Közép-keleteurópai. atomenergetikai kitekintés ENERGY AND NATURAL RESOURCES ADVISORY

ENERGY AND NATURAL RESOURCES

Közép-keleteurópai atomenergetikai kitekintés

ADVISORY

©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Szerzők A KPMG budapesti székhelyű energetikai- és közüzemi szektorra szakosodott tanácsadó csoportja

Közép-kelet-európai atomenergetikai kitekintés

Kedves Olvasó! Örömömre szolgál, hogy bemutathatom Önnek a KPMG budapesti székhelyű energetikai- és közüzemi szektorra szakosodott, regionális kompetencia központja által készített Közép-kelet-európai atomenergetikai kitekintés című kiadványunkat. Korábbi kitekintő (Outlook) tanulmányaink (amelyek Közép-Kelet-Európa villamosenergiaiparát, földgáz-iparát, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazását mutatták be) iránt világszerte komoly érdeklődés mutatkozott, s e tényre alapozva döntöttünk úgy, hogy Földünk villamos energia termelési mixének egy szintén fontos, ám ellentmondásos

Kiss Péter, Partner, KPMG energetikaiés közüzemi tanácsadás Az energetikai tanácsadás közép-kelet-európai regionáis vezetője

megítélésű elemét, az atomenergetikát is áttekintjük. A közép-kelet-európai régió energiapiacának az elkövetkező évtized során megvalósuló fejlődési, fejlesztési irányvonalai, jelentős hatással lesznek az Európai Unió (EU) össz-energiatermelésre. A legtöbb közép-kelet-európai ország nagyfokú tapasztalatokkal rendelkezik az

KPMG Tanácsadó Kft.

atomenergia hasznosítása terén, s Európa energia-termelési piacának jövőbeli beruházási döntéseit pedig bizonyosan befolyásolni fogja az, hogy ezen országok milyen mértékben lesznek képesek hasznosítani ezen tapasztalataikat, tudásukat, illetve mennyiben tudnak élni a stratégiai földrajzi helyzetük adta lehetőségeikkel. Egy megfelelő összetételű energiatermelési rendszer kialakítása során kulcsfontosságú tervezési paraméterként egyaránt figyelembe kell venni az energiaellátás biztosítását, a fenntarthatóság feltételeinek teljesülését, valamint az energiahatékonyságot. A megújuló erőforrásokat a lehető legteljesebb mértékben ki kell aknázni, ugyanakkor meg kell maradni a realitás talaján ezen források energiatermelési potenciáljának meghatározása során. A háztartások villamosenergia-fogyasztásának növekedése, és az időjárás előrejelezhetőségének fokozódó nehézségei miatt szükség van az energiaellátás rövid reagálási idejű szabályozhatóságára. Így Közép-Kelet-Európa energiamixében rövid-, és középtávon a földgáz-bázisú energiatermelés továbbra is jelentős szerepet fog betölteni. Ezzel együtt megmarad a földgázimporttól való függőségünk is, amelyet a 2006. januári figyelmeztető jellegű, majd a 2009. januári, mindaddig példátlan gázkrízis új megvilágításba helyezett. A nukleáris üzemanyag világszinten diverzifikált rendelkezésre állása, valamint az atomerőművek üvegházhatást nem erősítő működése, az atomenergiával kapcsolatos technológiákat a megfelelő villamos energia termelési mix kulcsfontosságú összetevőjévé teszi. Az atomerőművek engedélyezésének, finanszírozásának és megépítésének sajátos komplexitása miatt a beruházási döntés meghozatalától egy-egy erőmű üzembe helyezéséig eltelt idő évtizedes skálán mérhető, ezért a beruházási döntéseket már ma meg kell hozni ahhoz, hogy az elkövetkező generációk számára biztonságos, tiszta és hatékony energia álljon rendelkezésre. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a ma épülő, korszerű atomerőművi blokkok várható élettartama eléri a hatvan évet. A fenti tényezők figyelembevételével alakítottuk ki független és objektív álláspontunkat az atomenergia jövőbeli, közép-kelet-európai felhasználását illetően. Bízom benne, hogy tanulmányunk értékes információkkal szolgál majd a Tisztelt Olvasó számára a régió atomenergia szektoráról.


3

4


Tartalomjegyzék

Oldal Vezetői összefoglaló

7

1.

Közép-kelet-európai atomenergia-piac

9

2.

Az atomenergia technológiája

13

2.1.

A maghasadás

13

2.2.

Maghasadás és fúzió

15

2.3.

Az atomreaktorok működése

15

2.4.

Miért az urán-235-öt használják üzemanyagként?

17

2.5.

A nukleáris reaktorok osztályozása

18

2.6.

A nukleáris üzemanyagciklus

19

Az atomenergia iránti kereslet alakulása

23

3.1.

Az energia iránti nemzetközi kereslet alakulása

23

3.2.

A reaktorok iránti globális kereslet alakulása

26

3.3.

Atomenergia iránti kereslet alakulása az Európai Unióba

27

3.

4.

Az atomenergia ellátási lánca

29

4.1.

Elsődleges uránforrások

29

4.2.

Másodlagos uránforrások

31

4.3.

Alternatív elsődleges uránforrások

33

4.4.

Az urán ára

33

4.5.

A nukleáris üzemanyagciklus lépései

36

4.6.

A reaktor „szállítók”

40

5.

Atomerőművi blokkok csatlakoztatása a hálózathoz

43

6.

Az atomenergia költségei

45

6.1.

Empirikus költségek

45

6.2.

A jövőbeli költségek előrejelzése

52



7.

8.

9.

10.

Nukleáris biztonság

55

7.1.

Biztonsági ellenőrző intézkedések az atomerőmű működtetésénél 55

7.2.

A sugárzás egészségügyi hatásai

56

7.3.

Hulladékkezelés

58

7.4.

A nukleáris biztonsággal kapcsolatos szabályozás

62

7.5.

Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó biztonsági intézkedések

63

Társadalmi elfogadottság

65

8.1.

Nukleáris történelem

65

8.2.

A közvélemény

65

Közép-kelet-európai áttekintés

71

9.1.

Albánia

71

9.2.

Bosznia és Hercegovina

72

9.3.

Bulgária

73

9.4.

Horvátország

75

9.5.

Cseh Köztársaság

76

9.6.

Észtország

78

9.7.

Magyarország

79

9.8.

Koszovó

80

9.9.

Lettország

81

9.10.

Litvánia

82

9.11.

Macedónia

84

9.12. Montenegró

85

9.13. Lengyelország

86

9.14. Románia

87

9.15. Szerbia

89

9.16. Szlovákia

90

9.17.

92

Szlovénia

Milyen szolgáltatásokat kínál a KPMG az atomenergetika szereplőinek?

95


5

Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló 2007-ben a közép-kelet-európai országok teljes villamosenergia-termelésének 18%-a származott atomenergiából. Ez a jelentős részesedés, illetve ennek a villamosenergia-termelési módnak a napjainkban és a jövőben egyre fontosabbá váló előnyei indokolttá teszik, hogy a döntéshozók és a további érintettek átfogó képet kapjanak erről a területről. A nukleáris energián alapuló villamosenergia-termelés előnyei közül elsőként kell megemlíteni, hogy nem jár szén-dioxid kibocsátással, így a nukleáris termelési kapacitások bővítése közvetett módon támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy az atomenergia költségei versenyképesek az alaperőművi technológiák között. Ez a versenyképesség folytonosan javul a növekvő fosszilis üzemanyagárak- és a szén-dioxid kibocsátáshoz kapcsolódó járulékos költségek növekedése miatt. Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy az atomenergiával történő villamosenergia-termelés költsége, az üzemanyagköltségeknek az összes költségen belüli kis hányada miatt, jóval kevésbé érzékeny az üzemanyagárak változására, mint a fosszilis üzemanyagokkal történő villamos energia előállítás költsége. Az atomenergia egy másik jelentős előnye, hogy az atomerőművek üzemanyagaként szolgáló urán a Földön nagyszámú helyen fordul elő, így az ellátás biztonságát kevéssé fenyegetik a beszerzési források diverzifikációjának hiányából fakadó geopolitikai, illetve műszaki kockázatok. Az elterjedőben lévő, harmadik generációs nukleáris villamosenergia-termelési technológia további előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, a ma leginkább használatos második generációs technológiával összehasonlításban. A fejlesztés eredményeként várhatóan csökkenni fognak a fajlagos beruházási költségek, az új reaktoroknak a korábbiakéhoz képest nagyobb a teljesítményváltoztatási tartománya, továbbá jellemzően biztonságosabbak is elődeiknél. Meg kell említeni azt is, hogy a neuralgikus pontnak számító nukleáris hulladékkezelésben is folyamatos fejlesztések is a megnyugtató, hosszú távú megoldások irányába mutatnak.

France; Civaux Nuclear Power Plant Fotó: Pauquet C

A fentiek okán sokan vélik úgy, hogy a világon jelentkező drasztikusan növekvő villamosenergia-igény kielégítéséhez szükség van az atomenergia alapú termelés jelentős felfuttatására. Ezt a várható felfutást egyesek az „atomenergia reneszánszának” nevezik. ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

7

CEE Renewable Közép-kelet-európai Electricity Outlook atomenergia-piac 2008 9

1. Közép-kelet-európai atomenergia-piac Fontos leszögezni, hogy jelen tanulmányunkban a közép-kelet-európai régión a következő tizenhét országot értjük: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. A régiót nyugatról és délről az EU–15 néhány tagállama (Németország, Ausztria, Olaszország és Görögország), kelet felől, pedig Oroszország, Ukrajna, Moldávia és Fehéroroszország határolják. A fent felsorolt tizenhét közép-kelet-európai országból tíz jelenleg EU tag, Horvátország közel áll a csatlakozáshoz, míg Macedónia szintén jó úton halad az EU tagság felé.

A közép-és kelet-európai régió

Közép- és kelet-európai országok Egyéb országok Az Európai Unió határai


9

Gazdasági és népességi adatok – Közép- és Kelet-Európa

EU tagországok EE

LV

LT

Bulgária (BG) GDP: 86,3 milliárd USD • GDP növekedés: 6,2% • Népesség: 7,2 millió Cseh Köztársaság (CZ) GDP: 248,9 milliárd USD • GDP növekedés: 6,5% • Népesség: 10.2 millió Észtország (EE) GDP: 29,3 milliárd USD • GDP növekedés: 7,1% • Népesség: 1.3 millió Magyarország (HU) GDP: 191,3 milliárd USD • GDP növekedés: 1,3% • Népesség: 9.9 millió

PL

Lettország (LV) GDP: 39,7 milliárd USD • GDP növekedés: 10,2% • Népesség: 2.2 millió

CZ SK

Litvánia (LT) GDP: 59,6 milliárd USD • GDP növekedés: 8,8% • Népesség: 3.6 millió

HU SI

RO

HR RS BA

ME

KO

BG MK

AL

Lengyelország (PL) GDP: 620,9 milliárd USD • GDP növekedés: 6,5% • Népesség: 38.5 millió Románia (RO) GDP: 245,5 milliárd USD • GDP növekedés: 6,0% • Népesség: 22.2 millió Szlovákia (SK) GDP: 109,6 milliárd USD • GDP növekedés: 10,4% • Népesség: 5.5 millió Szlovénia (SI) GDP: 54,7 milliárd USD • GDP növekedés: 6,1% • Népesség: 2.0 millió EU-n kívüli régiós országok Albánia (AL) GDP: 19,9 milliárd USD* • GDP növekedés: 6,0% • Népesség: 3.6 millió Bosznia Hercegovina (BA) GDP: 27,7 milliárd USD* • GDP növekedés: 5,8% • Népesség: 4.6 millió Horvátország (HR) GDP: 59,0 milliárd USD • GDP növekedés: 5,8% • Népesség: 4.5 millió Koszovó (KO) GDP: 4 milliárd USD* • GDP növekedés: 2,6% • Népesség: 2.1 millió Macedónia (MK) GDP: 17,3 milliárd USD* • GDP növekedés: 5,0% • Népesség: 2.1 millió Szerbia (RS) GDP: 77,3 milliárd USD • GDP növekedés: 7,3% • Népesség: 8.0 millió Montenegró (ME) GDP: 5,9 milliárd USD • GDP növekedés: 7,5% • Népesség: 0.7 millió

Az összes GDP adat vásárlóerő-paritáson értendő és 2007-es becslést jelent. *Albániának, Bosznia Hercegovinának, Macedóniában és Koszovóban a szürkegazdaság aránya akár az 50%-ot is elérheti a hivatalos GDP-n kívül. Források: The World Fact Book (Nemzetközi tények könyve, Egyesült Államok, Central Intelligence Agency), 2007. Az összes információ becsléseken alapul. ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

CEE Renewable Közép-kelet-európai Electricity Outlook atomenergia-piac 2008 11

Számos közép-kelet-európai ország jelentős mértékű gazdasági fejlődést mutatott az elmúlt évtizedben, ez a tendencia közép-, és hosszú távon várhatóan folytatódni fog. Ezen várakozásban az is tükröződik, hogy több közép-kelet-európai országra tekintenek úgy, hogy feltörekvő piac helyett “konvergáló” piacuk van, vagyis gazdaságuk közelít az EU–15 országaihoz. Így ezeket az országokat gazdasági növekedés jellemzi, miközben szabályozási rendszereik EU-s előírásokon alapulnak. Mindennek eredményeképpen ezek az országok a feltörekvő piacokra jellemző magasabb megtérülést, és egyben a fejlett gazdaságok stabil kockázati jellemzőit kínálják. A jelentősebb gazdasági mutatók és népességi adatok megtalálhatóak a mellékelt táblázatban.


11

CEE Nuclear Az atomenergia Energy Outlook technológiája 13

2. Az atomenergia technológiája Az atomenergetikai piac komplex és többszintű. Mielőtt azonban rátérnénk bemutatására, a könnyebb megértés érdekében célszerű alapszinten megismerkedni magával a nukleáris technológiával, valamint a hozzá kapcsolódó folyamatokkal.

2.1. A maghasadás A nukleáris energiatermelés során az atommaghasadás folyamatában (1. ábra) felszabaduló energiát használják fel. Maghasadáskor az atommag (amely protonokat, illetve neutronokat tartalmaz) részekre esik szét, miközben energiát szabadul fel. Ezek a keletkező részek lehetnek új elemek (a maghasadás termékei), neutronok és egyéb atomi részecskék. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a folyamat ismétli önmagát, és így láncreakció jön létre. Ennek a reakciónak a szabályozott formája biztosítja az atomerőművek energiatermelését.

1. ábra: A maghasadás mechanizmusa Neutron

A maghasadás terméke

Neutron

Neutron

Cél-atommag

A maghasadás terméke

Neutron

A villamosenergia-termelés során ún. cél-atommagként az urán-235 vagy U-235 (a 235-ös szám az atom magjában található neutronok és protonok összegére utal) elemet használják.

Magyarország, Paksi Atomerőmű ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

13

14

Az atomenergia technológiája 14

Magyarország, Paksi Atomerőmű

A nukleáris reakciók során a kémiai elemek és izotópjaik más elemekké vagy izotópokká alakulhatnak át. (Egy adott kémiai elem különböző izotópjaiban a protonok száma megegyezik – tehát azonos az atomszámuk – de a neutronok száma különbözik.) Ilyen átalakulások a természetben is lejátszódnak. Amikor egy radioaktív elem lebomlik, bizonyos időtartam alatt átalakul egy másik elemmé, a folyamat végén pedig stabil elemmé válik, miközben alfa vagy béta részecskéket, illetve gammasugarakat bocsát ki (lásd később a 7.2 fejezetben). Az atommag ilyen átalakulása megy végbe egy mesterségesen létrehozott, instabil atommag esetében is. Egy atommagnak egy másikká történő mesterséges átalakítása lényegében potenciális lehetőséget ad az U-235 igények csökkentésére (új hasadó elemek hozhatók létre, például tóriumból, ahogyan arról a későbbiekben szó lesz), továbbá az atomhulladék mennyiségének és veszélyességi fokának csökkentésére is (a radioaktív elemnek egy kevésbé veszélyesre történő átalakításával). A mai reaktorokban nemcsak izotópok maghasadása zajlik (főleg U-235), hanem létrejönnek új, nehezebb izotópok is. Ezek a nehezebb elemek akkor keletkeznek, amikor egy nem hasadó elem befog egy neutront. A nukleáris üzemanyag általában 3–5% U-235-ös hasadóanyagot, és 95–97% nem hasadó U-238-at tartalmaz. Az U-238-ból plutónium-239 (Pu-239), Pu-240, Pu-241, Pu-242 és egyéb izotópok is létrejöhetnek. A Pu-239 ugyanúgy hasadóanyag, mint az U-235 és felhasználható energiatermelésére. ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


2.2. Maghasadás és fúzió Míg maghasadáskor a nehéz elemek szétválása során felszabaduló energiát használhatjuk fel (a „nehéz” jelző az atommagok neutronjainak és protonjainak magas számára utal), a fúzió esetében a könnyű elemek (mint például a hidrogén, amelynek csak egy protonja van) egyesülése során kibocsátott energiát hasznosíthatjuk. A fúzió a Nap energiaforrása. Jóllehet a fúzió energiájának óriásiak a potenciális lehetőségei (hihetetlen mennyiségű energia szabadul fel, fűtőanyagforrása pedig szinte végtelen mennyiségű), a gyakorlati életben történő felhasználása jelenleg még csak kísérleti stádiumban van. Kivételes nemzetközi együttműködés valósul meg annak érdekében, hogy megoldást találjanak a fúzió energiatermelésben történő hasznosítására.

2.3. Az atomreaktorok működése Az atomerőművek felépítése nagyon hasonló a klasszikus hőerőművekéhez, mivel mindkettő a kazánban, illetve a reaktorban felszabaduló hőenergiát használja vízgőz előállítására. A gőzből származó energia a turbinában mechanikus energiává lesz, amelyet azután a generátor alakít át villamos energiává. A gőz ezután a kondenzátorba kerül, ahol visszaalakul vízzé, majd ezt a vizet a kazán (klasszikus hőerőmű esetén), vagy a reaktor (atomerőmű esetén) később újra gőzzé alakítja. A fő különbség a hőenergia-termelődésében van. Az ásványi fűtőanyagot elégető erőművekben a hő úgy keletkezik, hogy szenet, gázt, olajat vagy egyéb anyagokat égetnek el és ezen fűtőanyagok vegyi energiája alakul át hőenergiává, míg az atomreaktorok a maghasadásból fakadó energiát (a moderátorban a részecskék lassításából keletkező hőenergiát) hasznosítják (lásd a 2. ábrát).

2. ábra: Atomerőmű szerkezetének vázlatos rajza

Konténment Gőzvezeték

Turbinagenerátor Gőzfejlesztő

Szivattyú

Szabályozó rudak

Reaktor aktív zóna

Kondenzátor hűtőviz

Szivattyú

Nyomottvíz moderátor és hűtővíz Gőz Víz

Primer hűtőkör Szekunder hűtőkör

Forrás: http://www.world-nuclear.org/how/npreactors.html


15

16


Az atomreaktor fő részei a következők1: • Üzemanyag. Általában uránoxid-pasztillák (UO2 ), amelyek 3–5% U-235-öt tartalmaznak. Ezek a pasztillák kötegekbe foglalva az üzemanyagpálcákban helyezkednek el. Az üzemanyagpálcákból készült üzemanyag kazetták alkotják a reaktor aktív zónáját. • Moderátor. Ez az anyag lassítja le a maghasadás során felszabaduló neutronokat annak érdekében, hogy azok további maghasadásokat tudjanak létrehozni. A moderátor általában víz (a könnyűvizes reaktoroknál), de nehézvíz vagy grafit is lehet. A nehézvíz deutériumot (D) tartalmaz a hidrogén helyett. A deutérium atommagja egy protont és egy neutront tartalmaz. • Szabályozó rudak. A szabályozó rudak neutronelnyelő anyagból készülnek, például kadmiumból, hafniumból vagy bórból. A szabályozó rudakat a teljesítmény szabályozására használják üzemeltetés közben. A rudakat bejuttatják az aktív zónába vagy eltávolítják onnan annak érdekében, hogy szabályozzák a láncreakciót, vagy esetleg leállítsák azt. Az ún. biztonsági rudak (speciális szabályozó rudak) a működő reaktorból ki vannak emelve, üzemzavar esetén beesnek és azt leállítják. Ezeknek a rudaknak a használatával a reaktor bármikor biztonságosan leállítható. 3. ábra: A dúsított üzemanyag és a szabályozó rudak elhelyezkedése

különböző dúsítási szintű üzemanyag szabályozó rudak biztonsági rudak

Forrás: http://www.atomeromu.hu/mukodes/tipusok/aktiv-e.htm

• Hűtőközeg. Folyadék vagy gáz, amely a reaktoron áramlik át, hogy abból a hőt kivezesse. A könnyűvizes reaktoroknál a víz moderátor primerköri hűtőközegként is működik. A forralóvizes reaktorok (BWR-ek) kivételével, a gőz fejlesztése a szekunder körben történik. A BWR reaktorokban a víz közvetlenül az (egyedüli) hűtőkörben forr fel. • Nyomástartó edény (reaktor tartály) vagy nyomástartó csövek. Általában nagy igénybevételnek ellenálló acél tartály, amely magába foglalja a reaktor aktív zónáját, de akár több cső is lehet, amelyek tartalmazzák az üzemanyagot és a hűtőanyagot átvezetik a moderátoron. • Gőzfejlesztő. A hűtőrendszer része, amelyben a reaktorból származó hőt használják fel gőztermelésre a turbina meghajtásához. • Konténment. A reaktor és a primerköri rendszerek körüli szerkezet, mely úgy van megtervezve, hogy megvédje a reaktort a külső behatásoktól, valamint a környezetet a radioaktív kibocsátás hatásaitól egy esetleges meghibásodás esetén. A konténment tipikusan egy nagy igénybevételnek ellenálló, vastag beton- és acélszerkezet. 1

http://www.world-nuclear.org/info/inf32.html




2.4. Miért az urán-235-öt használják üzemanyagként? Az urán három természetes izotópja: az U-234, az U-235 és az U-238. A természetben a teljes uránkészlet legnagyobb részét (99,284%) az U-238 képezi. Az U-235 aránya 0,711%, míg az U-234 aránya elhanyagolható. Az urán-235 az egyedüli hasadóanyag, amely a kitermelés szempontjából gazdaságos mennyiségben található meg a Földön. Az egyéb elemek (izotópok), mint például az U-238, vagy a tórium, szintén felhasználhatók az atomenergetikában. A plutónium neutronbefogással jön létre az U-238-ból, a tórium pedig U-233-á alakítható. Mind a plutónium, mind pedig az U-233 felhasználható hasadóanyagként az atomreaktorokban. Jelenleg az üzemelő atomerőművek mintegy 2%-a MOX2 (kevert oxid) üzemanyagot használ, amely az U-235, az U-238 és a plutónium keveréke. Mint alternatív üzemanyag, a MOX enyhíteni tudja a nyers urán iránti keresletet. A MOX használatának hátrányai közé sorolható, hogy bonyolult és költséges az előállítása, a benne lévő plutónium nagy aktivitású, valamint, hogy a MOX üzemanyag használatához a reaktorokat bizonyos mértékig át kell alakítani Egy másik fűtőanyag alternatíva a tórium lehet, amely az uránnál négyszer nagyobb mennyiségben van jelen a földkéregben3, és ezzel potenciálisan megnöveli a nukleáris energiatermelés lehetőségeit – akár több ezer évvel is.

2


3

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0103/wolfen.html


17

18


2.5. A nukleáris reaktorok osztályozása A Föld országaiban különböző típusú atomerőművek üzemelnek. Eltérő jellemzők szerint lehet őket kategorizálni, így például a felhasznált moderátor illetve hűtőközeg szerint. Az energiatermelésben jelenleg a következő reaktortípusok4 vannak használatban. (Egyéb reaktorfajták is léteznek, például a gyors tenyésztőreaktorok, amelyek hasadó elemeket hoznak létre nem hasadó elemekből): • Könnyűvizes reaktorok. Ezekben a reaktorokban mind a moderátor, mind pedig a hűtőanyag könnyűvíz. Ez a kategória magában foglalja a nyomottvizes reaktorokat (PWR) és a forralóvizes reaktorokat (BWR). • Nehézvizes (D2O) reaktorok. Ebben az esetben mind a moderátor, mind pedig a hűtőközeg nehézvíz. Például a CANDU – „Canada Deuterium Uranium” – reaktor is ehhez a kategóriához tartozik. • Grafit moderátoros reaktorok. Ebbe a kategóriába két típus tartozik: a gázhűtéses reaktorok (GCR) és a vízhűtéses reaktorok.


4

http://www.atomeromu.hu/index-e.htm



2.6. A nukleáris üzemanyagciklus

4. ábra: A nukleáris üzemanyag ciklusának diagramja Átalakítás UF 6 -ra

Dúsítás

Átalakítás UO 2-re

Alacsony (<0,7%) U-235 arány 2–5%-os dúsítású U-235 Átalakítás UO 2-re

Feldolgozás

Üzemanyag-gyártás Bányászat Felhasználás Újrafeldolgozás Hulladékkezelés

A természetes urán egy speciális konverziós folyamat útján válik az erőművekben felhasználható üzemanyaggá. (lásd a 4. ábrát). A természetben az urán általában UO2 vagy U3O8 vegyület formájában található meg. Ezeknél a vegyületeknél az urán-235 izotóp aránya a teljes urántartalomban 0,71%, míg az urán többi része főleg urán-238 izotóp. Az urán-235 koncentrációját növelni kell ahhoz, hogy az atomerőművekben a szükséges láncreakció fenntartható legyen. Ezt a folyamatot dúsításnak nevezzük. Némelyik erőműnél – például a nehézvizes reaktoroknál – nem szükséges az urán dúsítása. Az uránérc a kibányászása után különböző átalakítási és finomítási lépéseken megy keresztül (őrlés, feldolgozás), amely egy „sárga por”-nak (yellow cake) nevezett anyagot eredményez. A yellow cake mintegy 70-90 %-ban U3O8-at tartalmaz. Nehézvizes reaktorok esetén a sárga port UO2-vé alakítják, majd üzemanyagot készítenek belőle. A dúsításhoz a sárga port speciálisan elő kell készíteni. A port a konverzió (átalakítás) során urán hexafluoriddá alakítják át (UF6). Az UF6 a dúsítás alapanyaga. A dúsítási eljárás során az UF6 kb. 50°C-on, gáz formájában van jelen. A dúsítási fázisra csak olyan reaktoroknál van szükség, mint például a könnyűvizes reaktorok, amelyek dúsított uránnal működnek. A dúsítási szint attól függően különbözik, hogy milyen a reaktor típusa. Ebben a fázisban történik meg az U-235 és az U-238 részleges elkülönítése. A folyamat két különböző U-235 koncentrációjú anyagot hoz létre: az egyiknek az U-235 koncentrációja magasabb 0,71%-nál, a másiknak alacsonyabb. A könnyűvizes reaktorok (amelyek manapság a legáltalánosabban elterjedt reaktorok) általában olyan üzemanyaggal működnek, amelyeknek az U-235 szintje 3 és 5% között van. A dúsított (vagy dúsítatlan) urán vegyületet (UO2) ezután üzemanyag pasztillákká kell alakítani. A pasztillák összetétele attól függ, hogy milyen típusú reaktorban használják fel őket. ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

19

20

20 Az atomenergia technológiája

Az üzemelő reaktor aktív zónájában eltöltött idő során az üzemanyagban jelentős változások mennek végbe5. A hasadóanyag (urán-235) mennyiségének csökkenésével párhuzamosan keletkeznek radioaktív atomok is. Ezáltal a reaktorból eltávolított üzemanyag aktivitása olyan nagy, hogy azt hűteni kell, máskülönben megolvadna a radioaktív bomlás során keletkezett hő miatt. Ezen kívül, az intenzív sugárzást el kell szigetelni a környezettől. Ezt a két feladatot egyidejűleg látja el a pihentető medence. Hozzávetőlegesen 5 éves pihentető medencében történő tárolás (hűtés) után az üzemanyag aktivitása olyan alacsony szintre csökken, hogy szállíthatóvá válik, és a további tároláshoz (amely akár 50 évig is folytatható) elegendő a léghűtés is. Az újrafeldolgozás azt jelenti, hogy a kiégett üzemanyagot feldolgozzák és a megmaradt urán-235-öt, illetve az üzemeltetés során keletkező új hasadóanyagokat (mint például a plutónium 239 vagy a plutónium 241) újból hasznosítják. Az elkülönített részt, amely hasadóanyagot tartalmaz, UO2-vé és PuO2-vé alakítják. Ebből a keverékből új üzemanyag (MOX) gyártható, ahogyan azt a korábbiakban ismertettük. A folyamat egésze igen veszélyes és bonyolult, mivel mérgező és nagy aktivitású anyagot kell kezelni, ezért a különböző lépések végrehajtása automatizált berendezésekkel és robot manipulátorokkal történik. A világban termelődő kiégett fűtőanyagnak egyelőre csak egy bizonyos hányadát dolgozzák fel és használják fel újra. Fontos megjegyezni, hogy a kiégett fűtőanyagot nem tekintik hulladéknak egészen addig, amíg a felhasználást (újrafeldolgozást) kizáró döntés meg nem születik. A nukleáris üzemanyagciklusból származó veszélyes hulladékok a következő kategóriákba sorolhatók: kis, közepes és nagy aktivitású hulladék, a másodpercenként elbomló magok számának függvényében:: • Kis aktivitású hulladék, amely az üzemanyagciklus összes fázisában keletkezhet; • Közepes aktivitású hulladék, amely a reaktor üzemeltetése és az újrafeldolgozás során jön létre; • Nagy aktivitású hulladék, amely a következő típusú hulladékokat jelenti: a neutron besugárzás által aktivált reaktor szerkezetek, az újrafeldolgozásból származó hasadó termékek és maga a kiégett üzemanyag, amennyiben az nem minősül újra feldolgozhatónak. A nagy aktivitású hulladékot olyan módon kell átalakítani, hogy megoldható legyen a végső elhelyezése. Az ilyen típusú konverzió legszélesebb körben használt technológiája a vitrifikálás (üvegbe ágyazás). Ennek a folyamatnak a részeként a hulladékot először is kiizzítják, majd az eredményként kapott port keverik össze szilíciummal és egyéb oxidokkal, amelyeket aztán nagy hőmérsékleten üveggé alakítanak. Az üvegnek sok előnye van: hőálló, jól ellenáll a sugárzásnak és nem oldódik. Ez az üveg hulladék hordókba helyezhető, amelyek aztán a végleges hulladéktárolókba szállíthatók.

5

http://www.atomeromu.hu/index-e.htm



France; Chargement réacteur Fotó: C. Pauquet

Jelenleg nincsenek működő végleges lerakó telephelyek (szemben az ideiglenes tároló telephelyekkel), ahol az újrafeldolgozásra nem küldött kiégett üzemanyag, és az újrafeldolgozásból származó hulladék elhelyezhető6. Jóllehet, a végleges elhelyezéssel kapcsolatos műszaki problémákat már megoldották, jelenleg nincsen sürgető műszaki indok arra, hogy ilyen létesítményeket hozzanak létre, mivel az ilyen hulladékok teljes térfogata viszonylag csekély. Továbbá, minél hosszabb ideig tárolják, annál könnyebben kezelhető a hulladék a radioaktivitás fokozatos csökkenése miatt. Ezen kívül van egy olyan megfontolás is, miszerint a kiégett üzemanyagtól felesleges megszabadulni, mivel az jelentős értéket képvisel, így biztosítani kell a megmaradt urán és plutónium hozzáférhetőségét azok későbbi újra feldolgozhatósága érdekében. Több ország is készít tanulmányokat, hogy meghatározzák a kiégett üzemanyag és az újrafeldolgozásból származó hulladék elhelyezésére alkalmas optimális megoldást. Az általános vélemény az, hogy a kiégett üzemanyagokat mély geológiai tárolókban kell elhelyezni, visszanyerhető módon, annak érdekében, hogy egy későbbi időpontban újrahasznosíthatóak legyenek.

6

http://world-nuclear.org/info/inf04.html


21


Az atomenergia CEE Nucleariránti Energy kereslet Outlook alakulása 23

3. Az atomenergia iránti kereslet alakulása 3.1. Az energia iránti nemzetközi kereslet alakulása A Föld népességének folyamatos növekedése és a gazdasági növekedés a globális energiaigények folyamatos emelkedését vetítik előre. Jóllehet a növekedés mértékére adott szakértői becslések eltérnek, többségük egyetért abban, hogy az elkövetkező évtizedekben a globális energiafogyasztás jelentős mértékű megugrása várható (lásd az 5. ábrát).

5. ábra: A világ energiafogyasztásának előrejelzése, 2005–2030.

Billiárd Btu (1Btu~ 0.3Wh)

700

Nem OECD országok

600

OECD országok

500 400 300 200 100 0 2005

2010

2015

2020

2025

2030

Forrás: http://www.sia.doe.gow/olaf/s.....html

Az energiapiac az elmúlt években számos jelentős változáson ment keresztül. A nyersanyagok és a villamos energia ára számottevően ingadozott, félelmek alakultak ki az ellátásbiztonságot illetően, és a környezetvédelmi fenntarthatóság a közvélemény figyelmének középpontjába került. A fentiek figyelembevételével az energiatermelés a jövőben valószínűleg olyan primer energiaforrások felhasználása felé tolódik el, amelyek leginkább képesek megfelelni a következő kritériumoknak: • Gazdaságilag versenyképes • Környezetvédelmi szempontból biztosítja a fenntarthatóságot • Ellátási lánca biztonságos

Magyarország, Paksi Atomerőmű ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

23


Sweden; SKB Nucear Power Plant;

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által 2003-ban készített tanulmány elméleti forgatókönyveket állított fel a mind gazdaságilag, mind pedig környezetvédelmi szempontból kívánatos energiaforrás-szerkezetre vonatkozóan. Az eredményt a 6. ábra mutatja:

6. ábra: A kívánt elsődleges globális energiaforrások elméleti megoszlása (IEA)

Exa-Joule (10^18 J)

24

1,200

Szén

1,000

Olaj Gáz

800

Atomenergia

600

Biomassza

400

Egyéb megújuló energiaforrások

200 0 1990

2000

2010

2020

2030

2040

2050

Forrás: http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/2000/2050_2003.pdf



Sweden; SKB Nucear Power Plant; Fotó: Curt-Robert Lindqvist

A fenntarthatósági célok kielégítésére az energetikai szektornak reálisan olyan energiaforrások használata felé kell elmozdulnia, amelyeknek alacsony a széndioxid kibocsátása. Az atomenergia eleget tesz ennek a követelménynek. Az IEA jelentés alapján az atomenergia részarányának több mint triplájára kell emelkednie a 2010-től 2030-ig terjedő időszakban (lásd a 6. ábrát). A Nemzetközi Nukleáris Társaság (WNA)7 a jövőbeli nukleáris energiatermelés növekedésének előrejelzése során ennél konzervatívabb becslést készített, ahogyan azt a 7. ábra mutatja. (A WNA a magán szektor olyan globális szervezete, amelynek törekvései közé tartozik az atomenergia, mint az elkövetkező évszázadokban alkalmazható, fenntartható energiaforrás békés nemzetközi felhasználásának előmozdítása.)

7. ábra: A világ atomenergia kapacitása 2030-ig (WNA) 800

700

nettó GWe

600

500

400 300

Alacsony forgatókönyv Referencia forgatókönyv Magas forgatókönyv

200 100

2029

2027

2023

2021

2019

2017

2015

2013

2011

2009

2007

2005

2003

0

Forrás: http://www.aph.gov.au/House/committee/isr/uranium/report/chapter2.pdf

7

http://www.world-nuclear.org/about/objectives.html?ekmensel=185bf1b1_12_0_72_1


25

26



3.2. A reaktorok iránti globális kereslet alakulása Napjainkban óriási a reaktorok iránt észlelt kereslet. Az alábbi példák világosan illusztrálják az atomenergia-piacra nehezedő keresleti nyomást. • Jelenleg hozzávetőlegesen 36 nukleáris reaktor kb. 30.000 MWe összkapacitással áll építés alatt (2008. évi, szeptemberi adat) – 11 országban8, beleértve Kínát, Dél-Koreát, Japánt és Oroszországot.9 • Összesen 97 nukleáris reaktort rendeltek már meg vagy tervezik megrendelésüket. Ezek teljes nettó kapacitása kb. 105.000 MWe (2008 szeptemberi adat). • 221 reaktor jelenleg ajánlati stádiumban áll. Ezek teljes kapacitása kb. 200.000 MWe (2008 szeptemberi adat). • A legtöbb jelenleg tervezés alatt álló reaktor Ázsiában található, ahol a gyorsan növekvő gazdaság, és az ezzel párhuzamosan emelkedő villamosenergia-igény indokolja ezt a növekedési mértéket. Például Kína 2020-ra ötszörös növekedést tervez atomerőművi kapacitásában (40 GW); India célkitűzése, hogy reaktorállományát 2020-ra 20–30 új reaktorral bővítse10. • Az Egyesült Államokban a villamosenergia-termelő társaságok bejelentették, hogy több mint 30 reaktor építését tervezik (2008. januári állapot)11. Ezt megelőzően az utolsó Egyesült Államokbeli reaktort 1973-ban rendelték meg. • A Rosatom állami atomenergetikai vállalat helyettes vezetője arról számolt be, hogy Oroszország elkötelezett 26 új blokk üzembe helyezésére 2020-ig bezárólag. Azt is elmondta továbbá, hogy 14 további reaktorblokk ügyében kezdték meg a helyszíni előkészítést, vagy az előzetes tanulmányok elkészítését12. • Az atomenergia felhasználását komolyan fontolóra veszi több mint 30 olyan ország, amelynek jelenleg nincs atomerőműve (ezek közül néhány esetében nem feltétlenül állami szinten történne a beruházás)13. • A legnagyobb atomenergia kapacitás-növekedés (több mint 80%) várhatóan olyan országokban következik be, ahol már jelenleg is alkalmaznak atomenergiát. 8


9

http://www.world-nuclear.org/info/reactors.htm

10 http://world-nuclear.org/info/inf104.html 11 http://www.pittsburghlive.com/x/pittsburghtrib/business/s_549503.html 12 http://www.worldnuclear.org/_news_database/rss_detail_features.cfm?objID=758F1182-70C7 -439B-9402857026D53AF1 13 http://world-nuclear.org/info/inf102.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


3.3. Atomenergia iránti kereslet alakulása az Európai Unióban 2007. október 24-én az Európai Parlament (EP) megtárgyalta az eléje beterjesztett „Hagyományos energiaforrások és energiatechnológia” című jelentést14, amely anyag egy külön fejezetben foglalkozott az atomenergiával. Az a tény, hogy a jelentést a parlament túlnyomó többsége elfogadta (509-en szavaztak mellette és 153-an ellene) igen jelentős, mivel ez az első alkalom, hogy az EP az atomenergiát úgy jellemezte, mint „Európa legnagyobb alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrása” és Európa jövőbeli energiaszerkezetének kulcsfontosságú összetevője. Az atomenergiával kapcsolatos jelentés főbb elemei a következők: • Az atomenergia nélkülözhetetlen Európa alapvető energiaszükségletének középtávú kielégítése érdekében. • Az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának sikeres csökkentése az energiaszektorban csak akkor biztosítható, ha nagyobb mértékben használják az olyan alacsony kibocsátású technológiákat, mint például a nukleáris energia, a tiszta szén és a megújuló energiaforrások. Az atomenergia jelenti most a legjelentősebb alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrást Európában, és az Európai Parlament is hangsúlyozta ennek potenciális szerepét a klímaváltozás elleni harcban. Az atomenergia alkalmazásának feladása lehetetlenné tenné az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó célkitűzések elérését. • Becslések szerint a Föld azonosított urántartalékai több mint 200 évre elegendőek, és ezen tartalékok jelentős földrajzi szétszóródása lehetőséget ad az ellátásbiztonságot befolyásoló politikai kockázatok diverzifikálására. Az atomenergiával történő villamosenergia-termelés költségét alig befolyásolja az urán árának ingadozása, mivel az atomerőművek üzemanyag költsége viszonylag csekély befolyással bír az általa megtermelt villamos energia árára. • A hosszú beruházási idő fényében minden tagállamban szükség van stabil jogi és politikai keretekre, valamint a politikai döntéshozatal előtti atomenergiával kapcsolatos nyilvános párbeszédre, annak érdekében, hogy a közvélemény az atomenergia alkalmazásának pozitív és negatív hatásaival kapcsolatosan egyaránt tájékozott legyen. Ez a jelentés és annak jóváhagyása valószínűleg megerősíti az atomenergia pozícióját, mint a világ primer energiaforrásainak egyik alapvető fontosságú elemét, ez pedig ösztönzőleg hathat az európai atomkutatási programokra is15.

14 http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5479402 15 www.foratom.org ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

27


29 Az atomenergia ellátási lánca

4. Az atomenergia ellátási lánca A négyszázharminckilenc üzemelő reaktor16 (2008. szeptemberi állapot), amelyek együttes kapacitása kb. 373 GWe, hozzávetőlegesen 76.300 tonna uránoxid koncentrátumot igényel, amelyhez évente kb. 64.60017 tonna urán kibányászására, vagy a raktári tartalékokból, illetve egyéb forrásokból történő biztosítására van szükség.18 Ahhoz, hogy a WNA referencia forgatókönyve teljesüljön (kb. 80%-os kapacitásnövekedés 2008 és 2030 között, lásd a 7. ábrát), a felhasználható üzemanyagok mennyiségének jelentős növekedése szükséges.

4.1. Elsődleges uránforrások Az uránforrásokat felfedezésük valószínűsége szerint osztályozzák. Az uránpiac a forrásokat két fő csoportra osztja: azonosított források és felfedezetlen források. Az azonosított források a következők: • Elfogadható bizonyosságú források (RAR). Ez a legnagyobb valószínűségű csoport. (Elegendő közvetlen mérés áll rendelkezésre a bányászat megkezdéséhez.) • Kikövetkeztetett források (IR). Nagy valószínűségű lelőhelyek, de további mérésekre van ahhoz szükség, hogy a bányászatra vonatkozó döntés megszülethessen. A felfedezetlen források alapját kizárólag a geológiai ismeretek képezik: • A Prognosztizált Források kifejezést használják, ha ismert urán lelőhelyen fedeznek fel uránt, és ezt általában valamilyen közvetlen bizonyíték is alátámasztja. • A Spekulatív Források szintén geológiai lelőhelyeken várhatók, de létezésükre nincs közvetlen bizonyíték. Az uránforrások kategorizálásának másik módszere a kitermelési és feldolgozási költség szerinti osztályozás.

16 http://www.iaea.org/programmes/a2/

Sweden; SKB Nucear Power Plant Fotó: Curt-Robert Lindqvist

17 http://www.world-nuclear.org/info/reactors.html 18 http://www.world-nuclear.org/info/inf22.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

29

30


A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) az urán osztályozásánál a következő költségkategóriákat19 használja (az urán a feldolgozási fázis után U3O8 vegyület formájában van jelen): • 40 USD/kgU vagy kevesebb (=15,38 USD/font U3O8 vagy kevesebb)

8. ábra: Azonosított források 2007-ben (1,000 tU)

• 80 USD/kgU vagy kevesebb (=30,77 USD/font U3O8 vagy kevesebb) • 130 USD/kgU vagy kevesebb (=50 USD/font U3O8 vagy kevesebb) • 260 USD/kgU vagy kevesebb (=100 USD/font U3O8 vagy kevesebb)

<40 USD/kgU RAR 40 – 80 USD/kgU RAR 80 – 130 USD/kgU RAR <40 USD/kgU IR 40 – 80 USD/kgU IR 80 – 130 USD/kgU IR

1.766 832 740 1.204 654 272

Forrás: http://213.253.134.43/oecd/pdfs/ browseit/6608031E.PDF

A fenti kategóriákba sorolásnál számolhatunk a tiszta urán (U) mennyiségével, amelynek egységében állandó az U-235/U-238 arány, vagy pedig azzal a mennyiséggel, amely az urán egyik természetes előfordulási formájában van jelen (ennek képlete: U3O8). Egy gramm U3O8 0,848 gramm tiszta uránt tartalmaz. Ahhoz, hogy az uránpiacot kellőképpen megismerjük, meg kell vizsgálnunk az uránforrások földrajzi eloszlását. Az azonosított uránforrások bányászati és feldolgozási költségek alapján történő csoportosítása a 8. ábrán látható. A tU egység egy tonna uránt jelent, amely 0,71% U-235-öt és 99,284% U-238-at tartalmaz. Ezeknek a forrásoknak kb. 54%-a található a 40 USD/kgU-os kitermelési költségszint alatt. A 9. ábrán látható a Föld 130 USD/kgU kitermelési költségszint alatti főbb azonosított uránforrásainak földrajzi eloszlása. (Megjegyzés: az uránár 2007-ben és 2008-ban nagyon ingadozott, s a történelmi legmagasabb érték elérése után is csak a nagyon magas 150 USD/kgU prompt áron állt meg (2008. szeptember 22., UxC ár).

9. ábra: A 130 USD/kgU kitermelési költségszint alatti főbb azonosított uránforrások megoszlása

Forrás: http://213.253.134.43/oecd/pdfs/browseit/6608031E.PDF

19 http://www.wise-uranium.org/uod.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


A 9. ábra alapján jól látható, hogy Európa uránforrásokban meglehetősen szegény, ezért tekintve a jelentős nukleáris kapacitásokat, importfüggő. A nyersurán jelentős árnövekedésével párhuzamosan a feltárási tevékenység bővült. Ez a gazdasági helyzet lehetőséget biztosít egy új feltárási hullám elindulására. Pozitív korreláció figyelhető meg a feltárásra költött pénzösszeg és a feltárt források nagysága (RAR és IR) között, ahogyan azt a 10. ábra is mutatja. Napjainkban teljesen új feltárási módszerek kifejlesztésére és új lelőhelyek felfedezésére kerül sor.

0,5

0

0

Ismert források (80 USD/kg kitermelési költség alatti elfogadható bizonyosságú és kikövetkeztetett források, millió tonna)

1.000

2007

1,0

2005

2.000

2001

1,5

2003

3.000

1997

2,0

1999

4.000

1995

2,5

1991

5.000

1993

3,0

1987

6.000

1989

3,5

1985

7.000

1981

4,0

1983

8.000

1979

4,5

1975

9.000

1977

Kumulált kutatási/feltárási ráfordítások (millió USD)

10. ábra: Ismert uránforrások és a feltárásukra szánt összegek

Forrás: http://www.world-nuclear.org/info/inf75.html?terms=exploration

4.2. Másodlagos uránforrások A 90-es években új uránforrás jelent meg a piacon. A hidegháború végével az orosz és amerikai urántartalékok egy része felszabadult és lehetővé vált a korábban háborús célokat szolgáló robbanófejek magas dúsítású uránjának további hasznosítása fűtőanyagként. Ezeknek a forrásoknak a megjelenése a piac torzulásához vezetett. Az uránár több mint egy évtizedig alacsony szinten maradt és emiatt elhanyagolták a kutatási tevékenységeket. A 11. ábra foglalja össze a másodlagos források várható arányát a nyugati országok uránpiacain. A grafikonon az alábbi különböző uránforrások láthatóak: • Elsődleges uránkínálat – újonnan bányászott és feldolgozott urán. • Másodlagos uránkínálat – az összes olyan uránforrás, amelyet nem újonnan bányásztak. (Ide tartoznak például a hidegháború alatt felhalmozott tartalékok.)


31


11. ábra: A világ uránkereslete és kínálata (WNA) 160.000 140.000 120.000

tU

100.000 80.000 60.000 40.000 20.000

Elsődleges uránkínálat

Másodlagos uránkínálat

Maximális kereslet

Referencia kereslet

Minimális kereslet

2029

2030

2027

2028

2026

2024

2025

2023

2021

2022

2019

2020

2017

2018

2015

2016

2014

2013

2011

2012

2010

2009

2007

2008

2006

0

Forrás: http://www.world-nuclear.org/info/inf22.html

Ahogyan azt a 11. ábra mutatja, - a referencia forgatókönyv szerinti keresletet figyelembe véve az olló folyamatosan nyílik a kínálat és a kereslet között 2030-ig. Az utóbbi 20 évben alacsony szinten mozgott az uránár és nagy volt a készletfelhasználás. A folyamat – nevezetesen, hogy a piacon az éves kitermelés kb. két évtizeden át nem követte az éves igényeket – a 12. ábrán látható.

12. ábra: A természetes urán kitermelése és a reaktorok szükséglete 70.000 60.000

Igény

Teljes termelés

50.000 tU

Készletfelhalmozás

40.000

Készletleépítés

30.000 20.000 10.000

2005

2000

1995

1990

1985

1980

1975

1970

1965

1960

1955

1950

0 1945

32

Forrás: http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1259_web.pdf



Sweden; SKB Nucear Power Plant Fotó: Bengt O Nordin

4.3. Alternatív elsődleges uránforrások20 Több javaslat is létezik arra vonatkozóan, hogyan juthatunk nyers uránhoz. Például 1999-ben az Egyesült Államok Elnöki Tudományos-Technikai Tanácsadói Bizottsága (the United States’ President’s Commitee of Advisors on Science and Technology) azt javasolta, hogy az Egyesült Államok vegye fontolóra abban a nemzetközi kutatásban való részvételt, amely az urán tengervízből való kinyerését célozta meg. A tengervíz átlagos uránkoncentrációja alacsony, de a tengervízben található teljes uránmennyiség óriási – kb. 4 milliárd tonna (kb. 700-szorosa azon ismert földi forrásoknak, amelyek 130 USD/kgU költség alatt termelhetők ki). Egy Japánban kifejlesztett eljárással folytatott kutatás azt sejteti, hogy az urán tengervízből való kinyerése hozzávetőlegesen 315 USD/kgU költségen valósítható meg. Ha figyelembe vesszük az urán történelmi legmagasabb 350 USD/kgU prompt árát, amely szintet 2007-ben érte el, erről a lehetőségről sem jelenthető ki, hogy megvalósíthatatlan.

4.4. Az urán ára A többi fémtől, így például a réztől vagy a nikkeltől eltérően, az uránnal korábban nem kereskedtek szervezett árutőzsdén, mint például a londoni fémtőzsdén (London Metal Exchange). Az urán értékesítése kizárólag kétoldalú megállapodásokon keresztül valósult meg21. Jelenleg két alapvető típusa van az uránkereskedelemnek: a kétoldalú (prompt és hosszú távú) szerződések és a nyilvános határidős szerződések segítségével zajló kereskedelem.

20 http://www.wise-uranium.org/upusa.html#SEAWATER 21 http://www.cameco.com/uranium_101/markets/ ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

33

34


A prompt piaci szerződések általában csak egy szállítmányra vonatkoznak és tipikusan a nyilvánosságra hozott, a szerződés aláírásának időpontjában érvényes, prompt piaci áron, vagy annak közelében köttetnek. Az elmúlt néhány évben a nyugati világ uránigényének kb. 15%-át vásárolták meg a prompt piacon. Az ilyen típusú megállapodásoknál a szállítás általában a szerződés aláírásától számított 12 hónapon belül történik. Az árakat független piaci tanácsadók, így például az Ux Consulting (UxC) vagy a TradeTech22 hozzák nyilvánosságra.22 A már említett kínálat és kereslet közötti szakadék a prompt uránpiaci árak nagy ingadozását idézte elő. 2003 óta a prompt árak a tizennégyszeresükre nőttek, majd 2008 közepére több mint a felével visszaestek. A kezdeti jelentős növekedés részben az atomerőmű építési tervek új hullámából adódott, s a későbbi árcsökkenés egyfajta piaci korrekció eredményeként alakult ki.

13. ábra: Az urán prompt ára 1995-től (UxC) USD/lb U3O8

140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M S J M ‘95 ‘96 ‘97 ‘98 ‘99 ‘00 ‘01 ‘02 ‘03 ‘04 ‘05 ‘06 ‘07 ‘08


A múltban a teljes uránértékesítés kb. 85%-a hosszú távú, több éves szerződések keretében valósult meg. A szállítások ezeknél a konstrukcióknál 1–3 évvel a szerződés aláírása után kezdődtek meg. A hosszú távú szerződések időtartama 2–10 év, vagy akár ennél is hosszabb. A piaci kockázatok csökkentésére a termelők és a fogyasztók gyakran választanak olyan vegyes struktúrát, amelyben a szerződési portfóliójuk többféle szerződésből és árképzési mechanizmusból áll. A hosszú távú szerződések esetében a vevők gyakran hajlandóak a prompt árhoz képest felárat fizetni, mivel így biztonságos ellátásban részesülnek kiszámítható költségen. Ezeket az árakat nehéz pontos, konkrét számokkal illusztrálni.23 A 14. ábra a WNA által publikált prompt és hosszú távú árakat mutatja.

22 http://www.cameco.com/investor_relations/ux_history/ 23 http://www.gnr2.org/html/2007/2–10.pdf ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


14. ábra: Az urán (U3O8) árának alakulása 1972-től – éves felbontás USD/lb U3O8

100

Hosszú távú ár (Euratom) Prompt ár

80

60

40

20

0 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07


A New York-i Kereskedelmi Tőzsde (New York Mercantile Exchange, NYMEX) a közelmúltban partneri viszonyba lépett az Ux Consultinggal annak érdekében, hogy lehetővé tegye a pénzügyileg kidolgozott, tőzsdén belüli és tőzsdén kívüli határidős uránkereskedelmet.24 A szerződések végső elszámolási árának alapját az UxC index képezi, amely biztosítja az U3O8 vagyis a „sárga por” árazását. A NYMEX határidős urán szerződései a nukleáris ipar szereplői – azaz a villamosenergia-termelő vállalatok, felhasználók, uránbányászattal foglalkozó cégek és egyéb nukleáris üzemanyaggyártók, kormányok, bankok és egyéb pénzügyi intézmények, – számára transzparens árképzési mechanizmusról gondoskodik. A hatékonyság és a feltárási tevékenység javítása Az emelkedő világpiaci uránárak mellett az urán hasznosítás folyamatában további hatékonyságjavító intézkedések várhatóak. A főbb erőfeszítések a következő területeken folynak:25 • Magasabb kiégési szint elérése (azaz több energia kinyerése ugyanolyan mennyiségű uránból). • A MOX üzemanyag arányának növelése a teljes nukleáris üzemanyag portfólión belül. • AA gyártási maradvány csökkentése. (Ez a fel nem használt uránt jelenti a dúsítási folyamat végén.) A kevesebb gyártási maradvány hatékonyabb dúsítást eredményez, de ennek megvan a járulékos költsége. (Minél magasabb a nyersurán ára, annál nagyobb az ösztönzés a gyártási maradvány csökkentésére.) • A gyártási maradvány felhasználása. A gyártási maradványban igen alacsony mennyiségű U-235 van, de ez az újfajta dúsítási technikák felhasználásával a nyers vagy a dúsított urán szintjére dúsítható. (Oroszországban már alkalmaznak ilyen típusú technológiát.) Az ilyen és hasonló erőfeszítések csökkenthetik a nyers urán iránti keresletet.

24 http://www.nymex.com/UX_pre_agree.aspx 25 http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/ResultsPage.asp?p=2 ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

35

36


4.5. A nukleáris üzemanyagciklus lépései Bányászat és feldolgozás Urántermelés alatt az urán kibányászását és elsődleges feldolgozását értjük. Az urántermelés 2007-ben (15. ábra) kb. 41.250 tU volt. Az ábrán szereplő „Egyéb” kategória többek között a következő országokat tartalmazza: Ukrajna, Kína, Cseh Köztársaság és India.

15. ábra: Uránkitermelés (2007, tU) Kanada

9.462

Ausztrália

8.577

Kazahsztán

6.654

Oroszország

3.385

Namíbia + Dél-Afrika

3.423

Nigéria

3.154

Üzbegisztán

2.308

USA

1.748

Egyéb

2.538

Forrás: http://ec.europa.eu/euratom/ar/last.pdf

Konverzió (UF6) A bányászati és feldolgozási fázist követő lépés az országok számát tekintve koncentráltabbá válik a nagyobb tőkeigény, a technológiai követelmények és a politikai jelentőség miatt. Az UF6 konverziós kapacitás 2007-ben 68.440 tU volt (16. ábra). A konverziós kapacitás közel egyenlő mértékben oszlik meg Kanada, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok között.

16. ábra: Legfőbb konverziós kapacítások (2007-es hozzávetőleges kapacitás, tU/év) Carneco (CAN)

19.260

Atomenergoprom (RUS)

17.760

Areva (FR)

16.500

ConverDyn (USA)

13.000

CNNC (China) Nukem (DE)

1.000 920




France; Nogent Nuclear Power Plant Fotó: Bauduin P

Dúsítás A dúsítási eljárást főleg Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és a brit-német-holland egyenlő tulajdonban lévő Urenco cég (17. ábra) végzi. Kanada azért nem tartozik közéjük, mivel önálló fejlesztésű nehézvizes reaktorokat (CANDU) alkalmaz, amelyek dúsítatlan uránnal működnek. A dúsító üzemek kapacitásának mérése az ún. „elkülönítő munkaegységek” vagy más néven SWU-k alapján történik. Az SWU26 egy olyan komplex mérőszám, amely a feldolgozott urán mennyiségének, a dúsítás mértékének (azaz az U-235 izotóp koncentráció maradványhoz viszonyított növekedési mértékének) és a gyártási maradvány további kiaknázhatósági szintjének is függvénye. A teljes urándúsítási kapacitás 2007-ben 60.400 ezer SWU volt.

17. ábra Legfőbb dúsító kapacitások (2007-es hozzávetőleges kapacitás, 1000 SWU) Atomenergoprom (RUS)

22.500

USEC (US)

15.500

AREVA (FR)

10.800

Urenco (GER, NL, UK)

9.600

JNFL (JPN)

1.000

CNNC (China)

1.000


26 http://www.world-nuclear.org/info/inf28.html?terms=swu ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

37

38



Üzemanyaggyártás Az üzemanyag-gyártási tevékenység meglehetősen diverzifikáltnak tekinthető a résztvevő országok tekintetében. Az üzemanyag gyártási kapacitásokkal kapcsolatos információk általában bizalmasak, ezért azok pontos számszerűsítése igen nehéz. A dúsított uránból készült üzemanyag gyártás tekintetében a becslések alapján legnagyobb kapacitása az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kazahsztánnak és Japánnak van (18. ábra).27 Az összes dúsított üzemanyag gyártási kapacitás a világon 13.669 tU. A körgrafikon „Egyéb” kategóriája tartalmazza Dél-Koreát, az Egyesült Királyságot, Spanyolországot, Brazíliát, Kínát és Indiát is.

18. ábra: Jelentősebb könnyűvizes reaktorokhoz történő üzemanyag gyártási kapacitások (tU/év)

Forrás: http://www.wise-uranium.org /umaps.html

Egyesült Államok

3.900

Oroszország

2.020

Kazahsztán

2.000

Japán

1.674

Franciaország

820

Belgium

750

Németország

650

Svédország

600

Egyéb

1.255

27 WISE Uranium Project ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


Kanada vezeti a mezőnyt a természetes (azaz dúsítatlan) uránból történő üzemanyaggyártásban, hiszen saját fejlesztésű CANDU reaktoraiban is természetes uránt használ. A teljes dúsítatlan üzemanyag-gyártási kapacitás 3.550 tU (lásd a 19. ábrát). Románia ebben a becslésben nem szerepel, ugyanakkor ismert, hogy megvan a kapacitása arra, hogy elegendő fűtőanyagot gyártson természetes uránoxid üzemanyagigényének (105 tonna évenként) ellátására és jelenleg is az egyedüli olyan ország, amely Kanadán kívül CANDU üzemanyagot gyárt.28

19. ábra: Jelentősebb nehézvizes reaktorokhoz történő üzemanyag gyártási kapacitások (tU/év) Kanada

2.700

Dél-Koreai Köztársaság

400

India

270

Argentína

160

Pakisztán

20

Forrás: http://www.wise-uranium.org/umaps.html

Az utolsó ismertetendő üzemanyag gyártási típus a MOX üzemanyaggyártás, amelynek kapacitása 420t nehézfém (HM) (20. ábra). A főbb gyártók Franciaország és az Egyesült Királyság.

20 ábra: Jelentősebb könnyűvizes reaktorokhoz történő MOX gyártási kapacitások (tonna nehézfém/év) Franciaország

195

Egyesült Királyság

128

India

50

Belgium

37

Japán

10

Forrás: http://www.wise-uranium.org/umaps.html

28 http://www.world-nuclear.org/info/inf93.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

39

40


4.6. A reaktor „szállítók” A jelenleg működő reaktorok jellemzőit és a jövőbeli építési lehetőségeket a következő táblázatok29, 30, 31 foglalják össze. A működő reaktortípusok 2007-ben a következők voltak:

Reaktortípus

Főbb országok

Legnagyob Darab GWe b méret kb. (MW)

Üzemanyag

Hűtőanyag

Nyomottvizes reaktor (PWR)

Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Oroszország

1.500

264

250,5 dúsított UO2

víz

Forralóvizes reaktor (BWR)

Egyesült Államok, Japán, Svédország

1.350

94

86,4 dúsított UO2

víz

Nehézvizes reaktor ’CANDU’ (PHWR)

Kanada

880

43

23,6 természetes UO2

nehézvíz

Gázhűtésű reaktor

Egyesült Királyság

625

18

10,8 természetes UO2 CO2

Könnyűvizes grafit reaktor

Oroszország

Tenyésztő reaktor

Japán, Franciaország, Oroszország

Egyéb

Oroszország

dúsított UO2 1.250

12

12,3 dúsított UO2

560

4

1 PuO2 és UO2

12

4

0,05 dúsított UO2

víz folyékony nátrium víz

A reaktorszállítók komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy kielégítsék a növekvő reaktorigényeket. A nukleáris reaktorszállítók piaca a globalizáció jeleit mutatja. 2006 végére három nagy nyugati-japán szövetség jött létre, és vette át a dominanciát a világ reaktorszállítói piacán:32 • Az Areva a Mitsubishi Heavy Industries-val szövetkezett, • A General Electric a Hitachival szövetkezett, • A Westinghouse a Toshiba 77%-os leányvállalata lett. A négy legnagyobb piaci résztvevő (a három fent említett szövetség valamint Oroszország) kapacitásai növelésére törekszik. Az Areva például 2008-ban 12.000 új dolgozót vett fel nemzetközi terjeszkedése33 érdekében. Jóllehet, a szállítók világszerte minden megrendelésért versengenek egymással, a hatalmas keresleti nyomás valószínűleg olyan mennyiségű megrendelést fog biztosítani a reaktorgyártó vállalatok számára, amelyet nehezen tudnak majd teljesíteni.

29 http://www.world-nuclear.org/info/inf32.html 30 http://www.world-nuclear.org/info/inf08.html 31 http://www.nei.org/resourcesandstats/documentlibrary/reliableandaffordableenergy/graphicsandcharts /worldnuclearpowerplantsinoperation/ 32 http://world-nuclear.org/info/inf104.html 33 http://www.areva.com/servlet/vdg_25_06_2008-c-AroundUs-cid-1214290986215-en.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


A tervezett reaktortípusok a következők34: Reaktortípus

Ország

Fejlesztő

ABWR

USA-Japán GE-Hitachi, Toshiba

Kapacitá Főbb jellemzők s (MW) 1.300

Továbbfejlesztett konstrukció Hatékonyabb Kevesebb hulladék Leegyszerűsített építkezés (4 év) és működtetés

AP-1000 (PWR)

USA

Westinghouse 1.100

Leegyszerűsített építkezés és működtetés 3 éves építés 60 éves élettartam

EPR, US-EPR (PWR)

Franciaország, Németország

Areva NP

1.600

Továbbfejlesztett konstrukció

ESBWR

USA

GE

1.550

APWR, US-APWR, EU-APWR APR-1400 (PWR)

Japan

Közművek, Mitsubishi

Dél-Korea

KHNP (a Westinghousetól származik)

1.530, 1.700, 1.700 1.450

SWR-1000 (BWR)

Németország

Areva NP

1.200

VVER-1200 (PWR

Oroszország

Gidropress

1,200

Nagy üzemanyag hatékonyság

V-392 (PWR)

Oroszország

Gidropress

9501.000


CANDU-6, CANDU-9

Kanada

AECL

750, 925+


ACR

Kanada

Nagy üzemanyag hatékonyság Alacsony költségű termelés Továbbfejlesztett konstrukció Rövid építési idő Hibrid biztonsági elemek Leegyszerűsített építkezés és működetés Továbbfejlesztett konstrukció Nagyobb megbízhatóság Leegyszerűsített építkezés és működtetés Újszerű konstrukció Nagy üzemanyag hatékonyság

60 éves élettartam Rugalmas üzemanyag-igények Önálló egység

AECL

700, 1.080

Továbbfejlesztett konstrukció Könnyűvizes hűtés Alacsony dúsítású üzemanyag

PBMR

Dél-Afrika

Esko, 170 Westinghouse (modul)

Modul erőmű (alacsony költségek) Direkt ciklusú gázturbina

GT-MHR

USA, Oroszország és mások

GeneralAtomics – OKBM

Modul erőmű (alacsony költségek)

285 (modul)

Nagy üzemanyag hatékonyság Direkt ciklusú gázturbina


41


Atomerőművi blokkok csatlakoztatása a hálózathoz

5. Atomerőművi blokkok csatlakoztatása a hálózathoz 21. ábra: UCTE tagországok

Forrás: http://www.ucte.org/

Kapacitás tekintetében sok újabb atomreaktor-típus nagyobb az elődjénél, ez pedig új kihívásokat jelent. A Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity (UCTE), amely a kontinentális Európa rendszerirányítóinak egyesülése, megköveteli a szabályozási zónákért felelős átviteli rendszerirányító társaságoktól, hogy megfelelő mértékű hidegtartalék-kapacitást tartsanak fenn. Ez a tartalék alternatív energiaforrásként szolgál egy olyan nagyobb energiatermelési kiesés esetén, amely kiválthatja az UCTE rendszer bizonyos részeinek túlterhelését, és nagyobb áramszünetekkel járhat. Az adott tartaléknak minimum akkora kapacitásúnak kell lennie, mint az érintett szabályozási zónán belüli legnagyobb energiatermelő blokk kapacitása. A tipikusan nagy kapacitással rendelkező atomerőművi blokkok üzembe állítása új tartalékok biztosítását kívánja meg. Jóllehet számottevő ilyen új tartalékra lehet szükség, azok üzembe helyezésére elegendő idő áll rendelkezésre, tekintettel az új nukleáris blokkok engedélyeztetési és létesítési idejére. Ezen kívül a szükséges tartalékkapacitás mértékének csökkentésére még elméleti lehetőség is kínálkozik olyan szabályozási zónák kialakításával, amelyeknek közös a tartalékkapacitása, mivel a párhuzamos kiesések valószínűsége alacsony. Ehhez a megoldáshoz az UCTE-n belül megfelelő határkeresztező kapacitásokra, valamint a hidegtartalék-kapacitás minimális mértékére vonatkozó szabályok megváltoztatására van szükség. A fenti lehetőségek nagy valószínűséggel megvalósulhatnak, figyelembe véve azt a tényt, hogy az Európai Tanács 200735 tavaszán felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy indítványozza olyan mechanizmus létrehozását az átviteli rendszerirányítók számára, amelyekkel javítani lehet a hálózatüzemeltetés, a hálózat biztonság és a határokon átnyúló kereskedés összehangolását. Az Európai Tanács a tagállamok közötti szolidaritás jegyében kiemelte az ellátásbiztonság megerősítésének szükségességét is.

35 http://ec.europa.eu/energy/electricity/package_2007/doc/2007_09_19_explanatory_memorandum_en.pdf ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

43



6. Az atomenergia költségei Jelentős különbség van a második generációs reaktorok és a tervezett harmadik+ generációs reaktorok teljesítménye között (ez utóbbiak tulajdonképpen korszerűsített harmadik generációs reaktorok). Mivel harmadik+ generációs reaktorok építésére még nem került sor, ezek költsége csak becsülhető. Ahogyan azt a 3. fejezetben tárgyaltuk, a harmadik+ generációs reaktorok a második generációsokhoz képest nagyobb kapacitással rendelkeznek, terhelésük szabályozhatóbb, hosszabb élettartamúak, egyszerűbb a létesítésük és nagyobb az üzemanyag-hatékonyságuk. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a második és harmadik+ generációs reaktorok között a javuló teljesítményen és magasabb szintű biztonságot biztosító intézkedéseken túlmenően nincsenek alapvető technológiai különbségek. A költségelemzés kiindulási pontjaként az alábbiakban összefoglaljuk a nukleáris villamosenergia-termeléssel összefüggő tapasztalati költségeket.

6.1. Empirikus költségek Módszertan A villamosenergia-termelés költségeinek összehasonlítása során általában a „fajlagos költség módszertan”-t használják. A fajlagos költség magába foglalja az összes üzemeltetési költséget (beleértve az üzemanyag és üzemeltetési/karbantartási költségeket), a beruházási költséget és a tőkeköltséget (adott WACC/súlyozott átlagos tőkeköltség/mellett). Vita van arról, hogy az alkalmazott WACC mértéke mekkora legyen, mivel az jeleníti meg a kockázatokat, és a figyelembe vett idegen tőke/saját tőke arányt is. Ezért a tőkeköltséget gyakran 5%-os, 10%-os és 15%-os súlyozott átlagos tőkeköltség mutatóval is kiszámítják. Az atomerőművek költségszerkezete Egy erőmű költségszerkezetének vizsgálatakor általában három fő költségkategóriát különböztetnek meg: • Beruházási költség (tőkeköltséggel együtt) • Üzemanyagköltség • Üzemeltetési és karbantartási költség

Finland; EPR Nuclear Power Plant ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

45


A 22. ábra (OECD, 2005) mutatja az atomerőművek költségszerkezetét 5%-os súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) mellett.

22. ábra: Atomerőművek fajlagos energiatermelési költsége 5%-os WACC mellett (USD/MWh) 70

Üzemanyagköltség

60

Üzemeltetési és karbantartási költségek

USD/MWh

50 40

Beruházási költség

30 20 10

ROU-N

KOR-N1

KOR-N2

JPN-N

SVK-N

CHE-N

NLD-N

DEU-N

FRA-N

FIN-N

CZE-N

USA-N

CAN-N

0

Forrás: http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/2005/ElecCost.pdf

Jól látható, hogy a fentiek közül egy atomerőmű esetében a legnagyobb költség a beruházási költség (beleértve a felújítást, az üzemen kívül helyezést és az építkezés során felmerülő kamatot). A beruházási költség dominanciája még ennél is nyilvánvalóbb a 10%-os súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) mutató használatakor, ahogyan azt a 23. ábra mutatja. Általában ez a költségtényező hordozza a legmagasabb kockázati elemet egy atomerőmű befektetési projekt esetében. Mivel a leszerelés költségét is beruházási költségnek tekintik, az havi, vagy éves alapon jelentkezik az alkalmazott tartalékolási módszertől függően.

23. ábra: Atomerőművek fajlagos energiatermelési költsége 10%-os WACC mellett (USD/MWh) 70

Üzemanyagköltség

60


50 USD/MWh

40


30 20 10

ROU-N

KOR-N1

KOR-N2

JPN-N

SVK-N

CHE-N

NLD-N

DEU-N

FRA-N

FIN-N

CZE-N

USA-N

0 CAN-N

46




A leszerelési tevékenységekre bizonyos mennyiségű pénzösszeget el kell különíteni. Ezen leszerelési tevékenységek közé tartozik az atomhulladék végső elhelyezése is. A végleges tároló építési költségei36 főleg annak mélységétől és az elhelyezendő hulladék mennyiségétől függenek. Ez a költségkomponens egyéb tárolási projektekkel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok alapján jelezhető előre, és valószínűleg a 2.900–6.700 USD/m3 tartományban lesz. Az atomerőművi hulladék kezelésének és elhelyezésének költsége a megtermelt villamos energia teljes költségének nagy valószínűséggel kb. 5%-át teszi ki.37 A beruházási költség utáni legnagyobb költségtényező az üzemeltetési és karbantartási költség, amely valamivel magasabb, mint a szén- és gázerőműveknél (27. ábra). Az üzemanyagköltség azonban viszonylag alacsony az atomerőművek esetén. Az atomerőművekben felhasznált üzemanyag mennyisége és pénzben kifejezett értéke viszonylag csekély az olyan hagyományos erőművek fűtőanyag felhasználásával összehasonlítva, mint például a szén- és gáztüzelésű erőművek. A 24. ábra jól illusztrálja ezt a kijelentést, azzal hogy összeméri a világ uránpiacát az egyéb primer energiaforrások piacaival (2004).

24. ábra: A 2004-es elsődleges kitermelés hozzávetőleges értékesítési összege 1.000

Nagyobb, mint 1 billió USD

Milliárd USD

800

537 milliárd USD 127 milliárd USD

600

1,5 milliárd USD 400

200

0 Olaj

Földgáz

Szén

Urán

Forrás: http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1259_web.pdf

Az üzemanyag költsége a nukleáris üzemanyagciklus különböző lépéseinek költségeiből adódik össze. Minden lépcsőnek: a bányászatnak és feldolgozásnak, a konverziónak, a dúsításnak, az üzemanyag előállításnak és az újrafeldolgozásnak megvan a maga költsége. Az üzemanyagciklus különböző fázisainak áraira vonatkozó szerződések általában bizalmasak és csak néhány szervezet számára állnak rendelkezésre.

36 http://www.rhk.hu/english/quest8.htm 37 http://www.world-nuclear.org/info/inf04.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

47


Jelenleg az egyik legelterjedtebb villamosenergia-termelési módszert a földgáztüzelésű energiatermelés jelenti, ezért érdemes annak költségstruktúráját megvizsgálni és összehasonlítani a nukleáris villamosenergia-termelés költségstuktúrájával. Ahogyan az a 25. ábrán látható, az üzemanyagköltség aránya a földgáztüzelésű villamosenergia-termelésnél kiugróan nagy, még akkor is ha viszonylag alacsony (5%) súlyozott átlagos tőkeköltséggel (WACC) számolunk. Emiatt ebben a piaci szegmensben az erőmű tulajdonosok az üzemanyagár ingadozás jelentős kockázatát viselik az erőművük teljes üzemi élettartama során.

25. ábra: Földgáztüzelésű erőművek fajlagos energiatermelési költsége 5%-os WACC mellett (USD/MWh) 70

Üzemanyagköltség

60


USD/MWh

50 40


30 20 10

ZAF-G1

JPN-G KOR-G

BEL-G CZE-G FRA-G DEU-G GRC-G1 ITA-G1 ITAG2 ITAG3 NLD-G PRT-G SVK-G CHE-G1 CHE-G2 TUR-G1 TUR-G2

CAN-G USA-G1 USA-G2

0


Az alacsony üzemanyagköltség-arány a nukleáris villamosenergia-termelést viszonylag érzéketlenné teszi a fűtőanyagár ingadozásokra. A 26. ábra ±20%-os üzemanyagár változás hatását mutatja a villamosenergia-termelés költségére.

26. ábra: Az üzemanyagár ± 20%-os változásának hatása a villamos energia előállítási költségére. 8,0 Villamos áram előállítási költsége

7,0

6,0

Bázis érték Megváltozott érték

5,0 4,0 3,0 2,0 1,0

h

//

bli

i

/li /

Tengeri szélerőmű Hullám és egyéb tengeri erőmű

Szárazföldi szélerőmű

/

Baromfi hulladék BFB

k/

Atomerőmű

Széntüzelésű IGCC

Gáztüzelésű CCGT

á

Gáztüzelésű OCGT

F

Széntüzelésű CFB

0 Széntüzelésű PF

48

/C

f G

i

El

i i

df



Az OECD elkészített és közzétett egy elemzést a villamosenergia-termelés múltbeli fajlagos költségeire vonatkozóan. Ahogyan azt a 27. ábra mutatja, a nukleáris erőművekkel termelt villamos energia versenyképes, összehasonlítva a gáz- és széntüzelésű erőművekben termelt villamos energiával.

USD/MWh

27. ábra: Széntüzelésű-, gáztüzelésű erőművek és az atomerőművek fajlagos költségeinek tartománya (USD/MWh) 60

60 5% 10% WACC

50

50

40

40

30

30

Gáztüzelésű erőmű

20

20

Atomerőmű

10

10

0

Széntüzelésű erőmű

0 Beruházási költség

Üzemeltetési és karbantartási költség

Üzemanyag Összesített költség energiatermelési költség


Finland; EPR Nuclear Power Plant


49

50


Egyéb elemzések Egyéb elemzések is születtek a múltban, más és más eredménnyel. A különbségek általában abból adódtak, hogy más súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) adatokat használtak, más volt a földrajzi elhelyezkedés és eltérőek voltak a figyelembe vett hatósági előírások. A legfontosabb eredmény az esetek többségében az volt, hogy a nukleáris erőművek potenciálisan költséghatékonyak tudnak lenni. A MIT (Massachusetts Institute of Technology) tanulmánya38 az USA piacát vizsgálta, ahol – mint az a történelmi adatokból kiderült – sokkal költségesebb volt atomerőműveket építeni, mint Európában. A tanulmány hangsúlyozza, hogy egy atomerőmű költsége egyértelműen versenyképes lehet, ha magasak a földgázárak. A tanulmány elkészültének időpontjában a földgázár 3,5 USD/MBTU volt, míg a jelenlegi ár több mint 7 USD/MBTU.39 (Az MBTU 1 millió BTU-t, azaz 1 millió ún. brit hőegységet jelent; 1 BTU egyenlő 1.055,06 Joule-lal.) Több tanulmány eredményét foglalja össze az 1. táblázat. 1. táblázat: Különböző erőműtípusok költségének összehasonlítása MIT (2003) USD

DGEMP (2003) EUR

T&L (2003) EUR

RAE (2004) GBP

UofC (2004) USD

CERI (2004) CAD

2.000

1.280

1.900

1.150

1.500

2.347

Tőkeköltség kilowattonként Atomerőmű Gáz

500

523

600

300

590

711

1.,300

1.281

860

820

1.189

1.600

Atomerőmű

5

5

5

5

5

5

Gázerőmű

2

2

2

2

2

2

Szénerőmű

4

3

3

4

4

4

11,5

8

5

7,5

12,5

8

Gázerőmű

9,6

8

5

7,5

9,5

8

Szénerőmű

9,6

8

5

7,5

9,5

8

3,50/MBTU 3,30/MBTU

3,00/GJ

2,18/GJ 3,39/MBTU

6,47/Mcf

Szén Építési időszak – évek

A tőkeköltség vagy a hitelráta (%) Atomerőmű

Gázár

Villamos energia ára MWh-ként Atomerőmű

67

28

24

23

51

53

Gázerőmű

38

35

32

22

33

72

Szénerőmű

42

34

28

25

35

48

100

100

100

Villamos energia ára, atomerőmű által termelt = 100 Atomerőmű

100

100

100

Gázerőmű

57

125

133

96

65

136

Szénerőmű

63

121

117

109

69

89

Forrás: http://213.198.118.156/economics.pdf MIT: Massachusetts Institute of Technology • DGEMP: A francia Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium által végzett tanulmány • T&L:Tarjanne & Luostarinen • RAE: Royal Academy of Engineering • U of C: University of Chicago • CERI: Független tanulmány, amelyet a Kanadai Atomtársaság végzett el.

38 http://web.mit.edu/nuclearpower/ 39 http://www.metalprices.com/FreeSite/metals/ng/ng.asp ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


Externális költségek figyelembe vétele Az EU-ban zajló villamosenergia-termeléssel kapcsolatos externális költségek kiértékelésére az Európai Bizottság a Közösségi Kutatási Program keretében tanulmányt készített. A tanulmányban a különböző energiatermelési fajták externális hatásait számszerűsítették, figyelembe véve az összes jelentős egészségügyi szempontot és környezetvédelmi hatást. Az eredményeket a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat: Az EU-ban meglévő technológiák externális villamosenergia-termelési költségei (eurócent/kWh) Ország

Szén és lignit

Tőzeg

Olaj

Gáz

AT

Nukleári s

Biomassza

Víz

2–3

0,1

1–3

3–6

DK

4–7

2–3

1

0,1

ES

5–8

1–2

3–5

0,2

2–4 7–10

GR

5–8

IE

6–8

1 8–11

2–4

3–5

1

3–6

2–3

3–4

4–7

SE

2–4

UK

4–7

0,3

1

1

0–0,8

1

0,25

3–4 0,3

1–2

NO PT

3

2–5

IT NL

0,2

0,05

DE

FR

1–2

0,6

4–15

FI

0,5

Szél

BE

5–8

1–2

Nap

3–5

0,7

0,5

1–2

0,2

1–2

1–2

0,03

0,3

0–0,7

1–2

0,25

0,2

0–0,25

1

0,15

Forrás: http://www.externe.info/externpr.pdf

Összehasonlítva az egyéb nem megújuló termelési típusokkal, az externális költségek tekintetében a nukleáris erőművek vannak a legkedvezőbb helyzetben. Figyelembe véve az Európai Unió Emisszió Kereskedelmi Rendszerében (EU ETS), kialakuló CO2 kvóta árakat az atomenergia versenyképessége további igazolást nyer (lásd a 28. ábrán).

28. ábra: CO 2 kibocsátás költséghatása a villamosenergia-termelésre az Európai Unióban meglévő technológiák esetén Széndioxidkibocsátás költségei (30 font tonnánként)

7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 Hullám- és egyéb tengeri erőmű

Offshore szélerőmű

Onshore szélerőmű

Baromfihulladék BFB

Atomerőmű

Gáztüzelésű (CCGT)

Gáztüzelésű (OCGT)

Széntüzelésű (IGCC)

Széntüzelésű (CFB)

0 Széntüzelésű (PF)

Villamosenergia-termelés költsége (p/kWh)

8,0

Széndioxidkibocsátási költség nélkül

Forrás: http://www.raeng.org.uk/news/publications/list/reports/Cost_of_Generating_Electricity.pdf ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

51

52


Beruházók és döntéshozók főbb döntési paraméterei egy nukleáris reaktortípus kiválasztásánál A beruházási és üzemeltetési költségek óriási jelentőséggel bírnak, azonban a létesítendő nukleáris reaktor típusának meghatározásánál ezeken kívül egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni:40 • A reaktortípus múltbeli adatai, tapasztalatok a célország meglévő reaktoraival. Emiatt a könnyűvizes reaktorokat, azokon belül különösen a nyomottvizes reaktorokat részesítik előnyben. • A referencia nélküli reaktorok (prototípusok) nagy kockázatot hordoznak magukban, így a beruházók előnyben részesítik a már engedélyezett és megépített reaktortípusokat. • A terhelési- és üzemanyag használati rugalmasság, valamint a hosszú várható élettartam (60 év) egyre fontosabbá válik. • Egy másik döntési tényező maga a reaktorszállító cég. (A beruházók számára általában fontos, hogy a reaktorszállító országa, vagy maga a reaktorszállító részt vegyen a beruházás finanszírozásában.) • A reaktorszállítók kapacitáshiánya miatt egy adott reaktor típus iránti igény várólista kialakulásához vezethet. Ez az állapot megnövelheti a beruházás időtartamát és a költségeit, amely a prioritások átértékeléséhez vezethet. • Jóllehet megállapítható, hogy az egyes államok szerepe az új reaktorok építésében csökken, a politika még mindig komoly befolyással van a döntéshozatalra.

6.2. A jövőbeli költségek előrejelzése41 A harmadik generációs atomerőművek lényegében a második generációs reaktorok továbbfejlesztett változatát jelentik – az alapvető működési elvek tekintetében nincsenek nagy technológiai eltérések. Ez a hasonlóság nyújt segítséget a költségek előrejelzésében. A megnövelt biztonságon túl, a harmadik generációs atomerőművekre jellemző még a jobb költséghatékonyság is. Többségüket hosszabb élettartamra tervezik, magasabb teljesítményt nyújtanak, és gyorsabban felépíthetőek. Léteznek már működő harmadik generációs reaktorok, ilyen pl. a két Japánban épült harmadik generációs (nem harmadik+ generációs) reaktor. Ezek 1996 óta működnek Kashiwazaki és Kariwa városában. Az építési költség 2.000 USD/kW volt. (Két további blokk kezdte meg működését 2004-ben és 2005-ben). Fontos megjegyezni, hogy egy új típusú blokknál a prototípus létesítése sokkal költségesebb, mint a további ilyen típusú blokkoké.

40 Note: safety requirements are fulfilled in all reactor types so they are not included in the selection criteria. 41 http://www.world–nuclear.org/info/inf08.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


Az „overnight” költségek (az építési projekt költségének jelenértéke kamatköltség nélkül) a jövőbeli atomerőműveknél a tervek szerint a következőképpen fognak alakulni: • Westinghouse (US) AP-1000: 1.200 USD/kW • Az US-APWR célköltsége 1.500 USD/kW • Az első tovább fejlesztett PWR (EPR) blokkot az Areva a finnországi Olkiluotóban építi, a második pedig a franciaországi Flamanville-ben épül. Az amerikai változat az US-EPR jelenleg vizsgálat tárgyát képezi az Egyesült Államokban. A beszámolók szerint az overnight költség 2.400 USD/kW, amely az első négy blokkra vonatkozik. • A harmadik generációs szabványosított VVER-1200 reaktor (1.150–1.200 MWe) tulajdonképpen a VVER 1000 továbbfejlesztése. Az első blokkokat Novovoronyezsnél építik, ezek 2012–2013-ban lépnek működésbe, ezt követi majd a Leningrád II (2013–14). Az overnight költség várhatóan 1.200 USD/kW lesz. • Az IRIS projekt néhány évvel van lemaradva az AP-1000-hez képest. Egy a Westinghouse vezetésével működő széleskörű nemzetközi cégcsoport fejleszti ezt a blokk típust, amit harmadik+ generációs erőműként kezelnek. A reaktorkapacitás névlegesen 335 MWe, de kevesebb is lehet, például 100 MWe. Az IRIS akár a következő évtizedben is megvalósulhat. A tervek hatósági jóváhagyása az USA-ban a kérelem benyújtása előtti szakaszban van. Több modul estében a költségek várhatóan 1.000-1.200 USD/kW körül lesznek. • Dél-Koreában az APR-1400 Advanced PWR konstrukció az amerikai 80+ rendszerből fejlődött ki. Az első ilyen 1.450 MWe reaktorok a Shin-Kori-3 & 4, amelyek várhatóan kb. 2012-ben lépnek működésbe. A várható overnight költség 1.400 USD/kW, amely a későbbi blokkoknál előreláthatólag 1.200 USD/kW szintre csökken. A felsorolt projektek esetében a költségek (a korábban) az 1. táblázatban feltüntetettekkel összhangban vannak, ami azt jelzi, hogy nincsenek jelentősebb különbségek a várható létesítési költségek előrejelzései között.

France; assemblage combustible Fotó: Y. Geoffray


53



7. Nukleáris biztonság 7.1. Biztonsági ellenőrző intézkedések az atomerőmű működtetésénél42 Egy korábbi koncepció szerint a biztonsági funkciókat úgynevezett gátak teljesítették. Ennél a módszernél több szivárgásmentes gát biztosítja a lakosság védelmét a hasadó termékek egy esetleges baleset esetén bekövetkező kibocsátása következményei ellen. Az említett gátak a következők: • üzemanyag pasztillák • üzemanyag burkolat • primer kör • konténment. Ezeknek a gátaknak az elsődleges célja, hogy megakadályozzák a radioaktív anyagok átjutását a következő gáton. Az egyre növekvő biztonsági követelmények vezettek ennek a koncepciónak a továbbfejlesztéséhez, amely szerint a reaktor biztonsági rendszereinek három elvárást kell teljesíteni, nevezetesen: • baleset megelőzés • folyamatos megfigyelés • egy esetleges baleset következményeinek enyhítése. Az ún. „mélységi-védelem” („defense-in-depth”) elvet ezen követelmények alapján hozták létre. A mélységi védelem elve A gátakkal szemben a mélységi védelem elve nem csak tényleges műszaki megoldásokból áll; ez inkább egy olyan keret rendszernek tekinthető, amely az egész erőművet magában foglalja. A mélységi védelem elve szintekbe rendezi a biztonsági vonatkozású intézkedéseket, berendezéseket, eljárásokat. A kialakított rendszer elsődleges célja, hogy megakadályozza a meghibásodás következő szintre jutását, továbbá enyhítse az előző szint meghibásodásából adódó következményeket. A 29. ábra bemutatja a mélységi védelem szintjeit.


42 http://www.atomeromu.hu/biztonsag/BiztonsagDef-e.htm ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

55

56


29. ábra: A mélységi védelem szintjei Ötödik szint: A létesítményen kivülre történő radioaktív kibocsátás következményeinek enyhítése Negyedik szint: A súlyos balesetek kezelése, a következmények enyhítése, a súlyosság mérséklése Harmadik szint: A hihető (méretezési) balesetek kezelése Második szint: A rendellenes működés helyes kezelése és a hibák észlelése Első szint: A rendellenes működés és a hibák megelőzése Konzervativ tervezés, magas szinvonalú kivitelezés és üzemeltetés Megfelel szabályozás, üzemi korlátok és az azok átlépésének megel zése Az automatikus biztonsági rendszerek indulása és a szükséges emberi beavatkozások Kiegészít mérések és intézkedések Balesetelhárítási intézkedési terv Forrás: http://www.atomeromu.hu/biztonsag/BiztonsagDef-e.htm

7.2. A sugárzás egészségügyi hatásai

30. ábra: A lakosságot érő sugárzási források

14% 1% 18%

Kozmikus

14%

Radon

42%

Élelmiszer és ivóvíz

11%

Forrás: http://www.world-nuclear.org /info/inf05.html

85% természetes forrás

Épületek és talaj

15% emberi forrás

Orvosi Áramtermelés

Az atomenergiával kapcsolatba hozható sugárzás43 az ún. „ionizáló” sugárzás kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a sugárzásnak elegendő energiája van ahhoz, hogy kölcsönhatásba lépjen az anyagokkal és ionokat hozzon létre bennük (ionizálja azokat), azaz legalább egy elektront képes leválasztani egy atomról, vagy molekuláról. A sugárzás származhat emberi tevékenységekből, vagy természetes forrásokból (ezt nevezik természetes sugárzásnak). A sugárzás legnagyobb része természetes forrásokból ered. Ilyen forrás például a földkéreg kőzeteinek és a talajnak a radioaktivitása; a radon, ami egy a levegőben előforduló természetes eredetű radioaktív gáz; vagy a kozmikus sugárzás. Az ember környezete mindig is radioaktív volt és az embereket érő sugárzási dózis 85%-a erre a forrásra vezethető vissza. Ezt hívjuk természetes sugárterhelésnek. Az emberi tevékenységekből adódó sugárzás a lakosságot érő sugárzás kb. 15%-át teszi ki. Ez a sugárzás csak abban különbözik a természetes sugárzástól, hogy mértéke elvben kontrollálható. A röntgensugarak és az egyéb orvosi eljárásokból származó sugárzások felelősek ennek a sugárzásnak a többségéért (az összsugárzás kb.14%). Az embereket érő sugárzásnak kevesebb, mint 1%-a származik a nukleáris fegyverek múltbeli teszteléséből adódó szennyezésből, a nukleáris energiával történő villamosenergia-termelésből, illetve a széntüzelésű és geotermikus erőművekből.

43 http://world-nuclear.org/info/inf05.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


A sugárvédelmi szabványokban tipikusan használt egyik mértékegység a sievert (Sv). Ez a mértékegység figyelembe veszi a különböző fajta sugárzások biológiai hatásait. Mivel a sievert egy viszonylag jelentősebb mértékű sugárzást jelent, az emberi dózisokat normál körülmények között millisievertben (mSv) mérik, amely a sievert egy ezreléke. A sugárzási dózisokkal kapcsolatos néhány adat: • 3 mSv/év jelenti a természetes forrásokból származó tipikus sugárdózist személyenként Észak-Amerikában. • A közepes magasságokban utazó repülőgépek személyzete akár 5 mSv/év sugárdózist is kaphat. • 20 mSv/év jelenti a jelenlegi határt (átlag) az atomenergia-iparban foglalkoztatottak és az uránbányászok számára. • 50 mSv/év volt a régebbi rutin határérték az atomenergetika dolgozói esetén. Ezen kívül ez jelenti azt az éves dózist, amely természetes körülmények között is előfordul több helyen, például Iránban, Indiában és Európában. • 100 mSv/év jelenti azt a legalacsonyabb szintet, amelynél bizonyítható a rákkeltő hatás. Ezen érték felett bizonyos daganatos betegségek előfordulásának valószínűsége (de a súlyossága nem feltétlenül) a dózissal együtt növekszik. Az alfa-részecskék (atomi részecskék) két protonból és két neutronból állnak. Ezeket olyan a természetben előforduló nehéz elemek bocsátják ki, mint például az urán és a rádium, illetve a mesterséges transzurán elemek. Ezek a részecskék erősen ionizáló hatásúak, de nem juthatnak át a bőrön, és csak akkor veszélyesek, ha az emberi testbe kerülnek. A vulkáni kőzet és uránérc által kibocsátott radon gáznak vannak olyan bomlástermékei, amelyek alfa-részecske kibocsátók. A béta-részecskék gyorsan mozgó elektronok, amelyeket sok radioaktív elem kibocsát. Áthatoló képességük nagyobb, mint az alfa-részecskéké, de könnyen biztosítható ellenük a védelem: néhány milliméter fa, vagy alumínium már elegendő a megállításukhoz. Jóllehet be tudnak hatolni az emberi szervezetbe, általában kevésbé veszélyesek az emberre, mint a gammasugárzás. A béta-részecskék által történő besugárzás a Nap által okozott leégéshez hasonló hatással jár, de lassabban gyógyul. A béta-részecskéket sugárzó anyagokat biztonságosan lehet tárolni az erre a célra megfelelően kialakított zárt tároló konténerekben. A gammasugarak olyan nagy energiájú elektromágneses sugarak, amelyek nagyon hasonlítanak a röntgensugárhoz. Sok radioaktív bomlási folyamat során történik gammasugarak kibocsátása. Az áthatoló képességük igen nagy, ezért komolyabb védelmet igényelnek. A gammasugarak jelentik a fő kockázatot azokra, akik zárt helyen lévő radioaktív anyagokkal, például ipari mérőműszerekkel és radioterápiás gépekkel dolgoznak. Sugárveszélyes környezetben a munkások a sugárzás észlelésére sugárzási dózismérőt viselnek, így ellenőrizve a sugárterhelés mértékét. A röntgensugarak a gammasugarakhoz hasonlóan ugyancsak ionizáló hatású sugarak, de eredetük nem nukleáris. A neutronok legtöbbször az atommaghasadás következtében szabadulnak fel az atomreaktorokban, így általában nem jelentenek problémát az atomerőműveken kívül. Előfordulásuk ritka az atomreaktor aktív zónáján kívül. A gyors neutronok azonban igen károsak lehetnek az emberi szövetre. ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

57

58


Az emberek az előbb bemutatott sugárzási forrásoktól való védelme négyféle módon valósulhat meg:44 • Az idő lecsökkentése: A sugárterhelés időtartamának korlátozásával45 a megbetegedés kockázata jelentősen lecsökkenthető. • Távolság: A sugárzás erőssége csökken a sugárforrástól számított távolság növelésével. • Árnyékolás: Az ólomból, betonból vagy vízből készült védőgátak megfelelő védelmet nyújtanak az olyan magas intenzitású behatoló sugárzással szemben, mint például a gammasugarak. Az erősen radioaktív anyagokat ezért gyakran víz alatt tárolják és kezelik. Kezelésük távvezérléssel történik olyan helyiségekben, amelyek vastag betonból készültek, vagy ólommal vannak bélelve. • Konténment: Az erősen radioaktív anyagokat elzárva, a munkavégzés helyétől és a külső környezettől távol tartják. Az atomreaktorok többszörös gátakkal ellátott, olyan zárt rendszereken belül működnek, amelyek a radioaktív anyagokat elzárva tartják. A konténmenten belül a légnyomás a külső környezetnél alacsonyabb, ezáltal meg lehet akadályozni a levegő kiszökését, ha bármilyen szivárgás keletkezik a helyiségeken belül.

7.3. Hulladékkezelés46 A radioaktív hulladékkezelés olyan eljárás, amely tipikusan a következő lépésekből áll: • begyűjtés, osztályozás és ideiglenes tárolás • szállítás • hulladék feldolgozás (az alkalmazott módszer függ a hulladék kategóriájától és az állapotától) • a feldolgozott hulladék szállítása és ideiglenes tárolása • végső elhelyezés. A többé már nem használható radioaktív anyagokat radioaktív hulladéknak nevezzük.47 Ez sokféle módon kategorizálható, így például: • halmazállapota alapján: szilárd, folyékony és légnemű hulladék • az aktivitás koncentrációja szerint: kis, közepes és nagy aktivitású hulladék • a felezési idő (az az időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy egy adott mennyiségű radioaktív anyag aktivitása kezdeti értékének felére csökkenjen) szerint:48 rövid-, közepes-, és hosszú (30 évnél hosszabb) élettartamú hulladék. A radioaktív hulladékok fajtái az aktivitások alapján csoportosítva őket Nem radioaktív hulladékok és nagyon kis aktivitású hulladékok (VLLW): olyan radioaktív hulladék, amely csak olyan alacsony aktivitású anyagokat tartalmaz, amelyek az emberekre és a környezetre nézve nem tekinthetőek károsnak. Főleg építési hulladékok (így például beton, vakolat, téglák, fém, szelepek, csövek, stb.) tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek a nukleáris ipari helyszínek rehabilitálási vagy szétszerelési műveletei során keletkeznek.

45 http://www.world-nuclear.org/education/ral.htm 46 http://www.world-nuclear.org/info/inf04.html 47 http://www.atomeromu.hu/kornyezet/RadHulladek-e.htm 48 http://en.wikipedia.org/wiki/Radioactive_decay ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


Kis aktivitású hulladék (LLW): kórházakból és ipari helyszínekről, valamint a nukleáris üzemanyagciklus egyes lépeseiből származnak. Ezek között a következők lehetnek: papír, rongyok, szerszámok, ruházat, szűrők, stb. Ezek a tárgyak kis mennyiségben tartalmaznak radioaktív anyagokat (főként rövid élettartamúakat) és nem igényelnek árnyékolási védelmet a kezelés és a szállítás során, és a talajban nem túl mélyen történő eltemetésük is megfelelő. Ezeket az anyagokat a térfogatuk csökkentése érdekében gyakran összetömörítik vagy elégetik az elhelyezésüket megelőzően. Az összes radioaktív hulladék mennyiségének kb. 90%-át, de radioaktivitásának csak 1%-át teszik ki. Közepes aktivitású hulladékok (ILW): nagyobb mennyiségű radioaktivitást tartalmaznak és bizonyos mértékű árnyékolást igényelnek. Ebbe a kategóriába tipikusan a szűrők ioncserélő gyantái, vegyi iszap és fémből készült üzemanyagbevonat, valamint a reaktor üzemen kívül helyezéséből származó szennyezett anyagok tartoznak. A kisebb darabok és az esetleges nem szilárd anyagok elhelyezés céljából betonba vagy bitumenbe ágyazhatók. Ez a kategória képviseli a teljes hulladék-mennyiség kb. 7%-át és az összes radioaktív hulladék radioaktivitásának 4%-áért felelősek. Nagy aktivitású hulladékok (HLW): az urán fűtőanyag reaktorban történő „elégetése” során keletkeznek. A nagy aktivitású hulladékok kategóriájába tartoznak a reaktorok aktív zónájában keletkezett bomlástermék és transzurán elemek. Az ilyen anyag nagymértékben radioaktív és forró is, ezért hűtést és árnyékolást is igényel. A nagy aktivitású hulladékokból ered a villamosenergia-termelési folyamatban keletkező teljes radioaktivitás több mint 95%-a. Különböző fajtájú nagy aktivitású hulladékok léteznek: maga a fűtőelem pálcákban található kiégett üzemanyag (amely nem tekinthető hulladéknak akkor, ha további felhasználást, azaz újrafeldolgozást terveznek), a kiégett üzemanyag újrafeldolgozása során elkülönített hulladék és a reaktor neutron besugárzással aktivizált bizonyos szerkezeti elemei. A nagy aktivitású hulladékoknak egyaránt vannak hosszú és rövid élettartamú összetevői is. Besorolásuk annak az időtartamnak a függvényében történik, amely időszak elteltével a különböző sugárzó anyagok aktivitása lecsökken egy olyan szintre, ami már nem számít veszélyesnek az emberekre és a környezetre. Általában a rövid élettartamú hasadási termékek elkülöníthetők a hosszú élettartamúaktól. Ez a megkülönböztetés egy fontos tényező a nagy aktivitású hulladékok kezelése és elhelyezése során. Hulladékfajták mennyisége Az olyan országokban, ahol atomerőművi radioaktív hulladék képződik, ez a teljes ipari mérgező hulladéknak jellemzően kevesebb, mint 1%-át képviseli.49 Az újabb reaktortípusok esetében a nagy aktivitású hulladékok mennyisége lecsökkent. A második generációs reaktorok kezdetben kb. 11 m3/TWh nagy aktivitású hulladékot termeltek, amely azután 1995-re a felére csökkent. A harmadik generációs reaktorok kb. 3 m3/TWh radioaktív hulladékot termelnek (a széntüzelésű erőmű által termelt 1 TWh villamos energia átlagosan 400.000 tonna hamut eredményez). A negyedik generációs erőműveknél célkitűzés, hogy ez a mennyiség 1 m3/TWh legyen.


59

60


31. ábra: A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésének vázlatos rajza. Hulladékkezelés Aktivitásmentes és nagyon kis aktivitású hulladék

Kis és közepes aktivitású hulladék

Nagyaktivitású hulladék

Kiégett üzemanyag (ha nincsen hulladéknak minősítve)

Nem káros

Kis mélységű földbe temetés

Ötéves ideiglenes tárolás

Ötéves ideiglenes tárolás

40–50 éves felszíni tárolás

40–50 éves felszíni tárolás Újrafeldolgozás

Tartós elhelyezés (a földfelszín alatt)

További használat üzemanyagként

A hulladéknak minősített kiégett üzemanyag és egyéb nagy aktivitású hulladékok kezelése A nagy aktivitású hulladékok kezelése jelenti a legfontosabb területet a hulladékkezelésen belül. Jelenleg hozzávetőlegesen 270.000 tonna kiégett üzemanyagot tárolnak a világon, nagy részüket az atomerőművek telephelyein. Kb. 90%-ban ezek a fűtőelemek 7 méter körüli mélységű medencékben találhatók minimum 3 méteres vízréteg alatt a teljes leárnyékolás és hűtés biztosítása érdekében. A kiégett üzemanyag fennmaradó 10%-át áramoltatott levegőjű száraz tartályokba vagy tároló csatornákba helyezik el, ahol az üzemanyagot beton veszi körül. A kiégett üzemanyag éves keletkező mennyisége kb. 12.000 tonna, amelyből 3.000 tonnát dolgoznak fel újra. 40–50 éves tárolás után a hő és a radioaktivitás hozzávetőlegesen egy ezrelékére esik vissza annak a szintnek, amely a reaktorból való eltávolításakor fennállt, és így a hulladék készen áll a betokozásra, vagy hordókban történő elhelyezésre, lehetővé téve ezáltal a határozatlan ideig történő tárolást, illetve a végleges föld alatti elhelyezést. Annak biztosítása érdekében, hogy több tízezer év alatt jelentős mennyiségű kibocsátásra ne kerülhessen sor, ún. „több gátas elhelyezést” terveznek, amely képes lekötni a radioaktív elemeket és elkülöníteni azokat a bioszférától. A tervezett elhelyezési eljárás lépései a következők: • Oldhatatlan ágyban történő lekötés, mint például a bórszilikát üveg vagy a szintetikus kő (az üzemanyag tabletták már eleve igen stabil keramikus formában vannak); • Elhelyezés korrózióálló, így például rozsdamentes acél konténerben; • Mélyen föld alá történő elhelyezés stabil kőszerkezetben; • A konténer körbevétele áthatolhatatlan visszatöltéssel, így például bentonit agyaggal, nedves tároló esetén. Körülbelül 1000 év után a radioaktivitás nagy része lebomlik. A fennmaradó radioaktivitás nagysága hasonló mértékű, mint a természetben előforduló uránérc, tehát a kiinduló anyag kibocsátása, bár annál jóval koncentráltabban hat. ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


32. ábra: Fúrólyukban történő elhelyezés elvi diagramja Tárolóhely lezárás Fúrólyuk anyagának visszatöltése Hulladékhordók Zárózóna Elhelyezési zóna Fúrólyuk dugó

Forrás: http://www-pub.iaea.org/MTCD /publications/PDF/TRS436_web.pdf

A jövőben további fejlesztések várhatóak a kiégett üzemanyagok újrafeldolgozásával kapcsolatban, valamint komoly elvárások vannak a hulladékkezelési technikák fejlesztésével szemben is. Sok országban várnak a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó fejlesztésekre, azt remélve, hogy a jövőben gazdaságosabb és előnyösebb megoldások születnek. Jelenleg egy másik (elméleti) megoldás is létezik a radioaktív hulladékok kezelésére. Egy elem átalakítása ún. transzmutációval adott feltételek mellett megváltoztathat egy izotópot egy olyan tulajdonságú másik izotóppá, amely így alacsonyabb sugárzási szintű hulladékká válik, ez a megoldás azonban igen bonyolult és megemeli a hulladékkezelés költségét. A kiégett üzemanyag újrahasznosítása A kiégett üzemanyag még tartalmaz nem kevés mennyiségű U-235-öt, U-238-at, valamint különböző plutónium izotópokat, amelyek a reaktor aktív zónájában keletkeztek. Összességében ezek az eredeti urán kb. 96%-át jelentik és az eredeti energiatartalomnak több mint a felét (figyelmen kívül hagyva az U-238-at). Az újrafeldolgozás során elkülönítik ezt az uránt és a plutóniumot a hulladéktól annak érdekében, hogy újra feldolgozhatók és így a nukleáris reaktorokban újrafelhasználhatók legyenek kevert oxid (MOX) fűtőanyagként. Ha ez a lépés megvalósul, akkor „zárt üzemanyagciklusról” beszélünk. A MOX üzemanyag felhasználása egyszerűen csak azt jelenti, hogy a friss üzemanyagba némi plutónium is kerül.

7.4. A nukleáris biztonsággal kapcsolatos szabályozás Az olyan nemzetközi és regionális szervezetek50, mint például az IAEA, az OECD/NEA, az EC és az ICRP az együttműködés keretein belül szabványokat, útmutatókat és ajánlásokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy segítséget tudjanak nyújtani az egyes országoknak a nemzeti nukleáris szabályozás létrehozásában és fenntartásában. A nemzeti irányelvek, jogszabályok és hatósági előírások általában az ilyen típusú nemzetközi megállapodás alapján létrejött szabványokból, útmutatókból és ajánlásokból alakulnak ki. Ezen szabványok célja többek között az, hogy biztosítsák a lakosság és a környezet jelenlegi és jövőbeli védelmét. ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

61

62


Nagy jelentőségű nemzetközi megállapodás például a „Nukleáris Biztonsági Egyezmény” (Joint Convention on Nuclear Safety) és a „Kiégett üzemanyag-kezelés biztonságáról és a radioaktív hulladékkezelés biztonságáról szóló közös egyezmény” (Joint Convention on the Safety of Spent Fuel Management and on the Safety of Radioactive Waste Management). Az egyéb nemzetközi megállapodások és direktívák többek között arra irányulnak, hogy gondoskodjanak a radioaktív anyagok biztonságos szállításáról, a környezet (beleértve a tengeri környezetet is) radioaktív hulladék elleni védelméről, valamint a radioaktív hulladék importjának és exportjának szabályozásáról, valamint a határokon átnyúló szállítások szabályozásáról is. NAÜ (IAEA) A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) egy olyan nemzetközi szervezet, amely tanácsadást nyújt a nukleáris technológiák biztonságos és békés felhasználásával kapcsolatban. Jelenleg 134 tagországa van és ezek között olyan országok is szerepelnek, amelyeknek van atomenergia programja, illetve olyanok is, amelyeknek nincs. A NAÜ biztonsági szabványokat, útmutatásokat és ajánlásokat dolgoz ki, illetve többek között műszaki útmutatást biztosít a tagországok számára a radioaktív hulladékok kezelési elveiről. A tagországok ezeket a szabványokat és útmutatókat használják fel saját jogszabályaik, hatósági dokumentumaik és irányelveik kidolgozásánál. A NAÜ egy biztosítéki ellenőrző program segítségével vizsgálja az Atomsorompó Egyezmény előírásainak teljesülését. Emellett a NAÜ a tagországokat még azzal is támogatja, hogy technikai segítségnyújtást biztosít szolgáltatásaival, berendezéseivel és képzéseivel, valamint sugárvédelmi kiértékeléseket is végrehajt. OECD/NEA A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Atomenergia Ügynöksége (NEA) segíti a tagországait abban, hogy nemzetközi együttműködéseken keresztül fenntartsák és továbbfejlesszék a biztonságos, környezetbarát és gazdaságos, békés célú nukleáris energiafelhasználáshoz szükséges tudományos, technikai és jogi alapokat. Különböző hulladékkezelési programjai vannak, amelyek 28 tagországot érintenek. A szervezet arra törekszik, hogy támogassa ezeket az államokat biztonságos hulladék elhelyezési stratégiák és irányelvek kidolgozásában a kiégett üzemanyag, az egyéb nagy aktivitású hulladékok és a nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező hulladékok vonatkozásában. Ezen kívül szorosan együttműködik a NAÜ-vel az atomenergia biztonsági szabványainak kidolgozásában és egyéb műszaki tevékenységekben is. Az Európai Bizottság Az Európai Bizottság (EC) támogatja a kutatási és fejlesztési projekteket, nemzetközi szimpóziumokat támogat, és képzési lehetőségekről gondoskodik továbbá szorosan együttműködik a NAÜ-vel a radioaktív hulladékkezelés területén. Az Euratom egyezmény keretein belül, amely létrehozta az Európai Atomenergia Közösséget, az EC direktívákat és szabályozásokat javasol a radioaktív anyagok



tagországok közötti szállításának szabályozására vonatkozólag, valamint az ionizáló sugárzás elleni védekezés alapvető biztonsági szabványaira is javaslatot tesz a nukleáris iparban dolgozók és a lakosság egészségvédelme érdekében. Az Európai Bizottság és a tagországok arra is felkérést kaptak, hogy törekedjenek előrelépésre a végleges elhelyezés kérdésének megoldásában, hogy a földfelszínhez közeli ideiglenes tárolást meg lehessen szüntetni. ICRP A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) egy független non-profit szervezet, amely sugárvédelmi ajánlásokat ad ki mindenfajta sugárzás elleni védekezés vonatkozásában. A NAÜ ezeket az ajánlásokat nemzetközi biztonsági szabványokká és sugárvédelmi irányelvekké alakítja. A nemzeti hatóságok ezen kívül felhasználhatják az ICRP ajánlásait saját sugárvédelmi szabványaikban.

7.5. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó biztonsági intézkedések A legtöbb ország részt vesz azokban a nemzetközi kezdeményezésekben, amelyeknek célja az atomfegyverek elterjedésének korlátozása51. Az elmúlt 35 évben a NAÜ által, az Atomsorompó Egyezmény (NPT) keretein belül, működtetett biztosítéki rendszer jelentős nemzetközi sikert ért el abban a tekintetben, hogy megakadályozza a polgári célú urán készletek katonai célú felhasználását. A NAÜ felvállalta a polgári nukleáris létesítmények rendszeres ellenőrzését, és felügyeli a nukleáris anyagok mozgatását. Ehhez szükség van arra, hogy az atomerőművek üzemeltetői egy olyan részletes nyilvántartási rendszert működtessenek, amely tartalmazza az összes olyan mozgást és tranzakciót, amelyek nukleáris anyagot érintenek. Az Atomsorompó Egyezmény olyan tagországai, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel, jóváhagyólag tudomásul veszik a NAÜ által alkalmazott műszaki biztonsági intézkedéseket. Az Atomsorompó Egyezmény kikötéseit a NAÜ nem erőszakolhatja ki, és az államok sem kényszeríthetők az Egyezmény aláírására. Ahogyan azt Irán és Észak-Korea példája is mutatja, a biztosítéki rendszer érvényesítését általában diplomáciai, politikai és gazdasági intézkedések támogatják. Az Atomsorompó Egyezmény hatáskörét kiszélesítették annak érdekében, hogy a be nem jelentett nukleáris tevékenységeket is kezelhesse. Az Atomsorompó Egyezményen kívül vannak további egyezmények és megállapodások is, amelyek célja az, hogy lecsökkentsék annak kockázatát, hogy a polgári felhasználás a nukleáris fegyverek elterjedéséhez vezessen. Ki kell hangsúlyozni azt a tényt, hogy a nukleáris fegyver programok világszerte vagy megelőzték a polgári nukleáris alkalmazásokat, vagy azoktól függetlenül indították el őket.


63


8. Társadalmi elfogadottság

33. ábra: Azok százaléka, akik támogatják az atomenergiát (az EU közép-és kelet-európai tagországaiban)

56 – 100% 41 – 55% 31 – 40% 21 – 30% 0 – 20%

8.1. Nukleáris történelem Az atomenergia a széleskörű publikum előtti színrelépése igen sajnálatosan alakult: • A II. világháború során, 1945-ben két atombombát dobtak Japánra, amelyek óriási pusztítást végeztek. • Az atomfegyverektől való félelem tovább fokozódott a hidegháború alatt. A titkos kísérleti robbantások és az apokaliptikus atomháború víziója miatti feszültségek uralták ezt az időszakot. • Az atomenergia békés felhasználásába vetett hitet nagymértékben aláásta az 1986-os csernobili atomerőmű baleset. Jelentősen megnőtt az atomenergia kockázatainak társadalmi tudatosulása. Ezen történelmi események hatása mindmáig érezhető, a média érzékeny minden atomenergiával kapcsolatos témára. Az atomenergia a környezetvédelmi csoportok számára is ütközőpont: némelyikük az atomenergia mindenféle alkalmazása ellen fellép, míg mások alacsony széndioxid-kibocsátása miatt úgy tekintenek az atomenergiára, mint a jövő energiamixének jelentős tényezőjére.

Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion /archives/ebs/ebs_297_en.pdf

8.2. A közvélemény A nukleáris energiával kapcsolatos közvélekedés megismerése érdekében az Európai Bizottság több felmérést készíttetett. Ennek a fejezetnek a megállapításai a következő két felmérés eredményein alapulnak: „Az európaiak és a nukleáris biztonság”, valamint „A radioaktív hulladékokhoz való viszony”. Az Eurobarométer által készített fenti két kiemelt felmérést a jelenlegi (2008-as) EU tagországokban végezték. Az első felmérés helyszíni munkálatait 2006. október 6. és november 8. között végezte a „TNS Opinion and Social Network”. 27.084 európai polgárral készítettek interjúkat. A második felmérés egy felméréssorozat részét képezte, amelynek célja az európai polgároknak az atomenergiához és azon belül a radioaktív hulladékokhoz való viszonyának vizsgálata volt. Ezt a felmérést 2008. február 18. és március 22. között szintén a „TNS Opinion and Social Network” készítette. Az interjúkat 26.746 EU polgár körében készítették el az Európai Unió 27 tagállamában.


65

66


Általános elfogadottság az Európai Unión belül Az Eurobarometer által végzett felmérések alapján az EU-ban azoknak az aránya, akik támogatják az atomerőművekkel történő villamosenergia-termelést, az utóbbi három évben emelkedett, ahogyan azt a 34. ábra mutatja.

34. ábra: Válaszok a kérdésre: Ön teljesen támogatja, inkább támogatja, inkább ellenzi vagy teljesen ellenzi az atomerőművekkel történő energiatermelést? Teljesen támogatja

2008 tavasza

Inkább támogatja Inkább ellenzi

2005 tavasza

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

% 100

Teljesen ellenzi Nem tudja

Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_297_en.pdf

A biztonság növelése érdekében tett intézkedések és az atomenergia klímaváltozás elleni potenciáljának tudatosulása lehet az indoka az atomenergiával kapcsolatos vélemények közelmúltban megfigyelt pozitív irányú változásának. Az atomenergia ellenzésének hátterében leginkább az a tény áll, hogy jelenleg még sehol nem történt meg a radioaktív hulladékok tartós és biztonságos elhelyezése. Abban az esetben, ha ez a probléma megoldódna, az addigi ellenzők kb. 40%-a változtatná meg véleményét az atomenergiáról, ahogyan azt a 35. ábra mutatja. Ennek ellenére azonban továbbra is maradna egy csoport (19%), amely továbbra is teljesen negatívan állna hozzá az atomenergia használatához.

35. ábra: Válaszok a kérdésre: Ha lenne egy olyan tartós és biztonságos megoldás, amely a radioaktív hulladék kezelését szolgálná, Ön támogatná vagy ellenezné az atomerőművekben történő energiatermelést? (Bázis: Azok, akik ellenzik az atomenergiát) 2008 tavasza 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Teljesen támogatja

Teljesen ellenzi

Inkább támogatja

Nem hiszem, hogy van erre megoldás (spontán válasz)

Inkább ellenzi

% 100

Nem tudja Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_297_en.pdf

Az Eurobarometer felmérések alapján a legtöbb ember úgy látja az atomenergiát, hogy az energiaforrások diverzifikálásának eszköze, csökkenti a szénhidrogénforrásoktól való függőséget és redukálja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is. (lásd a 36. ábrát) ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


36. ábra: Minden alábbi meghatározásnál kérjük megadni, hogy Ön teljesen egyetért-e, hajlik-e arra, hogy egyetértsen, hajlik-e arra, hogy ellenezze vagy teljes mértékben nem ért egyet azzal, hogy: „Az atomenergia használata lehetővé teszi az európai országok számára, hogy több lábon álljanak az energiaforrásokat illetően.” „Csökkentenénk olajtól való függőségünket az, ha több atomenergiát használnánk.” Az atomenergia előnye, hogy kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, mint a többi energiaforrás, így például az olaj vagy a szén.”

0

Teljesen egyetért

10

20

30

40

Hajlamos arra, Hajlamos az hogy egyetértsen ellenvéleményre

50

60

70

80

Egyáltalán nem ért egyet

90

% 100

Nem tudja


Az atomenergia és a globális felmelegedés (Közép-Kelet-Európában) Közép-Kelet-Európában a lakosság elismeri az atomenergia alkalmazásának bizonyos előnyeit. A lakosság viszonylagos többsége pozitív szerepet tulajdonít az atomenergiának a globális felmelegedés elleni harcban, ahogyan azt a 37. ábra mutatja.

37 ábra: Az atomenergia segít a globális felmelegedés elleni harcban %

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Nem tudja Nem ért egyet Egyetért

ET

LV

LT

PL

CZ

SK

HU

ROM SLO

BG


Az atomenergia és a gazdasági stabilitás (Közép-Kelet-Európában) A megkérdezettek nagy többsége úgy véli, hogy az atomenergia hasznosítása alacsonyabb és stabilabb villamosenergia-árakhoz vezet, (lásd 38. ábra).

38. ábra: Az atomenergia alacsonyabb és stabilabb energiaárakról gondoskodik 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

Nem tudja Nem ért egyet Egyetért

ET

LV

LT

PL

CZ

SK

HU

ROM SLO

BG

Source: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_271_en.pdf ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

67

68


Vélemény a hatósági ellenőrzésről (Közép-Kelet-Európában) A legtöbb országban a lakosság a nukleáris biztonságra felügyelő országos hatóságot kompetensnek látja, különösen azokban az országokban, ahol van működő atomerőmű (39. ábra).

39. ábra: A nukleáris biztonságra ügyelő hatóság (a mi országunkban) elegendő mértékben gondoskodik az atomerőművek biztonságáról. % 100

Nem tudja

90

Nem ért egyet

80

Egyetért

70 60 50 40 30 20 10 0

ET

LV

LT

PL

CZ

SK

HU

ROM SLO

BG

Forrás: Source: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_271_en.pdf

Az atomenergia kockázatai és előnyei (Közép-Kelet-Európában) Általában valamivel többen vannak azok, akik úgy vélik, hogy a nukleáris energia kockázatai nagyobbak, mint az előnyei, mint azok, akik ennek az ellenkezőjét állítják (40. ábra).

40. ábra: Amikor atomenergiára gondol, mi jut először az eszébe? % 100

Nem tudja

90

Egyik kijelentés sem

80

Az atomenergia, mint energiaforrás kockázata nagyobbak, mint annak előnyei.

70 60 50

Az atomenergia, mint energiaforrás előnyei nagyobbak, mint az annak kockázatai.

40 30 20 10 0

ET

LV

LT

PL CZ

SK HU ROM SLO BG




Az atomenergia jövőbeli hasznosításával kapcsolatos vélemények (Közép-Kelet-Európában) A lakosság, úgy tűnik, három részre különíthető aszerint, hogy miként vélekedik az atomenergia teljes villamosenergia-termelésen belül szükséges arányáról. A relatív többség úgy véli, hogy fenn kell tartani az atomenergia felhasználásának jelenlegi szintjét. Azok, akik arra szavaznak, hogy csökkenteni kell az atomerőművek kapacitásait többen vannak, mint azok, akik a kapacitások bővítését támogatják (41. ábra).

41. ábra: Az Ön véleménye szerint, a nukleáris energia jelenlegi szintjét az összes energiaforrás arányában csökkenteni, fenntartani vagy növelni kell? % 100

Nem tudja

90

Csökkenteni kell

80 70

40

Ugyanolyan szinten kell tartani

30

Növelni kell

60 50

20 10 0

ET

LV

LT

PL

CZ

SK

HU

ROM SLO

BG


Társadalmi tájékozottság (Közép-Kelet-Európában) Ahhoz, hogy az atomenergiával kapcsolatos társadalmi tájékozottságot felmérjék, igaz-hamis jellegű kérdéseket tettek fel. Ezek a következők voltak: „Van-e működő atomerőmű hazájukban?”; „Született-e állami döntés az atomerőművek bezárásáról vagy a radioaktív hulladékok végső elhelyezéséről?”; valamint, hogy „Hozzávetőlegesen mekkora az atomenergia részesedése az európai energiatermelésből?”. Ezekre az alapvető kérdésekre valamivel több, mint a válaszadók fele adott helyes választ (42. ábra).

42. ábra: Igaz vagy hamis kérdések az atomenergiára vonatkozóan % 100

Nem tudja

90

Helytelen válaszok átlaga

80 70

Helyes válaszok átlaga

60 50 40 30 20 10 0

ET

LV

LT

PL

CZ

SK

HU

ROM SLO

BG

Forrás: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_271_en.pdf ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

69


Közép- és kelet-európai áttekintés

9. Közép- és kelet-európai áttekintés Ez a fejezet a közép-kelet-európai régióban országról-országra bemutatja az atomenergia jelenlegi helyzetét és a potenciális jövőbeli alkalmazását.

9.1. Albánia Ország összefoglaló 200752 Népesség: 3.619.778 Terület: 28.748 km2 Főváros: Tirana GDP vásárlóerő-paritáson: 19,92 milliárd USD GDP növekedés: 6,0% Jelentősebb iparágak: élelmiszeripar, textilipar; faipar, olajipar, cementipar, vegyipar, bányászat, fémkohászat, vízenergia-hasznosítás Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincs Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs 2005-ben lényegében Albánia teljes villamosenergia-ellátását vízerőművek biztosították.53 Az ország villamosenergia-rendszerét a riasztóan magas hálózati veszteségek jellemzik, és még a fővárosban is gyakran fordulnak elő áramkimaradások. Jövőbeli kilátások Albánia elsődleges forrásként vízenergiát használ a villamosenergia-termelésben. Az országot hatalmas vízenergia potenciál jellemzi, amelynek nagy része még mindig kihasználatlan.54 Ennek megfelelően, a 2003-as Nemzeti Energiastratégia meg sem említi az atomenergiát.55

52 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 53 International Energy Agency http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=AL 54 Security of Supply Statement of the of the Republic of Albania, 2007 http://www.energy-community.org/ pls/portal/docs/85834.PDF 55 enerCEE http://www.eva.ac.at/enercee/al/energypolicy.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

71

72


A fő gondot az energiaszektor európai szabványokkal való összehangolása, és az energiahatékonyság növelése jelenti. A közelmúltban az ország miniszterelnöke bejelentette egy atomerőmű építésének terveit, potenciálisan olasz részvétellel.56 Az ENEL bejelentette, hogy érdekli egy albán atomerőműben való részvétel lehetősége.57 Az erőmű számára javasolt helyszín Durres.58

9.2. Bosznia és Hercegovina Ország összefoglaló 200759 Népesség: 4.590.310 Terület: 51.209 km2 Főváros: Szarajevó GDP vásárlóerő-paritáson: 27,7 milliárd USD GDP növekedés: 5,8% Jelentősebb iparágak: acélkohászat, szén-, vasérc-, ólom-, cink-, magnéziumés bauxitbányászat, jármű-összeszerelés, textilipar, dohányipar, faipar, harckocsik és repülőgépek összeszerelése, háztartási cikkek gyártása, kőolaj-finomítás Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincs Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs Bosznia-Hercegovinát jelentős vízenergia potenciál jellemzi – és még mindig vannak kihasználatlan kapacitások – ezen kívül pedig a szénfelhasználás is számottevő.60 2005-ben az ország nettó villamos energia exportőr volt. Ebből adódóan az atomenergia felhasználása nem jelent stratégiai prioritást. Jövőbeli kilátások Az ország középtávú energiastratégiája az atomenergiáról, mint célkitűzésről nem tesz említést, helyette inkább az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítését emeli ki prioritásként.61

56 World Nuclear News http://www.world-nuclear-news.org/nuclearPolicies/ Albania_looks_to_nuclear_to_ power_region-121107.shtml 57 Balkan Insight http://www.balkaninsight.com/en/main/news/10838/ 58 World Nuclear News http://www.world-nuclearnews.org/nuclearPolicies/ Albania_looks_to_nuclear_to_power _region-121107.shtml 59 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 60 International Energy Agency http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=BA 61 enerCEE http://www.eva.ac.at/enercee/bih/energypolicy.htm ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


9.3. Bulgária Ország összefoglaló 200762 Népesség: 7.262.675 Terület: 110.910 km2 Főváros: Szófia GDP vásárlóerő-paritáson: 86,3 milliárd USD GDP növekedés: 6,2% Jelentősebb iparágak: villamosenergia-szektor, gázipar, vízgazdálkodás, élelmiszeripar, dohányipar, gépek és berendezések gyártása, fémipar, vegyipar, kokszgyártás, kőolaj-finomítás, nukleáris üzemanyaggyártás Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Az Atomenergia Szabályozó Hatóság (Nuclear Regulatory Agency) fő feladatait az Atomenergia biztonságos használatáról szóló törvény (Safe Use of Nuclear Energy Act) által szabályozott tevékenységek engedélyezése, valamint az atomenergia biztonságos használatának, a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok biztonságos kezelésének felügyelete képezi.63 Reaktorok felsorolása:64 Reaktorblokk

Teljes kapacitás (MW)

Működési engedély lejárta65

Kozloduj – 5

1.000

2017

Kozloduj – 6

1.000

2021

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltételeként a Kozloduj erőmű 1–4 blokkját le kellett állítani. A Kozloduj 1–2 blokk leállítására 2002. december 31-én, a 3–4 blokk leállítására pedig 2006. december 31-én került sor. Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 13.695 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 32,1% Üzemanyag ellátás: A TVEL orosz állami vállalattól.66 Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: A bolgár üzemen kívül-helyezési hatóság a Radioaktív Hulladékok Állami Vállalata (State Enterprise Radioactive Wastes). Az atomerőművek leszerelésére szánt pénzügyi forrásokat az atomerőművi villamosenergia-termelésből fedezik, összességében az átlagos villamos energia díj 3%-át különítik el erre a célra. A kiégett fűtőanyagok ideiglenes tárolása Kozlodujban történik, emellett megtalálható ott kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékkezelő és tároló is. 2005 közepén a bolgár Minisztertanács a radioaktív hulladékok elhelyezésére jóváhagyott egy földfelszín közeli tárolót (NRD RAW), amelyet az SE-RAW épít 2015-ös, tervezett üzembe helyezéssel.67 Az ehhez szükséges pénzeszközöket a Radioaktív Hulladék Alap biztosítja. 62 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 63 Bulgarian Nuclear Regulatory Agency http://www.bnra.bg/index_en.html 64 International Atomic Energy Agency Power Reactor Information System http://www.iaea.org/ programmes/a2/index.html 65 Assuming 30-year lifetime for the reactors 66 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf87.html 67 enerCEE http://www.energyagency.at/enercee/bg/energypolicy.htm ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

73

74


France; Flamanville Nucear Power Plant Fotó: P. Bauduin

Jövőbeli kilátások A 2001-ben kiadott bolgár „Nemzeti Stratégia az Energetika Fejlesztésére és Energiahatékonyság Növelésére 2010-ig” előírta a Kozloduj 1–4 blokk leállításának előkészítését, valamint egy új atomerőmű megépítését Belene-ben. Általánosságban elmondható, hogy az atomenergia erős állami támogatást élvez. A kormány javasolta Kozloduj bővítését a 7. és a 8. blokkal, de a belene-i atomerőmű befejezése prioritást élvez.68 A Belene atomerőmű építése, amelyet négy VVER-1000 blokkra terveztek, a szocialista időszakban kezdődött. A Bulgáriában zajló politikai változások miatt leállt az erőmű építése, de 2002 decemberében két reaktor építésének újrakezdéséről született döntés. A terv szerint az építési költség 4 milliárd euró, de a teljes projekt költsége elérheti a 7 milliárd eurót is.69 Pénzügyi okokból a bolgár állam úgy döntött, hogy stratégiai beruházókat von be kisebbségi tulajdonosként. A bolgár állami vállalat, a NEK rendelkezik majd az erőmű részvényeinek 51%-ával míg 49%-kal a stratégiai magánbefektetők fognak rendelkezni. A projekt iránt tíz vállalat mutatott érdeklődést. Hatot választottak ki ezek közül 2007 szeptemberében, majd a későbbiekben öt nyújtott be ajánlatot 2007 októberében: a belga Electrabel (a SUEZ-Gaz de France csoport tagja), az olasz ENEL,a német RWE és az E.ON valamint a cseh CEZ. (Az Électricité de France nem nyújtott be ajánlatot).70

68 enerCEE http://www.energyagency.at/enercee/bg/energypolicy.htm 69 Sofia Echo http://www.sofiaecho.com/article/electrabel-confirms-interest-in-belene-nuclearpower-plant/id_29441/catid_67 70 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf87.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


2008 májusában két jelöltet választottak ki arra, hogy jogilag kötelező érvényű ajánlatot tegyen a kisebbségi részvénycsomagra: az RWE-t és az Electrabel-t.71 Az 1.000 MW-os iker reaktorokat az Atomsztrojexport építi meg, az Areva és a Siemens pedig alvállalkozóként dolgozik majd a projekten.

9.4. Horvátország Ország összefoglaló 200772 Népesség: 4.491.543 Terület: 56.562 km2 Főváros: Zagreb GDP vásárlóerő-paritáson: 69,0 milliárd USD GDP növekedés: 5,8% Jelentősebb iparágak: vegy- és műanyagipar, szerszámgépgyártás, fémipar, elektronikai ipar, nyersvas és hengerelt acél termékek gyártása, alumíniumipar, papírgyártás, faipar, építőipar, textilipar, hajógyártás, kőolajtermelés és kőolajfinomítás, élelmiszeripar, idegenforgalom Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: A Gazdaságügyi Minisztérium alá rendelt Nukleáris Biztonsági Osztály (Department of Nuclear Safety under Ministry of Economic Affairs)73 Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Horvátországban ugyan nincsenek atomerőművek, de a szlovéniai Krsko atomerőmű társtulajdonosaként Horvátország jogosult az ott megtermelt villamos energia felére,74 amely hozzávetőlegesen megegyezik Horvátország éves villamos energia igényének egyötödével. Üzemanyag ellátás: A szlovéniai Krskóban lévő atomerőművet a Westinghouse látja el üzemanyaggal75 Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs Jövőbeli kilátások 2002-ben a kormány tízéves nemzeti energiastratégiát adott ki. Ebben a hosszú távú Energiaszektor Fejlesztési Stratégiában felmerült az atomenergia hasznosításának gondolata.76 2008 márciusában Damir Polancec gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy egy horvát atomerőmű felépítése reális lehetőség.77 2008 júniusában Ivo Sanader miniszterelnök szintén támogató kijelentéseket tett egy atomerőmű jövőbeni felépítésének lehetőségével kapcsolatban. 71 Sofia Echo http://www.sofiaecho.com/article/electrabel-confirms-interest-in-belene-nuclear-powerplant/id_29441/catid_67 72 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 73 International Atomic Energy Agency http://www.iaea.org/inisnkm/nkm/ws/nuclear_authorities/croatia.html 74 Krsko Nuclear Power Plant http://www.nek.si/en/ 75 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf114_nuclearslovenia.html 76 IEA Bioenergy http://www.ieabioenergy-task38.org/countryreports/croatia/energy_stragegy_croatia.pdf 77 Nacional.hr http://www.nacional.hr/en/articles/view/43372/18/ ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

75

76


A horvátországi atomerőműnek még nincs hivatalosan tervezett telephelye. A HEP horvát energetikai vállalat számításai alapján egy 1.000 MW-os erőműről lehet szó78, amelynek építési költsége a becslések szerint 2,5 milliárd euró. Mivel a horvát állami költségvetésben nincsen elkülönítve forrás ilyen nagyságrendű építkezésre, amennyiben a beruházásra vonatkozóan pozitív döntés születik, magánberuházók bevonása várható.

9.5. Cseh Köztársaság Ország összefoglaló 200779 Népesség: 10.220.911 Terület: 78.866 km2 Főváros: Prága GDP vásárlóerő-paritáson: 248,9 milliárd USD GDP növekedés: 6,5% Jelentősebb iparágak: kohászat, gépipar, gépjárműipar, üveggyártás, fegyvergyártás Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: A Cseh Köztársaságban az atomenergetikai felügyeleti szerv a Nukleáris Biztonság Állami Hivatala (State Office for Nuclear Safety) (SÚJB). A SÚJB fő feladatai közé tartozik az atomenergiával kapcsolatos tevékenységek állami felügyelete, az atomenergetikai létesítmények fizikai védelme és az ezekkel kapcsolatos engedélyezési tevékenységek.80 Reaktorok felsorolása:81,82 Reaktorblokk

Teljes kapacitás (MW) Működési engedély lejárta82

Dukovany – 1

456

2025

Dukovany – 2

440

2026

Dukovany – 3

456

2027

Dukovany – 4

456

2027

Temelin – 1

1.013

2042

Temelin – 2

1.013

2043

A Temelin 1–2 reaktorok, amelyek kereskedelmi működésüket 2002-ben és 2003-ban kezdték meg, a csehek Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásai során nemzetközi viták és tiltakozások fókuszában álltak. Miután a Cseh Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz, a Temelin elleni tiltakozások lecsendesedtek Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 23.624 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 30,2%

78 Nacional.hr http://www.nacional.hr/en/articles/view/46390/18/ 79 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 80 State Office for Nuclear Safety http://www.sujb.cz/ 81 International Atomic Energy Agency Power Reactor Information System http://www.iaea.org/programmes/a2/index.html 82 For Dukovany 10 year lifetime extension is expected according to State Energy Policy. Nuclear Energy Agency http://www.nea.fr/html/rwm/wpdd/czech.pdf ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.



Üzemanyag ellátás: A fűtőanyagot Dukovany-nak a TVEL orosz állami vállalat szállítja, míg Temelint a Westinghouse látja el.83 2010 után azonban a TVEL jelentős mennyiségű üzemanyagot szállít majd Temelinnek is.84 Üzemen kívül helyezés és radioaktív hulladékkezelés: a felügyeletet a Radioaktív Hulladék Elhelyezésének Hatósága (Radioactive Waste Repository Authority, RAWRA) látja el.85 Az atomerőművek működtetőinek el kell különíteniük 0.05 CZK/kWh-t86 a RAWRA hulladék elhelyezési tevékenységeinek finanszírozására. Az üzemanyag ideiglenes száraz tárolása az erőmű üzemeltetőjének, a CEZ-nek a felelősségét képezi, és a Dukovany erőmű területén történik. A tárolóba mindkét erőműből szállítanak kiégett üzemanyagot. A RAWRA Dukovany-ban mind a két erőmű számára kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére szolgáló tárolót is működtet. A nagy aktivitású hulladék elhelyezésére szánt helyszín kiválasztását 2015-re ütemezik, az építkezés pedig várhatóan 2050-ben fog elkezdődni. Jövőbeli kilátások87 A 2004. évi Állami Energiapolitika két új reaktor megépítését tervezi, hogy fedezhessék a Dukovany atomerőmű leállításával kieső kapacitást. A tervezett reaktorok helyét még nem határozták meg, de a nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy ez Temelin lesz. Az Állami Energiapolitika alapján a meglévő kapacitások élettartam hosszabbítását is fontolóra veszik. A cél, hogy az atomenergia részesedése 2030-ra a teljes villamosenergia-termelés 38,6%-át tegye ki. Mindazonáltal a 2006 óta hivatalban lévő új kormány koalíciós megállapodása miatt felfüggesztette a nukleáris kapacitások bővítésének terveit.88 A CEZ (az üzemelő atomerőművek tulajdonosa és üzemeltetője) azt kérte a Környezetvédelmi Minisztériumtól, hogy készítsék el a tervezett Temelin 3–4 blokk környezeti hatástanulmányát.

83 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf90.html 84 Radio Praha http://www.radio.cz/en/news/78988 85 RAWRA http://www.vidivici.cz/surao2/?Lang=EN&p= 86 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf90.html 87 Czech Ministry of Industry and Trade http://www.mpo.cz/dokument12265.html 88 World Nuclear News http://www.world-nuclear-news.com/NN-CEZ_requests_EIA_for_expansion_of_ Temelin-1407084.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

77

78


9.6. Észtország Ország összefoglaló 200789 Népesség: 1.307.605 Terület: 45.226 km2 Főváros: Tallinn GDP vásárlóerő-paritáson: 29,3 milliárd USD GDP növekedés: 7,1% Jelentősebb iparágak: mérnöki szolgáltatások, elektronikai ipar, faipar, textilipar, informatika, távközlés Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincs Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs Észtország villamosenergia-ellátása jellemzően széntüzelésen alapul.90 Jövőbeli kilátások A 2004-es Hosszú Távú Közösségi Üzemanyag és Energia Szektor Fejlesztési Terv stratégiai lehetőségként egy regionális partneri viszony keretein belül megvalósuló új atomerőmű építésében való részvételről beszé.91 Bejelentésre került egy Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal kötött stratégiai partneri viszony, miszerint közösen építik meg a litvániai Visaginas atomerőművet.92 Az észtországi nemzeti vállalat, az Eesti Energia várhatóan 16,63%-át birtokolja majd az atomerőmű részvényeinek.

89 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 90 International Energy Agency http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp? COUNTRY_CODE=EE 91 Estonian Ministry of Economic Affairs and Communication http://www.mkm.ee/index.php?id=11407 92 World Nuclear News http://www.world-nuclear-news.com/NN_Visaginas_recognised_with_nuclear_ site_name_3007082.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


9.7. Magyarország Ország összefoglaló 200793 Népesség: 9.930.915 Terület: 93.030 km2 Főváros: Budapest GDP vásárlóerő-paritáson: 191,3 milliárd USD GDP növekedés: 1,3% Jelentősebb iparágak: bányászat, kohászat, építőanyag ipar, élelmiszeripar, textilipar, vegyipar (különösen a gyógyszeripar), gépjárműgyártás Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: aaz Országos Atomenergia Hivatal94 (OAH), amely az atomenergiával kapcsolatos tevékenységek állami felügyeletének testülete. Az OAH kezeli a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot,95 amely a leszerelési pénzeszközök alapja. További feladatai között van az atomenergiával kapcsolatos tevékenységek engedélyezése, és a közvélemény tájékoztatása az ezzel kapcsolatos tevékenységekről. Reaktorblokk


Paks – 1

500

2012

Paks – 2

470

2014

Paks – 3

470

2016

Paks – 4

500

2017

6 A paksi blokkok működési engedélye 2012 és 2017 között jár le, de a blokkok élettartamát várhatóan 30-ról 50 évre hosszabbítják meg. Ha az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyja ezt a hosszabbítást, bezárásuk 2032 és 2037 közé fog esni. Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 13.887 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 36,8% Üzemanyag ellátás: a TVEL orosz állami vállalattól98 Az üzemen kívül helyezést és radioaktív hulladékkezelést a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság felügyeli. A Paksi Atomerőmű leszerelésére a parlament döntése alapján minden évben elkülönítenek egy meghatározott összeget. A kiégett üzemanyagok átmeneti tárolása a Paksi Atomerőmű területén történik. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése Bátaapátiban fog megvalósulni.99 A nagy aktivitású hulladékok elhelyezéséről még nem született döntés.

93 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 94 Hungarian Atomic Energy Authority http://www.haea.gov.hu/ 95 International Atomic Energy Agency Power Reactor Information System http://www.iaea.org/programmes/a2/index.html 96 Portfolio.hu http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=100986 97 World Nuclear Organization http://www.world-nuclear.org/info/inf92.html 98 Hungarian Atomic Energy Agency http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/download_en/ 61A6B5238E3937DFC12573710023B3FA/USDfile/oahrep2007.pdf 99 Public Agency for Radioactive Waste Management http://www.rhk.hu/english/index-e.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

79

80


Jövőbeli kilátások A Magyar Energiastratégia 2008 – 2020 olyan stratégiát vázol fel, mely gondoskodik új atomerőművi kapacitások kiépítéséről.100 A dokumentum egyben feladatként határozza meg a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló megoldás kidolgozását is. Amennyiben döntés születik a beruházásról, az új atomerőművi kapacitásokat várhatóan a paksi atomerőmű telephelyén építik majd meg. Az előzetes várakozások szerint hozzávetőlegesen két, egyenként 1.000 MW teljesítményű blokk létesítése valósulhat meg.101

9.8. Koszovó Ország összefoglaló 2007102 Népesség: 2.126.708 Terület: 10,887 km2 Főváros: Prishtina GDP vásárlóerő-paritáso: 4,0 milliárd USD GDP növekedés: 2,6% Jelentősebb iparágak: bányászat, építőipar, fémipar, bőripar, gépipar, háztartási gépek gyártása Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincs Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs Jugoszlávia felbomlása előtt Koszovó az ország széntartalékainak kb. 50%-ával rendelkezett.103 A széntartalékok bősége miatt az atomerőművek létrehozása Koszovóban nem élvez prioritást.104 Továbbá Koszovó nem írta alá a Kiotói Jegyzőkönyvet,105 ezért a széntüzelésű erőművek működését nem gátolják széndioxid kibocsátás csökkentő intézkedések. Jövőbeli kilátások A 2003-ban kiadott Energia Stratégia és Irányelv című dokumentum elsődleges rövid távú célként határozza meg a villamosenergia-rendszer helyreállítását, miközben középtávon (2009–2020) a szénen és a megújuló (főként vízenergia) erőforrásokon alapuló energiatermelés fejlesztését tűzte ki célul.106 100 Hungarian Ministry of Transport, Telecommunication and Energy http://www.khem.gov.hu/en 101 China.cn http://en.china.cn/content/d72742,cb52f9,1430_4029.html 102 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 103 www.geographic.org, http://www.photius.com/countries/serbia_and_montenegro/economy/ yugoslavia_former_economy_energy_and_mineral_r~11882.html 104 United Nations Mission in Kosovo – European Union http://www.euinkosovo.org/upload_facts/Fact%20Sheet%20on%20Energy%20March%202007.pdf 105 United Nations Framework Convention on Climate Change http://unfccc.int/files/kyoto_protocol/status_of_ratification/application/pdf/kp_ratification.pdf 106 SEENERGY http://www.seenergy.org/index.php?/countries&stat=8&type=3&col=2120 ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.



9.9. Lettország Ország összefoglaló 2007107 Népesség: 2.245.423 Terület: 64.589 km2 Főváros: Riga GDP vásárlóerő-paritáson: 39,7 milliárd USD GDP növekedés: 10,2% Jelentősebb iparágak: jármű és vasúti vagongyártás, műszálgyártás, mezőgazdasági gépek gyártása, műtrágyaipar, háztartási eszközök gyártása, elektronikai ipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar, textilipar Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincs Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és elhelyezés: Nincs Jövőbeli kilátások Az ország energiapolitikája regionális partnerekkel folytatott együttműködés keretén belül támogatja egy új atomerőmű felépítését, így biztosítva a balti régió megfelelő villamosenergia-ellátását.108 Lengyelországgal, Litvániával és Észtországgal stratégiai partneri együttműködést jelentettek be, miszerint Visaginasban (Litvánia) közösen atomerőművet építenek.109 A Latvenergo, a lettországi nemzeti vállalat rendelkezik majd az atomerőmű részvényeinek 16,63%-ával.

107 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 108 Latvian Ministry of Economy http://www.em.gov.lv/em/2nd/?lng=en&cat=16670 109 World Nuclear News http://www.world-nuclearnews.com/NN_Visaginas_recognised_with_nuclear_site_name_3007082.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

81

82


9.10. Litvánia Ország összefoglaló 2007110 Népesség: 3.565.205 Terület: 65.300 km2 Főváros: Vilnius GDP vásárlóerő-paritáson: 59,6 milliárd USD GDP növekedés: 8,8% Jelentősebb iparágak: fémvágó szerszámgépek, villanymotorok, televíziós készülékek, hűtők és fagyasztók gyártása, kőolaj finomítás, hajógyártás, bútorgyártás, textilipar, élelmiszeripar, műtrágyaipar, mezőgazdasági gépek, optikai berendezések, elektronikus alkatrészek, számítógépek gyártása, borostyán ékszeripar Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: A Litván Atomenergiaügyi Biztonsági Felügyelet (Lithuanian Nuclear Power Safety, VATESI) az olyan atomenergiával kapcsolatos tevékenységek állami felügyeleti szerve, mint például az atomerőművek üzemeltetése, leszerelése és a radioaktív hulladékok kezelése. A VATESI ezen kívül az atomenergiával kapcsolatos tevékenységek engedélyező hatósága is.111 Reaktorok felsorolása:112 Reaktorblokk


Ignalina – 2

1.300

2009

A Litvánia és az Európai Unió közötti csatlakozási szerződés szerint az Ignalina atomerőművet be kell zárni. Az Ignalina–1 reaktor bezárására 2004 decemberében került sor. Az Ignalina–2 bezárása 2009 végén esedékes. A litván parlament támogatásával azonban 2008. október 12-én a litván parlamenti választásokkal egyidejűleg népszavazást tartottak az Ignalina–2 bezárásának elhalasztásáról, de a szükségesnél kisebb részvétel (kb. 48% az 50%-os küszöbérték mellett) miatt a szavazás érvénytelen volt.114 Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 9.075 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 64,36%

110 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 111 Lithuanian Nuclear Safety Inspectoriate http://www.vatesi.lt/ 112 International Atomic Energy Agency http://www.iaea.org/programmes/a2/index.html 113 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf109.html 114 EUobserver http://euobserver.com/9/26486/?rk=1 ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Az állami üzemen kívül helyezésért felelős hatóság a Radioaktív Hulladékkezelési Ügynökség (Radioactive Waste Management Agency, RATA).115 Két alap finanszírozza az Ignalina erőmű lezárását, az EBRD által kezelt Nemzetközi Leszerelést Támogató Alap (International Decommisioning Support Fund) és a Nemzeti Ignalina NPP Leszerelési Alap (National Ignalina NNP Decommisioning Fund).116 A javasolt új atomerőműnél a leszerelésre és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó új törvényre lesz szükség.117 A RATA meghatározott egy Ignalina közelében lévő helyszínt a kis és közepes aktivitású hulladékok végső elhelyezésére, és a kormány ezt jóvá is hagyta. A nagy aktivitású hulladékok elhelyezéséről információ nem áll rendelkezésre.118 Jövőbeli kilátások Litvániában az atomenergia részaránya a közép-kelet-európai régión belül a legmagasabb. Az Ignalina–2 bezárását követően az atomenergia aránya a villamosenergia-termelésben 0%-ra esik vissza. Litvánia nincs összekötve az európai magas feszültségű hálózattal, ezért valószínűleg arra kényszerül, hogy villamosenergia-szükségletének nagy részét Oroszországból importálja.119 Diverzifikációs célból nagyfeszültségű hálózati csatlakozást épít ki kapcsolódva Svédországhoz és Lengyelországhoz, amelyek nettó villamos energia exportőrök.120 Ennek megépítésében a többi balti állam részvétele szintén lehetséges. Ezek a hálózatok azonban csak 2013-tól léphetnek működésbe. Az országos energiapolitika, nevezetesen a 2007-es Nemzeti Energia Stratégia erősen kihangsúlyozta új nukleáris kapacitások kiépítését, együttműködésben egyéb balti országokkal.1210 Továbbá 2007 júniusában a litván parlament speciális törvényt fogadott el egy új visaginasi atomerőmű építéséről.122 A tervezett visaginasi atomerőmű két reaktort tartalmazna, egyenként 1.700 MW beépített kapacitással.123 Az új erőmű négy ország nevezetesen Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország együttműködésével épülne fel. A Litván Villamosenergia-ipari Szervezet (Lithuanian Electricity Organization) (LEO LT), és három partnere, a Latvenergo, az Eesti Energia and Polska Grupa Energetyczna (Lettországból, Észtországból, illetve Lengyelországból) megállapodása alapján közös vállalkozást hoznak létre, kezdetben 51%-os litván tulajdonnal és a többi fél egyenkénti 16,3%-os részesedésével.

115 Radioactive Waste Management Agency http://www.rata.lt/ 116 enerCEE http://www.energyagency.at/enercee/lt/supplybycarrier.en.htm 117 Seimas of the Republic ofLithuania http://www3.lrs.lt/pls/inter3/dokpaieska.showdoc_l?p_id=301266 Article 14 118 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf109.html 119 Alfa.lt http://www.alfa.lt/straipsnis/c79114 120 International Energy Agency http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=PL http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=SE 121 Seimas of the Republic ofLithuania http://www3.lrs.lt/pls/inter3/dokpaieska.showdoc_l?p_id=292522 122 Reuters http://www.reuters.com/article/mergersNews/idUSL2870020520070628 123 World Nuclear Association http://www.world-nuclear-news.com/NN_Visaginas_recognised_with _nuclear_site_name_3007082.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

83

84


Belgium; Tihange Nucear Power Plant Fotó: Liesse G

9.11. Macedónia Ország összefoglaló 2007124 Népesség: 2.061.315 Terület: 25.333 km2 Főváros: Szkopje GDP vásárlóerő-paritáson: 17,3 milliárd USD GDP növekedés: 5,0% Jelentősebb iparágak: élelmiszeripar, textilipar, vegyipar, vas-, acél-, és cementgyártás, energetika, gyógyszeripar Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincs Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs Macedóniának jelentős szén és vízienergia-forrásai vannak. Az igen magas hálózati veszteségek csökkentése elsődleges prioritást élvez.125 Jövőbeli kilátások A macedón energiapolitika dokumentumai atomerőművek építését nem határozzák meg lehetőségként. A 2006-os Energiatörvény és a Macedóniával kötött Európai Társulás az energiahatékonyság növelését és a megújuló erőforrások felhasználását tűzi ki stratégiai prioritásként.126

124 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 125 International Energy Agency http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=MK 126 enerCEE http://www.eva.ac.at/enercee/mk/energypolicy.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


9.12. Montenegró Ország összefoglaló 2007127 Népesség: 678.177 Terület: 14.026 km2 Főváros: Podgorica GDP vásárlóerő-paritáson: 5,9 milliárd USD GDP növekedés: 7,5% Jelentősebb iparágak: acélgyártás, alumíniumipar, mezőgazdasági, fogyasztási termékek gyártása, idegenforgalom Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincs Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs Montenegrót az óriási mértékű importenergia-függőség jellemzi. Montenegró villamosenergia-fogyasztásának kb. egyharmadát importálja,128 akárcsak az olajat és a földgázt.129 Az energiaszektort elöregedett villamosenergia-hálózatok, nagy hálózati veszteségek, alacsony hatékonyságú felhasználás, gyakori áramkimaradások és általános tőkehiány jellemzi. A befektetések hiánya miatt jelentős vízenergia-potenciál áll kihasználatlanul. (Szakértők véleménye szerint az ország vízenergia potenciáljának csak 27%-át használják ki.) Jövőbeli kilátások Montenegró energiapolitikája célkitűzésként nem tesz említést az atomenergia felhasználásáról, ehelyett megújuló energiaforrásokat, elsősorban a vízenergiát nevezi meg prioritásként, mint olyat, amelyben nagy növekedési potenciál van. A közelmúltban a sajtó beszámolt arról, hogy Montenegró nagyfeszültségű hálózatát összekötik Olaszországéval egy olyan víz alatti kábel segítségével, amelynek becsült költsége 350 millió euró. Olaszország, amely nettó villamosenergia-importőr, elképzelhető, hogy végrehajtja a szükséges beruházásokat a montenegrói energia szektorban, ezáltal lehetővé téve Montenegró számára, hogy villamos energiát exportáljon Olaszországba.

127 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 128 Reuters http://uk.reuters.com/article/oilRpt/idUKL2972763920071129?pageNumber=1&virtual BrandChannel=0 129 Montenegrin Ministry for Economic Development http://www.vlada.cg.yu/eng/minekon/vijesti.php?akcija=vijesti&id=6664 ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

85

86


9.13. Lengyelország Ország összefoglaló 2007130 Népesség: 38.500.696 Terület: 312.679 km2 Főváros: Varsó GDP vásárlóerő-paritáson: 620,9 milliárd USD GDP növekedés: 6,5% Jelentősebb iparágak: gépgyártás, vas és acélipar, szénbányászat, vegyipar, hajóépítés, élelmiszeripar, üvegipar, textilipar Az atomenergia jelenlegi helyzete A szabályozó hatóság az Nemzeti Atomenergia Ügynökség (National Atomic Energy Agency). Mivel Lengyelországban nincsen atomerőmű, a hatóság fő feladata, hogy nyomonkövesse a szomszédos országok atomerőműveiből származó sugárzást.131 Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés: Nincs Zarnowiecben 1985-ben kezdődött meg négy 440 MW-os reaktor építése.132 A piacgazdaságra történő áttérést követően a hiányzó pénzforrások, valamint az erőmű elleni széleskörű tiltakozás miatt az építkezést 1990-ben végleg felfüggesztették. A létesítményt nem tartották karban, a berendezéseket értékesítették. Jövőbeli kilátások A lengyel kormány ötévenként publikál egy 20 évre szóló energiastratégiát. 2000-ben a „Lengyelországi Energiapolitika Irányvonala 2020-ig” című dokumentum, amelyet a Minisztertanács hagyott jóvá, nem tartalmazott új atomerőművi kapacitások kiépítésére vonatkozó szándékot.133 2004 decemberében azonban a gazdasági miniszterhelyettes, Jacek Piechota úgy nyilatkozott, hogy 2023 körül Lengyelországnak szüksége lesz atomerőműre, elsősorban az Európai Unió által meghatározott klímavédelmi célkitűzések miatt.134 Ennek megfelelően a 2005-ben kiadott „Lengyelországi Energiapolitika 2025-ig” című dokumentum fontolóra veszi atomerőmű építését azzal a céllal, hogy a lengyel primer energiaellátás több lábon álljon, és hogy csökkenteni lehessen az üvegházhatást okozó gázkibocsátásokat. A dokumentum azonban elismeri, hogy a szükséges műszaki tapasztalatok hiánya miatt valószínűtlen, hogy Lengyelország 2015 előtt meg tudná kezdeni új blokkok építését. A javasolt közösen épített litvániai atomerőmű építésében (lásd a Litvániáról szóló részben) való részvétel segíthet a szükséges szakértelem megteremtésében.

130 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 131 Polish National Atomic Energy Agency http://www.paa.gov.pl/ 132 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf102.html 133 Polish Ministry of Economy and Labor http://www.mg.gov.pl/English/ECONOMY/Energy/ 134 Green Car Congress http://www.greencarcongress.com/2004/12/poland_plans_fi.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


A Gazdasági Minisztérium 2008-as tervei szerint 2020-ra működő erőmű lesz Zarnowiecben, vagy Klempiczben. A lakosság általában nem túl lelkesen viszonyul az atomenergiához.135 A kormány atomenergia iránti érdeklődése stabilnak látszik, mivel az új „Lengyel Energiapolitika 2030-ig” című anyag is megemlíti Lengyelország elkötelezettségét a CO2 csökkentése iránt, és előirányozza atomerőművek építését.136 A társadalmi konzultáció azonban nagyon fontos lesz ebben a kérdésben. Waldemar Pawlak miniszterelnök-helyettes együttműködést javasolt Ukrajnával, annak érdekében, hogy a lengyel mérnökök képzése megvalósulhasson.137

9.14. Románia Ország összefoglaló 2007138 Népesség: 22.246.862 Terület: 237.500 km2 Főváros: Bukarest GDP vásárlóerő-paritáson: 245,5 milliárd USD GDP növekedés: 6,0% Jelentősebb iparágak: villamos gépek gyártása, textilipar, könnyűgépek és autók összeszerelése, bányászat, faipar, építőipar, kohászat, vegyipar, élelmiszeripar, kőolaj-finomítás Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Atomenergiával Kapcsolatos Tevékenységek Ellenőrzésének Országos Bizottsága (National Commision for Nuclear Activities Control)139 Reaktorok felsorolása:140 Reaktorblokk


Cernavoda – 1

706

2026

Cernavoda – 2

706

2037

Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 7.079 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 13,0% A fűtőanyagellátást a Pitesti Fabrica de Combustibil Nuclear (FCN) biztosítja.142

135 Polish Market Online http://www.polishmarket.com.pl/document/:17609 136 Polish Ministry of Economy and Labor http://www.mg.gov.pl/English/News/Consultations+for+ Poland’s+new+energy+policy.htm 137 Polish Market Online http://www.polishmarket.com.pl/document/:18019?p=%2FMONITOR+ GOSPODARCZY%2F 138 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 139 National Commission for Nuclear Activities Control http://www.cncan.ro/ 140 International Atomic Energy Agency http://www.iaea.org/programmes/a2/index.html 141 Assuming 30-year lifetime for the reactors 142 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf93.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

87

88


Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés A Radioaktív Hulladékok Országos Ügynöksége (National Agency for Radioactive Waste) az üzemen kívül helyezés országos hatósága.143 Az atomerőmű leszerelési célokra semmilyen díjat nem fizet.144 A kiégett fűtőanyagot a reaktoroknál tárolják. Cernavoda közelében kis és közepes aktivitású hulladéktárolót terveznek. Jelenleg előzetes vizsgálatok folynak a nagy aktivitású hulladékok mély geológiai rétegben történő elhelyezésével kapcsolatban.145 Jövőbeli kilátások Románia támaszkodhat jelentős vízenergia potenciáljára és széntartalékaira. Villamos energiában jelenleg nettó exportőr, ugyanakkor szénhidrogén-forrásai kimerülőben vannak.146 Ennek megfelelően várhatóan növekedni fog a nukleáris energiától való függése. Az Országos Energiaszektor Stratégia (2007–2020) a Cernavoda 3–4 blokkok befejezését írja elő.147 Becslések szerint a két 720 MW-os blokk egyidejű felépítésének költsége 2,5 milliárd euró lenne. A cernavodai atomerőmű állami kézben lévő üzemeltetője, a Nuclearelectrica, úgy döntött, hogy projekt céget hoz létre a két reaktor megépítésére, és magánberuházókat is bevon a vállalatba. 2007 novemberében hat vállalatot választottak ki a 15 kezdeti ajánlattevőből, hogy kötelező érvényű ajánlatokat nyújtsanak be. Ezek a cégek a következők voltak: CEZ, ENEL, Electrabel (a SUEZ-Gaz de France csoport tagja), Iberdrola, RWE és az acélgyártó Arcelor-Mittal.148 2008 márciusában egy beruházási megállapodás tervezet a következő javasolt tulajdonosi szerkezetet tartalmazta: Nuclearelectrica 20%, CEZ 15%, Electrabel 15%, ENEL 15%, Iberdrola 10%, RWE 15%, és Arcelor-Mittal 10%.149 Áprilisban azonban a gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Nuclearelectrica-nak 51%-os tulajdonnal kell rendelkeznie a privatizálásokból származó pénzeszközöket felhasználva. Az új blokkok várhatóan 2014-ben és 2015-ben kerülnek üzembe helyezésre. Ezen kívül a Cernavoda 5-ös blokk megépítését is tervezik. Úgy tűnik, hogy a Nuclearelectrica az ötödik blokkot 2020-ra akarja befejezni, de a kormány nem zárja ki további reaktorok más telephelyen történő megépítését sem.

143 Romanian National Agency for Radioactive Waste http://www.andrad.ro/ro/index.php?lang=en 144 Wuppertal Institute for Climate, Environment and Energy http://www.wupperinst.org/de/projekte/proj/uploads/tx_wiprojekt/EUDecommFunds_FinalReport.pdf 145 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf93.html 146 International Energy Agency http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=RO 147 enerCEE http://www.energyagency.at/enercee/ro/energypolicy.htm 148 Nuclearelectrica http://www.nuclearelectrica.ro/news.php?nid=434 149 World Nuclear News http://www.world-nuclear-news.com/NN/Draft_agreement_finalized_for _Romanian_reactors_070308.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


9.15. Szerbia Ország összefoglaló 2007150 Népesség: 8.032.338 Terület: 77.474 km2 Főváros: Belgrád GDP vásárlóerő-paritáson: 77,3 milliárd USD GDP növekedés: 7,3% Jelentősebb iparágak: cukoripar, mezőgazdasági gépgyártás, villamosenergia-ipar, hírközlés, papír és cellulózipar, fémipar, szállító berendezések gyártása Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Nincsenek atomerőművek az országban, de mivel a Nukleáris Tudományok Vinca Intézetében (Vinca Institute of Nuclear Sciences) van egy működő kutató atomreaktor, ezért működtetnek egy atomenergiával foglalkozó részleget a Szövetségi Gazdasági, Belkereskedelmi Minisztérium Energia Osztályán belül.151 Reaktorok felsorolása: Nincsenek reaktorok Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 0 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 0,0% Radioaktív hulladékkezelés és elhelyezés: Nincs Jövőbeli kilátások Az 1999-es koszovói konfliktusban megrongált energiarendszer és erőművek újjáépítése elsődleges prioritást élvez.152 Ezzel együtt is 2005-ben Szerbia és Montenegro jelentős szén- és vízienergia-forrásainak köszönhetően nettó villamosenergia-exportőr volt.153 Ez arra utal, hogy a szerb villamosenergia-ellátás hosszútávon biztonságosnak tekinthető. Ennek megfelelően az Energiafejlesztési Stratégia nem írja elő prioritásként az atomenergia használatát.154

150 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 151 International Atomic Energy Agency http://www.iaea.org/inisnkm/nkm/ws/nuclear_authorities/serbia_montenegro.html 152 EBRD Renewable Energy Initiative http://www.ebrdrenewables.com/sites/renew/countries/Serbia/ 153 International Energy Agency http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=CS 154 enerCEE http://www.eva.ac.at/enercee/sr/energypolicy.htm ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

89

90


9.16. Szlovákia Ország összefoglaló 2007155 Népesség: 5.455.407 Terület: 48.845 km2 Főváros: Pozsony GDP vásárlóerő-paritáson: 109,6 milliárd USD GDP növekedés: 10,4% Jelentősebb iparágak: fémipar, élelmiszeripar, villamosenergia-ipar, gázipar, kokszgyártás, olajipar, nukleáris üzemanyaggyártás, vegyipar, gépipar, papír- és nyomdaipar, agyagáru- és kerámiagyártás, szállító járművek gyártása, textilipar, elektromos és optikai készülékgyártás, gumiipar Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Szlovák Atomenergia Felügyeleti Hatóság (Slovak Nuclear Regulatory Authority).156 A hivatal feladata hogy vizsgálataival gondoskodjon a nukleáris létesítmények biztonságának állami felügyeletéről. Reaktorok felsorolása:157 Reaktorblokk


Bohunice – 2

440

2008

Bohunice – 3

440

2025

Bohunice – 4

440

2025

Mochovce – 1

440

2028

Mochovce – 2

440

2030

A Szlovákia és az Európai Unió közötti csatlakozási szerződés előírásai értelmében Szlovákia köteles bezárni a Bohunice 1–2 blokkot. A Bohunice–1 bezárására 2006. december 12-én került sor. A Bohunice–2 blokk bezárása pedig 2008 végén volt esedékes. Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 14.158 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 54,3% Az üzemanyag ellátást a TVEL orosz állami vállalat biztosítja. Radioaktív hulladékkezelés és üzemen kívül helyezés A leszerelési hatóság az SE-VYZ. Az erőművek által fizetendő leszerelési célra szánt összeg a Slovenské Elektrárne villamosenergia-nagykereskedő vállalat által fizetett villamosenergia-díj 10%-a.

155 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 156 Slovak Nuclear Regulatory Authority http://www.ujd.gov.sk/ 157 International Atomic Energy Agency Power Reactor Information System http://www.iaea.org/programmes/a2/index.html 158 World Nuclear Associationhttp://www.world-nuclear.org/info/inf91.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


France; Areva Nucear Power Plant Fotó: Y. Geoffray

A bohunicei nedves átmeneti kiégett üzemanyag tároló egészíti ki a reaktor tároló medencéit.159 Egy földfelszín alatti nagyaktivitású hulladékelhelyező helyszínének kiválasztása még nem történt meg. A kis- és közepes aktivitású hulladékkezelő és kondicionáló létesítmény Bohunicében van, az elhelyező terület pedig Mohovcében. Jövőbeli kilátások A kormány elkötelezett az atomenergia irányában. A 2006-os Energia Stratégia a meglévő erőművek kapacitásának bővítését és a Mochovce 3–4 blokkok befejezését irányozza elő. 2007-ben a kormány bemutatta Az Energiaellátás Biztonságának Stratégiája” (2030-ig) című dokumentumát, amely kihangsúlyozza a megújuló energiaforrások és az atomenergia fontosságát. Ezekkel növelhető az ellátás biztonsága és az európai klímavédelmi célkitűzéseknek is eleget lehet tenni.160 A Bohunice 1–2 bezárása miatt a Mochovce 3–4 befejezése nemzeti prioritás.161 A Mochovce 3–4 építését 1985-ben kezdték meg, majd 1992-ben a pénzeszközök hiányában felfüggesztették, de az erőművi helyszínek és berendezések karbantartása folytatódott.162 Az olasz energiavállalat, az ENEL (a Slovenské Elektrárne fő részvényese és a meglévő reaktorok tulajdonosa) bejelentette tervét, miszerint 2012–13-ra befejezi a két VVER-440 reaktort. 2008 júliusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy a két új reaktor összhangban lesz az Euratom szerződéssel, feltéve, hogy sor kerül a teljes konténmenttel egyenértékű biztonsági intézkedések megvalósítására.163 A kormány ezen kívül bejelentette, hogy további reaktorok építését tervezi Bohunicében, Mohovcében vagy Kecerovcéban.

159 World Nuclear Association http://www.world-nuclear.org/info/inf91.html 160 enerCEE http://www.eva.ac.at/enercee/sk/energypolicy.htm 161 FORATOM http://www.foratom.org/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=351 162 Slovenské Elektrárne http://www.seas.sk/power-plants/nucelar-power-plants/3and4-blok-elektrarne-mochovce-en/ 163 World Nuclear News http://www.world-nuclear-news.org/RS-EC_requests_extra_safety_measures _for _new_Mochovce_units-1607085.html ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

91

92


9.17. Szlovénia Ország összefoglaló 2007164 Népesség: 2.007.711 Terület: 20.273 km2 Főváros: Ljubljana GDP vásárlóerő-paritáson: 54,7 milliárd USD GDP növekedés: 6,1% Jelentősebb iparágak: vaskohászat és alumíniumipar, ólom- és cinkolvasztás, elektronikai ipar (beleértve a hadi elektronikát), gépjárműgyártás, villamos energetikai berendezések gyártása, faipar, textilipar, vegyipar, szerszámgépgyártás. Az atomenergia jelenlegi helyzete Szabályozó hatóság: Szlovén Nukleáris Biztonsági Hivatal (Slovenian Nuclear Safety Administration)165 Reaktorok felsorolása:166 Reaktorblokk


Krsko – 1

730

2023

Villamos energia előállítása atomenergiából 2007-ben: 5.428 GWh Részesedés a villamosenergia-termelésből 2007-ben: 41,57% Az üzemanyag ellátást a Westinghouse biztosítja.168 A radioaktív hulladékkezelést és üzemen kívül helyezést a Radioaktív Hulladékkezelési Ügynökség (Agency for Radioactive Waste Management) koordinálja.169 A leszerelést célzó pénzeszközöket a krskói atomerőmű fizeti 0,61 SIT/kWh mértékben.170 (Az euró hivatalos pénznemként történő bevezetésével /2007. január 1./ a szlovén tolár visszavonhatatlan árfolyama 1 EUR = 239,61 SIT lett.171 Ennek megfelelően a 0,61 SIT/kWh-os díj hozzávetőlegesen 0,2545 euró cent/kWh-val egyenlő.) Az üzemi kis és közepes aktivitású hulladékok, valamint a kiégett üzemanyagok tárolása Krskóban történik. A kis, közepes és nagy aktivitású végleges tárolókat illetően nincsen információ.

164 The World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 165 Slovenian Nuclear Safety Administration http://www.ursjv.gov.si/en/ 166 International Atomic Energy Agency Power Reactor Information System http://www.iaea.org/programmes/a2/index.html 167 Slovenian Nuclear Safety Administration http://www.ursjv.gov.si/index.php?id=5464&type=98 168 Krsko Nuclear Power Plant http://www.nek.si/en/ 169 Agency for Radioactive Waste Management http://www.arao.si/ 170 Slovenian Nuclear Safety Administration http://www.ursjv.gov.si/fileadmin/ujv.gov.si/pageuploads/en/Porocila/IRRT/irrt_9.html 171 OANDA Currency Converter http://www.oanda.com/site/euro.shtml ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


A Krsko atomerőmű közös építője és tulajdonosa a szlovén és a horvát állam. Ezért Horvátország jogosult a termelt villamos energia felére.172 Jövőbeli kilátások 2004-ben a szlovén kormány Nemzeti Energiaterv néven kiadta energiapolitikai dokumentumát. A terv főbb prioritásai a következők voltak: az energiahatékonyság javítása és a megújuló energia felhasználásának elősegítése. A terv nem említ atomenergetikai beruházásokat.173 A 2006 telén lezajló energiakrízist követően azonban 2006-ban a szlovén kormány által kiadott 2007–2023-as Időszakra Szóló Nemzeti Fejlesztési Projektek Megvalósítása című dokumentumban felmerült egy második atomerőművi blokk megépítésének lehetősége Krskóban, hogy biztosítani lehessen az villamosenergia-ellátás biztonságát.174 Szlovéniában a hazai villamosenergia-termelés alapját megbízható források adják, elsősorban a vízenergia, az atomenergia és a hazai szén.175 A szlovén villamos energia egynegyede azonban importált forrásokból származik, míg Szlovénia szomszédai szintén nettó villamosenergia-importőrök. Ezzel egyidejűleg Szlovénia meg akar felelni az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseinek is. Ennek megfelelően a dokumentum kívánatos célként határozza meg Krskóban egy második reaktor felépítését. A dokumentum egy 1.000 MW-os nyomottvizes reaktor megépítését tűzi ki célul. A tervezési/szerződéskötési fázist követően az építkezés 2013-ban kezdődne és 2017-re fejeződne be. Horvátország részvétele az új reaktor megépítésében nyitott kérdés.176

172 Krsko Nuclear Power Plant http://www.nek.si/en/ 173 enerCEE http://www.energyagency.at/enercee/slo/index.htm 174 Slovenia Government Office for Growth http://www.svr.gov.si/fileadmin/srs.gov.si/pageuploads/RESOLUCIJA-A4-ang_web.pdf 175 International Energy Agency, http://www.iea.org/Textbase/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=SI Note, that Croatia is entitled to half of the nuclear based electricity generation of Slovenia in the figure. 176 Nacional.hr http://www.nacional.hr/en/articles/view/43372/18/ ©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

93



10. Milyen szolgáltatásokat kínál a KPMG az atomenergetika szereplőinek? Az energia és természeti erőforrás (ENR) szegmens a KPMG egyik legdinamikusabban fejlődő, összességében tekintve a harmadik legnagyobb iparági szektora.

A KPMG átfogó, iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek a világ 140 országban, több mint 135.000 magasan képzett szakember segítségével. Ami a KPMG-t megkülönbözteti versenytársaitól, az a multidiszciplináris megközelítésmód és az iparági tapasztalat. Testre szabott, az adott iparágra összpontosító és a három fő üzletágat (könyvvizsgálat, adó- és üzleti tanácsadás) átfogó szolgáltatásokat kínálunk. A KPMG nemzetközi szervezetén keresztül felhasználjuk az adott iparágban képzett és tapasztalt szakemberek képességeit, a társaság konkrét igényeire összpontosítva.

A KPMG globális, energia és természeti erőforrás (ENR) szektorban működő ügyfelekkel foglalkozó csoportjai A KPMG globális energetika és természeti erőforrások (ENR) szektorban tevékenykedő szervezeteket kiszolgáló csoportjai elkötelezetten támogatják ügyfeleiket, legyenek azok globális multinacionális nagyvállalatok, vagy az iparág feltörekvő, jövőbeli vezető pozícióra törekvő résztvevői. Ez a támogatás többek között abban nyilvánul meg, hogy segítséget nyújtunk stratégiai és tranzakciós tevékenységekben, az iparági trendek és üzleti problémák kezelésében, szabályozói követelmények teljesítésében.


95

96


Moscow (RU)

KPMG energetikai és közüzemi szektor számára nyújtott tanácsadási szolgáltatásai Közép-Kelet-Európában A magyarországi, budapesti székhelyű KPMG energetikai és közüzemi szektorra szakosodott tanácsadó csoportja a KPMG kiemelt iparági fókuszú globális kompetencia központok (Centre of Excellence) egyike, amely az energetikai ügyfelek számára nyújtott különféle tanácsadási szolgáltatások globális kompetenciaközpontjaként (Global Energy Advisory Centre of Excellence) is működik. A KPMG globális hálózatának erőforrásai és tudásbázisa biztosítja számunkra a globális és regionális piaci információk mindenkori rendelkezésre állását. Nemzetközi tapasztalatunkra, valamint a helyi gazdasági környezet pontos ismeretére alapozva segítjük ügyfeleinket legyen szó akár nemzetközi akár helyi megbízásról. Számottevő tapasztalatunkra, kipróbált módszertanainkra és az egyes országokban lévő helyi KPMG-irodák erőforrásaira építve szektor specifikus, testre szabott megoldásokat dolgozunk ki ügyfeleink számára, amelyek támogatják a középkelet-európai energia- és közüzemi szektorban működő társaságok stratégiai és tranzakciós tevékenységeit.



A budapesti székhelyű, KPMG energetikai és közüzemi szektorra szakosodott kompetencia központ a londoni, a moszkvai és a közép-kelet-európai régióban működő KPMG irodákkal együttműködve kínál tanácsadási szolgáltatásokat az atomenergia szektorban történő beruházások megvalósulása érdekében: • Új blokk építési, élettartam-hosszabítási és teljesítmény-növelési projektek támogatása • A jelenlegi hatósági szabályozási rendszer és annak várható alakulásának elemzése • Engedélyezési folyamat koordinációja, döntéshozókkal és egyéb engedélyező hatóságokkal folyó tárgyalások támogatása • Megvalósíthatósági tanulmányok készítése • Piacelemzés és előrejelzés • Versenytárs-elemzés • Üzleti terv készítése és ellenőrzése • Pénzügyi és kereskedelmi tevékenységek az új létesítésekkel kapcsolatosan (például tárgyalások lebonyolítása a pénzügyi szolgáltatókkal és partnerekkel); ez magában foglalja a főbb kockázatok feltárását (kereskedelmi szerződés, hatósági tevékenység, fejlesztés, beruházás) és a határidőre történő megvalósítással kapcsolatos feladatokat.


97

98

Mit ajánlanak a KPMG vállalatai az atomenergia szektor számára?

A működő atomerőművek üzleti folyamatainak modellezése – ez magában foglalja a következőket: kihasználtsági mutatók; költségek (CAPEX és OPEX összehasonlítása); fűtőanyagköltségek; élettartam-hosszabbításhoz kapcsolódó kalkulációk elvégzése stb. Új építésű atomerőművek modellezése, beleértve a beruházást megelőző költségek, a beruházási költségek és ütemtervek, a hulladékkezelési és üzemen kívül helyezési költségek, a karbantarási leállások, az üzemanyag átrakási problémák és az üzemviteli költségek kezelését. • Finanszírozás-szervezés, tőkeberuházó partner felkutatása • Projekt menedzsment • Mérnökirodák tevékenységének koordinálása és jogi támogatás szervezése • Piacra lépési és piac elhagyási stratégiák kidolgozása • Üzemen kívül helyezési tanácsadás • A terület-helyreállítással kapcsolatos költségek elemzése • M&A tanácsadás, beleértve az erőműveket és az ellátó lánc integrálását is • Atomerőművekkel kapcsolatos PR illetve kommunikációs tanácsadás



kpmg.hu

A kiadványban foglaltakkal kapcsolatban további információ az alábbi elérhetőségeken érhető el: Kiss Péter Partner, KPMG energetikaiés közüzemi tanácsadás Az energetikai tanácsadás közép-kelet európai regionális vezetője KPMG Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 99. Tel: +36 70 333 1400 Email: [email protected]

Kiadványunkból további példányok az alábbi e-mail címen rendelhetők: [email protected]

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név és a KPMG logo a KPMG International, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezet lajstromozott védjegye.

©2009 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International-hez, a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett szövetkezethez kapcsolódik. Minden jog fenntartva. Nyomtatva: Magyarországon.

Közép-keleteurópai. atomenergetikai kitekintés ENERGY AND NATURAL RESOURCES ADVISORY

Recommend Documents