KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz

1.0 változat 2009. augusztus

Szerkesztette: Kovács Bence

Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt

Kiadja: Független Ökológiai Központ Alapítvány 2009. www.foek.hu

A kiadvány papírtakarékossági okokból csak elektronikus formában jelent meg. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb esetben nyomtassák ki. A betőméretet és sorközt úgy határoztuk meg, hogy egy A4-es oldalra két oldalt nyomtatva (kb. 70%-os kicsinyítéssel) jól olvasható legyen, így kétoldalasan akár 15 lapra kinyomtatható.

A kiadványt 2010-tıl rendszeresen frissítjük, egyes fejezetei véleményezhetık a Fenntartható építés portálon:

HTTP://FENNTARTHATO.HU

A kiadvány a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évi Zöld Forrás keretének támogatásával készült el.

Creative Commons 2.5 Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország

A következıket teheti a mővel:

szabadon másolhatja, terjesztheti, bemutathatja és elıadhatja a mővet származékos mőveket (feldolgozásokat) hozhat létre

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerzı vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a mőhöz kapcsolódó információkat: Megjelölendı szerzı: Független Ökológiai Központ Alapítvány Megjelölendı cím: Környezeti fenntarthatósági segédlet ÚMFT-s építési beruházásokhoz Ne add el! — Ezt a mővet nem használhatja fel kereskedelmi célokra. Így add tovább! — Ha megváltoztatja, átalakítja, feldolgozza ezt a mővet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyezı licenc alatt terjesztheti.

Az alábbiak figyelembevételével: A szerzıi jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtıl eltérhet

Tartalomjegyzék

Bevezetı: Fenntartható fejlıdés az építészetben (KB, MJ)

5

A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer (PZS)

11

Segédlet a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére (KB, KF, MJ)

21

Mellékletek:

1) Esettanulmány: KETISZK (KF)

40

2) Ajánlások a fenntarthatósági szempontrendszer felülvizsgálatára

46

3) Fogalomtár

50

4) Ajánlott és felhasznált irodalom

64

Környezeti fenntarthatósági segédlet ÚMFT-s építési beruházásokhoz

Bevezetı Kiadványunk célja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében építési beruházással pályázók és építész tervezıik körében elısegítsük a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesülését. A kiadvány az építészek, projektgazdák, pályázatírók számára is hasznos információkat tartalmaz az elıkészítés, a tervezés és a megvalósítás szakaszában egyaránt. A kiadvány keretében elıször ismertetjük a fenntartható fejlıdés fogalmát, különbözı értelmezését az építészetre vonatkoztatva, eljutva a fenntartható építés területére. Ezt követıen bemutatjuk és értékeljük az ÚMFT-s projekt-elıkészítés gyakorlatát rámutatva annak hiányosságaira, valamint bemutatva azokat az eszközöket, módszereket, melyek segítségével a környezeti szempontokat már a tervezés korai stádiumában el lehet kezdeni. Az ÚMFT pályázatokhoz készült egy környezeti fenntarthatósági útmutató, ami egyrészrıl túl általános, másrészrıl nem eléggé gyakorlatias, nem ad elég fogódzót a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez – a pályázóknak inkább elveszi a kedvét a fenntarthatóságról való gondolkodástól. A 60 szempontot tartalmazó szempontrendszerbıl kiválasztottuk az építési beruházások esetében relevánsakat és kiegészítettük olyan hasznos információkkal, melyek segítségével könnyebben vállalhatók, illetve teljesíthetık azok. Rá kívánunk mutatni arra is, hogy az adott fenntarthatósági szempontnak mekkora a költségigénye, megtérülése, illetve a környezeti haszna. A mellékletek között elıször bemutatunk egy esettanulmányt, a HEFOP-os pályázat keretében megvalósult Kecskeméti Integrált Szakképzı Központ (KETISZK) tervezésének és kivitelezésének tapasztalatait. Sajnos igen jellemzı, hogy a tervezéskor még meglévı környezettudatos építészeti elemek gyakran a költségcsökkentés áldozatává esnek. A 2004 óta összegyőlt tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése nem éppen hatékony a jelenlegi formájában, ezért a 2. számú mellékletben ajánlásokat fogalmaztunk meg a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplıi, tervezık, értékelık számára, a szempontrendszer módosítására. A kiadványt fogalomtár, valamint az ajánlott és a felhasznált irodalom felsorolása zárja. A kiadvány, mint írtuk, az elsı változat, azt rendszeresen frissíteni kívánjuk 2010-tıl, ezért várjuk véleményüket a fenntarthato.hu portál hamarosan induló fórumán. Kovács Bence, szerkesztı

Bevezetı – fenntartható fejlıdés az építészetben

5


Fenntartható fejlıdés az építészetben A fenntartható fejlıdés fogalma 1987-ben, a Brundtland jelentés (Our Common Future/Közös jövınk) nyomán kerül bevezetésre, akkori meghatározása szerint: "A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket.” Herman Daly a késıbbiekben pontosította a fogalmat: „A fenntartható fejlıdés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlıdés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében elıálló méretbeli változást, míg a fejlıdés a nagyobb teljesítıképesség elérését jelenti.” Gyulai Iván 2009-ben az alábbi módon fogalmaz a fenntartható fejlıdésrıl: „A fejlıdés … nem más, mint jobbá válni az alkalmazkodásban folyton változó környezethez…Ha fejlıdésrıl egyetemleges értelemben beszélünk, úgy teljesen szükségtelen jelzı a „fenntartható” kifejezés …A fenntartható fejlıdés egy viszonyrendszer, melynek a környezet és társadalom egésze által szabta keretek szerint kell megvalósulnia … A fenntartható társadalom megvalósulásának három egymástól elválaszthatatlan feltétele, alapértéke van: a rendszerszemlélet, a szociális igazságosság, s a jó környezet-minıség.” Az ember megjelenésétıl kezdve alakította környezetét. A környezet pusztítása mára már óriási méreteket öltött, és rendszerszintő problémákat hívott elı. Ezért új szemléletre van szükség az építészetben is, amely alapvetıen meghatározza: milyen épületeket hozunk létre, milyen anyagból, milyen energiafelhasználással stb. Hol érhetı tetten a terület- és településrendezés, illetve az építıipar szerepe, felelıssége a fenntartható fejlıdésben? Megfogalmazható, megfogalmazódott a fenntartható építés definíciója, mely elsısorban a fenntartható erıforrás-használat kérdésére és egészséges épített környezet létrehozására koncentrál. Környezetterhelésünk több mint 50 %-a ugyanis lazán vagy szorosan az épületek és a közlekedési rendszerek fenntartására, létesítésére fordítódik, és egészségünket alapvetıen határozza meg, hogy milyen épületekben töltjük életünk 80-90 %-át.


6


Az építészek, tervezık felelısségét tovább fokozza, hogy döntéseik, terveik legalább évtizedekig, de akár évszázadokig determinálják a környezet- és energiahasználatot (lakható város vagy szétterülı város közlekedési területigénye és a közlekedés energiaigénye; főtési energiafogyasztás stb.). A fenntartható építés definícióját C. Kibert a CIB (Nemzetközi Építéskutatási Tanács) 1994-ben Tampában rendezett szimpóziumán a következıképp fogalmazta meg: “Egészséges épített környezet létesítése és felelıs fenntartása az erıforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján” A fenntartható építés tehát, mint a fenntartható fejlıdés, a fenntarthatóság egyik ága elsısorban gazdasági és környezeti kérdésekkel foglalkozik. A fenntarthatóság szociális oldalával csak szakmai korlátain belül foglalkozik, de egy egészséges társadalom felvázolására csak a környezet létrehozása értelmében vállalkozik, annak gazdasági, társadalmi mőködtetésére azonban nem. Mielıtt a fenntartható építés területén szükséges és lehetséges tennivalókat tekintenénk át, érdemes pár szóval szólni arról a fogalmak tisztázása érdekében, mit értünk környezetbarát-, környezettudatos-, energiatudatos építésen, ökoépítészeten, bioépítészeten. A fenti fogalmak mindegyike a fenntartható építés részének tekinthetı, elsısorban nem településrendezési tartalommal, egymással átfedésben. A környezetbarát-, környezettudatos-, ökoépítészet elsısorban az épület és a környezet viszonyára koncentrál. Minél kevésbé környezetterhelı anyagok használatával kíván építkezni és alapvetı célja, hogy az épületek fenntartása a természet körfolyamataihoz hasonlóan minél inkább zárt rendszereket képezzen. Elsısorban az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás, szennyvízkezelés és a hulladékkezelés témaköreire koncentrál. Az energiatudatos építés kifejezetten az építés legnagyobb környezetterhelı elemére a települések, épületek energiagazdálkodási problémáira koncentrál. És végül szólni kell a bioépítészetrıl, mely talán Magyarországon a legkevésbé ismert, sokszor pejoratívan használt fogalom, amikor nem a ház és a környezet, hanem a ház és a benne lévı ember viszonya az elsıdleges szempont. A bioépítészetet Németországban holisztikus értelmezéssel használják, melynek része az ökoépítészet is, mi azonban a késıbbiekben a bioépítészetet Magyarországon használatos fogalma szerint használjuk.

A fenntartható építés általános alapelvei A fenntartható építés általános alapelveit Medgyasszay Péter az alábbiakban fogalmazta meg a Fenntartható építés tudásbázisában 2004-ben:


7


„Területrendezési szinten: A települési struktúrát, a közlekedési vonalakat és a mezıgazdasági-, ipari tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy teret hagyjunk a társadalom alapját képezı mezıgazdaságnak, illetve a természeti környezetnek. Az európai és a magyar táj része az azt fenntartó ember.

Városrendezési szinten: • A település ökológiai lábnyomának csökkentése, azaz -

biológiailag aktív felületek növelése,

-

közlekedési igény minimalizálása,

-

energiahasználat csökkentése,

-

vízhasználat csökkentése,

-

hulladékképzıdés minimalizálása.

Épület szinten: • A házban "lineális folyamatok" helyett "körfolyamatok", azaz -

nem megújuló energiaforrások használata helyett megújuló erıforráshasználat, melyet tájolással, térszervezéssel, szerkezettervezéssel támogatott energiatakarékosság támogat,

-

esıvizek használata, vízhasználat csökkentése, szennyvizek helyben, vagy helyközelben történı tisztítása,

-

építési anyagok átgondolt használata, mely csökkenti a káros emissziót és gondot fordít az újrahaszosíthatóság kérdésére is,

-

használat során keletkezı hulladékok szelektív kezelésének támogatása.

Építıanyagok szintjén: • Megújítható, vagy ásványi nyersanyagot tartalmazzanak, minél nagyobb százalékban, • toxikus anyagot ne tartalmazzanak, toxikus anyagot gyártás során ne használjanak,


8


• használat után ne keletkezzen veszélyes hulladék, mindenféle hulladék mennyisége minimális legyen, • járuljon hozzá az ember testi-, lelki egészségéhez.” A Gyulai Iván által megfogalmazott, a fenntartható társadalom kialakítására vonatkozó három feltétel a rendszerszemlélet, a szociális igazságosság, s a jó környezet-minıség, az épületekre, a tervezésre vonatkoztatva az alábbiakat jelenti: 1. rendszerszemlélető tervezés: a teljes életciklus figyelembevételével (bölcsıtıl a bölcsıig) az épített és természeti környezettel való kapcsolat végiggondolásával, 2. társadalmilag hasznos funkció, 3. egészséges épített környezet. A rendszerszemlélető tervezés és az egészséges épített környezet kialakításának alapjait már bemutattuk a fenntartható építés elvei kapcsán, röviden ejtsünk néhány szót a társadalmi igazságosság – társadalmi hasznosság kérdéskörérıl is, mert ennek figyelmen kívül hagyásával születhetnek olyan „fenntartható” építészeti példák, mint a kıröshegyi völgyhíd „nulla-kibocsátású” hídmesteri telepe (Lásd: http://epiteszforum.hu/node/10386), vagy a londoni Heathrow repülıtér 5. terminálja (http://epiteszforum.hu/node/13919), melyekre nem is lenne társadalmilag szükség, ha valóban „fenntarthatóan” közlekednénk, illetve ezt segítı módon alakítanánk ki az infrastruktúrát. Az építészet célja a praktikus használati és/vagy szellemi igényt kielégítı téralakítás, térszervezés, ami a társadalmi munkamegosztásban az (építı)anyagokból megfelelı technológia alkalmazásával létrehozott (épület)szerkezetek által, az építési tevékenység során válik háromdimenziós valósággá. A fenntarthatóság az építészetben sokkal tágabb fogalom, mint az egyes épületek fenntartásának (fenntarthatóságának) kérdése, ugyanakkor az épületek hosszabb élettartama, egészséges épített környezet fenntartása hozzájárul a fenntartható társadalom kialakításához. Minden építési tevékenység beavatkozás a természeti környezetbe - sebet ejt az (egyszer volt) ökológiai egyensúlyon. Ezért feladatunk, hogy ez a seb minél kisebb legyen, ezt a sebet gyógyítgassuk. A (funkcionális) építési igény változása és a szerkezetek (viszonylagos) állandósága közötti ellentmondást a meglévı épületek karbantartása, felújítása (újrahasznosítása), az új funkcionális igényeknek megfelelı átalakítása oldhatja fel. A „gyorsuló idı” a használati igények differenciálódását hozta, a funkcionális igények változásának-fejlıdésének (ciklus) idejét rövidíti. Az épületek szerkezetei a múlt század közepéig többszöri funkcióváltást is kiszolgáltak. Az épületszerkezetek (elsısorban a tartószerkezetek)


9


tartóssága, életciklusa elsısorban az anyagféleségektıl függ, másodsorban a környezeti hatásoktól ez utóbbi paradox módon a környezet (ökológiai) állapotától - ami az (építı)anyagok károsodási idejét mintegy exponenciálisan felgyorsította (pl. nagyvárosi építıkövek rohamos gipszesedése). Az épületszerkezetek között a szakipari munkák fizikai és erkölcsi avulásának felgyorsulása is szembetőnı, ennél gyorsabb ütemő lett a szerelıipari produktumok avulása - az épületgépészeti berendezések rohamos fejlıdésére, az elektronika, az automatizálás bevezetése következtében. Az épületek fenntartása lényegében két oldalról közelíthetı meg:

Az épület fizikai fenntartása: A szerkezetek karbantartása, felújítása, megerısítése, részbeni cseréje révén az egészséges épített környezet biztosítása.

Az épület használati értékének fenntartása: Az erkölcsi avulás megszüntetése, a funkcióigény változásnak megfelelı biztosítása, ami a térszervezés átalakításával, bıvítéssel is járhat, ami összeköthetı a szerkezetek átalakításával. Az ÚMFT-s beruházásoknál külön szempont a projekt fenntarthatósága, ami szerencsétlen szóhasználat, a projekt eredményeinek fenntartásáról van itt szó. Sajnos csak igen korlátozottan vizsgálják az épületek fenntartását, jellemzıen a funkció megtartására kérnek 5 év garanciát. A folyamatosan változó társadalmi igények miatt különösen fontos, hogy az épületek tervezésénél a jövıbeni funkcióváltásokra is gondoljunk, az épület alkalmazkodóképességére figyeljünk.


10


A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer Az Európai Unió területi és társadalmi egyenlıtlenségek csökkentését szolgáló közösségi politikájában kiemelt szerep jut az ún. strukturális alapokon keresztül hozzáférhetı fejlesztési források felhasználásának. A pályázatokon keresztül hozzáférhetı fejlesztési források a pályázó szervezetek mőködési/mőködtetési kiadásait nem támogatják, csak olyan projektek támogatására használhatók fel, amelyek a fejlesztések révén elıállt színvonalat és infrastruktúrát az elıírt fenntartási idıszak végéig garantálják. Ezzel a támogatáspolitikai célkitőzéssel összhangban az ÚMFT pályázati kiírásaiban a fenntarthatóság horizontális szempontrendszere a korábbiaknál is hangsúlyosabbá vált. Mindez a pályázó szervezeteket elméletileg saját mőködésük tekintetében nagyobb hatékonyságra, innovációs képességük folyamatos javítására ösztönzi, következésképpen kedvez a környezettudatos, fenntartható építési technológiák széles körő elterjedésének. Áttekintve a strukturális alapok forrásainak elmúlt évek során történt felhasználásának eredményeit ugyanakkor arra a következtetésre jutunk, hogy a gyakorlatban a fejlesztés- és támogatáspolitikai célkitőzések csak igen korlátozottan érvényesültek, a támogatott projektek keretében korszerőtlen fizikai infrastruktúra jött létre, amelynek tervezésekor nem kaptak kellı hangsúlyt a fenntarthatósági szempontok. Látjuk továbbá, hogy a kis számú jó gyakorlat megvalósulása is elsısorban a magán szektor szereplıi és a civil szervezetek által, sokszor a strukturális alapok hatókörén kívül esı projektekhez köthetıek, míg az állami/önkormányzati szektor projektjei esetében alig akad példa a környezettudatos építési technológiák helyes alkalmazására. Mindez számos kérdést vet fel a strukturális alapokat mőködtetı intézményrendszer mőködésének hatékonysága, a tervezık és a pályázók szakmai felkészültsége szempontjából egyaránt. A tanulmány azokat a lehetıségeket, helyzeteket és eszközöket vizsgálja, amelyek ezeken a szinteken elısegítik, illetve gátolják a környezettudatos, fenntartható építési megoldások alkalmazását.

A tervezık szerepe és lehetıségei a fenntartható építési gyakorlat ösztönzésében A tervezık szerepe és felelıssége az épületek és települések, az épített környezet minıségének alakításában régmúltba visszanyúló és szerteágazó vita tárgya, amely tekintélyes szakirodalommal rendelkezik. Nehéz ebben a vitában a rendelkezésre álló keretek között állást foglalni. Tény, hogy az épületek végsı formájának és tartalmának kialakulására a tervezı és megrendelı személye,

A projekt-elıkészítés jelenlegi gyakorlata és az értékelési rendszer

11


illetve a tervezı és megrendelı között mőködı kapcsolat egyaránt hatással vannak. Távolabbról tekintve a folyamatokra, a tervezık és megrendelık közötti együttmőködés eredményét ugyanakkor alapvetıen egy minden másnál erısebb törvényszerőség, az ıket körülvevı társadalmi tér határozza meg, a benne létezı különbözı egyéni és közösségi preferenciákon, tudáson és hiedelmeken, lehetıségeken keresztül. Azok a közösségek, amelyek kultúrájában a hosszú távú gondolkodás, a takarékosság, az együttmőködés és a szolidaritás készségei és hagyományai erıs beágyazottsággal vannak jelen, nagyobb hatékonysággal óvják természeti és épített környezetüket, döntéseik nagyobb összhangban vannak a fenntarthatóság alapértékeivel. Magyarország elmúlt 20 évének története egy sikertelen felzárkózási kísérlet története, amelynek következményeképpen a magyar társadalom tagjainak döntı többsége sem egyéni, sem közösségi szinten nem képes a kor kihívásainak megfelelı, korszerő döntéseket hozni. A tervezıknek ezért – minden más szakma képviselıihez hasonlóan – feladatuk, hogy szakmai munkájuk során és a civil életben egyaránt segítsék környezetüket – közöttük megbízóikat – a korszerő ismeretek és készségek elsajátításában, a jó döntések meghozatalában.

A megbízók folyamatában

aktív

részvételének

szükségessége

a

tervezés

A környezettudatos építéshez kapcsolódó tervezıi segítségnyújtás jelentısége az épületek tervezését megelızı pontokon, elsısorban az elıkészítés folyamatát érintı megbízói döntéshozatalnál érhetı tetten. A tervezınek ekkor, a megbízóval való együttmőködés kezdetekor, az elsı konzultációk során szükséges tisztázni, hogy a megújuló technológiák alkalmazásakor nem léteznek univerzális megoldások, minden épület esetében hosszas mérlegelést követıen lehet megtalálni az egyedi feltételekhez és használati szokásokhoz igazodó optimális megoldást. Általában ezen a ponton kerülnek zárójelbe a médiából, kereskedelmi kiállításokról, ismerısi/baráti körbıl származó információkon alapuló különbözı megbízói elıfeltevések, hiedelmek és az ezekbıl származó hibás célkitőzések, amelyek valamely konkrét technológia (pl. hıszivattyú) alkalmazását helyezik a középpontba. A tervezést megelızı komplex elıkészítési folyamat során a megbízó és a tervezı együttmőködésének célja ezzel szemben az, hogy a szóba jöhetı környezetbarát és energiatakarékos építészeti és gépészeti megoldások teljes köre mérlegelésre kerüljön, és a leginkább megfelelıek kerüljenek kiválasztásra. Szintén a tervezés kezdetekor érdemes a megbízóval tisztázni, hogy – bár a környezettudatos építéshez szükséges technológiák, berendezések a piacon hozzáférhetı, beárazott termékek, valamint a tervezésükhöz, kivitelezésükhöz szükséges szakértelem és szolgáltatások szintén rendelkezésre állnak – a környezettudatos épület nem a polcról leemelhetı, megvásárolható,


12


önmagában értelmezhetı és mőködı termék. A jól mőködı, ökologikus épület létrehozásából nem spórolható ki a megbízó tudatos, saját életmódját, szükségleteit folyamatosan vizsgáló és felülvizsgáló, azok jövıbeli változásait figyelembe vevı tervezı munkája, a változásokra nyitott, alkalmazkodó és megújulásra kész életmód iránti elkötelezettsége. Az ökologikus épületek tervezése a tervezı és megbízó közös alkotó tevékenysége, ennek a megbízóval történı elfogadtatása, megértetése, illetve a megbízó bevonása a tervezési folyamatba a tervezık egyik legfontosabb feladata. Az alábbiakban néhány olyan, a konkrét építészeti tervezést kiegészítı tervezıi feladatot és eszközt sorolunk fel, amelyek a tervezés és megvalósítás során növelik a megbízók és tervezık közötti együttmőködés hatékonyságát a döntéshozatalhoz szükséges információk részletekbe menı kimunkálásán és közös értékelésén keresztül.

Építészeti konzultáció, energiahatékonysági audit és szakvélemény készítése Meglévı, korszerősítés elıtt álló épületek esetében az elıkészítési szakaszban az épület elızetes helyszíni bejárását, a meglévı állapotra vonatkozó tervdokumentáció és a közületi számlák áttekintését, illetve amennyiben szükséges, az épület részletes felmérését követıen érdemes hıtechnikai számításokat végezni. A hıtechnikai számítások alapján modellezhetıvé válik az épület energiagazdálkodása, és méretezhetıvé válnak a javasolt szigetelési és gépészeti megoldások. Az eredmények pontos teljesítmény-elıírásokat nyújtanak az épület szigeteléséhez és javasolt gépészeti korszerősítéshez, lehetıséget biztosítanak pontos költség és megtérülés-számítások elvégzéséhez, és jó alapot szolgáltatnak az épület építészeti és épületgépészeti terveinek elkészítéséhez. Az építési projektek során az építészeti/gépészeti tervezést megelızıen felmerülı döntés elıkészítı feladatok az alábbiak lehetnek: • Meglévı, korszerősítés elıtt álló épület energetikahatékonysági vizsgálata helyszíni bejárás, tervdokumentáció, illetve a közületi számlák alapján • Hıtechnikai számítások elvégzése • Javaslatok az épület szempontjából optimális alternatív szigetelési, klimatizálási, aktív és passzív gépészeti megoldások megvalósítására • Hıkamerás felvételek készítése


13


• Költségbecslések készítése, árajánlatok begyőjtése • Megtérülési periódus-becslés

Komplex fenntarthatósági / megvalósíthatósági tanulmányok készítése Komplex fenntarthatósági tanulmányok elkészítésékor az energiahatékonyság témakörén túlmutató szempontok vizsgálata keretében sor kerülhet az épület és környezete közötti anyag és energiaáramok elemzésére, az épületek üzemeltetése során felmerülı egyéb fenntarthatósági szempontok (hulladékgazdálkodás, növényzettelepítés, esıvíz-hasznosítás, ergonómia stb.) vizsgálatára, alkalmazásuk helyi lehetıségeinek feltárására, konkrét javaslatok megfogalmazására a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése érdekében.

Projekt menedzsment A tervezık részvétele a projekt menedzsment feladatok ellátásában talán az egyik legfontosabb garanciája az innovatív elgondolások következetes érvényesítésének. Az elıkészítési periódusban felmerülı tervezıi feladatok között is számos, a hagyományos tervezési feladatok körén kívüli feladat került megnevezésre, amelyek a projekt menedzsment feladatok közé sorolhatók. Ennek magyarázata, hogy a környezettudatos építési technológiák alkalmazása sokszor olyan új, a megbízók számára szokatlan, újszerő megoldások, eljárások alkalmazását teszik szükségessé, amelyek meghaladják a megbízók kockázatviselési hajlandóságát, ezért már a tervezés fázisában könnyen áldozatául esnek a pénzügyi és ütemezési bizonytalanságokat optimalizáló (minimalizáló) – egyébként racionális – beruházói menedzsment szemléletnek. Az innovatív építési megoldások megtartása érdekében ezért a tervezık bevonása indokolt lehet a szélesebb értelemben vett projekt menedzsment feladatok ellátásába is. A projektek megvalósításában történı szélesebb értelemben vett feladat - és felelısségvállalás révén a tervezı, mint a megbízó technológiáktól, gyártóktól, termékektıl független, de azok gyakorlati megvalósításához értı és tapasztalattal rendelkezı partnere, képes lehet ellensúlyozni az ismeretlennel szemben fennálló megrendelıi félelmeket. Mindez a hagyományosan tervezıi feladatok körébe tartozó felelıs mőszaki vezetés mellett pályázati projektek esetében jelentheti a pályázati dokumentáció összeállításában, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében történı részvételt (különös tekintettel a projekt ütemezésének és a pénzáramok tervezésére), valamint a projektek megvalósítása során felmerülı koordinációs és kommunikációs tevékenységek támogatását is.


14


Fenntartható fejlıdés beruházásainál

szempontrendszere

az

ÚMFT

építési

A strukturális alapok pályázatokon keresztül hozzáférhetı fejlesztési forrásai olyan projektek támogatására használhatók fel, amelyek a fejlesztések révén elıállt színvonalat és infrastruktúrát az elıírt fenntartási idıszak végéig garantálják. Ezzel a támogatáspolitikai célkitőzéssel összhangban kerültek minden korábbinál világosabban megfogalmazásra az ÚMFT pályázati kiírásaiban a projektek alapvetı támogathatósági kritériumai. A támogathatósági kritériumok mérésére és bemutatására, a támogatásra érdemes projektek kiválasztásának elısegítésére a 2007 – 2013 –as programozási idıszakra az EU útmutatók alapján a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevı összehangolt módszertani keretek kerültek kidolgozásra és elıírásra. „A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap felhasználásának feltétele, hogy a támogatás indokoltsága igazolható legyen. Ez elsısorban az alábbi támogatási feltételek teljesítését jelenti: 1. Társadalmi hasznosság igazolható legyen. 2. Csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túltámogatás ne történjen. 3. A projekt keretében létrehozott eszközök mőködtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható legyen.” (Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, NFÜ, 2007 november) Ezen támogatási feltételek ellenırzése a projektek megvalósíthatósági tanulmányai kidolgozásának részeként elvégzésre kerülı költség-haszon elemzés módszereivel történik (további idézet a fenti dokumentumból): „A költség-haszon elemzés feladata annak kimunkálása és bemutatása, hogy a közösségi, illetve költségvetési forrásokból nyújtott támogatások olyan fejlesztések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek • költség-hatékonyak, • társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét, • csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túltámogatás nem történik, • mőködtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható.


15


A fenti feladatok ellátását az EU útmutatókban meghatározott három elem szolgálja. • Változatok elemzése, melynek célja annak alátámasztása, hogy a projekt a megvalósítható alternatívák közül a legjobb. • A pénzügyi elemzés, amely a kiválasztott mőszaki megoldásra vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülı költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flow) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni. • A közgazdasági költség-haszon elemzés, amelynek célja a kiválasztott mőszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznokkal, ezért ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük.” A projektek társadalmi hasznosságának, költséghatékonyságának és pénzügyi fenntarthatóságának a pályázati dokumentumokban megfogalmazott támogatási kritériumai, valamint az azok mérésére kidolgozott eszközrendszer a pályázó szervezeteket projektjeik kidolgozásakor nagyobb hatékonyságra, innovációs képességük folyamatos javítására ösztönzik, következésképpen kedveznek a környezettudatos, fenntartható építési technológiák széles körő elterjedésének. A Strukturális Alapok forrásainak elmúlt évek során történt felhasználásának eredményeit értékelve ugyanakkor mégis azt tapasztaljuk, hogy a fejlesztés- és támogatáspolitikai célkitőzések a gyakorlatban csak igen korlátozottan érvényesültek, a támogatott projektek keretében rövidtávon is fenntarthatatlan fizikai infrastruktúra jött létre, amelynek tervezésekor nem kaptak kellı hangsúlyt a környezettudatosságon, költséghatékonyságon, hosszú szemléleten alapuló fenntarthatósági szempontok.

távú

gondolkodáson

és

életciklus

A Strukturális Alapokat mőködtetı intézményrendszer hatékonyságának javítására irányuló ajánlásainkat a tanulmány külön fejezetében fogalmazzuk meg. Azt azonban már ezen a ponton szeretnénk hangsúlyozni, hogy a támogatási kritériumok következetes érvényesítésével a strukturális alapok forrásainak alacsony hatékonyságú felhasználása elkerülhetı lett volna. Az intézményrendszer mőködése tehát elsısorban a pályázatok szakmai értékelésénél és ellenırzésénél „ereszt”.


16


Projekt-elıkészítési gyakorlat A projektek megvalósíthatósági tanulmányainak részeként elıírt költség-haszon elemzés módszertana nem csak az értékelık számára teszi lehetıvé a támogatható projektek kiválasztását, de segítséget is nyújt a pályázók számára a projekt-elıkészítés során elképzeléseik folyamatos felülvizsgálatára, értékelésére és javítására. A költség-haszon elemzés helyét illetıen az Általános módszertani útmutató a következı ajánlásokat fogalmazza meg: „A költség-haszon elemzésnek a projekt elıkészítés folyamatában a környezetvédelmi, mőszaki, tervezési feladatokhoz és az intézményi elemzéshez kell kapcsolódnia. Az integrált megközelítés elengedhetetlen. A költség-haszon elemzés tehát elsısorban a megvalósíthatósági tanulmány készítésének folyamatába illeszkedik. Az elemzés adatait azonban pontosítani szükséges, ha a mőszaki tervezés újabb fázisába kerül (pl. elkészül az engedélyes terv), illetve pontosodnak a hatások becslései. Költségbecsléseket alapvetıen tervezıi költségbecslések, illetve az üzemeltetık adatai adnak. Az elırejelzéseket szintén az ı segítségükkel kell elvégezni. A költség-haszon elemzés során felhasznált adatok mőszaki szempontból való alátámasztása szükséges. Ez különösen fontos a karbantartási költségek, pótlási költségek és a maradványérték becslése konzisztens becslésénél.” Elméletileg a projektek minden egyes mozzanatának az életciklusra vetített költséghatékonyság és a társadalmi hasznosság együttes figyelembe vételével történı megtervezése lenne a feltétele. A pályázatok szakmai értékelési és ellenırzési rendszerének hiányosságaiból kifolyólag a strukturális alapok forrásfelhasználásának hatékonyságát az biztosíthatná, ha a pályázók – felismerve és megértve, hogy a pályázatok támogatási feltételeinek teljesítése nem ellentétes, sıt összhangban van saját hosszú távú érdekeikkel – saját motivációikból és szakmai kompetenciájukból építkezve képesek lennének önállóan elıállítani a korszerő projektek megvalósításához szükséges innováció-tartalmat. A kis számú jó gyakorlat megvalósulása ugyanakkor szinte kizárólag a magánszektor és a civil szervezetek projektjeihez köthetı, amelyek a strukturális alapok forrásainak kisebb részét veszik igénybe. A források nagyobb részét a közszféra szervezetei, intézményei és vállalatai használják fel, ezért a Strukturális Alapok forrásfelhasználásának hatékonysága érdemben elsısorban az ı projektelıkészítési és megvalósítási gyakorlatuk fejlesztésén keresztül növelhetı. Az alábbiakban azokat a közszférára jellemzı mőködési sajátosságokat tekintjük át, amelyek nagymértékben akadályozzák a civil- és magánszektorban már egyre gyakrabban mőködı, a korszerő projektfejlesztéshez, és ezen keresztül a fenntartható építési technológiák alkalmazásához szükséges tudatos, nyitott, felkészült és hosszú távon gondolkodó menedzsment szemlélet kialakulását.


17


Pályázatok - projektek nélkül Magyarország európai uniós csatlakozása óta eltelt évek során megerısödött és a korábbiaknál is nyilvánvalóbbá vált az igény a magyar közigazgatás átfogó reformja iránt, azonban az állami és önkormányzati feladatok régóta esedékes újragondolása, a feladatokat hatékonyan ellátó közigazgatási intézményrendszer kialakítása a mai napig késik. Ennek köszönhetı, hogy a közszféra elavult és régóta változatlanságba dermedt feladat- és intézményi struktúrájának figyelmét már hosszú ideje és egyre inkább a saját mőködési zavaraiból fakadó ad-hoc problémák és konfliktusok kezelése, a tőzoltás, a rövid távú túlélés igénye köti le. Ezen tevékenysége közben nem jut ideje megérteni az uniós források felhasználásának korszerőségét biztosító horizontális szempontrendszer, illetve a támogatási kritériumok jelentését és jelentıségét, vagyis a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság, a költséghatékonyság valamint a társadalmi hasznosság szempontjai egészen egyszerően kívül esnek érdeklıdési- és érdekkörén. Az évtizedek óta egymásra rétegzıdött hibás gyakorlatok, szabálytalanságok, rendezetlenségek, a mőködést alapszinten biztosító informális viszonyok átláthatatlansága, és mindezek elfedését biztosító zárkózottság és passzivitás a közszféra szereplıit alkalmatlanná teszik a korszerő projektfejlesztéshez elengedhetetlen, partnerségen alapuló együttmőködésekben történı részvételre is. A közszféra által a Strukturális Alapok forrásainak felhasználása során alkalmazott pályázatelıkészítési gyakorlat fıbb jellemzıi: 1. A közszféra szereplıi a Strukturális Alapok pályázataira sokszor nem mint fejlesztési céljaik, illetve az azok megvalósítását elısegítı projektek finanszírozási lehetıségére tekintenek, hanem mint a forráshoz jutás leküzdendı adminisztratív akadályára. Ebbıl az alapvetı értelmezési különbségbıl adódóan az elsı probléma, amivel a pályázók a munka kezdetekor szembesülnek, hogy nincs elég idı a pályázati kiírásban megfogalmazott kritériumok teljesítésére. A rendelkezésre álló idı hiánya legitimálja a pályázatkészítési munka során alkalmazott módszereket, és elfedi a hibás elıkészítési gyakorlat igazi okait. 2. A „rendelkezésre álló rövid idı” következtében a pályázatok elkészítésének (pályázatírásnak) feladatai gyakran a mindennapi munkaszervezési elvek mentén, utasításos - bürokratikus rendszerben kerülnek megszervezésre (kiosztásra). A feladatok megosztása a pályázatok elıkészítése során akár többször is módosulhat a mindennapi feladatellátás ad-hoc módon felmerülı


18


igényeinek megfelelıen. A pályázat „tartalmi” illetve „szakmai” részének megírása elkülönül a költségvetés összeállításának és a pénzügyi mellékletek kitöltésének feladatától. 3. Mivel a pályázók a munka kezdetekor nem rendelkeznek projekttel, elsı lépésként projektnek látszó tevékenységet kell találni. A projektnek látszó tevékenység a pályázati kiírásban felsorolt, a pályázat keretében támogatható tevékenységek listája alapján áll elı. A pályázók ezt követıen a pályázatok formai követelményeinek megfelelı dokumentáció összeállítására összpontosítanak. 4. A tervezett tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó költségvetés és a pénzügyi mellékletek elkészítése során a pályázók gyakran arra fordítják figyelmüket, hogy az elérhetı fejlesztési forrásokat hogyan használják fel mőködési és dologi kiadásaik folyamatosan növekvı finanszírozási problémáinak enyhítésére. Ennek megoldása egyre nehezebb, ezért egyre több figyelmet és idıt igényel. 5. A közszféra szereplıi az NFT I., valamint az ÚMFT fejlesztési forrásait igen kedvezı feltételek – legtöbbször 100 %-os támogatási intenzitású pályázati támogatás – mellett használhatják fel. Ez lehetıséget nyújtana számukra, hogy projektjeik fejlesztéséhez és megvalósításához a piacon elérhetı legkorszerőbb technológiákat alkalmazzák, és ehhez a legfelkészültebb szakemberek segítségét vegyék igénybe. A gyakorlatban azonban a közszféra olyan szakemberek segítségét veszi igénybe, akik képesek alkalmazkodni a szőkre szabott, érdemi fejlesztések elıkészítésére irreálisan rövid határidıkhöz, a közszféra mőködésének sajátos igényeihez, a pályázati dokumentáció formai követelményeinek kielégítésére korlátozódó megbízásokhoz. A korszerő fejlesztések elıkészítéséhez szükséges információgyőjtésre, a használati szokások elemzésére, a mőködésben rejlı tartalékok feltárására irányuló, szervezeten kívülrıl jövı érdeklıdés bizalmatlanságot kelt (és a mindig közeli határidı folytán erre idı sem jut). Ezzel összefüggésben a fejlesztések során elınyben részesülnek a tervezést, méretezést, optimalizálást és engedélyezést nem igénylı, egyszerő beavatkozások, amelyek látványosak, és egyszerő beszerzés révén megvalósíthatóak. 6. A projektekre jellemzı célorientáltság, a változtatás igénye szükségképpen változásokat igényel és idéz elı a szervezet mőködésében, ezért a kiinduló helyzethez képest magasabb kockázattal jár. Ez különösen igaz a környezettudatos építési projektek esetében, amelyek megvalósítása újfajta menedzsment szemléletet követel, együttmőködésre késztet, szokatlan technológiai megoldásokat alkalmaz, és a folyamat végén olyan fizikai infrastruktúrát eredményez, amelynek üzemeltetése és használata a megszokott gyakorlattól eltérı szemléletet és magatartásformákat követel meg.


19


A közszférában dolgozók nem érdekeltek a szokásosnál nagyobb vagy attól eltérı erıfeszítések és kockázatok felvállalásában, ezért elutasítanak minden olyan fejlesztést, amely radikális változást idézhet elı a kialakult használati szokásokban.

Összefoglalás A közszférába ágyazott, a Strukturális Alapok pályázatainak értékelését és ellenırzését mőködtetı intézményrendszer alacsony hatékonysága mögött ugyanazok a problémák húzódnak meg, amelyek a pályázat elıkészítés bemutatott gyakorlatát okozzák. A korszerő, fenntartható építési gyakorlat hiánya a közszféra építési beruházásai esetében a távlati gondolkodás és a rendszerszemlélet hiányára vezethetı vissza. A tanulmány készítıi szerint a teljes magyar társadalomban, így a közszférában is szemléletváltásra van szükség, mely elvezethet egy átfogó strukturális reformhoz a közszolgáltatások hatékony ellátásának megszervezésére, mely elımozdíthatja a Strukturális Alapok forrásainak hatékonyabb felhasználását. Ehhez a szemléletváltáshoz járulhat hozzá a fenntarthatósági szempontok közérthetı megfogalmazása és következetes érvényesítése a fejlesztési programok és az egyes projektek szintjén egyaránt.


20


Segédlet a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez Az alábbi segédlet a környezeti fenntarthatósági útmutató kiegészítéseként készült, azzal a céllal, hogy az építési beruházásoknál figyelembe veendı és vehetı, vállalható szempontokkal kiegészítse azt. A 60 szempontból több nem releváns, így azokat kihagytuk, de benne hagytunk több olyan szempontot, mely ugyan nem vállalható építési beruházásoknál, ugyanakkor érdemes megfontolni. A KEOP pályázatoknál 2009-ben csökkentették a választható/választandó szempontok körét, ugyanakkor a legtöbb pályázati kiírásnál még a 2007-ben megszületett egységes, alábbi 60-as szempontrendszer él. Adott pályázati kiírásnál eltérı számozást is alkalmazhatnak. Ahol az „útmutató”-ra hivatkozunk, ott az „Útmutató a fenntartható fejlıdés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai keretében kiírt pályázatokhoz” címő dokumentumot értjük. Figyelem! A segédletet az ÚMFT általános fenntarthatósági útmutatóját figyelembe véve állítottuk össze, az egyes pályázati kiírások feltételrendszere ettıl eltérhet. A segédletet nagy körültekintéssel állítottuk össze, azonban felelısséget nem vállalunk a benne foglaltak megtartásából eredı károkért. Véleményüket, javaslataikat, és a hibabejelentésüket várjuk a Fenntartható Építés Tudásbázisunk hamarosan induló fórumán: www.fenntarthato.hu A választható tevékenységeket, ahol általánosan jellemzı, az alábbi szempontok szerint jelöltük: környezeti hatás: jelentıs / jelentéktelen beruházási költség: magas / alacsony megtérülés: gyors / lassú A választható tevékenység figyelembe vételének lehetséges idıszakai: helyszín kiválasztása, tervváltozat kiválasztása, kivitelezı kiválasztása

Segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez

21


A választható tevékenység megvalósításának, ellenırzésének idıszakát külön jelöltük: A pályázat összeállítása, tervezés idején A beruházás során A pályázat, beruházás lezárásakor A pályázat befejezése, az épület üzemeltetése idején A fenti javaslatok a jobb áttekinthetıséget segítik, mivel a választható szempontok sorrendje nem a beruházás kronológiáját követi, hanem fenntarthatósági szakmai szempontok szerint van csoportosítva. Érvényesíthetıség szintje: települési szint, épület/telek szintje, épületszerkezetek szintje A fenti szempont azért fontos, mert a települési szinten érvényesíthetı szempontok szinte kizárólag az önkormányzati pályázó esetén jöhetnek szóba, más pályázó esetében csak az érintett települési önkormányzattal történı megállapodás birtokában. Az épület/telek szintjén érvényesíthetı szempont minden építési beruházásnál szóba jöhet, elsısorban a helyszín és tervváltozat kiválasztásakor. Az épületszerkezetek szintjén érvényesíthetı szempontokat általában a kiviteli tervek és a közbeszerzési kiírás készítésekor kell figyelembe venni.

Fenntarthatósági szempontok I. Környezettudatos menedzsment és tervezés I./A Környezeti menedzsment eszközök 2) Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A fenntarthatósági terv vagy program megléte hasznos lehet a tervezı számára a projektgazda tevékenységeinek környezeti hatásaira vonatkozóan, továbbá segítheti a vállalt környezeti fenntarthatósági szempont teljesülésének nyomon követését. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni.


22


3) Környezettudatos tevékenységek 3.f A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma Érdemes a megvalósuló épület és berendezéseinek környezettudatos használatával, üzemeltetésével (világítás, szellıztetés, árnyékolás, főtésszabályozás stb.) kapcsolatos tájékoztatókat tartani. Ez alacsony költségigényő, gyorsan megtérülı beruházás, mely hozzájárul más vállalások (pl. fajlagos víz- vagy energiamegtakarítás) teljesítéséhez is. Alacsony költségigényő, gyorsan terheléscsökkenés is elérhetı.

megtérülı

tevékenység,

mellyel

jelentıs

környezeti

Pályázat készítésekor kell figyelembe venni, a beruházás végén, a használatba vételkor kell megvalósítani. 3.g Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres és a kötelezı mértéken felüli biztosítása Építési beruházásoknál van erre egy nagyon könnyen érvényesíthetı, ám igen hasznos információszolgáltatási lehetıség az épületek energiatanúsítványával kapcsolatban. Az Európai Parlament és a Tanács által 2002. december 16-án elfogadott, az épületek energiateljesítményérıl szóló 2002/91/EK irányelve preambulumának (16) pontjában külön említi a közhivatalokat: "A közhivatalok épületeit és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületeket kell példaként állítani a környezeti és energetikai megfontolásokhoz, ezért ezekrıl rendszeresen energiateljesítményre vonatkozó igazolásokat kell készíteni. Az ilyen energiateljesítményre vonatkozó igazolást jól látható helyre kell kifüggeszteni, ezzel fokozni lehet az energiateljesítményrıl szóló információ széles körő elterjesztéséhez. Továbbá a hivatalosan ajánlott belsı hımérsékletek és a ténylegesen mért hımérséklet egymás melletti kijelzésével visszaszorítható a főtı-, légkondicionáló és szellızırendszerek helytelen használata. Ez elısegítheti a szükségtelen energiafelhasználás elkerülését, és a külsı hımérséklethez viszonyítottan kellemes beltéri klimatikus feltételek (hıkomfort) fenntartását." Sajnos a hazai rendelet szőken értelmezi a közhivatalokat és csak az energiatanúsítvány kifüggesztését teszi kötelezıvé az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterülető hatósági rendeltetéső, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén, egyúttal elıírja az energetikai tanúsítvány összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen való kifüggesztését.


23


Tehát a közhivatalok esetében megfontolásra javasoljuk az energetikai tanúsítvány összefoglaló lapjának kitőzését, mellette a tervezett és a mért hımérséklet és páratartalom, valamint évente a fajlagos víz- és energiafogyasztás feltüntetését. A tanúsítvány elkészíttetése 1000 m2 felett kötelezı, a hımérı és páratartalom mérı ára jelentéktelen, a fajlagos víz- és energiafogyasztást a fenntartási idıszakban is számolni kell, így csupán a kinyomtatása, kerül költségbe. A nyilvánosság elınyeit a preambulum idézett részlete kellıen indokolja. Kapcsolódó jogszabályok: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményérıl Alacsony beruházási költségő, gyorsan megtérülı beruházás, amely közvetve jelentısen csökkentheti a környezetterhelést. Pályázatbeadáskor kell figyelembe használatbavételkor megvalósítani.

venni

(elszámolható

költség),

a

beruházás

végén,

4. A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg Építési beruházásnál többnyire készülnek alternatívák, tervváltozatok. Ezek értékelésénél érdemes számba venni a várható környezeti hatásokat és ezeket figyelembe venni a döntéskor. Az útmutató szerint az öko-design és az életcikluselemzés jöhet szóba az értékelésnél. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni, a tervváltozatok kiválasztásánál.

I/B. Fenntartható fejlıdést szolgáló tervezési eljárások 5.) A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselık számára kedvezıbb helyzetet eredményez Az útmutatóban felhozott példák (hangszigetelés, zöldfelület fejlesztés) jól példázzák az itt szóba kerülı lehetıségeket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozását segítı Városfejlesztési kézikönyv átdolgozott, 2. kiadása már tartalmazza 8. fejezetében „A fenntartható fejlıdés programja” címő részt, ahol négy oldalban leírják, hogyan kell a települési környezet minıségét


24


mind rövid, mind középtávon alapvetıen befolyásoló városi és városrészi helyzetértékelés során kimutatásra került „szők keresztmetszeteket” (pl. szennyezı forrás jelenléte, egyes városrészekben az erıteljes motorizáció káros hatásai, a zöldfelületek kritikusan alacsony aránya egyes városrészekben, a város közintézményeinek, lakóépületeinek pazarló energiafelhasználása) értékelni és kezelni. Ezen feltárt fogyatékosságokat kell röviden összefoglalni jelen fejezetben. Igen hasznos lenne, ha az Integrált Városfejlesztési Stratégia a környezeti szempontokat (zajterhelés, légszennyezés stb.) a jelenleginél jobban integrálná, hiszen egy komplex IVS statisztikailag könnyen ki tudná mutatni a vállalás méréséhez szükséges érintett lakosságszámot is, ami a szempont mérıszáma. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a kivitelezés során kell érvényesíteni.

7.)

A

létrejövı

terméket/szolgáltatást

minısíti

valamely

elfogadott

környezeti,

fenntarthatósági minısítési rendszer szerint Oktatási, nevelési célú épületek esetében az ökoiskola, zöld óvoda, erdei iskola minısítések jöhetnek szóba, melyeknek vannak az épületre, illetve annak használatára vonatkozó fenntarthatósági kritériumai. A kempingek és idegenforgalmi szálláshelyek számára elérhetı az Európai Unió Öko-cimke minısítése, melyrıl a http://ec.europa.eu/environment/ecolabel címen lehet bıvebb tájékoztatást kapni. Ezen túlmenıen a Passzívház minısítés is szóba kerülhet, amelyet a darmstadti Passzívház Intézet végez. A minısítéstıl függ a beruházás költsége, a megtérülés viszont általában gyors. A tevékenységet már az elıkészítéskor kell figyelembe venni, a kivitelezés végén kell megvalósítani.

9.) A tudásmegosztás (képzések, mőhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek Az építési beruházásnál ez közvetlenül nem érvényesíthetı szempont, ugyanakkor a helyszínnek választott intézmény kialakításánál, tervezésénél érdemes figyelembe venni az alábbi szempontokat: 1. Szelektív hulladékgyőjtés rendelkezésre állása


25


2. Egészséges munkakörülmények (világítás, monitorok kiválasztása, zöld növények, szellızés stb.) biztosítása 3. Pihenéshez szükséges zöldfelület kialakítása 4. Biztonságos kerékpártárolók kialakítása (Lásd 24. pontnál) Amennyiben képzési helyszínként is szóba jöhet a tervezett épület, akkor érdemes a fenti szempontokat a tervezés során figyelembe venni.

11.) Elınyben részesíti a környezeti szempontból elınyösebb eszközöket, termékeket, alapanyagokat a beszerzéseinél A zöld beszerzés építési tevékenységeknél is szóba jöhet. Mivel a közbeszerzési eljárások esetén már többnyire meghatározottak az építıanyagok, szerkezetek pontos paraméterei, ezért már a tervezés során figyelembe kell venni a környezeti szempontból elınyösebb megoldásokat, alapanyagokat, így például PVC helyett linóleum, oldószeres helyett vizes bázisú festékeket célszerő alkalmazni. Már a tervezés szakaszában figyelembe kell venni, a közbeszerzéskor pedig érvényesíteni.

12.) Elınyben részesíti a környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezı beszállítókat az eszközbeszerzés során/tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatás vásárlás során (ezen beszállítók száma) A kivitelezı kiválasztását célzó közbeszerzési kiírást kell figyelembe venni, a kiválasztáskor pedig érvényesíteni.

13.) Elınyben részesíti a helyi beszállítókat a beszerzéseinél Környezetileg ugyanolyan fontos, hogy nem csak a beszállító, hanem lehetıség szerint a termék is helyi vagy legalább hazai, európai legyen. Ezért kerülni kell az „egzotikus” építési anyagokat, pl. egzóta fákat vagy ázsiai, afrikai kıburkolatokat. A kivitelezı kiválasztását célzó közbeszerzési kiírást kell figyelembe venni, a kiválasztáskor pedig érvényesíteni.


26


14.) Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erıforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bıvítésére A tervezési tanácsadás is kiterjedhet a megbízó fenntarthatósági ismereteinek a bıvítésére. Erre többféle példát láthatunk kiadványunk helyzetértékelés fejezetében (pl. energiaaudit). Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni.

16.) Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A partnerség építés egyik fontos eleme lehet a közösségi tervezés, részvételi tervezés. Mivel a résztvevık korán bevonódnak a fejlesztésbe, azok megvalósítását is segíteni fogják. (Figyelem, csak 2005. december. 31. elıtt bejegyzett, helyi civil szervezettel való szerzıdéses együttmőködés esetén vállalható szempont!) Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni.

I./C Természetes térszerkezet megırzése 18.) A beruházás természetvédelmi értéket, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint Ez is többnyire adottság, elsısorban akkor értékelhetı szempont, ha egyáltalán felmerül alternatívaként olyan helyszín, amely érintene természetvédelmi értéket vagy védett területet. Az útmutató szerint elkerülendık az országos és helyi védelem alatt álló területek, természeti értékek, Natura 2000 területek. A lehetséges beruházási helyszín(ek) ismeretében a Natura 2000 és az országos természetvédelmi védettségrıl meggyızıdhetünk a Természetvédelmi Információs Rendszer honlapján: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm Helyszínkiválasztáskor kell figyelembe venni.


27


19.) A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték vagy értékek megırzéséhez Mőemlék-felújítás esetén választható. Az elızı szemponttal ellentétben, amennyiben a fejlesztés érint természeti értéket, akkor annak megırzése a cél, ehhez kell az építési beruházásnak is hozzájárulni. A tervezéskor kell figyelembe venni, a megvalósítás során pedig érvényesíteni.

20.) Barnamezıs beruházás vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú A területhasználat vonatkozásában kedvezı megoldás, nem növeli a beépített területek nagyságát. A terület kiválasztásakor kell figyelembe venni.

21.) A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az elıírt minimális zöldfelületi arányhoz képest Az elıírt minimális zöldfelületi arányt a települési szabályozási terv övezeti besorolása határozza meg a beruházással érintett ingatlanra. Ehhez képest szükséges legalább 5 %-os többletarányt elérni. Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) 5. számú melléklete határozza meg, hogy a többszintes növényállomány, a tetıkertek és a homlokzati zöldfelület milyen mértékben számítható bele a telken belül kialakított zöldfelület nagyságába. A helyszínválasztás és/vagy a tervváltozatok készítésekor kell figyelembe venni a szempontot.

22.) A zöldfelület kialakítás során az ıshonos növényfajok, a tájegységnek megfelelı fajkompozíciók elınyben részesítése A fenntarthatósági útmutató a FÖK által készített ıshonos falistára hivatkozik (http://www.foek.hu/programok/oshonos.html), ezen túlmenıen érdemes a helyi rendeleteket is áttanulmányozni a tájegységnek, helyi adottságoknak megfelelı növényfajok kiválasztásánál. A környezettervezés során kell figyelembe venni és a megvalósítás során érvényesíteni.


28


23.) A fenntartható mobilitás biztosítása a települési funkciók megfelelı tervezésével (településtervezés) Csak a személyforgalmat befolyásoló (gerjesztı), a napi 5000 fı vagy 500 tonna áruforgalmú helyeken történı és három hónapnál hosszabb építéssel, vagy a majdani mőködtetés idején is rendszeres áruszállítással járó fejlesztéseknél releváns a szempont. Építési beruházásoknál ez a szempont jellemzıen csak a városrehabilitációs pályázatoknál kerülhet szóba, ezeknél a beruházásoknál Integrált Városfejlesztési Stratégia készül. Az IVS-ek kidolgozásához készített Városfejlesztési kézikönyv átdolgozott, 2. kiadása már tartalmazza 8. fejezetében „A fenntartható fejlıdés programja” címő részt. Ebben szerepelnek már olyan városfejlesztési javaslatok, melyek a közlekedési igények csökkentésével (pl. a nagy mobilitásigényő funkciókat – oktatás, kereskedelem, stb. – a tömegközlekedési gócpontok köré való telepítésével) a fenntartható mobilitást szolgálják. Települési szinten érvényesíthetı szempont.

24.) Helyszínválasztáskor érvényesítése

környezetbarát

közlekedési

(elérhetıségi)

szempontok

Az útmutató szerint a szempont választása esetén egyéb építési tevékenységeknél: kerékpártároló, zuhanyozó, öltözı létesítése szükséges. A kerékpártárolók kialakításához hasznos a Magyar Kerékpárosklub kiadványa: http://kerekparosklub.hu/kerekpartarolashoz-muszaki-ajanlas Általánosan elmondható, hogy sokkal biztonságosabb az olyan kerékpártároló, melyhez nemcsak a kereket, de a vázat is könnyen hozzá lehet láncolni. Az aktuális OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) 7. melléklete már rendelkezik az építmények rendeltetésszerő használatához szükséges, kötelezıen elhelyezendı kerékpártárolók számáról is. A közösségi közlekedési elérhetıségeket a helyszínválasztáskor, a kerékpáros infrastruktúra biztosítását a tervezéskor kell figyelembe venni.


29


II. Fenntartható fejlıdést szolgáló megvalósítás és fenntartás II./A Természeti erıforrások megırzése 25.) Fajlagos vízfelhasználás csökkentése teljes vízfelhasználás / termelés v. szolgáltatás egysége A vállaláshoz 5 %-os fajlagos csökkentésre van szükség. A víztakarékos berendezésekkel a vízigény jelentısen csökkenthetı. Lásd: http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/vizgazdalkodas/vizellatas/vizellatas_igeny_oldalrol A vezetékes ivóvíz kiváltható a szürkevíz (mosás és mosdás révén keletkezı, enyhén szennyezett szappanos, mosószeres víz) vagy a csapadékvíz győjtésével, újrahasznosításával. Lásd: http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/vizgazdalkodas/vizellatas/vizellatas_forras_oldalrol A víztakarékos berendezések beszerelése (vízigény csökkentése) gyorsan megtérülı beruházás, jelentıs megtakarítást lehet vele elérni. A szürkevíz, csapadékvíz hasznosítása nagyobb beruházást igényel, lassabban térül meg. A tervezéskor kell figyelembe venni, majd a kivitelezés és a használat során kell érvényesíteni.

26.)

Fajlagos energiafelhasználás csökkentése teljes energiafelhasználás / termelés v. szolgáltatás egysége (kWh-ban megadva)

A vállaláshoz legalább 5 %-os csökkentésre van szükség. Nem derül ki az útmutatóból, hogy milyen energiafelhasználást kell a teljesítéshez csökkenteni, a mértékegységbıl (kWh) arra lehet következtetni, hogy az elektromos energia felhasználásának csökkentésérıl lehet szó. A pontatlan útmutató miatt nehéz további segítséget adni …

27.) Jobb összesített energetikai jellemzıkkel rendelkezı épületek száma Két eset lehetséges: • Amennyiben a beruházásra vonatkozik a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, akkor az épületnek elıírás szerint tudnia kell a „C” minısítést, ami megegyezik az elıírt határértékkel. Ez


30


esetben legalább „B” minısítést kell elérni az épületnek, hogy jobb energetikai jellemzıvel rendelkezzen. • Amennyiben a beruházásra nem vonatkozik a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (funkciója, védettsége vagy kisebb felújítása esetén), akkor a „C” minısítés elérése lehet a cél a kiírás szerint. A beruházás végeztével el kell végezni az épület energetikai tanúsítását a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint. A szempont kifejezetten energetikai korszerősítést célzó pályázatnál nem választható! Vonatkozó rendeletek: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzıinek tanúsításáról Hosszú távon megtérülı, jelentıs környezeti haszonnal járó tevékenység. A tervezéskor figyelembe veendı és a kivitelezéskor, használatba vételkor érvényesítendı szempont.

28.) Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minısítéssel bíró eszközökkel elért megtakarítás Ez az elıírás az új EU-s szabályozás (hagyományos izzók fokozatos kivonása 2009-tıl 2012-ig) miatt könnyen vállalható, célszerő elébe menni a folyamatnak. A megtakarítás kiszámításához szükséges a lecserélt/hagyományos és az felszerelt fényforrások teljesítményének különbsége és az üzemóra ismerete. Erre vonatkozóan hasznos információkhoz lehet jutni a Világítástechnikai Társaság honlapján: www.vilagitas.org Vonatkozó jogszabály: Az Európai Bizottság 244/2009/EK rendelete a háztartási lámpák környezetbarát tervezésérıl Alacsony költségigényő, gyorsan megtérülı beruházás. A tervezéskor figyelembe veendı és a kivitelezéskor érvényesítendı szempont.


31


31.) Megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül megújuló energia felhasználás (kWh/év) / teljes energiafelhasználás (kWh/év) Legalább 5%-os növelést vagy a 15% feletti megújuló energia felhasználási arány megtartását kell biztosítani a fejlesztés során. Kifejezetten energetikai célú beruházás esetén nem választható ez a szempont! Legalább a megújuló energia felhasználási arány 5%-os növelését vagy a 15% feletti megújuló energia felhasználási arány megtartását kell biztosítani a fejlesztés során. Célszerő lenne inkább egy komplex energetikai mutató, az energiatanúsítvány súlyozottabb értékelése, hiszen hiába növeljük egy rossz szigeteléső épületnél a megújuló energiafelhasználás arányát, ha még így is több a nem megújuló energia felhasználás, mint egy jól szigetelt épületben. A megújuló energiás rendszerekrıl többet itt lehet megtudni: http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/nes/megujulo-epulet-leptekben Megújuló energia fajtánként változó mértékő a költségigény és a megtérülés.

33.) Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése hasznosításra átadott hulladék menny. / összes hulladék mennyisége Ezt jól lehetne alkalmazni az építés/felújítás során az építési/bontási hulladékok újrahasznosításának növelésére, ám ehhez szükséges lenne egy viszonyszám, például az aktuális évi átlagos újrahasznosítási arány, amelyhez képest kellene a kivitelezésnél 5 %-kal magasabb arányt vállalni. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni.

34.) Másodlagos alapanyagfelhasznalás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül másodlagos alapanyag / összes alapanyag Az építési beruházás vonatkozásában lehet szerepe a másodlagos alapanyag-felhasználásnak, viszont nincs viszonyítási alap. Véleményünk szerint bármilyen újrahasznosított anyag betervezésével és beépítésével teljesíthetı a szempont, mivel jelenleg elenyészı az ilyen építıanyagok használata.


32


Újrahasznosításból származó alapanyagot tartalmazó építıipari termékek egy csoportja az alábbi címen érhetı el: http://fenntarthato.hu/epites/search_related_results?subject=63.%20%C3%9Ajrahasznos%C3%ADt ott%20anyag A tervezés során kell figyelembe venni, és a tenderkiírásnál, majd a kivitelezéskor érvényesíteni.

II/B Jó környezet- és egészség állapot megırzése 38.) Élı utcák fejlesztése belterületen, külterületen a közutak mentén az élıhelyek védelmét és a környezetszennyezés mérséklésének megfelelı erdısávok és cserjék telepítése (ha nem kötelezı) A Nagy-Britanniában mőködı Gyalogosok Szövetsége (Pedestrians Association) 2001-ben nagyszabású kampányt indított „Élı utcák” néven. Ez a kampány sürgetı kihívás a hatóságok számára, amelyek évtizedeken át hagyták, hogy a gépkocsi-közlekedés szempontjai uralják utcáinkat és köztereinket, és elmulasztották, hogy gondoskodjanak azok tisztaságáról és biztonságáról. Véleményük szerint ahhoz, hogy az utcák valóban élı utcákká váljanak, legalább tíz gyakorlati tényezı megléte és összhangja szükséges. Íme a tényezık, melyek eléréséért beindították kampányukat. 1. A „gyalogolhatóság” helyreállítása: nagy népsőrőségő közösség, jelentıs igény a szolgáltatásokra 2. Az egyensúly helyreállítása: több szabadságot a gyalogosoknak! Az utcák többféle célt szolgáljanak, ne csak a jármőforgalmat 3. A forgalom rendbetétele: kevesebb veszélyt a gyalogosoknak! Megfelelı nagyságú és sebességő forgalom 4. A környezet rendbetétele Jól megtervezett, zsúfolt összevisszaságtól mentes, teljesen megközelíthetı utcák 5. A karbantartás rendbetétele Tiszta, megfelelıen kezelt utcák és közterek 6. A biztonság helyreállítása Jól megvilágított és biztonságos utcák nappal és éjszaka is


33


7. A pihenést szolgáló funkciók helyreállítása — Több társas életet! Megfelelıen kialakított ülıhelyek a gyalogosoknak 8. A szépség és érdekesség helyreállítása Vonzó és érdekes utcai környezet 9. A kapcsolatok helyreállítása Célszerő összeköttetések azokkal a helyekkel, ahová sétálni akarunk 10. A tájékoztatás rendbetétele Térképek és jelzések, amelyek tájékoztatják a sétálókat arról, hogy merre járnak A szempont vállalásához illetve teljesítéséhez legalább 1 km hosszú szakaszon szükséges az élı utca kialakítása, de elegendı a fenti 10 szempontból csak kettıt teljesíteni. Forrás, további részletek: http://www.lelegzet.hu/archivum/2002/07/0075.hpp Csak települési szinten érvényesíthetı. A helyszínválasztáskor, tervezéskor kell figyelembe venni, és a megvalósítás során kell érvényesíteni.

39.) A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja A tenderkiírásnál és az organizációs terv készítésekor kell figyelembe venni, majd a kivitelezı kiválasztásakor és a kivitelezés során kell érvényesíteni

40.) A létrejövı létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek Nagyobb forgalmat vonzó épület építése, bıvítése, felújítása során vállalható szempont. Nem önkormányzati beruházás elıkészítése során lehetıség van az önkormányzattal megkötésre kerülı településrendezési szerzıdésben megállapodni az építési telken kívüli, terheléscsillapító beruházásokról (fekvırendır, zajvédı fal, erdısáv, stb.). Csak települési szinten érvényesíthetı. A helyszínválasztáskor, tervezéskor kell figyelembe venni, a megvalósítás során kell érvényesíteni.


34


41.) Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra Építési beruházás esetén ez fontos tényezı lehet. Az építési-bontási anyagok közül veszélyesnek minısülnek az olajat, szénkátrányt, azbesztet, higanyt, PCB-t tartalmazó, ezzel kevert anyagok, ezért ezen anyagokat tartalmazó anyagokat kerülni kell. • Az oldószeres festékek, ragasztók helyett az oldószermentes, vizes bázisú festékek, ragasztók használata • PVC burkolat helyett linóleum burkolat • Szigetelések esetén az azbesztmentesítés kötelezı, ugyanakkor az azbesztpala fedések, azbesztcement csövek, ólomcsövek cseréje itt is érvényesíthetı szempont A kiviteli tervdokumentáció készítéskor kell figyelembe venni, és a kivitelezés során kell érvényesíteni.

42.) Ártalmatlanításra kerülı hulladék arányának csökkentése ártalmatlanításra kerülı hulladék / összes hulladék mennyisége Ez az építési-bontási hulladékok esetében könnyen nyomonkövethetı vállalás. Véleményünk szerint az építési és bontási hulladék nyilvántartó lapon szereplı, legalább 20% (m/m) újrahasznosításra átadott/ újrahasznosított hulladék arány elfogadható a szempont teljesítéseként. Vonatkozó jogszabály: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni.

46.) Fajlagos szennyvízkibocsátás csökkentése összes szennyvíz / termelés v. szolgáltatás egysége Legalább 5 %-os csökkenést kell elérni. A vállalás szorosan összefügg a 25. ponttal, hiszen a vízfogyasztás csökkentésével a szennyvízkibocsátás is csökkenthetı. Így a két pont egyszerre vállalható és teljesíthetı.


35


A víztakarékos berendezések beszerelése (vízigény csökkentése) gyorsan megtérülı beruházás, jelentıs megtakarítást lehet vele elérni. A szürkevíz, csapadékvíz hasznosítása nagyobb beruházást igényel, lassabban térül meg. A tervezéskor kell figyelembe venni, majd a kivitelezés és a használat során kell érvényesíteni

51.

Egészségmegırzı munkahelyi feltételek javítása (világítás, ergonómia, beltéri

levegıminıség stb.) érdekében vagy a jogszabályi elıírásokon felül munkaegészségügyi és - biztonsági tárgyi eszköz beszerzés Az útmutató részletesen kifejti a lehetıségeket és feltételeket, továbbá a Zöld iroda program ellenırzı listáit ajánlja, amely itt érhetı el: www.zoldiroda.hu A tervezés során kell figyelembe venni, és a kivitelezés során kell érvényesíteni.

II/C. Társadalmi felelısségvállalás 54.) A kistérségben élık foglalkoztatottságának növelése kistérségben élı foglalkoztatottak száma / a foglalkoztatottak száma Építési beruházásnál közvetlenül nem releváns, ugyanakkor a kivitelezı kiválasztását célzó közbeszerzésnél érdemes elınyben részesíteni a kistérségen belüli székhellyel, telephellyel rendelkezı cégeket, illetve a kistérségen belüli munkavállalók foglalkoztatását vállaló kivitelezıket. A tenderkiíráskor kell figyelembe venni, és a kivitelezı kiválasztásakor kell érvényesíteni.

56.) Önkéntes gondnokság: mőködési területen fenntartásának segítése (ellátott terület nagysága)

a

kulturált,

tiszta

környezet

Az útmutató részletesen leírja a feltételeket. Települési szinten érvényesíthetı szempont.

57.) Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló energia használata helyi energia felhasználása / teljes energiafelhasználás


36


Ez a szempont megjelenik az energiatanúsításról szóló EU-s elıírásokban és a hazai rendeletekben egyaránt. Az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelet 4. melléklete szól az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterülető épületek alternatív energiaellátásának megvalósíthatósági elemzésérıl: „I. Általános rendelkezések 1. A megvalósíthatósági elemzés célja az alternatív energiaellátás alkalmazásának elımozdítása mindazon esetekben, amikor annak mőszaki, környezeti és gazdaságossági feltételei adottak. 2. A jelen melléklet értelmezése szerint az alternatív energiaellátás körébe a következı megoldások tartoznak: - megújuló energiaforrásokat használó decentralizált rendszerek; - kapcsolt hı- és villamosenergia-termelés; - tömb- és távfőtés/hőtés; - hıszivattyú.” Az elemzést érdemes elvégezni az 1000 m2-nél kisebb épületek esetén is. A helyszín és a tervváltozat kiválasztásakor figyelembe veendı szempont.

58.) A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma Ilyen lehet az energiatanúsítvány mellett feltüntetett energia és páratartalom mérı berendezés, amely mutatja, hogy az épületet valóban úgy használják, amilyenre tervezték. Részletesen lásd a 3.g) szempontnál. Elıkészítéskor kell figyelembe venni, a tervezés során kell érvényesíteni.

59.) Környezeti szponzorálások Az útmutató szerint csak árbevétellel rendelkezı cégek választhatják ezt a szempontot, amennyiben éves árbevételük legalább 0,5 %-át ilyen célra fordítják.


37


Ilyen lehetıség a cégek, rendezvények CO2 kibocsátásának kompenzációja, semlegesítése olyan beruházások támogatásával, melyek hozzájárulnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. Erre egy lehetıség a Klímabarát Települések Szövetsége által létrehozott Klímaalap: http://www.klimaalap.hu. A Klímaalapba beérkezı forrásokat csak a Klímabarát települések éghajlatváltozással kapcsolatos céljainak megvalósítására lehet felhasználni. A befizetett összeg felhasználásáról maga a támogató dönt, megjelölve a felsorolt lehetıségek közül azt, amelyet támogatni kíván. Közvetlenül meg nem térülı beruházás.

60.) Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók Azon építési beruházásoknál, épületeknél, ahol valamilyen környezetbarát megoldás, példaértékő fejlesztés történt, az épület használóinak tevékenységét nem zavaró módon (szervezett formában, idıben elkülönítetten, esetenként) be lehet mutatni az érdeklıdık részére. Ezt szakszerően, de népszerően, azaz közérthetıen tartott épületismertetés, épületlátogatás formájában célszerő megszervezni - természetesen a beruházó-tervezı-kivitelezı hármas bevonásával. Egy másik, fıként a szakmai érdeklıdık számára szervezhetı „továbbképzés” az építész és mérnök kamarai tagok részére, ami a tematika és kérelem benyújtásával akkreditálható. Az akkreditációs pályázati őrlap letölthetı a Magyar Építész Kamara honlapjáról: http://www.mek.hu A pályázati kommunikáció tervezésekor kell figyelembe venni, majd a használatba vétel után kell megvalósítani.

Megjegyzés: Amint a segédletbıl is látszik, a 60-as szempontrendszer nehezen átlátható, ezért ajánlásokat fogalmaztunk meg azok felülvizsgálatára, melyek a 2. számú mellékletben találhatók.


38


Mellékletek


1. számú melléklet: Esettanulmány: Kecskeméti Térségi Integrált Szakképzı Központ - KETISZK Kovács Ferenc – építész, vezetı tervezı Honlap: http://www.ketiszk.hu Interaktív alaprajz: http://www.ketiszk.hu/terem/index.htm

A tervezési feladat ismertetése A hazai szakképzés támogatására, tárgyi és szellemi feltételeinek megújítására az NFT keretében kiírt pályázathoz az elvi építési engedélyezési terveket 2004-ben készítettük. Újszerő intézményrıl volt szó, a pályázatírókkal közösen fogalmaztuk meg a tervezési programot. Egy olyan gyakorlatorientált képzési háttér kialakítása volt a cél a konzorciumot alakító szakképzı iskolák részére, amelyben a legújabb gépek, berendezések és taneszközök, oktatási módszerek szolgálják a legkorszerőbb szakmai ismeretek elsajátítását és a gyakorlati képzést. A pályázati feltételek elıírták az épület akadálymentesítését, elınyben részesítették az energiatakarékos és környezettudatos kialakítást, szelektív hulladékgyőjtést stb. A pályázat megvalósításához kiszemelt többször átalakított épület egy eléggé lepukkadt állapotú, harántvázas UNIVÁZ szerkezető, földszintes lepénybıl és az abból aszimmetrikusan kiálló, kétemeletes, középfolyosós elrendezéső tömegbıl állt, amelynek felmérése során a benne folyó folyamatos oktatás miatt a roncsolásos feltárásra nem volt lehetıségünk. Az UNIVÁZ rendszer természetesen sem az akusztikai, sem a hıtechnikai követelményeknek nem felelt meg, a földszinti padozat egy talajpára elleni szigetelés nélküli vasbeton lemezre hagyományosan habarcsba rakott mozaiklap burkolat volt, a bitumoperlites hıszigeteléső tetıszigetelésre a gyakori beázások miatt több rétegben hordtak fel különbözı hı- és vízszigetelı rétegeket, az egyesített szárnyú fa ablakokat sok helyen csak a Teschauer-csavar és a festék tartotta össze, a fém nyílászárók és üvegezésük a hıhídmentességrıl még csak nem is álmodhatott. (1. kép) Ennek megfelelı volt az épület erkölcsi avulása is. (Sajnos oktatási épületeink nagy részének jellemzı állapotára akadtunk itt is...) A tervezés során az új funkció kialakítását megkönnyítette, hogy az épületet az elavult, elhasználódott burkolatok, épületgépészeti berendezések, nem megfelelı hıszigetelı és akusztikai

1. számú melléklet: Esettanulmány – KETISZK

40


megoldások miatt a vázszerkezetig kellett lecsupaszítani - a középfolyosós elrendezést megtartottuk, de a válaszfalakat a pillérek elıtt futtattuk el. Így az elektromos vezetékezést megkönnyítettük, illetve új álmennyezet kialakításával az épületgépészeti vezetékeket elrejthettük. Az akadálymentesítést külsı rámpákkal és egy új lift beépítésével terveztük. Mivel a biztonsági lift jelentıs többletköltséggel járt volna, a mozgássérültek esetleges menekítését egy füstmentes helyiségbıl a homlokzaton kialakított, kívülrıl a tőzoltók emelıkosarából nyitható ajtóval biztosítottuk. Természetesen a mozgássérült WC-t is beterveztük szintenként. A fı funkcionális egységeket csoportosítottuk. A földszinten a szélfogó, recepció elıcsarnok és a menedzsment irodái kaptak helyet, továbbá a tanulókat kiszolgáló öltözı és vizesblokk, valamint azok az oktatási helyiségek, amelyek berendezései nagyobb terhelést jelentenek, illetve a szokásos osztálytermi méretekbe nem férnek bele: hegesztı mőhely, laborok (roncsolásos anyagvizsgáló, PLC robottechnikai, elektrohidraulikai, elektropneumatikai, erısáramú vezérléstechnikai stb.) Az I. emeleten a szükséges kiszolgáló helyiségeken túl a környezetvédelmi, a roncsolásmentes anyagvizsgáló és a közlekedéstechnikai laborokat, valamint tantermeket, foglakoztatókat helyeztünk el. A II. emeleten a konferenciaterem és az információ, informatika az uralkodó (szerverszoba, stúdió, könyvtár, nyelvi és CAD-informatika laborok). Az oktatótermek informatikai vezetékezése, intelligens táblák, projektorok stb. mind az oktatók és a tanulók kényelmét szolgálják. A homlokzati hıszigetelés megvastagítását, a tetıfödém hıszigetelésének megvastagítását, új hıhídmentes nyílászárókat, burkolatokat és felületképzést kapott az épület, a tetı hı- és vízszigetelését kicseréltük. A szigetelés méretezését sajnos a beruházási költséghatár és nem az életciklusra vetített költséghatékonyság határozta meg.

A tervezési program zöldítése, energiatakarékos megoldások tervezése A nagy kiterjedéső földszinti lepény bevilágítását korábban az acélszerkezető nyeregtetıs, egyrétegő üvegezéső felülvilágítók nyújtották, amelyeket mint energiafaló szerkezeteket sikerült kiiktatni. A megoldást egy belsı udvar kialakításával terveztük, ami két, egymás melletti 6x6 méteres födémszakasz elbontásával jött létre - egy zöldíthetı átriumot eredményezve. A kialakuló


41


belsıudvari homlokzatok nagyobb bevilágító felületeire kerülı hıhídmentes ablakok, ajtók és üvegfalak a világítási energiamegtakarítást célozták. A földszintes lepénynél az emeleti környezetvédelmi labor elıtti födémszakaszra zöldtetıt terveztünk, ami egyúttal szemléltetı felületként is szolgált volna az oktatáshoz. Építészeti megoldásokként lábazati hıszigetelést (ami korábban nem volt), homlokzati hıszigetelés és a tetıfödém hıszigetelésének megvastagítását, új hıhídmentes homlokzati faablakokat és fém ajtókat, üvegfalakat, a földszinti padló hıszigetelését (ami ugyancsak hiányzott korábban) és a közbensı födémek hangszigetelését terveztük a használati energiamegtakarítás jegyében. Épületgépészeti tervjavaslatainkban a korábbi gızfőtés helyett a kazánházban zártégéső kondenzációs fali gázkazánokat terveztünk az öntöttvas radiátorok korszerőekre cserélésével együtt. A régi kondenzaknában helyeztük el a csapadékvíz győjtı tartályt, biztosítva az öblítıvizet a víztakarékos WC-khez és az infraérzékelıs öblítéső vizeldékhez. (4-5. kép) A használati melegvíz ellátást a lapostetıre elhelyezett napkollektorokkal terveztük. (2. kép) A számítógéptermek miatt szükséges klimatizálást a tetın elhelyezett klímagéppel és a kapcsolt beltéri egységekkel terveztük, ami a helyiségenkénti klimatizálásnál gazdaságosabb megoldás. (Egyesített főtı-hőtı rendszer építése szintén a beruházási költségkeretek felett lett volna.) A tájolásnak megfelelıen szükséges és elıírt árnyékolást külsı árnyékolással, automatizált mozgatású naphálóval terveztük (fény és szélérzékelés).

Hatósági, szakhatósági együttmőködés A pályázati terveket a szakhatóságok általában kedvezı határidıvel bírálják el. Bonyolítja a helyzetet (mint esetünkben is), ha a pályázó és az építéshatóság azonos önkormányzat, akkor a másodfoknak kell kijelölni egy másik székhelyő engedélyezı hatóságot. Ezt a többletidıt is kalkulálni kell. Esetünkben csak a segítı jószándékot tapasztalhattuk.

Tendereztetés Természetesen a hazai közbeszerzés összes nyőgje-ellentmondása rászakad a tervezıre (megspékelve az EU-s pályázati elıírási, elszámolási rendszerrel). A tenderkiírásban a késıbb közbeszereztetendı, azaz ismeretlen paraméterő eszközök-berendezések infrastruktúrájának biztosítását kellett elıírni.


42


Mivel a márkaneveket nem szabad megadni, csak különleges esetben, így a szokásos költségvetési kiírásnál lényegesen bonyolultabb a megkívánt követelményeknek megfelelıség körülírása. Ha a közbeszerzési közlönyben sikerül megjelentetni a felhívást (erre is kb. 1 hónapot célszerő tervezni.), már csak azért kell drukkolni, hogy ne legyen sajtóhiba a leadott anyaghoz képest a megjelenı felhívásban - mert a helyesbítés újabb heteket vesz igénybe. Következik a várakozási idı: a tendertervet hányan veszik ki és azok közül ténylegesen hányan pályáznak. A pályázatok elbírálásába célszerő a mőszaki ellenır bevonása. Ha a mőszaki ellenırt is közbeszerzéssel kell kiválasztani, akkor célszerő ezt elıbb megtenni. Ritkán fordul elı, hogy az elsı fordulóban nyertest lehet hirdetni. Ha az ajánlati árak lényegesen meghaladják a pályázat pénzügyi kereteit, át lehet térni a tárgyalásos megoldásra annak meghirdetése után. Ebbıl adódnak azután az eredeti céloktól való eltérések, a kompromisszumok.

A sikertelen pályáztatás utáni tárgyalásos egyeztetések Kompromisszumokra volt szükség a megvalósíthatóság érdekében, a KETISZK esetében a beruházási költség csökkentésének estek áldozatul az alábbi környezettudatos megoldások: 1. a fa ablakok (helyettük mőanyag ablakok és üvegfalak); 2. elmaradt a bemutató jellegő zöldtetı (2. kép); 3. az új átriumban térburkolat készült a zöld növények telepítése helyett és a mikroklíma javítását célzó csobogós vízfelület is elmaradt. (3. kép) Megállapítható, hogy az egyszeri beruházási költségkorlátoknak általában a zöldítések és az üzemeltetési költségtakarékos megoldások esnek áldozatul... nem szempont a hosszabb megtérülési idejő, energiatakarékos megoldások figyelembevétele.

A kivitelezés, üzembehelyezés tapasztalatai A kivitelezés nyertese rugalmasan együttmőködve a késıbbi beszállítókkal úrrá lett a nehézségeken – melynek eredménye egy jó színvonalon megvalósult, a XXI. század építési és oktatási színvonalát megtestesítı komplexum létrejötte (alig fél éves kivitelezési idı alatt!).


43


1. kép – A földszintes „lepényrész” a hıhidas felülvilágítókkal a felújítás elıtt

2. kép – A felújított „lepényrész”

a

napkollektorokkal, az átriummal

és

az

elmaradt zöldtetıvel.


44


3. kép – Az átriumban költségcsökkentés miatt elmaradt a zöldítés és a csobogó

4-5. kép – A vandálbiztos vizelde és a víztakarékos wc a lapostetı esıvizét hasznosítja


45


2. számú melléklet: Ajánlások a fenntarthatósági szempontrendszer felülvizsgálatára Közérthetıség A választható 60-as fenntarthatósági lista nem felhasználóbarát, mert nem a projekt illetve a projektgazdák felıl, hanem a kezelni kívánt környezeti hatás, tevékenység felıl közelíti meg a kérdést.

Környezeti fenntarthatósági szempontok körének differenciálása Javasoljuk külön útmutató összeállítását projekttípusonként és projektgazda-típusonként. Építési beruházások esetében érdemes lenne az alábbi típusú környezeti fenntarthatósági útmutatókat készíteni: Települési szinten: • Városrehabilitációs kézikönyv (IVS) kiegészítése (közösségi tervezés, zöldfelületek fejlesztése, környezetterhelés csökkentése stb.) Épületek, telkek szintje: • Zöld irodák (környezet-egészségügy, környezettudatos használat, stb.) • Zöld tervezési alapelvek Épületszerkezetek szintje: • Zöld beszerzés (környezetbarát minısítéssel rendelkezı építıanyagok, berendezések)

Indoklás A jelenlegi útmutató minden projektre ad útmutatást, de a projektek sokfélesége és a célok sajátosságai miatt alkalmazása nehézkes. Differenciált, de mégis összemérhetı szempontrendszer kialakítása javasolt.

2. számú melléklet: Ajánlások a fenntarthatósági szempontrendszer felülvizsgálatához

46


Környezeti fenntarthatósági szempontok értékelésének differenciálása •

A vállalt szempont költségigénye és környezeti haszna függvényében:

Környezeti fenntarthatósági

Kis környezeti haszon

Jelentıs környezeti haszon

vállalások, tevékenységek értékelése

Alacsony beruházási költség választható elem

kötelezı tevékenység

alacsony pontszám

elszámolható költség pl.

fajlagos

energia-

és

vízfogyasztás csökkentése

Magas beruházási költség

nem támogatott (törölni

kell

választható elem a

választható elszámolható

tevékenységek listájából)

költség

és

magasabb pontszám pl.

jelentıs

energia-

és

vízfogyasztás csökkentés

•

A környezeti fenntarthatóságra adható pontszám arányának pályázatbírálatkor elnyerhetı maximális pontszámon belül

megemelése

a

A jelentıs környezetterhelést jelentı tevékenységek (épületek esetén pl. a főtés, vízfogyasztás vagy a területhasználat). •

Erıteljesebb differenciálás a környezeti vállalásokra adható pontszámok között a vállalás megvalósításának technikai és anyagi terhei és ellenırizhetısége szerint

•

Differenciálás az elvárt környezeti teljesítmény mértéke tekintetében a pályázói kör sajátosságai (vállalatméret, iparág) szerint


47


Pl. Nagyvállalatok és meghatározott iparágak esetében kötelezettségeken túlmenı környezeti vállalások elıírása.

kötelezı,

akár

a

jogszabályi

Az automatikus elbírálású, viszonylag kis támogatási összegő pályázati konstrukciók esetében a projektek jellegéhez igazodó, egyszerőbb, akár irányított szempontokat tartalmazó környezeti fenntarthatósági kritériumrendszer kidolgozása.

A projekt szempontjából irreleváns adatok győjtésének elkerülése Megfontolandó a kötelezıen megadandó adatok körének számonkérése minden projektgazda esetében. Különösen kérdésessé teszi az adatgyőjtést, hogy sem a valóságtartalmát, sem a szükségességét nem tudja az átlagember megítélni. A fajlagos fogyasztási adatok pedig végképp értelmezhetetlenek, hiszen így képtelenség összegezni az adatokat intézkedés, akcióterv vagy operatív program szintjén. Ez különösen az EMIR-ben szaporodó indikátorok ismeretében kerülendı. Környezeti szempontból nem is a fajlagos fogyasztás számít, hanem a teljes fogyasztás.

Az elmúlt három évben környezetvédelmi bírsággal sújtott és a környezetszennyezı magatartásán nem változtató vállalkozások, a törvényi kötelezettségüket nem teljesítı önkormányzatok kizárása a támogatásból Amennyiben a projekt a környezetszennyezés vagy törvénysértés megszüntetésére irányul, természetesen nem lenne kizáró ok.

A környezeti vállalások következetesebb számonkérése • A helyszíni ellenırzésre történı kiválasztáskor a környezeti szempontú kockázati tényezık figyelembevétele. • Környezetvédelmi végzettségő és tapasztalatú szakemberek alkalmazása a helyszíni ellenırzések során.

A potenciális pályázók képzések útján

környezettudatosságának

fejlesztése,

pl.

Szervezeti típusonként, illetve projekttípusonként akkreditált képzések szervezésével lehetne a pályázók, tervezık környezettudatosságát növelni. Ezek akár lehetnének ÚMFT forrásból támogatott képzések.


48


A pályázók segítése, tanácsadás a pályázók részére Pl. a kötelezıen megadandó adatok (Üvegház-hatású gázok kibocsátásának mértéke (t CO2e), fajlagos energia- és vízfelhasználás stb.) kiszámítására webes kalkulátort kellene készíteni, amit akár az NFÜ honlapjára is fel lehetne rakni. A pénzkifizetések mellett akár on-line pöröghetnének a tonnák, kilowattok, köbméterek. Egy önkormányzatnak ráadásul több projektje fut egyszerre, így a nyilvántartása is könnyebb lenne az adatoknak. Spanyolországban gyakorlat, hogy az EU-s támogatásra pályázó épületek tervezıi ingyenesen konzultálhatnak egy listából kiválasztott akadálymentesítési szakértıvel, aki igazolja, hogy a terveken szakszerően akadálymentesítették az épületet. Bizonyos fokig erre tesz kísérletet a Energia Központ is (KEOP energiás pályázatainak közremőködı szervezete), amikor az általa regisztrált energiaauditorok közül kell választani szakértıt az automatikus pályázat beadásához. Ugyanakkor ez egyrészt túlzott bürokráciához vezet (a mérnök és építész kamaráknál már nyilván vannak tartva a vizsgázott energiatanúsítók), másrészt a költségeket is csak utólag lehet elszámolni, ingyenes konzultációra nincs lehetıség.

A jogszabályi környezet átalakítása olyan módon, hogy az ösztönözze a környezeti szempontból kedvezı megoldásokat, ne ellentétes irányban hasson Az építıanyagok újrahasználatát, újrahasznosítását (bontott tégla illetve a helyi építıanyagok alkalmazását) lehetetleníti el költséghatékonysági oldalról a 3/2003-as TNM rendelet, miszerint: A hulladékból elıállított „anyagot” - mely építési célokra felhasználható - az építési termékek mőszaki követelményeinek, megfelelıség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet rendelkezései alapján minısítik termékké. (pl. jóváhagyott mőszaki specifikáció, ÉME engedély stb.)


49


3. számú melléklet: Fogalomtár +Energia-ház A főtési energiaszükséglet - beleértve a főtés áramszükségletét is - teljes egészében megújuló energiaforrással kerül lefedésre, és ezen felül még több energiát termel, mint amennyit felhasznál.

Alacsony energiaszintő ház Az átlagnál jobban hıszigetelt épület, falait 12-20 centiméteres hıszigetelés borítja, a tetıben 25-30 centiméteres, míg a pincefödémen 9-12 centiméter vastag hıszigetelés található. Az alacsony energiájú házak között megkülönböztetünk ún. 30, 40, 60 kWh-os (3, 4, 6 l-es) házakat. Ezek a fogalmak az éves főtési igényt takarják. A hagyományos épületek főtési energiaszükséglete durván 220 és 280 kWh/m2/év-re tehetı. Lásd itt: alacsony energiaszintő ház: http://www.hklszaklap.hu/cikkek.php?id=744

Barnamezıs beruházás1 A barnamezıs beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktıl, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. Barnamezı A használaton kívül került vagy jelentıs mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzıen szennyezéssel terhelt egykori iparterületet, gazdasági területet, vasútterületet, illetve felhagyott katonai területet, laktanyát stb. jelenti. A barnamezıs beruházásokat megelızi a kármentesítés, amelynek célja a felszín alatti vizek, a talaj, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, a

1

Forrás: http://cegvezetes.cegnet.hu/2005/6/a-rozsdaovezetekben-rejlo-lehetosegek

3. számú melléklet: Fogalomtár

50


veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentetésének vagy megszüntetésének elısegítése.

BAT – Legjobb elérhetı technológia BAT - best available techniques = elérhetı legjobb technikák (Kvt. 4. § vb) A legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintő védelme érdekében. Az elérhetı technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetıvé teszi az érintett ipari ágazatokban történı alkalmazását elfogadható mőszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és elınyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy elıállítják-e és amennyiben az az üzemeltetı számára ésszerő módon hozzáférhetı. A technika fogalmába beleértendı az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és mőködését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik. Bıvebben: http://209.85.135.132/search?q=cache:B4JwigOUT8cJ:www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php%3Fdl% 3D69/12_eloadas.ppt+BAT+– +Legjobb+elérhetı+technológia&cd=4&hl=hu&ct=clnk&client=safari

Biológiai aktivitásérték Egy adott területen a jellemzı növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A számítási módot részletesen a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg.

Biomassza Biomassza: egy adott területen található összes élı és élettelen szervesanyag-tartalom. Megkülönböztetünk növényi biomasszát (fitomassza) és állati biomasszát (zoomassza). 2A biomassza lehet elsıdleges (természetes vegetáció, szántóföldi, vízi növények), másodlagos

2

Dr. Bai Attila: A biomassza termelés hazai perspektívái


51


(állatvilág, állattenyésztés, melléktermékei).

ezek

melléktermékei),

harmadlagos

(az

emberi

települések

Biomassza potenciál: egy adott területen megtalálható összes biomassza energetikai felhasználásának lehetısége. A biomasszában rejlı energia a bionenergia, melyet a Környezetvédelmi Lexikon így fogalmaz meg: „Bioenergia: az élı szervezetekben és elhalásuk után a belılük származó szerves anyagokban lévı kémiai energia, amely a zöld növények által, a fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik. A bioenergia a Föld legfontosabb megújuló energiaforrása. Fontos eszköze az üvegházhatás csökkentésének, mert CO2 semleges. A fosszilis energiaforrások szintén bioenergia eredetőek, de nem megújulóak. Közelgı kimerülésük sürgeti a bioenergia racionálisabb és széles körő felhasználását: biogáz fejlesztés, termikus konverzió, cellulózbontás biokonverzióval, gázosítás és egyéb módszerek segítségével.”

3

A biomassza alapvetın öt nemzetgazdasági ágazatból származik: növénytermesztés, erdészet, állattenyésztés melléktermékei, élelmiszeripar melléktermékei, kommunális és ipari eredető szerves hulladékok. Ezekbıl az anyagokból elıállítható hıenergia, elektromos áram vagy hajtóanyag. Fajtáik és alkalmazásuk:4 • Közvetlen eltüzelés: alacsony nedvességtartalmú és magas főtıértékő növényi anyag • Biobrikett: az elızıvel megegyezı és felaprított növényi anyag • Biogáz: bármilyen szerves anyag, megfelelı arányban összekeverve, rohasztva • Biodízel: olajtartalmú magvak, illetve hulladékok kisajtolt nedve • Bioetanol: szénhidrát- (cukor, keményítı, cellulóz) tartalmú növényi termékek.

BOI Biológiai Oxigénigény. Lásd: http://fenntarthato.hu/epites/lexikon/

3

Környezetvédelmi Lexikon

4

Dr. Bai Attila: A biomassza termelés hazai perspektívái


52


EMAS EMAS: Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer Az EK 761/2001 rendelete, mely EMAS néven vált közismertté, lehetıséget teremtett azon vállalatok számára, amelyek környezeti teljesítményük javítását tőzték ki célul, hogy önkéntesen közös Európai Uniós nyilvántartási rendszerben vegyenek részt, hitelesítessék és nyilvánosságra hozzák környezetvédelmi nyilatkozatukat. Lásd itt: http://www.standard-team.com/index.php?keret=emas&lang=hu

Energiaaudit Egy audit során az auditornak meg kell ismernie az audit tárgyára vonatkozó és a használatra, valamint az esetleges technológiára vonatkozó minden lényeges információt. Ezekbıl olyan elemzés születik, amely megmutatja, hogy a konkrét épület és felhasználói szokások, igények esetében milyen energetikai beruházási lehetıségek jönnek szóba. Az audit rangsorolja ezeket a lehetıségeket mőszaki és gazdaságossági tulajdonságaik alapján, a megrendelı által megadott szempontokat figyelembe véve. Bıvebben itt: http://www.epulettanusitas.com/epulettanusitas-menu/3-energia-audit_1.htm

Energiatakarékos építészet Lásd itt: http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/

Energiatakarékos ház Az energiatakarékos házak a fajlagos, egy négyzetméterre jutó éves energiafogyasztásuk alapján kerülnek meghatározásra, a régi építéső házak kb. 200 kWh/m²-es éves energiafogyasztásának töredékét igénylik, az alacsony energiájú épületek 30-50 kWh/m²-es, míg az ún. passzívházak kevesebb mint 15 kWh/m²-es éves fogyasztással bírnak.

Energiatanúsítvány A kormány 176/2008. számú rendelete értelmében 2009. január 1-jétıl az ingatlanok használatbavételi engedélyéhez, tartós - egy évet meghaladó - bérbeadásához, 1000 m2 - nél


53


nagyobb hasznos alapterülető hatósági rendeltetéső, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén Energetikai Tanúsítvány kiállítása szükséges. Az Energetikai Tanúsítvány egy igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítıképességét tartalmazza.

„Élı utcák” Lásd: http://www.lelegzet.hu/archivum/2002/07/0075.hpp

Építésbiológia Lásd itt: http://fenntarthato.hu/epites/lexikon/

Építési beruházás Az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.

Építésökológia Lásd itt: http://fenntarthato.hu/epites/lexikon/

Faelgázosító kazán Faelgázosító kazán mőködtetése: a hagyományos vegyes tüzeléső kazán hatásfoka elérheti a 60%-ot is. A hagyományos főtésnél az égéstermék egy jó része hasznosulatlanul a kéményen át távozik. A fagázosító kazán újszerő égetési elvének köszönhetıen a magasabb hımérsékleten éghetı gázt is elégeti, a kétkamrás égéstérben a teljesen szabályozott égési folyamat következtében így a kazán hatásfoka 85-90 százalékosra nı. A hamut heti egy-két alkalommal kell eltávolítani.

Hagyományos gázkazán A hagyományos égéssel mőködı gázkazánoknál a gáz elégetésével keletkezı füstgáz vízgızt is tartalmaz, azaz a benne lévı rejtett hı a füstgázzal együtt távozik a kéményen keresztül. A hagyományos szabályozatlan égéső kazán hatásfoka elérheti akár a 70-80%-ot is.


54


ISO 14001 ISO 14001 - Környezetközpontú irányítási rendszer A hatékonyabb környezeti menedzsment rendszer létrehozásának egyik eszköze az ISO 14001 környezetirányítási rendszer. Hatására csökken az anyag és energiafelhasználás, a szennyezıanyag kibocsátás, a keletkezett hulladék, a környezeti kockázat, a cég társadalmi, közösségi és piaci megítélése javul, belföldi és export piacok válnak megszerezhetıvé, megtarthatóvá és bıvíthetıvé.

Fenntartható ház Olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erıforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület adott épületre jutó erıforrása. (Medgyasszay, 2009) A fenntartható ház nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függı költséghatékony optimalizálására törekszik. A területi adottságok és a fogyasztás mértéke függvényében regionálisan követelményértékeket határoz meg, ami jellemzıen a méltányosabb teherviselés felé mutat.

eltérı

Az épületek energiaszükséglete a következı forrásokból biztosítható: • főtés: biomassza hasznosítás, hévíz hasznosítás, napenergia; • használati melegvíz termelés: napenergia, biomassza hasznosítás; • hőtés: szükség esetén megújuló forrásból nyert elektromos áram; • fızés: biomassza, megújuló forrásból nyert elektromos áram; • világítás: megújuló forrásból nyert elektromos áram.

Fenntartható mobilitás A fenntarthatóság a közlekedésben nem azonosítható a mobilitás mértékének a fenntartásával, a forgalom mennyiségi növekedésének a megırzésével. Nem elegendı a közlekedés kínálati oldaláról javítani a helyzeten, a keresleti oldal alakulásába is be kell avatkozni. Ez konkrétan a forgalom csökkentését célozza, ami nem érhetı el kizárólagosan közlekedési mőszaki eszközök alkalmazásával.


55


A korszerő közlekedéspolitika térségi, gazdasági, mőszaki, környezeti, szociális célok integrált kezelésével alakítható csak ki. Kiemelhetı a környezetpolitikába integrálódó környezeti megközelítés átfogó szerepe. A közlekedésen belül is integrált megközelítésre van szükség: ez egyfelıl a multimodalitás követelményét jelenti, de ide tartozik a többrétegőség követelménye is, így a belsı feltárás, (a helyek tere) ill. a külsı megközelítés, a tranzit és az elkerülés (az áramlások tere) funkcióinak párhuzamos figyelembevétele és arányos kezelése. Bıvebben itt: http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf02/UTNAP_020913.pdf

Hıszivattyú A környezetben tárolt energiát hasznosító berendezés, amely főtésre, hőtésre, valamint háztartási melegvíz elıállítására alkalmas. A berendezés a mőködtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül alakítja hıvé, hanem a föld, a talajvíz, vagy a levegı által eltárolt napenergiát hasznosítva magasabb hımérsékletre emeli a rendszerben keringı közeget. A geotermikus hıszivattyú a talaj és az épület belsı terei között szállítja a hıt. A talajtól elvont hıvel főthetjük az épületet. A hı szállítási iránya megfordítható, tehát nyáron a belsı térben keletkezı többlet hıt a talaj felé továbbíthatjuk, miáltal hőthetjük az épületet. COP - Coefficient Of Performance: a hıszivattyúk hatékonyságát jellemzı érték. Egy rendszer COP értéke megmutatja, hogy a hıszivattyú a mőködtetéséhez felhasznált teljesítmény hányszorosát adja le hıteljesítmény formájában. A geotermikus főtés elınye, hogy gazdaságos üzemeltetés mellett alacsony hımérséklető hıforrásokból is képes többlet hıt kinyerni.

KOI Kémiai Oxigénigény. Lásd: http://fenntarthato.hu/epites/lexikon/

Kondenzációs gázkazán Kondenzációs kazánok mőködtetése: a kondenzációs főtıkészülékek kihozzák a gázból a maximumot, sıt többet. Hatásfokuk elérheti a 109%-ot. A kondenzációs gázkazán mőködésének alapelve, hogy füstgázban lévı vízgız rejtett hıjét visszanyerjük, a gızfázisból a folyadékfázisba történı átváltoztatással, az úgynevezett kondenzálással, ami a nagyfelülető kompakt hıcserélıben történik.


56


Környezetbarát ház Energiatakarékos, illetve ökológiai szempontból elınyös mőszaki és egyéb megoldásokat tartalmaz, környezetbarát anyagokból készül, az építıanyagok, az épületszerkezetek, a hı-, a víz- és a hangszigetelés, a technológiai megoldások, a tájolás, a főtés-hőtés, a víz és az elektromos energia felhasználása, a világítás, a melegvíz elıállítása, mind-mind a környezettudatos szemléletet tükrözik.

Környezetbarát, környezettudatos építészet Lásd itt: http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/

Környezetegészségügy A halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal összefüggı megbetegedések okozzák. Kiemelt kutatási területek: külsı és belsı téri levegıminıség és a légúti megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvíz-szennyezık és összetevıik hatásai, a toxikus és daganatkeltı vegyi anyagok hatásai, a hulladékok minısítésének szempontjai. Lásd itt: http://www.zoldtars.hu/doc/kornyezet.ppt A KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY LEGFONTOSABB TERÜLETEI • A levegıminıség egészségügyi hatása • Az ivóvíz és fürdıvíz minısége, az emberi egészségre veszélyt jelentı vízszennyezések megelızése • Környezeti zaj egészségkárosító hatása • A hulladékok és a talaj szennyezettségének környezet-egészségügyi problémái • Munkahelyi környezet, munkaegészségügy • Kémiai biztonság fokozása • Közlekedésbiztonság • Sugárbiztonság


57


• Élelmiszerbiztonság • Épített környezet

Környezeti menedzsment rendszerek Környezetközpontú irányítási rendszerek – KMR:5 ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer Az EMAS szerinti környezetközpontú irányítási rendszer Integrált minıségi és környezeti menedzsment rendszer (IQEMS) A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ)

Local Agenda 21 - Helyi feladatok a XXI. Századra6 A Local Agenda 21 olyan eljárás, amely elısegíti a fenntartható fejlıdést közösségi szinten. Ez egy megközelítés a részvételre, amely tiszteletben tartja a társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti igényeket, a jelenlegi és a jövıbeni polgárok igényeit, a közösség sokféleségét.

Megújuló energiaforrás Olyan közeg, természeti jelenség, melyekbıl energia nyerhetı ki, és amely akár naponta többször ismétlıdıen rendelkezésre áll, vagy jelentısebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelıdik.7 Fajtái: napenergia (naperımő), napelem, napkollektor, vízenergia (vízerımő), árapály-energia, hullám energia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, bioetanol, biodízel A megújuló energiaforrások felhasználásának lehetıségei:

5

Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~euint/klaszterhonlap/files/kornymen.pdf

6

http://www.environ.ie/en/Environment/LocalAgenda21/

7

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Megújuló-energiaforrás


58


• Hıenergia-termelés: napkollektor használata használati melegvíz termelés vagy főtésrásegítés céljából; biomassza hıerımői hasznosítása, geotermális energia főtési célú használata stb. • Elektromos áram termelése: fotovoltaikus elektromosáram-termelés, geotermális hıenergiából áramtermelés, szélerımőves áramtermelés, biomasszatüzeléső-áramtermelés stb. • Bio-hajtóanyag elıállítása: biodízel, bioetanol, biogáz stb.

Napelem A napelemek olyan szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyelıdésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözıségébıl adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít.8 Napelemes közvilágítás: az utcai közvilágítási rendszer nagyon hatékony, alkalmas utcák, parkolók, kertek, sétányok és más áramvételi lehetıségtıl távoli helyek éjszakai megvilágítására. A hideg fehér fényő LED-es lámpa várható élettartama 100 000 óra (kb. 22 év).

Napkollektor A napkollektor a Nap fényenergiáját hıenergiává átalakító berendezés. Legtöbbször víz melegítésére használják, de a hıcserélı közeg légnemő anyag is lehet. A felmelegített anyagot használják a főtésen kívül a meleg víz elıállítására (mosogatáshoz, fürdéshez és medencékhez).9

Nulla energiaigényő ház A főtési energiaszükséglet - beleértve a főtés áramszükségletét is - teljes egészében megújuló energiaforrással kerül lefedésre.

8

http://hu.wikipedia.org/wiki/Napelem

9

Ábra: http://keszhaz.grandacs.hu/kepek/baloldal/aktivkeszhaz/napkollektor4.jpg


59


Ökohatékonyság Az ökohatékonyság fogalmának bevezetése és a koncepció elterjedése az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlıdésért (WBCSD) 1991-ben megjelent publikációjától számítható10. Szerintük ökohatékonyság úgy érhetı el, ha a javak és szolgáltatások versenyképes árakon biztosítják az emberi szükségleteket és az életminıséget, miközben erıteljesen csökkentik az erıforrás-intenzitást azok életciklusában, legalább olyan szintre, mint a Föld ökológiai kapacitása. Az OECD szerinti ökohatékonyság az a hatékonyság, amikor az erıforrás-felhasználás az emberi szükségleteknek megfelelı, és ezt az outputok és inputok arányával definiálják. Az Európai Környezeti Ügynökség definíciója: jobb életminıség, kevesebb természeti forrással. A Roche cég az értékesítéshez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások és az elıidézett környezeti hatások hányadosaként értelmezi. Az ökohatékonyság mérésére szabványos gazdasági és monetáris mutatókat alkalmaznak. Az ökohatékonyságot lehet mérni gazdasági értékek (értékesített termék tömege – ÉTT), környezeti mutatók (anyag-, energiaigény, emissziók) és ökohatékonysági arányok (ÉTT/energiaigény; nettó érték/felhasznált anyag; nettó érték/felhasznált energia; nettó érték/üvegházhatású gáz stb.) alapján11. Alapvetı követelmény, hogy a felhasznált információk tudományosan megalapozottak, környezeti szempontból megfelelıek és jól mérhetık, az üzleti életben és globálisan is alkalmazhatók legyenek12. Lásd itt: http://www.matud.iif.hu/07sze/13.html

Összesített energetikai jellemzı Az összesített energetikai jellemzı számértéke az épület rendeltetésétıl, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke rendeletben megadott összefüggésekkel számítható, illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemzıjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerő használati módja függvényében a számítási összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket.

10

Cõté et al., 2006

11

Cõté et al., 2006

12

Verfaillie – Bidwell, 2000


60


Bıvebben itt: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=478&Itemid=110& limit=1&limitstart=1

Passzív ház A passzívház egy olyan épület, melyben a használó számára a kellemes komfortérzés minden évszakban külön főtési és hőtési rendszer nélkül biztosítható. Egy passzívházban nincs szükség télen hagyományos főtésre (olajkályhára, gázkazánra), nyáron pedig légkondicionálásra a kellemes hıérzet biztosításához. A passzívház hıvesztesége csak töredéke egy hagyományos ház hıveszteségének. Ennek érdekében a kiváló hıszigetelés mellett a hıhídmentes és légtömör szerkezetkialakítás, valamint a ház energiaháztartásának figyelembevétele elsıdleges szempontok az építészeti tervezés során is, amit gondos kivitelezéssel kell megvalósítani. Egy passzívház szellıztetése mindig ellenırzött módon, hıvisszanyerı szellıztetı berendezéssel történik, miáltal a szellıztetési hıveszteség nagyon nagy mértékben csökkenthetı. A passzívház összes hıvesztesége olyan minimális, hogy annak pótlásához nincs szükség külön főtési rendszerre, ezt a házban jelenlévı passzív energiaforrások biztosítják, mint az ablakokon keresztül beérkezı napfény, a gépek és a bentlakók által leadott hı. Ezek a passzív energiaforrások és a házból eltávozó, elhasznált levegıbıl visszanyert hıenergia együttesen képesek egy passzívház (melynek energiaszükséglete 80-90 %-kal kevesebb, mint egy hagyományos házé) szinte teljes főtési energiaszükségletét fedezni. Bıvebben: http://www.passzivhaz-akademia.hu/index/mi_az_a_passzivhaz.html http://www.passzivhaz.net/passzivhaz/passzivhaz_lepesrol_lepesre.html

Szélenergia A szél mozgási energiája kétféleképpen is felhasználható:13 áramtermelésre, vízszivattyúzásra.

13

Bıvebben: http://www.szelkerekcentrum.hu/


61


A szélenergia-hasznosítás elınyei: Korlátlanul megújul (szemben a geotermiával), a szélerımővek mőködés közben nem bocsátanak ki szén-dioxidot (csak a gyártás és szállítás során keletkezik széndioxid), alacsony az üzemeltetési költség, gyorsan telepíthetıek, kicsi helyigényő, munkahelyeket teremt. Hátrányok: Az energiatermelés csak szeles idıben képzelhetı el. A fogyasztás csúcsa azonban sokszor a szélcsendes nyári kánikulában van (klímaberendezések). Erre megoldást jelent a víztározós-szivattyús modell. Ennek lényege, ha túltermelés van, akkor a fölösleges energiával a vizet egy magasabban fekvı tárolóba szivattyúzzák, s amikor szükség van erre az energiára, a víz helyzeti energiáját alakítják elektromos energiává. Szakemberek szerint így is problémás, hogy 7090 %-os háttérkapacitással lehet csak szélerımővet építeni. A beruházás támogatások nélkül nagy tıkeigényő (a telepítés költsége a fejlesztéseknek köszönhetıen folyamatosan csökken).

Szélkerék • A szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. A szélgenerátorok háztartási mérető berendezések. Az áramtermelésben alkalmazott rotorok általában 1-2-3 lapátos, nagyobb sebességő megoldások. Az ideális szélviszonyú területekre sok gépbıl álló szélparkokat, szélfarmokat telepítenek, így a szélturbinák teljesítményei összeadódnak. • Szélerımőnek az ipari alkalmazású nagy teljesítményő berendezéseket nevezhetjük.

Településfejlesztési koncepció A fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedı önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövıbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsısorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-mővi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntı szerepe.

Településrendezési terv A településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv.


62


Településszerkezeti terv Az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetıségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelıen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mőködéséhez szükséges mőszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.

Üvegházhatású anyagok A légköri üvegházhatás körülbelül 85 %-át a vízgız (H2O) és a szén-dioxid (CO2) okozza, nagyjából 3:1 arányban. Kisebb jelentıségő a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és az ózon (O3) hatása. Fluorozott üvegházhatású gázok: hidrofluorokarbon perfluorokarbon (PFC), klorofluorokarbon (CFC).

(HFC),

kén

hexafluorid

(SF6),

Zero-CO2 ház Lásd itt: http://www.zeroenergiahaz.hu/

Zöldfelület Zöldfelület: a zöldterületeknél általánosabb fogalom. Minden olyan felület ide tartozik, amelyet döntı mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari terület, lakóterület, közlekedési terület, intézményterület stb.) belül helyezkedik el. Legismertebb formái: lakóterületi közkert, közlekedési terület fasora és cserjetelepítése, ipari területek kertjei, intézmények kertjei stb. Zöldterület: a város közhasználatú, növényzettel fedett önálló funkcionális egysége, amely elsısorban rekreációs feladatokat (pihenés, üdülés, sport stb.), higiénés és esztétikai funkciókat tölt be. Leggyakoribb formája: városi parkok, jóléti erdık, védıfásítások, temetık, strandok stb.


63


4. számú melléklet: Felhasznált és ajánlott irodalom Honlapok: ZÖLDTECH magazin: Internetes szakportál a megújuló energiaforrások témakörében. Friss hírek, ismeretterjesztı cikkek, eseménynaptár: www.zoldtech.hu Zöld iránytő az Interneten: www.greenfo.hu Fenntartható építés tudásbázis: www.fenntarthato.hu Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács honlapja: http://www.nfft.hu İshonos fák listája: http://www.foek.hu/programok/oshonos.html Jogszabálykeresı: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso Kiáltvány az élı utcákért: http://www.lelegzet.hu/archivum/2002/07/0075.hpp Szakirodalom-lista: http://fenntarthato.hu/epites/kiadvanyok/szerzok-szerinti/

Könyvajánló, felhasznált szakirodalom: Bencze Bıcs Bernadett: Speciális környezeti kérdések Magyarországon, különös tekintettel az alternatív energiaforrások alkalmazási lehetıségeire, Corvinus Egyetem, 2006, Bp.

4. számú melléklet: Felhasznált és ajánlott irodalom

64


Berki Zsuzsa - Berki András - Fülöp Sándor - Szilágyi László: Ajánlások a hatékonyabb hulladékgazdálkodási tervezéshez, EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület - Hulladék Munkaszövetség, 2004, Budapest Ertsey Attila: Az Autonóm Ház, Szt. István Egylet, YMMF, 2000 Feladatok a XXI. századra – Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világ konferenciájának dokumentumai. Föld Napja Alapítvány, 1993. Budapest Fenntarthatósági Útmutató a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett „Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása” címő pályázat felhívásához, 2009 március Környezettudatos tervezés szempontrendszere a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett „Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása” címő pályázat felhívásához, 2009. március Gyulai Iván: Kérdések és válaszok a fenntartható fejlıdésrıl. Magyar Természetvédık Szövetsége. Budapest, 2009. Hajnal Klára, Dr.: A fenntartható fejlıdés elméleti kérdései és alkalmazása a településfejlesztésben, PhD. Értekezés, PTE-TTK, Földrajzi Intézet, 2006, Pécs Kiss Ágnes: Környezeti fenntarthatóság az EU regionális politikájában – A hazai gazdaságfejlesztési programok Tapasztalatai, Doktori (PhD) értekezés tézisei, Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, 2009, Sopron Láng István (szerk.): Környezetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 2007, Budapest Lányi Erzsébet, dr. - Medgyasszay Péter (szerk.): Környezetbarát építés szerkezetei - BMGE egyetemi segédlet. Budapest, 1999. Magyarországi fenntartható energiastratégia, Az Energia Klub tanulmánya 2006. május, Budapest Medgyasszay Péter (szerk.): Világváros vagy világfalu - építészeti szakanyag, FÖK. Budapest, 2004. Medgyasszay Péter, Osztrotuczky Miklós: Energiatudatos építés és felújítás, SZIE Ybl Miklós Fõiskolai Kar, Épített Környezet Tanszék, 2000 Mezı János: A megújuló energiaforrások hasznosításának elmélete és lehetıségei az Európai Unióban, Magyarországon. PTE-TTK Földrajzi Intézet, 2006, Pécs


65


Dr. Molnár László : A magyar energetika és a távhı aktuális kérdései, Magyar Energetika 2003/4 Nemcsics Ákos: A napelem és fejlesztési perspektívái, Akadémiai Kiadó, 2001, Bp. Tóth Péter, Dr.: Megújuló energiaforrások hasznosításának helyzete és lehetıségei Gyır-MosonSopron Megyében (2005-ös tanulmány) Zöld András (szerk.): Az új épületenergetikai szabályozás. Segédlet, Bausoft Pécsvárad Kft., Pécsvárad, 2006 Zöld Könyv: Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért, Brüsszel, 2006. március Zsolnai László, Dr.: Ökológia, gazdaság, etika; Helikon Kiadó; Bp. 2001


66

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence

Recommend Documents