MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG VEGYIPARI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KÉMIAI BIZTONSÁGI KONFERENCIA
EGER, 2009. OKTÓBER 14-15.
Államtitkári javaslatok az egységes jogalkalmazás megteremtése, a közigazgatási feladatellátás gyorsítása, egyszerűsítése és minőségének javítása érdekében. 1. 2.
A szakértői jogosultság átfogó és egységes szemléletű szabályozása. A hatáskörök rendezése: 1. 2.
A KvVM és az államigazgatási szervek hatásköri listájának áttekintése és a deregulációs javaslat elkészítése, majd a jogszabály-módosítások előkészítése. A teljes hatásköri lista alapján a hatáskörök újratagolása.
A hatásköri kérdésekhez kapcsolódóan az illetékességi területek felülvizsgálata. 4. A zöldhatóságok szervezeti és működési szabályzatainak áttekintése, kiemelten a zöld-felügyeleti rendszer egységes bevezetése érdekében. 5. A vízkészlet-járulékkal kapcsolatos egységes jogalkalmazási gyakorlat soron kívüli rendezése. (Kb. 2 milliárd Ft bevételkiesés jelentkezik.) 6. A Zöld Pont hálózat működésének egységesítése a hatósági feladatellátásra tekintettel. (Anyagi ráfordítást nem igényel.) 7. A bevételi kötelezettségek teljesítése érdekében szükségesnek látszó sürgős intézkedések. A 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet (Rendelet) módosítása. Az egyéb eljárási költség egységes alkalmazása érdekében sürgősen azonos gyakorlatot kell kialakítson, illetve szükség esetén jogszabály módosítást kell előkészíteni. A javaslatokkal, melyek közül az első ötöt államtitkári értekezleten indokolásaimmal felvázoltam és az utóbb részletezett sürgős intézkedésekkel kapcsolatban kérem miniszter úr szíves támogatását. Budapest, 2009. május 6. Dr. Kling István 3.
A környezetvédelmi tárca ipart érintő jogalkotási tervei Dr. Kling István KvVM államtitkára
Előadásomat az alábbi négy témakör köre csoportosítom: 1. 2. 3. 4.
Engedélyezési eljárások egyszerűbbé tétele, a folyamatok gyorsítása A környezetvédelmi tárca jogalkotási céljai és tervei Igazgatási szolgáltatási díjak, felügyeleti díj Ellenőrzési és felügyeleti tevékenység
1. Az egyes beruházások gyorsítása és engedélyezési eljárásának egyszerűbbé tétele érdekében a KvVM által az elmúlt időszakban tett jogalkotási lépések közül az alábbiak emelendők ki:
1.1 Az egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet révén 2008 januárjától több mint tíz környezetvédelmi tárgyú jogszabály került módosításra, amellyel hatályon kívül helyezésre kerültek az érdemi tartalom nélküli hatáskörök. Ezzel a környezetvédelmi hatóságok eljárásainak közel egyötöde megszüntetésre került.
1. Az egyes beruházások gyorsítása és engedélyezési eljárásának egyszerűbbé tétele érdekében a KvVM által az elmúlt időszakban tett jogalkotási lépések közül az alábbiak emelendők ki:
1.2 A környezetvédelmi engedélyezési eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás egyszerűsítését és átfogó reformját hajtotta végre a 2006. január 1-jével hatályba lépett 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hatásvizsgálati Korm. rendelet). A Hatásvizsgálati Korm. rendelet az addig két külön kormányrendelettel szabályozott eljárás helyett egységes szabályozást vezetett be, megfelelve a hatásvizsgálati eljárást szabályozó 85/337/EGK tanácsi irányelv, valamint az egységes környezethasználat eljárást szabályozó 96/61/EK tanácsi irányelv követelményeinek.
1. Az egyes beruházások gyorsítása és engedélyezési eljárásának egyszerűbbé tétele érdekében a KvVM által az elmúlt időszakban tett jogalkotási lépések közül az alábbiak emelendők ki: 1.3 A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. §-a 2008. december 31-i hatállyal ugyancsak módosításra került. A módosítás lehetővé teszi, hogy: az ügyfelek kérelmére a különböző elvi engedélyezési eljárások (ezek között például az elvi vízjogi engedélyezések) a környezetvédelmi, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kerülhessenek lefolytatásra. a módosítással továbbá egyértelművé vált, hogy az engedélyezés folyamatában a környezetvédelmi, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megelőzi a más jogszabályokban előírt létesítési, illetve működési engedélyezési eljárásokat.
1. Az egyes beruházások gyorsítása és engedélyezési eljárásának egyszerűbbé tétele érdekében a KvVM által az elmúlt időszakban tett jogalkotási lépések közül az alábbiak emelendők ki: 1.4 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelettel 2008. november 21-i hatállyal szintén módosításra került. A jogszabály új rendelkezései a Natura 2000 területek tekintetében elvégzendő hatásbecslési eljárás követelményeit az eddigieknél sokkal részletesebben állapítják meg. E részletszabályok hiánya korábban több esetben volt gátja a Natura 2000 területeket érintő beruházások gyors engedélyezésének, így a módosítástól az eljárások időbeli rövidülése várható.
1. Az egyes beruházások gyorsítása és engedélyezési eljárásának egyszerűbbé tétele érdekében a KvVM által az elmúlt időszakban tett jogalkotási lépések közül az alábbiak emelendők ki: 1.5 A gazdasági válság kezelésére kitűzött kormányzati céloknak megfelelően 2008. augusztus 1-jei hatállyal a Hatásvizsgálati Korm. rendeletet módosította a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet. A módosítás célja, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó nagy volumenű beruházások engedélyezési eljárását felgyorsítsa az előzetes vizsgálati szakasz rövidítésével, amelynek érdekében bevezetésre került az előzetes konzultáció lehetősége. A környezethasználó kérelme esetén az előzetes konzultáció felváltja a kötelezően lefolytatandó előzetes vizsgálatot, amely során a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) az előzetes vizsgálathoz képest lényegesen rövidebb időn belül jár el, és ad véleményt a tervezett beruházáshoz szükséges dokumentációk tartalmi követelményeiről.
2. Az ipari szektort érintő további jogalkotási lépések tekintetében a következőket szükséges kiemelni: 2.1 A tárca előkészítette és közigazgatási egyeztetésre bocsátotta a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Termékdíj törvény) módosításának tervezetét. A törvény módosítása egyszerűsíteni tervezi a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozók terheit, ennek érdekében azok bevallásukat hasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthetik majd. A Termékdíj törvény módosításával továbbá megszűnik majd az első továbbforgalmazó vevők, azaz a kereskedők termékdíjfizetési kötelezettsége. Főszabályként ezt követően a fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozatalához vagy saját célú felhasználásához kötődik majd.
2. Az ipari szektort érintő további jogalkotási lépések tekintetében a következőket szükséges kiemelni:
2.2 Ugyancsak előkészítés és közigazgatási egyeztetés alatt áll a Kvt. módosítása is, amely a jövőben lehetőséget ad az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására, így egyszerűsítve a környezetvédelmi eljárásokat és csökkentve azok számát. A beruházó kérelmére a felügyelőség a hatáskörébe tartozó és külön kormányrendeletben meghatározott engedélyek helyett egyetlen döntés keretében egybefoglalt környezethasználati engedélyt adhat majd ki azokra a tevékenységekre, amelyekhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. A módosítás keretében lehetővé válik továbbá, hogy egyes környezethasználattal járó és külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységek hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, a felügyelőségnek adott bejelentést követően lehessenek gyakorolhatók.
2. Az ipari szektort érintő további jogalkotási lépések tekintetében a következőket szükséges kiemelni:
2.3 Az Európai Unió 2008 decemberében hirdette ki a hulladékokról szóló új keretirányelvét, amelyet a tagállamoknak 2010. december 12-ig kell átültetniük. A hulladék-keretirányelv rendelkezései alapján a hazai hulladékgazdálkodást szabályozó és jelenleg hatályos 35 központi szintű jogszabály átfogó felülvizsgálatára kerül majd sor a következő egy évben. Sor kerül a gyártói felelősség rendszerének újraszabályozására, az engedélyekkel és a nyilvántartásba vételi kötelezettségekkel járó előírások egyszerűsítésére, valamint a szankciórendszer átalakítására.
3. Igazgatási szolgáltatási díjak, felügyeleti díj
3.1 A tárca részéről folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek az igazgatási szolgáltatási díjtételek. A tapasztalatok, valamint a változó jogszabályi és egyéb feltételek alapján olyan mértékben kerülnek meghatározásra, amelyek kizárólag a ténylegesen felmerült költségek erejéig terhelik az érintetteket. A jogszabályalkotás során minden díjat tételesen indokolni kell. A díj megállapítása során az adott szervezetrendszer személyi és dologi kiadásainak az adott hatósági tevékenységre eső része kerül elosztásra és a hatósági tevékenység jellegéből adódóan átalányként kerül meghatározásra, ami az adott eljárástípusra jellemző átlagköltséget foglalja magában. .
3. Igazgatási szolgáltatási díjak, felügyeleti díj
3.1 folytatása
tárca 2009. második félévi jogalkotási tervében szerepel a környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosítása is. A módosítás keretében a gazdasági válságra, a jogszabály hatályba lépése óta bekövetkezett változásokra, valamint a hatósági jogalkalmazási tapasztalatokra tekintettel felülvizsgálatra és átalakításra kerülnek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási díjtételei, ezek között az például az engedélyek módosítására meghatározott díjak is. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy szinte lehetetlen minden egyes helyzetre megoldást jelentő jogszabályt alkotni, hiszen minden eljárás, minden ügy egyedi, ugyanakkor éppen a visszaélések és a szabad mérlegelés elkerülése érdekében kell jogszabályban rendezni a díjfizetés kereteit. A
3. Igazgatási szolgáltatási díjak, felügyeleti díj
3.1 folytatása
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény (Ket.) 2009. október 1-jén hatályba lépett módosító rendelkezései egyrészt a gyors ügyintézés, másrészt anyagi vonatkozás tekintetében jelentenek garanciát. A Ket. biztosítja, hogy amennyiben az eljáró hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, köteles az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél részére visszafizetni, kétszeres túllépés esetén pedig kétszeres díj-visszafizetési kötelezettség terheli a hatóságot.
3. Igazgatási szolgáltatási díjak, felügyeleti díj
3.1 folytatása Példa : vízjogi engedélyezési eljárásoknál jelenleg alkalmazott díjtételek. A vízjogi létesítési engedélyezési eljárások döntő többségében – tekintettel a 0100 000 000,-Ft közötti bekerülési költségre - 72.000- Ft eljárási díjat fizet a kérelmező a Díjr. 1.sz. melléklet 5.1 pontja alapján (a hatóság az ügyfél által bevallott bekerülési költséget az eddigi eljárások alapján nem vitatta, azt a kérelmező által meghatározott összegben elfogadta). Ezen beruházások 1-2 millió forintos ráfordítással megvalósuló módosításának engedélyezése a Díjr. 1. sz. melléklet 44. pontja alapján az alapengedélyre meghatározott díjtétel 50 %-a, azaz 36.000 Ft. Ezen összeg, figyelemmel a Felügyelőség munkaráfordítására, és költségeire igen méltányosnak tekintendő. Azon állítás, miszerint egy 1-2 millió forintos ráfordítással megvalósuló beruházás engedélyezése többe kerül, mint maga a beruházás semmiképpen sem helytálló, a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések ismeretében.
3. Igazgatási szolgáltatási díjak, felügyeleti díj
3.1 folytatása
A Díjr. 1. sz. melléklet 45. pontja maga is meghatároz kisebb 5500 Ft-os díjtételt, az engedélyes adataiban történő módosítás esetére, vagyis maga a jogszabály is differenciál. Továbbá a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 11.§ (4) bekezdése értelmében a vízjogi engedély módosításánál, visszavonásánál és a tevékenység szüneteltetésénél a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadóak. Ez alapján az eljáró hatóságnak egy látszólag kisebb módosítás során ugyanolyan részletességgel kell vizsgálnia az ügyet, és ugyanazokat a szabályokat kell alkalmaznia, mint az engedély kiadásánál. Az üzemeltetési engedélyek módosítása esetében a létesítési engedélyre meghatározott díjtétel 80%-ának 50%-át kell a kérelmezőnek befizetnie. Ez az összeg az eljárások döntő többségében 0 - 100 000 000 Ft-os beruházási költséget feltételezve 28.800 Ft, amely nem tekinthető túlzott összegűnek. A hatóságnak az engedély valamennyi rendelkezését felül kell vizsgálnia az adott módosítás kapcsán, akár a jogszabályi változásokra tekintettel, akár az üzemeltetés személyi és tárgyi körülményeiben bekövetkezett változásokra tekintettel.
3. Igazgatási szolgáltatási díjak, felügyeleti díj
3.2 Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek folytatói által fizetett éves felügyeleti díjfizetési kötelezettség folyamatos fenntartása továbbra is indokolt. Ezeket a tevékenységeket a felügyelőségeknek folyamatosan és átfogóan ellenőrzi szükséges. A Hatásvizsgálati Korm. rendelet alapján az érintett létesítményekben a felügyelőségeknek évente legalább egy alkalommal teljes körű, minden környezeti elemre kiterjedő helyszíni ellenőrzést kell tartaniuk. A felügyeleti díj a hatósági ellenőrzéssel járó többletköltségek, valamint a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos működési kiadások fedezetéül szolgál. Fentiek miatt környezetvédelmi érdekből és költségvetési szempontból annak csökkentése, illetve az éves fizetési kötelezettség megváltoztatása nem támogatható.
4. Ellenőrzési és felügyeleti tevékenység
A jövőben fokozott hangsúlyt kell helyezni a jogszabályok, és az engedélyek betartásának ellenőrzésére és kikényszerítésére, azaz a felügyelőségek felügyeleti munkájának megerősítésére. A jogi szabályozásra - a gazdasági válság hatására és az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése iránti igény miatt - egyre inkább jellemző, hogy külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül végezhetők bizonyos tevékenységek. Figyelemmel kell lenni az úgynevezett „jogkövetést segítő ellenőrzés” fontosságára is. A zöldhatóságok feladata az ellenőrzés során, illetve azt követően is a megfelelő tájékoztatás megadása, s figyelemfelhívás, a tevékenység jogszerű folytatásának feltételeiről információ nyújtása, amely által a környezethasználók számára elkerülhetők a jogszabály által kilátásba helyezett szankciók.
4. Ellenőrzési és felügyeleti tevékenység
4. folytatása
A feladatkörök átgondolása nyomán a szervezetet úgy szükséges kialakítani, hogy a feladatkörök ellátása és az azzal járó felelősség a felügyelőségeken ne mosódjon egybe.
Fentiek teljesülése érdekében a KvVM minisztere szóbeli utasítást adott, hogy a felügyelőségek ellenőrzési és felügyeleti szervezeti egységeket kötelesek létrehozni 2009. október 1-ig.
4. Ellenőrzési és felügyeleti tevékenység
4. folytatása
Az ellenőrzési és felügyeleti szervezeti egység kialakítás várható hatásainak értékelése: Társadalmi hatások Az engedélyezési eljárások gyorsítására és egyszerűsítésére, az ellenőrzési tevékenység fokozására irányuló társadalmi, politikai elvárásoknak (pl. illegális hulladéklerakók fokozott ellenőrzése):
egy a területet ismerő, a területen jelenlévő, azaz nagyszámú ellenőrzést lefolytató, gyors és hatékony, a környezetvédelmi követelmények érvényesülését kikényszerítő, a környezetvédelmi kérdéseket komplexen vizsgáló, a jogkövetést segítő, megfelelő tájékoztatást adó hatóság tud megfelelni.
4. Ellenőrzési és felügyeleti tevékenység
4. folytatása
Az ellenőrzési és felügyeleti szervezeti egység kialakítás várható hatásainak értékelése: Előnyei a szervezeti működésben Az ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátásának szétválasztása az engedélyezési és egyéb államigazgatási tevékenységtől, a rendszerben lévő rejtett szabad kapacitás kihasználásával, a feladatkörök és az ezzel járó felelősség összemosódásának kizárásával hatékonyabbá és hatásosabbá teszi a felügyelőségek működését. Az ellenőrzési tevékenység reálisan tervezhetővé válik, ezáltal biztosítja annak szakszerű ellátását. A letisztult, a humán faktor hatását minimalizáló szervezet (az egyén által engedélyezés kapcsán elkövetett esetleges tévedés feltárásra kerül, nem görgetődik tovább) korszerű, a társadalmi politikai kihívásoknak eleget tevő működést biztosít. Az ellenőrzések tapasztalatainak kiértékelésével és a konklúziók engedélyezési vonalra történő visszacsatolásával lehetővé válik utóbbi eljárások során hozott döntések minőségének javítása (számon-kérhető, pontos előírások).
Köszönöm figyelmüket!