KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
Kutatási szolgáltatás fejlesztés: Szervezetfejlesztési szakember tevékenység Kodolányi János Főiskola PIQ & Lead TDK 2015-2018 programfejlesztés
2015
TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
Kutatási szolgáltatás fejlesztés: Szervezetfejlesztési szakember tevékenység Kodolányi János Főiskola PIQ & Lead TDK 2015-2018 programfejlesztés
Készítette: Humanitas Socialis Kft. …..………………. Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató
TARTALOMJEGYZÉK
I. FEJEZET .............................................................................................................................. 4 A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA TEHETSÉGGONDOZÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KÜLDETÉSE A PIQ&LEAD PROGRAM KONTEXTUSÁBAN ...................................................................................................... 4 II. FEJEZET ............................................................................................................................. 7 JAVASLAT A HALLGATÓK TEHETSÉGGONDOZÁSÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN ......................... 7 Előzmények, célkitűzés ................................................................................................ 7 A TDK fejlesztési lehetőségei .................................................................................... 15 III. FEJEZET .......................................................................................................................... 17 RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV .............................................................................. 17 A megfogalmazott feladatok részletezése .................................................................. 17 A sikeres TDK-dolgozatok ismérvei a tapasztalatok alapján ..................................... 19 IV. FEJEZET.......................................................................................................................... 20 A FEJLESZTÉSBEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK ÉS KOLLÉGÁK ELISMERÉSE................................................................................................................ 20 A hallgatók eredményes TDK-munkájának elismerése ............................................. 20 A TDK-munkát szervezők, valamint a konzulens/témavezető oktatók, kutatók elismerése ................................................................................................................... 21 V. FEJEZET ........................................................................................................................... 22 A KJF TEHETSÉGGONDOZÁSI RENDSZERÉNEK SWOT-ANALÍZISE .............. 22 VI. FEJEZET.......................................................................................................................... 24 ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................... 24
I. FEJEZET A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA TEHETSÉGGONDOZÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KÜLDETÉSE A PIQ&LEAD PROGRAM KONTEXTUSÁBAN A Kodolányi János Főiskolán hosszú előkészítő munkát követően, 1999-ben indult el a szervezett tudományos diákköri mozgalom, majd ezt követően 2000-ben tartották meg az első
intézményi
TDK-konferenciát.
Az
azóta
eltelt
időben
az
intézmény
tehetséggondozási tevékenysége kibontakozott és országos szinten is jelentőssé vált.1 A Kodolányi János Főiskola 1999-ben a Társadalomtudományi Szekció, majd 2007-ben a Humán Tudományi Szekció sikeres megszervezésével bizonyította, hogy az országos tudományos diákköri mozgalomnak is meghatározó tényezője. A Kodolányi János Főiskola hallgatói azóta minden második évben sikeresen szerepeltek az Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekcióiban, tanárai zsűritagként és bírálóként segítették a szakmai bizottságok munkáját. A főiskolán bevezetett PIQ&Lead program és a TDK-tevékenységben manifesztálódó hallgatói tehetséggondozási program egymás szerves kiegészítője. Ennek elemeit rövid áttekintésben mutatjuk be, a részletes kifejtést később közöljük. A program Profession szintjén a TDK-tevékenység jelentésen fejleszti a képzési szintnek és a tudományterületnek megfelelő személyes és szakmai professzionalizmust, amely tartalmazza
a
személyiség
szakmára
és
tudományos
megnyilatkozásra
való
alkalmasságát, a korszerű szakmafelfogást és –elméleteket. Továbbá a tudományterület nemzetközi és nemzeti trendjeit, a szakmai gyakorlat nézőpontjait: a szakmai szervezetek és működésük modelljeit, a szakterület szolgáltatásait, a szakterület vevőinek ismeretét,
Az intézményben folyó munka összefoglalásáért lásd: Dr. Szele Bálint (szerk.): Tehetséggondozási workshopok a Kodolányi János Főiskolán 1. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2011. 1
a vevőkkel való kommunikáció és viselkedés modelljeit, a szakmakutatás megfelelő trendjeit. Az Innovation szinten a TDK-tevékenység fejleszti azokat a képességeket, melyeknek célja a szakmai szervezetek, folyamatok, termékek és szolgáltatások kutatása, a szakmai innovációk megismerése, az innováció tervezési folyamatainak, a kapcsolódó tudás-, technológia- és értéktranszfer eljárásainak, a szellemi tulajdonnal való gazdálkodás mikéntjének elsajátítása. A Quality szinten a tehetséggondozási modell tartalmazza az egyes szakterületek minőségi követelményeit, a kialakult standardok elsajátítását, a szervezeti minőség fejlesztése nézőpontjait és szakterület-specializált minőségi modelljeit és eljárásait, valamint tudatosítja, hogy mit jelent a minőségi munkavégzés és kutatás a tudomány területén. A Lead szinten a tehetséggondozási tevékenység célja a vezetésre való alkalmasság kialakítása. Hosszabb távon a személyes vezetői, csoportvezetői, projektvezetői kompetenciafejlesztés mellett a vállalkozásfejlesztés, valamint a vállalkozások, tevékenységek, személyek, vezetők értékelése, az innovációk gyakorlati alkalmazása is fontos célkitűzés. Ehhez a tehetséggondozás is segítséget kíván nyújtani. A PIQ&Lead program céljai a tehetséggondozásban is relevánsak, a tehetséggondozásban megvalósuló fejlesztési program ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését is célul tűzi ki. Ezeket a röviden a következőképpen tekinthetjük át. a) Életpálya-központú
hallgatói
személyiségfejlesztés
és
szakmai
személyiségfejlesztés; b) Koherens professziófelfogás, a szakterület szakmaelméleti, gyakorlati, értékelési és alkalmassági nézőpontjainak integrálásával; c) A szervezeti alkalmasságra való felkészítés, az innováció, minőség, vezetés, vállalkozás, értékelés és fejlesztés kultúrája képzés közbeni kialakításával;
d) Személyiség-, feladat- és kimenetközpontú módszertan és értékelési rendszer; e) PIQ & Lead nézőpontú szakmapedagógia és felkészítési rendszer, amely integrálja az
innovatív felsőoktatás-pedagógiákat, elkerülve
azok
túlértékelését; f) Fejlesztő jellegű, integrált belső és külső tanulási környezet kialakítása; g) A KJF PIQ & Lead Felsőoktatási Képzési Modell e jellemzők alapján meghatározza az intézményi képzési, kutatási és gyakorlatszervezéstervezési
és
folyamatszervezési
működésének
szempontjait,
a
kimenetközpontú teljesítményrendszernek megfelelő működést; h) A fentiek alapján képes a legkorszerűbb szakmai tartalmakat, képességeket és készségeket, a szakmai szintnek megfelelő alkalmasságot közvetíteni a képzési tevékenység folyamatában, lehetővé téve a magyar képesítési keretrendszer belső tartalmi változásai rugalmatlanságának leküzdését (egy képesítési leírás 10-15 évente is alig változik, merev előírásrendszerével a tudományterület, szakág konzerválására és nem megújítására helyezi a hangsúlyt). A PIQ & Lead program olyan személyiség- és szakmaközpontú képzési modell, amely az életpályára készíti fel a hallgatót oly módon, hogy a 21. század üzleti kultúráit, technikáit már a tanulás folyamatában elsajátítják a hallgatók. Az oktatás tartalma – az elméletek, gyakorlati modellek, szakmai teljesítmény – mellett az oktatás módszertana és a gyakorlat is az üzleti technikák és módszerek alkalmazása a tanulmányi és tehetséggondozási tevékenység napi gyakorlatba ültetésével történik. Ezt a komplex tevékenységet kívánja segíteni a Kodolányi János Főiskola Tudományos Diákköri Tanácsa és tehetséggondozási programja.
II. FEJEZET JAVASLAT A HALLGATÓK TEHETSÉGGONDOZÁSÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN Előzmények, célkitűzés A felsőoktatási tehetséggondozás egyik legfőbb letéteményese a tudományos diákköri (TDK) tevékenység. A legjobb pályamunkák készítői, az intézményi TDK-konferencián eredményeik alapján arra mandátumot szerzett fiatalok a kétévente megrendezett (2015ban már a XXXII.) Országos Tudományos Diákköri Konferencián, az OTDK-n mutatják be és mérik össze más felsőoktatási intézmények hallgatóival eredményeik értékeit. Itt szerezhetnek rangos, I., II. és III. helyezést, különdíjat és a legjobb első helyezettek pedig Pro Scientia Aranyérmet. Az OTDK törekedik arra, hogy szigorúan minőségbiztosított tudományos fórum legyen, ugyanakkor verseny is, de célja nem az intézmények, hanem a legtehetségesebb egyetemisták és főiskolások tudományos teljesítményének összemérése. Az OTDK eredményeit mégis – mivel azok statisztikailag megbízhatónak tekinthetők – felhasználták és felhasználják a felsőoktatási rangsorok készítői. Tekintettel arra, hogy az eddig alkalmazott módszerek eltérőek, és nem tükrözik hűen a TDK-ban elért eredményeket, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elhatározta, hogy kidolgozza azt az eljárást és módszert, amely hitelesen minősíti a felsőoktatási intézmények és karaik TDK-ban való sikerességét. Ez különösen lényeges napjainkban, amikor örvendetes módon megnőtt a tehetséggondozás, a TDK ázsiója az egyetemek és főiskolák megítélése során. A felsőoktatás piacosodása helyezte előtérbe a rangsorok készítését. A továbbtanulási döntések esetében a rangsorok hatással vannak a hallgatókra és az őket támogató szülőkre. De a rangsorok konzekvenciáit az intézmények állami támogatásánál is egyre inkább figyelembe veszik. A felsőoktatás esetén, éppen úgy, mint máshol, a rangsor mindig egy komplex rendszer egydimenziós projekciója, azaz a szervezet komplexitását,
minőségét leegyszerűsítve kommunikálja, ezért itt is célszerű a minősítési kategóriák bevezetése. Ugyanakkor a minősítési kategóriák mindig a rangsorok alapján készülnek. A rangsorolások figyelembevételével óvatosan kell bánni, mert a rangsorok pozitív visszacsatolást generálhatnak, azaz önbeteljesítő próféciaként funkcionálhatnak. Azaz egy jó intézménybe a jobb diákok nyernek felvételt és ettől az intézmény a rangsorok szempontjából még jobbá válik. A 2010. novemberi kecskeméti TDK-fórumon kialakuló elhatározás és a 2012. márciusi OTDT ülésen elfogadott elvek szerint működő OTDT elnöki munkacsoport tevékenysége alapján véglegesült TDK-eredményességi mutató mind a tudományos, mind az oktatói teljesítményt
figyelembe
veszi,
tehát
összetett
szemléletű,
tehetséggondozási
eredményességet minősítő eljárás. A 2012-ben megjelentetett elemzés2 az utolsó három OTDK eredményeit (2007/ 2009/ 2011) vette figyelembe. Itt rendelkezésre álltak a bemutatott pályamunkák, az első, a második és harmadik helyezettek, illetve a Pro Scientia Aranyérmesek száma karonként. A kutatás későbbi fázisában az intézményi, kari hallgatói létszámok is rendelkezésünkre álltak. A pontozási rendszer célja a karok TDK-teljesítményének minősítése, ennek a lexikografikus döntési eljárások felelnek meg legjobban. Így a Pro Scientia Aranyérmes 8 pontot, az első helyezett 4 pontot, a második helyezett 2 pontot, a harmadik helyezett 1 pontot kapott. Az így kialakult sorrend a súlyozás kis változására is nagy stabilitást mutatott. Az OTDK-n összesen 175 kar szerepelt. A legjobb intézmény közel 300 pontot teljesített. A sorrendben a harmincadik (az intézmények számának egy hatoda), ennek tizedét érte el, azaz 30 pontot. Ez azt jelenti, hogy a kiemelkedő karok száma kevés. A stabilitás növelésének érdekében az értékelés során kategorizálás került bevezetésre. Összesen hat kategóriába sorolták a karokat: kiemelkedő, jelentős, jó, közepes, fejlesztendő és értékelhetetlen. A kategóriákban történő besoroláson túl sorrendet nem Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények TDKeredményessége. Országos Tudományos Diákköri Tanács, 2012 pp. 1-11. http://docplayer.hu/1521889Egyetemi-es-foiskolai-karok-valamint-karokra-nem-tagozodo-felsooktatasi-intezmenyek-tdkeredmenyessege.html 2
képeztek, ezt hangsúlyozza az alfabetikus besorolás. Ezzel is demonstrálják, hogy az OTDK-n nem az intézmények, hanem a pályamunkák készítői versenyeznek. Ugyanakkor
a
kategóriákba
tartozás
autentikus
leképezése
az
intézményi
tehetséggondozás eredményességének. A Kodolányi János Főiskola e rangsor alapján 2012-ben a fejlesztendő minősítésű, karokra nem bontható intézmény besorolást kapta.3 Ebben a felmérésben ugyanakkor a 2013. és a 2015. évi OTDK eredményei még nem szerepelnek, azoknak az adatoknak a feldolgozása folyamatban van (volt). A KJF közben nagyon jelentős fejlődésen ment át és jelentős eredményeket ért el mind a két időközben megrendezett OTDK-konferencián. A főiskola fennállásának legsikeresebb OTDK-felkészülését tudhatta maga mögött a 2013-as évben. A felkészülés sikeressége a következőkre vezethető vissza:
Az intézményben lebonyolított TÁMOP 4.1.1. projekt számos lehetőséget kínált mind a hallgatói, mind pedig az oktatói felkészítésre és továbbképzésre. Ennek keretében félévente tartottunk tanszéki tájékoztatókat és workshopok keretében felkészítést az oktatóknak.
Az elmúlt években az intézmény tanszékvezetőiben és oktatóiban tudatosodott a TDK fontossága. Megjelentek a személyközpontú képzési folyamat elemei, valamint az életpályaközpontúság szempontjai. Sikerként értékeljük, hogy a képzéseken egyre több kollégát tudtunk megszólítani, és a képzés eredményei a projekt lezárulása után is hangsúlyosan megjelentek a főiskola életében. A képzések nyomán megnőtt a tehetséggondozással kapcsolatos tudatosság, a kollégák odafigyelnek a tehetségekre és tudják, hová forduljanak, ha problémájuk
3
Egyetemi és főiskolai karok, valamint karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmények TDKeredményessége. Országos Tudományos Diákköri Tanács, 2012 pp. 1-11. http://docplayer.hu/1521889Egyetemi-es-foiskolai-karok-valamint-karokra-nem-tagozodo-felsooktatasi-intezmenyek-tdkeredmenyessege.html
akad. Több mint 300 oktató kolléga vett részt a képzéseken, amely a tehetséges hallgatók felismerésével és motiválásával foglalkozott.
Az ITDK konferenciákat lehetőség szerint nem évente, hanem félévente rendeztük meg, kivétel az OTDK éve, ezzel is növelve a hallgatói részvétel és továbbjutás lehetőségét.
A hallgatók számára kompetencia-fejlesztési és felkészülési workshopokat szerveztünk, Székesfehérváron és Siófokon (utóbb ezek hatására Budapesten is) kutatószobát hoztunk létre, valamint kifejezetten az ITDK továbbjutóinak ún. Hallgatói Tudományos Napot szerveztünk, ahol közvetlenül az OTDK előtt bemutathatták ppt-előadásukat, és szakemberek értékelték és adtak tanácsot a változtatásokra vonatkozóan.
Az egyre nehezedő gazdasági feltételek és a csökkenő hallgatói létszám mellett a 2013. évi OTDK-n elért kimagasló eredményt, valamint a 2015-ös OTDK ehhez mérten kissé szerényebb, de így is jelentős – a főiskola történetében először I. helyezést is tartalmazó – eredményét nagyon nehéz lesz nemcsak növelni, hanem szinten tartani is a 2017. évi OTDK-ra, de már most el kell kezdeni a felkészülést. Mostanra ugyanis bebizonyosodott, hogy az önkéntességen alapuló részvételnek komoly korlátai vannak, és ez a 2013. és 2015. évi OTDK-n országosan már megmutatkozott (1. táblázat). 1. táblázat. Az OTDK-ra nevezett dolgozatok száma
Nevezett dolgozatok száma összesen4
4
XXVI.
XXVII.
XXVIII.
XXXIX.
XXX.
XXXI.
XXXII.
OTDK
OTDK
OTDK
OTDK
OTDK
OTDK
OTDK
2003
2005
2007
2009
2011
2013
2015
3503
3569
OTDT által kiadott adatok alapján.
3477
3957
4400
4980
4602
Az intézmények nagyon sok olyan hallgatót delegáltak azért, hogy minél több hallgatóval legyenek jelen – ezzel próbálva növelni esélyeiket –, akiknek munkája nem mindig érte el a megfelelő színvonalat: a dolgozatok kb. 10%-a alkalmatlan volt a bemutatásra. Ezzel nagyon nehéz helyzetbe hozták a rendező intézményeket, hiszen egy-egy nagyobb szekciónál több ezer bírálót és zsűritagot kellett szó szerint fölkutatni. (Egy dolgozathoz két bírálat kell, és ha túl nagy a pontkülönbség, akkor három, de volt olyan eset, amikor csak a sokadik szakember vállalta el a társadalmi munkában végzett feladatot.) Nem is beszélve a rendezvény infrastrukturális és logisztikai hátteréről. A tömegessé válás mostanra éreztette igazán hatását a bolognai típusú képzés bevezetése óta, a hallgatók is szélesebb körben váltak motiváltabbá a mester- és doktori képzésre való felvételnél szerezhető előnyök miatt. (Ez a KJF-en is megmutatkozott, ld. 2. táblázat.) Ezt azonban fel lehet és fel is kell használni a TDK tevékenység népszerűsítése során. A főiskola esetében a „túldelegálás” nem volt releváns, hiszen pl. 2013-ban a húsz résztvevő hallgatóból tíz, illetve 2015-ben a 12 indulóból 5 hallgató valamilyen minősített elismerésben részesült. Ez eddig minden idők legjobb eredménye, összességében a TDKmunkában zajló tudatos építkezést, annak fejlődését, sikerességét és a benne rejlő további fejlesztés lehetőségét mutatja. 2. táblázat. A KJF OTDK-ra nevezett dolgozatainak száma és az elért helyezések
Nevezett dolgozatok száma összesen Elnyert helyezések száma Elnyert helyezések minősítése
XXVII.
XXVIII.
XXXIX.
XXX.
XXXI.
XXXII.
OTDK 2005
OTDK 2007
OTDK 2009
OTDK 2011
OTDK 2013
OTDK 2015
12
10
11
12
20
12
3
n.a.
4
2
10
5
n.a.
2 db II. helyezés, egy db III. helyezés és egy különdíj
ld. 3. táblázat
1 db I. helyezés, egy db III. helyezés és három különdíj
1 db II. helyezés és 2 különdíj
2 db II. helyezés
3. táblázat: a KJF OTDK eredményei 2013-ban Név és témavezető
Szekció, tagozat
Eredmény
Csordás Hédi Virág
Társadalomtudományi Szekció, Média- és
I. hely
(témavezető: Bódi Zoltán)
kommunikációtudományi tagozat
Gábor Diána (témavezető:
Közgazdaságtudományi Szekció, Turisztikai
Kovács Péter)
termékfejlesztés tagozat
Hrisztoforidisz Zsuzsanna
Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és
(témavezető: Mócz Dóra)
Könyvtártudományi Szekció, Élethosszig tartó
I. hely
II. hely
tanulás tagozat Huber D. Vanda (témavezető:
Társadalomtudományi Szekció, Szociológia I.
különdíj
Szalai Katalin)
tagozat
Juhász Nóra (témavezető:
Fizika, Földtudományok, Matematika Szekció,
Michalkó Gábor)
Turizmus II. tagozat
Panker Gergő (témavezető: Sárdi
Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai
Csilla)
Szekció, Idegennyelv-pedagógia tagozat
Salamon Kitti (témavezető:
Társadalomtudományi Szekció, Szociális munka,
Jankó Judit)
szociálpolitika II. tagozat. Segítő munka
Schaffer Gábor (témavezető:
Közgazdaságtudományi Szekció, Térségmarketing-
Kundi Viktória)
imázsformálás tagozat
Takács Dóra Alexandra
Közgazdaságtudományi Szekció, Oktatáspolitika
(témavezető: Csath Magdolna)
tagozat
Zsiros Gina Barbara
Közgazdaságtudományi Szekció, Vállalati
OTDT
(témavezető: Varga János)
gazdaságtan tagozat
alelnökének
I. hely
II. hely
III. hely
II. hely különdíj
különdíja
A 4. táblázatban látható a Kodolányi János Főiskola oktatóinak és hallgatóinak részvétele a XXXI. OTDK (2013. április) szakmai munkájában. 4. táblázat: A KJF összesített részvétele a XXXI. OTDK-n Oktatók száma
Tanszékek száma
OTDK bírálat száma
Szekcióban tagság/elnökség
OTDK eredmény
6 db elnökség
OTDK-ra saját hallgató felkészítése, témavezetés 20 hallgató
26
10
46
3 db tagság
részvétele
3 db. 2. helyezés
3 db. 1. helyezés
+ 1-1 felkérés
1 db. 3. helyezés
elnökségre és
3 db. különdíj
tagságra
A Kodolányi János Főiskolán 15 éve folyó tudományos diákköri munka sikeresen konszolidálódott, és ez az utóbbi 10 évben országos szintű eredményekben is manifesztálódott. Az intézmény önmagához képest nagy fejlődésen ment keresztül a TDK-munka területén. A 2013-as OTDK rekordszámú helyezést hozott, majd a 2015-ös részvételszám ettől csak kicsivel maradt el, a helyezések azonban bizonyították a színvonalas munkát. Mindez áttörést jelenthet, ha a tendenciát meg tudjuk őrizni, egyúttal a sikeres 2007-es OTDK konferencia megrendezése mellett megalapozhatja a KJF hírnevét az OTDK rendszerében. Ha ezt a szintet a KJF tartani szeretné, a továbbiakban is következetes és kitartó munkára lesz szükség. A cél a 2013. és a 2015. évi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése, ami által az intézmény nemcsak saját magához képest, de országos összehasonlításban is előre, a fejlesztendőből a közepes vagy jó kategóriába tud lépni. További fontos cél, hogy a Tudományos Diákköri Munka szervesen kapcsolódjon a Kodolányi János Főiskola PIQ&Lead Felsőoktatási Képzési Modelljéhez. A projektidőszakban (2015-2018) képzési területenként 10–20 hallgató TDK tevékenységét tervezzük. A hallgatók kiemelkedően tehetséges csoportjait nemzetközi tehetséggondozási program keretében kívánjuk a nemzetközi karrier, hazai és nemzetközi mesterképzések, doktori iskola, üzleti vezetői karrier és közszolgálati karrier felé indítani. Nagyon fontosnak tartjuk a tehetséggondozás innovatív módszereinek és modelljeinek bevezetését, továbbá a hallgatói életpálya nyomon követését. További részcélok: a tehetséges hallgatók intellektuális, társadalmi, emocionális szükségleteinek feltárása; a tehetséggondozási tevékenység eljárásainak kialakítása: kutatási programok, témahirdetések, kutatásmódszertani képzés; könyvtári információs
szolgáltatás; témavezetők képzése; infrastruktúra-fejlesztés; kézikönyvek, kiadványok, működési rend kialakítása; tehetséggondozási szolgáltatások kialakítása.5
5
„Nyitottan a világra, a helyi gazdaságra, társadalomra és kultúrára”. Intézményfejlesztési terv 20122015. KJF. 2012. június 20-i szenátusi ülés 2902-6/2012. FOT (1030) p. 68.
A TDK fejlesztési lehetőségei
Az intézmény honlapjának frissítése folyamatos, erre a célra OTDK-helyezett hallgatóktól kértünk véleményeket, őszinte, biztató szavakat. A honlapon naprakész információkkal segítjük a felkészülést.
Sajnos tapasztalható, hogy esetenként a tanárok sincsenek tisztában a tudományos diákkör mibenlétével. Emellett a csökkenő hallgatói létszám is nehezíti a munkát. A főiskolán belül szükséges a tudományos diákkör további népszerűsítése, ezt azonban csak a hallgatókkal rendszeresen találkozó oktatók segítségével lehet megtenni.
A jelzések alapján több intézmény mindenféle szűrő nélkül küldi hallgatóit az OTDK-ra, ami a szekciók színvonalának látható esését eredményezte. A KJF intézményi szűrője kifejezetten jól működött az elmúlt 2011/2013/2015-ös OTDK-ra való felkészülési időszakban. A 44 induló hallgatónkból 17 helyezést ért el, ami mutatja, hogy a KJF-en mostanra készen áll a felelősségteljes tudományos diákköri munka háttere. A cél, hogy a jó szereplési arány mellett növeljük a résztvevők számát.
Fontos jövőbeni feladatok egyike, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a hallgatók érzelmi felkészítésére, hiszen tudniuk kell, hogy az OTDK egy szubjektív, improvizatív struktúra, amelyben nagyban függenek az eredmények a szerencsétől, illetve a tanári részrehajlástól vagy kedvezményezéstől – ezek lefelé illetve felfelé önkényesen módosítják az eredményeket. A hallgatóknak tudniuk kell, hogy ez a rendszer ilyen, hogy emiatt ne érjék őket csalódások, ne legyenek túlzott elvárásaik. Erre a 2013. évi versenyen történt esetek világítottak rá.
Szükség lenne a TDK-t de legalábbis az OTDK-t megelőző hallgatói tréningek folytatására, elsősorban kutatásmódszertani, informatikai és a prezentációs képességeik növelése érdekében, erre azonban forrást kell teremteni és biztosítani. Ily módon folytatható lesz a TÁMOP 4.1.1 pályázat segítségével megkezdett felkészítő munka.
Régóta létező probléma a tanárok elismerésének kérdése, ez most részben megoldódni látszik. Az oktatók teljesítményértékelésében a tehetséggondozási és kiválósági szempontok érvényesítése valamint az oktatói életpálya rendszer
szolgáltatásaiba való illesztése a cél. A tudományos diákköri munka önkéntes alapon zajlik, így a direkt anyagi kompenzáció nem elsődleges, azonban a következőket figyelembe lehetne venni pl.: egyszeri jutalom vagy valamilyen juttatás (Erzsébet utalvány, SZÉP-kártya stb.), órakedvezmény az országos helyezést elérő diákok felkészítő tanárainak; egy tudományos konferencián való részvétel támogatása; szabadnap a TDK, OTDK idejére; a zsűritagoknak szabadnap a konferencia idejére stb. Mindez nem kerül sokba a főiskolának, de nagyságrendekkel javíthatja a motivációt.
A hallgatók felméréseink szerint kifejezetten igénylik, hogy ismerős kísérő tanár vagy a felkészítő tanár is velük menjen az OTDK konferenciára, ehhez azonban – a szekciók nagy száma miatt – szükség van arra, hogy ezen tanárok utazási költségét és esetleges szállásköltségét megtérítsék, valamint hogy arra a napra szabadnapot kapjanak. Nem járhat anyagi hátránnyal ugyanis, ha egy tanár önként ITDK vagy OTDK munkában részt vesz.
Szükségesnek látjuk a TDK-dolgozatok formai követelményeinek pontosítását is az előbbiekkel összefüggésben. Már az intézményi TDK konferenciára jelentkezők számára is kötelezővé kell tenni pl. a láb- vagy szövegközi jegyzetekben való hivatkozást és szakirodalom megadását, és ezt pontosan definiálni kell a kiírás során, beleértve az internetes források megadása esetében is.
Az évközi beadandó dolgozatok esetén és a szakdolgozati szabályzatban is a TDK-hoz hasonlóan, a dolgozat formai követelményeinek pontosítását és szigorú betartatását javasoljuk, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a hallgatók nincsenek tisztában a tudományos kutatás és a tudományos igényű munkák megírásának szabályaival, s gyakran ezt az értékelés során sem kérik számon tőlük megfelelően. Ez hosszútávon az intézmény megítélését ronthatja, nem is beszélve arról, hogy a későbbiekben a szakdolgozatok betekinthetőségének lehetősége milyen problémákat okozhat a pár évvel ezelőtti országos botrányokat okozó fideszes plágiumügyet figyelembe véve.
III. FEJEZET RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV A megfogalmazott feladatok részletezése Összefoglalóan a cél a hallgatók és oktatók számára a hatékony tehetséggondozási szolgáltatások kialakítása. 1. A tehetséges hallgatók intellektuális, társadalmi, emocionális szükségleteinek feltárása. Sok problémát jelent ugyanis a hallgatók érzelmi elbizonytalanodása, amikor az utazás után szembesülnek a helyzettel, a zsűri esetleges rosszindulatával. Emellett igénylik az elismerést, szellemi teljesítményük bizonyos szintű ünneplését. Erre az intézményi szervezetfejlesztési ügyrend is javaslatot tesz.6 2. A tehetséggondozási tevékenység eljárásainak kialakítása. Ezt a hiányzó dokumentumot szintén kialakítjuk a pályázat keretében. 3. Kézikönyvek, kiadványok, működési rend kialakítása. Részben kialakításra kerül a pályázat keretében. Nyomtatott formáról nem lehet szó, inkább elektronikus oldalban, képzésben vagy tananyagban kell gondolkodnunk, bár nem egyértelmű, hogy egy állandóan változó rendszerben érdemes-e ilyen anyagokat készíteni. 4. Kutatási programok, témahirdetések, kutatásmódszertani képzés. Ezen a területen a főiskolának valóban van tennivalója. Szükséges lenne az oktatói kutatásokat és a hallgatóknak felajánlott témajavaslatokat megjeleníteni az intézmény TDK-honlapján (www.kodolanyi.hu/tdk). Ez növelné a hallgatók önbizalmát, orientálná őket és a tanárok figyelmét is felhívná a TDK-tevékenységre, hiszen jól át kellene gondolniuk a megadott témákat.
6
Az ügyrendet szintén ennek a pályázatnak a keretében dolgozta ki Glavanovics Andrea.
5. Könyvtári információs szolgáltatás; infrastruktúra-fejlesztés. Szükséges lenne a meglévő keretek között az érdeklődő hallgatók kutatásmódszertani és bibliográfiai támogatása a könyvtár részéről, illetve a az infrastruktúra fejlesztése: kivetítők, prezenterek, egyéb korszerű eszközök beszerzése. 6. Zsűritagok, témavezetők, oktatók képzése. E belső képzés régi múltra tekint vissza főiskolánkon, megtörténte nagymértékben előmozdítja a sikeres tehetséggondozási tevékenységet. Meglévő tananyagaink, a TÁMOP 4.1.1. program tapasztalatai és tananyagai lehetővé teszik az intézményesített továbbképzést.7 7. Hallgatók továbbképzése. E belső képzés régi múltra tekint vissza főiskolánkon, megtörténte nagymértékben előmozdítja a sikeres tehetséggondozási tevékenységet. Meglévő tananyagaink, a TÁMOP 4.1.1. program tapasztalatai és tananyagai lehetővé teszik az intézményesített továbbképzést.
További információért és áttekintésért lásd: Dr. Szele Bálint (szerk.): Tehetséggondozási workshopok a Kodolányi János Főiskolán 2. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2011. Dr. Szele Bálint (szerk.): Tehetséggondozási workshopok a Kodolányi János Főiskolán 3. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2011. 7
A sikeres TDK-dolgozatok ismérvei a tapasztalatok alapján 1. Innovatív témaválasztás. Hangsúlyozandó a választott terület ismerete és ez alapján egy hiányzó szegmens / piaci rés elfoglalása. Példák a KJF TDK-sikereinek történetéből: • • • • •
Gellért Éva: A nemzeti önismeret jelentősége az országimázs kialakításának tekintetében Csordás Hédi Virág: A Facebook-m@gy@r Takács Dóra Alexandra: A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának szorosabbra fűzése, avagy kompetitív pályakezdők szakmai tapasztalattal Lantos Adrienn: A komolyzene megítélése a mai magyar társadalomban Molnár András: The Pattern of „Non-naturalism” in the Anglo-American Classic Weird Tale8
2. Formai megfelelőség. Itt a következőkre hívom fel a figyelmet: • A témavezető jól ismerje a szakterület elvárásait, működését; • A témavezető maga is elismert szakember legyen, aki bevezeti a hallgatót a tudományos közéletbe. 3. A hallgatói kutatások elősegítése. Tapasztalataim alapján a következők a legfontosabb tényezők: • A témavezető felkelti az érdeklődést a tudományterület iránt, amelyet kutat; • A témavezető bevonja kutatásaiba a hallgatót; • A témavezető kutatásairól beszámol az órán; • A hallgató bemutatja társainak is az eredményeit, és ezt a tanár honorálhatja is.
Az utóbbi két dolgozat nyomtatásban is megjelent: Dr. Szele Bálint (szerk.): Tehetséggondozási workshopok a Kodolányi János Főiskolán 4. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2011. 8
IV. FEJEZET A FEJLESZTÉSBEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK ÉS KOLLÉGÁK ELISMERÉSE A Főiskola bármely nappali vagy levelező, valamint távoktatási tagozatos alap- vagy mesterképzésben, valamint felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatója – tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése mellett, azon túlmenően – tudományos diákköri munkában vehet részt, amennyiben valamely témakör, tudományterület mélyebb megismerése érdekében – a Főiskola valamely oktatójának szakmai támogatásával – önálló kutatómunkát végez és annak eredményeit Tudományos Diákköri dolgozat formájában összegzi és mutatja be. A hallgatók eredményes TDK-munkájának elismerése Az intézményi és Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjazott dolgozatok szerzői számára az elért eredmény a Neptun tanulmányi rendszerben is rögzítésre kerül, melyről a KJF TDT elnökének előterjesztése alapján a Tanulmányi Hivatal igazgatója gondoskodik, amennyiben az OTDK idején a korábban jogosultságot szerzett hallgató még az intézmény hallgatója. A Konferencián díjat nyert dolgozatok anyagi és erkölcsi elismeréséről a KJF TDT a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek alapján – a tudományos rektorhelyettes egyetértésével – gondoskodik. Az intézmény az eredményes Tudományos Diákköri munkát a hallgatók szakmai és szociális ösztöndíj pályázatainak elbírálásakor figyelembe veszi. A KJF TDT elnök a hallgatók kérésére írásbeli igazolást ad ki az intézményi TDK-n elért eredményről. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjazott hallgatókat a KJF TDT javaslata alapján a rektor dicséretben részesítheti.
Az OTDK-n helyezést elért egyszerzős dolgozat benyújtható szakdolgozatként, amelyet a szerző a záróvizsgán/államvizsgán megvéd. A többszerzős díjazott OTDK dolgozatok esetében a szerzőnek lehetősége van a dolgozat általa írt részeinek felhasználására, amit a dolgozat értékelésénél figyelembe kell venni. A TDK-munkát szervezők, valamint a konzulens/témavezető oktatók, kutatók elismerése A hallgatók TDK-munkáját kiemelkedően segítő oktatók, kutatók (műhelyvezetők, konzulensek), valamint a konferencia szervezésében közreműködők munkájának elismeréseként az egyes Intézeti TDT-k javaslata alapján a KJF TDT javaslatot tesz a tudományos rektorhelyettes felé a kiemelkedő TDK-munkát végző kollégák elismerésére. Az elismerés alapja a konzultált dolgozatok száma és helyezése, illetve a javaslat az OTDK részvételre. Az elismerés lehet órakedvezmény és keresetkiegészítés. Ez utóbbi forrása a kiválósági támogatás. Az órakedvezmény a TDK-konferenciát követő félévben érvényesíthető heti egy tanóra elismerésével a kötelező óraszám terhére. Amennyiben a kötelező óraszám teljesített, a kedvezmény heti egy túlóraként kerül elszámolásra. Az intézményi TDK Konferencián a legsikeresebb konzulens oktatót, kutatót a KJF TDT „A KJF legeredményesebb TDK-felkészítő tanára” címmel tünteti ki, melynek átadására ünnepélyes keretek között kerül sor. A Tudományos Diákköri munka szervezését végző KJF és Intézeti TDT elnökök és titkár a kiválósági támogatás terhére kereset-kiegészítésben részesülhetnek. Az intézeti elnökök esetében 4-8, az intézményi elnök és titkár esetében 15-20 darab dolgozat beérkezése esetén adható az órakedvezmény vagy egyéb támogatás.
V. FEJEZET A KJF TEHETSÉGGONDOZÁSI RENDSZERÉNEK SWOT-ANALÍZISE A főiskola tehetséggondozási programjában és a hozzá kapcsolódó országos rendszerben a következő erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket azonosítottam (5. táblázat): 5. táblázat: A KJF tehetséggondozási rendszerének SWOT-analízise STRENGTHS
WEAKNESSES
- kedvező megítélés a hallgatók körében;
- a témavezetők és bírálók
- kizárólag pozitív társadalmi megítélés;
javadalmazásának hiánya;
- a hallgatói karrierút támogatása;
- bizonytalan, megjósolhatatlan
- nagy vonzerő;
végkimenetel (pl. OTDK-n);
- személyes emocionális tényezők:
- sok pluszmunka, utazás,
büszkeség, önbizalom, sikerélmény;
adminisztráció (az OTDT korszerűtlen
- a tudományos diskurzus elsajátítása;
módon ragaszkodik a személyes
- felkészülés a szakdolgozatra;
részvételhez);
- prezentációs készségek fejlődése;
- önkéntes rendszer: kiszámíthatatlan,
- rugalmas, emberközpontú rendszer
esetleges, nagy tere van a korrupciónak, személyes döntéseknek, a standardizáció hiánya
OPPORTUNITIES
THREATS
- példaképek bemutatása, a példaadás
- következetlen, részrehajló bíráskodás
szerepe növelhető;
(TDK, OTDK), emocionális kihívások;
- több hallgató és oktató megszólítható;
- tréningek elmaradása;
- a rendszer könnyen bővíthető formális
- elismerés elmaradása;
elemekkel (folyamatok, standardok,
- személyes sérelmek, fellebbezések
tananyagok stb.);
stb.;
- lehetőség a fejlesztésre, a hallgatókkal
- hallgatói vagy oktatói motiváció
való együttműködésre;
csökkenése, elapadása;
- pályázati lehetőségek
- pályázati lehetőségek hiánya
VI. FEJEZET ÖSSZEFOGLALÁS A Kodolányi János Főiskola tehetséggondozási tevékenységét áttekintve láthattuk, hogy az eddigi sikerek, az intézményben felhalmozott tapasztalatok, az eddig megvalósított projektek és képzések alapján adottak a feltételek a tevékenység sikeres folytatásához és a sikeres OTDK-részvételhez. Az azonosított fejlesztendő területek között a honlap frissítésére, a folyamatos minőségbiztosításra (a hallgatók, témavezetők, bírálók és zsűritagok esetében egyaránt) kell folyamatosan hangsúlyt fektetni, ezzel szorosan összefügg a hallgatók, a témavezetők, a bírálók és a zsűritagok felkészítése. A mindennapi tevékenységek sikerét a III. fejezetben részletezett fejlesztések megvalósításával lehet biztosítani. Célunk az, hogy a Kodolányi János Főiskola tehetséggondozási tevékenysége a PIQ&Lead elemek integrálásával a jövőben is sikeresen folytatódjon, hallgatóink sikeresen szerepeljenek az OTDK-n, és az intézmény továbbra is tevékenyen hozzájáruljon a magyar TDK-mozgalom sikeréhez.
