Nógrádi László
PowerPoint XP alapokon (ECDL prezentáció modul)
2006.
ISBN 963 86949 1 2
Felelős kiadó: Nógrádi PC Suli Kft. Írta és szerkesztette: Nógrádi László
A könyvborító tervét készítette, és a könyvet nyomtatta: Text-Print Kft, Győr
A könyv készítése során a szerző a lehető legnagyobb gondossággal jártak el. Ennek ellenére hibák előfordulása nem zárható ki, melyekért a szerző felelősséget nem vállal. ©Nógrádi László
Minden jog fenntartva! Jelen könyv egyetlen része sem másolható, vagy sokszorosítható semmilyen formában a szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül!
PowerPoint XP alapokon
N
apjainkban egyre több ember mindennapi munkaeszköze a számítógép. Azok is mind többen vannak, akiknek előadásokat kell tartaniuk (tanárok, üzletkötők, konferenciák előadói, stb.) Ez a könyv azoknak szól, akik már megtanulták egy szövegszerkesztő használatát, dolgoztak már táblázatkezelő programban is, de prezentációs programmal még vagy nem dolgoztak, vagy elegánsabb, látványosabb bemutatókat szeretnének tartani. Ennek megfelelően azok az eljárások kerülnek csak ismertetésre, melyek számukra újdonságok, esetleg másként kell őket használni. Ebből adódóan nem lesz szó a fájl műveletekről, az egyszerű formázásokról, a vágólap használatáról, stb. Ugyanakkor a prezentációs program olyan kifinomultabb használatáról is esik szó, melyek ismeretében igazán igényes előadások is elkészíthetőek. A könyv témakörei gyakorlati tapasztalatok alapján logikailag egymásra épülő sorrendben követik egymást. Mivel a részletes magyarázatok mellett gyakorló feladatok, és azok megoldásai is megtalálhatóak benne, a könyv nagyszerűen használható önképzésre, de ajánlható iskolai tankönyvnek és tanfolyami jegyzetnek is. A tanulást rengeteg képernyőkép és ábra segíti, melyek minden esetben egy oldalon szerepelnek a róluk szóló leírással. Itt szeretném felhívni minden informatikát tanuló (és tanító kolléga) figyelmét további könyveimre. Az XP alapokon sorozat Jelen könyv részét képezi egy tankönyvsorozatnak, mely az érettségi, az ECDL, valamint az OKJ alap és középfokú tanfolyamok vizsgakövetelményei alapján lett összeállítva. A sorozat kötetei: ¾ Windows XP alapokon (ECDL operációsrendszer modul); ¾ Word XP alapokon (ECDL szövegszerkesztés modul); ¾ Excel XP alapokon (ECDL táblázatkezelés modul); ¾ Internet Explorer és Outlook Express (ECDL információ és kommunikáció modul); ¾ PowerPoint XP alapokon (ECDL prezentáció és grafika modul); ¾ Access XP alapokon (ECDL adatbázis-kezelés modul). PC Suli XP alapokon sorozat Azok számára, akik a fenti sorozat teljes tananyaga mellett további fontos informatikai ismereteket is el kívánnak sajátítani, ajánlom a következő könyveimet: ¾ PC Suli XP alapokon I. (eszközök, szám- és kódrendszerek, szerzői jog, Windows XP alapok, Windows kellékek, Word XP, Excel XP, Internet); ¾ PC Suli XP alapokon II. (Windows XP haladó, PowerPoint XP, Access XP, Programozási alapismeretek, HTML szerkesztés). A PC Suli I-II. is hasonló felépítésű és tematikájú, mint a PowerPoint XP alapokon, így mindkét kötetet sok kép és feladat jellemzi. Iskoláknak összeállításra került egy olyan költségtakarékos kiadás is, mely nem tartalmazza a feladatokat, így egy kötetbe, olcsóbban lehetett a tananyagot összevonni. Könyvek megrendelése, segédanyagok letöltése A fenti könyvek megrendelhetők a www.pcsuli.hu internet címen. Ugyancsak innét letölthető a könyvek összes feladata, valamint számtalan további, a tanulást és a tanítást támogató anyag, többek között: ¾ közel 2.000 diából álló tanári prezentáció a 97-es verziókról; ¾ a DOS részletes tankönyve; ¾ rengeteg alap és középfokú OKJ-s vizsga írásbeli feladatsora; ¾ ajánlott érettségi tételsorok; ¾ próba és éles érettségik feladatsorai, stb. Befejezésül jó tanulást kívánok: Nógrádi László Nógrádi PC Suli Kft. 9021 Győr, Munkácsy u. 1-5.
3
ECDL prezentáció modul
A
PowerPoint az Office irodai programcsomag előadások, bemutatók tartására készített alkalmazása. Segítségével rendkívül látványossá tehetjük prezentációinakat. Míg egy hagyományos előadás alkalmával legfeljebb egy-két szemléltetőeszközt szokás alkalmazni (írás-, vagy diavetítő, videó vagy hagyományos magnetofon, táblarajz, stb.), addig ennek a programnak a segítségével az összes elképzelhető, a szemléltetést színesítő eszköz a rendelkezésünkre áll. Minden gyakorlott előadó és pedagógus tudja, hogy egy előadás hallgatósága, illetve egy osztály tanulói több információt képesek befogadni és feldolgozni, ha az több formában is eljut hozzájuk. A különféle szemléltető eszközök alkalmazásának pontosan ez a célja. A hagyományos audiovizuális berendezések azonban sok problémát okozhatnak, kiváltképp, ha többet is használni kíván az előadó. Ilyenkor rendszeresen előfordul, hogy mondandóját kénytelen kis időre megszakítani, mert nem indul el a magnetofon, vagy ha el is indul, a szalag rossz helyen állt, stb. Ez kizökkenti a hallgatóságot a figyelésből, és előbb-utóbb elhangzanak rosszindulatú megjegyzések is. Ezt elkerülendő aztán inkább szokás legfeljebb egy szemléltető eszközt, vagy a rossz műszaki érzékkel megáldott előadóknál egyet sem használni. Amennyiben azonban a PowerPoint programot alkalmazzuk előadásainkhoz, az összes probléma egy csapásra megszűnik. Segítségével: ¾ az írásvetítőnél már megszokott pontokba szedve kivetíthetjük az előadás vázlatát, amivel megkönnyíthetjük a hallgatóság jegyzetelését1; ¾ álló és mozgóképeket szúrhatunk be mondandónk szemléletesebbé tételéhez; ¾ természetesen mindezt aláfestő zene, vagy bármilyen egyéb hangeffektusok is színesíthetik; ¾ az egyes szemléltető képek és egyéb eszközök időzítve automatikusan is elindíthatóak, de ez esetben is adott a lehetőség az előadó egyéni kiegészítéseinek hozzáfűzésére. Remélhetően sikerült kellően felkeltenem minden olvasó érdeklődősét a program iránt. Ezt fokozandó még azt is hozzáteszem, hogy a program használata annyira egyszerű, és az egész egyébként is olyan jópofa, hogy előbb-utóbb a saját örömünkre is fogunk kisebb bemutatókat készíteni. Az ügyesebbek számára még rövid, rajzfilmszerű prezentációk elkészítése sem jelenthet akadályt.
1. A program telepítése, elindítása ¾ „Start” menü, „Beállítások”, „Vezérlőpult”, „Programok telepítése és törlése” ½ ¾ „Start” menü, „Minden program”, „Microsoft PowerPoint” ½ Mivel a program az Office programcsomag telepítésekor automatikusan úgyis installálásra kerül, szokásos teletelepítésével itt külön nem kívánok foglalkozni. Ha azonban, bár az Office telepítésre került, a PowerPoint valamilyen okból még sincs rajta a számítógépünkön, akkor a „Start” menüből a „Vezérlőpultot”, majd abból a „Programok telepítése és törlése” opciót kell elindítanunk. A megjelenő ablakból válasszuk ki a „Microsoft Office XP” elemet, 1. Ábra: A PowerPoint utólagos telepítése majd kattintsunk rá a 1
A program egyik kiegészítő lehetősége, hogy a hallgatóság számára az előadás vázlata kinyomtatható. Ez a nyomtatvány automatikusan olyan formában kerül megjelenítésre, hogy a hallgatóság még a saját észrevételeit is feljegyezhesse a lapokra.
4
PowerPoint XP alapokon „Módosítás” gombra. Az ekkor kapott ablakban válasszuk ki a „Szolgáltatások hozzáadása/eltávolítása” pontot, és nyomjuk meg a „Tovább” gombot. Állítsuk be a PowerPointot úgy, hogy a „Microsoft PowerPoint for Windows” a „Sajátgépről fut”. Befejezésül nyomjuk meg a „Frissítés” gombot. Természetesen mindezek előtt rakjuk be az Office telepítő lemezét a CD egységbe! A PowerPointot a „Start” menü „Minden program” elemei közül a „Microsoft PowerPoint” pontra kattintva lehet elindítani. Néha előfordul, hogy nem közvetlenül a programok között, hanem egy „Office programok” elem almenüjében találjuk meg a programot. Amennyiben viszont nemrégiben használtuk, akkor a ikonja. „Start” menüből közvetlenül is elérjük. További lehetőség az indításra az Office eszköztár
2. A PowerPoint képernyője, nézetei A program régebbi verziói másként viselkedtek akkor, ha rögtön az indításuk után szerettünk volna egy új bemutatót készíteni, és másként, ha már valamilyen munkát végeztünk bennük, és azután kezdtünk neki egy új bemutató készítésének. Szerencsére ez már a múlté, és a szokott módon, vagyis az ábra szerinti ablakkal, egy új, még nem elmentett dokumentumon dolgozva indul a program. Amennyiben nem ilyen képernyőt látunk, valószínűleg nem az úgynevezett „Normál” nézetben vagyunk. Ebben az esetben kattintsunk a Nézet gombok közül a bal szélsőre. Ezek után lássuk a program képernyőjének feléPanelek Vonalzó pítését abban a „Normál” nézetben, amelyben a legtöbbet fogunk dolgozni. A „Munkaablak”, mely a Dia program ablakának jobb oldalában jelenik meg, már Jegyzet Vezetővonal nem szokatlan. Én általában kikapcsolom, mert amikor szüksége van rá az embernek, úgyis megjelenik automatikusan. Nézetgombok Munkaablak Az ablak középső része egy vízszintes mentén felosztásra került két ablaktáblára: ¾ a felsőben az aktuális dia; 2. Ábra: A PowerPoint indítása utáni ablak ¾ az alsóban az adott dia jegyzete látható. Mi a „dia” és a „bemutató”? A „dia” a PowerPoint terminológiájában a bemutató képkockáinak a neve, a „bemutató” pedig maga a teljes „diasorozat”. Mire szolgálnak a „jegyzetek” A jegyzeteket az előadó általában saját magának írja. Úgy tudja majd őket felhasználni, hogy a diákat a hozzájuk tartozó jegyzetekkel együtt nyomtatja ki.
Magát a két ablaktáblát elosztó határoló vonalat, pontosan a vonalra ráállva, le- és felfelé lehet mozgatni. Ilyenkor az egérkurzor kettős nyíl alakot ölt. Ugyanez mondható el az ablaktáblák függőleges határvonaláról is, de azokat persze jobbra és balra lehet húzni. A programablak bal oldalán két panel közül választhatunk úgy, hogy a panel regiszterére kattintunk: ¾ Amennyiben a „Vázlat” regisztert választjuk, az egyes diák tartalmából csak a szöveges részek jelennek meg, ami a diabemutató tartalmának gyors áttekintését teszi lehetővé.
5
ECDL prezentáció modul Ha a „Diák” fülre kattintunk, akkor az egyes diákat kis méretben láthatjuk. Egy-egy konkrét diára itt rákattintva a programablak középső részén az adott dia jelenik meg, ahol azután mód van a szerkesztésére. Arra is ugyanitt, a „Diák” panelen van lehetőségünk, hogy a szokásos húzásos módszerrel diákat másoljunk, illetve mozgassunk, helyi menüből pedig töröljünk, illetve elrejtsünk egy-egy diát. Utóbbi megoldást akkor fogjuk majd választani, ha egy dia csak átmenetileg nem szükséges. Eszköztárak Sokat nem kell róluk szólni, mert viselkedésük hasonló ahhoz, mint amit a Word, illetve az Excel programokban már megszoktunk. Természetesen még sok további eszköztára van a PowerPointnak is. Vonalzók A „vonalzók” szerepe ugyanaz, mint a Word programban: pontosan láthatjuk, hogy melyik elem hol helyezkedik el a dián (ki- bekapcsolni itt is a „Nézet” menüben lehetséges, ami természetesen az eszköztárakra is igaz). Érdekes, hogy amikor képet vagy alakzatot jelölünk ki, a vonalzó nulla pontja a középpontban, szöveg kijelölésekor viszont a bal szélen van. Amikor szövegdobozban lévő szöveget jelölünk ki, a vonalzón megjelennek a behúzás állítására használható eszközök és a szöveg tabulátorjelei. Minden szövegdoboz saját vonalzóval, valamint behúzás- és tabulátorbeállításokkal rendelkezik. Vezetővonalak Szólni kell még a „vezetővonalakról”, melyek az objektumok igazítását, elrendezését segítik, és melyeket a „Nézet” menü „Rács és vezetővonalak” menüpontjával lehet aktiválni. Nézet gombok és nézetek A Word programhoz hasonlóan a PowerPointban is különböző nézeteket használhatunk, melyek között a váltás a „Nézet” gombok segítségével történik. A PowerPoint XP három lehetséges nézete a következő: Elsősorban a képkockák megtervezéséhez használható, de a paneleken lehe1. Normál tőségünk van a diák rendezésére, másolására, mozgatására, törlésére és elrejtésére („Diák” panel), illetve a szöveges tartalom gyors áttekintésére is („Vázlat” panel). Ugyancsak ebben a nézetben fűzhetünk jegyzeteket az egyes diákhoz. Tulajdonképpen nélküle is boldogulnánk, mert a „Normál” nézet „Diák” 2. Diarendező nézet ablaktábláján végrehajtható mindaz, amire korábban csak itt, a „diarendező” nézetben volt lehetőség. Ennek a gombnak a megnyomásával próbálhatjuk ki a bemutatót. 3. Diavetítés nézet ¾
Korábbi verziók nézetei Az első pontbeli integrált nézet, ahol egyszerre megtekinthető és szerkeszthető az aktuális dia, illetve láthatóak a jegyzetek, valamint a teljes bemutató vázlata, csak az XP verzióra jellemző, így ezt az integrált nézetet a korábbi verziókban hiába keresnénk. Volt egy „Képkocka” nézet, ahol a diát lehetett szerkeszteni, egy „Jegyzetoldal megjelenítése” nézet, ahol a jegyzeteket lehetett szerkeszteni, és egy „Vázlat” nézet, ahol csak a szöveges adatokat lehetett gyorsan áttekinteni, illetve szerkeszteni. Hogy lehet visszakapcsolni a „Normál” nézet paneljait Amennyiben kikapcsoljuk a paneleket, akkor visszakapcsolni a „Nézet” menü „Normál (az ablaktáblák visszaállítása)” pontjával tudjuk őket. Fájl műveletek a PowerPointban, alapértelmezett mentési név A programban természetesen a többi Office alkalmazásban már megszokott módon kell új dokumentumot kezdeni, az elkészült bemutatót elmenteni, illetve meglévő prezentációt megnyitni. A „Fájl” menü „Mentés másként…” elemének a szerepe is a szokásos. Az egy kellemes újdonsága az XP verziónak, hogy alapértelmezetten a fájlnév megegyezik a cím dia címével, így véletlenül sem lehet „BemutatóX” néven menteni a prezentációkat. Bemutatók legfontosabb mentési módjai, úticsomag Fontos tudnunk, hogy természetesen itt sem mindegy, hogy a fájlt milyen típusban mentjük el. A két legfontosabb mentési formátum a „Bemutató” és a „Vetítés” (az előbbi típusa „PPT”, az utóbbié pedig „PPS”). Természetesen felmerül a kérdés: mi a különbség a kettő között? ¾ Bemutató megnyitva a bemutató szerkesztése indul el, a vetítést külön kell indítanunk; ¾ PowerPoint vetítés ebben az esetben a fájlt megnyitva rögtön a vetítés indul el.
6
PowerPoint XP alapokon Amennyiben olyan gépen szeretnénk a vetítést végrehajtani, melyre nincs PowerPoint telepítve, akkor úticsomagként kell a prezentációt elmenteni, és a „Vetítőt” is be kell csomagolni. Ehhez a „Fájl” menü „Úticsomag” pontját kell elindítani, majd az így elinduló varázsló segítségével létrehozni az „úticsomagot”. Maga a vetítő alapértelmezésben nem kerül telepítésre a gépünkre, azt külön kell az internetről letölteni, és telepíteni. Szerencsére a letöltés is elindítható a varázslóból, így a „vetítőt” nem kell keresgélni. Arra is van lehetőség, hogy RTF (Rich Text) formátumban mentsük el a bemutatót, aminek akkor van csak jelentősége, ha utána a bemutató tartalmát Word szövegszerkesztőben akarjuk feldolgozni. A tartalomból azonban ilyenkor csak annyi marad meg, mint amennyit vázlat nézetben is látunk belőle! A címekből cím, a felsorolásokból címsor1, címsor2, stb. stílusú szöveg lesz.
3. Egy-egy új dia beszúrása, különféle elrendezések ¾ „Beszúrás” menü, „Új dia…” ½ ikonra, Amennyiben egy-egy újabb diát szeretnénk a bemutatóhoz adni, akkor kattintsunk a vagy válasszuk a „Beszúrás” menü „Új dia…” elemét. Ezt követően az új dia létrehozásának első lépéseként a munkaablakban válasszuk ki a szükséges elrendezést. Ha elsőre rosszul választunk, akkor sincs semmi probléma, mert tévedésünket utólag bármikor korrigálhatjuk (igaz ebből némi plusz munkánk szinte biztosan adódni fog). Alapértelmezetten a 2. diától kezdődően „Cím és szöveg” elrendezésű diákat szúr be a program, ami tulajdonképpen az esetek többségében meg is felel elképzeléseinknek. A szöveg mellett egyébként a bemutató tartalma lehet még táblázat, kép, ClipArt, diagram, mozgókép, vagy szervezeti ábra. De lássuk a konkrét lehetőségeket is. Csak szöveget tartalmazó diák (a „Dia elrendezése” munkaablakban a „Szöveg elrendezése” felirat alatt szerepelnek): ¾ Címdia az egész bemutatóra vonatkozó cím és alcím adható meg a segítségével (az első dia alapértelmezésben ilyen); ¾ Csak cím mint a „Címdia”, de alcím most nem adható meg, általában az utána következő diákra vonatkozó címként szokás alkalmazni; ¾ Cím és szöveg az adott dia címe, és pontokba szedet felsorolás (ez az alapértelmezés); ¾ Cím és kéthasábos szöveg mint az előző, de a felsorolás két hasábba rendezve jelenik meg. Csak „egyéb elemet” tartalmazó diák („Tartalom elrendezése” felirat alatt szerepelnek a munkaablakban): 3. Ábra: Válasszunk „elrendezést” ¾ Üres egy teljesen üres dia (melyre persze bármit elhelyezhetünk); ¾ Tartalom csak valamilyen nem szöveges elemet tartalmazó dia (még cím sincs); ¾ Cím és tartalom a címen kívül egy nem szöveges elem lehet a dián; ¾ Cím és két tartalomrész mint az előző, de két nem szöveges elem helyezhető a cím alá; ¾ stb. Címet, szöveget és egyéb elemet is tartalmazó diák („Szöveg és tartalom elrendezése” felirat alatt szerepelnek a munkaablakban): Az opciók felsorolása felesleges, az előzőek alapján már minden magától értetődik. Ugyanez vonatkozik az egyéb elrendezések kategóriába sorolt lehetőségekre is.
7
ECDL prezentáció modul Elrendezés megadása korábbi verziókban A korábbi verziókban a dia elrendezését előre kellett megadni, és utólag már nem is lehetett megváltoztatni. Tehát ezen a téren is komoly előrelépés történt. Tartalom megadás újdonsága Az is újdonság, hogy az „egyéb elemeket” tartalmazó elrendezést egybe integrálták. Amikor majd a konkrét tartalmat akarjuk beszúrni, akkor az egy területre integrált, valójában mégis önállóan elérhető ikonok közül csak rá kell kattintani a megfelelőre. Hogy helyezhetünk el különféle „egyéb elemeket” üres dián? ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A „Szokásos” és a „Rajzolás” eszközsor ikonjai közül a következőkkel szúrhatunk be üres diára egy-egy egyéb elemet: diagram; táblázat; szervezeti ábra ClipArt; kép.
Ugyanezeket az elemeket megtaláljuk a „Beszúrás” menüben is, sőt, ott még a „Mozgóképek és hangok” menüpontból további lehetőségeket is elérünk. A beszúrt elem azután a már megszokott módon átméretezhető, illetve a dia tetszőleges helyére húzható. Egy gyakori hiba Arra ügyeljünk, hogy új dia beszúrásához nehogy a ikonra kattintsunk, mivel akkor egy új bemutatót kezdünk, és nem pedig a már meglévő bemutatónkba szúrunk be egy képkockát!
1. Feladat: Hozzunk létre egy új bemutatót, mely a következő elemeket tartalmazó diákból áll: 1. Címdia; 2. Cím és szöveg; 3. Cím és táblázat; 4. Cím, szöveg és diagram; 5. Cím, szöveg és ábra; 6. Cím és szerkezeti vagy szervezeti diagram; 7. Cím és tartalom. Megoldás: ikonra Indítsuk el a PowerPoint programot, majd adjunk egy-egy újabb diát a bemutatóhoz, a kattintva. A 3-7. diáknál adjuk meg a szükséges objektumokat tartalmazó elrendezéseket (az 1. és a 2. dia esetében nem lesz dolgunk). Összesen 7 diánk lesz, melyekre a későbbiekben sorszámukkal hivatkozom majd, ezért a fenti sorrendben szerepeljenek!
4. Képkockákon alkalmazható eszközök használata Az első teendőnk mindig az, hogy megtervezzük a dia tartalmát és elrendezését, és ennek alapján kiválasztjuk a megfelelő elrendezést. A diaelrendezések kiválasztása után vihetők be a különböző összetevők. A program a munkaterületen helyet foglal le a kiválasztott elrendezéseknek megfelelő összetevőknek. Ezeket a bekerített részeket a PowerPoint terminológiájában „helyőrzőnek” hívják, ezért a továbbiakban én is ezt a kifejezést fogom rá használni. A „helyőrzők” hasonló szerepet töltenek be, mint a Word programból megismert szövegdobozok. Például, ha olyan elrendezést választottunk, amelyen van egy cím, egy szöveg és egy egyéb elem, akkor egy-egy „helyőrző” segítségével mindhárom összetevőnek külön terület kerül lefoglalásra. Helyőrzők és helyük A helyőrző a program terminológiájában az egyes objektumok helyét előre kijelölő eszköz. A helyőrzők típusa és helye az úgynevezett diamintákon került „gyárilag” megadásra. Amennyiben globálisan, tehát az adott bemutató minden diájára érvényesen akarjuk a helyőrzők helyét megváltoztatni, akkor azt a diamintán kell megtennünk (a diamintáról később lesz szó (8.)).
8
PowerPoint XP alapokon 4.1 Szöveg A bemutatók egyik legfontosabb összetevője a szöveg, hiszen többnyire ez tartalmazza a legtöbb információt. A korábban megismert beépített diaelrendezések közül a legtöbben van szöveges rész is, ha más nem, a dia címe.
4.1.1 Szöveg beírása ¾ „Beszúrás” menü, „Szövegdoboz” ½ Szöveget beírni úgy tudunk, hogy a szöveges összetevő helyőrzőjébe egyszerűen belekattintunk. Ennek hatására az adott szövegterületen belül megjelenik a kurzor, és elkezdhetjük gépelni a szöveget. Természetesen a helyőrzők helyzete és mérete változtatható a más alkalmazásoknál már megtanult módon: ¾ méretezésnél a helyőrzőre rákattintunk, és a keretén lévő méretező pontok közül elhúzzuk az egyiket; ¾ áthelyezésnél a rákattintás után a keretet megfogjuk, és a megfelelő irányba elhúzzuk. Ha olyan helyre akarunk szöveget beszúrni, ahol nincs a szövegnek helyőrzője (pl. képaláírást szeretnénk beírni, vagy az „Üres” elrendezést választottuk), akkor a szöveg számára a Word programban már tanult szövegdobozt kell beszúrni. Ehhez válasszuk a „Beszúrás” menü „Szövegdoboz” pontját, vagy ikonra. Ekkor a kurzor alakot vesz fel. Ezukattintsunk a Helyőrzők tán az egeret oda kell vinni, ahova a szöveget szeretnénk írni, majd átlós húzásával egy téglalapot kell készíteni. A kurzor a húzás művelet befejezése után megjelenik a szövegdoboz belsejében. Természetesen a szövegdoboznak is meg tudjuk vál4. Ábra: Ábra: A „Helyőrzők” toztatni a méretét és a helyzetét az előbb már említett módon. 2. Feladat: A következő táblázat alapján adjuk meg a diák címét, és a szöveget is tartalmazó diák a szövegét. Dia elrendezése Címe (alcíme) Szöveg / médiaelem. 1. Címdia PowerPoint (Írta: Nógrádi László) 2. Cím és szöveg Milyen eszközöket alkalmazhatunk? z Szöveget z Táblázatot z Diagramot z Képet z Szerkezeti / szervezeti ábrát z Mozgóképet 3. Cím és táblázat Táblázat egy táblázat z Tökéletes személtetés 4. Cím, szöveg és diagram Diagram z Sok választható típus z Animálható adatok + egy diagram z Beépített ClipArtok 5. Cím, szöveg és ábra Kép z Saját rajzok z Importált rajzok z Animálási lehetőség + egy macska képe 6. Cím és szervezeti diagram Szerkezeti vagy szervezeti diagram egy szervezeti diagram 7. Cím és tartalom Mozgókép egy mozgókép Megoldás: 1. dia A Ctrl - Home billentyűkombinációval, vagy a „Diák” panelen az 1. diára történő kattintással menjünk az első diához. Kattintsunk a „Cím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a címet:
9
ECDL prezentáció modul „PowerPoint” Kattintsunk az „Alcím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg az alcímet: „Írta: Nógrádi László” 2. dia A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 2. diára történő kattintással lépjünk a 2. diára. Kattintsunk a „Cím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a címet: „Milyen eszközöket alkalmazhatunk?” Kattintsunk a „Szöveg beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a szöveget: • „Szöveget” Enter • „Táblázatot” Enter • „Diagramot” Enter • „Képet” Enter • „Szerkezeti vagy szervezeti ábrát” Enter • „Mozgóképet” 3. dia A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 3. diára történő kattintással lépjünk a 3. diára. Kattintsunk a „Cím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a címet: „Táblázat” 4. dia A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 4. diára történő kattintással lépjünk a 4. diára. Kattintsunk a „Cím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a címet: „Diagram” Kattintsunk a „Szöveg beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a szöveget: • „Tökéletes személtetés” Enter • „Sok választható típus” Enter • „Animálható adatok” Enter 5. dia A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 5. diára történő kattintással lépjünk a 5. diára. Kattintsunk a „Cím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a címet: „Kép” Kattintsunk a „Szöveg beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a szöveget: • „Beépített ClipArtok” Enter • „Saját rajzok” Enter • „Importált rajzok” Enter • „Animálási lehetőség” Enter 6. dia A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 6. diára történő kattintással lépjünk a 6. diára. Kattintsunk a „Cím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a címet: „Szerkezeti vagy szervezeti diagram” 7. dia A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 7. diára történő kattintással lépjünk a 7. diára. Kattintsunk a „Cím beírásához kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a címet: „Mozgókép”
4.1.2 Szöveg szerkesztése A következő szövegszerkesztési eljárások ugyanúgy használhatóak PowerPointban, mint Word programban: ¾ szöveg keresése és cseréje; ¾ másolás és mozgatás vágólapon keresztül és húzással;
10
PowerPoint XP alapokon visszavonás, visszaállítás. A Word program XP verziójában megjelent intelligens címkékkel e programban is találkozhatunk. Természetesen a PowerPointban is fontos a szöveg kijelölési módok ismerete, hiszen itt is a kijelölt szövegrészekre vonatkoznak a kiadott parancsok. Mivel azonban a PowerPointban nincs kijelölő sáv, ezért a Wordben megismert kijelölési módok egy része nem működik (persze azok a kijelölési módok, amelyekhez nem kell a kijelölő sávot használni, itt is használhatóak). A kijelölő sáv hiányában másként kell kijelölni a következő elemeket: ¾ bekezdés kijelölése a bekezdésbe háromszor kattintunk; ¾ egy objektumon belül az összes szöveg kijelölése az objektumban állva Ctrl - A. ¾
4.1.3 Szöveg formázása Amennyiben az előre definiált elrendezések közül választunk, akkor a PowerPoint 5. Ábra: A „Formázás” eszközsor a szöveghez automatikusan hozzárendeli az egyes helyőrzők betűtípusát, méretét, színét, a szöveg igazítását, stb. Például a címet mindig 44-es betűmérettel, középre igazítva írja, de mi ezt bármikor módosíthatjuk. A szöveg formázása ugyanúgy történik, mint a többi Office alkalmazásban (persze azért nincs annyi lehetőségünk, mint Word programban). ), a betűméret ( ), a félköA formázás eszköztáron megtalálhatjuk a betűtípus ( ) a balra, a középre, és a jobbra igazítás ( ), a felsorolás és a vér, a dőlt, és az aláhúzott ( ) formátumok beállítására szolgáló ikonokat. Ezeket természetesen ugyanúgy kell alkalszámozás ( maznunk, ahogyan azt már korábban a Word programban megtanultuk. A PowerPointban nagy jelentősége van a már szintén valószínűleg megismert betűszínnek is ( ), ugyanis egy bemutató sokkal hatásosabb lesz, ha helyesen megválasztott színeket alkalmaznak benne. Az úgynevezett tervező sablonokban – melyekről hamarosan lesz szó (5.2.) – grafikusok által jól átgondolt háttér és betűszín kombinációk vannak. Amennyiben ezeket használjuk, biztosak lehetünk a sikerben, mert a szövegünk látványos és ugyanakkor jól olvasható is lesz. Amennyiben mégis egyéni betűszínt alkalmazzunk, olyat válasszunk, amely illik a beállított háttérhez, és jól olvasható. A formázás eszköztáron azonban található néhány olyan ikon is, amellyel eddig még nem találkoztunk. ¾ Árnyékolja a betűt. ¾ Megnöveli, illetve lecsökkenti a betű méretét. ¾ A munkaablakban megjeleníti a „Tervező sablonokat” (5.2.), a „Színsémákat” (5.2.) és az „Animációs sémákat” (10.2.1.). Ezeken a formázási lehetőségeken kívül van pár olyan funkció, amelyeket csak menüből lehet elérni. Szöveg automatikus méretezése Az XP verzió nagyon hasznos újdonsága, hogy a begépelt szöveget úgy méretezi, hogy az a helyőrzőbe beférjen. Ez a szolgáltatás egy intelligens címke segítségével igény esetén kikapcsolható. Javaslat felsorolások hosszára Egy jó prezentáción a mondandónk tőmondatokban, pontokba szedve szerepel. Egy-egy dián legfeljebb 6-8 pont szerepeljen, és nem több, mert akkor nem lesz jól követhető az előadás!
4.1.3.1 Karakterformázás
6. Ábra: Automatikus méretezés intelligens címke
¾ „Formátum” menü, „Betűtípus…” ½ A karakterformázás párbeszédablaka a PowerPoint programban is megszokott módon, vagyis a „Formátum” menü „Betűtípus…” pontja segítségével érhető el.
11
ECDL prezentáció modul A már említett lehetőségeken kívül itt állítható be, hogy: ¾ a szöveg alsó vagy felső indexbe kerüljön; ¾ illetve domború legyen. Az „Új dokumentumok részére” jelölőnégyzettel a beállítást alapértelmezetté tehetjük.
4.1.3.2 Bekezdésformázás A PowerPointban a bekezdésformázásnak nincs egy olyan összefoglaló párbeszédablaka, mint amilyennel a karakterformázás rendelkezik. Ehelyett minden fontos lehetőség külön-külön menüpontban szerepel.
7. Ábra: A „Betűtípus” párbeszédablak
4.1.3.2.1 Felsorolás és számozás ¾ „Formátum” menü, „Felsorolás és számozás…” ½ A felsorolást, illetve számozást be- és kikapcsolni ikonokkal lehet, de ezt már megtanultuk a a Word programban. Azt is ismerjük már a szövegszerkesztésből, hogy ha többszintű felsorolást, vagy számozást szeretnénk készíteni, arra a behúzás növelése és csökkentése nevű )! gombokat kell alkalmazni ( Ha a felsorolás szimbóluma, illetve a számozás módszere nem felel meg, válasszuk a „Formátum” menü „Felsorolás és számozás…” pontját, és állítsuk be a nekünk megfelelőre a formátumot. Felsorolás A párbeszédablak „Listajellel” nevű fülén a „Kép…” és a „Testreszabás…” gombokkal kiválaszt8. Ábra: A „Felsorolás” párbeszédablak hatjuk a szimbólum alakját. Ezenkívül lehetőség van a szimbólum színének, és a szöveghez viszonyított méretének meghatározására. Számozás A „Számozással” fülön szintén megadható a szín és a méret, de ez most természetesen a bekezdés előtti sorszámra fog vonatkozni. A további lehetőségek a sorszám jellegének és kezdő értékének megadása. 4.1.3.2.2 Igazítás ¾ „Formátum” menü, „Igazítás” ½ Az eszköztár ikonjaival csak balra, jobbra és középre lehet a szöveget igazítani. A „Formátum” menü „Igazítás” pontjánál azonban megtaláljuk a sorkizárt igazítást is. Nem igazán javaslom a használatát, mert a nagy betűméret, és a keskeny szövegtükör miatt egy-egy sorba általában csak maximum 3-4 szó fér el. Így azután – mivel automatikus elválasztást sem kérhetünk – a kevésszámú szóköz gyakorta aránytalanul nagyra adódik, mert csak akkor tölti ki a 3-4 szó a sort. 4.1.3.2.3 Sorköz (és térköz) ¾ „Formátum” menü, „Sorköz…” ½ Ha a „Formátum” menü „Sorköz…” pontját elindítjuk, akkor egy olyan párbeszédablakot kapunk, ahol az aktuális bekezdésre vonatkozóan megadhatjuk:
12
9. Ábra: Ábra: A „Sorköz” ablak
PowerPoint XP alapokon ¾ ¾
a sorközt; valamint a bekezdés előtti és utáni közt, amire a Word program „térköz” néven hivatkozott. Mindhárom paraméter mind „sor”, mind „pont” mértékegységben méretezhető.
4.1.3.3 Betűtípuscsere ¾ „Formátum” menü, „Betűtípuscsere” ½ A „Formátum” menü „Betűtípuscsere…” pontjával a bemutatónkon szereplő betűtípusok valamelyikét lecserélhetjük egy másik betűtípusra. A parancs kiadásának eredményeképp az összes olyan betű, amely a „Mit cserél” listában kiválasztottal megegyezett, lecserélődik a „Mire cserél” mezőben szereplőre. Bár a betűtípus karakterformátum, a parancs az egész bemuta10. Ábra: Ábra: Betűtípuscsere tóra vonatkozik, nem csak az aktuális diára (ezért szerepel külön pontként, és nem a karakter-, vagy bekezdésformázások között)! Sőt, a továbbiakban beszúrásra kerülő diákra is hatással lesz.
4.2 Képek, mozgóképek, hangok és rajzok A különböző grafikai és multimédia elemek a PowerPoint bemutatók fontos részeit képezik, hiszen például egy jól megválasztott kép sokkal érdekesebbé, színesebbé, ezáltal hatásosabbá teszi az előadásunkat. A PowerPointban alkalmazhatjuk a program részét képező: ¾ ábrákat; ¾ mozgóképeket; ¾ és hangeffektusokat. Ugyanakkor természetesen használhatunk bármilyen forrásból származó képet, hangot, videót, de mi is készíthetünk rajzokat a PowerPoint beépített rajzolóprogramjával. Terjedelmi okokból csak a fontosabb lehetőségeket ismertetem, de előbb a „Médiatár” nevű programot tekintjük át, mert ha azt már ismerjük, könnyebben fogjuk megérteni a médiaelemek beszúrási lehetőségeit.
4.2.1 A „Médiatár” és használata Mivel kulcsjelentősége van a multimédia elemeknek, egy külön alkalmazás, a „Médiatár” foglalkozik az álló- és mozgóképek, illetve hangok kezelésével (a korábbi verziókban egy másik alkalmazás, a „Klipgyűjtemény” kezelte a médiaelemeket). A fejlesztők célja az volt, hogy olyan programot alkossanak, melylyel a lehető legkönnyebben lehet egyetlen nagy gyűjteményben kezelni a számítógépünkről elérhető összes multimédia elemet. A „Médiatár” három fő részből áll: ¾ „Saját gyűjtemény” a gépünkön lévő médiákat tartalmazza, de csak ha felvettük a médiatárba; ¾ „Office gyűjtemény” az Office saját médiáit találjuk benne; ¾ „Gyűjtemények a Weben” az interneten található médiákat lehet felvenni belé. Minden médiaelemhez letárolásra kerülnek a következő paraméterek: ¾ képaláírás a médiaelem rövid leírása, amely kereshető és módosítható is (a saját gyűjteményben a fájlnév szolgál az alapjául); ¾ név a médiaelem neve és típusa; ¾ formátum a fájl típusa alapján kerül megállapításra; ¾ méret a fájl mérete bájtban; ¾ felbontás a kép, vagy mozgókép méretei képpontokban kifejezve; ¾ irány a kép, vagy mozgókép tájolása, amely lehet fekvő (vízszintes) vagy álló (függőleges); ¾ létrehozva a fájl létrehozásának dátuma és időpontja; ¾ fájl a médiaelem helye; ¾ katalógus a médiaelemet tartalmazó gyűjtemény helye; ¾ kulcsszó a médiaelemhez rendelt kulcsszavak.
13
ECDL prezentáció modul Most már csak azt kell tisztázni, hogy miként érhetjük el a „Médiatár” alkalmazást: ha a munkaablak gombra kattintva lehet megnyitni. stílusa „ClipArt beszúrása”, akkor a munkaablak alján lévő Mint tudjuk, a munkaablakot a „Nézet” menüből lehet bekapcsolni, a stílusát pedig a tetején levő legördülő listából választva lehet megváltoztatni.
4.2.1.1 A „Médiatár” bővítése ¾ „Fájl” menü, „Klipek hozzáadása a médiatárhoz” ½ Amennyiben egy-egy új médiaelemet szeretnénk a médiatárhoz adni, a „Fájl” menü „Klipek hozzáadása a médiatárhoz” pontból válasszuk a következő lehetőségek közül a megfelelőt: ¾ „Automatikusan…” – A gépünkön lévő médiaelemek automatikus felvetetése a „Médiatárral”. Elindítását követően a „Beállítás…” gomb megnyomása után megadható, hogy minden háttértárra, vagy csak adott mappákra terjedjen ki a keresés. A fellelt médiaelemek egy-egy, az eredeti forráshelyükkel megegyező nevű katalógusba kerülnek. ¾ „Egyénileg…” – Adott médiaelem felKatalógusok vétele. Ilyenkor a médiaelemek célkatalógusa a „Hozzáadás…” gomb meg11. Ábra: A „Médiatár” nyomását követően adható meg. Ha viszont a „Hozzáadás” (a felirat végén „…” nélkül) gombra kattintunk, a médiaelemek a „Besorolás nélküli klipek” katalógusba kerülnek. ¾ „Képolvasóból, vagy fényképezőgépből…” – Kép beolvasása szkennerről, vagy digitális fényképezőgépről.
4.2.1.2 A „Médiatár” szerkesztése ¾ Adott médiaelem helyi menüje ½ A médiatár bővítésekor a médiaelemek korábban említett paraméterei (képaláírás, név, formátum, stb.) automatikusan kitöltésre kerülnek. A médiaelem forráskönyvtárának elérési útvonala, valamint a fájl megnevezése és típusa alapján kerülnek megállapításra a kulcsszavak, amelyeknek a médiaelem megkeresésekor lesz majd nagy jelentősége. Mivel ez a módszer nem biztos, hogy helyes eredményre vezet, a kulcsszavak utólag is szerkeszthetőek. Arra is van mód, hogy a médiaelemet egy másik katalógusba áthelyezzük, vagy átmásoljuk. Mindezeket az opciókat úgy érjük el, hogy a kérdéses médiaelem felé állunk az egérrel, majd az ekkor megjelenő legördítő elemre bal gombbal kattintva megnyitjuk az opciók listáját, vagy egyszerűen elindítjuk a médiaelem helyi menüjét. Lássuk a konkrét lehetőségeket: ¾ Másolás a médiaelemet a vágólapra másolja; ¾ Beillesztés a vágólapon lévő médiaelemet beilleszti az aktuális katalógusba (csak a „Saját gyűjtemény” katalógusban működik); ¾ Törlés a következő helyről: adott katalógusból törli a médiaelemet (csak akkor működik, ha az adott médiaelem több katalógusban is megtalálható már); ¾ Törlés a médiatárból végérvényesen kitörli a médiaele12. Ábra: ClipArt menüje met a médiatárból;
14
PowerPoint XP alapokon ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Klip megnyitása… Eszközök a weben… Másolás gyűjteménybe… Áthelyezés gyűjteménybe… Kulcsszavak szerkesztése… Hasonló stílus keresése Megjelenítés és tulajdonságok
a médiaelemet a típusa alapján hozzátársított alkalmazásban megnyitja; további klipek a weben; a médiaelem átmásolása egy másik katalógusba; a médiaelem áthelyezése egy másik katalógusba; a korábban már említett kulcsszavak szerkesztése; az „Office gyűjtemény” tartalmában keres hasonló elemeket; a médiaelem korábban már említett tulajdonságait (képaláírás, név, formátum, stb.) jeleníti meg, de szerkeszthetjük a kulcsszavakat itt is.
4.2.2 „ClipArt” beszúrása ¾ „Beszúrás” menü, „Kép”, „ClipArt” ½ ikonjára kattintunk, vagy a „BeszúHa a rajzoló eszköztár rás” menüből elindítjuk a „Kép”, majd abból a „ClipArt” beszúrását, akkor a munkaablakban megjelennek az ehhez szükséges párbeszédelemek. A beszúrás valójában a „Médiatárból” történik. A „Médiatárban” lévő sok-sok médiaelem közül az éppen szükségeset viszonylag egyszerűen megkerestethetjük. Ehhez a következő lehetőségeket használhatjuk: ¾ Keresett szöveg Az ebbe a mezőbe megadott szót, vagy szavakat a kulcsszavak között fogja keresni a program. Amennyiben viszont több szót is megadunk, korántsem mindegy, hogy azt milyen módon tesszük: vesszővel elválasztva a szavakat „vagy” kapcsolatot, míg anélkül felsorolva „és” kapcsolatot adunk meg. 13. Ábra: ClipArt beszúrása ¾ Keresés helye Azt dönthetjük el, hogy a korábban említett gyűjtemények közül melyekre vonatkozzon a keresés („Saját gyűjtemény”, „Office gyűjtemény”, „Gyűjtemények a weben”). ¾ Eredmény Azt lehet megadni, hogy milyen médiák legyenek bent a találatban (ClipArt, fénykép, mozgókép, hang). Ha képet is tartalmazó elrendezést választunk, majd a helyőrzőn a ikonra kattintunk, tulajdonképpen akkor is a médiatárból fogunk választani, de a keresés helyét nem adhatjuk meg, illetve az eredmények között csak a ClipArt és fénykép lesz. A könnyebb találat érdekében természetesen itt is megadhatunk keresési kulcsszavakat. Mi a ClipArt, a fénykép, a mozgókép, és a hang?
¾
¾
¾
A médiatár a típus alapján sorolja egyik, vagy másik kategóriába a médiaelemeket. ClipArt „CGM”, „CDR”, „DRW”, ”EMF”, „EPS”, „WMF” és „WPG”. Fénykép „BMP”, „DIB”, „GIF”, „JPG”, „PCD”, „PCX”, „PNG”, „RLE”, és „TIF”. Mozgókép és hang „AVI”, „ASF”, „ASX”, „RMI”, „WMA”, „WAX”, „WAV”, és animált „GIF”.
3. Feladat: Adjunk meg az 5. képkockára egy macskát ábrázoló képet! Megoldás: A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 5. diára történő kattintással lépjünk a 5. diára. Kattintsunk duplát az „Ábra beillesztéséhez duplán kattintson ide” felirat helyőrzőjébe. A kapott ablakban a „Keresett szöveg” mezőbe írjuk be: „macska”, majd nyomjuk meg a „Keresés” gombot! Befejezésül kattintsunk a találatok közül a nekünk tetszőre, majd az „OK” gombra! Ha kell, méretezzük a képet optimális nagyságúra.
15
ECDL prezentáció modul 4.2.3 Kép beszúrása fájlból ¾ „Beszúrás” menü, „Kép”, „Fájlból…” ½ Ha olyan képet szeretnénk használni a bemutatónkon, amely fájl formájában megtalálható a gépen, de nem szerepel a „Médiatárban”, azt két módon tehetjük meg: ¾ felvesszük a „Médiatárba”; ¾ közvetlenül a fájlból szúrjuk be. Az utóbbi esetben válasszuk a „Beszúrás” menü „Kép”, majd abból a „Fájlból…” almenüpontot, vagy ikonra. A megjelenő tallózó párbeszédablakban ki kell választani a kattintsunk a rajzolás eszköztáron a beszúrni kívánt grafikus fájlt. Hasonló eredményre jutunk, ha képet is tartalmazó elrendezést választunk, ikonra kattintunk. majd a helyőrzőn a
4.2.4 Mozgókép és hang beszúrása ¾ „Beszúrás” menü, „Mozgóképek és hangok” ½ A képek kapcsán megbeszéltek alapján már nincs nehéz dolgunk. Annyi lesz csak a különbség, hogy mind film, mind hang esetén a program a beszúrás végén meg fogja kérdezni, hogy a lejátszás miként induljon: ¾ automatikusan; ¾ vagy a médiára kattintással (a ikon fogja jelhangot egy képezni, hiszen annak nincs 14. Ábra: Döntsük el, hogy mikkor induljon a lejátszás képe). Magához a beszúráshoz a több szóba jöhető módszer közül válasszuk a nekünk legszimpatikusabbat. A lehetőségek: Ha szerepel a médiatárban ¾ A ikonra kattintással indítsuk el a ClipArt beszúrását, majd a „Médiatárból” szúrjuk be a mozgóképet és a hangot. Arra viszont figyeljünk, hogy a ClipArt beszúrásának kapcsán megtárgyalt párbeszédablakban a keresés eredményeként csak mozgóképet és hangot fogadjunk el. ¾ Válasszunk mozgóképet, illetve hangot is tartalmazó dia elrendezést, majd a helyőrzőn kattintsunk a ikonra. Kulcsszavakkal keressük meg a médiatárban a beszúrni kívánt médiaelemet, és szúrjuk be. ¾
Ha nem szerepel a médiatárban Válasszuk a „Beszúrás” menü „Mozgóképek és hangok”, majd abból a „Mozgókép fájlból…”, vagy „Hang fájlból…” menüpontot. A megjelenő tallózó párbeszédablakban válasszuk ki a beszúrni kívánt fájlt. 4. Feladat: Adjuk meg a 7. képkocka mozgóképét, és az 1. képkockához egy hang fájlt! Megoldás: A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 7. diára történő kattintással lépjünk a 7. diára. ikonra, majd keressük meg a „Torták” kulcsszó filmjét (ez valójában csak egy animált Kattintsunk a GIF). Kattintsunk az „OK” gombra! A megjelent objektumot méretezzük át, majd rakjuk középre. A Ctrl - Home billentyűkombinációval menjünk az 1. képkockához, majd indítsuk a „Beszúrás” menü „Mozgóképek és hangok”, majd a „Hang médiatárból…” pontját! Keressük meg a „wmpaud6” fájlt, és kattintsunk rá. A lejátszás kezdésére irányuló kérdésre válaszoljuk azt, hogy induljon automatikusan.
4.2.5 A képek formázása Ha egy kép objektumot kijelölünk, akkor elvileg automatikusan be-, míg a kijelölés megszüntetésekor szintén automatikusan kikapcsolódik a „Kép” eszköztár. Az eszköztár egyes ikonjainak szerepe:
16
15. Ábra: A „Kép” eszköztár
PowerPoint XP alapokon
¾
¾
¾ ¾ ¾
¾ ¾
¾
¾
¾
¾
¾
Képe Neve „Kép beszúrása”
Szerepe A hatása megegyezik a „Beszúrás” menü „Kép” pontjának „Fájlból” elemének hatásával. „Szín” Eldönthetjük, hogy a kép színe „Automatikus”, „Szürkeárnyalatos”, „Fekete-fehér”, vagy „Fakítás1” legyen. „Több/Kevesebb kontraszt” Hatása világos. „Több/Kevesebb fényerő” Szintén nem kell magyarázni. „Levágás” A segítségével a képből a neFekete-fehér künk nem szükséges rész levágható. A levágás során a kép valaSzürkeárnyalatos Vízjel melyik méretező gombjától2 kell indulni. 16. Ábra: A különféle színek „Forgatás balra” Forgatás balra 90 fokkal. „Vonaltípus” A kép szegélyének vonaltípusát választhatjuk ki a segítségével. „Képek tömörítése” Megadható, hogy a képeket tömörítve, vagy a levágott részeket nem tárolva, vagy mindkét módszert egyszerre alkalmazva próbálja meg a képek helyfoglalását csökkenteni a program. „Kép újraszínezése” Csak bizonyos típusok esetében alkalmazható. Egy ablakban megjelennek a kép színei, és másik színt adhatunk meg helyettük. „Kép formázása” Indítja a „Kép formázása” ablakot. 17. Ábra: A „Kép újraszínezése” ablak „Áttetsző szín megadása” Csak bizonyos típusú (például GIF) képeknél működik. Segítségével az egyik színt áttetszővé alakíthatjuk. „Kép visszaállítása” A kép visszaállítása olyanra, amilyen a beszúrásakor volt. A „Kép” eszköztár nem jelenik meg automatikusan
Kattintsunk egy képre, majd a „Nézet” menü „Eszköztárak” pontjából a „Kép” elemre. Az eszköztárat a továbbiakban sose kapcsoljuk ki, az ha a képen kívül kattintunk, úgyis automatikusan kikapcsolásra kerül.
4.2.6 Rajzolás PowerPointban Ha rajzokat szeretnénk készíteni a bemutatónkba, akkor kapcsoljuk be a „Rajzolás” eszköztárat a „Nézet” menü „Esz18. Ábra: A „Rajz” eszköztár köztárak” elemével, vagy bármely eszköztár helyi menüjével. A rajzeszközök használata nem okozhat gondot azoknak, akik már használtak valamilyen rajzolóprogramot. Itt utalnék arra, hogy a Word és Excel programokban pontosan ilyen rajzoló 1 2
A korábbi verzióban vízjelnek hívták, mert alkalmazásával vízjelszerű lesz a kép megjelenése. A méretező gombok a kép négy sarkán, és a négy oldalának közepén találhatók.
17
ECDL prezentáció modul
¾ ¾ ¾
¾
¾
¾
¾ ¾
eszközsorok segítségével rajzolhatunk. Mivel azonban a szöveges dokumentumokban és táblázatokban kisebb szerepük van a rajzoknak, ott valószínűleg nem kellett használnunk. Ez a rajzolóprogram vektorgrafikus, ami azok számára, akik csak bittérképes alkalmazással, például a Paint programmal, dolgoztak korábban, némileg furcsa viselkedésben nyilvánul meg. Mivel a két program ennek ellenére nagyon sok hasonlóságot mutat, csak röviden ismertetem a lehetőségeket. Minden a PowerPoint programban rajzolt kép alap grafikai objektumokból áll össze. Objektumokat a következő eszközökkel rajzolhatunk: Képe Neve Szerepe, speciális funkciója ¾ „Vonal” Egy kezdőpontból egyenest húzhatunk. Ha a Shift billentyűt nyomjuk, csak 0, 15, 30, 45, stb. fokos dőlésű egyenest rajzolhatunk. ¾ „Nyíl” Mint az egyenes, de a végpontban egy nyíl is szerepel. ¾ „Téglalap” A Shift gombot nyomva négyzetet kapunk. ¾ „Ellipszis” A Shift gombot nyomva kört kapunk. ¾ „Szövegdoboz” A szerepe az, mint a Wordben, de mivel a PowerPoint programban szöveget csak szövegdobozba lehet írni, jelentősége óriási. ¾ „Alakzatok” Sokféle, nagyon hasznos beépített alakzatot választhatunk, mint pl.: „Vonalak”, „Csillagok és szalagok”, „Képfeliratok”, „Folyamatábra”, „Összekötők”, stb. Utólag azután minden grafikai elem módosítható. Ehhez természetesen a formázandó objektumot előbb ki kell jelölni. Erre a eszköz szolgál, melynek kiválasztása után a kijelölendő objektumra kell kattintani. Sokszor több objektumot kell kijelölni majd egyszerre. Ez úgy lehetséges, hogy a második, harmadik, stb. objektum kijelöléséhez a Shift gomb nyomása közben kell az objektumra kattintani. Egy további kijelölési módszer, hogy a Windowsban már megtanult lasszót használjuk, azaz egy üres helyről indítva az egér bal gombját folyamatosan nyomva húzzuk az egeret, és a közben megjelenő szaggatott vonallal bekerítjük a kijelölendő objektumokat (az objektumnak teljes terjedelmében a lasszón belül kell lennie). A formázáshoz használható eszközök a következők: Képe Neve Szerepe „Kitöltő szín” A kitöltő szín használatáról a háttereknél részletesebben is szó esik (5.1.). „Vonal színe” Az objektum kontúrvonalának színe adható meg. „Betűszín” A betűk színe adható meg. Fontos tudni, hogy kijelölhető a teljes szövegdoboz, illetve azon belül csak egy szövegrész is! „Vonaltípus” Az objektum kontúrvonalának vonalvastagsága, illetve jellege (szimpla, dupla, stb.) adható meg. „Szaggatási típus” Az objektum kontúrvonalának szaggatottsága (egy hosszú és két rövid, csak hosszú, csak rövid, stb.) adható meg. „Nyílstílus” A vonal objektum esetében hogy nézzen ki a nyíl, és melyik irányba mutasson. „Árnyék” Legyen-e a síkidomoknak árnyéka, és ha igen, milyen. „Térhatású” A síkidomokat térbeli1 alakzattá lehet a segítségével alakítani (négyzetből kocka, körből henger lesz). Egy síkidom vagy árnyékkal rendelkezik, vagy térbeli lehet. Emellett természetesen a grafikai objektumokkal a szokásos műveletek is elvégezhetőek, azaz az objektumok húzással elmozgathatóak, átméretezhetőek. Ezzel kapcsolatban arra hívom fel a figyelmet, hogy az egyes objektumok alaphelyzetben egy képzeletbeli rácsra helyezhetőek csak el. Ezt úgy küszöbölhetjük ki, hogy húzás közben nyomjuk az Alt billentyűt, vagy a „Nézet” menü „Rács és vezetővonalak…” pontjával megnyitható ablakban kikapcsoljuk a rácsra illesztést. ikont lenyitva még nagyon sok eszköz áll a rendelkezésünkre, melyek közül a legEzeken kívül a fontosabbak a következők: ¾ Csoportba foglalás A kijelölt objektumokat egy objektummá alakítja. 1
A programnak van még egy további térhatások beállítására szolgáló eszköztára is.
18
PowerPoint XP alapokon
¾
Csoport felbontása Sorrend / Előrehozás
¾
Sorrend / Hátraküldés
¾
¾ ¾
Sorrend / Előbbre hozás Sorrend / Hátrébb küldés
A csoportba foglalt objektumot eredeti alkotó objektumaira bontja. A több, egymást takaró objektum közül a kijelölt kerül legfelülre (ha fedésben vannak az objektumok, akkor sem fog beletakarni semmi). A több, egymást takaró objektum közül a kijelölt kerül leghátra (ha fedésben vannak, minden más objektum takarni fogja). A kijelölt objektum eggyel előrébb kerül. A kijelölt objektum eggyel hátrébb kerül. Objektum méretének pontos megadása
Bár arra a legritkább esetben lesz szükségünk, hogy egy objektumot milliméterre megadott pontossággal rajzoljunk meg (legfeljebb néhány ECDL vizsgafeladatban, ki tudja miért), természetesen erre is van lehetőség. A módszer a következő: ¾ kattintsunk duplát az objektumra, vagy több objektum egyszerre történő méretezése esetén az objektumok kijelölése után kattintEnnél fogva sunk a ikonra; lehet forgatni ¾ a kapott „Alakzat formázása” ablakban lapozzunk a „Méret” fülhöz, és adjuk meg a szükséges paramétereket. Forgatás A korábbi PowerPoint verziókban a forgatásra is volt egy külön ikon. Az XP verzióban az objektum forgatása kijelölése után a zöld színű körrel lehetséges.
19. Ábra: Tetszőleges forgatás
4.2.7 WordArt WordArt objektum nem csak PowerPoint bemutatóban helyezhető el, hanem például Wordben írt levélben is, ahol a segítségével különleges szöveghatásokat érhetünk el. Mivel azonban a PowerPointban nagyon fontos a látvány, a megjelenés szerepe, talán itt alkalmazható a leginkább. ikonnal vagy a Egy WordArt objektumot a „Beszúrás” menü „Kép”, majd „WordArt…” opciójával szúrhatunk be. A beszúrás elindítása után először egy párbeszédablakot kapunk, amelyen a WordArt stílust választhatjuk ki. Ha a kiválasztás megtörtént, akkor megjelenik egy újabb ablak, amelybe a beszúrni kívánt szöveget kell, begépelni. Ugyanitt néhány alapvető formázást is elvégezhetünk (betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt). Az „OK” gomb megnyomása után a bemutatóba kerül be az objektum, 21. Ábra: A WordArt eszköztár amely ter20. Ábra: A WordArt „stílus” ablaka mészetesen ezután is szerkeszthető. Módosításához a WordArt eszköztárat célszerű használni, mely a szöveg beszúrása után automatikusan megjelenik (ha mégsem jelenne meg, akkor a szokásos módon lehet bekapcsolni, azaz „Nézet” menü „Eszköztárak”) . Képe Neve Szerepe ¾ „WordArt beszúrása” A segítségével WordArt objektumot lehet beszúrni (az ikonnal tehát nem a meglévő objektumot módosíthatjuk, hanem egy teljesen újat készíthetünk). ¾ A gombbal azt az ablakot kapjuk vissza, amelybe korábban a beszúrandó WordArt szöveget kellett begépelni. Itt lehet utólag a tartalmat szerkeszteni, továbbá itt tudjuk megváltoztatni a szöveg betűtípusát, méretét és jellegét.
19
ECDL prezentáció modul ¾
¾
¾
¾ ¾ ¾
¾
„WordArt gyűjtemény” A korábban már tárgyalt „Stílus” ablakot kapjuk, tehát ezzel lehet megváltoztatni a „WordArt stílusát”. „WordArt formázása” A „WordArt formázása” párbeszédablak jelenik meg, amellyel olyan formázásokat érhetünk el, melyek jelentős részét ikonokkal egyszerűbben is megtehetjük. A párbeszédablak (kisebb különbségekkel) megegyezik a „Kép formázása” ablakkal, de csak az első három fül aktív. A „Színek, vonalak” a „Méret” és a „Pozíció” fül használatát már valószínűleg megismertük a Word programból. „WordArt alakzat” Segítségével a WordArt korábbi verzióiban használt alakzatait lehet elérni. „Azonos betűmagasság” A kisbetűk is olyan magasak lesznek, mint a nagybetűk. „Függőleges szöveg” Függőleges elrendezésben jelennek meg a betűk. „Igazítás WordArtban” Különféle igazítások közül választhatunk, melyek között újdonságokkal is találkozhatunk. „WordArt betűközök” A betűk egymáshoz mért távolságát állíthatjuk. Ezeken kívül a WordArt objektumokat a rajzolás eszköztár néhány ikonjával is formázhatjuk.
4.3 Grafikonok, táblázatok és szervezeti ábrák A PowerPoint bemutatók diáiba a már megismert grafikai elemeken kívül beszúrhatunk grafikonokat, táblázatokat és szervezeti ábrákat is. Ezek segítségével bizonyos típusú információk áttekinthetőbbek, könnyebben értelmezhetőek lesznek. Mindhárom grafikai elem beszúrása úgy a legegyszerűbb, ha eleve olyan elrendezést választunk, amelyben az alkalmazni kívánt objektum szerepel. Ugyanakkor lehetőségünk van arra is, hogy később helyezzük el őket a diákon.
4.3.1 Táblázat ¾ „Beszúrás” menü, „Táblázat” ½ Ha van helyőrzője, akkor duplát kell rákattintani (amennyiben olyan helyőrzője van, melyből többféle elem is beszúrható, akkor a helyőrzőben lévő ikonra kell kattintani), ha nincs, akkor a „Beszúrás” menüből „Táblázat” pontot kell választanunk, vagy a ikonra kell kattintanunk a szokásos eszközsoron. Első lépésben azt kell megadnunk, hogy hány sorból és hány oszlopból álljon a táblázat: 22. Ábra: Táblázat ¾ amennyiben ikonnal szúrjuk be a táblázatot, akkor elhúzással kell kijelölni a beszúrása sorok és oszlopok számát; ¾ ha menüből, vagy helyőrző alkalmazásával dolgozunk, a képen is látható párbeszédablak segítségével kell megadni az adatokat, pontosan úgy, mint a Word programban. A korábbi PowerPoint verziókban tulajdonképpen egy Word táblázatot szúrtunk be, és a táblázat szerkesztése közben meg is jelent a Word menüsora és eszköztárai. Ezt követően minden pontosan úgy történt, mint ahogy azt a Word programban már megszoktuk. Az XP verzióban ez már nem így van, mert a PowerPoint programnak is van saját táblázat objektuma. A hasonlóság azonban nagyon nagy, így használata nem fog problémát jelenteni. A táblázat eszközsor – mely elvileg automatikusan megjelenik – szinte ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Ha nem jelenik meg a táblázat eszközsor Bekapcsolása a „Nézet” menü „Eszköztárak” pontjával lehetséges. Kikapcsolni sosem szükséges, mert ha a táblázaton kívülre kattintunk, automatikusan kikapcsolódik! Excel táblázat beszúrása A program arra is lehetőséget biztosít, hogy Excel táblázatot szúrjunk be a diákra. Ehhez a „Beszúrás” menü „Objektum…” pontjából a „Microsoft Excel munkalap” elemet kell választani. Akkor a PowerPoint program ablaka teljesen átalakul: ¾ megjelenik az Excel menürendszere és eszköztárai;
20
PowerPoint XP alapokon újra a PowerPoint programhoz visszatérni úgy lehet, hogy a táblázaton kívülre kattintunk; ¾ a táblázatba történő dupla kattintás után újra a táblázat szerkesztése lehetséges. Az, hogy a munkalapból mekkora terület látszódjon, az a táblázat szerkesztése közben, a munkalap szaggatott határvonalán lévő méretező pontok húzásával adható meg. Arra ügyeljünk, hogy amennyiben nincs megnyitva az Excel objektum (nem az Excel menürendszere és eszközsorai látszanak), akkor nem a megjelenítendő területet lehet húzással beállítani, hanem azt, hogy mekkorában jelenjen meg az Excel táblázat. Ilyenkor a méretező pontok kis üres köröcskék. Akkor célszerű alkalmazni, ha a táblázatban sokat kell számolni. ¾
Ezeknél fogva lehet méretezni
23. Ábra: Így kell az Excel táblázatban megjelenítendő terület méretét megadni
5. Feladat: Adjuk meg a 3. képkocka táblázatát! Megoldás: A Page Up billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 3. diára történő kattintással lépjünk a 3. diára. Kattintsunk duplán a „Táblázat beillesztéséhez duplán kattintson ide” feliratra, majd adjuk meg a táblázatot 5*5-ösre! Vigyük be az alábbi adatokat (minden újabb cellába a Tabulátor billentyűvel léphetünk): Cikkszám 121 212 321 Összesen
Ár 1500 1950 5100
Új ár 1200 1750 4900
Menny. 3 2 3
Ért. 3600 3500 11700 18800
A táblázatok eszközsorral rakjuk függőlegesen középre az adatokat! A fejléc szövegét állítsuk félkövérre és igazítsuk középre! Kattintsunk a táblázaton kívülre!
4.3.2 Diagram ¾ „Beszúrás” menü, „Diagram…” ½ Diagram beszúrásához válasszuk a „Beszúrás” menü „Diagram” pontját, illetve a ikont, vagy ha van, kattintsunk duplát a diagram helyőrzőjére (ha többféle elem is elérhető a helyőrzőből, ikonra kell kattintani). akkor abban is a Ekkor megjelenik egy alapértelmezett diagram és egy táblázat. A táblázatba be kell írni azokat az adatokat, amelyekből a diagramot el szeretnénk készíteni. A diagramot ugyanúgy szerkeszthetjük, ahogyan Excelben: ¾ az eszköztár megfelelő ikonjaival; ¾ illetve a diagram egyes objektumainak helyi menüjével. 24. Ábra: Alapértelmezett diagram
25. Ábra: Az alapértelmezett táblázat
Adatsorok és adatoszlopok beszúrása, valamint törlése a sor-, illetve oszlopkoordináták helyi menüjéből lehetséges. Amennyiben a magyarázó feliratokat („Kelet”, „Dél”, stb.) megváltoztatjuk, akkor az
új értékek természetesen a diagramba is bekerülnek.
21
ECDL prezentáció modul Ha nem látszik a táblázatot tartalmazó ablak Kattintsunk a „Nézet” menü „Adatdokumentum” pontjára, vagy a ikonra. Arra viszont figyeljünk, hogy ezek az opciók csak akkor elérhetőek, ha aktív a diagram objektum. Természetesen most is igazak a következők: ¾ úgy inaktiválhatjuk a diagramot, hogy a diagramon kívül kattintunk; ¾ és úgy aktivizálhatjuk, hogy duplát rákattintunk.
6. Feladat: Adjuk meg a 4. képkocka diagramját! Megoldás: A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 4. diára történő kattintással lépjünk a 4. diára. Kattintsunk duplán a „Diagram beillesztéséhez duplán kattintson ide” feliratra! Ha meg akarjuk adni az adatokat, írjuk be őket, majd kattintsunk a képkocka üres részére.
4.3.3 Szerkezeti vagy szervezeti diagram ¾ „Beszúrás” menü, „Szerkezeti diagram…” ½ Szerkezeti vagy szervezeti ábra létrehozása a „Beszúrás” menü „Szerkezeti diagram…” opciójának kiválasztásával, vagy a ikonnal lehetséges (az ikon a „rajzolás” eszköztáron található). Természetesen, ha van helyőrzője, arra duplát kattintva ugyanoda jutunk (ha többféle elem is ikonra). elérhető a helyőrzőből, akkor kattintsunk a A PowerPoint XP verziójában már többféle szerkezeti és szervezeti diagram közül választhatunk. A lehetőségek és felhasználási területeik: ¾ szervezeti diagram egy hierarchikus szervezet felépítésének, vagy szigorúan egymásra épülő tevékenységi folyamatok bemutatása; ¾ gyűrűdiagram egy ciklikusan ismétlődő folyamat lépéseinek megadása; 26. Ábra: Szerkezeti és ¾ csillagdiagram egyetlen központi elemhez, vagy folyamathoz szervezeti diagram fajták kapcsolódó elemek, vagy lépések ismertetése; ¾ piramisdiagram szekvenciálisan egymásra épülő tevékenységek, szervezetek bemutatása; ¾ „Venn” diagram egymást részben fedő tevékenységek, illetve szervezetek megadása; ¾ céltábladiagram egy végső cél felé mutató tevékenységek ismertetése. Az összes opciót nem tárgyaljuk meg részletesen, csak a talán legfontosabbat, a „Szervezeti diagramot”. A szervezeti diagram segítségével egy vállalat, vagy bármilyen egyéb szervezet felépítését, illetve valamilyen hierarchikus tevékenység folyamatát lehet rendkívül szemléletesen bemutatni. A segítségével mindenki számára pillanatok alatt áttekinthetővé válik az egyes szervezeti egységek, vagy te27. Ábra: Egy alap szervezeti diagram vékenységek egymás alá-, fölé-, vagy mellérendeltsége.
4.3.3.1 Alakzat beszúrása és törlése Új alakzat hozzáadása 1. Kattintsunk arra az alakzatra, amelyhez az új alakzat kapcsolódni fog. 28. Ábra: 2. Nyissuk le a ikont a „Szervezeti diagram” eszközSzervezeti diagram eszköztár táron, majd válasszuk ki az új alakzat típusát. A lehetőségek: ¾ a korábban kijelölt alakzat szintjére kerül az új elem; ¾ az előzetesen kijelölt elem alatti szintre szúrja be az új alakzat; ¾ mint az előző, de az új alakzat egy külön kiemelt elem lesz.
22
PowerPoint XP alapokon Alakzat törlése Kattintsunk az alakzat szöveget nem tartalmazó részére, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt.
4.3.3.2 Adat bevitele és javítása Adatok megadása Egy-egy szervezet, vagy tevékenység adatait úgy lehet megadni, hogy belekattintunk az üres alakzatba, majd egyszerűen begépeljük az adatokat. Egy alakzaton belül a következő sort természetesen most is Enter billentyűvel kezdhetünk. Adatok javítása Egy adat utólag úgy javítható, hogy az alakzaton belül a hiba helyére kattintunk, majd a szövegszerkesztésből megszokott módon korrigáljuk a hibát.
4.3.3.3 Formázás Alakzatok nagysága A diagram alakzatainak nagysága automatikusan igazodik a tartalomhoz, azzal a megszorítással, hogy az egy szinten lévő alakzatok egyforma magasak lesznek. Alakzatok elrendezése Megadható, hogy az alárendelt alakzatok hogy igazodjanak a „főnökhöz”. Amenynyiben valamilyen, a szokásostól eltérő elrendezést meg akarunk adni, egy kattintással jelöljük ki a „főnököt”, vagyis azt az alakzatot, melynek alárendelt alakzatait át akarjuk rendezni, majd válasszuk ki a kívánt elren29. Ábra: Különféle alakzat elrendezések dezést. A lehetőségek, melyeket a
listában találunk, a következők:
Ikon
Ilyen viszonyban lévő példa alakzatok számozása az ábrán ¾ 1, 2, 3, 4; ¾ 3, 7, 8; ¾ 2, 5, 6; ¾ 4, 9, 10. Amennyiben „asszisztens” alakzatokat is beszúrunk, javasolt a „szokásos” elrendezés, mert a másik három alkalmazása esetén az „asszisztens” és a „beosztott” nem lesz egymástól megkülönböztethető. Alakzat kijelölése A PowerPointban eddig megismert többszörös kijelölés itt is alkalmazható, vagyis az első kijelölendő alakzatra történő kattintást követően a többi kijelölendő alakzatra a Shift billentyű nyomása közben kell kattintani. A lasszó is használható, azaz bal gombjának nyomása közben úgy kell húzni az egeret, hogy a közben megjelenő szaggatott vonallal teljesen körbekerítsük a kijelölendő alakzatokat. További speciális kijelölési lehetőségeket érhetünk el a „Szervezeti diagram” eszköztár ikonjának lenyitása után. A lehetőségek: ¾ a kijelölt alakzattal egy szinten lévő összes alakzat kijelölésre kerül; ¾ az éppen kijelölt alakzat ágát jelöli ki; ¾ az összes asszisztens kijelölésére használható; ¾ az alakzatokat összekötő vonalakat jelöli ki.
23
ECDL prezentáció modul Alakzat szövegének formázása Amennyiben több alakzatot kijelöltünk, az összesre hatni fog a formázás. Magát a formázást a szokásos módon kell elvégezni. Automatikus formázás ikonra, az Amennyiben rákattintunk a egész szervezeti diagramot tudjuk különféle stílus minták alapján nagyon egyszerűen megformázni. Szervezeti diagram területének nagysága A szerkezeti és szervezeti diagramot az ábra szerinti méretező vonalaknál fogva lehet átméretezni. Gyorsabban jutunk jó eredményre, ha a lista lenyitása után rákattintunk a ikonra.
30. Ábra: Szervezeti diagram automatikus formázása
Amennyiben a elemet válistából, akkor a szervezeti diagram szélasztjuk a lein lévő méretező vonalak pontokká alakulnak, és húzásukkal a szervezeti diagram által elfoglalt területet úgy lehet változtatni, hogy a tartalmának a mérete is arányosan változni fog. 7. Feladat: Adjuk meg a 6. képkockára az ábra szerinti szervezeti diagramot (az A1 és A2 „asszisztens”)!
Ezeknél fogva lehet méretezni
31. Ábra: Szervezeti diagram méretezése
Megoldás: A Page Down billentyűvel, vagy a „Diák” panelen a 6. diára történő kattintással lépjünk a 6. diára. Kattintsunk duplán a „Szervezeti diagram beillesztéséhez duplán kattintson ide” feliratra, majd a kapott „Diagramgyűjtemény” ablakban adjuk meg, hogy szervezeti diagramot akarunk beszúrni! 32. Ábra: A feladat Gépeljük be az „1”, „2”, „3”, „4” szervezetek szövegét! Kattintsunk az „1” szervezetre, és adjunk hozzá egy „asszisztenst”. Ehhez kattintsunk a lenyíló ikonra, majd a ikonra. Ugyanezekkel a lépésekkel adjunk a „2” szervezethez is egy „asszisztenst”. Vigyük be az „A1” és „A2” szervezetek szövegét. A „2” szervezethez adjuk hozzá az „5” és „6” beosztottakat is. Ehhez kattintsunk megint csak a lenyíló ikonra, de azon belül most kétszer is a ikonra. Vigyük be az „5” és „6” szervezetek szövegét. Hasonló módszerrel adjuk meg a „7”, „8”, „9”, „10” szervezeteket is. lenyíló ikonra, azután a ikonra. Kattintsunk a „2” szervezetre, majd a Kattintsunk a „3” szervezetre, azután a Kattintsunk a „4” szervezetre, újra csak a Befejezésül nyissuk meg a diagram stílust.
24
lenyíló ikonra, majd a lenyíló ikonra, végül a
ikonra. ikonra.
ikonnal az automatikus formázást, és válasszuk ki a „Fazettás átmenet”
PowerPoint XP alapokon
5. További formázási lehetőségek Az eddig bemutatott objektumok esetében mindig kitértünk az adott elem formázására is. A PowerPoint azonban még további, kicsit általánosabb formázási eszközöket is tartalmaz. A következőkben ezeket szeretném bemutatni.
5.1 Háttér ¾ „Formátum” menü, „Egyéni háttér…” ½ A bemutatók formázásakor az egyik legfontosabb feladat az, hogy a diákon lévő grafikai elemek ne vesszenek el, és főként, hogy a szöveg jól olvasható legyen. A helyesen megválasztott háttér ehhez nagyban hozzájárul. Háttérnek választhatunk egyetlen színt (ekkor az egész háttér a megadott színű lesz), illetve egy szín és a fekete, két szín, és előre beállított színek átmenetét. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az ismertetett, úgynevezett színátmenetes megoldásoknál sokkal elegánsabb háttereket alkalmazzunk. A háttér megadásához kattintsunk a „Formátum” menü „Egyéni háttér” 33. Ábra: pontjára. Ekkor egy párbeszédablakot fogunk kapni, ahol a „Háttér kitöltése” Háttér megadása terület alatt találunk egy üres legördülő listát (valójában nem üres, csak mivel alapesetben a fehér kitöltő szín szerepel benne, üresnek látszik). Itt lehet kiválasztani azt a színt, amelyet a háttérre alkalmazni szeretnénk, illetve ha valamilyen kitöltési effektust szeretnénk használni, akkor az erre szolgáló menüpontokat is itt találhatjuk meg. A listából a „Kitöltési effektus…” elemet választva egy olyan párbeszédablakot kapunk, melynek a következő négy regisztere van: ¾ Átmenetes; ¾ Anyagminta; ¾ Mintázat; ¾ Kép. A fülekről a kívánt kitöltést kiválasztva még az „Alkalmazás”, illetve a „Legyen mind” gombokkal azt kell eldöntenünk, hogy mely diákra kívánjuk alkalmazni: csak az aktuálisra („Alkalmazás”), vagy mindre („Legyen mind”). De tekintsük meg az egyes füleken található lehetőségeket részletesen is.
Átmenetes fül Ezen a fülön színek közötti átmenetből álló háttér adható meg. n „Színek” rádiógombok „Egyszínű” Ezt a gombot választva megadhatjuk, hogy melyik színnel képezzen kombinációt a fekete, illetve a fekete milyen árnyalatába menjen át a szín. „Kétszínűre” Ha erre a gombra esik a választás, akkor két színt kell megadnunk, és ezek között megy végbe a színátmenet (pl. a kék átmegy pirosba). „Beállított” A „Beállított” rádiógombra kattintva olyan, fantázianévvel ellátott beépített átmenetek közül választhatunk (pl. Hajnalpír, Sivatag stb.), melyek sokszor több színből állnak. 34. Ábra: Itt adhatjuk meg n Átlátszóság a színátmenetet Ezen a területen az egyes színek átlátszóságát adhatjuk meg. n „Árnyékolás módja” rádiógombok Itt határozhatjuk meg, hogy milyen irányban történjen az átmenet („Vízszintes”, „Függőleges”, …).
25
ECDL prezentáció modul n n
„Változatok” Itt az egyes átmenetek altípusai közül választhatunk. „Minta” Az éppen aktuális beállítások megjelenését figyelhetjük meg a területen.
Anyagminta fül Az „Anyagminta” fülön olyan hátterek vannak, amelyek rendkívül élethűen adják vissza valamilyen anyag megjelenését (márvány, gyékény, stb.).
Mintázat fül Különböző, megadható színű beépített minták közül választhatunk. Véleményem szerint nem túl szerencsés választás az alkalmazásuk.
Kép fül A háttérre bármilyen képet be tudunk helyezni, ha a „Kép” fület választjuk. Itt a kép kiválasztásához kattintsunk a „Képválasztás” gombra. Egy teljesen szokásos tallózó ablakot kapunk, melynek segítségével kiválaszthatjuk a háttérnek szánt képet. A kép természetesen valamilyen grafikus fájl formátumban a háttértárak valamelyikén kell, hogy legyen.
35. Ábra: Anyagmintázat hátterek
5.2 Tervezősablonok ¾ „Formátum” menü, „Diatervezés…” ½ A tervezősablonok két fontos, a diák általános megjelenését befolyásoló beállítást tartalmaznak: ¾ színválasztékot; ¾ és diamintát. A tervezősablonokat azonban csak kiindulási alapnak kell tekinteni, ugyanis mindkettő elem – mint azt hamarosan látni is fogjuk – könnyen megváltoztatható. Sablon megadása, cseréje Az aktuális bemutatóra tervezősablont alkalmazni, vagy a korábban kiválasztott tervezősablont megváltoztatni úgy kell, hogy rákattintunk a „Formáikonra, vagy kiválasztjuk a „Formátum” menüből zás” eszköztáron a a „Diatervezés…” pontot. Ennek hatására a munkaablakban megjelenik „Diatervezés”, azon belül is a „Tervezősablonok” tartalom. Legfelül a „Szerepel ebben a bemutatóban” területen az aktuális bemutató valamely diájára már alkalmazott tervezősablonok szerepelnek. Az alatt, a „Legutóbb használt” szakaszban a négy utoljára használt, míg alul, a „Felhasználható” területen az összes többi tervezősablon mintája látható. Minden tervezősablonnak van egy fantázianeve, melyet ki is ír a program, 36. Ábra: ha az egérrel a minta felé állunk. A minták a fantázianevek szerint vannak sorTervezősablonok ba rendezve. Ha megtaláltuk a megfelelő mintát, kattintsunk rá. Ennek hatására a bemutató összes diája az adott minta szerinti formájúvá alakul át. Amennyiben csak az aktuális diára szeretnénk a tervezősablont alkalmazni, álljunk a minta felé, majd az ennek hatására megjelenő legördítő elemmel nyissuk le a mintát, és válasszuk az „Alkalmazás a kijelölt diákra” elemet. Természetesen, ha előzetesen a „Diák” panelen több diát is kijelölünk, akkor minden kijelölt dia a kiválasztott minta szerinti alakot fogja felvenni.
26
PowerPoint XP alapokon Feltétlenül javaslom a tervezősablon alkalmazását, ugyanis rendkívül szép diákat tudunk a segítségével létrehozni! Sablon elvetése Ha egy olyan dokumentumból, amelyen tervezősablont alkalmaztunk, szeretnénk a sablont kivenni, akkor azt úgy tudjuk megtenni, hogy a munkaablak „Felhasználható” területéről az első, „Alapértelmezett terv” nevű tervezősablont választjuk ki. 8. Feladat: A korábbi feladatokban készített bemutató diáit formázzuk meg a „Juharlevél” tervezősablonnal! Megoldás: Kattintsunk a ikonra a „Formázás” eszközsoron, majd a megjelenő munkaablak „Felhasználható” területén keressük meg a „Juharlevél” tervezősablon mintáját, és kattintsunk rá!
5.3 Színsémák ¾ „Formátum” menü, „Diatervezés…”, „Színsémák” ½ Minden tervezősablonhoz több színséma tartozik. Az egyes színsémák tartalmazzák például a háttér, a szövegek és vonalak, a címszöveg, stb. színét. A színsémák közül az első az alapértelmezett, de mi másikat is kiválaszthatunk, illetve nekünk tetsző egyéni sémát is megadhatunk. Másik színséma kiválasztása Másik színséma megadásához kattintsunk rá a „Formázás” eszköztáron a ikonra, vagy válasszuk ki a „Formátum” menüből a „Diatervezés…” pontot, majd a munkaablak tetején kattintsunk rá a feliratra. Ezt követően már csak annyi a dolgunk, hogy az alkalmazni kívánt színsémára kattintsunk. Amennyiben csak a kijelölt diákra szeretnénk a színsémát alkalmazni, álljunk a színséma felé, majd az ennek hatására megjelenő legördítő elemmel nyissuk le a színsémát, és válasszuk az „Alkalmazás a kijelölt diákra” elemet. Egyéni színséma létrehozása Egy színséma módosításához kattintsunk a feliratra, amely a munkaablak alján található. Mivel a módosítás során egy sémából fogunk kiindulni, ezért előbb válasszunk ki egy olyan sémát, mely nagyjából megfelel elképzelésünknek, majd lapozzunk az „Egyéni fülre”. Ott azután előbb mindig azt az elemet kell kiválasztani, melynek meg akarjuk változtatni a színét, majd a „Színváltás…” gombra kattintani, és a színét megadni. Miután befejeztük a munkát, kattintsunk az „Alkalmazás” gombra. Sajnos csak az összes diára egyszerre lehet egyéni színsémát megadni.
37. Ábra: Egy tervezősablon színsémái
38. Ábra: Egyéni színséma megadása
Hová milyen színt célszerű alkalmazni? Egy képkocka háttérszíne legyen sötét, amennyiben számítógépes bemutatóra szánjuk, és világos, ha vetíteni kívánjuk. A háttérszínen megjelenő feliratoknak kontrasztosaknak kell lenniük.
27
ECDL prezentáció modul
6. Jegyzetek és emlékeztetők Normál nézetben minden diához rövid jegyzetet is lehet fűzni. Ehhez a jegyzetelésre szánt területre kell kattintani, majd egyszerűen csak be kell gépelni a jegyzetet. Az egész olyan egyszerű, hogy nincs is mit megbeszélni vele kapcsolatban. Pontosabban legfeljebb azt, hogy mire lehet használni. Két fő célja lehet a jegyzeteknek: ¾ Amennyiben emlékeztetőket, megjegyzéseket tartalmaz, a diákkal együtt kinyomtatva az előadó munkája könnyítheti meg. Ilyenkor egy-egy lapra általában több dia is kinyomtatásra kerül. ¾ A másik lehetséges felhasználási módszer, hogy bár nem készítünk semmilyen jegyzetet, mégis kinyomtatjuk a diával együtt, és kiosztjuk a közönségünknek. Ilyenkor a diák alatti, eredetileg a megjegyzéseknek szánt üres helyre lehet írni, amivel a hallgatóság jegyzetelése egyszerűbbé tehető. Ebben az esetben egy lapra többnyire egy diát fogunk majd nyomtatni. A nyomtatási eljárásokat természetesen majd megbeszéljük (13.).
7. Élőfej és élőláb ¾ „Nézet” menü, „Élőfej és élőláb…” ½ PowerPointban is van lehetőség élőfej és élőláb megadására. Az erre szolgáló párbeszédablakot a „Nézet” menü „Élőfej és élőláb” pontjával lehet megnyitni. Az így elérhető párbeszédablaknak két füle van: ¾ az egyiken a vetítésre szánt diákra; ¾ a másikon a kiosztásra szánt jegyzetekre lehet élőfejet és élőlábat meghatározni. Azzal kel kezdenünk, hogy kiválasztjuk a megfelelő fület, és ezután meghatározzuk, hogy mit szeretnénk látni az egyes területeken. Mint látni fogjuk, a lehetőségek eléggé behatároltak.
Dia fül A diákon csak élőláb lehet. Elsőként lássuk azt, hogy a láblécben szerepeltethető adatok hol helyezkednek el a dián, majd azt, hogy milyen szerepet töltenek be. Háromféle információt helyezhetünk el a dia láblécében: Információ Helye a dián ¾ dátum bal oldal; ¾ a dia sorszáma jobb oldal; ¾ szöveges információ középen. n „Dátum és idő” Kipipálva a dátum és idő megjelenik a láblécben. n „Automatikus frissítés” 39. Ábra: Dia „Élőlába” A rádiógomb alatt látható legördülő listában azt választhatjuk ki, hogy a dátum milyen formátumban jelenjen meg. Természetesen az aktuális rendszerdátumot fogja a program alkalmazni. n „Fix” Az itt megadott fix dátumot fogjuk mindig látni. n „Kocka száma” Kipipálva a diákat a program besorszámozza. n „Élőláb” Bejelölve, és a szöveget megadva egyedi információt is megjeleníthetünk a dia aljának közepén. n „Legyen mind” Minden képkockán a megadott paraméterek lesznek érvényesek. n „Alkalmazás” Csak az aktuális diára vonatkoznak a beállítások. n „Ne legyen a címdián” A címdiára nem kerül fel a megadott élőláb.
28
PowerPoint XP alapokon
Jegyzetek és emlékeztetők fül A „Dia” fülhöz képest csak annyi a változás, hogy itt van egy „Fejléc szövege” nevű mező a fejléc számára, és a „Kocka száma” helyett „Oldalszám” szerepel. Az elrendezés azonban más: Információ Helye a jegyzeten ¾ fejléc szövege bal oldali előfej; ¾ dátum jobb oldali előfej; ¾ lábléc szövege bal oldali lábléc; ¾ oldalszám jobb oldali lábléc. 9. Feladat: Adjuk meg az „Élőfej és élőláb” területen a mindenkori dátumot, a képkocka számát, valamint a „PC Suli” feliratot! 40. Ábra: „Jegyzetek és emlékeztetők” élőfeje és élőláAz első diára ne kerüljön fel semmi! Megoldás: Indítsuk el a „Nézet” menü „Élőfej és élőláb” pontját, majd a rádiógombbal válasszuk ki az „Automatikus frissítés” opciót, és pipáljuk ki a „Kocka száma” jelölőnégyzetet. Az „Élőláb” beviteli mezőbe gépeljük be: „PC Suli”. Pipáljuk ki a „Ne legyen a címdián” jelölőnégyzetet. Nyomjuk meg a „Legyen mind” gombot.
8. Diaminta ¾ „Nézet” menü, „Minta”, „Diaminta” ½ A „Diamintáról” azt kell tudnunk, hogy a rajta végrehajtott változtatások minden, az adott mintára épülő diára hatással van. Általában minden bemutató legalább két diamintát tartalmaz: ¾ egyet a címdiának; ¾ és egyet az összes többi diának. Azt, hogy melyik mintán akarunk változtatni, a program ablakának bal szélén lehet kiválasztani, miután megnyitottuk a mintákat a „Nézet” menü „Minta”, azután „Diaminta” pontjával. Általában alul van a címdiára, felül a többi diára vonatkozó diaminta. Az, hogy az adott diaminta mely diákra vonatkozik, úgy tudhatjuk meg, hogy egyszerűen a minta felé visszük az egérkurzort.
41. Ábra: Egy diaminta
Több diamintát is látok a PowerPoint ablakának bal oldalán Amennyiben több tervezősablont is alkalmazunk egy bemutatóra, akkor természetesen több diamintánk is lesz. ¾ ¾ ¾ ¾
Egy „Diamintán” a következő helyőrzők szerepelnek általában: Mintacím; Mintaszöveg (első, második, harmadik, negyedik, ötödik szint); Dátum és idő; Élőláb;
29
ECDL prezentáció modul # (Kocka száma). Ha címdia elrendezésű diánk is van, akkor az arra vonatkozó diamintán „Mintaszöveg” nincs, helyette viszont van egy „Alcím” nevű helyőrző. Amennyiben a fenti helyőrzők helyét, formáját (betűméret, betűstílus, betűtípus, felsorolás szimbólum, stb.) megváltoztatjuk, az minden, az adott diamintára épülő diára hatással lesz. Természetesen, ha valamilyen objektumot szúrunk be a mintára, az is minden, a diamintán alapuló dián megjelenik. ¾
A mintát bezárni a
ikonnal lehet.
Hogy rakhatjuk vissza a véletlenül törölt helyőrzőket? Kattintsunk rá a ikonra, majd a megjelent ablakban pipáljuk ki a törölt, de mégis szükséges helyőrzőt (csak akkor választható egy-egy helyőrző, ha korábban töröltük). Milyen további minták léteznek? Létezik még Emlékeztető- és Jegyzet-minta is. Mivel ezeket csak nagyon ritkán fogjuk alkalmazni, nem tárgyaljuk őket.
42. Ábra: Helyőrzők visszarakása
9. Munka diákkal Egy bemutató mindig sok, egymást követő diából áll, melyek közül egyet-egyet bizonyos előadásokon ki szeretnénk hagyni, illetve bizonyos véglegesen feleslegessé vált képkockákat ki is akarunk majd törölni. A diák sorrendje sem feltétlenül lesz minden alkalommal egyforma, ezért szükséges lehet annak megváltoztatása is. A következőkben ezeket a lehetőségeket beszéljük meg, valamint néhány, ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó alapvető probléma tulajdonképpen már ismert megoldását is átismételjük.
9.1 Diák közötti mozgás Bár a „Normál” nézet tárgyalásakor már szóba került, sőt, a feladatok megoldása során már alkalmaztunk is egy-egy módszert, a teljességre való törekvés érdekében külön címben valamennyi, a diák közötti mozgásra szolgáló eljárást megbeszéljük. A lehetőségek tehát a következők: ¾ a függőleges görgető sávban a , vagy eszközre kattintás; ¾ a Page Up, és a Page Down billentyűk lenyomása; ¾ „Normál” nézetben a „Diák” panelen a kérdéses diára kattintás; ¾ „Diarendező” nézetben az adott diára kattintás. Természetesen a legegyszerűbben a legelső diára a Ctrl - Home, míg az utolsó diára a Ctrl - End billentyűkombinációval jutunk.
9.2 Diák beszúrása Azt is már jóval korábban megtanultuk (3.), hogyan tudunk egy-egy új diát beszúrni a bemutatónkba. Az új dia mindig az aktuális dia után szúródik be.
9.3 Diák sorrendjének megváltoztatása Ha rossz sorrendben vannak a diák, akkor a helyes egymásutániság kialakításához használjuk a „Diarendező” nézetet, vagy a „Normál” nézet „Diák” paneljét (mint azt korábban már említettem, „Diarendező” ikonnal juthatunk). Itt egyszerűen csak meg kell fogni a diákat, és a nézetbe a „Nézet” gombok közül a megfelelő helyre húzni. Ebben a nézetben meghatározhatjuk a diaátmeneteket is. Erről kicsit később részletesebben is szó lesz (10.1.).
30
PowerPoint XP alapokon 9.4 Diák törlése, elrejtése Ha „Normál” nézetben vagyunk, egyszerűen kattintsunk a törlendő diára a „Diák” panelen, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt, de választhatjuk a „Szerkesztés” menü „Dia törlése” pontját is. „Diarendező” nézetben ugyancsak a Delete billentyűvel törölhetjük a diát. Amennyiben csak egy-egy előadáson nem kívánunk levetíteni bizonyos diákat, ne töröljük, hanem inkább a szokásos lasszós kijelölés után rejtsük el őket. Ehhez a „Diák” panelen indítsuk az elrejtendő diák helyi menüjét, és válasszuk ki a „Dia elrejtése” pontot (ugyanezt „Diarendező” nézetben is megtehetjük). Az elrejtett diák sorszáma átlósan áthúzva jelenik meg. Az elrejtett dia ismételt megjelenítése szintén a helyi menüből lehetséges.
43. Ábra: A „Diarendező” nézet (az 5. dia rejtett)
10. Diák megjelenésének beállításai Eddigi ismereteink alapján tulajdonképpen már nagyon szép prezentációkat tudunk készíteni. A hatás fokozása érdekében azonban az egyes diák közötti átváltást is látványosabbá tehetjük. Ezt a PowerPoint terminológiája áttűnésnek nevezi. Arra is van lehetőség, hogy egy-egy dia tartalma ne egyszerre jelenjen meg, hanem az igényeknek megfelelően fokozatosan bukkanjon elő, amit animálási effektusnak hívnak. A témakör végére tudni fogjuk azt is, hogy miként hozhatunk létre teljesen automatikus, időzítéssel, látványos áttűnésekkel és animációkkal működő bemutatót egy kiállításra. Annak érdekében, hogy a két lehetőséget majd ne keverjük össze, még egyszer a két fogalom rövid öszszefoglaló magyarázata: ¾ áttűnés alatt azt értjük, hogy miként jelenik meg a következő dia; ¾ míg animálási effektus alatt azt, hogy egy dia tartalma miként tűnik elő.
10.1 Áttűnési effektusok ¾ „Diavetítés” menü, „Áttünés…” ½ Az áttűnési effektusok tehát azt határozzák meg, hogy az egyes diák a vetítéskor hogyan jelenjen meg, illetve, hogy ezt a folyamatot kísérje-e valamilyen hanghatás. Az áttűnéseket „Normál” és „Diarendező” nézetben is beállíthatjuk (talán „Diarendező” nézetben egyszerűbb). Ha egy képkockához áttűnést akarunk meghatározni, akkor a következő lépéseket tegyük: ¾ Jelöljük ki azokat a diákat, amelyeket a megadandó áttűnéssel szeretnénk megjeleníteni. ¾ Indítsuk el a „Diavetítés” menüből az „Áttűnés…” pontot, vagy ha „Diarendező” nézetben vagyunk, kattintsunk a ikonra, majd a munkaablakban válasszuk ki az áttűnési módot, és ha szükséges, a további itt beállítható paramétereket is adjuk meg. A munkaablak elemeinek szerepe a következő:
44. Ábra: Áttünés megadása
31
ECDL prezentáció modul n
n
n
„Alkalmazás a kijelölt diákra” A listából kiválasztott áttűnési effektus lesz érvényes a kijelölt diákra, ha nincs kijelölés, akkor az aktuális diára. Látványa rögtön meg is tekinthető, amennyiben a munkaablak alján lévő „Betekintő” jelölőnégyzetet kipipáljuk. Sajnos tapasztalatom szerint az áttűnési effektusok elnevezése és a valódi hatás néha nem igazán fedi egymást… „Áttűnés módosítása” Itt van arra lehetőség, hogy a „Sebesség” listából meghatározzuk az áttűnés sebességét. Általában a „Gyors” a szerencsés választás. Ugyancsak ezen a területen lehet kiválasztani a „Hang” listából az áttűnés közbeni hanghatást. Arra azért fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a hanghatásokkal nagyon csínján bánjunk. Kevés annál zavaróbb lehet egy-egy prezentációban, mint ha minden diaváltást mondjuk egy robbanás hangja kísér. „Továbbítás” Két kijelölő négyzetet találunk ezen a területen: egy „Kattintásra” és egy „Automatikusan” feliratút. Ha a „Kattintásra” jelölőnégyzetet kipipáljuk, akkor a következő dia kattintásra fog megjelenni. Amennyiben az utóbbit is kipipáljuk, és a mellette lévő szám mezőben értéket is megadunk, akkor a kérdéses dia a megadott értéknek megfelelő ideig fog látszani, feltéve, hogy nem kattintunk korábban az egérrel. Ennek „Időzített vetítéskor” lesz jelentősége. Az időzítés megadásának azonban van egy sokkal kényelmesebb módja is, az „Időzítés próba” (12.2.).
n
Amennyiben ezt a gombot megnyomjuk, a bemutató összes diájára a munkaablakban éppen beállított paraméterekkel rendelkező áttűnés lesz érvényes. n
Az aktuális dia áttűnése kerül bemutatásra. n
Az összes dia vetítésre kerül az aktuális diától kezdődően. Ha áttünési effektust rendeltünk egy-egy diához, azt a „Diarendező” nézetben a dia alatt, „Normál” néikon jelzi. De az ikonnak nemcsak jelzésértéke van: ha zetben a „Diák” panelen a dia mellett megjelenő rákattintunk, akkor az áttűnési effektust a diasorozat vetítése nélkül is megtekinthetjük. 10. Feladat: Adjuk meg az egyes diák közötti áttünést, mindegyikre mást és mást! A továbbítás ne legyen automatikus! Megoldás: ikonra, majd a ikonnal nyissuk Térjünk át diarendező nézetre úgy, hogy rákattintunk a meg az „Áttünés” munkaablakot. Adjuk meg a „Véletlenszerű hatás” áttünést (ez a listában az utolsó)! gombra! Időzítést ne adjunk meg! Befejezésül kattintsunk az
10.2 Animálási (felépítési) effektusok megadása Az animálási (felépítési) effektusok az egyes diákon található elemekre vonatkoznak. Azt határozzák meg, hogy a szöveg, a kép stb. hogyan jelenjen meg a dián, és megjelenése után mi történjen vele. Az animálási (felépítési) effektusok beállítása két módszerrel lehetséges: ¾ animációs sémákkal; ¾ egyéni animációval. Amennyiben csak előadásokhoz szeretnénk animációkat megadni, az animációs sémák tökéletesen elegendőek. Pontosan ezért az egyéni animációs lehetőségeket csak nagyon röviden fogjuk megtárgyalni.
10.2.1 Animációs sémák
¾
32
¾ „Diavetítés” menü, „Animálási sémák…” ½ Ha egy-egy képkockához animációt akarunk meghatározni, akkor a következő lépéseket tegyük: Jelöljük ki azokat a diákat, amelyeket a megadandó áttűnéssel szeretnénk megjeleníteni.
PowerPoint XP alapokon ¾
n
Indítsuk el a „Diavetítés” menüből az „Animálási sémák…” pontot. Ekkor a munkaablakban megjelennek az animálási sémák beállítására szolgáló párbeszédelemek. A munkaablak listájából válasszuk ki az alkalmazni kívánt animációs sémát. Az egyes párbeszédelemek szerepe a következő. „Alkalmazás a kijelölt diákra” A listából kiválasztott animációs effektus lesz érvényes a kijelölt diákra, ha nincs kijelölés, akkor az aktuális diára. Látványa rögtön meg is tekinthető, amennyiben a munkaablak alján lévő „Betekintő” jelölőnégyzetet kipipáljuk. Az animációs effektusok elnevezése és a valódi hatás sem igazán fedi egymást…
n
Amennyiben ezt a gombot megnyomjuk, a bemutató összes diájára a munkaablakban éppen beállított paraméterekkel rendelkező animációs séma lesz érvényes. n
Az aktuális dia animálása kerül bemutatásra. n
¾
¾
Az aktuális diától kezdődően összes dia vetítésre kerül. 45. Ábra: Néhány hasznos tanács az animációkkal kapcsolatosan: Animációs sémák A kevés néha többet ér. A sok-sok animáció ugyanis elvonja a figyelmet a lényegről, a tartalomról. A „cím és szöveg” elrendezésű, felsorolásokat tartalmazó diákat célszerű úgy animálni, hogy a felsorolás ne egyszerre jelenjen meg, hanem mindig csak az a pont tűnjön elő, amelyről éppen beszélünk. Ha ugyanis rögtön a dia megjelenésekor minden pont egyszerre kivetítésre kerül, a hallgatóság a dia elolvasásával lesz elfoglalva. Erre a célra kiválóan megfelel például a „Megjelenés”, „Megjelenés és halványítás”, „Előtűnés egyenként”, „Előtűnés és halványulás”, stb.
10.2.2 Egyéni animáció (finomabb animálási beállítások megadási lehetősége) ¾ „Diavetítés” menü, „Animáció testreszabása…” ½ Az animációkat sokkal precízebben is beállíthatjuk, ha a „Diavetítés” menüből kiválasztjuk az „Animáció testreszabása” pontot. Ennek hatására a munkaablakban az „Egyéni animáció” jelenik meg, de az egyes párbeszédelemek csak akkor aktívak, ha „Normál” nézetben vagyunk. Minden objektumra, szövegdoboz esetén minden bekezdésre a következő legfontosabb paramétereket lehet megadni: ¾ az effektus minek hatására induljon (időzítésre, kattintásra, vagy rögtön egy másik effektust követően); ¾ milyen effektus vonatkozzon rá; ¾ az effektus milyen gyors legyen. Mielőtt a paramétereket részlete46. Ábra: Egy animált dia és a hozzá tartozó sebben is megbeszélnénk, tisztázzuk „Egyéni animáció” munkaablak a dián ekkor megjelenő számok szerepét: a számok az objektumok animációjának a sorrendjét mutatják.
33
ECDL prezentáció modul n
Az ikont lenyitva adhatunk az előzetesen kijelölt objektumhoz (többszörös kijelölés esetén objektumokhoz) animációs effektust. Az effektusok „Megjelenés”, „Kiemelés”, „Eltűnés”, „Útvonal” kategóriákba vannak csoportosítva. Minden kategóriában néhány effektus, valamint egy „További effektusok” elem található. ¾ „Megjelenés” Az objektum a dia megjelenésekor még nincs a képkockán, utólag úszik be, tűnik elő a semmiből, stb. ¾ „Kiemelés” Az objektum eleve ott van a dián, de valamilyen módon kiemelésre kerül, például más lesz a mérete, körbeforog, stb. ¾ „Eltűnés” Az objektum a dián van annak megjelenésekor, viszont eltűnik, kiúszik róla, stb. ¾ „Útvonal” A dián annak megjelenésekor már rajta van, és rajta is marad az objektum, de máshová kerül. n
n
n
n
34
47. Ábra: További megjelenési effektusok
A kijelölt effektust lehet a megnyomásával törölni (egy effektust úgy tudunk kijelölni, hogy rákattintunk a sorszámára). „Indítás” A lista lenyitása után a következő lehetőségekből választhatunk: ¾ „Együtt az előzővel” Az effektus az előző sorszámú effektussal egy időben indul. ¾ „Kattintásra” Az egérrel történő kattintásra indul az effektus (személyes előadáshoz ez a javasolt módszer, mert így az előadó akkor jelenítheti meg a következő objektumot, amikor éppen szüksége van rá). ¾ „Az előző után” Az előző effektus lefutása után, az általunk megadható idő elteltével indul az effektus. Az idő megadásához a munkaablakban nyissuk meg az adott objektum animációjának helyi menüjét, majd válasszuk az „Időzítés…” elemet, végül adjuk meg a késleltetés értékét. „Tulajdonság” Az animáció időn és sebességen kívüli egyéb paramé48. Ábra: Időzítés megadása tereit lehet megadni. Például: ¾ „Beúszás” melyik irányból ússzon be; ¾ „Betűméret” mekkorára növekedjen meg; ¾ stb. „Sebesség” Az alábbi nevű és időtartamú animáció sebességek választhatók (néha egyéb értékek is elérhetőek): ¾ „Nagyon lassú” 5 másodperc; ¾ „Lassú” 3 másodperc; ¾ „Közepes” 2 másodperc; ¾ „Gyors” 1 másodperc; ¾ „Nagyon gyors” 0,5 másodperc.
PowerPoint XP alapokon és Az animációs effektusok sorrendjét lehet értelemszerűen megváltoztatni: a kijelölt effektust a ikonnal előbbre, a ikonnal hátrébb rakja a program. A megtárgyalt lehetőségeken kívül még néhány további paraméter is beállítható. Ezek többségét az adott animáció helyi menüjének „Effektus beállításai…” pontjával lehet elérni, de egy átlagos bemutatóhoz a megtárgyalt lehetőségek ismerete tökéletesen elegendő. 11. Feladat: Adjunk minden dia címéhez valamilyen „kiemelés”, a felsorolt szövegekhez pedig valamilyen „megjelenés” egyéni animálási effektust! Megoldás: 1. dia felépítési effektusai Válasszuk ki az első diát a Ctrl - Home billentyűkombinációval, majd amennyiben szükséges, térjünk át „Normál” nézetbe. A „Diavetítés” menüből indítsuk el az „Egyéni animáció” pontot. Azon ne lepődjünk meg, hogy már szerepel egy animáció a dián: mi magunk adtunk hozzá egy hanghatást még egy korábbi feladatban. elemre. A „Kiemelés” csoKattintsunk rá a dián a címre, majd a munkaablakban a portból adjunk hozzá egy animációt az objektumhoz. 2. dia felépítési effektusai A Page Down billentyűvel lépjünk át a 2. diára. Kattintsunk rá a dián a címre, majd a munkaablakban a elemre. Most is a „Kiemelés” csoportból adjunk hozzá animációt a címhez. Kattintsunk rá a felsorolásokra, majd ismét a elemre. A „Megjelenés” csoportból adjunk hozzá egy animációt az objektumhoz (lehetőleg olyat, mely minden bekezdést külön-külön jelenít meg). 3-7. dia felépítési effektusai Az előző két dia alapján nem jelent gondot a feladatok megoldása. Csak arra ügyeljünk, hogy a címekhez mindig kiemelés, a felsorolt szövegekhez padig megjelenítés effektust adjunk, hiszen ez a feladat. n
11. Akciók, akciógombok 11.1 Akciók A diákon elhelyezett objektumokhoz úgynevezett akciókat is hozzárendelhetünk. Ez annyit jelent, hogy megadható az is, hogy mi történjen akkor, ha az objektumra kattintunk, vagy csak rámutatunk. Az akciók a következők lehetnek: ¾ hiperhivatkozás segítségével ugrás egy másik diára, bemutatóra, dokumentumra; ¾ valamilyen program elindítása; ¾ makró lejátszása; ¾ egy hangfájl lejátszása; ¾ kiemelés. Tulajdonképpen a kiemelés kivételével egyikhez sem kell különösebb kommentárt fűzni, hiszen a hiperhivatkozásról és a makrókról már tanultunk1, a program és a hangfájl indítása pedig első olvasásra is nyilvánvaló. A „kiemelés” kipipálása azt eredményezi, hogy amennyiben vetítés közben az objektumra kattintunk, az egy pillanatra színesben felvillan. Ez az akció azonban szöveges objektumhoz és táblázathoz nem rendelhető! 1
49. Ábra: Akció megadására szolgáló ablak
Az XP alapokon sorozat Wordről és Excelről szóló köteteiben.
35
ECDL prezentáció modul 11.2 Akciógombok Megoldható, hogy a diák közötti váltást ne egy-egy objektumhoz kelljen rendelni, hanem direkt erre szolgáló nyomógombokhoz, az úgynevezett akciógombokhoz. Tulajdonképpen már a rajzoláskor beszélni kellett volna róla, mert a rajzoló eszköztár segítségével tudjuk őket megadni, de tartalmi szempontból talán inkább ide köthetőek. Megadásuk menete a következő: ¾ a „Rajzolás” eszközsoron nyissuk meg az , azon belül a elemet; ¾ válasszuk ki a megfelelő akciógombot a következők közül (maga az akció az imént megbeszélt ablakban adható meg, illetve módosítható): szabadon megadható első dia szabadon megadható (súgó) szabadon megadható (információ) előző dia következő dia első dia utolsó dia utoljára megtekintett dia szabadon megadható (fájl megnyitása) szabadon megadható (hang lejátszása) szabadon megadható (mozgókép lejátszása)
12. Vetítés Egy-egy bemutató levetítését a nézet gombbal kell elindítani, míg a vetítés során továbblépni két módszerrel lehetséges: ¾ kézi váltással előszavas előadás esetén javasolt az alkalmazása; ¾ és előre beállított időzítéssel kirakati vetítéshez célszerű alkalmazni.
12.1 Kézi váltás A módszer előnye, hogy a dia pontosan addig lehet a képernyőn, amíg azt az előadó az adott szituációban éppen szükségesnek látja. A dák közötti váltásra használható eljárások a következők: ¾ előre szóköz / jobbra nyíl billentyű, bal egérgomb; ¾ visszafele a dia helyi menüjéből az „Előző” opció, backspace / balra nyíl billentyű.
12.2 Időzített vetítés „Időzítéspróba” segítségével ¾ „Diavetítés” menü, „Időzítéspróba” ½ Vetítés során a diák váltására másik lehetőség az időzítés. Ehhez azonban előre meg kell határozni, hogy egy-egy dia meddig legyen látható. Ez két módszerrel adható meg: ¾ az egyik lehetőségről, az áttünési effektus tárgyalásakor már esett szó (10.1.); ¾ a másik lehetőség az úgynevezett „Időzítéspróba”. A második módszerhez indítsuk el a „Diavetítés” menüből az „Időzítéspróba” pontot, vagy „Diarendező” nézetben egyszerűen csak kattintsunk rá a ikonra. Ennek hatására elindul a bemutató, egyelőre kézi vezérléssel, de a képernyő jobb 50. Ábra: alsó sarkában látható egy ablak, amelyben: Időzítés ¾ a program méri az időt; ¾ és leállítható, illetve újraindítható a vetítés. Tartsunk egy próbavetítést kattintással történő képváltásokkal, de pontosan úgy, mintha valódi előadást tartanánk (azaz mondjuk, illetve olvassuk el a bemutató szövegét is). A PowerPoint minden képváltáskor megjegyzi, hogy az egyes képkockák mennyi ideig jelentek meg. Ezzel a módszerrel vetítsük le a teljes bemutatót. A folyamat végén a program rákérdez, hogy szeretnénk-e rögzíteni az időértékeket. Amennyiben a válasz igen, még egy kérdést kapunk: megtekintjük-e az időzítés eredményét diarendező nézetben. Ha erre is igen a válaszunk, akkor az egyes diák alatt megjelenik a hozzájuk rendelt idő. Ha rögzítettük a mért időket, akkor a következő vetítésnél már maguktól váltják egymást a diák. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a bemutató a legritkább esetben tart pontosan annyi ideig, mint a próbánál (például, mert a hallgatóság kérdéseket tesz fel közben). Természetesen erre a problémára is van megoldás. 12. Feladat: Állítsuk be a vetítés időzítését!
36
PowerPoint XP alapokon Megoldás: A „Diavetítés” menüből válasszuk ki az „Időzítéspróba” pontot, vagy „Diarendező” nézetben kattintsunk rá a ikonra, és az egér kattintásaival játsszuk végig a bemutatót.
12.3 Vetítési beállítások Minden vetítési módszer esetében jelentősége lehet a vetítést befolyásoló további beállításoknak is. Ezeket a „Diavetítés” menü „Vetítési beállítások…” pontjában találjuk. A legtöbb párbeszédelem szerepe a neve alapján is világos, de azért mégis lássuk a fontosabb lehetőségeket. n „Bemutató élőszó mellett (teljes képernyős)” Ez a szokásos beállítás. A továbbítás történhet időzítéssel, és manuálisan. n „Irányított bemutató” A kézi továbbítás nem az egérrel, hanem a nyilakkal lehetséges. A Web eszköztár aktív, ami megkönynyíti a tallózást. n „Kirakati bemutató” A továbbítás a beállított időzítés szerinti. A bemutató 5 perccel a vége után automatikusan újra indul. n „Ismétlés az ’Esc’ lenyomásáig” A jelölőnégyzettel azt kérhetjük, hogy a bemutató végére érve újra az első képkocka jelenjen meg. Ez esetben kilépni az Esc billentyűvel tudunk (ez máskor is igaz). n „Kísérőszöveg nélkül” Ezt a lehetőséget nem tárgyaltuk. A „Kísérőszöveg” a program egyik plusz szolgáltatása arra az esetre, ha ugyanazt az előadást sokszor kell megtartania az előadónak. A lényege az, hogy az előadás szövege a számítógéppel rögzítésre kerül, és nem kell többet élőszóval elmondania. n „Animáció nélkül” A képkockák animáció nélkül, rögtön teljes tartalmukkal jelennek meg. n „Kockák” 51. Ábra: Vetítési beállítások Megadható, hogy mely képkockák kerüljenek vetítésre. Használata magától értetődő. n „Továbbítás” Itt dönthetjük el, hogy a továbbítás milyen módszerrel történjen. n „Tintaszín” Ha az előadás élőszóban történik meg, akkor a képernyőre egy tollal kiegészítéseket rajzolhatunk. Ennek a használata a következő pontban kerül tárgyalásra. Itt azt állíthatjuk be, hogy a tinta alapértelmezett színe milyen legyen.
12.4 Vetítés közbeni lehetőségek Vetítés közben az előadónak a helyi menü segítségével néhány plusz szolgáltatás is rendelkezésére áll. A következőkben ezek közül tekintjük át a legfontosabbakat. Toll, toll színe, firka törlése Gyakran előfordul, hogy valamit ki szeretnénk emelni a dián. Erre szolgál a toll, amelynek segítségével a dia tetszőleges részeit bekeríthetjük, vagy aláhúzhatjuk. Ezek a jelölések csak addig maradnak a dián, amíg diát nem váltunk, vagy nem kérjük a jelölések törlését. ¾ Toll bekapcsolása A tollat bekapcsolni vetítés közben úgy lehet, hogy jobb gombbal kattintunk az egérrel, majd a megjelenő helyi menüből kiválasztjuk a „Toll” pontot.
37
ECDL prezentáció modul ¾
Toll színe
A toll színét is meg lehet változtatni a helyi menü „Egérmutató beállításai”, majd „Tintaszín” pontjánál. A helyi menü „Képernyő” pontjának „Firka törlése” opciójával lehetséges.
Firka törlése Sötétített képernyő Ha előadás közben azt szeretnénk, hogy a hallgatóság ránk, és ne a képernyőre figyeljen, sötétítsük el a képernyőt. Ezt a helyi menü „Képernyő” majd „Feketített kép” pontjainak kiválasztásával tehetjük meg. Újra normál képet a „Képernyő”, majd Nem feketített képernyő” segítségével kapunk. ¾
Néhány tanács a vetítéssel kapcsolatban Lényeges, hogy az „éles” előadás előtt is mindig vetítsük le a bemutatót, nehogy akkor derüljön ki, hogy például némelyik szöveg olvashatatlan, vagy a sok multimédiás elem miatt a bemutató túl lassú, stb. Sőt! Ajánlatos a bemutatót az előadás helyszínén azzal a számítógéppel és kivetítővel is kipróbálni, amellyel majd a tényleges bemutatás fog történni. Ez ezért szükséges, mert előfordulhat, hogy bizonyos régebbi típusú kivetítők mivel csak kevesebb szín megjelenítésére képesek, egyes színeket nem tudnak visszaadni. Az is lehetséges, hogy az általunk használt betűtípusok arra a gépre nincsenek feltelepítve.
13. Nyomtatás
n n n
n
¾ ¾
¾
¾
n
n n n
n n
38
¾ „Fájl” menü, „Nyomtatás…” ½ A párbeszédablak természetesen nagyon hasonlít más programok hasonló funkciójú ablakára. „Nyomtató” Az adott gépre telepített nyomtatók közül választhatunk a listában. „Nyomatok” A nyomtatandó dokumentum példányszámát és a leválogatás kérését lehet ezen a területen megadni. „Nyomtatási tartomány” A területben az újdonság csak annyi, hogy amíg eddig oldalakról beszéltünk, addig itt diákat (képkockákat) nyomtathatunk. „Mit nyomtat” A legördülő listában kiválaszthatjuk azt, hogy mit szeretnénk nyomtatni: Opció mi kerül nyomtatásra kockákat a képkockák, emlékeztetőket a képkockák és a jegyzetek, de egy-egy lapra több, jegyzetoldalakat a képkockák és a jegyzetek, de egy lapra csak egy-egy, vázlatot csak a címek és a felsorolások. „Emlékeztetők” Ha emlékeztetőket nyomtatunk, akkor megadhatjuk, hogy hány kocka legyen egy oldalon: 52. Ábra: A „Nyomtatás” párbeszédablak 1, 2, 3, 4, 6 vagy 9. „Színes/szürkeárnyalatos” A listából azt lehet kiválasztani, hogy miként történjen a nyomtatás. „Papírméretnyi” A dia méretét úgy változtatja meg, hogy az adott papírméretnek legmegfelelőbb legyen. „Rejtett kockák nyomtatása” A PowerPoint lehetővé teszi, hogy egyes diákat elrejtsünk. Az ilyen képkockák csak akkor jelennek meg, ha ezt kérjük. Ha ezt a négyzetet kijelöljük, akkor a program az elrejtett diákat is kinyomtatja. „Kerettel” Fekete vonalat húz a diák köré nyomtatáskor. „A megjegyzésoldalakat is” A dia megjegyzéseit is kinyomtatja a program.
PowerPoint XP alapokon
Tárgymutató Akció akciógombok használata .......... 36 fogalma .................................... 35 Animálás egyéni....................................... 33 fogalma .................................... 32 sémák szerinti........................... 32 Áttűnés fogalma .................................... 31 megadása.................................. 31 Bekezdés formázása felsorolás/számozás....... 11, 12 igazítás .......................... 11, 12 sor- és térköz ....................... 12 kijelölése .................................. 11 Bemutató fogalma ...................................... 5 megnyitása ................................. 6 mentése ...................................... 6 nyomtatása ............................... 38 Beszúrás dia......................................... 7, 30 diagram .................................... 21 hang.......................................... 16 kép ClipArt gyűjteményből...... 15 kép fájlból ................................ 16 mozgókép................................. 16 szervezeti ábra.......................... 22 táblázat (Excel is)..................... 20 Dátum és idő ................................. 28 Dia beszúrása.............................. 7, 30 elrejtése ................................ 6, 31 elrendezési formái...................... 7 cím és szöveg ........................ 7 cím és tartalom ...................... 7 címdia.................................... 7 csak cím................................. 7 tartalom ................................. 7 üres ........................................ 7 fogalma ...................................... 5 hátterének formázása egyéni .................................. 25 tervezősablon alapján .......... 26 megjelenése animálás............................... 32 áttűnés ................................. 31 színsémák................................. 27 törlése................................... 6, 31 Diagram beszúrása.................................. 21 szerkesztése.............................. 21 Diák kijelölése .................................. 31 mozgás a diák között................ 30 sorrendje............................... 6, 30
Diaminta fogalma.....................................29 használata .................................29 Élőfej és élőláb..............................28 dátum és idő .............................28 egyedi szöveg...........................28 képkockák száma .....................28 Eszköztárak.....................................6 ki/be kapcsolása ...........17, 19, 20 Felsorolás/számozás................11, 12 Hang beszúrása .............................16 Háttér egyéni formázása......................25 formázása tervezősablonnal .....26 Helyőrző fogalma.......................................8 helye ...........................................8 Jegyzetek fogalma.................................5, 28 megadása..................................28 nyomtatása ...............................38 Karakterformázás árnyék.......................................11 betű stílus .................................11 betűméret..................................11 betűszín ..............................11, 18 betűtípus ...................................11 betűtípus cseréje.......................13 domború ...................................12 index.........................................12 Kép beszúrása ClipArt gyűjteményből........15 fájlból ..................................16 formázása .................................16 Képkockák száma .........................28 Kijelölés bekezdés ...................................11 diák...........................................31 szöveg ......................................11 Médiatár bővítése ....................................14 fogalma.....................................13 szerkesztése..............................14 Mentés fájlneve.......................................6 PowerPoint vetítésként...............6 Rich Text fájlként.......................7 Úticsomagként ...........................6 Mozgókép beszúrása.....................16 Néztek diarendező ..................................6 diavetítés ....................................6 normál ........................................6 Nyomtatás .....................................38 adott diák..................................38 csak képkockák ........................38
csak vázlat ................................38 képkockák és jegyzetek............38 példányszáma ...........................38 színe .........................................38 teljes bemutató..........................38 Rajzolás.........................................17 alakzatok ..................................18 alakzatok árnyéka.....................18 alakzatok csoportba foglalása...18 alakzatok forgatása...................19 alakzatok kitöltő színe..............18 alakzatok méretének megadása 19 alakzatok sorrendje...................19 alakzatok térhatása ...................18 alakzatok vonala.......................18 alakzatok vonalának színe........18 nyíl ...........................................18 rácsra illesztés ..........................18 szaggatott vonal........................18 Sorköz ...........................................12 Szervezeti ábra alakzatába szöveg bevitel .........23 alakzatainak beszúrása .............22 alakzatainak törlése ..................22 beszúrása ..................................22 formázása .................................23 Szín alakzatok kitöltő színe..............18 alakzatok vonalának színe........18 betűk színe..........................11, 18 dia háttér...................................25 színsémák .................................27 Szöveg beírása ........................................9 cseréje.......................................10 keresése ....................................10 kijelölése ..................................11 szerkesztése ..............................10 Szövegdoboz megadása ....................................9 mérete és helye ...........................9 Táblázat beszúrása (Excel is)..................20 formázása .................................20 Térköz ...........................................12 Vázlat ..............................................5 Vetítés ...........................................36 időzített váltás ..........................36 kézi váltás.................................36 vetítés közbeni műveletek ........37 firka .....................................37 sötétítés................................38 vetítési beállítások ....................37 Vezetővonal és rács...................6, 18 Vonalzók .........................................6 WordArt ........................................19
39
ECDL prezentáció modul
Tartalomjegyzék 1. 2.
A program telepítése, elindítása ............................................4 A PowerPoint képernyője, nézetei........................................5 Mi a „dia” és a „bemutató”?...............................................5 Mire szolgálnak a „jegyzetek” .............................................5 Korábbi verziók nézetei .........................................................6 Hogy lehet visszakapcsolni a „Normál” nézet paneljait...6 Fájl műveletek a PowerPointban, alapértelmezett mentési név............................................................................................6 Bemutatók legfontosabb mentési módjai, úticsomag.........6 3. Egy-egy új dia beszúrása, különféle elrendezések..............7 Elrendezés megadása korábbi verziókban..........................8 Tartalom megadás újdonsága..............................................8 Hogy helyezhetünk el különféle „egyéb elemeket” üres dián? ........................................................................................8 Egy gyakori hiba ....................................................................8 4. Képkockákon alkalmazható eszközök használata ..............8 Helyőrzők és helyük ...............................................................8 4.1 Szöveg ............................................................................9 4.1.1 Szöveg beírása......................................................9 4.1.2 Szöveg szerkesztése...........................................10 4.1.3 Szöveg formázása..............................................11 Szöveg automatikus méretezése..........................................11 Javaslat felsorolások hosszára ...........................................11 4.1.3.1 Karakterformázás ............................... 11 4.1.3.2 Bekezdésformázás .............................. 12 4.1.3.2.1 Felsorolás és számozás ................ 12 4.1.3.2.2 Igazítás......................................... 12 4.1.3.2.3 Sorköz (és térköz)........................ 12 4.1.3.3 Betűtípuscsere .................................... 13 4.2 Képek, mozgóképek, hangok és rajzok....................13 4.2.1 A „Médiatár” és használata...............................13 4.2.1.1 A „Médiatár” bővítése........................ 14 4.2.1.2 A „Médiatár” szerkesztése ................. 14 4.2.2 „ClipArt” beszúrása...........................................15 Mi a ClipArt, a fénykép, a mozgókép, és a hang? ............15 4.2.3 Kép beszúrása fájlból ........................................16 4.2.4 Mozgókép és hang beszúrása...........................16 4.2.5 A képek formázása ............................................16 A „Kép” eszköztár nem jelenik meg automatikusan........17 4.2.6 Rajzolás PowerPointban ...................................17 Objektum méretének pontos megadása.............................19 Forgatás................................................................................19 4.2.7 WordArt..............................................................19 4.3 Grafikonok, táblázatok és szervezeti ábrák ..............20
40
4.3.1 Táblázat...............................................................20 Ha nem jelenik meg a táblázat eszközsor ..........................20 Excel táblázat beszúrása......................................................20 4.3.2 Diagram...............................................................21 Ha nem látszik a táblázatot tartalmazó ablak...................22 4.3.3 Szerkezeti vagy szervezeti diagram .................22 4.3.3.1 Alakzat beszúrása és törlése................22 4.3.3.2 Adat bevitele és javítása......................23 4.3.3.3 Formázás .............................................23 5. További formázási lehetőségek...........................................25 5.1 Háttér.............................................................................25 5.2 Tervezősablonok .........................................................26 5.3 Színsémák.....................................................................27 Hová milyen színt célszerű alkalmazni? ............................27 6. Jegyzetek és emlékeztetők ...................................................28 7. Élőfej és élőláb ......................................................................28 8. Diaminta.................................................................................29 Több diamintát is látok a PowerPoint ablakának bal oldalán...................................................................................29 Hogy rakhatjuk vissza a véletlenül törölt helyőrzőket?....30 Milyen további minták léteznek?.........................................30 9. Munka diákkal.......................................................................30 9.1 Diák közötti mozgás....................................................30 9.2 Diák beszúrása.............................................................30 9.3 Diák sorrendjének megváltoztatása...........................30 9.4 Diák törlése, elrejtése...................................................31 10. Diák megjelenésének beállításai..........................................31 10.1 Áttűnési effektusok......................................................31 10.2 Animálási (felépítési) effektusok megadása.............32 10.2.1 Animációs sémák...............................................32 10.2.2 Egyéni animáció (finomabb animálási beállítások megadási lehetősége).........................................33 11. Akciók, akciógombok ..........................................................35 11.1 Akciók...........................................................................35 11.2 Akciógombok ..............................................................36 12. Vetítés.....................................................................................36 12.1 Kézi váltás ....................................................................36 12.2 Időzített vetítés „Időzítéspróba” segítségével...........36 12.3 Vetítési beállítások.......................................................37 12.4 Vetítés közbeni lehetőségek .......................................37 Néhány tanács a vetítéssel kapcsolatban...........................38 13. Nyomtatás..............................................................................38 Tárgymutató....................................................................................39 Tartalomjegyzék .............................................................................40