2011_03_30_PÜF_B_jegyzokonyv_Hathaz_utca JEGYZİKÖNYV Készült:
Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Hivatalos helyiségében a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság 2011. március 30-i ülésén.
Jelen vannak (jelenléti ív szerint):
Tóth Imre alpolgármester Gerecz Attila PÜF elnök Dr. Vancsura Tamás PÜF elnökh. Balogh Zoltán PÜF beltag Foki Vilmos PÜF beltag Szecsei Imréné PÜF kültag Takács József PÜF kültag Petıné Horváth Éva képviselı Dr. Szabó Attila képviselı Soós Zsoltné jegyzı Nagyné Bácskay Nóra fıépítész Pénzes Andrásné pénzügyi osztvez. Gábor Szilvia mősz.csop.vez. Cser Kálmán Cser Kálmánné Kiss Imre volt polgármester Fehér Zoltánné jegyzıkönyvvezetı
Napirendi pontok: 1. Cser Kálmán és felesége beadványának vizsgálata az adóhatósági és építésügyi hatósági feladatokkal kapcsolatban 2, Egyebek Gerecz Attila a PÜF elnöke köszöntötte a megjelenteket és megállapította, hogy a bizottsági ülés határozatképes. Soós Zsoltné jelezte, szeretné, ha felkerülne az egyebek napirendi pont. 9/2011.(03.30.) Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság határozata A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság úgy döntött, hogy az egyebeket felveszi 2. napirendi pontnak. A határozatot egyhangúlag elfogadták. Gerecz Attila kérdése az volt Cser Kálmánokhoz, hogy szeretnék-e zárt ülés elrendelését? Cser Kálmán nem kérte, hogy zárt ülés keretén belül tárgyalják beadványukat. 1. Cser Kálmán és felesége beadványának vizsgálata az adóhatósági és építésügyi hatósági feladatokkal kapcsolatban
1
Cser Kálmánné azt kérdezte a Pénzügyi Bizottság tagjaitól, hogy átolvasták-e beadványukat, és vannak-e észrevételek? Foki Vilmos rövid összefoglalót kért Cser Kálmánnétól. Melléklet: (2011_03_30_Hathaz_úti_telkek_ugyenek_ismertetese) Cser Kálmánné a Hatház úti telkekkel kapcsolatban elmondta, hogy a területet 1997-ben még az elızı tulajdonosok vonatták belterületbe, párhuzamosan kérték a telek ésszerő megosztását. Cégük a Cser-Ép Kft. már belterületi ingatlanként vásárolta meg a területet. A telkek megosztását már a négy új tulajdonos fejezte be. Határozatban az Önkormányzat akkori jegyzıje olyan elıírásokat szabott meg, hogy – amint késıbb kiderült – a tulajdonosok nem is tudtak volna teljesíteni, ugyanis a rendezési terv készítése csak az államigazgatási szervek privilégiuma. A megosztó határozatot a Ráckevei Építési Hatóság felülvizsgálta és hiányolta, hogy a jegyzı a határozat meghozatala elıtt nem egyeztetett a telekmegosztás megvalósíthatóságának elvi akadályairól, így azt vissza is vonta. Két határozat között a tulajdonosok elkezdték a tárgyalásokat a közmőszolgáltatókkal, a közmővek kiépítését és az egyeztetést a szakhatóságokkal. Leggyorsabban az elektromos közmő épült meg, vele együtt a közvilágítás, majd a vízközmő kiépítése is megtörtént. Mindez az Önkormányzat és a jegyzı engedélyével, mert a közmőveket nekik adták át, mivel a hálózat az Önkormányzat tulajdonát képezi. A vízközmő kiépítésének egyik feltétele volt, hogy a Kunépszolg Kftnél a 30 db telek vízóráját és a bekötési díját is elıre fizessék ki. Ezek a díjak 9 éve kifizetésre kerültek a Kunépszolg Kft-nek. Közben folyamatos, eddig nem tisztázott problémák kerültek elı, ugyanis kiderült, hogy a korábban megosztott telkek alatt nagynyomású gázvezeték húzódik. Ezt a tényt a tulajdoni lapra azonnal fel kellett volna jegyeztetni az érintett szerveknek, nem pedig feljelentések útján tudatni a jóhiszemő vásárlókkal (Bányakapitányság, Gáztársaság). A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal a tulajdonosok tiltakozására visszaállította a Ráckevei Építési Hatóság által törölt telekmegosztó határozatot. Mivel az akkori jegyzı elıírta a rendezési terv, azon belül az arculatterv készítését, a tulajdonosok kezdeményezték a folyamat elindítását a Pesterv-nél. Itt tájékoztatták ıket, hogy ezt nem tudják megtenni, mert a rendezési terv, azon belül az arculatterv készítése önkormányzati feladat. Miután ez tudomásukra jutott, kértük írásban a Hivatalt, hogy járjon el ügyükben a tervezınél, és ık felvállalják ennek költségeit. Mindennek ellenére a rendezési terven az eddigieknek hátat fordítva a falusias lakóterületi Lf kategóriát Ma1 mezıgazdasági területbe sorolta. Többszöri megkeresésükre az indok így hangzott: a terület mezıgazdasági mővelést mutat. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az Önkormányzat saját maga vette át a kész közmőveket. Jogi szempontból a határozat azon pontja, miszerint a tulajdonosoknak rendezési tervet kell készíteni a területre semmisnek minısül, mivel sajnos ebben a pontban a határozat lehetetlent kért a besorolás megváltoztatásáért. A nagynyomású gázvezeték szolgalmi jogának felvitelének felelısségét még a mai napig nem tudták tisztázni. Önkormányzati jegyzıkönyv tanúsítja, hogy a felsorolt pontok miatt nem engedélyezték az átminısítést. A mezıgazdasági mővelést mutat kijelentésnél reálisabb, habár még mindig nem elégségesek a fent összegyőjtött indokok. Ezen indokokról azonban a tulajdonosok nem tehetnek, jogi kifejezéssel élve jóhiszemően vették a telkeket, azokat többször önkormányzati szervekkel egyeztetve engedélyeket, határozatokat kérve küzdöttek, miközben semmi nem figyelmeztette ıket a nagynyomású gázvezeték meglétére. Kikérik maguknak, más hibázott, ık is várják a felelıs szerveket, személyeket. Legnagyobb sajnálatukra ezek az ingatlanok per alatt vannak, mivel az Mal -es övezeti jelzıvel jelentısen csökkent a telkek értéke, minimalizálódtak beépíthetıségei. A beinvesztált forrá-
2
sok, és befektetett idı jelenleg veszni látszik. Zárójelben hozzátette, hogy a Hatház úti területen a Cser-Ép Kft. 30 db telekbıl 17 db telekkel rendelkezik, és mivel belterületi földrészletként lett minısítve, így telekadó kötelezettség van rá. Az adó évi összege 672.311.-Ft. Cégük telekadóban már 4,5 millió forintot fizetett ki erre az Önkormányzat által mezıgazdasági területnek nevezett, igazából annak nem alkalmas területre. Kérik az Önkormányzatot az övezeti átsorolásra és a rendezési terv ezen belül az arculatterv elkészítésére és kérték a pontos idı megmondását is, hogy ez mikor történik meg! A Fıépítész Asszony elmondta, hogy a Szabályozási Terv készítésére vonatkozó terv válaszát elıkészítette, a levelet megírta, feleslegesnek tartotta a félkész anyagot kiküldeni. Ígéretet tett arra, hogy április 1 l-e után a válaszlevelet a szükséges mellékletekkel együtt kiküldi. Tájékoztatta a kérelmezıket, hogy nincs arra elıírás, hogy hány éven belül kell elkészíteni a Szabályozási Tervet, Felhívta a tulajdonosok figyelmét, hogy Településfejlesztési közösséget kell alakítaniuk, nemcsak az İ tulajdonukban lévı területre. Javasolta megnézni a pontos területhatárokot. Pontos dátumot nem lehet közölni, de minimum 6 hónap. A Fıépítész Asszony válasza a Hatház utcai 7411-7441 hrsz-ú telkekkel kapcsolatban és a Szabályozási Terv készítésére vonatkozóan teljes terjedelmében a jegyzıkönyv 1. számú mellékletét képezi. Cser Kálmán véleménye szerint nem kielégítı a Fıépítész Asszony válasza, elmondta, hogy ügyvédjük megkereste az Önkormányzatot, de választ nem kaptak. A Jegyzı Asszony tájékoztatta, hogy a Szabályozási Terv készítésével kapcsolatban megkapták az anyagot, ha az ingatlantulajdonosok jelzik, hogy a szabályozási terv készítésére készen vannak, akkor a településrendezési terv elkészíthetı. Cser Kálmánné kérdése az volt, hogy telekadót 3 tulajdonos miért nem fizet? Soós Zsoltné tájékoztatta, hogy 2 tulajdonos nyilatkozott, hogy ténylegesen mezıgazdasági tevékenységet végeznek, 1 tulajdonos nem nyilatkozott, neki bírságot írtak elı, végrehajtónak át van adva. Pénzes Andrásné ismertette a Hatház úti telkekkel kapcsolatos intézkedéseket. A Hatház út mentén fekvı, a Cser-ép Kft tulajdonában álló, belterületi beépítetlen telkek az önkormányzat szabályozási tervében valóban MA l-es besorolásúak, mezıgazdasági mővelési ágba vannak sorolva. A helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény a telekadó tárgyának határozza meg a belterületen található földterületet, abban az esetben is, amikor azok mezıgazdasági területként szerepelnek a nyilvántartásban. A hivatkozott Törvény 20.§.(2) bekezdése kimondja, hogy az adókötelezettség megszőnik a telek mővelési ágba sorolása és tényleges mezıgazdasági mővelésének megkezdése félévének utolsó napján. A telek belterületté minısítésérıl szóló szakértıi határozat közzététele, továbbá a tényleges mezıgazdasági mővelése a feltétel. Adózó képviselıje nyilatkozott arról, hogy nem folytatott mezıgazdasági tevékenységet, ezért a telkek utáni adófizetési kötelezettség mindaddig fennáll, míg azokon a mezıgazdasági mővelés ténylegesen el nem kezdıdik. Cser-ép Kft az adófizetési kötelezettségérıl szóló határozatokat megfellebbezte. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 32/513/2/2006. számú határozatában a fellebbezést nem tartotta alaposnak, az I. fokú határozatokat helyben hagyta, s megállapította, hogy a telkekre az adómentesség nem terjed ki és a telekadó megfizetésére kötelezés körében jogszabálysértés nem állapítható meg.
3
Gerecz Attila kérte a bizottságot és a kérelmezıket, hogy a telekadó kérdését késıbb tárgyalják. A Hatház úti lakótelep 2.1. pontja lezárásra került, azzal a feltétellel, hogy a Fıépítész Asszony április 11. után a válaszlevelet a szükséges mellékletekkel együtt kiküldi a kérelmezı részére. 2.2 Közmőkiépítés-szennyvízhálózat megvalósítása Cser Kálmánné elmondta, hogy a közmővek kiépítését finanszírozási okokból kifolyólag ütemezve szeretnék létrehozni, melyre több alternatívát is fel tudnak mutatni. - Csatlakozni kívánnak az Európai Unió által támogatott közmőfejlesztési programhoz. A szennyvízközmő kiépítésébıl keletkezı önrészt természetesen térítenék - Rákötés az említett területhez legközelebb esı már meglévı csıvezetékre, ezáltal a terület közmővezetéke kiépítettebb lenne. - Biológiai szennyvíztisztító berendezés építése. Kérdése az volt, hogy mikor lehet a szennyvízhálózatra rácsatlakozni Hatháznál? Gábor Szilvia tájékoztatta, hogy csak olyan ingatlanokat lehet bevonni a szennyvízpályázatba, ahol van lakóépület. Szerették volna megoldani, de a Fejlesztési Igazgatóság nem engedélyezte. A gerincvezeték kiépülése után fogadni tudja a szennyvizet a rendszer. Cser Kálmán elmondta, hogy a HESZ az építési engedély kiadásának feltételeként elıírja a telkek össz-közmővesítését. Ennek változtatását szeretnék úgy, hogy a szakhatóságok csak víz és áramellátás meglétével is kiadjanak építési engedélyt. Kérésük alapja, hogy az OTÉK csak víz és az áram kiépítettségét teszi az engedély kibocsátásához kötelezıvé, továbbá, hogy Kiskunlacháza területének számottevı százalékán nincs kiépített szennyvíz és gázhálózat. Gábor Szilvia tájékoztatta, hogy az építési engedély elsı feltétele a Szabályozási Terv megléte. Soós Zsoltné elmondta, hogy nemcsak a Képviselı-testületen múlik a módosítás, mert ha a szakhatóságok nem tartják helyesnek a KT javaslatait, akkor nem lehet módosítani sem a HÉSZ-t, sem a Rendezési Tervet. A kéréseket rögzíteni fogják. A kéréseket rögzíteni fogják. Petıné Horváth Éva azt kérdezte, hogy csak ott épülhet új ház, ahol mind a 4 közmő meg van, bontás esetén is ez a helyzet? A Fıépítész Asszony tájékoztatta, hogy bontás után lehet építkezni, feltételekkel kiadják az építési engedélyt. Cser Kálmán kérdése az volt, hogy az Alkotmány és Diófa utcában épített lakásokra kiadták az építési engedélyt, használatbavételi engedélyt mikor kapják meg? Elmondta azt is, hogy a vízbekötés nem történt meg pedig ık 650 ezer forintot befizettek 1999-ben a Kunépszolg Kft-nek. Gerecz Attila türelmet kért a kérelmezıktıl, mert erre a hivatal munkatársai nem készültek fel. Javaslata, hogy a HÉSZ módosításánál vegyék figyelembe a kéréseket. Nagyné Bácskay Nóra elmondta, hogy a Rendezési Tervben 10 csoportra vannak felosztva a kérelmek (részletesen a jegyzıkönyv 1 .számú mellékletében található). Foki Vilmos szerint is nehéz olyan telket találni, ahol mind a 4 közmő kiépítésre került. A Kinizsi út, ha megvalósult volna, lakókat vonzaná ide, nıhetne a gyermek létszám, fejlıdhetne a település. Megérti a kérelmezıket, nem mindegy mikor tudja értékesíteni a lakásokat. Várható idıpontot, ha tudja az Önkormányzat feltételesen kiadható-e az engedély?
4
Gábor Szilvia elmondta, hogy a Hatháznál nincs Szabályozási Terv, a Kinizsi útnál nincs víz és szennyvíz. Soós Zsoltné tájékoztatta a bizottságot, arról hogy a Rendezési Terv módosításával kapcsolatban 45 kérelem van bent. A bizottságnak ezt meg kell tárgyalni. Nem a szándékkal van a probléma, hanem az anyagi vonzatával, amely 8-10 millió forintot jelent. Ez az összeg nincs a költségvetésben. Gerecz Attila felkérte a Polgármesteri Hivatalt, hogy a HÉSZ módosításánál vegyék figyelembe, ha lehetetlen teljesíteni a teljes közmővesítést lehessen építkezni. Nyáron lehet érdemben tárgyalni a Szabályozási Tervet. Gábor Szilvia véleménye szerint október a legjobb eset. A Hatház úti lakótelep 2.3. pontja lezárásra került, azzal a feltétellel, hogy a Szabályozási Terv készítése induljon el, hogy évvégére rendezıdjenek a kérelmezı által felvetett problémák.
5
