DEBRECENI EGYETEM
MUNKAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM ÉS POLGÁRI VÉDELEM Az I. évfolyamos egyetemi hallgatók számára Szerkesztő: Bene Gábor
Debrecen 2002
I. Általános munkavédelmi ismeretek A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések -
Az egyetemi hallgató köteles a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok betartásával végezni.
-
Tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a munkavégzést akadályozza vagy zavarja.
-
Az egyetem területén, azon a munkahelyeken ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű , a beosztottakon és az ellenőrzésre jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. A tilalmat szabványos táblákkal jelezni kell.
-
A szükséges létszámot minden munkához a biztonságos munkavégzés figyelembevételével kell meghatározni. Az egyetem működési körén kívül engedélyezett munkáknál (szervezett társadalmi munka, munkahelyi gyakorlat stb.) az ott illetékes munkáltató (szervezet) tartozik a munkavédelmi feltételeket biztosítani (oktatás, védőfelszerelés stb.) dolgozóink, hallgatóink részére is. Ha azok nem megfelelőek, a megbízott vezetőnk köteles az arra illetékesek figyelmét felhívni és azt követően, változatlan (veszélyes) körülmények mellett, a munkavégzést abbahagyatnia. Ez utóbbi esetben értesíteni kell a munkavégzésre utasítást adó vagy azt engedélyező egyetemi vezetőt.
-
Tilos munkát végezni, ha bárki életét, testi épségét veszély fenyegeti, annak elhárításáig.
-
A felügyeletet, kezelést, kiszolgálást igénylő gépeket, készülékeket, berendezéseket felügyelet nélkül hagyni nem szabad működés közben. Ezeken a munkahelyeken az étkezést úgy kell megszervezni, amennyiben a berendezés nem állítható le, hogy kellő létszámú dolgozó maradjon a munkahelyen a biztonságos munkavégzéshez, illetve felügyelethez.
-
Rakodási, anyagmozgatási munka közben gyűrűt, karkötőt, nyakláncot nem szabad viselni.
-
Kerékpáron anyagot, szerszámot kézben tartva szállítani nem szabad.
-
Öngyújtót hegesztő-, forrasztóláng, meggyújtásához használni tilos!
-
Azt a hallgatót, aki alkohol hatása alatt áll, a munkavégzéstől el kell tiltani.
bunsenégő
2
vagy
gáztűzhely
lángjának
A beosztottakon, illetve a felügyeletre jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat: -
fertőzésveszélyes munkahelyeken: annak minősített klinikai osztályok, részlegek tűzés robbanásveszélyes környezetben: tűzveszélyes folyadéktárolók, gázpalacktárolók, kazánház közvetlen áramütés-veszélyes környezetben: transzformátorházak, kapcsolóterek, elosztók és hasonló berendezések; sugárveszélyes munkahelyeken; mérgezési veszélynél.
Dohányzás Az egyetem épületeiben a közterületeken dohányozni TILOS! Csak a kijelölt dohányzó helyeken, szabadtereken, udvaron szabad dohányozni. Az egyetem tantermeiben, könyvtári, szemináriumi helyiségeiben, illetve olyan iroda helyiségeiben, ahol többen dolgoznak, és köztük nemdohányzó van, vagy ügyfélforgalom zajlik nem szabad dohányozni. A gyakorló iskolák teljes területén a dohányzás tilos, ha a dohányzók kívánják részükre külön dohányzó helyet kell kijelölni. Alapvető munkavédelmi tudnivalók. -
-
Az egyetem főépületében a díszudvart körülvevő mellvédekre felülni nem szabad! Az egyetemi munkahelyek helyiségeiben olyan széles közlekedési utat kell biztosítani, amelyet a helyiségben folyó munka megkíván. Az utak minimális mérete 1 méter lehet. Közterületeken, folyosókon, bútort vagy egyéb tárgyakat elhelyezni nem szabad. Egyes közterületeken, folyosókon a gazdasági főigazgató által kiadott írásos engedélyével lehet. A könyvtári polcok és szekrények kiszolgálásához szükséges pódium, emelvény, létra feldőlés ellen biztosított, billenés, botlás és csúszásmentes járófelületű legyen. Csak biztonságos a mindenkori céloknak és igénybevételeknek megfelelő, jó állapotú, elcsúszás és félrebillenés ellen biztosított létrákat, hordozható lépcsőket szabad használni. A fából készült létrának, hordozható falépcsőnek beeresztett, becsapolt fokai legyenek. A támasztó létrákat elcsúszás ellen felül vagy alul elcsúszást gátló elemmel vagy egyéb módon kell biztosítani. A létrákat időnként felül kell vizsgálni és terhelési próbának kell alávetni. Használatbavétel előtt minden esetben meg kell győződni a létra használhatóságáról. A gyalogos közlekedés közben bekövetkező eleséses balesetek elkerülése érdekében csak a gyalogjárdán közlekedjünk. Téli időszakban azokat a hótól tisztítják és felhomokozzák, de így is baleseti veszélyforrást jelentenek.
3
-
A helyiségek padozata (az azon lévő szőnyegek is) csúszás és botlásmentes legyen.
-
A munkahelyek ajtóit - ha a helyiségben nem tartózkodik senki - kulcsra zárva kell tartani. A munkahelyek ajtóit, míg a helyiségben tartózkodnak a menekülés és segítségnyújtási lehetőség biztosítása érdekében - kulcsra zárni nem szabad.
-
A munka befejezése után a munkahelyet át kell vizsgálni, nem maradt-e hátra olyan körülmény, mely a távozás után tüzet, robbanást, vagy leázást idézhet elő.
-
Az egyetemi tanulmányi épületek kapuit 21 órakor zárják, addig az épületből el kell távozni. Indokolt esetben a tanszékvezető, munkahelyvezető írásbeli kérésére a 21 óra utáni bent tartózkodást az egyetemi főtitkár engedélyezi. Az engedélyt névre szólóan kell kérni és a bent tartózkodás tényét meg kell indokolni.
Védőeszközök, felszerelések biztosítása Az egyetemi hallgatókat bármely munkahelyen az adott munkakörben foglalkoztatott dolgozókkal azonos védőfelszereléssel és védőruházattal kell ellátni. A fentieken túlmenően az orvostanhallgatóknak hetenkénti cserével általános használatra 1 db védőköpenyt, illetve a patológiai és anatómiai gyakorlatokhoz külön köpenyt, védőszemüveget, gumikesztyűt kell biztosítani. A köpeny biztosításának rendjét a kar/önálló intézet határozza meg. Az a hallgató, aki az előírt és részére biztosított védőfelszerelést figyelmeztetés ellenére sem használja, tovább nem foglalkoztatható. A védőoltások beadása a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata, felszólítására a hallgatók kötelesek megjelenni a részükre előírt védőoltás beadatására. Azokon a munkahelyeken, ahol védőoltás kötelező, annak hiányában a hallgató nem foglalkoztatható. Amennyiben a hallgatók a dolgozókkal azonos - jogszabályban meghatározott klímafeltételek mellett végeznek munkát, részükre védő-, illetve melegítő italt kell biztosítani. A klímafeltételeket és egyéb előírásokat az egyetem munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Minden munkahelyen, illetve ahhoz kapcsolódó szociális létesítményben folyamatosan gondoskodni kell kézmosási lehetőségről, az ahhoz szükséges szerekről és eszközökről. Ahol a kéz erősen szennyeződhet, illetve fertőzési veszély is lehet, kézfertőtlenítőt is biztosítani kell. Amennyiben a nagyfokú igénybevétel miatt -pl. kézfertőtlenítés után -bőrvédő készítményekre is szükség van, azokról az előző szerekkel együtt gondoskodni kell.
4
Rendkívüli tevékenység A szokásos munkaidőtől, munkarendtől, munkahelytől eltérően, vagy rendkívüli helyzetben végzett gyakorlatnál, munkánál az azt elrendelő vezető jelöli ki a munkavédelmi szempontból intézkedésre jogosult személyt, akinek személyéről az érdekelteket tájékoztatni kell. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi oktatást olyan felelős személy tarthatja, aki a rendkívüli helyzet sajátosságaival egyértelműen tisztában van. Az ilyen munkához a rendkívüli munkavégzés körülményeinek megfelelő védőfelszereléseket kell biztosítani.
Készülékek, eszközök ellenőrzése A gyakorlatok során a hallgatók által használt készülékeket, eszközöket a gyakorlatvezető minden foglalkozás előtt köteles munkavédelmi szempontból ellenőrizni. Balesetveszélyes, sérült eszközzel, készülékkel a hallgatók még közvetlen felügyelet mellett sem végezhetnek munkát. Az elektromos készülékeknél az előzőeken túl félévenként szerelői ellenőrzést kell végezni, melynek minden harmadik esetben műszeres érintésvédelmi vizsgálatnak kell lennie. Fenti kötelező vizsgálatokon túl különösen figyelemmel kell kísérni a kollégiumokban nagy igénybevételnek kitett elektromos készülékek állapotát. Tilos a kollégiumokban saját tulajdonú hőfejlesztő elektromos készülékek használata, azok ellenőrizhetetlensége, igen gyakran kétes érintésvédelmi állapota miatt. A hallgatók jogai és kötelességei A hallgató jogosult a.) az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekre, a jogszabályokban előírt védőintézkedésekre, b.) az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez előírt ismereteknek a biztosítására, c.) a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka-és védőeszközök biztosítására. A hallgatót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő eljárásáért, bejelentésért. A hallgató köteles: - A foglalkozásokon biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, - a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról lehetőségei szerint meggyőződni, azokat a rendeltetésüknek megfelelően használni és tisztításáról a tőle elvárható módon gondoskodni, 5
-
testi épségét nem veszélyeztető öltözéket viselni, a munkaterületen fegyelmezetten viselkedni, ott rendet és tisztaságot tartani, a munkavédelmi ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során betartani, a részére előírt orvosi, alkalmassági vizsgálaton részt venni, a kötelező védőoltásokat beadatni, a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart felettesének jelenteni, intézkedésig a tőle elvárható módon azt megszüntetni vagy a veszélyt csökkenteni, közvetlen élet-vagy súlyos veszély észlelésénél a munkavégzést haladéktalanul abbahagyni és a veszélyre munkatársai figyelmét felhívni, a munkát megtagadni, ha az saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné, balesetét, rosszullétét azonnal jelenteni, ha ebben egészségi állapota akadályozza, akkor azt az esetet észlelő munkatársa tartozik megtenni, sérült munkatársát elsősegélyben részesíteni.
A terhes hallgatóra a munkavégzéssel kapcsolatban ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közalkalmazottakra. Az a hallgató, aki a munkavédelmi szabályokat megszegi fegyelmi vétséget követ el. A fegyelmi eljárásra a hallgatókra vonatkozó egyetemi fegyelmi eljárási szabályokat kell alkalmazni. Hallgatói és munkabalesetek Hallgatói baleset az,amely a hallgató hallgatói jogviszonyával összefüggésben, nem gyakorlati foglalkozás közben következett be.Ezek a balesetek továbbjelentésre nem kötelezettek, de a hasonló balesetek megelőzése érdekében az egyetem saját hatáskörében ezeket is kivizsgálja. Hallgatói munkabaleset az,amely a hallgatót gyakorlati foglalkozás közben vagy azzal összefüggésben éri. Ezen balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az OM által 1999.09.09-én kelt “Baleseti jegyzőkönyv tanuló-vagy gyermekbalesetről ”, illetve a “Nyilvántartás tanuló-és gyermekbalesetről ”című nyomtatványokon kell elvégezni. A balesetek kivizsgálását a hallgatói önkormányzat részvételét biztosítani kell.
6
Amennyiben a hallgatót a munkabaleset nem az egyetemhez tartozó területen végzett gyakorlati foglalkozáson éri, a kivizsgálási,bejelentési és nyilvántartási kötelezettség a foglalkoztató intézményt terheli, az egyetem (súlyos baleseteknél azonnali) értesítése mellett. A balesetkivizsgálásában az egyetem munkavédelmi szakemberének is részt kell vennie. A hallgató mind a balesetet, mind a gyakorlati foglalkozás során elszenvedett legkisebb sérülést, rosszullétet, munkabalesetet köteles azonnal jelenteni a felügyeletet ellátó oktatójának és/vagy a tanulmányi osztálynak/a kollégium portaszolgálatának. A sérült, illetőleg a balesetet észlelő és/vagy arról tudomást szerző személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító vezetőnek, egyetemi munkavédelmi vezetőnek, vagy előadónak késlekedés nélkül jelenteni, melyben őket az esetleg még fennálló veszélyhelyzetről is tájékoztatni kell. telefonszám OEC, 5555, 5255 TEK, MFK, Konzervatórium és 2202, 2444 (512-900) HB-i.PFK DEAC 8270 A sérült hallgató munkáját közvetlenül irányító vezető minden tudomására jutó balesetet köteles haladéktalanul továbbjelenteni a tanszék, szervezeti egység vezetőjének, munkavédelmi megbízottjának, az egyetemi munkavédelmi vezetőnek, vagy előadónak. A balesetet észlelő, illetőleg a sérült munkahelyi vezetője köteles intézkedni a sérült egészségügyi ellátására, gondoskodni a baleseti helyszín megőrzéséről a vizsgálatot végzők megérkezéséig.
A Munkavédelmi és Biztonságtechnikai Önálló Osztály Internetes honlapja: http://dragon.klte.hu/~beneg/ebo2.htm
7
II. Az elektromossággal kapcsolatos tudnivalók Hazánkban a munkahelyek és lakások túlnyomó többsége 400/230 V-os váltakozó áramú hálózatról vételezi a villamos energiát. Ennek a hálózatnak bármelyik két fázis vezetője között 400 V bármelyik fázisvezető és a nulla vezető között 230 V feszültség-különbség van. A nulla vezetőt a hálózat mentén üzemviteli okból több helyen össze kell kötni a földdel. Ez azonban veszélyt is jelent, mivel bármelyik fázisvezető és a föld (kőpadló, beton, téglafal, gázcső is lehet "föld") között 230 V-os feszültség van. Ha csatlakozási helyek bármelyikére villamos gépet, készüléket kapcsolunk zárunk egy addig nyitott áramkört. Ebben a zárt áramkörben villamos áram jön létre. Az áram erőssége az útjában álló akadályoktól függ. Ezeket a különféle akadályokat ellenállásoknak nevezzük. A zárt áramkör vezetékeinek kicsi az ellenállásuk. Ezeknél viszont sokszorta nagyobb a csatlakoztatott villamos gépek, készülékek belső ellenállása. Ezért mondhatjuk azt, hogy az áramerősség nagyságát a villamos energiát fogyasztó berendezések paraméterei határozzák meg. Mindezt azért kell tudni, mert a csatlakozási helyig a hálózat minden egyes részét meghatározott terhelésre méretezték és szerelték. Ha tehát túl sok, vagy túl nagy teljesítményű fogyasztót csatlakoztatunk a hálózatra, a megengedettnél nagyobb áram folyhat abban, ami melegíti, felizzíthatja a vezetéket és tüzet is okozhat. Ennek elkerülésére a vezetékhálózatba túlterhelés elleni védelmet szükséges beiktatni (biztosítók, kismegszakítók hőkioldók stb.). A védelem veszélyes túlterheléskor kikapcsolja az áramkört. Ha a védelem elromlik vagy elrontják (pl. megpatkolják a biztosítékot) a vezetékhálózat leéghet, tűz keletkezhet. A legtöbb esetben a túláram, mindig meghibásodás következménye, melyet zárlati áramnak nevezzük. Erőssége sok száz vagy ezerszerese is lehet a névleges áramnak. Rövid idő alatt nagy hőt fejleszt, tüzet okoz, elektromos ív keletkezhet, hálózati készülékek, vezetékek roncsolását, összeégését eredményezheti. - Ha akár a hálózat vezetékrendszerében, akár a villamos készülékben, gépben valamelyik fázisvezető véletlenül hozzáér a nulla vezetőhöz, vagy a fázis vezetők érintkeznek egymással azonnal rövidzárlat keletkezik. Az áramkör rövidebb úton záródik elkerüli a fogyasztói berendezést. Ezért rendkívül kicsi a zárlati áramkör ellenállása és veszélyesen nagy az áram erőssége (Például egy 1,2 A névleges áramerősségű kávédaráló belső rövidzárlatakor több száz amper zárlati áram keletkezhet védelem nélküli áramkörben.) - Zárlat keletkezik akkor is, ha bármelyik feszültség alatt levő fázisvezető - hiba folytán - a földdel, vagy földnek minősülő tárggyal érintkezik. Ez a zárlati áram a földön keresztül folyik vissza a hálózatba. Földzárlati áram a neve. A zárlatok bekövetkezésekor azonnal működésbe lépnek a zárlatvédelmek és többnyire a másodperc tört része alatt kikapcsolják a hálózatot, de a nagy zárlati áramot is korlátozzák.
8
Az áramütéses balesetekről Az emberi test, ha zárt áramkör részévé válik, jó áramvezető (belső ellenállása kb. l0000 Ohm, a bőr felhám rétegnek ellenállása 20.000 és l00 000 Ohm között változhat cm2-ként) Ez a felhám réteg tulajdonképpen nagyon gyenge "szigetelő anyag" hiszen már l00 V körüli feszültség "letöri" (hatástalanítja) Az emberi testen átfolyó külső áram nagyon veszélyes, hiszen szervezetünk működtetését a légzést, a szívműködést, mozgást kicsi bioáramokkal végzi az agy és ezek bármelyikét megbéníthatja az átfolyó áram. A váltakozó áram izomgörcsöket okoz (a megfogott áramvezetőt nem tudjuk elengedni) a légcsőizmok görcse a légzés, a szívizom görcse a vérkeringést állítja le. Az emberi agy csupán néhány percig bírja az oxigéndús vér hiányát, ezután már a visszafordíthatatlan (biológiai) halál áll be. Mindezt 1-2 miliamperes (ezredamper) átfolyó árammal bizsergésnek érezzük. 5-6 miliamper már a kéz és karizmok görcsét okozhatja. Ekkor törik le a felhámréteg ellenállása és a megmaradó 1.000 Ohm testellenálláson l00-200 milliamper erősségű áram is átfolyik. (A légzés megállításhoz ,szívbénuláshoz sajnos már 20-30 milliamper is elegendő) A köznapi 230 V-os feszültség tehát bőven "elegendő" ahhoz, hogy halálos áramütést is okozhasson. Az áramütés azonban megfelelő gondossággal könnyen és biztonságosan elkerülhető. Mikor is haladhat át testünkön az áram ? a.)A csupasz áramvezető részt (fázist) és a nullavezetőt vagy védővezetővel ellátott gépet, készüléket áram vezetésére alkalmas talajt (többnyire fémtárgyak közelítése) egyszerre érintjük meg. A védekezés főbb szempontjai -
Hibás, törött, horpadt készüléket ne használjunk. Elektromos készülék használatakor ne érintsünk földelt fémtárgyat, lehetőség szerint testünket a földtől is szigeteljük el.
-
ha készülék csatlakozó vezetéke repedt; töredezett a gumi vagy a műanyag szigetelése, a vezeték sérült, szakszerű javításának meg nem történtéig ne használjuk.
-
vezeték hosszabbítást házilag barkácsolt módon ne készítsünk. Az összesodort vezetőnek szigetelőszalagos betekerése nem biztonságos.
-
legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere, biztosíték csere stb.) kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen végezzük el.
A védekezés tehát a személyre hárul és csupán gondosságán múlik, hogy elkerülje a bajt.
9
Van azonban előzetesen, időben észre nem vehető általános veszély, amely ellen a védekezni kell: b.) Villamos gépek, készülékek külső fémburkolata meghibásodáskor (a szigetés hibája miatt) váratlanul feszültség alá kerülhet. A belső üzemi szigetelés váratlan meghibásodásakor (elöregedet, eltörött, megkopott stb.) a fázisvezető belül, észrevétlenül hozzáér a berendezés fémtestéhez, ez a testzárlat. Ekkor a berendezésnek azon részei amit a kezeléshez meg kell fogni feszültség alá kerülhetnek, veszélyes fázisvezetővé válhatnak. Sőt ezt a veszélyes feszültséget a hibás géppel összekötött fémszerkezetek (pl. vízcsövek) máshová is elvezethetik. Az előbb ismertetett, alattomos, rejtett veszély ellen az érintésvédelmi előírások megtartása nyújt védelmet. Az érintésvédelem A villamos készülékeknek, gépeknek legveszélyesebb belső meghibásodása a testzárlat. A testzárlatos készülék kifogástalanul üzemel, használója semmit sem vesz észre, pedig ha kőpadlón, vizes padlón áll és hozzáér ilyen készülékhez életveszélyben forog. A gépek, készülékek érintésvédelmének tehát az a feladata, hogy belső testzárlat esetén is megakadályozza a veszélyes áramütést. Mely készülékeket minden esetben ellátni érintésvédelemmel? -
Ahol a működtető feszültség 50 V-nál nagyobb.
-
A használat közben kézben tartott készülékek (villamos kézi szerszám, hajsütővas, villanyborotva, kézilámpa stb.).
-
villamosmotorok, hűtőgépek, (villamosmotorral hajtott gépek is) mert az üzemi szigetelés sokkal gyorsabban meghibásodhat mint például a falra szerelt védőcsőben húzódó vezeték.
-
Ahol a használati környezet kiemelten veszélyes. Ezek pl. szabadban, nedves, meleg környezetben és minden olyan helyen ahol a kezelő földet is érinthet (vízcső, fűtési cső nagyobb fémszerkezet stb.)
-
Minden más esetben ha a padozat maga nem tekinthető villamosan szigetelőnek (pl. föld tégla, -fémlemez) tehát a rajta álló ember számára villamosan jól vezető "föld"-nek minősül .
Az érintésvédelemnek többféle műszaki megoldása van.
10
A védekezés főbb elemi módozatai: -
Sok hordozható illetve kezelés közben kézben tartott vagy gyakran érintett kisméretű villamos készüléknél az érintésvédelem kialakítását kézenfekvően (és gazdaságosan) a készüléken belül kell megoldani. A gyártó ezeknél a készülékeknél az üzemi szigetelésen túl további szigetelést (védőszigetelés) is beépített, aminek különösen jó és tartós a szigetelőképessége. Ez a II. érintésvédelmi osztályú készülék (kettős vagy megérősített szigetelésű) melyet adattábláján egységes jel tanúsít: két egymáson levő négyzet . Ezeknek zömmel 230 V-os készülékeknek a vezetéke két erű (fázis-nulla) és dugaszolójuk bármelyik 230 V-os aljzathoz csatlakoztatható. A munkahelyeken használt legtöbb villamos működtetésű berendezésnél nehezen (ezért nagyon drágán) lehetne megoldani a védőszigetelés beépítését, hiszen itt fokozott hőmérsékleti és mechanikai hatások is veszélyeztetik ezt a védőszigetelést. Emiatt általánosabb a védővezetős érintésvédelem. Lényege: a védővezető; amivel a készülék érinthető fémtestét és az épület villamos hálózatának egy földelt pontját gondosan össze kötjük. Így a testzárlat nem tud alattomossá válni, mivel azonnal rövidzárlattá (vagy föld rövidzárlattá) válik és a megfelelően méretezett túláram védelem (biztosító vagy kismegszakító) a másodperc törtrésze alatt lekapcsolja a hibás készüléket, legtöbbször még annak megérintése előtt. Ezt a védelmet (a védővezetőt) nemcsak a gépen készüléken, hanem az épület villamos hálózatán is gondosan ki kell építeni. A dugaszoló villa és a dugaszoló aljzat is olyan kialakítású, hogy csatlakoztatáskor a hálózat és a készülék védővezetője hatásosan érintkezzen. Ezek az úgynevezett védőérintkezős dugaszoló villák és aljzatok. Az ilyen Ez a készülék I. érintésvédelmi osztályú. készülékek szabványos jelölése: Az ilyen készülék használatakor a legfontosabb feladat az, hogy a készüléket csak és kizárólag védőérintkezős aljzatba szabad csatlakoztatni. A védővezetős érintésvédelem csak akkor biztonságos, ha az épület elektromos hálózatán kiépített védővezető folytonos és ha a biztosító vagy a kismegszakító automata névleges áramértékét érintésvédelmi kioldásra is méretezték (nincs áthidalva úgynevezett” patkolással”), ha a I. érintésvédelmi osztályú készülék bekötése vagy csatlakoztatása a védővezetők hatásos érintkezését is biztosítja.
-
érintésvédelmi szempontból a legbiztonságosabbak a törpe feszültségű készülékek (III. érintésvédelmi osztály) itt a készülékeket működtető feszültséget korlátozzák olyan érték alá (50 V, gyermekjátékoknál 25 V) ami testzárlatos készülék érintésekor is veszélytelen. Ezt a feszültséget csak szabványos biztonsági transzformátorról szabad előállítani. ( A transzformátoron fel van tüntetve az MSZ 9229 szabványszám)
-
az érintésvédelem nélkül gyártott (0 érintésvédelmi osztályú) készülékek, csak üzemi szigeteléssel bírnak. Az ilyen készülékek fő ismertető jele az egyszerű két erű csatlakozó vezetékre szerelt kerek kétsarkú dugaszoló amit védőérintkezős aljzatba, nem lehet bedugni. Az ilyen készülék adattábláján: nincs kettős négyzet jel a készüléken nincs földelő kapocs. (ilyenek lehetnek például a nem kereskedelmi forgalomban külföldről bekerülő egyes elektromos készülékek). Ezen berendezések használata hazánkban igen veszélyes – nem engedélyezett - a földelt csillagpontú elosztóhálózat miatt.
11
III. Az elsősegélynyújtás általános kérdései A bajba jutottnak a legelső feladat a segítséget megadni, ez mindenkinek emberi és állampolgári kötelessége. Ez az első - sokszor a balesetes sorsát eldöntő - segítség, melyet szükség szerint követ a szakszerű segélygyújtás: a mentők által nyújtott ellátás, vagy orvosi segélynyújtás, esetleg kórházi ellátás, melyet kiegészíthet a szakintézeti kezelés stb. Az elsősegélynyújtó munkája azért olyan jelentős, mert abban a válságos időpillanatban tud a balesetes javára közbelépni, mely a baleset megtörténte és az orvos vagy a mentők megérkezése között eltelik. Ez az idő annál hosszabbnak tűnik, minél súlyosabb a balesetes állapota. Esés következtében elszenvedett bokarándulást követően a sérült, a hozzá nem értő elsősegélynyújtó által hívott segítség esetén nyugodtan megvárhatja míg a mentők elszállítják. Balesetből származó, nagyfokú vérzésnél a sérült perceken belül elvérezhet. Itt azonnal meg kell kezdeni a vérzéscsillapítást. Ahol a légzés elakad, pillanatokon belül kell átjárhatóvá tenni a légutakat, ha kell mesterségesen lélegeztetni, mert légzés nélkül nincs élet. A laikus elsősegélynyújtónak először azt kell eldöntenie, hogy él-e a balesetes, vagy eszméletlen. Az elsősegélynyújtó teendője: Oldalról közelítve az eszméletlennek látszóhoz hirtelen a szemhéjára fúj. Ha a szemhéjak megrebbennek, eszméleténél van. Eszméletlen ember szemhéjai ráfújásra nem rebbennek meg. Izmai teljesen elernyednek, a felemelt végtag visszaesik ha elengedjük. Halottnak tűnik de nem az, mert lélegzik és van vérkeringése. A légzési rendszer feladata, hogy a szervezetet felépítő sejtek számára a levegőből oxigént vegyen fel és a sejtekben keletkező káros anyagcsere terméket, széndioxidot pedig távolítsa el. A légzés és vérkeringés alapvetően fontos életműködési feltétel. Ezek nélkül nincs élet. A légzés zavara törvényszerűen maga után vonja a vérkeringés zavarát, mint ahogy a vérkeringés zavara is a légzését. Ha megbénul az egyik rövid idő után a másik követi. A légzés és vérkeringés megszűnése halált okoz: a sejtek nem kapnak táplálékot, működésük megáll, elhalnak. Azt az állapotot, amikor a légzés és vérkeringés megáll, a sejtek nem működnek - de még nem szenvedtek vissza fordíthatatlan károsodást - klinikai halálnak nevezzük. Ebbő1 az állapotból a szervezet még menthető, ha a megszűnt alapvető életműködéseket mesterségesen pótoljuk. Az eljárást melyet - a légzés - és vérkeringés bénulás beálltát követő négy perc alatt kell kezdeni - újra élesztésnek nevezzük. Az újraélesztés lényege: szabad légutak mellett levegő befúvása a tüdőbe, valamint a vérkeringési cirkuláció biztosítása. A teendőket az alábbi sorrendben végezzük: -
átjárható légutak biztosítása befúvással lélegeztetni cirkulációt teremteni. (szív tájéki nyomkodással)
12
A szabad légutak biztosítása -
Átjárhatatlanok a légutak ha: Kívülről valami összenyomja a légutakat. A szorító ruhadarabot - egyebet - azonnal el kell távolítani. A szájba, garatűrbe került idegen test - vér, hányadék, iszap, műfogsor stb. - eltávolítása, kitörlése ujjra csavart kendővel. Az eszméletlen ember izmai - a nyelvmozgató izmok is - elernyednek. A háton fekvő nyelve hátraesik és elzárja a légutakat. Ilyenkor a fejet hátra kell szegni. Jól légző eszméletlen ember is megfulladhat a nyelv hátraesése miatt. A megelőzés módja a balesetes oldalra fordítása.
A légzés újraélesztése Tennivalók eszméletlen balesetessel. Első feladat: megállapítani él-e, van-e szívműködése, lélegzik-e. Vizsgáljuk a légzését: a hanyattfekvő balesetes szabaddá tett mellkasát és gyomortáját a szegycsont magasságában oldalról figyeljük. Így látjuk a légzésre jellemző emelkedést, süllyedést. Ha ilyent nem, vagy csak bizonytalanul észlelünk, akkor a légzés nincs, vagy nem kielégítő. Ha van légzés a balesetest stabil oldalt fekvő helyzetbe kell hozni. Ha nincs légzés tegyük átjárhatóvá a légutakat és lélegeztessünk befúvással. A befúvásos lélegeztetés a legősibb és leghatásosabb lélegeztetési eljárás. Az elhasznált levegőben még mindig elég oxigén van ahhoz, hogy a hiányzó légzést eredményesen pótolhassuk. Előnye, hogy nem igényel semmiféle eszközt, az elsősegélynyújtónak nem kell nagy testi erőt kifejteni, és több levegőt lehet a tüdőbe juttatni mint egyéb mesterséges lélegeztetési eljárással. A befúvásos lélegeztetést tanácsos az arcra borított laza szövésű anyagon át végezni. Lehet szétnyitott zsebkendő, könnyű sál, szétbontott kötszer stb. Alapvetően fontos a fej kellő és állandó hátraszegése. E nélkül a légutak nem átjárhatók, nem lehet levegőt befújni. Buktassuk hátra a fejet. Az arcra borított anyag feszüljön meg. Szájunkkal vegyük szorosan körül az orrnyílásokat és fújjunk levegőt a nem légző tüdejébe. A befúvás hatására a mellkas megemelkedik. A belégzés hatásosságát minden befúvás után ellenőrizzük. Az arctól elemelkedünk, a mellkas felé fordulunk, figyeljük az emelkedést és visszasüllyedést, közben újabb lélegzetet veszünk. A továbbiakban anélkül, hogy a fej hátraszegését elengedtük volna, megismételjük a kilégzést, percenként kb. 16-szor. A szakszerűen végzett befúvásos lélegeztetés nem rejt magában veszélyt.
13
A vérkeringés biztosítása A vérkeringés létét a nagy nyaki verőér tapintásával állapítjuk meg. A tapintás elsajátítása gyakorlatot igényel. A vérkeringés mesterséges pótlása külső szív kompresszió segítségével történik. lényege: a mellkasfalon át nekinyomjuk a szívet a rugalmatlan gerincnek. Az összenyomott szívből a vér az erekbe préselődik. A nyomást megszüntetve a kitáguló szívbe passzív vér áramlik, melyet a következő nyomással ismét az erekbe továbbítunk. Friss - oxigéntartalmú vért csak megfelelően végzett befúvásos lélegeztetéssel biztosíthatunk. Külső szív kompressziót csak arra kiképzett személy végezhet. Ugyanis ez nem veszélytelen eljárás. Ha a keringésmegállás észlelése helytelen - vagyis a szív működik - a szív kompressziót végző a keringés ellen dolgozik és akadályozhatja a szív működését. További veszély a durva melléksérülések okozásának lehetősége. Bekövetkezhet bordatörés, szegycsonttörés, máj-lépgyomor repedés. Értékes segítséget nyújthat azonban az elsősegélynyújtó újraélesztésnél olyankor is, ha van szív kompresszió alkalmazásában jártas személy. Segít abban, hogy a balesetest kemény alapra fektessék - egyébként a szív kompresszió hatástalan. Végezheti a befúvásos lélegeztetést míg az arra kiképzett elsősegélynyújtó a szív kompressziót végzi. Újraélesztési eljárást két elsősegélynyújtó könnyebben tud alkalmazni. A szokásos előkészítés után - tájékozódó vizsgálat, légutak szabaddá tétele, kemény alapra fektetés - a munkát összehangoltan végzik. A teljes újraélesztési eljárást négy mély befúvással indítjuk, mely után négy szív kompresszió következik. A továbbiakban a lélegeztető egy befúvást végez, melyet négy szív kompresszió követ. – Befúvás alatt szív kompressziót illetve szív kompresszió alatt befúvást végezni tilos! Leghelyesebb ha a szív kompressziót végző hangosan számol. A fej hátrabuktatását a szív kompresszió végzése alatt sem szabad elengedni.
Sérülések ellátása Sérülések a testen külső erő művi, vagy egyéb hatások következtében keletkezhetnek. Csontok törhetnek, repedhetnek, az ízületekben ficamok, rándulások keletkezhetnek, a belső szervek károsodhatnak. A behatás következménye vérzés, fertőzés és más szövődmény lehet. Seb akkor keletkezik, ha a külső behatás megszakítja bőr folytonosságát. A sebellátás célja, hogy a vérzést és a fájdalmat csillapítsa, a seb fertőzését megakadályozza, a sérült testrészt nyugalomba helyezze. A sebet meg kell védenünk a fertőzéstől a sérültet a fájdalomtól és gondoskodnunk kell arról, hogy a sebzés mint ártalom ne rontsa a balesetes további állapotát. Fertőzést a mindenütt és mindenkor jelenlevő kórokozók hoznak létre. Bekerülhetnek a sebbe a sebet okozó eszközökről, a sebbel érintkező anyagokról, még a környezet levegőjéből is. A fertőzést megakadályozza a steril sebfedés. Steril az az anyag, melyet megfelelő eljárással csirátlanítottak, kórokozó mentesítettek. Sterilek a kötszerek, sterilizálásukat különleges csomagolás biztosítja. Sérült csomagolású kötszer már nem tekinthető annak. Közvetlenül a sebre csak steril kötszert szabad tenni! További fertőződés elkerülése végett nem szabad a sebet mosogatni, a sebre bármi anyagot (sebhintőport, kenőcsőt stb.) tenni, vagy a sebre nem steril anyagot helyezni. A seb általában fájdalmas. Tilos tehát nyomogatni, mélységét széthúzással vizsgálgatni, környékét
14
durván tisztogatni. Sebben levő, abból magától ki nem eső tárgyat kipiszkálni, kihúzni nem szabad. A jódampulla használata megelőzi a seb bekötését. A jódozás célja a sebkörnyék kórokozó csíráinak hatástalanítása. Az ampulla nyakát a fedőpárnácskán keresztül törjük össze. Lefele fordítva a jód a párnácskába szívódik. Az átitatott párnácskával a seb környékét a sebszéltől kezdve kifelé irányuló húzásokkal körbe jódozzuk. A steril gézlapok különböző nagyságúak. Sterilek, tehát kibontásuknál úgy fogjuk meg, hogy a sebre az érintetlen felület kerüljön. A sebkötöző pólyák különböző szélességű és hosszúságú pólyatekercsek. Általában nem sterilek. Rendeltetésük a sebet fedő steril gézlapok rögzítése. Égési sérülések A bőr egyik gyakori sérülése az égés, forrázás. Veszélyessége függ attól, hogy az égés milyen nagyságú felületre terjed ki és milyen mélyre hatol. Az égési sérülések legenyhébb fokán a hőhatásnak kitett bőrfelületen körülírt bőrpirosságot látunk. Ez a terület igen fájdalmas. Súlyosabb foknál a károsult bőrfelületen égési hólyagok jelennek meg. Azokat felszúrni tilos! Ha önmaguktól felnyílnak sterilen be kell kötni. Kisfelületű enyhefokú égést a mindennapi életben gyakran láthatunk. Legcélszerűbb ha az égett felületet hideg folyó víz alá tartjuk és legalább negyedóráig hagyjuk ráfolyni a vizet. A hideg víz hatása megakadályozza az égési hólyagok kialakulását. Jól csillapítja a fájdalmat is. Kisfokú égési sebet is be kell kötni. Minden más égési sebre steril fedőkötést kell tenni. Szigorúan tilos az úgynevezett házi szerek - olaj, zsír, tojásfehérje, kenőcs stb. – használata! Az égési sérülést minél előbb lássa orvos. Csontok és ízületek sérülései Ízületeknek nevezzük a csontok egymáshoz illeszkedő és egymáson bizonyos irányba elmozduló porcos végződéseit. Durva erőművi behatásra az ízületeket alkotó csontok egymástól rövid ideig eltávolodnak, majd visszatérnek eredeti helyükre. Túlzott behatásra az ízületet körülvevő kötőszöveti hüvely - ízületi tok - megszakadhat, kisebb-nagyobb bevérzéseket, duzzadást okozhat. A sérült ízület igen fájdalmas. Ilyen esetben az elsősegélynyújtónak úgy kell eljárnia mintha csonttöréssel állna szembe. Az ízületi felszínek úgy is eltávolodhatnak egymástól, hogy a behatás megszüntével nem eredeti helyükre térnek vissza. Rendellenes helyzetbe rögzülnek, alakjuk elváltozik, nem mozgathatók, igen fájdalmasak. A ficam helyretétele sürgős feladat, de elsősegélynyújtó meg sem kísérelheti. Különösen durva erőművi behatásra a csontok eltörhetnek. A törött végtag alakja elváltozik, a törés helye rendkívül fájdalmas. Törött végtagját a sérült nem tudja használni. A csont törésvégei közé beszorulhatnak erek, idegek melyeket a tört végek átvághatnak. A tört csontvégek az izmokat is sértik, a törés környezetében vérzés keletkezik. A törés önmagában is nagy fájdalmat okoz. A fájdalom minden mozgatásra, mozgatási kísérletre fokozódik. Az elsősegélynyújtó legfontosabb teendője törés ellátásánál: a nyílt törés steril befedése, a törött végtag nyugalomba helyezése és a mielőbbi szakellátásról való gondoskodás. Felső végtag zárt törése esetén az elsősegélynyújtó a sérültet ültesse le, rögzítse a törött végtagot a mellkashoz a sérült ruhájának felhasználásával, háromszögletű kendővel, esetleg pólyamenetekkel.
15
Nyílt csonttörés esetén a ruházatot elvágjuk, ha mód van rá a varrások mentén. A sebet steril gézlappal fedjük, a végtagot rögzítjük. A steril gézlapot ragtapasszal rögzítsük. Az alsó végtag törésénél a fekvő sérültet ne mozgassuk. A törött végtagot összegöngyölt takarókkal támasszuk meg, hogy ne mozdulhasson el. Ha a törött alsó végtag nem mutat nagy alakváltozást óvatosan helyezzük az ép végtag mellé, a lábfejeket kössük egymáshoz háromszögletű kendővel, vagy pólyamenetekkel. Így az ép végtag rögzíti a töröttet. A törött végtagon vágjuk át a harisnyakötőt, cipőzsinórt. Medencecsont törésre kell gondolni az elősegélynyújtónak, ha valamely hirtelen külső ártalom következtében a sérült valamelyik oldalán, a csípőben fájdalmat érez és fekvő helyzetben nem tudja lábát kinyújtott térddel felemelni. Elsősegély: a sérültet lapos kemény talajra fektetjük és hívjuk a mentőket. A gerinctörés talán a törések legveszedelmesebbje, mert a törött csigolyák elmozdulása a gerincvelőt átszakíthatja, ez pedig a sérültet egész életére bénává teheti. Fekvő, vagy ülő, mozdulatlan, megmerevedett helyzetben talált sérült, aki a hátgerinc egy pontján nagy fájdalmat érez úgy kezelendő, mintha gerinctörött volna. Az elsősegélynyújtó gerinctörés gyanúja esetén a sérültet ne mozgassa, azonnal hívjon orvost, vagy a mentőket. Koponyatörésre utal a szájból, orrból, esetleg a fülből szivárgó vérzés. Ha a sérült eszméletlen, a már leírt módon tegyük szabaddá légútjait és helyezzük stabil oldalt fekvőhelyzetbe.
Vérzéscsillapítás A vér folyékony szövet. Hordozza a sejtek, az egész szervezet számára nélkülözhetetlen oxigént, tápanyagokat, védekező testecskéket, valamint a kiürítésre szükséges, káros anyagcsere termékeket. Minden cseppje kincset ér! Takarékoskodnunk kell vele, nem hagyhatjuk a sérültet elvérezni. Friss, tápanyagokkal telt vért szállítanak a verőerek, melyek tapinthatóan lüktetnek a szívverésnek megfelelő ütemben. Ha a verőerek sérülnek, a sebből lüktetve, nagy erővel tör elő a vér. Használt vért szállítanak a sejtből a szív felé a gyűjtőerek. Ha a gyűjtőerek sérülnek sötétpiros színű bő vérzés ürül a sebből. Felületes sebekből a vér csak szivárog, annak jeléül, hogy a hajszálerek sérültek. Minden vérzést el kell látni, megszüntetni, vagy csillapítani. A vérzéscsillapítás szabályai 1. A sérültet fektessük le, a vérzés helyét emeljük a szívnél magasabbra. 2. A sérülés felett - a vérző seb és szív között - minden szorítást oldjunk fel. 3. Bőven vérző sebre nyomókötést teszünk Nyomókötés készítése. A sebet steril lappal fedjük be. A steril lapra rögzítsünk rá egyre jobban meghúzott pólyamenetekkel, gézből tekercselt pólyából, keményre gyúrt vattából stb. készített rugalmatlan párnát. Ez összenyomja a tátongó sebet, a sérült ér szájadékát. Átvérzett nyomókötést nem szabad lebontani. Föléje újabb nyomókötést kell helyezni.
16
Nagyon erős vérzést, különösen verőeres vérzést nyomókötés felhelyezéséig is jól csillapíthatunk, ha a sebhez vezető ereket ujjunkkal, egy alatta elhelyezkedő csonthoz szorítjuk. Úgynevezett választott helyen szorítjuk le a verőér törzsét. Ez a vérzés helyétől a szív felé eső olyan pont, ahol a verőér csontos alap közelében fut és csak kevés lágyrész fedi. Itt az érverés és az alatta fekvő csont is könnyen tapintható. A legfontosabb verőerek közül eredményesen leszoríthatók: A halántéki verőér. A külső hallójárat elülső falához csatlakozó porckagylócska előtt. Az arc verőere. Az állkapocs szegélyén, éles rágóizom elülső részénél. A nyaki verőér. (Karotiz) A fejbiccentő izom elülső széle mellett, a nyaki gerincet nyomva. A kar verőere. A kar felső harmadának határán kétfejű karizom belső-hátsó széle mögött. A comb verőere. A lágyékhajlatban, a szemérem csont kiemelkedő dudorától kb. két ujjnyira oldalt. A fej, a nyak és törzs sérüléseinél előfordulhat, hogy nincs a sérüléstől a szív felé választható leszorítási pont. Ilyenkor kényszermegoldásként a vérzés helyén, mélyen a sebbe nyúlva próbáljuk a sérült eret a legközelebb eső kémény alaphoz szorítani. A vérző sebet mielőbb lássa el orvos. Egyéb sérülések ellátása Elektromos áramütés Legelső teendő annak megállapítása, hogy a balesetes áramkörben van-e. A sérültet mindenekelőtt az áramkörből szabadítjuk ki. Legcélszerűbb a főkapcsolóval áramtalanítani. Megszüntetjük az áramkört a balesetet okozó elektromos vezeték konnektorból való kihúzásával, esetleg úgy, hogy magunkat szigetelve a balesetest bot segítségével eltávolítjuk az áramkörből. Ha az áramsújtottnál nincsenek életjelenségek, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést, egyidejűleg segítséget kérve. Ha a balesetes él, esetleges sérüléseit kell ellátni. Lazított ruhával kényelmesen le kell fektetni a mentők megérkezéséig. Áramütött sérülés esetén minden esetben kötelező az orvosi ellátás. Vízi baleset Kimentésre csak az vállalkozhat, aki jól tud úszni és arra külön kiképeztek. Egyébként maga is áldozatul eshet. Kimentés után mindenekelőtt a légutak átjárhatóságáról kell gondoskodni. A légutak kitakarításával a vizet nem kell „kiönteni” . Ha életjelenségek nem tapasztalhatók, meg kell kezdeni az újraélesztést. Eszméleténél lévő balesetest vizes ruháitól megszabadítva, szárazra dörzsöljük, betakarjuk, pihentetjük amíg a mentők megérkeznek.
17
Szénmonoxid mérgezés A mérgezés jele enyhébb foknál a fejfájás, hányinger, izomgyengeség, kipirult bőr. Súlyosabb foknál eszméletvesztés, légzésbénulás, vagy a hányadék aspirációja miatt fulladás következhet be. A mérgezettet azonnal szabad levegőre kell vinni. Zárt helyen kereszthuzatot létesítünk. Ha a szabadlevegőre vitt mérgezett eszméletlen, légutait megtisztítjuk és stabil oldalt fekvő helyzetbe hozzuk. Ha nem lélegzik befúvásos lélegeztetést végzünk. Ájulás Lényege az agy vérellátásának hirtelen csökkenése. Oka legtöbbször lelki hatás (Pl. a vér látása, félelem, ijedtség stb). Gyakran kiválthatja fájdalom, hosszú ideig egyhelyben állás, szoros ruházat, zárt helyiség rossz levegője stb. Bevezető tünetei: gyorsan fokozódó szédülés, émelygés, fülcsengés, homályos látás, elsápadás, nagycseppes verejtékezés, gyér alig tapintható pulzus. A bevezető tüneteket követő eszméletvesztés megelőzhető, ha a beteget azonnal vízszintes helyzetbe hozzuk, fejét lelógatjuk, lábait felemeljük. A bevezető tünetek kezdetén alkalmazható eljárás az, hogy a leültetett beteg tarkóját két tenyerünkkel átfogjuk, vele szemben állva felszólítjuk, hogy igyekezzen fejét felemelni tenyerünk ellennyomásával szemben. Az egyszerű ájulás fektetéssel, a szoros ruházat megoldásával, szabad levegő biztosításával gyorsan, magától elmúlik. A beteget minden esetben lássa orvos, mert az ájulás mögött súlyosabb baj húzódhat meg.
A segélynyújtás általános szabályai 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.)
Helyes, határozott fellépés hat a környezetre, elejét veheti a pániknak, hibás intézkedésnek. Együttérzés a sérült, beteg emberrel úgy foglalkozzunk vele, mint hozzánk tartozóval. A tájékozódást a segélynyújtás szempontjai irányítsák. Az elsősegélynyújtó ne foglalkozzon rendészeti, műszaki, bűnüldözési tényezőkkel. Kapkodásmentes, pontos munka. Csak az tud precízen dolgozni, aki nem sieti el. A sérült és saját magunk biztonságba helyezése. Újabb baleset megelőzése érdekében a sérültet minél előbb távolítsuk el a veszélyeztetett környezetből. A sérült, beteg ember lefektetése, leültetése. A vetkőztetés ép oldalon kezdése. A ruházat megoldását mindig a nyakon lévő ruhadarabbal kezdjük. Meglazítandó a ruha a sérült testrészen is. A ruházatot szükség esetén felvágjuk a varrások mentén. A helyszínen a balesetes szempontjai az elsők. Óvakodjunk az esetleges nyomok felesleges összezavarásától, eltüntetésétől. Az elsősegélynyújtó csak olyan feladat végzésére vállalkozzék, melyet biztosan meg tud oldani. A további segítségről való gondoskodás. Orvos, mentők, üzemápolónő, magasabb képzettségű elsősegélynyújtó hívása. Tilos a sérültet arra alkalmatlan járművel továbbszállítani! Időveszteség árán is be kell várni a mentők megérkezését. A mentőket mindenki, mindenkor hívhatja közterületeken, munkahelyen, lakásban történt balesethez, rosszulléthez, szüléshez, vérzéshez, mérgezéshez, öngyilkossághoz stb.
18
A foglalkozás-egészségügyi orvosok telefonszámai: Campus OEC TEK DEAC MFK Hajdúbszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar
Belső telefonszám 3007, 3012 3009 8269 7724 5146
Cím Debrecen, Egyetem tér 1. Debrecen, Egyetem tér 1. Debrecen, Böszörményi út 138. Debrecen, Ótemető u. 2-4 Hajdúböszörmény,
A mentők telefonszáma: 104. Megkereséskor a hívó mondja el: •
MI TÖRTÉNT
•
HÁNY SÉRÜLT VAN
•
A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT
•
MEGKÜZELÍTÉSI LEHETŐSÉGÉT
•
SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLEGESEN VISSZAHÍVHATÓ TELEFONSZÁMOT.
Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeiről, súlyosságáról. Kevésbé ismert területen nevezzen meg egy tájékozódási pontot és küldjön oda valakit aki a mentőket várja.
Az egyetemi területen történt balesetről a munkavédelmi osztályvezetőt, vagy főelőadót ne felejtse el értesíteni. telefonszám OEC, TEK, MFK, Konzervatórium és PFK DEAC
5555, 5255 2202, 2444 (512-900) 8270
19
IV. Tűzvédelmi ismeretek Alapvető tűzvédelmi tudnivalók Az egyetem területén minden épületből, építményből a tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell.
Tűzoltóság hívószáma:105 amelyet a telefonkészülékeknél jól látható módon kell elhelyezni Ha az észlelt tűz nagysága,vagy a környezet veszélyessége a tűzoltó készülékkel való eloltást kétségessé teszi, illetve a tűz oltása segítséget igényel, haladéktalanul értesíteni kell a hivatásos tűzoltóságot, valamint az adott épület portását, akit tájékoztatni kell arról, hogy a hivatásos tűzoltóság értesítése megtörtént e. A portás a tűz közelében tartózkodókat hangos szóval, kiabálással riasztja, Amennyiben Ön nem a tűz közelében tartózkodik a jelzőcsengő szaggatott csengetése utján - főépületben a jelzés kiegészül folyamatos kürtszóval is - értesül a környezetében bekövetkezett eseményről. A szaggatott csengőjelzés hallásakor azonnal meg kell kezdeni az adott épület elhagyását. A portás és tűz közelében tartózkodók szükség esetén megteszi a hivatásos tűzoltóság felé a tűzjelzést és minden lehetséges módon folytatják a tűz oltását, a személyek és anyagi javak mentését. A tűzjelzésnek a következőket kell tartalmaznia: -
A TŰZESET (KÁRESET) PONTOS HELYÉT, CÍMÉT, MI ÉG, MILYEN KÁRESET TÖRTÉNT, MI VAN VESZÉLYEZTETVE, EMBERI ÉLET VAN-E VESZÉLYBEN, A TŰZ KÖRÜLBELÜLI TERJEDELMÉT, A MEGKÖZELÍTHETŐSÉGET. A TŰZJELZŐ SZEMÉLY NEVÉT, A JELZÉSRE HASZNÁLT TELEFONSZÁMOT.
A mindenkori portás, a tűzoltóság riasztása után intézkedik a kapuk kinyitásáról, szabadon hagyásáról, automatikák kiiktatásáról, tájékoztatja az elsőként érkező tűzoltóegység vezetőjét, hogy hol van a tűz, hogyan tudják megközelíteni, részére a tűzriadó tervet átadja. A tűzoltóság megérkezéséig a tűzoltás vezetője a létesítmény vezetője vagy annak megbízottja, az ügyelet vezetője, illetve a szervezeti egység jelenlévő rangidős dolgozója. A tűzoltóság riasztása után a rendészeti szolgálatot is riasztani kell. Bárki köteles a használatában álló híradási eszközöket rendelkezésre bocsátani, szükség esetén közlekedési eszközzel segítséget nyújtani.
20
Minden cselekvőképes, mozgásában nem gátolt dolgozó, hallgató köteles, a tűz oltásában, a személyek és értékek mentésében tevékenyen részt venni. A tűz oltását a helyileg rendelkezésre álló kézi tűzoltókészülékekkel, falitűzcsapról szerelt vízsugárral kell végezni. Elektromos, és folyadék tüzet vízsugárral oltani nem szabad. A tűzoltóság megérkezésekor tájékoztatni kell a kivonult egység vezetőjét az addig tett intézkedésekről, közölni kell, hogy a tűz közelében van-e még olyan tűz- és robbanásveszélyes anyag, amelyet még nem sikerült kimenteni, és emberi élet van-e veszélyben. A passzív jelenléttel a tűzoltási és mentési munkálatokat akadályozni nem szabad. A tűzjelzés elhangzása után az épületekben lévő felvonókat használni nem szabad, mert üzemzavar vagy áramtalanítás miatt a bennmaradás veszélye áll fenn. A tűzriadó tervet minden dolgozónak hallgatónak kötelessége megismerni. Azt oktatás keretében évente egy alkalommal gyakoroltatni kell. A tűzriadó terv egy példányát a szervezeti egység portáján, ha az nincs a titkárságon, kell elhelyezni. A munkaterületén keletkezett és helyileg eloltott tüzet minden esetben jelenteni kell a tűzvédelmi (fő)előadónak. A fentiek nem teljesítése, elmulasztása annak súlyától függő felelőségre vonással jár.
Tűzmegelőzés Ahhoz, hogy a tűz keletkezésének valószínűségét csökkenthessük néhány gondolat a megelőzésről: -
Mielőtt gyufát, cigarettát eldobunk oltsuk el égő gyufát, cigarettát ne dobjunk olyan helyre ahol az tüzet okozhat dohányzáskor nem éghető anyagú gyűjtőedénybe hamuzzunk az egyetem területén nyílt lánggal járó tevékenységet végezni nem szabad - kivéve az oktatással összefüggő tevékenységet felügyelet mellett elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad hőfejlesztő készüléket éghető anyagon használni csak hőszigetelőlap alkalmazásával szabad elekromos készülékeket a helyiségből történő eltávozáskor ki kell kapcsolni tantermekben, könyvtárakban dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad! a helyiségek ajtóit melyben személyek tartózkodnak kulcsra zárni nem szabad. épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad villamosberendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad
21
-
-
-
Villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a berendezések üzemszerű,vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése – esetleges ívhúzása – tüzet ne okozzon. Meghibásodott, valamint a szabvány előírásainak meg nem felelő villamos berendezést üzemeltetni nem szabad. A kollégiumok, nővérszállások lakószobáiban egyedi hőfejlesztő készüléket használni szigorúan tilos! Azok használata csak az erre a célra kijelölt helyiségekben engedélyezett. Villamos, berendezést, gépeket, készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Használaton kívül helyezésük esetén, a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni. A villamos berendezéseket tisztán kell tartani, különösen óvni kell a gyúlékony szennyeződésektől. A villamos berendezéseket, készülékeket csak az azzal megbízott és szakképesítéssel rendelkező egyetemi dolgozó vagy szakvállalat javíthat.
A tűz károsító hatásai, a menekülés alapkérdései Az égés során bonyolult kémiai folyamatok eredményeként energia szabadul fel, láng jőn létre, füst képződik és különféle égéstermékek keletkeznek. A gáznemű égéstermékek között szinte minden égés során keletkezik szénmonoxid (CO) és szén-dioxid (C02). A szénmonoxid erősen mérgező anyag, már kis töménységben való belélegzése megszünteti a vér oxigénfelvevó képességét és halált okoz. 10 térfogat %-os töménységben a széndioxid is eszméletvesztést és halált okoz. A tűz közelében a levegó oxigén tartalma csökken, és nehezíti a légzést. A környezeti hőmérséklet is nagymértékben emelkedhet, amit hosszú ideig nehéz elviselni. A láng közvetlen hatása súlyos égési sérülést okoz. A nagyon kis méretű szilárd égéstermékek alkotják a füstöt. Tűzeseteknél a füst sűrűsége eltérő lehet. Míg a tűz terjedése az éghető anyagok előfordulásától függ, addig a füst egy egész többszintes épületet is hamar betölthet. A füst csökkenti a látástávolságot egészen addig, hogy az emberek elveszítik tájékozódó képességüket, főleg ha ismeretlen helyen tartózkodnak. Menekülésről és menekítésről akkor beszélünk, ha a tűz kiterjedése olyan nagy, hogy a dolgozók tűzoltása eleve reménytelen és veszélyes, a feladat az, hogy a bentlévő személyek minél hamarabb biztonságos helye vagy a szabadba jussanak. Füsttel telített részeken a szánk elé vizes zsebkendőt tartva, vagy minél kevesebbet lélegezve jussunk át. A füst és a meleg levegő fentről lefelé tölti meg a helyiséget vagy folyosót, tehát tiszta légréteg legtovább a padló közelében van. Ne ijedjünk meg, ha hirtelen minden világítás kialszik, és sötét lesz. Ha van vészvilágítás, annak a segítségével tájékozódhatunk. Amennyiben füstelvezető szerkezet van kapcsoljuk be. Emeletről lefelé csak lépcsőn vagy úgy nevezett biztonsági felvonóban közlekedjünk. Átmeneti biztonságot jelenthet, ha szabad levegőre (erkély, terasz, tető) jutunk. A tűzoltóság segít abban, hogy ismét az utcára kerüljünk. Ha a ruhánkat benedvesítjük, nehezebben gyulladhat meg. Az emberen égő ruhát a levegő elzárásával (betakarás, földre fekvés) oltsuk el. Próbáljuk meg elkerülni a pánikot, és segítsünk a többi ember menekülésében. 22
A tűzoltó készülékek fajtái és használatuk. A munkahelyek közelében mindenhol találunk kézi tűzoltókészülékeket. A feladatuk az, hogy a nem nagy kiterjedésű, kezdődő tüzeket a dolgozók el tudják oltani. Ehhez azonban ismerni kell a kézi tűzoltó készülékek üzembe helyezésének módját. Az oltóanyag szempontjából az alábbi készülék fajtákat lehet megkülönböztetni - porral oltó - vízzel oltó - széndioxiddal oltó - habbal oltó - halonnal oltó kézi tűzoltó készülék. A készülékekben különböző mennyiségű oltóanyag van 2-12 kg között. Általában 6 kg töltetű készülékeket használnak. A 6 kg-os porral oltó készülék teljes súlya 9 kg. Könnyebben kezelhető a 5 kg-os halonnal oltó, melynek súlya 7,6 kg. A 2-3 kg-os készülékeknél figyelembe kell venni, hogy csak kis tüzek oltására alkalmasak. Minden készülék tulajdonképpen egy henger alakú tartály, amihez háromféle működtető fej csatlakozhat: nyomókaros fejszelep, beütőszeges fej és pisztolyszelepes működtető fej. A készülékek üzembe helyezéséhez először a biztosító elemet kell eltávolítani. A nyomókaros fejszelepnél ez egy olyan távtartó a karok között, ami megakadályozza, hogy a készülék a használaton kívül, véletlenül műkődésbe jöjjön. A pisztolyszelepes készüléknél a billentyű mozgását egy szög akadályozza, ezt kell először eltávolítani. A beütőszeges készülékek belsejében a hajtógáz egy külön kis palackban van. Ezt a palackot kell a beütőszeggel kilukasztani. Előszőr a beütőgomb alatt levő biztosító villát kell a rajta levő karika segítségével kirántani. Minden tűzoltókészülék tartályán fel van tüntetve az üzembe helyezés módja. A tűzoltókészülékeknek mindig üzemképes állapotban kell lennie. A belenyomott gázos készülékeken kis műszer jelzi, hogy a készülék betsejében a nyomás nem csökkent-e a megengedett érték alá. Általában a kézi tűzolókészülékeket 40 °C feletű hőmérsékleten elhelyezni, vagy huzamosan tartó napsugárzásnak kitenni nem szabad. A kézi tűzoltókészülékek használatánál figyelembe kell venni azt, hogy oltókapacitásuk korlátozott. Egy 6 kg-os poroltó készülékkel 2-1,4 m2 lángfelületű tüzet lehet eloltani. Ha a keletkezett tűz ennél lényegesen nagyobb (a lángfetület nagyobb mint egy szoba) bízzuk az oltást a tűzoltókra. A kézi tűzoltókészülékek ideális oltóhatásukat meghatározott távolságból fejtik ki. Ez a távolság 2-3 m között van, tehát ilyen távolságra kell a tüzet oltáskor megközelíteni. A por és a halon oltbhatását a lángban fejti ki, ezért a készüléket oda irányítsuk. A hab és a széndioxid az égő felületet kell hogy betakarja. A tűzoltást folyamatosan kell végezni addig, amig ki nem alszik a láng. A kézi tűzoltókészülékek működési ideje 10-15 másodperc. Félbe hagyott oltás után nagyon hamar az égész terület újra lángba borul. Több készülék használata esetén előnyösebb azokat egyszerre használni, mint egymás után.
23
Legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok • • • • • • • •
A tűz elleni védekezésről,a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény A tűzvédelmi bírságról 116/1996.(VII.24.)Korm.r. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről 30/1996 .(XII.6.)BM rend Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról.35/1996.( XII.29.)BM rend. Az erdők tűz elleni védelméről.12/1997. (II.26.)BM rend. A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról.13/1997.(II.26.)BM rend. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 27/1997. (IV.10.) BM rend. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről. 32/1997. (V.9.) BM rend.
V. Polgári védelmi tudnivalók Általános ismeretek természeti csapások, ipari balesetek elleni védekezésbez A polgári védelem a honvédelem rendszerében működő szervezet, feladat és intézkedési rendszer. Célja a fegyveres összeütközés, katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása. Célja továbbá az állampolgárok felkészítése a fentiek hatásainak leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. Az Országgyűlés 1996-ban törvényt alkotott a polgári védelemről. A törvény a fenti célok megvalósítása érdekében meghatározta a polgári védelmi feladatokat. Az állampolgárokat mind béke, mind rendkívűli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli. A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16-60, nőkre 18-55 éves korukig terjed ki. Ez a kötelezettség az adatszotgáltatási, a bejelentési (szakképzettség megszerzése, munkahely-lakcím változása), a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. Minden embernek joga, hogy biztonságos környezetben éljen, megismerje a környezetében lévő veszélyforrásokat, elsajátítsa a veszélyhelyzetben követendő magatartási szabályokat és a katasztrófákkal szemben megfelelő védelemben részesüljön. Joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófák elleni védelemben, védekezésben. Mit értünk katasztrófa alatt. Katasztrófa az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti kömyezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztettő elemi csapás, ipari szerenesétlenség vagy más, pusztító hatású természeti illetve civilizációs eredetű rendkívüli esemény. Ellene való védekezés az állami, önkormányzati szervek valamint egyéb szervezetek és állampolgárok összehangolt együttműködését, szükség esetén rendkívűli intézkedéseket igényli. A katasztrófa tulajdonképpen tárgyiasult veszély. A kataszkrófa minden esetben valamiyen negatív hatású következményekkel járó jelenség, vagy olyan esemény, mely az adott terüteten és időben az állam, az emberi társadalom számára kedvezőtlen, érdekeivel ellentétes, sérelmes. A károkat elszenvedő egyén(ek) számára a 24
társadalmilag jelentéktelen, esemény is jelentős, súlyos, sőt katasztrófális lehet. Ugyanakkor ebhen a megközelítésben katasztrófáról csak társadalmi méretekben, nagyobb embercsoportok életének vagy javainak veszélyeztetése, károsítása esetén beszélhetünk. Eredetüket tekintve két fő csoportba sorolhatók. 1. Természeti katasztrófák, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására elemi csapásként jelentkeznek: - a meteorológiai katasztrófák (felhőszakadás, szélvihar, hóvhar, lavina, villámlás, erdőtűz, szökőár stb.); - földtani katasztrófák (földrengés, vulkánkitörés, meteorit becsapódás); - biokatasztrófák (járványok, kártevők tömeges megjelenése stb.). 2. Civilizációs katasztrófák, melyek emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség vagy technikai hibák hatására következnek be. Nyilván ezek között is lehetnek óriási károkat okozó akár egy egész földrészre kiterjedő méretűek. Civilizációs katasztrófaként foghatjuk fel a társadalmi eredetűek legtöbbjét, a háborút is. Lehetnek: - technikai vagy ipari katasztrófák (energia rendszerek meghibásodása, létesítmények állékonyságának megszűnése, tömeges közlekedési balesetek, veszélyes anyagok kiszabadulása stb.) - társadalmi katasztráfák (terorcselekmény, szabotázs, fegyveres összeütközések, háborúk, sztrájkok, migráció stb.). Az Egyetem vonatkozásában a természeti katasztrófák közül elsősorban a villámlás, felhőszakadás, földrengés a veszélyeztető tényező. A technikai vagy ipari katasztrófák közül a veszélyes anyagok (vegyi, sugárzó stb.) kiszabadulása kapcsán robbanások, tüzek, könyezetszennyezések, sugártalom, mérgezések veszélyével lehet számolni. Technikai katasztrófa-veszélyeztetés főbb forrásai a veszélyes anyagokkal dolgozó vegyi laboratóriumok, az oldószertárolók. A katasztrófák elleni védelem leghatékonyabb módja a megelőzés (prevenció). Teendők rendkívüli esemény bekövetkezésekor Rendkívüli eseménynek számít minden olyan szokatlan, váratlan, a normális életviteltől eltérő jelenség, mely az életet, javainkat - beleértve szűkebb és tágabb környezetünket - veszélyeztető hatások következtében állt elő. Itt még nem mérlegeljük az esemény súlyosságát és lehetséges következményeit azért sem, mert a helyzetértékelés és megítélés igen összetett, bonyolult, rendkívűl felelősségteljes feladat. A jelentéktelennek tűnő üzemi baleset, egy-egy fontos alkatrész, veszélyes anyag eltulajdonítása, jelző és biztonsági berendezés megrongálása, felelőtlen tűzveszély okozása stb. súlyos és kiterjedt katasztrófához is vezethet. Egyetemünkön rendkívűli esemény észlelésekor a Főépület épület portáját kell személyesen, vagy 2450-es telefonszámon értesíteni. Az illetékes vezetők és szervezetek riasztása a porta szolgálat feladata. Ezt követően kell élet- és vagyonmentést valamint kárértékelés szolgáló intézkedéseket tenni. A mentőegységek megérkezése után a mentést bízzuk az erre felkészült és felszerelt szervezetekre.
25
Tűz, robbanás esetén éljünk a csukott ajtók nyújtotta minimális védelem lehetőségével. Készüljünk fel arra, hogy a tűz továbbterjedését akadályozzuk (pl. az ajtó locsolásával). A legfontosabb és minden esetben reményt nyújtó lehetőség, ha végiggondoljuk helyzetünket, és a eselekvésünk lehetséges következményeit, nem esünk pánikba és megpróbáljuk megnyugtatni embertársainkat is. Igényeljük, hogy a veszélyforrásokkal és a védekezés lehetőségeivel megismerkedhessünk, az erre illetékesek adjanak "tájékoztatást" segítsenek a felkészülésben. Ne feledjük: - a pánik biztosan öl, - a katasztrófa megelőzhető, elkerülhető, hatásai mérsékelhetők! Magatartási szabályok rendkívüli események bekövetkezésekor Általános jellegű magatartási szabályok: - Kövesd a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat, - Kapcsolt be a rádiót, TV-t, figyelj a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, informáld a szomszédokat is, - Ne halgass a vészhírekre, ne terjeszd azokat, - Lehetőleg ne telefonálj, csak segélykérési céllal - Ha elhagyod a lakást, zárd el a gázt, vizet. Zárd be az ajtókat, az ablakokat is, - Bízz azokban, akik felkészültek a védelemte és érted is válalják a veszélyt. Egy-egy adott rendkívűli eseménynél követendő magatartái szabályok -
Maradj nyugodtan ott ahol vagy, semmiképp ne rohanj ki a szabadba, amíg nem feltétlenül szükséges (Vegyi, -sugár, -tűzkatasztrófa esetében) Bújjunk egy erős asztal alá vagy az ajtó nyílásba, míg meg nem szűnik a rengés. Majd menjünk ki a szabadba minél távolabb az épületektől. ( Földrengés esetén) Elzárkózás elrendelésekor a legközelebbi beton, vagy téglaépületbe menni az ablakot és ajtót becsukva tartani. ( Sugár és vegyi katasztrófa esetén) Védd magad a lehulló tárgyak ellen. Autóval is állj le lehetőleg távol a dűlő épületeketől, tárgyaktól. (Földrengés, árvíz, tűzkatasztrófa esetében) Ha nem tudjuk elhagyni az épületet menjünk magasabb helyre, fentebbi emeletre, ahonnan ki lehet jutni a tetőre vagy egy ablakhoz. (Árvíz esetén) Oltsd ki az égő lángot. (Földrengés, -tűz vegyikatasztrófa esetén) Ha tűz keletkezik próbáld azonnal eloltani, lokalizálni. (Földrengés, -tűz vegyikatasztrófa esetén) A liftet ne használd az autódat állítsd le. (Földrengés, árvíz, tűzkatasztrófa esetében) Védd a fejed az arcod, szemedet és a szabad bőrfelületeket is. Nedves ruhával védekekezz a gázok, a por és a füst ellen. (Földrengés, -tűz, sugár és vegyikatasztrófa esetén)
26
Magatartási szabályok és tennivalók kitelepítés és kimenekítés esetén -
Villanyt, vizet gázt elzárni. Gázpalackot kivinni a lakásból. Az állatokat - ha lehet élelem és ivóvíz biztosításával - bezárni. Tüzet eloltani mindenütt. Támogasd a rászorulókat! Segíteni a pánik megelőzésében Hallgasd a hírközlő eszközöket, helyi bemondót, figyeld a hirdetményeket. Végrehajtani a rendészeti szervek utasításait. Vidd megaddal személyi okmányaidat, készpénzt, hideg élelmet, ivóvizet, szükséges ruházatot, egyéni védőeszközöket, takarót, hátizsákot, rádiót, mobiltelefont, gyógyszereket, egészségügyi felszerelést.
27
Legfontosabb tűzvédelmi és munkavédelmi jogszabályok • • • • • • •
A tűz elleni védekezésről,a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény A tűzvédelmi bírságról 116/1996.(VII.24.)Korm.r. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről 30/1996 .(XII.6.)BM rend Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról.35/1996.( XII.29.)BM rend. Az erdők tűz elleni védelméről.12/1997. (II.26.)BM rend. A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról.13/1997.(II.26.)BM rend. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 27/1997. (IV.10.) BM rend. • A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről. 32/1997. (V.9.) BM rend. • A kémiai biztonságról 2000. évi XXV. törvény • A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. törvény • A munkavédelemről 1993. évi XCIII. törvény • A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1999. évi XLII. törvény • A szabálysértésekről 1999. évi LXIX törvény • A tűz elleni védekezésről 1998. évi XXX. törvény • Az egészségügyről 1997. évi CLIV törvény • A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 89/1995. (VII.14.) Korm. r • A kémiai terhelési bírság alkalmazásának szabályairól 189/2000. (X.18.) Korm. r • A környezeti hatásvizsgálatról 20/2001. (II.14.) Korm. r • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 2/2001. (I.17.) Korm. r • A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet • A dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról 2/1983. (II.14.) EüM rendelet • A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1995. (VII.25.) NM rendelet • A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet • A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet • A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet • A közúti jármű vezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 13/1992. (VI.26.) NM rendelet • A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 8/1998. (III.31.) MüM rendelet • A munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet • A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 2/1998. (I.16.) MüM rendelet • A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI.24.) NM rendelet • A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet • A nemzeti szabványok kötelez ő alkalmazásáról 58/1999. (XI.26.) EüM rendelet A szakmai követelmények kiadásáról 6/1994. (VIII.31.) MüM rendelet
28
Tartalomjegyzék I. Általános munkavédelmi ismeretek ................................................................................................................2 A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ...................................................................................................2 Dohányzás.......................................................................................................................................................3 Alapvető munkavédelmi tudnivalók................................................................................................................3 Védőeszközök, felszerelések biztosítása .........................................................................................................4 Rendkívüli tevékenység...................................................................................................................................5 Készülékek, eszközök ellenőrzése ......................................................................................................................5 A hallgatók jogai és kötelességei ....................................................................................................................5 Hallgatói és munkabalesetek ...........................................................................................................................6 II. Az elektromossággal kapcsolatos tudnivalók .................................................................................................8 Az áramütéses balesetekről .............................................................................................................................9 A védekezés főbb szempontjai ........................................................................................................................9 Az érintésvédelem.........................................................................................................................................10 A védekezés főbb elemi módozatai:..............................................................................................................11 III. Az elsősegélynyújtás általános kérdései.....................................................................................................12 A szabad légutak biztosítása .........................................................................................................................13 A légzés újraélesztése ...................................................................................................................................13 Tennivalók eszméletlen balesetessel. ............................................................................................................13 A vérkeringés biztosítása ..............................................................................................................................14 Sérülések ellátása ..........................................................................................................................................14 Égési sérülések ..............................................................................................................................................15 Csontok és ízületek sérülései.........................................................................................................................15 Vérzéscsillapítás............................................................................................................................................16 A vérzéscsillapítás szabályai .........................................................................................................................16 Elektromos áramütés .....................................................................................................................................17 Vízi baleset....................................................................................................................................................17 Szénmonoxid mérgezés.................................................................................................................................18 Ájulás ............................................................................................................................................................18 A segélynyújtás általános szabályai...............................................................................................................18 IV. Tűzvédelmi ismeretek .................................................................................................................................20 Alapvető tűzvédelmi tudnivalók....................................................................................................................20 Tűzmegelőzés................................................................................................................................................21 A tűz károsító hatásai, a menekülés alapkérdései..........................................................................................22 A tűzoltó készülékek fajtái és használatuk. ...................................................................................................23 Legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok ........................................................................................................24 V. Polgári védelmi tudnivalók .......................................................................................................................24 Általános ismeretek természeti csapások, ipari balesetek elleni védekezésbez .............................................24 Mit értünk katasztrófa alatt. ..........................................................................................................................24 Teendők rendkívüli esemény bekövetkezésekor ...........................................................................................25 Magatartási szabályok rendkívüli események bekövetkezésekor ..................................................................26 Egy-egy adott rendkívűli eseménynél követendő magatartái szabályok........................................................26 Magatartási szabályok és tennivalók kitelepítés és kimenekítés esetén.........................................................27 Legfontosabb tűzvédelmi és munkavédelmi jogszabályok............................................................................28 Tartalomjegyzék............................................................................................................................................29
29
