Jelentés a lejárt határidejű határozatok és az átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról Tisztelt Képviselő-testület! 2014. december 01. és december 31. közötti időszakban a testület 1 ülést tartott és 10 határozatot hozott. Az SzMSz 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a lejárt határidejű határozatok és az átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról szóló jelentést a következők szerint terjesztem elő: 129/2014. (VII.15.)
lejárt határozatok
131/2014. (XII.15.)
2015-2019. évi ellenőrzési terv
intézkedést nem igényel
stratégiai folyamatos
133/2014. (XII.15.)
Köztisztviselői Etikai Kódex
Az Etikai Kódex tartalmát az Polgármesteri Hivatal köztisztviselői megismerték
134/2014. (XII.15.)
A Bocskaikerti Németh László Általános Iskola és Alapfokú A határozat egy példánya megküldésre Művészeti Iskola felvételi került a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak körzethatára
135/2014. (XII.15.)
A Polgármester részére gépkocsi és A határozat egy példánya átadásra került telefon használat a pénzügyi csoportnak
136/2014. (XII.15.)
Polgármester szabadságmegváltása
137/2014. (XII.15.)
a Hajdúhadházi Mikrotérségi Bölcsődei Intézményfenntartó A határozat egy példánya megküldésre Társulás Társulási került Hajdúhadház város Önkormányzatának megállapodásának módosítás
138/2014. (XII.15.)
Hajdúhadházi Mikrotérségi A határozat egy példánya megküldésre Szociális Gondozási Intézményfenntartó Társulással a került Hajdúhadház város Önkormányzatának támogató szolgáltatás
szabadságmegváltás kifizetése megtörtént
Jelentés az átruházott hatáskörben hozott döntésekről 2014. december 01-től december 31-ig
Támogatás
Megállapítás
Elutasítás
Összesen
2
0
2
43
3
46
Szociális Bizottság Önkormányzati segélyek Szociális tűzifa
Bocskaikert, 2015. február 10. Szőllős Sándor polgármester
Határozati javaslat: A Képviselő-testület megtárgyalta a „Jelentés a lejárt határidejű határozatok és az átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról” című előterjesztést, és az alábbi határozatot hozza: Bocskaikert Községi Önkormányzat a 2014. december 01. és december 31. közötti időszakban a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Szőllős Sándor polgármester Határidő: azonnal
Bocskaikert Községi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R E
Előterjesztés A Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-i ülésére. Tárgy: Az Önkormányzat SZMSZ-ének módosítása Tisztelt Képviselő-testület! Az Önkormányzat SZMSZ-ének módosítását azért javasoljuk, mert a iskolai étkeztetés kormányzati funkció szerinti megnevezés és kód gyermekétkeztetésre változott, ezért 4. sz. melléklet módosítása szükséges. A bizottsági ülésen az elnök távolléte esetén a helyettesítését szükséges szabályozni, ezért a 13 § (6) bekezdését kell kiegészíteni. Az SZMSZ-ben rögzíteni szükséges a nem képviselő, azaz külső bizottsági tagok vagyon nyilatkozat tételi kötelezettségét is, melyet nem az Mötv, hanem a 2007. évi CLII. tv. ír elő. Az SZMSZ 1 sz. mellékletének módosítása, továbbá azért szükséges, mert az új szociális ellátási forma a települési támogatás hatáskör szociális bizottság részére történő telepítésének átvezetése szükséges, illetve a 2015. március 1-től megszűnő önkormányzati segély kivezetése az átruházott hatáskörökből. Fentiekre való tekintettel kérem T. Képviselő-testületet, hogy a rendelet módosítást elfogadni szíveskedjenek. Tisztelettel: Szőllős Sándor polgármester
Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§ (1) bekezdése alapján A Bocskaikerti Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló …../2015. (……) önkormányzati rendelet-tervezethez Társadalmi hatás:
NR
Gazdasági hatás: Költségvetési hatás: Környezeti, egészségi következmény:
NR NR
NR MÁK részére szükséges az adatbejelentés Adminisztratív terheket befolyásoló megküldése a rendelet 4. sz. hatás: mellékletének kivonatával. NR Egyéb hatás: Szoc. tv. 1993. évi III. tv. és a 2007. évi Megalkotás szükségessége: CLII. tv. Megalkotás elmaradása esetén várható következmény: személyi: biztosított szervezeti: biztosított Alkalmazásához szükséges feltétel: tárgyi: NR pénzügyi: biztosított
Összeállította: Baloghné Kiss Judit
Községi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L
4241 Bocskaikert, Poroszlay u. 20. : 583-453; fax: 583-451 e-mail:
[email protected] _________________________________________________________________________________
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. február 16-i nyilvános ülésére Tárgy: A Bocskaikerti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az Államháztartásról 2011. évi CXCV tv. 9.§ b.) pontja alapján a képviselő-testület irányítási jogosultsága a költségvetési szerveinek szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: - a költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját, az alapító okirat keltét, számát, az alapítás időpontját. - Az ellátandó alaptevékenységet, vállalkozási tevékenységet, - azon gazdálkodó szervek felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorol, - a szervezeti felépítést és működési rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szervezet megnevezését, feladatait, - a költségvetési szerv szervezeti ábráját, - azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, - a nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat. - az átruházott munkáltatói jogok rendjét - azon költségvetési szervek felsorolását, amelyek tekintetében a gazdasági szervezet feladatait ellátja. - a vagyonnyilatkozat tételre kötelezetett munkakörök/munkatársak felsorolását. Fentiekre való tekintettel kérem T. Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal SZmSZ-ét fogadja el. Bocskaikert, 2015. február 9.
Szőllős Sándor polgármester
Összeállította: Baloghné Kiss Judit mb. jegyző Határozati javaslat
Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Bocskaikerti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát és azt az 1.sz. melléklet szerint elfogadja. Ezzel egyidejűleg a 18/2014 (II.03) KT. sz. határozatot hatályon kívül helyezi. Határidő: azonnal Felelős: Baloghné Kiss Judit mb. jegyző
Bocskaikert Községi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R E
Előterjesztés A Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-i ülésére.
Tárgy: Bocskaikert Község Önkormányzat képviselő-testületének ....../2015. (II. ...) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Az önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján alkotja meg a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendeletét. A témát szabályozó, jelen rendeletet megelőző rendelet a következő volt: többször módosított 6/2009. (III. 25.) rendelet A rendelet a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben meghatározottak figyelembe vételével készült, így a rendeletbe csak azok a rendelkezések kerültek bele, melyet magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz, valamint helyi döntést fogalmaznak meg. A rendelet célja A rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza: a) a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások: aa) formáit és ab) szervezetét, b) a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának önkormányzat által meghatározott módját és egyéb eljárási szabályokat, c) az egyes ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait (Szt. 10. § (1) bekezdés),
d) a szociális ellátásokra való jogosultság tekintetében az ellátások önkormányzat által meghatározott feltételeit.
A rendeletben a helyi önkormányzatok az Szt.-ben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A rendelet szerkezete: I. Fejezet: Általános szabályok II. Fejezet: A pénzbeli szociális ellátások III. Fejezet: Természetben nyújtott szociális ellátások IV. Fejezet: Szociális alapszolgáltatások V. Fejezet: Egyéb rendelkezések VI. Fejezet: Záró rendelkezések I. Fejezet: Általános szabályok A rendelet az általános szabályok között rendelkezik: - a rendelet területi és személyi hatályáról, - a hatáskör gyakorlásról, - értelmező rendelkezésekről és - az általános eljárási szabályokról. 1. A rendelet hatálya A rendelet meghatározza a rendelet területi és személyi hatályát. A rendelet nem határozza meg a szociális ellátások személyi hatályát, mivel azt az Szt. 3. § (1)– (3) bekezdése tartalmazza, azaz: „3. § (1) E törvény hatálya – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. (2) E törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A törvény hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.” 2. Hatáskörök Az Szt. 4/A. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a szociális feladat- és hatásköröket ki gyakorolja. A hatáskör gyakorlói között - a 2015. március 1-től hatályos módosításokat követően - továbbra is szerepel a helyi önkormányzat képviselő-testülete. 3. Értelmező rendelkezések A rendelet utal arra, hogy az Szt.-ben meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Szt. 4. §-a több értelmező rendelkezést is tartalmaz, melyek a helyi rendelet értelmezéséhez szükségesek (A hivatkozott paragrafusból csak egyes részek kerülnek bemutatásra.) Ezek a következők: „4. § (1) a) jövedelem: – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)– (1c) bekezdésekben foglaltakra – az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban nevelt gyermek), dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;
e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatatott lakhatást nyújtó szervezet; k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, be nem töltött személy; l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; (1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az önkormányzati segély, rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. 10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel. (1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. (1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.” 4. Eljárási szabályok Az Szt. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szociális igazgatási eljárásra, ezen belül: - a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság megállapítására, - a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá
- a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendelet az általános eljárási szabályok között azokat az eljárási szabályokat rögzíti, melyeket - a rendelet eltérő szabályozása hiányában - alkalmazni kell A rendelet alkalmazásában az Szt 5-16. §-ában meghatározott általános eljárási szabályokat kell alapul venni. Az Szt. 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy: „10. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselőtestülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.” Az eljárás megindítása A helyi rendelet kimondja, hogy az eljárás megindítása történhet: a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre, b) hivatalból. A kérelmet a rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani. A rendelet utal arra, hogy a kérelem tartalmára vonatkozóan, illetve a kérelemben, illetve mellékleteiben meghatározott adatok igazolása jogszabályokban, illetve a helyi rendeletben meghatározottak szerint történik. A rendelet nem részletezi a kérelem központi jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeit, melyeket a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 3. § (1) bekezdése tartalmaz: „1. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza a) az ellátást igénylő személynek és az ellátás megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján figyelembe vett személynek az Szt. 18. § a) pontjában vagy 18/A. § a) pontjában szereplő adatait, b) az ellátást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását, c) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. 3. § (1) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében - az (1a) bekezdés szerinti kivétellel - a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.” A rendelet alkalmazásához szükséges továbbá az Szt. 10. § (6) bekezdésének, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. Kormányrendelet 3. § (2)–(4) bekezdésének, valamint az 5. §-ának ismerete. A helyi rendelet alkalmazása szempontjából figyelembe kell venni továbbá Szt. 10. § (2)–(5) bekezdését, azaz: „10. § (2) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. (5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.” A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása Az Szt. és a végrehajtására kiadott központi jogszabályok nem határozzák meg a pénzbeli ellátások kifizetési módjának szabályait. A helyi rendelet az ellátások általános kifizetési módjaként a bankszámlára történő utalást és az önkormányzat házipénztárából történő készpénzes kifizetést határozza meg. A helyi rendelet - központi előírások hiányában - meghatározza a pénzbeli és természetbeni ellátási nyújtásának rendjét. II. Fejezet: Pénzbeli szociális ellátások Az önkormányzat rendelete - az Szt. a 25. § (3) bekezdés b) pontja alapján - a pénzbeli szociális ellátás körében a települési támogatásra állapít meg helyi szabályokat.
A helyi önkormányzat – az Szt.-ben meghatározott ellátásokon túl – további pénzbeli ellátásokat is megállapíthat (lásd Szt. 26. §). A települési támogatásra vonatkozó központi előírásokat az Szt. 45. §-a tartalmazza. Mivel a törvény szerint a települési támogatást sok különféle helyzetre való tekintettel lehet nyújtani, a képviselő-testület a rendelet 7. §-ban a települési támogatás körében külön települési támogatás formát határoz meg. A települési támogatás formák: a) eseti települési támogatás: aa) települési létfenntartási támogatás, ab) települési temetési támogatás;
ac) települési támogatás elemi kár elhárításához, ad) települési gyermeknevelési támogatás b) rendszeres települési támogatás: ba) települési lakásfenntartási támogatás, A rendelet a települési támogatási formák szerint külön határozza meg különösen a támogatásra való jogosultságot, a támogatás feltételeit, a támogatás összegeit, gyakoriságát. 1. Települési létfenntartási támogatás A támogatást a létfenntartási problémákkal küzdő személyek részére kell biztosítani. A támogatás nyújtható eseti és rendszeres települési támogatás formájában is. A támogatás a kérelmező és családja - jövedelmi helyzetének és - vagyonának figyelembe vételével kerül megállapításra. Ez a támogatási forma a legáltalánosabb, legátfogóbb, melynél többféle indok alapján is kérhető a támogatás. 2. Települési temetési támogatás Települési temetési támogatást lehet megállapítani annak a személynek, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. A települési temetési támogatás jellegéből fakadóan eseti támogatás. A támogatást a jövedelmi viszonyok figyelembe vételével lehet nyújtani. A támogatás sajátossága, hogy lehet nyújtani: a temetési költségek utólagos megtérítésére. A támogatáshoz a képviselő-testületnek meg kell határozni a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget. 3. Települési támogatás elemi kár elhárításához Elemi kárra tekintettel települési támogatást akkor lehet megállapítani, ha a kérelmezőt olyan elemi kár ért, hogy miatta létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatás jellegénél fogva elég sajátos. A támogatást akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező esetében fennállnak a rendeletben előírt a vagyoni és jövedelmi viszonyok. Fontos szabály, hogy a támogatást felhasználási kötelezettség mellett kell folyósítani, és a nem rendeltetésszerű támogatást meg kell téríttetni. 4. Települési gyermeknevelési támogatás A támogatást különféle, a gyermek neveléséhez kapcsolódó élethelyzetben lehet kérni akkor, ha a kérelmező a gyermekneveléshez kapcsolódó kiadásai miatt létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerül. A támogatás kérelmezhető: a) a gyermek iskoláztatásához, b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.
A rendelet meghatározza a különböző okokból kért támogatás megítéléséhez szükséges feltételeket, igazolási követelményeket. A rendelet a támogatási összegek maximumát a támogatás kérelmezésének oka alapján különkülön határozza meg. 5. Települési lakásfenntartási támogatás A települési lakásfenntartási támogatást a szociálisan rászoruló háztartás kérelmezheti, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek a rendeletben meghatározott egyéb feltételek. A támogatás rendszeres támogatásként nyújtható. A rendelet meghatározza: - a lakásfenntartási támogatás körébe tartozó kiadásokat, - a szociális rászorultság feltételeit, - a támogatás egyéb feltételeként például a lakás, ház tisztán tartásának, állagmegóvásának, rendeltetésszerű használatának, higiénikus állapotának követelményét, - a támogatás egyéb feltételeinek betartására vonatkozó felhívás szabályait. III. Fejezet: Természetben nyújtott szociális ellátások A rendelet ebben a részben rögzíti a természetben nyújtott szociális ellátások körét, melyek a következők: a) köztemetés. b) családi napközi étkezési térítési díjának részbeni átvállalása A rendelet részletesen szabályozza azt, hogy a pénzbeli települési támogatások milyen hányadát milyen konkrét formában lehet természetben nyújtani. 7. Köztemetés A rendelet az Szt. felhatalmazása alapján tartalmaz egyes köztemetésre vonatkozó szabályokat. IV. Fejezet: Szociális alapszolgáltatások A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások vonatkozásában a Szt. 92. §-a szabályozási kötelezettséget ír elő. E kötelezettségnek tesz eleget a rendelet. A rendeletben szabályozni kell a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a fenntartó önkormányzat rendeletet alkot. A rendelet tartalmi követelményeit a Szt. 92. § (2) bekezdés tartalmazza. „92. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit; b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás;
e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket;” A rendelet a személyes gondoskodás megszervezésének szabályozásakor figyelembe veszi az Szt. 89. § (1)-(2) bekezdését, mely alapján a települési önkormányzat köteles biztosítani: - az étkeztetést, - a házi segítségnyújtást, - a családsegítést, illetve - a felsorolt ellátásokhoz való hozzáférést. A rendelet meghatározza, hogy a települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében: a) tanyagondnoki szolgálat, b) az étkeztetés, c) a családsegítés, d) a házi segítség nyújtás szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja. A kérelmekre vonatkozó szabályokat a rendelet e részben külön nem tárgyalja, mivel ezekre az ellátási formákra is a rendelet első részében meghatározott általános szabályok érvényesek. A szociális alapszolgáltatások megszüntetésére vonatkozóan alkalmazni kell az Szt. 17. §-át. A rendelet meghatározza, hogy az ellátás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. A térítési díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza. A térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait a rendelet tartalmazza. 13. Étkeztetés Az Szt. 62. §-a rögzíti az étkeztetéssel kapcsolatos szabályokat, ennek értelmében: „62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.” Az önkormányzat ennek megfelelően szabályozza a szociális rászorultsági feltételeket. 14. Házi segítségnyújtás Az Szt. 63. §-a rendelkezik a házi segítségnyújtás szabályairól. Az önkormányzati rendelet a feladatot ténylegesen ellátó intézményi hátteret szabályozza. 15. Családsegítés A családsegítés ellátásra vonatkozó előírásokat az Szt. 64. §-a tartalmazza.
Az önkormányzat a saját lehetőségeit mérlegelve a helyi rendeletében a családsegítési feladatok ellátásának különböző formái közül választhat, így dönthet arról, hogy: a) családsegítő szolgálatot működtet, b) más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében végezteti el a feladatot, c) a családsegítés körébe tartozó feladatait külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el. V. Fejezet: Egyéb rendelkezések A rendelet kitér a szociálpolitikai kerekasztal törvényben meghatározott tagjain kívüli tagok meghatározására. /Lásd: Szt. 58/B. § (2) bekezdés/ VI. Fejezet: Záró rendelkezések A rendelet meghatározza a rendelet hatálybalépését, és a Szt. rendelkezései figyelembe vételével az egyes rendeletben meghatározott szabályok alkalmazhatóságának szabályait. Kérem a Tisztelt Képviselő-Testületet a rendelet-tervezet megtárgyalására és elfogadására Bocskaikert, 2015. február 9. Szőllős Sándor sk. polgármester Előzetes hatásvizsgálat, indoklás, véleményeztetés Bocskaikert Községi Önkormányzat képviselő-testületének ....../2015. (II.. ...) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló tervezethez 1. Előzetes hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján, mint a fenti jogszabály előkészítője az alábbi előzetes hatásvizsgálatot végeztem el a szabályozás várható következményeiről, melyről most tájékoztatom a képviselő-testületet. A tervezett jogszabály hatásai: a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: - társadalmi hatása: jelentéktelen, de a szociális háló megteremtésével biztosítja a társadalmi rétegek közötti különbségek csökkentését, az egyes rétegek további lecsúszását, - gazdasági hatása: jelentéktelen, - költségvetési hatása: a szociális kiadások éves szinten az eredeti költségvetési főösszeg 7,8%-át teszik ki. b) környezeti és egészségi következmények:
- a szociális ellátások segítik a környezeti és a lakosság egészségügyi állapotának stabilizálását c) adminisztratív terheket befolyásoló hatások: - a hivatalnak el kell látnia a szociális ellátásokkal kapcsolati adminisztrációs, döntés előkészítési, valamint folyósítási feladatokat, amelyek azonban korábban is ellátott feladatok voltak, további jelentős terhet nem jelentenek. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: - a rendelet megalkotása - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése, valamint a 134/E. §-a alapján - kötelező - a rendelet elmaradásának következménye a jogszabály alkotás elmulasztása miatti törvényességi észrevétel lehet. A jogszabály alkalmazásához szükséges feltételek: - a személyi feltétel: rendelkezésre áll. A szociális területen dolgozó kollégák a feladatot el tudják látni. - szervezeti feltétel: rendelkezésre áll. - tárgyi feltétel: rendelkezésre áll. - pénzügyi feltétel: rendelkezésre áll. A források egy részére állami hozzájárulás igényelhető.
2. Indoklás A rendelet megalkotásának céljai a következők: - az önkormányzat számára előírt rendelet alkotási kötelezettségnek való megfelelés, - meghatározásra kerüljenek az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formái, és az ellátások igénybevételi feltételei. A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása.
3. Véleményeztetés A rendelet tervezetet: véleményeztetési kötelezettség terheli. A tervezetet a Szociális Bizottság véleményezte. Bocskaikert, 2015. február 11. Baloghné Kiss Judit mb. jegyző
