NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2010. szeptember 20. (hétfı) 14.00-16.30 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló).
18/2010. elıterjesztés A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt program 2009-2010-es második akciótervre készült átdolgozott munkatervének bemutatása Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors, TÁMOP 2.2.2 19/2010. elıterjesztés A Nemzeti Pályaorientációs Portál és a Tanácsadók Virtuális Közösségének élı bemutatója Elıterjesztı: Kovács Tibor, TÁMOP 2.2.2. 20/2010. elıterjesztés A 2011-es Pályatanácsadás és Szakpolitikák Világ Szimpózium (ICCDPP) és az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) budapesti üléseinek függı kérdései Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors, NPT 21/2010. elıterjesztés Az NPT alapszabályának módosítása Elıterjesztı: NPT titkára 22/2010. elıterjesztés A tanácsadás hatékonyságának vizsgálata Elıterjesztı: Szabó Mónika, ELTE
18/2010. elıterjesztés
A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt program 2009-2010-es második akciótervre készült átdolgozott munkatervének bemutatása fejlesztések
célcsoportok
eredmények
Egységes életpályatanácsadói szolgáltatás
2. Humán fejlesztés
3. Eszközfejlesztések 3/a – kérdıív-eszköztár bıvítése 3/b – foglalkozás-bemutató filmek (FEOR 08 szerint) 3/b – foglalkozás-bemutató mappák (FEOR 08 szerint) 3/c – pályainformációs eszközök, hatékony öninformációs rendszer fejlesztése 3/d – Települési, kistérségi együttmőködési modellek vizsgálata
1. Országos életpályatanácsadó hálózat
4. Egységes szakmai protokoll
2/a - Regionális szakmai mőhelybeszélgetések 2/b - Érzékenyítı képzések (11 témakörben) és szakmai mesterei képzések
40-50 fı
További szakemberek az országban (ÁFSZ, oktatási intézmények stb.)
kb. 500 fı
Kapcsolódó területen dolgozó szakemberek (például tanárok, szociális munkások stb.)
Kapcsolódó szakmai területeken (oktatási, szociális, közmővelıdési, közigazgatási) dolgozók tájékozottsága, pályaorientációs kompetenciai erısödnek
hatások
Javuló elhelyezkedési esélyek
Oktatási rendszer hatékonysága nı
Növekvı foglalkoztatottság Tanácskérık által igénybe vehetı szolgáltatások köre bıvül és minısége javul
kb. 3-5000 fı
Munkaerı-piaci kereslet és kínálat közeledése
Tanácsadók Virtuális Közössége
Versenyképesség, gazdasági hatékonyság nı
Életpálya-tanácsadási szolgáltatások igénybevevıi Együttmőködés a munkaadókkal projektmenedzsmen
5. hatékony disszemináció és marketing
A projekt 2010 és 2012 közötti szakaszára javasolt szakmai tartalom és költségvetés Teljes tervezett projektköltségvetés: 1.800 millió Ft 1. Országos életpálya-tanácsadó hálózat Célunk, hogy létrejöhessen egy országos szinten egységesen magas szakmai szinten mőködı életpálya-tanácsadói hálózat. Ennek érdekében egyrészt lehetıséget teremtünk a program keretein belül tevékenykedı életpálya-tanácsadók számára a folyamatos fejlıdésre, aminek megvalósítása érdekében rendszeresen szervezünk számukra olyan képzéseket és tréningeket, amelyek során folyamatosan fejleszthetik szakmai kompetenciáikat. A folyamatosan megszervezésre kerülı strukturált képzések mentén a tanácsadó-közösség tagjai azon szakmai kompetenciák mentén fejlıdhetnek, amelyek a leginkább jelentıséggel bírnak a hatékony életpálya-tanácsadási tevékenység kivitelezése szempontjából. Így a tanácsadó-közösség tagjai folyamatosan válhatnak egyre autonómabb szakemberré, ami azért fontos, mert a 2. AT zárását követıen cél a tanácsadó-közösség fenntartása a munkaügyi szervezetek, megyei és települési fenntartású oktatási intézmények, szociális szolgáltatók bevonása révén, amely keretek között a tanácsadóknak a jelenleginél is nagyobb szakmai tudásra lesz szükségük. A megyei, illetve települési fenntartású intézmények esetében akkor lesz mód a szakképzett pályaorientációs tanácsadók státuszainak kialakítására, ha a 2010-12-es programidıszakban a vonatkozó jogszabályok módosítása végrehajtható. Tervezett teljes költség, 50 fıs tanácsadó hálózattal számolva: 480 millió Ft.
1.1 Munkáltatói kapcsolatok fejlesztése A 2009-2010-es második akcióterv idıszakának átdolgozott programtervében kiemelten kezeljük a pályaorientációs szolgáltatások nyújtói, valamint a munkaadók közötti kapcsolatok szervezett fejlesztését. Ennek keretében, támaszkodva az országos életpálya-tanácsadó hálózatra, valamint a regionális szakmai hálózatban megkeresett szakemberekre, a következı két év alatt, kipróbálás jelleggel 8000 fiatal és felnıtt bevonását tervezzük az alábbi tevékenységekbe: − − −
üzemlátogatások és azok tapasztalatainak feldolgozása csoportos keretekben termelıszférához kapcsolódó foglalkozások, szakmák népszerősítése pályaválasztás, pályakorrekció elıtt állóknak rövid, egy hetes munkahelyi gyakorlatok szervezése − orientációs jelleggel több különbözı munkahely, foglalkozás meglátogatása. Tervezett teljes költség: 110 millió Ft. 1.1.1 A pályainformációs eszközök további megújításába szeretnénk bevonni a termelı vállalatok képviselıit. Ennek a tevékenységnek a keretében a forgatásra kerülı pályabemutató filmek, illetve pályabemutató mappák tartalmi ellenırzésében munkáltatói képviselıket szándékozunk bevonni. A Nemzeti Pályaorientációs Portál továbbfejlesztése kapcsán egy-egy szakma képviselıjével készített rövid interjúk, filmek közzététele, amelyek a termelıszférában szükséges foglalkozásokat, szakmákat segítenek népszerősíteni.
1.1.2 A munkáltatók, iskolák, tanulók és szülık közötti kapcsolat erısítése érdekében a program következı két évének célja, hogy a tízen-huszonéves, még pályaválasztás elıtt álló fiatalok számára a munka világának megismerését szervezett jelleggel lehetıvé tegyük. Ennek keretében walesi mintára kidolgozott, olyan együttmőködési szerzıdéseket készítünk elı, amelyben a tanítási szünet idıszakaiban a tanulók egy-egy hetet tudnak termelı cégeknél tölteni, ezáltal ismerve meg a munka világát. E tevékenység részeként a program következı idıszakában útmutatót dolgozunk ki az iskolák és a munkáltatók számára. 2. Humán fejlesztések 2/a – Regionális szakmai workshopok Az életpálya-tanácsadói hálózat országos szintő fejlesztésének másik eszköze a regionális szakmai kapcsolatépítés támogatása. Ennek érdekében regionális szinten rendszeresen szervezünk olyan szakmai mőhelybeszélgetéseket, amelyen az adott régióban tevékenykedı szakemberek részvételével szakmai eszmecserére, önfejlesztésre kerülhet sor. Tervezett teljes költség: 10 millió Ft. 2/b – Érzékenyítı képzések, „szakma mesterei” képzések A magyarországi életpálya-tanácsadó szakmai közösség fejlesztését a következı idıszakban több szinten tervezzük. Azoknak a tanácsadóknak, akik a Tanácsadók Virtuális Közösségében regisztráltak, és akik életpálya-tanácsadói szakmai (egyetemi vagy fıiskolai) képzettséggel rendelkeznek, olyan magas szintő, ún. „szakma mesterei” alkalmanként néhány napos
továbbképzéseket szervezünk, amelyek révén ık a magyarországi tanácsadó-közösség legkiválóbb szakembereivé válhatnak. Azok pedig, akik életpálya-tanácsadói végzettséggel nem rendelkeznek, de szakmai hétköznapjaik során kapcsolatba kerülnek az életpálya-tanácsadással, vagy érdeklıdnek az iránt, olyan érzékenyítı képzéseket szervezünk, amelyek révén információkra, és módszerekre tehetnek szert az életpálya-tanácsadás egyes részterületein belül. A képzések során az elsı projektidıszak alatt létrehozott, és a 2008-2010-es szakaszban már kb. 1500 képzendı személy bevonásával hasznosított tananyagokat használjuk. Tervezett teljes költség: 225 millió Ft. 3. Eszközfejlesztések 3/a Kérdıív-eszköztár bıvítése A teljes életutat támogató (tanácskérık és tanácsadó szakemberek által egyaránt használható) jelenlegi kérdıív-készlet kiegészítése szükséges az alábbi két irányban: - jelenleg eszközökkel le nem fedett jellegzetes élethelyzetekhez kapcsolódó kérdıívek elkészítése, - speciális eszközök, amelyek a tanácskérık és az igénybe vehetı szolgáltatáskészlet jobb illesztését (adott problémához a leginkább megfelelı szolgáltatás és szakember hozzárendelése) teszik lehetıvé. Tervezett teljes költség: 10 millió Ft. 3/b Pályainformációs eszközök (mappák, filmek) egységesítése, hatékonyságnövelése A 2011. január 1-tıl bevezetésre kerülı új foglalkozás- és munkakörstruktúra (FEOR-08) pályainformációs anyagokkal történı lefedése elengedhetetlen feltétele a hatékony pályaorientációs szolgáltatásnyújtásnak. Ennek érdekében szükséges: - a meglevı nyomtatott és elektronikus formában egyaránt használható mappák aktualizálása és rendszerezése (474 meglévı foglalkozás-bemutató mappa), - új mappák és foglalkozás-bemutató filmek készítése (tervezett mennyiségek: 100-150 film, 100-150 mappa). Tervezett teljes költség: 180 millió Ft. 3/c Pályainformációs eszközök, hatékony öninformációs rendszer fejlesztése - Tartalombıvítések a Nemzeti Pályaorientációs Portálon: a PHARE projektként fejlesztett www.epalya.hu honlap teljes tartalmi és funkcionális kiváltásához szükséges: o foglalkozásbemutatások bıvítése (nagyobb fokú integráció a meglévı a foglalkozás-bemutató mappa- és filmkészlettel), o intézményi együttmőködések (adatmegosztás, és -szinkronizáció, párhuzamosságok megszőntetése) továbbvitele, fejlesztése (Oktatási Hivatal – közoktatási adatok, NSZFI – szakképzési adatok, Educatio – felsıoktatási adatok, FSZH – foglalkoztatási és munkaerı-piaci adatok). - Tanácsadók Virtuális Közösségének funkcióbıvítése: a tanácskérık számára nyújtott szolgáltatások hatékonyságának és elérhetıségének javítása érdekében szükséges az elsı két éves projektszakasz keretében elindult tanácsadó-közösség további funkciókkal történı bıvítése. - Új lehetıségek használhatósága pályaorientációs területen: a külföldi, illetve nemzetközi gyakorlatot megvizsgálva célszerő azon új lehetıségek pilot-jelleggel
történı tesztelése, amelyek elsısorban a fiatal (internethasználathoz szokott) célközönség megszólítására alkalmasak. Lehetséges fejlesztési irányok: o facebook, iwiw minialkalmazás (önismeret, pályaismeret) o mobiltartalmak és –alkalmazások (önismeret, pályaismeret) o interaktív kiegészítı anyagok virtuális séta különbözı munkakörnyezetekben ismeretmélyítı interaktív feladatok érzékenyítı képzés e-learning megvalósítása - A hatékonyságot, a felhasználói elégedettséget is vizsgáló projektelem kimeneteként döntés hozható a késıbbi projektszakaszok fejlesztési irányairól. Tervezett teljes költség: 90 millió Ft. 3/d Települési, kistérségi együttmőködési modellek vizsgálata Finnországban 2002-2007 között a Jyväskylä Egyetem alakította ki a települési és kistérségi szinteken az oktatási és munkaügyi intézmények együttmőködési modelljét. E felmérı eljárást a finn intézmény ingyenesen a rendelkezésünkre bocsátja. Ezen eljárás segítségével három hazai településen/kistérségben szándékozunk felmérni az intézmények közötti együttmőködés lehetıségeit. Ez az értékelés a késıbbiekben alapjául szolgálhat egy országos modell kialakításának. Tervezett teljes költség: 10 millió Ft. 4. Egységes Szakmai Protokoll továbbfejlesztése Az egységes szakmai tevékenységhez alapot adó Szakmai protokoll 1.0-s verziójának továbbgondolása és specifikálása fontos szakmai cél annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybe vevı tanácskérı a tanácsadó személyétıl függetlenül hasonló színvonalú és minıségő ellátásban részesülhessen. A komponenshez önálló költségcsoport nem rendelendı. 5. Hatékony disszemináció és marketing A 2008 és 2010 közötti projektidıszak, valamint az elvégzett fókuszcsoportos vizsgálat alapján az életpálya-tanácsadási szolgáltatások megfelelı hasznosulásának egyik legfontosabb elıfeltétele az elérhetı eszköz- és szolgáltatáskészlet megismertetése a célcsoportok minél szélesebb rétegeivel. Ennek érdekében a 2010 és 2012 közötti idıszakban elsısorban olyan disszeminációs eszközöket (internet, fiataloknak szóló sajtó, televízió, köztéri megjelenés) kívánunk használni, amelyek hatására a fejlesztések és szolgáltatások nagyobb tömegekhez való eljuttatása lehetséges. Tervezett teljes költség: 130 millió Ft.
6. Egyéb tevékenységek és költségek (24 hónapos projektidıszakra, 50 fıs országos életpálya-tanácsadó hálózattal számolva) A program mőködtetéséhez elengedhetetlen a menedzsmenti és szakmai megvalósítói kör jelenléte, hiszen a napi szintő munkavégzés a pénzügyi, jogi-közbeszerzési, koordinálási, informatikai részterületeket egyaránt jelent. Jelen költségek közé soroljuk továbbá a napi szintő feladatok ellátáshoz szükséges infrastrukturális – eszköz, irodaszer, irodabérleti díjak, telekommunikációs – költségeket is. 6/a 6/b 6/c 6/d 6/e
Menedzsment (személyi jellegő költségek) Megvalósítók (képzésszervezés, pénzügy, informatika, szerkesztı) Irodamőködtetés - és eszközköltségek Irodabérleti díjak Rendezvények, konferenciák, szupervíziós költségek, szakirodalom-beszerzés
220 000 000 70 000 000 95 000 000 110 000 000 60 000 000
19/2010. elıterjesztés
A Nemzeti Pályaorientációs Portál és a Tanácsadók Virtuális Közösségének élı bemutatója A Nemzeti Pályaorientációs Portálnak az önismeret fejlesztése mellett az információnyújtás, az eredményes tanuláshoz szükséges ismeretek bıvítése a legfontosabb feladata. Az információnyújtás három formában valósul meg: – kereshetı adatbázisok használatával, – kereshetı ismerettárakon (fogalomtár, linkgyőjtemény, gyakran ismételt kérdések, dokumentumtár) keresztül, – az oldalakon megjelenı információk segítségével. Az információforrások egy része (például a linkgyőjtemény, a fogalomtár) a teljes portálról elérhetı, más részük az egyes csatornákhoz kapcsolódik, legtöbbjük azonban csak egy-egy döntési pontból érhetı el. A források információt adnak: – a foglalkozásokról (foglalkozáskeresı és adatlap) – a megszerezhetı szakképesítésekrıl, végzettségekrıl (OKJ-keresı, témakeresı) – a támogatott és piaci alapú felnıttképzési, felnıttoktatási lehetıségekrıl (képzéskeresı) – a középfokú iskolai továbbtanulási lehetıségekrıl (KIFIR keresı, szakmacsoportadatlapok) és részlegesen a felsıoktatási továbbtanulási lehetıségekrıl (témakeresı) 1. Felhasznált információforrások A portál kialakításánál arra törekedtünk, hogy felhasználóbarát módon hozzáférhetıvé tehessük az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos hivatalos adatokat, információkat. Ennek érdekében egyrészt a projekt megkezdésekor egy tanulmányban1 áttekintettük, hogy a különbözı területeken, a különbözı intézményeknél milyen adatforrások állnak rendelkezésre és ezek hogyan hasznosíthatók a portálon, másrészt felvettük a kapcsolatot az adatgazdákkal az együttmőködés érdekében. A fejlesztés során felhasználásra kerültek:
1
-
az Oktatási Hivatal érintett adatbázisai: Közoktatási Információs Rendszer Intézménytörzs (KIR), Közoktatási Intézmények Felvételi Információs Rendszere (KIFIR),
-
a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet adatbázisai: Országos Képzési Jegyzékhez kapcsolódó adatbázisok, régi szakképesítések OKJ modulokhoz rendelése,
-
Educatio Kht.: felsıoktatási szakok adatlapjai,
-
Központi Statisztikai Hivatal: új FEOR, KEOR-képzési területek egységes osztályozása és ennek szakképesítéseket besoroló melléklete,
-
Budapesti Mővelıdési Központ Palló Információs Szolgálata (felnıttképzési linkgyőjtemény) birtokában levı adatbázisok.
ADATTÉRKÉP – A TÁMOP 2.2.2 projekt keretében megvalósítandó internetes pályaorientációs rendszer adatforrásai. FSZH, 2008.
Különleges értéket képvisel az, hogy a portál szervesen illeszkedik a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kezelt információs rendszerbe, portálstruktúrába. Nemcsak felhasználhatja a látogatók számára fontos adatbázisokat (felnıttképzı intézmények nyilvántartása, támogatott képzések nyilvántartása, képzési programok nyilvántartása), hanem ennél mélyebb koordinációra is törekszik: az ÁFSZ portálon használt minden adatbázis ugyanazon az adatbázisra, az úgynevezett etalonra, illetve az ÁFSZ integrált rendszerére (IR) épül. Ez a késıbbiekben lehetıvé teszi egyrészt azt, hogy a különbözı rétegekhez szóló, különbözı témájú portálok használhassák egymás fejlesztéseit, adatait, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy az álláskeresık adatai alapján könnyebben és hatékonyabban lehessen számukra megfelelı képzést, munkalehetıséget találni. Az ÁFSZ adatforrásai mellett a megkötött együttmőködési megállapodásoknak köszönhetıen a portál az Oktatási Hivatal és a Budapesti Mővelıdési Központ említett adatbázisaihoz is közvetlen hozzáférést biztosít. Ahhoz, hogy a hivatalosan hozzáférhetı adatokat kereshetıvé, érthetıvé tegyük, több esetben fejlesztéseket kellett végezni. Kidolgoztuk azokat az alkalmazásokat, amelyekkel – az OKJ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmény rendeleteibıl kinyerhetık és kereshetı adatbázisba helyezhetık a részvételi és vizsgafeltételek, valamint a képzés különféle jellemzıi, – a KIR Intézménytörzsbıl létrehozható az intézményi adatlap, – a KIFIR tanulmányi területek jegyzéke kereshetı adatbázissá alakítható. Egyes esetekben nem állt rendelkezésre a szolgáltatni kívánt információ, annak létrehozása szakértıi munkát igényelt. A projektbe bevont szakértık dolgozták ki: – a foglalkozások pályaorientációhoz szükséges bemutatását, jellemzıit (jellemzı tevékenységek, körülmények, várható változások, pályakörbe sorolás, szükséges képességek és jellemzı munkamód, rokon foglalkozások) – a szakképesítések kapcsolását az új FEOR foglalkozásaihoz/ munkaköreihez (régi és új OKJ szakképesítései, illetve a szakmunkás, technikus és szakközépiskolai szakmák esetére) – a szakképesítések, felsıoktatási szakok tanulmányi területbe sorolása – az OKJ szakképesítések rövid bemutatása, a tartalmilag hasonló, illetve továbblépést jelentı szakképesítések összerendelése a régi jegyzékekben szereplı szakképesítések kigyőjtése a jogszabályokból és rendszerbe foglalásuk. Elkészült 100 új és felújításra került 50 korábbi készítéső foglalkozás-bemutató mappa, valamint 42 új szakmabemutató film is. Nem annyira az információnyújtást, mint a foglakozások iránti érdeklıdés felkeltését, a honlapon való böngészés érdekesebbé tételét szolgálja mintegy 800, a foglalkozásokhoz kapcsolódó érdekesség megírása is. A fentiek mellett kidolgozásra került egy fogalomtár, valamint a gyakran ismételt kérdések győjteménye, és elkészült a rendszer használatát technikai, valamint tartalmi oldalról is segítı súgó. Ezek az anyagok tartalmazzák a portálon elıforduló valamennyi fogalom magyarázatát, és igyekeznek segítséget nyújtani a portállátogatók minden rétegének. A látogatókat a portál nemcsak közvetlenül segíti az információk megadásával. Lehetıséget teremt arra is, hogy azok, akik nem találják meg a számukra fontos tudnivalókat, vagy személyes tanácsadásra van szükségük, információszolgáltató, tanácsadó szakemberhez forduljanak. Ezt szolgálja a tanácsadói adatbázis és a tanácsadókeresı eszköz. –
A projekt során a regionális szakmai hálózatépítés keretében felvettük a kapcsolatot kb. négyszáz szakképzett, életpálya-tanácsadási területen dolgozó tanácsadóval, akiknek az adatai bekerültek a tanácsadói adatbázisba. Azokhoz, akik közülük hozzájárultak adataik nyilvánossá tételéhez, a portál látogatói is fordulhatnak tanácsért, tájékoztatásért. A lakóhelyhez közeli, a kérdezı élethelyzetének megfelelı tanácsadót egy keresıalkalmazás segítségével lehet megtalálni. A közölt adatok alapján személyesen, telefonon vagy e-mailben fel lehet venni velük a kapcsolatot. A portál látogatóinak speciális csoportját jelentik a tanácsadók. Számukra külön portált fejlesztettünk ki, a Tanácsadók Virtuális Közösségét (TVK). A TVK portál információtartalmát a tanácsadók maguk tartják karban. Az itt megjelenı fogalomtár, dokumentumtár és tudásbázis (publikációkra és hasznos oldalakra mutató linkek) induló feltöltését elvégeztük. A továbbiakban a TVK minden regisztrált látogatójának joga lesz ezeket bıvíteni, módosítani. Ugyancsak ık tartják karban saját adataikat és ezzel az NPP portál látogatói számára hozzáférhetı tanácsadói adatbázist. 2. Információtartalom 1. Foglalkozások A szakértıi munka során kb. 460 foglalkozás és 40 munkakör feldolgozására került sor. A foglalkozások az új, 2011-tıl hatályos FEOR-ban szerepelnek. Nem készült adatlap az 1. fıcsoportba (gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, törvényhozók) és a 9. fıcsoportba (szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások) sorolt foglalkozásokhoz. A 2-8. fıcsoport foglalkozásai kevés kivétellel feldolgozásra kerültek. Néhány olyan esetben, ahol egy foglalkozás pályaorientációs szempontból lényegesen különbözı munkaköröket foglal magába, egy-egy munkakör is feldolgozásra került. A foglalkozások adatlapján a következı információk szerepelnek: – megnevezés – FEOR-kód – elhelyezkedés a FEOR hierarchiában – rövid leírás – jellemzı tevékenységek – munkakörnyezet – egészségügyi és pszichikai tényezık – várható változások – pályakör – szükséges képességek, a szükségesség mértéke – munkamód (%-osan, munkamód párokkal) – a foglalkozásra képesítı szakképesítések (jelenlegi és korábbi OKJ, jelenlegi és korábbi felsıoktatási szakok, korábbi jegyzékekben szereplı szakmunkás, technikus, szakközépiskolai szakmák) – rokon foglalkozások Az adatlapról elérhetıek a kapcsolódó foglalkozás-leíró mappák, filmek, érdekességek. A foglalkozások közötti egyszerő keresés a foglalkozás neve vagy FEOR száma, vagy a FEOR hierarchiában való böngészés alapján lehetséges, emellett lehetséges a szóra keresés a foglalkozás-adatlapok meghatározott mezıiben (tevékenységek, jövıbeli tendenciák,
érdekességek, jellemzı munkakörnyezet, egészséget befolyásoló tényezık, pszichikai hatások). Az életszituációtól függıen különbözı egyéb keresési lehetıségek vannak: kereshetık a foglalkozások érdeklıdési kör és pályakör, munkamód, illetve szükséges képességek alapján. A foglalkozásokhoz a keresésen kívül a látogató által kitöltött felmérı eljárások eredményei, az un. Pályaorientációs profil alapján is eljuthatunk. A pályaorientációs profil alapján történı keresés logikája megegyezik az összetett kereséssel, ám a változók értékeinek megadása helyett a felhasználó csak azt állíthatja be, mely változók figyelembevételével történjen a találati lista szőkítése. A változók értékeit a pályaorientációs profilja biztosítja. BPMN Overview NPP belépési pont
Fıoldal megnyitása
Élethelyzetre jellemzı oldal megkeresése
Pályaorientációs profil megnyitása
FEOR változókra orientáló felmérı eljárás kitöltése
Foglalkozáskeresı megnyitása
adatok
adatok
«flow»
«flow» Pályaorientiós profil
pályaorientációs profil szerinti keresı megnyitása
Kiválasztott foglalkozások listája adatok «flow»
2. OKJ szakképesítésekrıl elérhetı információk: – az OKJ alapadatok (név, szám, típus, szakmacsoport stb.), – a szakképesítés rövid leírása, – részvételi feltételek (szükséges iskolai végzettség, szakmai elıképzettség, bemeneti kompetenciák stb.), – vizsgafeltételek, vizsgafelmentés feltételei, – követelménymodulok és súlyuk a szakképesítésben,
– hiány-szakképesítések az RFKB határozatok alapján, – felsıoktatási felvételi pluszpontszám lehetısége, – kapcsolódó foglalkozások, munkakörök, – hasonló, illetve továbblépést jelentı szakképesítések, – a régi szakképesítésekkel való kapcsolat. Az OKJ szakképesítések között böngészhetünk név és tanulmányi terület alapján. (Az OKJ 35. számjegyében szereplı tanulmányi terület elágazásos szakképesítés esetén nem mindig felel meg a tényleges tanulmányi területnek. Ezekben az esetekben a tartalmilag megfelelı tanulmányi területet használjuk. Amennyiben egy szakképesítés több területbe is sorolható, a hivatalos mellett a további tanulmányi területeknél is megtalálhatjuk azt.) Egyszerő keresés név (névrészlet) vagy OKJ szám, összetett keresés szakmacsoport vagy tanulmányi terület, szint/iskolai végzettség, lehetséges képzési rendszer, elméleti/gyakorlati jelleg választásával és a nyelvvizsga, szakmai elıképzettség kizárásával/megengedésével, a hiányszakma listán való szereplés, illetve az elırehozott szakképzés lehetıségének megkövetelésének megjelölésével lehetséges. A felsorolt információkat tartalmazó adatlapról át lehet lépni a kapcsolódó foglalkozások, a kapcsolódó szakképesítések, a szakmacsoport adatlapjára, illetve a szakmai és vizsgakövetelmény rendeletekhez. A találatok elmenthetık a kedvencek közé, regisztrált felhasználóként belépve az adatlapok bármikor megtekinthetık, illetve a képzéskeresı alkalmazásával a hozzájuk tartozó képzési lehetıségek megkereshetıek. 3. Egyéb megszerezhetı végzettségek Minden megszerezhetı szakképesítést, végzettséget, képzési témát besoroltunk tanulmányi területbe. Ezzel lehetıséget teremtettünk arra, hogy a látogatók megtalálják és együtt lássák az érdeklıdési körüknek megfelelı képzési lehetıségeket, függetlenül attól, hogy milyen végzettséget adnak, milyen formában tanulhatóak. Így például, ha valaki faipari területen szeretne szakképesítést szerezni, együtt láthatja az OKJ szakképesítéseket és a felsıoktatásban megszerezhetı képzettségeket; ha valaki gazdasági ismereteit szeretné bıvíteni, az OKJ szakképesítésekkel együtt láthatja a témakörbe tartozó, szakképesítést nem adó képzési lehetıségeket, a felsıoktatási alap- és mesterszakokat és a szakirányú továbbképzéseket. Az OKJ szakképesítéseken kívül a hatósági képzésekhez és a mestervizsgákhoz készült adatlap. A felsıoktatási szakok adatait a találati listáról a felvi.hu megfelelı adatlapjára lépve ismerhetjük meg. A hatósági képzésekrıl a következı információkat jeleníthetjük meg: – név – hozzárendelt foglalkozás – szükséges iskolai végzettség – felelıs hatóság – jogszabály A mestervizsgák adatai: – név – Kamara – jogszabály
A képzési témák között a nevük, típusuk, tanulmányi területük, szükséges iskolai végzettség alapján lehet keresni. A témakeresı az adatlappal rendelkezı képzéseken (OKJ szakképesítések, hatósági képzések, mestervizsgák, felsıoktatási szakok, szakirányú továbbképzések, megszőnt/már nem megszerezhetı szakképesítések) kívül a következı képzési témák, végzettségek között keres: – a felnıttképzı intézmények nyilvántartásában szereplı egyéb szakmai képzések, – a nyilvántartásban szereplı nyelvi képzések, – a nyilvántartásban szereplı általános célú képzések. A találati lista elemeihez a képzéskeresı eszköz segítségével találhatjuk meg a megfelelı képzést. 4. Szakmacsoportok Azoknak, akik szakképzı iskolában akarnak továbbtanulni, fontos megismerniük a szakmacsoportokat. Erre ad lehetıséget a szakmacsoportok közötti böngészés. A szakmacsoportok adatlapja a következı információkat tartalmazza: – a szakmacsoport rövid bemutatása, – a szakmacsoportba tartozó, jelenleg megszerezhetı képesítések felsorolása (a szakképesítések nevérıl át lehet lépni adatlapjukra), – azoknak a képzési területeknek a megnevezése, amelyeknél felvételi plusz pontszámot jelenthet a szakmacsoportba tartozó szakképesítések megszerzése, – bemeneti kompetenciák. 5. Megszőnt (már nem megszerezhetı) szakképesítések Ide tartoznak: – a jelenlegi, modul rendszerő OKJ-ból törölt szakképesítések (illetve azok, amelyeknek neve vagy száma megváltozott), – a 2006 elıtti Országos Képzési Jegyzékekben szereplı szakképesítések, – az 1959 utáni szakmunkás-képzési jegyzékekben (OSZJ) szereplı szakmák, –
a technikus képesítések,
– a szakközépiskolai szakok. A 2006 utáni törölt szakképesítések esetén az adatlap tartalmaz minden, az OKJ rendeletben szereplı adatot, és lehetıséget nyújt a szakmai és vizsgakövetelmények rendeletre való átlépésre. A 2006 elıtti OKJ szakképesítések esetén az OKJ rendeletben szereplı információk mellett több más, a szakképesítés megismerését szolgáló információt is megadunk ( a képesítés rövid leírása, jellemzı tevékenységek stb.) Emellett követhetıek a szakképesítések változásai (névés számváltozások, összevonások stb.) A szakképesítéssel rendelkezık számára nagyon fontos információt jelent, hogy megadjuk, milyen új OKJ-beli követelménymodulokkal van átfedésben a szakképesítéssel igazolt tudásuk. A régi jegyzékekben szereplı szakképesítések (szakmunkás, technikus, szakközépiskolai) esetén az adatlap a szakképesítés számát, a név- és számváltozásokat, az összevonásokat és szétválásokat mutatja be, és hozzáférést biztosít a szakképesítést tartalmazó jegyzék jogszabályához. Megtörtént a szakképesítések hozzákapcsolása a jelenlegi FEOR foglalkozásaihoz/munkaköreihez, illetve besorolásuk tanulmányi területekbe. A
szakképesítések egy részénél megadjuk azt is, hogy a jelenlegi OKJ követelménymoduljai közül melyek tartalma van átfedésben a szakképesítésben megszerzett tudással. 6. Középfokú iskolai továbbtanulás – iskolák és tanulmányi területek adatbázisa Az adatbázisok kereshetı módon tartalmazzák a Közoktatási Információs Rendszerben szereplı összes középfokú oktatási intézményt, valamint az általuk nappali képzésben a következı tanévben indítani kívánt osztályokat, tanulmányi területeket. Az intézményi adatok naponta frissülnek, a KIR intézménytörzs alapján. Az indítani kívánt osztályok a KIFIR tanulmányi területek jegyzékébıl kerülnek feltöltésre a jegyzék lezárását követıen. A jelenlegi adatbázis a 2010/2011-es tanévre vonatkozó jegyzék alapján készült, frissítése a 2011/2012-es tanévre vonatkozó jegyzék alapján novemberben várható. Az iskolák keresése nevük, OM-azonosítójuk, címük, fenntartójuk típusa (önkormányzat, egyház, alapítvány stb.) és típusuk alapján lehetséges. Adatlapjuk az intézmény OMazonosítóját, elérhetıségi adatait, fenntartójának nevét és típusát, igazgatójának nevét, valamint a hozzá tartozó feladatellátási helyek (tagiskolák) nevét, elérhetıségét tartalmazza. Az adatlapról átléphetünk OH honlapon levı intézményi okiratokhoz, így elolvashatjuk pl. az iskola alapítási engedélyét is. Az egyszerő keresés az intézmény (telephely) neve vagy OM-azonosítója, és/vagy megyéje vagy települése alapján adja meg az induló képzéseket. Az indítandó osztályok, tanulmányi területek sokféle szempont alapján, ezek tetszés szerinti kombinációjával is kereshetık: – Típus (a gimnáziumon belül külön kereshetı a négy, hat és nyolcosztályos, szakiskolán belül az elırehozott szakképzés, a felzárkóztató oktatás, a speciális szakiskolán belül a készségfejlesztı és az elıkészítı speciális szakiskolai képzés) – Hely – Fenntartó típusa (állami/önkormányzati, egyházi, alapítványi/magán) – Szakmacsoport – Az elırehozott szakképzésben megszerezhetı, illetve a késıbbi szakképzı évfolyamon indítani kívánt szakképesítés – Emelt szinten oktatott tantárgyak/tehetséggondozás területe – Nyelvi elıkészítı évfolyam, két tanítási nyelvő oktatás, nemzeti, etnikai tanterv – Sajátos nevelési igényő tanulók oktatása – Felvételi – Egyéb jellemzık (alternatív tanterv, Arany János Program…) – A leírásban szereplı szövegrész, szó, szórészlet A találati listáról átléphetünk az iskola, illetve az indítani kívánt osztály, tanulmányi terület adatlapjára, amely minden, a jegyzékben szereplı információt tartalmaz. 7. Képzési lehetıségek A portálról elérhetı adatbázisokban több ezer képzési lehetıség található. Ezekrıl különbözı részletességő információval rendelkezünk. A legtöbbet azokról a képzési lehetıségekrıl tudunk, amelyekhez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat valamilyen támogatást nyújt. Ezek közé tartoznak: – a különbözı regionális munkaügyi központok által kiajánlott képzések, – a Regionális Képzı Központok által indított képzések,
– az ÁFSZ-hez tartozó projektekben ( Pl. Lépj egyet elıre program) indított képzések, – azok az- egyébként piaci alapú- képzések, amelyek valamelyik résztvevıje számára a Munkaügyi Központ egyéni elbírálás alapján támogatást nyújtott. A többi képzési lehetıségrıl csak annyit tudunk, hogy a képzı intézménynek jogosultsága van ilyen képzés indítására. Ide tartoznak: – a felnıttképzési nyilvántartásban szereplı, az intézmények által bejelentett, szakmai, nyelvi általános célú képzések, – a KIFIR jegyzékben jelzett, a közismereti tanfolyamok után indítani tervezett szakképzések, – a felsıoktatási szakirányú továbbképzések. Képzéskereséskor elıször az ÁFSZ képzési adatbázisában keresünk, tehát azon képzések között, amelyekrıl tudjuk, hogy a közeljövıben indítani kívánják ıket (vagy már elindultak, de még lehet hozzájuk csatlakozni.) Kérésre keresünk a felnıttképzési nyilvántartásban, illetve a KIFIR-ben, a szakirányú továbbképzések adatbázisában szereplı képzési lehetıségek között is. Igaz, hogy ezek a képzések nem biztos, hogy indulnak a közeljövıben, de az elsı adatbázisnál lényegesen több adat nagyobb lehetıséget nyújt a válogatásra. A tényleges indításról, illetve a képzések adatairól az érdeklıdı pontos információt szerezhet a képzéshez kapcsolt intézménytıl. A képzések között egyszerő kereséssel a képzés, illetve a megszerezhetı végzettség neve (névrészlete), megyéje és a képzési rendszer alapján kereshetünk, megjelölve, ha csak támogatott képzés érdekel bennünket. Az összetett keresésnél sok szempont kombinációjára van lehetıségünk: meghatározhatjuk a képzés nevét, típusát (szakmai képzés/OKJ-hatóságiegyéb szakmai, szakirányú továbbképzés, nyelvi képzés, általános képzés), a tanulmányi területet, a megszerezhetı képzettséget, a képzési rendszert, a szükséges iskolai végzettséget, a képzés maximális hosszát, kezdési idıpontját, és megjelölhetjük, hogy csak támogatott/ingyenes képzés érdekel bennünket. A találati listán megjelenik a képzés neve, intézménye, helyszíne, a képzési rendszer, a kezdési idıpont, a felelıs munkaügyi központ és az, hogy támogatott-e a képzés. Ezen adatok bármelyikére rendezhetjük a listát. A képzések adatlapja minden olyan információt tartalmaz, amely a képzési programból, illetve a tanfolyami adatbázisból megtudható. A megszerezhetı végzettséggel kapcsolatos információkért érdemes átlépnünk az adott szakképesítés (képzési téma) adatlapjára. Az intézménnyel kapcsolatos adatokat az intézmény (iskola) adatlapjáról ismerhetjük meg. A képzés adatlapján szereplı adatok a következık: Mindegyik adatbázisban szereplı képzés esetén megadjuk a következı információkat: – a képzés neve – a képzı intézmény neve – a képzés helyszíne (település) – a megszerezhetı végzettség(ek) – a képzés típusa – a képzési rendszer Az ÁFSZ tanfolyami adatbázisából származó kérdések esetén megadjuk a következı információkat is: -
Képzés kezdı és záró idıpontja
-
A különbözı képzésrészek (OKJ, nyelv stb.) óraszáma
-
A képzés intenzitása
-
A képzésbe való bekapcsolódás feltételei (iskolai végzettség, szakmai elıképzettség, egészségügyi vizsgálat stb.), az elızetesen megszerzett tudás elismerési módja
-
Támogatás célcsoportja
-
A képzési programmal kapcsolatos információk
-
Képzés státusza tervezett/folyamatban levı.
20/2010. elıterjesztés
A 2011-es Pályatanácsadás és Szakpolitikák Világ Szimpózium (ICCDPP) és az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) budapesti üléseinek függı kérdései 2009-ben Magyarország jelezte rendezési szándékát a 2011-es Szakpolitika és életpályatanácsadás világszimpózium (ICCDPP IS2011) megrendezésére, valamint a magyar elnökség alatt az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 8.-ik plenáris tanácskozásának lebonyolítására. A két rendezvényt egymástól külön is értelmezhetı, ugyanakkor az NSZFT 2010-es döntése alapján az FSZH, mint a konferencia elıkészítıje szerzıdést kötött a két rendezvény elıkészítésére. 2010. nyarán Budapesten került sor az IS2011 elıkészítı bizottságának ülésre, ahol nemzetközi kötelezettségeket vállaltunk az elıkészítés ütemezésére. Az ICCDPP irányító testülete 2010. október 27.-én ülésezik, ahol az egyik kiemelt téma az IS2011 rendezésével kapcsolatos teendık megvitatása lesz. A magyar álláspont ugyanakkor nem egyértelmő, miközben az elıkészítéshez 7,8 millió forintot rendelt a hazai forrásokra kivetett zárolási szabályok miatt az FSZH e forrást a rendelkezés bevezetése óta nem tudja használni, a 2010 tavaszán jelzett szükséges további 15 millió forintos nemzeti részrıl nem született döntés. Amennyiben ezek a döntések október végig nem születnek meg az ICCDPP rendezıbizottsága javasolni fogja a világrendezvény más országban történı megrendezését. Ebben az esetben az elıkészítésre eddig felhasznált források elvesznek és az EU-s támogatási rész sem használható fel e feladatra. Az ELGPN plenáris ülését, amely illeszkedik a magyar elnökségi programhoz, ettıl függetlenül teljes egészében közösségi forrásokból meg lehet tartani Budapesten, de ehhez a 2010. szeptember 22-23.-i 7. plenáris ülésen a magyar delegációnak, amely bírja az NGM és a NEFMI helyettes-államtitkári felhatalmazását, nyilatkoznia szükséges az alábbiakról; a) a plenáris ülés megszervezésérıl, és b) arról, hogy a 2011-12-es idıszakban Magyarország kíván –e az ELGPN munkájában közremőködni, biztosítva a nemzeti önrészt is? Ebben az esetben a NEFMI és az NGM legalább helyettes-államtitkári szinten kiadott delegáló leveleket kell, hogy kiállítson az FSZH, mint az NPT titkárságát ellátó szervezet számára, legkésıbb október végig.
21/2010. elıterjesztés
Az NPT alapszabályának módosítása Az NPT ügyrendjét az érintett szervezetek nevében történt változások, illetve az ügyrend 2 éves mőködési ciklushoz történı igazítása okán a következıkkel javasoljuk módosítani, illetve kiegészíteni: „5. A Tanács feladata a hazai pályaorientációs szakpolitikai helyzet és fejlesztések áttekintése alapján konkrét állásfoglalások készítése a Nemzeti Erıforrás Minisztérium (NEFMI), Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számára.” „27. A Tanács tagjait a következı szervezetek delegálják: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.
Nemzetgazdasági Minisztérium (NEFMI) (2 fı) Nemzeti Erıforrás Minisztérium (NGM) (2 fı) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) (2 fı) a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet (NSZFI) (1 fı) az Oktatási Hivatal (OH) (1 fı) Nemzeti Pályainformációs Központ (NPK) (1 fı) OÉT munkaadói oldal (1 fı) OÉT munkavállalói oldal (1 fı) Felsıoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) (1 fı) valamint a KONTAKT Pálya- és munkatanácsadók Klubja (1 fı), ez utóbbi két szervezet, mint nem kormányzati szakmai szervezet delegál.”
„35. A Tanács elsı ülésén elnököt és titkárt választ, amely tisztségeket kettı naptári évenként megújítja, vagy helyükre új tagot választ meg.”
22/2010. elıterjesztés
A tanácsadás hatékonyságának vizsgálata Dr. Szabó Mónika pszichológus kutatásvezetı Ecocom73 Kft A hatékonyság vizsgálat, vagy impact elemzés egy értékelési folyamat, amelynek célja, hogy tudományosan alátámasztott eredményekkel igazolja egy adott szolgáltatás, intervenciós módszer létjogosultságát. Kimutatja annak közvetlen hasznát, hatását, amely nem jött volna létre az adott beavatkozás nélkül. 2 Különféle kimeneti változókat, indikátorokat határozhatunk meg egy hatásvizsgálat számára, ezek közül a szakmapolitikai döntéshozók és szakmai közösségek számára szokásosan az jelent fontos kérdéseket, hogy az adott szolgáltatás: − a szakmapolitikai célkitőzések tekintetében alkalmas és gazdaságos beavatkozásnak tekinthetı-e − képes-e a kitőzött (társadalmi, szervezeti, egyéni) célok megvalósítására − a résztvevı (felhasználó) személyek számára valós értéket képvisel-e, egyéni szinten a fejlıdés lehetıségét támogatja − valós értéket képvisel-e a befektetett forrásokhoz viszonyítva Jelen kutatási beszámolóban a pályatanácsadás egyének szintjén gyakorolt hatásának vizsgálatára, a tanácsadási folyamatban résztvevı felhasználók személyes fejlıdésének támogatásában eredményesnek bizonyuló tényezıkhöz kapcsolódó indikátorok meghatározását és empirikus vizsgálatát céloztuk meg. A tanulmányban áttekintjük a pályatanácsadói munkát meghatározó alapvetı elméleti modelleket. Elhelyezzük az életpálya-építés problematikáját a tanácsadás, mint professzió szolgáltatási palettáján. Az életpálya-építésrıl rendszerszemlélető megközelítésben gondolkodunk, az egyént társas közegében, saját társadalmi kontextusában, az adott társadalmi-gazdasági struktúra és egyéni kapcsolati hálózata által befolyásolt, ugyanakkor e rendszerek megváltoztatására aktív módon képes ágensként tekintjük. A vizsgálat keretében ellenıriztük a pályatanácsadás Heidelberg-modelljének3 elméleti összefüggéseit és a modellben szereplı tanácsadói tevékenységek hatását a kliensek életpályaépítési aktivitására. A tanácskérıi és tanácsadói munka kapcsolatát rendszerszemlélető megközelítésben vizsgáltuk. A munka során érvényesülı 8 fı alapelv hatását és a kliensek tanácsadás hatására vonatkozó ítéleteit vetettük össze.
2
Can the guidance community learn anything about impact from other disciplines? NGRF. Measuring Outcomes. Forrás: http://www.guidanceresearch.org/EG/impact/measuring/copy_of_other/brief_summary/exfile.2004-09-01.1965984619 3 Schiersmann, C; Bachmann, M.; Dauner, A; Weber, P(2008): Qualität und Professionalität in Bildungs- und Berufsberatung
A tanácsadás rendszerszemlélető modellje Pl. globalizáció, kommunikációs Pl. globalizáció, kommunikációs technológiák, technológiák, Információs és szolgáltatói Információs és szolgáltatói társadalom társadalom
Társadalmi kontextus/ alrendszerek
Pl. intézmény nagysága, branche (pl. profitorientált vagy non-profit szervezet)
Intézményi környezet
Tanácsadási rendszer
megoldás
Szakmához kapcsolódó tanácsadás,
változás
pl. szupervízió, szervezeti tanácsadás
kapcsolat
Tanácskérıi rendszer
Alkotóelemek: személy munkakörnyezet szociális kapcsolatrendszer
Tanácsadói rendszer
Alkotóelemek személy munkakörnyezet szociális kapcsolatrendszer
Schiersmann, Bachmann, Dauner, Weber, 2008
Schiersmann, Bachmann, Dauner, Weber, 2008 Tanácsadási folyamat generalizált modellje: Haken-Schiepek (2006), bemutatja Schiersmann, Bachmann, Dauner, Weber (2008). 1. stabilitást garantáló környezet teremtése (a tanácskérı kérdésének, problémájának feldolgozásához egy biztonságos tartást jelentı környezet kialakítása. A tanácsadó feladata a kooperáció, az önsegítést lehetıvé tevı feltételek biztosítása, a tanácskérı önértékelésének stabilizálása, a tanácsadási folyamat jellemzıinek átláthatóvá tétele) 2. a tanácskérı mőködıképes rendszerének tanulmányozása, a homeosztatikus helyzet mintázatainak azonosítása - a tanácsadás a kezdeti fázisban erre a mintázatra alapozva indítható el 3. a tanácskérı számára lehetıvé tenni a problémahelyzethez való kapcsolódás, személyes jelentés megtalálását, az egyéni életterv átdolgozásának szükségességét megvilágítani 4. a tanácskérı energetizálása - a változást segítı motivációs bázis erısítése, a források feltárása, aktivizálása 5. a tanácskérı mőködıképes rendszerének korábbi mintázattól eltérı, új mőködési formáinak feltárása, alternatívák felismerésének támogatása, a rendszermőködés fluktuációs tendenciáinak erısítése (kognitív-emocionális-viselkedéses szintek bevonásával) 6. a tanácsadási folyamatban a tanácskérı és tanácsadó közötti szinkronizáció megvalósítása; a tanácskérı fejlıdési folyamatának üteméhez és a változás mértékéhez igazodó tanácsadói beavatkozások, akciók keresztülvitele 7. célzott változtatás a tanácskérı mőködésmódjában, a saját rendszer kezelésében a feltárt új módok, mintázatok alkalmazására történı motiválás, célzott támogatás (pl. szerepjátékok alkalmazásával) 8. közremőködés a restabilizáció fázisában, az új rendszermőködési minták, kognitívemocionális és viselkedéses elemek alkalmazásához történı identifikáció kialakítása
A konstruktivista életpálya-építési modellhez kötıdı karrier-stílus elemzésre4 alapozva feltételezzük, hogy a tanácsadási folyamat tartós eredményeket érhet el, amennyiben képessé teszi a tanácskérıket arra, hogy saját életpályájuk építéséhez kapcsolódó metakognitív készségeiket, az önmagukról és helyzetükrıl való kritikus gondolkodás és cselekvési tervek kidolgozásának és megvalósításának képességét fejleszti. Az élethosszig tartó tanulás és életpálya-építés összefüggésének fontos eleme, hogy a kliensek észlelik-e az életpálya változásának kényszerét, és milyen reakciókat mutatnak a változással kapcsolatban. Hozzájutnak-e a tanácsadói kapcsolat keretében a helyzet rendezéséhez szükséges támogatáshoz, a problémaelemzés lehetıségeihez. Az eredményes tanácsadási folyamat feltételezi, hogy a probléma komplexitás a tanácsadói kapcsolat lezárásáig jelentıs mértékben csökkenjen. A tanácsadás járuljon hozzá a helyzetben alkalmazható megoldási módok számának növekedéséhez, a minıségének javulásához, a cél elérését szolgáló útvonalak diverzitásának fokozásához. Az eredményes tanácsadási folyamattal szemben követelményként állítható, hogy a kitőzött célok megvalósításában, a célhoz vezetı úton magasabb szintő kitartásra segítsen ösztönözni a szolgáltatást igénybevevı személyt. Elvárható továbbá a szakirodalmi források ismeretében, hogy a tanácsadás hozzájáruljon a kliens erıforrásainak feltárásához, bizonyos kompetenciáinak fejlesztéséhez és egy metakognitív változási folyamat elindításához, amelynek eredményeként a kliens képes más nézıpontból tekinteni helyzetére, korábbi gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintáit a célok elérése érdekében képes megváltoztatni. A kliens számára legfontosabb hatásként, és egyben a tanácsadási folyamat minıségének jelzéseként értelmezhetı, hogy a kliens a jövıbeni várható tendenciák kezelésében nagyobb önállóságra, a környezeti változók (pl. foglalkoztatási, munkaerı-piaci információk) monitorozásában és kezelésében magasabb szintő autonómiára tesz szert. A tanácsadás eredményeként az életpálya-építés tudatossága, a pályatervezés hatékonysága növekszik. A bemutatott folyamatban fontos szerepe van a tanácsadási kapcsolat során azonosítható hatótényezık - alapelvek - érvényesülésének, a megtapasztalt tanácsadói támogatás minıségének. A kutatás során kvalitatív és kvantitatív módszertannal is vizsgáltuk a korábban Lisznyai, Ritoók és Puskás-Vajda (2008) által megfogalmazott, a tanácsadási folyamat által indukált változások elemzésére alkalmas indikátorok csoportját. A kvalitatív elemzéshez 45 mélyinterjút készítettünk, a vizsgálat kvantitatív fázisában pedig 300 on-line kérdıív felvételére került sor, amelyekkel a tanácsadási folyamatba belépı és azt már lezárt kliensektıl anonim módon győjtöttünk információt. A munka elkészítésében nyújtott segítségükért köszönet illeti az Életpálya-tanácsadók hálózatának munkatársait az interjúk szervezésében, illetve a kérdıíves vizsgálat lebonyolításához nyújtott segítségükért.
4
Savickas CSI Interview leírása - Rehfuss, M.: Teaching career construction and the career style interview. In. Career Planning and Adult Development Journal. Spring 2009
