Minőségbiztosítás a hospitális sürgősségi ellátásban Dr. Kovács Csilla Kenézy Gyula Kórház, SBO DEMIN XV. 2015.05.28.
Minőségbiztosítást segítő és hátráltató tényezők Segítő
Hátráltató
Egységes nemzetközi és hazai sürgősségi alapelvek (szemlélet, egykapus rendszer, TRIAGE)
A gyakorlati megvalósításban kórház‐specifikus elemek is vannak.
Prehospitalis integráció Napi munkakapcsolat a mentésirányítással (OMSZ, Légimentő KHT)
Alig van kapcsolat a háziorvosokkal és az alapellátási ügyeletekkel. A betegutak és beutalások rendje nem ellenőrzött. (Krónikus, hospice, szociális ellátást igénylő betegek; akut beteg az SBO helyett szakambulanciákra kerül)
Integráció kórházon belül és a társintézményekkel
Az akut jellegű progresszív betegellátás kórházi szintű szemlélete még nem egységes (intézményenként, szakterületenként, személyenként változó; hosszú TAT idő, várakozás konzíliumokra) Szűk kiáramlási keresztmetszetek: kevés magas dependenciájú ágy, kevés aktív ágy, kevés krónikus ágy
Minőségbiztosítás: egységes nemzetközi és hazai irányelvek
A túlélési lánc progresszív szemlélete:
• • • • •
Korai felismerés Korai állapotstabilizálás Korai differenciál‐diagnosztika Korai adekvát kezelés Megfelelő dispositio
Folyamatos hozzáférés, esélyegyenlőség BARKINEK, BÁRMIKOR, BÁRMILYEN PROBLÉMÁVAL
Egykapus rendszer
TRIAGE: Canadian Emergency Department and Acuity Scale (CTAS) A triage meghatározza: •a súlyossági sorrendet •az ellátás megkezdésének időablakát •az elsődleges ellátás helyszínét •az ellátó személyzet kvalifikációját és létszámát Resuscitation Resuscitation Emergent Emergent Urgent Urgent
•
A beteg köré szervezett ellátás
Less urgent Less urgent
•
Betegbiztonság
•
Ellátás minősége
•
Gazdálkodik az ellátórendszer kapacitásával
Non urgent Non urgent
CTAS ‐ HTAS TRIAGE • Ápolói TRIAGE • Kommunikáció a beteggel • Laboratóriumi panelek • Vérgáz vizsgálat • Vitális paraméterek mérése monitorral • TRIAGE lap • Várakozó betegek felügyelete, re‐TRIAGE • 5/2006 EüM rendelet és módosítása • Diszpécser szolgálat • TETRA rádió • Ellátási sorrend megfordítható
TRIAGE: a debreceni Y‐modell Traumatológiai egység
Multidiszciplináris triage
Egykapus rendszer
Sürgősségi egység
Minőségbiztosítást segítő és hátráltató tényezők Segítő
Hátráltató
Egységes nemzetközi és hazai sürgősségi alapelvek (szemlélet, egykapus rendszer, TRIAGE)
A gyakorlati megvalósításban kórház‐specifikus elemek is vannak.
Prehospitalis integráció Napi munkakapcsolat a mentésirányítással (OMSZ, Légimentő KHT)
Alig van kapcsolat a háziorvosokkal és az alapellátási ügyeletekkel. A betegutak és beutalások rendje nem ellenőrzött. (Krónikus, hospice, szociális ellátást igénylő betegek; akut beteg az SBO helyett szakambulanciákra kerül)
Integráció kórházon belül és a társintézményekkel
Az akut jellegű progresszív betegellátás kórházi szintű szemlélete még nem egységes (intézményenként, szakterületenként, személyenként változó; hosszú TAT idő, várakozás konzíliumokra) Szűk kiáramlási keresztmetszetek: kevés magas dependenciájú ágy, kevés aktív ágy, kevés krónikus ágy
Integráció A sürgősségi ellátás integrálja: •az ellátás egyes láncszemeit •az ellátás filozófiáját, szemléletét •az ellátás résztvevőit
• Beteghez integrált és nem szakmánkénti ellátás • Csökken a betegutak száma és hossza • Gyorsabb és egyszerűbb a kivizsgálás és az ellátáshoz jutás
Prehospitális ‐ ED integráció
Minőségbiztosítást segítő és hátráltató tényezők Segítő
Hátráltató
Egységes nemzetközi és hazai sürgősségi alapelvek (szemlélet, egykapus rendszer, TRIAGE)
A gyakorlati megvalósításban kórház‐specifikus elemek is vannak.
Prehospitalis integráció Napi munkakapcsolat a mentésirányítással (OMSZ, Légimentő KHT)
Alig van kapcsolat a háziorvosokkal és az alapellátási ügyeletekkel. A betegutak és beutalások rendje nem ellenőrzött. (Krónikus, hospice, szociális ellátást igénylő betegek; akut beteg az SBO helyett szakambulanciákra kerül)
Integráció kórházon belül és a társintézményekkel
Az akut jellegű progresszív betegellátás kórházi szintű szemlélete még nem egységes (intézményenként, szakterületenként, személyenként változó; hosszú TAT idő, várakozás konzíliumokra) Szűk kiáramlási keresztmetszetek: kevés magas dependenciájú ágy, kevés aktív ágy, kevés krónikus ágy
Integráció kórházon belül
• • •
Betegutak, beteghez integrált ellátás (radiológia, konzíliumok) Szakmai szemlélet Folyamat (kompetencia ‐ felelősség) Protokoll Tömeges baleset Katasztrófavédelmi terv
• • •
Minőség Hatékonyság Gazdaságosság
•
• •
Integráció kórházon belül – MET (Medical Emergency Team) • MET: • periarrest állapotok és reanimációs szolgálat • a súlyos állapotú betegek minőségi kórházi ellátásának egységesítése • a betegek biztonságának növelése • összkórházi halálozás csökkentése • Intézményi szintű reanimációs oktatás
Intézmények közötti integráció • Sürgősségi, belgyógyászati, pulmonológiai, pszichiátriai együttműködési megállapodás – DEKK és Kenézy Gyula Kórház között, betegutak kidolgozása • Toxikológiai ellátás – Kenézy Gyula Kórház SBO, Pszichiátriai Osztály, KAITO, DEKK Toxikológiai Laboratórium • Kardiológia – DEKK Kardiológia Klinika – Chest Pain Unit, EKG szerver
Minőségbiztosítást segítő és hátráltató tényezők Segítő
Hátráltató
Egységes nemzetközi és hazai sürgősségi alapelvek (szemlélet, egykapus rendszer, TRIAGE)
A gyakorlati megvalósításban kórház‐specifikus elemek is vannak.
Prehospitalis integráció Napi munkakapcsolat a mentésirányítással (OMSZ, Légimentő KHT)
Alig van kapcsolat a háziorvosokkal és az alapellátási ügyeletekkel. A betegutak és beutalások rendje nem ellenőrzött. (Krónikus, hospice, szociális ellátást igénylő betegek; akut beteg az SBO helyett szakambulanciákra kerül)
Integráció kórházon belül és a társintézményekkel
Az akut jellegű progresszív betegellátás kórházi szintű szemlélete még nem egységes (intézményenként, szakterületenként, személyenként változó; hosszú TAT idő, várakozás konzíliumokra) Szűk kiáramlási keresztmetszetek: kevés magas dependenciájú ágy, kevés aktív ágy, kevés krónikus ágy
Minőségbiztosítást segítő és hátráltató tényezők Segítő
Hátráltató
Szakma‐specifikus dokumentációs rendszer: TRIAGE lap, sürgősségi lázlap. Szakma‐specifikus (door‐to) indikátorok. Helyi sürgősségi protokollok. ISO
Országosan még nem egységes, kórházanként különböző dokumentációs rendszer. Az indikátorok alkalmazása esetleges. Országosan egységes, kidolgozott sürgősségi protokollok hiánya. TQM
Tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Betegforgalomhoz igazított munkarend (csúszóműszak, délutános műszak).
Szakember‐hiány: kevés sürgősségi szakorvos, kevés jól képzett sürgősségi szakápoló.
Finanszírozás Havi fix összegű díjazás, OENO, SHBCs
El nem számolható beavatkozások, gyógyszerek, logisztikai anyagok
Megújuló újítási rendszer – a siker fejben dől el
P Tervezés A Intézkedés
D Megvalósítás
C Ellenőrzés
A Intézkedés
S Szabványo‐ sítás C Ellenőrzés
D Megvalósítás
Megújuló újítási rendszer – a siker fejben dől el
MEGELŐZÉSI CIKLUS jövőkép, stratégia cselekedj
tervezz
több év REAGÁLÁSI CIKLUS egy év
ellenőrizd
SZABÁLYOZÁSI CIKLUS havi vagy gyakoribb mérés, folyamat korrekció
éven belül
TQM dinamika
Hoshin menedzsment
csináld
ISO ‐ TQM ISO
TQM
Statikus
Dinamikus
Megfelelőség
Folyamatos javulás, kiválóság, versenyképesség
Hibák megakadályozására
Betegigények egyre magasabb szintű kielégítésére
Időszakos belső audit vezérli
Betegelégedettség elemzése vezérli
Minőségszabályozási és minőségbiztosítási Előbbiek mellett minőségfejlesztési módszerek korlátozott alkalmazása módszerek széleskörű alkalmazása Nem törődik a költségekkel
A minőség költségei
Nem foglalkozik az emberrel
Humán szempontok: beteg és ellátó oldal is (csoportmunka, motiválás, azonosulás az intézménnyel)
Belépőjegy az ellátói piacra
Növekvő piaci részesedés
Minőségbiztosítást segítő és hátráltató tényezők Segítő
Hátráltató
Szakma‐specifikus dokumentációs rendszer: TRIAGE lap, sürgősségi lázlap. Szakma‐specifikus (door‐to) indikátorok. Helyi sürgősségi protokollok. ISO
Országosan még nem egységes, kórházanként különböző dokumentációs rendszer. Az indikátorok alkalmazása esetleges. Országosan egységes, kidolgozott sürgősségi protokollok hiánya. TQM
Tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Betegforgalomhoz igazított munkarend (csúszóműszak, délutános műszak).
Szakember‐hiány: kevés sürgősségi szakorvos, kevés jól képzett sürgősségi szakápoló.
Finanszírozás Havi fix összegű díjazás, OENO, SHBCs
El nem számolható beavatkozások, gyógyszerek, logisztikai anyagok
Tárgyi feltételek •
Kubatúra
•
Sürgősségi őrző
•
Műszerek
•
Komfortfokozat
•
Betegbiztonság: elkülönítő, térfigyelő kamera‐rendszer, betegrögzítés
Minőségbiztosítást segítő és hátráltató tényezők Segítő
Hátráltató
Szakma‐specifikus dokumentációs rendszer: TRIAGE lap, sürgősségi lázlap. Szakma‐specifikus (door‐to) indikátorok. Helyi sürgősségi protokollok. ISO
Országosan még nem egységes, kórházanként különböző dokumentációs rendszer. Az indikátorok alkalmazása esetleges. Országosan egységes, kidolgozott sürgősségi protokollok hiánya. TQM
Tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Betegforgalomhoz igazított munkarend (csúszóműszak, délutános műszak).
Szakember‐hiány: kevés sürgősségi szakorvos, kevés jól képzett sürgősségi szakápoló.
Finanszírozás Havi fix összegű díjazás, OENO, SHBCs
El nem számolható beavatkozások, gyógyszerek, logisztikai anyagok
Hogyan tovább? • Toxikológiai részleg • Kardiológiai együttműködés további fejlesztése • e‐lázlap
Összefoglalás • Az egységes elvek szerint működő sürgősségi ellátást jelentősen nehezítik a helyi adottságok és a krónikus szakemberhiány • A TQM alkalmazása a sürgősségi minőségbiztosítás további fejlődését eredményezheti • Az egészségügy bármely szakterületét érintő országos illetve helyi egészsépolitikai döntések visszahatnak a sürgősségi ellátórendszer működésére
PREHOSPITALIS
HOSPITALIS ED
Sürgősségi Betegellátó Osztály
„Nem szükséges változtatni. A túlélés ugyanis nem kötelező” Deming
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
