1
NEGYEDIK RÉSZ JOGORVOSLATOK XIV. FEJEZET A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése 211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni. A törvény negyedik részében a jogalkotó a végrehajtási eljárás során igénybe vehetı jogorvoslati intézményeket győjtötte össze. A Vht. negyedik részében található jogorvoslati intézmények mellett az arra jogosultak a Pp. XXV. fejezetében szabályozott végrehajtási perek indításával is elháríthatják el az ıket ért jog, és érdeksérelmet. Az eljárásjogi szabályok különösen nagy hangsúlyt fektetnek a végrehajtási nemperes eljárásban igénybe vehetı jogorvoslati szabályok és a Pp. perszabályainak elhatárolására, a jogorvoslati lehetıségek közötti azonosságok és különbségek dogmatikai kidolgozására. A Vht. saját sui generis jogorvoslati intézményei két csoportra oszthatóak. Az elsı csoport a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok köre, a második a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslati intézmények. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok szorosan kötıdnek a Vht. II. Fejezetének rendelkezéseihez, a végrehajtás elrendeléséhez. Nemcsak azért, mert általuk a végrehajtás elrendelésének speciális intézményei támadhatóak, hanem azért, mert igénybevételük feltételei a végrehajtás elrendelésének elıírásaiban keresendıek. A Vht nemperes eljárásban szabályozott sui generis jogorvoslati intézményei részben önálló jogorvoslati intézmények, részben a Pp. szabályai alkalmazandóak megindításukkor. A végrehajtási lap visszavonása például csak a Vht.-ban szabályozott intézmény – ezért vele kapcsolatban a Pp. alkalmazása nem, vagy csak a Vht. 224. § szerinti felhatalmazás alapján jöhet szóba –, ugyanakkor a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos felülvizsgálatra a Pp. szabályai megfelelı módon (lényegileg teljes egészében) irányadóak. A jogorvoslatok szabályozásának alapkérdése, ki, milyen jogi és érdeksérelemre hivatkozva veheti igénybe az adott jogorvoslati eljárást. A Vht. rendkívül összetett, ugyanakkor máshol (így a Pp.-ben) nem ismert fellebbezési alanyokról rendelkezik. Fı szabályként a Vht. sui generis jogorvoslatai a végrehajtásban félkét fellépı jogalanyok (végrehajtást kérı és az adós) számára biztosítanak lehetıséget az ıket ért jog, és érdeksérelem elhárítására. Így pl. a dolog nem – adós tulajdonosa, amennyiben tulajdonát a végrehajtó lefoglalta a Pp. szabályai alapján indíthat igénypert (Pp. 371. §). Csak perindítással követelheti tulajdonának foglalás alóli feloldását, mivel számára a végrehajtási eljárásban erre nézve semmilyen egyéb jogorvoslat nem áll rendelkezésre. A végrehajtó intézkedésével szembeni kifogást ellenben a végrehajtás foganatosítása alatt már nem-adós tulajdonos is elıterjeszthet, elhárítva a végrehajtó intézkedésének törvénytelenségét. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok akkor vehetıek igénybe, ha a végrehatás elrendelése nem felelt meg s jogszabályoknak, azaz a bíróság törvénysértı módon
2 rendelte el a végrehajtást. Törvénysértı a végrehajtás elrendelése, ha végrehajtás feltételeinek hiányában rendelik azt el. A végrehajtás elrendelésekor bíróságnak vizsgálnia kell a végrehajtás általános és speciális feltételeit, így mind az általános, mind a speciális feltételekre vonatkozó szabályok megsértése megalapozza a jogorvoslatot. A jogorvoslat köre tehát azokat az eseteket öleli fel, amikor a bíróságnak egyébként a végrehajtási kérelem teljesítését, mint teljesen alaptalant, meg kellett volna tagadnia. Az a bíróság a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság, amely a végrehajtást elrendelte. Amennyiben a végrehajtási lap valóban a törvény megsértésével került kiállításra, vissza kell azt vonni. Amennyiben a bíróság nem állapítja meg a törvénysértést, a végrehajtási lap visszavonására nem kerül sor. A kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozat ellen a felek fellebbezéssel élhetnek. Vissza kell vonni a végrehajtási lapot, amennyiben a kézfizetı kezesség marasztaló határozati rendelkezés nélkül, pusztán kötelmi jogi szerzıdés alapján állapítható meg. Ugyanakkor nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának akkor, ha az adós végelszámolás alá került, mert a felszámolási eljárás azon elıírása, ami szerint a végrehajtást a felszámolási eljárás elrendelésekor meg kell szüntetni, a végelszámolásban nem alkalmazhatóak. Kapcsolódó bírósági határozatok BH2001. 25. a végrehajtási lap visszavonásának esete BH1997. 141. a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elutasítása 211. § (2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell. A végrehajtás elrendelésének másik módja az okiratok végrehajtási záradékkal történı ellátása. A végrehajtási záradék kibocsátása során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, a végrehajtási kérelem megfelel-e a végrehajtás általános és különös feltételeinek. A végrehajtási záradék kibocsátásának különös (speciális) feltételeit a végrehajtási záradékkal elrendelhetı végrehajtás sui generis szabályaiban találhatjuk. Az elıírások rendkívül sokfélék, igazodva a végrehajtási záradékkal ellátható okiratok sokszínőségéhez, ebbıl következıen a végrehajtási záradék törlésekor a bíróságnak szintén rendkívüli alapossággal kell megvizsgálnia a végrehajtandó okirat végrehajtási záradékkal történı felszerelésének körülményeit, indokoltságát. A Vht. törvényellenes végrehajtási záradék törlésérıl beszél, de technikailag a döntés bírói határozat – végzés – meghozatalával történik. Amennyiben az adós a végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtás során azt vitatja, hogy a végrehajtani kívánt követelés nem jött érvényesen létre, a végrehajtás megszüntetésére pert indíthat. A perindítás feltétele, hogy a végrehajtási eljárásban nincs lehetısége a végrehajtás megszüntetésére, vagy korlátozására. A perre a végrehajtást elrendelı bíróság az illetékes. Számos esetben sem az anyagi, sem az eljárási jog nem teszi lehetıvé a végrehajtandó okirat végrehajtási záradékkal történı ellátását, így a bírósági vizsgálatnak ki kell terjednie a végrehajtandó okirat jogi jellemzıinek vizsgálatára. Amennyiben tévesen végrehajtási záradékkal látta el azt az okiratot, amely a vonatkozó eljárási és anyagi jogszabályok szerint nem végrehajtandó okirat, a végrehajtási záradékot törölni kell Kapcsolódó bírósági határozatok BH1998.200. a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perre illetékes bíróság BDT.2000.332. a végrehajtási záradék törlésének esetei
3 211. § (3) A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy a 805/2004/EK rendelet 21. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás visszautasításának, illetve elutasításának feltételei fennállnak. A közösségi jogi rendeletek alapján született határozatok magyarországi végrehajthatóságával kapcsolatban a jogalkotónak rendelkeznie kellett azokról az esetekrıl, amikor a közösségi jog alapján került sor végrehajtási lap kiállítására, vagy végrehajtási záradék kibocsátására, és a végrehajtást már eleve meg kellett volna tagadni. A bíróság visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának, illetve elutasításának feltételei fennállnak. A rendelet 21. cikke szerint a végrehajtást az adós kérelmére meg kell tagadni (vissza kell utasítani), ha az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat összeegyeztethetetlen egy tagállamban vagy harmadik országban meghozott korábbi határozattal. Feltéve, hogy a korábbi határozat ugyanazon pertárgyra vonatkozott, ugyanazon felek között született, s a végrehajtás szerinti tagállamban hozták meg, vagy eleget tesz a végrehajtás szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek, és az összeegyeztethetetlenséget a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljárás során nem hozták fel, illetve nem hozhatták volna fel kifogásként. A 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának van helye akkor, ha az európai fizetési meghagyás összeegyeztethetetlen valamely tagállamban vagy harmadik országban hozott bármely korábbi határozattal vagy meghagyással. A végrehajtás elutasításának további feltétele, hogy a korábbi határozat ugyanazon jogalap tárgyában, ugyanazon felek között született és a korábbi határozat megfelel a végrehajtás szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek, és az összeegyeztethetetlenséget a származási tagállamban bírósági eljárás keretében nem lehetett kifogásként felhozni. A 861/2007/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtást azon személy kérelme alapján, aki ellen a végrehajtást kérték, a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bírósága elutasítja, amennyiben a kis értékő követelések európai eljárásában hozott ítélet összeegyeztethetetlen a valamely tagállamban vagy harmadik országban hozott bármely korábbi ítélettel. Feltéve, hogy a korábbi ítélet ugyanazon jogalap tárgyában, ugyanazon felek között született, a korábbi ítéletet a végrehajtás szerinti tagállamban hozták, vagy az megfelel a végrehajtás szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek, valamint az összeegyeztethetetlenséget a kis értékő követelések európai eljárása során hozott ítéletet meghozó tagállamban a bírósági eljárás keretében nem hozták fel kifogásként, és nem is lehetett volna azt kifogásként felhozni. Kapcsolódó jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 1896/2006/EK RENDELETE az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004. április 21-i 805/2004/EK RENDELETE a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007. július 11-i 861/2007/EK RENDELETE a kis értékő követelések európai eljárásának bevezetésérıl
4 212. § (1) A végrehajtást elrendelı bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetıleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezésébıl végzéssel bármikor elrendelheti. (2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek. A Vht. törvényhelye a végrehajtási lap visszavonásának vagy a végrehajtási záradék törlésének közös eljárási rendjét szabályozza. A kérelem elıterjesztésére mind az adós, mind a végrehajtást kérı jogosult, azonban más érdekeltek nem. Lehetıség van a hivatalból való eljárásra, erre a végrehajtó jelzése alapján, esetleg a bíróság saját kezdeményezésébıl is sor kerülhet. Rendkívül rugalmas a törvény a jogorvoslatra nyitva álló határidıt tekintve, a jogorvoslati kérelmek elıterjesztésére bármikor sor kerülhet, a jogszabály a jogorvoslat elıterjesztésére határidıt nem tartalmaz. A végrehajtást elrendelı bíróság a végrehajtási lap visszavonásáról illetve a végrehajtási záradék törlésérıl végzéssel határoz, végzését mindegyik félnek kézbesíteni kell, akik a végzés ellen jogorvoslattal élhetnek. A végzés elleni jogorvoslat a fellebbezés, amit a végzések elleni fellebbezés szabályai szerint kell a másodfokú bíróságnak elintézni (Pp. 257. §). A végrehajtási lap visszavonásának, avagy a végrehajtási záradék törlésének jogkövetkezménye, a végrehajtási eljárás megszőnése. Az addig végzett eljárási cselekmények hatályukat vesztik, az eljárás költségei a végrehajtást kérıt terhelik. A Vht. 49. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a végrehajtási eljárást felfüggesztheti, amennyiben a végrehajtható okirat ellen jogorvoslattal éltek. Erre a jogorvoslatot elbíráló bíróságnak, esetünkben a végrehajtást elrendelı bíróságoknak van hatásköre és illetékessége. Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban 213. § (1) Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtıl eltérı kiállítása esetén az eltérésrıl végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. (2) Az (1) bekezdésben foglalt végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni. (3) A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérı fellebbezhet. (4) Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson (28. §) alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatban fellebbezést fı szabály szerint akkor lehet elıterjeszteni, ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el. Végzéssel rendeli el a bíróság a végrehajtást, ha átutalási végzést (Vht. 80. §) bocsát ki vagy közvetlen bírósági letiltó végzést (Vht. 24. §) hoz. Ugyancsak végzéssel rendeli el a bíróság a biztosítási intézkedés végrehajtását (Vht. 190. §), és a bőnügyi zárlat foganatosítását (Vht. 202. §). Fellebbezésnek van helye akkor is, ha a végrehajtást elrendelı bíróság a végrehajtható okiratot a kérelemtıl eltérı módon állítja ki, és az eltérésrıl végzést hoz (Vht. 19. § (2) bek.). Fellebbezésnek van helye a végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen is, e döntés meghozatalára akkor kerül sor, ha a bíróság a végrehajtási kérelmet, mint teljesen alaptalant tagadja meg.
5 A felek jogorvoslati joga a szerint alakul, milyen végzést kívánnak megtámadni. Általában mindkét fél – az adós és a végrehajtást kérı – élhet fellebbezési jogával, azonban a végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen csak végrehajtást kérı fellebbezhet, mivel az adós még nem eljárási alany – lévén a bíróság éppen az eljárás lefolytatását tagadta meg. A fellebbezés joghatását a törvény pontosan meghatározza. Amennyiben a végrehajtást elrendelı végzéssel szemben él jogorvoslattal a fél, fellebbezésének a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya. A fellebbezés elintézéséig ennek ellenére a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni. A törvény eltérı rendelkezést is tartalmaz, s a törvényi körben a jogorvoslatnak nincs halasztó hatása. Ilyen például a romló dolog értékesítése, ennek nincs akadálya. Ugyancsak nincs a jogorvoslatnak halasztó hatálya a közvetlen letiltó végzés elleni fellebbezés esetében a letiltott összeg levonására és kifizetésére (Vht. 24. § (3) bek.). A bírósági felhívás jogi természetét tekintve sajátos bírói döntés (Vht. 28. §). A bírósági felhívást egy másik bírói határozatba (többnyire ítéletbe) foglalja a bíróság, ezért amennyiben a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza. Ez az ügydöntı határozat elleni fellebbezést jelenti, azonban – erre felhívjuk a figyelmet – a fellebbezésre jogosultak köre a Pp. 233. § alapján szélesebb, mint a végrehajtási eljárásban részt vevı személyek köre. Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban 214. § (1) Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerıre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetıleg végrehajtásának elrendelésérıl döntött. (2) A felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a Pp. XIV. fejezetének (270275/B. §-ának) rendelkezései megfelelıen irányadók. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos felülvizsgálati kérelem elıterjeszthetıségének esete meglehetısen speciális. A törvény szerint felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerıre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetıleg végrehajtásának elrendelésérıl döntött. A Vht. szerint a külföldi bíróság (rendes bíróság és külföldi választottbíróság) határozatát Magyarországon törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani. A külföldi bíróság határozata akkor hajtható végre, ha a határozat megfelel a végrehatásnak a Vht. 15. §-ba foglalt feltételeinek. A végrehajtást kérı a végrehajtási kérelemhez köteles csatolni a végrehajtandó külföldi határozatot és – szükség esetén, a bíróság felhívására – ennek magyar fordítását. Ha a külföldi határozat végrehajtható, akkor a Vht. speciális rendelkezéseiben meghatározott (16. § c), illetıleg d) pontja) bíróság végzésével a külföldi határozatra végrehajtási tanúsítványt vezet. Ebben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon végrehajtható. A végzés jogerıre emelkedése után a bíróság a végrehajtási tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján végrehajtási lapot, illetıleg vele egy tekintet alá esı végrehajtható okiratot állít ki (Vht. 205. § – 209. §). Ezen az alapon adott helyt a Legfelsıbb Bíróság az Osztrák Kereskedelmi Bíróság váltófizetési tanúsítvánnyal történı ellátását elutasító jogerıs végzés ellen a felülvizsgálatnak, érdemben elbírálva azt. Ugyanakkor nem ismerte el a külföldi határozat elismerését megtagadó végzés elleni felülvizsgálat lehetıségét, mivel e végzés nem tartozik a törvényi tényállásban meghatározott esetkörbe.
6 A bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye, azonban a fellebbezés csak egyfokú jogorvoslatra ad lehetıséget. A végzéssel szembeni jogorvoslat kiépítése során azonban Magyarországon – összhangban az Európai Uniós szabályokkal – biztosítani kellett a kétfokú jogorvoslatot. (44/2001/EK tanácsi rendelet 43. és 44. cikk, valamint IV. Melléklete, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 33. és 34. cikk). Mivel magyar eljárásjog rendes jogorvoslatként csak egyfokú jogorvoslatot ismer (fellebbezés), a jogalkotó a felülvizsgálat végrehajtási eljárásban történı alkalmazhatóságának megnyitásával oldotta meg e problémát. Így a másodfokon jogerıre emelkedett végzéssel szemben 2001. Szeptember 01.-tıl felülvizsgálat vehetı igénybe. A törvény, mintegy elismerve a tényleges helyzetet, arra utal, hogy a jogintézmény beiktatására nemzetközi magánjog és más nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezések miatt került sor (Vht. 210. §). A felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a perrendtartás szabályai (Pp. XIV. fejezet 270–275/B. §) megfelelıen irányadók. Kapcsolódó bírósági határozatok BH2000. 212. a felülvizsgálat megengedhetısége külföldi határozat esetében BH2007.383. kizárt felülvizsgálat külföldi határozat esetében Kapcsolódó jogszabályok A TANÁCS 2000. december 22-i 44/2001/EK RENDELETE a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról A TANÁCS 2003. november 27-i 2201/2003/EK RENDELETE a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl Egyéb jogorvoslatok 215. § Ha a bíróság a végrehajtást a büntetıügyben kiállított értesítéssel [10. § d) és e) pont] rendelte el, az adós a jogsérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló bírósági, ügyészi, illetıleg nyomozó hatósági határozat ellen a büntetıeljárás szabályai szerint élhet jogorvoslattal. A végrehajtás elrendelhetı az un. értesítés kiállításával (Vö. Vht. 10. § d)–e) ponthoz írt kommentár) Amennyiben a bíróság az értesítéssel rendelte el a végrehajtást, a végrehajtás elrendelésének körébe tartozó jogorvoslat a büntetıeljárási törvény (Be.) szabályai szerint terjeszthetı elı. A jogorvoslati fórumok igazodnak a büntetıeljárás sajátosságaihoz, az elıterjesztett jogorvoslattal az értesítés kiállításának alapjául szolgáló határozatot kell támadni. Abban az esetben azonban, amikor az adós ellen jogerıs büntetıbírósági határozat alapján állítottak ki értesítést, csak a jogerıs határozatot támadó rendkívüli jogorvoslattal lehet élni. Kapcsolódó jogszabályok A büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 216. § A bőnügyi zárlatot elrendelı határozat ellen a büntetıeljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. A törvény szövege nem fedi a hatályos Be. rendelkezéseit, mivel a büntetıeljárásról szóló törvény a zár alá vétel szabályait tartalmazza.
7 A zár alá vétel intézményének értelme, hogy a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot felfüggesztik. Zár alá vételt a bíróság rendel el. A zár alá vételre akkor van lehetıség, amennyiben az eljárás olyan bőncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetıleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. Ezekben az esetekben, a követelés biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhetı el. A zár alá vétel elrendelhetı arra a vagyonra, vagyonrészre, illetıleg egyes vagyontárgyra is, amelyet nem a terhelt birtokol. A zár alá vételnek a közhitelő nyilvántartásba történı bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs külön jogszabály szerinti közhitelő nyilvántartás, a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet kell értesíteni. A magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A nyomozás során zár alá vételnek helye van a sértett indítványára is. Ha a bíróság a nem jogerıs ügydöntı határozatában ingatlanra vagyonelkobzást rendelt el, ennek biztosítására az eljárás jogerıs befejezéséig az ingatlan zár alá vételét rendelheti el. A zár alá vételt fel kell oldani, ha az elrendelésének oka megszőnt, ha a nyomozást megszüntették, illetıleg annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetıleg vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelı személy a követelése érdekében hatvan napon belül polgári eljárást indított. Fel kell oldani, ha a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték, vagy az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetıleg a polgári jogi igényt elutasították. Ugyancsak fel kell oldani, amennyiben a polgári jogi igény megítélésekor a magánfél a megállapított teljesítési határidı lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást. Fel kell oldani, ha a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetıleg a magánfél hatvan napon belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette. Az ingatlan lefoglalását a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani. A zár alá vételt a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti. A zár alá vételt elrendelı határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Mivel a Be. szerint a zár alá vételt bíróság rendeli el, ezért végzése ellen az érintettek fellebbezéssel élhetnek. A végrehajtásra akkor kerül sor, amikor a zár alá vételt elrendelı határozat jogerıs. Kapcsolódó jogszabályok A büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) XV. FEJEZET A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK Végrehajtási kifogás 217. § (1) A végrehajtó törvénysértı intézkedése, illetıleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elı a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A kifogás a végrehajtás foganatosítása során elıterjeszthetı legfontosabb jogorvoslat. A jogorvoslat a végrehajtó törvénysértı intézkedése illetve intézkedésének elmulasztása eseteiben terjeszthetı elı. A felszámoló intézkedése ellen a Vht. szerinti kifogás nem terjeszthetı el, a felszámoló intézkedésével szemben a Csıdtv. rendelkezései szerint kell eljárni. A kifogás, mint
8 jogorvoslat a kifogás elıterjesztésére törvényileg feljogosított felek és más személyek jogorvoslati lehetısége. A kifogás nem zárja ki, hogy a felek (vagy más személyek) egyéb jogorvoslattal éljenek, de csak akkor és azokban az esetekben valamint azokkal a feltételekkel, melyeket a Vht, vagy a Pp. részükre meghatároz. Így a lefoglalt ingó dolog nem adós tulajdonosa elıterjeszthet végrehajtási kifogást, amennyiben a végrehajtó intézkedése – álláspontja szerint – törvényellenes, de tulajdoni igényeit csak a végrehajtási igényperben érvényesítheti, amelynek eredményessége nem függ a végrehajtó eljárásának törvényességétıl. A törvény tág tényállást takar, ebbıl következıen a végrehajtó megkifogásolható intézkedése nem csak aktív, hanem passzív magatartás – mulasztás – is lehet (például nem foglalja le a követelés értékéig az adós vagyontárgyait). A törvény ugyanakkor nem szőkíti be a kifogásolható végrehajtói magatartások körét, a végrehajtó intézkedése megtámadható a foganatosítás általános törvényi feltételeinek megsértésekor éppúgy, mint az egyes konkrét végrehajtási cselekményekkel összefüggésben (foglalás, értékesítés). A végrehajtó mulasztása jobban körvonalazható, annak a cselekménynek az elmulasztása jöhet szóba, amely a végrehajtás eredményességéhez szükséges lett volna. A végrehajtó kárfelelısségének megállapítása ugyanakkor nem tárgya a kifogásnak, a végrehajtó kártérítési felelıssége önálló, a megyei bíróság határkörébe tartozó perben állapítható meg. Megtámadható viszont a végrehajtó intézkedése, amennyiben a végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárásokban törvényi kötelezettségének nem tett eleget, vagy a törvény elıírásaitól eltérıen intézkedett. Így, ha a végrehajtási költségeket nem utalta át a felszámolónak. A kifogás, mint jogintézmény, azt a célt szolgálja, hogy a végrehajtó tevékenysége törvényességi kontrol alá kerülve átlátható és ellenırizhetı legyen. A bíróság részére ugyanakkor a törvény nem általában biztosít törvényességi felügyeleti hatáskört, hatásköre az adott kifogás elbírálásra terjed ki. A végrehajtó intézkedését illetve mulasztását a kifogást keretei között bírálja el, eljárásában a kérelemhez kötöttség elve köti. A kifogást elıterjesztheti a végrehajtási eljárásban az adós vagy a végrehajtást kérı (felek), vagy más érdekeltek. Amíg a végrehajtási eljárásban a felek viszonylag könnyen értelmezhetıek, a más érdekelt fogalma nehezebben tölthetı ki tartalommal. Általában véve a más érdekelt mindenki, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtó intézkedése, vagy mulasztása sérti. Egyes esetekben a Vht. alapján e személyi kör jól feltérképezhetı, így a kifogás elıterjesztıje lehet az ügygondnok, a zárgondnok, vagy akinek a végrehajtás alá vont ingatlanra az ingatlannyilvántartásban bejegyzett joga van. Mindezek ellenére az egyéb érdekeltek körét pontosan meghatározni nem lehet, de nem is lenne célszerő, mivel a végrehajtással érintett személyek köre nem látható elıre. A végrehajtási kifogást szóban, vagy írásban lehet elıterjeszteni. A szóban elıterjesztett kérelmet – amely akár a végrehajtási cselekmény foganatosításának helyszínen is elıterjeszthetı – jegyzıkönyvezni kell, majd a jegyzıkönyvet kell a kifogás elintézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı, a végrehajtási cselekményt foganatosító bírósághoz felterjeszteni. A végrehajtási kifogás elbírálásra végrehajtást foganatosító bíróságnak van hatásköre Kapcsolódó bírósági határozatok BH2001.26. bírósági hatáskör kifogás elbírálásakor BH1996.497. a felszámoló intézkedésével szemben a Csıdtv. rendelkezései szerint kell eljárni BDT2000.292., BDT2002.690. végrehajtási igényper és a kifogás viszonya BH1988.285. a végrehajtó kártérítési felelısségének peres megállapítása BH2008.248. a végrehajtási kifogás sajátos esete
9 BH2008.120. a kérelemhez kötöttség a kifogás elbírálásában Kapcsolódó jogszabályok 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról 217. § (2) A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétıl számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt végrehajtói intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés késıbb jutott a kifogást elıterjesztı tudomására, vagy ez a kifogás elıterjesztésében a végrehajtó intézkedésétıl számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás elıterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstıl, illetıleg az akadály megszőnésétıl kell számítani. (3) A végrehajtó intézkedésétıl számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást elıterjeszteni. E határidı elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. (4) A bíróság a végrehajtási kifogásról soron kívül – szükség esetén a felek meghallgatása után – határoz. (5) A bíróság – ha azok nem állnak rendelkezésre – a végrehajtási kifogás beérkezésétıl számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését – az 50. § (2) bekezdését is figyelembe véve – 60 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges. A törvényhely a végrehajtási kifogás elıterjesztésének, elintézésének rendjét és eljárási szabályait tartalmazza. A korábbi szabályoktól eltérıen 2008. augusztus 1-jétıl a végrehajtási kifogást a végrehajtónál kell benyújtani, aki a kifogást, a kifogásolt végrehajtói intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt három munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Nem zárható ki, hogy a jogosult a végrehajtási kifogást a bíróságnál közvetlenül terjeszti elı. Ebben az esetben a bíróság nem utasíthatja azt el, hanem a törvényhely ötödik bekezdése szerint el kell intéznie. Úgy kell tekinteni, mintha az iratok nem állnának rendelkezésére, ezért azokat a bíróság a végrehajtótól rövid határidın belül beszerzi. A végrehajtó a bíróság megkeresését nem utasíthatja el, annak köteles eleget tenni. A törvény szigorú határidıket határoz meg. A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétıl számított 15 napon belül kell benyújtani, aki a kifogást és az iratokat 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Amennyiben az intézkedés késıbb jutott a kifogást elıterjesztésére jogosult tudomására, vagy a kifogás elıterjesztésében a végrehajtó intézkedésétıl számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás elıterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstıl, illetıleg az akadály megszőnésétıl kell számítani. A törvény jogvesztı határidıt rendel, a végrehajtó intézkedésétıl számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást elıterjeszteni, így e határidı elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Az elkésett kifogást hivatalból, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A bíróságnak a kifogás elbírásáról szolgáló végzését 60 napon belül meg kell hoznia. A végrehajtó intézkedése elleni jogorvoslatnak nincsen halasztó hatálya (Vht. 222. §), azonban a Vht. 49. § (1) bek. alapján a bíróság a végrehajtást a végrehajtó intézkedése elleni jogorvoslat
10 elıterjesztésekor felfüggesztheti. Ekkor a felfüggesztés tárgyában 15 napon belül kell dönteni, és döntését azonnal közölnie kell a végrehajtóval. A kifogás elbírálása nemperes eljárásban történik. A törvény a döntés meghozatalára biztosított 60 napos határidıt legvégsı határidıként tartja fent, ugyanis a bíróságnak soronkívüli eljárási kötelezettséget ír elı. A 60 napos határidıt ugyanakkor a bíróság túllépheti, ha különbözı eljárási cselekményeket kell elvégeznie. A bíróság a feleket szükség esetén meghallgatja, de a felek meghallgatása abszoludt bírósági döntés kérdése, dönthet a felek meghallgatása nélkül is. Az árverés megsemmisítését célzó, és az adós által elıterjesztett végrehajtási kifogás elbírálása során a végrehajtást kérı ellenérdekő félnek minısül, ezért az eredményes kifogás költségkövetkezményeit viselni tartozik. A tényállás kiderítése a kifogás elbírálásának fontos része. A végrehajtási eljárás – jogi természetébıl adódóan – iratok alapján zajlik, a polgári peres bizonyítás-felvétel lehetısége rendkívül szők körő. Az iratok végrehajtótól történı beszerzésére nemcsak akkor van szükség, ha a bíróságnál terjesztik elı a kifogást, hanem akkor is, ha a végrehajtó a döntéshez elégtelen adatokat tartalmazó iratokat terjesztett fel. Így a bíróság – amennyiben az iratok nem állnak rendelkezésére, vagy elégtelen az iratok adattartama – a végrehajtási kifogás beérkezésétıl számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt. Megkeresi a végrehajtót, aki a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt. A végzés elleni jogorvoslat lehetıségérıl és szabályairól a Vht. a végrehajtás foganatosítása során hozott bírói végzések elleni jogorvoslat általános szabályai között rendelkezik (Vö. Vht. 218. §). Az Alkotmánybíróság alkotmányossági szempontból vizsgálta, vajon a Vht. azon rendelkezése, mely szerint a végrehajtó a végrehajtási kifogás elbírálását eredményezı nemperes eljárásban eljárásjogilag nem rendelkezik az elıterjesztı fél jogállásával, nem sérti-e a tisztességes eljárás elvét, továbbá megfelel-e a jogállamiság követelményének. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény szövegébıl nem következik sem az, hogy a végrehajtót a bíróság ne hallgassa meg, sem az, hogy a végrehajtási kifogást a bíróságnak tárgyaláson kívül, az érdekeltek meghallgatása nélkül kell elbírálnia. Így a végrehajtónak módja van közölni álláspontját, és bizonyos esetekben jogorvoslati joga van a bíróság határozatával szemben. A bíróság a feleket meghallgathatja, ami egy nemperes eljárásban kellı garancia az eljárási jogok gyakorlására. Mindebbıl kiindulva a kifogásolt rendelkezés alkotmányellenessége nem állapítható meg. (970/D/2006. AB határozat). Álláspontunk szerint a Vht. 9 § és 224. § utaló rendelkezéseibıl a bírósági eljárás Pp. szabályai szerinti lefolytatása következik, amelyek kellı eljárási garanciát nyújtanak a felek és az egyéb érdekeltek, de a végrehajtó számára is. Kapcsolódó bírósági határozatok BH1998.540. az elkésett kifogás hivatalból történı elutasítása BH1998.33. a végrehajtást kérı jogállása az adós kifogása esetén Az Alkotmánybíróság 970/D/2006. AB. határozata Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban 218. § (1) A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye. (2) Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az errıl szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság
11 a) a végrehajtó intézkedésének megsemmisítésérıl döntött, vagy b) a végrehajtó által elıterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította. A bíróság a végrehajtás foganatosítása során különbözı végzéséket hozhat. Így dönt a jogutódlásról (Vht. 39. §), felfüggesztheti a végrehajtási eljárást (Vht. 48. §), megszüntetheti illetve korlátozhatja a végrehajtást (Vht. 55. §). Ezen túlmenıen végzéssel bírálja el a végrehajtási kifogást. A végzés a Pp. 212. § szerint olyan bírói határozat, amely nem bírálja el a polgári perbe vitt jogot, de rendelkezik alaki jogerıvel. A végzés, mint bírói határozat fellebbezéssel támadható, a perrendtartás bizonyos végzések ellen megengedi a rendkívüli perorvoslat lehetıségét (felülvizsgálati eljárásban a Pp.270. § (2) bek.). A Vht. általános szabályként mondja ki, a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésre jogosultak körének meghatározása nem egyszerő feladat. a Pp. 233. § rendkívül széles fellebbezési jogot biztosít, a felek mellett a beavatkozó, és a határozat rendelkezı részével érintett szintén fellebbezhet – a határozat rá vonatkozó része ellen. A joggyakorlatban számos konfliktus forrása az a tény, hogy a végrehajtási eljárás foganatosítása során hozott bírói végzések terjedelme speciális, hatóköre a Vht.-ban meghatározott, így az egyéb érdekeltek fellebbezési jogát általános szabályok alapján nem lehet megadni. A törvényhely a fellebbezési kérelem sajátos elıterjesztıjeként a végrehajtót nevezi meg, amennyiben ugyanis a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az errıl szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet. A végrehajtó akkor fellebbezhet, ha végzésében a bíróság a végrehajtó intézkedését megsemmisítette, vagy a végrehajtó által elıterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította. Hangsúlyozzuk, más esetben a végrehajtót fellebbezési jog nem illeti meg, így a kifogás elutasítása ellen sem élhet fellebbezéssel. Külön problémát okoz az az eset, amikor a végrehajtó intézkedését a bíróság nem semmisíti meg, de a törvénysértésre megállapító végzést hoz. A végrehajtó e végzés ellen nem fellebbezhet, azonban törvénysértı magatartását jogerıs bírói határozat állapította meg. Kapcsolódó bírósági határozatok BH1998. 8. a végrehajtó fellebbezési joga Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban 219. § Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerıre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság az ingatlanárverés megsemmisítésérıl döntött. A törvényhely a végrehajtás foganatosítása során csak azon másodfokon jogerıre emelkedett végzés ellen engedi meg a felülvizsgálatot, amellyel a bíróság az ingatlanárverés megsemmisítésérıl döntött. A törvényi lehetıség indoka, hogy az ingatlan végrehajtás kiemelt, többszörösen összetett és bonyolult eljárás, az ingatlanárverés megsemmisítése ezért kiemelkedı jelentıségő döntés. A törvény értelmezése alapján a felülvizsgálatnak azonban nemcsak az árveréses értékesítés esetében, hanem a nyilvános pályázat szabályai szerinti értékesítés esetében is helye van. A jogirodalom a törvényhely szó szerinti értelmezése (megsemmisítésérıl döntött) alapján lehetıséget lát azon végzések elleni felülvizsgálat elıterjesztésére is, amelyekben a bíróság a megsemmisítés iránti kérelmet elutasította, vagy az árverést hatályában fenntartotta (Német János szerk. id. mő 907. old.)
12 A törvény értelmezése ugyanakkor már nem terjed ki azokra az esetekre, amikor a végrehajtó árverésen kívül értékesíti az ingatlant. Ugyancsak nem terjed ki azokra a végrehajtás foganatosítása során hozott végzésekre, melyek másodfokon emelkedtek jogerıre. A bírói gyakorlat számos eseti döntéssel rögzítette a felülvizsgálat alól kivett végzések körét. Így nincs helye felülvizsgálatnak a végrehajtó intézkedését sérelmezı kifogás tárgyában hozott másodfokú végzés ellen, a végrehajtási záradékot hatályában fenntartó, avagy az végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasító jogerıs másodfokú döntések ellen, az adós terhére kiszabott pénzbírság mellızésére vonatkozó másodfokú végzés ellen. Ugyancsak hivatalból utasította el a Legfelsıbb Bíróság a jogutódlás kimondására irányuló másodfokú végzés, valamint az adósnak a becsérték megállapításával kapcsolatos kifogását elutasító végzés ellen beadott felülvizsgálati kérelmet. Nem támadható meg felülvizsgálattal a végrehajtási kifogást annak elkésettsége miatt elutasító végzés sem. A törvényhely alkotmányosságát az Alkotmánybíróság vizsgálta. A korlátozott felülvizsgálat jogorvoslati lehetısége nem sérti a bírósághoz fordulás jogát, és nem sérti a bíróság elıtti egyenlıséget sem – állapította meg. Egyfelıl a felülvizsgálat egy korábbi jogorvoslat eredménytelensége esetére még egy többlet jogorvoslatot biztosít, így a bírósághoz fordulás joga nemhogy nem sérül, kiegészül egy többletjogosultsággal. Másfelıl a végrehajtási eljárási résztvevıinek megkülönböztetés nélkül kínálja fel a törvény a felülvizsgálat intézményét, ezért nem diszkriminatív (836/D/2003. AB határozat). Kapcsolódó bírósági határozatok BH1996.322., BH1997.305., BH1999.315., BH1997.350., BH1998.135., BH1999.316., BH1999.317. felülvizsgálatból kizárt végzések Az Alkotmánybíróság 836/D/2003. AB határozata Más jogorvoslatok 220. § Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendırség, az ingatlanügyi hatóság vagy más szerv eljárásában történt, az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van helye jogorvoslatnak. A végrehajtás foganatosítása számos egyéb szerv vagy szervezet eljárását érintheti, vagy ezek a szervek és szervezetek részt vesznek a végrehajtás foganatosításában. Így a rendırség közremőködhet az adós és más személyek személyazonosságának megállapításában, a végrehajtást akadályozó személyek ellenszegülésének megszüntetésében. A földhivatal a végrehajtó megkeresésére bejegyzi a végrehajtási jogot, vagy más, a végrehajtással kapcsolatos tényt, adatot. A jogszabályhely lényegében kibıvíti a jogorvoslatok lehetıségét azzal, hogy megengedi a közremőködı szervek saját eljárási joga szerinti jogorvoslatot. Az eljárásban részt vevı felek illetve egyéb résztvevık élhetnek tehát a sajátos szervezetek eljárására vonatkozó jogszabályok által biztosított jogorvoslati intézményekkel. Azonban a speciális eljárási törvények nemcsak a végrehajtási eljárásban félként szereplık és egyéb érdekeltek számára biztosítanak jogorvoslatokat, hanem ezeket a jogorvoslatot mindazok igénybe vehetik, akiket a speciális szabályok jogorvoslatra feljogosítanak. A jogorvoslati intézmények szintén speciálisak. Így a rendırség eljárása, intézkedése ellen panaszt lehet elıterjeszteni (Rtv. 92. §), a körzeti földhivatalok határozatai ellen fellebbezni lehet, de lehetıség van a földhivatali határozatok bírósági megtámadására is (Inytv.V. Fejezet)
13 E sajátos jogorvoslatok nem váltják ki, nem helyettesítik a Vht. jogorvoslati intézményeit. De – fordítva – a Vht. jogorvoslati lehetıségét sem lehet igénybe venni helyettük. Ezért a végrehajtó intézkedése ellen benyújtott kifogás nem pótolja a Földhivatalnál elıterjeszthetı fellebbezést. Kapcsolódó jogszabályok A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) XVI. FEJEZET A JOGORVOSLATOK EGYÉB SZABÁLYAI A jogorvoslatok halasztó hatálya 221. § A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha a) a törvény eltérıen rendelkezik, vagy b) a jogorvoslat a rendırség közremőködésének elrendelésével függ össze. 222. § A végrehajtó és a rendırség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. A jogorvoslatok halasztó hatálya a végrehajtási eljárás egyik alapproblémája. Amennyiben egyáltalán nem lenne halasztó hatálya egyetlen egy jogorvoslatnak sem, azok a késıbb jogsértınek bizonyuló intézkedések is továbbfolytathatóak lennének, amelyeket a jogorvoslat elbírálásakor hatályon kívül helyeznek. Másfelıl a jogorvoslatok értelme éppen a halasztó hatály, a törvénysértı határozatok jogi hatásának – ideiglenes, vagy véglegessé váló – megakadályozása. A Pp. 236. § fı szabályként – melytıl csak törvényi rendelkezés alapján van mód eltérésre – a fellebbezés halasztó hatályát mondja ki. A Vh. ezzel összefüggésben a bíróság határozata elleni jogorvoslat halasztó hatályát engedi meg, azonban mindjárt kivételt is tereMunka tv. Így nincs halasztó hatálya a bíróság határozata ellenében benyújtott jogorvoslatnak, amennyiben törvény eltérıen rendelkezik, vagy a jogorvoslat a rendırség közremőködésének elrendelésével függ össze. A Vht. több rendelkezésében mondja ki a halasztó hatály tilalmát (Vht. 24. § (3) bek., 50. § (3) bek., 190. § (3) bek.). Minden más esetben az elıterjesztett jogorvoslat a határozat végrehajtására halasztó hatállyal rendelkezik. A Vht. a bírósági végrehajtó és a rendırség intézkedése ellen elıterjesztett jogorvoslatoknak speciális státuszt biztosít. A végrehajtó és a rendırség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, így a végrehajtási kifogásnak sem. A bíróság ugyanakkor a végrehajtó intézkedése ellen benyújtott kifogás esetén felfüggesztheti a végrehajtást, e kép akadályozva meg, hogy a végrehajtás további jogsérelmet okozzon. Ügyészi jogorvoslatok 223. § (1) Az ügyész – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél, illetıleg más érdekelt terjeszthet elı. (2) A bíróság határozata és intézkedése ellen az ügyész csak akkor élhet jogorvoslattal ha abban a bíróság az ügyész által elıterjesztett végrehajtási kifogásról döntött.
14 (3) Az ügyész az alatt az idı alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva áll, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétıl számított 6 hónapon belül bármikor elıterjeszthet. A Vht. felettébb problematikus rendelkezést iktatott be a fellebbezés intézményei közé. Az ügyész szerepe és eljárási helyzete ugyanis jogállami megítélés szerint nem korlátozhatja a felek rendelkezési jogát, nem lehet az államhatalom magánjogi viszonyokba való öncélú beavatkozásának eszköze. Az Alkotmánybíróság több határozatában is érintette az ügyész szerepét és eljárási jogosultságát a polgári eljárásokban, az alkotmánybírósági döntésekben kifejtett elvek irányadóak a végrehajtási eljárásban is. Az 1/1994. (I. 7.) AB határozatában az Alkotmánybíróság az ügyész keresetindítási jogát arra az esetre korlátozta, amikor a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. A Vht. 9. § alapján az ügyész a fél helyett csak akkor járhat el, amikor az bármely okból nem képes jogainak gyakorlására. Ekkor az ügyészt korlátozottan illetik meg a fél jogai, így egyezséget a végrehajtási eljárásban nem köthet, jogról nem mondhat és, és jogot nem ismerhet el. Amennyiben az ügyész eljárásának feltételei a végrehajtás alatt következnének be, a végrehajtási eljárásban felléphet. Mindkét esetben a Vht. jelen törvényhelyében biztosított jogorvoslati jogokkal az ügyész csak akkor élhet, ha a fél helyett annak érdekében járt el. Bíróság határozata, intézkedése ellen azonban nem élhet jogorvoslattal, csak akkor, amennyiben határozatában a bíróság az ügyész által elıterjesztett végrehajtási kifogásról döntött. Számos esetben az ügyész a különbözı hatósági eljárásokban – jogszabályi felhatalmazás alapján – önállóan eljárhat. Ekkor mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél, illetıleg más érdekelt terjeszthet elı. Ekkor sem élhet a bíróság határozata és intézkedése ellen jogorvoslattal, kivéve, ha a bíróság határozatában az ügyész által elıterjesztett végrehajtási kifogásról döntött. Az ügyészi jogorvoslat elıterjesztésének határidejét meghatározza a törvény. Az ügyész eljárási helyzetéhez igazodva mondja ki, hogy az ügyész az alatt az idı alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva áll. Vele szemben azonban a végrehajtási kifogás elıterjesztésének szubjektív határideje nem alkalmazható, mivel a végrehajtó intézkedésétıl számított 6 hónapon belül bármikor elıterjesztheti a végrehajtási kifogást. Kapcsolódó bírósági határozatok Az Alkotmánybíróság 1/1994. (I.7.) AB határozata A polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok 224. § (1) A végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok elıterjesztésének határidejére, a határidık elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggı egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (2) A végrehajtó kérelemre vagy hivatalból saját hatáskörben kijavíthatja és kiegészítheti az általa készített jegyzıkönyvet. A kijavításról és a kiegészítésrıl a végrehajtó jegyzıkönyvet készít, amelyet a feleknek kézbesít. A törvényhely címe félrevezetı. A törvényhely nem a Pp. szerinti jogorvoslatokról, hanem a Pp. –ben szabályozott néhány jogorvoslati intézmény végrehajtási eljárásban történı
15 alkalmazásáról rendelkezik. A törvény jelen szakasza a Vht. 9. §-ba foglalt általános alkalmazási felhatalmazást a jogorvoslatok körében értelmezi, és konkretizálja. A Pp. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazását írja elı a törvény, azaz a Pp. szabályait a végrehajtási eljárás sajátosságának megfelelıen kell alkalmazni, továbbá azzal a szőkítéssel, miszerint alkalmazásukra csak a Vht. sui generis normáinak hiányában kerülhet sor. Így amennyiben a fellebbezés elintézésére, a kiegészítésre találunk a Vht.-ben speciális szabályt, a szerint kell eljárni. A törvényhely a jogorvoslatok körét szélesen nyitja meg. A kijavítás, kiegészítés, fellebbezés, és más jogorvoslat mellett az igazolási kérelmet szintén jogorvoslatnak tekinti. A szabályok alkalmazhatóságának széles körét jól példázza, hogy a Vht. a végrehajtható okiratra, valamint az összes, a végrehajtás során hozott bírósági határozatra lehetıvé teszi a Pp. irányadó alkalmazását. A törvényhely elsı része a bírósági határozatokról rendelkezik. Értelemszerően nem tartoznak e körbe a végrehajtó jegyzıkönyvei, jegyzıkönyvbe foglalt intézkedései. A végrehajtó jegyzıkönyvére a törvényhely második bekezdése speciális tényállást és eljárást rögzít. Ezzel nemcsak a bírósági határozatoktól elkülönítve kezeli a végreható jegyzıkönyvét, hanem részben kiveszi azt a Pp. irányadó alkalmazási körébıl. A végrehajtó kijavíthatja és kiegészítheti az általa készített jegyzıkönyvet. A kijavításról és a kiegészítésrıl a végrehajtó jegyzıkönyvet készít, amelyet a feleknek kézbesít. A kijavítás és a kiegészítés a végrehajtó intézkedése, ellene kifogás elıterjesztésének van helye. A végrehajtó a jegyzıkönyvet akár kérelemre, akár hivatalból kijavíthatja, illetve kiegészítheti. Mivel a Vht. a végrehajtó jegyzıkönyveinek kijavításának és kiegészítésének határidejére nem tartalmaz határidıt, és az eljárás módját sem szabályozza, e kérdések tekintetében már a Pp. szabályai az irányadóak.