület. Betűöntők Köre Gépm.-egyes. . H:r!apszedőkör lótékonys. K ö r. KeziszedőkKöre
Tagok száma
32
Heti Bevétel ille ték f pengő j f
Kiadás pengő
Vagyon f
pengő
|f
.
3,876.199 84 7544 1,738.769^21 1,486.636 21? 130 12.097 30 9.953 46 3.595 45 878 250 114.903 31 104.361 52 289.639 15 136.31298 879 120 77.985 43 69.695 40 96.43088 7065 ♦*io 317.905 08 255.438 69 1862 32.176 85 14.230 49 17 946 36 30 2.162 40 192 2.270 98 1.209 57 30 -
-
2,296.108 16 1,941.525 13 4,422.287 06 1
1940-ben ezen intézmények összes bevételei 1,969.136'57 P-t :e:tek ki, az összes kiadások pedig 1,902.348'65 P-t. Az összvagyon értéké 3,674.39676 P volt. Az Anyaegyesület 1941. évi átlagos fizető (dolgozó) taglétszá mét - 5253 tagot - véve alapul, az 1941. évi bevételekből minden ~;zetó tagra 331’- P, a kiadásokból 283’- P esik. 1940-ben az anyaegyesületi bevételekből minden fizető tagra adagosan 322'19 P, a kiadásokból 316'51 P esett. * Az Anyaegyesület illetékei 1"50—7'20 P-ig terjednek. ** Ezenkívül önkéntes adományok.
A budapesti szakm unkások, munkásnők és segédm unkások bérminimumai T„ Jes a) Nem napilapnál:
minimum Pengő
minimum Pengő
Betűszedő, gépmester, nyomó és
lehúzó 62.— elsőéves---------- — ------------- — 40.— m á so d é ve s---- .----- ------------46— 54.— harmadéves — — -----------------Szedő-korrektor — -----------------66.— Kezdő k o rre k to r--------------------64.50 Körforgógépm ester----- ------------73.— Gépszedő és gépszerelő — --------- — 73.— a tanidőelső négy hetében--- :-----62.— a tanidő 5— 8. hetében---------64.50 67— a tanidő 9— 12.hetében — ------a tanidő 13— 16. hetében---------70.50 Monotype-őntő, egy g é p n é l---------62.— elsőeves — ---- — ---------------44— másodéves — — ---- ------------48.— harmadéves------------------------- ---- — 54.— Monotype-őntő, két gépnél — -------- --- — 73.— Öntödei szakmunkás (betű- és tömöntők, galvanoplasztikusok, rézléniamunkások) 62.— elsőéves---------- ---------------44— másodéves — ------- --------- ----48.— harmadéves---- -- — — ------------------Berakónő, vagy öntödei munkásnő---- 31— 22.— e lsőéves------- ----- -------------másodéves ------------- -- -------25.— Punktirozónő--------------- ---------34.50 Segédmunkás egy év után------- ----38.50 kezdő— --- —---- — ------------- 32— Korforgogep-segedmunkas ------------39.50 b) Napilapnál foglalkoztatottak bérminimumaí:
54.25 35.— 40.25 47.25 57J5 56.44 63.8? 63.8? 54.25 56.44 58.62 61.69 5425 38.50 42.— 47.25 Q5.87 54 25 38.50 42.— 54.— 27A2 19Í25 21 87 27.57 33 69 28.— 34,56 l4°/o-kai csökkentett minimum
Gépszedő 4 hét után, a tanidő befejeztéig 83.— é j j e l ----------------------------92.Gép-, kéziszedő, szedőgépszerelő — — 83.50 é j j e l ----------------------------95— Híraetésszedő — ------ — ------------67.50 Hirdetésszedő este 6 órán túl — — — — 72.50 Korrektor — -------- ---------------- 83.50 é j j e l ----------------------------95— Körforgógépm ester-----------------83.50 é j j e l -----------------------------95.Tömöntő folytatólagos munkaidőben— — 83.50 é j j e l ------------------ ----------- 95— Segédmunkás — ------ — -------------------- 42.— e j j e l ----------------------------45.50 Körforgógépnél alkalmazott munkásnő — 34.— 106
71.38 79.12 71.81 81.70 58.05 62.35 71.81 81.70 71.81 81.70 71.81 81.70 36.12 39.13 29.24
Különórák és pótlékok díjazása idegennyelvű szedés és korrektorok pótléka — — — ---- 4.50 H angiegyszedésért--------------- — — ------------- 8.50 Rendkívüli kiadásért munkaidőn belül szakmunkásoknak — 5.— segédmunkásoknak és munkásnőknek------- — ----- — 3.— ha a rendes munkaidőn kívül készül, de nem kell személyzetet berendelni, vagy ha 3órával a rendes munkaidő előtt készül, legalább 3 különóra jár; ha a rendes munkaidőn kívül készül, behívott személyzettel, legalább 3 különóra és minden megdolgozott óráért szakmunkásoknak------- 4.50 segédm unkásoknak-------------------------- .-----3.— Első hírdetésszedőnek--------- ---- _------------------- 23.— A második gyorssajtóért 6.— , tégelyért —- — — ------- 1.50 Rotációsgépmesternek a második l a p é r t --------------- 17.— Taposásért 4.50, baloldali berakásért — ----------------1.50 Különórapótlékok: a) a rendes nappali munkaidő befejezé sétől bezárólag este 10 óráig végzett munkánál az első 4 különóráért, valamint az ünnepnap_ délelőttjén teljesített különórákért szakmunkásoknak óránként 60 fillér, segédmun kásoknak és munkásnőknek óránként 36fill. pótlék, további 2 különóráért szakmunkásoknak óránként 90.fillér, segéd munkásoknak és munkásnőknek óránként 54 fillér pótlék jár. Ezentúl az órabér kétszerese jár; b) az este 10 óra után, vagy ez után, éjjel 12 óráig végződő rendes munkaidő után végzett munkánál az első 2 különórá ért szakmunkásoknak óránként 60 fillér, segédmunkásoknak és munkásnőknek óránként 36 fillér, a további 2 különóráért szakmunkásoknak óránként 90 fillér, segédmunkásoknak és munkásnőknek óránként 54 fillér pótlék jár. Az ezen felül végzett különórákért a rendes órabér kétszerese jár; c) az éjjel 12 óra után végződő rendes munkaidőt követő első különóráért szakmunkásoknak 60 fillér, segédmunká soknak és munkásnőknek óránként 36 fillér, a második külön óráért szakmunkásoknak 90 fillér, segédmunkásoknak és munkásnőknek óránként 54 fillér pótlék jár. Az ezen felül vég zett különórákért óránként a rendes órabér kétszerese jár; d) ünnepnap délutánján vagy vasárnap teljesített külön órákért a rendes órabér kétszerese jár; e) a munkaidő kezdete előtt, vagy vacsora-, illetve ebédszünet ben végzett különóráért szakmunkásoknak 90 fillér, segéd munkásoknak és munkásnőknek óránként 54 fillér pótlék jár. Reggel 6 óra előtt a rendes órabér kétszerese jár. Schichtpótlék szakmunkásoknak---------- ----- 6.— , 9.—, 10.— Schichtpótlék segédmunkásoknak és munkásnőknek 3.70, 5.40, 6.— Éjjeli pótlék szakmunkásoknak-------------------------- 10.— Éjjeli pótlék segédmunkásoknak és munkásnőknek -----— 6.— Óntők pótlékai: Lapos (flach) tömöntésért lemezenként ------ ---------- — .60 Vert matrica darabjáért------- — ---------- ------------— .60
A számolószedők díjazása Budapesten A nappal (nem napilapoknál) foglalkoztatott számolószedőkre vonatkozóan a magyar szövegű szedésnél az 1000 n ára a követ kezőkben állapíttatott meg: a) b) c) d)
garmond, borgisz és petit :-------— -------- P kolonell és c i c e r ó ---------- ------------ nonpareil és mltteltől fölfelé — --------- — — p e r i ------------------------------------ P
1.34 P 1.42 P 1.56 1.76
napilapoknál: a) garmond, borgisz és p e tit---- — ---------b) kolonell és c i c e r ó ---- — ---------------- c) n o n p a r e il ------------ ------------------ -
P P P
1.39 1.44 1.61
P P P P
10 — 12 — 15.— 20.—
A tanoncok díjazása Az első é v b e n --------- ---- ------ ;------ ----A második é v b e n ------------------ -------- ------ A harmadik évben— ---------------------------- A negyedik évben— ---- ----------- --------- -— -
A tanulóleányok díjazása Az első é v b e n ----------------------------------P 10 — A második é v b e n ------------ ------------ ----- P 12.—
Ipartestületi illetékek Munkakönyv kiállítási d í j a ---------------------- P 1.60 Tanoncszerződés jóváhagyási illetéke — --------- --- — P 3.— Tanoncvizsga díja — — --------------------------- P 2.— Segédlevél d íja --------------------------------- P 5.—
A mélynyomóüzemek nyomó osztályán foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések Munkaidő nappal 8 óra, éjjel 7Vs óra, amely munkaidőben mun kával ki nem tölthető félórás ebédidő, illetőleg szellőztetési idő fog laltatik. A rövidített munkaidőben dolgozó, mélynyomásnál foglal koztatott munkások munkaideje napi hét óra, amely munkaidőben munkával ki nem tölthető 25 perces ebédidő, illetőleg szellőz tetési szünet foglaltatik. Tanulási idő. A gépmester átképzési ideje az ívnyomógépeknél 8 hét, körforgógépeknél 16 hét. Munkabér a) m é l y n y o m á s r a
kiképzett Heti bérminimum al kal mazottak részére: Pengő ívnyomógépmester — --------------------------- --- — Körforgógépmester — ------- --------80.— Segédmunkás — — — — ------------ 43.— Munkásnő — — — ------------------ 37.—
b) h e t i b é r m i n i m u m a k i k é p z é s i Heti bérminimum i dő t a r t a m al at t: Pengő ívnyomógépmester 1— 2. héten— ----62.— ívnyomógépmester 3— 4. héten------ 64.— ívnyomógépmester 5— 6. héten------ 65.50 ívnyomógépmester 7— 8. héten------ 67.— ívnyomógépmester 8. hét után ------ 69.— Körforgógépmester 1— 4. héten------ 73.— Körforgógépmester 5— 8. héten— ----74.50 Körforgógépmester 9—12. héten------ 76.— Körforgógépmester 13— 16. héten — ------- ---------- 78.— Körforgógépmester 16. hét u t á n -----80.— Mindaddig, amíg az étképzendő gépmester eredeti munkabére a tanulási időre megállapított bértételeket meghaladja, őt eredeti munkabére illeti meg. Schicht-pótlék és éjjeli díjazás. Reggel 6 órától este 9 óráig terjedő időben rendszeresített schíchtmunkánál a hetibérminimu mon, illetőleg az addig élvezett bizonyospénzen felül a) szakmunkásoknak----------— ----- 8.— P b) segédmunkásoknak és munkásnőknek— 5— P pótlék jár hetenként. Reggel 6 órától éjfélig terjedő schichtmunkánál a hetibérmini mumon, illetőleg az addig élvezett bizonyospénzen felül a) szakmunkásoknak — ----------— — 10.— P b) munkásnőknek, segédmunkásoknak, férfiberakóknak és k ir a k ó k n a k ------- — 6.— P pótlék jár hetenként. 109
Az éjjeli munkaidőben történő alkalmaztatás esetén a heti bér minimumon, illetőleg az addig élvezett bizonyospénzen felül a) szakmunkásoknak ?------------------— 12.— P b) segédmunkásoknak, férfiberakóknak és 7_ p kirakóknak — — ---- _ _ _ _ _ _ pótlék jár hetenként. Különóra. Elkerülhetetlen esetekben különórában végzett mun káért a rendes órabérhez hozzászámítandó következő pótlékok illetik meg a munkásokat: ■ a) Szakmunkásoknak a rendes nappali munkaidő befejezésétől kezdve este 10 óráig, valamint ünnepnap délelőtt végzett munkáért 80 fillér pótlék jár; b) 10 órától éjfélig, reggel a rendes munkaidő kezdete előtt, vala mint ebédidő alatt teljesített különóráért 1.20 P pótlék jár; c) éjféltől reggel 6 óráig, ünnepnap délután, valamint vasárnap végzett munkáért óránként a rendes órabér kétszerese jár. a) Segédmunkásoknak, férfiberakóknak és kirakóknak a rendes nappali munkaidő befejezésétől kezdve este 10óráig, valamint ünnep nap délelőtt teljesített különóráért 55 fillér pótlék jár; b) este 10 órától éjfélig, reggel a rendes munkaidő kezdete előtt; valam int ebédidő alatt végzett munkáért óránként 80 fillér pótlék jár; c) éjféltől reggel 6 óráig, ünnepnap délután, valamint vasárnap végzett munkáért óránként a rendes órabér kétszerese jár. a) Munkásnőknek a rendes nappali munkaidő befejezésétől kez dődően este 10 óráig, valamint ünnepnap délelőtt teljesített külön óráért 55 fillér pótlék jár; b) reggel a rendes munkaidő kezdete előtt végzett munkáért 80 fillér pótlék jár; c) ünnepnap délután, valamint vasárnap végzett munkáért órán ként a rendes órabér kétszerese jár. Este lOórán túl a mélynyomásnál munkásnők nem alkalmazhatók. ívnyomó mélynyomógépekből a gépmester csak egy gépet ke zelhet. Mélynyomó körforgógépeknél minden szép- és hátnyomást végző nyomóműhöz 1 gépmester és 2 segédmunkás alkalmazandó. Egy segédmunkás legfeljebb két ívnyomógéphez alkalmazható. A mélynyomógépeknél alkalmazott munkésnői létszám tekinte tében a magasnyomásnál alkalmazott munkásnőkre vonatkozó bérszabályzati rendelkezések irányadók. Mélynyomógépeknél tanoncot, gyakornokot vagy tanulóleányt alkalmazni nem szabad. Az üzem által nyújtandó szabadságidő. A szabadságidő mér téke a mélynyomó gépteremben alkalmazott szakmunkásokra, mun kásnőkre és segédmunkásokra nézve a következő: 1-4 évi alkalmaztatás után 6 nap 5 „ „ . 8 . 6 „ „ „ 8 „ 7 „ „ „ 10 „
8
„
„
„
12
„
Minden a fentiekben meg nem állapított rendelkezés tekinteté ben a budapesti munkásság részére érvényben lévő Munkaidő- és Munkabérszabályzatban foglalt rendelkezések irányadók. 110
Bérminimumok a vidéken 1 o s z t á ly
12’5°/o-kal
Teljes csökkentett a) Nem napilapnál: minimum P minimum P 41.60 Kéziszedő, gépmester és nyom ó---- - — 47.50 29.30 33.50 ugyanaz elsőéves — — ------------33.70 ugyanaz másodéves ----- ---------- 38.50 39.40 ugyanaz harmadéves — — — ------- ------— 45.— 44.20 Tördelő— — --------------- --------50.50 54.25 Szedő-korrektor — ---- ------------- — 62.— 52.50 Kezdő korrektor — ------------------60.— 49.4:3 Gépszedő — ----------- — ------- 56.50 53.80 61.50 ugyanaz vegyes ü z e m b e n ---------41.60 a tanidő első 4 hetében----------47.50 43.75 a tanidő 5— 8. hetében— — — — 50.— 45.90 a tanidő 9— 12. hetében----------52.50 47.70 a tanidő 13— 16. hetében-----------54.50 14.90 Munkásnő, e lső é ve s----- — — — ---- 17.— 17.50 20.— Munkásnő, másodéves ---- — -------18.80 Munkásnő, harmadéves — ------- — 21.50 21 — Segédmunkás (kezdő) — — — ---- 24.— 22.75 Segédmunkás (egy év u t á n ) -------— 26 — 14°/o-kal
csökkentett
b) Kéziszedéssel előállított napilapnál: Szedő, korrektor, gépmester (gyorssajtó)
é j j e l ------------------------- ---------
- -
minimum
53.—
58,—
45.58
m
vegyes üzemben ----- — --- --60.— 56.— Tördelő---------- ------- — -------é j j e l ----------------------------61.— veqyes ü z e m b e n ------------------ . 63.— Hirdetésszedő este 6 óráig— — — ------------------58.— este 8 óráig------- -----: ---------Gépmester k ö rfo rg ó g é p n é l---- ----- 60.— é j j e l ------------ ----------------- 66.— vegyes üzemben — — ---------- — 68.50
51.60 48.16 52.46 54.18 45.58 49.88 51.60 56.76 58.91
c) Gépszedéssel előállított napilapnál: Szedő, korrektor--------- ----------60.— éjjel ----- -----------------------66 — vegyes ü z e m b e n -----------------68.50 nappal, a tanidőelső 4 hetében ----53.— nappal, a tanidő5— 8.hetében — — 55 — nappal, a tanidő 9— 12.he té b en ---56.50 nappal, a tanidő 13—16.hetében — — 58.50 éjjel, a tanidőelső 4 h e té b e n ----55.— éjjel, a tanidő5— 8. h e té b en --- 57.50 éjjel, a tanidő 9— 12.he té b en ---- 60.— éjjel, a tanidő 13— 16.h e té b en ---- 63.— Tördelő— ---- ----- — ------------63.— é j j e l ------------ -------------- — 69 — vegyes ü z e m b e n --- -------- — — 71.50
51.60 56.76 58.91 45.58 47.30 48.59 50.31 47.30 49.45 51.60 54.18 54.18 59.34 61.49 111
53.—
Bérminimumok a vidéken 12'5°/o-kal csökkentett minimum P
II. osztály a) Nem napilapnál:
m in im u m
Kéziszedő, gépmester és nyom ó------- 45.50 ugyanaz elsőéves.— --- ------------31.50 ugyanaz másodéves — -----------36.50 ugyanaz harmadéves — — ---------43.— T ördelő ----------------------------48.50 60.— Szedő-korrektor — -----------------Kezdő k o rre kto r------------------ — 58.— G é p s z e d ő ------- — ---------------54.50 ugyanaz vegyes ü z e m b e n ---------- 59.50 a tanidő első 4 hetében— ----------45.50 a tanidő 5— 8. hetében--------- — — 48.— a tanidő 9— 12. hetében---- — ----- 50.50 a tanidő 13— 16. hetében-----------52.50 16.— Munkásnő, e lső é ve s --------------- — Munkásnő, m á so d é ve s--------------19.— Munkásnő, harmadéves---------- ----- 20.50 Segédmunkás (k e z d ő )--------------21.50 Segédmunkás (egy év u t á n ) --------- 24.—
/
39.80 27.55 31.95 37.65 42.45 52.50 50.70 47.70 52.— 39.80 42 — 44.20 45.90 1416.65 17.95 18.80 21 .—
14°/o-kal . csökkentett minimum
b) Kéziszedéssel előállított napilapnál: Szedő, korrektor, gépmester (gyorssajtó)
I
5h—
58.— vegyes ü z e m b e n ------------------ Tördelő — — — — -----------------54.— é j j e l -----------------------— --- 59.— vegyes üzemben ---- — ----------61.— Hirdetésszedő este 6 óráig------------ö leste 8 óráig---------------------- r — 56.— Gépmester k ö rfo rg ó g é p n é l----------58.— é j j e l ----------------------------64 — vegyes ü z e m b e n ------- ----------- 66.50
43.86 48.16 49.88 46.44 50.74 52.46 43.86 48.16 49.88 55.04 57.19
c) Gépszedéssel előállított napilapnál: Szedő, korrektor 1--------- — -------- 58.— é j j e l ----------------------------64.— vegyes ü z e m b e n ------------------ 66.50 nappal, a tanidőelső 4 h e té b e n ----51.— nappal, a tanidő5— 8. he té b en -----53.— nappal, a tanidő9— 12. he té b en ----- 54.50 nappal, a tanidő13— 16.h etéb en-----56.50 éjjel, a tanidőelső 4 he té b en ----- 53.— éjjel, a tanidő5— 8. he té b en -----55.50 éjjel, a tanidő9— 12. he té b en ----- 58.— éjjel, a tanidő13— 16.he té b en ---- 61.— T ördelő----------------------------61.— é j j e l ----------------------------67.— vegyes ü z e m b e n -----------------69,50
112
49.88 55.04 57.19 43.86 45.58 40.88 48.59 45.58 47.73 49.88 52.46 52.46 57.62 59.77
Andrási József
tömörítődé Budapest VIII, Víg utca 3. Telefon: 137-046
Március el; VI. kerület; Gróf Z ic h ^ ^ V utca
I I
Hetibér
0101010101010l01014*.4^4x4x4^4^4x4^4^4x4*-4^ 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 t'JtsJN J N JN íN JN JN JK JN JN JN J -i40l0l0145-04NJ — Ot0003;>u0)014»>-04NJN> — 0003*+40101014^04NJ> — OCO00 00**4OlO14^O4NÍ — — O *hj bő *| — K j l r t l n ö i ^ b o 'i — Kj L>4In ö i ^ b o ’i ^ Ko 04 In ö> L+4öo' i — Kj I m o i ö i -'Űöo ’ i — K ö lnin ö i ^ c o 'i — OIÖO I 04 0103 0 04 0100 I 04 Ol COO 04 Ol 03 I 04 Ol CO O 04 Ol 00 I 04 Ol 00 O 04 Ol 00 I 04 0100 0 04 0100 ! 04
12'5°/o-kal csökk. hetib
-O OpOOOpppppí0C0CX)pDC»0D(»s4HlHj'gH4s405 05pi0 lp0)UlUlUl CJI’UT014^4^4^4^4^4x04 *1 öoöioiI m— *i oobilnlM —*| bog? In la — *| boöilnlH — *i coöilnoi-—‘j öoö>lnŐ4|— 'i coöilno4 — *i öo I 04010 0401 I 040100401 I 040100401 I 040100401 I 040100401 I 04 0>0 04Í01 I 04 010 04 01 I 04
Egy napra esik 8 órai munkaidőnél
p O O JO p 00 00 00 00 COp0C0^4^»4H4^+4^t4^*4*‘t4OlOl p l O lO lp lO lO lO lp lO lO lO l 4x 4x 4^ 4x 4x 4x 4x 04 04 04 04 04 Ol 4x 04 — Ö O “-*4Q1 4^ 04 — Ö 00 ‘-^4Ól 4x NJ — ’ I ÖO*1*»J Ol 4x NJ — O ÖOÖl Ol 4^ KJ — CO00 Öl Ol 04 Kj Ö O Öl Ol 04 N J0 0 0 4 (0 4 ^ 0 0 1 0 0 1 — "*4Ní-*J04004x001 I Ol — Ol N3 **4 NJ 00 04 O 4>-O Ol O O — ^ NJ **404 CO4^ O Ol O Ol
Egy napra 12-5%-kal csökk. napib
----------------------------- — | I I
11 I I ! I I I 00 *00(D'üUl>JÖCD01-NKJÖCDOl^ts)oíj **+J*-*J **h4*-«4Öl Öl Öl Öl Öl In In In In Q
I I | l ! I I 11I I | I I
J 04 04 04 Kj NJ NJ ¡y NJ — — — — — ö Ö Ö Ö O O O CO O 00 00 CO Ol 04 — CO **401N J0030l4xN J0030l4^NJ ^U104 — tÖ'«CnOÍ“
U14^04N3-OQÜ03Hjraül0l4^WN3-OQÜC0HJ0l010l ..................■^ojhO^ÓQÖOD'tjCTiuiui.Kujl'j — Ó O Ö O —*040101030—*040101000 —>040101030—-*040101000 - m u iffia a B - m u io io a o - L n u ig io s o - ' > 0 0 0 0 0 0 0 OÜÜ íO O Ü Ü COOSQCOCOCOOCOCOCÖCOOOOOCOQDOOOOOOOD^-tJ^^^^^^^^OlOlOl 5-ki S í Ul ^ LM K> — OtOCO't4QÜ14^ -------- - 04 NJ — 0 0 0 0 ^ 4 01014^04 NJ — OCOOO**4 01014^04 N J- O O O O - v J
I I I I I I I I I II
II
I 1 I I I I I I I I I I I II
I I I II
I II
I M I
18.33
p0p0s4s4HjHjN4HjppOipppUlülOlOlUlO14^4^4^4^^4i.O4O4O4O4O4O4MK)N3K3K3KJ — — — — — I 03 Q} Ol 04—»'j 00 Öl In 04 I 00 0 l0 1 0 4 ^ ‘| Ő0Ö1Ü1Ü4^-*| Ö0ÖllnÜ4 — *1 0000104 — *| ÖOQlblÓl — Ol I 040100401 I 0 4 0 0 0 4 0 1 I 040100401 I 040100401 I 0401004 031 040100401 I 040100401
16.04
010101010101014x 4^4*-42-4X 4x 4x 040404 04 04 0 4 N JN JN JN JN JN JN J — — — — — — — O O p O O p p C O f O C O O l O O l — 01N3Ö00403J U1 O Ol K} KJ 03 04 CO 4x CQ LH O NJ 00 04 CO 4x O O l O O I Q O I s j s j
2.29-16
4
1
H etibér
I
0 C O O 0 O CO<0 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 ■ hJ *s4 “> *4*s4 “*í 4*s4 *s 4 **»4*s4■H4“+4“*»4Ol Ol Ol Ql Ol Ol Ol Ol Ol Ol Ol Ol Ol 3 Ol Ol 4^ 4x 04 N jltfO lÖ l^ C O 'l — KO 04 Ol 01^400*1 — K - -------- _ . ____ ______________ Ol 000040100 1 04 Ol CO O 04 Ol 00 I 04 U1 03 O 04 Ol OO 1 04 Ol 00 Q 04 Ol 00 I 04 Ol 00 Q 04 Ol ( í<£pj
NJ NJ NJ NJ NJ NJ NJ KJ NJ NJ NJ Ki Isi NJ — — — — — — — — — — — — •-*•—»•—* ■ —* < —*»— •—* —* ■ —* •—»
E g y órára esik
1
—»—* —» ■ —» —»
^f01N JO C0O4^N 3 O 00 Ol 4x NJ O ^*4Ol 04 — O ‘'*40104 — C0-*401NJ00001 x NJ O 03 Ol 4xNJO~*40104 — O O O Ó p Ő ^ Ő ^ ^ 4 x p 4 N j^ Q Q O O O ^ Ö ÍO l0 1 4 ^ 0 4 N 3 — Ö Ö c Ó 0 3 “^jÖÍ01014x04Nj — Ö ÖO O ÓH 4Ó Í01 COO — 040101000 — 04O101C0O — 040101030 — 040101000 — 040101000 — 040101000 — 04010100
12'5°/o-kal csökk. hetib E gy napra esik 8 órai munkaidőnél Egy napra 12'5°/o-kal csökk. napib Egy órára esik
4unkabértáblázat
?^4^04N3_— p ? ^ © s í ^ ^ ^ ^ v1 ^ ys ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ sd ^ s-ü ^ n n? Ö 0 0 0 ^ 0 l0 1 4 x 0 4 h j — O O 0 0 ^ Ö ÍO 1 4 x 0 4 N J — O p C 0 ‘-*4pi01;fc-04NJ'*-Ot000*-*40lÚ1.íi.0*i
unkabértáblázat CO'(O •r3'O x j
-<¡3 tS a> ■zj
la p m u n k á s o k r é s z é r e
c-:° ‘03'0^0 • oM *. d t
__ p e n g ő b e n
pengőben
40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78
67.94 11.32 1.75-55 11.47 17777 69.66 11.61 1.79-99 70.52 11.75 1.8222 71.38 11.90 1.8444 72.24 12.04 1.86-66 73.10 12.18! 1.88'88 73.96 12.33 1.91-11 74.82 12.47 1.93-33 75.68 12.61! 1.95-55 76.54 12.76 1.97-77 77.40 12.90 2.00 00 78.26 13.04 2.02-22 79.12 13.19 2.0444 79.98 13.33 2.06-66 80.84 13.47 2.08'88 81.70 13.62 2.1 T I! 82.56 13.76! 2.13-33 83.42 13.90 2.15'b5 84.28 14.05 2.17 77 85.14 14.19 2.19m 8 6 - 14.33 2.22-22 14.48; 2.2444 87.72 14.62! 2.26-66 88.58 14.76 2.28-88 89.44 14.91 2.3111 90.30 15.05 2.33-33 91.16 15.19 2.35-55 92.02 15.34 2.37-77 92.88 15.48 2.39-99 93.74 15.62 2.42-22 94.60 15.77 2.44-44 95.46 ____ 15.91______ 2.46-66 96.3216.05 2.48 88 97.1816.20 2.5111 98.04 16.34 2.53 33 98.9016.48 2.5555 99.7616.63 2.57-77 100.62116.77 2.59-99
5.73 5.87 6.02 6.16 6.30 6.44 6.59 6.74
-.91-1 -.93'33 -.9555 -.97-77 I.OD'OO 1.02-22 1.04-44 6.88 1.06'66 7.03 1.0Í 7.17 1.11-11 7.31 1.1333 7.45 1.15-55 7.60 1.1777 7.74 1.19-99 7.89 1.2222 8.03 1.2444 8.17 1.26-66 8.31 1.2888 8.46 1.31-11 8.60 1.33-33 874 1.35'55 8.89 1.37-77 9.03 1.39-99 9.17 1.42-22 9.32 1.4444 9.46 1.46-66 9.60 1 9.75 1.51-11 9.89 1.53-33 10.03 1.55-55 10.18 1.57'77 10.32 1.59-99 10.46 1.62-22 10.61 1.64-44 10.75 1.66-66 10.89 1 11.04 1.71-11 11.18 1.73-33
's - s ! 2 2*o *03'O"O — ft.
c.
pengőben 101.48 16.91 2.6222 102.34 17.06 2.64-44 103.20 17.20 2.66-66 104.06 17.34 2.68-88 104.92 17.48 2.71-11 105.78 17.63 2.73-33 10&64Í1777 2.75-55 107.50117.91 2.77-77 108.36 18.06 2.79-99 109.22 18.20 2.82-22 110.08 18.35 2.84-44 110.94 18.49 2.8666 h u 18.63 2.88-88 112.66 18.78 2.91-11 113.52 18.92 2.9333 114.38 19.06 2.95-55 115.24 19.21 2.9777 116.10 19.35 3.00-00 116.96 19.49 3.02-22 117.82 19.64 3.0444 118.68 19.78 3.06.66 119.54 19.92 3.08-88 120.4020.07 3.11-11 121.26 20.21 3.13-33 122.12 20.35 3.15-55 122.98 20.49 3.17-77 123.8420.63 3.19-99 124.7020.78 3.22-22 125.5620.92 3.24-44 126.42:21.06 3.26-66 127.2821.21 3.2888 149128.14 21.35 3.31-11 1501129.— 21.50 3.33-33 151 129.86 21.64 3.35-55 152130.72 21.78 3.3777 153131.58 21.93 3.39-99 154132.44 22.07 3.42-22 155133.3022.22 3.4444 156134.16122.36,3.46-66
A>legjegyzés. A nappali lapszedők munkaideje 8 óra. A 8 órás mu ikaídőben 1 órára eső munkabért lásd az előző oldalon. 114
29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69
egy különóráért pengőben
1.20’41 1.22-50 1.2458 1.26-66 1.28-75 1.30-83 1.32-91 1.35-00 1.3708 1.39-16 1.4125 1.43-33 1.4541 1.47 50 1.4958 1.51*66 1.53-75 1.55-83 1.57 91 1.60-00 1.6208 1.64-16 1.6615 1.6833 1.7041 1.72-50 1.7458 1.76-66 1.78-75 1.80-83 1.82-91 1.85-00 1.87-08 1.89-16 1.9125 1.93-33 1.9541 1.97 50 1.99 58 2.01-66 2.0375
1.5041 1.52 50 1.54-58 1.5666 1.58-75 1.60-83 1.62-91 1.6500 1.6708 1.6916 1.7125 1.7333 1.75-41 1.77-50 1.79-58 1.81-66 1.8375 1.8583 1.87-91 1.9000 1.92-08 1.9416 1.96-15 1.9833 2.00-41 2.0250 2.0458 2.06-66 2.0875 2.1083 2.12-91 2.15-00 2.1708 2.19-16 2.2125 2.2333 2.2541 2.2750 2.2958 2.3166 2.3375
1.2083 1.25 00 1.2917 1.3333 1.37-50 1.41-67 1.45-83 1.50-00 1.5417 1.5833 1.62-50 1.66 67 1.7083 1.7500 1.7917 1.83-33 1.87 "50 1.91 67 1.9583 2.0000 2.0417 2.0833 2.1250 2.16-67 2.20-83 2.25-00 2.29-17 2.33-33 2.3750 2.4067 2.4583 2.5000 2.5417 2.58-33 2.62-50 2.66-67 2.70-83 2.75-00 2.79-17 2.83-33 2.8750
70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110
Az órabér kétszerese
90 fillér pótlékkal
60 fillér pótlékkal
|
(szakmunkások részére)
Hetibér
Az órabér | kétszerese
90 fillér pótlékkal
60 fillér pótlékkal
Hetibér
|
Különóratáblázat
egy különóráért pengőben
2.0583 2.07-91 2.1000 2.1208 2.14 16 2.16-25 2.1833 2.2041 2.22-50 2.2458 2.2666 2.28-75 2.3083 2.3291 2.3500 2.3708 2.39-16 2.41-25 2.4333 2.4541 2.4750 2.49 58 2.51-66 2.53-75 2.5583 2.5791 2.60-00 2.6208 2.6416 2.66-25 2.68-33 2.70-41 2.7250 2.7458 2.7666 2.78-75 2.8083 2.82-91 2.8500 2.87-08 2.89-16
2.3583 2.3791 2.4000 2.42-08 2.44-16 2.4625 2.4833 2.50-41 2.5250 2.5458 2.56-66 2.5875 2.6083 2.6291 2.6500 2.6708 2.69-16 2.7125 2.73-33 2.7541 2.7750 2.7958 2.81-66 2.8375 2.8583 2.8791 2.90-00 2.9208 2 .9416 2.96-25 2.98-33 3.0041 3.02-50 3.0458 3.06-66 3.0875 3.10-83 3.1291 3.15-00 3.1708 3.19-16
2.91-67 2.9583 3.00-00 3.04-17 3.08 33 3.1250 3.16'67 3.20-83 3.2500 3.29-17 3.33-33 3.37-50 3.41-67 3.45-83 3.5000 3.5417 3.58-30 3.62 53 3.66-67 3.7083 3.75-00 3.7917 3.8333 3.8750 3.91-67 3.9583 4.0000 4.0417 4.08-33 4.1250 4.1667 4.2083 4.25 00 4.29-17 4.3333 4.37-50 4.41-67 4.4583 4.50-00 4.5417 4.58-33 115
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38
egy különóráért pengőben — .65-17 -.83-17 — .6725 — .85-25 — .69'33 — .87'33 — .71-42 — .89-42 — .73-50 — .91-50 — .7558 — .93-58 — .77-67 — .95-67 — .7971 — .97-75 — .81-83 — .99-83 — .8391 1.01-91 — .86-00 1.04-00 — .88-08 , 1.06-08 — .90-16 1.08-16 — .72-25 1.10-25 — .94-33 1.12-33 — .9641 1.1441 — .98-50 1.16-50 1.0008 1.1858 1.02-66 1.2066 1.0475 1.2275 1.06-83 1.24-83 1.08-91 1.26-91 1.11-00 1.29 00 1.13-08 1.31 08 1.15-16 1.33’16
— ,59'33 — .62-50 - 6 6 '6 6 — .70-83 — .75-00 — .7916 — .83-33 — .8750 — .91-67 — .95-83 1.0000 1.04-17 1.08-33 1.1250 1.16-67 1.20-83 1.25-00 1.29-17 1.33’33 1.37-50 1.41-67 1.45-83 1.50-00 1.5416 1.58-33
39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63
Az órab ér kétszerese
54 fillé r pótlékkal
36 fillé r pótlékkal
Hetibér
Az órab ér kétszerese
54 fillé r pótlékkal |
36 fillé r pótlékkal
Hetibér
-
|
|
Különóratáblázat ÍSüSSüLtí részére)
egy különóráért pengőben 1.1725 1.19'33 1.2141 1.2350 1.25-58 1.2766 1.29-75 1.31'83 1.33-91 1.36 00 1.38-08 1.40-16 1.4225 1.44-33 1-46-41 1.48-50 1.5058 1.5266 1.54-75 1.5683 1.5801 1.61-00 1.63'08 1.65-16 1.67-25
1.3525 1.37-33 1.3941 1.41-50 1.43-58 1.45'66 1.47-75 1.49-43 1.51'91 1.5400 1.56-08 1.5816 1.6025 1.62-33 1.6441 1.66-50 1.68-58 1.70-66 1.72-75 1.7483 1.76-91 1.79-00 1.81-08 1.83-16 1.85-25
1.63-50 1.66-67 1.70 83 1.75-00 1.79-17 1.83-33 1.87-50 1.91-67 1.95-83 2.00-00 2.0417 2.08'33 2.12-50 2.16-67 2.20 83 2.25-00 2.29'17 2.33-33 2.3750 2.41-77 2.45-83 2.50-00 2.5417 2.58-33 2.62-50
. /H e (/ b e te q e d é s é t
a z o íu ia l
je le n t s e
b e
szóbelileg vagy posta útján az Egyesület illetékes orvosánál, mert táppénz csak az egyesületi orvos nál történt jelentkezés napjától jár!
116
Társadalombiztosítási tájékoztató A tagsági járulékok és betegsegélyek a következők:
Ha az átlagos napibér
Járuléktáblázat pengőkben A k k o r
a napíbérosztály
a beteg ségi járulék
az öreg ségi járulék e g y
-.80 1.60 2.40 3.20 4— 4.80 5.60 6.40 7.20 a— 8.80 Ezen fölül
az összes járulék
ebből fizet a munkás
h é t r e
1. II. 111. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI.
-.34 — .52 — .84 1.18 1.52 1.86 2.20 2.52 2.86 3.20 3.54
-.24 — .36 — .59 — .80 1.04 1.26 1.48 1.70 1.94 2.16 2.38
-.58 — .86 1.42 1.98 2.54 3.12 3.66 4.22 4.80 5.36 5.92
-.29 — .43 — .71 — .99 1.27 1.56 1.83 2.11 2.40 2.68 2.96
XII.
3.88
2.62
6.50
3.25
Napibérosztályban
Napi betegsegéiy
Temetkezési segély
Segélyek pengőkben
1. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
-.44 — .66 1.10 1.54 1.98 2.42 2.86 3.30 3.74 4.18 4.62 5.06
24.— 36 — 60.— 84 — 108 — 132.— 156.— 180.— 204 — 228 — 252 — 276-
A biztosított nőnek 12 hétig járó
A feleség
terhességi és szopta terhességi és szopta gyermekágyi tási gyermekágyi tási 10 hétig 12 hétig segélye naponta — .58 — .86 1.20 1.63 2.16 2.64 3.12 3.60 4.08 4.56 5.04 5.52
-.80 — .80 — .80 -.80 — .80 — .80 — .80 — .80 — .80 —.80 -,80 -.80
tartó segélye naponta -.50 — .50 — .50 — .50 — .50 — .50 — .50 — .50 — .50 —.50 —.50 -.50
— .40 — .40 — .40 — .40 -.40 — .40 —.40 -.40 —.40 — .40 —.40 — .40 117
Betegségbiztosítási tudnivalók A Társadalombiztosítónál betegség esetén a tag jogosult betegsegélyre, orvosi gyógykezelésre, kórházi és gyógyintézeti ápolásra, szülés esetében terhességi, gyermekágyi és szoptatási segélyre a szülészeti támogatással együtt; végül temetkezési se gélyre. A családtag gyógykezelést, gyógyszereket és kórházi ápolást, a biztosított felesége szülési segédkezést, terhességi, gyermekágyi és szoptatási segélyt igényelhet. Az igényjogosultság a munkábalépéstől annak megszűnéséig tart. Mint munkanélküli 8 napig igényjogosult az, aki a munká ból való kilépést megelőző három hónapon belül legalább egy hónapig; 21 napig igényjogosult az, aki a munkából való kilépése előtti hat hónap alatt legalább két hónapig betegség esetére biztosított volt az Intézetnél. E passzív tagság ugyanolyan jogo kat biztosít, mint amilyeneket a tényleges tagok élveznek. Kórházban vagy gyógyintézetben ápolt tagok — amennyiben igényjogosult családtagjuk van — fél táppénzsegélyre jogosultak. Ha a biztosított vagy családtag teljes segélyét kimerítette, ugyanabból a betegségből kifolyólag három éven belül újabb se gélyt csak akkor igényelhet, ha a segély kimerítése után legalább hat hónapig biztosítva volt betegség esetére az Intézetnél. A teljes segélyét kimerített biztosított más betegség esetén minden várako zási (karenc-) idő nélkül — tehát már egynapi munka után is — betegsegélyre jogosult. A szülési segélyhez úgy a biztosítottnak, mint a biztosított feleségének a szülést megelőző 18 hónap alatt legalább kilenchónapi tagságot kell igazolnia (270 nap). A munkaadói igazolvány (beteglap) érvényessége 28 nap. Amennyiben a biztosított állandó orvosi kezelés alatt áll, úgy a munkaadói igazolvány érvényessége 28 nap után sem szűnik meg. Ha azonban az orvosi kezelés 28 napnál hosszabb időre megsza kad, az orvosnál való újbóli jelentkezéskor új beteglap szükséges. Aki katonai szolgálatot teljesít, bevonulását követő 6 hónapig jogosult tag. Családtagját a katonai hatóságtól kapott igazolvány alapján kezelik. Passzív tagság ugyanaz, mint a 3. bekezdésben. A segélyét kimerített tag után két éven belül temetkezési segély jár akkor, ha a biztosított ugyanabban a betegségben halt meg, amelyben az Intézettől segélyt kapott. A központi vagy a kerületi rendelőintézetekbe úgy a bizto sított, mint annak igényjogosult családtagjai csak a körzeti kezelő 118
orvos utalása alapján mehetnek. Kivételt képeznek azok, akik a sebészeti, csecsemőgyógyászati, szemészeti, orr-, torok-, fülgyógyászati, fogászati és venerológiai szakrendelést keresik fel. Első segélynyújtás céljából bármely szakrendelést föl lehet keresni. A budapesti kerületi pénztár körzetéhez tartozó vidéki család tagok — amennyiben a fővárosba utaltatnak kórházi vagy más szakkezelésre — lakóhelyük illetékes hatóságától igazolást tartoz nak felmutatni arról, hogy a nevezett családtagot tényleg a biz tosított tartja el. Ha az Intézet a tagot valamilyen igényével elutasítja, úgy ez az intézkedés az elutasítás kézbesítésétől számított 15 napon belül az illetékes kir. járásbíróságnál megföllebbezhető. Ha a budapesti kerületi pénztár kötelékébe tartozó beteget munkaképesnek jelentik és a felülbíráló orvos is megállapítja a munkaképességet, ebben az esetben három napon belül döntőbírósági eljárást kell kérnie, mert ellenkező esetben föllebbvitelre való jogét elveszti. A döntőbíróság határozata is megföllebbezhető. A betegségbiztosításra vonatkozó bővebb felvilágosítás megta lálható a „Mit kell tudni a betegségbiztosításról" című füzetben.
Balesetbiztosítási tudnivalók Balesetbiztosításra kötelezettek mindazok, akik betegség ese tére is biztosításra kötelezettek. Eszerint balesetbiztosításra kötele zettek nemre, korra, állampolgárságra és a javadalmazás nagysá gára való tekintet nélkül, akik balesetbiztosításra kötelezett válla latnál, üzemben munkabér fejében szolgálatot teljesítenek. Balesetbiztosításra kötelezettek a tanoncok és gyakornokok is. A balesetbiztosítási járulékot és díjat egyedül a munkáltató fizeti, arra a munkástól semmit le nem vonhat. Baleseti kártalaní tás jár annak a biztosítottnak, illetőleg családtagjainak, aki a balesetbiztosításra kötelezett üzemben, vagy az ilyen üzem érde kében végzett munka közben, vagy az ily munka következtében olyan betegségbe esik (foglalkozási betegség), amely az illető foglalkozás különös veszélyeként a biztosított keresőképtelenségét, illetőleg keresőképességcsökkenését vagy halálát vonja maga után. Üzemi baleset az, amelyet a biztosításra kötelezett üzemben, vagy akár az üzemen kívül is, de az üzem érdekében végzett munka közben szenved. Üzemi baleset az is, ha a munkát nem az üzem érdekében, de a munkáltató vagy megbízottja utasítására végzi. 119
Foglalkozási betegség az a kóros állapot, amelybe a biztosított valamely foglalkozás állandó űzése közben jut és amelynek be következte a keresőképtelenségét, keresőképességcsökkenését vagy halálát idézi elő. A foglalkozási betegségeket is üzemi balesetek nek minősítik azokban a foglalkozási ágakban, amelyeket a mi niszter ilyeneknek megállapít. Foglalkozási betegségeknek tekintik a következő munkában történő megbetegedéseket: Ólom, ennek vegyületei és összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. Ide tartozik: Ólmot tartalmazó érceknek — ideértve a cinkgyárak ólomtartalmú hamuját is — kezelése. Ócska cinknek és darabos ólomnak vegyí tése. Olvasztott ólomból és ólomtartalmú vegyületekből készülő tárgyak gyártása. (Sokszorosítóíparok stb.) Bővebb felvilágosítás található a „Mit kell tudni a balesetbiztosításról" című füzetben. Akit baleset ér, az gondoskodjék arról, hogy a baleset meg történte után azonnal jelentse be levélben is az OTI-nál járadékigényét, mert igénye elévülhet. (A levélminta megtalálható a „Mit kell tudni a balesetbiztosításról" című füzetben.)
Tudnivalók az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításról A törvény szerint öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezettek ugyanazok, akik betegségi bizto sítási kötelezettség alá esnek. A törvény szempontjából öregnek azt tekintik, aki 65. életévét betöltötte. Rokkant az, aki egészségének megromlása vagy testi fogyatkozása következtében szellemi képességének és testi erejé nek megfelelő munkával nem tudja megkeresni a hozzá hasonló képzettségű és gyakorlati jártasságú egészséges munkás átlagos keresetének egyharmadát. A várakozási idő az öregségi járadékra 8 év = 400 hét, a rok kantsági, özvegyi és árvajáradékra 4 év — 200 hét. Ahhoz, hogy valaki öregségi járadékot kapjon, 400heti járulékot kell befizetnie, az egyéb járadék élvezetéhez pedig 200 hetet. Ha a biztosította biztosítás tartama alatt mindkét szemére meg vakul, akkor már 100 járadékhét után rokkantsegélyt, míg 200 járadékhét után öregségi járadékot kap. A várakozási időbe be kell számítani azokat az egy éven belül igazolt heteket is, amelyek alatt a biztosított betegség miatt keresőképtelen volt. Ilyen címen az öreg 120
ségi, özvegyi és árvajáradéknál legföljebb 100, rokkantsági jára déknál pedig 50 hét számítható be. Betegség okán egy-egy nap tári évre legföljebb 13 hetet lehet a várakozási időbe beszámítani. Öregségi járadékra igényjogosult tehát az a biztosított, aki 65. életévét betöltötte és legalább 400 hétig biztosított volt az Inté zetnél s várománya ép. Rokkantsági járadékot az kap, aki állandó rokkant és 200 hete elismertetett. Aki egy éven át megszakítás nélkül beteg volt és betegbiztosítási táppénz-élvezetének megszűnése után is beteg maradt, rokkant és járadékra jogosult. Rokkantjáradékot kap az is, aki 65. életévét betöltötte, de még nincsen 400, csupán 200 vagy ennél több elismert hete. Özvegyi járadékot kap a meghalt biztosított felesége, ha az elhalt 200 hétig biztosítva volt és várománya ép. Özvegyi jára dékot kap az elhalt öregségi vagy rokkantsági járadékot élvezett felesége is. Az özvegyi járadékra azonban csak akkor van joga az özvegynek, ha 65. életévét betöltötte, vagy állandóan rokkant, vagy ha egy éven át megszakítás nélkül beteg volt, vagy a táp pénz megszűnése után is beteg maradt. Ahhoz azonban, hogy valamely özvegy járadékot kapjon, leg alább két esztendőn át férjével házassági kötelékben kell élnie. Ha azonban a házasságból gyermek született, úgy ez a kikötés nem alkalmazható. Ha az özvegyi járadékos újból férjhez megy, végkielégítést kap.
Árvajáradékra jogosult az elhalt öregségi, rokkantsági járadé kosnak, vagy annak a biztosítottnak, aki 200 hétig biztosítva volt és várománya ép, 15 éven aluli gyermeke, ha pedig teljesen keresőkép telen, vagy iskolai tanulmányokat folytat, 21. évének betöltéséig. Jogosult még árvajáradékra a mostohagyermek, valamint a férfi házasságonkívüli gyermeke is, ha apaságét elismerte. A járadék két részből áll: járadéktörzsből (alapjáradék) és a kirótt járulék alapján fizetendő fokozódó járadékrészből. A járadéktörzs évi 150 pengő. A fokozódó járadékrész pedig egy-egy évre a biztosított után kirótt járulék 24 százaléka. A fokozódó járadékrészt a kirótt járulék után állapítják meg. Ha a várakozási időnek megfelelő hetek száma elismertetett, akkor a segélyezett megkapja évi járadékként a 150 pengő törzsjáradékot és a kirótt járuléknak 24 százalékát. (Az öregségi biztosításra vonat kozó bővebb felvilágosítás megtalálható a „Ki kaphat öregségi járadékot" című füzetben.)
121
Ne engedjük veszendőbe menni az OTI-nál szerzett jogainkat Az OTI öregségi biztosítására jelentős járulékot fizet hetenkint minden nyomdai munkás, és ha befizetéseire ügyel, rokkantsága vagy öregsége esetén ennek megfelelő segélyt biztosít magának. Érdekében áll ezért mindenkinek, hogy az erre vonatkozó rendel kezéseket betartsa. Mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy: a) be legyen jelentve az OTI-nál; b) munkakönyvébe be legyen írva, hogy melyik munkáltatónál mikortól meddig dolgozott; mert ez esetben igazolni tudja, hogy biztosításra kötelezett üzemben dolgozott és a neki járó segélyt még az esetben is megkapja, ha a tőle levont járulékot a munkál tató nem fizette be (9600/1932. M. E. sz. rendelet). Aki kilép a munkából, bejelentheti, hogy az eddigi befizetett heteit önkéntes továbbfízetéssel kívánja növelni és így akar további jogokat (befizetett heteket) szerezni. Ha önkéntes továbbfízetéssel akarja eddigi heteinek épségét biztosítani, akkor az eddigi hetek ezzel a befizetéssel is növekednek. Aki eddigi heteit önkéntes továbbfízetéssel akarja biztosítani, annak havonta fizetnie kell pengőben: ha a továbbfizető életkora 15—20 21-25 26—30 31—35 36—40 41-45 46— 50
az ipari munkásnak ha férfi ha nő
é v ------ --------- 530 „ ------ --------- 620 „ ------ --------- 7.20 „ ------ --------- 8'30 „ ------ --------- 9'60 „ --------------- 1T40 „ ------ --------- 1370 50-nél több ---------- 17 —
650 7’40 8'50 9'60 ín o 12'80 15'10 18-10
Aki az OTI-tól öregségi, rokkantsági, özvegységi vagy árvasági járadékot kap, annak joga van (a feleségének is) betegsége esetén orvosra és gyógyszerre is, mert a járadékosok betegség esetére biztosítva vannak. Betegsége esetén a járadékos ugyanolyan módon jelentkezik az erre a célra szolgáló díjmentes igazolvánnyal — me lyet az öregségi osztály bocsát rendelkezésére — a kerületi orvos nál, mint a pénztár bármely más tagja. 122
Gyermeknevelési pótlékra jogosult az az alkalmazott, aki olyan üzemben dolgozik, ahol az előző év folyamén legalább 150 napon át 20, vagy ennél több alkalmazottat foglalkoztattak. Az ilyen üzemben foglalkoztatott munkás megkapja a gyermeknevelési pótlékot arra a hónapra, amelyben legalább 15 napon át dolgozott. A pótlékért a mun káltatónál kell jelentkezni, aki a jelentkezést továbbítja a szakmai családpénztárhoz. Az igény bejelentésére vonatkozó szabályok a nyomdákban kifüggesztett hirdetményeken megtalálhatók. Ha a munkás az igény bejelentéséhez szükséges munkanapokat nem mind annál a munkáltatónál töltötte, akinél a bejelentést tette, a bejelen téshez csatolnia kell az előző munkáltató igazolását, amelyet az ki adni köteles. Az a munkás, aki baleset vagy betegség miatt k e r e s ő k é p t e le n n é vált, vagy k a t o n a i s z o lg á l a t r a v o n u l t be, köteles ezt a körülményt hatósági orvosi, vagy a társadalomblztosítóintézeti, illetve a katonai hatóság bizonyítványával igazolni, hogy erre az időre is megkaphassa a gyermeknevelési pótlékot. Ha a munkás a m u n k á b ó l k ilé p és újabb alkalmaztatást önhibáján kívül nem kap, ezt a hatósági munkásközvetítőhívatal bizonyítványával kell igazolni. Ha a munkás la k c ím e m e g v á lt o z ik , vagy ha a gyer mek meghal, vagy a tartási kötelezettség megszűnik, köteles ezt a körülményt nyolc nap alatt munkáltatójánál bejelenteni. A törvény intézkedései szerint ugyanis ki k e ll f iz e t n i a gyermeknevelési pótlékot, éspedig egy gyermek esetében havi 7, két gyermek ese tében egyenkínt havi 8, három gyermek esetében egyenkint havi 9 pengőt, négy és ennél több gyermek esetében gyermekenkint havi 10 pengőt minden 14. életéven aluli gyermek (unoka) után akkor is, ha az igényjogosult b a le s e t v a g y b e t e g s é g m ia t t k e r e s ő k é p t e l e n ; ha m u n k a v is z o n y a bármely okból ön hibáján kívül m e g s z ű n ik és új alkalmaztatást önhibáján kívül nem kap; ha k a t o n a i s z o l g á l a t o t vagy közérdekű munkaszolgálatot t e lj e s í t , szolgálatának teljes idejére, ha a bevonulást megelőzően legalább három hónapon át olyan munkaadónál dolgozott, aki a szakmai családpénztárhoz tartozott. Kifizetendő a gyermeknevelési pótlék azok részére is, akiktől a katonai szolgálat harmadik hónapjának eltelte után, vagy csendőr ségi, illetőleg közérdekű munkaszolgálatának tartamára a gyermeknevelési pótlékot mér a bevonulást követően megszüntették. A katonai, csendőri, illetve közérdekű munkaszolgálatot teljesí tőkre vonatkozó intézkedés a kormány 1942 december 4-én kelt, 7310/1942. M. E. számú rendeletén alapul. Ugyanezen rendelet állapította meg az új gyermeknevelési pótlékot is. Ha valakit elutasítanak gyermeknevelési pótlék iránti igény bejelentésével, az a s z a k m a i c s a l á d p é n z t á r n á l fellebbez het. A n y o m d a ip a r i p é n z t á r c ím e : Fa-, c s o n t- , p a p i ros-, s o k s z o r o s ít ó - és • m ű ip a ri s z a k m a i c s a lá d p é n z tá r , B u d a p e s t V, S z é c h e n y i r a k p a r t 8. szám. 123
I Ha írott sor ad
Nyomtatott sort 1
Kézíratkíszámításí táblázat
1 3
A k k o r 10
20
30
40
20 60 80 100 120
100
35 105 140 175 210
40 120 160 200 240
16-6 33’3 666 833 100
20 40 80 100 120
23'3 46’6 93'3 1166 140
266 33 53'3 66 106'6 133 133-3 166 160 200
10 20 30 50 60
125 25 37'5 62‘5 75
15 30 45 75 90
17-5 35 52‘5 87'5 105
20 40 60 100 120
25 50 75 125 150
6 12. 18 24 36
8 16 24 32 48
10 20 30 40 60
12 24 36 48 ,2
14 28 42 56 84
16 32 48 64 96
20 40 60 80 120
5 10 15 20 25
6'6 13-3 20 26'6 333
83 16’6 25 33‘3 41*6
10 ?0 30 40 50
11-6 23'3 35 46'6 58‘3
13‘3 26’6 40 53'3 66-6
16 33 50 66 83
4 5 6
3=
1 2 4 5 6
3'3 6'6 133 16'6 20
6’6 13'3 26'6 333 40
10 20 40 50 60
133 26'6 53'3 66-6 80
4=
1 2 3 5 6
25 5 7'5 12'5 15
5 10 15 25 30
7'5 15 22’5 375 45
5=
1 2 3 4 6
2 4 6 8 12
4 8 12 16 24 3’3 6'6 10 13’3 16'6
1? 3 14 5
80
30 90 120 150 180
15 45 60 75 90
' 1
70
25 .75 100 125 150
10 30 40 50 60
b=
60
í r o t t s o r ad n y o m t a t á s b a n 5 15 20 25 30
2-
50
T6 3’3 5 6'6 83
50 150 200 250 300
Megjegyzés. Ennek a táblázatnak mindenki hasznát veheti, ha valamely kézirat szedésmennyiségét akarja megtudni.
Táblázat az „n"~számításhoz m ittelíg
Ha a sor szélessége ciceróban
nonparelltöl
non pareil
kolo nell
petit
bor gísz
gar mond
ciceró
mittel
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92 96 100 104 108 112 116 120 124 128 132 136 140 144 148 152 156 160
18 21 24 28 31 35 38 43 45 48 52 55 59 62 66 69 72 76 79 83 86 90 93 96 100 103 107 110 114 117 120 124 127 131 134 138
15 18 21 24 27 30 33 36 39 42 45 48 51 54 57 60 63 66 69 72 75 78 81 84 87 90 93 96 99 102 105 108 111 114 117 120
14 16 19 22 24 27 30 32 35 38 40 43 46 48 51 54 56 59 62 64 67 70 72 75 78 80 83 86 88 91 94 96 99 102 104 107
12 15 17 20 22 24 27 29 32 34 36 39 41 44 46 48 51 53 56 58 60 63 65 68 70 72 75 77 80 82 84 87 89 92 94 96
10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80
9 11 12 14 16 18 19 21 23 24 26 28 29 31 33 34 36 38 40 42 43 45 47 48 50 52 54 55 57 59 60 62 64 66 67 69
Akkor tartalmaz soronként n-et térző nélkül
Alapszámítás: Petit, borgísz, garmond 134 fillérrel; kolonell és ciceró 142 fillérrel; nonpareil, mittel 156 fillérrel. Német nyelv (antikva) 3°/o-kal, más ídegennyelvű szedés 8l/2°/o-kal magasabban számíttatikí Térző 8 ciceróig 1, 20-ig 2, azon túl minden megkezdett 10 ciceró 1 n-et számít. 125
;ő
tábla,
'bő
ívnek első oldalszáma megtudható Az í v n e k e ls ő o ld a l s z á m a
szá
1 2
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 1? 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
2°
4°
8°
12°
1 5 9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 81 85 89 93 97 101 105 109 113 117 121 125 129
1 9 17 25 33 41 49 57 65 73 81 89 97 105 113 121 129 137 145 153 161 169 177 185 193 201 209 217 225 233 241 249 257
1 17 33 49 65 81 97 113 129 145 161 177 193 209 225 241 257 273 289 305 321 337 353 369 385 401 417 433 449 465 481 497 513
1 25 49 73 97 121 145 169 193 217 241 265 289 313 337 361 385 409 433 457 481 505 529 553 577 601 625 649 673 697 721 745 769
16° 1 33 65 97 129 161 193 225 257 289 321 353 385 417 449 481 513 545 577 609 641 673 705 737 769 801 833 865 897 929 961 993 1025
Átszámítási táblázat milliméterről ciceróra. A tört részletek V 4 petit, J/e petit, illetve 1/4 ciceróra fölfelé kikerekítve mU i 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34
Ciceró 1/4 5/12 2/3 >1/12 11/12 11/3 IV * I 3/* 2 21/« 2 i/a 2 2/a 28/4 3V» 31/3 31/2 35/ts 4 41/6 41/2 42/a 5 574 5 !/a 5 2/3 56/« 6 61/4 6V2 6 2/3 6 6/s 7 Ve 71/3 7 i/a
«% ,
Ciceró
35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68
72/3 8 81/4 8V2 8 3/4 9 91/6 91/2 9 3/4 9 V« 10 10i/4 IOV2 103/4 107« 111/6 111/2 112/3 11 6/6 12 12i/4 121/2 12 B/4 13 13'/« 131/2 132/3 137<s 14 147s 14 '/a 143/4 15 1574
Ciceró 69 70 71 72 75 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 200 300
1572 152/3 • 15*/e 16 1674 1672 163/4 17
.
177« 1773 172/s 17B/o 18 1874 181/2 183/4 19 191/4 1973 1973 196/e 20 2074 201/2 2073 21 21 7« 2173 2172 21«/« 22 2214 44* 4 S61s 127
Szorzásí táblázat 7
8
9
10 11 12 13
6 8 10 12 9 12 15 18 12 16 20 24 15 20 25 30
14 21 28 35
16 24 32 40
18 27 36 45
20 30 40 50
22 33 44 55
6 7 8 9 10
18 21 24 27 30
24 28 32 36 40
30 35 40 45 50
36 42 48 54 60
42 49 56 63 70
48 56 64 72 80
54 63 72 81 90
60 70 80 90 100
66 77 88 99 110
72 84 96 108 120
78 91 104 117 130
84 98 112 126 140
90 105 120 135 150
96 112 128 144 160
102 119 136 153 170
108 126 144 162 180
11 12 13 14 15
33 36 39 42 45
44 48 52 56 60
55 60 65 70 75
66 72 78 84 90
77 84 91 98 105
88 96 104 112 120
99 108 117 126 135
110 120 130 140 150
121 132 143 154 165
132 144 156 168 180
143 156 169 182 195
154 168 182 196 210
165 180 195 210 225
176 192 208 224 240
187 204 221 238 255
198 216 234 252 270
16 17 18 19 20
48 51 54 57 60
64 68 72 76 80
80 85 90 95 100
96 102 108 114 120
112 119 126 133 140
128 136 144 152 160
144 160 176 192 153 170 187 204 162 180 198 216 171 190 209 228 180 200 220 240
208 221 234 247 260
224 238 252 266 280
240 255 270 285 300
256 272 288 304 320
272 289 306 323 340
288 306 324 342 360
21 22 23 24 25
63 66 69 72 75
84 88 92 96 100
105 110 115 120 125
126 132 138 144 150
147 168 189 210 231 252 154 176 198 220 242 264 161 184 207 230 253 276 168 192 216 240 264 288 175 200 225 250 275 300
273 286 299 312 325
294 308 322 336 350
315 330 345 360 375
336 352 368 384 400
357 374 391 408 425
378 396 414 432 450
26 27 28 29 30
78 81 84 87 90
104 108 112 116 120
130 156 182 208 234 260 286 312 135 162 189 216 243 270 297 324 140 ,168 196 224 252 280 308 336 145 174 203 232 261 290 319 348 150 180 210 240 270 300 330 360
338 351 364 377 390
364 378 392 406 420
390 405 420 435 450
416 432 448 464 480
442 459 476 493 510
468 486 504 522 540
31 93 124 32 96 128 33 99 132 34 102 136 35 105 140
155 186 217 248 279 310 341 372 160 192 224 256 288 320 352 384 165 198 231 264 297 330 363 396 170 204 238 272 306 340 374 408 175 210 245 280 315 350 385 420
403 416 429 442 455
434 448 462 476 490
465 480 495 510 525
496 512 528 544 560
527 544 561 578 595
558 576 594 612 630
3 2 3 4 5
4
5
6
14
15
16
17
18
24 26 28 30 32 34 36 36 39 42 45 48 51 54 48 52 56 60 64 68 72 60 65 70 75 80 85 90
Ezt a táblázatot eredményesen használhatjuk kalkulációkhoz és a területek stb. kiszámításához. Ha meg akarjuk tudni, hogy 14X19 mennyi, akkor a 14. rovat 19. sorában találjuk a keresett összeget: 266-ot; ha például azt akarjuk megtudni, hogy 4 5 X 17 mennyi, akkor a 17. rovat 10. és 35. sorában levő számokat (170+595) összeadva, találjuk meg a keresett összeget: 765-öt. 128
HARTMANN TESTVÉREK NYOMDAFESTÉKGYÁRA RT. BUDAPEST
GYÁRUNK
N O R M Á L F E S T É K E IV E L N Y O M T A
KÖZLEKEDÉSI
NYOMDA
K.F.T. B U D A P E S T
Szabványos papírosalakok A túlságosan sokféle papírosalakok használata az iratkezelést nehézkessé s így az irodai ügykezelést bonyolulttá, lassúbbá tette. A különböző nagyságú, úgynevezett kvart (4°) levélpapirosok, vala mint a 2-es alakú bizonyítványok, továbbá a 0-ás alakú kérvények mind-mind* különböző iratgyűjtőt igényeltek. Az ilyen különböző alakú Iratok, például egy előadóívből, rendszerint alul vagy oldalt kilógtak, könnyen piszkolódtak, sőt elrongyolódtak. A régi papírosalakok nagy száma, továbbá egy-egy alakból többféle minőség megnehezítette a raktár kezelését és azonkívül igen nagy tőkét kötött le, mert rendszerint sokfajta papirost kellett raktáron tartani. A régi papiralakok vagy 16-féle formátumban, 60-féIe minőségben, ugyanennyi súlyban és legalább 30-féle szín ben váltakoztak. A régi alakú papirosnál igen hosszadalmas volt a rizsmasúly átszámítása négyzetmétersúlyra, vagy fordítva. Ezek a körülmények indokolttá tették, hogy a papirosalakokat szabványosítsák és a fentemlített hátrányokat kiküszöböljék.
A papirosalakok egységesítésénél az alapgondolat a racionali zálás volt. Az új papirosalaknak (világformátum) Oswald szerint olyannak kell lennie, hogy arányai a felezés után is megmaradjanak (I. 1. ábra). A szabványpapirosméret úgy adódott, hogy egy négy-
129
zetnek a diagonális (1.2. ábra A-B) vonalát körző segítségével föl vetítették a négyzet merőleges vonalának a folytatására (A-C vonal). Az így nyert téglányalakból a négyzet alapja adja a papiros széles ségét, a diagonális vetítése adja a magasságot. Az 1926 február 15. óta Németországban érvényben levő szab ványpapirosnak 4-féle sorozata van. A 4-féle szabványos papirosalak az állandó felezés után 46-féle nagyságot eredményez. A legtöbbet használt A) sorozat mellett mint kiegészítő sorozat használatos a B) és különleges szükség esetén a D) sorozat. (A D/0, vagyis négyszeres ív nagysága 771 x 1090 mm, a D/2, tehát e sorozat ívnagy sága 385 X 545 mm. Ez a sorozat is, mint a C), csak 8-szori felezésig van nyilvántartva.) A C ) sorozatot csakis borítékokhoz szabad fel használni. Legutóbb a 80.000/1941. Ip. M. sz. rendelet foglalkozott a papiros felhasználásának újabb szabályozásával. Eszerint a papirost feldol gozó iparos (tehát a nyomdász) ama papirosokat, melyek 1942 március 31-ig birtokéba jutnak, 1942 december 31-ig feldolgozhatja. A papirost feldolgozó iparos 1942 szeptember 30-án meglévő kész letét 1942 október 7-ig volt köteles bejelenteni. Az Anyaggazdálkodási Szakbizottság 854.900/1942. sz. a. kiadott rendeletében az időszaki lapokhoz eddig használatos papirosok gyártását és felhasználását 1943 december 31-ig engedélyezte. A szabványos papíralakok a következők: A) B) C) Ősz- Alakzat alapsorozat m elléksorozat tály jelzés mm jelzés mm jelzés mm 0 Négyszeres ív A/0 841X1189 B/0 1000X1414 C/0 917x1297 ~ ' ív ' ‘ - 594 x 841 "B/1 " A/l Dupla 707X1000 C/1 648x917 Egész ív . . . A/2 420x594 B/2 500 x 707 C/2 458 X 648 Félív .......... A/3 297x420 B/3 353 X 500 C/3 324 X 458 Negyedív . . A/4 210x297 B/4 250 x 353 C/4 229X324 Lap (8-ad í v ) . A/5 148X210 B/5 176 X 250 C/5 162 X 229 Fél lap . . . . A/6 105x148 125X176 C/6 114x162 Negyed lap . A/7 74X105 B/7 88x125 C/7 81X114 Nyolcad lap . A/8 52X74 ~ 62X88 C/8 57X81 A/9 37X52 B/9 44x62 A/10 26X37 B/10 31X44 A/l 1 18x26 B/11 22x31 B/12 15X22 A/l 2 13X18 9x13 A/13 B/13 11X15 Az egyes sorozatok felezéseinél a hiányzó milliméterek a papíros felvágásánál az elvágásra vannak elszámolva. A MOSz-alakok méretei a késznyomtatványok nagyságát jelölik meg, vagyis egy könyvnek vagy nyomtatványnak a körülvágés után 130
kell a táblázat szerinti méretekben megma radnia, ezért a gyár tásnál egyes papiro sokból egy úgyneve zett n y e r s í v alakot is gyártanak, amely ív az A) sorozat dupla ívének (594x841 mm) mérete helyett 61x86 cm méretben készül. E papíralakra készült nyomtatvány körülvágásután eléri a kívánt szabványméretet. Az A) alapsorozat nak egyes, a felezés útján nyert méretei nél igen nagy az ug-
3. ábra (síma vonal A), pontozott B) nagyság)
4. ábra (fehér gerincű A), srafírozottB)nagys.)
rástávolság (lásd az 1. ábrát), ezért a B) sorozat úgy van meg szerkesztve, hogy az mértani pontossággal a felezés által nyert két A) nagyság közé esik (lásd a 3. ábrát), így azután a könyv alakok a 4. ábra sze rint alakulnak és így az egyes könyvalakok meghatározására bő ségesebb választék áll rendelkezésre. Szoros összefüg gésben van a szabványosított alakkal a 13!
szabványosított papirossúly is. A MOSz-alakú papiros rendelésénél a papiros négyzetmétergrammsúlyát adjuk meg, nem pedig mint ezelőtt, az 1000 ív kilósúlyát. Például: ha régi alakú papirost rendel tünk, akkor 1000 ív 63/95-ös 60 kg-os papirost kértünk. Míg most a MOSz-alakú papiros vételénél kérünk egy A/1 (594x841) méretű papirost 110 gr-ban. Erről tudjuk, hogy az A/0 ívben 110 kg (vagyis 1000 ív 841X 1189 mm-ben 110 kg). A/l méretben 1000 ív 55 kg. A szabványosítás alkalmával ugyanis úgy keresték ki a papiros területét (841X 1189), hogy annak négyzetcentiméter területe 10.000 legyen (pontosan 9999'49 cm2). így tehát a gyártásnál megállapított négyzetmétergrammsúly megmarad a kereskedelemben használa tos alakú papírosnál, ami á gyakorlatban azt eredményezi, hogy a MOSz-papiros annyi kiló 1000 ívben, amennyi egy négyzetméter nek a grammsúlya a gyártásnál. A szabványosított papirosalakok bevezetésénél kedvező körül mény, hogy az A/4 jelzésű papiros mérete 210x297 mm, szélességben pontosan megegyezik a régi alakú 0-ás félív szélességével, a magas sága pedig majdnem egyezik a 8-as kvart magasságával. Ennélfogva az A/4 alakú nyomtatványok úgy a közhivatalokban, mint a kereskedelmi levelezéseknél használatos irattárakban könynyen elhelyezhetők, aminek igen sok előnye van. A különböző nyomtatványokhoz a szabványosítás bizonyos alakú papirosnagyságokat írt elő. így például a csekk A/6-os, a könyv A/5, 4, 5, 6 osztály, a körlevél A/4, 5, a levelezőlap A/6, az újság A/1,2,3,4,5, a zsebkőnyv A/5,6,7 osztályú papirosalakból készítendő. A szabványosítás kiterjed a borítékra is, ezekC) méretű papiros alakokból gyártandók. A legjobban használatosak: a C/6 (114x162 mm), ebbe a borítékba az A/4 alakú papiros kétszer hajtogatva, vagy az A/6 papirosnagyság hajtás nélkül fér el. A C/5 (162 x 229 mm) alakú borítékba az A/4 papiros egyszer keresztbe hajtogatva, vagy az A/5 nagyság hajtás nélkül fér el. A V2 C/4 (114x324 mm) borítékba pedig az A/4 lap egyszer hosszában hajtogatva fér el. Ez az úgy nevezett aktaboríték. A föntebb említett 80.000/1941. Ip. M. sz. rendelet végrehajtása ként megjelent a Papirosgyártóipari és Papirosfeldolgozóipari Anyaggazdálkodás Szakbizottságának 10.000. PP. számú határozata. E határozat értelmében újabban 19 fajta írópapirost, 15 fajta nyomó papirost, 7 fajta csomagolópapirost, 33 fajta különleges (pergamen, kalapcsomagoló, szivarka, krepp, selyem stb.) papirost és 13 fajta kartont gyártanak. 132
Papirmennyíségkiszámítási táblázat 1 e 11
Kell hozzá (ív). ha egy ív kiad 2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15
16
z ■§ p t : l d á n /t 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850 900 950 1000 1100 1150 1200 1250 1300 1400 1500 1600 1700 1750 1800 1900 2000 2500 3000 4000 5000
25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 550 575 600 625 650 700 750 800 850 875 900 950 1000 1250 1500 2000 2500
17 34 50 67 84 100 117 134 150 167 184 200 217 234 250 267 284 300 317 334 367 384 400 417 434 467 500 554 567 584 600 634 667 834 1000 1334 1667
13 25 38 50 63 75 88 100 113 125 138 150 163 175 188 200 213 225 238 250 275 288 300 313 325 350 375 400 425 438 450 475 500 625 750 1000 1250
10 9 8 7 6 5 5 5 4 4 4 4 20 17 15 13 12 10 10 9 8 8 7 7 30 25 22 19 17 15 14 13 12 11 10 10 40 34 29 25 23 20 19 17 16 15 14 13 50 42 36 32 28 25 23 21 20 18 17 16 60 50 43 38 34 30 28 25 24 22 20 19 70 59 50 44 39 35 32 30 27 25 24 22 80 65 58 50 45 40 37 34 31 29 27 25 90 75 65 57 50 45 42 38 35 33 30 29 100 84 72 63 56 50 46 42 39 36 34 32 110 92 79 69 62 55 50 46 43 40 37 35 '120 100 86 75 67 60 55 50 47 43 40 38 130 109 93 82 73 65 60 55 50 47 44 41 140 117 100 88 78 70 64 59 54 50 47 44 150 125 108 94 84 75 69 63 58 54 50 47 160 134 115 100 89 80 73 67 62 58 54 50 170 142 122 106 95 85 78 71 66 61 57 54 180 150 129 113 100 90 82 75 70 65 60 57 190 159 136 119 106 95 87 80 74 68 64 60 200 167 143 125 112 100 91 84 77 72 67 63 220 184 158 138 123 110 100 92 80 79 74 69 230 192 165 144 128 115 105 96 89 83 77 72 240 200 172 150 134 120 110 100 93 86 80 75 250 209 179 157 139 125 114 105 97 90 84 79 260 217 186 163 145 130 119 109 100 93 87 82 280 234 200 175 156 140 128 117 108 100 94 88 300 250 215 188 167 150 137 125 116 108 100 94 510 267 170 200 178 160 146 134 124 115 107 100 340 284 243 213 189 170 155 142 131 122 114 107 350 292 256 219 195 175 160 146 135 125 117 110 360 300 258 225 200 180 164 150 139 129 120 113 380 317 272 238 212 190 173 159 147 136 127 119 400 334 286 250 223 200 182 167 154 143 134 125 500 417 358 313 278 250 228 209 193 179 167 157 600 500 429 375 334 300 273 250 231 215 200 188 800 667 572 500 445 400 364 334 308 286 267 250 1000 834 715 625 556 500 455 417 385 358 334 313
Jegyzet. Ahol V* vagy 1/2 ívek fordulnak elő, azok mindenütt fölfelé egész ívre vannak kikerekítve. — Ha pl a 750 nyolcadívhez szükséges papírmennyiséget akarjuk kiszámítani, akkor csak a 750-es példányszámot és a 8. rovatot kell megnéznünk.
153
Színkeverések Alapszínek: Vörös, sárga, kék. Másodrendű színek (az előb beníek keveréséből): Narancs, zöld, ibolya. (Vörös és sárga = narancs; sárga és kék = zöld; kék és vörös = ibolya.) Vörösesíbolya . . . 5 V 3 K Ibolyavörös......... 5 V 2 K Ibolyaszínvörös . . 5 V 1 K 5V -
VÖ RÖ S ____ Narancsszínvörös Narancsvörös. . . Vörösnarancs. . . Vörösesnarancs .
. . . .
5 5 5 5
V V V V
1 2 3 4
S S S S
NARANCS . . . 5 V 5 S Sárgásnarancs . . Sárganarancs. . . Narancssárga . . . Narancsszínsárga
. . . .
SÁRGA Zöldessárga......... Zöldsárga............ Sárgazöid............ Sárgászöld......... Z Ö L D ............ Kékeszöld............ Kékzöld.............. Zöld kék.............. Zöldeskék............. K É K ..............
4V 3V 2V 1V 5 5 5 5
5 5 5 5
S S S S
5S S S S S
1 2 3 4
K K K K
5S 5 K 4S 3S 2S 1S -
5 5 5 5
K K K K
5 K
Ibolyaszínkék. . . . 1 V 5 Ibolyakék........... 2 V 5 Kékibolya............ 3 V 5 Kékesibolya......... 4 V 5
K K K K
IBO LYA ......... . 5 V 5 K Vörösesibolya . . . 5 V 4 K
134
V = vörös; S — sárga; K = kék. A keverés aránya a felsoroltakból látható. A szemben levő színek egy mással harmonizálnak. Az alap- és a másodrendű színek keveréséből újabb színváltozatokat nyerünk. A vörös és a zöld színek ke veréséből vörösbarna, olívzöld és ezek törtszíneit; a sárga és az ibolya szí nek keveréséből sárgásbarna, kékesbarna és ezek törtszí neit; a kék és a narancs szí nek keveréséből szürke, szür késbarna és ezek törtszíneit. Két másodrendű szín ke veréséből ugyancsak újabb színváltozatokat nyerünk. A narancs és a zöld színek ke veréséből világosbarna, olívzöld és ezek törtszíneit; az ibolya és a zöld szí nek keveréséből zöldesszürke, ibolyaszürke és ezek törtszí neit; a narancs és az ib o ly í színek keveréséből barna, sár gásbarna és ezek törtszíneit.
A kilövések Idei Évkönyvünkben ismét bemutatjuk a gyakrabban előforduló kilövési módok néhány példáját. Nem fűzünk hozzá sok magyará zatot, annyit azonban szükségesnek tartunk megjegyezni, hogy ha az oldalszámok jól vannak felrakva, egyszerű a kilövés ellenőrzése: oldalszámok — régi tipográfus-szabály szerint — soha nem kerül hetnek a kötésbe. Akár ólomban, akár nyomtatásban olvassuk a szöveget, a páratlan szám a sor végén, a páros szám a sor elején kell hogy álljon; az utolsó oldal mindig az első oldal mellé kell hogy kerüljön és az egymás mellé kerülő oldalszámok összege mindig eggyel többet tesz ki, mint az ívrét, például negyedrétnél (8 oldal) 9-et, nyolcadrétnél (16 oldal) 17-et stb. A kilövési módok sokaságából bemutatjuk a gyakrabban elő fordulókat.
ívrét (folíó). Lapjainak száma 2, oldalaié 4. Egy formában .------ 1M
Két formában
------ ,
Első
Második
i
4
□□
□□
Negyedrét (kvart). Lapjainak száma 4, oldalaié 8. Két formában
Eav formában
Második
Első
□ □ □0 □ □ □ □ □ □ □ 0 □ □ □0 v
s
1
8
9
8
o
L
3
6
8
I
135
Nyolcadrét (oktáv). Lapjainak száma 8, oldalaié 16.
Tizenhatodrét géphajtásra. Lapjainak száma 16, oldalaié 32.
□ □ □ □ *
6B 88
3
13
20 21
12
□ □ □ □ 6
1____
8
¿1 f7,
___ 32 25
•
□ □ □ □
11
IZ
OS
S
22
19
14
□ □ □ □
□ □ □ □
91
9
□ □ □ □
Ot
- 7
SS
81
26 31
51
2
DDÜÜ □□□□
A fenti 32 oldalas géphajtás a legtöbb üzemben levő hajto gatógéphez van alkalmazva. Vannak azonban régi gyártmányú gépek, melyeknél a kilövés eltér, tehát előzőleg feltétlenül lép jünk érintkezésbe a könyvkötővel, illetve hajtogattassunk meg egy tiszta ívet a gépen és számozzuk meg.
32 oldal kézihajtásra.
□ □ □ □ 9T
LX
fZ
6
OT
□ □ □ □ 85 81
QT
1
32
25
8
7
26 31_____
_2
□ □ □ □ □ □ □ □ 65
13
85
20
21
□ □ □ □ □ □ □ □
íi
9
12
11
□ □ □ □
¿5
22
00
8
19
14
□ □ □ □
A rendes 32 oldalas ívek hajtásánál mindig érdeklődjünk, hogy kézi- vagy géphajtásra lesz-e, mert kézihajtásnál a kilövés annyi ban tér el, hogy az 1. oldal nem alul, hanem középen kezdődik. Harmincketted két nyolcadrét ívben.
□ □ □ □ □ □ □ □ t>5
Q5
17
32 29
85
.
15
55
¿5
95
85
20
19
30
31
18
□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ 8
6
51
C
9
II
01
1
16
13
4
3
14
15
L _____2
QDDD□□□□ 137
Haránt negyedrét. Lapjainak száma 4, oldalaié 8.
Haránt nyolcadrét. Lapjainak száma 8, oldalaié 16.
st
n
12
11
6
01
19
15
Haránt 32 oldal.
n
□ . m ű 138
w
a m
a
n
Az eddigi kilövések 1, 2, 3 és 4 hajtásos ívek. Ennél több hajtás (5 hajtás, 64 oldal) nem szokott előfordulni. Van azonkívül olyan murika is, melyet csak 12 oldalon lőhe tünk ki. Ilyenkor a következő módot alkalmazzuk: 5______
______8
7______
______ 6
□ □ □ □ □ □ □ □ 01 11
□ □ □ □ Az ív egészben marad, a negyedívet nem vágjuk le, hanem úgy hajtogatjuk, hogy a 2. és 11. oldal a 3. és 10. oldalra essék. Ha az itt közlőiteken kívül valamely kilövési móddal nem volnánk tisztában, legkönnyebben úgy tudhatjuk meg, ha az ívet összehajtva, az oldalakat megszámozzuk és azután az egész ívet kiterítve, eszerint helyezzük el az oldalakat. Ezen a helyen felhívjuk a gépmesterek figyelmét, hogy a haj togatógépgyárosok újabban mindenféle formájú és oldalszámú ívek hajtogatására alkalmas gépeket, sőt itt-ott a nyomtatógéppel összekapcsolható hajtogatógépeket is konstruálnak, amelyeknél a kilövés lényegesen eltér a megszokott formuláktól. A gépgyáro sok azonban az efajta konstrukciókhoz rendesen kilövési sémákat is mellékelnek s adandó alkalommal, a rendestől eltérő oldalszámú íveknél, szigorúan ehhez kell hogy tartsuk magunkat. Ezen kilövési módozatok akkor állanak fenn, ha egyes ívek kel a mű be van fejezve, vagy többíves munkánál a könyvkötő az íveket összehordja, egymás fölibe teszi. Az ívek egymásbadugásánál az ívrét oldalmennyiségének első fele — a kívül eső rész — rendesen lesz kilőve, a belső oldalak azonban más sorrendbe kerülnek.
139
Két 8 oldalas ív egymásba dugva: I. forma
II. forma
□ □ □ □ *
SI
1______
_____ 16
15_____
□ □ □ □
C
8
6
01
L
______ 2
5
12
11
6
n
□ □ □ □
□ □ □ □
Két 16 oldalas ív egymásba dugva: I. forma
g a
140
J II .
\
l
¡11 11 |
|
' Helyes összehordás. I !
1
|
|
|
Egymásba dugandó, nem egyforma oldalszámú ívek nyomásénál mindig a vékonyabb ívbe du gandó a vastagabb. Pl 12 oldalnál 4-be a 8; 20 oldalnál 4-be a 16; 28 oldalnál 4-be a 8 és középre a 16, mikor is a külső ív a közédugott ív oldalmennyiségének megfelelő osztott oldalszámokat, a középen elhelyezett ív pedig folytatólagos számokat fog feltüntetni. Keleti nyelvek. Minden oly nyelvnél, amelyet jobbról balra olvasunk, úgy kell kilőni, hogy a páros számú oldalak a páratlan számúak helyére essenek. Itt említjük meg, hogy a többíves munkák összehordása után, akár összehordógéppel, akár kézzel történik is az, igen fontos munka van hátra. ez az el lenőrzés (kollacionálás), midőn az ívek sor veudbeu következésétől meg kell az ezzel foglal kozónak győződnie. Bár a gyakorlott könyvkötő az egyik sarkát a könyvnek megfogva, könnyen elienőrzi, mégis segítségére lehet, sőt nagy időmegtakarítással jár,ha a gépmester a formazárásnál az első és utolsó oldal közötti kötésközbe (Bundsteg) egy 6 vagy 12 pont széles vonalat, avagy díszt helyez. Ügyelni kell arra, hogy a kötésköznek (Bundsteg) pontosan a közepébe kerüljön az alkalma zandó lénia. Felülről lefelé való számítása pedig a következőképpen történik: a fejköz (Kopfsteg) nyúljon ki a kötésköz (Bundsteg) fölé, melytől, ha egycicerós darabokat veszünk, annyi ciceróval lejjebb teendő, amennyi az ívszám, kétcicerós darab nál annyiszorkétciceró,amennyi az ívszám. Például
Helytelen. A 2. ív duplán
az 1- ívnél egycicerós darabnál a lénia egészen feltolandó, az 5. ívnél a fejköztől 5 ciceró ürpótlót teszünk először, utána a léniát, a 10. ívnél 10 cicerót
cserélve.
s ÍQY tovább. Kétcicerós daraboknál az első ívnél felül semmit,a6.ívnél 12cicerót,a 20.ívnél ^ c i c e rót s így tovább.
Ha a mű helyesen van összehordva, az ívek hátán az itt fel tüntetett lépcsőzetes ábrát fogjuk látni. Egy pillantás és látni fogjuk a kollacionálás helyességét. Ha azonban ettől eltérő képet látunk, úgy rögtön kiemeljük a rossz ívet és helyes ívvel pótoljuk. 141
Az alkalmazottak kereseti, külön-, hadfelszerelési és rokkantellátási adója
142
— — -.20 — .25 -.30 -.40 -.50 -.60 — .70 -.80 -.90 1.50 1.65 1.80 22.20 2.40 2.70 3— , 3.30 3.50 4.80 5.20 5.50 5.80 6.10 8— 9.—
Együtt
— .10 — .15 — .20 — .25 — .30 -.40 —.50 — .60 — .70 -.80 -.90 1.— 1.10 1.20 1.30 1.45 1.60 1.75 1.90 2.05 2.20 2.35 2.50 2.65 2.80 3— 3.25 3.50
Hadfel szerelési adó
25 P-ig 30 „ 35 „ 40 „ 45 50 n 55 „ 60 „ 65 70 n 75 n 80 n 85 n 90 n 95 n 100 n 105 n 110 n 115 „ 120 n 125 130 n 135 n 140 n 145 tf 150 a 160 170 „
Rokkantellátási adó
20 P-től „ 25 30 „ 35 u 40 „ 45 „ 50 „ 55 60 n 65 70 „ 75 „ 80 „ 85 n 90 n 95 „ 100 „ 105 u 110 n 115 „ 120 n 125 „ 130 „ 135 140 n 145 150 „ 160
Különadó
Heti kereset után fizetendő
Kereseti adó
I | ;
A 4320/1937. M. E. sz. rendelet intézkedései értelmében a követ kezőképpen alakul az ipari munkásoknak a heti kereseti, különhadfelszerelési és rokkantellátási adója:
-.04 — .04 — .04 — .04 -.04 -.04 — .04 -.04 -.04 -.04 — .04 — .04 — .04 — .04 — .04 -.04 -.04 -.04 -.04 -.10 — .10 — .10 -.10 — .10 -.10 —.10 — .20 — .20
-.01 -.02 -.04 —.05 -.06 -.08 — .10 -.12 —.14 -.16 -.18 -.25 -.28 —.30 — .33 —.37 -.40 -.45 -.49 -.54 -.58 — .72 -.78 -.82 -.87 —.92 1.14 1.27
— .15 — .21 -.48 —.59 -.70 -.92 1.14 1.36 1.58 1.80 2.02 2.79 3.07 3.34 3.67 4.06 4.44 4.94 5.43 5.99 6.38 7.97 8.58 9.07 9.57 10.12 . 12.59 13.97
Jövedelemadó Jövedelemadót tartozik fizetni minden magyar állampolgár összes jövedelme után, ha a magyar állam területén lakik, vagy itt rendes lakása van. Az adókötelesnek a saját jövedelméhez a vele közös háztartás ban élő felesége és gyermekei, valamint a háztartásához tartozó többi rokonok jövedelmét is hozzá kell számítani. Kivétel, ha ezek keresete fejenként évi 600 P-nél nem több, vagy ha a háztartás feje bizonyítja, hogy a családtagok jövedelme nem kerül az ő rendel kezése alá. M e n t e s e k a j ö v e d e l e m a d ó a l ó l azok, akiknek évi összes jövedelme az 1000 P-t nem haladja meg. Magánszolgálatban alkal mazottaknál, ide értve a munkásokat is, nem esnek jövedelemadó alá azok, akiknek évi jövedelme a 3.600 P-t nem haladja meg. Az é j j e l d o l g o z ó k a d ó a l a p j a a 38.261/1931. VII. P. M. számú rendelet alapján 10°/o-ka! csökkentendő. A jövedelemadó alapja az adóévet megelőző naptári évben elért adóköteles tiszta jövedelem. Az ajándékozásból, örökségből vagy életbiztosítási tőkéből származó rendkívüli bevétel nem tekinthető adóköteles jövedelemnek s csak hozadékában kerül adó alá. Ugyanez áll a sorsjegy- vagy egyét^sorsolási nyereményekre is. A d ó t é t e l e k a l k a l m a z á s i m ó d j a : Akinek a háztartásá hoz csak két olyan családtag tartozik, akiknek jövedelmét a családfő jövedelméhez kell számítani, az alant felsorolt adótételeket 5o/o-kal, egy ilyen családtag esetében 10%-kal, ha az adózó háztartásához egy ilyen családtag sem tartozik, 15%-kal magasabban, annál az adózónál pedig, akinek háztartásához ilyen családtag nem tarto zik, 30 éves elmúlt és házasságot nem kötött, 25°/o-kal magasabb összegben vetik ki az adót. A d ó k e d v e z m é n y kettőnél több gy er m ek ke l bíró c s a l á d o k j a v á r a : Akinek tiszta jövedelme az évi 12.000 pengőt nem haladja túl, annak az első és második gyermek után 200-200 pengőt, a harmadik és negyedik gyermek után 300-300 pengőt, minden további gyermek után 500 pengőt kell levonni az adó alapjából és ez alapon kell a megfelelő adótételt alkalmazni. Amennyiben az adózó fél jövedelemadó-vallomást ad, az egész évi keresetét (a kereseti adóbevallás alapján) kell bevallania, azon ban az e célra szolgáló rovatban levonhatók az összegről szóló nyugták melléklésével az OTI, az egvletl tagdíjakból a 21.327/1937. Vlll/a. P. M. sz. rendelet alapján 3.90 pengő, esetleges közleke dési kiadások és az előzőévi adók összege. Ugyanott felsorolandók az adózóval egy födél alatt élő, önálló keresettel nem bíró családtagok, adómérséklés céljából. A túloldali táblázatban felsorolt adótételekhez körülbelül 100°/o pótlék adandó hozzá (rendkívüli pótlék, nép- és családvédelmi pótlék, hadfelszerelési adó és rokkantadó). 143
Amikor e sorokat írjuk, a törvényhozás előtt tárgyalás alatt van az egyszeri hadkötelezettségi adóról és a rendkívüli hadiadóról szóló törvényjavaslat, mely részben a jövedelemadó pótlékolásából fog állani, úgyhogy az említett pótlék egyeseknél a javaslat tör vényerőre emelkedése után változni fog. A jövedelemadó kivetéséhez való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év alatt, amelyben az adózó adóbevallását szabályszerű időben beadta. Azadóbevalláselmulasztása, valamint adócsalás vagy jövedéki kihágás elkövetése esetében az adó kivetéséhez való jog annak a naptári évnek utolsó nap ját követő tíz év alatt évül el,, amelyben az adózó az adóbevallás benyújtására köteles lett volna, illetőleg amelyben a kincstár megrövidítését eredményező adóbevallását beadta. (1940:XXII. t.-c. 43. §.) Ismételjük, a munkások és magánalkalmazottak keresete évi 3.600 P-ig jövedelemadómentes.
Jövedelemadó-táblázat Adóalap (kereset)
144
3.700 P-ig 8 0 3.800 „ 85 — 3.900 „ 90.4.000 .. 95.4.200 „ 100.4.400 „ 106.— 4.600 „ 112.— 4.800 „ 118 — 5.000 „ 12 5 5.200 „ 132.5.400 „ 140.5.600 „ 148.5.800 „ 156.164 — 6.000 6.200 „ 172.6.400 „ 180.— 6,600 „ 190 — 6.800 „ 200.— 7.000 „ 210.7.200 „ 221 — 7.400 „ 2 3 2 7.600
' 1 3 CM
3.600 P-től 3.700 „ 3.800 3.900 4.000 4.200 „ 4.400 „ 4.600 „ 4.800 „ 5.000 „ 5.200 „ 5.400 5.600 „ 5.800 „ 6.000 „ 6.200 „ 6.400 „ 6.600 „ 6.800 „ 7.000 „ 7.200 „ 7.400 „
Adótétel pengő
Adóalap (kereset)
Adótéte pengő
7.600 P-től 7.800 P-ig 2 5 4 „ 8.000 265.7.800 „ 8.000 8.200 2768.200 8.400 287 — „ 8.400 8.600 „ 298.8.600 8.800 „ 3 0 9 8.800 9.000 320 — 9.000 9.200 „ 332.— 9.200 9.400 „ 344 — „ 9.400 9.600 „ 356.— „ 9.600 9.800 „ 368.— 9.800 10.000 .. '380.-10.000 10.200 „ 392 — 10.200 10.400 „ 404 — 10.400 10.600 „ 416 í„ 10.600 10.800 „ 428.— „ 10.800 11.000 440 — „ 11.000 11.200 „ 4 6 0 11.200 11.400 „ 480 — 11.400 11.600 „ 5 0 0 11.800 „ 520 — 11.600 11.800 12.000 „ 5 4 0 -
L Á N G L. G É P G Y Á R R. T. N Y O M D A G É P O S Z T Á L Y Á N A K VEZÉRKÉPVISELETE
V Á L L A L: g é p j a v ít á s t
HASZNÁLT
,
költöztetést
GÉPEK
BECSERÉLÉSÉT,
.
ÁTVÉTELÉT,
Á T A L A K ÍT Á S Á T ,
L E G J U T Á N Y O S A B B A N ESZKÖZLI
Mértéktáblázat H osszm értékek Egység 1 méter (m) = 10 deciméter (dm) = 100 centiméter (cm) = 1000 milliméter (mm). 1 öl (6 láb) — — — 1'896 m 1 angol mérföld (1760 1 láb (12 hüvelyk) — 31'6 cm y a r d ) ---------- 16 km 1 r ő f ------------78 cm 1 tengeri mérföld (1 csom ó)— — ---- 1'83km 1 h ü v e l y k ------2'6 cm 1 yard -----0914 m 1 verszt (orosz)---- 1066 8 m 1 kilom éter--- 1000 m
T e rü le tm é rté k e k 1 négyzetméter (m2) 1 méter széles és 1 méter hosszú terület. 1 n é g y z e tö l--------------------— ------- 3’6mjá r — — — '------------------ ------ ----- — 100 m1 hektár (100 ár) — — ------- ---------------- 10.000 m2 1 magyar hold (1200 C j- ö l)---------------- — 4.320 ms 1 katasztrális hold (1600 D-öl) — ----------- — 5.734 ma
K öbm értékek 1 köbméter (m3) = 1 m hosszú,1 m széles és 1 m magas terület. 1 k ö b ö l ------- ----- >— — ----- ---------- — — — 6'8 m:í
ü rm értékek 1 hektoliter ( h l ) --------------------- ------- - — 100 liter 1 köbméter (ma) = 10 h l ---- -*------------------ 1000 . 1 a k ó ------- --------------------------------- 50'8 . 1 bushel (angol, amerikai) = 8 gallon, kb. — ---- 36 . 1 i c c e ---- ------ — -------- — ------ — ----- - — 0'76 . 1 messzely — --------------- ----------- ------ 0'38 .
S úly m é rté k e k 1 kilogramm (kg)1 métermázsa (q)1 t o n n a ------
lOOOgramm lOOkg 1000 „
1 1 1 1
font (32 lat) angol font lat (régi) — púd (orosz)
500 gramm 453 . 15*6 16 38 kg
Szám olóm értékek 1 nagyod (Gross) — 12 tu c a t------- 144 drb
1 rizsma (rég i)— 480ívpapiros 1 újrizsm a---- 1000ivpapiros
E rőm értékek 1 atmoszféra (légkör) — 1 kg nyomása 1 cm2 területre. 1 méterkilogramm az az erő, amely 1 kg súlyt 1 m magasra emel. 1 lóerő (HP) = 75 méterkilogramm.
M eleg ség i m é rték e k A víz 100° Celsiusnál forr, 0° C-nál fagy, 1° C = O'S3 Réaumu-. Fahrenheit (F°) a víz fagypontját 32°-kal, forrpontját 21?‘-ka} jelőíi.
1«
A Föld felszíne A Föld felszíne 509,950.000 km2, ennek valamivel több mint egynegyedrésze szárazföld (149,700.000 km2= 29'4'V»), közel három negyedét (360,250.000 km2 = 70'6°/<>) tenger borítja.
A s z á ra zfö ld e k Európa-----Á z s i a ---- vA f r ik a -----Észak-Amerika
A te n g e re k
10.077.000 km2 Dél-Amerika Ausztrália és 43.958.000 „ 29.921.000 „ Óceánia 24.455.000 „ Antárktisz —
18,342.000 km2 8.972.000 „ 14.300.000 „
Legnagyobb Átlagos * ismert mélység Km2mélység m m
Csendes óceán — ------- 180,000.000 Atlanti óceán — ---------- 105,250.000 Indiai óceán - — ------— 75,000.000
10.793 8.526 7.000
4.282 3.926 3.963
A Föld m é r e t e i (B es sel s z e r i n t )
-
Az Egyenlítő hossza — ---- ----- ---------- 40,070'368 km A Délkör h o s s z a ------- — ---------------- 40.003'423 „ Az egyik térítő h o s s z a ------------- -------- 36.778 A Sarkkör hossza — ----- ---------- ---------- ---------- 15 Egy párhuzamos fok hossza az Egyenlítőn---111'808 „ Egy párhuzamos fok hossza a térítőn — ----102'128 „ Egy párhuzamos fok hossza a S a r k k ö r ö n ----44'208 „ Egy párhuzamos fok hossza a Sarkon ------— A Földgolyó köbtartalma : 1,082.841,315.400 km".
A sz á ra zfö ld le g m ag asa b b hegyei Európa: M ont-Blanc------------------------------ -- — 4.810m Ázsia: Csomo-lungma (M ount-Everest)----------- — 8.882 „ Afrika: Kilimandzsaro — — ------- — ---------- - 5.893 „ Észak-Amerika: Mount M acKinley— -------------— - 6.240 „ Dél-Amerika: A c o n c a g u a ------------------------ 7.035 „ Ausztrália: Mount V ic to ria --------------------------- — 5.100„ Óceánia: Mauna Kea (H aw ai)------ ------------4,210 „
146
Tartalomjegyzék
Oldal Nyomdavárosok jeg yz é ke ------------------------------
3
Naptári r é s z ------------------------------------------
4
A munkásközvetítés------------------------------------
6
E l ő s z ó --------------------------------------,--------
7
Az év történ ete---------------------------------------
9
Novák László------------------------------------------
26
A termelés módja és a nyomdászat----------- ---------- 31 Szakoktatásunk hatvan é v e ----------------------------- 36 Korszerű tanoncoktatás-------------------------------- 49 Budapesti könyvnyomdák statisztikája-------------------- 55 Betű-és tömöntőstatisztika----------- ----------------- 63 Vidéki könyvnyomdák statisz tik ája ----------------------
70
Összehasonlító alkalmazotti táblázat 1933— 1942 -----------
95
Nyomdászkörök és egyéb c ím e k ------------------------ 96 Egyesületi tá jé k o z ta tó ------- --------------------------97 Egyesületünk és a társkörök pénztári forgalma 1941-ben----- 103 Az Anyaegyesület segélyezési táb lá za ta------------------ 104 Budapesti bérminimumok----- — ---------------------- 106 Különórák és p ó tlé k o k -------------------- J------------ 107 Számolószedők d íj a z á s a ------------------------------- 108 Tanoncok és tanulóleányok díjazása---------------------- 108 Ipartestületi illetékek------------------------ ---------- 108 A mélynyomóüzemekre vonatkozó rendelkezések----- ---- 109 Vidéki b érm in im u m o k --------------------------------- 111 Munkabérszámítások órákban és napokban----- ---------- 113 Kü lön óratáblázat------------------------------------- 115 Társadalombiztosítási tájékoztató----------- -- --------- 117 Gyermeknevelési pótlékra jogosultság
------------------ 123
Kéziratkiszámítási táblázat------------------------------- 124 147
Oldal Táblázat az n-számításhoz----------- — -----------------125 Elsődletl t á b l a ----------------------------------------126 Átszámítási táblázat milliméterről ciceróra —
--------- --
12?
Szorzási t á b lá z a t -------------------------------------128 Szabványos p a p iro s a la k o k ----------------------------- 129 Papírmennyiségkíszámítási táblázat---------------------- 133 S z ín k e v e ré s e k ---------------------------------------- 134 A kilövések ' ------------------------------------- ---- 135 Alkalmazottak kereseti, külön-, hadfelszerelési és rokkantellá tási a d ó j a ----------------------------------- -- -
142
Jö v e d e le m a d ó ----------------------------------------143 M értéktáb lázat----------------------------------------145 A Föld fe lsz ín e ----------------------------------------:
148
146
HANGYA IPAR RT BUDAPEST
NYOMDAFESTÉKGYÁRA ALBERTFALVA Gyári telefon : 268-865 \ ezérkúpviselű: íiagyeuyedi Eg*y Géza Budapest V ’ Palk Miksa utca 3 Telet'ón 312-719
G Y Á R T : M indenfajta fekete és színes kő- és könyvnyom dái, offset-, m élynyom ó-, anilin- és hádognyomófestékeket, kencét. úgyszintén szárító-ésnyoinöpasztákat
Nyomdászok találkozóhelye a ¥
MIENK kávéház Telefónszámok : 1 3 1 13 8 , 13 4 -3 5 7, 13 2 -8 3 7 Budapest V ili. kerület, József körút 29 Összes bel- és külföldi lapok. Szolid, kellemes
családi kávéház
TÖMÖNTÖDE Kulcsár Ferenc BUDAPEST V, ALKOTM ÁNY UTCA 15. SZÁM TELEFÓNSZÁM 1 1 2 -2 9 5 ELSŐRANGÚ MINŐSÉG, GYORS ÉS PONTOS KISZOLGÁLÁS
Ozv. STEINLEINNE ES FRANK GRAFIKAI
SZAKÜZLET
LI T OGRÁF I ÁI KŐRAKTÁR VI, GR ZICHY JENŐ U. 6. TELEFON 118 50 2
B orso s István nyomdafestékgyár és hengeröntőüzem *
Az
összes kő- és könyv
nyom dái fekete-, sp e ciális és színes festékeket, v ala mint m indenféle pasztákat kitűnő m inőségben gyártja. H e n g e r ö n t é s e k e t vállal.
K ö z p o n ti ir o ü u : B u d a p est VI, P o d m a n ie zk y u tca 24 T e le 1ó n : 1 1 0 -4 1 7 *
Gyúr : B u d a p est X I I I , R á k o sp a lo ta i ú t 83 T e le fó n : 293-622
.
0
/
l
/
l
ő
f
/
l
l
n
l
í
á
r
l
P A P Í R G Y Á R A K LERAKATA BUDAPEST V, ZOLTÁN UTCA 12 TELEFON: *116-723
Mindennemű író-, nyomó- csomagolóés különlegességi papírok állandó nagy raktára. Nagy választék különleges fe délpapirosokban, valamint kartonokban