NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
Es
SZERVETLEN
a
ELEMZŐ
KÉMIAI
TANSZÉK
KÜLÖNLEGES
ELEMZÉSI
FELADATOK
MEGOLDÁSA
SZÍNKÉP-
ELEMZÉSSEL
Kézirat
PÉTER
LÁSZLÓ
egyetemi
adjunktus
beérkezett
1962.
október
4-én
általában mint olcsó és Viszonylag pontos A színképelemzés gyors, ismeretes. területei módszer a vas és elemzési Legelterjedtebb alkalmazási ahol a elemzések fémkohászati üzemek, nagyszámú kielégítő pontossággal nélkül ma már elképzelhetetlen. és olcsó elvégzése színképelemzés való gyors az említett feladatain A színképelemzés túlmenően iparágak elemzési feladatok megoldásában is. nagy segítséget nyújt egyéb, különleges elemzési módszer közbeiktatásával Nagy érzékenységű eljárás lévén, valamely dúsítási .1O*3 kimutatására is alkalpróbákban 10'? ,ug anyag mikromennyiségű lokális mas. A nyomelemzésen kívül teszi, vizsgálatok elvégzését is lehetővé az ötvöző zárvávagy szennyező elemek helyi dúsulásának, így fémekben nyok összetételének vizsgálatára is használható. Segítséget nyújthat az orvosa felkutatásában, vér, a baktudománynak foglalkozási betegségek okának fémtartalmának stb. Kultúrtörténeti térium-táptalajok, meghatározásában. kérdések is fontos eldöntésénél mert szerepet kaphat a színképelemzés, a leletek a dolgozik, tehát gyakorlatilag roncsolásmentesen vizsgálat folyamán nem károsodást. szenvednek számottevő csak spektrográfokkal véEzek a különleges vizsgálatok természetesen feladatok, pl. acél elemzésére gezhető el, mertaszpektrométerek meghatározott készülnek. A spektroszkópos e marad vizsgálat érzékenysége pedig alatta A értékeknek. következőkben az irodalomban vizsgálatoknál megkövetelt található nagyszámmal eljárások közül néhányat szeretkülönleges elemzési nék ismertetni az említett szerint. feladatcsoportok .
N
yomelemek meghatározása
alapszik, hogy a vizsgálandó próba felületéről energiaközlés segítségével gerjesztett állaa felvett potba hozható. energiát rájuk jellemző hullámatomoknak található hosszúságú fény formájában adják le. Az ívközben csak egy része kerül gerjesztett állapotba, ezért annyi anyagot kell elpárologelem kimutatható megtatni, hogy a keresett legyen. A színképvonalak is függ. Mint kívül az ismeretes, jelenése koncentráción ívköz hőmérsékletétől A
színképelemzés
elpárologtatott
azon
az ívközben anyag A gerjesztett atomok
287
fémek technikai Viszonylag legérzékenyebb vonalai az egyenvagy váltóáramú hetők, ezért megjelenésüknek általában sűrűség kedvez, tehát a nyomelemzésekhez a
kevés elektródokról gondoskodni kell valamilyen Az
feldúsuljanak
a
megoldásában Már
gőztérben.
különböznek
régen ismeretes,
anyag módon A
párolog arról,
különböző
el
a
kis
energiával
ívben
ívgerjesztőt használnak. gerjesztés folyamán, ezért
elemek hogy a keresett nyomelemzési eljárások
egymástól. hogy egyenáramú
gerjesztenergia-
előálló
ívgerjesztés
esetén
a
e
relatíve feladat
fémgőzök
előtti térben, rétegét hasza akkor a alsó határa vizsgálatoknál, kimutathatóság jelentősen A vizsgálandó szén furatába anyagot spektráltiszta helyezve, módon szabályozni lehet a párolgás sebességét, mely döntő befolyásolja a A Vizsgált kimutathatóságot. anyag forrpontjának figyelembe vételével helyesen megválasztott furatmélység esetén ultramikromennyiségű szennyezők
feldúsulnak náljuk fel eltolódik.
a
katód
előtti
ha
tehát
az
ívköz
katód
meghatározhatók. A szennyezőknek a és a párolgási sebeskatódtérben való feldúsulását fel Mannhasználták hatását ségnek a kimutathatóságra gyakorolt kedvező 0,5. .0,7 mm átmérőjű furatában kopf és Peters, akik 5 mm átmérőjű szénrúd 1 mg vizsgálandó anyagot helyeztek el és egyenáramú ívvel, 12 A áramerősközött változtatták. .3O mm 1,5. séggel gerjesztették azt. A furatmélységet elemek a esetén a vizsgálandó anyag forrpontjától függően. Nagyforrpontú a alkalmazták. Ezzel a kisebb, kisforrpontúaknál nagyobb furatmélységet módszerrel 1O'3 tag galliumot tudtak kimutatni [l]. A glimmrétegben előálló felhasználásával csökkenteni anyagdúsulás lehet a is. Így pl. 1. .3O ,ug anyagVizsgálatra felhasznált anyagmennyiséget ban vas és nikkel is lehetséges [2]. E módszer meghatározása segítségével és korrózióverődékek jól vizsgálhatók pl. meteoritanyagok, üvegen észlelhető is. Ha a keresett termékek elemeknek a látható is vannak jól tartományban használható elemző kis (l. .10 vonalaik, úgy nagyon Mg) anyagmennyiség esetén kiértékelés is [3]. lehetségessé válik a vizuális Ha a vizsgálandó anyagot kisforrpontú anyaggal, pl. lithiumkarbonáttal keverjük, úgy a könnyen párolgó anyag pufferhatása érvényesül és a szenyvonalak tartózkodnak az ami a ívközben, nyezők tovább hozzájuk tartozó jobb gerjedését elősegíti. Ezt a jelenséget használja fel a Hkétíves" módszer kevert E módszernél a lithiumkarbonáttal próba (Doppelbogen methode). Az edény részén furat van. felső kerül, egy grafitból készült edénybe melynek alatt és fölött A két segédelektród elektródok vannak. spektrálszénből készült és az edény között felső a a két ív létesül. Az alsó ív az edény hevítésére, ki mutattak talliumot 0,05 ppm színkép gerjesztésére szolgál. E módszerrel szilikáttartalmú kőzetben e módszerrel [4]. Más kutatók 104% szelént szulfidalakban tartalmazó kőzetek mennyiségi vizsgálatát végezték el [5]. A fent készítése felsorolt a módszerek vizsgálandó anyagot a felvételek előtt nem előálló dúsulást dúsítják, csak a katódtérben használják fel, ill. a az ívközből történő eltávozását szennyezőknek lassítják. gyors ha valamértékben növelhető a Nagyobb Vizsgálatok érzékenysége, a a milyen módszerrel szennyezőket és vizsgálandó anyagtól szétválasztjuk csak ezeket történhet. Ez a szétválasztás módon sokféle gerjesztjük. A- grafit szennyezőinek dúsítása módon, hogy a vizselvégezhető olyan majd 8000 C-on szárítjuk, gálandó anyagot kalciumhidroxiddal keverjük, és szilícium izzítjuk. Így a grafit elég, a szennyezők közül a bór, alumínium,
is
.
.
.
.
2884
titán visszamarad. karbonilalakban (A vas egy része eltávozik.) Az izzítási 10 mg vonatkoztató 1 mg-ját elemmel maradék keverve bórmentes szénelektródra hibával helyezve a szennyezők 1O"5%-ig i2% relatív meghatározA kimutathatóság alsó határa hatók. 104% [6]. Ha 0,5. .l,O g vizsgálandó anyagot grafittégelyben olvadáspontjának 55. akkor a eltávoznak és a tégely fölé .60%-ára hevítünk, szennyezők .
.
jól
helyezett
tatása
után Ha az
réz-
szennyezők
izzítást
elpárolgása oxidban módon.
hűtött
a
1
.
.
.2
kadmiumot,
grafittömbre lecsapódnak. A tömb leszikráz[7]. mennyiségileg is meghatározhatók nyomáson (0,01 Hgmm) végezzük, úgy a szennyezők vagy
kis min alatt
bekövetkezik.
ólmot,
antimont,
ónt
és munkatársai Saidel és rezet határoztak
alumínium-
meg ilyen mg mennyiségű vizsgálandó anyagot 200. "6000 C-on történő szárítás után 1200. .1600o C-on izzítva a szennyezők egy jól hűtött a fent felsorolt rézhüvelyre csapódnak le. Ilyen módon szennyezők 10'4%-ig, határozhatók meg [8]. Hasonló módszerrel thórium könnyen párolgó oxidok is meghatározhatók ill. berilliumoxidban 19000 C-on való izzítás után. Tiszta thóriumoxidhoz mért mennyiségű szennyezőket adva és ezeket a vizsgálandó próbával megalkalegyező körülmények között aranyklorid belső standard kipárologtatva mazásával a kiértékelő [9]. görbe is megszerkeszthető Plutónium hasonló módon történő is szennyezőinek meghatározását és munkatársai Saidel C-on ki. A 19000 történő izzításádolgozták próbának val a szennyezők a bór, és berillium kivételével nikkel, titán teljesen eltávoznak a is lehetséges [10]. vizsgált anyagból, így mennyiségi meghatározásuk is Nagy tisztaságú alumínium magnéziumtartalmának meghatározására mód történő desztillálás nyílik vákuumban útján. A vizsgálandó anyagot alatt 10'5 a (10 g) üvegharang Hgmm nyomáson grafitlapon izzítva magés ahonnan eltávoznak a falán savval néziumgőzök harang lecsapódnak, és mennyiségük leoldhatók, Ilyen módon színképelemzéssel meghatározható. [11]. 104% magnézium is kimutatható elemek esetében nem a el, Kisforrpontú szennyezőket párologtatjuk hanem az ala P an Y a g ot és a desztilláció után szenn ezőkbenvisszamaradó, dús anyagot vizsgáljuk a cink szenyIlyen módszerrel meg színképelemzéssel. határozható az Ennél nyezőinek eljárásnál 5 g fémet mennyisége meg. 3-5 el. A szennyezők 104 5000 C-on Hgmm nyomáson párologtatunk 5 10%. .2 fel. A desztilláció folyamán a szennyezők 1O*5%-ra dúsulnak is elpárolog, de ez nem értékelő okoz hibát, mert az egy része görbe szerkesztéséhez a használt összetételű fémek ledesztillálásánál ismert fellépő veszmértékűek és így az elemzés teségek hasonló pontossága kielégítő [12]. A cink szennyezőinek is olyan módon, dúsítása történhet oldatból hogy a nemesebb fémet 1 és az oldatból a cinknél 10 n sósavban vizsgálandó oldjuk / fémeket cinkrúdra (ólom, bizmut, kadmium, cementáljuk és thallium) tiszta a cinkrúd a cinkrudat alatt ellenelektród segítségével gerjesztjük. A felvétel A
10.
..5O
.
-
-
-
.
forgó-haladó a
a mozgást végez. Ilyen módon E módszerrel szennyezők. [13]. meghatározhatók
kicementálódott
nyiségileg
is
rúd
a
elpárolognak teljes felületéről szennyezők 10"4%-ig meny-
módon ólomtartalmának történhet a vas mennyiségi vizsgálata is 1O"4%-ig. A próbát elemként vonatkoztató sósavban oldva az oldathoz mért kadmiumra, ónt adva az ónt ólmot és az rácementáljuk mennyiségű hasonló módon melyet az előbbihez gerjesztünk [14].
Hasonló
19
NME
x.
239
kívül cementáláson fémtartalma segíteloször és a elektrolízis Bayle ségével fel és Amy használta oldatok a oldatok vizsgáltak az elektrolízis Schweitzer és és cm0,5 hogy elemzés oly modon, és a foliat összekapcsolásávalelektrolizálták nagyságú, nagyfrekvenciasan gerVastag ónfóliára 0,01 mm
leválasztható,elektrolízis színképelemzésösszekapcsolását [15]. Gerlach fémtartalmanak,meghatarozasara higanytartalmat színképafhi/ganyt
Oldatok is.
Az
Jesztették. A módszer
Schleicher yg higany [16]. A módszert ml oldatból 33 cm2 felületű felesztette platina- vagy a katódikusan elektrolizálta higanyt, ezüstöt, ólmot, antimont és ónt, anódikusan rezet kadmiumot, bizmutot, lúgos oldatból cinket. A hálóra a nikkelt, levált fémeket a kobaltot, mangánt, katódikusan váltakozó áramú ívvel ellenelektród gerjesztette. Ilyen módon segítségével tudott oldatokban kimutatni később .1OO 10. [17]. A módszert ,ug fémet hálóra elektromikroeljárással fejlesztette olyan módon, hogy kisebb felületű Ebből az fémeket kevés savval oldatból és a levált lizált (0,1 ml) leoldotta. A szennyezőket rézdrótra a fémeket. tartalelektrolízissel újra leválasztotta mazó, katódnak kapcsolt drótot egyenáramú ívgerjesztéssel vizsgálta. Ilyen talliumot és gal1O*3 módon indiumot, ermániumot, 0,1 ml oldatban ,u és cinket tudott kimutatni 5 104 104 liumot, valamint ,ug ,ug alkalmas is, ha az elektrolizisnél [18]. E módszer egyéb fémek kimutatására A higanyelektródnak használunk. egyenplatina helyett higanyelektródot kalcium és áramú ívvel történő stroncium, gerjesztésével 0,1 yg bárium, 10 yg lítium, césium és rubidium mutatható ki [19]. valamint nátrium, is pl. A szennyezők dúsítása és elválasztása történhet más módon a fém alumínium extrahálással. szennyezőit királyvízben Nagy tisztaságú 2 ml történő oldása után 3,0, 5,0, 7,0, ill. 9,0 pH érték mellett eltávolíthatjuk és 15 ml 0,01%-os kloroformos 5%-os ammóniumpyrrolidindithiocarbamát dithizon oldattal történő kirázással. A különböző pH érétkeknél nyert és először 5. .10 ml-re, majd 4 ,ul 0,1(f/0-os berilliumegyesített extraktumokat hozzáadása után 40 ,ul nitrát oldat szárazra pároljuk. A párlási maradékot 6 n sósavval felvesszük és ezt az oldatot spektrálfémre vive szikragerjesztéssel A mennyiségi a berilliumot Vonatkiértékelésnél vizsgáljuk a szennyezőket. koztató elemként használva .10"39(, V, Cr, M0, U, lehetőség nyílik 10'5.
érzékenysége
O tovább. oldatból savas
réjzhálóra
7 -10'2
50_100
.
-
kadgm%umot
.
.
Mn, Fe, Co, Ni, Pd, Pt, Cu, Au, Ag, Zr, Cd, Hg, Ga, In, Tl, Sn, Pb, As, Sb, Bi, Se és Te meghatározására [20]. Titán hasonló
és
valamint zirkónium titánvegyületek, nyomelemzése a fentiekmódszer végezhető el [21], [22]. Az előbb ismertetett A is lehetővé teszi. vizsgátextilanyagok nyomelemeinek meghatározását a landó rostokat oldása után savas elégetve a hamut feltárjuk, a táradék fentiek szerint a az és az extraktumokból extrakciót nyomelvégezhetjük elemek kimutatását [23]. Tiszta szelén oldása után az oldat királyvizes pH-ját 3,0, 5,0, 7,0 és hez
értékre
9,0 a
szelén
hatók
módon
beállítva
szennyezői [24].
dithizon és oxin és spektrográfikus
kloroformos oldatával úton mennyiségileg
eltávolíthatók
is
meghatároz-
Acél és kokszhamu germániumtartalmának meghatározására mód nyílik vasnak a A vasután. sósavas kirázása oldatából történő éteres próba mentes oldatot vonatkozkénsavval oldathoz bepárolva a germánium ésaz tató elemként adott réz szulfid alakban kiejthető. A csapadékot szénelektróa
290
a dok segítségével gerjesztve acél Thomas germániumtartalma
germánium e
módszerrel
meghatározható.
mennyiségileg 3.
.
[ 25], [26].
.5
-
1O'4%-nak
adódott
nemesfémtartalmának általában spektrografíkus vizsgálatát előzi dúsítás Földpátból szeparált biotit aranytartalmának meg. történhet olyan módon, hogy fluorhidrogénes-kénsavas fel meghatározása után tárás gyengén savas közegből az aranyat és a gyűjtőcsapadékképzés adott ólmot kénhidrogénnel céljából az oldathoz leválasztjuk, a fémeket hidrogénáramban redukáljuk, az ólom nagy részét leűzzük, majd a reguluszt standard belső 0,01 ml 2%-os rézklorid-oldat hozzáadása után egyen100 g vizsgálandó árammal gerjesztjük. Ilyen módon anyagban 1O"9% nagy[27]. mennyiségileg meghatározható ságrendű arany nemesfémtartalmának dúsítására ioncserélő Kőzetek is felműgyanta A vizsgálathoz 150 használható. felg próbát kírályvizes-fluorhidrogénes után kénsavval a tárás brómmal történő lefüstölünk, párlási maradékot 2 n sósavban után 20 cm hosszú Oxidálás ionoserdő feloldjuk és az oldatot nemesoszlopon (Amberlite IR 400) engedjük át. Az oszlopon fennmaradó és 1 n ammóniával és a rehniumot fémeket 0,25 n salétromsavval leoldjuk. oldatot ismét A salétromsavas felvesszük, bepároljuk, 2 n sósavval felöntjük ioncserélő bepároljuk és a ciánoszlopra és innen újra leoldjuk. Az oldatokat sávok visszaszorítására nátriumkloridot adunk a és a párlási maradékhoz, keveréket készült Visszük fel, majd egyenspektrálszénből segédelektródra ívvel áramú gerjesztjük [28]. A halogének kimutatása mert vonalai nehéz, színképelemzéssel gerTalálható az irodalomban jesztési energiája igen nagy. olyan eljárás, amely a fluor teszi kimutatását a fent említett nehézség ellenére egyszerű módon esetben lehetővé. E módszer konkrét lényege, hogy a vizsgált anyagot és grafittal 1 : 1 : 2 arányban összezománcot kalciumkarbonáttal kell keverni és a keveréket furatába spektrálszén helyezve ívvel gerjeszteni. A fluor kalciumfluoriddá alakul, e vegyület 5291 A sávja mennyiségi meghatározást tesz lehetővé [29]. is meghatározható, Hasonló módszerrel alumíniumoxid fluortartalma ha a vizsgált anyagot stronciumkarbonát és grafit mért mennyiségével keverhéliumáramban 6 A erősségű egyenáramú ívvel jük és a keveréket gerjesztstronciumfluorid kerül jük. A fluor ilyen módon alakjában gerjesztett állaA sávfeje a fluor potba, melynek az 5782 mennyiségi meghatározására 0.()O6%-ig alkalmas [30]. A fluor jó szolgálatot tesz a színképelemzésben olyan esetekben, amikor és kimutatása válik Olyan elemek amelyek forrpontja nagy szükségessé, emellett nehezen illó vegyület formájában van jelen esetleg nagystabilitású, a vizsgálandó anyagban. Ha az illető elem a fluorral könnyen illó vegyületet a keresett a mintához adni alkot, úgy célszerű Valamilyen fluorvegyületet Kőzetek
feltárás
és
-
_
.
--
_
Ezen alapszik pl. a kipárolgásának megkönnyítésére. meggondoláson ötvözött acélok bórés gyengén meghatározására kidolsziliciumtartalmának történő módszer. E módszer az gozott szerint acélforgács 1 : 1 sósavban használt oldása után az oldatot minta szárazra kell párolni. A gerjesztésére tesszük, szénelektród furatába 20 mg rézfluoridot és e fölé a párlási maradékot anódnak kapcsolva 5. .1O A erősségű egyenárammalgerezt az elektródot es szilíciuma jesztjük. A gerjesztés bekapcsolása után párlási maradék borÍBbOmlIk. tartalma részben az ívközben alakul, könnyen illó fluoriddá mely
elem
.
19*
291
bór
a. mennyiségi és sziliciumvonalak 0,001 .0,02 meghatározást lehetővé között teszik [31]. határozható a reaktorgrafit bórtartalma módon Hasonló is, mely meg illó bórkarbid alakban van a nehezen vizszömmel jelen. Az eljárás szerint és nátriumfluoriddal kell gálandó grafitport 2: 1 : 1 arányban alumínium
A
megfelelő
.
határok
százalék
.
,
és mért kell e keverékhez elkeverni adni, mint vonatkozmennyiségű arzént A keveréket a kétíves módszerhez használt tató elemet. grafittégelybe helyezve ívvel már és 12 A áramerősségű gerjesztve 0,003 ppm bórtartalom mennyiAz eljárás a grafit sziliciumtartalmának meghatáségileg meghatározható. is alkalmas rozására [32]. A halogének és a kén kimutatása kis koncentrációk esetén történhet térben is, hogy a gerjesztést (10...15 olyan módon Hgmm) légritkított végezzük. A gerjesztéshez szükséges energia közlésére nagyon jó a nagyfrekvenciás Gatterer generátor. Ilyen gerjesztési mód felhasználásával kismennyiségű (0,01%) klór, jód, bróm, fluor és kén kimutatását végezte el. A vizsgálandó csőbe helyezte, melynek egyik végén kvarcanyagot üvegből készített ablak csatlakozott. A cső a gerjeszvolt, a másik vége pedig légszivattyúhoz tési tekercs energia közlésére szolgáló indukciós közepében foglalt helyet, a
a párhuzamosan spektrográf optikai A nagyfrekvenciás gerjesztés
kimutatását
gerjesztő
is
lehetővé
rezgésszáma
MH,
teljesítménye
Lokális
Színképelemzéssel általában ezért meg, igen sok esetben homogenizálása. Bizonyos kimutatása szennyezők dúsulásának Az általánosan használt gerjesztők rozzuk minta
ércekben.
szulfidos
teszi 50
tengelyével [33]. Hgmm nyomáson
l0'3
300
E W
módszernél
104% a
szelén használt
[34].
vizsgálatok hatáátlag összetételét vizsgált anyag és a komoly gondot okoz a mintavétel esetekben vagy szükséges egyes ötvözők zárványok összetételének vizsgálata is. a
15. .20 mm? felületet szikráztatnak le, finomabb ötvözők eloszlásának vizsgálatára alkalmatlanok. 'A lokális elérése. felület vizsgálatok legfőbb problémája kis leszikrázási A leszikrázási felület méretét sok tényező befolyásolja, így a vizsgálatokhoz és használt gerjesztő az ellenelektród anyaga, formája, az elektródtávolság a idő. kis Dúsulások, megvilágítási zárványok vizsgálata energiával dolgozó ún. Az történik. első különleges, ilyen gerjesztőt fonálszikragerjesztőkkel Scheibe és Martin szerkesztette. E készülék 0,1 mA erősségű elektroncső szikraárammal segítségével egyenirányított végzi a gerjesztést. Az elemző közzel a szikrakisülését 20 kondenzátor párhuzamosan kapcsolt pF nagyságú köz elé kapcsolt száma tiratroncső A percenkénti kisülések szabályozza. 300. .700 levezetését változik. A kondenzátorok áttöltési áramának között a szikraközzel cső végzi. Az párhuzamosan kapcsolt másik egyenirányító elektródok A leszikrázási tehát a polaritása gerjesztés folyamán állandó. felület csökkentése ellenelektródot céljából a tűalakú kapilláris veszi körül. A vizsgálathoz felhasznált és a gerjesztést védőminta felületét kell polírozni az célszerű gáz atmoszférában körülmények között végezni. A fent felsorolt felületek egyes leszikrázási átmérője 0,02 mm alatt marad. A gerjesztővel dúsulások a is, abban jól meghatározhatók kristályközi az ha felvétel haladó közben a esetben, vizsgált próba és a színképlemez nem természetesen mozgást végez. A felvételek pontos mennyiség kiértékelést
ezért
az
.
j
292
.
lehetővé,
a vonalak mert A vonalakon tartozik. koncentrációváltozását elem tartozó Feussner-rendszerű Más kutatók
tesznek
pontjához
minden észlelhető
pontja
a
vizsgált
anyag
feketedésváltozások
jól szemlélteti gerjesztőt hogy az elemző
a
más-más vonalhoz
[35].
alakítottak át lokális Vizsszikraközzel párhuzamosan gálatok végzésére olyan módon, két töltőkörébe és fojtó tekercset kapcsolt 400 cm kapacitású kondenzátor iktattak. A leszikrázási felület csökkentésére a vizsegy folyadék-ellenállást mm csillámlemezt .0,05 0,03. vastag átfúrt ragasztottak, gálandó felületre a lemez furata a felületrészt szabadon módon, hogy vizsgálandó hagyta. olyan a közvetlenül A próbát különleges állvány segítségével spektrográf le. Ilyen módon rése elé helyezve szikráztatták lehetőség nyílott acélokban összetételének is [36]. levő zárványok meghatározására felület érhető el úgy is, hogy a vizsgálandó Kis leszikráztatási anyaghoz keressük a legmegfelelőbb ellenelektródot ki, kis elektród távolságot és rövid időt alkalmazunk. Természetesen között leszikráztatásí ilyen körülmények lehetővé és lemez sem teszi használata fényerős spektrográf még érzékeny Altalában eltekintve a nyomelemek kimutatását. egy-két elemtől ki. ötvöző lokális nem mutatható vizsgálatoknál 0,1%-nál kevesebb .
-
_-
e
-
-
Egyéb feladatok
megoldása
A színképelemzés a fent említett kívül feladatokon egyéb feladatok Ezek közül elvégzésére is alkalmas. néhányat említek. Meg lehet határozni is színképelemzéssel. Kétféle pl. galvanikus bevonatok lehetőség vastagságát is van a feladat A leszikráztatás alatt a megoldására. galvanikus bevonat része vonalak nagy elpárolog a felületről, a hozzátartozó gyengébbek, leszikráznak. A leszikrázási rendelkező bevonattal görbének ismert vastagságú fém hasonló között összehasonlítás felvett való körülmények görbéjével módot ad a bevonat vastagságának meghatározására. A másik azon értékelési mód alatt az alapszik, hogy a leszikráztatás a alapfém is párolog. A párolgás mértéke galvanikus réteg vastagságától feketedésfügg, ezért az alapanyag és a galvanikus anyag elemző vonalának és a A feketedéskülönbségek különbsége arányos a bevonat vastagságával. a fennálló rétegvastagság között összefüggések ismeretében meghatározható bevonat nikkel és króm aluminiumon 40 (Vason vastagsága. am vastagságig, réz, rézen ezüst [37], [38], [39]. a is meghatározható Kétrétegű galvanikus bevonatok rétegvastagsága leszikráztatáshoz valamint használt ellenelektród és a felső galvánbevonat, az elemző vonalainak feketedéskülönbsége alapanyag és az alsó bevonat alapján) [401Etkezési olajok nehézfémtartalmának meghatározását olyan módon a oldatát eszközölhetjük, hogy a vizsgálandó anyag dioxános segédelektród íváramú az ívközbe váltakozó porlasztjuk. E módszer furatán keresztül az lehetővé teszi 5 vas és nikkel gerjesztéssel 0,5 ag réz, ag meghatározását olaj egy mm-ében [41]. Található az irodalomban összetételének megpl. kábelkorrózió-termék határozására alkalmas A vizsgálat módszer is. anyagot céljára használt és tabletés szénnel 1 : 9 : 10 arányban keverés történő germániumoxiddal tazás után és a A színkép kiértékelése gerjeszthetjük. germániumvonalak elem vonalának történik meghatározandó [42]. alapján feketedéskülönbsége .
293
IRODALOM
[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]
f. Physik. 0.: Zeitschr. 70, 444. (193l). Jl/Iarmkopf, E., Peters, Acta 1956. 382. E.: Mikrochim. Preuss, E.: Fortschr. Preuss, Mineralog. 29/30. 69. (1951). O. H.: Acta 4. 233. D. M., Joensuu, Spectrochim. Shaw, (1950). J.,_Ahrens, f. analyt. Chem. 160. 104. W., Brandenstezn, M.: Zeitschr. Rockenbauer, (1958). 21. 1. E.: Nukleomk (1958). Golling, 11. 157. S.: Mandelstam, (1957). Appl. Spectroscopy L. W., Tschaika, N. I., Lipiss, M. P., Beljajev, In. I.: A. N., Kalitejewski, Saidel, _
Chimii. 11. 21. (1956). Jurnal Analíticseszkoj N. I., Lipiss, L. W., Tschaika, M. P.: Jurnal Analiti[9] Saídel, A. N., Kalitejewski, 12. 17. (1957). cseszkoj Chimii. ÉV. M.: Optikai N., Kalitejewski, N. I., Lipiss, L. W., Tarakanow, Spektro[10] Saidel, 3. 16. (1957). szkópla. 54. C. De F. E.: Nature 184. Boer, A., (1959). [11] Youngdahl, D. M., Kaporski, L. N.: 23. 1309. Zavodszkaja Laboratorija. [12] Schwarz, (1957). Acta 1. 548. J.: Spectrochim. (1941). [13] Seith, WC, Hermann, 339. W.: Mikrochim. Acta. 1956. [14] Seith, XV, Gremm, [15] Bayle, E., Amy, L.:'Compt. rerpd. 185. 268. (1927). f. anorg. E.: Zeitschr. Chem. 195. 255. [16] Gerlach, Wa., Schweztzer, (1931). A.: Zeitschr. f. angew: Chem. 45. 244. (1932). [17] Schleicher, 241. f. analyt. Chem. 101. (1935). [18] Schleiclzer, A.: Zeitschr. f. analyt. L.: Chem. 108. 241. Zeitschr. [19] Sclzleiclzer, A., Law's, (1937). 1958. 92. Acta [20] Koch, O. (Én: Mikrochim. 1958. 151. Acta [21] Koch, O. G.: Mikrochim. Acta. 1958. 347. [22] Koch. O. (Én: Mikrochim. 46. 88. (1957). [23] Koch, O. G., Dedic, G. A.: Chemist-Analyst Acta. 1958. 402. [24] Koch, O. G; Míkrochim. Ann. C. Gn, Larsson, A.: Jernkontorets 138. 737. [25] Carlson, (1954). A.: Jernkontorefs Ann. 138. 744. (1954). [26] Josefson, 66. [27] ZWacher, F.: Magy. Kém. Folyóirat 5_07. (1960). 16. 783. R. E., L. H.: Acta Ahrens, [28] Brooks, (1960). Spectrochim. 30. 1330. [29] Spindler, D. 0., Smith, M. E: Analyt. Chemistry (1958). 32. 246. P. R. H.: E., Black, [30] Lemieum, Analyt. Chemistry (1960). J. E., Grimes, W. F.: Analit. 30. 1900. [31] Paterson, Chemistry (1958). Acta 1.960. 935. M., Jaynda, J., Schroll, E.: Mikrochim. [32] Brandenstein, 3. 214. Acta. [33] Gatterer, A.: Spectrochim. (1948). 11. 338. W.: Acta [34] Schroll, E., Rockenbauer, (1957). Spectrochím. J.: Acta 1. 47. [35] Scheibe, G., Martin, (1939). Spektrochim. f. Eisenhüttenwesen 14. 543. G., Heyes, J.: Arch. [36] Thanheiser, (1941). A.: Korros. u. Metallschutz 17. 380. M., Lauenstein, [37] Passer, (1941). M.: 20. 209. Metallwírtsehzxft A., Passer, [38] Lauenstein, (1941). A.: Metallwirtschaft 20. 990. [39] Lauenstein, (1941). 21. 327. [40] Borsow, W. P., Iljina, Je. W.: Zavodszkaja Laboratorija (1955). K.: Fette u. 60. 534. Seifen [41] Tdufel, K., Barthel, (1958). W. J.: 11. 73. (1957). [42] Bennett, Appl. Spectroseopy ,
PEIIIEHI/IE HPl/I
AHAJIHTMLIECKHX CHEHI/IAJILHBIX AHAJIHBA HOMOIIIVI CHEKTPAJIBHOFO II.
SAIIALI
HETEP
PCBIOME anacnocoőu OHI/ICbIBaIOTCH cneunanbnme ILaHHbIX JIHTepaTypHblX c Kopomoü CJIEIIOBBIX SJieMeHTOB, mm nepsyro ouepeab onpeneneuna xapamepncrukoü MCTOIIOB. nynnncToxaroux-iblx, Oőcyxcucnapmenbuux nnyxnyrosux llamrcix INICKTPOJII/ITI/IHBCKHE u ueMem-npoaoqnbie MBTOIIbI npaKmoöoramenua n oőnacm uecKoro Mecmux amx npumeuenna IIHH MBTOILOB. IIaeTca oőaop MeToaoB, npeanaraemmx nccneaoeannü.
Ha
nnaa,
294
ocnosanun
cnymaume
B
LÖSUNG
ANALYSIERAUFGABEN
SPEZIELLER
DURCH
SPEKTRALANALYSE
L.PÉTER
Zusammenfassung von anhand über Abhandlung Literaturangaben spezíelle von dienende zur Verfahren und teilt Bestimmung Spurenelementen die Hohlkathoden und Beschreibung DoppelbogenNiederschlagsverfahren
berichtet
Die Linie
erster
kurzer mit. Weiter
verfahren, Schlíesslich fahren.
eine Darstellung die praktíschen Übersicht folgt eíne
wird sowíe
SPECIAL
ANALYTICAL
ín ín
der elektrolytischen Zementierungs-Anrekherungsder Verfahren Anwendungsgebiete genannten gegeben. der für lokale VerUntersuchungen empfohlenen
PROBLEMS L.
SOLVED
BY
SPECTROSCOPY
PÉTER
Summary On
prímarily cathode,
cementing is given
of literatrue the basis the describes used data, paper special procedures for trace elements. A brief determiníng description is gíven of the grooveddouble-arc and methods. The the evaporatíon eleetrolytic, paper presents concentration and their A brief procedures survey practícal applícations. of the methods for local suggestcd analyses, too.
SOLUTION
DE
DEVOIRS
LA
MÉTHODE L.
ANALYTIOUES SPÉCIAUX SPECIROSCOPIOUE
AVEC
PÉTER
Résumé sur les procédés servant Se fondant des données l'étude á, la littéraires, expose détermination d,éléments de trace. Elle spécíaux, en premier lieu d'élements présente une á cathode et bréve des méthodes á. arc double et á évaporation, creuse, description fait les onnacítre de concentration á cimentation, ainsí procédés électrolytiques, que leur Elle donne aussi un des méthodes recommandées champ düapplícation. apergu les analyses locales. pour
A
NEHÉZIPARI MÜSZAKI KÖZLEMÉNYEI
X.
KÖTET
SZERKESZTŐ
DR.
FALK
RICHÁRD
DR.
EGYETEM
GELEJI
MISKOLC,
BIZOTTSÁG
SÁNDOR
1964
DR.
TERPLÁN
ZÉNÓ
Az
ábrák
legtöbbjét
a
irányításával
szerzők
ISTVÁN ZEG egyetemi adjunktus
HERC
készítette
Néhány
ábráját
cikk
MIKLÓS
KOVÁCS
rajzoló műszaki készítette
Műszaki
& Nehézipari
--a-.._.............
_.
Ituizmm n
HM
Miskolc
Egyetem,
_____
üÜSlAll min! m
-.c
A
J.
az
Dr.
Dr.
a
NDK
.
.
.
.
.
.
.
Dr.
tervezése
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Dr.
KÖZLEMÉNYEI
és szállítás A termelés technológiája freibergi Bergakademie professzora: külfejtéseiben Az osztszv. kandidátusa: Bognár János egyetemi tanár, a kémiai tudományok és alkalmazása oillopolarográfia tszv. a kémiai kandidátusa: GázBognár János egyetemi tanár, tudományok elemzési kromatográfiás eljárások tszv. a kémiai kandidátusa és tanár, Bognár János egyetemi tudományok a III J ellinek A réz meghatározása Olga egyetemi adjunktus: )-tioszulfát vas( reakcióban hatás módszerrel, komparációs kifejtett katalitikus alapján szimultán alkalmazásával új indikátorok tszv. a kémiai kandidátusa és tanár, Bognár János egyetemi tudományok Sárosi Szilvia A jodid meghatározása katalitikus hatása egyetemi adjunktus: reakció alapján a jodát-arzenit segítségével Boldizsár Tibor a műszaki doktora és dr. Tarján egyetemi tanár, tudományok Iván kandidátusa: Fúvótömedékelés egyetemi docens, a műszaki tudományok
Bahr, Dr.
EGYETEM MAGYAR MÜSZAKI NYELVÜ X. KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE
NEHÉZIPARI
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
55-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
71'.
83
József
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Lineáris
programozási
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
feladatok
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
25*
29
.
és Szabó Szilárd A mágnesegyetemi adjunktus egyetemi adjunktus: méretezésének .' poros tengelykapcsolók problémái Dr. docens: hőátFábry György egyetemi Gőzfűtésű elgőzölögtetők (bepárlók) viteli tényezőjének számításáról Dr. Forrai Sándor a műszaki kandidátusa: munkatárs, tudományos tudományok A standard és a kiegyenlítő hibaellipszis egyenesek összefüggései F. a freibergi Az ütve-forgatva docense: működő Guntermann, fúróBergakademie kzlzpács egyes különleges problémáinak géptechnikai vizsgálata Haraszti Rezső Az Archimedesi-csavarfelület önérintkezése. egyetemi adjunktus: Gömb Haraszti Rezső és dr. Petrich Géza tszv. egyetemi adjunktus egyetemi tanár: és másodrendű vetülete. áthatási ill. felület hiperbolagörbéjének ellipszis-, Dr. Horváth és Wéber Zoltán doktora tszv. a műszaki tudományok egytemi tanár, hidroJózsef réztelenítése munkatárs: Őlmos-rezes-kéneskö tudományos úton metallurgiai Dr. Hosszú kandidátusa: Miklós a matematikai docens, tudományok egyetemi
Drobni
15
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
95
..
.
.
129
145
..
.
..
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
105
165
171
.
187 217
387
Hosszú
Miklós
a matematikai kandidátusa: tudományok időfogalom Reichenbach-féle értelmezéséhez 223 térbeli mechanizmus Kozák Imréné Egyszabadságfokú egyetemi tanársegéd: sebességálúton lapotának vizsgálata geometriai 235 Elektromos D. a freibergi modelKrause, Bergakademie tanársegéde: bányaszellőztetési tervezéshez és oktatáshoz lek felhasználása 243 Technische Hochschule F. a magdeburgi Dr. Kurth, ,,Otto v. Guericke" professzora: A baggeralvázak számításához körtartójának szilárdsági 255 A flotálás munkatárs: Dr. Németh Károly tudományos kinetikája 267 Antal az első Nikodémusz Dr. Grafikus módszer egyetemi adjunktus: peremértékmegoldására 281 probléma (Dirichlet-feladat) László Péter feladatok megoldása színképKülönleges elemzési egyetemi adjunktus:
Dr.
docens,
egyetemi
Észrevételek
relativitáselméleti
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
elemzéssel Dr.
Pethő
Tompos a
Szopory
.
.
.
.
Szilveszter
.
Vasmű
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
docens,
.
.
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
287
..
kandidátusa
.
.
.
és
vizsgálata .
.
.
.
.
lehetőségei .
.
.
morzsoládásának .
alkalmazási .
.
.
tudományok
"eoulometria" .
.
kokszszén
A
adjunktus:
adjunktus:
.
.
műszaki
a
szénelőkészitőművében
egyetemi
elemzésekben
.
egyetemi egyetemi
Endre
Dunai Béla
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
297
..
kohászati
a .
.
.
.
.
.
.
307
..
spirális György tudományos vizsgálata Zénó tszv. Dr. Terplán kandidátusa: A legtudományok egyetemi tanár, a műszaki különböző módszerei egyszerűbb epiciklikus hajtóművek analitikai vizsgálatának Zénó tszv. kandidátusa és Apró Dr. Terplán tudományok egyetemi tanár, a műszaki Az egyszerű Ferenc bolygóművek teljesitményviszonyai egyetemi tanársegéd: A Lorentz-transzformáció Tevan György egy egyetemi adjunktus: levezetésmódja A mágneses erők általános Tevan kifejezései György egyetemi adjunktus: Vida András kalibrálással Bordástengelyek végső megmunkálása egyetemi tanársegéd: Szata
munkatárs:
A
éknek,
mint
kötőelemnek
.
.
.
.
.
.
.
.
.
321 -
331
345 357 365
377
HOHl/ITEXHl/ILIECKOFO I/IHCTI/ITYTA MI/IHJHOIIbLICKOFO TFDKEJTOÍ/Í HPOMbIIUHEHHOCTI/I (BEHFPMH)
TPYIIbI
COIIEPWAHI/IE FI. Bap:
Texuonoma
H
npoussonersa .
aeücrsna Horo
H-p. H.
B
Lllapozuu:
neücrena,
qecKoro
c
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ee
.
.
.
.
.
lI-p. 11. cbaőpu: LI-p.
.
.
.
.
.
.
.
PacqeT
HarpeBoM IH. (Doppau:
.
.
.
.
.
P.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Baaumocaslan
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
üonnua
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ZI-p. JI-p.
poMerannyprnuecxx/IM M. Xoccy: Sanauu M.
Xoccy:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
H.
Koaarcoea:
II.
Kpayce:
Hnsma
c
K.
HpnMeqaHMa I/IccnenoBaHne CTCHeHbIO onnoü
I/ICIIOJIBBOBEIHHB
ewmpoaauuu (D. Kypm: HeMem:
n
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ocyqennn
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
OT .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
HpouHocTHme pacHeTm Ennem/ma qmoraunu
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
xpyrosoro .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
83 cuen-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
n .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
171
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
..
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
187 217 B
.
.
.
.
.
.
223
Mexa.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
235
..
.
npo-
npn .
.
.
165
..
.
nm-
maccn .
145
..
.
.
.
BpeMeHH
.
.
.
.
129
..
.
.
HOHHTHH
öarpoaux .
105
..
HpOEKIII/Iíl .
.
.
.
95
..
.
netá-
.
.
.
.
71
..
.
.
cneuuanbnblx
.
.
55
napoabm
.
.
.
.
nepmaTenH .
.
npocTpaHcTBeHHoro
.
.
.
mTeüHa
.
.
.
.
.
.
Mycpr .
ceoöonm reoMeTpuqecKuM HyTeM BeHTHnHuHu MOJIEIIEÜ SJICKTpPIHGCKOÍ/Í ropnoü .
.
.
c .
.
.
HOpSUIKa
Peüxex-xőaxy .
.
rnnepöonuueckaa
.
.
.
.
norpemHocTn .
.
29
KaTanHTl/l-
.
csnnuoaoro-Menuoro .
.
.
noaepxuocm
cocTomma
CKOpOCTHOFO
.
.
ero
.
.
15
Kozvmapauuon.
.
aaxnanxn
.
.
Karanmuqecxoro
.
.
.
yuapHo-Bpamarenbnbxzxx .
H
no .
.
.
3
.
.
HEKOTOpblX
.
.
Menn .
.
.
ee
HOBCpXHOCTI/I BToporo
onpeuenenuxo .
.
.
annuncom
nporpaMMnpoBamm
K .
.
.
ucnapnreneü .
paőoraxomero .
Oumuenne .
.
.
MKFHHTOIIOpOIIIKOBbIX
.
.
.
OCHOBaHI/IH
CTaHILapTl-ibIM .
n
nyTeM JmHeüHoro
oTHocuTenHocTn
Teopnn
lI-p. H-p.
Beőep:
Xopeam-Fl.
3.
lI-p.
.
.
Mccnenosanne
.
mapa
npounxnoseuna
.
noMomn
.
Ha
Bnurosoü CaMoKacaHne Xapacmu: Apxnmenoaoü F. Snnnnmueckaa Xapacmu-H-p. Hempux:
Kpusoü
.
.
.
Memny
npnmmmu
.
.
.
peaxunn
MamnHoTexHnHecKoe FyHmepMaHH: MonoTKa, HpOŐJICM öypnnbnoro cTBueM
P.
.
.
.
KOSqMDI/lul/IEHTH Tennonepezxauu
.
KOMIIEHCaIII/IOHHHMH
(D.
.
.
.
üonaT-apsennr ÜpOEKTI/IpOBGHI/Ie BuyBHoü
HOMOHLHO
.
.
.
npu
uHnuKaTopa
Bo/tátmcap-LI-p. ll-p. TapaH: FI. jlpoőnu-C. Caőo: Hpoőnemm npoewmpoaanna nemm
.
ocHoBaHnM
Ha
Mezm
Fepmaucxoü
Kapbepax .
.
npuMeHeHne
Onpeuenenne
H.
T.
.
.
.
xpomarorpaqmeü
HOBOFO
npnMeHeHueM
Boenap-C.
.
(IIl)-Tnocynbq)a'r,
meneso
peaxuuu
Meroaa,
B
TpaHcnopTa
JlemoxcpaTuuecxoü Pecnyönnkn H ZI-p. H. Baenap: Ocunnnononyiporpaqlna anannsa raaoaoíá H-p. H. Boenap: Memnm E/uruHex: JI-p. flBoenap-O. Onpenenenne
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
243
..
.
.
.
..
255 267
389
A. Hurco/láemyc: Pemenne Uemep:
JI-p.
Fpaqynqecxu
JI.
cneuuanbublx
Horoauannaa...
jI-p. B.
.
neme-B.
ToMnow:
Tmenbnoü
tpaöpuxe
C.
.
I/Iccnenoaanue
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Jlyx-xan
npuMeHeHnH npnMeHeHnn
sazxau .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281
.
CHeKTpanb287
.
KOKCOBOFO
.
..
noMomH
npn .
paapbrxnex-ma
Bammxo
Jlnpuxsmra
aanauu
pemenna
ananmuueckux
I/Iccnenosanne
Bosmom-xocm
Conopu:
1]. Coma:
.
Meron
oöora.
Ha
ymg
297
..
((KyJIOMeTpl/D)
B
cnupanbnoro
Knnua
Me-rannyprnqecxux Kauecme
B
307
ananuaax
coennuuwenb-
321
Horosnemeuraunn
J-p.
3.
ZI-p.
3.
npocrux
11. Teean: j]. Teean: A.
Paanuunbxe
T epn/taH:
Buöa:
T
snuuuxnuuecxnx
epn/raH-(D. Anpo: Omm Oöume
Ha
MeTonoB
Memnbx
npnaonnmx
ananmmuecxoro Mexanuamoa
MOIILHOCTHbIB yCJIOBI/Iíl BbIB011a
npeoöpaaosamm
MaFHHTHblX CI/IJI Bupamenng OKoHqaTenbHaH oőpaőorka peőpucTbxx
Hanőonee
nccnenoaanua .
npocrux
Jlopenua
BaJIOB
.
.
.
.
.
.
.
.
nnaHeTapHmx .
.
.
33 1
.
345
nepena
357
.
Kannöpnpoaanuem
..
.
.
.
.
.
__
365
..
377
MITTEILUNGEN
DER
UNIVERISTÁT
TECHNISCHEN
MISKOLC
INDUSTRIE,
FÜR
DIE
SCHWER-
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS
J.
Bahr
Dr.
J.
Dr.
J.
Dr.
J.
Dr.
J.
der : und ín Tagebauen DDR Technologie der Gewinnung Förderung íhre und Bognár : Die Oszillopolarographie Anwendung Bognár : Gaschromatographische Analysierverfahren ín der Eisen.' Von des Bognávw-O. Jellinek Bestimmung Kupfer anhand mit dem Thiosulfat-Reaktíon Effekts, (III) katalytischen ausgeübten eines neuen Indikators unter Simultan-Komparationsvefahren Verwendung Sárosi : VOII nach dem Effekt J odid Bognár-S. katalytischen Bestimmung .
mittels Dr.
J.
der
G.
Fábry dampfer
Dr.
S.
F.
Guntermann
Über
:
Über
:
.
.
die .
.
.
.
Haraszti
R.
Haraszti-Dr.
M.
Dr.
M.
:
Hosszú
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.'
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
15
.
29
..
55
.
.
.
.
.
.
.
.
der .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
einíger
Untersuchung
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
und
Standard-Fehlerellipse .
.
.
.
83
.
.
.
.
.
.
95
105
.
.
Aus-
den .
..
.
.
.
.
.
.
.
129
.
Spezíalprobleme 145
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Krause
rálumlichen
Dr.
K.
.
.
.
.
.
.
.
:
Die
Kinetik
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
der
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Rundtrágers
des
.
.
.
.
.
.
.
der
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
187
.
.
.
.
.
.
217
Zeitbegriffs .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
223
.
.
.
.
.
Baggergestelle.
.
.
Flotatíon
Nikodémusz : Verfahren Graphisches problems (Dirichlet-Problem) Péter: Lösung spezieller Analysieraufgaben .
.
.
235
243
255 267
A.
.
171
.
bleiháltígen
des Geschwindigkeitszustandes Untersuchung von eínem Freiheitsgrad zur ProjektieGrubenbewetterungsmodelle .
165
.
.
Durch-
.
des
Auslegung .
.
der
.
von
.
.
.
.
.
Entkupferung
Reichvenbacifschen .
.
Getriebes
.
Fláchen
.
.
Hyperbel-Projektion
Programmierung
Verwendung Schulung : Zur Festigkeitsberechnung
und
Németh
.
zur .
elektrischer
:
Dr.
.
linearen
Geometrische
:
Schraubenfláche
Hydrometallurgische
: .
Archimedíschen
der
: bzw. Ellípsen-, Kugel- und sekundáren
von
Aufgaben der Bemerkungen
Kozák
rung F. Kurth
L.
.
zwischen
Relatívitátsbheorie
eínes
Dr.
.
Wéber
Hosszú
der
D.
.
Petwích
G.
Horváth-J.
É.
Probleme
Selbsberührung
Die
:
Kupferstein
Frau
.
.
von
Maschmentechnische
:
dringungskurve
Dr.
.
.
Freifall-Bohrhammers
R.
Z.
.
.
71
Berechnung .
Beziehungen gleichsgeraden des
.
.
Blasversatzanlagen der der Pulver-Kupplungen Bemessung VerWármedurchgangs dampfbeheizter
Planung
:
die
Forrai:
.
Dr.
Tarján
I.
S. Szabó
Drobni
.
.
J odat-Arsenit-Reaktion
Boldizsár-Dr.
T.
Dr.
.
.
.
.
.
Lösung
zur .
.
.
.
.
.
.
durch
.
.
.
.
des .
.
.
.
Randwert-
ersten .
.
.
.
.
.
.
Spektralanalyse
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
281 287
391
Dr.
des Bröckelns der Pethő-E. Kokskohle ín der Tampos : Untersuchung des Eisenwerks vDunai Vasműa Kohlenaufbereitungsanlage der vCoulometriea ín den metallurAnwendungsmöglichkeit Szopory : Die gischen Analysen als Verbindungselement des .' Szota Untersuchung Spíralkeils der Verfahren : Verschiedene Z. Terplán der analytischen Untersuchung
S.
.
B.
G. Dr.
eínfachen
Terplán-F.
Dr.
Z.
G.
Tevan
G.
Tevom
A.
Vida
epizyklischen Apró .'
Getriebe Die
.
.
.
.
.
.
.
.
Leistungsverháltnisse
.
.
.
.
.
.
.
der
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
eínfachen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
321
.
.
.
331
307
Planeten-
getriebe : : :
der Herleitungsverfahren Ausdrücke Die allgemeinen von Keilwellen Endbearbeitung
Ein
297
.
345
Lorentz-Transformation der Kráfte magnetischen durch Kalibrierung
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
..
..
.
357 365 377
PUBLICATIONS
THE
OF
TECHNICAL
UNIVERSITY
MISKOLC
INDUSTRIES
OF
THE
HEAVY
(HUNGARY)
INDEX
J.
Bahr
Productíon
:
Dr.
J.
Dr.
J.
Dr.
J.
Republíc The oscillopolarography Gas-chromatographic
of
use
a
Sárosi
Bognár-S.
Dr.
J.
Dr.
T.
ín
clutches Dr.
G.
Dr.
S.
.
Fábry
pensatíxlg Guntermann
R.
bore Haraszti
R.
Haraszti-Dr. Z.
Dr.
M.
Dr.
M.
G.
the
Dr.
K.
.
.
Kurth
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Comments
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
its
ground comparison .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
.
.
its
.
.
.
.
.
.
.
On
:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Archímedean
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
helical
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Reichenbachfs .
.
.
.
.
.
.
mine .
.
.
.
.
.
.
.
.
kinetícs
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
.
.
.
105
..
com.
.
.
.
129
..
percussion
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
of .
the .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
187
.
tímes
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
circular .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
223
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
243
bagger .
.
235
..
.
edu-
and
of .
.
.
.
.
design .
.
217
3-dimensional
support .
.
.
.
explicated
as
a
for
.
.
.
of
.
used .
.
171
smelting
matte
.
.
145 165
pene-
.
.
.
95
..
.
.
the .
.
.
.
.
83
steam-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
the .
.
.
.
.
.
.
of .
.
.
.
of
.
.
71 .
.
.
veloucity
.
.
55
..
.
.
.
.
.
devices
.
.
.
.
.
.
.
the
.
.
.
.
.
of
strength .
.
.
effects
.
and
.
.
.
.
.
interpretation .
.
problems
surface
.
.
.
aeration
the .
.
programmíng
.
.
29
shaft
ellipse
.
special
some
.
.
error .
.
.
.
.
coeffícíent
standard
of
.
.
heat-transfel"
ínvestigatíon degree of freedom
.
.
the
the
copper of linear on
.
.
.
.
3 15
.
catalytic including
catalytic
and Elliptic hyperbolic projectíons surfaces spherical and secondary of Hydrometallurgical decopperíng
calculating Flotation
.
the
electríc
.
.
:
.
theory
of .
.
.
first
Models
.
of
.
.
and
:
of
.
between
Petrich:
lead
.
the
.
.
ground
on
.
.
.
on
copper simultaneous
.
.
analysis
of
.
.
.
.
applicatwion
methods
.
.
of
Geometrical
.
.
its
investigations .
Problems
substructures Németh
.
.
:
Kozák:
:
.
and
calculation
relativity
cation F.
.
between
mechanism
Dr.
.
Wéber
Hosszú
Krause
.
.
curve
Hosszú
I.
.
Self-tangency
:
Horváth-J.
by
D.
.
the
hammers
containmg
Mrs.
.
Mechanical
:
tration Dr.
.
.
Relationships straight línes
:
F.
.
.
Tarján : Design príncíples of blast stowing Dimensíoning problems of magnetaíc-powder
evaporators
Forrai
.
determination
reactions
On
:
heated
.
I.
Szabó:
Drobni-S.
.
by
.
Iodide
:
iotade-arsenite
Boldizsár-Dr.
.
reactions
indicator
new
ín
mines
opencast
'
.
Determinatíon
:
the
at
technology
transport
Bognár : Bognár : Jellinek Bognár-O. in ferri(III)-thiosu1fate the
J.
and
Democratíc
German
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
255
..
.
..
267
393
Dr.
Nilcodémusz
A.
.
L. Dr.
Pethő-E.
S.
coal
the B.
Szopory:
G.
Szota
Dr.
Z.
Dr.
Z.
G.
Tevan
G.
Tevom
A.
Vida
.
.
.
.
.
.
.
.
: Investígation Terplán : Varíous cyclic drives Apró: Terplán-JÍ .
: :
A
.
.
.
.
.
.
.
.
deduction
.
.
.
.
the
to .
.
.
.
.
.
analytícal problems Tompos : Investigation of the Danubian separator
Potential
:
solution
Graphic
:
problem) : Péter Special
.
.
.
first .
.
solved
.
.
limit .
.
.
.
.
Value .
.
.
.
.
.
by spectroscopy the crumbling
of
Iron
Works
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
281
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
287
of .
(Diríchlet
problem .
.
.
coal
coking
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
at
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Output of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
conditions
.
.
.
.
.
.
of
.
Lorentitransformation
The general expressions of splined shafts Finishing
for
.
.
.
.
.
magnetic by calibratíon
.
.
.
.
simple
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forces .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
drives
epicyclic .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
307
321
.
331
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
297
.
of ín "coulometry" application metallurgical analyses of the spiral wedge as connecting joint methods of of simple analytical investigations epi-
.
.
..
..
.
.
345
357 365
377
ANNALES
UUNIVERSITÉ
DE
UINDUSTRIE
DE
LOURDE
DE
MISKOLC
(HONGRIE)
TABLE
Bahr
Dr.
J.
Dr.
J.
Dr.
J.
de la
Technologie
.-
ciel
de
ouvert
la
.
.
.
.
.
.
.
du
eb
production
RDA
MATIÉRES
DES
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
exploítations
les
dans
transport .
.
.
.
.
.
.
.
.
et son Bognár : Lbscillopolarographie application des Bognár : Procédés d'analyse gaz chromatographique Jellinek : du á. la base de Détermínatíon cuivre Bognár-eO. exercée dans la reaction du fer (III)-thiosu1fa.te,,par catalytique de comparaison, avec d'un nouvel indicateur applícation : Détermination du íodureála Sárosi base de son Bognár-S. .
.
.
.
.
.
J.
Dr.
T.
á. l'aide
lytique,
de
Boldizsár-Dr.
réaction
la
Tarján
I.
Szabó
J. Drolmi-S.
G.
Dr.
S.
relatifs
a magnetique poudre Fábry : Calcul du facteur á chauffage á vapeur
Forrai
F.
Guntermann
R.
Haraszti
R.
Haraszti-Dr.
de
Z.
Dr.
M.
Dr.
M.
Mme
de D.
:
fíns
du
par Utílisation l'étude
de
Dr.
F.
Kurth
Dr.
K.
Németh
Calcul
: :
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
:
.
.
La.
la
.
.
.
.
.
.
.
.
Fhélicoíde
de
l'état
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
á. .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
..
action méthode
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
effet .
.
.
.
son
la
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
55
cata.
.
.
.
.
.
.
.
71
..
.
.
.
.
.
..
.
83
95
d'évaporateurs
.
.
.
.
.
de
et
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
théorie
la
la.
de .
de
de
vitesse
.
.
.
.
résistance de
des
la
.
.
.
.
.
.
supports
flottatíon
.
.í
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
de
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
129
145 165
.
batís
.
.
.
.
.
.
.
.
de
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
..
.
171
187 217
..
.
.
.
.
.
.
.
.
mínes, .
.
.
bagger
.
.
.
..
223
degré
1
de
des .
.
Reíchenbach
.
.
.
.
spatial
.
.
.
.
.
.
.
selon .
Faérage .
.
.
.
mécanisme
cYun .
.
.
relativité
la
géometrique dlanalogies électriques pour projets et de Penseignement .
.
.
de d'hyperbole du second degré matte plombo-cupríque
surfaces
.
compensatrices problemes spéciaux
respectívement
cuívre
du
droites
certaíns
de
d'ellipse,
voie
cínématique
.
.
etw des
dürchiméde
Extractíon
temps
la
.
.
.
.
.
105
de
de
.
.
.
.
.
.
chaleur
.
de
.
.
de
d'erreur
Projection de sphéres
:
.
transmissíon
la
.
liberté
Krause
Petrich
Examen
:
.
.
hydrométallurgíque de programmation línéaire sur l'interprétation Guelques remarques
notion
Kozák
I.
.
.
Problémes
Hosszú: la
.
de
de
Wéber
la voie par Hosszú :
de
.
roto-percutante
dínterférence
courbe
Horváth-J.
Dr.
.
de
Uauto-contact G.
.
calcul
au
.
.
.
.
.
.
.
.
remblayage pneumatíque des accouplementsáembrayage
de
Pellípse mécanique techníque
perforatrice :
.
corrélations
Examen
:
la
la
Les
:
iodate-arzenite Constructíon
:
Problemes
:
.
Dr.
.
.
.
Dr.
.
.
.
..
235
aux .
.
.
.
..
243
Dr.
Nilcodémusz
A.
L.
Péter
Dr.
S.
Méthode
:
pique
.
.
.
devoirs
de
Solution
:
la graphique pour (probléme Dirichlet) analytiques spéciaux
valeur-limite
premiere
.
.
Patkó-E.
.
.
.
.
.
.
.
Tompos
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
de
Examen
préparation
la
de
Pusine
.
:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
du
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
la méthode
avec .
problémes
des .
.
.
.
.
Peffrittement
charbon
du
.
.
solution .
.
.
.
du
.
.
.
.
de
.
.
.
.
la
.
.
281
..
spectwrosco.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
á. coke
carbon
.
.
287
.
dans
sidérurgique
combinat
.
(cDtmai
Vasműb
297
B.
Szopory : Les possibilités métallurgíques
G.
Szota
Dr.
Z.
.
de
Examen
:
.
.
.
.
.
coins
Z.
G.
Tevan
:
G.
Tevom
:
A.
Vida
.
:
Un
.
.
.
mode
.
.
.
.
de
.
.
.
.
.
.
.
.
.
spirale
.
les
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
déduction
.
de
.
.
.
.
la
de
expressíons générales des Fínissage et calibrage düarbres Les
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
nervures
9
wzpcnuiqy
.
.
.
analyses
.
.
.
.
.
.
.
des .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
307
.
321
appareils.
.
.
.
.
.
.
.
331
..
.
épícycloidaux .
.
Lorentz .
.
.
trains
magnétiques
forces
.
les
raccordement
des
tvransfonnatíon á,
.
dans
analytique .
rendement
N
5-3.
.
de
_.
'.
.
l'examen
de .
.
éléments
plus simples
Conditions .
.
.
ecoulométríev
la
comme
méthodes
epicycliques Apró : Terplán-F. simples
moteurs
Dr.
.
en
Différentes
Terplán:
de
d'application
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
345
.
357 .
365
