Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar
1
A RAIFFEISEN BRAND POZÍCIÓJA Daróczi Bertalan Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Tóth Gábor főiskolai docens
Dolgozatom témája a szolgáltatásmarketing területére tehető. Egy konkrét pénzügyi szolgáltató vállalat pozíciónyilatkozatát elemzi egy olyan szempontból, amelyben a márka, mint a szolgáltatás minőségének szimbóluma jelenik meg. Ennek kifejezéséhez a vállalat teljes kommunikációs rendszerét bemutatná a dolgozat, hangsúlyozott figyelmet szentelve a vállalati ügyfélkapcsolatok jellegének, a PR divízió tevékenységének, és az aktuális reklámkampánynak. A vállalati ügyfélkapcsolati folyamatok vizsgálatakor a figyelem fókusza a tárgyalások légkörére, a felek bizalmi fokára irányulna, és arra hogy a bank képviselőinek tevékenysége hogyan alakítja a vállalat pozíciónyilatkozatát, vagyis hogy az Ügyfél fejében milyen kép alakult ki a szolgáltatásról. A PR projektek prezentálásakor legfontosabb szempont a pozícionáló nyilatkozat lenne, vagyis az, hogy a PR tevékenységgel a bank milyen képet kommunikál saját szolgáltatásáról. A reklámkampány taglalása során bemutatná a hirdetések által kialakított vállalati arculatot, különösen koncentrálva a meggyőzéspszichológiai elemekre, valamint a kampány költségeiről kvantitatív adatokkal is szolgálna. Összességében tehát a dolgozat annak ismeretében elemzi a bankmarketing – tevékenységet, hogy a verseny nem a piacon zajlik, hanem az Ügyfél elméjében. Továbbá megerősítené az állítást, miszerint „aki szolgáltatást ad el, kapcsolatot ad el”, és az említett „kapcsolat” minősége lenne a dolgozat elemzésének célja.
2
AZ ELEKTRONIKUS TÁVOKTATÁS Kapos Krisztina Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar Szervezés-Vezetés Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Borbás László főiskolai docens, Dr. Kaszai Pál SAP Hungary Kft. E-learning manager
A TDK dolgozat fő témája az elektronikus távoktatásról általában, hogy mi is ez valójában, milyen képzési formái, módszerei vannak. Összehasonlításra kerül a hagyományos oktatással, amikor a súlypont áthelyeződik az oktatóról a hallgatóra. A dolgozat részletesen ismerteti az e-learning eszközrendszerét, szolgáltatásait, használt szabványát. Befejezésképpen néhány vállalati esettanulmány cégeknél, ahol bevezetésre került az e-learning.
3
A SZEGMENTÁCIÓ ÉS A MARKETING-MIX ELEMEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A MOBITREND- SZOLGÁLTATÁS A PANNON GSM-NÉL Kardos Katalin Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdasági és Tudományi Intézet III. évfolyam Konzulens: Várnai Sarolta tanársegéd
A TDK dolgozat elsődleges célja, hogy rávilágítson a szegmentáció és a marketing-mix jelentőségére a marketingben. Így a dolgozat első része bemutatja a szegmentáció és marketing-mix jelentőségét általában, majd ezt követően a fent említett témák, marketing eszközök fontosságát vázolja a mobilszolgáltatóknál általában. Ezen a részen kitér a marketing-mix és a szegmentáció stratégiai alkalmazásaira. A dolgozat harmadik része bemutatja a Pannon GSM MobiTrend szolgáltatásán keresztül a szegmentáció és a marketing-mix sikeres alkalmazását a gyakorlatban. A TDK dolgozat záró része pedig SWOT analízis segítségével világít rá, hogy mennyire volt sikeres a MobiTrend szolgáltatás, milyen erősségei, gyengeségei voltak a programban, továbbá a nehézségek, akadályok ismertetése után, vázolja a programban rejlő további lehetőségeket.
4
HITELKÁRTYA AZ ÁRUVÁSÁRLÁSBAN Marót Szabolcs László Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Szabó Richard oktató
A dolgozat részletesen ismerteti a hitelkártyát, mint modern finanszírozási formát a hozzá kapcsolódó alapfogalmak segítségével, a kialakulástól egészen napjainkig. A TDK kitér a hitelkártya igénylési folyamatra, és megszüntetésére, valamint a hazánkban lévő fontosabb kártyarendszereket bemutatja: a Card Management System-et, melyet az Erste Bank Hungary Rt használ, és a BASE 24 kártyarendszert. A hitelkártya bővülési lehetőségeit is részletezi a dolgozat. A befejező rész összefoglalással, és következtetéssel zárul.
5
AZ ÓLOMMENTES ÜVEG BEVEZETÉSE A LINEÁRIS FÉNYCSŐGYÁRTÁSBA Nagy Nándor Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Lendvai Marianna adjunktus
Témám választásánál elsődleges szempont volt, hogy olyan dologról írjak és beszéljek, amire objektív rálátásom van. Mivel a GE Lighting részen töltöm a gyakorlati félévemet és látom milyen nehézségek és buktatók után lehet véghez vinni egy ekkora projektet, úgy gondoltam, hogy ez a téma lesz az, amiről írom a dolgozatom. Megtudjuk majd, hogy miért volt szükség az átállásra és milyen gyorsan kell reagálni a gyárnak a törvényi változásokra. Választ kapunk arra is, hogy gyártanak-e már ólommentes üveget és ha igen, akkor hol? Milyen területeken alkalmazzák és milyen területeket érint a törvényi változás? A bevezetés után 5-6 pontban fogom összefoglalni a témám! Először bemutatom a fénycső gyártás alapjait. Lényegre törően felvázolom a technológiát, technikát, majd a fénycső felépítését. Megmutatom, melyek azok az alkatrészek, amelyeket érint a változás! Második részben az ólmos és az ólommentes üveg alapanyag tulajdonságait fogom szemléltetni. Úgy, mint az üveg paraméterek, ólmos és ólommentes üveg összehasonlítása. Harmadik egységben fejtem ki az anyagtulajdonság változás problémáit a gyártásban. Az egyes alkatrészeknél megjelenő hibákat mutatom be ábrákkal és feszültségi diagrammokkal. Következő rész a minőség ellenőrzési osztály megszigorított munkájáról szól. Itt a fokozott ellenőrzés és a napi megbeszélések, valamint az új kísérletek elemzése a feladat. Pár szóval ismertetem minőség biztosítási rendszerek működését is. Ezek után talán az egyik legfontosabb témáról, a pénzügyi oldaláról írok. Megtudjuk, hogy ez a változás növeli, avagy csökkenti a profitot! A teljesség kedvéért érveket és ellenérveket mutatok be a környezetvédelem oldaláról!
6
EGY TERVEZETT SQUASHPÁLYA MARKETING TERVE dr. Fürné Sőtér Orsolya Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Enyedi Miklósné docens
A TDK dolgozat három fő részből áll, amelyek közül az első (I.) a marketing terv legfontosabb ismérveit mutatja be. „A marketing fogalmai, definiálása” c. pont meghatározza a marketing fogalmát, „A marketingterv szerepe a vállalat életében” c. pontban pedig kifejtésre kerül, hogy milyen eredményeket, változásokat hozhat a megfelelő marketingtevékenység, a jól átgondolt marketingstratégia. A dolgozat második része (II.) mutatja be a marketing terv szerkezeti felépítését, illetve az egyes tartalmi elemeket. „A vezetői összegzés” a vállalat vezetői számára foglalja össze a terv főbb kérdéseit. A marketing terv készítésével együtt jár a piaci helyzet feltérképezése, ezt taglalja a „Marketing helyzetkép” c. pont, míg „A lehetőségek és problémák elemzése” azt hivatott bemutatni, hogy az adott vállalat milyen helyzetben van az előzőekben feltérképezett piacon. A „Célkitűzések” c. pont a marketing tevékenység által elérni szándékolt pénzügyi és marketing célokat jelöli ki, a „Marketingstratégia” c. pont pedig bemutatja a célok megvalósításának lehetséges eszközeit. Ehhez kapcsolódik a „Cselekvési programok” c. pont, amelyben a marketingcélok elérése érdekében szükséges tennivalók szerepelnek. „A várható nyereség, illetve vesztség” c. pont a marketingtevékenység számszerű adatait tartalmazza. Az „Ellenőrzés” c. pont mutatja be, milyen eszközökkel és kinek kell a marketing terv végrehajtását ellenőrzése. A TDK dolgozathoz utolsó része (III.) tartalmazza a megvalósítandó squashpálya részletes marketing tervét.
7
MÓDOZATKEZELŐ ALKALMAZÁS TERVEZÉSE A GENERALI – PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ RT. –NÉL Szalkai J. Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Keszthelyi András főiskolai adjunktus
A dolgozat témája egy módozatkezelő alkalmazás megtervezése. Biztosító cégen belül az értékesített biztosítási terméket módozatnak nevezzük. A feladat belső intraneten keresztül hozzáférhető, olyan egységes, grafikus kezelőfelület létrehozása, amelyen keresztül módozatokat tudunk keresni, módosítani és új módozatot tudunk létrehozni. Ha egy új módozatot hozunk lére, akkor azt minden rendszeren végig kell vezetni, és el kell könyvelni. Az egyes osztályok, és rendszerek üzenet formájában kapnak értesítést egy módozat létrejöttekor, vagy módosításakor. Miután az alkalmazás minden rendszernek és osztálynak értesítést küldött a változásokról, a rendszerben dolgozók felviszik azokat az adatokat, amelyek a termék teljes körű értékesítéséhez szükségesek. Az elkészítendő alkalmazásnak 7 rendszerrel kell kapcsolatot tartania, de a biztosítón belül ennél sokkal több rendszer van. További feladat egy saját adatbázis létrehozása, aminek a lényege abban rejlik, hogy azokat az adatokat amelyeket sűrűn használnak és fontosak, le tudjuk tárolni egy olyan különálló állományba, amihez a hozzáférés sokkal gyorsabb – és így a keresés is –, mintha egyenként szednénk össze az adatokat a különböző rendszerekből. A dolgozat ennek a rendszernek a megtervezését mutatja be.
8
A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA Varga Zsófia Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Szabó Richard főiskolai adjunktus
A dolgozat a Magyar Államkincstár (MÁK) tevékenységét ismerteti. Bemutatja az államháztartás működését, és átfogóan jellemzi a rendszert. A TDK dolgozat elején a kincstári rendszer kialakulásának történelmi előzményei találhatóak az Osztrák-Magyar Monarchiától kezdve. Ez a rész behatóan elemzi az átalakulás fázisait, majd bemutatja az államháztartási reformot. A továbbiakban az államháztartási reform alapos elemzése következik. Ezen belül ismertetésre kerül a reform szükségessége és célja is. A következő fejezet a kincstári gazdálkodás bevezetésével foglalkozik. Kifejti a Kincstár jogait és kötelezettségeit, melyeket jogszabályok rögzítenek. Ez a szakasz a Magyar Államkincstár alakuláskori szervezetét és funkcióit ismerteti, valamint párhuzamba állítja a kincstári gazdálkodás bevezetésének előnyeit és hátrányait. A következő rész a Kincstár működésének elemzésével foglalkozik, ezen belül beszámol a Kincstár szolgáltatásairól, ügyfeleiről. Részletesen taglalja a Kincstári Egységes Számla (KESZ) létrejöttének okait, a számlavezetés menetét, majd a tájékoztatás, adatszolgáltatás rejtelmeit tárja elénk. A befejező szakasz a továbbfejlesztés irányait mutatja be. Ide tartozik az informatikai rendszer fejlesztésére irányuló elképzelés is.
9
