Komplex Vizsga Tárgyak és Témakörök Gazdálkodási és menedzsment (BA) szak Nemzetközi menedzsment szakirány Lukács Eszter I. Általános tudnivalók A szakon írásbeli komplex vizsgára kerül sor. A komplex záróvizsga előfeltétele az abszolutórium, vagyis az előírt 210 kreditpont megszerzése. A dolgozat megírására szemeszterenként 1 alkalmat biztosítunk. A komplex vizsga időtartama 3 óra. A vizsgafeladat megoldása gépteremben, számítógépen történik. A vizsga 2 részből áll: a specializációnak megfelelő elemzési feladat megoldása (az összpontszám 70%-a), valamint menedzsment ismeretek alkalmazása (az összpontszám 30%-a). A szöveges megoldásokat Word dokumentumban kérjük megadni, szerkesztett vagy importált értelmezést segítő táblázatok, számítások szövegbe iktatása ill. mellékletként történő csatolása javasolt. A komplex vizsga értékelése: 0-50% között elégtelen (1), 51-65% között elégséges (2), 66-80% között közepes (3), 81-90% között jó (4), 91-100% között jeles (5). Amennyiben a dolgozat elégtelen, úgy annak megismétlésére a következő szemeszterben van lehetőség. A felkészüléshez segítséget az egyes témakörökhöz rendelt oktatók nyújtanak, akik az adott félévre meghirdetett általános konzultációs rend szerint érhetők el. A specializációnak megfelelő elemzési feladat, esettanulmány (70%) A specializáció célja olyan szakemberek képzése, akik képesek önálló munkára a nemzetközi nagyvállalatok döntés-előkészítési folyamatában. Ennek érdekében a hallgatók megismerik a legfontosabb külgazdasági összefüggéseket, a nemzetközi nagyvállalatok sajátos vezetésiirányítási elveit, a vállalatok működésének sajátosságait az EU gazdasági rendszerében, és betekintést kapnak a nagyvállalatok sajátos feladataiba. A kimeneti követelmények ellenőrzése egy összefoglaló elemzési feladat, esettanulmány megoldásával történik. Az elemzést a specializáció jellegéből adódóan minden esetben a valós adatok/körülmények alapján, megadott szempontrendszer szerint kérjük elkészíteni. A dolgozat megírására hálózati infrastruktúrával ellátott teremben három óra áll rendelkezésre, melynek során a II. és III. pontokban felsorolt kurzusokhoz rendelt kötelező és ajánlott irodalmak bármelyike és további szakmai háttéranyagok is szabadon használhatóak. Az írásbeli komplex vizsgához nemcsak az elemzési szempontrendszert, hanem a feladat sikeres
teljesítéséhez általunk leginkább adekvátnak tartott Internetes hozzáférések listáját is közöljük. Az esettanulmány megírásához segítségnek szánjuk a IV. pontban felsorolt gondolatköröket, melyek szellemében az aktuális elemzési feladat megfogalmazásrakiválasztásra kerül. II. A szakirány tárgyai, azok kódjai és oktatói: 1. Üzleti környezet az EU-ban, NGB_VG021_1 (Dr. Losoncz Miklós) 2. Magyarország külgazdasági kapcsolatai, NGB_VG022_1 (Dr. Honvári János és Dr. Lukács Eszter) 3. Transznacionális vállalatok gazdaságtana, NGB_VG023_1 (Dr. Lukács Eszter) 4. Összehasonlító adótan, NGB_AK057_1 (Dr. Limpók Valéria) 5. Vállalati kultúrák, NGB_AK072_1 (Dr. Szigeti Cecília) 6. Logisztika, NGB_LO011_1 (Dr. Németh Péter) 7. Külkereskedelmi technika, NGB_VG014_1 (Major Károly) III. A szakirány tárgyainak rövid tartalma, a kötelező és ajánlott irodalmak felsorolása: 1. Üzleti környezet az EU-ban: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat az Európai Unióban kialakult üzleti környezettel, beleértve a négy szabadságot (az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlása), az egységes belső piacot a Lisszaboni Stratégiával együtt, valamint a Gazdasági és Monetáris Uniót. Ezen ismeretek birtokában a hallgatók képesek lesznek elemezni és értékelni az európai uniós üzleti környezet magyarországi makro-és mikrogazdasági hatásait. Kötelező irodalom: Losoncz Miklós: Az Európai Unió Rómától Budapestig. Tri-Mester, Tatabánya, 2009, 338 oldal. Losoncz Miklós: A magyar EU-tagság gazdaságpolitikai kihívásai. Tri-Mester, Tatabánya, 2007, 245 oldal. Az előadások frissítik a tankönyveket. A félév során a témával foglalkozó friss publikációk lesznek hozzáférhetők az interneten Ajánlott irodalom: Losoncz Miklós: Európai uniós kihívások és magyar válaszok. Az EU-csatlakozás várható hatásai Magyarország nemzetközi versenyképességére. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
2. Magyarország külgazdasági kapcsolatai: Magyarország, mint a XX. századtól nyitott szerkezetű", külkereskedelemre utalt ország hajlamos az eladósodásra. A trianoni területi változások óta jelentkeztek azok a problémák (cserearány, exportellentételezés, állami külkereskedelmi szabályozás, kötött devizagazdálkodás, külkereskedelmi és fizetési mérleghiányok, gyenge versenyképesség, eladósodás, stb.) amelyek végig kísérik a magyar gazdaság XX. századi történetét. A rendszerváltás utáni külgazdasági kapcsolatok elemzésének vonatkozásában a tárgy figyelembe veszi a külgazdasági stratégia illeszkedésének pontjait, valamint különös hangsúlyt fektet a külkereskedelmi kapcsolatokra, és a közvetlen külföldi beruházásokkal kapcsolatos
relációkra, valamint a regionális integrációkban és szupranacionális szervezetekben képviselt magyar pozíciókra. Kötelező irodalom: Buzás József - Nagy András: Magyarország külkereskedelme 1919-1945. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1961. Magyarország külkereskedelmi forgalma a demokratikus országokkal 1945-1959. Külkereskedelmi Minisztérium, Budapest Kennen, B. Peter (2000): The International Economy, Cambridge University Press, Cambridge Kozma Ferenc (2001): Külgazdasági stratégia, Aula, 2. rész: 221-387. oldalak Ajánlott irodalom: Blahó András és Munkaközössége (2007): Világgazdaságtan, Akadémiai Kiadó, Budapest (V. fejezet 123-144. oldalak, VII. fejezet 171-200. oldalak, X. fejezet 251-280. oldalak, XI. fejezet 281-298. oldalak, XII. fejezet 462-484. oldalak) 3. Transznacionális vállalatok gazdaságtana: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatót a vállalati multi- és transznacionalizálódás folyamatával, valamint a 21. századi nemzetközi vállalati hálókkal, a nemzetállamok hozzájuk fűződő érdekeivel és ellenérdekeivel, a nemzetközi társaságok által integrált részpiacok működésével. Kötelező irodalom: Dunning, J. - Lundan, M.S. (2008): Multinational Enterprises And The Global Economy, Second Edition, Edward Elgar, Cheltenham, UK Simai Mihály (2007): A világgazdaság a 21. század forgatagában, Akadémiai kiadó, Budapest, Negyedik-Ötödik Rész, pp. 279-378. Magas István (2007): Globalizáció és nemzeti piacok, Napvilág Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: World Investment Prospects Survey, UNCTAD, Geneva (2010, 2009,...) World Investment Report, UNCTAD, Geneva (2011, 2010, 2009,…) Jean – Louis Mucchelli, Thierry Mayer: Multinational Firms’ Location and the New Economic Geography, Cheltenham, Edward, Elgar cop., 2004 4. Összehasonlító adótan Oktatási cél: A tantárgy a Pénzügytanhoz és a Számvitelhez kapcsolódó tantárgyak keretében tanultakra épít. Alapvető célkitűzés, hogy a hallgatók a vállalatokat érintő adózási keretrendszert megismerjék. Kötelező irodalom: A jelenleg hatályos adó- TB- és adózást érintő egyéb jogszabályok és egyéb jogforrások– részletes ismertetés a tanórán – Előadások anyaga Az órákon megadott aktuális irodalom. Ajánlott irodalom:
Solt - Kovács - Limpók (2009): Pénzügytan II. Állami pénzügyek, Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr Herich György (2011): Adótan, Penta Unió Okt. Centrum, Pécs Herich György (2006): Nemzetközi adózás, Penta Unió Okt. Centrum, Pécs Adózási témájú szaklapok, folyóiratok 5. Vállalati kultúrák Oktatási cél: A felelős vállalat koncepciójának megértése és kialakítása. Kötelező irodalom: Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat Követ 2007 Ajánlott irodalom: Prahalad: Esélyek a piramis alján Tematikában az egyes témaköröknél feltüntetett tananyag 6. Logisztika Oktatási cél: A gazdaságos és hatékony termelés- és szolgáltatás szervezés egyik legfontosabb területe a logisztika. A tárgy célja a logisztikai tevékenységek elméleti és gyakorlati anyagának megismertetése, a logisztikai szemléletmód kialakítása. Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment – Kossuth Kiadó, Budapest ISBN: 978-963-09-5912-4 Ajánlott irodalom: SCM magazin Logisztikai Híradó 7. Külkereskedelmi technika Oktatási cél: Megismertetni hallgatókkal a nemzetközi kereskedelmet és annak szervezési lehetőségeit, a külkereskedelmi munka során közvetlenül alkalmazható ismereteket.. A hallgatók olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek segítségével megérthetik az elmélet és a kereskedelem optimális működése közötti összhang tényezőit, továbbá képesekké válnak tényleges hazai gyakorlati feladatok végrehajtására és elemzésére is. Kötelező irodalom: Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémiai Kft. Ajánlott irodalom: Constantinovits Milán - Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika- külpiaci kockázat, Aula kiadó IV. Komplex vizsga: az írásbeli esettanulmány alapját képző gondolatkörök A komplex vizsgára a szakirány – fent felsorolt – tantárgyainak órai anyagai, a Virtuális Karra kitöltött diái, valamint a megjelölt kötelező és ajánlott irodalmak javasoltak. A vizsgadolgozat kidolgozásánál és értékelésénél az elsődleges szempont a komplexitás, a feladatmegoldáskor a fenti területek szintéziséből kialakult tudás alapján számítunk átfogó, elemző munkára.
V. Mintafeladatok 1. Az UNCTAD, a WTO, a UNDP, a UNFPA, az IMF és Világbank, az ITDH, a UNHABITAT, UNDG, az NFGM és az MFB honlapjainak segítségével szíveskedjék felvázolni a közvetlen külföldi tőkeberuházások később csatlakozott ASEAN országokban (Laosz, Vietnám Kambodzsa) betöltött szerepét. Elemzését a 2005-2010 közötti intervallumra szíveskedjék korlátozni. Elemzési szempontok: Beáramló FDI állományi és áramlási adatok Fő tőkevonzó tényezők Ágazati megoszlás A külföldi tőke kiemelt forrás országainak feltárása Az országok főbb külkereskedelmi adatai és relációi Foglalkoztatottsági hatás GDP és Exportárbevételi hatás Az életszínvonal és a HDI változása a vonatkozó intervallumban Az egyes országokon belüli regionális fejlődésre gyakorolt hatás Inrtra-regionális (ASEAN) kereskedelemre és munkamegosztásra gyakorolt hatás A külföldi vállalatok hozzájárulása a millenniumi pontok teljesüléséhez Magyarország és az elemzett nemzetek külgazdasági kapcsolatai. 2. Az alábbi cikket 2009. március 10-én töltöttük http://www.fn.hu/cegek/20090218/kozel_50_ezer_embert_bocsat/ honlapról.
le
a
A cikk elolvasása után Az UNCTAD, a WTO, az ILO, a UNDP, az IMF, az ITDH, az NFGM, az MFB, vállalati és szakfolyóiratok honlapjainak valamint a szakirodalmi háttér információk segítségével szíveskedjék elemzést készíteni: az amerikai autógyár magyarországi értékláncszemének működéséről, annak jövőbeli hazai működési kilátásairól, az európai autóipari klaszterhez történő illeszkedéséről, foglalkoztatási hatásairól, a gépjárműipari hálózatosodás, az ágazati input-output kapcsolatok jellegéről, valamint a változások regionális (NUTS-2) és nemzetgazdasági jelentőségéről. „Elbocsát világszerte 47 ezer alkalmazottat, és további 16,6 milliárd dolláros állami segítséget kér a General Motors (GM) amerikai járműgyártó. A létszámcsökkentés 26 ezer dolgozót az Egyesült Államokon kívül érintene, legfőképpen az OPEL németországi gyáraiban aggódhatnak a munkavállalók. A konszern így a korábban kialkudott 13,4 milliárd dollárral együtt már 30 milliárd dolláros (közel 7300 milliárd forint) kormányzati segítségre tart igényt, és ha nem kapja meg, akkor március végére fizetésképtelenné válhat - közölte a legnagyobb amerikai járműgyártó Detroitban kedden este. A szanálási terv részeként elküldendő 47 ezer munkatárs a teljes (245 ezer fős) állomány közel
20 százaléka. Ezen kívül bezárnak gyárakat, megszüntetnek márkákat, visszafogják a termelést, és átalakítják a termékkínálatot annak érdekében, hogy "24 hónapon belül újra nyereségessé váljon a társaság" - mondta Rick Wagoner elnök-vezérigazgató. A terv azzal is számol, hogy megsegíti a céget összesen 6 milliárd dollárral a kanadai, a német, a brit, a svéd és a thaiföldi kormány. A tőkeinjekció "az érintett országokban lévő GMérdekeltségek likviditásának fenntartását szolgálja" - mondta Wagoner. Az állami pénzsegély és a szanálás egyetlen alternatívája szerinte a csődeljárás útján végrehajtott szerkezetváltás, amelynek költsége 100 milliárd dollárra rúgna, és akár 3 millió amerikai munkahely megszűnésével járhat. A tervezett leépítés világszerte 37 ezer órabéres alkalmazottat és 10 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársat érint. Az Egyesült Államokban a vállalat 2012-ig további öt gyár bezárását tervezi, és 92 ezerről 72 ezer főre csökkentené a személyi állományt. A GM a tavalyi év végén világszerte mintegy 245 ezer dolgozót foglalkoztatott, ebből 55 ezret Európában.” 3. Az alábbi cikket 2011. szeptember 23-án töltöttük le a jelölt honlapról http://origo.hu/uzletinegyed/20110922-nem-akar-kivonulni-magyarorszagrol-a-raiffeisenbank.html A cikk elolvasása után kérjük, elemezze a nem termelő szektorokban letelepedett transznacionális vállalatok hazai tevékenységét. Kérjük, térjen ki a pénzügyi területen tevékenykedő vállalatok területi eloszlására, a gazdaság- és társadalomszerkezetre gyakorolt hatására. Kérjük, definiálja a tőkemenekülés fogalmát és elemezze a cikkben megfogalmazott potenciális kivonulás lehetséges elméleti következményeit! „Végtörlesztés: perel, de nem vonul ki Magyarországról a Raiffeisen Bank 2011. szeptember 22., csütörtök, 18:07 Jogilag megtámadja a devizahitel-átváltásokról szóló törvényt, de Magyarországról nem vonul ki a Raiffeisen Bank. A bank kockázati igazgatója szerint a törvény középtávon árt Magyarországnak. A bankadó és a végtörlesztési törvény ellenére nem akar kivonulni Magyarországról a Raiffeisen Bank - mondta az osztrák bankcsoport felügyelőtanácsi tagja osztrák újságírók előtt Bécsben. "Nem azért megyünk egyes országokba, hogy az első szél kifújjon minket onnan" - fogalmazott Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank (RZB) vezérigazgatója, a Raiffeisen Bank International (RBI) felügyelőtanácsi tagja. Az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint Rothensteiner azt mondta, a devizahitel-átváltások miatt várható veszteség nagyságát egyelőre nem tudja megbecsülni. Emlékeztetett arra, hogy megpróbálják a törvényt jogi szempontból megtámadni. Johann Strobl, az RZB és az RBI kockázati igazgatója kijelentette, 1,5-1,6 milliárd euró összegben vettek fel devizahiteleket a Raiffeisentől Magyarországon. Strobl szerint nehéz
megbecsülni, hányan élnek az előtörlesztés lehetőségével. A törvényt nagyon, nagyon súlyos hibának tartja, véleménye szerint az középtávon árt Magyarországnak. Rothensteiner alapvetően nem utasít el egy európai pénzügyi tranzakciós adót, de ellenezné azt, hogy a tagállami szintű bankadókkal párhuzamosan vessék ki. Elmondta azt is, hogy nem ért egyet a Nemzetközi Valutaalap szerdán közzétett megállapításával, miszerint az euróövezeti adósságválság a bankok közötti megemelkedett hitelezési kockázatokkal együtt további 300 milliárd euró veszteséget jelenthet a banki szektornak. "Minden héten más számmal állnak elő" - hárította el az IMF figyelmeztetését.”
4. Az alábbi cikket 2011. szeptember 23-án töltöttük le a jelölt honlapról http://vallalkozoi.negyed.hu/print/vnegyed/20101018-figyelo-top-200-a-mol-a-legnagyobbmagyar-vallalat.html A cikk elolvasása után kérjük, szíveskedjék elemzést írni a hazai telephelyű transznacionális vállalatok foglalkoztatottsághoz, GDP-termeléshez, valamint export árbevétel generáláshoz való hozzájárulásáról. Elemzésében országos és regionális szempontokra is szíveskedjen kitérni! „Külföldi kézben van a magyar topcégek elsöprő többsége 2010. október 18., hétfő, 11:09 Az egy évvel korábbi 29,7 milliárd forinttal szemben idén 26,4 milliárd forinttal is fel lehetett kerülni a Figyelő toplistájára, amit a tavalyi adatok alapján állítottak össze. Továbbra is a Mol a legnagyobb magyar vállalat, igaz árbevétele 9 százalékkal csökkent a válság első teljes évében. Belföldi többségi társasági tulajdonú cégből 21 van a kétszázas listán.
A kétszáz legnagyobb magyar vállalat átlagos árbevétele 152 milliárdról 137 milliárd forintra csökkent 2009-ben - derül ki a Figyelő friss összesítéséből. Az árbevétel visszaesésének megfelelő mértékben szállt lejjebb a bekerülési küszöb: a Top 200 listára ezúttal már alig több mint 26 milliárd forinttal fel lehetett iratkozni. A 2008. évi rangsor szereplői közül a cégek nyolcadának így sem sikerült az aktuális határérték felett teljesítenie. A listára újonnan felkerülők néhány kivétellel a lista utolsó harmadába kerültek. A 26 új név közül 7 vállalatot annyiban nem tekinthetünk valójában újnak, hogy adataik ismeretében a korábbi ranglistán is szerepeltek volna. Közülük kiemelkedik a Nokia Komárom Kft., amely hosszú évekig a 3. pozíciót foglalta volna el, ha forgalmi adatait nyilvánosan lehetett volna kezelni. Tavalyi teljesítményével a Nokia szűk 3 százalékkal megelőzte az Audi Motor Hungaria Kft.-t, s ezzel egyből a második helyen debütált. Vezető pozícióját 2009-ben is megőrizte a Mol Nyrt., melynek árbevétele közel 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest - derül ki az összeállításból. Továbbra is a Mol vezeti a rangsort
A Top 200 vállalkozás által megtermelt bruttó hazai termék értéke az elmúlt évben közel 4600 milliárd forintot tett ki, a csökkenés 4,4 százalékos. A legnagyobbak részesedése a megtermelt GDP-ben megnőtt, s elérte a 36,5 százalékot. Állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalatból 17 található a ranglistán, míg a belföldi többségi társasági tulajdonú cégek száma 21-re bővült. A magyarországi vállalkozások saját vagyona 5,9 százalékkal gyarapodott, a Top 200 körbe tartozók együttes saját tőkéje ennél nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal bővült. A felmérés szerint drasztikus exportvisszaesést okozott a magyar gazdaságban a nemzetközi válság: a hazai vállalati szektor együttes kivitele 2009-ben a korábbi év 84,6 százalékára esett vissza; a csökkenés mértéke meghaladta a 3180 milliárd forintot. A toplistán szereplő cégek együttesen 12,3 százalékos exportvisszaesést könyveltek el. A legnagyobb exportőr a magyar kivitel mintegy 12 százalékát produkáló Mol, amelynek a konszolidált adatok szerinti kivitele az átlagnál jóval kevésbé, mindössze 5,6 százalékkal csökkent. A három legnagyobb exportáló vállalat - a Mol, a Nokia Komárom Kft. és az Audi Hungária Motor Kft. - 26,3 százalékot hasított ki magának tavaly a magyar vállalati kivitelből.”
