KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2.
(E-mail melléklet, PDF formátumú, nyomtatható változat.)
(4.) szám Szeged, 2012. október 15.
A tartalomból:
BEJEGYZŐDTÜNK...
Bejegyződtünk
1
Nyolc év után...
2
Szegediek a VI. országos találkozón
6
Klubélet
7
VILÁGNAP
8
Apró (jó)tanácsok
A pikkelysömör nem fertőző. Egyformák vagyunk.
10
Kedves Olvasó! Már régóta esedékes a KAPOCS idei második számának eljuttatása Önhöz. A szándék már a nyár eleje óta érlelődött, de ahogyan a rossz viccben mondja a poén: mindig közbejött valami. Isten malmai lassan őrölnek – tartja a régi bölcsesség. Mintegy másfél év kellett ahhoz, hogy a Szegedi Pszoriázis Klub bejegyeztetésével az első levéltől, az első érdeklődéstől eljussunk az utolsó lépésig: a „pénzforgalmi számla” (magyarán: a bankszámla) megnyitásáig. Igaz: közben született egy teljesen új törvény, a korábbi kezdeményt át kellett hangolni, aztán az illetékes változott: a megyei bíróságból Törvényszék lett, máshoz kerültek az iratok, máshogyan kellett bizonyos dolgokat megfogalmazni… De mégis sikerült. Nagyon sok türelemmel, nagyon sok kacskaringóval, nagyon sok idő ráfordításával – közben lankadatlanul nagyon sok reménnyel. Nem titok: a KAPOCS őszeleji számát annak az igen érdekes témának szenteljük: hogyan lehet bejegyeztetni az illetékes törvényszéken egy civil egyesületet. Tesszük ezt kevéske dicsekvésből, s annál nagyobb jóakarattal azok felé, akik szintén azon gondolkodnak, nem lenne-e jó, ha végre bejegyzett szervezetként, vagyis egyesületként folytatnák azt a nagyon fontos tevékenységet, amit eddig lelkes, önkéntes polgári „csoportosulásként”, önálló megjelenési lehetőség nélkül, mások általi felkarolásra (gyakran irányításra) szorulva és szorítkozva végeztek, s végeztünk mi is, a Szegedi Pszoriázis Klub 2004 áprilisában történt első megalakulásától egészen 2012. július 18áig, a saját pénzforgalmi számla megnyitásáig… A következő néhány oldalon erről a folyamatról olvashat, kedves Olvasó.
A Szegedi Pszoriázis Klub másodszori alapítói
INTERNET Pikkelysömörrel kapcsolatos szegedi híreinket mindig megtalálja ezen a webcímen: psorinet.hu A Pécsi Psoriasis Klub honlapja itt érhető el: pecsipszoriasisklub.hu/
Az MPKE honlapja: mpke.hu A Klub alapítói a „második születéskor”— a fotós a beágyazott kis képen.
KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
2. oldal
NYOLC ÉV UTÁN – Bejegyeztetésünk története... Még be sem fejeződött a szegedi klub bejegyeztetése, már akkor megfogant a gondolat, hogy le kell írni, és a köz kincsévé tenni mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a bejegyeztetés során szereztünk – s amelyekhez részint leleményességből, részint ügyvédi segédlettel jutottunk, vagy véletlen folytán, olykor nagy „megpróbáltatások” árán szereztünk. Hiszen 2011 áprilisának elejétől 2012 júliusáig igen hosszú, nagy időés adminisztrációs utazást tettünk (sajnos, elég sokáig vakvágányon álldogálva), amelyről az úti élményeket, tanulságokat egy bedekkerben érdemes összefoglalni, s átadni az érdeklődőknek. Sikeres bejegyeztetésünk történetét segítő szándékkal adjuk közre, lépésről lépésre ismertetve a teljes „eljárási menetet”, hogy azok a pikkelysömörös betegeket felkaroló polgári érdekszövődések, amelyek már klubként, vagy egyéb formában működnek, és ezután akarják bejegyeztetni egyesületüket, ne jussanak olyan zsákutcákba, melyeket mi megjártunk, ne fussanak „felesleges köröket”. Természetesen az egészen konkrét segítséget (adatlap, vagy jegyzőkönyv tartalmához egy-egy minta) is megadjuk – annak, aki elindul a bejegyeztetés útján, és igényt tart ilyen segítségre.
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendezi ezt a területet. A hatályos törvény rendelkezései szerint egyesület az a civil szerveződési forma, amelyet az illetékes megyei törvényszék bejegyez. Maga az egyesület a bejegyzéssel jön létre az említett jogszabály szerint, vagyis jogi személyként a bejegyzés hatályba lépésének napjától működhet. Ennyit erről a törvényről, az értelmezésébe ne menjünk bele, nem tisztünk, nem dolgunk – az jogászokra tartozik. Persze, attól nekünk sem árt belenézni, hasznos is. A hatályos szöveg megtalálható a következő linken: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi? docid=A1100175.TV (ezt érdemes a biztonság kedvéért elmenteni). Amíg nem vagyunk bejegyezve, úgy telnek-múlnak napjaink, ahogyan azt már megszoktuk: nincsenek különösebb kötelezettségeink a jogszabályok tekintetében (nana! ezzel azért vigyázni kell!), nem muszáj tagsági díjat szedni, nem kell taggyűléseket tartani (csak ha nagyon akarunk), de nem is kérhetünk „legálisan” szinte semmiféle támogatást, mert nincs saját bankszámlánk. Nehezebb az érdekek érvényesítése, csak amolyan „polgárok csoportja”-ként tartanak számon bennünket.
Magyarországon napjainkban mintegy 60 ezer bejegyzett egyesület létezik – ki valójában, ki csak papíron működve. Kétségtelen, hogy a tagság érdekeinek a leghatékonyabb képviselete a bejegyzett szervezet által valósulhat meg. Csak egy példával elég alátámasztani ezt az igazságot: hazánkban mintegy félmillió körül van a cukorbetegek száma, a pikkelysömörös betegeké ennek talán a fele (hogy mennyi, azt senki nem tudja). És mégis: Budapest egyetlen kerületében több bejegyzett diabéteszes betegszervezet van, mint bejegyzett pikkelysömörös egyesület (vagy bejegyzetlen!) összesen Magyarországon. Ne csodálkozzunk akkor, ha azt halljuk, hogy a diabéteszes betegszervezetek hatékonyan érvényesítik a betegeik érdekeit…
Minket, szegedieket, pont az indított el a jogi személlyé válás útján, hogy nehezen tudtunk bármit elérni az érdekképviselet terén, hiszen szorosabb kapcsolataink csak a hasonló bejegyzetlen betegszervezetekkel voltak, támogatónk pedig csak egy: az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, viszont az igazi egyesületi munkához akárhonnan próbáltunk kis anyagi támogatáshoz jutni, az mindig egy csomó szükségtelen körülményeskedéssel, utánajárással járt. És bizony a „bejegyzetlen egyesülési” múltunkban a segítőkész, valóban támogatni akaró közvetítőkön kívül olykor nem éppen feddhetetlen szándékokkal is akadt dolgunk a támogatás továbbításában. Ha csak egy pszoriázis világnapi pénzecskét igényeltünk valakitől, Épp ezért lenne szükséges, hogy minden jelenleg vagy netán amolyan „spontán” támogatást, mire azt működő klub és más szerveződési forma törvényszéki- megkaptuk, már rég kitavaszodott, arról nem is szólva, leg bejegyzett egyesület legyen, és jogi személyként hogy mekkora könyörgések árán jutott a jogos tulajdoképviselje a betegérdekeket, kapcsolódjon akár a Ma- noshoz a valamilyen közvetítőszámlára átutalt foringyarországi Pszoriázis Klubok Egyesületéhez (magá- tocska. nak az MPKE-nek is nagyobb érdekérvényesítő szereHa ezt a „más-keze-lába” státust sikerül kiiktatni, már pet ad, ha több bejegyzett egyesület csatlakozik hozmegérte bejegyeztetni a szerveződésünket! zá!), akár más, országos érdekvédelmi szerveződésekhez. A fentebb már említett törvény azt mondja, hogy az egyesületek adományokat gyűjthetnek (az egyesület Érdemes-e? kifejezés írásunkban a továbbiakban csak a bejegyzett Mindenkiben ez a kérdés merül fel először. Érdemes civil szervezetre vonatkozik majd). Az adományozók -e bejegyeztetni a civil szerveződést, az eddig úgyszívesebben adnak a bejegyzettnek, másként jelenünk ahogy működő „egyesületet” (idézőjelben, mert nem meg előtte mi, adománykérők, hiszen maga az adoegyesület, csak egy polgári, kötetlen egyesülési formány törvényes keretek között kezelhető, és nem is ma)? Mennyi többletkötelezettséggel, milyen „pluszolvad el kézen-közön. S ami nem mellékes, az újabb terhes” hátrányokkal jár, ha bejegyeztetjük? És jár-e törvények elég kedvezményesen kezelik az adomáelőnyökkel? nyozást (a bejegyzett szervezetek felé). Először is, már tisztában vagyunk azzal, hogy 2012Ezért is megéri. ben nem hatályos a régi „civil törvény”, január 1-jétől (Folytatás a következő oldalon.)
KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
3. oldal
Bejegyeztetésünk története... Magyarországon nagyon sok pályázatot írnak ki egyesületeknek, s az EU-ban is sok ilyen pályázat jelenik meg (hazánkban az idén mintegy 4 milliárd Ft volt a teljes összeg, amire lehetett pályázni). A pályázatokon jószerével csak egyesületek vehetnek részt (más szerveződési formák esetleg közvetítővel, de kevéske eséllyel). Igaz viszont, hogy a bejegyzés évében (jelen esetben, miután a szegedi Klub bejegyzése idén történt, így 2012-ben) az „új” egyesület nem kap pályázati esélyt. De attól még megéri. Az egyesület saját maga rendelkezik a nevével, a logójával, az arculatával, a jogi személyiségéhez kapcsolódó minden joggal – a nevét senki nem használhatja saját céljaira, tehát a törvény véd is, nemcsak kötelez. A nevedben senki nem juthat olyan előnyökhöz, amelyek téged illetnének meg… Ezért is megéri. Nos, ha a kedves Olvasó ezeken elgondolkodik, és úgy dönt, hogy ennyi kötelem láttán nem érdemes belemenni a bejegyeztetésbe, akár itt abba is hagyhatja az olvasást. Ha mégis érdekli, akkor lépjünk… 2. Mire figyeljünk bejegyeztetés előtt? Az ügyvéd. Jogi jártasságú segítő nélkül is elindítható a bejegyzési eljárás, de tapasztalatunk szerint sokkal jobban halad az ügy, eredményesebben igazodunk, és találjuk meg a jó irányt a jogtenger hullámain, ha keresünk egy megbízható ügyvédet (aki esetleg még támogatni is akarja a betegszervezetet, és ennek fejében esetleg kedvezményes díjat számít fel, vagy azt teljesen is elengedi). Meggyőződésünk, hogy nem csak Szegeden van ilyen lelkiismeretes, betegbarát szakember… A névhasználat. Ha eldöntöttük, hogy nekivágunk a bejegyeztetésnek, vegyük fontolóra: mi legyen a neve a bejegyzésre kerülő egyesületnek. Megtarthatjuk az eddigi nevet, de változtathatunk is rajta. Nem véletlen emelem ki elsőnek ezt az egyszerűnek látszó kérdést, ugyanis ehhez fontos, tájékozatlanságunk esetén akár több hónapos csúszást is okozó háttérmunka kapcsolódhat.
majd az egyesület nevének (pl. Szegedi Pszoriázis Klub), ellenőrizzük, hogy van-e a használat szabályozásáról önkormányzati előírás (rendelet, határozat). Ezt megtehetjük az interneten is, de az önkormányzat megfelelő hivatali részlege is tájékoztatást ad (Szeged esetében az önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága volt az illetékes). Amenynyiben engedélyeztetni Egy pszoris tenyér... kell a névhasználatot, azt érdemes mielőbb elindítani, mert rendes eljárásban 30–60 nap az átfutása. A székhely. Hasonlóképpen fontos meggyőződni arról, hogy megkapjuk-e a szükséges engedélyt a kiválasztott székhely bejegyeztetéséhez (a törvényszék ugyanis a székhelyet bejegyzi az egyesület többi törzsadatával együtt). A szegedi klub megalakulás óta (pontosabban: ELSŐ megalakulásától kezdődően), azaz 2004 óta a szegedi SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán működött és működik ma is. Köszönet érte a klinika intézetvezetőjének, orvosainak, dolgozóinak. A törvényszéki bejegyeztetéshez a bejegyezni kívánt székhelyhez írásbeli hozzájárulást kell kérni a tulajdonostól -– a mi esetünkben a tulajdonos a Szegedi Tudományegyetem volt, annak képviselője pedig a Rektori Hivatal. Először is az egész ügy több hónapig feküdt a tulajdonos íróasztalának egyik fiókjában (hogy az ügyintéző jóvoltából-e, vagy a bürokrácia más ürügyén, ezt sosem tudtuk meg). Aztán vélhetőleg az időközben megváltozott előírások (vagy ki tudja) következtében az előbb említett tulajdonos azt a furcsa feltételt támasztotta, hogy a bejegyzést kezdeményező „régi” klubvezetőség még az „új” egyesület megalakulása előtt írásban nyilatkozzon arról, hogy a majdan bejegyzésre kerülő egyesület majdan megválasztandó vezetősége kötelezettséget vállal, és minden év május 31-éig hiteles mérleget nyújt be a Rektori Hivatalhoz. Miután ez egy logikai bukfenc lett volna, nyilván a leendő vezetés nevében senki nem tudott, nem is akart ebbe, ilyen megkötésbe belemenni. Ezért a székhely bejegyeztetése más címre történt. A huzavonával értékes időt: hónapokat (fél évet!) veszítettünk.
A Szegedi Pszoriázis Klub bejegyeztetési folyamatának első lépésekor (az alapító taggyűlés az első lépés, de erről majd később) ugyanis botlottunk egyet. Természetesnek vettük, hogy a Klub megtartja eddigi nevét, s azt nyugodtan használja, használhatja majd a továbbiakban is. Szeged megyei jogú város önkormányzata azonban levédte a „Szegedi” jelző névelemként történő használati jogát, s mi ezt nem tudtuk (úgy hittük: 2004 óta használjuk, senki sosem szólt ellene, hát minden rendben van – persze rendben is volt, amíg nem hivatalosan, nem bejegyzett egyesületként Ami ezzel kapcsolatban megjegyzendő: előre be kell használtuk), csak a törvényszéki hiánypótlási felszólí- szerezni a bejegyeztetés szerinti székhely tulajdonosátásra szereztük be a megfelelő névhasználati engenak az írásbeli hozzájárulását a bejegyzéshez. Az ügydélyt. véd ezt tudja, időben kéri is. Tehát: amennyiben városunk neve is eleme lenne
(Folytatás a következő oldalon.)
KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
4. oldal
Bejegyeztetésünk története... Ha ez is megvan, az alapító tagsággal beszéljük át (esetleg korábban is, még a „régi” szerveződési forma El kell készíteni egy olyan alapszabály-tervezetet, összejövetelén), hogy kiket jelöl az alapító taggyűlés amely megfelel a hatályos (fentebb idézett) civil töraz egyesület (mindegy, hogy klub lesz-e a neve, vagy vénynek, illetve a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel is valami más, a bejegyzés után egyesület lesz jogilag) összhangban lesz. (Polgári Törvénykönyv – http:// vezetőségébe. A jelöltek személyi adatait előre gyűjtnet.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV – sük be (teljes név, hölgyeknél születéskori név is, anya linket érdemes elmenteni, bár most készül az új Ptk. ja neve, születési dátum, szem. igazolvány száma, Igaz: 2014-ig – akkor lép majd hatályba – még van idő lakcím – postaszámmal stb.), mert a megválasztásuk bőven.) A gyakorlat azt mutatja, hogy a jó alapszabály után az elnökség tagjainak (ha más, pl. felügyelő biaz, amelyik nincs agyonokoskodva, és az egyesületi zottságot is választunk, akkor annak is) „Elfogadó nyimunkát elsősorban a taggyűlésre hagyatkozva szabálatkozat”-ot kell aláírni a tisztség elfogadásáról, a szelyozza: végső döntése úgyis mindenben a taggyűlésmélyi adatokat pedig a törvényszék is bekéri. nek van. Attól meg nem érdemes jogokat elvonni, hisz a törvény helyre tesz Ha mindent előkészítettünk, bennünket, ha túl sok hívjuk össze az alapító tagjogot „elmarkolnánk” gyűlést. a tagságtól. PéldaAlapító taggyűlés. ként egy alapszabályt tudok mutatni, ameAz alapító taggyűlésre az ügylyet már a Szegedi védünk elkészíti a jegyzőTörvényszék befogakönyv mintáját, s ha aszerint dott (itt a link: http:// történik a taggyűlés levezetépsorinet.hu/index.php/ se, akkor nem sok dolgunk hu/a-szegedilesz. Az alapító taggyűlés kifepszoriázis-klubjezetten csak az alapítással alapszabálya), ennek foglalkozzon, azon más napialapján történt a szerend ne legyen (Itt a napirendi gedi klub bejegyzése. minta: 1. Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és jegyzőAz alapszabály elkönyv hitelesítők megválaszkészítését bízzuk az A szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tása, 2. Az egyesület Alapszaügyvédünkre. Mi csak bályának elfogadása, 3. Tiszta bejegyzésre kerülő egyesület „felépítésével” kapcsoségviselők megválasztása, 4. Egyéb (ez alatt a levelatos adatokat adjuk meg neki: hány tagú legyen az zető elnök tájékoztatja a taggyűlést, hogy a nem peres elnökség, lesz-e ilyen vagy olyan bizottság (lehetőleg eljárás az egyesület bejegyeztetéséhez hol, melyik ne komplikáljuk agyon!), hány évre szól majd a megbítörvényszék előtt folyik, ki az ügyvéd, ki a bejegyzendő zatása a vezetőségnek stb. Ezeket a kérdéseket érdeszékhely tulajdonosa, és adott-e engedélyt a bejemes a meglevő (mondjuk, hogy „régi” szerveződési gyeztetéshez – tehát csak az alapítással kapcsolatos formánk) tagságával átbeszélni, akkor könnyebb az legfontosabbak szerepeljenek ebben a pontban is). alapszabály elfogadása, hisz mindenki közreműködik a megalapozásában. Ne feledjük: az alapítást kimondó taggyűlésről készült jegyzőkönyvet be kell adni a bejegyezést végző Nos, ha ez mind megvan, akkor elkezdhetjük az alatörvényszékhez. És azt se feledjük, hogy egy pontatlapító tagság szervezését, az alapító taggyűlés összehínul megírt jegyzőkönyv egy-két hónap csúszást is jevásának előkészületeit. lent a bejegyzésben, na meg újabb alapító taggyűlés összehívását a hiánypótlásra. Alapító tagok. Az Alapszabály.
A törvény meghatározza annak minimumát, hogy hány személy alapíthat egyesületet (Ptk. 61. § (3) bek. szerint „legalább 10 alapító tag”). A tapasztalatunk szerint legjobb, ha a meglévő tagságból 10-nél több tagot kérünk fel, hogy vállalja az alapító tagi „gyötrelmeket”, s még arra is érdemes odafigyelnünk, hogy lehetőleg helybeli, vagy ne nagy utazással közlekedő személyek legyenek az alapító tagok, akiket egyben bármikor el lehet érni mobiltelefonon, vagy e-mailben. Előfordulhat ugyanis, hogy az alapító tagságnak többször is össze kell ülnie a bejegyeztetési eljárás alatt (valami új körülményt megtárgyalni), és ilyenkor nagy gond lehet, ha eleve csak 10 tagunk van, és közülük egy vagy kettő nem ér rá, vagy éppen nem bír eljönni.
Az alapító taggyűlésen jelenléti ívet kell vezetni, melyen minden jelenlevő nyomtatott (olvasható) betűkkel felírja a teljes nevét, anyja nevét, pontos lakcímét, és aláír. FONTOS: az alapszabályt, a jegyzőkönyvet, az elfogadó nyilatkozatot, a jelenléti ívet legalább 3 (jobb, ha négy vagy öt!) eredeti példányban készítsük, írassuk alá mindenkivel, akivel kell, és úgy, ahogy az ügyvéd tanácsolja. (Folytatás a következő oldalon.)
KAPOCS
II. évfolyam, 2. (4.) szám
5. oldal
Bejegyeztetésünk története... Azért ajánlatos a több példány eredeti, mert ha a törvényszék befogadja, és megtörténik a bejegyzés, onnan (a törvényszékről) nem kapunk vissza semmit, csak egy végzést a bejegyzésről, illetve a bejegyzés jogerőre emelkedéséről. Az ügyvéd is megtart egy-egy példányt a teljes dokumentációnkból, s nekünk csak annyi eredeti példányunk marad, amennyiről most gondoskodunk! (mi még az önkormányzattól a névhasználati engedélyt is két eredeti példányban kértük és kaptuk meg, az egyiket ugyanis bekéri a törvényszék, és nekünk csak akkor marad eredeti, ha több példányt kértünk). Mondani sem kell, hogy annyiszor kell új és új jegyzőkönyvet, jelenléti ívet készítenünk, ahányszor valami hiánypótlás miatt össze kell hívnunk az alapító tagokat. Itt jegyezném meg, hogy amennyiben már induláskor a 10-es határ helyett 15-16 fős alapító tagságot szervezünk, nem lesz gondunk a megismételt alapító taggyűléssel akkor sem, ha a másodikon pl. nincs ott mindenki, aki az elsőn ott volt: a lényeg, hogy mindig 10-nél többen legyenek jelen, s írják alá a jelenléti ívet. Nálunk is így volt, mert egyszer meg kellett ismételni az alapító taggyűlést (a névhasználati engedély miatt), és így szerepel a nyilvántartásunkban összesen 17 alapító tag (volt, aki csak az első ülésen jelent meg, volt, aki csak a másodikon). Ha mindez megvan, beadhatjuk az illetékes törvényszékre a bejegyeztetési iratokat. Jobb, ha ezt az eljárás indításakor felkért ügyvéd teszi meg, mert ő tudja, mit milyen sorrendben kell leadni, mit és hogyan kell beírni a bejegyzéshez előírt törvényszéki űrlapokba.
teni, amiben nem is igazán a kitöltés a nagy munka, hanem a válaszok beírása előtt a kérdések értelmezése. Ha itt valamit elhibázunk, ismét veszíthetünk egy-két hónapot. Ha szerintünk minden jól sikerült, akkor reménykedhetünk, hogy a szokásos harminc napos határidő keretében a megadott székhely címére megérkezik a bejegyzésről szóló törvényszéki végzés. Vagy a felszólítás hiánypótlásra. Ez utóbbi esetben az ügyvédi utasítást követve ismét végig kell járnunk a korábbi utat: taggyűlésen határozni a hiánypótlásra felszólító irat szerinti követelményekről (lehet az alapszabálykiegészítés, lehet kihagyott dokumentum becsatolása, vagy az alapító jegyzőkönyvből kifelejtett körülmény), de mindehhez előírásosan készült jelenléti ív, jegyzőkönyv (és persze maga a hiányt pótló dokumentum) kell. És ezek beadása után indul újra az óra… Ha megkapjuk a törvényszéktől a bejegyzésről szóló végzést, akkor már örülhetünk, de még ki kell várnunk a bejegyzés jogerőre emelkedését, aztán két hét múlva megkezdhetjük a bejegyeztetés utáni adminisztrációs munkát. Ez már a bejegyzett egyesület új vezetőségének a dolga, ezekben már az Alapszabály szerint képviseletet ellátni jogosult egyesületi tisztségviselő(k) jár(nak) el.
3. Bejegyeztetés után A könyvelő. Az adószám.
Ha eddig még nem kerestünk, itt az ideje, hogy keressünk egy megbízható, tapasztalt, lehetőleg az alapítványok és egyesületek pénzügyeiben jártas könyvelőt. A Ha mindent jól csináltunk, az egyesület székhelyeként törvényszéktől megkapott bejegyzési végzéssel, hatámegjelölt címre küldi majd a törvényszék a végzést a lyossági végzéssel, hiteles alapszabállyal (pontosabban bejegyzésről – szakzsargonban: a nyilvántartásba vétel- ezek másolatával!) keressük fel a könyvelőt, aki a NAV ről (ha hiánypótlást kér, azt is oda küldi). Két hét elmúl- felé elvégzi a szükséges bejelentést, hogy az adószátával ugyancsak ide kapjuk meg a bejegyzés jogerőre mot megkaphassuk (vagy segít a bejelentésben). emelkedéséről szóló végzést is. A NAV felé történő bejelentést szakember nélkül neFONTOS: A székhely postaládáján vagy posta átvételi héz hibátlanul bonyolítani, ugyanis teaor-jelzőszámokat helyén (porta) nem árt feltüntetni (címkézni), vagy tuda- kell a tevékenységünkhöz találni, ehhez pedig gyakorlat, tosítani, hogy ide érkeznek majd az egyesületi küldemé- megfelelő ismeretek nélkül kár nekifognunk. nyek is, nehogy ne vegyék át, vagy ne tudjanak róla, Ha az egyesület képviseletét az Alapszabály szerint mert azzal megint a mi bajunk gyűlik meg. nem egy személy (elnök) látja el, hanem ketten együtteA bejegyeztetési iratok benyújtása. sen (egyéni vélemény és tapasztalat: ez a jobb megoldás), akkor az aláírásra jogosultak együtt menjenek el a Tapasztalatunk szerint a legjobb, ha mindezekben a könyvelőhöz az adószámmal kapcsolatos bejelentésműveletekben korrekt ügyvédi segédlet kalauzol bennünket. Hiszen ha minden kész, egyszerűbb, ha az ügy- hez, mert alá is kell írni a bejelentő űrlapokat. véd adja be az illetékes törvényszékre az iratokat, ugya(Folytatás a következő oldalon.) nis a beadáskor még több űrlapot is ki kell tölKAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
6. oldal
Bejegyeztetésünk története... A bejelentésre jó esetben 6-8 napon belül az egyesület bejegyzett postacímére megérkezik a NAV válasza, és ezzel megszereztük az adószámunkat. Most következik A bankszámla. A bankszámla nyitásához minden olyan dokumentumunkra szükség van, amit eleddig a hivatalos szervektől kaptunk, illetve az egyesület taggyűlése megalkotott: az alapszabályra, törvényszéki bejegyzési végzésre és hatályba lépési végzésre, a NAV-tól kapott 12T201-es (Bejelentő és változás-bejelentő lap) űrlapra (ezen van az adószámunk is). Ezen kívül szükségünk van még az egyesület képviseletére jogosultak aláírásának hitelességét tanúsító aláírási címpéldányra is. Minden híresztelés ellenére: aláírási címpéldányt csak és kizárólag közjegyző készíthet. Az pedig pénzbe kerül – nem is kevésbe (a szegedi klub esetében majdnem annyiba került volna, mint a teljes ügyvédi képviseleti díj). Ez ellen egyetlen orvosság van: az egyesület leendő bankjának kiválasztásakor keressünk olyan bankot, amelyik helyben hitelesíti a megjelent képviselők aláírását, magyarán: nem kér aláírási címpéldányt. Mi ezt tartottuk a jó megoldásnak, ezért olyan bankot választottunk.
díj összege elfogadható legyen, egyéb ilyen-olyan díjakat ne számoljon fel, kevés adminisztrációval járjon, és nem utolsó sorban: elérhető legyen interneten is… Számlanyitáshoz az aláírási joggal rendelkező képviselők mindegyikének szükséges a jelenléte, a bank szakembere végigvezet az eljáráson, s ezzel kezünkben az egyesületi folyószámla is. 4. Munkára fel! Kedves Olvasó! Ha a fentebb leírtak alapján (esetleg ellenére!) úgy dönt, hogy mégis érdemes a pszoriázisos szerveződést bejegyeztetni, a szükséges egyedi segítséget a fentieken túl is megadjuk, de azt már csak közvetlen kapcsolat keretében: az alapító taggyűlés jegyzőkönyvének mintaszövegét, a jelenléti ív formáját, elfogadó nyilatkozatokat, kérelmet az önkormányzathoz a névhasználati engedélyhez stb. Összegzésül: ezek voltak az elmúlt másfél év történései, lépésről lépésre. Ha időben megszerezzük a székhely bejegyzéséhez a jóváhagyást, illetve a „Szegedi” névelem engedélyezését, nyilván jó esetben 2-3 hónap alatt sikerült volna végigmenni a törvényszéki bejegyzés útján. Sok sikert minden követőnknek! A bejegyzett szegedi klub nevében
Természetesen, a bank kiválasztásakor érdemes ügyelni még pár dologra: lehetőleg a számlakezelési
László
SZEGEDIEK A VI. ORSZÁGOS PSZORIÁZISBETEG-TALÁLKOZÓN (KAPOSVÁR, 2012. V. 26.) A Szegedi Pszoriázis Klub három fős küldöttsége részt vett az idén Kaposvárott megrendezett, immár VI. országos pszoriázisbeteg-találkozón. A találkozóról részletes beszámoló olvasható klubunk honlapján: http://psorinet.hu/index.php/hu/országos-találkozók/1356-országos-pszoriázisbeteg-találkozó-kaposvár-2012május-26
A küldöttség két tagja (a harmadik a fotós…)
Kecskeméti sorstársakkal — eligazításra várva KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
7. oldal
KLUBÉLET AZ ELSŐ TAGGYŰLÉS A szegedi törvényszéken bejegyzett Szegedi Pszoriázis Klub (jogi személyként tartott) első taggyűlését a bejegyzés jogerőre lépését követően igyekezett minél előbb megtartani. Így került sor 2012. július 4-én az első taggyűlésre, amelyen 17 tag – a Klub alapító tagjai és a „régiből” átlépő tagság – véglegesítette a Klub idei tevékenységi tervét és kidolgozta a 2012 második félévére szóló pénzügyi tervet. Az egyesületi munka induló szakaszában a taggyűlés a 13 pontos napirend keretében meghozott néhány olyan határozatot is, amelyek alapján és mentén a tevékenység a jövőben folyik majd (a már említett tevékenységi program és pénzügyi terv mellett a tagság határozott az érdekvédelmi bizottság megalakításáról, a tiszteletbeli tag cím odaítélésének módjáról és feltételeiről, az iratállomány kezeléséről, nyilvántartásáról, rendezéséről és elhelyezéséről, továbbá a 2012. évi egyesületi tagdíjról). A taggyűlés elfogadta a 2012. évi pszoriázis világnapi megemlékezés tervét is, és a szeptemberi klubnap témáját is kijelölte. A tagság abban is megállapodott, hogy a régi – nem bejegyzett – egyesületből a bejegyzett klubba történő fokozatos „átigazolás” biztosítása érdekében ez év végéig a régi nyilvántartás szerint minden korábbi tag rendszeresen értesítést kap majd az egyesületi tevékenységről (taggyűlésről, klubnapról), de 2013 januárjától már csak az „átregisztrált” tagokat tartja nyilván az egyesület. Ezért, kedves „régi” tagok, kérjük a mielőbbi átjelentkezést, mert 2012. december 31-ével megszűnik a tagsági viszonya azoknak, akik addig nem lépnek át a bejegyzett Szegedi Pszoriázis Klubba.
KLUBÉLET A MÁSODIK TAGGYŰLÉS Szeptember 12-én tartottuk a Klub „újabb történelmének” második taggyűlését, amely egyúttal nyílt klubnapi összejövetel is volt – pontosabban a nyílt klubnapi előadással kezdődött, és az után folytatódott taggyűlésként. A nyílt klubnap keretében ismét lehetősége nyílt a megjelent tagságnak, hogy egy kiváló szakember előadását hallgassa meg. Ezúttal dr. habil Kovács László Ph.D. tanszékvezető egyetemi docens, a SZTE Reumatológiai Klinika intézetvezetője volt az előadó, a szakelőadás témája pedig „A pikkelysömör mozgásszervi vonatkozásai”. A szinte minden pikkelysömörös beteget veszélyeztető mozgásszervi társbetegségekről szóló előadásról készült videofelvétel megtekinthető honlapunkon (kattintson ide!).
Dr. Kovács László egyetemi docens a klubnapon
Az előadást követően kezdődött a taggyűlés, amelyen a tagság határozott a 2012. évi pszoriázis világnapi rendezvény időpontjáról, a tervezett műsorról, továbbá arról, hogy az előzetes „klubközi” megbeszélések alapján vendégül látja a kecskeméti és a pécsi pszoriázis klub küldöttségét, illetve meghívót küld a többi magyarországi pszoriázis klubnak is, hogy amennyiben tehetik, legalább képviseleti szinten látogassanak el a szegedi világnapi rendezvényre. A rendezvényen a terv szerint egy szakmapolitikai előadás is elhangzik majd a pikkelysömörös betegek helyzetéről az egészségügyi reform keretében. Ugyancsak a világnapi rendezvény keretében kerül sor majd „a Szegedi Pszoriázis Klub tiszteletbeli tagja” díszoklevél átadására azoknak, akiket a taggyűlés ebben az elismerésben részesített. A 2012. évi pszoriázis világnapi megemlékezés október 27-én (szombaton) 13.00 órakor kezdődik. A rendezvény helyszíne az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika oktatóterme lesz (Korányi fasor 6–8.)
Rácz Péter titkár kiállítja a tagsági könyveket az „új” (a régi egyesületből átlépő) tagoknak.
KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
PSZORIÁZIS VILÁGNAP
8. oldal
KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
9. oldal
PSZORIÁZIS VILÁGNAP
KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –
II. évfolyam, 2. (4.) szám
10. oldal
ŐSZI APRÓ (JÓ)TANÁCSOK A mi égtájunkon a pikkelysömörben szenvedők panaszai különösen a „fényhiányos", őszi, téli hónapokban erősödnek fel. Az újabb kutatások szerint igen jótékony befolyásolhatják e bőrbetegség kimenetelét a holt-tengeri, a víz, a só és az ott termő növényekből készült készítmények, (a tehetősebbek elzarándokolhatnak a Holt-tenger mellé, ahol maga a speciális klíma is gyógyhatású). Az őszi és téli hideg idő általában azt eredményezi, hogy felkapcsoljuk a fűtést, amely kiszáríthatja otthona levegőjét. Amennyiben ez negatívan befolyásolja állapotát, a következőket próbálhatja meg: Száraz levegőjű lakásban használjon párologtatót, amely nedvesíti otthona levegőjét. Állítsa kisebb hőfokra éjszaka a fűtést (a hűvös levegő kevésbé szárít). Igyon elegendő mennyiségű vizet! Használjon testápolót, amíg még vizes a fürdés vagy zuhanyzás után; a nap folyamán használjon többször testápoló krémet. Használjon hidratáló szappant vagy tusfürdőt. Forró fürdő helyett vegyen meleg zuhanyt. Stressz, megfázás, illetve influenza előidézheti a betegség fellángolását. Vigyázzon magára: pihenjen eleget, étkezzen egészségesen és alkalmazzon relaxációs gyakorlatokat, mint a mélylégzés, joga vagy meditáció. Használjon legalább 15-ös fényvédő faktorú krémet, amely védelmet nyújt a nap, erős szél és hideg ellen. Forrás:http://www.vitalitas.hu/
KAPOCS Kiadja, és internetes levelezési címeken terjeszti a Szegedi Pszoriázis Klub Elnöksége.
ELHÍZÁS ÉS PIKKELYSÖMÖR A pikkelysömör és az elhízás kapcsolatát kínai kutatók 466 pikkelysömörös betegen és 177 nem, kor és etnikum szerint illesztett kontroll személyen vizsgálták. Arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a nagyobb derék-csípő arányhoz jelentősen magasabb pikkelysömör kockázat társul. .
ub Szegedi Pszoriázis Kl e u. 4/A. 6726 Szeged, Lövöld 44-1-06 02 29 Adószámunk: 18
Telefonszám: +36-30-338-2023 Postacím: 6726 Szeged, Lövölde u. 4/A. E-mail:
[email protected] Szerkesztő:
[email protected] Ha támogatna minket, adományát a következő bankszámlára várjuk köszönettel: 10402805-50526672-75681006
Olvasson minket a weben: http://psorinet.hu
A hasi típusú elhízás önmagában szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Az ilyen testalkatú egyének szervezetében több gyulladáskeltő anyag termelődik, mint az azonos testtömeg indexű (BMI), de más zsíreloszlású egyénekben Az ismert hajlamosító génszakaszt (HLA-Cw6 allél) hordozó betegeknél, a többiekhez képest csaknem kilencszer gyakrabban találtak pikkelysömört, csaknem háromszor gyakoribb volt azoknál, akik hasi típusú elhízással éltek, és összefüggés volt a BMI és a bőrbetegség gyakorisága között is. Ezen kívül akiknél kimutatható volt a hajlamosító génszakasz is, 35-ször gyakoribb volt a pikkelysömör előfordulása. A kutatók megállapították, hogy az elhízás, főként az úgynevezett hasi típusú elhízás fokozza a pikkelysömör kialakulásának kockázatát. Egy már meglevő genetikus hajlam esetén a két kockázati tényező hatása összeadódik. Forrás:http://www.pointernet.pds.hu/ KAPOCS – a Szegedi Pszoriázis Klub hírlevele –