BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
MAGYAR – UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TŐKE BEFEKTETÉSEKRE
REVICZKY GYÖRGY
BUDAPEST, 2007
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS.......................................................................................................................................3 I. MAGYARORSZÁG ÉS UKRAJNA GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE SZEMPONTJÁBÓL...............................................................................................................................6 I.1. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE...............................................................................7 I.2. UKRAJNA GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE...........................................................................................9 I.3. GLOBAL COMPETITIVENESS INDEX 2007-2008............................................................................14
II. TŐKEÁRAMLÁSOK......................................................................................................................16 II.1. KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TŐKE BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON ÉS UKRAJNÁBAN..............................17 II.1.1. KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON...........................................................17 II.1.2. KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK UKRAJNÁBAN.....................................................................19 II.2. MAGYAR MŰKÖDŐTŐKE UKRAJNÁBAN.....................................................................................................21 II.3. MAGYAR MŰKÖDŐTŐKE KÁRPÁTALJÁN...................................................................................................25 II.4. UKRÁN MŰKÖDŐTŐKE MAGYARORSZÁGON..............................................................................28
III. KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ, KULÖNÖS TEKINTTEL A MAGYAR-UKRÁN HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE.......................................................................................................................33 III.1. MAGYAR–UKRÁN HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS...................................................................................34 III.2. KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ ÉS MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSÁNAK A HATÁSA A MAGYAR-UKRÁN GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE............................................................................................39 III.2.1. KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ....................................................................................................................39 III.2.2. MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSÁNAK A HATÁSA A MAGYAR-UKRÁN GAZDASÁGI EGYŰTTMŐKÖDÉSRE................................................................................................................43 III.3. A MAGYAR–UKRÁN GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELSŐDLEGES PRIORITÁSAI........................................46
IV. MAGYARORSZÁG ÉS UKRAJNA EGYÜTTMŰKÖDÉSI PERSPEKTIVÁK UKRAJNÁBAN ÉS KÁRPÁTALJÁN................................................................................................................................50 IV.1. EGYÜTTMŰKÖDÉSI PERSPEKTIVÁK UKRAJNÁBAN....................................................................................51 IV.2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI PERSPEKTIVÁK KÁRPÁTALJÁN.....................................................................53
ÖSSZEFOGLALÓ..............................................................................................................................54
IRODALOMJEGYZÉK........................................................................................................................56
2
BEVEZETÉS A közép-európai országok, többek között Magyarország euroatlanti integrációja eredményeképp az európai kontinensen radikálisan és minőségileg új geopolitikai helyzet alakult ki. Kétségbevonhatatlan a tény, hogy az Európai Unió keleti kibővítése közvetlen, és erős hatással van Ukrajna nemzetközi kapcsolatainak rendszerére. Egyértelmű, hogy Ukrajna és Magyarország esetében két szuverén állam kapcsolatáról van szó. Kutatás tárgya a két szomszédos állam külgazdasági, kereskedelmi viszonya, valamint a geopolitikai szerkezet változásának kihatása az ukrán–magyar viszonyokra. Külön fogjuk elemezni a külgazdaság nagyon fontos összetevőjét, a befektetések bevonását, a közös vállalatok és kereskedelmi szervezetek kialakítását. Kutatás alapvető célja: kiemelten elemezni az ukrán–magyar kapcsolatokban végbement alapvető
változásokat,
meghatározni
az
Ukrajna
és
Magyarország
között
kialakult
együttműködési irányvonalakat az EU keleti kibővítése után. Magyarország 2004-ben megvalósult csatlakozása az EU-hoz azt eredményezte többek között, hogy az azelőtt megkötött, és még meglévő kormányközi megállapodásokat új szerződésekkel kellett felváltani. Az EU-tagság elnyerése után Magyarországnak le kellett állítania
az
Ukrajnával
megkötött
korábbi
kereskedelmi-gazdasági
együttműködési
megállapodást. Nem sokkal Magyarország csatlakozása után a két ország tárgyalásokat kezdett az új kereskedelmi-gazdasági együttműködési megállapodásról, s ez létre is jött 2005 februárjában, a miniszterelnökök találkozója során. Az ukrán elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az EU keleti kibővítése negatív hatással lesz a két szomszédos ország kereskedelmi-gazdasági viszonyára 2004 után, de tágabb módon a közép-európai országok kereskedelmi-gazdasági kapcsolataira is. Mindezek ellenére a magyar–ukrán árucsere-forgalom dinamikusan nőtt, pl. 2004-ben az Ukrajna és Magyarország közötti árucsere-forgalom több mint 30%-kal bővült. Ez a tendencia regionális szinten is megfigyelhető, a Magyarország és Kárpátalja terület közötti gazdasági együttműködésben. 2003ban a külgazdasági árucsere-forgalom Magyarország és Kárpátalja között 193,9 millió USD-t tett ki. Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása után ezt az értéket már 2004 első tíz hónapjában sikerült elérni. 2006-ban Magyarország a fontosság szempontjából Ukrajna 8. export- és 14. importpartnere volt, ugyanebben az időben Ukrajna Magyarország partnereinek listáján a 15. és 20. helyet foglalta el. Ezek az adatok azt tanúsítják, hogy noha még egyik állam sem stratégiai
3
partnere a másiknak, azonban az államok közötti dinamikusan fejlődő áruforgalmat figyelembe véve kölcsönös jelentőségük stabilan nő. Ha a magyar-ukrán áruforgalomról beszélünk, nem lehet említés nélkül hagyni a két állam statisztikai adatai közötti jelentős különbséget. Közismert jelenség az a tény, hogy hosszú évek során azoknak az áruknak a jelentős része, amelyeket Ukrajnába exportáltak, rejtélyes módon eltűnik a hivatalos ukrán statisztikában. A hivatalos statisztika szerint csak az utóbbi két év (2004-2006) során az Ukrajnába bevitt magyar áruknak mindössze 60%-a tükröződik a statisztikában. Ezen felül a Magyarországra érkező ukrán exportról szóló adatok az ukrán statisztikában magasabbak, mint a magyar statisztikában. Egyik fél adatait sem lehet teljesen megbízhatónak értékelni: egyik részről a két állam vállalkozóinak menekülése a vámfizetés elől, más részről az ukrán feketegazdaság, amelynek mértéke a különféle értékelések szerint 18 – 31%, voltak az okai a statisztikai adatok ilyen különbözőségének. Csak az „árnyékszektor” teljes kiküszöbölése ad majd reális képet a két állam közötti áruforgalomról. Ennek első jeleit már érzékelni lehet a 2005. és 2006. évi eredményeken. Ukrajna Magyarország legnagyobb szomszédja. Franciaországénál nagyobb területével és csaknem 50 milliós lakosságával Ukrajna hatalmas vásárlói potenciált és nagy felvevő piacot jelent. Ez a tény speciális érdeklődést kelt az exportra orientált magyar gazdaság szempontjából. A magyar termékeket jól ismerik az ukrán piacon még a Szovjetunió idejéből, ezért könnyen találnak vevőre. A globalizáció és a korszerű gazdasági kapcsolatok szempontjából Ukrajna szintén nagy piacot jelenthet az új típusú szolgáltatások – a pénzügyi szolgáltatások területén. Ezt igazolja az OTP banknak az ukrán piacra lépése. Miután 700 millió euróért felvásárolta a bankfiókokat, valamint a „Raiffeisen Bank Ukrajna” üzletrészét és valamennyi banki kötelezettségét, az OTP bank szilárdan elfoglalta helyét Ukrajna tíz legnagyobb bankja között. A maga részéről Magyarország, mint az Európai Unió tagállama különösen érdekes Ukrajna számára úgy is, mint összekötő kapocs az EU-val, egyfajta híd Európába. Magyarországnak az európai integrációs során szerzett gazdag tapasztalatait felhasználhatja Ukrajna a maga kezdő integrációs lépéseihez. Példaként szolgálhat a magyar-ukrán határmenti együttműködés, az egyik legfontosabb prioritás, amelynek célja a hasonló tapasztalatok cseréje. Magyarország különösen érdekes az ukrán befektetők számára is, a közvetlen ukrán befektetések volumene a magyar gazdaságba már 2007 végére elérte az 1 milliárd dollárt. Ilyen eredményt ért el a magyar fémipari ágazatba fektetett két hatalmas invesztíciónak köszönhetően egy óriási
4
kelet-ukrajnai ipari-befektetői csoport. 650 millió dollárt fektettek be a Dunaferr dunaújvárosi acélműbe, valamint 300 millió dollárt egy, Záhony körzetében épülő acélöntődébe.
A dolgozatban konkrétan áttekintjük a két ország közötti pénzügyi, befektetési folyamatokat. Magyarország lett az első olyan kelet-európai állam, melynek sikeres tapasztalatai vannak a szabad piacra való kijutás terén. A gazdasági reformok bevezetése a magyar tapasztalat szerint fokozatos átalakulást jelentett, a régió más országaitól eltérően, ahol a hasonló folyamat olyan radikális intézkedések bevezetése mellett történt, melyek sokkhatásúak voltak. A dolgozatban elemezzük mindkét országban kialakult gazdasági helyzetet, annak kihatását a befektetések méreteire, áttekintjük a határmenti területeket együttműködését. A Kárpátalja terület és Magyarország közötti külgazdasági kapcsolatok adják a magyar–ukrán külgazdasági kapcsolatok ötödét. A magyar–ukrán közös vállalatok 60%-a Kárpátalján működik, s ide irányul a tőkeexport 30%-a is. Magyarország fontos partner a befektetések területén is, a Kárpátalja terület gazdaságába irányuló közvetlen külföldi befektetések jelentős része a magyaroktól származik. Ukrajna és Magyarország gazdasági együttműködése, az ukrán–magyar árucsere-forgalom még nem felel meg a két szomszédos ország tényleges lehetőségeinek, ugyanis közvetlenül a Szovjetunió felbomlása után az államközi árucsere-forgalom Ukrajna és Magyarország között meghaladta a 2 milliárd USD-t. A Magyarország és Ukrajna között a 2000 utáni években megnövekedett árucsere-forgalom statisztikai adatai igazolják Magyarország stratégiai visszatérését az úgynevezett keleti piacra, többek között az ukrán piacra is. Napjainkban, a 2006–2007-es években konstruktív, kölcsönös kapcsolatkeresés, -építés megy végbe, és ténylegesen új relációs szerkezet van kialakulóban az EU keleti szomszédjaival, többek között Ukrajnával. A Magyar Köztársaság geopolitikai, gazdasági potenciáljával, az árucsere mértékével, a gazdasági fejlettség szintjével, melyeket gazdasága átalakításával ért el, Ukrajna számára különös jelentőséggel bír. Magyarország Ukrajna számára nem csak stratégiai külgazdasági partner, hanem olyan ország, amelynek komoly tapasztalata van a reformok és a gazdaság életképességének megtartsa terén a piaci viszonyok között.
5
I. MAGYARORSZÁG ÉS UKRAJNA GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE SZEMPONTJÁBÓL
6
A befektetések összege és mérteke az egyik ország gazdasági helyzettől függ. Gazdasági sikerek határozzák meg az országnak potenciálja, lakossági jövedelem növekedése információt add a fogyasztók vásárlói erőről, az árnyék gazdaság mértéke a gazdaság átláthatótlanságáról. Ezek a tényezők egy képet alkotnak az ország tőkevonzási képességéről. Minél több és fejlettebb tőke áramlik, illetve kerül befektetésre egy adott országban, annál versenyképesebb termékek és szolgáltatások előállítására válik képessé. I.1. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE A makrogazdasági egyensúly megteremtésének kényszere, valamint a kedvező külső konjunktúrát is kihasználó térségbeli növekedés felgyorsulása következtében a magyar gazdaságpolitika nehezen megoldható helyzetbe került. Egyrészt köti a konvergenciaprogramban megfogalmazott stabilizációs politika, amely kedvezőtlen növekedési hatásokkal jár, másrészt a lemaradás veszélye erősíti a növekedés élénkítésének kényszereit. A két tényező a jelenlegi feltételek mellett egy időben nem megvalósítható, ezért jelentősebb gazdaságpolitikai stratégiaváltás nélkül az egyensúlyi mutatók bár javulnak, de a gyenge növekedés miatt annak hatásai és fenntarthatósága megkérdőjeleződhet. A gazdaságpolitikai csapda elméletileg úgy oldható fel, ha a növekedés ösztönzése meghatározó prioritássá válik, ugyanakkor azonban ez nem eredményezi a pénzügyi egyensúlyi mutatók romlását.1 A magyar gazdaságban 2006 közepe óta gazdaságpolitikai-egyensúlyi fordulat zajlik. Az államháztartás hiánya elég nagy, de a deficit minden hónapban kedvezőbb. Az ipar az első negyedévben alig lassult, termelése közel 9%-kal emelkedett. Az építőipari termelés növekedni kezdett. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 1,5%-kal nőtt, a költségvetési szerveknél viszont 3,5%-kal csökkent. A munkanélküliség lényegében változatlan. GDP A gazdasági növekedés üteme a tavalyihoz képest lassul, de jóval meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés 9% körüli mértékben emelkedik. Az építőipar teljesítménye a 2006 csökkenés után szerényen, 3%-kal nő. A támogatási szint és az árak emelkedése következtében a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége javul. Az üzleti szolgáltatások közül az ingatlanszektor és a gazdasági tanácsadás, továbbá a távközlés, a közúti árufuvarozás (tranzit) és a légi közlekedés viszonylag gyorsan bővül, a közszolgáltatások általában stagnálnak vagy mérséklődnek. Összességében a GDP 3,2%-kal emelkedik. A legdinamikusabb ágazat az ipar, de kizárólag a kivitelnek köszönhető. 2007. júliusban csaknem 25%-kal emelkedett az ipari kivitel, a belföldi értékesítés dinamikája pedig csak 2% volt. A járműgyártás a kül- és belpiacon is növelni tudta értékesítését.2 Külkereskedelem Az export 16, az import 13%-kal bővül, az áruforgalom hiánya a 2006. évi 2,1 milliárd euróról 2007-ben 1 milliárd euróra mérséklődik. Ezzel a magyar gazdaság teljes (szolgáltatásokat is tartalmazó) külkereskedelmi mérlege egyensúlyba kerül. A folyó fizetési mérleg hiánya - főleg a külföldi cégek jelentős profitrealizálása miatt - 4,5 milliárd euró körüli lesz. Mivel a nettó EU-támogatások az áthúzódó hatások miatt kb. 1,5 milliárd eurót fognak kitenni, a külső finanszírozási igény 3 milliárd euróra, a GDP 3%-a alá mérséklődik. 1
Prof. Gál P.-Novák T.-Szabó Zs.: Kiegyenlítődés és differenciálódás a gazdasági folyamatokban, https://www.mfb.hu/kiadvanyok-es-elemzesek/makrogazdasagi-elemzesek/kiegyenlitodes-es-differencialodas-agazdasagi-folyamatokban-2007-julius/osszefoglalo.html 2 A GKI Gazdaságkutató Zrt, Csökkenő hiány, lassú növekedés, magas infláció, 2007. december 3. http://www.gki.hu/hu/novelties/currentforecast/
7
Lakossági jövedelem A GKI Gazdaságkutató Zrt. és Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magasabb nominális bér- és árdinamika miatt a nyugdíjak is a tervezettnél nagyobb mértékben nőnek. Reálértékük az automatizmusok alapján általában mintegy 2%-kal, a korrekciós programot is figyelembe véve 1%-kal csökken, nyugdíjas árindexszel számítva pedig kb. 4%-kal esik vissza. A lakosság összes jövedelmének reálértéke kb. 2%-kal mérséklődik. Ennek ellenére erős a törekvés a fogyasztási színvonal megőrzésére: 2007-ben várhatóan nem mérséklődik a lakosság fogyasztása. Infláció Az infláció csak átmenetileg gyorsult, áprilistól enyhén, szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Az év végén 4,5-5% közötti árindex valószínű. A nominális bruttó keresetek ugyan a tervezettnél gyorsabban (kb. 7,5%-kal) emelkednek, de a tervezettnél magasabb az infláció is. Az üzleti szféra bérnövekedése 8,5% körül, a költségvetési szektor bérdinamikája 6% körül valószínű. Bár, a bruttó és a nettó keresetek közötti olló az év során mérséklődni fog, de így is a tervezettnél némileg erőteljesebb, 4,5% körüli reálbércsökkenés várható. A reálbérek mérséklődése a tervezettnél lényegesen szerényebb lesz a közszférában, magasabb viszont az üzleti szektorban. Az infláció szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági árak - részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében - fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5%-os, az év végén 5,5% közelébe érő infláció várható. A kőolaj és a mezőgazdasági termékek növekvő világpiaci ára nehezíti az infláció csökkenését.3 Beruházások A beruházások várhatóan nem, vagy csak nagyon kismértékben bővülhetnek, s csak 2008tól lehet a költségvetés helyzetének javulásával pozitívabbá váló üzleti környezet kedvező hatásával számolni, ami az éves szintén 7-8 százalékos beruházás-bővülést tesz lehetővé. Az állami és önkormányzati beruházások lassulnak, az üzletiek kissé élénkülnek. Foglalkoztatás Az üzleti szektor foglalkoztatása növekszik, a közszférában foglalkoztatottak száma viszont a reformok előrehaladásától is függően 4-7%-kal mérséklődik. A foglalkoztatás szintje stagnál, a munkanélküliség kissé emelkedik de 8 százalék körüli szintje mellett éves átlagban 7 százalékos lehet. Monetáris folyamatok Az egyensúlyi fordulat egészén túl a fiskális és a monetáris politika jobb együttműködése is segíti a pénzpiac stabilizálódását. Május-júniustól kamatcsökkenési folyamat indul meg, az év végére 6-6,5% közötti alapkamat várható. A forint tartósan erős marad, a befektetőket vonzani fogja a még mindig magas kamat. Éves átlagban 250 forint/euró árfolyam valószínű.4 Az év végén a magyar gazdaságot csökkenő, bár még magas államháztartási hiány, mérséklődő infláció, stabilizálódó reáljövedelem és enyhén élénkülő, de még nyomott hazai keresletet tükröző növekedés, fogja jellemezni. A gazdaság állapota egyértelműen jobb lesz az év végén, mint az elején. 3 4
A GKI Gazdaságkutató Zrt. és Erste Bank előrejelzés alapján. MNB statisztikai adatai.
8
I.2. UKRAJNA GAZDASÁGI ÉS VÁLLALKOZÓI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE Az ukrán gazdaság sikeresen vészelte át az energiahordozók árnövekedésének időszakát. A GDP és az ipari termelés növekedése stabilizálódott. A befektetések növekednek, beleértve a közvetlen külföldi tőke befektetéseseket is. A befektetésesek részaránya a GDP-ben megnőtt. A lakossági jövedelem növekedése mellett növekszik a lakossági megtakarítások állománya is. Fokozódik a termelés jövedelmezőség emellett csökken az árnyékgazdaság részaránya. Ugyanakkor növekszik a munkanélküliség és az infláció mind a lakossági, mind az ipari termékek körében. 2007 nyarától kezdve csökken a GDP és az ipari termelés növekedésének üteme. A közvetlen tőkebefektetésesek miatt növekszik az import is, és az importhelyettesítési politika nem megfelelően működik. Azt lehet mondani, hogy a mai gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett az ukrán gazdaság dinamikája csúcsán van. Az egyik oldalról ez azt jelenti, hogy ütemek további növekedése a legtöbb gazdasági szektorban nem várható. A másik oldalról: a gazdaság teljesen alkalmazkodott az új feltételekhez. Emiatt már semmilyen további változás nem lesz kritikus: sem az ország kormányban, sem a gáz és az olaj árának növekedésében, sem más egyéb területen. Megmarad a nagy függés a külső konjunktúrától, de ez 2008-ban némiképp változhat. Ez alatt az idő alatt megnőhet a belső kereslet, mely utána segíti kompenzálni a világpiaci árak lehetséges növekedését. GDP A gazdasági növekedés 2007 első félévében energiahordozók drágulásával kezdődött. A gáz ára átlagosan 136,8%-kal lett több a 2006. évinél. A gazdaságnak azonban nagymértékű szilárdsága volt, ami lehetővé tette, hogy kitartson. Fontosabb ennél, hogy 2007 első félévében a reál GDP5 7,9%-kal megnőtt, az ipari termelésben e mellett 11,8%-os gazdasági növekedést jegyeztek fel6. A növekedés fő oka a befektetők tevékenysége 2007-ben is, éppúgy, mint 2006-ban. A 2007. év első félévében a társaságok jegyzett alaptőkéjében regisztrált befektetések mértéke harmadával nőtt (32,2%), annak ellenére, hogy a növekedés 2006 első negyedévében kétszer kisebb volt (15,9%) volt. A befektetetői aktivitás azonban – éppen úgy, mint a termelés növekedése –, nem mindenhol figyelhető meg. Csak néhány növekedési „mozdony” van. Így például körülbelül 80%-os a növekedés az ipari termelésben, ami három ágazatnak köszönhetően figyelhető meg. A kohászati, a gépgyártási, az élelmiszeripari szektor körülbelül 3,5%, 3,1% és 2,2%-os növekedést mutat fel. Az első félév növekedési üteme: 13,9% a kohászatban, 23,3% a gépgyártásban, 13,8% az élelmiszeriparban. A kohászatot befolyásolta az exportot és ugyanakkor a belső befektetési keresletet is (építőipar, gépgyártás). Körülbelül ez igaz a gépgyártás vonatkozásában is, ugyanakkor itt is az export növekedése biztosítja a nagyobb technológiai termelést (szállítási gépgyártás), valamint a volt Szovjetunió piacáról érkező megrendelések (ahol egyébként a helyzethasonló az ukránhoz). Az élelmiszeripar növekedése a lakosság fizetőképessége növekedésének köszönhető. 2007 első félévében a reálbérek 12%-kal, a reáljövedelem 10,8%-kal nőtt. Az élelmiszeriparnak köszönhetően, az elsődleges kereslet továbbgyűrűzött a mezőgazdasági termékekre is, aminek köszönhetően a mezőgazdasági termelés 6,3%-kal nőtt. 5
Ukrán Állami Statisztikai Hivatal adatai. Az ukrán hivatalos adatok ukrán hrivnyában (UAH) kerülnek meghatározásra. A GDP és az egy főre jutó GDP USD-ben kifejezett értéke az Ukrán Nemzeti Bank hivatalos éves középárfolyamának adatainak felhasználásával számítva. 6
9
A kohászati növekedés ösztönözte a kereslet növekedését a koksztermelésben és az olajfeldolgozásban (4%-kal), a kitermelő ágazatokban több mint 3%-kal. (2007 végére a várható megfelelő adatok: 6%, illetve 5%.) Ami a gépgyártást illeti, itt a növekedést más iparágak váltották ki: az építési és a befektetési kereslet. Megjegyzendő, hogy a gépgyártás az ukrán kohászati termelés 14%-át fogyasztja, valamint stimulálja a kohászati szektorban a növekedést. Ezen kívül, a lakosság fizetőképes keresletének növekedése és a befektetési aktivitás erősödése cselekvésre ösztönözte az építőipart is, ahol a növekedés 11,8%-os emelkedést mutat. A lakosság oldaláról a kereslet és az ipari növekedés biztosította a növekedést a kereskedelemben: 15,5%. A belső fogyasztás és az export növekedése biztosította az árak növekedését a szállításban is, de csak 5,3%-kal. Külkereskedelem A termékek és szolgáltatások exportja 2007 első félévében 28,6%-kal megnövekedett (26,95 Mrd USD), az import növekedése 32,9% (kb. 29,29 Mrd USD). A termékek külkereskedelemében az export 32,9%-kal (23,11 Mrd USD) megnőtt, import pedig 33,8%-kal (27,31 Mrd USD) emelkedett. Mindezek eredőjeként a külkereskedelmi hiánya az év során 3,01 Mrd USD-ról 4,19 Mrd USD-ra nőtt. Összességében a külkereskedelmi egyenleg 1,18 Mrd USD csökkenő hiányt mutat. Jellegzetes vonása a jelenlegi befektetéseknek a közvetlen tőkebefektetésesek felélénkülése. Ezen kívül gyakran a külföldi befektetések szabályozzák az import berendezések behozatalát, amelynek növekedése az első félévben elérte a körülbelül 30%-ot, és összesen nem kevesebb, mint 5 Mrd USD. Ezek szerint a 2007. I. félév eredményei abban mutatkoznak, hogy a technológiai termékek részének növekedése a külkereskedelmi forgalomban körülbelül 22%-ra nőtt, ami minőségileg javította az áruforgalom szerkezetét. Ha a szerkezetről van szó, akkor meg kell említeni egy olyan tényezőt is, mint a gázszállítás növekedése majdnem 55%-ra. Az áremelés miatt az importban a gáz része meghaladta a 15%-ot. Az exportőrök helyzetén segíthetne a hrivnya leértékelése az euróhoz és ugyanakkor a rubelhez is viszonyítva, azonban ezek a valuták a külkereskedelmi megállapodásokban egyelőre nem játszanak lényeges szerepet. Ugyanakkor a dollárhoz képest nem figyelhető meg érdemi árfolyam-ingadozás, mert az Ukrán Nemzeti Bank az intervenciók révén stabilan tartotta az árfolyamot.7 Lakossági jövedelem A GDP szerkezetében a munkaviszonyban álló alkalmazottak kifizetésének része hamarosan eléri a 49,5%-ot, ami közelebb hozza az ukrán gazdaságot a fejlett gazdaságokhoz. Ennek eredményként növekszik a háztartások kereslete, ennek szintje a GDP-ben több mint 58%. A bérek növekedésével párhuzamosan növekszik a munkanélküliség is. Míg a munkanélküliség Ukrajnában 2006-ban még csak 7% volt, ez a mutató 2007 első félévében már elérte a 8%-ot. A gazdaság növekedése mellett ez csak azt jelentheti, hogy szakemberekre van szükség és nem akárkikre. Ami a munkaerő-kereslet minőségi változásaira utal következésképpen, a nagyobb konkurenciára és a bérek indokolt emelésére.8 Infláció A kereslet növekvése az infláció növekedéséhez vezetett. Az első 7 hónap alatt a fogyasztói árak körében az infláció elérte az 5,6%-ot, elsősorban az élelmiszeripari termékek 7 8
Ukrszibbank, Ukrán gazdasági helyzetének elemzése, http://www.ukrsibfunds.com/files/analitic_file_222.pdf, p. 4 Pp. 4-5
10
árának növekedése (8,1%) miatt, valamint a szolgáltatások körében tapasztalt árnövekedés (5,8%), és az üzemanyagok árának növekedése (17,4%) miatt. Az ipari termékek árának inflációja az első 7 hónapban 12,9% volt, ami kétszer több a 2006. évnél. Növekedtek az árak a gépgyártásban is. A gépgyártási termékek körében az árak emelkedése majdnem 24%-os volt, ami a befektetési keresletet bizonyítja. Megtakarítások és kölcsönök A lekötött betétek állományának növekedése 2007 első félévében 22,5% volt. Ezen belül a lakossági betétek állományának növekedése 23,2%-os volt. A nemzeti valutában lekötött betétek erősebben nőttek, emiatt a gazdaság dollárizációja 27%-ról 26%-ra csökkent. A hitelek mértéke a 2007 év közepére elérte a 63,2 Mrd USD szintet, ebből a letétek állománya 43,2 Mrd USD. A különbség 20 Mrd USD a hitelek javára, ami azt jelenti, hogy az ukrán banki rendszer nem szilárd. A lakossági hitelállomány 47,6%-ra nőtt. Az ilyen növekedés negatív tényezője abban van, hogy a fogyasztói hiteleket többnyire az import vásárlására vették fel (gépjármű, háztartási gépek), ami ösztönözte az egyébként is magas import növekedését. Árnyékgazdaság Az ipari árak növekedése ellenére a termelés jövedelmezősége csak 1,4-%-kal emelkedett. A vállalatok több mint kétharmada jövedelmező lett. A jövedelem növekedése különösen az exportorientált iparágakban kiugró, így pl. a kohászatban 2,6%-kal nőtt meg. A jövedelem növekedésének fontos tényezőjévé vált az árnyékgazdaság visszaszorulása. Ukrajnában az árnyékgazdaságnak a nemzetgazdaságban elfoglalt részét a következő négy módszer alapján határozzák meg: –
monetáris módszer;
–
a villamos energia fogyasztásának módszere;
–
háztartási és anyagi eszközök felhasználásának összehasonlításával;
–
pénzügyi módszer.
Az egyes módszerek alapján az árnyékgazdaságnak a GDP-hez viszonyított arányára eltérő értékek adódnak: a monetáris módszer szerint 18%, a villamos energia fogyasztása alapján, pedig 31%. Az összesített értékelés 27%-ot vesz alapul a hivatalos GDP-hez viszonyítva, a 2007. év elejére. Ugyanakkor minden értékelés szerint 1-11%-os csökkenés mutatható ki a 2007. év kezdetére a 2005. évi szinthez képest. Az árnyékgazdaságnak különösen nagy a részesedése a kiskereskedelemben: az összforgalomban (aminek értéke 161 Mrd hrivnya volt 2007-ben az első hét hónap alatt, ez kb. 32,2 Mrd USD-nak felel meg) kb. 22%-os az árnyékgazdaság részaránya. A magyar–ukrán statisztikai különbség oka jelentős részben az árnyékgazdaság súlyára vezethető vissza. Emellett az év elején az árnyékgazdaság súlya csekélyebb volt. A jövedelmek és az árnyékgazdaság növekedésének alakulása jól jellemzi, hogy továbbra is megmaradt az ukrán gazdaság kétarcúsága. Az egyik oldalról kézenfekvő, hogy sokan úgy vélik: eljött az ideje, hogy új módszerekkel dolgozzanak (legalizálnák, például saját jövedelem), ez több lehetőséget ad a befektetésre. A másik oldalról nézve: továbbra is lehetőség van régi módszerrel, az árnyékgazdaságban dolgozni, van, aki nem vált. Lehetséges, hogy sokak aktivitása mérséklődik, és az ukrán gazdaság a stabilitási időszakába jut.
11
A 2007 előtt gyűjtött befektetések kritikus tömege, legtöbbnyire belső keresletben jött létre és feltételezhető, hogy ez a fajtastabilizálás a későbbi években szilárdsággá nőhet át, amely nem fog ilyen nagyon függni az áraktól, a gázáraktól és a kormány tevékenységétől. Néhány pozitív szerkezeti változás arra utal, hogy az ukrán gazdaság jó irányban halad. Befektetések 2007-ben a befektetések növekedésének folyamata a hivatalos becslések szerint lelassul és az év végéig egy kicsit több lesz, mint 15%. Emellett minőségi változások jönnek létre – az alaptőke része az GDP-ben 25,2% lesz, ami az ukrán gazdaság befektetés-orientáltságát fogja igazolni. A befektetés forrásainak szerkezete stabil: 60% a saját eszközök által folyik be. Megmaradt a bankok és más hitelezési intézmények növekedett része – 14%. 1. táblázat Legnagyobb befektetési növekedés iparágakként Ukrajnában 2007-ben (I félév) a 2006-hoz képest* Ipar
Növekedés
Részesedés az összes befektetésekben
Pénzügyi szektor
75%
2,4%
Kereskedelem
41%
7%
Logisztika
43%
6%
Feldolgozó ipar
48%
28% *Forrás: Ukrán Állami Statisztikai Bizottság
Egyébként a befektetések növekedését nem mindenhol lehet látni. A 30%-os növekedést elsősorban a nagyobb ipari régiók (dnyipropetrovszki terület, kijevi terület, luhanszki terület és Kijev város) tudja felmutatni, ahol a befektetések 40%-60%-os növekedési szinten vannak. Emellett olyan megyékben, mint a donecki terület, az odesszai terület és zaporizzsja megye 2527%-os a befektetések növekedésének üteme, míg ezzel szemben а poltavai területen és a harkivi területen csupán 9-12%. Olyan ipari régiókban, mint lembergi és nikolájevi területek, a növekedés csak 3-6%-os szintű. A legnagyobb ipari régiók fogadják be a befektetések háromnegyedét. A jövedelem- és befektetés-központok: dnyipropetrovszki, donecki, zaporizzsjai, luhanszki, kijevi, odesszai területek és Kijev város (83% jövedelem és 58% befektetések).9 A 2007. év a befektetési aktivitás csúcspontja az utóbbi két év alatt. Ennek makrogazdasági magyarázata is van. Már a 2007. év első negyedévében a megtakarítások és a befektetések közti különbség elérte a GDP 11,3%-át. Máshogy mondva: a vállalatok a saját tartalékaik hiányait a felvett kölcsönökkel pótolják. Sok vállalatnak a kölcsönfelvétel drága, ezért a befektetési programok sokuk számára csak korlátozottan érhető el. A befektetési ütemek növekedése csökkenni fog. Növekszenek a közvetlen külföldi tőkebefektetésesek is. Az első kilenc hónap alatt ez 6014,3 M USD-t jelentett. De gyakran ez nem annyira befektetés az alaptőkébe, mint inkább a kész üzlet megvásárlása. Ma a szakértők szerint a piaci egybeolvadás 72%-át a külföldi befektetők finanszírozzák.
9
Ukrán Nemzeti Bank statisztikája
12
Ezt látszik igazolni az is, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetésesek része az alaptőkében nem nagyon növekszik: 4% (több mint 2006-ban, de nem több mint 2005-ben).10 A két ország gazdasági helyzetének elemzése után nézzük meg a Magyarország és Ukrajna állapotát a külföldi befektetések szempontjából Kelet-Európai összehasonlításban:11 1. ábra Egy főre jutó befektetés 2006 (€) Montenegró
1031
Észtország
954
Összes külföldi befektetés 2006 (millió €) Oroszország Lengyelország
Horvátország
639
Rom ánia
Szovákia
617
Magyarország
Lettország
569
Bulgária
471
Csehország
463
Románia
421
Litvánia
420
Szlovénia
Bulgária
4874 4752
4148 4104 3504
Szovákia
3324
Horvátország
2838
Litvánia
1426
Lettország
1303
Észtország
1282
162 151 Montenegró
Ukrajna
9082
Szerbia
291
Lengyelország
11093
Ukrajna
484
Szerbia
Oroszország
Csehország
533
Magyarország
23047
89
Szlovénia
644 303
Az ábrákból kiderül hogy továbbra is vonzó Kelet-Közép-Európa a külföldi befektetők körében. A régióba 2006-ban összesen 77 milliárd dollárnyi invesztíció érkezett, közel egyharmaddal több, mint 2005-ben. A régiók közti megoszlás változott: a privatizációk lezárásával a 2004-es bővítéskor csatlakozott nyolc kelet-európai állam részesedése visszaesett. 2006-ban az összes külföldi tőke befektetés 36 százaléka jutott rájuk, egy éve még a fele. A WIIW kormányzati statisztikákból nyert adatai alapján Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában érőteljesen csökkent, a három balti államban, Lengyelországban és Szlovákiában viszont - elsősorban a zöldmezős beruházásoknak köszönhetöen - soha nem látott méretű volt. A lendületes nagyvállaiati privatizáció különösen Horvátországba, Montenegróba, Szerbiába és Albániába vonzotta a stratégiai befektetőket. A dél-európai térségben egyre több a kelet-európai - elsősorban lengyel, magyar és szlovén - befektető. Ukrajnában egy főre jutó befektetés pedig 89 eurót tett ki, ami elég kevés a magyar 489 euróéhez képest. Az összes külföldi befektetésből Ukrajnára több mint 4148 ezer euró esik, ami 726 milliónál kevesebb mint Magyarországra.12
10
Ukrán Nemzeti Bank, ukrán nemzetközi befektetési helyzet, http://www.bank.gov.ua/Balance/IIP/index.htm Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézet (WIIW) adatai alapján. 12 A számok tükrében: Tőke Kelet-Európában, HVG, 2007. (XXIX. évf.) 36. szám. p. 97. 11
13
I.3. GLOBAL COMPETITIVENESS INDEX 2007-2008 A nemzetgazdasági teljesítmény alapján állítják össze különböző FDI13 megbízhatósági indexeket és sorrendeket, amelyek információkat nyújtanak az egyik vagy a másik ország gazdaságába való tőkebefektetések célszerűségéről. Ezek a sorrendek erősen befolyásoljak az országba beáramló tőkét nagyságára. Az egyik legtekintélyesebb index a „Global Competitiveness Index” vagy „Global versenyképességi Index”, amely 127 nemzetgazdaságnak számolják ki. 2. táblázat Global Competitiveness Index 2007-200814
(127)
Üzleti versenyképpeség 2007-2008
Vállalati versenyképesség
Nemzeti üzleti környezet minősége
Törökország Magyarország Jordan
46 47 48
48 46 49
41 56 51
80 81 82 83
79 83 85 77
86 82 85 95
Ország/Gazdaság
. . . Tanzania Ukrajna Gambia Bulgária
A „Global Versengési Index” a három mutató (Üzleti versenyképpeség, Vállalati versenyképesség és Nemzeti üzleti környezet minősége) alapján számítják ki. Magyarország és Ukrajna ebben az Indexben következő helyeket foglalják: Ország/Gazdaság (127) Lettország Olaszország Magyarország India
Rang
Index
45 46 47 48
4.41 4.36 4.35 4.33
72 73 74
3.99 3.98 3.97
. . . Brazil Ukrajna Románia
13
Foreign Direct Investment – Külföldi Közvetlen Tőke Befektetések Michael E. Porter-Klaus Schwab-Xavier Sala-i-Martin: The Global Competitiveness Report 2007-2008, Palgrave Macmillan kiadó, 2007.
14
14
3. táblázat Vezetnek a listát, pedig a következő gazdaságok15: Ország/Gazdaság (127)
15
Rang
Index
USA
1
5.67
Svájc
2
5.62
Dánia
3
5.55
Svédország
4
5.54
Németország
5
5.51
Finnország
6
5.49
Singapore
7
5.45
Japán
8
5.43
Egyesült Királyság
9
5.41
Hollandia
10
5.40
http://www.gcr.weforum.org/
15
II. TŐKEÁRAMLÁSOK
16
II.1. KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON ÉS UKRAJNÁBAN A kelet-közép-európai régió a második világháborút követő 40-45 évben kiszakadt a világgazdaság fejlődésének fő áramából. A nemzetköziesedé, a globalizáció nélkülük kezdődött, működőtőke befektetések szinte egyáltalán nem történtek, a multinacionális vállalatok nem jelentek meg a térségben. A térség világgazdasági re-integrálódása a nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulón kezdődhetett, s Kelet-Közép-Európa ekkor nyílt meg a külföldi beruházók előtt is. A régió súlyos gazdasági válsággal, tőkehiánnyal küzdött, s elvileg nyilvánvaló volt, hogy belső források hiányában modernizáció csak külföldi befektetések segítségével képzelhető el.16 Majd az 1990-es évek végére már olyan jelentős változások mentek végbe a magyar gazdaságban, amelyek időszerűvé teszik a közvetlen külföldi tőkebefektetések szerepének elemzését. Ezen befektetések jelentős mértékben közre játszhatnak olyan kitörési pontok kialakításában, melyek radikális változásokat hozhatnak a gazdaság szerkezetének és fejlettségének jelenlegi állapotában. Egyrészt ilyen változás az, hogy a közepesen fejlett magyar gazdaság nyitott, liberalizált piacgazdasággá vált, fő partnerei az Európai Unió tagállamai lettek. Másrészt a transznacionális vállalatok befektetései meghatározóvá váltak a magyar gazdaság modern szektoraiban. Ezek a vállalatok a globális műszaki fejlődés és a világpiaci verseny fő szereplői. Stratégiai döntéseik meghatározó fontosságúakká váltak a magyar gazdaság fejlődésében, a termelés szerkezetének alakításában és az ország termelési-innovációs rendszerének vállalati szektorában. A külföldi működőtőke befektetők által leginkább preferált országokban megfigyelhetővé vált az a jelenség az 1980-as évektől, hogy az államok elkezdtek egyre több területen és számban működőtőke ösztönző adókedvezményeket, pénzügyi szubvenciókat és egyéb támogatásokat alkalmazni azért, hogy minél vonzóbbá tegyék a befektetési lehetőségeket. Ezeket az ösztönzőket nem általában vezették be, hanem igyekeztek a számukra fontos szektorokat, illetve régiókat előnyben részesíteni. Az additív előnyök maximálására miatt elsősorban a nagyobb hozzáadott értékkel bíró iparágak befektetői kaphattak nagyobb kedvezményeket.17
II.1.1. KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2004 novembere óta összesen 40 nagyberuházást jelentett be. A beruházások összértéke mintegy 639 milliárd forint, amelyek eredményeként közvetlenül 18641 új munkahely jött létre, illetve jön létre a közeljövőben. Ebből 2006-ban több mint 213 milliárd forint összértékű, 8513 új munkahelyet teremtő összesen 17 nagyberuházást jelentett be a GKM. Az adatok szerint 2006-ban 4647,9 milliárd forintot fordítottak beruházásra Magyarországon (a GDP 19,7%-át) 2006-ben mintegy 20 nagybefektetővel kezdett tárgyalásokat a GKM, amennyiben, tárgyalások eredményesek lesznek a következő években 900 millió euró értékű működőtőke áramlik be és 6 ezer új munkahely létesül. Minden támogatott beruházás megtérülése biztosított, így a potenciálisan megvalósuló újabb beruházásoknak köszönhetően a költségvetés jelentős bevételekhez juthat. A GKM jelenleg mindösszesen 123 nagybefektetési projektet kezel. A projektek révén mintegy 43.300 új munkahely jöhet létre Magyarországon. Csak a szolgáltató központok 2004-2009 között több mint 10.700 új munkahelyet teremthetnek. 16
Antalóczy Katalin: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon Közgazdasági szemle, 1997/4 17 Halmos Kornél: A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon, szakdolgozat, Általános Vállalkozási Főiskola, 2003
17
2. ábra A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása Magyarországon 1995-2005*:18
*Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A beruházások volumene 2007 II. negyedévében – az előzetes számítások alapján – 0,4%kal maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 1025,8 milliárd forintot tett ki. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított index szerint – a nemzetgazdasági beruházások volumene 0,1%-kal bővült. 2007 első félévében összesen 1857,0 milliárd forintot költöttek beruházásra, így azok volumene 0,2%-kal nőtt. 2007 első félévében összesen 1857,0 milliárd forintot költöttek beruházásra. Kiemelkedő beruházás valósult meg a feldolgozóiparban, amelynek 26,4%-os volt a növekedése, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6,9%-os növekedést regisztrálták. A közvetlen külföldi tőkebefektetések alakulását, pedig, a következő ábrát mutatja 3. ábra A közvetlen külföldi tőke befektetések kumulált állománya Magyarországon 1995-2005 (millió USD)*
*Forrás: MNB, Gazdasági és közlekedési Miniszterium 18
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, összefoglaló a befektetésekről, 2006. december 19. p. 1.
18
II.1.2. KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK UKRAJNÁBAN Mint már említtetem, a 2007. év a befektetési aktivitás csúcspontja az utóbbi két év alatt, vizsgájuk át részletesebben ezt a két évet. 2006. év A működőtőke beáramlásában, a legnagyobb mértékben a Ciprusról19 (1,45 Mrd USD), Hollandiából (770 M USD), Franciaországból (740 M USD), az Egyesült Királyságból (395 M USD), Ausztriából (230 M USD) származó befektetések növekedtek. A működőtőke állományának mintegy 18 százaléka Ciprusról és a Brit Virgin-szigetekről származik. Az elmúlt években a közvetlen külföldi befektetések mind nagyobb hányada irányult a szolgáltatásokba, így ma már a pénzügyi szféráé a legnagyobb részesedés (2,4 Mrd USD).20 4. táblázat Tőkeáramlás Ukrajnában 2002-2006 (millió USD) 2002 Közvetlen működőtőke-import Közvetlen működőtőke-import (kumulált állomány) Közvetlen működőtőke-export Közvetlen működőtőke-export (kumulált állomány)
916,5
2003
2004
1 185,8 1 696,3
2005
2006
8 021,3
4 711,2
5 471,0 6 794,0 9 047,0 16 890,0 21 186,0 -11,4
21,7
32,6
20,9
2,0
144,3
166,0
198,6
219,5
221,5
Forrás: ITDH 2007. év A közvetlen beruházások volumene 2007. október-szeptember hónapban 6014,3 M USD volt. Ebből a FÁK országok része 421,4 M USD volt, a világ más országainak része pedig 5592,9 M USD volt.21 Tőkenövekedés országokként, millió USD: 1. Ciprus – 1774,9; 2. Svédország – 739,4; 3. Hollandia – 639,9; 4. Ausztria – 376,8; 5. Oroszország – 341,2; 6. Nagy-Britannia – 248,0; 7. Lengyelország – 245,3; 8. Franciaország – 195,3; 9. Németország – 181,3; 19
Ciprus és Virgin-szigetekről származó tőke a nagy többségén ukrán és orosz származasú tőke. http://www.itdh.hu 21 http://www.ukrstat.gov.ua 20
19
4. ábra Közvetlen külföldi beruházások megoszlása Ukrajnában országokként 2006-2007 (millió USD)* 30 25
28,6
21,4 18,5
20 15
11 8,1
10
6,5
8,3 7,5
7,6
6,8
7
5,3
4,6 5
3,8 3,8
5
4
3,5
0 rus Cip
lla Ho
ia nd
A ria nia US sz t tan i r Au B gyNa 2006.10.01 01.10.2007
Bri
t
tek ge sz i n gi V ir
*Forrás: Ukrán Állami Statisztikai Hivatal Kiemelkedő beruházás valósult meg 2007 első 9 hónapja alatt a pénzügyi szférában, ahol a beruházások 1688,4 M USD-ra megnőttek. Az építőiparban a növekedés 567,1 M USD volt. Az ingatlanügyletek szférában 451,9 M USD-ra nőtt meg a beruházások értéke. Az ipari növekedés 1362,5 M USD volt, ebből a kohászat 585,4 M USD-ra, a feldolgozó ipar pedig, 775,6 M USDra nőtt. Az összes közvetlen beruházások volumene 2007. október 1-én 26 856,6 M USD volt. 5. ábra A közvetlen külföldi tőke befektetések kumulált állománya Ukrajnában 2001-2007 (millió USD)*
26856,6
28000 25000 19911,8
22000 19000 16000 13000 10000 7000
4194,0
4923,1
6212,9
01.10.01
01.10.02
01.10.03
7761,5
9532,2
4000 1000 01.10.04
01.10.05
01.10.06
01.10.07
*Forrás: Ukrán Állami Statisztikai Hivatal A beruházások 119 országból érkeztek; 10 ország biztosította a gazdaságba befutó közvetlen külföldi befektetések 83%-át.
20
II.2. MAGYAR MŰKÖDŐTŐKE UKRAJNÁBAN Magyar közvetlen tőke befektetések ukrán gazdaságba A Magyar Köztársaságból Ukrajna gazdaságába érkező közvetlen befektetések mértéke 364,5 millió USD-t tesz ki, ami az összes ukrajnai külföldi beruházás 1,3%-ának felel meg. Csak a 2006. évben a magyar invesztálás 173,6 millió USD-t jelentett. Ukrajna területén 425 vállalat működik magyar tőke segítségével, melyből 280 közös vállalat. A pénzügyi tevékenység szférájában a magyar befektetők 122,1 millió USD-t fektettek be Ukrajna gazdaságába és ez 33,5%-ot tesz ki a magyar beruházások összességéből. A legnagyobbakat említve közülük: Richter Gedeon gyógyszergyár, Pannonplast vegyi vállalat, Bábolna mezőgazdasági vállalat, a Dunapack ukrajnai gyára (csomagoló vállalat) és a „Szabolcs Gabona” agrártermeléssel foglalkozó kereskedelmi társaság. Ezzel együtt meg kell jegyezni, hogy 2006 júniusában a magyar OTP bank megvásárolta a „Raiffeisen Bank Ukrajna” részvényeit 650 millió euróért. Magyarország ennek a megvalósításával elfoglalta méltó helyét az első tíz ország közt, melyek a legnagyobb összeget beruházták az ukrán gazdaságba. 5. táblázat Működőtőke-áramlások Ukrajna és Magyarország között 2000-2005 (millió USD) 2001
2002
2003
2004
2005
Ukrán működőtőke-befektetés Magyarországon
1,6
0,5
1,6
-1,7
6,6
Ukrán működőtőke-állomány Magyarországon
5,9
9,0
14,5
15,1
12,8
Magyar működőtőke-befektetés Ukrajnában
-1,8
-0,1
0,3
3,3
7,4
Magyar működőtőke-állomány Ukrajnában
20,7
19,9
25,1
28,8
33,5
Forrás: Forrás: MNB A kétoldalú politikai kapcsolatokat a jószomszédi viszony jellemzi. A gazdasági együttműködés felfelé ívelő pályán halad. Éves szinten kétmilliárd dollár fölötti értéket abszolút rekordot - mutat a 2006. évi magyar-ukrán kereskedelmi forgalom. A növekedés úgy a magyar export, mint magyar import tekintetében meghaladja az 50%-ot. A kereskedelmi forgalom rekord növekedése jól tükrözi a cégek érdekeltségét, a két ország gazdasági teljesítő képességének növekedését és változásait, bizonyítva, hogy évről-évre gyorsan bővülnek a cégek közötti üzleti szálak.22 Az üzleti kapcsolatok látványos erősödését mindkét ország kormányzata üdvözli, és lehetőségeik, eszközeik szerint támogatják is e folyamatot. A növekedés további motorja lehet a magas szintű kétoldalú találkozók sora. A 2007. év végére a magyar beruházások Ukrajnában összesen 347,5 millió dollárt tettek ki, ez az Ukrajnában végrehajtott külföldi beruházások 1,3%-a. A magyar beruházásokat tekintve minden szférában képviseltetik magukat a befektetők (mintegy 425 magyar tőkerészesedéssel bejegyzett vállalat), a pénzügyi szektortól kiindulva, az iparon, közlekedésen, építészeten, mezőgazdaságon át az egészségvédelemig. 22
http://www.konzulatus.uz.ua
21
Kiemelt téma az energetika, ami kormányszintű magyar stratégiai kérdés. Ukrajna és Magyarország tranzit ország a földgáz- és a kőolajszállításokat illetően, de potenciálisan a villanyáram ügyében is. Teljes az egyetértés abban, hogy a biztonságot garantálni kell, ennek érdekében fejlesztések, új megoldások bevezetése szükséges az energetikai együttműködésben.23 Lvivszki terület 2006-ban Lemberg megye külkereskedelmi forgalma Magyarországgal elérte a 26,2 millió USD-t, ami a megye külkereskedelmi forgalmának 1,7%-a. Az export értéke 5,9 millió USD, az importé 20,3 millió USD volt. A magyar beruházások értéke a megyében 56,2 millió USD, a megyei külföldi beruházások 11,5%-a. Lemberg megyében összesen 22 magyar tőkerészesedéssel alapított vállalkozást tartanak számon. 2005-ben megkezdődött a megye egyik legnagyobb beruházási projektjének, a Lembergi Autógyár fejlesztésének kivitelezése a magyar Dankar Kft. és a Pharma Market Kft. cégek részvételével. A berendezések rekonstrukciójára, új autógyártási technológiák adaptációjára, teherautók és mikrobuszok gyártására 30,6 millió USD-t fordítanak a beruházók. Együttműködési tárgyalások kezdődtek a Lembergi Autógyár és a magyar RABO cég között hátsó hidak gyártására a lembergi autóbuszokhoz, az együttműködés elmélyítésére a Lembergi Kerámiagyár és magyar partnere között. Ivano-Frankivszki terület A Magyar Köztársaság Ivano-Frankivszki terület első számú külkereskedelemi partnere (a megye teljes exportjának 16,7%-a 2006-ban). A 2006-ban a megye külkereskedelmi forgalma a Magyar Köztársasággal 155,8 millió USA dollár tett ki, ami 66,6%-kal több mint 2005-ben. Az export 147,6 millió USA dollár (68,7%-os növekedés), az import 8,2 millió USA dollár (37,0%os növekedés) volt. A megyében 26 magyar-ukrán közös vállalat van bejegyezve, amelyek többsége kereskedelmi tevékenységet folytat. A legnagyobb befektetéseket 8 közös vállalat jegyzi, közöttük a vezető a „Kuvert-Ukrajna” termékgyártó Kft. Ivano-Frankivszki székhelyű, magyarukrán-német közös vállalat, amelynek termékei (papír) külföldön is jól ismertek; a „GabonaKolomija” Kft. (székhely: Kolomija) amely szemes terménnyel, és állattápokkal kereskedik. Kolomijában magyar tőke segítségével (a Szabolcs - Gabona Rt. 2,5 millió eurót fektetett be), kombinált takarmánygyárat nyitottak. Csernyivci terület Csernyivci (Bukovina) megyében 2006-ban a külkereskedelmi forgalom volumene magyar relációban 3,3 millió USD-t tett ki. (1,1 millió USD export, illetve 2,2 millió USD Magyarországról érkezett import). A bukovinai vállalkozók Magyarországra alapvetően fát, valamint fából készült termékeket (az összexport 64,0%-a), illetve különböző olajos növényeket/vetőmagokat (31,9%) exportálnak. Magyarországról a fatermékeket (36,0%), polimer anyagokat és műanyagokat (31,9%), továbbá élő állatokat importálnak. A magyar cégek egyre jelentősebben használják ki a komparatív előnyöket: az olcsó energia, bérleti díjak, munkaerő miatt egyre több cég bérmunkáltat a térségben, elsősorban a textil-, cipő- és gépipar terén, a befektetések értéke 60 millió dollárt tesz ki, jelentős létszámot foglalkoztatva (mintegy 5 ezer fő). 23
Hendinger Anita, http://www.feliciter.net, 2007. április 23., hétfő.
22
6. ábra Magyar Működőtőke Ukrajnában megyéként, 200624
Nagyobb magyar befektetők Ukrajnában: –
OTP Ukrajna (pénzügyi szféra)
–
Kész Ukrajna (építőipar)
–
Magyar Telekom (távközlés)
–
Pannonplast (műanyagipari vállalata és vagyonkezelő társasága)
–
Egis (gyógyszergyártás)
–
Trigránit (ingatlanüzlet)
–
System Consulting (energetika)
–
Richter Gedeon (gyógyszergyártás)
–
Dunapack (papíripar)
A magyar befektetők célterületei Ágazati bontásban az ipar áll az élen - az összes befektetés mintegy 80%-a ide irányul, domináns a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textilipar, gépgyártás) részaránya. 24
http://dn.kiev.ua/business/ukraine/2zavod_05.html http://www.zn.ua/2000/2250/14355/ http://www.itdh.hu http://www.konzulatus.uz.ua http://www.carpathia.gov.ua/
23
A nem termelő szférában (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, szállítmányozás) az összes befektetés mintegy 15%-a van jelen. Ma az ukrán belkereskedelmi forgalomban lévő élelmiszeripari fogyasztási cikkek több mint 80%-a hazai termék (lásd. ábra 3). 7. ábra A magyar befektetők célterületei Feldolgozóipar Nem termelő szféra Egyéb 80%
15% 5%
OTP Bank – legnagyobb Magyar befektetés Ukrajnában. Az OTP Bank megvásárolja a Raiffeisen International Bank-Holding AG tulajdonában álló Raiffeisen bank Ukraine-t. Az OTP Bank 650 millió euró vételárat fizet a bankért. Így, az OTP Bank eddigi legnagyobb felvásárlását hajthatja végre. A kijevi székhelyű, 1998. március 2-án alakult, a Raiffeisen International BankHolding AG tulajdonában áll pénzintézetnek 2006. év végi 1,2 milliárd eurós mérlegfőösszege alapján 3,6 százalékos piaci részesedése van, Ukrajna hetedik legnagyobb bankja, saját tőkéje 139 millió euró, adózás előtti eredménye 39,7 millió euró volt az előző évben. A Raiffeisen International azért adja el ukrán leánybankját, mert sikerült megszereznie az Avalbankot, amely egy nagyobb szereplő. A bankeladás segítségével megspórolható az összevonás költsége. A JSCB-ért kasszírozható összeg csökkentheti az Aval felvásárlási költségét. A 93,5 százalékos részvénypakett vételára ugyanis 1,028 milliárd dollár volt.25 Az OTP Bank a Raiffeisen bank Ukraine megvásárlása után további felvásárlással is erősíteni akarja pozícióit Ukrajnában, ahol az Ukrán Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 166 bank működik. Az 2006. év végén nem végleges adatok szerint a bankszektor összesített mérlegfőösszeg/GDP mutatója 50 százalék körül volt, ami jelentős növekedési lehetőséget tartogat. Az OTP Bank célja Ukrajnában is komplex pénzügyi szolgáltatást nyújtson magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt. Ennek érdekében az OTP Bank, ahogy más országokban is, ahol jelen van, bankcsoport kiépítését tervezi.26 Az OTP Csoport napjainkban mintegy 10,1 millió ügyfél pénzügyi igényeire ad magas színvonalon megoldást közel 1300 bankfiókjában, a legmodernebb elektronikus csatornákon, valamint ügynökökön keresztül.27 25
Giczi József: Ukrán leányt szerzett az OTP Bank, http://origo.hu/uzletinegyed/befektetes/20060601ukran.html, 2006. június 1., csütörtök, 18:34 26 Ukrán bankot nyert az OTP, in FigyelőNet [online] http://www.fn.hu/penzkozpont/0604/ ukrán_bankot_nyert_az_OTP.133656.php, 2006. június 1. 27 http://www.otpbank.com.ua
24
8. ábra Az OTP Bank helyzete Ukrajnában a pénzügyi eredmény szerint 2007.07. (millió USD)28
RA
IF F
PR IV EI A SE TB N AN BA K NK UK AV RS A L ZO C "N B AN AD K R A" BA NK O TP B AN K FI NA N SZ II KR UK ED RS IT ZI B UK BA RP NK RO M B AN K PU M B*
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
*Megjegyezés: PUMB – „Első Ukrán Nemzetközi Bank” Földrajzilag a magyar befektetőknek továbbra is a legvonzóbb terület - Kárpátalja (Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás), azért vizsgájuk át ezt a terület részletesebben.
II.3. MAGYAR MŰKÖDŐTŐKE KÁRPÁTALJÁN Kárpátalja jelentős szerepet tölt be a magyar-ukrán gazdasági együttműködésben. Magyarország Európai Uniós tagsága előmozdította a Magyar gazdasági kapcsolatrendszerét. A 2006. évi statisztikai adatok alapján Magyarország továbbra is a legfontosabb külkereskedelmi partnere Kárpátalja megyének és a tőkebefektető országok rangsorában az Egyesült Államok, Németország és Japán mögött a negyedik helyet foglalja el, megelőzte Ausztriát. A megyében 214 magyar érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik, tőkerészesedésük 29,6 millió USD, mely az összes megyei külföldi tőkebefektetésnek a 10,6%-a. Földrajzilag a legvonzóbb területek Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás. A Magyarországgal lebonyolított külkereskedelmi forgalom 2005-ben 277,5 millió dollárt tett ki, mely az összes megyei forgalom 22,4%-a. Az előző évhez viszonyított forgalomnövekedés 14,3%-ot tett ki. Az ukrán pozitív szaldó mértéke 2005-ben 60 millió USD volt. 2006-ban Kárpátalja külgazdasági forgalma Magyarországgal 485,9 millió USA dollár értékű volt, az a mutató a 2005 évi időszakhoz képest 75,1% nőtt. Magyarország a Kárpátalja külgazdasági kereskedelemében 38,3%-ban vesz részt.
28
http://www.ufs.kiev.ua/market/bank_rating.php?by=0
25
Jelenleg Magyarország Kárpátalja partnerei közül az első helyen van a külgazdasági forgóeszközök volumene terén és a negyedik helyen a befektetések bevonása terén. Közvetlen külföldi befektetések A területi statisztikai hivatal adatai alapján a 2007. január 1-jei állapot szerint a területre 298,2 M USD értékű közvetlen külföldi befektetés érkezett, ami egy lakosra vetítve 240,1 USD-t jelent. A külföldi tőkével működő vállalatok száma a megyében jelenleg: 773. Ezeket 47 ország befektetői hozták. A legnagyobb közvetlen külföldi befektetések a következő országokból származnak: –
Amerikai Egyesült Államok, 44,0 M USD, az összes befektetés 14,8%-a;
–
Németország, 36,6 M USD, az összes befektetés 12,3%-a;
–
Japán, 33,7 M USD, az összes befektetés 11,3%-a;
–
Magyarország, 32,6 M USD, az összes befektetés 10,9%-a;
–
Ausztria, 25,7 M USD, az összes befektetés 8,6%-a.29 9. ábra Legnagyobb tőke befektetők Kárpátalján 2007. január 1-jei állapot szerint (millió USD)
25,7
8,6 Ausztria
32,6
10,9 Magyarország
33,7
11,3
% millió USD
Japán 36,6
12,3 Németország
44
14,8 USA 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Ez az 5 ország biztosította a terület gazdaságába befutó közvetlen külföldi befektetések 58%-át. Ugyanúgy, mint 2005-ben, a Kárpátalja gazdaságába bevitt közvetlen külföldi befektetés terén Magyarország a negyedik helyen van, USA, Németország és Japán után. Jelenleg Ukrajnában 240 ukrán–magyar vállalat van, melyek Kárpátalja terület vállalataiba 32,6 M USD-t, az összes befektetés 10,9%-át fektették be. 29
Kárpátalja Statisztikai Hivatal, közvetlen külföldi befektetések kárpátalján, http://www.stat.uz.ua/statinfo/bud/index.html
26
2006-ban 42 új közös ukrán–magyar vállalatot alapítottak, ez a szám hárommal kevesebb a megelőző évhez képest. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a 2005. évhez viszonyítva 1,5 M USD-ral nőtt a közvetlen külföldi befektetések összege. A magyar befektetők számára a legvonzóbb Ungvár, Munkács, Beregszász és a beregszászi járás. A gazdasági tevékenység irányvonalai közül:30 – az iparba bevitt befektetések összege a 2005. évhez viszonyítva 3,4%-kal kevesebb, s ebből a feldolgozó iparban 2,7%-os a csökkenés, –
a gépek és berendezések előállítása terén 3,9% a növekedés,
–
az élelmiszeriparban csökkent 7,3%-kal,
–
a textiliparban csökkent 0,4%-kal,
–
a fakitermelés és fatermékek előállítása terén 0,5% a csökkenés,
–
egyéb termelési ágazatban 1,7%-os a növekedés.
–
a villamos energia, földgáz és ivóvíz kitermelésében 0,1% a csökkenés,
–
a nagy- és kiskereskedelemben 2,5% a növekedés,
–
az egészségvédelem és szociális segélynyújtás terén 0,2% a növekedés,
–
az építőiparban 0,1% a csökkenés,
–
a mezőgazdaságban, vadászatban, erdőgazdaságban 1,0% a növekedés,
–
a vendéglátásban és az éttermek terén 0,3% a csökkenés,
–
a szállítás és hírközlés terén 1,0% a csökkenés.
Legnagyobb magyar befektetési projektek a következők:31 Munkácsi Finommechanikai Művek Rt., 2 befektetési projekt: A Munkácsi Finommechanikai Művek Rt. meglévő termelési folyamatainak modernizálása és szélesítése termelési együttműködésben a TDK Elektronix Kft-vel; a projekt előirányzott értéke 1,2 M USD, a projekt alapján a megtartott és újonnan kialakított munkahelyek száma 410. A Munkácsi Finommechanikai Művek Rt. meglévő termelési folyamatainak modernizálása és szélesítése termelési együttműködésben a Philips Industries Magyarországgal, a projekt előirányzott értéke 3,0 M USD, a projekt alapján a megtartott és újonnan kialakított munkahelyek száma 1042. Beregszászi Rádiógyár Zrt. Nyomtatási berendezések, terminálok és más berendezések előállítása, Hewlett Packard nyomtatók előállítása; a projekt előirányzott értéke 4,4 M USD, a projekt alapján a megtartott és újonnan kialakított munkahelyek száma 1000. Univer Kft. Zöldség-gyümölcs konzerválás szervezése, zöldség és gyümölcs konzervtermékek előállítása az Univer konzervgyár Kft-ben; a projekt előirányzott értéke 1,9 M USD, a projekt alapján a megtartott és újonnan kialakított munkahelyek száma 108. 30 31
http://www.carpathia.gov.ua/ http://www.uzez.uz.ua/invest.htm
27
Holland Plant Ukrajna Holland Plant Ukrajna - magyarországi Holland Alma Kft-nek a koncházai leányvállalata. Az Ukrajna Holland Plant tevékenységet szaporítóanyag-előállítóként és gyümölcstermesztőként ismerik. Holland Plant Ukrajna Kft befektetése az ukrán gazdaságban 500 ezer dollár volt. További sikeres magyar-ukrán közös vállalatok Kárpátalján: –
DK Kft;
–
Nagyszőllősi járási mezőgazdasági gépkezelési Rt.;
–
Darlis – Rát;
–
Centurion – Ukrajna;
–
Huszttranzit Kft;
–
Técsői Avantex – Ukrajna Kft;
–
Nagyszőlősi Delta Kft.;
–
Inter – Indusztria Kft;
A külföldi működőtőke beáramlásának intenzitásához Kárpátalján létre jöttek a különleges gazdasági övezetet. A Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezetben 2007-ben 16 iparvállalat tevékenykedik, összesen 201,3 millió USD működő külföldi tőkével. Ezek a vállalatok eddig összesen 3 milliárd 452 millió hrivnya értékű terméket értékesítettek és összesen 810,2 millió hrivnya adót fizettek be az államkasszába. Nekik köszönhetően vidékünkön 3052 új munkahely teremtődött. A lehetséges beruházási perspektívák között legvonzóbb az Idegenforgalom. Kárpátalján 16 szanatórium, 14 gyógyüdülőhely, 2 panzió, 26 turista üdülőhely és 11 gyógyintézet található, ezek mindegyike 1-2 napos vendégfogadásra alkalmas. 2005-ben a 36 szálloda 2839 férőhelye 84,2 ezer vendéget fogadott, köztük 9,2 ezer külföldit. Az idegenforgalmi ágazat gazdaságos. Statisztikai adatok szerint 2005. január és május között a megye turisztikai és gyógyüdültetési központjai 26,3 ezerrel több vendéget – összesen 84 ezer főt – fogadtak, mint az előző év azonos időszakában, ami 45%-os növekedést jelent.32 A gazdasági elemzők a kárpátaljai idegenforgalomba történő befektetéseket jövedelmező vállalkozásként tüntetik fel. Közel félmilliárd USD befektetéssel talpra lehetne állítani Kárpátalja minden idegenforgalom lebonyolításával foglalkozó egységét. Hosszú távon mindenképpen kifizetődő lehet a turizmusba invesztálni. II.4. UKRÁN MŰKÖDŐTŐKE MAGYARORSZÁGON Magyarországon 8 ukrán cég befektetéseit tartják számon kb. 900 ezer USD értékben, ez a külföldre irányuló ukrán befektetések 0,5%-át teszi ki. Az Ukrán statisztikai adatok alapján, Magyarország csak 0,1% tesz ki az ukrán működőtőke-exportban. Az ukrán működőtőke-export fő irányai a táblázatban látható. Az ukrán befektetők célterületei: A kohászat, vegyipar, szállítmányozás, személyszállítás, banki tevékenység, szállítóeszközök és mezőgazdasági gépek gyártása valamint a külkereskedelmi tevékenység területén találhatók ukrán befektetők. 32
http://www.konzulatus.uz.ua
28
6. táblázat Ukrán működőtőke-export 2006-2007* Január 2006 Oroszország Lengyelország Panama Vietnam Egyesült Királyság Spanyolország USA Örményország Hong Kong Ausztria Svájc Grúzia Ciprus Lettország Litvánia Magyarország EU-országok összesen Egyéb Összesen
Április 2007
102,5 21,3 18,9 15,9
Január 2007 millió USD 93,2 24,2 18,9 15,9
Január 2006
114,9 25,4 18,9 3,9
46,7 9,7 8,6 7,2
42,1 10,9 8,5 7,2
47,5 10,5 7,8 1,6
13,9
13,9
13,9
6,3
6,3
5,7
13,8 5,6 … 5,4 4,6 4,0 2,2 2,1 … … 0,1
13,8 5,7 … 5,4 … 4,3 2,9 4,4 3,5 … 0,1
13,8 5,7 5,7 … 4,3 3,0 10,3 3,5 3,3 …
6,3 2,6 … 2,5 2,1 1,8 1,0 1,0 … … 0,0
6,2 2,6 … 2,4 … 1,9 1,3 2,0 1,6 … 0,0
5,7 2,4 2,4 0,0 … 1,8 1,2 4,3 1,4 1,4 …
59,6
66,3
…
27,2
29,9
…
9,3 219,5
15,3 221,5
15,5 242,1
4,2 100,0
6,9 100,0
6,4 100,0
Január 2007
Április 2007
%
*Forrás: Ukrán Állami Statisztikai Hivatal Legjelentősebb ukrán befektetési projektek a következők: Ferrexpo Az ukrajnai Poltavában működő Ferrexpo mintegy 300 millió eurós zöldmezős beruházással Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében építene egy évi 2,5 millió tonna kapacitású acélművet. Így, a befektetés értéke első körben 300 millió euró. Ezt a beüzemelést követően további 200 millióval bővítik, tehát összességében egy 500 millió eurós beruházásról van szó. Az üzem építése 2008 első felében indulhat, a termelés pedig 2010-2011-ben. A beruházásban az ukrán Vorskla Steel a Ferrexpo partnere.33 A poltavai társaságé Ukrajna legnagyobb vasérclelőhelye. Termelésének 80%-a az Európai Unióban talál vevőre, részben Magyarországon. Termelését 2010-re 15-20 millió tonnára szeretné emelni. Állami cégből 1993-ban alakult rt.-vé, 1995-ben privatizálták. A beruházói döntés meghozatalában jelentős szerepet játszott a Tisza, mint vízi szállításra alkalmas útvonal elérhetősége, valamint az ukrán széles nyomtávú és a magyar vasút összekapcsolhatóságának lehetősége.34
33 34
www.templetonthorp.com/en/news1228 http://www.ferrexpo.com/background.uk.php
29
Memorandum a Vorskla Steel AG a Záhonyi térségben megvalósuló beruházásáról.35 A memorandum rögzíti a projekttel kapcsolatos támogatási lehetőségeket: 1. A projektfoglalkoztatási szempontból különösen fontos. Záhony és Kisvárda térségében 9,5%-os a munkanélküliség, 7000-en keresnek állást. A 8001000 fős tervezett üzem gyökeresen átalakíthatja a térség szakmakultúráját, a szakképzés jövőjét és esélyt ad a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésére. Ezt segíti a munkavállalók felkészítési költségei alapján nyújtott képzési, valamint az alkalmazottak bérköltségéhez nyújtott foglalkoztatási támogatás. 2. A létrehozandó ipari park számára nyújtható támogatások A záhonyi térségben egy új ipari park létesül, a park területének mintegy felén a Vorskla Steel, a fennmaradó területen a potenciális beszállítók, illetve más cégek telepednének le. A telekhatáron belüli infrastruktúra kialakításához, valamint a logisztikai és disztribúciós beruházások megvalósításhoz pályázati úton igényelhető támogatás. 3. A tiszai kikötő fejlesztése A beruházó igénybe kívánja venni a Tiszát, mint szállítási útvonalat, ezért a memorandum rögzíti ennek fejlesztési szándékát, valamint egy megfelelő kikötő létesítését. A Vorskla Steel által befektetet tőke mértékét az ábraból látható. 10. táblázat A GKM által bejelentett legjelentősebb beruházások (2004. november-2006. december)*
140
131,36
120 79,5
100 80
48,75
50
60
31,93
40 20 0
Hankook Tire
Ferrexpo (Vorskla Steel)
Suzuki
BridgestoneAsahi Glass Co.
*Forrás: GKM Dunaferr – legnagyobb Ukrán befektetés Magyarországon Donbassz Ipari Szövetség által felvásárolt a 255 milliárd forintot meghaladó konszolidált árbevételű, dunaújvárosi székhelyű Dunaferr társaságcsoport ma a magyar acélipar meghatározó vállalkozása, az ország egyik legnagyobb termelő vállalat együttese.36 A Dunaferr Donbassz Ipari Szövetség tulajdonos a beszerzési források optimalizálása és a cég átszervezése, költséggazdálkodásának feszesebbé tétele mellett a globális acélipari konjunktúrát akarja meglovagolni.37 35
http://www.integratorforum.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=208&Itemid=57 http://www.dunaferr.hu/01-vallalati/roviden.htm 37 Szegő Iván Miklós, Vitéz f. Ibolya: Dunaújvárosi Fejlesztések. Multikulti. HVG (2007/48. szám), http://hvg.hu/hvgfriss/2007.48/200748HVGFriss169.aspx, 2007. november 28. 00:00. 36
30
A cégcsoport termelése – a mai igényeknek megfelelően – évi 1329 kilótonna38 nyersvas, 1642 kilotonna LD-acél, és 1450 kilotonna melegen hengerelt készáru. A kohászatot, acélfeldolgozást és acélkereskedelmet – mint fő tevékenységeket – kiegészítő üzletágak (energiaellátás, karbantartás, logisztika, gépgyártás, alkatrészgyártás, építőipari fővállalkozás stb.) teszik teljessé. A főbb termékeinek belföldi értékesítése 550 kilotonna, exportja pedig 984 kilotonna volt. 11 . ábra Dunaferr forgalom és adózás előtti eredmény változása 2005-2006 (millió euró)*
165 2006
1196
66 2005
897
Adózás előtti eredmény
Forgalom
* Forrás: http://www.ukrindustrial.com/news/index.php?newsid=149923 Tevékenységének alapja egyrészt a nagy vevők számára biztosított egyedi kezelés, a közvetlen vevő–termelő kapcsolat, másrészt a kis- és közepes vevőkör differenciált kiszolgálása, amelyet az országosan kiépült acélkereskedelmi hálózata, az úgynevezett centerhálózat biztosít. A különböző acéltermékeket feldolgozó, csomagoló, elosztó központként működik a dunaújvárosi telephelyű Steel Service Center, amely Magyarország egyetlen ilyen felszereltségű és színvonalú acéltermék–szolgáltató központja. A Dunaferr társaságcsoport árbevételének jelentős részét külpiacokon realizálja, az eladott mennyiségeket tekintve meghatározó szerepe van a magyar exportvolumenben. Legfontosabb partnerei az Európai Unió országai, közülük is Németország és Olaszország. A Dunaferr exportforgalma több mint 70%-a az Európai Unió tagállamaiban realizálódott, Magyarország EU csatlakozásával pedig az exportforgalma 83 %-a ma már úgynevezett közösségen belüli értékesítésnek minősül. A cég az Európai Vas- és Acélipari Szövetség (Eurofer) társult tagja, és széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn az Európai Vas- és Acél Intézettel (IISI) is. A Dunaferr látogatása alatt, Viktor Juscsenko kijelentette: folyamatos közeledés tapasztalható az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok terén, amely mindkét fél örömére szolgál, és a nyitott légkör fenntartása továbbra is elsődleges cél mind a gazdasági, mind a politikai kapcsolatokban. Az elnök megjegyezte, hogy Magyarország stratégiai partner Ukrajna számára, és a jelenleg mintegy 600-650 millió dolláros értékű ukrán gazdasági jelenlétet a közeljövőben 1 milliárdos nagyságrendre kívánják növelni Magyarországon. A Dunaferr 2004-ben lezajlott privatizációját az ukrán elnök a két ország közös gazdasági sikereként értékelte.39
38 39
1 kilótonna = 1000 tonna http://www.dunaferr.hu/cikk_a_dunaferrhez _látogatott _ukrajna _elnöke.html, 2007. július 11
31
További legnagyobb ukrán befektetők Magyarországon a következők:40 –
„Aerosvit” (légi szállítás),
–
„Dunajszkoe Parahodsztvo” (vízi szállítmányozás),
–
a Chemopetrol VV (vegyipari termékek).
–
A kremencsugi „KRAZ” Rt. (autóipar)
– Magyarországon „Vertikum” Kft. néven működtet vegyes vállalatot. A magyar-ukrán határ mellett működő – Avtoporti avtoterminali cég a vasúti szállítmányozás, logisztikai tevékenység területén játszik szerepet a két ország közötti forgalomban. Ha a magyar-ukrán tőke vagy áruforgalomról beszélünk, nem lehet említés nélkül hagyni a két állam statisztikai adatai közötti jelentős különbséget. A magyar rész az ukrán működűtőkeexportban nem jelentős, csak 10,8 millió euro tett ki a 2006 elején. 2005 és 2007 között Magyarország legnagyobb ukrán befektetésnek a célja országa lett: Donbassz Ipari Szövetség felvett két nagy magyar acél gyárt, de mivel a tranzakció lebonyolításához külföldi számlákat használtok, a beruházás nem szerepel az ukrán hivatalos statisztikában.41
40 41
Dr. Kaszics Miklós: Ukrajna az ITDH tevékenységén belül, www.itd.hu, 2007. Ludvig Zs.: Hungarian-Ukrainian economic relations: overview of the past one and half decade, 2007.
32
III. KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ, KULÖNÖSÖS TEKINTVE A MAGYARUKRÁN HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE
33
Az Európai Unió regionális politikájának fényében minden olyan kérdés, amely a fejlődésre, a változásokra vagy a régiók közötti kapcsolatok javítására vonatkozik, különleges jelentőséget kap. Ez a kérdés különösen aktuális azokban a régiókban, amelyek az EU keleti bővítése után a szervezet keleti határai lettek és 2007. december 27. után a Schengeni zóna keleti határai is lesznek. Az adott kérdés különösen aktuális Ukrajna számára mind az egész ország, mind pedig azon határmenti területei vonatkozásában, amelyek az EU-val közös határok lettek.42 A magyar-ukrán határszakasz hossza 137 km, 2004. május 1. óta ez a határ az Európai Unió határa. Ukrajna Kárpátontúli területe az ország dél-keleti részén található és kereken 12.800 км2-t foglal el. Magyar oldalán az Észak-Alföld terül el, amely három megye, Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határmenti részeiből tevődik össze. Mindkét határmenti terület lakosságának létszáma és mérete körülbelül azonos. A határ mindkét oldalán találhatóak speciális gazdasági zónák, amelyek kedvezményeket nyújtanak a vámkivetésnél, valamint különféle gazdasági támogatások során. Az utolsó száz év során a magyar-ukrán határmenti régiókülönböző államokhoz tartozott. 1920-ig a Magyar Királyság része volt, azután a Trianoni Békeszerződés következményeként a terület Csehszlovákia uralma alá került. A második világháború idején ismét Magyarországhoz tartozott, azonban a háború befejezése után a terület egyes részeit a Szovjetunióhoz csatolták. A Szovjetunió szétesése után, 1991-ben létrejött Ukrajna és Magyarország között az immár modern határ. A magyar-ukrán határmenti régió szociális-gazdasági értelemben periféria mindig volt mind Magyarországon, mind pedig a Szovjetunióban, ahol, mint a Szovjetunió nyugati határát, különleges katonai területként őrizték. A régió valójában a „perifériák perifériája” volt. Ez a régió mindig a tőke és az üzleti élet hiányától, a befektetők figyelmének hiányától, az infrastruktúra fejletlenségétől, a rossz közlekedéstől, a lakosság általános szegénységétől szenvedett. Tipikus demográfiai folyamat volt az állandó elvándorlás és a szociális kétségbeesés. A magyar-ukrán határmenti régió még egy megkülönböztető vonása az, hogy ennek a területnek Magyarországtól való leválasztása idején nem vették figyelembe a lakosság etnikai érdekeit, ennek eredményeként Ukrajnában alakult ki a legnagyobb magyar diaszpóra (12,1%). Ez a megkülönböztető vonás egyúttal a Magyarország és Ukrajna közötti határmenti együttműködés egyik legalapvetőbb előnye. Azért, mert a közös nyelven, a hasonló mentalitáson és a közös hagyományokon alapul. Magyarország az elsők között ismerte el 1991-ben a független ukrán államot, de a jó, baráti kapcsolatok létrehozása már korábban elkezdődött.43
III.1. MAGYAR–UKRÁN HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Kárpátalja – a legfiatalabb Ukrajna megyéi között – 1946. január 22-én alakult.44 Jellemző különlegessége lakosságának soknemzetiségűsége, melyben a legnagyobb részt az ukránok és a magyarok alkotják. Ez a helyzet teszi szükségessé a határmenti együttműködést épp Magyarországgal. 42
Majoros P.-Imre G.: New Challenges of the hungarian-ukrainian cross-boder cooperation, =Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja), 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 11-21. 43 Majoros P., Imre G., Barányi B. alapján. 44 http://ru.www.wikipedia.org
34
A háború utáni első években, a határok átjárhatatlansága ellenére észrevehető volt a határmenti lakosság kölcsönös vonzalma a közvetlen kapcsolatok visszaállítása iránt. A szomszédos országok határmenti térségeinek együttműködése folyamatosan egyre inkább alakot öltött, s kedvező hatással volt a termelési együttműködésekre is. Ukrajna és Magyarország állami hivatalai mind több figyelmet szenteltek a regionális szintű együttműködésnek, a határmenti kapcsolatok mind jelentősebb szerepet játszottak a határmenti infrastruktúra működésében. A határmenti együttműködést összességében több szakaszra lehet felosztani.45 1946-1970 – Kapcsolattartási korszak 1971-1990 – Szocialista korszaka 1991-2004 – „Rendszerváltástól EU csatlakozásig” korszak 2004-
– Együttműködési korszak
Az első szakaszhoz tartoznak az együttműködés azon fajtái, amelyeknek nem volt szükségük szakirányításra, s valuta-elszámolást nem kívántak. Ez az együttműködés nem ellenkezett a szomszédos államok külgazdasági tevékenységével, megfelelt az érintett államok érdekeltségeinek, többek között a magyar–ukrán együttműködés a tervgazdasági fejlesztésnek, a szociális integráció programjának. Az együttműködés első szakasza, amely gyakorlatilag egyszerű kölcsönös kapcsolattartás volt a szomszédos országok között, viszont nagyon fontos volt az államok közötti viszony megerősítése szempontjából és előfeltétele lett a következő, úgynevezett integrációs szakasznak. A Kárpátalja terület határmenti együttműködésének második szakasza 1971-ben kezdődött „a szocialista integráció fejlődésének, az együttműködés további fejlesztésének, mélyítésének komplex programja” elfogadásával. E program különlegessége abban volt, hogy a különböző határmenti kapcsolatok magukba foglalták a termelési, tudományos és műszaki szakterületeket, aktívan serkentették az integrációs program érvényesítését. Elterjedt a tapasztalatcsere mozgalom, dinamikusan fejlődni kezdett a határmenti kereskedelem, közvetlen termelési kapcsolatok alakultak ki, utat tört magának a nemzetközi fogyasztási szövetkezet, a közös termelési tevékenység. A határmenti szállítási infrastruktúra komoly fejlődésnek indult, minden szinten teljesítette az egyre növekvő export-import és nemzetközi áruszállítási követelményeket. Lényegében a határmenti együttműködés a második szakasz végére átalakult „transzhatár együttműködéssé”. Ebben az időszakban jelentős figyelmet fordítottak a baráti kapcsolatokra és a tapasztalatcserére. Ezen kapcsolatok fontossága abban volt, hogy a kapcsolatok egész munkaközösségeket öleltek fel, munkásokat, építőipari, szállítási, mezőgazdasági szakembereket. A különféle termelési irányvonalakban megnyilvánuló hosszantartó kapcsolattartás ennek megfelelő alakzatokat vett fel:46 – Csoportok, élvonalbrigádok, termelési újítók, szakemberek, akik a partner vállalatokhoz utaztak, hogy a tapasztalatokat közvetlenül náluk tudják átvenni, új, élenjáró technológia, valamilyen termelési művelet végrehajtása különféle módszereinek elsajátítása, technológiai folyamatok áttekintése érdekében. 45
Dyachenko B.-Gazuda L.-Birkovich P.: Magyar – Ukrán határmenti együttműködése kihívásai és sajátosságai, =Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem KNTEU, 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 3738. 46 Peredriy O.-Studenyak P.-Dyachenko B.: Kárpátalja szomszédos országokkal való határmenti együttműködés, Ungvár, 2003. Pp. 232-252.
35
– Szakosított turistacsoportok cseréje, amelyek általában hasonló szakirányban dolgozó szakmunkásokból lett összeválogatva. Ezeknek a csoportoknak a tartózkodási programja általában a partnerintézmény látogatása, valamint a munka-, a lakás- és az életkörülményekkel való ismerkedés volt. – A „barátsági buszok” cseréje. Az elképzelés az volt, hogy az ilyen csoportok olyan vállalat munkaközösségeiből állnának, amely távlatos, mély kapcsolatokat tart fenn egy hasonló profilú külföldi vállalattal, s az előzetes megállapodás alapján a partnereit megismerkedteti a termelési folyamataival, a saját munkaközössége életével és annak tevékenységével. Kárpátalja együttműködésében a szomszédos, határmenti régiókkal a XX. század ’70-es, ’80-as éveiben nagyon fontos szerepet játszott a határmenti kereskedelem. Ezen irányzat dinamikus fejlődése azért vált lehetővé, mert az árucsere akciók a valutamentes műveletek alapján mentek végbe: az ilyen jellegű kereskedelem, a határmenti kereskedelem alapformájává vált. Ez a típusú kereskedelem ráadásul nem jelentett „merényletet” a külgazdasági tevékenységben monopolhelyzetet élvező állam ellen. A határmenti kereskedelem momentumokat lehet kiemelni:47
célszerűségét
és
hatásosságát
értékelve,
különféle
Először is: az árucsere folyamat alapján a lakosságnak egyes közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítése megjavult. A kereskedelemben megjavult az áruválaszték, az importnak köszönhetően csökkent az egyes cikkek körében tapasztalható áruhiány. Másodszor: a kereskedelem a helyi áruválasztékra alapult, melyek belföldi kínálatra voltak előirányozva, s melyek egy része külföldre irányult, s nem volt különleges export irányvonala. Ugyanakkor ezen árukért külföldről magas minőségű árucikkek jöttek be. Épp ez volt a különbség a határmenti és az állami külgazdasági kereskedelem között, mivel az utóbbi exportkivitelű árucikkekkel végezte műveleteit. Később, a peresztrojka idején, a határmenti kereskedelem, mint a határmenti kapcsolatok más alakjai is, új, 1986-ban elfogadott rendeletek alapján zajlott. A szervezetek, különösen a kereskedelmiek jogai igencsak szélesedtek. Az új törvények alapján megengedetté vált az árucsere művelet a közvetlen kapcsolatok esetén, a felsőbb hatalom külön beavatkozása nélkül. A forgalom növekedésével a Szovjetunió és MNK közötti vasúti határátkelőhelyek (Csap– Záhony) a megnövekedett áruforgalom miatt már nem feleltek meg az elvárásoknak. Ezen kívül a vasút e szakasza még nem volt villamosítva. A villamosítás és a be- és kirakodás gépesítése után a Csap–Záhony állomásokon az áruforgalom a többszörösére nőtt. Mivel a vasúti áruszállítás a szovjet–magyar áruk szállításában vezető szerepet kapott, a határon szükség lett még egy határállomásra: Kárpátalján ez volt Bátyú, s Eperjeske Magyarországon. Ennek megfelelően a szovjet–magyar határon az áruáteresztő képesség 25 ezerről 11 millió tonna árumennyiségre majd nemsokára 18–19 millió tonna árumennyiségre növekedett. Az új állomások a szovjet–magyar árucsere-forgalomnak a felét bonyolították le. A Kárpátalja és a magyar, valamint a szlovák határmenti térségek vállalatai között megkötött közvetlen kapcsolattartási szerződések elemzése alapján jellemezhető a termelők közötti szoros kapcsolatfenntartás. Ez mindenekelőtt a termelési kooperációban nyilvánult meg, a gépgyártásra, műszergyártásra, bútorgyártásra volt jellemző.
47
Dyachenko B.-Gazuda L.-Birkovich P.: Magyar – Ukrán határmenti együttműködése kihívásai és sajátosságai, =Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem KNTEU, 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 3738.
36
Az 1989–1990-es években a határmenti kapcsolatok elérték harmadik szakaszukat. Mind több régió jelentkezett együttműködésre úgy Ukrajnában, mint Magyarországon. A Kárpátalja területi határmenti kereskedelem a szomszédos országgal valutáért végrehajtott nemzetközi kereskedelemmé fejlődött ki. A Kárpátalja és a vele szomszédos országok export-import forgalma a gazdasági alanyok között megkötött szerződések alapján zajlott az 1989-1990 években. 7. tábla Export és import forgalom nagysága Kárpátalja és szomszédos országok között 1989-1991* Országok
Export
Import
Magyarország
1989 12,1
1990 11,1
1989 10,1
1990 7.9
Csehszlovákia
10.5
10.7
7.1
7.6
Lengyelország
4.1
0.8
4.4
1.2
Románia
–
0.1
–
–
Összesen
26.7
22.7
21.6
16.7
Összesen a területen
26.9
23.2
21.9
17.4
99.2
98.3
98.8
95.9
45.0
47.9
45.9
45.4
Az említett országok viszonya az export- import összértékéhez Magyarország része Kárpátalja export-import műveleteiben
*Forrás: Kárpátalja népgazdaság 1990-ben: statisztikai gyűjtemény, Ungvár, Kárpátalja statisztikai hivatal, 1991. p. 10. Kárpátalja alapvető partnerei a külgazdasági tevékenységben Magyarország és Csehszlovákia voltak. Ebben az időszakban a Magyarországgal folytatott export-import műveletek (valuta elszámolás) 45-48%-át tették ki. Kárpátalja határmenti együttműködésének negyedik szakasza az 1991–2004 években volt. A határmenti térség export-import műveleteinek adatai a 6. táblázatban vannak feltüntetve.
37
8. tábla A külkereskedelem forgalom nagysága Kárpátalja és szomszédos országok között 20002004 (millió USD)* Országok
Export
Import
Magyarország
2000 46,0
2004 166,4
2000 36,7
2004 76.3
Szlovákia
10.3
41.4
4.3
20.8
Cseh köztársaság
8.1
12.4
5.4
130.2
Lengyelország
2.2
16.7
1.1
6.1
Románia
0.3
0.9
–
1.6
Összesen
66.9
237.8
47.5
235.0
Összesen a területen
215.3
605.5
183.9
614.4
Az említett országok viszonya az export- import összértékéhez
31.1
39.3
25.8
38.2
Magyarország része Kárpátalja export-import műveleteiben
21.3
27.5
20.0
12.4
*Forrás: Kárpátalja 2004: statisztikai gyűjtemény, Kárpátalja főstatisztikai hivatal, Ungvár, 2005. p. 296. A határmenti együttműködés harmadik és negyedik szakaszának összehasonlítása, elemzése után megállapítható, hogy Kárpátalja jelentősen kiszélesítette külgazdasági tevékenységét. Az export-import műveletek volumene 2004-ben 1990-hez viszonyítva 20-30szorosára növekedett, s éppen a kapcsolatok révén. Napjainkban Kárpátalja a világ harminc országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Összefoglalva: Kárpátalja számára külgazdasági tevékenységében alapvető partnere maradt Magyarország. A 2004-ben Magyarországra exportált ukrajnai árucikkek mennyisége 3,6-szerese a 2000. évinek, s az import növekedése is 2,1-szeres. Ugyanakkor a többi elemezett országgal ezek a mutatók: 3,6 és 4,9. Magyarország pozitívan zárt az export-import műveletek terén, mivel pozitív a külgazdasági tevékenységi egyenlege. Azon kívül 2000-ben a külgazdasági tevékenység egyenlege 9,7 volt, 2004-ben viszont 90,1 M USD. Összességében a területen 2004-ben az egyenleg negatív volt és 8,9 M USD-t tett ki. Kárpátalja szomszédos országokkal folytatott határmenti együttműködésének ötödik szakasza 2004 májusában kezdődött, amikor ezek az országok (kivéve Romániát, amely 2007ben EU tagja lett) EU-tagok lettek.
38
Ukrajna tudományos akadémiájának kárpátaljai szociális-gazdasági és humanitárius kísérleti központja a helyi önkormányzatok között adatgyűjtést szervezett a határmenti együttműködés érvényesítéséről. 95 projektből Magyarországgal 58 (61%) valósul meg, s ezekből 23 projekt gazdasági irányvonalú. Magyarország első helyet foglal el a nemzeti és kulturális kapcsolatok együttműködésében Kárpátalja területén és a turisztikai együttműködési szférában. A tanulmányok azt mutatják, hogy Kárpátalja aktívan együttműködik a magyar helyi hatóságokkal és közösségekkel a kereskedelem és a turizmus területén, de nem ritkán más vonatkozásokban is. A határmenti együttműködés fejlődése stratégiájának kidolgozására, az államok közötti és a határmenti együttműködés fellendülésének érdekében további kísérletezés szükséges és a meglévő akadályok, nehezítő körülmények elhárítása. Kárpátalja példáján kidolgozható egy javaslat jellegű észrevétel:48 – Először is: figyelembe véve a Tisza folyó hosszát az ukrán és a magyar területen, valamint azt, hogy a folyóban jelentős mértékű vízenergia-tartalék van, célszerű lenne államközi szintű projekt villamos energia előállítására a folyóvíz felhasználásával – ez mindkét ország számára olcsó villamos energiát biztosíthatna. – Másodszor: Kárpátalja területén a folyókban és patakokban Ukrajna vízenergiatartalékának 25%-a van tárolva, s ezért célszerű lenne mini villamos energia erőművek létesítéséről szóló projektet indítani; ehhez közös vállalatok lennének szükségesek. A határmenti, valamint a határtól távolabb lévő térségek energiaszükségletének kielégítése úgy az ukrán, mint a magyar félnek érdeke lehet. Ezen kívül a vizek kordában tartása, az árvizek megelőzése is hasznos, mind a saját, mind a szomszédos ország területén. – Harmadszor: Kárpátalja természeti és éghajlati zónái különféle erdőtípusokkal jellemezhetőek. A térség teljes mértékben a hegyi Kárpátok rendszeréhez tartozik, itt az alföldi, előhegységi, hegyi, szubalpikus s talán az alpikus övezetek is jelen vannak. Ez a különlegesség határozhatja meg az államközi együttműködés perspektíváit a turizmus területén. – Negyedszer: mivel Kárpátalja hegyeiben összpontosul az ásványvizek kiemelkedő hányada, ez tárgya lehet egy határmenti, de akár regionális együttműködési lehetőségnek is Ukrajna és Magyarország között.
III.2. KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ ÉS MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSÁNAK A HATÁSA A MAGYAR-UKRÁN GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE III.2.1. KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ Az európai együttműködést és egyesülést a múltból örökölt területi-etnikai problémák nehezítik. Az egyesülés legproblematikusabb akadályai azok a határszakaszok, ahol rendezetlen etnikai-társadalmi-gazdasági kérdések halmozódnak. Külföldi partnereinkkel megegyezően ilyen problematikus határszakasznak ítéljük a magyar-román, a magyar-ukrán, a magyar-szlovák, az ukrán-román és az ukrán-lengyel határt. A határon átnyúló kapcsolatok erősítésétől remélhetjük, hogy az elősegíti a jobb megértést, s a társadalmi-gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a politikai kapcsolatok teljes körű normalizálódását, ahogyan ez a Kárpátok Eurorégió alapszerződésében is szerepel.
48
Dyachenko B.-Gazuda L.-Birkovich P. ...2007. – P. 34.
39
12. ábra Az Eurorégió nevét akkor használják, amikor egy olyan területet akarnak megjelölni, ahol a kölcsönös interregionális, vagy határokat áthidaló gazdasági, szociális, kulturális, vagy más jellegű együttműködések léteznek két, vagy több állam, illetve helyi kormányzataik között. Az Eurorégió tehát egy behatárolt földrajzi területet jelöl, amely két vagy több olyan ország adott területét foglalja magában, amelyek megállapodtak abban, hogy összehangolják tevékenységeiket a határmenti térségek eredményesebb fejlesztése érdekében.49 Kárpátok Eurorégió50 A Kárpátok Eurorégió alapító dokumentumaiban a következő célok kerültek megfogalmazásra: –
a közös tevékenységek koordinálása;
– a gazdasági, tudományos, együttműködések elősegítése; –
ökológiai,
oktatási, kulturális és sport jellegű
a határokon átívelő közös projektek létrehozásának támogatása;
– a nemzetközi intézetekkel és szervezetekkel való kölcsönös együttműködések előmozdítása. A Kárpátok Eurorégió gondolata és létrehozása a nyugat-európai határokat áthidaló interregionális együttműködés eredményein alapszik. Ugyanakkor a földrajzi fekvés és a közös történelmi múlt következtében Ukrajna és Magyarország szomszédos területein élő népek az évszázadok során az emberi érintkezés és a jószomszédi kapcsolatok változatos formáit fejlesztették ki. Határmenti kapcsolatok intézményes háttér A Szovjetunió szétesése után új fejezetet jelentett Magyarország felvétele az Európai Unióba. Egy ilyen lépés maga után vonta a két állam közötti határmenti együttműködés megélénkülését. Olyan előnyei mellett, mint a gazdasági és szociális helyzet javulása, a kiegészítő források megszerzésének lehetősége a határmenti együttműködés fejlesztéséhez, valamint a pozitív politikai klíma, megjelentek a hátrányai is. A legfontosabb mínusz a határátkelés nehézségeiben jelentkezik.51
49
Corrigan, J. – Béres Cs. – Süli-Zakar I.1995. http://www.cfoundation.org/cf/web/hq/index.jsp?id=8 51 Baranyi B. A határmentiség dimenziói Magyarország és keleti államhatárai = The dimensions of the border regional lpcation. Hungary and its eastern state borders. – Budapest; Pecs: Dialóg Campus Kiadó, 2004; Baranyi B. ...2005 – P. 262-290. 50
40
Bármely határmenti együttműködés alapvető céljai:52 –
befektetések bevonása a régió gazdaságába,
–
különféle kereskedelmi kedvezmények biztosítása,
–
a logisztikai rendszer fejlesztése,
–
a régió környezetvédelme,
–
a turizmus fejlesztése,
–
a tevékenységek és programok általános tervezése,
– tapasztalatcsere, valamint struktúrájának továbbfejlesztése,
az
együttműködésbe
bevont
–
a kishatármenti személyszállítás fejlesztése és működtetése,
–
új határátkelőhelyek létesítése.
állami
intézmények
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Kárpátontúli terület közötti együttműködés eredménye lett a Magyar és ukrán határmenti régiók fejlesztéséről szóló megállapodás, amelyet 2003-ban írtak alá. Ennek alapvető célja lett a régiók közötti együttműködés továbbfejlesztése, valamint a határmenti régió területén élő lakosság életszínvonalának növelése. A fejlesztés alapvető prioritásai:53 1. A versenyképes gazdasági struktúra létrehozása. 2. Az emberi erőforrások fejlesztése, az agyelszívás megállítása. 3. A befektetések és a határmenti területek hozzáférhetőségének növelése. 4. Együttműködés a környezetvédelem területén, ahol rendszerint a Tiszát, mint Határfolyót, és mint közkincset jelölik meg, amely védelmet igényel. 5. Azon előnyök maximális kihasználása, amelyek abból adódnak, hogy Magyarországot felvették az Európai Unióba; ez a prioritás az együttműködés speciális aspektusa, amelynek célja azoknak a lényeges tapasztalatoknak az átadása, amelyeket Ukrajna a saját nemzetközi ambícióinak megvalósításához használhat fel. Néhány szakértő azonban bírálja a Kárpátok Euro-régiót, kétségbe vonva jelentőségét, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy a régió inkább adminisztratív, mind funkcionális egység.54 Az ilyen meggyőződés részben igaz, mára a Kárpát-Európai régió csupán intézményi keretek között létezik. Vagyis a régió munkájában több a formális elem, mint a tényleges eredmény. A fentiekből kiindulva állíthatjuk, hogy a Kárpátok Euro-régió betöltötte történelmi hivatását. Lejárt a gigantikus Euro-régiók ideje, a helyükre méretben kisebb és rugalmasabb és egymáshoz közelebbi regionális együttműködésnek kell lépnie. Az új típusú Euro-régió példájaként szolgálhat a magyar-ukrán határmenti együttműködés.
52
Majoros P.-Imre G.: New Challenges of the hungarian-ukrainian cross-boder cooperation, =Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja), 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 11-21. 53 Pp. 20-21 54 Süli-Zakar I. Strategic development programme for the Carpathian Euroregion Interregional Association. – Nyíregyháza: Róna-Régió Kft., 2004.
41
9. tábla Kárpátok Eurorégió összesített SWOT analízis55 ERŐSSÉGEK
GYENGÉSSÉGEK
-
Fiatalkorú szerkezet
-
A gazdasági tevékenységhez
ipar szektorból és rejtett
rendelkezésre álló jelentős emberi
munkanélküliség a mezőgazdaságban
-
erőforrások
-
Könnyen sebezhető természet
-
Fejlett oktatási rendszer
-
Gyenge gazdasági szerkezet és
-
Jelentős természeti erőforrások és
mezőgazdasági szektor -
gazdasági potenciál -
Perifériás helyzet, eltávolodott a
Vonzó kulturális és természeti
nemzeti és nyugat Európai gazdasági
környezet
központoktól -
-
Keleti piacok közelsége
-
Hosszútáv kereskedelmi lehetőségek
-
Nemzetközi (regionális) repülőterek
-
Határok alacsony áteresztő képesség
-
Több sikeres régiók közi szervezetek
-
Alacsony a nyelvek tudási színt
(CBC) Kölcsön EU-hoz való közelítési
-
Észak-dél csatlakozási irányok hiánya
cél
-
Inadekvát lobbizási tevékenység
-
VESZÉLYEK -
A régió lakossága pozitív viszony Modernizációs folyamat megkezdése
-
Nemzetközi támogatás (EU, PHARE,
-
Nagy piacok közelsége
-
Globalizáció gyors terjeszkedése
-
Lokalizáció erősségei (önkormányzat,
-
Hídfő szerep megerősítése
-
Lakosság készen áll hídfő szerep
Nehézségek a kölcsön projektek finanszírozásában
-
Korlátozott lehetőségek az önkormányzásra a részvevő régiókban
-
civil szervezetek) -
Politikai, szociális és gazdasági asszimetria
CBC, INTERREG) -
Integrációs folyamatának szintéi különbségek a tagországok között
együttműködés iránt -
Jármű és közúttok rossz állapota, nehéz elérhetőség
LEHETŐSSÉGEK
Versengés a régiók között, megerősödött periferizálódás
-
Az új típusú „vasfüggöny” Kelti és Nyugati Európa között
betöltéséhez
55
Sok elbocsátott munkaerő a gazdaság
-
Süli-Zakar I. ...2004.
42
EU bűvölési folyamat megállása
III.2.2. MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSÁNAK A HATÁSA A MAGYARUKRÁN GAZDASÁGI EGYŰTTMŐKÖDÉSRE
Ukrajna adottságait tekintve regionális középhatalom egy, a nagyhatalmak és politikaikatonai szövetségek által nem kizárólagosan uralt térségben. Az ország szerepe az elmúlt években geopolitikai és nemzetközi szempontból is felértékelődött. Négy szomszédos ország (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Románia) EU csatlakozása miatt közvetlenül határos lett az európai integrációval. Az ország nyugati orientációja markánsabbá vált az elmúlt években, azonban a gazdaság átalakítása, a piacgazdasági viszonyok kialakítása nehezebben halad. Magyarország számára az euroatlanti integráció (NATO tagság 1999-től, EU tagság 2004. május 1-től) alapvető érdek. Ebben a földrajzi térben legnagyobb szomszédja Ukrajna (a lakosság számát és a piac méretét tekintve). Alapvető külgazdasági tétel, hogy az országok külkereskedelmük két-harmadát első, és második körbeli szomszédjaikkal (tehát a szomszédokkal és a szomszédok szomszédjaival) bonyolítják le. Vagyis az Ukrajnával folytatott gazdasági kapcsolatok erősítésére nagy hangsúlyt kell helyezni az EU csatlakozás után is56. Magyarország az unió (egyik) külső határa lett, ennek minden problémájával és előnyével együtt. Magyarország abban érdekelt, hogy az uniós kapcsolatok bővítése mellett, kiemelt figyelmet fordítson az integrációból kimaradó országokkal a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére, mind dinamikájukban, mind tartalmukban. Magyarország sajátos közvetítő szerepet tölthet be az Unió és a szomszédos, unión kívül maradt országok (így Ukrajna) gazdasági, kereskedelmi kapcsolataiban. Magyarország a kereskedelmi közvetítő szerepen túl az integrációs politikában is közvetíthet a Közösség és Ukrajna között: Magyarország határozottan pártfogolja és támogatja Ukrajna európai uniós ambícióit (társulási viszony) és arra törekszik, hogy Magyarország EU tagsága minél kevésbé érintse kedvezőtlenül a bilaterális kapcsolatokat. Gazdasági és kisebbségpolitikai okok miatt is fejleszteni kell a határon átnyúló gazdasági együttműködést, ami az uniós tagság keretei között egyik eszköze lehet az ukrajnai magyarság anyaországgal való kapcsolattartásának. Ehhez fontos feladat az ukrán-magyar határ átjárhatóságának biztosítása (különösen bonyolulttá válik, ha ez is Schengeni határ lesz), a kulturált határátlépés feltételeinek biztosítása a határ mindkét oldalán. A magyar külpolitika prioritásainak mindegyike (az euroatlanti integráció, szomszédsági politika, a magyar nemzetiség kérdései) érinti Ukrajnát. Magyarország érdekelt a független, stabil, demokratikus Ukrajna létében, és a sokoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. A magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatok dinamikáját tekintve megállapíthatjuk, hogy a magyar külgazdaság elmúlt másfél évtizedének sikertörténete a magyar-ukrán kapcsolatok alakulása. Különösen az ezredfordulót követő években nagyon dinamikusan bővült a forgalom (évi átlagban kb. 30%-kal).57 2000-2006 között a magyar kivitel négyszeresére nőtt. Ebben kiemelkedően fontos szerepe van a diverzifikált magyar kivitelnek: a kivitel szűk 40%-a gépipari termék, de az elektronikai termékek súlya is közelít a 20 %-hoz. Magas a vegyiparigyógyszeripari termékek kivitele is. Meglepő módon az élelmiszeripari termékek és a nyersanyagok, alapanyagok súlya nagyon alacsony (szűk 10%)
56
Majoros P.: Az ukrán – magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködés Magyarország az európai unióba való belépésével összefüggésben, =Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja), 2007. (X. évf.) 2. szám. pp. 6. 57 KSH adatok alapján.
43
10. táblázat Külkereskedelmi kapcsolatok Magyarország és Ukrajna között (1997-2006)* 1997
2002
2003
2004
2005
2006
Magyar export (Mrd USD)
249,8 219,9 127,8 165,6 209,3 275,1
441,4
613,3
647,9
1288,2
Magyar export (előző év = 100%)
106,9
129,6 126,3 131,5
160,5
138,9
105,6
198,8
285,1 226,4 214,9 234,6 295,2 458,4
589,5
644,8
690,7
836,9
97,7
79,4
94,9
109,2 125,8 155,3
128,6
113,6
107,1
121,2
-35,2
-6,5
-87,0
-69,0
-148,1
-31,3
282,3
451,3
Magyar import, (Mrd USD) Magyar import (előző év = 100%) Folyó mérleg
1998
88,0
1999
58,1
2000
2001
-85,9
-183
Összes 534,9 446,3 342,7 400,2 504,5 733,5 1030,9 1258,1 1360,1 2125,1 áruforgalom *Forrás: KSH Dinamikusan nőtt az Ukrajnából származó import is (közel háromszorosára nőtt 2000-2006 között), de az ukrán import jóval egyoldalúbb: jelentős súlyú a gáz, az elektromos áram, a fa és a vegyipari alapanyagok súlya. A kereskedelmi szerkezet is bizonyítja, hogy az ukrán gazdaság igényli a fejlett magyar gépipari termékeket és fogyasztási cikkeket, míg a magyar gazdaságnak szüksége van az Ukrajnából származó energiahordozókra és alapanyagokra. Megjegyzést érdemel azonban, hogy Magyarország még az EU csatlakozás előtt támogatólag aláírta Ukrajna WTO csatlakozási dokumentumát, ezért Ukrajna biztosítja Magyarország számára a diszkriminációmentes elbánást, a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket. Ha a magyar-ukrán áruforgalomról beszélünk, nem lehet említés nélkül hagyni a két állam statisztikai adatai közötti jelentős különbséget. Közismert jelenség az a tény, hogy hosszú évek során azoknak az áruknak a jelentős része, amelyeket Ukrajnába exportáltak, rejtélyes módon eltűnik a hivatalos ukrán statisztikában. A hivatalos statisztika szerint csak az utóbbi két év (2004-2006) során az Ukrajnába bevitt magyar áruknak mindössze 60%-a tükröződik a statisztikában. Ezen felül a Magyarországra érkező ukrán exportról szóló adatok az ukrán statisztikában magasabbak, mint a magyar statisztikában. Egyik fél adatait sem lehet teljesen megbízhatónak értékelni: egyik részről a két állam vállalkozóinak menekülése a vámfizetés elől, más részről az ukrán gazdaság árnyékszektora, amelynek mértéke a különféle értékelések szerint 18 – 31%, voltak az okai a statisztikai adatok ilyen különbözőségének. Csak az „árnyékszektor” teljes kiküszöbölése ad majd reális képet a két állam közötti áruforgalomról. Ennek első jeleit már érzékelni lehet a 2005. és 2006. évi eredményeken.58 58
Ludvig Zsuzsa: Hungarian-Ukrainian economic relations: overview of the past one and half decade, 2007.
44
11. táblázat A magyar-ukrán külkereskedelmi statisztika adatok különbsége a magyar és ukrán statisztika alapján* (1999-2006), millió USD 1999
2000
Magyar statisztika 127,8
165,6
2001 2002 Magyar export 209,3
275,1
Ukrán statisztika
2003
2004
2005
2006
441,4
613,3
821,2 1288,2
270,0
362,3
647,7
802,2
589,5
644,6
538,9
836,9
849,8
807,6
688,8
946,1
Magyar import Magyar statisztika 214,9
234,6
295,2
458,4
Ukrán statisztika Összes Áruforgalom
Magyar statisztika 342,7 -165,6 -209,3 -275,1 1030,9 1257,9 1360,1 2125,1 1119,8 1169,9 1336,5 1748,3
Ukrán statisztika Folyó mérleg Magyar statisztika
-87,1
-69,0
-85,9 -183,3
Ukrán statisztika
-148,1
-31,3
282,3
451,3
-579,8
-445,3
-41,1
-143,9
*Megjegyezés: Ludvig Zs. Hungarian-Ukrainian economic relations: overview of the past one and half decade [2007] *Forrás: KSH, Magyar Gazdasági és Közlekedési Miniszterium, Ukrán Állami Statisztikai Hivatal A magyar – ukrán kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése komoly jövő előtt áll. Mindkét ország érdeke a kapcsolatok fejlődése. Majoros Pál szerint magyar fél a továbbiakban fontosnak tartja a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági viszonyok fejlesztését, a következő okok miatt: – Az ukrán gazdaságban jelentős növekedési potenciál van. Az országban igen jelentős elhalasztott kereslet alakult ki (vagyis a kereslet kielégítés alacsony szintű volt mind a szocialista időkben, majd Ukrajna függetlenségének első másfél évtizedében is). Ezért egyrészt az emberek szeretnének jobban élni, többet vásárolni, hazai és külföldi termékeket egyaránt (keresleti húzóhatás), másrészt az ukrán vállalatok is növekedni akarnak, ezért vásárolniuk kell (többnyire külföldön) magasabb technikai színvonalú termékeket (keresleti húzóhatás), majd ennek révén javítani az ukrán ellátást (kínálati tolóhatás). – A magyar kivitelkedvező, diverzifikált volta, ill. magas szintű technikai összetétele lehetővé teszi az ukrán piacon való megjelenést. – A két ország termelési szerkezetének kiegészítő (komplementer) jellege több potenciális lehetőséget rejt magában mindkét fél részére, ill. az együttműködés lehetőségét ajánlják. 45
– A gazdaságdiplomáciai erőfeszítések jelentősek mindkét fél részéről. Rendszeresek a magas szintű politikai találkozások, ezeket többnyire üzletember tanácskozások kísérik. Gyakori a vásárokon való részvétel. Kiemelkedően jó a kamarák közötti együttműködés. – A magyar EU tagság is erősítheti a kapcsolatokat. Magyarország kapu szerepet tölthet be az ukrán termékek számára, kereskedelem közvetítésre vállalkozhat. – Az EU csatlakozást követően az illegális kereskedelem mértéke jelentősen visszaesett. – A kapcsolatokat stabilizálja, hogy a vállalatok szintjén is erős kapcsolatok alakultak ki. A forgalom több mint felét olyan cégek közötti kapcsolat adja, amelyek már hosszú évek óta együttműködnek: kb. 5-600 magyar vállalat hosszabb ideje tartózkodik az ukrán piacon, és részt vesz az együttműködésben. Minden évben van több száz új próbálkozó, melyek 10-20%-a válik a későbbiekben tartós szereplővé. – Az országaink közötti működőtőke kapcsolatok is erősítik a kereskedelmet (tehát a tőkemozgás bővülő kereskedelmi kapcsolatokat eredményez). Korábban Ukrajna nem volt a magyar tőke fontos célországa, de az elmúlt 2-3 évben a magyar tőke érdeklődése megnőtt Ukrajna iránt, és több magyar vállalat is növelte beruházásait. Kiemelendő az OTP, amely Ukrajna ötödik legnagyobb bankját vette meg, de figyelemre méltó a Richter Gedeon beruházása is. (Ugyanakkor a MOL kivonult, mert Ukrajnában olyan éles a verseny az üzemanyagok területén, hogy nem látta értelmét a piaci jelenlétnek.) A magyar tőke számára Ukrajna képzett, de mégis olcsó munkaerőt, és nyersanyagot biztosít. Ezek kihasználása közös érdek. Nagyon specifikus azonban a tőkeeloszlása: elsősorban Kijev környékére és a Kárpátontúli, magyarok lakta területek felé áramlik a magyar tőke, sajnálatosan kikerülve Ukrajna legdinamikusabban fejlődő keleti területeit. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nem egyirányú csatorna, mert az ukrán tőke is megjelent Magyarországon (a Donbassz vásárolta meg a dunaújvárosi és a diósgyőri kohászati üzemeket).59 Ukrajnának és Magyarországnak nagyon fontos a további kölcsönös kapcsolatok fejlesztése, határmenti együttműködés és logisztikai központok kiépítése. Az Ukrán gazdasági fellendülés és stabilitás pozitíve körülmények teremtenek a külkereskedelmi és üzleti kapcsolatok további fejletségéhez, az áruk és tőke dinamikus forgalomhoz. III.3. A MAGYAR–UKRÁN GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELSŐDLEGES PRIORITÁSAI Ukrajna és Magyarország aktívan fejlesztik a kétoldalú partnerkapcsolatokat a nemzeti államok sokrétű ipari ágazataiban. A felek igyekeznek kedvező feltételeket teremteni a kereskedelem diverzifikációja és fejlődése érdekében, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna minél előbb csatlakozzon a WTO rendszerhez. A gazdasági együttműködés alapvetőleges irányvonalai:60 – a régiók közötti együttműködés fejlesztése, a határmenti térségek infrastruktúrájának fejlesztése; –
a gazdasági tevékenység részvevői között új elszámolási mechanizmus bevezetése;
–
a közös termelés és együttműködés lehetőségei szélesítésének áttekintése;
59
Majoros P. ...2007. Pp. 8-9. Mazaraki A.: Magyar – Ukrán gazdasági együttműködés elsődleges prioritásai, = Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja) KNTEU, 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 6. Szerző fordítása.
60
46
– a minden szintű szállítási és logisztikai eszközök fejlesztésének koncepciója továbbfejlesztése az európai szállítási politikának megfelelve; –
a szállítási szolgáltatás és biztonság hatékonyságának fejlesztése;
–
energetikai, szállítási együttműködés az EU-n belül;
–
az európai rendszerezett hajózási monitoring megteremtése; stb.
Magyarország és Ukrajna kétoldalú kereskedelmi forgalma 2006-ban is folyamatosan növekedett, az előző esztendőkhöz hasonlóan. Az ukrán külkereskedelmi partnerek rangsorában a tízedik helyet foglalja el Magyarország. Az Ukrán Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban a két ország között az áruk és szolgáltatások összforgalma 1933 millió dollárt ért el, amely a 2005. évhez viszonyítva 27% emelkedést mutat. Az ukrán export 1072 millió dollár, az import 862 millió dollárt tesz ki.61 Ukrán adatok szerint a két ország közötti kereskedelem szerkezetében is jelentős átalakulást figyelhető. A legjelentősebb magyarországi ukrán beruházásnak, a Dunaferr ukrán tulajdonba kerülésének köszönhetően az éveken át vezető helyet betöltő villamos energiát (77,9 millió dollár) az acélbuga megelőzte 109,7 millió dollár értékkel. Ez azért is szép teljesítmény, mert az előző évhez viszonyítva a villamos energia piaca 60%-kal bővült. Fontos még megemlíteni a kőszén és a kőszén alapú termékek behozatalát Magyarországra, melynek értéke meghaladta a 21 millió dollárt. Jelentősen csökkent viszont a cement és az alacsony feldolgozottságú fűrészáru és a rönkfa behozatala. Az alumínium ukrán exportjában már az elmúlt évben is érzékelhető volt a visszaesés, ez most 11%-ra csökkent, 60-ról 7 millió dollárra! A petrokémiai, szerves kémiai, illetve a műanyagipari termékek cseréje széles skálán mozog a két ország között - jelentős magyar többlettel. Az Ukrajnába irányuló magyar termékek listáján több változást is tapasztalhatunk, elsősorban a gyógyszerkivitelben, amely 25%-kal bővült, és éves szinten már a nyolcvan millió dolláros értéket is eléri. Növekedésnek indult a személygépkocsik kivitele Ukrajnába, és továbbra is jelentős a növényvédő szerek és a papíripari termékek Ukrajnába irányuló exportja. Lényeges értéket képvisel még az építőipari és a műanyagból készült termékek kereskedelme. Figyelemre méltó a könnyűipari termékek exportja és importja is, mely rendkívül széles skálán mozog – feltehetően a fokozatosan beinduló termelési kooperációnak köszönhetően. Tóth Mihály szerint a szélesedő termelési együttműködés generálja a különböző elektrotechnikai és hírközlési eszközök, valamint azok részegységeinek kereskedelmét is. A növényi és állati termékek kereskedelme viszont még mindig alacsony szinten áll annak ellenére, hogy a statisztika szerint a zöldség és gyümölcskonzervek magyar exportja háromszorosára gyarapodott.62 2003-ban született meg az ukrajnai Kárpátalja terület és a magyarországi Szabolcs-Szatmár Bereg megye fejlődésének közös koncepciója, amely a régiók kedvező geopolitikai helyzetére, fejlődésének hasonló gondjaira, a határ mindkét oldalán meglévő ipari térségekre, a magyar nyelvhasználat széles elterjedésére a régióban és az ukrán potenciális munkaerő meglétére alapult.63 Majoros Pál alapján Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlődésének előnyei lehet a közös nyelv, a hasonló mentalitás, a közös hagyományok és a kultúra. 61
Dr. Tóth Mihály – Ukrajna budapesti gazdasági missziójának vezetője, intervjú, http://www.kurier.hu/?q=taxonamy/term/18, Nina Popova, 2007.05.06 01:07 62 http://www.feliciter.net, Hendinger Anita 2007. április 23., hétfő. 63 Tkach D. I.: Modern Magyarország a társadalmi transzformációk kontextusban, Kijev, MAUP, 2004. p 480.
47
Mindezek ellenére az infrastruktúra fejlődésének hiánya miatt napjainkban megfigyelhető a magasan képzett szakemberek eltávozása mindkét oldalon más térségek irányába. Jelenleg több közös projekt megvalósítása folyik a határmenti együttműködés fejlesztése érdekében; ezek: –
a határmenti és szállítási infrastruktúrák fejlesztése;
– a környezetvédelmi gondok közös kezelése (az árvizek megelőzése, utóhatásaik felszámolása, az erdők felújítása, a vízgazdaság rendszeresítése a Kárpátokban); – a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése, a határmenti kereskedelem és turizmus fejlesztése; –
kapcsolatok fejlesztése a tudomány, az oktatás és a művelődés terén.
A 2006. adatok szerint Ukrajna a Magyar Köztársaságba jelentősebb befektetést eszközölt, melynek összege 128,2 ezer USD, a „Dunajszkoe Parahodsztvo”, VV „Chemopetrol”, „Nadra” Bank; más cégek főként az energetikai szektorba, a fémkohászatba és a fafeldolgozó iparba, építőiparba, szállításba fektetnek be. Ukrajna vonzza az európai bankokat és a magyar banki szektort. A Raiffeisen Bank szakemberei szerint a fogyasztói hitelfelvétel Ukrajnában évente 16%-kal, a fizetési kártyák emissziója 38%-kal, az jelzáloghitelezés 56%-kal növekszik. A Raiffeisen Bank előrejelzése szerint az ukrán bankpiac 2010-ig az ötszörösére növekszik. Egyes ukrán bankok Magyarországon kirendeltségeket nyitottak, pl. a „Va-Bank”, vagy a „Nadra” Bank. Az Ukrajna és Magyarország közötti bankhivatali kapcsolat dinamikus fejlődésének igazolása az „Ukreximbank” és a magyar export kockázatbiztosítás társaság közötti együttműködési szerződés. 2006. februárjában Budapesten lezajlott egy konferencia, melynek témája a magyar–ukrán pénzügyi-gazdasági viszonyok állapota és fejlődésének lehetőségei voltak. A konferencia szervezői a magyar bankszövetség, az Ukrajnai Bankok Egyesülete (AUB) és Ukrajna magyarországi nagykövetségének kereskedelmi-gazdasági missziója voltak. Az ukrán küldöttséget, mely összesen nyolc főből állt, Anatolij Sapovalov, az Ukrán Nemzeti Bank első elnökhelyettese, és az AUB elnöke, Olekszandr Szugonyako vezette. Maga a tény, hogy egy ilyen konferencia létrejöhetett, azt igazolja, hogy a magyar bankárok érdeklődnek az ukrán pénzügyi szektor iránt. A két ország gazdasági együttműködése fejlődésének új lehetőségeit és integrációját az Ukrajna-EU projekt vázolja fel. Ez a projekt előirányozza az energetika, szállítás, telekommunikáció, tudományos-kísérleti, tudományos-konstruktőr irányvonalak fejlesztését. Állandóan fejlődik az Ukrán Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tudományos kapcsolata, az ukrán és a magyar tudományos szervezetek, felsőfokú tanintézmények közötti kapcsolat. A magyar és az ukrán tudományos-műszaki együttműködés alapját a geológiai problémák kutatása, a Duna-medence, a Kárpátok régió, a Fekete-tenger, a helyi ökörrendszerek fejlődése adja, a munka a közös konferenciákon, az ökológiai szimpóziumokon, szemináriumokon folyik. Folyamatosan erősödik az együttműködés országaink között a nemzetközi jog terén, illetve az ukrán jogrendszernek az európaihoz való hozzáigazítása terén. Jelenleg tíz többoldalú európai megállapodás, valamint több kétoldalú polgárjogi segélynyújtási szerződés van érvényben. Országaink igazságszolgáltatási szervezetei között együttműködési szerződés van érvényben.
48
Az Ukrajna és a Magyar Köztársaság közötti kétoldalú kereskedelmi-gazdasági együttműködés hatásos lehetősége a kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság tevékenysége. A gazdasági együttműködésről szóló kormányközi megállapodást 2005. február 10-én írták alá a felek Kijevben, Magyarország miniszterelnökének, Gyurcsány Ferencnek Ukrajnában tett látogatása során. A szerződés kihangsúlyoz számos aktuális kérdést, többek között:64 – együttműködés az ukrán jogrendszernek és az építészeti, városépítési alapnormáknak az EU jog szerint történő átdolgozásában; –
kölcsönös érdekeltségű együttműködés megteremtése a gépgyártó ipar terén;
–
együttműködés a mezőgazdasági termelés terén;
–
a Tiszán átmenő közúti híd építése, szélesítése a Csap-Záhony határátkelő szakaszon;
–
kormányközi megállapodás a közutak egyesítéséről a magyar–ukrán államhatáron;
–
kormányközi megállapodás tervezet a nemzetközi kombinált szállításokról;
–
együttműködés a szabványosítás, metrológia és felelősségértékelés terén;
– együttműködés a földgáz szállításáról, ukrán területről, valamint az ukrán fél szolgáltatásnyújtása a földgáz megőrzése érdekében a magyar fél számára; –
együttműködés a vállalkozások támogatásának fejlesztése irányában;
–
együttműködés indítványozása a pénzügyi-hitel irányvonalban;
–
együttműködés a kereskedelmi- ipari kamarák között.
Magyarország hagyományos gazdasági és kereskedelmi partnere Ukrajnának. A magyar– ukrán együttműködés további kialakítására és fejlesztésére a két ország tíznél több kereskedelmi, vám- és külgazdasági megállapodást kötött. Évente közel kétezer magyar vállalat köt kereskedelmi szerződést ukrán partnerekkel. Az egymás irányában történő szállítások növekvő tendenciát mutatnak, a két ország közötti külkereskedelmi áruforgalom állandóan növekszik. Különösen hatékonyan fejlődik az Ukrajna és Magyarország között fennálló gazdasági kapcsolat a kereskedelem, az áruszállítás, az árutermelés, a turizmus szférájában a határmenti térségben és a kijevi területen. Megállapítható, hogy a magyar – ukrán gazdasági együttműködés a jó szomszédsági viszonyra, a kölcsönös előnyökre alapul. A kapcsolatok további fejlődése és jellegének megváltozása segíteni fog abban is, hogy Ukrajna hamarabb csatlakozhasson a WTO-hoz65 és erősödjenek kapcsolatai az európai integrációs.
64
Mazaraki A.: Magyar – Ukrán gazdasági együttműködés elsődleges prioritásai, = Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja) KNTEU, 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 6. Szerző fordítása. 65 2007. december 12-én.
49
IV. MAGYARORSZÁG ÉS UKRAJNA EGYÜTTMŰKÖDÉSI PERSPEKTIVÁK UKRAJNÁBAN ÉS KÁRPÁTALJÁN
50
IV.1. EGYÜTTMŰKÖDÉSI PERSPEKTIVÁK UKRAJNÁBAN A Reálszférában Folyó Együttműködés Fejlesztésének Irányai66 Gazdaság 1. Az ÁPV Zrt. és Ukrajna Állami Vagyonalapja közötti, az információcsere területén való együttműködésről szóló jegyzőkönyv kidolgozása. 2. Az ITDH és a Külföldi Befektetéseket Ösztönző Ukrán Centrum (INVESTUKRAINE) közötti együttműködési megállapodás megkötése. Magyar és ukrán üzletemberek találkozóinak rendszeres szervezése. 3. Közvetlen regionális együttműködés kialakítása egyes ukrajnai kormányzóságokkal, beleértve a határmenti, szomszédos térségek modernizálását, uniós pénzforrások bevonásával. 4. A magyar EXIMBANK Zrt. és a MEHIB Zrt. kereskedelemfejlesztést szolgáló tevékenységének és lehetőségeinek széleskörű megismertetése az ukrán vállalkozók körében, az általuk felvállalt közös projektek kormányzati szintű támogatása. 5. A két ország kész kishatárforgalmi megállapodást kötni a határmenti gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasználása érdekében, a magyar EU-tagsága és az EU szomszédságpolitikája által biztosított ilyen irányú források igénybevételével. 6. A magyar gazdaság szerkezetének átalakítása, az EU-csatlakozás során szerzett tapasztalatok tudományos igényű feldolgozása eredményeinek továbbadásával, a két ország közgazdasági kutató intézeteinek folyamatos tapasztalatcseréjét valósítjuk meg. Közlekedés 1. A Záhonyi terminál alapján nemzetközi logisztikai központ kialakításával összefüggő háromoldalú (magyar-ukrán-orosz) projekt megvalósításáról szóló, 2007. február 3-án aláírt közös nyilatkozatnak megfelelően, a közös bizottság tevékenységének folytatása. Az magyar-ukrán határmenti régiók fejlesztése érdekében, a Magyarország és Ukrajna közötti személy- és áruforgalom feltételeinek javítása érdekében a következő intézkedések megtétele: – a határokon átnyúló regionális kapcsolatok fejlesztésének támogatása a közúti infrastruktúra fejlesztésén keresztül, – a Beregsurány-Luzsanka nemzetközi határátkelőhely fejlesztése és a Beregszász várost elkerülő út megépítése érdekében szükséges folytatni a munkát. Az elkerülő út megépítéséhez uniós pénzforrások bevonásának megvizsgálása, – a Magyarország és Ukrajna közötti Intercity vonatközlekedés fejlesztésének támogatása, és a nyomtávváltós Intercity-vonatok beállítása, amelynek következtében a jelenlegi 10 órás utazási időtartam 5 órára csökkenthető, – folytatni kell az autópálya építésével kapcsolatos munkálatokat, és ezzel összefüggésben Záhonynál szükség lehet új híd építésére is.
66
A fejezetben felhasználtam a Magyar Köztársaság és Ukrajna Kormányainak cselekvési tervet a 2007. évre
51
2. Egyeztetési tárgyalásokat kell folytatni az Ukrajna Miniszteri Kabinetje és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti, kombinált nemzetközi fuvarozásról szóló kormányközi egyezmény kidolgozásáról és megkötéséről. 3. Új nemzetközi határátkelőhely megnyitásának előkészítése Beregdéda (Dijda) és Beregdaróc között az V. sz. nemzetközi korridor határmetszéspontjáról szóló, az Ukrajna Miniszteri Kabinetje és a Magyar Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében. 4. A Beregsurány-Luzsanka nemzetközi határátkelőhely forgalmi jellege bővítésének kidolgozása, a teherforgalom számára történő kiterjesztése. 5. Az ukrajnai kikötői felújításokban való magyar részvétel lehetőségeinek feltárása. (Magyar gyártmányú portáldaruk felújítása és újak gyártása.) Energia, vízgazdálkodás, környezetvédelem 1. Az energiaszállítások biztonságával összefüggő kérdések és az energetika terén megvalósuló együttműködési lehetőségek szakminiszteri szintű áttekintése, valamint az energetikai együttműködés alapelveit rögzítő dokumentum kidolgozása. A magyar fél továbbra is támogatja az ukrán villamosenergia-rendszernek az UCTE67-be történő teljes integrációját. 2. Az Ukrajnából Magyarországra irányuló további gázvezeték-tranzitkapacitás bővítési lehetőségek felmérése. 3. Javaslatok kidolgozása a 20MW alatti kapacitású vízierőművek létesítéséről a FelsőTisza mellékfolyóin, a vízgazdálkodással és az árvízvédelemmel összhangban. 4. A környezetvédelemi és területfejlesztési együttműködésről szóló 1993. évi kormányközi egyezmény felváltása új, korszerű kétoldalú egyezménnyel. 5. Szakmai együttműködés kialakítása a Felső-Tisza vízgyűjtő ivóvízellátásának, szennyvíz-elhelyezésének és hulladékgazdálkodásának fejlesztésében. 6. A Felső-Tisza vízgyűjtő vízgazdálkodásának és árvízvédelmi fejlesztéseinek, a megépült létesítmények működtetésének összehangolása, mindkét ország érdekeinek megfelelően, figyelemmel az Európai Unióvonatkozó direktíváira. 7. Környezetvédelmi ipari kooperáció fejlesztése, a környezeti ipar külgazdasági programjának promóciója. Humánszférában Folytatandó Együttműködés Területei Egészségügy A kétoldalú szociális biztonsági egyezmény véglegesítése. Vízumpolitika A határmenti emberi kapcsolatok egyszerűbbé tételére törekedve, tárgyalások folytatása kétoldalú kishatárforgalmi megállapodás kötéséről, továbbá tekintettel Magyarország teljes jogú schengeni taggá válására, az EK-ukrán vízumkönnyítési megállapodás optimális realizálása és az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumkiadási intézkedések optimalizálása érdekében rendszeres konzultációk folytatása. 67
Az Európai országok villamosenergia-rendszeregyesülése
52
A kultúrát, az oktatást és a kisebbségek helyzetét érintő kérdések A megértés légkörét erősítő, a kisebbségek közérzetét javító jelkép-értékű lépések elősegítése. A közös cselekvési terv új utakat nyit meg, új megközelítést tesz lehetővé – hangsúlyozta Viktor Janukovics. - Komoly tervek fogalmazódtak meg, és biztos vagyok benne, hogy időben meg is valósulnak. Úgy gondolom, a már eddig is dinamikusan növekvő, immár kétmilliárd dollár összértékű éves kereskedelmi forgalom a duplájára emelhető.
IV.2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI PERSPEKTIVÁK KÁRPÁTALJÁN A megyei gazdaságfejlesztési program célkitűzéseinek legfontosabb pontjai a következők: – – tétele. –
A turizmus és gyógyüdültetés, ezek infrastruktúrájának fejlesztése. A határokon átívelő kapcsolatok bővítése, a határmenti infrastruktúra tökéletesebbé Kárpátalja egész területe természeti katasztrófák elleni védelmének biztosítása.
– Az agrárszektor és a mezőgazdasági termőföldek kihasználtságának komplex fejlesztése. –
A természeti kincsek még hatékonyabb kiaknázása.
–
Az ipari termelés további fokozása.
A fejlesztések a bel- és külföldi befektetések segítségével érhetők el, melyek továbbra is a gazdasági növekedés alapvető tényezői maradnak, annak ellenére, hogy 2005-ben a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó törvényben módosítások történtek, és ennek következtében a külföldi befektetések 22,7%-kal csökkentek a megyében. A befektetések mintegy 60%-át a megye iparában kívánják realizálni, elsősorban az elektronikai iparban. Az ipari termelés tervezett növekedése 7,7%, ezen belül a bútoriparé 10%os. A kereskedelem terén 14%-os gyarapodást irányoztak elő. A tervezett befektetési projektek száma évente megközelíti a hatvanat. Fokozzák termelési ütemüket a gyümölcsfeldolgozó üzemek, illetve a konzervgyárak. Az agráripari komplexum fejlődését nagyrészt a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásának korszerű módszerei, a kertészet és a szőlészet, valamint a borászat javulása biztosítja. Mindenképpen szükséges a kis- és középvállalkozások számának gyarapítása. Az előrejelzések szerint évente közel 600 új kisvállalkozás jön létre Kárpátalján. A meghirdetett energiatakarékossági programnak megfelelően felújításra és korszerűsítésre kerül a megye egy sor villany-, gáz- és ivóvíz-szolgáltatója. Ukrajna villamosenergia-potenciáljának egyharmada Kárpátalja megyében van.
53
ÖSSZEFOGLALÓ A Szovjetunió szétesése után a független Ukrajna lett Magyarország legnagyobb szomszédja mind a lakosság, mind pedig a területe szempontjából. A rendszerváltás után a maga különleges ipari-gazdasági potenciálja, stratégiai közlekedési helyzete és az energiahordozók tranzitjának fontossága szempontjából Ukrajna meglehetősen magas, azonban helyzetének fontosságát tekintve mégsem megfelelő helyet foglalt el Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak rendszerében. Egy sor fontos, a humanitárius-kulturális és gazdasági szférát érintő együttműködési megállapodás aláírásán kívül, amelyek kedvező feltételeket teremtettek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, Ukrajna nem szerepelt a Magyarország külgazdasági és politikai kapcsolataiban az elsődleges prioritások között, mint más közép-kelet Európa többi állama. Magyarország minden erőfeszítését az euroatlanti integrációra összpontosította. A kelet-európai államok jelentősége emellett jelentékenyen csökkent, ami törvényszerűen az államok közötti áruforgalom csökkenéséhez is vezetett. A 90-es évek gazdasági és kereskedelmi megtorpanását az új évezred élénkülése váltotta fel. Az áruforgalom gyors növekedése, a befektetések áramlása, valamint az ukrán gazdaság helyreállítása a hosszú és mély zuhanás után megélénkítették a piac dinamikáját. 2000 után új fejezet kezdődött a két állam kapcsolataiban. Mindenekelőtt: az európai kontinensen kialakult új geopolitikai helyzet radikális szerkezeti változásokat követel az Európai Unió részéről az Unióval, szomszédos országokkal szembeni, új formátumú nemzetközi viszonyok fejlesztése terén. Ez a tény adja az EU új kelet európai politikája kialakításának aktualitását és egyben elvi jelentőségét: ez pedig a középeurópai régió új nemzetközi kapcsolatrendszerére vonatkozó filozófia kialakítása. Ennek alapján különös jelentőséggel bír az Ukrajna és Magyarország között kialakult kétoldali együttműködés és viszony. Az EU új politikájának prioritása és irányvonala többek között kiemeli a tényt, hogy az Unió érdekeinek fontos alkotóeleme az együttműködés, mind kétoldalú szinten, mind általános (állami és regionális) szinten. A határon átnyúló kulturális kapcsolatok – nem utolsó sorban az emberek közötti etnikai vagy kulturális azonosságra, hasonlóságra alapozva – a földrajzi közelség kínálta összekapcsolódások alapján fontos kiegészítő elemet jelentenek. A gazdasági kapcsolatok ma is fenntartják a fejlődési potenciált. Az ukrán gazdaság továbbra is lendületesen fejlődik, és a gazdaság növekedésével együtt nő az ukrán exportpotenciál is. Azonban a növekvő gazdaságnak szüksége van a közszükségleti cikkek és a pénzügyi források importjának folyamatos bővülésére is. Abban az esetben, ha a GDP 54
növekedésének tendenciáját az ukrán gazdaság modernizációjának folyamata kíséri, szükség van az ipari berendezések és a magas szintű technológiai áruk további importjára, amelyek jelentős forrása már Magyarország. A magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatok dinamikáját tekintve megállapíthatjuk, hogy a magyar külgazdaság elmúlt másfél évtizedének sikertörténete a magyar-ukrán kapcsolatok alakulása. Különösen az ezredfordulót követő években nagyon dinamikusan bővült a forgalom. 2000-2006 között a magyar kivitel négyszeresére nőtt. Magas a vegyipari-gyógyszeripari termékek kivitele. Felgyorsulnak a tőke áramlások is. Figyelembe véve a magyar export magas diverzifikációjának tényét, a szorosan vett ipari szférában semmiféle külső, vagy belső potenciális fenyegetettség nem fog negatívan hatni a teljes, Ukrajnába menő magyar exportra. Az államok gazdasági és ipari struktúrája a közös üzlet számára nagy potenciált jelent. A kétoldalú áruforgalom perspektívája még mindig a növekedés, az ipari együttműködés aktívan bővül a vegyipari és acélipari szférában. Magyarország EU-tagságát a kölcsönös kapcsolatok pozitív elemeként, a gazdasági kapcsolatok erősödésének zálogaként értékelik, és nem, mint megosztó tényezőt, noha Magyarország felvétele az EU-ba is hozott némi, rövid ideig tartó negatív következményt a kereskedelemben Ukrajna belépése a WTO-ba a behozatali vámok csökkenésén kívül a konkrét magyar termelők számára általános pozitív lökést ad az üzleti környezet nagy átláthatósága is, ami új lehetőséget nyit a további kapcsolatok fejlesztésére. Magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokat soha nem látott intenzitás jellemzi, a találkozók középpontjában elsősorban a gazdasági kérdések álltak. A közelmúltban népes üzleti delegációval kísérve Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök járt Budapesten, aki magyar kollégájával együtt ritka dokumentumot látott el kézjegyével. És végül, az államok közeledése és a legmagasabb szintű jó politikai kapcsolatok Magyarország pozitív imageáról tanúskodnak Ukrajnán belül, ami, noha nincs közvetlen kapcsolata a gazdasági szektorral, mégis pozitívan hathat az üzleti szférára. Megállapítható, hogy a magyar – ukrán gazdasági együttműködés a jó szomszédsági viszonyra, a kölcsönös előnyökre alapul. A kapcsolatok további fejlődése és jellegének megváltozása segíteni fog abban is, hogy Ukrajna hamarabb csatlakozhasson a WTO-hoz és erősödjenek kapcsolatai az európai integrációs.
55
IRODALOMJEGYZÉK ANTALÓCZY KATALIN: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, Kelet-KözépEurópában és Magyarországon Közgazdasági szemle, 1997/4 BARANYI B.: A határmentiség dimenziói Magyarország és keleti államhatárai = The dimensions of the border regional lpcation. Hungary and its eastern state borders. – Budapest; Pecs: Dialóg Campus Kiadó, 2004; Baranyi B. ...2005 – P. 262-290. DYACHENKO B. – GAZUDA L.-BIRKOVICH P.: Magyar – Ukrán határmenti együttműködése kihívásai és sajátosságai, = Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem KNTEU, 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 37-38. HALMOS KORNÉL: A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon, szakdolgozat, Általános Vállalkozási Főiskola, 2003 KASZICS MIKLÓS, DR.: Ukrajna az ITDH tevékenységén belül, előadás, 2007. LUDVIG ZSUZSA.: Hungarian-Ukrainian economic relations: overview of the past one and half decade, 2007. LUDVIG ZSUZSA: Ukrajna európai ambíciói és a realitások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihivások, 166. sz., 2003. juiius. MAJOROS PÁL, DR.: Az ukrán – magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködés Magyarország az európai unióba való belépésével összefüggésben, =Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja), 2007. (X. évf.) 2. szám. pp. 6. MAJOROS PÁL – IMRE GABRIELLA: New Challenges of the hungarian-ukrainian cross-boder cooperation, =Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja), 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 11-21. MAZARAKI A., DR: Magyar – Ukrán gazdasági együttműködés elsődleges prioritásai,=Visznyk KNTEU (Kijevi Kereskedelmi és Gazdasági Nemzeti Egyetem Hírlapja) KNTEU, 2007. (X. évf.) 1. szám. pp. 6. Szerző fordítása. MICHAEL E. PORTER , KLAUS SCHWAB, XAVIER SALA-I-MARTIN: The Global Competitiveness Report 2007-2008, Palgrave Macmillan kiadó, 2007. PEREDRIY O.–STUDENYAK P.–DYACHENKO B.: Kárpátalja szomszédos országokkal való határmenti együttműködés, Ungvár, 2003. Pp. 232-252. RÉTHI SÁNDOR: Az Európai Unió és Ukrajna: remények és realitások, Európai Tükör, 2004.07 SÜLI–ZAKAR I.: Strategic development programme for the Carpathian Euroregion Interregional Association. – Nyíregyháza: Róna-Régió Kft., 2004. TKACH DMITRO: Modern Magyarország a társadalmi transzformációk kontextusban, Kijev, MAUP, 2004. p 480. TÓTH MIHÁLY, DR. – Ukrajna budapesti gazdasági missziójának vezetője, intervjú, 2007 http://www.kurier.hu/?q=taxonamy/term/18, Nina Popova, 2007.05.06 01:07
56
GÁL P., PROF. – NOVÁK T.-SZABÓ ZS.: Kiegyenlítődés és differenciálódás a gazdasági folyamatokban A számok tükrében: Tőke Kelet-Európában = HVG, 2007. (XXIX. évf.) 36. szám. p. 97. https://www.mfb.hu/kiadvanyok-es-elemzesek/makrogazdasagi-elemzesek/kiegyenlitodes-esdifferencialodas -a-gazdasagi-folyamatokban-2007-julius/osszefoglalo.html GICZI JÓZSEF: Ukrán leányt szerzett az OTP Bank, http://origo.hu/uzletinegyed/befektetes/20060601ukran.html, 2006. június 1., csütörtök, 18:34 HENDINGER ANITA, Magyarország Ukrajna 10. kereskedelmi partnere, 2007. április 23., hétfő. http://www.feliciter.net, SZEGŐ IVÁN MIKLÓS, VITÉZ F. IBOLYA: Dunaújvárosi Fejlesztések. Multikulti. HVG (2007/48. szám) 2007. november 28. 00:00 http://hvg.hu/hvgfriss/2007.48/200748HVGFriss169.aspx, Az árucsere terén Magyarország vezet, Külkereskedelem – tények és számok http://www.karpatinfo.net/article27412.html A Magyar Köztársaság és Ukrajna Kormányainak cselekvési terve a 2007. évre http://www.magyarorszag.hu/ShowBinary/repo/root/mohu/hirkozpont/hatteranyagok/munkaterv 20070306 Csökkenő hiány, lassú növekedés, magas infláció, GKI Gazdaságkutató Zrt, 2007. december 3. http://www.gki.hu/hu/novelties/currentforecast/ Dunaferrhez látogatott Ukrajna elnöke, 2007. július 11 http://www.dunaferr.hu/cikk_a_dunaferrhez _látogatott _ukrajna _elnöke.html Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, összefoglaló a befektetésekről, 2006.12.19. p. 1. http://www.gkm.gov.hu/data/cms1169082/osszefogl_befekt.pdf. Gyakorlati tudnivalók befektetőknek http://www.konzulatus.uz.ua/GYAKORLATI%20TUDNIVALOK%20BEFEKTETOKNEK.htm Gyárokot építenek Herszonban, Деловая неделя, 05.09.2007, 11-34 http://dn.kiev.ua/business/ukraine/2zavod_05.html Kárpátalja Statisztikai Hivatal, közvetlen http://www.stat.uz.ua/statinfo/bud/index.html
külföldi
befektetések
Röviden a Dunaferről, Dunaferr hivatalos honlapja http://www.dunaferr.hu/01-vallalati/roviden.htm Ukrán bankot nyert az OTP, in FigyelőNet [online], 2006. június 1 http://www.fn.hu/penzkozpont/0604/ ukrán_bankot_nyert_az_OTP.133656.php, Ukrán Nemzeti Bank, ukrán nemzetközi befektetési helyzet http://www.bank.gov.ua/Balance/IIP/index.htm Ukrszibbank, Ukrán gazdasági helyzetének elemzése, http://www.ukrsibfunds.com/files/analitic_file_222.pdf 57
kárpátalján,
Új szakmakultúra - 800-1000 új munkahely, GKM sajtóközlemény, 2006. április 19. 14:41 http://www.integratorforum.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=208&Itemid=57 Egyéb internetes források: http://www.gkm.hu http://www1.pm.gov.hu http://www.vam.gov.hu http://www.mnb.hu http://www.portal.ksh.hu http://www.itdh.hu http://hvg.hu http://www.konzulatus.uz.ua http://www.magyartokepiac.hu http://www.president.gov.ua/ru/news/data/print/17418.html http://www.carpathia.gov.ua http://www.bank.gov.ua http://www.ukrstat.gov.ua http://www.otpbank.com.ua http://ru.www.wikipedia.org http://www.gcr.weforum.org http://www.karpatinfo.net http://www.ukrrudprom.com http://www.zn.ua/2000/2250/14355 http://www.cfoundation.org/cf/web/hq/index.jsp?id=8 http://www.templetonthorp.com/en/news1228 http://www.ferrexpo.com/background.uk.php
58