LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
Magyar nyelv és irodalom tantárgyi programja 2004. Készítette: DEÁK
JUDIT
Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és er síti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a min ségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítél képességet és el segíti a jelen és a jöv egységesül világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a m holdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében m ködik. E kihívás még el re nem látható er vel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelent ségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi m vészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggy z legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejleszt tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepér l, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettekt l elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek min ségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kell mértékben tudatos anyanyelvhasználat el mozdítja más él nyelvek tanulását. Az irodalmi m veltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb ért ivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthet k. Együttérz vé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggy z dések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejez lehet ségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a m veltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önm velésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felel s döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg feln tt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is meg rizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.
Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelel en fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttm ködés képességét jelenti, a másként véleked k álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását.
Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelel stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag b vítése: az általános iskolában tanult m fajok körének kiterjesztése, az ért , kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai m fajban. A középiskola szintjének megfelel szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvistilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböz megközelítéseinek, a különféle m értelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejez , egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejez , meggy z , felhívó, kapcsolatteremt és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelked en fontos, hogy kell gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehet ség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, bels képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságm fajok m velésére, valamint hosszabb fölkészülést igényl tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemz eljárások önálló használata biztosítja a m vek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemz inek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejez képesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejez bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttm ködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kell problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremt en tudjanak élni az önképzés lehet ségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szint meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felel s megítélését, az aktív nyelvm velésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi m veltség fontos összetev je a tájékozottság a magyar nyelv eredetér l, rokonságáról, történetének f bb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar m vel dés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehet ség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában.
Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszer sége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszer , hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a m vek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más m vészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a m nek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak m veivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelent s témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltér világlátású, szemlélet m vekben, például élet és halál, sz kebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi köt dések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi m veltség elsajátítása több összetev b l áll. Els sorban képesség a m vek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvet korstílusok és m fajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költ pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészít je a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekr l, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a feln tt kor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelent s szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi m vek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a der re, a szépségre.
Belép tevékenységformák Az itt felsorolt tevékenységformák jelennek meg az egyes évfolyamok anyagában, lehet ség szerint egyre magasabb és egyre bonyolultabb megismerési szinten.
évfolyamok 9—12/13. 9—12/13. 9—12/13. 9—12/13. 9—12/13. 9—12/13. 9—12/13. 9—12/13.
A belép tevékenységforma megnevezése Kulturált nyelvi magatartás Szövegértés Szövegalkotás Tanulási képesség A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Az irodalom és az olvasó kapcsolata Irodalmi kifejezésformák Ítél képesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység
A képzés bels szakaszai
TARTALMAK ÉS ÓRASZÁMOK Évfolyamok hatosztályos képzés négyosztályos képzés Ötosztályos képzések ( idegennyelvi (7—13.) ( a tananyag határai ) ( a tananyag határai ) el készít + HHT-AJTP osztályok) ( a tananyag határai ) heti 4 óra (2 óra 7. évfolyam irodalom, 2 óra nyelvtan) Irodalomelméleti ismeretek alapozása különféle m fajú szépirod. m vekkel heti 4 óra ( 2 óra 8. évfolyam irodalom, 2 óra nyelvtan) Témák, motívumok az irodalomban; a Nyugat nemzedéke; dráma heti 4 óra ( 3 óra heti 4 óra ( 3 óra 9. évfolyam Idegennyelvi el készít : heti 3 óra ( irodalom, 1 óra irodalom, 1 óra 2 óra irodalom, 1 óra nyelvtan nyelvtan) antikvitás nyelvtan) antikvitás csoportbontásban) irodalma--klasszicista irodalma--klasszicista HHT-AJTP: heti 4 óra (3 óra dráma dráma irodalom, 1 óra nyelvtan csoportbontásban) heti 4 óra (3óra heti 4 óra ( 3 óra heti 4 óra ( 3 óra irodalom, 1 óra 10. évfolyam irodalom, 1 óra irodalom, 1 óra nyelvtan) antikvitás irodalma-nyelvtan) európai és nyelvtan) európai és klasszicista dráma magyar magyar felvilágosodás--Pet fi felvilágosodás--Pet fi Sándor munkássága Sándor munkássága heti 4 óra ( 3 óra heti 4 óra ( 3 óra irodalom,1 óra heti 4 óra ( 3 óra 11. évfolyam irodalom, 1 óra irodalom, 1 óra nyelvtan) európai és magyar nyelvtan) Arany nyelvtan) Arany felvilágosodás--Pet fi Sándor János--Kosztolányi János--Kosztolányi munkássága Dezs Dezs heti 4 óra ( 3 óra heti 4 óra ( 3 óra heti 4 óra ( 3 óra irodalom,1 óra 12. évfolyam irodalom, 1 óra irodalom, 1 óra nyelvtan) Arany János--Kosztolányi nyelvtan) József nyelvtan) József Dezs Attila--a kortárs Attila--a kortárs irodalom-irodalom-határterületek határterületek heti 4 óra ( 3 óra irodalom, 1 óra 13. évfolyam nyelvtan) József Attila--a kortárs irodalom--határterületek
Kétszint érettségi magyar nyelv és irodalomból
A vizsga két szintje Középszinten • szövegértési feladat A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelm esszé, ismeretterjeszt céllal íródott tanulmány, publicisztikai m egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemz inek megfelel en – a következ kre irányulhatnak: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása; a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemz i; ezek szövegbeli funkciója; a szöveg kommunikatív sajátosságai; a cím és a szöveg egészének viszonya; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szerz i álláspont azonosítása, értelmezése; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés.
• szövegalkotási feladat Három, eltér típusú, m fajú és témájú szövegalkotási feladatból egy kiválasztása.
•
Érvel fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekr l. A feladat tartalmaz egy gondolatébreszt , az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget, általában szövegrészletet. (E felvezet szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai m , szépirodalmi m stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezet szöveg egészének ismeretét.)
•
Egy m (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai m , drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmez bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját.
•
Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi m , m részlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböz példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.)
Emelt szinten • nyelvi-irodalmi m veltségi feladatsor A nyelvi-irodalmi m veltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai m höz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, esszéhez, értekez prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. Szépirodalmi m vek kijelölése esetében a szerz k általában a vizsgakövetelményekben szerepl korszakok alkotói.
A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, esetenként definícióját tartalmazza, különböz történeti, m faji, tematikus, motivikus összefüggések feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemz ire irányuló kérdéseket.
• szövegalkotási feladatok A szövegalkotási feladatok a következ k: • Egy adott m vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben. • Érvel szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre • Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott m fajban.
A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. irodalmi m vet közl , az esszé, a kifejtés, értékel érvelés alapjául szolgáló rövid felvezet idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. A választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét.
A követelmények felépítése Kompetenciák Középszint és emelt szint 1. Szövegértés • • •
Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése
2. Írásbeli szövegalkotás •
Különböz témákban, különböz m fajokban széles kör olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a m fajnak, a témának, a címzettnek megfelel szabatossággal.
3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás •
A beszédhelyzetnek, a m fajnak és a témának megfelel nyelvi norma követésével lényegre tör , világos felépítés , önállóan kifejtett közlés.
4. Fogalomhasználat •
Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, el adása.
Csak emelt szinten: •
Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is.
•
Fogalmak változó érvényességéb l következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).
Megjegyzések A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. Hatosztályos képzést 2004/05-ös tanévben indítunk utoljára. A 11/12/13. évfolyamokon kétszint érettségire felkészít csoportokat indítunk közép- és emelt szinten is. A 11/12. illetve a 12/13. évfolyamokon a kétszint érettségire felkészít csoportok már nem osztálykeretben tanulják a magyar nyelv és irodalmat. Az emelt szint képzés esetében az óraszám heti 2 órával még kiegészül. Az új ismeretek b vebb tanítása mellett, a régebbi témák ismétlésére, szintézisére is sor kerül mindkét szinten. A középszint érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével.
Hosszú távú tantárgyi programunk Különösen fontos céljaink a tanórai tevékenységben • szóbeli és írásbeli kifejez készség-, olvasási technika-, szövegértés –értelmezés, szövegalkotás, valamint a gondolkodás képességének fejlesztése; • a nyelvi-el készít évfolyamon az anyanyelvi beszédkultúra fejlesztése, az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése, a kommunikációs képzés er sítése; • HHT-AJTP kezd évfolyamon a nyelvi, szociális tényez k miatti felzárkóztatás el segítése, tehetséggondozás; • pályaorientáció, valamint az emelt és középszint képzésre jelentkezés segítése a 10. évfolyam közepére; • hatékony és meggy z kommunikációs képességek kialakítása különféle élethelyzetekben; • a 21. század információs társadalmában az anyanyelv , a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékének meg rzése; • nemzeti nyelv és kulturális identitás valamint etikai, erkölcsi ítél képesség er sítése, mely el segíti a jelen és jöv egységesül világában más kultúrák megismerését;
A tanórai tevékenységeken túl Szakköröket a tanulók igényének és az iskola lehet ségének megfelel en indítunk. Tehetséggondozásra, verseny-el készítésre kiemelt figyelmet fordítunk. A következ versenyeket gondozzuk: • iskolai tehetségkutató vers- és prózamondó verseny ( különös figyelemmel az évente megrendezésre kerül Alma Materre, valamint a kétévente megrendezésre kerül Helikonra) • Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati Verseny (9—11. évfolyam) • Szép Magyar Beszéd (7—8. évfolyam, illetve 9—12. évfolyam) • Arany János Irodalmi Verseny ( 9—10. évfolyam) • Implom József Helyesírási Verseny ( 9—12. évfolyam) • OKTV magyar irodalomból és magyar nyelvb l ( 9—12. évfolyam)
• Hátrányos helyzet tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának versenyei: Aranytoll
Országos Helyesírási Verseny, Arany János Irodalmi Emlékverseny ( 9—10. évfolyam) • évfordulós versenyek városi és megyei szervezésben • vers- és novellaíró pályázat.
Az iskola nevelési feladatainak teljesítéséhez a mindenkori érintett osztályf nökkel illetve történelem szakos kolléga bevonásával hozzájárulunk: • az iskolai ünnepségek tartalmának biztosításával (október 23., karácsonyi ünnepség, március 15.) • iskolai rádiós m sorok segítésével (október 6.,február 25., holocaust ) • az iskola által szervezett színházi el adások el készítésével, • a város kulturális rendezvényeir l tájékoztatás nyújtásával, • felkéréssel bizonyos városi rendezvények kulturális m sorának összeállításával és betanításával, • a „Hab” iskolaújság szerkeszt bizottsága munkájának segítésével.
Kapcsolatainkat hagyományos módon ápoljuk a következ intézményekkel: • a veszprémi Pet fi Színházzal; Az iskola tanulói számára 5- 5 el adásból álló bérlet vásárlását szorgalmazzuk a nagyszínház (Lovassy, Ányos) valamint igény szerint a Játékszín bizonyos el adásaira tanulókat mozgósítunk. • a M vészetek Házával - képz m vészeti kiállítások, irodalmi programok; • a Városi M vel dési Központtal – kulturális rendezvényei, meghirdetett versenyei; • Veszprém város általános és középiskoláival – bekapcsolódás bizonyos szaktárgyi versenyekbe; • az Eötvös Károly Megyei Könyvtárral – bemutatása 7., nyelvi-el készít , HHT-AJTP 0. évfolyamon.
A Nemzeti Tankönyvkiadó valamint a Krónika Nova Kiadó tankönyvcsaládját kívánjuk használni: • magyar nyelvb l Antalné Szabó Ágnes és Raátz Judit Anyanyelv és kommunikáció 7—12/13. évfolyamos tanulók számára nyelvtan tankönyvét és munkafüzetét; • magyar irodalomból Mohácsy-Vasy-féle szerz páros irodalomkönyvét és szöveggy jteményét; • etikából Kamarás István Etika tankönyv és Szöveggy jteményét; • valamint mindkét kiadó folyamatosan b vül , a tanítás során jól hasznosítható tanári kiadványait, segédleteit, digitalizált tananyagait.
A tanulói jogviszony A gimnázium felvételi vizsgáját az OM országos írásbeli feladatsorához igazodva végezzük. Az anyanyelvi mérést a központi javítókulcs alapján javítjuk, értékeljük. Külön szóbeli vizsgát nem tartunk.
Értékelés Magyar irodalomból nem témazáró rendszerben dolgozunk. Negyedévente legalább három tanulói teljesítményt mérünk, osztályozunk.. A három jegy közül legalább egy szóbeli teljesítmény.
A részjegyek közül a legsúlyosabb az egész órás ill. dupla órás nagydolgozat érdemjegye. A tanév során legalább 5 résztémából készíttetünk házi dolgozatot. A dolgozatok témáját (témáit) a beadás határideje el tt legalább 10 nappal közöljük. Az öt dolgozatból a szaktanár egy-egy tanulóra vonatkozóan legalább kett t részletes értékeléssel lát el és osztályoz. A dolgozatokra a szaktanár két érdemjegyet ad. A tartalom érdemjegy az irodalom, a nyelvi érdemjegy a nyelvtan tantárgy osztályzata. A 11—12. illetve 12—13. évfolyamokon ( az utolsó két évben) a tanári értékelésnek a kétszint érettségi értékelést kell el készíteni. Magyar irodalomból a tanév végi j e l e s s z i n t eléréséhez a nagydolgozatok és a szóbeli feleletek legalább kétharmadának jeles szint nek kell lennie. A nem jeles osztályzatok között csak elvétve lehet jónál rosszabb. Az e l é g s é g e s s z i n t a kerettanterv (NAT) követelményekben meghatározott. Az elégtelen nagydolgozat javítására a szaktanár lehet séget ad.
Magyar nyelvb l a fentiek mellett a legalább elégséges szint helyesírási és nyelvi ismeretek teljesítése a továbbhaladás feltétele. Minden évfolyamon a kerettantervi el írásokban rögzített továbbhaladási feltételeket kell betartani. A középszint érettségi vizsga értékelésében a munkaközösség segíti a szaktanár munkáját. Az emelt szint érettségi vizsga választását azoknak ajánljuk, akik • jogász, bölcsész pályákra készülnek; • akik bizonytalanok pályaelképzelésükben, de valamilyen humán területen kívánnak érvényesülni.
Tantárgyi integráció A m vészeti tantárgyak ( ének-zene, vizuális kultúra, dráma, m vészettörténet ) óráin tanult ismereteket az irodalomoktatásba beépítjük. Támaszkodunk azokra a készségekre is, amelyeket ezek az órák diákjainkban fejlesztettek. Az anyanyelvoktatásban a médiaismeret tantárggyal való koncentrációra törekszünk.
Minden m veltségi terület szaktanárától elvárjuk, hogy a magyar nyelv tantárgyban leírt követelmények elsajátíttatásában, a begyakorlásban segítsék törekvéseinket a szövegértés, szövegalkotás nyelvhelyesség és a helyesírás tekintetében. Segítsenek a szóbeli kifejez képesség fejlesztésében, a jó színvonalon megformált írásbeli munkák elkészíttetésében. Igény esetén a tantestület tagjai számára bels továbbképzést tartunk, hogy a kommunikáció modern követelményeivel megismertessük kollegáinkat is.
Személyi feltételek. Tervezett továbbképzések
A magyar nyelv és irodalom tantárgyak tanításához egyetemi végzettség magyar nyelv (kommunikáció) illetve magyar irodalom szakos tanárra van szükség. Az új modulok oktatását egyetemi szint akkreditált továbbképzést igazoló diplomával rendelkez kollégák látják el. Munkaközösségünk két tagja elvégezte a Tánc és dráma (Fürj Katalin, Péti Mária) illetve a Mozgóképkultúra és médiaismeret (Dr. Vondervisztné Kapor Ágnes) kiegészít szakot. Jelenleg négyen közülünk bekapcsolódtak a kétszint érettségire felkészít emelt szint vizsgabiztosi kérdez tanár képzésbe ( Dr. Kovács Gábor Zoltán, Starkné Zöldvári Ildikó, Dr. Vondervisztné Kapor
Ágnes, Wenczel Zsuzsanna). Hárman elvégezték az ECDL számítógépkezel i tanfolyamot ( Starkné Zöldvári Ildikó, Borossné Hodák Ágnes, Wenczel Zsuzsanna).
Tantárgyainkban a szervezett, akkreditált továbbképzés fentieken kívüli témái lehetnek még a • • • • • •
modern kommunikáció elmélet; az INTERNET használata az irodalom és az anyanyelv oktatásában; modern pszichológiai és szociológiai ismeretek; a magyar nyelv és irodalom tanulásának tanítása résztéma. a digitális irodalom, a multimédiás eszközök bevonása az irodalom tanításába kétszint érettségire való felkészítés a munkaközösség teljes létszámára
A mindenkori magyar munkaközösség létszámát meghatározó tényez k: • a szakpár óraszáma (történelem, idegen nyelvek, dráma, médiaismeret, m vészettörténet) • a csoportbontásban tanított órák száma ( magyar nyelv a nyelvi-el készít valamint a HHT-AJTP el készít 9. évfolyamon ) • az etika tantárgy gondozása 11. évfolyamon • a közép- illetve emelt szint érettségi vizsgára jelentkez tanulók létszáma, kialakult tanulócsoportok száma a 11—12/13. évfolyamon.
Tantárgyi programunk ismeretében figyelemmel kell lenni a magyar nyelv tantárgy kommunikáció irányba történ modernizálódására, az új kihívás: a számítógép és az INTERNET tantárgyunkban elfoglalt helyére is.
Az iskolai könyvtár helyzete Szaktárgyunk oktatásához nincs szükség szaktanteremre. Az iskola jelenlegi audio- és videóhálózata és a hozzá tartozó szolgáltatás kialakult rendszere jól szolgálja programunk megvalósítását. Igény jelentkezik azonban a modernizálódásra, a multimédiás órák tartására. Az iskolai könyvtár állandó fejlesztéséhez tartozik, hogy a tanmenetekben rögzített házi olvasmányok mindegyikéb l rendelkezzen a könyvtár két tanulócsoportra számított példányszámmal a megfelel szakkönyveken, tanári segédleteken, lexikonokon, enciklopédiákon kívül. Fontos, hogy az iskolai könyvtár információs rendszere kiépüljön, és összeköttetést jelentsen a megyei és országos könyvtárhálózattal is. Az elektronikus könyvtár lehet sége nem pótolja a hagyományos könyvek jelenlétét és felhasználását. Az iskolai médiatárnak tartalmaznia kell ezen tantervben megjelölt irodalmi m veket, az irodalomoktatáshoz kapcsolható filmek eredeti film- vagy és videós adaptációit, a filmek vetítési lehet ségeit és videolehet ségeket is.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A KÉTSZINT ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI
Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejleszt Központ
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A/ KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelv szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekr l, véleményekr l a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböz szövegértelmezési eljárások alkalmazása a m fajnak, az adott szempontnak megfelel en. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a m faj, a szerkezet, a grammatikai szervez dés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböz korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerz i vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszer , illetve a személyes érintettséget is kifejez reagálás különböz írásbeli és szóbeli közlésmódban a m faji normák és a címzettek figyelembevételével.
2. Írásbeli szövegalkotás Különböz témákban, különböz m fajokban széles kör olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a m fajnak, a témának, a címzettnek megfelel szabatossággal.
2.1. Tájékoztató, érvel , esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet min sége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli m fajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ide értve az önellen rzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelel kifejtettség és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több néz pontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. M alkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képz m vészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásm vek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása.
3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a m fajnak és a témának megfelel nyelvi norma követésével lényegre tör , világos felépítés , önállóan kifejtett közlés.
3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés f bb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek – artikuláció, beszédtempó, hanger , hangsúly, hanglejtés, szünet – alkalmazása él beszédben, felolvasásban, memoriter szövegh el adásában, adott témáról szóló szóbeli el adásban.
4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, el adása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelel önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése – bizonyítása példákkal.
Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéb l következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).
B/ Ismeretkörök 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
A nyelv mint jelrendszer. A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. 1.1. Ember és nyelv Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényez i és funkciói, ezek A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. 1.2. Kommunikáció összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejez eszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemz inek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.2.1. A jel, a jelrend- A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi A nyelvi jel sajátosságai. szer közlésben. 1.2.2. Nyelvi és vizuá- Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztu- Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti elté lis kommunikáció sok, mimika, térközszabályozás, tekintet, küls megjelenés, seire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció jelrendszere). kommunikáció
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
1.2.3. A nyelvhasználat A kommunikációs folyamat tényez i és összefüggésük A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultú mint kommunikáció megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, kénti eltérései példák alapján. szövegértelmezéssel, szövegalkotással. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. közlésmódok kommunikációs 1.2.4. Kommunikációs Példák a különböz funkciók és közlés- funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegymódok zés, köszönés, megszólításformák). 1.2.5. Személyközi A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszer sége A kommunikáció mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodás1.2.6. A tömegkommu- ra. nikáció A magyar nyelvrokonság f bb bizonyítékai néhány 1.3. A magyar nyelv példával. története A magyar nyelv történetének f szakaszai. 1.3.1 A magyar nyelv Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. rokonsága A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott 1.3.2. Nyelvtörténeti nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és kökorszakok nyörgés, az Ómagyar Mária-siralom f bb jellemz i. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, m vel déstörténeti háttere, hatása – példák alapján.
A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció kü felismerése és összehasonlítása.
A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az smagyar, az ómagyar, középmagyar kor magyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemz példája a hangrendszerb l, a nyelvtani rendszerb Az életmód, a történelem és a szókincs néhány össze gése, anyagi és szellemi m letben – néhány példával. A szókészlet rétegei: si örökség, bels mek, jövevényszók, nemzetközi m szavak. Néhány szöveg bemutatása a ré köréb l (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvm velés
Emelt szint Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejl
A mai magyar nyelvm velés néhány alapkérdése.
1.4. Nyelv és társadalom A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. 1.4.1. Nyelvváltozatok A f bb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).
A nyelvm velés szerepe az új nyelvi fejlemény jelenségek értelmezésében.
A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípu palóc, déli, tiszai, mez ségi, székely, csángó A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi m vekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, Az egynyelv szótárak ismerete. szociográfiában). A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megneve1.4.2. Kisebbségi zése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra A f bb nézetek a kétnyelv Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. nyelvhasználat társadalmi jelent sége. 1.4.3. A határon túli A határon túli magyar nyelvhasználat f bb adatai, tendenmagyar nyelv ség ciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 1.4.4. Tömegkommu- A tömegkommunikáció leggyakoribb m fajai és hatáskelt nikáció és nyelvhasz- eszközei. nálat Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint Emelt szint Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. modellje.
1.5. A nyelvi szintek
1.5.1. Hangtan
1.5.2. szótan
Alaktan
1.5.3. Mondattan
és
Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle m fajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképz szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.
A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonat sa. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezet ; tagolt, tagolatlan; egyszer , összetett. A mondat jelentése: els dleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszer mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendel és mellérendel szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejez eszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelz k fogalma és fajtái, használatuk.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban
Emelt szint
A mondat az él beszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg.
A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmond A szintez dés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, stílusérték szempontjából. A mellérendel összetett mondatok mint logikai-tartalmi Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. viszonyok Az alárendel összetett mondatok mint a f mondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és köt szók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). és A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentés A szóalkotás lehet ségei: a szóképzés jelentésmódosító megoszlása, rövidítések. szerepe; a szóösszetétel jelent sége, fajtái; a mozaikszók, A szóteremtés jelent sége, az indulatszók, a hangutánzás az összetett szavak helyesírása. és hangulatfestés.
1.5.7. Szókincs frazeológia
A szöveg egységének tényez i, feltételei, els dleges és Lineáris és globális kohézió a szövegben. mögöttes jelentés. Szövegelemzés megfelel A szöveg pragmatikai, szemantikai és gra A szöveg szóban és írásban. közelítése. 1.6.1. A szöveg és a A szöveget alakító tényez k: a beszédhelyzet, a cselekvés, a A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. kifejtés mélységében kommunikáció A tájékoztató, kifejez , érvel és felhívó szövegfunkciók. 1.6. A szöveg
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
1.6.2. A szöveg szerke- A szöveg felépítése, egységei – küls körülmények: szözete és jelentése vegméret, megjelenés. A szövegösszetartó er : jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. 1.6.3. Szövegértelme- A kontextuális jelentés (pl. el re- és visszautalás, makroés mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). zés A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehet vé tev pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 1.6.4. A szöveg szóban A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és A szöveg dinamikus és statikus összetev és írásban a szöveg el adására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejez alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. 1.6.5. Az Az ismeretközvetít CD-ROM és az internet intertextualiintertextualitás tásának f bb jellemz i. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
1.6.6. A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellem- A szövegtipológiai elemzés f A beszéd és az írás összehasonlítása ( z i. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában dimenziós rendszer). szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjeszt szövegek jellemz i. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. el adás, vita). Ismeretterjeszt szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). a A publicisztikai és a tájékoztató m fajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása.
1.7.2. Szöveg médiában
A retorika mint a meggy zés m velete a gondolatközlés- A retorika jelent sége és alkalmazásának társadalmi szín terei. nyilvános A nyilvános beszéd, a közszereplés f bb nyelvi és visel- A retorika mint a szónoklás tudománya kedésbeli kritériumai. Néhány történeti érték és jelenkori szónoki beszéd reto Az él beszéd fajtái. rikai eszközei és esztétikai hatása A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyag- Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. gy jtést l a megszólalásig.
1.7. A retorika alapjai ben.
1.7.1. A beszéd
Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szö pusait elkülönít nyelvi és nem nyelvi tényez Médiaközlések elemzése ( tás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjeszt tartalmi, szerkezeti és szö nyelvhasználati, hatásbeli sajátos
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
1.7.2. Érvelés, megvi- Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és tatás, vita A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. nem irodalmi szövegekben ( Az írásbeli meggy zés eljárásai, az érvelés m fajai: a bizo- implikációk, kontextusok stb. nyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggy zési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszer- A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg kesztés eljárásai különbsége. A témajelöl cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris 1.8. Stílus és Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szak- kötöttségei. jelentés nyelvben és a szépirodalomban. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (gramma kai jelentés), lexémák (szó 1.8.1. Szóhasználat és Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. (grammatikai viszonyok) je stílus A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya latok, szóérték nyelvi elemek jelentésviszonyai. alapján. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellék- fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel össze 1.8.2. A szójelentés jelentés, alkalmi jelentés közti viszony. gésben is. Egynyelv szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar ér- A szójelentés változásai. telmez kéziszótár, valamint kétnyelv szótárak ismerete. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmó- eszközök lehet ségeir l. dok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szál1.8.3. Állandósult lóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). nyelvi formák
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK Középszint
Emelt szint
A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a 1.8.4. Nyelvi-stiliszti- stílus mint a beszél attit djének kifejez dése stb.) kai változatok A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényez k értelmezése. A képszer ség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. 1.8.5. Stíluseszközök Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelz , archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszer bb alakzatok fajtái és hatásuk. 1.8.6. Stílusréteg, Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejöv , jellemz stílusváltozat beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, min sége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus f bb jellemz i, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.
Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelkép
Az alakzatok egyéb fajtái: para
Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komp lex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönít Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése kü lönböz stílusrétegekb l vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai bemutatásával.
2. IRODALOM 2.1. Szerz k, m vek
VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 2.1.1. Életm vek
Emelt szint
Pet fi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, A pályaszakaszokat jellemz Kosztolányi Dezs , József Attila A pályaképre ható irányzatok és szellemi köt Az életút, az életm jelent s tényei. Kronológiai és topog- világirodalmi párhuzamok.. Kötetek, ciklusok, témák, mo ráfiai tájékozottság, a szerz k jellegzetes regionális, kultu- M vek hatása, fogadtatása A szerz utóélete, helye és hatása az irodalmi rális köt dései, a pályakép f bb jellemz i, néhány kortárs gyományban. Kritikák, különböz interpretációk. megnevezése. A f bb m vek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a m vek között (pl. témák, m fajok, kifejezésmód, jellemz motívumok), a m vek elhelyezése az
életm ben, az adott korszakban.
Memoriterek szövegh és kifejez el adása. M vekr l szóló olvasatok, vélemények értelmezése.
2.1.2. Portrék
Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Legalább 3-4 lírai és/vagy 1 Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó L rinc, Radnóti Miklós, Weöres mereten alapuló több szempontú értelmezése. Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életm néhány jellemz je keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszer en egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a m faj, a kompozíció, a jellemz motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.
Tájékozottság a korszakban, a kortársak között ( Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban ( Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében M faji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a kor szellemi irányzataival, a korstílussal való össze Memoriterek – legalább három szerz t l teljes szövegek, is. összefügg részletek A m vekben felvetett kérdések néhány eti filozófiai vonatkozása.
VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint
Emelt szint
2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Választandó legalább 4 szerz Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. A választott szerz 2-3 lírai és/vagy 1 Választandó legalább három szerz a felsoroltak közül. (A drámai m vének értelmezése a korszak szellemi lista b víthet legfeljebb két, a fentiekhez hasonló irányzataival való összefüggésben is. jelent ség szerz vel.) A m vekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása filozófiai vonatkozása. egy-két m lényegre tör értelmezésével. A m vek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi kulturális hagyományban
¶
2.1.4. A kortárs Legalább egy szerz irodalomból
Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). Egy költ néhány versének; egy 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai zaíró 1-2 m vének értelmezése.
m vének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó id szakból.
Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét).
2.1.5. Világirodalom
Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvet hagyományai: az antikvitás Középkor, reneszánsz, ba és a Biblia (pl. m fajok, témák, motívumok, h stípusok). a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század els fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemz inek és egy-két jellemz inek ismerete és korszakonként lega kiemelked képvisel jének bemutatása. m bemutatása. M vek értelmezése – pl. m kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stí korszakbeli, stílustörténeti vonatkozások lemi irányzataival, a korstílussal való össze
VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint 2.1.6.
Színház-
drámatörténet
és Színház és dráma különböz korszakokban. Az alábbi m veknek, a szerz k/korszakok 1-1 m vének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája
Emelt szint Színház és dráma (pl. összehasonlítása). Egy-egy dráma elemzése a következ szerz kt l/m fajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma
Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, m - Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (
2.1.7. Az irodalom költészet, alkalmi költészet. jelent sége és példái). Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a vir- Egy-egy jellemz nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki határterületei
tuális valóságban: az adaptáció, a m fajcsere jelenségei motivációiról. (pl. az olvasásterápia (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a m vészi „Magas” (elit) m vészet és a tömegkultúra viszonyának színvonal/min ség összefüggései. problémája egy korszakban. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskelt eszközei (pl. sematizált h stípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus m faj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemz inek bemutatása.
Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gy r k Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés f bb nyomtatott és elektronikus m fajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat).
VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint 2.1.8. Interkulturális Interkulturális jelenségek, eltér szöveghagyományok. megközelítések és A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nemregionális kultúra zetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekr l; folklór, m vel déstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez köt d szerz k; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.
Emelt szint
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések VIZSGASZINT TÉMÁK Emel
Középszint
2.2.1. Témák, motívu- Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus M veket összeköt motivikus összefüggések mok ságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) egyezéseinek és különbségeinek összevetése. rése, szerepének, jelentésének megfo Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hossz Az olvasott m vekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, feln tté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, feln tt–gyermek, férfi–n , b n és b nh dés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).
szetszer feltárása érvekkel, példákkal.
Egy-egy szépirodalmi m bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása els ban a posztmodern irodalmából.
A m nemek és m fajok felismerése.
2.2.2. poétika
Különböz korokban keletkezett, azonos m poétikai szempontú összevetése, történeti változá Poétika fogalmak alkalmazása m vek bemutatásában, vizsgálata. értelmezésében. M fajteremt m vek, egy-egy magyar és világirodalmi pél Azonos m fajú alkotások összehasonlítása. da bemutatása. Egy-egy m faj, poétikai sajátosság változása hosszabb videbb történeti folyamatban lomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma vál tozatai, az antik és a Shakespeare regény-típusok, a posztmodern irodalom poétikai jel
¶
M fajok, Alapvet versformák felismerése.
¶ ¶ ¶
VIZSGASZINT TÉMÁK Középszint
Emelt szint
2.2.3. Korszakok, A kifejezésmód és világlátás változása a különböz korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. stílustörténet
2.2.3.1. történet
Irodalom-
Az irodalom, az irodalmiság nyának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/m kainak néhány jellemz je. Azonosság és változás az irodalomban. témák, h stípusok változásai; irányzatok, progr
Színházi, színpadi megjelenítések összehasonlítása a drámaszövegekkel.¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ Egy-egy dráma elemzése a következ szerz kt l/m fajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma
¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ 2.2.2 Színház- és drámatörténet¶
3. Fogalmak a magyar nyelv és az irodalom ismeretköreihez Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit d lt bet vel jelezzük.
A/ Magyar nyelv beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényez i a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; smagyar, ómagyar, középmagyar kor magyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, snyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány
a nyelv vízszintes és függ leges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó kett snyelv ség, kétnyelv ség nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény
a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszer sítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái
a szójelentés: egyjelentés , többjelentés , azonos alakú szó; rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentés szó; hangutánzó, hangulatfest a szókincs rétegei: si szavak, bels keletkezés szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendel szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban
jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmez , jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kett spont, a pontosvessz , az idéz jel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszer mondat, összetett mondat, alárendel , mellérendel összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók
a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló m fajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: köt szó, névmás, nével , határozószó, el re- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, m referátum, el adás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz
érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggy z szövegm fajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdekl dés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betet zés a stílusirányzatok kifejez eszközei alakzatok: ellipszis, köt szóhiány, ismétl dés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora, metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat motiváltság, motiválatlanság stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költ i kép, allegória, szimbólum
B/ Irodalom interkulturalitás irodalmi hagyomány, szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia, mítosz szóbeliség, írásbeliség könyvnyomtatás, digitális közvetítés virtualitás m költészet, népköltészet, folklór, népiesség színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetev i
tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz kultusz esztétika, filozófia, etika érték, esztétikai érték, történeti érték erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott m , értelmezés, értékelés katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés cím, címadás id , id szemlélet, id síkok, szimultanizmus tér és térszemlélet jellem, típus, h stípus poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód m vel déstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, irodalom, posztmodern humanizmus, reformáció m nem, m faj epikai m fajok – anekdota, elbeszélés, elbeszél költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény regényváltozatok, regénytípusok – családregény, fejl désregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történel utópia
epikus közlés – elbeszél , elbeszél i néz pont, narráció, bels monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függ szabad függ beszéd, reflexió drámai m fajok – tragédia, színm , commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma dráma – dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tet pont, megfoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet és jellemkomikum lírai m fajok – ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma líra – költ i magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, id - és értékszembesít , létösszegz átmeneti m fajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz a Biblia irodalmi m fajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis esztétikai min ségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny paródia ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: id mértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINT VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészb l tev dik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési id t követ en 10-15 perc id tartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. Írásbeli vizsga 240 perc
Szóbeli vizsga 15-20 perc
Szövegértési feladatsor
Szövegalkotási feladat
40 pont
60 pont
Egy nyelvi tétel kifejtése
Egy irodalmi tétel kifejtése
50 pont
Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. A szövegértési feladat megoldására 60 percet, a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár, illetve ha azt valamely feladat megjelöli, szöveggy jtemény használható.
A feladatsor jellemz i
SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT
A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelm esszé, ismeretterjeszt céllal íródott tanulmány, publicisztikai m egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemz inek megfelel en – a következ kre irányulhatnak:
Tantárgyi program • • • • • • • • •
a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása; a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemz i; ezek szövegbeli funkciója; a szöveg kommunikatív sajátosságai; a cím és a szöveg egészének viszonya; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szerz i álláspont azonosítása, értelmezése; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés.
Feladat lehet továbbá • • •
vázlat, tematikai háló készítése; önálló következtetés, álláspont megfogalmazása; a szöveg témájához, a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásm , vagy beszédm megfogalmazása a m faji normák követésével, a mindennapi, esetleg a hivatalos írásbeliség, illetve szóbeliség m fajainak köréb l; a szöveg rövid, esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése.
•
A vázlatírás, illetve az összegzés által kívánt f képességek: a kulcsszók feltárása, a tematikus háló [„téma-réma viszony”] követése, a tételmondatok felismerése a különböz szövegegységekben, a szöveg fókuszának megértése, a témaváltás, az el re- és visszautalások követése, a kihagyások érzékelése, a szöveg részletezettségének követése, az ismert és új közlés elkülönítése.
SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT
A vizsgázó három, eltér típusú, m fajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet.
A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. A feladatok a következ k: •
Érvel fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekr l. A feladat tartalmaz egy gondolatébreszt , az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget, általában szövegrészletet. (E felvezet szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai m , szépirodalmi m stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezet szöveg egészének ismeretét.)
•
Egy m (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai m , drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmez bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját.
•
Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi m , m részlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböz példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.)
Értékelés
SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. Az értékelési út2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
mutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt), esetenként a válasz m faji normáit, továbbá a válasz pontértékét, valamint az adható részpontszámokat. Az
értékel az egyes feladatokra adott pontszámot, majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton.
SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján min síti. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait, valamint az egyes kit zött feladatok témafügg , címszószer en
megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. Az ett l eltér minden jó megoldás elfogadható.
Az
értékelési
útmutatóban
közölt
kritériumok
és
pontszámjavaslatok
figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám min síti a vizsgázó dolgozatának tartalmi min ségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi min ségét, továbbá a vizsgázó helyesírását, valamint a dolgozat írásképét.
A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. Az elérhet 60 pont megoszlása a következ : a fogalmazás tartalmi min sége: 20 pont; szerkezete, felépítése: 20 pont; nyelvi min sége: 20 pont. Az értékel tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi, szerkezeti, illetve nyelvi min ségének pontszámát. Az adható pontszámok a következ k: Tartalmi min ség: 0-5-10-15-20 pont Szerkezet:
0-5-10-15-20 pont
Nyelvi min ség:
0-5-10-15-20 pont
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok:
A tartalmi kifejtés min ségének általános kritériumai: • • • • •
a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébreszt szövegre vonatkoztatás; nyelvi és irodalmi m veltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; tárgyszer ség; az állítások bizonyítása; problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás). világismeret, gondolkodási kulturáltság.
A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai: • a feladatban megjelölt m faj elemeinek való megfelelés; • a témának, a címzettnek, a m fajnak, a tartalmi mondandónak megfelel szerkezet kialakítása; • koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és id beli viszonyok; logikai és jelentésszint kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, el re- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése); • arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya, témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése); • az adott terjedelem megtartása.
A szöveg nyelvi min ségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok: • • • • •
a köznyelvi norma biztos ismerete; adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelel szókincs, hangnem, stílus; világos és lényegre tör , szabatos el adásmód; gördülékeny, érthet , mondat- és szövegalkotás; olvasható kézírás, rendezett íráskép.
HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. • • •
Az értékel tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhet helyesírási hibákat aláhúzza, majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményb l. Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményb l.
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszint szóbeli vizsgája bels , iskolai vizsga. A szóbeli vizsgára adható felkészülési id : 30 perc. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. A felkészülés során irodalmi szöveggy jtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefügg más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.
Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. A tételsor legalább 20 nyelvi és legalább 20 irodalmi tételb l áll. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felel s. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évr l évre módosítani kell.
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
A tételek jellemz i, összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kit zött feladatok – a témák sajátosságait figyelembe véve – lehet leg hasonló nehézség ek legyenek, valamint legyen mód a sikeres felkészülésre, valamint a kifejtésre, a felkészülésre, illetve a szóbeli feleletre adható id keretben.
MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv cím fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következ témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelölésér l – ide értve a húszon felüli tételszámot is – a szaktanár dönt. A tétel a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelel en tartalmaz/hat egy megállapítást, idézetet, felvezet gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. rlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelv szótár részletét), majd a kifejtend feladat megjelölését. A tételben kit zött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott m fajnak megfelel el adása stb.
IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom cím fejezetében foglaltak, a Szerz k, m vek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból állítja össze a szaktanár. A Szerz k, m vek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszer en tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szerepl m vet, m veket. A tétel tartalmaz/hat egy felvezet nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekez próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képz m vészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kit zött szempontnak megfelel en konkrét m /vek megjelölését. A kiemelt szempont lehet például bármely m faji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha azt a tétel kifejtése igényli, illetve lehet vé teszi, a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerz k vagy m vek közül.
Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
A tételek a Szerz k, m vek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerz nek, a m /vek/nek, a tétel tárgyának megfelel megközelítési, értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következ k:
Szerz k, m vek Életm vek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Összesen
Tételek száma 6 4 3 1 2 2 1 1 20
További szóbeli tételek kijelölésér l – ide értve a húszon felüli tételszámot – a vizsgáztató szaktanár dönt.
Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és el adásmódját értékel pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következ általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik: Tartalom (25 pont) Megfelel Világos Logikus Lényeg- Rendszerezés szóhasznála tagolás érvelés kiemelés t
El adásmód (25 pont) NyelvtaniIrodalmiKulturálistájékozottság Tárgyi tudás Gondolatgazdagság Memoriter
A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása Az egyes vizsgarészekb l elért teljesítmény összeadódik, így a középszint írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhet .
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
EMELT SZINT VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szint érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészb l tev dik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési id t követ en 20-30 perc id tartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.
Írásbeli vizsga 240 perc
Szóbeli vizsga 20-30 perc
Nyelvi-irodalmi m veltségi feladatsor
Szövegalkotási feladatok
40 pont
60 pont
Egy nyelvi tétel kifejtése
Egy irodalmi tétel kifejtése
50 pont
Írásbeli vizsga
Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi m veltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt
önálló problémalátását, kritikai és kreatív gondolkodását, általános tájékozottságát, szövegértelmez és szövegalkotó képességét. Az írásbeli vizsga ennek megfelel en nyelvi-irodalmi m veltségi feladatsorból és különböz szövegalkotási feladatokból tev dik össze.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát.
A feladatsor jellemz i NYELVI-IRODALMI M VELTSÉGI FELADATSOR
A nyelvi-irodalmi m veltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai m höz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, esszéhez, értekez prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. Szépirodalmi m vek kijelölése esetében a szerz k általában a vizsgakövetelményekben szerepl korszakok alkotói.
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, történeti, m faji, tematikus, motivikus esetenként definícióját tartalmazza, különböz összefüggések feltárására irányul, továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemz ire irányuló kérdéseket. A nyelvi, illetve irodalmi m veltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40–60%. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont.
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három, különböz témáról adott szempontú és m fajú önálló
szöveg alkotását tartalmazza.
A szövegalkotási feladatok a következ k: • Egy adott m vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben.
• Érvel szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre • Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott m fajban.
A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. irodalmi m vet közl , az esszé, a kifejtés, értékel érvelés alapjául szolgáló rövid felvezet idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét.
Értékelés
NYELVI-IRODALMI M VELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi m veltségi feladatsor értékelése témafügg értékelési útmutató alapján
történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. Az értékel k a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján min sítik a vizsgázó teljesítményét, majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. A feladattípusok pontértéke a következ : • Egy adott m vagy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdés értelmezése, értékelése adott terjedelemben (0-5-10-15-20-25 pont); • Érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre (0-5-10-15-20 pont);
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
•
Egy, valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. vitaindító, hozzászólás, kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott m fajban (0-5-10-15 pont).
Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetev it. Az ett l eltér jó megoldás is elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékel k személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthet megítélését l, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthet megközelítést l.
A megoldás min ségének elbírálásában a következ általános kritériumok érvényesülnek:
A tartalmi kifejtés min ségének általános kritériumai: • • • • •
a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébreszt szövegre vonatkoztatás; nyelvi és irodalmi m veltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; tárgyszer ség; az állítások bizonyítása; problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás). világismeret, gondolkodási kulturáltság.
A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai: • a feladatban megjelölt m faj elemeinek való megfelelés; • a témának, a címzettnek, a m fajnak, a tartalmi mondandónak megfelel szerkezet kialakítása; • koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és id beli viszonyok; logikai és jelentésszint kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, el re- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése); • arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya; a témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése); • az adott terjedelem megtartása.
A szöveg nyelvi min ségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok: • • • • •
a köznyelvi norma biztos ismerete; adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelel szókincs, hangnem, stílus; világos és lényegre tör , szabatos el adásmód; gördülékeny, érthet , mondat- és szövegalkotás; olvasható kézírás, rendezett íráskép.
HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP 2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik. Az értékel tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. • A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményb l. • Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményb l.
Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szint szóbeli vizsgája küls vizsgabizottság el tt történik. A szóbeli vizsgára adható felkészülési id : 30 perc. A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc. A felkészülés során irodalmi szöveggy jtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefügg más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.
Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik, a vizsgázó önállóan dönt, hogy melyik tételt fejti ki. A témakörök arányát, illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. A témakörök, illetve a tételek évr l évre változ/hat/nak. A meghirdetett nyelvi, illetve irodalmi témakörök száma legalább 24.
A tételek jellemz i, összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi, illetve egy irodalmi tételt. Az irodalmi tételekhez – a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelel en – a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel, illetve ennek felhasználásával adja el feleletét. Konkrét szerz kre és m vekre – a tételnek megfelel en – a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kit zött feladatok – a témák sajátosságait figyelembe véve – lehet leg hasonló nehézség ek legyenek, valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre, illetve a feleletre adható id keretben.
MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A 24 témakört a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv cím fejezete – Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés – alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. A tételek a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelel en tartalmaz/hatnak egy megállapítást, idézetet, felvezet gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. rlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelv szótár részletét), majd közlik a kifejtend feladat megjelölését. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. A tételekben kit zött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt m faj el adása stb.
IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit, illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerz k, m vek, valamint az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból jelöl ki és hirdet meg legalább 24 témakört. A tételek tehát a Szerz k, m vek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerz nek, a m /vek/nek, a tétel tárgyának megfelel megközelítési, értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következ k:
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium
Tantárgyi program
Szerz k, m vek
Életm vek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Összesen
Témakörök száma 6 5 4 2 3 3 1 24
Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. A tétel tartalmaz/hat egy felvezet nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekez próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képz m vészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kit zött szempontnak megfelel en esetleg szerz és m megjelölését. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a m re, a szerz i életpályára jellemz sajátosság.
Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és el adásmódját értékel pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következ általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik: Tartalom (25 pont) Megfelel Világos Logikus Lényeg- Rendszerezés szóhasznála tagolás érvelés kiemelés t
El adásmód (25 pont) NyelvtaniIrodalmiKulturálistájékozottság Tárgyi tudás Gondolatgazdagság Memoriter
A vizsgázó összpontszámának kialakítása Az emelt szint írásbeli vizsgán 100, a szóbeli vizsgán 50, így a magyar nyelv és irodalom emelt szint vizsgáján összesen 150 pont szerezhet .
2004.májusa
Lovassy László Gimnázium