MAGYAR BOWLING ÉS TEKE SZAKSZÖVETSÉG TEKE SZAKÁGI SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. § (1) A Magyar Bowling és Teke Szövetség Teke Szakági Szövetsége (a továbbiakban: Szakági Szövetség) a Nemzetközi Tekeszövetség (Federation Internationale des Quilleurs, rövidítve: FIQ) alapszabályában a kilencbábus teke sportág szervezésére, irányítására, a Magyar Bowling és Teke Szövetség Szakszövetsége, mint köztestületen belül, szakági szervezeti egységként létrehozott, a sportág versenyrendszerében résztvevő sportszervezetek tevékenységét összefogó és összehangoló, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 19–30. §, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és Ptk. alapján szakági szövetség. (2) A Szakági Szövetség tagja a Nemzetközi Tekeszövetségnek (Federation Internationale des Quilleurs, rövidítve: FIQ), annak alapszabályát és szabályait magára nézve kötelezőnek elfogadja. (3) A Szakági Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. § (1) A Szakági Szövetség elnevezése: MAGYAR BOWLING ÉS TEKE SZÖVETSÉG TEKE SZAKÁGI SZÖVETSÉGE rövidített neve: MATESZ (2) A Szakági Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. (3) A Szakági Szövetség működési területe: országos jelleggel, Magyarország. (4) A Szakági Szövetség alapításának éve: 1934. (5) A Szakági Szövetség jogi személy. 3. § (1) A Szakági Szövetség pecsétje kör alakban A Szakági Szövetség megnevezését, a kör közepén az alapítás évét tartalmazza. (2) A Szakági Szövetség emblémája: Téglalapban egy bábu és golyó a magyar nemzeti zászlóval, alatta MATESZ (3) A Szakági Szövetség zászlaja: Háromszög alakú, az egyik oldalán piros, fehér, zöld színek állami címerrel és a MATESZ felirattal. II. A Szakági Szövetség célja és feladatai 4. § (1) A Szakági Szövetség célja a teke sportág – mint kiemelkedően közhasznú sporttevékenység – minél szélesebb körű elterjesztése, színvonalának fejlesztése, tagjainak érdekképviselete és érdekvédelme. (2) A Szakági Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait A Szövetség tagságán kívül bármely más személy igénybe veheti.
A Szakági Szövetség feladatai 5. § (1) A Szakági Szövetség a sportágában –a Magyar Bowling és Teke Szakszövetség alapszabálya alapján- kizárólagosan jogosult: a) meghatározni a Szakági Szövetség és a sportág szabályait az NBC Sportszabályzata alapján; b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét, és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit; c) megrendezni valamennyi korosztályban a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; d) meghatározni és kiadni a hazai és – a FIQ versenynaptárához igazodva – a nemzetközi versenynaptárt; e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken, megadni, vagy megtagadni a FIQ, illetve a más nemzeti teke szövetség által megkívánt hozzájárulást a magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy a külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez; f) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezeteiben (FIQ, NBC, WNBA); g) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit; h) a g) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni; i) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni. (2) A Szakági Szövetség az (1) bekezdésben foglaltakon túl sportágában a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait; b) a jogszabályok és a saját szabályzata alapján gondoskodik sportágában a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról és átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol; c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat, illetve a szövetség egyéb szabályait megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban meghatározott joghátrányokat alkalmazza; d) meghatározza a sportág szempontjából a sportlétesítmények használatának feltételeit, a létesítményekkel kapcsolatos szakmai követelményeket; e) meghatározza a sportrendezvények lebonyolításával összefüggő sportági szakmai szabályokat, érvényesíti a doppingtilalmat; f) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a mindenkori sportfőhatósággal a támogatási szerződést; g) a Szakági Szövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében; h) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a nemzeti szakszövetségek és sportszövetségek, a sportközalapítványok, a sport köztestületei, valamint a társadalmi szervezetek felé; i) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatást nyújt tagjainak és másoknak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, gondoskodik a sportág játékvezetőinek, versenybíróinak képzéséről és minősítéséről, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;
j) ellátja a FIQ alapszabályában és szabályaiban, a jogszabályokban, illetve a saját alapszabályában és szabályaiban megállapított egyéb feladatokat. III. A Szakági Szövetség tagsága A Szakági Szövetség tagjai 6. § (1) A Szakági Szövetségnek tagja lehet minden az illetékes bíróságon bejegyzett olyan sportegyesület és sportvállalkozás, amely a sportág versenyrendszerében részt vesz, feltéve, hogy a Szakági Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek elfogadja, a Szakági Szövetséget tevékenységével támogatja és a küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizeti. (2) A Szakági Szövetségnek tiszteletbeli és pártoló tagjai is lehetnek. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 7. § (1) A Szakági Szövetségbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. (2) A szakági szövetségi tagság felvétellel keletkezik, és kilépéssel, kizárással, jogi személy megszűnése, illetve –tiszteletbeli és pártoló tagok körében történő- a természetes személy elhalálozása, továbbá a tagdíj meg nem fizetése esetén törléssel szűnik meg. (3) A tagfelvételi kérelmet a Szakági Szövetség elnökségéhez kell benyújtani, és arról a Szövetség elnöksége dönt. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szakági Szövetség küldöttgyűléséhez lehet fellebbezni. (4) A Szakági Szövetség tagjairól a Szakági Szövetség irodája nyilvántartást vezet. (5) A tagok a küldöttgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat fizetnek. (6) A tagsági viszony a Szakági Szövetség elnökségéhez intézett írásbeli közléssel bármikor megszűntethető. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei – beleértve a tagdíjfizetési kötelezettséget is – alól, azonban megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye. (7) A Szakági Szövetségből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (6) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. A kizárás fegyelmi büntetés kiszabására a sportörvényben meghatározott fegyelmi szervek jogosultak. (8) A tagdíjfizetés elmulasztása miatt törlésnek akkor van helye, ha a tag – a tagdíj megfizetésére harminc napos fizetési határidővel történt írásbeli felszólításra – nem tett eleget kötelezettségének. A törölt tag csak tartozásának megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét a Szövetség tagjai közé. A Szakági Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagjai 8. § (1) A Szakági Szövetség tiszteletbeli elnökének, alelnökének és tagjának az a természetes személy választható meg, aki hosszú időn keresztül kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a Szakági Szövetség érdekében. Tiszteletbeli elnök, illetve alelnök az a személy lehet, aki korábban a Szakági Szövetség elnökeként, társelnökeként vagy alelnökeként töltött be választott tisztséget.
(2) A tiszteletbeli tagság kilépéssel (lemondással), – súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén – kizárással, a tiszteletbeli tag halála esetén törléssel szűnik meg. (3) A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. 9. § (1) A Szakági Szövetség pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki pártoló tagként történő felvételét kéri, és külön megállapodásban vállalja a Szakági Szövetség tevékenységének erkölcsi és anyagi támogatását. (2) A pártoló tag tagsági viszonya írásban közölt kilépéssel, a határozott időtartamra kötött megállapodás lejártával vagy egyéb módon történő megszűnésével együtt megszűnik. A tagok jogai és kötelezettségei 10. § (1) A Szakági Szövetség teljes jogú tagja: a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein; b) képviselői útján részt vehet a küldöttgyűlés munkájában, határozatainak meghozatalában; c) képviselői útján választhat és választható a Szövetség szerveibe és tisztségeibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat, a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban. (2) A Szakági Szövetség teljes jogú tagjainak kötelezettségei: a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése; b) a Szakági Szövetség alapszabályának és szabályainak, valamint a Szakági Szövetség szervei által hozott határozatok betartása, illetőleg azok betartásának biztosítása; c) a Szakági Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése; d) a sportág népszerűsítése; e) a tagdíj határidőre történő megfizetése. (3) A tiszteletbeli elnök és alelnök tanácskozási joggal részt vehet a Szakági Szövetség küldöttgyűlésén és elnökségi ülésén, a tiszteletbeli tag pedig a Szakági Szövetség küldöttgyűlésének munkájában, továbbá e fórumokon javaslatokat tehetnek a Szakági Szövetség működését érintő bármely kérdésben. (4) A tiszteletbeli tagok kötelesek a Szakági Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatait, a Szövetség szerveinek határozatait betartani, valamint a sportág népszerűsítését elősegíteni. (5) A pártoló tag személyesen vagy képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a küldöttgyűlés munkájában, tájékoztatást kérhet, és javaslatokat tehet a Szakági Szövetség tevékenységét és a sportágat érintő bármely kérdésben. (6) A pártoló tag köteles a Szakági Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatait betartani, a sportág fejlődését és a Szakági Szövetség tevékenységét elősegíteni, a Szakági Szövetség céljainak megvalósítását – a vele kötött külön megállapodás szerint – anyagilag támogatni. IV. A Szakági Szövetség szervezete 11. § A Szövetség szervei: a) a küldöttgyűlés, b) az elnökség, c) a Ellenőrző Testület,
d) a fegyelmi bizottság, e) a Szakági Szövetség bizottságai, f) a Szövetség irodája. V. A Szakági Szövetség küldöttgyűlése A küldöttgyűlés és összehívása 12. § A Szakági Szövetség legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a tagok képviselőinek összessége. 13. § (1) A Szakági Szövetség küldöttgyűlését évente kell összehívni. Az összehívás az elnökség hatásköre. Az írásbeli meghívót az elnök írja alá és küldi ki. (2) A küldöttgyűlés helyét és javasolt napirendjét a Szakági Szövetség elnöksége állapítja meg, és arról a tagokat – legalább egy hónappal a tervezett időpontot megelőzően – tájékoztatja. A tagokat, valamint a részvételre jogosult más személyeket a küldöttgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelő módon is tájékoztatni kell. (3) A küldöttgyűlésen szavazati joggal a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tagok képviselői rendelkeznek. (4) A küldöttgyűlésbe a Szakági Szövetségi tag sportszervezetek megyénként és területi szervezeti egységenként választanak küldötteket. A küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azon megyékben, illetve területi szervezeti egységekben, ahol a taglétszám négy vagy annál kevesebb, ott 1 küldött választható, ahol pedig több, ott minden további befejezett 4 tag után plusz egy küldött választható. (5) A küldöttgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. 14. § A küldöttgyűlés mandátumvizsgáló, szavazatszámláló bizottságát, valamint a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítőit és vezetőjét, – a Szakági Szövetség elnökségének javaslatára – a küldöttgyűlés választja meg. A küldöttgyűlés határozatképessége 15. § (1) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult képviselők több mint fele jelen van. (2) Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, úgy az alábbi feltételekkel ismételt küldöttgyűlés megtartására kerülhet sor: a) az elnökség az eredeti küldöttgyűlés összehívásakor határoz az ismételt küldöttgyűlés összehívásáról is azzal, hogy az ismételt küldöttgyűlést ugyanazzal a napirenddel, ugyanarra a napra és helyszínre, de 1 órával későbbi időpontra hívja össze; b) az elnök az írásbeli meghívóban köteles megjelölni az ismételt küldöttgyűlés összehívását és időpontját azzal, hogy a meghívóban figyelmezetni kell a tagokat arra, hogy az ismételt
küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek minősül; c) egy óra elteltével szakági szövetség elnöke az ismételt küldöttgyűlést –ha a fent megnevezett feltételek teljesültek- megnyitja; d) Ismételt küldöttgyűlésen nem hozható határozat a szakági szövetség feloszlásának, megszüntetésének tárgyában. Továbbá nem hozható döntés akkor, ha időközben a jelenlévő taglétszám 20% alá csökken. Ez esetben az ismételt küldöttgyűlést be kell rekeszteni. A küldöttgyűlés napirendje 16. § (1) A küldöttgyűlés napirendjét a Szakági Szövetség elnöksége terjeszti a küldöttgyűlés elé, és azt a küldöttgyűlés fogadja el. (2) A Szakági Szövetség rendes küldöttgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően meg kell tárgyalnia: a) a Szakági Szövetség éves tevékenységéről szóló beszámoló, b) a Szakági Szövetség éves pénzügyi beszámolóról szóló jelentés, c) a Szakági Szövetség közhasznú tevékenységéről szóló jelentés, d) a Szakági Szövetség következő évi költségvetése, e) a Ellenőrző Testület, valamint – ha a szövetség a számviteli szabályok szerint könyvvizsgálót is alkalmazott – a könyvvizsgáló beszámolója, f) az elnök, az elnökségi tagok, valamint a területi szervek elnökségei, továbbá a tagok által beterjesztett javaslatok, a tagdíj megállapítása. (3) A (2) bekezdés e) pontjában említett javaslatokat abban az esetben lehet a küldöttgyűlés napirendjére tűzni, ha azokat a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább két héttel benyújtották a Szakági Szövetség elnökségéhez. Az e határidő után vagy a küldöttgyűlésen beterjesztett javaslatok csak abban az esetben tárgyalhatók, ha a napirendre tűzést a jelen levő képviselők kétharmada támogatta. A küldöttgyűlés hatásköre 17. § A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint az Ellenőrző Testület beszámolójának elfogadása; c) az elnökség következő évi szakmai és pénzügyi tervének d) az éves költségvetés megállapítása; e) az elnökség, az Ellenőrző Testület és a fegyelmi bizottság elnökeinek, továbbá tagjainak megválasztása és visszahívása; f) a sportág nemzetközi szervezeteibe való belépés, illetőleg kilépés elhatározása, más szakszövetséggel, sportszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; g) a középtávú sportágfejlesztési programjóváhagyása; h) a tiszteletbeli tagok megválasztása és visszahívása; i) a tagdíj megállapítása; j) a Szakági Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása; k) megválasztja a Szakszövetség küldöttgyűlésébe küldötteit; l) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a küldöttgyűlés a saját hatáskörébe von.
A küldöttgyűlés határozathozatala 18. § (1) A küldöttgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg a szükséges határozat többségi szavazattal meg nem születik. (2) A szavazásra jogosult jelen levők kétharmadának „igen” szavazata szükséges a 17. § a) és l) pontjaiban felsorolt határozatok meghozatalához, valamint valamely hatáskörnek a küldöttgyűlés hatáskörébe vonásához. (3) A küldöttgyűlés titkos szavazással határoz a 19. § (1) bekezdésében meghatározott tisztségviselők megválasztásáról, ha az adott tisztségre a választható létszámnál több jelölt van, illetőleg minden egyéb esetben, ha azt a szavazásra jogosult jelen levők legalább egyharmada indítványozza. (4) A küldöttgyűlés a Szakági Szövetség önkéntes feloszlását csak akkor mondhatja ki, ha a Szakági Szövetség képes a bármilyenjogcímen fennálló tartozásának kiegyenlítésére. (5) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a küldöttgyűlés által kijelölt személy hitelesíti, s a határozatokat meg kell jelentetni. (6) A Szakági Szövetség küldöttgyűlése nyilvános, zárt tárgyalás csak kivételesen, a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekeire tekintettel a küldöttgyűlés határozatával rendelhető el. A zárt küldöttgyűlésen a szavazásra jogosultak, a tiszteletbeli és a pártoló tagok, valamint az elnökség által meghívott személyek vehetnek részt. (7) A küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részsül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szakági Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakági Szövetség által a tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A tisztségviselők megválasztása 19. § (1) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a) a Szakági Szövetség elnöke és elnökségi tagjai; b) az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai; c) a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai; d) a Szakági Szövetség tiszteletbeli tagjai. (2) A küldöttgyűlés a tisztségviselőket legalább kétéves, de maximum négyéves időtartamra választja meg. A mandátum lejárta előtt bármilyen okból megüresedett tisztségre – a mandátumból még hátralevő időtartamra – a küldöttgyűlés új személyt választ. Ha az elnökség vagy a Ellenőrző Testület elnöki tisztsége megüresedik, vagy a testületek létszáma az eredeti létszám több mint felére csökken, a Szakági Szövetség elnöksége köteles rendkívüli küldöttgyűlést összehívni. A tisztségviselők újraválaszthatók. (3) A tisztségviselők megválasztására a Szakági Szövetség elnöksége által – legalább egy hónappal a tervezett küldöttgyűlés előtt – megbízott jelölőbizottság tesz javaslatot. A megválasztásra javasolt jelöltek személyéről a küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel határoz. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének szavazatát megszerezte. Ha egy tisztségre a több jelölt közül egyik sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legkevesebb szavazatot kapott jelölt(ek), valamint azon jelölt(ek), aki(k) a leadott szavazatok 15%-át nem szerezte/szerezték meg, már nem vesz(nek) részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg valamelyik jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerezte. (5) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Szakági Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (6) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A rendkívüli küldöttgyűlés 20. § (1) Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni: a) a Szakági Szövetség elnökségének határozata alapján, b) ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri, c) ha azt a bíróság elrendeli. (2) A rendkívüli küldöttgyűlést az arra vonatkozó kezdeményezés kézhez vételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belül kell összehívni. (3) A rendkívüli küldöttgyűlésre egyebekben a Szakági Szövetség rendes küldöttgyűlésére vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a küldöttgyűlés összehívására és előkészítésére vonatkozó szabályok közül a határidőket meghatározó előírások figyelmen kívül hagyhatók. VI. A Szakági Szövetség elnöksége Az elnökség hatásköre 21. § (1) A Szakági Szövetség ügyintéző szerve az elnökség, amely tevékenységéért a küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnökség a Szakági Szövetség valamennyi olyan ügyében döntésre jogosult szerv, amely nem tartozik a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyet az alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Ezért az elnökség a Szakági Szövetség általános hatáskörű döntéshozó szerve. (2) Az elnökség feladata és hatásköre: 1. a küldöttgyűlés összehívása; 2. a Szakági Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása; 3. gondoskodás a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásáról, illetőleg azok ellenőrzéséről; 4. a Szakági Szövetség szabályzatainak megállapítása; 5. javaslat kidolgozása a sportág középtávú szakmai programjára, illetőleg a küldöttgyűlés által jóváhagyott programok alapján az éves szakmai tervek meghatározása; 6. a Szakági Szövetség nemzetközi tevékenységének irányítása, a nemzetközi kapcsolatok szervezése;
7. a Szakági Szövetség versenyrendszerének meghatározása, gondoskodás a bajnokságok és egyéb versenyek kiírásáról; 8. a sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának megállapítása, a versenynaptáron kívüli sportrendezvények engedélyezése; 9. a válogatott keretek működtetése, felkészülési programjaik jóváhagyása; 10. a Szakági Szövetség főtitkárának – az elnök javaslatára történő – megválasztása, vele szemben a kinevezés és a felmentés munkáltatói jogkörének gyakorlása; 11. a Szakági Szövetség alelnöke(i); e) az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai; f) a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai; a Szövetség állandó és ideiglenes bizottságainak létrehozása, szervezetük és működésük szabályainak jóváhagyása, tisztségviselőinek és tagjainak megbízása és megbízatásuk visszavonása, továbbá a Szakági Szövetség alelnökének/alelnökeinek megválasztása és megbízatásának / megbízatásuk visszavonása; 12. az alapszabály és a Szakági Szövetség egyéb szabályzatai által a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása; 13. javaslattétel mesteredzői címek, állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására; 14. a Szakági Szövetség tagjai számára a nemzetközi sporteseményeken való részvétel engedélyezése; 15. a sportolók, valamint a játékvezetők és versenybírók minősítése; 16. a Szakági Szövetség éves szakmai, pénzügyi-gazdasági beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elkészítése, a Szakági Szövetség következő évi szakmai és pénzügyi tervére vonatkozó javaslat kidolgozása, döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály vagy a Szakági Szövetség egyéb szabályzata, illetőleg a küldöttgyűlés a hatáskörébe utal. (3) Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a költségvetésben nem szereplő rendkívüli, valamint az előirányzatokat meghaladó kiadásokról. Előirányzat – felhasználási jogkörében – a küldöttgyűlésnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel – dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról és átcsoportosításáról. (4) Az éves költségvetés keretein belül az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szakági Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése és elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelynek alapján a Szakági Szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. (5) A Szakági Szövetség csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet. Az elnökség tagjai 22. § (1) A Szakági Szövetség elnökségének létszáma 13 fő. (2) Az elnökségnek az a magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökségnek nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták. (3) Az elnökség tagjai e tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.
(4) Az elnökség tagjai: a) az elnök, b) az alelnök, valamint c) tizenegy elnökségi tag. (5) Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei: a) részvétel azt elnökség ülésein és az elnökség határozatának meghozatalában; b) javaslatok, észrevételek tétele a Szakági Szövetség működésével, a sportág ügyeivel kapcsolatban; c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban; d) javaslattétel rendkívüli küldöttgyűlés, illetőleg elnökségi ülés összehívására; e) megbízás alapján a Szakági Szövetség képviselete, a Szakági Szövetség határozatainak és egyéb döntéseinek betartása és végrehajtása; f) a Szakági Szövetség és a sportág érdekeinek képviselete. (6) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) a visszahívással, c) elhalálozással, d) a Szakági Szövetségből történő kizárással, e) lemondással. Az elnökség működése 23. § (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és – a Szakági Szövetség szervezeti és működési szabályzatában – részletes ügyrendjét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, vagy az elnökségi tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza. (3) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Testület elnökét, továbbá a főtitkárt, valamint a feladatkörüket érintő kérdések tárgyalásakor a szövetségi kapitányt (vezető edzőt), az illetékes bizottságok vezetőit, továbbá a Szakági Szövetség tiszteletbeli tagjait. (4) Az elnökség ülései nyilvánosak, zárt ülést csak kivételesen, – személyiség- és adatvédelmi okból – rendelhet el az elnök. (5) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket, szervezeteket és személyeket, valamint a határozat végrehajtásában érdekelteket a jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv kivonata, vagy a határozat 30 napon belüli megküldésével értesíteni kell. 24. § (1) Az elnökség ülését az elnök, illetőleg az általa megbízott főtitkár hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendről – az előterjesztések egyidejű megküldésével – legalább egy héttel a tervezett időpontot megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat, és az ülés rövid úton (telefon, fax) is összehívható. (2) Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést újra össze kell hívni.
(3) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levő elnökségi tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnökség a jelen levő elnökségi tagok 2/3-os többségével hoz határozatot: a) a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó előterjesztésekben, b) az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben, c) a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásában. (5) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, illetve bármely elnökségi tag indítványára. (6) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szakági Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakági Szövetség által a tagjának – a tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (7) A Szakági Szövetség testületi szerveinek döntéseit az elnökség a határozatok tárában tartja nyílván, amelyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az elnök maga – vagy a főtitkár útján – gondoskodik a döntések érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon, és azokat a Szakági Szövetség székhelyén elhelyezett hirdető táblán is nyilvánosságra hozza. (8) A Szakági Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – előre egyeztetett időpontban – a Szakági Szövetség székhelyén bárki betekinthet. A Szakági Szövetség működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot. VII. A Szakszövetség elnöke, alelnöke 25. § (1) A Szakági Szövetség legfőbb tisztségviselője és törvényes képviselője a Szövetség elnöke. Az elnök, az alelnök és az elnökség tagjainak közreműködésével irányítja és vezeti a Szakági Szövetség tevékenységét. (2) Az elnök feladata és hatásköre: a) a küldöttgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése; b) a Szakági Szövetség képviselete; c) az alapszabály és az egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; d) a Szakági Szövetség szervei munkájának figyelemmel kisérése, javaslattétel azok üléseinek napirendjére, a megtárgyalandó kérdésekre; e) a hírközlő szervek tájékoztatása a Szakági Szövetség tevékenységéről, kapcsolattartás a Szakági Szövetség tagjaival, tiszteletbeli és pártoló tagjaival, a Szakági Szövetség területi szervezeti egységeivel; f) önálló aláírási jogkör gyakorlása; g) utalványozási jogkör gyakorlása valamely más elnökségi taggal együttesen, a pénzintézetnél bejelentett aláíróként; h) személyi javaslatok tétele az elnökség kinevezési, megbízási, választási hatáskörébe tartozó személyekre;
i) a kinevezés és a felmentés kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlása a Szakági Szövetség főtitkárával szemben; j) döntési jogkör gyakorlása mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szakági Szövetség más szervének hatáskörébe; k) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály vagy a Szövetség egyéb szabályzatai, illetőleg a küldöttgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott. (4) Az alelnök – az ügyrendben kialakított munkamegosztás szerint – ellátja egyes szakterületek (szakágak) irányítását és felügyeletét. (5) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, az alelnökre vagy a Szövetség más elnökségi tagjára is átruházhatja. VIII. Ellenőrző Testület 26. § (1) A küldöttgyűlés a Szakági Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének folyamatos ellenőrzésére – négyéves időtartamra – Ellenőrző Testületet választ. A Ellenőrző Testület elnökből és két tagból áll. (2) Az Ellenőrző Testület elnöke és tagja a Szakági Szövetségben más tisztséget nem viselhet. (3) Nem lehet az Ellenőrző Testületnek elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Szakági Szövetség elnöke vagy elnökségének tagja; b) a Szakági Szövetséggel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban áll; c) a Szakági Szövetség cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakági Szövetség tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –; továbbá d) az a)–c) pontokban meghatározott személyeknek a hozzátartozója. (4) Az Ellenőrző Testület tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. (5) Az Ellenőrző Testület feladata: a) a Szakági Szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata; b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése; c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése; d) az éves mérleg (számviteli beszámoló) felülvizsgálata; e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése; f) a Szakági Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. 27. § (1) Az Ellenőrző Testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakági Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szakági Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni. (2) Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület elnöke tájékoztatni köteles a Szakági Szövetség elnökét. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi-gazdasági,
illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (3) Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül – tájékoztatja a Szakági Szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal annak megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (4) A vizsgálatot követően elfogadott intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül – az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretében ellenőrzi. 28. § (1) Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szakági Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szakági Szövetség érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé; b) a Szakági Szövetség vezető tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel. (2) A Szakági Szövetség intézkedésre jogosult vezető szervét az Ellenőrző Testület indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. (3) Ha a Szakági Szövetség arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 29. § (1) Az Ellenőrző Testület elnöke a bizottság éves tevékenységéről a küldöttgyűlésnek köteles beszámolni. (2) Az Ellenőrző Testület működésére az elnökség működési szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. IX. A Szakági Szövetség bizottságai Fegyelmi Bizottság 30. § (1) A Szakági Szövetség tagjával szembeni estleges fegyelmi eljárás lefolytatására fegyelmi bizottságot kell kialakítani. A bizottság létszáma: 3 fő. A fegyelmi bizottság elnökből és két tagból áll, akiket a küldöttgyűlés 4 évre választ meg. (2) A fegyelmi bizottság hatáskörét, illetékességét és eljárási szabályait a Szakági Szövetségnek – a sporttörvény és a vonatkozó külön jogszabály alapján hozott – fegyelmi szabályzata állapítja meg. (3) A fegyelmi bizottság – ha a Szakági Szövetség más szabályzatai így rendelkeznek – a küldöttgyűlés határozatainak kivételével a Szakági Szövetség más szerveinek jogerős határozatait is felülvizsgálhatja.
Állandó és Ideiglenes Bizottságok 31. § (1) A Szakági Szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat lére. A bizottságok tagjait – az elnökség mandátumához igazodva – az elnökség választja, illetve bízza meg. (2) A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szakági Szövetség szervezeti és működési szabályzata, működésük részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját ügyrendjük állapítja meg. (3) A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.
32.§ (1) A Szakági Szövetség állandó bizottságai a) Intéző bizottság b) Verseny bizottság c) Nemzetközi bizottság d) Utánpótlás bizottság e) Sajtó és propaganda bizottság f) Műszaki Bizottság g) Vidék és Budapest bizottság h) Jogi és Átigazolási bizottság
X. A Szakági Szövetség irodája 33. § (1) A Szakági Szövetség igazgatási, operatív gazdasági-pénzügyi feladatait a Szakági Szövetség irodája végzi. (2) A Szakági Szövetségi iroda vezetője a Szakági Szövetség elnöksége által kinevezett főtitkár, aki a Szövetségi iroda munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. (3) A Szakági Szövetségi iroda szervezeti felépítését és részletes feladatait a Szövetség szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. XI. Területi Szövetségek 34. § (1)
A Szakági Szövetségnek az alapszabályban meghatározott helyi feladatait a Szakági Szövetség jogi személyiségű és nem jogi személyiségű szervezeti egységei, közte a megyei és városi szövetségek –továbbiakban: területi szövetségek- látják el.
(2)
A jogi személyiséggel rendelkező területi szövetségek önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal és saját vagyonnal rendelkeznek, alapszabályuk és egyéb szabályzataik nem állhatnak ellentétben a Szakszövetség és szakági szövetségek alapszabályával és
szabályzataival. A jogi személyiséggel rendelkező területi szövetségek: a) kialakítják – a Szakszövetségi és szakági szövetségi versenyrendszer figyelembe vételével – a területi és helyi versenyrendszert, megrendezi, illetőleg megszervezi a sportág területi és helyi sporteseményeit, elkészíti ezeknek a sporteseményeknek a versenykiírásait; b) a Szakszövetség és szakági szövetség hazai és nemzetközi versenynaptára alapján – a helyi önkormányzatokkal egyeztetve – összeállítják a sportág területi versenynaptárát, és engedélyezi sportágában a versenynaptáron kívüli sportesemények megrendezését; c) gyakorolják – a Szakszövetség és szakági szövetség szabályzatai alapján – a hatáskörébe utalt fegyelmi és egyéb jogköröket; d) vezetik a Szakági Szövetség által előírt sportági nyilvántartásokat; e) közreműködnek a játékvezetők (versenybírók) képzésében és minősítésében, elősegítik a sportág sportszakembereinek képzését és továbbképzését; f) képviselik a sportág érdekeit a területi és helyi állami, önkormányzati szervek és a társadalmi szervezetek előtt; g) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását; h) népszerűsítik a sportágat; i) figyelemmel kísérik a Szakszövetség és szakági szövetségek alapszabályának és szabályzatainak betartását. (3)
A területi szövetségek bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek. A területi szövetségek tagjai a területi szövetségnek is – a saját közgyűlésük által megállapított – tagdíjat fizetnek, azonban a területi szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
(4)
A területi szövetség feloszlással történő megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlése dönt. Ha a közgyűlés a vagyon hovafordításáról nem rendelkezett, illetőleg a területi szövetséget a Szakági Szövetség szüntette meg, a megmaradt vagyonról a Szakági Szövetség küldöttgyűlése dönt, azonban azt – az illetékes helyi önkormányzatokkal egyeztetve – területi és helyi sportcélokra kell fordítani.
(5)
A nem jogi személyiséggel rendelkező területi szövetségek küldötteiket résztaggyűlés útján választják az országos szakszövetségbe. Vezetőit a mindenkori elnökség nevezi ki, a területi résztaggyűlés javaslatára. Feladatuk azonosak a jogi személyiséggel rendelkező területi szövetségek feladataival.
(6)
A Szakági Szövetség jogi személyként és nem jogi személyként működő területi szervezeti egységeit a Szakági Szövetség elnöksége tartja nyilván. A területi szövetség képviselőjének nyilvántartási adataiban bekövetkezett változást a Szakszövetség elnökségének tizenöt napon belül be kell jelenteni. XII. A Szakági Szövetség gazdálkodása és vagyona 35. §
(1) A Szakági Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szakági Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése
érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (3) A Szakági Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. (4) A Szakági Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésére nem használhatja fel. (5) A Szakági Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania. (6) A Szakági Szövetség befektetési tevékenységet csak a küldöttgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat szerint folytathat. 36. § (1) A Szakági Szövetség bevételei: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezetésére kapott támogatás, illetve adomány; b) az egyéb célszerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) a Szakági Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel; d) a tagdíj (lásd az 1. számú Mellékletet); e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; valamint f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (2) A Szakági Szövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); valamint c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (3) A Szakági Szövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán levő összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír, d) ingatlan és ingó vagyon. (4) A Szakági Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szakági Szövetség tagjai a Szakági Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek. XIII. A Szakági Szövetség megszűnése 37. § (1) a Szakági Szövetség megszűnik: a) feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének a küldöttgyűlés által történő kimondásával, b) feloszlatásával, c) megszűnésének megállapításával. (2) Ha a küldöttgyűlés kimondja a Szakági Szövetség jogutód nélküli feloszlását, vagyonáról
a küldöttgyűlés dönt a feloszlásáról szóló határozatában. (3) Ha a bíróság a Szakági Szövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére kell bocsátani. (4) A Szakági Szövetségre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.
XIV. Záró rendelkezések 38. § (1) A Szakági Szövetség törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. (2) A Szakági Szövetség alapszabályában és egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szakági Szövetség elnöksége a jogosult. Az elnökség e jogkörében kialakított állásfoglalása – a küldöttgyűlés és a fegyelmi bizottság kivételével – a Szakági Szövetség tagjaira és szerveire nézve kötelező. (3) A Szakági Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységükkel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyeikben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg azt a Szakági Szövetség arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve jogerősen el nem bírálta, és a rendelkezésre álló felülvizsgálat lehetőségét ki nem merítették. Záradék A Magyar Bowling és Teke Szövetség Teke Szakági Szövetsége a 2005. június 11-én elfogadott alapszabályának jelenlegi módosítását a Szakági Szövetség 2007. november 03-án megtartott rendkívüli küldöttgyűlése fogadta el.
1. sz. melléklet
TAGDÍJ RÉSZESEDÉS BEFIZETÉSE
1. A helyi szövetségeknek a hozzájuk tartozó tag-sportszervezetektől beszedett tagdíjból tagsportszervezetenként és évenként: NB II.-vel bezárólag: NB III-ban: alsóbb osztályokban:
7.000,- Ft-ot, 5.000,- Ft-ot, 1.000,- Ft-ot
kell a Szövetségnek befizetni. 2. A helyi szövetségek a tag-sportszervezetek éves tagsági díjáról saját Alapszabályukban önállóan döntenek. 3. A MATESZ-nek befizetendő T A G D Í J – R É S Z E S E D É S átutalását
minden év február 28-ig kell teljesíteni.