Közgazdaságtani fogalomgyűjtemény
Oktatási segédlet a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Közgazdaságtan tantárgyához
Összeállította: Dr. Nagy Gabriella Mária
2016. 1
Abszulút előny: egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában abszolút előnye van más gazdasági egységgel szemben, ha a terméket kisebb ráfordítással, vagyis kevesebb munkával, tőkével, természeti erőforrás felhasználásával állítja el, mint más gazd-i egys. Adó: a közfunkciók ellátásához szükséges pénzügyi forrás, amelyet az állam – általában a tvekben meghat módon - kényszer útján szed be a polgároktól és a vállalatoktól, és ezért ellenszolgáltatást közvetlen formában nem ad. a)közvetlen (direkt): term tényezőkre kivetett adók /szem jövedelemadó, vagyonadó, stb. b)közvetett (indirekt): árukra, szolg-ra kivetett adók /forg adó, vám, stb. progresszív: a befizetett adó %-os növekedése nagyobb, mint a jövedelem %os növekedése. Degresszív: kisebb Lineáris: = Adómultiplikátor: egyösszegű adó hogyan hat az árupiac egyensúlyi jövedelmére Adókulcs. A jövedelemnek az a %-a, amit adóként fizetnek be. (lineáris, progresszív, degresszív) Átlagos adókulcs: ténylegesen befizetett adó és a realizált jövedelem hányadosa Adónövelés (pozitív meredekségű összkínálati függvényt feltételezve) jövedelem, kamatláb, és p csökkentő hatású. Aggregálás: összeadás Aggregált S/D: fogyasztási cikkek és tőkejavak kínálata/kereslete. Aggregált füddvény aggregált kereslet egyensúly értékei az és árszínvonal kapcsolata adott pénzmenny mellett. (Összkereslet az árszínvonal változásával ellentétesen változik! Meredekségét meghatározza: a fogyasztási határhajlandóság, a beruházás kamatérzékenysége, pénzkereslet jövedelem és kamatérzékenysége, P csökkenésével az összkereslet nő. Akcelerátor hatás: a kibocsátás változásai felerősödve jelennek meg a beruházások változásaiban Állami költségvetés: a nemzeti jövedelem újraelosztásának legfontosabb eszköze az állam központi pénzgazdálkodási funkcióinak ellátásában. Az állami költségvetésben az állam a különböző bevételeiből fedezi a kiadásait. Államosítás: nacionalizálás; magántulajdonban lévő termelési eszközök, természeti kincsek, vagyontárgyak állami tulajdonba vétele Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondtunk az adott megoldás kiválasztása érdekében. Ár: Egyensúlyi ár: amelynél az önként kínált menny = keresett menny Rezervációs ár: az az ár, amit a fogy maximálisan hajlandó fizetni egy adott termékért. Ár-fogyasztási görbe: azon optimális kombinációk összessége, amelyeket az egyik termék különböző árai mellett választ a fogyasztó, miközben a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan. Ár-bér spirál: P és nominálbérek egymást gerjesztő növekedése
2
Árdiszkrimináció: ár-megállapítási módszer, amikor az eladó ugyanazt a terméket eltérő áron értékesíti egyes vevő(csoport)nak. 1)Első fokú: minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik a terméket. Nem nagyon alkalmazható. 2)Másodfokú: a monopólium a vásárolt menny fggv-ében lépcsőzetesen alakítja az árat. (aki biz menny-nél többet fogy, olcsóbban kapja a teljes menny-t. 3)Harmadfokú: uazt a terméket más áron értékesítik az egyes csoportoknak. Mindkét csoportban azonosnak kell lennie a határbevételnek, és meg kell egyezniük a határköltséggel. Árrendszer kétszintűsége: a fogyasztó ár magasabb, mint a termelési. Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott átlaga, P (price) Áru: a piacon levő termék. Eladási céllal készül, munkamegosztással, tulajdonosi elkülönültség, szűkös javak, a fogyasztóhoz árucserével jut el. Közvetlenül nem a termelő szükségletét elégíti ki Használati érték: az áru hasznos tulajdonságainak összessége, mely szükséglet kielégítésre alkalmassá teszi. Az áru sokfélesége. Konkrét munka értéke Csereérték: 1, mennyi az áruba befektetett élő és holtmunka értéke 2, a vevő szubjektív értékítélete, absztrakt munka Áru – jószág: a jószágnak csak használati értéke van, az árunak csere is! Árváltozás helyettesítési hatása: fogyasztásváltozás, amelyet adott termék árának változása idéz elő változatlan reáljövedelem mellett. Árváltozás jövedelmi hatása: fogyasztásvált, amelyet az árváltozás miatti reáljövedelemváltozás vált ki. Normál javak esetében az árváltozás két hatása (helyettesítési és jövedelmi) azonos irányban hat a D-re. Inferior javaknál a két hatás ellentétes. Árváltozás kereszthatása: megmutatja, hogy hogyan vált. Egy adott termék D-e egy másik termék árváltozásnak hatására. Attól függ, h milyen kapcsolat van a 2 termék fogyasztása között: helyettesítés – pozitív, egymást kiegészítő termékek – negatív, egymástól független termékek – nulla. Átlagköltség (db költség): egységnyi termékre jutó összköltség (AC, Average Cost). Minimumában megegyezik a határköltséggel. Az Átlagos változó költség és az átlagos fix k összege. Bankjegy: banki saját váltó, látra szóló azonnali fizetési ígéret Bankszámlapénz: a bank elszámolási rendszerében megjelenő pénz (jövedelemszámlán mozog), nem igényli a pénz fizikai helyváltoztatását, bármikor készpénzzé alakítható Beruházás: tőkejavak vásárlása, termelési kapacitások létrehozása. Bruttó: pótlási és bővítési célú b.nettó: bővítő célú b. Beruházási D: vállalatok beruházási szándékai. Meghat a beruházási igény, a piaci kamatláb és a beruházás várható határhatékonysága Beruházási multiplikátor: a beruházások változásainak hatása a kibocsátásra
3
Bevételek: Összbevétel: az eladott menny és a piaci ár szorzata. (TR, Total Revenue) csak az eladott mennyiségtől függ tökéletes verseny esetén. Határbevétel: mennyivel vált az összbevétel, ha egy egységgel nő az eladott menny. (MR, marginal Revenue) Átlagbevétel: TR/Q (AR, Average revenue) Határtermék-bevétel: mennyivel vált az összbevétel, ha a termelési tényező menny-ét egységnyivel növeljük (MRP, Marinal Revenue Cost) Csere: tevékenység, amikor valaki egy számára értékes dolgot átenged másnak egy másik értékes dolog ellenében. Akkor hatékony, ha a cserével nyert haszon meghaladja a költségeket. Csere Edgeworth-doboza: kétszereplős gazdaság kéttermékes jószágterét jelenti, ami a két szereplő egymásba fordított koordináta-rendszeréből származtatható. Hogy szükséges-e a csere, akkor tudjuk meg, ha a jószágtérbe bekerülnek a szereplők preferenciarendszerét jellemző közömbösségi görbék. Csere szerződési görbéje: az Edgeworth-dobozban a Pareto-hatás készletmegoszlási lehetőségeket tart. A görbe azon szakasza, amelyik az induló jószágmegoszlás által behatárolt közömb-i görbék közé esik, a gazdaság magjának nevezzük. Csökkenő hozadék törvénye: ha a termelésbe bevont erőforrások mennyisége növekszik, akkor a kibocsátás nő, de a növekedés csökken (Malthus) Deviza: egy ország tv-es fizetőeszközére szóló követelés. Direkt és indirekt adók: közvetlen: a gazdasági szereplők adóztatása jövedelem-, vagon-, ház, földadó stb. formájában, közvetett: az áruk, szolgáltatások adóztatása (pl.: ÁFA) Diszkontláb: leszámítolási kamatláb; a váltóért a bank nem fizeti ki a névértékét, hanem kockázati díj fejében néhány százalékot (diszkontláb) visszatart (leszámítolás = diszkontálás) Duopólium: egy adott termék keresletét 2 nagyvállalat elégíti ki. (homogén termékek) 1) Cournot-d: termékek: homogének, a vevőknek közömbös, h kitől veszik meg, a vállalatok egyidőben döntenek, és abból indulnak ki, h a másik az előző időszakban kínált termékmenny-et fogja termelni. A 2 váll azonos menny-et termel, ha a határköltségek megegyeznek. C-féle egyensúlyi pont: az a kibocsátás kombináció, ahol a reakciógörbék által várt output megegyezik egymással. Innen egyik vállalatnak sem érdemes kimozdulni. 2)Stackelberg-d: a vállalatok nem egyszerre döntenek. Az elsőként döntő előnyben van, akkora S-t határozhat meg, mint egy monopolista. 3)Bertrand-d: az egyensúlíi pont megegyezik a tökéletesen versenyző iparág egyensúlyi pontjával. Egyensúly: egy összefüggés két oldala megegyezik egymással. A különböző hatóerők ellensúlyozzák egymást. Hosszú távú egyensúly kialakulásának feltételei tökéletes versenyben: 1)az iparág minden vállalata maximalizálja profitját. 2)Egy vállalat se realizáljon gazdasági profitot. 3)Egyensúlyi ár alakuljon ki Piaci egyensúly: tökéletes verseny esetén biztosítja, hogy a fogyasztás megoszlása Pareto-hatás legyen. Ekkor a szereplők helyettesítési határrátái megegyeznek egymással és az árak 4
arányával. A határköltségek aránya megegyezik az árak arányával, ami egyben azonos a transzformációs határrátával. Általános egyensúly: 1)a S és D minden piacon megvalósuló egyensúlya, 2)biztosítja a termelési tényezők hatékony felhasználását, a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését és a tényezők optimális felhasználását. A hatékony egyensúly feltételei: 1)hatékony a termékek allokációja a fogyasztók között, a szereplők helyettesítési határrátái megegyeznek az árak arányával. 2)A termelési tényezők felhasználása hatékony, minimális költséggel állítják elő a termékeket 3)A termelés és a fogyasztás kapcsolata hatékony: adott termelési tényezőkkel a lehető legmagasabb szükséglet kielégítést biztosítják. Makroökonómiában: ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik. D = S Árupaiaci e (2 szektoros modell): Árupiaci D= fogyD + beruh D. fogyD vált a jöv fggv-ében, beruh D nem. FogyD rövid távon lassabban nő, mint a jöv és a Y, ezért csak egyetlen jövnagyságánál egyezik meg az árupiaci D a Y-sal. A vállalati szektor biztosítja, h Y igazodjon áD, ezért at árupiac az egyensly felé kközelít. Egyensúlyban a tervezett áD = Y = jöv. Beruh = S Árupiaci egyensúly piaci tökéletlenségek esetén: potenciálisnál kisebb egyensúlyi kibocsátást eredményeznek, tartós munkanélküliséget okoznak 1.ÖsszS és összD egyensúlya úgy valósul meg, h munkanélküliség van. Say-tv nem érvényes, D hat meg a S-t. 2.Beruházási csapda: a beruházások értéke stagnál, az IS-fggv függőleges egyenes lesz, D hat meg a S-t. 3.Likviditási csapda: nagyon alacsony kamatláb esetén a vagyontartási pénzkereslet végtelenül rugalmas lesz Makrogazdasági egyensúly: rövid távú akkor van, ha minden piacon (pénz, áru, értékpapír, munka) egyidejűleg megvalósul az egyensúly. Az összD és az összS mindig a potenciális kibocsátás mellett kerül egyensúlyba. A kínálati oldal megteremti az egyensúlyhoz szüks D-t. (Say-tv) Pénzpiaci egyensúly feltétele: Ms/P = L(Y,i) (árszínvonal, reáljöv és reálkamatláb fggv-e): pénzD = pénzS. A kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzD-t és a reálpénzS-t. Egyensúlyi növekedési ütem: keynesi modellben: biztosítja a tőkeállomány teljes kihasználását, D és S összhangját, azonos ütemű növekedését. Effektív és latens szükséglet: effektív: valós vágyak, melyek kielégíthetők; latens: lappangó szükséglet (pl.: utazás Hawaii-ra) Engel-görbe: kif, hogy a fogyasztó mekkora mennyiséget kíván vásárolni az adott termékből különböző jövedelem és változatlan árak mellett. Externália: termelés v fogyasztás mellékhatása, a termékek előállítói/fogyasztói hátrányokat v előnyöket okoznak másoknak úgy, h a kárt nem fizetik meg v a haszonból nem részesednek. Az egyéni és a társ-i határhaszon és határköltség eltér egymástól. Negatív externália: egy termék előállításának társ-i határköltsége nagyobb, mint az egyéni; a társ-i többletköltséget az ár nem tartalmazza. A társ egyes csoportjainak hasznosságérzete
5
csökken, a társ-i határhaszon kisebb, mint a kibocsátott termék fogyasztóinak egyéni határhaszna. Pozitív externália a társadalmi összhaszon egy tevékenység hatására nagyobb, mint az egyéni összhaszon, ill a társadalmi határköltség kisebb, mint az egyéni költségek összessége, a társadalom tehát nagyobb teljesítményhez jut, mint amennyit megfizet. Életminőség költségvetési egyenese: a szabadidő és a bérjavak azon kombinációi, amelyet a fogyasztó a munkabér mellett megszerezhet. Értékcsökkenés: immateriális javak és tárgyi eszközök használatba vétele óta bekövetkezett elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. Fedezeti pont: az a termelés – költség – ár kombináció, ahol a határköltség = az átlagköltséggel és az árral. Fizetési mérleg: egy ország gazdasági szereplőinek külföldi gazdasági szereplőkkel lebonyolított összes gazdasági tranzakcióját tükröző statisztikai kimutatás. Fix tényező: változatlan mennyiségű erőforrás. Fix költség: FC - a termeléstől független költségek (pl.: reklám, rezsi, terület megvétele, őrzés stb.) Fiziokratizmus: füzisz = természet; a gazdasági javakat csak a mezőgazdaságban lehet előállítani, tehát a mezőgazdaságot kell fejleszteni. Az igazi gazdagság a reális javak előállításában van. Nem ismerte fel az emberi munka tényleges szerepét. (Quesnay, Turgot, XVIII.sz.) Fogyasztás: a szükséglet kielégítés folyamata. Fogyasztó: gazd-i szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése max fokon. Fogy-i többlet: pénzmenny, amit a fogy max hajlandó fizetni mínusz a tényleges összeg Fogyasztási fggv: jövedelem és fogyasztási D kapcsolata. Fogy-i hányad: fogy/jöv Fogy-i határhajlandóság: a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogy Fogyasztói kosár: a háztartások többségében elfogyasztott termékek és szolgáltatások mennyisége (Mo. 1800 fogyasztási cikk - 12000 háztartás vizsgálata) Gazdálkodás: adott eredmény eléréséhez minimális erőforrásokkal max eredmény elérésére törekszünk.
erőforrás
ráfordításra,
adott
Gazdaság: az ember és környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata, amely biztosítja a folyamatos ellátást a szükségletkielégítő eszközökkel. Gazdasági járadék: az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért minimálisan szükséges összeg között van. Gazdasági növekedés: az ország gazd-i teljesítményének bővülése, GDP-vel mérik. Gazdasági rendszerek: Tiszta piacgazdaság: a termelési tényezők magántulajdonban vannak, a termelők és fogyasztók szabadon döntenek a javak felhasználásáról, a termelők és a fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel.
6
Központosított tervgazdaság: a termelő eszközök állami tulajdonban vannak, állam hozza meg a fontosabb gazdálkodási döntéseket, központi utasításokkal irányítja a termelést. Vegyes gazdaság: az állam aktív szereplőként szabályozza a gazdaság működését, a fontosabb folyamatok a piac közvetítésével valósulnak meg. GDP (Gross Domestic Product): bruttó hazai termék, a hozzáadott értékek (value added) összege. Egy ország rezidens egységei által adott időszakban (1 év) előállított végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolgáltatások összege. Fogyasztás + magánberuházások + kormányzati vásárlások + nettó export Giffen-javak: inferior javak, amelyek kereslete az árnövekedés hatására növekszik. Az árváltozás jövedelmi hatása felülmúlja a helyettesítési hatást. (helyettesíthetetlen javak) Gini együttható: a relatív egyenlőtlenség megoszlás mérőszáma (az igazságtalanság foka). GNP: Gross national product = Bruttó nemzeti termék; adott évben az adott nemzet polgárai által otthon és külföldön létrehozott végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke (nemzeti, félbruttó (halmozódást nem tartalmaz) mutató; előállított termék értéke - input = új érték GO: Gross output = Bruttó kibocsátás; adott évben az adott ország területén létrehozott összes termék és szolgáltatás értéke (hazai, bruttó mutató) Gossen I. és II. törvénye: I.: Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.; II.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyert határhaszon bármelyik termékre azonos. (MU1/P1= MU2/P2=MUn/Pn) Halmozódás: a statisztikai számbavétel egyik problémája, egy termék értéke többször jelenik meg a feldolgozás során (pl.: tej; tehén - üzem - torta - ember) Hasznosság: valamely jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége. A menny fggv-e. Hasznossági fggv: az adott termék kül menny-eihez rendeli hozzá a hasznosságértékeket. Haszonkulcs: az ár és a határkölség közti kül (markup) %-os nagysága, a D árrugalmasságának reciproka. 1)Tökéletes versenyben 0. 2)Monopólium esetén max értéke 1. (ekkor a határköltség 0) Határhaszon: az összhaszon változása, ha a fogyasztó egy pótlólagos egységgel növeli fogyasztását az adott termékből. MU (Marginal Utility) Határköltség: azt mutatja, hogy mennyivel változnak a költségek, ha egy jószág előállítását egy egységgel megváltoztatjuk. MC (Marginal Cost) Hatékonyság: Egységnyi input kihasználása akkor hatékony, ha azzal max eredményt értek el. Pareto-hatékony egy erőforrás-allokáció, ha bármely termék mennyiségének növelése csak úgy lehetséges, ha egy másik termék termelése csökken.
7
Hazai típusú mutatók: az adott ország területén létrejött kibocsátásra vonatkoznak (ld. GO, GDP, NDP) Háztartás: természetes személyek kis csoportja, akik jövedelmüket, vagyonukat részben v egészben közösen kezelik, bizonyos szolg-okat közösen vesznek igénybe. Háztartás döntéseit bef. Tényezők: kormegoszlás, nemek aránya, jövedelem eloszlás, jövedelem színvonal. Háztartás vagyona:tartós javak, befektetett eszközök, pénzeszközök Jövedelme: az a pénzösszeg, amit elkölthetne fogyasztásra úgy, hogy az időszak elején és végén meglevő vagyon értéke ne változzon. Jövedelem = fogyasztás + megtakarítás Háztartás bevételei: Bérek, Transzferek, Tőkehozamok: felosztott nyereségek, kötvénykamatok, bankkamatok, portfólió átrendezésből eredő bevételek Tartós javak, vagyontárgyak értékesítése – nem jövedelem! hitelfelvétel Tőkekivonás: egyéb bevételek (öröklés, nyeremény, stb) Háztartás bevételeinek felhasználási lehetőségei: vásárlás(nem tartós javak)=fogyasztás, adósságszolgálat, pénztartalékok növelése, befektetés (üzletrész szerzése, értékpapírvásárlás, tartós betétek elhelyezése, tartós javak vásárlása, hitelnyújtás) Háztartás megtakarítása: egy időszak jövedelmeinek és fogyasztásainak különbsége. Tartós javak értékének el nem fogyasztott része + befektetett eszközök növelése + pénztartalékok növelése. Helyettesítés határrátája: megmutatja, hogy a növekvő mennyiségű x termék egy egységéért mennyit hajlandó feláldozni y termékből a fogyasztó a szükséglet-kielégítés mértékének változatlanságához. MRS (Marginal Rate of Subtitutions) = Idy/dxI Helyettesítő termék: ha x termék ára nő, y kereslete is nő (pl.: Nescafé és őrölt kávé) Herfindahl-index: megmutatja, hogyan oszlik meg a piac a vállalatok között (erősen versenyző H<1000, közepesen versenyző 1000
1800; H=∑(MS)2, ahol MS (market share) a piaci részesedés jele) Hipotézisek: Abszolút jövedelem hipotézis (Keynes): adott időszak fogy D-e a jövedelemtől függ. Ha a jövedelem nő, akkor a fogyasztás részaránya csökken. Kuznets jövedelem hipotézise: rövid távon a fogyasztási hányad a jövedelem változásával ellentétesen változik. Hosszú távon (10-30 év) állandó Életciklus: fogyasztás azonos arányban függ a jövedelemtől. Permanans jövedelelemhipotézis: (permanens jöv = mai és múltbeli jöv súlyozott átlaga): hosszú és rövid távú fogy hányad eltérő. Holtteherveszteség: a fogyasztói és termelői többletben bekövetkező csökkenés. Hozzáadott érték: adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértéke, = a gazd-i szereplők bruttó jövedelme. Bruttó kib mínusz termelői fogy Időtávok: Nagyon rövid: a termelés nem tud reagálni a külső eseményekre. A S nem bővíthető, vagy csak a már meglevő készletek felhasználásával.
8
Rövid: a termelési erőforrások közül legalább egynek a menny-e megváltoztatható, de van legalább egy olyan erőf, amelynek nem. Fix tényező: változatlan menny-ű erőforrás. Hosszú: vmennyi erőf menny-e megváltoztatható. Nagyon hosszú: a korábbinál fejlettebb technika alkalmazása lehetséges IMF (Nemzetközi Valutaalap): 1944-ban alakult, tagok ma: több, mint 150 ország. Részvénytársasági formában működik, alaptőkéjét a tagállamok adják össze, kvóták szerint. A kvóta az adott ország világgazd-i helyzetétől, nemzeti jövedelem nagyságától, stb függ. Mo: 1982-től koordináció:A valutapolitika szabályainak meghat., Nemzetközi pénzforg liberalizálása, Tilalmak: a gyengébb valutájú országok védelme az erősebbektől, Nemzetközi fizetőeszköz létrehozása: SDR – nem függ egy kormánytól sem hitelnyújtás: A fizetésimérleg-hiányok leküzdésére, Kizárólag a tagállamok központi bankjainak nyújt devizahiteleket Inferior javak: olyan javak, amelyekből a fogy által keresett menny csökken a jövedelem növekedésével, ha a jöv-ük meghalad egy bizonyos szintet. Infláció: a pénz elértéktelenedése, vásárlóerejének csökkenése, az árszínvonal tartós növekedése. Mértéke szerint: kúszó (évi néhány %), vágtató, hiper. Kiváltó okai szerint: keresleti (összkereslet növekedése miatt), kínálati (összkínálat csökk) Inflációs ráta: az árszínvonal növekedési üteme 2 időpont v időszak között. Neoklasszikus inflációelmélet: oka a pénzmenny növekedés. Integrációs formák: reciprocitás: a társ egyes tagjai/csop-jai ellenszolg nélkül adnak át javakat/végeznek szolg-t. redisztribúció: újraelosztás, egy csoporton belül a javak elosztása egy kézben, módját tv, önkény, stb szabályozza. Árucsere: adásvételi csere. Intézményi egység: olyan gazd-i egység, amely saját jogon képes aktívák birtoklására és passzívák vállalására, és gazd-i tev-re, más egyégekkel való tranzakciókra. Típusai: a)Vállalat: javak és szolg-ok előállításával fogl és célja a profitszerzés. Jövedelme a tulajdonosoké, csak termelőfogyasztása van b)Nonprofit intézmény: vállalatokat, államot, háztartást szolgálhatnak c)Állam d)Háztartás: fogyazstási egység, munkaerőt adnak, termelő tev-t is folytathatnak e)Bel-és külföld: rezidens az intézmény, ha gazd-i érdekcentruma az ország területén van IS fggv: árupiaci egyensúly pontjait tart autonóm kereslet mellet. Jöv és kamatláb azon kombinációit tart, ahol az árupiaci kereslet és kib, ill jöv =. Neg meredekségű, mert a kamatláb növelése csökk a beruh-t. Isocost-egyenes: azikat a lehetséges L-K kombinációkat tar, amelyek adott összköltség és adott tényezőárak mellett megvásárolhatók. Jelenérték: kif, mennyit és ma egy jövőben várható pénzbevétel. PV, Present value. Egy t év múlva várható x összegű bevétel jelenértéke PV, ha PV-t ma a piaci kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk, kamatos kamatot számítva. PV = R1/1+i (Rtőkehozam)
9
Nettó jelenérték: a várható nettó hozam diszkontált összegének és abefektetett összegnek a kül-e. NPV, Net Present value. Jószág: hasznos dolog, amely vmilyen szükségletet elégítenek ki. Jószágkosár: 2 v több termék v szolg menny-nek tetszőleges kombinációja. Jószágtér: 2v több jószág összes lehetséges kombinációja Normál jószág: keresett menny-e a fogy jövedelmének növekedésével nő. Jövedelem – egyensúlyi: milyen kib , ill jöv mellett = a D a kib-sal. Nagyságát ad-i tényezők és a multiplikátor hat meg Jövedelmezőség: egy term tényező jövedelmezősége az erőforrás felhasználásával előállított termék(ek) bevétele/erőforrás költsége. Jövedelem–fogyasztási görbe: a kül jövedelmekhez tartozó optimális jószágkombinációk halmaza (ICC: Income Consumption Curve) Jövedelem-rugalmasság: hány százalékkal változik egy termék kereslet a fogyasztó jövedelmének 1%-os változása következtében Kamat: a kölcsönadott pénz haszn díja, egy meghat nagyságú pénzösszeg. Kamatláb: a kamat sé a kölcsönadott összeg aránya %-ban kif. Belső kamatláb: a tőkeállomány átlagos hozadéki rátája, aza akmatláb, amely mellett a tőkeállomány nettó jelenértéke 0. Nominális kamatláb: a ténylegesen fizetendő kamat / a kölcsönadott összeg Reálkamatláb: a kölcsönadott pénz reálértékét milyen arányban gyarapította a kamat. Piaci kamatláb: kül lejáratú és kockázatú befektetések kamatlábainak súlyozott átlaga Kereslet-rugalmasság: milyen mértékben reagál a kereslet mennyisége az ár változására (ED= Q/ P*P/Q) Keresleti függvény: DD = demand curve; az egy termékből a vevő által az egyes árak mellett megvásárolt mennyiség Kereszt-árrugalmasság: hogyan változik x termék kereslete, ha y ára változik (helyettesítő terméknél pozitív, ha nincs kapcsolat két áru között, akkor 0, komplementer termék esetén (pl.: CD lemez és lejátszó) negatív) Kétszintű bankrendszer: Jegybank: bankjegykibocsátási, devizagazdálkodási monopóliuma van, ellenőrzi a külkereskedelmet; Kereskedelmi bank: bankjegyforgatás és váltókibocsátás vállalatok és a lakosság számára; Biztosítótársaságok, Takarékpénztárak: közvetítő szerep, nincs váltókibocsátásra joguk Keynesianizmus: John Maynard Keynes (1883-1946) angol közgazdász elmélete, miszerint a Say-dogma (1803-ban a klasszikus iskola atyja kijelentette, hogy a modern gazdaságban nem lehet túltermelési válság) illúzió, az államnak be kell avatkoznia a gazdaságba (A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete, 1936) Kibocsátás: Reálkibocsátás: termékek és szolg-ok összes mennyisége Nominális termékek és szolg-ok összes mennyiségének pénzben kif értéke, az árszínvonal és a reálkib szorzata
10
Bruttó (össz) – termelő fogyasztás = hozzáadott érték (végső felhasználásra rendelkezésre álló érték Kiegészítő termék: komplementer termék, ha x termék ára változik, y kereslete is változik (pl.: CD lemez és CD lejátszó) Kínálati függvény: SS = supply curve; egy termék azon mennyiségét mutató függvény, amelyet egy adott piacon a kínálatukkal jelentkezők az egyes árak mellet eladni hajlandók; az egyéni kínálati görbék egyesítése a piaci görbét adja Kiszorítási hatás: G növekedésével a kamatláb nő, a magánberuházások csökkennek. Klasszikus bankjegy: a bankok aranyra szóló, látra szóló fizetési ígérete. Komparatív előny: egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában komparatív előnye van más gazdasági egységgel szemben, ha az adott termék előállításánal opportunity costja kisebb, mint másik azd-i egységé. Kompetitív piac: versenypiac (sok termelő - sok vásárló); korlátlan belépés, korlátozott mennyiség, fizetőképes kereslet, a gazdasági alanyok racionálisan cselekszenek, összhaszon maximalizálására való törekvés; csak a tőkés gazdaságban létezik Koncentrációs ráta: az összforgalomból hogyan részesednek a legnagyobb cégek (CR=MS; market share; 4-8 vállalatra számítják ki; 50% alatt szabadpiac, 90% felett monopólium) Korszerűsödési ráta: hogyan nő a nemzetgazdaság kibocsátó képessége Koordinációs mechanizmusok: Bürokratikus: egyének v szervezetek között hierrarchikusan szervezett alá-fölérendeltségi viszony van. Együttműködésre való késztetés: jogi és admin. Eszközökkel. Agresszív: alá-fölé, önkény Etikai: mellérendeltség, hagyományokon, erkölcsi – vallási normákon alapuló együttműködés Piaci: egyenrangúság, nyereségszerzés, a cserearányao a felek megegyezésén alapulnak. Költség: mindazon ráfordítás pénzben kif, ami a termelés során felmerül. Számviteli költségek: ráfordítások, melyek, az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek /könyvelhetőek Sunk cost: (elsüllyedt k): már megtörtént és megváltoztathatatlan kiadások Alternatív költségek: 1, tágabban: azok a lehetőségek, amelyeket a vállalat veszít azzal, h erőforrásair egy célra felhasználta.2, lehetséges kiadások, amelyek a termelés során felmerülnek. Gazd-költség: sunk + altern költségek, amelyek a termelés során felmerülnek. Folyó: egy időszakban a termelés során felmerülő közvetlen ráfordítások Explicit: az adott időszakban közvetlen pénzkif-t igényelnek Implicit: nem igényelnek …. Fix (állandó): nem változik a termelés változásával. FC = fixed cost Változó: folyó k, amelyek nagysága a termelés méretétől függ VC = Variable cost Total cost (összköltség): változó + fix k
11
Költségfggv: mindig a gazdasági költségekre vonatkoznak. FC, VC, TC Költségvetési halmaz: azon jószágkombinációk össz, amelyeket a fogy az adott időszak jövedelméből az adott árak mellett meg tud venni. Költségvetési korlát: azon jószágkombinációk össz, amelyeket a fogy jövedelmének teljes elköltésével tud az adott árak mellett megvenni. Költségvetési egyenes: azok termékkombinációk vannak rajta, amelyeket a fogy jövedelmének teljes elköltésével tud az adott árak mellett megvenni. Egyenlete: px x + pyy = I (jövedelem) Kötelező tartalékráta: a központi bank által meghat tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon. Meghat a bankok pénzteremtési lehetőségeit: ha növekszik, csökken a pénzter. Csak a max teremthető pénzmennyiséget szabja meg. M = 1/t JPB (M – a forgalomba kerülő pénz mennny, t – köt tartráta, JPB – a rendelkezésre álló jegybankpénz menny) Kötelező tartalékráta reciproka (1/t): egységnyi jegybanknyi pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi pénz kerülhet forgalomba. Pénzmultiplikátor. kerbank által max kibocsátható pénzmenny:= jegybankpénz menny x kötelező tartalékráta reciproka Kötvény: általában fix kamatozású értékpapír, amely tulajdonosát a névérték %-ában meghat kalamtlábnak megfelelő kamatjövedelemre jogosítja. Lejárati ideje a futamidő. Árfolyma ellentétesen vált a piaci kamatlábbal. Közjavak: olyan jószágok/szolgáltatások, amelyek hasznából senki nem zárható ki, megszerzésükért a fogyasztók nem rivalizálnak. Piacon nem értékesíthetők, csak az állam képes megtermelni őket és költségeit az adózáson keresztül fizetteti meg. Vegyes javak: rivalizálás van jelen vagy fennáll a kizárás lehetősége. Irányított elosztású javak: jellegüknél fogva magánjavak lehetnének, de a döntés nem az egyéné, pl oltás. Közgáz: azt tanulmányozza, h a társ hogyan alkalmazza a szűkösen rendelkezésre álló, alternatí módon felhasználható erőforrásokat annak érdekében, h kül javakat és szolgáltatásokat termeljen és azért, h elosszák azokat a társ tagjai és csoportjai között fogyasztás (jövő v jelenbeli) céljára. Közömbösségi görbe: a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amely azonos szükségletkielégítési szintet biztosít a fogyasztónak. Alakja tipikusan konvex. Közömbösségi térkép: adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége. Külkereskedelmi mérleg: az ország nemzetközi árucseréjét méri fel: egy meghat időszak alatt exportált és importált áruk értékét összesíti. Laffer-görbe: az adókulcs növekedése és az adóbevétel közti kapcs. Az adókulcs növelésével az adóbevétel csak egy pontig növelhető, ezt követően az adókulcs növelésével az adóbevételek csökkennek. Lakossági transzfer: központosított majd újra elosztott jövedelem, amely mögött nincs ellenszolgáltatás (pl.: családi pótlék, munkanélküli segély stb.)
12
Lerner-index: minél monopolizáltabb a piac, annál nagyobb a vállalat ármegállapító képessége (monopólium: =0, szabadpiac: =1; =(P-MC)/P) Likviditási ráta: aranyalapon nyugvó egyszintű bankrendszerben a bank által tartalékolandó aranymenny és a bankkal szembeni követelések aránya. Lorenz-görbe: a jövedelmek megoszlását mutatja egy adott országban LM-görbe (Liquidity-Money): kamatláb és reáljöv azon kombinációit tart, amelyeknél adott reálpénzkínálat mellett biztosítják a pénzD és a pénzS egyensúlyát. Poz meredekségű. adott reálpénzmenny mellett a jöv növekedésével növ a kamatláb. Reálpénzkínálat növ: jobbra tolódik. Tőle balra felfelé elh pontok: túlkínálat, jobbra le: túlkereslet Makroökonómia: a gazdaság egészének viselkedésével foglalkozó tudomány Makro célok: kibocsátás, foglalkoztatás, árszínvonal, külgazd-i egyensúly Makro eszközök: költségvetés-, monetáris-, jövedelem-, külgazd-i politika Makrogazd-i egyensúly: rövid távú akkor van, ha minden piacon (pénz, áru, értékpapír, munka) egyidejűleg megvalósul az egyensúly. Az összD és az összS mindig a potenciális kibocsátás mellett kerül egyensúlyba. A kínálati oldal megteremti az egyensúlyhoz szüks D-t. (Say-tv) Marshall-kereszt: a kínálat és a kereslet egyensúlyát írja le, a fogyasztónak és a termelőnek is megfelel az ár az egyensúlyi pontban Marxizmus: értéktöbblet elmélet: egy termék értéke az alapanyag és amortizációs költségekből és az új értékből áll, az új érték egyik része a munkabér (munkaerő), a másik része pedig a tőkés haszna (a termelőeszközök biztosítója); Marx szerint a két osztály kibékíthetetlen, a munkás a bérét akarja maximalizálni, a tőkés a hasznát, a megoldás az, hogy mindenki legyen tulajdonos - kommunizmus
Megtakarítás: egy időszak jövedelmeinek és fogyasztásainak különbsége Megtakarítási fggv: mennyivel vált a megt, ha a jöv egységnyivel nő (megt-i határhjlnd) Megt-i hányad: összes megtakarítás és összes jöv hányadosa Merkantilizmus: a mezőgazdasági termékek romlandóak, ezért az ipart fejleszteni, a nemesfém-felhalmozást növelni kell, a kereskedelem a legfontosabb (Mun és Colbert, XVIXVII.sz.) Mikroökonómia: a gazdasági szereplők szemszögéből vizsgálja a gazdasági jelenségeket Monetarizmus: pénzügyi rendszerre épül, az állam túlburjánzását vissza kell fogni (a tisztviselők munkájuk szerint legyenek fizetve), a jóléti állam finanszírozza a semmirekellőket, vállalatok működésének optimalizálása, kevés pénz - pumpálás, sok pénz - elszívás (pl.: munkanélküliek stb.) (Milton, Friedman, Knight, Bokros, Reagan, Thatcher)
13
Mérleg szerinti eredmény: az osztalékra, részesedésre igénybevett összeggel csökkentett, adózás utáni eredmény, amely a tárgyévi tev valós és ténylegesen felhalmozható hozadékaként jelenik meg a saját tőke részeként. Monopólium: a tökéletes verseny ellentéte, egyetlen eladó ármeghat szereppel, képes megakadályozni a versenytárs megjelenését. Tiszta formában ritkán fordul elő. Magasabb árat szabnak és kisebb menny-t éertékesítenek, mint a versenyző vállalatok. Csak olyan keresleti viszonyok között működhet, ahol a kereslet árrugalmas (>1), ill a keresleti fggv olyan szakaszán kell működnie, ahol ez teljesül. Monopóliumok pozitív hatásai: a termék átlag – és határköltsége kisebb, így az ár is alacsonyabb lehet. Monopólium max profiot biztosító kínálata: az a termékmenny, aminél a határköltség és a határbevétel megegyezik. Az ár nagyobb, mint a határbevétel. az output nem a termékek árához igazodik. Max S: akkora menny lehet, ahol a határbevétel 0. Tehát a mon-nak nincs S-i fggv-e. Monopolerő: az a váll rendelkezik vele, amelyik elég bagy piaci részesedéssel bír ahhoz, h termékének árát meghat. Mérése: Lerner-index: a haszonkulccsal jellemzi a piaci hatalmat: L= (P-MC)/P. Természetes monopólium: a gazdaságos üzemméret olyan nagy, h egyetlen vállalat olcsóbban tudja kielégíteni a D-t, mint több kisebb. Monopolisztikus verseny: a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaci értékesítésből csekély, de a termékkínálat differenciált. A vállalat képes saját termékeinek árát meghat, de számolnia kell a versenytársak jelenlétével. A termékek vagy szolg-ok nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. Szabad a piacra való belépés és kilépés. A vállalatok figyelmen kívül hagyják a többiek döntéseit. MPC: marginal propensity to consume = fogyasztási határhajlandóság; azt mutatja meg, hogy 1 Ft többletjövedelem hatására mennyivel nő a fogyasztás MPS: marginal propensity to save = megtakarítási határhajlandóság; azt mutatja meg, hogy 1 Ft többletjövedelem hatására mennyivel nő a megtakarítás; MPS=∆C/∆Y; MPC=∆S/∆Y; MPS + MPC = 1 MPS rendszer: Material Product System; statisztikai rendszer a kibocsátás mérésére a szocialista országokban; produktív munka csak az, ahol elválik a munkatárgy és a termelés, a szolgáltatásban a munka tárgya az ember, ezért inproduktív, nem számol vele (1946 és 1988 között Mo.-on is ezt alkalmazták) Munkabér: a fogy szempontjából a szabadidő alternatív költsége, vagyis ára. A fogy a munka S-áról a a munkabér és az életmin-re vonatkozó preferenciái alapján dönt. Munka egyéni kínálata: a bér növekedésével egy darabig nő, majd ezt követően csökken. Munakmegosztás: 1) a kül jószágokat és szolgáltatásokat mások állítják elő 2) az egyes javak előállítási folyamatát résztev-re bontják, amelyeket mások és mások végeznek. az egyes munkavégzőkre az összmunkának csak egy kis, a többitől minőségileg is különböző része esik.
14
Munka határtermelékenysége: mennyivel vált meg a termelés a munka emenny-ének egy egységgel avló növelésével. Határterméke: MPn (marginal Product of Labour) Munkakeresleti fggv: a reálbér és a munkamenny azon összetartozó értékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési fggv mellett a vállalati szektor a max profitit éri el. neg meredekségű. MunkaS-i fggv: meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékben kénytelen a minimális reálbérnél munkát vállalni Munkapiaci S: a háztartások által eladni kívánt m.erőmenny. inaktív népesség: nem vállal munkát, mert más forrásból él. Aktív népesség: munkát vállalni szándékozók, létszámaz aza adott időszak munkaerőS-a. Munkanélküliség: aktív népesség azon része, akinek nincs munkahelye. Önkéntes, kényszerű, frikcionális (munkapiaci D és S találkozásához idő kell), strukturális (munkaD és S összetétele eltér egymástól).Természetes rátája: munkan-ségi arány, ami hosszú távon létezik és rövid távon sem csökken ez alá. Teljes foglalkoztatottság: gazd-i értelemben: a munkapiac egyensúlyát biztosító foglalkoztatottság, csak munkanélküliség mellett valósul meg! Tényleges foglalkoztatottság: nagysága az adott reálbérhez tartozó D és S közül a kisebb menny. Ha reálbér kisebb, mint az egyensúlyt biztosító mérték, tf-ot a S-hat meg. Ha nagyobb, akkor a D. Nemzetgazdaság: egy ország gazd-i szereplőinek összessége, vmint a köztük levő kapcsolatok és kölcsönhatások rendszere Nemzetgazdasági mutatók: GO (Gross Output) bruttó kibocsátás, az egyes gazd-i egységek outputjainak árakon történő összegzése. GDP (Gross Domestic Product): bruttó hazai termék, a hozzáadott értékek (value added) összege. Egy ország rezidens egységei által adott időszakben (1 év) előállított végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolg-ok összege. Fogyasztás + magánberuházások + kormányzati vásárlások + nettó export NDP (Net Domestic Product): nettó hozzáadott érték, GDP mínusz értékcsökkenés összege, az elsődleges jövedelmek összege összgazd-i szinten. NNI (Net National Income) : az ország állampolgárai által realizált összes elsődleges jövedelem az adott évben GNI (Gross National Income) : bruttó nemzeti jöv, nemzeti jöv mínusz amortizáció GNDI (Gross national Disposable Income): bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem NNDI (Net national Disposable Income): nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem, amit a nemzet a végső fogyasztásra és megtakarításra használhat Neoklasszikusok: a makroegyensúly teljes körű, Say-tv érvényesül, a S mindig megteremti a D-et. A kamatláb határozza meg rövid távon a fogyasztás és a megtakarítás arányát: kamatláb nő, fogyD csökk, megt nő. a reálkamatláb egyensúlyi értékét a megtakarítás egyensúlya hat meg. A pénzkereslet kamatrugalmatlan Növekedési szint és ütem: egy adott ország adott évben vett GDP-jét elosztva a népességgel megkapjuk az ország növekedési szintjét, ha ezt az előző évre is kiszámítjuk és megnézzük a két eredmény közti különbséget megkapjuk a növekedés ütemét 15
Nyíltpiaci műveletek: értékpapírok, elsősorban állami hosszú lejáratú kötvények és arany bankközi adásvétele; a központi bank ezzel tudja szabályozni a kereskedelmi banki tartalékok nagyságát, s ezen keresztül a forgalomban lévő pénz mennyiségét Okun tv-e: ha a munkanélküliségi ráta 1 %-kal nagyobb a tern rátánál, a kibocsátás 3 +-kal kisebb, mint a potenciális Oligopólium: piaci forma, melyben egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki. A vállalat képes saját termékeinek árát meghat, de számolnia kell a versenytársak jelenlétével. Opportunity cost: a nem választott alternatívák közül a legmagasabbra értékelt alternatíva értéke Output Termelőfogyasztás + value added = értékesítés + saját termelésű készletek változása + saját termelésű tőkejavak beruházása, megtermelt javak és szolg-ok összessége, amelyek elhagyják a termelőegységet. Összhaszon: egy hasznosságérzet.
jószágkészletnek
tulajdonított,
ill
annak
elfogyasztásával
nyert
Összkínálati fggv: rögzített nominálbérek esetén poz meredekségű, ha P kisebb, mint mint az egyensúlyi reálbért biztosító árszínvonal. Ha P nagyobb, akkor neg. A fggv a potenciális kibocsátás nagyságánál megtörik. Pareto-hatékony a jószágmegoszlás, ha nem lehet úgy javítani bármely szereplő helyzetén, hogy az ne rontaná vki más helyzetét. Pénz: a leglikvidebb termék (azonnal átváltható), közvetítő szerepe van, válságban kiiktatják, követelmények: ne legyen romlandó, rosszul osztható és szállítható Pénz (modern): formailag a bankrendszer tartozása a bankrendszeren kívüli gazdasági szféra felé, hitelpénz. • Funkciói: • Értékmérő (elszámolási eszköz), a megvett termék értéke, csereérték, értékarány: a termékek egymáshoz való viszonya, értékszint: a cserearány kifejezése; közvetett árucsere: ÁRU - PÉNZ - ÁRU, nem kell, hogy fizikailag is jelen legyen a pénz az értékméréshez • Forgalmi eszköz (termék és szolgáltatás), fizikailag jelen kell lennie (csekk, átutalás) • Hitelpénz, fizetési eszköz: feloldja a pénz fizikai korlátosságát (bankrendszer), az eladást és a vételt időben elkülöníti egymástól (pl.: közüzemi számla) • Felhalmozási eszköz: megtakarítás, értéktartó: ellátja ezt a funkciót a pénz, nem értéktartó: nem látja el; kincs: értékálló pénz (arany, valuta stb.), kincsképző funkció: rögtöni átválthatóság + értékállóság = LIKVIDITÁS • Világpénz: nemzetközi áruforgalomba is bekerül; eladási és vételi árfolyam (az egyes külföldi valuták ára) Tranzakciós pénz M1: a forgalomban levőkészpénz és a látra szóló folyószámlabetét. M2: M1 + kvázi pénz (korlátozottan forgalomképes pénz) Pénzkínálat: a forgalomban levő készpénz és a bankszámlapénz. a forgalomban levő nominális pénzmenny. külső adottság. A bankrendszer határozza meg 16
Reálpénzkínálat: nominális pénzkínálat / árszínvonal, M/P Pénzkereslet: a pénz meghat összegének tartására irányuló szándék. MD = P x L(reálpénzD) Motívumai: 1.tranzakciós –vásárlásokhoz szüks pénzösszeg. A reáljövedelem hányada Lt= f(Y) 2.óvatossági – váratlan események. Reáljövedelemtől és kamatlábtól függ. L= f(Y, i) 3.vagyontartási (spekulációs): A piaci kamtlábtól függ: minél alacsonyabb a kamatláb, annál nagyobb a vagyontartási pénzD és fordítva, azzal ellentétesen változik. Ls= f(i) 4. összesített pénzD: 1 + 2 + 3L= Lt (Y) + Ló (Y,i) +Ls (i) reálpénzkereslet: reáljövedelemtől és kamatlábtól függ. Pénz forgási sebessége (Velocity) egy pénzegység évente hány tranzakcoóban vesz részt. V = PxY/M. fischer-féle forgalmi egyenlet: YxP = MxV Pénzmultiplikátor: azt mutatja meg, hogy mekkora mennyiségű bankszámlapénzt tud csinálni a bank, a kötelező tartalékráta reciproka (D=1/R) Philips-görbe: nominálbérek változási üteme és a munkanélküliségi ráta összefüggései. Piaci rezervációs ár: az az ár, aminél többet a vevők adott feltételek mellett nem hajlandók többet fizetni. Preferencia: vmely megoldás előnyben részesítése más megoldásokkal szemben. Preferenciarendszer: lehetőségek sorbarendezése egyéni értékelés alapján. Időpreferncia: a kül időpontok azonos menny-ű fogyasztási lehetőségeinek rangsorolása a szükségletkielégítés szempontjából. Profit: a vállakozásból származó bevételek és atermelés során felmerült költségek különbsége. Normál profit: a vállalkozás tulajdonában levő erőforrások alternatív költsége, a köv legjobb felhasználási lehetőség jövedelme. Gazd-i profit: bevétel és a gazd-i költségek kül-e. Számviteli profit: összbevétel mínusz számviteli költségek Profitját max egy Versenyző vállalat, ha azt a menny-t termeli, ahol a határbevétel = határköltség. Rediszkontláb: a jegybank által felszámított kamat mértéke. Refinanszírozási hitel: a bankok a jegybankhoz fordulnak hitelért. A ref. kamatláb mindig alacsonyabb, mint a paiaci kamatláb. Hatása: a pénzkínálat a ref. Kamatlábbal ellentétes irányban változik. Pl: ref kamatláb növekedése piaci kamatláb növeledése hitelkereslet csökken pénzkibocsátás mérséklődik. Részvény: birtokosa tulajdonosa a részvény névértéke erejig annak a vállalatnak, amely a részvényt kibocsátotta. A nyereség egy részére, osztalékra van jogosultsága. Rugalmasság: az egyik tényező 1 %-os változása hány %-os változást idéz elő a másik tényezőben, két %-os változás aránya. Kereslet jövedelemrugalmassága: a jövedelem 1 %-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget. 17
Kereslet árrugalmassága: a termék árának 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget. Kereslet keresztárrugalmassága: megmutatja, h egy adott termék árának 1 %-os változása hány %-kal változtatja meg egy másik jószág keresett menny-ét. Statika: közgaz módszer, amely figyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat. Say-dogma: Say a munkaérték-elmélet híve, a klasszikus közgazdaságtan atyja, szerinte egy modern gazdaságban nem lehet túltermelni, mert egy láthatatlan kéz, a piac mindent elrendez; elméletét Keynes döntötte meg SNA rendszer: System of National Accounts; a kapitalista országok statisztikai rendszere a kibocsátás mérésére; 1988-óta Magyarországon az MPS rendszerrel párhuzamosan alkalmazzák Szolgáltatás: tev, amely közvetlenül elégít ki vmilyen szükségletet. Anyagi jell: vmilyen jószágra irányul, nem anyagi jell: emberre, embercsop-ra irányul. Szubvenció: olyan állami támogatás, amelyet nem kell visszatéríteni. Termelési szubvenció: minden termelő a termelt termék menny-nek arányában térítést kap és ezért tudja eladni a világpiacon. Exportszubvenció: azok a termelők kapják, akik exportálnak. Szuperior javak: olyan javak, amelyekből a keresett menny erőteljesen növekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk a fogyasztáson belül megnövekszik. Szűkösség: egy jószág akkor szűkös, ha zárus ár mellett az adott jószágból többre van igény, mint amennyi van. Szűkös javak = gazd-i javak Társadalom: az emberi együttélés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja. Társadalmi elszámolási mátrix: Be Ki Hazai Vállalatok össztermé k Hazai össztermé k Vállalatok Y W Háztartás ok Tv Állam IM Külföld Sv Tőkepiac -
Háztartás ok
Állam
Külföld
Tőkepiac
C
G
X
I
-
TR
-
-
TH SH
SG
SK
-
Társulás: több személy közös tul-a és vállalkozása, ahol a hozamokból való részesedés arányát a tagsági szerződés hat meg. Telítődési pont: az a menny, aminél több ingyen sem kell Termelés: jószágok előállítása + szolgáltatások nyújtása 18
Termelési tényezők: gazdasági erőforrások v input: mindazok a javak, szolgáltatások és tevek, amelyek egy termék előállításához v szolg nyújtásához szükségesek. 1.Munka, L(elsődleges): az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a javak előállítása során felhasználhat. Jövedelme: bér 2.természeti erőforrások, A(elsődleges): természetes formájukban használhatók jószágok előállítására J: földjáradék 3.tőkejavak, K (származékos): termelt javak, amelyek a további termelési folymatokban haszn fel J: kamat 4.vállalkozás, E: váll-i tev-ek össz, célja a profitszerzés J: profit Termelési tényező átlagterméke: a termelt menny és a felhaszn tényező menny-nek hányadosa. Termelési tényező rugalmassága: a tényező felhasználásának 1 %-os növelésével hány %-kal nő a termelés. Termelési fggv: inputok (felhasznált termelési tényezők) és a velük elérhető legnagyobb output közötti gazd-i techn-i összefüggés. Q = f(x1, x2,..). A kül tőke és munka kombinációkhoz a velül max elérhető termékmenny-et rendeli hozzá. Y = (K,N) Skálahozadéki fggv: azonos tőke-munka aráyn melletti tényezőkombinációk és a term mennye közötti össz-t mutatja. Parciális termelési fggv: hogy alakul a term, ha az egyik tényező felhasználását vált, miközben a másik tényező menny-e változatlan. Isoquant-görbe: azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési menny-et eredményeznek. A görbék nem metszhetik egymást és negatív a meredekségük. Releváns tartományuk csak a technikailag hatékony pontokat tartalmazza. Határtermék: az egyik termelé si tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg a termelést, miközben a másik tényező változatlan. MP (Marginal Product) Technikai helyettesítés határrátája: az egyik tényező (L) egy egysége hány egységnyi másik tényezőt (tőke) képes helyettesíteni úgy, h a termelés változatlan maradjon. (MRTS) Leontief-típusú termelési fggv: ha a termelési tényezők aránya nem változtatható, a termelés menny-ét a termelési tényezők közül az hat meg, amelyika szűk keresztmetszetet képviseli. Termelési lehetőségek görbéje: azon jószágkombinációk halmaza, amelyeket a társ erőforrásainak teljes kihasználásával állít elő. A görbe pontjai fejezik ki adott feltételek között a termelési lehetőségek határát. x termék termelését csak akkor növelhetjük, ha csökkentjük y termékét. Az x termék alternatív költsége az y-nak aza menny-e, amennyivel termelését csökkenteni kell x termelésének egységnyi növelése érdekében. Meredekség: -dy/dx Ha a görbe lineáris, az altern költség állandó. Ha konkáv, növekszik – ált ilyen. Konvex – csökken. Termelés szerződési görbéje: az isoquantok szerződési pontjait köti össze. A 2 terméknél a technikai helyettesítés határrátája azonos. Termelékenység: egységnyi felhasznált termlési tényezőre jutó kibocsátásmenny. Pl: q/hold, q/munkaóra, q/db Termelői többlet: a határköltség és a piaci ás közötti különbségek összege. Természetes növekedési ütem: teljes foglalkoztatást biztosító egyensúlyi növekedési ütem. 19
Tervalku: a közvetlen tervgazdálkodás időszakában a vállalatok a terv lazítására törekedtek, ami az irányító szerveket feszítettebb tervfeladatokra késztette, állandósult a tervalku, amely során a vállalatok a termelésre vonatkozó információkat torzították, tartalékaikat eltitkolták Tényező-határköltség: mannyivel vált az összköltség, ha a termelési tényező felhasználtó menny-ét egységnyivel növeljük. (MFC, Marginal Factor Cost) Tényező termelési rugalmassága: hány %-kal vált a kib, ha az adott tényező felhasználását 1 %-kal növ. Trend: egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedés Tőkeexport: egy országból a rendelkezésre álló pénztőke egy részét külföldön fektetik be. Tőkeimport: külföldi pénztőke-tulajdonosok fektetenek be. Üzembezárási pont: az a termelés – költség – ár kombinávió, ahol az ár= átlagos változó költséggel és a határköltséggel. Üzleti ciklus: beruházási ciklus; a közvetlen tervgazdálkodás törvényszerűsége: megélénkülés, fellendülés, megtorpanás, visszaesés Valuta: egy ország tv-es fizetési eszköze egy másik ország pénzforgalmában Valutaárfolyam: egy ország tv-es fizetőeszközének egy másik valutában kif ára. Hivatalos árfolyam: a bank által meghirdetett árfolyam. Fix/rögzített árfolyam: a központi bank hosszabb időre rögzíti a valuta hivatalos árfolyamát. Intervenciós műveletek: (Szabad devizagazdálkodás) a központi bank intervenciós műveletei a D és a S változtatásával bef a piaci árfolyamot. Csúszó-rögzített árf: csak 2 időpont között rögzített az árfolyam Kúszó árf: a hivatalos árf követi a piacit Lebegtetés: a valuta árf-át a piaci mozgásokra bízzák Vállalkozás: a tul-é minden hozam, de korlátlanul, magánvagyonával is felel a tartozásokért. Vállalat: üzleti vállalkozás egyik szervezete, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká, profitszerzésre és növelésre törekszik. Inputot alakít outputtá. Vállalat növekedési útja: azon tényezőkombinációk összessége, amelyek egy-ehgy termelési szint lehkisebb költséggel való előállítását teszik lehetővé. Vállalat optimális termelése: mindig annál a határköltségnél van, amelyik = árral, ha az ár magasabb, mint az átlagos változó költség minimuma. Vállalat kínálati fggv-e: a határköltségfggv-nek az átlagos változóköltség-fggv minimuma felett levő szakasza. Vállalkozás jövedelme: 1, gazd-i profit, 2, a kockázatvállalás díja, 3, az innovatív képesség díja. Funkcionálisan: a termelési tényezők díjazása: K tulaj-kamat, munkás – bér, vállalkozó – profit. A jöved megoszlása attól függ, h az adott term tényező mennyivel járult hozzá az 20
össztremeléshez – mindegyik tényező annyit lap alétrehozott termékből, amennyit közreműködött. Váltó: többnyire rövid lejáratú – egy évnél rövidebb fizetési ígéret. Kibocsátója a váltón megjelölt pénzösszeg visszafizetését ígéri kamatok nélkül. Változók: a gazd-i modell azon tényezői, amelyekkel leírjuk a modell működését. Endogén vk: alakulásukat a modell belső működése hat meg. Exogén: változásuk nem a modell működésétől függ. Változó költség: VC - közvetlenül a kibocsátás mértékében változik (TC=FC+VC) Veblen-javak: magasabb rendű (szuperior) javak, presztízsjavak; ha ezek ára csökken, már nem számítanak luxusnak, a tehetősebbek kereslete csökkenni fog (az összkereslet nem feltétlenül) Vegyes gazdaság: állammonopolista kapitalizmus (1929-33-tól): állami+monopol+családi tulajdon, oligopol piac, bürokrácia, anticiklikus hatás, stagflációs válság, tökéletlen verseny jellemzi. A szolgáltató szféra a húzóágazat. Veszteség: ha a piaci ár alacsonyabb, mint az átlagos vált k minimuma, a vállalat Ha az ár magasabb, mint az átl vált k, de alacs, mint az átlagk minimuma, akkor rövid távon fenntarthatja termelését Világbank (IBRD - International Bank for Reconstruction and Development, nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) Az IMF-fel szorosan együttműködő nemzetközi szervezet, amely hiteleket nyújt újjáépítési és fejlesztési célokra. Részvénytársasági formában működik, alaptőkéjét a tagállamok adják össze. Mo: 1982-től Hitelnyújtás: újjáépítési és fejlesztési célokra, magánvállalatoknak kormánygarancia mellett, technikai támogatás, egyéb szolgáltatások: szakemberek képzése, stb Végső felhasználás: fogyasztás + beruházás + állami áruvásárlás
21
