TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR
KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS „A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés”, amely a „Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése” című projekt keretében készült
Készítette: Info Trade Hungary Bt. (2008.)
Tartalomjegyzék
Háttér.....................................................................................................................................3 A kutatás módszere...............................................................................................................3 Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, magyar hatásterületen...................................4 Felmérés a nyelvet tanulók körében, magyar hatásterületen.........................................15 Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, osztrák hatásterületen.................................23 Felmérés a nyelvet tanulók körében, osztrák hatásterületen..........................................33 A nyelvtanárok véleménye (magyar hatásterület)...........................................................41 A nyelvtanárok véleménye (osztrák hatásterület)...........................................................44 Összefoglaló elemzés...........................................................................................................52 1. számú melléklet...............................................................................................................54 2. számú melléklet...............................................................................................................60 3. számú melléklet...............................................................................................................65 4. számú melléklet...............................................................................................................72 5. számú melléklet...............................................................................................................78 6. számú melléklet...............................................................................................................87
A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés Megrendelő: TIT Pannon Egyesülete (9021 Győr, Szent István út 5.) Vállalkozó: Info Trade Hungary Bt. (8300 Tapolca, Juhász Gyula u. 20.) Projekt címe: „Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése” Projekt azonosítója: AT-HU/06/01/141 Átadás dátuma: 2008. február 29. A KUTATÁSBAN KÖZREMŰKÖDÚ KUTATÓK: Kraiciné Szokoly Mária és Laki ildikó
Háttér A TIT Pannon Egyesülete a „Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ” (a továbbiakban: Módszertani Központ) létesítése érdekében rendelte meg a felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés elvégzését a határ mindkét oldalán, NyugatDunántúlon, Burgenlandban, Bécsben és Alsó-Ausztria déli részén. A helyzetelemzés célcsoportjai közé tartozik a felnőtt lakosság; ezen belül azok a felnőttek, akik idegen nyelvet tanulnak, illetve azok, akik nem tanulnak; valamint a nyelviskolák és felnőttképzésben dolgozó nyelvtanárok. A kutatás alapvető célja a tapasztalatok átadása a Módszertani Központ kialakításához és működtetéséhez. A kutatás témája kettős: Egyrészt a felnőtt lakosság idegennyelv-tudásának felmérése a vizsgált területen, a fejlesztési lehetőségek keresése, másrészt a nyelvoktatás hatékonyságbeli növelésének lehetőségei a nyelvtanárok és a tanulók szemszögéből. A kutatás módja: kérdőívezés, amely reprezentatív mintán alapul, kérdezőbiztos általi lekérdezéssel, valamint az intézményeknél kérdőívvel és interjúkkal. Jelen zárójelentés tartalmazza a felnőtt lakosság idegen nyelv tudásának felmérése érdekében készült reprezentatív mintájú kutatásokat, amely a valamely idegen nyelvet tanuló és a nyelvet nem tanuló felnőttek körében készült a határ két oldalán. A tanulmány tartalmazza továbbá a magyar és osztrák nyelvtanárok megkérdezésének tapasztalataira vonatkozó elemzést, amely kérdőív alapján, személyes megkérdezés útján készült. Ezen túlmenően a kutatási zárójelentés tartalmazza még az eredmények összegzését, határmenti összehasonlítását, figyelembe a projektben közreműködő szakértők és a külföldi partnerek szakmai véleményét és javaslatait is.
A kutatás módszere A kutatás során a célkitűzéseknek megfelelően fel kívántuk mérni a felnőtt lakosság idegennyelv-tudását, illetve ennek sajátos jellemzőit, valamint a nyelvoktatás hatékonyságbeli növelésének lehetőségeit, különös tekintettel a Módszertani Központ igényeire. A kutatás módszere alapvetően a kérdőíves megkérdezés. A határ két oldalán, a felnőtt lakosság körében, reprezentatív mintavételezéssel választottunk ki. A mintavételezést elsősorban a TIT Pannon Egyesülete illetve a létrehozandó Módszertani Központ igényeihez igazítottuk.
Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, magyar hatásterületen A kérdőívet 235 fő töltötte ki a Nyugat-dunántúli Régióban. A kérdőívet az 1. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését.
1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult a korábbiakban? A megkérdezettek mindegyike válaszolt. A 235 megkérdezett közül 183-an (77,87%) tanultak angolt és 205-en (87,23%) németet. A megkérdezettek közül mindenki tanult angolt vagy németet, és 21-en (8,94%) tanultak franciául, 15-en (6,38%) olaszul, 9-en (3,83%) spanyolul, 16-an (6,81%) oroszul. 5 fő (2,13%) választott egyéb szláv nyelvet, 4 fő (1,702%) eszperantót, és 11-en (4,68%) egyéb nyelvet, 7-en (2,98%) latint és 4-en (1,702%) lovárit. angol
Német
francia
olasz
spanyol
orosz
77,87% 87,23% 8,94%
6,38%
3,83%
6,81%
egyéb szláv 2,13%
eszperantó 1,702%
egyéb más 4,68%
2. Mennyi ideig tanulta a nyelvet? A megkérdezettek mindegyike válaszolt. A megkérdezettek 1,28%-a (3 fő) tanult néhány hónapig, 0,85%-a (2 fő) 1 évig, 3,4 %-a (8 fő) 2 évig tanulta valamelyik idegen nyelvet. A megkérdezettek 93,62%-a (220 fő) több évig tanult idegen nyelvet. Néhány hónapig 3 fő
Egy évet 2 fő
Két évet 8 fő
Több évet 220 fő
Egyéb 12 fő
3. Szerzett-e nyelvvizsgát valamilyen nyelvből és milyen szinten? A 235 megkérdezettből 228-an válaszoltak, vagyis a megkérdezettek 97%-a. A legtöbben angol és német nyelvből szereztek komplex középfokú nyelvvizsgát. Angol középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgával 28-an rendelkeznek, vagyis a megkérdezettek 11,91%-a. Német nyelvből 27 főnek van komplex középfokú nyelvvizsgája, ez a megkérdezettek 11,49%-a. Ezen kívül 24-en szereztek alapfokú komplex nyelvvizsgát, angolból 8-an, németből 16-an. 12 főnek van alapfokú írásbelije (6 angol, 6 német), és 14-nek középfokú szóbelije (7 angol, 7 német). Francia, olasz, spanyol, orosz, eszperantó és egyéb más nyelvből a megkérdezettek közül senki sem szerzett nyelvvizsgát. Egyéb szláv nyelvből pedig 4 főnek van alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája. Felsőfokú nyelvvizsgával angol nyelvből senki sem rendelkezik. 1 főnek van német nyelvből felsőfokú írásbeli, 3 főnek pedig felsőfokú komplex nyelvvizsgája.
Nyelvvizsga/nyelv (adatok főben)
angol német francia olasz spanyol orosz egyéb szláv eszperantó egyéb más
1. alapfokú írásbeli
6
6
0
0
0
0
0
0
0
2. alapfokú szóbeli
0
2
0
0
0
0
0
0
0
3. alapfokú szóbeli és írásbeli
8
16
0
0
0
0
1
0
0
4. középfokú írásbeli
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5. középfokú szóbeli
7
7
0
0
0
0
0
0
0
28
27
0
0
0
0
1
0
0
7. felsőfokú írásbeli
0
0
0
0
0
0
0
0
0
8. felsőfokú szóbeli
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
3
0
0
0
0
2
0
0
6. középfokú írásbeli és szóbeli
9. felsőfokú írásbeli és szóbeli
4. Miért hagyta abba a nyelvtanulást? A megkérdezettek közül 2 fő nem válaszolt, és 2 fő nem tudott választ adni. A megkérdezettek 12,77%-a (30 fő) azért hagyta abba a nyelvtanulást, mert megszerezte a nyelvvizsgát. 184 fő ideiglenesen hagyta abba a nyelvtanulást, vagyis a megkérdezettek 78,3%-a. 12 fő válaszolta azt, hogy elment a kedve a tanulástól az oktató miatt (5,1%), 4 fő (1,7%) pedig a nyelv nehézsége miatt hagyta abba a tanulást. 4 (1,7%) fő válaszolta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet, 30 (12,77%) főnek pedig nem volt ideje a nyelvtanulásra. 2. Ideiglenesen 4. Elment a 3. Elment a 5. Képtelen 1. abba hagytam, de kedvem a kedvem a voltam Megszereztem úgy gondolom, tanulástól a tanulástól az megtanulni a a nyelvvizsgát később majd nyelv oktató miatt nyelvet folytatom nehézsége miatt 30 fő 184 fő 12 fő 4 fő 4 fő
6. Nem volt rá időm 30 fő
5. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? A megkérdezettek mindegyike válaszolt, és tudott választ adni. A megkérdezettek 34%-a (170 fő) válaszolta, hogy ma már alapvető követelmény az idegen nyelvek ismerete. 36,6%, azaz 86 fő szerint az idegen nyelv tanulására a továbbtanuláshoz van szükség. 93 fő (39,57%) szerint a magyarországi munkavállaláshoz szükséges a nyelvismeret, további 100 fő szerint (42,55%) a külföldi munkavállaláshoz is. A megkérdezettek 22,13%-a (52 fő) válaszolta, hogy baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez van szükség az idegen nyelv tanulására. Egyéb okokat hárman (1,28%) jelöltek meg. 1. Alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet 170 fő
2. 5. Baráti Továbbtanuláshoz 3. 4. beszélgetésekhez, 6. Egyéb (középoktatás, Munkavállaláshoz Munkavállaláshoz kapcsolatok okból felsőoktatásban (Magyarországon) (külföldön) felvételéhez egyaránt) 86 fő
93 fő
100 fő
52 fő
6. Milyennek ítéli meg a hazai nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A válaszadók közül a legtöbben legalább részben egyetértenek azzal, hogy kevés az óraszám. A tanári módszertant és ösztönzést 70 fő találja nem megfelelőnek, és ezzel további 70 fő többé-kevésbé egyetért, valamint 73 fő részben egyetért, részben nem ért egyet. A legtöbben (77 fő) részben igen, részben pedig nem találják rossznak a tananyagot és a tankönyveket. Egyetértenek azonban azzal, hogy túl sok tanuló vesz részt az oktatáson (100 fő). A többség (92 és 47 fő) nem ért egyet, vagy részben nem ért egyet azzal, hogy nem érez igazi motivációt a nyelv tanulására. A túl nyelvtan-centrikus, és túl elméleti feltevéssel is a legtöbben legalább részben egyetértenek, illetve azzal is, hogy nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás. Arról, hogy összességében hatékony-e a képzés, megoszlanak a vélemények (55 fő egyetért, 36 fő nem, 71 fő részben egyetért, részben nem).
3 fő
Rossz a tankönyv, tananyag
Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson
Nem éreznek igazi motivációt a nyelv tanulására
Szemont / válasz (adatok főben)
Kevés óraszám
Tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő
Nem tudja
4
3
8
3
5
4
2
2
30
14
53
41
92
34
27
36
34
73
77
34
47
57
42
71
Többé-kevésbé egyetértek vele
58
70
55
44
43
58
72
56
Egyetértek vele
102
70
31
100
39
75
85
55
Közömbös számomra
2
2
9
4
0
2
4
6
Nem válaszol
3
3
1
6
5
2
1
5
Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet
Nem Túl nyelvtankommunikáció Összességében centrikus, túl orientált a nem hatékony elméleti nyelvtanítás
7. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek többsége legalább részben egyetért azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás összességében hatékony. A többség megfelelőnek és rugalmasnak tartja a képzést, a tanári módszertant pedig korszerűnek. A legtöbben részben vagy teljesen egyetértenek azzal is, hogy a tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. A legtöbben (49 fő) azzal nem értenek egyet, hogy a tankönyvek és az órai anyagok segítik az önálló tanulást. A többség viszont részben, többé-kevésbé vagy teljesen egyetért azzal, hogy a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett, és hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás.
A tanári A tanári követelményMegfelelő A nyelvtani modul módszertan Tankönyvek, Elsősorban rendszer illeszkedik számarányban megfelelő súllyal korszerű, órai anyagok kommunikáció Összességében a felnőttkori vagyunk jelen szerepel a alkalmazkodik segítik az orientált a hatékony sajátosságokhoz egy kommunikációs a megváltozott önálló tanulást nyelvtanítás (munkamelletti csoportban modul mellett igényekhez tanulás)
Szemont / válasz (adatok főben)
Megfelelő, rugalmas képzés
Nem tudja
12
15
17
11
14
16
15
12
18
9
28
27
48
24
19
18
30
49
51
29
41
48
44
49
63
66
51
55
57
65
68
61
106
87
67
97
59
68
80
69
Közömbös számomra
2
4
7
4
5
4
4
8
Nem válaszol
2
3
5
11
8
9
5
10
Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többékevésbé egyetértek vele Egyetértek vele
9. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt, 14 fő pedig nem tudott választ adni. 157 fő, vagyis a megkérdezettek 66,81%-a szerint van, 8 fő (3,4%) szerint pedig nincs olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. 15 fő (6,38%) azt válaszolta, hogy van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól. 53 fő (22,55%) szerint van nyelviskola, megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra. 6 fő (2,55%) azt a választ adta, hogy van nyelviskola, nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga, és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét.
1. Igen 2. Nem
157 fő
8 fő
3. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 15 fő
4. Van nyelviskola 5. Van nyelviskola nincs megfelelő a képzése, jó képzése, van vizsgáztatási joga van és vizsgáztatási joga, és minden korosztálynak minden korosztály lehetőséget ad a számára biztosítja a nyelvtanulásra nyelvtanulás lehetőségét 53 fő
6 fő
10. Ön mi alapján választott nyelviskolát vagy magántanárt? A megkérdezettek 93,62%-a (220 fő) válaszolt. 15 fő nem válaszolt, 8 nem tudott választ adni. Szóróanyagok és az iskola által készített tájékoztatóanyag alapján 18 fő (7,66%) választott nyelviskolát vagy magántanárt. Iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásait figyelembe véve választottak a legtöbben, vagyis a megkérdezettek 51,1%-a (120 fő). A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás 27 fő (11,49%) számára volt meghatározó, 35 fő (14,89%) pedig fontosnak tartotta az iskola gyors elérhetőségét is. 22 fő (9,36%) az iskola módszerei miatt választott intézményt. A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőséget a nyelviskola megválasztásakor 41-en (17,44%) tartották fontosnak. A megkérdezettek 7,23%-a (17 fő) hozott fel egyéb indokokat, amely alapján nyelviskolát vagy magántanárt választott. A kis Szóróanyagok, Iskolatársak, létszámcsoport Az iskola Az iskola A képzés utáni az iskola által barátok, és a rugalmas gyors módszerei nyelvvizsgázási Egyéb készített munkatársak időbeosztás elérhetősége miatt lehetőség miatt tájékoztatóanyag ajánlásai miatt 18 fő 120 fő 27 fő 35 fő 22 fő 41 fő 17 fő
11. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel? A megkérdezettek közül 3 fő nem válaszolt, 2 fő pedig nem tudott választ adni. A megkérdezettek 0,85%-a (2 fő) nem tartja fontosnak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezike felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel. 2,55% (6 fő) kevésbé fontosnak tartja, 16,17% (38 fő) csak részben tartja fontosnak. 106 fő, vagyis a megkérdezettek 45,1%-a azonban
fontosnak tartja, hogy a nyelvoktató rendelkezzen módszertani ismeretekkel, 78-an (33,2%) pedig nagyon fontosnak tartják. Egyáltalán nem fontos 2 fő
Kevésbé Részben fontos, Nagyon Fontos fontos részben nem fontos fontos 6 fő 38 fő 106 fő 78 fő
12. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? A kérdésre 67-en (28,51%) nem tudtak válaszolni, 9-en pedig nem válaszoltak. 16 fő (6,81%) szerint az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. Az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak a megkérdezettek 21,7%-a (51fő) szerint. 92 fő (39,15%) azt válaszolta, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia.
13. Szükségesnek érzik a településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? A megkérdezettek közül 5 fő nem válaszolt, 19 fő pedig nem tudott választ adni. 119-en (50,64%) szükségesnek ítélik, 92-en (39,15%) pedig nem ítélik szükségesnek a településen új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását. 1. Igen, szükségesnek ítélem
2. Nem, nem ítélem szükségesnek
119 fő
92 fő
50,64%
39,15%
14. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt, 3 fő pedig nem tudott választ adni. A kérdésre senki nem válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak az oktatók ismereteinek bővítését, tudásuk frissítését. 4 fő (1,702%) kevésbé fontosnak ítélte a kérdést. 21-en (8.94%) válaszolták azt, hogy részben fontosnak tartják az ismeretek bővítését, frissítését. 120-an (51,06%) fontosnak tartják, 86-an (36,6%) pedig nagyon fontosnak tartják, hogy az oktatók bővítsék és frissítsék tudásukat. 1. Egyáltalán nem tartom fontosnak 0 fő
2. Kevésbé tartom fontosnak 4 fő
3. Részben fontosnak tartom, részben nem 21 fő
4. Fontosnak tartom
5. Nagyon fontos tartom
120 fő
86 fő
15. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? A megkérdezettek között megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a nyelvtanulás melyik elemét kedvelik, vagy nem kedvelik a leginkább. A legtöbben a szituációtanulását, és az idegen nyelvről magyarra történő fordítást kedvelik (94 és 84 fő), ezzel szemben a nyelvtani szabályok tanulását egyáltalán nem kedvelik (69 fő). A szavak és mondatok tanulásával, a történetek tanulásával és a magyarról idegen nyelvre történő fordítással kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, de ezeket is inkább kedvelik a megkérdezettek.
Szemont / válasz (adatok főben)
A szavak, mondatok tanulását
A nyelvtani szabályok tanulását
Történetek tanulását
Szituációk tanulását
Fordítást idegen nyelvről magyarra
Fordítást magyarról idegen nyelvre
Nem tudja megítélni Egyáltalán nem kedvelem Csak kevéssé kedvelem
0
0
0
0
0
0
42
69
33
17
24
38
36
87
34
12
36
43
Néha kedvelem
66
57
69
52
55
78
Kedvelem
74
16
63
94
84
55
Kifejezetten kedvelem
17
6
36
56
35
10
Számára közömbös
0
1
0
2
2
10
Nem válaszolt
0
0
1
1
0
0
16. Ha most folytatná a nyelvtanulást, mi alapján döntené el, hogy hová menjen? A megkérdezettek közül 4 fő nem válaszolt, 3 fő pedig nem tudott választ adni. 56 (23,83%) fő figyelembe venné a nyelviskola közelségét az intézmény megválasztásakor, ha most akarná folytatni a nyelvtanulást. 67 főt (28,51%) a nyelviskola tanári kara, 69 főt (29,36%) pedig a nyelviskola minőségbiztosítása is befolyásol. 51 fő (21,702%) fontosnak tartja a felnőttekre tekintettel lévő oktatási formát (rugalmasság, követelményrendszer), 85-en (36,17%) pedig előnyként értékelik, ha a nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás között szoros a kapcsolat. 1. A nyelviskola közelsége
2. A nyelviskola tanárai, tanári kara
3. A nyelviskola minőségbiztosítása
4. A felnőttekre tekintettel lévő oktatási forma (rugalmasság, követelmény-rendszer)
56 fő
67 fő
69 fő
51 fő
5. A nyelvvizsgázás lehetősége és az 6. Egyéb oktatás szoros kapcsolata 85 fő
2 fő
Felmérés a nyelvet tanulók körében, magyar hatásterületen A kérdőívet 143 fő töltötte ki a Nyugat-dunántúli Régióban. A kérdőívet a 2. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését.
1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult és tanul jelenleg? A 143 fő megkérdezett közül 1 fő nem válaszolt. A megkérdezettek közül 114-en (79,72%) tanulnak, vagy tanultak angolt, 117-en (81,82%) pedig németet. 15-en (10,49%) választották a franciát, 28-an (19,58%) az olaszt, 7-en (4,89%) a spanyolt és 3-an (2,1%) az orosz nyelvet. Egyéb szláv, illetve egyéb más nyelvet a megkérdezettek 7%-a (7 és 3 fő) tanult vagy tanul. Angol
Német
Francia
Olasz
79,72% 81,82% 10,49% 19,58%
Spanyol
Orosz
Egyéb szláv
Egyéb más nyelv
4,89%
2,1%
4,9%
2,1%
2. Mennyi ideig tanulja a nyelvet? A megkérdezettek közül 2 fő nem válaszolt és 1 fő nem tudott választ adni. 18 fő (12,59%) adta azt a választ, hogy néhány hónapja tanulja a nyelvet. A megkérdezettek közül senki nem tanulja egy éve a nyelvet, 3-an (2,1%) tanulnak két éve, és a legtöbben, 124-en (86,71%) több éve tanulnak idegen nyelvet. A nyelvtanulást 1 fő kezdte csak néhány hete, és 9 fő (6,29%) egyéb ideje. Néhány hónapja
Egy éve
Két éve
Több éve
Most kezdtem néhány hete
Egyéb
18 fő
0 fő
3 fő
124 fő
1 fő
9 fő
12,59%
0%
2,1%
86,71%
0,7%
6,29%
3. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt és 1 fő nem tudott választ adni. 106-an (74,13%) válaszolták azt, hogy ma már alapvető követelmény, hogy tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. 30 fő (20,98%) a továbbtanuláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást, illetve 36 fő (20,98%) a munkavállaláshoz Magyarországon. 58 fő (40,56%) a külföldi munkavállaláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást. 17 fő (11,89%) szerint baráti beszélgetésekhez, és kapcsolatok felvételéhez van szükség a nyelvtanulásra. A nyelvtanulást 7-en (4,9%) választották egyéb okból is.
Alapvető követelmény, Továbbtanuláshoz Baráti hogy ma már MunkaMunka(középoktatás, beszélgetésekhez, Egyéb tudjanak vállaláshoz vállaláshoz felsőoktatásban kapcsolatok okból beszélni az (Magyarországon) (külföldön) egyaránt) felvételéhez emberek egy nyelvet. 106 fő
30 fő
36 fő
58 fő
17 fő
7 fő
4. Milyennek ítéli meg a hazai nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A megkérdezettek közül a kérdésekre 5-7 fő nem válaszolt, és 0-3 fő nem tudott választ adni. A megkérdezettek 17,45%-a (41 fő) egyetért azzal, hogy a hazai iskolarendszerű nyelvi képzés keretében kevés az órák száma, 36 fő (15,32%) többé-kevésbé ért ezzel egyet, 25 fő (10,64%) részben egyetért, részben nem ért egyet a kérdéssel. 32 fő (13,62%) pedig egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy kevés az óraszám az iskolarendszerű nyelvoktatásban. A legtöbben részben egyetértenek (19,15%), többé-kevésbé egyetértenek (19,57%), vagy egyetértenek (16,6%) azzal, hogy a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. A megkérdezettek közül 32-en egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy rossz a tankönyv és a tananyag, 47-en is csak részben értenek egyet vele, és 30-an többé-kevésbé. 53 fő, vagyis a megkérdezettek 22,55%-a szerint túl sok tanuló vesz részt az oktatáson, ezzel 22 fő többékevésbé és 25 fő részben egyetért. 27 fő szerint azonban nem vesz részt túl sok tanuló az oktatásban. A legtöbben azt válaszolták, hogy nem értenek egyet azzal, hogy nem éreznek igazi motivációt a nyelv tanulására. A kérdéssel 29-en részben egyetértenek, 25-en többékevésbé egyetértenek, 17-en pedig egyetértenek. Túl nyelvtan-centrikusnak körülbelül ugyanannyian találják a nyelvoktatást, mint ahányan nem. Többen egyetértenek azonban azzal, hogy a nyelvtanítás nem kommunikáció orientált. A vélemények nagyjából egyenlően oszlanak meg arról, hogy a képzés összességében nem hatékony.
Szemont / válasz (adatok főben) Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele Egyetértek vele Közömbös számomra Nem tudja Nem válaszol
Tanári módszertan, Kevés óraszám ösztönzés nem megfelelő
Rossz a tankönyv, tananyag
Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson
Nem érezek igazi motivációt a nyelv tanulására
Túl Nem nyelvtankommunikáció Összességében centrikus, orientált a nem hatékony túl nyelvtanítás elméleti
32
6
32
27
60
22
18
20
25
45
47
25
29
42
34
40
36
46
30
22
25
29
32
34
41
39
18
53
17
43
51
39
4
1
8
6
2
1
1
3
0
0
0
3
3
1
1
2
5
6
8
7
7
5
6
5
5. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek közül a legtöbben legalább részben megfelelőnek, és rugalmasnak tartják a képzést, valamint egyetértenek azzal (legalább részben), hogy a tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez, és hogy a tanári követelmény-rendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz. 61 fő válaszolta azt, hogy megfelelő a számarány egy csoportban, ezzel még 26 fő többé-kevésbé, és 21 csak részben ért egyet. A válaszadók többsége legalább részben egyetért azzal, hogy a tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást és a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett. A legtöbben egyetértenek azzal is, hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás és összességében hatékony.
A tanári követelményrendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (munkamelletti tanulás)
Szemont / válasz (adatok főben)
Megfelelő, rugalmas képzés
A tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez
Nem tudja
7
8
7
7
A nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett
Elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás
Összességében hatékony
4
5
5
5
Megfelelő Tankönyvek, számarányban órai anyagok vagyunk jelen egy segítik az önálló csoportban tanulást
Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele
3
5
7
11
6
9
14
8
22
25
22
21
24
20
28
15
44
48
30
26
32
40
35
42
Egyetértek értek vele
57
47
30
61
59
48
46
55
Közömbös számomra
5
5
6
8
9
9
6
6
Nem válaszol
5
5
41
9
9
12
9
12
6. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? 2 fő nem adott választ a kérdésre, 13 fő pedig nem tudja, hogy a lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. 76 fő (53,15%) szerint van ilyen nyelviskola 4 fő (2,8%) szerint pedig nincs. 10-en (7%) válaszolták azt, hogy ugyan van nyelviskola, és jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól. 37 fő (25,87%) szerint van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra. 4 fő (2,8%) szerint pedig ugyan van nyelviskola, de nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs Igen Nem/nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 76 fő
4 fő
Van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra.
Van nyelviskola nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét.
37 fő
4 fő
10 fő
7. Ön szerint mi alapján választ valaki egy magán nyelviskolát? A megkérdezettek közül 4 fő nem válaszolt 2 fő pedig nem tudott választ adni. 20 fő (13,99%) szerint szóróanyagok és az iskola által készített tájékoztatóanyag alapján választ valaki magán nyelviskolát. Az iskolatársak, barátok, és munkatársak ajánlásait 57 fő (39,86%) szerint veszik figyelembe a nyelviskola megválasztásakor. A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás 37 fő (25,87%) szerint, az iskola gyors elérhetősége 10 fő (7%) szerint, az iskola módszerei pedig 34 fő (23,78%) szerint döntő szempont az iskola megválasztásakor. A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt 46 fő (32,17%) szerint választ valaki nyelviskolát, 3 fő ( 2,1%) szerint pedig egyéb okok is befolyásolják a nyelviskola kiválasztását. A kis Szóróanyagok, Iskolatársak, létszámcsoport Az iskola Az iskola A képzés utáni az iskola által barátok, és a rugalmas gyors módszerei nyelvvizsgázási Egyéb készített munkatársak időbeosztás elérhetősége miatt lehetőség miatt tájékoztatóanyag ajánlásai miatt 20 fő
57 fő
37 fő
10 fő
34 fő
46 fő
8. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel? Egyáltalán Kevésbé nem fontos fontos 4 fő
3 fő
Részben fontos, részben nem fontos 28 fő
Fontos
Nagyon fontos
Nem tudja
Nem válaszol
58 fő
45 fő
2 fő
4 fő
3 fő
A megkérdezettek közül 4 fő nem válaszolt, 2 fő nem tudott választ adni. 4 fő (2,8%) szerint egyáltalán nem fontos, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási (módszertani) ismeretekkel. 3 fő ( 2,1%) kevésbé tartja fontosnak, 28 fő (19,58%) részben fontosnak tartja, 58 fő (40,56%) fontosnak és 45 fő (31,47%) nagyon fontosnak tartja, hogy a nyelvtanár rendelkezzen módszertani ismeretekkel.
9. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? A kérdésre 13-an nem válaszoltak, 52-en pedig nem tudtak válaszolni. 13 fő (9,1%) szerint az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel, 34 fő (23,78%) szerint pedig az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az.andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. 32 fő (22,38%) válaszolta azt, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia.
10. Szükségesnek érzi a településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? A megkérdezettek közül 8 fő nem válaszolt, 12-en pedig nem tudtak választ adni. 84-en (58,74%) szükségesnek ítélik, 39-en (27,27%) nem ítélik szükségesnek a településen új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását. 1. Igen, szükségesnek ítélem
2. Nem, nem ítélem szükségesnek
0. Nem tudja
9. Nem válaszol
84 fő
39 fő
12 fő
8 fő
11. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? A kérdésre 6-an nem válaszoltak, 2-en nem tudtak választ adni. 1 fő (0,7%) egyáltalán nem tartja fontosnak, 6 fő (4,2%) kevésbé fontosnak tartja, 32 fő (22,38%) pedig csak részben tartja fontosnak az oktatók ismereteinek bővítését. Ezzel szemben 60 fő (41,96%) fontosnak tartja, 37 fő (25,87%) pedig nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatók ismereteiket bővítsék, valamint tudásukat frissítsék, és szakmai kompetenciájukat fejlesszék. 3. Részben 1. Egyáltalán 2. Kevésbé 5. Nagyon fontosnak 4. Fontosnak nem tartom tartom fontos tartom, részben tartom fontosnak fontosnak tartom nem 1 fő 6 fő 32 fő 60 fő 37 fő
0. Nem tudja
9. Nem válaszol
2 fő
6 fő
12. Mit gondol a módszertani sajátosságok tekintetében szükség van az új típusú képzésekre, nyelvtanárok felkészítésére? A megkérdezettek közül 5-en nem adtak választ, 1 fő pedig nem tudott válaszolni. 88-an (61,54%) válaszolták azt, hogy szükség van új típusú képzésekre, nyelvtanárok felkészítésére, 43 fő (30,07%) szerint erre csak részben van szükség. 5 fő (3,5%) adta azt a választ, hogy nincs szükség új típusú képzésekre.
1. Igen 2. Részben igen, részben nem 88
43
3. Nem 0. Nem tudja 5
9. Nem válaszol
1
5
13. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? A megkérdezettek közül a legtöbben (47-47 fő) a történetek és a szituációk tanulását kedvelik, illetve (52 fő) a nyelvtani szabályok tanulását egyáltalán nem kedvelik. A szavak és mondatok tanulásával és a fordításokkal kapcsolatban inkább megoszlanak a vélemények. Szempont/ válasz (adatok főben)
A szavak, mondatok tanulását
A nyelvtani szabályok tanulását
0 Nem tudja
0
0
0
22
52
29
1 Egyáltalán nem kedvelem 2 Csak kevéssé kedvelem 3 Néha kedvelem 4 Kedvelem 5 Kifejezetten kedvelem 6 Számára közömbös 9 Nem válaszolt
Fordítást idegen nyelvről magyarra
Fordítást magyarról idegen nyelvre
0
0
0
24
10
18
25
34
20
18
20
29
36
30
30
33
39
38
34
13
47
47
43
31
12
3
12
24
14
9
3
1
3
3
1
3
7
10
7
8
8
8
Történetek Szituációk tanulását tanulását
Felmérés a nyelvet nem tanulók körében, osztrák hatásterületen A kérdőívet 45 fő töltötte ki az osztrák hatásterületen. Az eredeti kérdőívet a 3. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését, magyar fordításban.
1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult korábban? A megkérdezettek mindegyike válaszolt és mindenki tudott válaszolni. A 45 megkérdezett közül 31-en tanultak angolt. 9-en tanultak franciául, 5-en olaszul, 16-an spanyolul, és 19-en oroszul. 2 fő választott egyéb szláv nyelvet, 1 fő eszperantót, és 14-en egyéb nyelvet. Elmondható, hogy elsősorban az angol és a spanyol jelentett korábbi nyelvtanulási tapasztalatot. Mindkettő világnyelv, a válasz a várakozásoknak megfelelő. angol
német
francia
olasz
spanyol
orosz
egyéb szláv
eszperantó
egyéb más
31 fő
0 fő
9 fő
5 fő
16 fő
19 fő
2 fő
1 fő
14 fő
2. Mennyi ideig tanulta a nyelvet? A megkérdezettek mindegyike válaszolt. A megkérdezettek közül senki nem tanulta néhány hónapig a nyelvet. 3 fő 1 évig, 7 fő pedig 2 évig tanulta valamelyik idegen nyelvet. A megkérdezettek közül 35 fő, tehát a döntő többség, több évig tanulta valamely idegen nyelvet. Az egyéb kategóriát senki nem választotta. Néhány hónapig 0 fő
Egy évet 3 fő
Két évet 7 fő
Több évet 35 fő
Egyéb 0 fő
3. Szerzett-e nyelvvizsgát valamilyen nyelvből és milyen szinten? A 45 megkérdezettből 17-en válaszoltak. A legtöbben angol nyelvből szereztek nyelvvizsgát. 4 fő alapfokú szóbeli, 7 fő komplex középfokú, 4 fő komplex felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik angol nyelvből. Ezen kívül 2 főnek van középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgája spanyol nyelvből.
Nyelvvizsga/nyelv (adatok főben)
angol német francia olasz spanyol orosz egyéb szláv eszperantó egyéb más
1. alapfokú írásbeli 2. alapfokú szóbeli
4
3. alapfokú szóbeli és írásbeli 4. középfokú írásbeli 5. középfokú szóbeli 6. középfokú írásbeli és szóbeli
7
7. felsőfokú írásbeli 8. felsőfokú szóbeli 9. felsőfokú írásbeli és szóbeli
4
2
4. Miért hagyta abba a nyelvtanulást? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt. 2 fő (4,44%) azért hagyta abba a nyelvtanulást, mert megszerezte a nyelvvizsgát. 29 fő (64,44%) csak ideiglenesen hagyta abba, és úgy gondolja, hogy később folytatni fogja. Senki nem válaszolta azt, hogy azért hagyott fel a nyelvtanulással, mert elment a kedve az oktató miatt. A választott nyelv nehézsége miatt azonban 2 fő (4,44%) nem folytatta a nyelvtanulást. 1 fő (2,22%) választotta azt, hogy képtelen volt megtanulni a nyelvet, 11 főnek (24,44%) pedig nem volt ideje a nyelvtanulásra. 2. Ideiglenesen 1. abba hagytam, de Megszereztem úgy gondolom a nyelvvizsgát később majd folytatom 2 fő 29 fő
3. Elment a kedvem a tanulástól az oktató miatt 0 fő
4. Elment a 5. Képtelen kedvem a voltam tanulástól a megtanulni nyelv nehézsége a nyelvet miatt 2 fő 1 fő
6. Nem volt rá időm 11 fő
5. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulásra? A megkérdezettek mindegyike válaszolt, és tudott választ adni. A megkérdezettek 60%-a (27 fő) válaszolta, hogy ma már alapvető követelmény az idegen nyelvek ismerete. 6,67%, azaz 3 fő szerint az idegen nyelv tanulására a továbbtanuláshoz van szükség. 1 fő (2,22%) szerint a magyarországi munkavállaláshoz, 7 fő szerint (15,56%) pedig külföldi munkavállaláshoz szüksége az idegennyelv-ismeret. A megkérdezettek 15,56%-a (7 fő) válaszolta, hogy baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez van szükség az idegen nyelv tanulására. Egyéb okokat senki nem jelölt meg. 1. Alapvető 2. Továbbkövetelmény, 3. Munkatanuláshoz hogy ma már vállaláshoz (középoktatás, tudjanak beszélni (Magyarfelsőoktatásban az emberek egy országon) egyaránt) nyelvet 27 fő 3 fő 1 fő
4. Munkavállaláshoz (külföldön)
5. Baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez
6. Egyéb okból
7 fő
7 fő
0 fő
6. Milyennek ítéli meg a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A megkérdezettek mindegyike válaszolt, 2-11 fő az egyes kérdésekre nem tudott választ adni. 12 fő részben, 23 fő pedig többé-kevésbé egyetért azzal, hogy kevés az idegen nyelvi órák száma az iskolákban. A tanári módszertant és ösztönzést a legtöbben megfelelőnek találják, hiszen 27 fő (60%) válaszolta azt, hogy nem ért egyet azzal, hogy a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. 32 fő (71,11%) nem találja rossznak a tananyagot és a tankönyveket. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy túl sok tanuló vesz részt az órákon, ugyanis 16 fő (35,56%) egyáltalán nem ért egyet, 11 fő (24,44%) azonban egyért ezzel a feltevéssel. A válaszadók többsége (17 és 13 fő) egyáltalán nem vagy részben nem ért egyet azzal, hogy nem érez igazi motivációt a nyelv tanulására. 19 fő (többé-kevésbé) és 12 fő túl nyelvtan-centrikusnak és elméletinek tartja a nyelvoktatást, valamint 27 fő szerint egyáltalán nem kommunikáció orientált a képzés. Összességében 16 fő egyáltalán nem 13 fő pedig részben nem ért egyet azzal, hogy az iskolarendszerű idegen nyelvi képzés nem hatékony.
Rossz a tankönyv, tananyag
Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson
Nem éreznek igazi motivációt a nyelv tanulására
Szempont / válasz (adatok főben)
Kevés óraszám
Tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő
Nem tudja
0
11
0
2
0
4
2
8
8
27
32
16
17
4
27
16
12
3
8
9
13
6
9
13
Többé-kevésbé egyetértek vele
23
2
3
7
6
19
1
1
Egyetértek értek vele
2
0
2
11
9
12
6
4
Közömbös számomra
0
2
0
0
0
0
0
3
Nem válaszol
0
0
0
0
0
0
0
0
Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet
Nem Túl nyelvtankommunikáció Összességében centrikus, túl orientált a nem hatékony elméleti nyelvtanítás
7. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek többsége (12 és 26 fő) legalább részben egyetért azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés megfelelő és rugalmas, valamint (25 fő) hogy a tanári módszertan korszerű és alkalmazkodik a megváltozott igényekhez. 36 fő, vagyis a megkérdezettek 80%-a szerint megfelelő számarányban vannak jelen a hallgatók egy csoportban. A tankönyvek és órai anyagok 11 fő szerint többé-kevésbé segítik, 21 fő szerint segítik az önálló tanulást. A megkérdezettek többsége legalább többé-kevésbé egyetért azzal is, hogy a képzés során a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett, és hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvoktatás. Összességében 30 fő (66,67%) ítéli hatékonynak az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzést, nyelvoktatást.
A tanári A tanári követelményMegfelelő A nyelvtani modul módszertan Tankönyvek, Elsősorban rendszer illeszkedik számarányban megfelelő súllyal korszerű, órai anyagok kommunikáció Összességében a felnőttkori vagyunk jelen szerepel a alkalmazkodik segítik az orientált a hatékony sajátosságokhoz egy kommunikációs a megváltozott önálló tanulást nyelvtanítás (munkamelletti csoportban modul mellett igényekhez tanulás)
Szempont/ válasz (adatok főben)
Megfelelő, rugalmas képzés
Nem tudja
1
5
0
5
2
5
0
3
1
2
0
0
3
3
0
0
5
4
0
1
5
7
1
3
12
9
0
2
11
13
10
8
26
25
0
36
21
17
33
30
Közömbös számomra
0
0
0
1
3
0
1
1
Nem válaszol
0
0
0
0
0
0
0
0
Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többékevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele
8. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt. 42 fő, vagyis a megkérdezettek 93,33%-a szerint van, 3 fő (6,67%) szerint pedig nincs olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit.
1. Igen 2. Nem
42 fő
3 fő
3. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 0 fő
4. Van nyelviskola 5. Van nyelviskola nincs megfelelő a képzése, jó képzése, van vizsgáztatási joga van és vizsgáztatási joga és minden korosztálynak minden korosztály lehetőséget ad a számára biztosítja a nyelvtanulásra nyelvtanulás lehetőségét 0 fő 0 fő
9. Ön szerint mi alapján választanak az emberek nyelviskolát vagy magántanárt? A kérdésre mindenki válaszolt. Szóróanyagok és tájékoztató anyagok alapján 4 fő (8,89%) választott nyelviskolát vagy magántanárt, vagy gondolja úgy, hogy ez alapján szoktak az emberek választani. 9 fő (20%) válaszolta azt, hogy a nyelviskola vagy magántanár megválasztásakor az iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásait veszik figyelembe az emberek. A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás 11 fő (24,44%) számára volt meghatározó, 16 fő (35,56%) pedig az iskola gyors elérhetőségét tartotta fontosnak. 1 fő (9,36%) az iskola módszerit, 4 fő (8,89%) pedig a képzés utáni nyelvvizsgázás lehetőségét figyelembe véve választott intézményt. A kis Iskolatársak, létszámcsoport Az iskola Az iskola A képzés utáni Szóróanyagok, barátok, és a rugalmas gyors módszerei nyelvvizsgázási tájékoztatóanyagok munkatársak időbeosztás elérhetősége miatt lehetőség miatt ajánlásai miatt 4 fő 9 fő 11 fő 16 fő 1 fő 4 fő
10. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel? A kérdésre mindenki válaszolt. A megkérdezettek közül mindenki legalább részben fontosnak tartja, hogy rendelkezik-e módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel a nyelvtanár. Ebből 1 fő csak részben tartja fontosnak, részben nem, 9 fő fontosnak, 35 fő (77,78%) pedig nagyon fontosnak tartja, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezzen módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel. Egyáltalán nem fontos Kevésbé fontos 0 fő
0 fő
Részben fontos, részben nem fontos 1 fő
Fontos
Nagyon fontos
9 fő
35 fő
Egyéb
0 fő
11. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? A kérdésre 5-en nem tudtak választ adni. A pedagógus és andragógus szerepe a válaszadók egyike szerint sem egyezik meg. 21 fő (46,67%) szerint az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. 19 fő (42,22%) azt válaszolta, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia.
12. Szükségesnek érzi a településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? A megkérdezettek közül 5 nem tudott választ adni. 35-en (77,78%) szükségesnek ítélik, 5-en (11,11%) pedig nem ítélik szükségesnek a településen új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását. 1. Igen, szükségesnek ítélem
2. Nem, nem ítélem szükségesnek
35 fő
5 fő
77,78%
11,11%
13. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? A kérdésre mind a 45 fő válaszolt és mindenki legalább részben fontosnak tartja az oktatók ismereteinek bővítését, tudásuk frissítését. Ezen belül 3 fő (6,67%) csak részben tartja fontosnak, részben nem, 7 fő (15,56%) fontosnak tartják, 35 fő (77,78%) pedig nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatók bővítsék és frissítsék tudásukat, valamint fejlesszék szamai kompetenciájukat. 1. Egyáltalán nem tartom fontosnak 0 fő
2. Kevésbé tartom fontosnak 0 fő
3. Részben fontosnak tartom, részben nem 3 fő
4. Fontosnak tartom
5. Nagyon fontos tartom
7 fő
35 fő
14. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? A megkérdezettek között megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a nyelvtanulás melyik elemét kedvelik, vagy nem kedvelik a leginkább. A legtöbben a történetek tanulását kedvelik (28 fő), a szavak és mondattok, valamint a nyelvtani szabályok tanulását pedig egyáltalán nem kedvelik (27 és 29 fő). A többség a szituációk tanulását kedveli, vagy kifejezetten kedveli (10 és 18 fő). A leginkább megoszlanak a vélemények az idegen nyelvre és idegen nyelvről történő fordítással kapcsolatban. A legtöbben ezeket csak néha kedvelik a hallgatók körében.
Szempont / válasz (adatok főben) Nem tudja megítélni Egyáltalán nem kedvelem Csak kevéssé kedvelem
A szavak, mondatok tanulását
A nyelvtani szabályok tanulását
Történetek tanulását
Szituációk tanulását
Fordítást idegen nyelvről
Fordítást idegen nyelvre
0
0
0
0
0
0
27
29
0
3
8
3
12
4
1
5
7
9
Néha kedvelem
2
6
7
9
10
14
Kedvelem
2
5
9
10
3
8
Kifejezetten kedvelem
2
1
28
18
9
11
Számára közömbös
0
0
0
0
0
0
Nem válaszolt
0
0
0
0
0
0
15. Ha most folytatná a nyelvtanulást, mi alapján döntené el, hogy hová menjen? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt. 15 (33,33%) fő figyelembe venné a nyelviskola közelségét az intézmény megválasztásakor, ha most akarná folytatni a nyelvtanulást. 16 (35,56%) főt befolyásol a nyelviskola tanári kara, 3 fő (6,67%) pedig az iskola minőségbiztosítását tekintené döntő szempontnak. 10 fő (22,22%) fontosnak tartja a felnőttekre tekintettel lévő oktatási formát (rugalmasság, követelményrendszer), 1 fő (2,22%) pedig előnyként értékeli, ha a nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás között szoros a kapcsolat. Egyéb lehetőséget senki nem választott. 2. A 1. A nyelviskola 3. A nyelviskola nyelviskola tanárai, minőségbiztosítása közelsége tanári kara 15 fő
16 fő
3 fő
4. A felnőttekre tekintettel lévő oktatási forma (rugalmasság, követelményrendszer) 10 fő
5. A nyelvvizsgázás lehetősége és 6. Egyéb az oktatás szoros kapcsolata 1 fő
0 fő
Felmérés a nyelvet tanulók körében, osztrák hatásterületen A kérdőívet 105 fő töltötte ki az osztrák hatásterületen. Az eredeti kérdőívet a 4. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését, magyar fordításban.
1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult és tanul jelenleg? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt, és tudott választ adni. A 105 fő megkérdezettből 74-en tanulnak angolt (70,48%), 28-an franciát (26,67%), 21-en spanyolt (20%). Oroszul 12 fő (11,43%), olaszul 9 fő (8,57%), németül pedig 2 fő (1,9%) tanul. A megkérdezettek közül 3 fő (2,86%) választott egyéb szláv, 12 fő (11,43%) pedig egyéb más nyelvet. Angol
Német
Francia
Olasz
Spanyol
Orosz
74 fő 70,48%
2 fő 1,9%
28 fő 26,67%
9 fő 8,57%
21 fő 20%
12 fő 11,43%
Egyéb szláv 3 fő 2,86%
Egyéb 12 fő 11,43%
2. Mennyi ideje tanulja a nyelvet? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt és tudott választ adni. 6 fő (5,71%) adta azt a választ, hogy néhány hónapja tanulja a nyelvet. A megkérdezettek közül 19-en (18,1%) tanulják egy éve a nyelvet, 25-en (23,81%) két éve, és a legtöbben, 51-en (48,57%) több éve tanulnak idegen nyelvet. A nyelvtanulást 4 fő (3,81%) kezdte csak néhány hete. Senki nem válaszolt egyéb módon. Néhány hónapja
Egy éve
Két éve
Több éve
Most kezdtem néhány hete
Egyéb
6 fő
19 fő
25 fő
51 fő
4 fő
0 fő
5,71%
18,1%
23,81%
48,57%
3,81%
0
3. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? Alapvető követelmény, Továbbtanuláshoz Baráti hogy ma már (középoktatás, Munkavállaláshoz Munkavállaláshoz beszélgetésekhez, Egyéb tudjanak felsőoktatásban (Magyarországon) (külföldön) kapcsolatok okból beszélni az egyaránt) felvételéhez emberek egy nyelvet. 41 fő
21 fő
0 fő
A megkérdezettek közül mindenki válaszolt.
20 fő
19 fő
4 fő
41-en (39,05%) válaszolták azt, hogy ma már alapvető követelmény, hogy tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. 21 fő (20%) a továbbtanuláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást. Senki nem válaszolta, hogy a magyarországi munkavállaláshoz szükséges idegen nyelvet tanulni. 20 fő (19,01%) a külföldi munkavállaláshoz tartja szükségesnek a nyelvtanulást. 19 fő (18,1%) szerint baráti beszélgetésekhez, és kapcsolatok felvételéhez van szükség a nyelvtanulásra. A nyelvtanulást 4-en (3,81%) választották egyéb okból is.
4. Milyennek ítéli meg a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? A megkérdezettek közül a kérdésekre mindenki válaszolt, de egyes kérdéseknél 2-20 fő „nem tudom”-mal. A megkérdezettek közül a legtöbben többé-kevésbé, vagy részben egyetértenek abban, hogy kevés az óraszám. A megkérdezettek 52,38%-a (55 fő) nem ért egyet azzal, a tanári módszertan és ösztönzés nem megfelelő. 20 fő pedig erre a kérdésre nem tudott választ adni. 77 fő, vagyis 73,33% egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy rossz a tankönyv és a tananyag. A megkérdezettek közül a legtöbben nem vagy csak részben értenek egyet azzal, hogy túl sok tanuló vesz részt az órákon, valamint a legtöbb megkérdezett (79 fő, 75,24%) azzal sem ért egyet, hogy nem érez igazi motiváció a nyelv tanulására. 42 fő nem gondolja azt, hogy túl nyelvtan-centrikus és elméleti a nyelvoktatás, 14 fő ezzel részben, 24 fő pedig többé-kevésbé egyetért. A legtöbben (55 és 21 fő) legalább részben nem értenek egyet azzal sem, hogy nem kommunikáció orientált a nyelvoktatás. A megkérdezettek mintegy fele (52,38%) összességében részben hatékonynak ítéli, részben pedig nem hatékonynak ítéli a nyelvoktatást az iskolarendszerű képzés keretében.
Szempont / válasz (adatok főben) Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többé-kevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele Közömbös számomra Nem tudja Nem válaszol
Tanári módszertan, Kevés óraszám ösztönzés nem megfelelő
Rossz a tankönyv, tananyag
Túl sok tanuló vesz részt az oktatáson
Nem érzek igazi motivációt a nyelv tanulására
Túl Nem nyelvtankommunikáció Összességében centrikus, orientált a nem hatékony túl nyelvtanítás elméleti
9
55
77
35
79
42
55
13
29
13
19
42
15
14
21
55
51
7
5
13
2
24
8
11
10
3
3
8
3
16
7
12
6
7
1
5
2
0
3
1
0
20
0
2
4
9
11
13
0
0
0
0
0
0
0
0
5. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról (nyelviskola, magántanár)? A megkérdezettek (105 fő) közül a legtöbben (64 fő) megfelelőnek, és rugalmasnak tartják a képzést, valamint legalább többé-kevésbé egyetértenek azzal, hogy a tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez (45 és 32 fő) valamint, hogy a tanári követelmény-rendszer illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (62 fő). 86 fő válaszolta, hogy megfelelő arányban vesznek részt a hallgatók egy csoportban. A leginkább megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a tankönyvek, és az órai anyagok segítik az önálló tanulást. 64 fő egyetért, további 20 fő pedig többé-kevésbé egyetért azzal, hogy a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett. A legtöbben (45 és 32 fő) (legalább többé-kevésbé) egyetértenek azzal is, hogy elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás. 62 fő (59%) ítéli összességében hatékonynak az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást.
A tanári A tanári követelményTankönyvek, A nyelvtani Szempont / módszertan rendszer Megfelelő Elsősorban Megfelelő, órai anyagok modul megfelelő válasz korszerű, illeszkedik a számarányban kommunikáció rugalmas segítik az súllyal szerepel a (adatok alkalmazkodik a felnőttkori vagyunk jelen orientált a képzés önálló kommunikációs főben) megváltozott sajátosságokhoz egy csoportban nyelvtanítás tanulást modul mellett igényekhez (munkamelletti tanulás) Nem tudja Egyáltalán nem értek vele egyet Részben egyet értek, részben nem értek egyet Többékevésbé egyetértek vele Egyetértek értek vele Közömbös számomra Nem válaszol
Összességében hatékony
1
12
8
1
3
1
12
8
10
3
9
6
29
10
3
9
7
6
15
3
16
7
6
15
20
32
9
7
32
20
32
9
64
45
62
86
24
64
45
62
3
7
2
2
1
3
7
2
0
0
0
0
0
0
0
0
6. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? A kérdésre mind a 105 fő válaszolt és tudott is választ adni. 101 fő (96,19%) szerint van a lakóhelyén vagy annak 30 km-es körzetében olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. A megkérdezettek közül 4 fő (3,81%) válaszolta azt, hogy nincs ilyen nyelviskola. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs Igen Nem/nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 101 fő
4 fő
Van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra.
Van nyelviskola nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és, minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét.
0 fő
0 fő
0 fő
7. Ön szerint mi alapján választ valaki nyelviskolát? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt és tudott is választ adni. 8 fő (7,62%) szerint szóróanyagok és tájékoztatóanyagok alapján választ valaki nyelviskolát. Az iskolatársak, barátok, és munkatársak ajánlásait 19 fő (18,1%) szerint veszik figyelembe a nyelviskola megválasztásakor. A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás 16 fő (15,24%) szerint, az iskola gyors elérhetősége 27 fő (25,71%) szerint, az iskola módszerei pedig 15 fő (14,29%) szerint döntő szempont az iskola megválasztásakor. A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt 19 fő (18,1%) szerint választ valaki nyelviskolát. Egyéb okokat senki nem jelölt meg. A kis Iskolatársak, Szóróanyagok, létszámcsoport Az iskola barátok, tájékoztatóés a rugalmas gyors munkatársak anyagok időbeosztás elérhetősége ajánlásai miatt 8 fő
19 fő
16 fő
27 fő
Az iskola A képzés utáni módszerei nyelvvizsgázási Egyéb miatt lehetőség miatt 15 fő
19 fő
0 fő
8. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel? A kérdésre mindenki válaszolt. 1 fő (0,95%) szerint egyáltalán nem fontos, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e módszertani és felnőttoktatási ismeretekkel. 9 fő (8,57%) kevésbé tartja fontosnak, 15 fő (14,29%) részben fontosnak tartja, 29 fő (27,62%) fontosnak és 51 fő (48,57%) nagyon fontosnak tartja, hogy a nyelvtanár rendelkezzen módszertani és felnőttképzési ismeretekkel. Egyáltalán Kevésbé nem fontos fontos 1 fő
9 fő
Részben fontos, részben nem fontos 15 fő
Fontos
Nagyon fontos
nem tudja
nem válaszol
29 fő
51 fő
0 fő
0 fő
9. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? A kérdésre mindenki válaszolt, 35-en azonban nem tudtak választ adni. 4 fő (3,81%) szerint az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. 38 fő (36,19%) szerint az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az.andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak. 28 fő (26,67%) válaszolta azt, hogy az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia.
10. Szükségesnek érzi a településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? A megkérdezettek közül 19 fő nem tudott választ adni. 67 fő (63,81%) szükségesnek ítéli, 19 fő (18,1%) nem ítéli szükségesnek a településen új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását. 1. Igen, 2. Nem, nem 0. Nem 9. Nem szükségesnek ítélem tudja válaszol ítélem szükségesnek 67 fő
19 fő
19 fő
0 fő
11. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? A kérdésre mind a 105 fő válaszolt. A megkérdezettek közül mindenki legalább részben fontosnak tartja az oktatók ismereteinek bővítését, tudásuk frissítését és a szakmai kompetenciák fejlesztését. 8 fő (7,62%) szerint részben fontos, 38 fő (36,2%) szerint fontos, 59 fő (56,2%) szerint pedig nagyon fontos az ismeretek frissítése és fejlesztése. 1. Egyáltalán 2. Kevésbé nem tartom tartom fontosnak fontosnak 0 fő
0 fő
3. Részben fontosnak tartom, részben nem 8 fő
4. Fontosnak tartom
5. Nagyon fontos tartom
0. Nem tudja
9. Nem válaszol
38 fő
59 fő
0 fő
0 fő
12. Ön szerint fontos a tanárok módszertani felkészítése, továbbképzése? A megkérdezettek közül 5-en nem tudtak választ adni. 70-en (66,67%) válaszolták azt, hogy fontos, 24-en azt, hogy részben fontos, 6 fő szerint nem fontos ez a feladat. 1. Igen 70 fő
2. Részben 24 fő
3. Nem 6 fő
0. Nem tudja 5 fő
9. Nem válaszol 0 fő
13. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? A kérdésre mindenki válaszolt, 1 fő nem tudott választ adni. A megkérdezettek közül a legtöbben (68-54 fő) a történetek és a szituációk tanulását kifejezetten kedvelik. Az idegen nyelv elsajátítása során a legkevésbé kedvelt a szavak, mondatok, és a nyelvtani szabályok tanulása. A szavak és mondatok tanulását 75 fő, a nyelvtani szabályok tanulását 86 fő egyáltalán nem kedveli. A fordítást idegen nyelvről, illetve idegen nyelvre a megkérdezettek leginkább kedvelik, néha kedvelik, vagy kevéssé kedvelik. Szempont/ válasz (adatok főben)
A szavak, mondatok tanulását
A nyelvtani szabályok tanulását
0 Nem tudja
1
1
1
75
86
16
1 Egyáltalán nem kedvelem 2 Csak kevéssé kedvelem 3 Néha kedvelem 4 Kedvelem 5 Kifejezetten kedvelem 6 Számára közömbös 9 Nem válaszolt
Fordítást idegen nyelvről magyarra
Fordítást magyarról idegen nyelvre
1
1
1
1
1
5
4
7
2
7
28
26
5
4
7
18
24
21
5
4
25
24
30
34
2
3
68
54
17
19
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Történetek Szituációk tanulását tanulását
A nyelvtanárok véleménye (magyar hatásterület) A kérdőíves megkérdezésbe illetve véleményezésbe 6 főt vontunk be. A kérdőívet az 5. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését. A felmérés a tanárok körében csak kis létszámban történt. A megkérdezett nyelvtanárok többsége egyetemet végzett, egyéb továbbképzésen azonban csak kevesen vettek részt. A megkérdezettek az iskolai végzettségükkel és továbbképzettségükkel kapcsolatban. A megkérdezettek megegyező számban dolgoztak hagyományos tanfolyami képzés, esti levezelő oktatás illetve távoktatás keretein belül felnőttképzésben, de egyikük sem oktatott az e-learning eljárás segítségével, azaz a tanulókat számítógépen keresztül tanító módszert senki sem végezte pályája során. A válaszadók mindegyike tanít német nyelvet, továbbá ötven százalékuk angolt, és egy-egy fő olaszt és magyar nyelvet is. A francia nyelvet senki sem oktatta a megkérdezettek közül. illetve más idegen nyelvek sem szerepeltek a válaszok között. A megkérdezettek egyharmada a közoktatás területén folytatja tevékenységét, de ezen válaszadók mindegyike a felnőttképzésben és a felsőoktatásban is szerepet vállal. További válaszadók közül igen nagy számban vesznek részt felsőoktatásban is. A válaszadók kis százalékban igenlően felelt arra a kérdésre, hogy pedagógusdiplomájának megszerzése során felkészítették-e a felnőttoktatás feladatkörére, nagy számban akadnak olyan válaszok, melyek részben igennel, részben nemmel felelnék meg ezt a kérdést és ismét kis százalékban - de az igenlő válaszok kétszeres arányában - találunk nemleges válaszokat. Abban a tekintetben, hogy a megkérdezetteket felkészítették-e valaha a felnőttek képzése során alkalmazandó nem hagyományos, azaz aktivizáló pedagógiai-andragógiai módszerek alkalmazására, a válaszadók közül mindössze 1 fő felelt úgy, hogy részben igen, részben nem, a többi megkérdezett kategorikusan nemleges választ adott a kérdésre. Aktivizáló ismereteket azonban sokat szereztek, melynek eredményei leginkább a nyelviskola belső továbbképzése felé, illetve a megkérdezettek kis hányadának esetében a pedagógus továbbképzések, illetve az önművelés felé vezetnek. A nyelvet tanító pedagógusokra háruló felelősség tekintetében, illetve, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük, a megkérdezettek azt válaszolták, hogy egyöntetűen nagyon fontosnak tűnik a megalapozott nyelvismeret. Kivétel nélkül mindenki úgy voksolt, hogy nagyon fontos a türelem a nyelvtanuláshoz, továbbá mindenki fontosnak vagy nagyon fontosnak ítélte a nyelv megszerettetését, valamint a jó idegennyelvi kommunikációs készséget. Hasonlóan értékelték a nyelv szeretetét, valamint pár fő kivételével ugyanígy értékelték az empátia kérdéskörét is a nyelvtanulókkal szemben. A megkérdezettek jellemzése az andragógus személyére vonatkozóan a felnőttek oktatásában döntően afelé hajlik, hogy szerepük sokban azonos a pedagóguséval, és pedagógiai alap nélkül nincs kompetenciájuk. A válaszadók mindegyike egyetértett vagy nagyon egyetértett azzal, hogy a felnőttoktatásban dolgozó andragógusnak új bánásmódra és pedagógiai tevékenységre van szüksége, valamint empátiát, türelmet és toleranciát kell gyakorolnia az oktatottak felé. Egy válaszadó kivételével - aki nem tudott válaszolni a kérdésre -, hasonló eredmény született a szélesebb körű ismeretek, tapasztalati és elméleti tudás szükségességének kérdésében. A felnőttekkel való
bánásmódot kiemelt szerepként kezeli a válaszadók többsége. A tanulási környezet minőségét is fontosnak értékelik a nyelvtanárok. A pedagógusi / andragógusi munka legfontosabb szerepét legtöbben a tantárgyi tanárral azonosítják elsőrendűen, majd ezt követi a nevelési szakember illetve a gyermekvédelmi felelős, és az ifjúságsegítő szerepköre. A válaszadók közül volt, aki az innovációs szakember illetve a tervező szakember feladatkörét is vele rokonnak ítélte. Abban a kérdésben, hogy szükségesnek érzik-e a nyelvoktatás megújítását, azaz a tananyagfejlesztést és az új módszertani eljárások kidolgozását, a válaszadók döntő többsége szintén igennel felelt. A fenti igenlően szavazók szerint a változtatások tekintetében a legfontosabb az új szakkönyvek és kiadványok kidolgozása, valamint nagyrészt egyetértenek abban is, hogy új típusú képzésre van szükség a tanárképzésben. Egy kivétellel egyetértés vlt abban is, hogy több módszertani útmutató kidolgozására van szükség, valamint a különböző korcsoportok részére speciális pedagógiai ismeretek oktatására a nyelvtanárok körében. A szakmai módszertani központok létrehozásában már nem ennyire egységesek a vélemények, a többség csak viszonylag tartja fontosnak. Abban a kérdésben, hogy általában különböznek-e a közoktatásban és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben az idegen nyelvek tanításának módszerei, a válaszadók döntő többsége igenlően felelt, és a különbséget a nagyobb szabadságban látták az iskolarendszeren kívüli képzés lehetőségeire nézve. A következő kérdés az elégedettséget vizsgálta a magyar / osztrák felnőttek számára az idegennyelvi képzésekkel kapcsolatosan. Ezt a megkérdezettek egyharmada nem tudta megválaszolni, a többség pedig az elfogadható szinttől a jó minősítésig voksolt. A megkérdezettek valamennyien jónak, többségében pedig megfelelőnek tartják a saját térségükben megvalósuló iskolarendszeren kívül szervezett idegen nyelv oktatását, és annak minőségét. Aki szerint nem, az okként azt jelölte meg, hogy sok nyelviskola van, és nem oktatnak minőségi szinten. A felnőttoktatási módok alkalmazásában nagyon diverz vélemények születtek, a többség a páros munkára esküszik, majd ezt követi a voksok számában a csoportmunka, kisebb számban akadnak, akik a frontális osztály- vagy egyéni munkát tartják a legjobbnak, de emellett néhányan a differenciált egyéni munkát illetve a nívócsoportos oktatást látják megfelelőnek. A tapasztalatok a nyelvtanulók jellemzésére nézve nagyon eltérőek, a többség szerint szükség van a nyelvvizsgára. Fontosnak vagy viszonylag fontosnak tartják a nyelvtudás szükségességét a mai világban, illetve nélkülözhetetlenségét is hasonlóan értékelik. Abban a kérdésben azonban, hogy vajon a nyelv szeretete miatt jönnek-e a diákok nyelvet tanulni, már akadnak olyanok is, akik ebben kételkednek. Arra a kérdésre, hogy a fiatalabb korosztály mennyire gondolkodik másképp a nyelveket illetően, mint a felnőttek, a többség úgy gondolkodik, részben egyforma módon kezelik az érintettek ezt a kérdést, részben nem, a válaszadók közül egyvalaki gondolta úgy, hogy nagyon másképp és szintén egyvalaki, hogy másképp kezeli a két korcsoport ezt a kérdést. A nyelvoktatás során szükséges szociális képességek rangsorát a versengés illetve az alkalmazkodóképesség, valamint a fegyelmezettség vezeti, míg az együttműködés illetve a problémamegoldás vagy az önfejlesztés nem tűnik hangsúlyosnak a válaszadók szerint.
A válaszadók egyöntetű véleményen vannak annak tekintetében, hogy a versengés és az együttműködés egymást segítik az oktatás során. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik logikailag a következő kérdés is, melyben arra kérdeztünk rá, hogy a nyelvtanár tanulmányai során játszott-e szerepet a versengés. Egy válaszadó kivételével egyöntetűen igenlő válasz született. Arra a kérdésre, hogy kialakul-e versenyhelyzet a felnőttképzésben, a nyelvoktatás során, a válaszadók kétharmada igenlően válaszolt, a többiek nemlegesen. Arra kérdésre pedig, hogy a nyelvtanár erre a helyzetre az oktatás elősegítése érdekében épít-e, nem egyhangúan válaszoltak a nyelvtanárok: a megkérdezettek fele igenlően, egyharmaduk nemlegesen válaszolt és egy fő nem tudott felelni. A versengéshez köthető módszertani nyelvoktatás igencsak kedvező elbírálást kapott, a megkérdezettek egy fő kivételével igenlően feleltek ennek alkalmazására nézve. A versengző módszereknél a felnőttek illetve a gyermekek oktatása esetében különbségek érezhetőek, legalábbis így látja a megkérdezettek többsége. Végezetül arra a kérdésre, hogy szükségesnek érzi-e a térségben egy felnőttképzéssel foglalkozó módszertani központ felállítását, amelyben kiemelt szerepet kaphatna a nyelvoktatási, -tanulási képességfejlesztés, egy fő kivételével, aki nem tudott választ adni, igenlően feleltek a megkérdezettek.
A nyelvtanárok véleménye (osztrák hatásterület) A kérdőíves megkérdezésbe illetve véleményezésbe 14 főt vontunk be. Az eredeti kérdőívet a 6. sz. melléklet tartalmazza. A fejezet tartalmazza az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszok elemzését, magyar fordításban.
1. Iskolai végzettség A 14 megkérdezett közül 2 fő főiskolát, 11 fő pedig egyetemet végezett.
1/a. Részt vett Ön továbbképzésen? 4 fő részt vett továbbképzésen, 10 fő nem.
2. Milyen felnőttképzési területen dolgozott korábban? A megkérdezettek közül 5 fő nem válaszolt. 8-an tanítottak hagyományos tanfolyamokon, 2en esti kurzusokon. A megkérdezettek közül senki nem tanított távoktatásos, e-learning és egyéb más rendszerben sem.
3. Ön milyen nyelvet/nyelveket tanít? A 14 nyelvtanár közül 6-an tanítanak angolt, 9-en németet, 1 fő franciát. Egyikük sem tanít olasz, magyar vagy egyéb nyelvet.
4. Ön milyen rendszerben tanít? 9-en tanítanak iskolarendszerben, 3-an felnőttképzésben, 2 fő mindkettőben. 1 fő tanít főiskolán vagy egyetemen, és 1 fő egyéb intézményben (nyelviskolában).
5. Tanított már korábban idegen nyelvet felnőtteknek? A kérdésre 2 fő válaszolta azt, hogy korábban már tanított felnőtteket nyelviskolában, 11 fő nem tanított. 1 fő nem válaszolt.
6. Tanulta Ön a felnőttképzést legalább főiskolai szinten? A megkérdezettek közül mindenki válaszolt. 1 fő tanult felnőttképzést, 4 fő részben tanult, 9 fő pedig nem tanult felnőttképzést legalább főiskolai szinten.
7. Részt vett ön aktivizáló, pedagógia-andragógiai módszertani képzésben, amelyet a felnőtt oktatásban felhasználhat? A megkérdezettek közül 3 fő nem válaszolt. 1 fő részt vett, 6 fő részben vett részt, 4 fő pedig nem vett részt aktivizáló, pedagógia-andragógiai módszertani képzésben.
8. Ha Ön rendelkezik aktivizáló módszertani ismeretekkel, hol tanulta? A kérdésre 4 fő nem válaszolt, 3 fő pedig nem tudott választ adni. 2 fő pedagógus-képzésben szerzett aktivizáló módszertani ismereteket. A válaszadók közül senki nem szerzett aktivizáló módszertani ismerteket pedagógiai továbbképzéssel. Belső nyelviskolai továbbképzés keretében 1 fő, külföldi tanulmányút alatt 2 fő, önálló tanulással 5 fő szerzett aktivizáló módszertani ismereteket.
1. Pedagógusképzésben
2. Pedagógustovábbképzésen
3. Belső nyelviskolai továbbképzésen
4. Külföldi tanulmányút alatt
5. Önálló tanulással
2 fő
0 fő
1 fő
2 fő
5 fő
9. Ön szerint milyen elvárásoknak kell manapság a nyelvtanároknak megfelelniük? Minden megkérdezett válaszolt. Az alapos nyelvtudás és nyelvismeret 11 fő szerint nagyon fontos, 2 fő szerint fontos, 1 fő szerint aránylag fontos. A türelem a nyelvoktatáshoz 2 fő szerint viszonylag fontos, 6 fő szerint fontos és 6 fő szerint nagyon fontos. A diákokkal a nyelvet megszerettetni 3 fő szerint viszonylag fontos, 9 fő szerint fontos, 2 fő szerint nagyon fontos. A jó kommunikációs készséget idegen nyelven 1 fő viszonylag fontosnak, 1 fő fontosnak, 12 fő nagyon fontosnak tartja. A nyelv szeretete 1 fő szerint viszonylag fontos, 11 fő szerint fontos, 2 fő szerint nagyon fontos. A diákokkal szembeni empátiát 5 fő fontosnak, 9 fő nagyon fontosnak. 2. Szempont / 1. Alapos 3. Lässt die 4. Jó Türelem válasz nyelvismer Studenten kommunikációs a (adatok et, die Sprache készség idegen nyelvokt főben) nyelvtudás mögen nyelven atáshoz 1. Egyáltalán 0 0 0 0 nem fontos 2. Kevésbé 0 0 0 0 fontos 3. Viszonylag 1 2 3 1 fontos
6. Empátia 5. A nyelv a diákokkal szeretete szemben 0
0
0
0
1
0
4. Fontos
2
6
9
1
11
5
5. Nagyon fontos
11
6
2
12
2
9
10. Ön szerint az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire érzékelhető a nyelviskola életében? Van-e különbség e két szerepek között? A kérdésre 6 fő nem válaszolt, 6 fő nem tudott választ adni. 2 fő azt válaszolta, hogy az andragógus szerepe megegyezik a pedagógus szerepével. A válaszadók valószínűleg nem tudták megfelelően értelmezni a feltett kérdést.
11. Milyen elvárásoknak kell a felnőtteket oktató tanároknak megfelelniük? A pedagógiánál Növekvő Megértés Szempontok/ szélesebb fontosságú és a Új viszonyok, Empátia válaszok körű szerepek a Toleranci tanulási új pedagógiai és (adatok ismeretek, felnöttekkel a környezet tevékenységek türelem főben) tapasztalatok való figyelembe és elméleti kapcsolatban vétele tudás 1. Egyáltalán nem értek 0 0 0 0 0 0 egyet 2. Részben 0 0 0 0 1 0 egyetértek 3. Egyetértek 5 4 2 0 1 5 4. Teljesen egyetértek Nem válaszolt
9
10
11
13
12
8
0
0
1
1
0
1
A megadott elvárás-típusokat a nyelvtanárok többsége érzékeli. Szinte mindenki egyetértett azzal, hogy a pedagógiánál szélesebb körű ismeretekre, tapasztalatokra és elméleti tudásra van szükség, de a felnőttekkel való kapcsolattartást is kihívásnak érzik a pedagógusok. Szintén fontos kihívásnak tartják a nyelvtanárok az új pedagógiai tevékenységeket, valamint a tanulási környezet figyelembe vételének szempontját.
12. Az alább felsorolt szerepek közül kérem, soroljon fel 3-t, amelyik a legjobban illik az Ön pedagógiai/andragógiaia munkájára! A megkérdezettek közül 2 fő nem válaszolt. 1. Szaktanár
2.Nevelési szakértő
3. Módszertani szakértő
4. Pályaválasztási tanácsadó
5. Minőségbiztosítási szakértő
0 fő
1 fő
8 fő
8 fő
4 fő
7. Gyermekvédelmi, és ifjúságsegítő szakember
8. Iskolavezető, iskolai szervező
0 fő
2 fő
6. Szabadidőszervező, napközitanár 4 fő
9. Tervező szakértő (pedagógiai programok, nevelési tervek, tananyagfejlesztés) 0 fő
10. Fejlesztési / vállalkozási szakértő 0 fő
A megkérdezett nyelvtanárok a pedagógiai illetve andragógiai munkát leginkább a módszertani szakértő, a pályaválasztási tanácsadó és kisebb részben a minőségbiztosítási szakértő illetve a szabadidő-szervező szerepével azonosítják.
13. Szükségesnek tartja a nyelvoktatás állandó megújítását? (tananyagfejlesztés, új módszerek) A megkérdezettek közül 2 fő nem válaszolt, 4 fő nem tudott választ adni. 8 fő válaszolta azt, hogy szükségesnek tartja a nyelvoktatás állandó megújítását. Senki nem adta azt a választ, hogy nem tartja szükségesnek a nyelvoktatás állandó megújítását.
14. Ha igen, milyen változtatásokat szeretne? A válaszadók közül mindenki fontosnak tartja új szakkönyvek és módszertani kiadványok megjelenését, valamint új képzés bevezetését a pedagógiai főiskolákon. A legtöbben fontosnak tartják, hogy több módszertani útmutató kerüljön a gyakorlatba. A pedagógiai/andragógiai ismeretek elsajátítását szintén fontosnak tartják a válaszadók. Egy módszertani központ is fontos a válaszadók mindegyike szerint.
Új szakkönyvek, módszertani Szempont / válasz kiadványok, amelyek (adatok főben) az előkészületet segítik
Új képzés a pedagógiai főiskolákon
Több módszertani útmutató az oktatáshoz
Pedagógiai/andragógiai ismeretek elsajátítása különböző korcsoportokhoz
Módszertani központ, ami a különböző továbbképzések koordinációjában, és az együttműködésben segít (nyelvi vagy szakmai továbbképzések)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Viszonylag fontos Fontos Nagyon fontos
0 2 5
0 0 8
0 2 5
2 2 3
2 2 2
Nem válaszolt
6
5
6
6
6
Nem tudja
1
1
1
1
2
Egyáltalán nem fontos Kevésbé fontos
15. Ezek olyan módszerek, amelyeket az iskolarendszerben és az iskolarendszeren kívül alkalmaznak? A megkérdezettek közül 3 fő nem válaszolt, 7 fő nem tudott választ adni. 4 fő azt válaszolta, hogy ezek nem olyan módszerek, amelyeket az iskolarendszerben, vagy az iskolarendszeren kívül alkalmaznak.
16. Összességében elégedett a Magyarországon és Ausztriában szervezett idegen nyelvi képzésekkel? 4 fő nem válaszolt, 7 fő nem tudott választ adni. 1 fő szerint elfogadható, 2 fő szerint nem elfogadható az idegen nyelvi képzés Magyarországon és Ausztriában.
17. Mit gondol az Ön környezetében szervezett iskolarendszeren kívüli idegen nyelvi képzésekről? 2 fő nem válaszolt, 6 fő nem tudott választ adni. 5 fő jónak, 1 fő megfelelőnek tartja a környezetében szervezett iskolarendszeren kívüli idegen nyelvi képzést.
18. Ha Ön nem elégedett, mi az oka? A kérdésre 9 fő nem válaszolt, 1 fő nem tudott választ adni. 6. Sok a 5. Sok nyelviskola, 2. 3. Nincs 4. Túl sok nyelviskola, és ennek 1. Nincs Nincsenek megfelelő intézmény de nem jó az ellenére nyelvtanár jó nyelvnyelviskola van oktatás magas tanárok színvonala színvonalon tanítanak 1 fő 0 fő 1 fő 4 fő 4 fő 2 fő
7. Nincs sok 8. Nincs nyelviskola, sok és nem nyelviskola, tanítanak de jó a magas színvonal színvonalon 0 fő
0 fő
A megkérdezett nyelvtanárok közül a nyelviskolákkal szembeni esetleges elégedetlenségnek az oka elsősorban az ilyen intézmények túlzottan nagy számában és az oktatás gyenge színvonalában ragadható meg.
19. Milyen szervezési módszereket alkalmaz Ön a felnőttképzés során? 1. Csoportos munka (osztályban) 1 fő
2. Egyéni munka 0 fő
3. 4. 5. Páros Nívócsoportos Csoportmunka munka oktatás 12 fő
12 fő
11 fő
6. Differenciál t egyéni feladatok 0 fő
7. Egyéb 0 fő
A megkérdezett nyelvtanárok elsősorban a nívócsoportos oktatást, a csoportos munkát és a párban végzett munkát alkalmazzák.
20. Mi a meghatározó a tapasztalatai szerint a diákok számára? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt. A táblázatban 5 tényező szerepel, amely meghatározza, hogy a diákokat mi motiválja arra, hogy idegen nyelvet tanuljanak. Az első tényező, hogy a diákok szeretik a nyelvet, ezért jönnek tanulni. A megkérdezettek fele, 7 fő tartja ezt a meghatározó tényezőt viszonylag fontosnak. A nyelvvizsga meglétét a legtöbben (5 fő) egyáltalán nem tartják fontosnak. A 13 válaszadó közül 10 fő szerint fontos
meghatározó, hogy a mai világban szükség van nyelvtudásra, illetve 9 fő fontosnak tartja a későbbi munkához és a felvételi vizsgához szükséges nyelvtudás megszerzését. 1. 3. Úgy 4. Manapság 5. Szeretnék Szempont / Szeretik a érzik, hogy nélkülözhetetlen 2. Szükségük később a válasz nyelvet, a mai egy idegen nyelv van munkához, (adatok ezért világban ismerete, ezért van nyelvvizsgára felvételi vizsgához főben) jönnek szükség van a tanulására használni tanulni nyelvtudásra szükség 1. Egyáltalán 2 5 0 0 0 nem fontos 2. Kevésbé 1 4 0 0 0 fontos 3. Viszonylag 7 2 1 0 0 fontos 4. Fontos 2 2 10 7 9 5. Nagyon 1 0 2 6 4 fontos
21. Mennyire gondolkoznak másképp a felnőttek a nyelvtanulásról a gyerekekhez képest? 3 fő nem válaszolt, 4 fő nem tudott válaszolni. Aki választ adott az egyetértett azzal, hogy a felnőttek másképp gondolkoznak a nyelvtanulásról, mint a gyerekek. Teljesen másképp Másképp Egyformán gondolkodik 4 fő
3 fő
0 fő
Részben másként 0 fő
Egyáltalán nem gondolkodik másképp 0 fő
22. A nyelvoktatáshoz közeli képességfejlesztés tekintetében mely képességek fejlesztését szorgalmazza Ön? Rangsorolja a képességeket 1-től 6-ig! Szempont / kapott helyezések száma (alkalom) 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 6. hely Nem válaszolt
1. Csapatmunka
2. Problémamegoldás
3. Önfejlesztés
4. Verseny
5. Alkalmazkodás
6. Uralkodó magatartás
4 0 8 0 0 2
3 5 4 0 1 1
2 5 0 1 3 3
2 1 1 2 5 2
2 2 1 4 3 1
1 0 0 6 2 4
0
0
0
1
1
1
A válaszadók a nyelvoktatáshoz közeli képességfejlesztés területén első és második helyen jelölték a csapatmunkát (4 fő), a problémamegoldást (8 fő), valamint az önfejlesztést (7 fő). Ötödik és hatodik helyre tették az önfejlesztést (6 fő), a versenyt (7 fő) és az uralkodó magatartást (6 fő).
23. Milyen kapcsolat van a verseny és a csapatmunka között? 3 fő szerint kizárják egymást, 5 fő szerint a verseny és csapatmunka segítik egymást, 6 fő szerint függetlenek egymástól. 1. Kizárják egymást 3 fő
2. Segítik egymást 5 fő
3. Függetlenek egymástól 6 fő
24. A versenyeztetés szerepet játszik az Ön képzése során? Amennyiben igen, ez pozitívumként vagy negatívumként éli meg? 2 fő nem válaszolt, 6 fő nem tudja. 2 fő szerint pozitív, 4 fő szerint negatív szerepet tölt be a versenyeztetés a képzés során.
25. Kialakul versenyeztetési helyzet a felnőtt nyelvi képzés során? A megkérdezettek közül 3-an nem válaszoltak, 4-en nem tudtak válaszolni. 5 fő szerint kialakul versenyhelyzet a felnőtt nyelvi képzés során, 2 fő szerint nem.
26. Ön épít ezekre a helyzetekre? A kérdésre 4-en nem válaszoltak, 4-en nem tudtak választ adni. 2 fő igennel, 4 fő pedig nemmel válaszolt, vagyis 2 fő épít a kialakult versenyhelyzetre, 4 fő nem épít.
27. Használ Ön versenyeztető módszereket a nyelvoktatás során? 1 fő válaszolta azt, hogy használ versenyeztető módszereket, 4 fő nem használ.
28. Van különbség, az Ön tapasztalatai szerint a felnőttek és a gyermekek versenyeztetési módszerei között? 3 fő nem válaszolt, 6 fő nem tudott választ adni. 1 fő szerint van különbség, 4 fő szerint nincs.
29. Szükségesnek érzi a térségben egy felnőttképzéssel foglalkozó módszertani központ felállítását, melyben kiemelt szerepet kapna a nyelvoktatás, nyelvtanulási képességfejlesztés? A megkérdezettek közül 1 fő nem válaszolt, 4 fő nem tudott választ adni. 9 fő szükségesnek érzi egy felnőtteket képző módszertani központ létrehozását a régióban. Senki nem válaszolta azt, hogy nem tartja szükségesnek egy ilyen központ létrehozását.
Összefoglaló elemzés A magyar és osztrák „nyelvet nem tanulók” körében a korábban választott idegen nyelvek közül a legnépszerűbb (magyar oldalon a német mellett) az angol volt. Mind magyar mind pedig az osztrák oldalon megállapítható, hogy a jelenleg idegen nyelvet már nem tanulók többsége több éven keresztül tanulta a nyelvet, és csak ideiglenesen hagyta abba; úgy gondolják, később folytatni fogják a nyelvtanulást. Hasonlóan vélekednek az osztrák és a magyar megkérdezettek arról, hogy miért van szükség idegen nyelvet tanulni. Mindkét oldalon a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy idegen nyelvet. Másodikként mindkét országban a külföldi munkavállalást jelölték meg, amelyhez szükséges az idegen nyelv ismerete. A magyar iskolarendszerű nyelvi képzés a megkérdezettek szerint nem megfelelő. Hasonló a helyzet Ausztriában is, hiszen az ottani válaszadók többsége is úgy véli, hogy az iskolarendszer keretein belül működő nyelvi képzés összességében nem hatékony. Ezzel ellentétben a hazai és az osztrák iskolarendszeren kívül működő nyelvoktatás a kérdőívek alapján hatékonyan működik. Az osztrák megkérdettek 93,33%-a szerint van olyan nyelvi képző központ a lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében, amely a többféle nyelvi képzés mellet vizsgáztatást végez és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. Magyar oldalon a megkérdettek 66,81 %-a szerint van ilyen intézmény. Mindkét országban a nyelviskola vagy magántanár megválasztásakor elsődleges szempont az iskolatársak, barátok és munkatársak véleménye. A magyar megkérdezettek körében a második helyen a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség áll, míg az osztrák válaszadók többsége ezzel szemben előnyben részesíti az iskola gyors megközelíthetőségét. Egyetértenek azonban a határ két oldalán megkérdezettek abban, hogy fontos, sőt sokak szerint nagyon fontos, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezzen felnőttoktatási, módszertani ismeretekkel. Ugyan a magyar válaszadók 66,81 %-a szerint van megfelelő oktatási intézmény a lakóhelyén, vagy annak körzetében, mégis a megkérdezettek több mint fele szerint szükséges a lakóhelyén egy új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítása. Ugyanez a helyzet az osztrák oldalon, ahol a megkérdezettek 77,78%-a szerint szükség van új intézményre annak ellenére, hogy szinte mindenki szerint van megfelelő, jól működő nyelviskola. Az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére szükség van a határ mindkét oldalán. Különbség van azonban abban, hogy míg a magyar megkérdezettek többsége ezt „csak” fontosnak, addig szomszédaink nagyon fontosnak találják. Egy idegen nyelv elsajátítása során sem az osztrák, sem pedig a magyar hallgatók nem kedvelik a nyelvtani szabályok, illetve a szavak és mondatok tanulását. Míg a magyar hallgatók körében a legkedveltebb a szituációk tanulása, addig a határ túl oldalán a történetek tanulását szeretik a legtöbben a megkérdezettek közül. Különbség van a határon túl és innen abban is, hogy amennyiben egy idegen nyelvet már nem tanuló most szeretné folytatni tanulmányait, mit venne figyelembe az intézmény
megválasztása során. A magyar megkérdezettek számára a képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség, az osztrák megkérdezettek számára pedig az iskola közelsége és tanári kara az elsődleges döntő szempont. A nyelvet tanulók közül angolul tanulnak a legszívesebben a jelenleg is valamilyen nyelvoktatási intézménybe, vagy magántanárhoz járó diákok. A magyar nyelvtanulók az angol mellett a németet választják a legtöbben. Mind az osztrák, mind pedig a magyar hallgatók egy idegen nyelv elsajátítására több évet fordítanak, és úgy gondolják, hogy egy idegen nyelv ismerete ma már alapvető követelmény. A magyar nyelvtanulók véleménye szerint az iskolarendszer keretein belül működő nyelvi képzés Magyarországon nem működik hatékonyan. Ezzel szemben Ausztriában az iskolarendszerű képzésről megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek közel fele hatékonynak véli, míg másik fele szerint nem működik hatékonyan a képzés az iskolarendszeren belül. Mindkét országban hatékonynak tartják azonban az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatást a nyelvet tanuló diákok. Az osztrák és a magyar megkérdezettek többsége szerint működik a lakóhelyén, vagy annak 30 km-es körzetében olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést és vizsgáztatást is végez, valamint figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit. A nyelviskola megválasztása során a magyar hallgatók a barátok, iskolatársak, munkatársak ajánlásait veszik figyelembe, osztrák oldalon azonban a megkérdezettek elsősorban az iskola gyors elérhetősége alapján választanak intézményt vagy magántanárt. Egyetértenek az osztrák és a magyar nyelvtanulók abban, hogy fontos a nyelvtanár módszertani és andragógusi képzettsége. A megkérdezettek szerint mind osztrák, mind pedig magyar oldalon szükség van új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítására. A diákok szerint fontos az oktatók tudásának frissítése és szükség van új típusú képzésekre. Egy idegen nyelv elsajátítása során a kérdőívek alapján megállapítható, hogy a hallgatók osztrák és magyar oldalon egyaránt történetek és szituációk tanulását kedvelik a leginkább, szavakat, mondatokat és nyelvtani szabályokat azonban nem tanulnak szívesen. A nyelvtanárok véleménye a határ két oldalán megegyezik a tekintetben, hogy ma már alapkövetelmény a munkaerőpiacon a használható nyelvtudás. A magyar és az osztrák tanárok egyaránt alacsony arányban vettek részt felnőttképzési módszertani továbbképzésen, pedig általában fontosnak gondolják, és számos kihívással, elvárással néznek szembe, ami az ilyen irányú továbbképzésüket indokolttá tenné. A határ mindkét oldalán fontosnak tartják, hogy több módszertani útmutató kerüljön a gyakorlatba, valamint szükségesnek érzik egy módszertani központ felállítását is.
1. számú melléklet Kérdőív nyelvet nem tanulókra vonatkozóan, magyar hatásterületen A kérdőív összeállításában közreműködött az MTA Szociológiai Kutatóintézete KÉRDŐÍV nyelvet nem tanulókra vonatkozóan
Az adatszolgáltatás nem kötelező! A válaszadás önkéntes.
Sorszám:
Kérdezte………………………………………………………………………………………… Kérdezés helye………………………………………………………………………………..... Kérdezés időpontja…………………..hónap………..….nap……….…….-tól……….……..-ig A kérdezést ellenőrizte………………………………………………………………………… 1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult a korábbiakban? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
angol német francia olasz spanyol orosz egyéb más szláv nyelv (szlovák, cseh…) eszperantó egyéb más nyelv:
0. nem tudja 9. nem válaszol 2. Mennyi ideig tanulta a nyelvet? 1. 2. 3. 4. 5.
néhány hónapig egy évet két évet több évet egyéb:…..
0. nem tudja 9. nem válaszol
3. Szerzett-e nyelvvizsgát valamilyen nyelvből és milyen szinten? angol
német
francia
olasz
spanyol
orosz
egyéb más szláv nyelvek
eszperantó
1. alapfokú írásbeli 2. alapfokú írásbeli 3. alapfokú szóbeli és írásbeli 4. középfokú írásbeli 5. középfokú szóbeli 6. középfokú írásbeli és szóbeli 7. felsőfokú írásbeli 8. felsőfokú szóbeli 9. felsőfokú írásbeli és szóbeli
4. Miért hagyta abba a nyelvtanulást? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Megszereztem a nyelvvizsgát. Ideiglenesen abba hagytam, de úgy gondolom később majd folytatom. „Elment” a kedvem a tanulástól az oktató miatt. „Elment” a kedvem a tanulástól a nyelv nehézsége miatt. Képtelen voltam megtanulni a nyelvet. Nem volt rá időm.
0. nem tudja 9. nem válaszol
egyéb nyelv
5. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. Továbbtanuláshoz (középoktatás, felsőoktatásban egyaránt) Munkavállaláshoz (Magyarországon) Munkavállaláshoz (külföldön) Baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez Egyéb okból…..
0. nem tudja 9. nem válaszol 6. Milyennek ítéli meg a hazai nyelvoktatást a iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? 1 egyáltalán nem értek vele egyet kevés óraszám tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő rossz a tankönyv, tananyag túl sok tanuló vesz részt az oktatáson nem érezek igazi motivációt a nyelv tanulására túl nyelvtancentrikus, túl elméleti nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás összességében nem hatékony
2 részben egyet értek, részben nem értek egyet
3 többékevésbé egyetértek vele
4 egyetérte k értek vele
5 közömbö s számomr a
0 nem tudja
9 nem válaszol
7.. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola , magántanár) ? 1 egyáltalán nem értek vele egyet
2 részben egyet értek, részben nem értek egyet
3 többékevésbé egyetértek vele
4 egyetérte k értek vele
5 közömbö s számomr a
0 nem tudja
9 nem válaszol
megfelelő, rugalmas képzés a tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez a tanári követelményrendsze r illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (munkamelletti tanulás …) Megfelelő számarányban vagyunk jelen egy csoportban tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás összességében hatékony
9. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? 1. Igen 2. Nem/nincs 3. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 4. Van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra. 5. Van nyelviskola nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét. 0. nem tudja
9. nem válaszol 10. Ön mi alapján választott nyelviskolát vagy magántanárt? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Szóróanyagok, az iskola által készített tájékoztatóanyag Iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásai A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás miatt Az iskola gyors elérhetősége Az iskola módszerei miatt A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt Egyéb:………………………………
0. nem tudja 9.nem válaszol 11. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel? 1. Egyáltalán nem fontos 2. Kevésbé fontos 3. Részben fontos, részben nem fontos 4. Fontos 5. Nagyon fontos 0. nem tudja 9 nem válaszol 12. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? 1. Az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. 2 Az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az .andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak . 3. Az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. 0. nem tudja 9. nem válaszol 13. Szükségesnek érzik-e, hogy településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? 1. igen, szükségesnek ítélem. 2. nem, nem ítélem szükségesnek. 1. nem tudja
9. nem válaszol 14. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? 1. 2. 3. 4. 5.
Egyáltalán nem tartom fontosnak Kevésbé tartom fontosnak Részben fontosnak tartom, részben nem Fontosnak tartom Nagyon fontos tartom
0. nem tudja 9 nem válaszol 15. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? 1 Egyáltalán nem kedve-lem
2 Csak kevéssé kedvelem
3 Néha kedvelem
4. Kedve-lem
5 Kifejezetten kedvelem
6 Számára közömbös
0 Nem tudja megítélni
A szavak, mondatok tanulását A nyelvtani szabályok tanulását Történetek tanulását Szituációk tanulását Fordítást idegen nyelvről magyarra Fordítást magyarról idegen nyelvre
16. Ha most folytatná a nyelvtanulást, mi alapján döntené el, hogy hová menjen? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A nyelviskola közelsége. A nyelviskola tanárai, tanári kara. A nyelviskola minőségbiztosítása. A felnőttekre tekintettel lévő oktatási forma (rugalmasság, követelményrendszer) A nyelvvizsgázás lehetősége és az oktatás szoros kapcsolata. Egyéb:…………………
0. Nem tudja. 9. Nem válaszol
9 Nem válaszolt
2. számú melléklet Kérdőív nyelvet tanulókra vonatkozóan, magyar hatásterületen A kérdőív összeállításában közreműködött az MTA Szociológiai Kutatóintézete KÉRDŐÍV nyelvet tanulókra vonatkozóan
Az adatszolgáltatás nem kötelező! A válaszadás önkéntes.
Sorszám:
Kérdezte………………………………………………………………………………………… Kérdezés helye………………………………………………………………………………..... Kérdezés időpontja…………………..hónap………..….nap……….…….-tól……….……..-ig A kérdezést ellenőrizte………………………………………………………………………… 1. Milyen nyelvet/nyelveket tanult és tanul jelenleg? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
angol német francia olasz spanyol orosz egyéb szláv nyelv (szlovák, cseh…) egyéb más nyelv:
0. nem tudja 10. nem válaszol 2. Mennyi ideje tanulja a nyelvet? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
néhány hónapja egy éve két éve több éve most kezdtem néhány hete egyéb:…..
0. nem tudja 9. nem válaszol
3. Ön szerint miért van szükség az idegen nyelv tanulására? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alapvető követelmény, hogy ma már tudjanak beszélni az emberek egy nyelvet. Továbbtanuláshoz (középoktatás, felsőoktatásban egyaránt) Munkavállaláshoz (Magyarországon) Munkavállaláshoz (külföldön) Baráti beszélgetésekhez, kapcsolatok felvételéhez Egyéb okból…..
0. nem tudja 1. nem válaszol 4. Milyennek ítéli meg a hazai nyelvoktatást a iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, felsőoktatás) keretében? 1 egyáltalán nem értek vele egyet kevés óraszám tanári módszertan, ösztönzés nem megfelelő rossz a tankönyv, tananyag túl sok tanuló vesz részt az oktatáson nem érezek igazi motivációt a nyelv tanulására túl nyelvtancentrikus, túl elméleti nem kommunikáció orientált a nyelvtanítás összességében nem hatékony
2 részben egyet értek, részben nem értek egyet
3 többékevésbé egyetértek vele
4 egyetérte k értek vele
5 közömbö s számomr a
0 nem tudja
9 nem válaszol
5. Mi a véleménye az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásról, nyelvi képzésről (például nyelviskola , magántanár) ? 1 egyáltalán nem értek vele egyet
2 részben egyet értek, részben nem értek egyet
3 többékevésbé egyetértek vele
4 egyetérte k értek vele
5 közömbö s számomr a
0 nem tudja
9 nem válaszol
megfelelő, rugalmas képzés A tanári módszertan korszerű, alkalmazkodik a megváltozott igényekhez a tanári követelményrendsze r illeszkedik a felnőttkori sajátosságokhoz (munkamelletti tanulás …) Megfelelő számarányban vagyunk jelen egy csoportban tankönyvek, órai anyagok segítik az önálló tanulást a nyelvtani modul megfelelő súllyal szerepel a kommunikációs modul mellett elsősorban kommunikáció orientált a nyelvtanítás összességében hatékony
6. Az Ön lakóhelyén vagy annak 30 km-es környezetében van-e olyan nyelviskola, amelyik többféle nyelvi képzést, vizsgáztatást végez, és figyelembe veszi a felnőttoktatásban résztvevők igényeit? 1. Igen 2. Nem/nincs 3. Van nyelviskola, jó képzése van, de nincs vizsgára lehetőség, és elsősorban a diákoknak szól 4. Van nyelviskola megfelelő a képzése, vizsgáztatási joga van és minden korosztálynak lehetőséget ad a nyelvtanulásra. 5. Van nyelviskola nincs jó képzése, van vizsgáztatási joga és minden korosztály számára biztosítja a nyelvtanulás lehetőségét. 1. nem tudja 10. nem válaszol
7. Ön szerint mi alapján választ valaki egy magán nyelviskolát? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Szóróanyagok, az iskola által készített tájékoztatóanyag Iskolatársak, barátok, munkatársak ajánlásai A kis létszámcsoport és a rugalmas időbeosztás miatt Az iskola gyors elérhetősége Az iskola módszerei miatt A képzés utáni nyelvvizsgázási lehetőség miatt Egyéb:………………………………
0. nem tudja 8. nem válaszol 8. Ön szerint a nyelvoktatásban mennyire van jelentősége annak, hogy a nyelvet oktató tanár rendelkezik-e felnőttoktatási, (módszertani) ismeretekkel? 1. 2. 3. 4. 5.
Egyáltalán nem fontos Kevésbé fontos Részben fontos, részben nem fontos Fontos Nagyon fontos
7. nem tudja 9 nem válaszol 9. Ön szerint a nyelviskolai tanításban az andragógus és/vagy pedagógus szerepe mennyire van jelen a nyelviskola életében? Van-e egyáltalán különbség e két szerepe között? 1. Az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. 2 Az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az .andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak . 3. Az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. 8 Nem tudja 0. Nem válaszol 10. Szükségesnek érzik-e, hogy településén új oktatási tartalommal és módszertannal rendelkező intézmény felállítását? 1. Igen, szükségesnek ítélem. 2. Nem, nem ítélem szükségesnek. 6. Nem tudja 9. Nem válaszol
11. Mennyire van szükség az oktatók ismereteinek bővítésére, a tudásuk frissítésre, illetve a szakmai kompetenciák fejlesztésére? 1. 2. 3. 4. 5.
Egyáltalán nem tartom fontosnak Kevésbé tartom fontosnak Részben fontosnak tartom, részben nem Fontosnak tartom Nagyon fontos tartom
6. nem tudja 9 nem válaszol 12. Mit gondol a módszertani sajátosságok tekintetében szükség van az új típusú képzésekre, nyelvtanárok felkészítésére? 1. Igen 2. Részben igen, részben nem 3. Nem 0. nem tudja 9 nem válaszol 13. Egy idegen nyelv elsajátítása során Ön mit szeret a legkevésbé, vagy a leginkább tanulni? 1 Egyáltalán nem kedvelem A szavak, mondatok tanulását A nyelvtani szabályok tanulását Történetek tanulását Szituációk tanulását Fordítást idegen nyelvről magyarra Fordítást magyarról idegen nyelvre
2 Csak kevéssé kedvelem
3 Néha kedvelem
4. Kedvelem
5 Kifejezetten kedvelem
6 Számára közömbös
0 Nem tudja megítélni
9 Nem válaszolt
3. számú melléklet Kérdőív nyelvet nem tanulókra vonatkozóan, osztrák hatásterületen In Zusammenstellung des Fragebogens hat das Soziologische Forschungsinstitut der Ungarischen Wissenschaftsakademie mitgearbeitet. Fragebogen für Erwachsene, die Sprachen nicht gelernt haben Die Datenleistung ist nicht obligatorisch. Das Antworten ist freiwillig.
:
Zeilennummer: Gefragt hat:…………………………………………………………………………………… Ort des Fragens: ……………………………………………………………………………..... Zeit des Fragens…………………..Monat………..….Tag……….…….-von……….……..-bis Das Fragen ist kontrolliert von: ………………………………………………………………………… 1. Was für Sprache/n haben Sie gelernt oder lernen sie jetzt? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Englisch Deutsch Französisch Italienisch Spanisch Russisch andere slawische Sprachen (Slovakisch, Tscheshisch…) Esperanto andere Spachen
0. weisst nicht 11. antwortet nicht 2. Wie lange haben Sie die Sprache gelernt? 1. 2. 3. 4. 5.
einige Monate lang ein Jahr lang zwei Jahre lang mehrere Jahre Sonstiges:…..
0. weisst nicht 10. antwortet nicht 3. Haben sie eine Spachprüfung in irgendeiner Sprache angelegt und auf was für einem Niveau? Englisch
Deutsch
Französisch
Italienisch
Spanisch
Russisch
Andere slawische Sprachen
Esperanto
1. Grundstufe schriftlich 2. Grundstufe mündlich 3. Grundstufe schriftlich und mündlich 4. Mittelstufe schriftlich 5. Mittelstufe mündlich 6. Mittelstufe schriftlich und mündlich 7. Oberstufe schriftlich 8. Oberstufe mündlich 9. Oberstufe schriftlich und mündlich
4. Warum haben Sie mit dem Sprachlernen aufgehört? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ich habe die Sprachprüfung abgelegt. Ich habe damit zur Zeit aufgehört, aber ich glaube ich werde es später fortsetzen. Ich habe keine Lust mehr wegen der LehrerInnen zum Lernen Ich habe keine Lust mehr wegen der Schwierigkeiten der Sprache zum Lernen Ich konnte die Sprache nicht lernen. Ich hatte keine Zeit.
0. weisst nicht
Andere Sprache
10. antwortet nicht 5. Warum ist es nötig nach Ihrer Meinung, Fremdspachen zu lernen? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Heutzutage ist es ein grundsätzliches Erfordernis, eine Spache zu sprechen Zum Weiterlernen (Mittelschule, Hochschule) Zum Arbeitnehmen (in Ungarn) Zum Arbeitnehmen (im Ausland) Zur freundlichen Unterhaltung, Kontaktaufnahme Aus anderen Gründen…..
0. weisst nicht 2. antwortet nicht 6. Wie beurteilen Sie den Sprachunterricht in Ungarn im Rahmen der Schulausbildung (Grundschule, Mittelschule, Hochschule)? 1 2 Ich bin Ich bin damit gar damit nicht teilweise einverstand einverstand en en Stundenzahl ist wenig Die Methodik und die Motivation von Lehrerseite ist nicht entsprechend Lehrbücher, Lehrstoff ist schlecht Zu viele Schüler/Studenten nehmen an dem Unterricht teil Ich fühle keine richtige Motivation für Spachlernen Es ist zu grammatik – und teorieorientiert Sprachunterricht ist nicht kommunikationsorin etiert Es ist nicht effektiv
3 Ich bin damir mehr oder weniger einverstan den
4 Ich bin damit einversta nden
5 Es ist für mich gleichgül tig
0 Weisst nicht
9 Antwor tet nicht
7. Was ist Ihre Meinung über den Sprachunterricht ausser des Schulsystems? (Sprachschule, Privatlehrer) 1 2 Ich bin Ich bin damit gar damit nicht teilweise einverstand einverstand en en
Es ist entsprechend und flexible Die Methodik ist zeitgemäss, passt sich an den veränderten Ansprüchen an Das Erfordernisssystem passt sich an den Eigentümlichkeiten des Erwachsenenalters (Lernen neben Arbeiten…) Wir sind in entsprechenden Zahlverhältniss in der Gruppe anwesen Lehrbücher, Materialien an der Stunde helfen bei dem selbständigen Lernen Grammatikmodul spielt eine entsprechende Rolle neben dem Kommunikationsmo dul Sprachunterricht ist kommunikationsorie ntiert in erster Linie Es ist effektiv
3 Ich bin damir mehr oder weniger einverstan den
4 Ich bin damit einversta nden
5 Es ist für mich gleichgül tig
0 Weisst nicht
9 Antwor tet nicht
8. Gibt es an Ihrem Wohnort oder davon 30 Km eine Sprachschule, die mehrere Sprachausbildung, Examen organisiert und die Ansprüche der Teilnehmer in Betracht nimmt? 1. Ja 2. Nein 3. Es gibt eine Spachschule, die Ausbildung ist gut, aber es gibt keine Möglichkeit Sprachprüfungen abzulegen, sie sind eher für SchülerInnen/Studenten. 4. Es gibt eine Spachschule, die Ausbildung ist entsprechend, es hat auch Recht für Prüfungsorganisation und es gibt Möglichkeit für Sprachlernen für alle. 5. Es gibt eine Sprachschule, es hat keine gute Ausbildung, es hat Recht für prüfungsorganisation und bietet Lernmöglichkeit für alle. 6. weisst nicht 11. antwortet nicht
9. Wonach wählt man eine Spachschule nach Ihrer Meinung? 1. Flugblätter, Informationsmaterialien 2. Empfehlung von Schulkameraden, Freunde, Kollegen 3. Wegen niedrige Teilnehmerzahl in der Gruppe, und flexibeler Zeiteinteilung 4. Wegen der schnellen Ereeichbarkeit der Schule 5. Wegen Methodik der Schule 6. Wegen der Sprachprüfungsmöglichkeit nach dem Kurs Sonstiges: ……………………………… 0. weisst nicht 7. antwortet nicht 10. Inwieweit spielt es eine wichtige Rolle im Sprachunterricht, ob die LehrerInnen über methodologische und Erwachsenenbilgunskenntnisse verfügen? 1. Gar nicht wichtig. 2. Weniger wichtig. 3. Teilweise wichtig. 4. Wichtig 5. Sehr wichtig 7. weisst nicht 9 antwortet nicht
11. Was für eine Rolle spielt die Rolle des Andragogen und Pädagogen im leben der Sprachschule? Gibt es Unterschiede zwischen diesen Rollen? 1. 2
Die Rollen des Andragogen ist gleich mit den Rollen des Pädagogen Die Rollen des Andragogen sind von den Rollen des Pädagogen gut zu unterscheiden, sie haben gut definierbare Rollen, Aufgaben 3. Die Rolle des Andragogen ist in vielen Fällen gleich mit dem Pädagogen, ohne pädagogische Gründe ist das andragogische Wissen nicht möglich. 0. weisst nicht 10. antwortet nicht 12. Finden Sie den Aufbau von einem über neuen Unterrischtgehalt und Methodik verfügenden Institut an Ihrem Wohnort nötig? 1. Ja. 2. Nein 8. Weisst nicht 9. Antwortet nicht 13. Inwieweit sind Wissenserweiterung, Wissenserfrischung und Entwicklung von Fachkompetenzen bei lehrerInnen nötig? 1. 2. 3. 4. 5.
Es ist gar nicht wichtig Es ist nicht so sehr wichtig Es ist teilweise wichtig Ich halte es für wichtig Ich halte es für sehr wichtig
6. weisst nicht 9 antwortet nicht
14. Während des Sprachlernprozesses was mögen Sie am meisten und am wenigsten lernen? 1 Ich mag gar nicht
2 Ich mag nur ein bisschen
3 Manc hmal mag ich
4. Ich mag
5 Ich mag es sehr
6 neutral
0 9 Er Antwo kann rtet es nicht nicht beurte ilen
Lernen von Wörter und Sätze Lernen von grammatischen Regeln Lernen von Geschichten Lernen von Situationen Übersetzund von Fremdsprache ins Ungarische Übersetzung von Ungarischem in die Fremdsprache 15. Wenn Sie jetzt das Sprachlernen fortsetzen würden, wie würden Sie entscheiden wohin zu gehen? 1. Wie nah ist die Sprachschule. 2. LehrerInnen der Sprachschule 3. Qualitätssischerung der Sprachschule . 4. Unterrischtform, der die erwachsenen in Betracht nimmt (Flexibilität, Erfpordernisssystem) 5. Enge Beziehung der Möglichkeit von Srachprüfungen und unterrischt Sonstiges: ………………… 0. Weisst nicht 9. Antwortet nicht
4. számú melléklet Kérdőív nyelvet tanulókra vonatkozóan, osztrák hatásterületen In Zusammenstellung des Fragebogens hat das Soziologische Forschungsinstitut der Ungarischen Wissenschaftsakademie mitgearbeitet. Fragebogen für Erwachsene, die Sprachen gelernt haben Die Datenleistung ist nicht obligatorisch. Das Antworten ist freiwillig.
:
Zeilennummer: Gefragt hat:…………………………………………………………………………………… Ort des Fragens: ……………………………………………………………………………..... Zeit des Fragens…………………..Monat………..….Tag……….…….-von……….……..-bis Das Fragen ist kontrolliert von: ………………………………………………………………………… 1. Was für Sprache/n haben Sie gelernt oder lernen sie jetzt? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Englisch Deutsch Französisch Italienisch Spanisch Russisch andere slawische Sprachen (Slovakisch, Tscheshisch…) andere Spachen
0. weisst nicht 12. antwortet nicht 2. Seit wann lernen Sie die Sprache? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
seit einigen Wochen seit einem Jahr seit zwei Jahren seit mehreren Jahren ich habe damit vor einigen Wochen angefangen Sonstiges:…..
0. weisst nicht 9. antwortet nicht 3. Warum ist es nötig nach Ihrer Meinung, Fremdspachen zu lernen? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Heutzutage ist es ein grundsätzliches Erfordernis, eine Spache zu sprechen Zum Weiterlernen (Mittelschule, Hochschule) Zum Arbeitnehmen (in Ungarn) Zum Arbeitnehmen (im Ausland) Zur freundlichen Unterhaltung, Kontaktaufnahme Aus anderen Gründen…..
0. 7.
weisst nicht antwortet nicht
4. Wie beurteilen Sie den Sprachunterricht in Ungarn im Rahmen der Schulausbildung (Grundschule, Mittelschule, Hochschule)? 1 2 Ich bin Ich bin damit gar damit nicht teilweise einverstand einverstand en en Stundenzahl ist wenig Die Methodik und die Motivation von Lehrerseite ist nicht entsprechend Lehrbücher, Lehrstoff ist schlecht Zu viele Schüler/Studenten nehmen an dem Unterricht teil Ich fühle keine richtige Motivation für Spachlernen Es ist zu grammatik – und teorieorientiert Sprachunterricht ist nicht kommunikationsorin etiert Es ist nicht effektiv
3 Ich bin damir mehr oder weniger einverstan den
4 Ich bin damit einversta nden
5 Es ist für mich gleichgül tig
0 Weisst nicht
9 Antwor tet nicht
5. Was ist Ihre Meinung über den Sprachunterricht ausser des Schulsystems? (Sprachschule, Privatlehrer) 1 2 Ich bin Ich bin damit gar damit nicht teilweise einverstand einverstand en en
Es ist entsprechend und flexible Die Methodik ist zeitgemäss, passt sich an den veränderten Ansprüchen an Das Erfordernisssystem passt sich an den Eigentümlichkeiten des Erwachsenenalters (Lernen neben Arbeiten…) Wir sind in entsprechenden Zahlverhältniss in der Gruppe anwesen Lehrbücher, Materialien an der Stunde helfen bei dem selbständigen Lernen Grammatikmodul spielt eine entsprechende Rolle neben dem Kommunikationsmo dul Sprachunterricht ist kommunikationsorie ntiert in erster Linie Es ist effektiv
3 Ich bin damir mehr oder weniger einverstan den
4 Ich bin damit einversta nden
5 Es ist für mich gleichgül tig
0 Weisst nicht
9 Antwor tet nicht
6. Gibt es an Ihrem Wohnort oder davon 30 Km eine Sprachschule, die mehrere Sprachausbildung, Examen organisiert und die Ansprüche der Teilnehmer in Betracht nimmt? 1. Ja 2. Nein 3. Es gibt eine Spachschule, die Ausbildung ist gut, aber es gibt keine Möglichkeit Sprachprüfungen abzulegen, sie sind eher für SchülerInnen/Studenten. 4. Es gibt eine Spachschule, die Ausbildung ist entsprechend, es hat auch Recht für Prüfungsorganisation und es gibt Möglichkeit für Sprachlernen für alle. 5. Es gibt eine Sprachschule, es hat keine gute Ausbildung, es hat Recht für prüfungsorganisation und bietet Lernmöglichkeit für alle. 0. weisst nicht 6. antwortet nicht 7. Wonach wählt man eine Spachschule nach Ihrer Meinung? 1. Flugblätter, Informationsmaterialien 2. Empfehlung von Schulkameraden, Freunde, Kollegen 3. Wegen niedrige Teilnehmerzahl in der Gruppe, und flexibeler Zeiteinteilung 4. Wegen der schnellen Ereeichbarkeit der Schule 5. Wegen Methodik der Schule 6. Wegen der Sprachprüfungsmöglichkeit nach dem Kurs Sonstiges: ……………………………… 0. weisst nicht 9. antwortet nicht 8. Inwieweit spielt es eine wichtige Rolle im Sprachunterricht, ob die LehrerInnen über methodologische und Erwachsenenbilgunskenntnisse verfügen? 1. Gar nicht wichtig. 2. Weniger wichtig. 3. Teilweise wichtig. 4. Wichtig 5. Sehr wichtig 0. weisst nicht 9 antwortet nicht
9. Was für eine Rolle spielt die Rolle des Andragogen und Pädagogen im leben der Sprachschule? Gibt es Unterschiede zwischen diesen Rollen? 1. 2
Die Rollen des Andragogen ist gleich mit den Rollen des Pädagogen Die Rollen des Andragogen sind von den Rollen des Pädagogen gut zu unterscheiden, sie haben gut definierbare Rollen, Aufgaben 3. Die Rolle des Andragogen ist in vielen Fällen gleich mit dem Pädagogen, ohne pädagogische Gründe ist das andragogische Wissen nicht möglich. 0. weisst nicht 9. antwortet nicht 11. Finden Sie den Aufbau von einem über neuen Unterrischtgehalt und Methodik verfügenden Institut an Ihrem Wohnort nötig? 1. Ja. 2. Nein 3. Weisst nicht 9. Antwortet nicht 12. Inwieweit sind Wissenserweiterung, Wissenserfrischung und Entwicklung von Fachkompetenzen bei lehrerInnen nötig? 1. 2. 3. 4. 5.
Es ist gar nicht wichtig Es ist nicht so sehr wichtig Es ist teilweise wichtig Ich halte es für wichtig Ich halte es für sehr wichtig
6. weisst nicht 9 antwortet nicht 12. Was denken Sie? Sind die Fortbildungen, Vorbereitung der LehrerInnen auf dem Bereich Methodik wichtig? 1. Ja 2. Teilweise 3. Nein 7. weisst nicht 9 antwortet nicht
13. Während des Sprachlernprozesses was mögen Sie am meisten und am wenigsten lernen? 1 Ich mag gar nicht
Lernen von Wörter und Sätze Lernen von grammatischen Regeln Lernen von Geschichten Lernen von Situationen Übersetzund von Fremdsprache ins Ungarische Übersetzung von Ungarischem in die Fremdsprache
2 Ich mag nur ein bisschen
3 Manc hmal mag ich
4. Ich mag
5 Ich mag es sehr
6 neutral
0 9 Er Antwo kann rtet es nicht nicht beurte ilen
5. számú melléklet Interjú kérdőív nyelvtanárok számára, magyar hatásterületen A kérdőív összeállításában közreműködött az MTA Szociológiai Kutatóintézete KÉRDŐÍV A tanártovábbképzésben résztvevőkre vonatkozóan Az adatszolgáltatás nem kötelező! A válaszadás önkéntes.
Sorszám:
Kérdezte………………………………………………………………………………………… Kérdezés helye………………………………………………………………………………..... Kérdezés időpontja…………………..hónap………..….nap……….…….-tól……….……..-ig A kérdezést ellenőrizte………………………………………………………………………… 1. Iskolai végzettsége főiskola, milyen szak(ok)on………………. egyetem, milyen szak(ok)on……………………….. Van-e továbbképzettsége: igen nem ha igen 1. újabb szak 2. szakirányú továbbképzési szak, milyen szakterületen …………… 3. vezetőképzés 4. kötelező továbbképzés akkreditált tanfolyam keretében 5. minőségbiztosítási szakértő képzés 6. közoktatási szakértő képzés 7. egyéb, éspedig……………………… 0. nem tudja 8. nem válaszol 2. Milyen típusú felnőttképzésben dolgozott eddigi életútja során? 1. 2. 3. 4. 5.
hagyományos tanfolyami képzés esti, levelező oktatás, távoktatás e learning egyéb, éspedig
0. nem tudja 9. nem válaszol
3. Milyen nyelvet/nyelveket tanít? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
német angol francia olasz magyar egyéb…………..
4. Nyelvtanári tevékenységét milyen területen folytatja? 1. 2. 3. 4. 5.
közoktatás felnőttképzés közoktatásban és felnőttképzésben egyaránt felsőoktatásban egy módon, éspedig
4. Tanított-e már korábban idegen nyelvet felnőtteknek? 1. 2.
igen nem
0. nem tudja 9. nem válaszol 5. Felkészítették a pedagógusdiploma során arra, hogy felnőtteket is tanítson? 1. 2. 3.
igen részben igen, részben nem nem
0. nem tudja 9. nem válaszol 6. Felkészítették-e valaha a felnőttek képzése során alkalmazandó nem hagyományos, aktív (aktivizáló) pedagógiai-andragógiai módszerek alkalmazására? 1. igen 2. részben igen, részben nem 3. nem 8. nem tudja 12. nem válaszol
7. Ha szerzett aktivizáló módszertani ismereteket, hol szerezte? 1. 2. 3. 4. 5.
pedagógusképzésben pedagógus-továbbképzésben a nyelviskola belső továbbképzésében az ilyen tudásom külföldi tanulmányút során szereztem az ilyen tudásom önműveléssel szereztem
0. nem tudja 9. nem válaszol 8. Ön szerint általában milyen elvárásoknak kell megfelelniük ma a nyelvet tanító pedagógusoknak? 1. Egyáltalán nem fontos
2. Fontos is meg nem is
3. Viszonylag fontos
4. Fontos
5. Nagyon fontos
0 Nem tudja
9 Nem válaszol
Megalapozott nyelvismeret, nyelvtudás Türelem a nyelvtanításához A nyelv megszerettetése Jó idegennyelvi kommunikációs készség A nyelv szeretete Empátia a nyelvtanulókkal
9. Hogy jellemezné a felnőttképző(andragógus) képzésében?
szerepét a felnőttek oktatásban,
1. Az andragógus szerepei azonosak a közoktatásban dolgozó pedagógus szerepeivel. 2. Az andragógus szerepei jól megkülönböztethetők a pedagógusokétól, az andragógusnak jól körülírható, szerepei, feladatai vannak . 3. Az andragógusi szerep sokban azonos a pedagóguséval, pedagógiai alap nélkül nem lehet andragógiai tudás, kompetencia. 9. Nem tudja 13. Nem válaszol
10. Milyen elvárásoknak kell megfelelniük andragógusoknak (felnőttképzőnek)? 1. Egyáltalá n nem értek vele egyet
2. Részben egyetérte k, részben nem
3. Egyetér t
ma
4. Nagyon egyetért
a
felnőttoktatásban
0 Nem tudja
dolgozó
9 Nem válaszol
Új típusú bánásmód, pedagógiai tevékenység. Empátia türelem.
és
Szélesebb körű ismeret, tapasztalati és elméleti tudás mint a pedagógiában. Felnőttekkel való bánásmód kiemelt szerepe. Tolerancia A tanulási környezet figyelembe vétele, megértése.
11. Az alábbi felsorolásból válassza ki azt a három legfontosabb szerepet, amely az ön pedagógus/andragógus (felnőttképző) munkáját jelenti? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
tantárgyi tanár nevelési szakember módszertani szakember tanulói, szülői, pályaválasztási tanácsadó mérési-értékelési-minőségbiztosítási szakember szabadidőszervező- napközis szakember gyermekvédelmi felelős, ifjúságsegítő iskolavezető, iskolaszervező tervező szakember (pl. pedagógiai program, tananyagfejlesztések…) innovációs szakember, vállalkozási szakember
nevelési
tervek,
1. nem tudja 9. nem válaszol 12. Szükségesnek érzi-e a nyelvoktatás megújítását? (tananyagfejlesztés, új módszertani eljárások)
1. igen 2. nem 0. nem tudja 9. nem válaszol 13. Ha igen, milyen jellegű változtatásokat szeretne? 1 Egyáltalán nem fontos
2 Fontos is meg nem is
3 Viszo ny-lag fontos
4. Fontos
5. Nagyo n fontos
0 Nem tudja
9 Nem válaszolt
Új szakkönyvek, módszertani kiadványok, amelyek segítik a felkészülést. Új típusú képzést a tanárképzésben. Több módszertani útmutatót a tanításhoz. A különböző korcsoportokhoz elsajátítható pedagógiai/ andragógiai ismeretek elsajátítását. Szakmai módszertani központot, mely a különböző képzések összefogásában, együttműködésében segíthet. (Legyen az nyelvi, vagy szakmai képzés)
14. Véleménye szerint általában különböznek-e a közoktatásban és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben az idegen nyelvek tanításának módszerei? 1. igen 2. nem 0. nem tudja 9. nem válaszol Ha igen, miben……………………………………………………………………………… 15. Elégedett-e általában a magyarországi/ausztriai felnőttek számára, iskolarendszeren kívül szervezett idegennyelvi képzésekkel?
1. kiváló 2. jó 3. megfelelő 4. elfogadható 5. nem megfelelő 0. nem tudja 9. nem válaszol 16. Mit gondol a saját térségében)megvalósuló iskolarendszeren kívül szervezett idegennyelv oktatásról? 1. 2. 3. 4. 5.
kiváló jó megfelelő elfogadható nem megfelelő
0. 9.
nem tudja nem válaszol
17. Ha nem elégedett, ennek véleménye szerint mi lehet az oka? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Nincsenek nyelvtanárok. Számos jó nyelvtanár van. Nincs megfelelő nyelviskola, intézmény. Sok intézmény van. Sok a nyelviskola és nem oktatnak minőségi szinten. Sok a nyelviskola, de ennek ellenére magas szinten oktatnak.?? Nem sok a nyelviskola és ezek sem oktatnak magas szinten. Nem sok a nyelviskola, de színvonalasan oktatnak.
0. nem tudja 9. nem válaszol 18. Milyen szervezési módokat alkalmaz a felnőttek oktatása során? emelje ki a három legfontosabbat és rangsorolja! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
frontális osztálymunka frontális egyéni munka nívócsoportos oktatás csoportmunka pármunka differenciált egyéni munka más…..
19. Mit gondol, tapasztalatai alapján mi jellemzi a nyelvtanulókat?
1 Egyáltalán nem fontos
2 Fontos is meg nem is
3 Viszonylag fontos
4. Fontos
5. Nagyon fontos
0 Nem tudja
9 Nem válaszolt
Szeretik a nyelveket, ezért jönnek nyelvet tanulni. Szükség van a nyelvvizsgára. Szükségét érzik a nyelvtudásnak a mai világban Ma már nélkülözhetetlen valamilyen nyelv ismerete, ezért szükséges a tanulásuk. Szeretnék a későbbiekben is használni (munkájukhoz, felvételihez, magánéletben)
20. Mennyiben gondolkodnak másként a nyelvtanulásról a felnőttek, mint a fiatalabb korosztály? 1. 2. 3. 4. 5. 0. 9.
nagyon másként. másként egyforma a fiatalabb korosztállyal részben másként, részben nem. egyáltalán nem gondolkodnak másként. nem tudja nem válaszol
21. A nyelvoktatás során milyen szociális képességek kialakítására/fejlesztésére törekszik Ön személy szerint? Rangsorolja a listában szereplő képességeket (1-6-ig)! Együttműködés E P Problémamegoldás Ö Önfejlesztés V Versengés A Alkalmazkodóképesség F Fegyelmezettség 22. Milyen viszonyban van Ön szerint a versengés és az együttműködés? 1. egymást kizárják
2. egymást segítik 3. függetlenek egymástól 23. Tanulmányai során játszott-e szerepet az Ön életében a versengés? Ha igen, Ön pozitívan vagy negatívan élte meg ezeket a helyzeteket? 1. pozitívan 2. negatívan 0. nem tudja 9. nem válaszol 24. Véleménye szerint kialakul-e versenyhelyzet a felnőttképzésben, nyelvoktatás során? 1. igen 2. nem 0. nem tudja 9. nem válaszol 25. Ön épít-e ezekre a helyzetekre? 3. igen 4. nem 0. nem tudja 9. nem válaszol 26. Alkalmaz-e Ön versengéshez köthető módszereket a nyelvoktatás során? 1. Ha igen, miért? 2. Ha nem, miért? 27. Tapasztalatai szerint van-e különbség a gyerekek és a felnőttek versengési módszerei között? 1. igen 2. nem 0. nem tudja 9. nem válaszol Ha igen, miben? 28. Szükségesnek érzi a térségben egy felnőttképzéssel foglalkozó módszertani központ felállítását, melyben kiemelt szerepet kapna a nyelvoktatás, nyelvtanulási képességfejlesztés?
1. igen 2. nem 0. nem tudja 9. nem válaszol
6. számú melléklet Interjú kérdőív nyelvtanárok számára, osztrák hatásterületen In Zusammenstellung des Fragebogens hat das Soziologische Forschungsinstitut der Ungarischen Wissenschaftsakademie mitgearbeitet. Fragebogen für Teilnehmer der Lehrerfortbuldung Die Datenleistung ist nicht obligatorisch. Das Antworten ist freiwillig. Zeilennummer: Gefragt hat:…………………………………………………………………………………… Ort des Fragens: ……………………………………………………………………………..... Zeit des Fragens…………………..Monat………..….Tag……….…….-von……….……..-bis Das Fragen ist kontrolliert ………………………………………………………………………… 1. Schulausbildung: Hochschule Universität
Was für Fächer haben Sie absolviert? ........................................................................ .. Was für Fächer haben Sie absolviert? ………………………………………………...
Haben Sie an Weiterbildun/en teilgenommen?
Ja
Nein
Wenn ja, was war es? 1. neueres Fach 2. Weiterbildungfach auf demselben Bereich, auf was für einen Bereich?.......................................................... 3. Leiterfortbildung 4. obligatorische Fortbildung im Rahmen eines akkreditierten Kurses 5. Kurs für QualitätssicherungsexpertIn 6. Ausbildung für SchulexpertIn 7. Sonstiges, was?……………………… 0. weisst nicht 8. antwortet nicht 2 In welchem Erwachsenenbildungsbereich haben Sie bisher gearbeitet? 1. 2. 3. 4. 5.
von:
traditionelle Kurse Abendkurse, Ferstudium, Fernstudium e learning sonstiges……………………………………………
1. weisst nicht 9. antwortet nicht 3. Was für Sprache/n unterrichten Sie? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Deutsch Englisch Französisch Italienisch Ungarisch sonstiges…………..
4. Auf welchem Bereich unterrischetn Sie? 1. 2. 3. 4. 5.
Schulsystem Erwachsenenbildung beide Hochschule, Universität sonstiges……………………………………….
4. Haben Sie schon früher Fremdsprachen für Erwachsene unterrichtet? 1. ja 2. nein 0. weisst nicht 9. antwortet nicht 5. Waren sie an der Hochschule an Erwachsenenbildung vorbereitet? 1. ja 2. teilweise 3. nein 4. weisst nicht 10. antwortet nicht 6. Waren Sie je an Verwenden von in der Erwachsenenbildung anzustellenden, aktivisierenden, pädagogisch-andragogischen Methoden vorbereitet? 1. ja 2. teilweise 3. nein 10. weisst nicht 9. antwortet nicht
7. Wenn Sie Kenntnisse über die aktivisieredne Methodik besitzt, wo haben Sie es erworben? 1. In der Pädagogenausbildung 2. in der Pädagogenweiterbildung 3. in der inneren Weiterbildung der Sprachschule 4. während ausländischen Studienreise 5. durch Selbstunterricht 0. weisst nicht 9- antwortet nicht 8. Was für Erwartungen müssen die SprachlehereInnen heutzutage nach Ihrer Meinung erfüllen? 1. Gar nicht wichtig
2. Es ist wenigw ichtig
3. Es ist verhältniss mässig wichtig
4. wichtig
5. sehr wichtig
0 Weisst nicht
9 Antwor tet nicht
Gründliche Sprachkenntnisse, Sprachwissen Geduld zum Sprachunterricht Lässt die Studenten die Sprache mögen Gute fremdsprachliche Kommunikationsf ähigkeiten Magt die Sprache Empathie mit den Studenten
9. Was für eine Rolle spielt die Rolle des Andragogen und Pädagogen im leben der Sprachschule? Gibt es Unterschiede zwischen diesen Rollen? 1. 2
Die Rollen des Andragogen ist gleich mit den Rollen des Pädagogen Die Rollen des Andragogen sind von den Rollen des Pädagogen gut zu unterscheiden, sie haben gut definierbare Rollen, Aufgaben 3. Die Rolle des Andragogen ist in vielen Fällen gleich mit dem Pädagogen, ohne pädagogische Gründe ist das andragogische Wissen nicht möglich. 0. weisst nicht 9. antwortet nicht
10. Was für Erwartungen müssen LehrerInnen, die Erwachsenen unterrichten erfüllen? 1. Ich bin gar nicht einversta nden
2. Ich bin teilweise einversta nden
3. Ich bin einverst anden
4. Ich bin vollkom men einversta nden
0 Weisst nicht
9 Antwor tet nicht
Neues Verhältnis, pädagogische Tätigkeit Empathie Geduld.
und
Breitere Kenntnisse, Erfahrungen und theoretisches Wissen als in der Pädagogie Wichtigere Rolle von der Verhältnisweise mit Erwachsenen Toleranz Verstehen und in Betracht nehmen von Lernumstände
10. Unter den unten aufgelisteten Rollen wählen Sie drei, die am bestren Ihre Pedagogische/andragogische Arbeit ausdrücken! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Fachlehrer Erziehungsfachmann Methodenexpert Ratgeber für Studenten, Eltern und für Berufswahl Expert für Messung, Bewertung uns Qualitätsversicherung freizeitorganisator, Hortexpert verantwortlich für Kinderschutz, Jugendhelfer Schulleleiter, Schulorganisator Planungsexpert (Pädagogisches Programm, Lehrstoffentwicklung) Expert für initiativen, Unternehmensexpert
0. weisst nicht 11. antwortet nicht
Erziehungspläne,
12. Finden Sie es nötig, den Sprachunterricht zu erneuern? (Lehrstoffentwicklung, neue Methoden) 1. ja 2. nein 0. weisst nicht 9. antwortet nicht 13. Wenn ja, was für Veränderungen möchten Sie? 1 Gar nicht wichti g
Neue Fachbücher, Methodenausgaben, die ber der Vorbereitung helfen Neue Ausbildung an pädagogischen Hochschulen Mehr Methodenwegweiser zum unterricht Aneignung Pädagogischer/andra gogischer Kenntnisse zum verschiedenen Altersgruppen Methodenzentrum, das in der Koordination verschiedener Fortbildungen, und in der Kooperation helfen kann (sprachliche oder fachliche fortbildungen)
2 Wenige r wichtig
3 Verhä ltniss mässi g wichti g
4. wichtig
5. sehr wichti g
0 9 Weiss Antwo t nicht rtet nicht
