Jelentés a pénzügyi stabilitásról Nagy Márton MNB Klub 2011. április 20.
Legfontosabb üzenetek A hazai pénzügyi rendszer sokkellenálló, ugyanakkor a hitelezésen keresztül csak igen korlátozottan képes támogatni a gazdaság fellendülését. • A nem teljesítő hitelek nem megfelelő kezelése rejtett feszültségeket okoz: – Felül kell vizsgálni a hitel-átstrukturálások értékvesztés-képzési szabályait (1) – A moratóriumot fel kell oldani, ezt követően fokozatos és koordinált portfoliótisztítás (2) • A bankok kiemelt adóztatása visszafogja a hitelaktivitást (3)
A pénzügyi rendszer csökkenő hitelezési aktivitását egyre rövidebb futamidejű külföldi forrás finanszírozza. • Kezelni kell a megújítási kockázatokat (4)
2
I. A pénzügyi rendszer nem támogatja a gazdasági fellendülést
3
Folyamatosan mérséklődő vállalati hitelezés (A vállalati szektor belföldi hitelállományának változása) 500
Mrd Ft
Mrd Ft
500
400
400
300
300
200
200
100
100
0
0
-100
-200
-200
-300
-300
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV.
-100
Banki hosszú
Banki rövid
Nembanki rövid
Összesen
Nembanki hosszú
Forrás: MNB.
4
Kínálati oldal: szigorú feltételek (A hitelezési feltételek alakulása a vállalati szegmensben) 100
%
SZIGORÍTÁS
80 60 40 20 0
ENYHÍTÉS
-20 -40 -60 -80
2011.I.félév (e.)
IV. n.év
III. n.év
II. n.év
2010.I. n.év
IV.n.év
III. n.év
II. n.év
2009.I. n.év
II. félév
2008.I. félév
II. félév
2007.I. félév
II. félév
2006.I. félév
II. félév
2005.I. félév
2004.II. félév
-100
Megjegyzés: a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva.
Forrás: MNB.
5
A jelentős részben a bankadó miatt gyengülő tőkehelyzet a szigorításhoz járul hozzá (A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelezésben)
ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS
100
%
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
Tőkehelyzet
Likviditási helyzet
2011.I.félév (e.)
IV. n.év
III. n.év
II. n.év
2010.I. n.év
IV.n.év
III. n.év
-40
II. n.év
-40
2009.I. n.év
-20
2008.II. félév
-20
Kockázati tolerancia
Megjegyzés: az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva.
Forrás: MNB.
6
Jelentősen kitolódik a fordulópont a vállalati hitelezésben (A vállalati szektor hitelállományának változása) Mrd Ft
550 500
Fordulópontok: 2010. novemberi (régi): 2011Q1 2011. áprilisi (új): 2011Q4
450 400 350 300 250 200
150 100 50
0 -50 -100
-150 -200 2003Q1 2003Q2 2003Q3 2003Q4 2004Q1 2004Q2 2004Q3 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 2012Q4
-250
Új előrejelzés
Régi előrejelzés
Forrás: MNB.
7
Jelentősen csökkenő lakossági hitelezés (A háztartási szektor belföldi hitelállományának változása) 500
Mrd Ft
Mrd Ft
500
400
400
300
300
200
200
100
100
0
0 -100
-200
-200
-300
-300
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV.
-100
Banki forint
Banki deviza
Nembanki deviza
Összesen
Nembanki forint
Forrás: MNB.
8
A háztartási hitelállomány a svájci frank erősödése miatt növekedett (A háztartási hitelállomány és annak éves növekedési üteme) %
Mrd Ft
40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV.
12 000 10 500 9 000 7 500 6 000 4 500 3 000 1 500 0 -1 500 -3 000
Állomány Állomány (árfolyamszűrt) Állomány éves növekedési üteme (jobb skála) Állomány éves növekedési üteme (árfolyamszűrt, jobb skála)
Forrás: MNB.
9
A jövedelemarányos törlesztő részlet is egyre magasabb (A háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe és a svájci frank árfolyama)
16
Ft
%
220 210
12
200
10
190
8
180
6
170
4
160
2
150
0
140
2002.I. II. III. IV. 2003.I. II. III. IV. 2004.I. II. III. IV. 2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV.
14
Törlesztési teher
Svájci frank árfolyam (jobb skála)
Forrás: MNB.
10
A háztartási szegmensben még inkább kitolódó fordulópont (A háztartási szektor hitelállományának változása) Mrd Ft
500 450 Fordulópontok: 2010. novemberi (régi): 2011Q2 2011. áprilisi (új): 2012Q3-Q4
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
2003Q1 2003Q2 2003Q3 2003Q4 2004Q1 2004Q2 2004Q3 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 2012Q4
-200
Új előrejelzés
Régi előrejelzés
Forrás: MNB.
11
Régiós összehasonlításban is hosszú megtorpanás a magánszektor hitelezésében (A magánszektor hitelezése nemzetközi összehasonlításban a válságot követően)
GDP-növekedés fordulópontja
A nettó hitelkihelyezés a GDP fordulópontjához képest hány negyedévvel később válik pozitívvá Vállalat Háztartás Magánszektor
Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Románia Szlovákia
2009.I. 2009.II. 2009.III. 2008.IV. 2009.III. 2009.IV. 2009.III. 2009.II. 2009.I.
0 4 még nem még nem még nem még nem még nem 0 3
0 0 még nem 0 még nem még nem még nem 0 0
0 0 még nem 0 még nem még nem még nem 0 0
Euro 16
2009.II.
még nem
0
2
Forrás: Eurostat, nemzeti jegybankok statisztikái.
12
(1) megoldás: A hitel-átstrukturálások értékvesztés-képzési szabályai felülvizsgálatra szorulnak
13
Lassulva romló hitelportfólió, mérséklődő veszteségráták Vállalatok %
%
%
%
3,0
10
2,5
10
2,5
8
2,0
8
2,0
6
1,5
6
1,5
4
1,0
4
1,0
2
0,5
2
0,5
0
0,0
0
0,0 2012
12
2011
3,0
2010
12
2009
3,5
2008
14
2007
3,5
2006
14
2012
4,0
2011
16
2010
4,0
2009
16
2008
18
2007
4,5
2006
18
Háztartások
90 napon túli késedelembe esett hitelek aránya az állományhoz
90 napon túli késedelembe esett hitelek aránya az állományhoz
Értékvesztés eredményrontó hatása (jobb skála)
Értékvesztés eredményrontó hatása (jobb skála)
Forrás: MNB.
14
4,5
A jelentős átstrukturálás „javítja” a vállalati hitelportfolió minőségét (A nemteljesítő és az átstrukturált vállalati hitelek aránya) %
%
20
20
18
18
16
16
14
14
12
12
10
10
2
0
0
IV.
2
III.
4
II.
4
2010. I
6
IV.
6
III.
8
2009. II
8
Nem teljesítő hitelek (NPL) aránya Késedelemben nem lévő átstrukturált hitelek aránya
Forrás: MNB.
15
Átstrukturálások nélkül akár jelentősen romló jelzáloghitel portfólió a háztartásoknál (A nemteljesítő és az átstrukturált háztartási jelzáloghitelek aránya) 16
%
%
16
14
14
12
12
10
10
2
0
0
IV.
2
III.
4
II.
4
2010. I
6
IV.
6
III.
8
2009. II
8
Nem teljesítő jelzáloghitelek (NPL) aránya Késedelemben nem lévő átstrukturált jelzáloghitelek aránya
Forrás: MNB.
16
Az átstrukturálás értékvesztés-képzésének jelenlegi szabályai Az átstrukturálás elsődleges célja: az ügyfél fizetőképességét helyreállítani • Átstrukturálásnál a törlesztőrészletek 30-40 százalékkal csökkennek átmenetileg, türelmi időszak 1 év • A bankok várakozása, hogy az ügyfél jövedelme a türelmi időszak alatt emelkedik
Az átstrukturálás bújtatott célja: a banki értékvesztés-képzés csökkentése és a jövedelmezőség emelése • A nemteljesítő hitelek esetén nem szabadítható fel korábbi értékvesztésképzés csak abban az esetben, ha az adós fél évig megfelelően törleszt • DE állományarányosan 1 százalékos értékvesztés azon átstrukturált hiteleknél ami várhatóan a közeljövőben nemteljesítővé vált volna • A bankoknak a nemteljesítővé válás előtt érdemes átstrukturálni akár a türelmi időszak lejárata előtt újra meg újra 17
Az átstrukturált jelzáloghitelek értékvesztéssel való fedezettsége alacsony (Az értékvesztéssel való fedezettség alakulása a háztartási és a vállalati szegmensben) 50
%
%
50
45
45
40
40
35
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 2009. II.
III.
IV.
2010.I.
II.
III.
IV.
Fedezettség a nemteljesítő háztartási jelzáloghiteleknél Fedezettség az átstrukturált jelzáloghiteleknél Fedezettség a háztartási hiteleknél Fedezettség a vállalati hiteleknél
Forrás: MNB.
18
Miért szükséges az átstrukturálás értékvesztés-képzési szabályainak szigorítása?
• Gyengíti az átstrukturálás bújtatott célját • Csökkenti a többkörös átstrukturálásokat és a problémás hitelek látens életben tartását
• Mérsékli a rejtett veszteségek nagyságát és a váratlan veszteségek által okozott sokkokat • Ösztönzi a gyorsabb portfólió-tisztítást
19
(2) megoldás: A moratórium feloldása szükséges, de az azt követő portfoliótisztítás csak fokozatos és koordinált lehet
20
A moratórium miatt jelentős feszültségek keletkeztek a hitelportfóliókban (Problémás jelzáloghitelek és a mögött álló lakóingatlanok a hazai pénzügyi rendszerben) 2008. dec.
2009. dec.
2010. dec.
90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitelek a hitelintézeti rendszerben: Hitelállomány, bruttó (Mrd Ft) 97,8 317,5 Hitelállomány, nettó (Mrd Ft) 81 244,9
541,6 393,8
Hitelszerződések száma (db) 45 099 68 464 83 350 Fedezetül szolgáló ingatlanok száma (db) 17 754 48 536 66 867 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitelek az egyéb pénzügyi közvetítőknél: Hitelállomány, bruttó (Mrd Ft) 49,4 93,3 119* Hitelszerződések száma (db) 15 900 21 900 23 800* Jelzáloghitelből adódó fizetési késedelemmel érintett ingatlanok száma összesen (becslés): 33 654 70 436 90 667 Megjegyzés: a csillaggal jelölt adatok 2010. június 30-ára vonatkoznak.
Forrás: PSZÁF, MNB.
21
A felhalmozódott ingatlanok száma már jelentősen meghaladja az éves tranzakciók számát (Ingatlanpiaci feszesség - problémás jelzáloghitelek mögötti ingatlanok és lakáspiaci forgalom) %
135 120 105 90 75 60 45 30 15 0
2010
2009
ezer darab
2008
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
Éves lakásforgalom (FHB) 90 napon túli késedelemben levő jelzáloghitelek mögötti ingatlanok száma Problémás ingatlanok / lakáspiaci forgalom, jobb skála
Forrás: MNB, FHB.
22
A lakásingatlan-piac jelenleg nem mély (Főbb ingatlanpiaci mutatók Magyarországon) 300
ezer darab
%
60
250
50
200
40
150
30
100
20
50
10
0
0
Éves lakásforgalom (FHB)
2 010
2 009
2 008
2 007
2 006
2 005
2 004
2 003
2 002
2 001
2 000
-10
1 999
-50
Lakásár-index (KSH), jo bb skála
Lakásár-index (FHB), jobb skála
Forrás: KSH, FHB.
23
Mi történik a moratórium feloldását követően? A moratórium fennmaradása nagyon jelentős kockázati tényező • A nemteljesítő hitelállomány és a mögöttes lakások számának halmozódása rejtett feszültségeket okoz • Ellehetetleníti az új hitelek kihelyezését és jelentős terheket ró a fennálló, adósságát rendesen fizető ügyfelekre
A moratórium feloldása sem kockázat nélküli, de kisebb és kezelhető kockázatot jelent • A nemteljesítő hitelek mögött álló ingatlanok tömeges értékesítése lakáspiaci zavarokat okozhat, aminek negatív pénzügyi stabilitási és növekedési hatásai vannak
• Fokozatos, koordinált portfoliótisztítás, kvóták bevezetése javasolt 24
(3) megoldás: A bankok kiemelt adóztatását érdemes csökkenteni
25
Csökkenő adózás előtti eredmény (A bankrendszer és fióktelepek összesített adózás előtti eredménye és ROE mutatója) %
Mrd Ft
600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2006.dec. 2007.febr ápr jún aug okt dec 2008.febr ápr jún aug okt dec 2009.febr ápr jún aug okt dec 2010.febr ápr jún aug okt dec
30,0 27,5 25,0 22,5 20,0 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 0,0
12 havi gördülő ROE 12 havi gördülő adózás előtti eredmény (jobb skála)
Megjegyzés: ROE (12 havi gördülő adózás előtti eredmény/(12 havi átlagos saját tőke mérleg szerinti eredmény)).
Forrás: MNB.
26
Növekszik a veszteséges bankok száma (A bankrendszer adózás előtti vesztesége, a veszteséges bankok mérleg-főösszeg alapú piaci aránya, illetve darabszáma) 200
%
Mrd Ft 21 db
180
40 36
160
32
140
28
120
24
100
20
80
16
60
12
40 20
8 db
7 db
12 db
8
15 db
4
2010
2009
2008
2007
0
2006
0
Adózás előtti veszteség Veszteséges bankok mérlegfőösszeg alapú aránya (jobb skála)
Forrás: MNB.
27
Bankadó nélkül a hazai bankrendszer az élmezőnyhöz tartozna (Egyes országok bankrendszereinek ROE mutatója) 20
%
% CZ
Bankadó nékül
15 10 5
HU
SI
IT
AT
RO
DE
BG
HU
PL
SK
20 15
BE
10 5
0
0
-5
-5
-10
-10 EE
-15
-15
LT
-20
-20
-25
-25
-30
-30
-35
-35
LV
-40
-40
Megjegyzés: Magyarország 2010. végi egyedi banki adatok, a többi ország esetén 2010. június végi konszolidált, évesített adatok.
Forrás: MNB.
28
Hogyan értékeljük a bankadót? A bankadó stabilizálja a költségvetést, ugyanakkor növekedési áldozatokat okoz • Csökken a bankok belső tőkeakkumulációs képessége • Gyengül a bankok tőke és forrásvonzó-képessége
• Érdemes megfontolni a bankadó mérséklését és a hazai bankrendszer versenyképességnek növelését
29
(4) A bankrendszer hitelezési aktivitása úgy csökken, hogy közben a külföldi források folyamatosan rövidülnek
30
A hosszú finanszírozás drágább, mint a rövid (Az euro hozamgörbe alapján számított lejárati prémiumok) 300
bázispont
bázispont
300
250
250
200
200
150
150
100
100
50
50
0
0
-50
-50 -100
2006.jan. 2006.márc. 2006.máj. 2006.júl. 2006.okt. 2006.dec. 2007.febr. 2007.máj. 2007.júl. 2007.szept. 2007.dec. 2008.febr. 2008.ápr. 2008.jún. 2008.szept. 2008.nov. 2009.jan. 2009.ápr. 2009.jún. 2009.aug. 2009.nov. 2010.jan. 2010.márc. 2010.máj. 2010.aug. 2010.okt. 2010.dec. 2011.márc.
-100
1×3
1×5
1×10
Megjegyzés: Az 1×3, 1×5 és az 1×10 felárak azt mutatják meg, hogy a 3, 5 és 10 éves euro finanszírozási költségek, milyen mértékben haladják meg az egyéves euro finanszírozási költséget.
Forrás: Thomson Reuters.
31
A külföldi források hátralévő futamideje tovább rövidült főként a költségszempontok miatt (A bankrendszer és fióktelepek külföldi forrásainak hátralévő lejárat szerinti megbontása) %
16 19
10
13 8
14 17
100 90 80 70 60 50
55,6
58,8
55,2
51,7
48,6
48,3
47,5
48,4
45,2
41,6
20
39,3
30
11 3 10
40
42,9
40
42,4
50
42,9
60
10 4 7
13 7
11
10 4 8
14 9
4 8
3 7
70
5 8
11 6 6
17 9
9
14 4 5
11 6 5
19 10
80
13 5 7
18 10
16
13 4 6
15 13
15
14
16
13 4 5
18
17
9 15
90
17 13
13 5 6
17 11
%
15 12
100
30 20 10
1 éven belüli 4-5 év közötti
1-2 év közötti 5 év felett
2-3 év közötti
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
2007. IV.
0
2006. IV.
0
3-4 év közötti
Forrás: MNB.
32
A hosszú lejáratú források megújítási aránya jelentősen visszaesett (Külföldi források becsült megújítási rátája) 180
%
% 271 százalék
160
180 160
140
140
120
120
100
100
80
80
60
60
40
40
20
20
Külföldi források összesen
IV.
III.
II.
2010.I.
IV.
III.
II.
0
2009.I.
0
Hosszú források (jobb skála)
Rövid források (jobb skála)
Megjegyzés: A megújítási ráta az adott negyedévben bevont azonos eredeti futamidejű forrás és az ugyanabban a negyedévben lejáró források hányadosa.
Forrás: MNB.
33
Egyre nagyobb a rövidtávú megújítási igény (A bankrendszer külföldi forrásainak lejáratai az egyes években) 20
Mrd euro
Mrd euro
20
18
18
16
16
14
14
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0 T+1
T+2
T+3
Bankrendszer 2009
T+4
T+5
Bankrendszer 2010
Forrás: MNB.
34
Hogyan javítható a bankrendszer lejárati összhangja? A hazai bankrendszer sérülékenységét tovább növeli a külföldi források futamidejének rövidülése • Az eszközoldalon a jelzáloghitelek hosszú futamidővel rendelkeznek • A forrásoldal gyorsan rövidül költségszempontú megfontolások miatt
A lejárati összhang javítása érdekében célszerű átgondolni a makroprudenciális szabályozás bevezetésének lehetőségét
35
II. A hazai bankrendszer sokkellenálló
36
A hitel- és piaci kockázati stresszteszt által használt sokkok (A stresszteszt makrogazdasági forgatókönyvei)
Alappálya
Stresszpálya
2011
2012
2011
2012
GDP*
2,9
3,0
2,0
-0,2
Infláció*
4,0
3,4
4,3
3,3
HUF kamatok (%)
6,1
5,9
7,2
8,4
HUF/EUR év végén
272
275
317
334
HUF/CHF év végén
210
212
245
257
Foglalkoztatottság*
0,4
0,5
0,2
-0,6
Lakásárak**
-3,0
-5,0
-10,0
-10,0
Megjegyzés: * év/év százalékos változás ** százalékos változás az előző év végéhez képest.
Forrás: MNB.
37
Az integrált stresszteszt megfelelő sokkellenálló képességről tanúskodik (A bankrendszer aggregált tőkehiánya 2012 végén)
Csak hitelkockázat Piaci és hitelkockázat Piaci és hitelkockázat, pótlólagos
8%-os tőkemegfelelési
9%-os tőkemegfelelési
elvárás melletti
elvárás melletti
tőkeszükséglet, Mrd Ft
tőkeszükséglet, Mrd Ft
alappálya
stresszpálya
alappálya
stresszpálya
0
-48 -32
0
-97 -72
-83
-167
értékvesztéssel Megjegyzés: A 2010. novemberi Jelentés a pénzügyi stabilitás kiadványban stresszpályán, csak hitelkockázatra 40 milliárd forint összegű pótlólagos tőkeigény volt valószínűsíthető (ezzel hasonlítható össze a táblázatban található 48 milliárd forintos, csak hitelkockázatra számított tőkeigény). A pótlólagos értékvesztés elszámolása során a 2010 végén már nem teljesítő hitelállományon stresszpálya miatti addicionális értékvesztést is figyelembe vettük. Forrás: MNB.
38
A likviditási stresszteszt által használt sokkok (A likviditási stresszteszt fő feltételezései)
Eszközoldali tételek Bankközi forint eszközök nemteljesítése Árfolyamsokk a swapállományon Jegybankképes értékpapírok árfolyamvesztesége
mérték
Forrásoldali tételek
mérték
20%
Háztartási betétkivonás
10%
17%
Vállalati betétkivonás
15%
10%
Standby hitelkeret visszavonása
100%
Megjegyzés: az előretekintő lejárati rés nem tartalmaz banki alkalmazkodást, így alapvetően azt fejezi ki, hogy a lejáró bankközi és külföldi források 100 százalékban nem kerülnek megújításra.
Forrás: MNB.
39
Stresszhelyzetben folyamatos devizalikviditási hiány léphet fel, ezért a devizaswappiac működése elengedhetetlen (A stressz utáni likviditási többlet a mérlegfőösszeg arányában (HUF, deviza, teljes)) 25
%
%
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0
-5
-5
-10
-15
-15
-20
-20
2009. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. nov. dec. 2010.jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
-10
HUF likviditási többlet Teljes likviditási többlet
Devizalikviditási többlet
Forrás: MNB.
40
Legfontosabb üzenetek A hazai pénzügyi rendszer sokkellenálló, ugyanakkor a hitelezésen keresztül csak igen korlátozottan képes támogatni a gazdaság fellendülését. • A nem teljesítő hitelek nem megfelelő kezelése rejtett feszültségeket okoz: – Felül kell vizsgálni a hitel-átstrukturálások értékvesztés-képzési szabályait (1) – A moratóriumot fel kell oldani, ezt követően fokozatos és koordinált portfoliótisztítás (2) • A bankok kiemelt adóztatása visszafogja a hitelaktivitást (3)
A pénzügyi rendszer csökkenő hitelezési aktivitását egyre rövidebb futamidejű külföldi forrás finanszírozza. • Kezelni kell a megújítási kockázatokat (4)
41
