JEGYZŐKÖNYV. Jelen voltak: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. július 15-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Ács János Dr. Áldozó Tamás Bikádi László Károly Boros Dénes Farkas Béla Fülöp Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Geipl Miklósné Hári Lenke Dr. Hermann István Horváth László Judi József Kovács József Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Kuti Csaba Leszkovszki Tibor Lévai József Márton Szabolcs Dr. Németh Márta Pálfy Sándor Papp Tamás Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Szedlák Attila Takács Szabolcs Talabér Márta Trosits Bernadett Dr. Zongor Gábor képviselők

Távolmaradásukat bejelentették: Baky György Bebesi István Máhl Ferenc Pál Béla Pandur Ferenc Pintér Ferenc képviselők

2 Jelen voltak továbbá:

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Lukács Judit – pályázó a 1. sz. napirendhez Szabó József Attila – Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Nagy Zoltán – Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, Ajka Schwartz Béla – Ajka város polgármestere, országgyűlési képviselő Ékes József országgyűlési képviselő Dr. Rácz Jenő, – Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Veszprém Kiss Mária – Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt., Veszprém Csajka Györgyné, Horváth László, Horváth Mária, Sándor Tamás, Wieland Erzsébet irodavezetők, Veiland László hivatalvezető, Császár László elnöki tanácsadó, Jakab Istvánné, Bodor Barbara, Deme Rita testületi ügyek referensei

Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, Ékes József országgyűlési képviselőt, a hivatal és az intézmények vezetőit, Schwartz Bélát, Ajka Város polgármesterét, országgyűlési képviselőt, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül 34 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: Baky György, Bebesi István, Máhl Ferenc, Pál Béla, Pandur Ferenc, valamint Pintér Ferenc képviselők. Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: - „A Regionális Onkológiai Központ megvalósításának elősegítése” című előterjesztést visszavonta. Arról szólt, képviselőtársai értesülhettek róla, hogy az elmúlt héten vendégük volt Székely Tamás egészségügyi miniszter. Megköszönte Pál Béla képviselőnek, hogy közreműködött a találkozó létrejöttében. Elmondta, a tárgyalás eredményes volt, a miniszter azt nyilatkozta a médiában, hogy e hónap végéig kiírják azt az EU-s pályázatot, amelyen pályázni lehet a Veszprém megyei onkológiai centrum megépítéséhez, ezért a meghívóban szereplő „A Regionális Onkológiai Központ megvalósításának előkészítése” című napirend megtárgyalása az egészségügyi miniszter nyilatkozata alapján oka fogyottá vált. Jelezte, hogy az onkológiai centrum megépítésére vonatkozó előterjesztést a szeptemberi közgyűlésre a jelenlegitől eltérően, egészen más tartalommal fogják beterjeszteni. - „Sürgős” minősítésű előterjesztések készültek a következő címekkel: -„ A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács 18; 19; 20; 21; 22; 23/2008. (VI. 25.) számú határozatainak jóváhagyása, valamint -”Vélemény az ajkai Magyar Imre Kórház által benyújtandó TIOP-2.2.2/078/2F pályázatról” melyeket az „Önkormányzati hatósági ügyben fellebbezés elbírálása” c. napirend előtt javasolt megtárgyalni.

3 -

Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2008. július 14-ei ülésén a napirendi tervezetet, a „sürgős” minősítésű előterjesztéseket, valamint a módosító indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette.

Indítványozta a fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 108/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. július 15-ei rendkívüli ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 2. Az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium összevonása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3. Döntés Pályázati Önerő Kiegészítő támogatásokról Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. Rendezvények támogatása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke „Sürgős” minősítésű előterjesztés 5. A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács 18; 19; 20; 21; 22; 23/2008. (VI. 25.) számú határozatainak jóváhagyása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke „Sürgős” minősítésű előterjesztés 6. Vélemény az ajkai Magyar Imre Kórház által benyújtandó TIOP-2.2.2/078/2F pályázatról Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 7. Önkormányzati hatósági ügyben fellebbezés elbírálása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok:

4 -

-

Módosító indítványok, „sürgős” minősítésű előterjesztések: „ A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács 18; 19; 20; 21; 22; 23/2008. (VI. 25.) számú határozatainak jóváhagyása, valamint” Vélemény az ajkai Magyar Imre Kórház által benyújtandó TIOP2.2.2/078/2F pályázatról”, „Az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium összevonása” c. előterjesztéshez a Pedagógusok Szakszervezete Veszprém Megyei Képviselete véleménye

NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a pályázó hozzájárult a napirend nyilvános tárgyalásához. Indítványozta, hogy a jelöltet – amennyiben a lehetőséggel élni kíván – 2 percben hallgassa meg a közgyűlés. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a jelölt meghallgatását. Lasztovicza Jenő Köszöntötte Lukács Judit pályázót, egyúttal kérte, amennyiben élni kíván a szólás lehetőségével, azt tegye meg. Lukács Judit Köszöntette a képviselőtestületet, röviden bemutatkozott. A pályázatát nem kívánta kiegészíteni, mivel a bizottsági ülésen elmondta azokat a kiegészítő gondolatait, amelyek nem kerültek be a pályázatába és fontosnak érezte megemlíteni. A pályázata fogadtatásával kapcsolatban - mivel az eléggé vegyes volt - elmondta, az iskolában a diákönkormányzat azért nem támogatta a pályázatát, mert azt szerették volna, hogy az eddigiekhez hasonlóan több órában tanítaná őket, ezzel a ragaszkodásukat fejezték ki, amely a jegyzőkönyvükből is kiderül, ezt kitüntetésnek, a sajátos diák logika működésének tekintette. Elmondta, hogy a nevelőtestület 20:18 arányban nem támogatta a pályázatát. Azt hangsúlyozta, hogy sajnos több szakképző iskolához hasonlóan, elég jelentős megosztottság van az intézményükben, amely elsősorban a szakmai ill. a közismereti tanári gárda között tapasztalható. Véleménye szerint nem a személyének, és nem is a pályázatában megfogalmazott gondolatainak szól az, hogy a nevelőtestület nem támogatta a pályázatát, hanem a sokszor irracionális gondolatokat, félelmeket tükröző megosztottságból. Jelezte, a vezetői programjában is szerepel, hogy a nevelőtestület megosztottságát nagyon gyorsan meg kell szüntetni. Úgy vélte, bármelyik oldalról, bárki pályázott volna, ugyanez az eredmény született volna. Sajnálatosnak tartotta, hogy ez a megosztottság mára már nehezíti az iskolában folyó munkát, amelynek megítélése szerint nincs racionális alapja, és a megszüntetése sem lesz könnyű feladat. Megjegyezte, hogy az alkalmazotti közösség kb. 70 %-os arányban támogatta a pályázatát. Zárszóként elmondta, igaz, hogy nem rendelkezik vezetői tapasztalattal, de úgy ítélte meg, megvan benne

5 az a készség, akarat és szándék, hogy mindazt vezetőként megtanulja. Megítélése szerint senki sem mondhatja el magáról, hogy kész vezető, akár 20 év vezetői tapasztalat után sem, mivel a világ folyamatosan változik, és mindig új vezetői tulajdonságokra van szükség, nem lehet kész vezető senki sem egyetlen pillanatban sem. Elmondta, amennyiben a közgyűlés bizalmát megkapja, abban az esetben meg fogja tanulni azokat a dolgokat, amelyekre egy jó vezetőnek szüksége van. Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2008. július 11-ei ülésén. A bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett nem javasolta Lukács Judit igazgatói megbízását a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések Dr. Németh Márta Megkérdezte, milyen előítéletek vannak az általános iskolákkal kapcsolatban, azokat milyen eszközökkel kívánja csökkenteni, és milyen eszközökkel kíván jobb együttműködést kialakítani velük. Pusztai István Elmondta, hogy a pályázatban nagyon sok értékes gondolat van. Kérte, a pályázó bővebben fejtse ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a kollégiumban és az osztályfőnöki órákon, de a szaktárgyak tanítása során is mindig a nevelés az elsődleges feladat. Megkérdezte, a pályázatban miért kap akkora hangsúlyt a nevelés, a pályázó mit ért azon, kérte azt bővebben kifejteni. Dr. Zongor Gábor Stolár Mihálytól, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökétől kérdezte, miért jó a fenntartónak az, ha egy intézménynek nincs stabil vezetése, utalt arra, hogy az elmúlt ülésen is volt egy pályázó és nem kapta meg a megbízást. Megjegyezte, a bizottság részéről a pályázó nem lett elutasítva, mert nem volt nemleges a szavazat, csak többségi tartózkodás volt. Válaszok Lukács Judit Válaszában elmondta, azért kell törekedniük a helyi általános iskolákkal való jobb kapcsolatra, mert az utóbbi éveknek az a szomorú tapasztalata, hogy a füredi általános iskolákból egyre kevesebb diák megy hozzájuk. Ezt azért tartotta érthetetlennek, mert mind a

6 gimnáziumok, mind a szakképző iskolák a 9. és a 12. évfolyamon általános műveltséget adó képzést folytatnak. Nem értette, azok a diákok miért mennek Veszprémbe egy másik középiskolába - ahonnan az idők során folyamatosan visszamennek hozzájuk a 9.évfolyam végére, a 10. évfolyam elejére -, akik 8. után nem az ő intézményükbe jelentkeztek általános képzésre. Megjegyezte, hogy nincs szakmai képzés a 9-12 évfolyamon, csak szakmai orientáció ill. szakmacsoportos alapozó képzés. Elmondta, látszólag jó a kapcsolatuk a balatonfüredi iskolákkal, de informális forrásokon keresztül úgy értesültek, hogy valamiféle előítélet működik nem elsősorban a diákokban, hanem az ott tanító kollégákban, mivel amikor a 7.és 8. osztályos diákokat orientálni kellene a tovább tanulást illetően, akkor számukra érthetetlenül rossz fényben tüntetik fel az iskolát. Megjegyezte, mivel az intézményük kötelező beiskolázású, ezért elég sok olyan diák is jár hozzájuk, akik neveltetésbeli hiányosságokkal küszködnek. Azt hangsúlyozta, nagyon sok dolguk van addig, mielőtt még megkezdenék a tanítványaik oktatását, felzárkózatását a 9. és 10. évfolyamokon, a 11. és 12 évfolyamokon viszont már az érettségire történő felkészítés a feladatuk. Kiemelte, nagyok sok olyan dolguk van, melynek következtében a tanulóknál a neveltetésbeli hiányosságokat kell megszüntetni, amelyben megítélése szerint nagyon sikeresek. Arról szólt, hozzájuk az általános iskolákból sokszor frusztrált gyerekek mennek óriási kudarcélményekkel, akik a tanulmányaik mellett náluk megtanulják az életben való boldogulás dolgait. Megjegyezte, ezt az általános iskola nem látja kívülről, csak azt látja, hogy jó néhány olyan tanuló jelentkezik hozzájuk, akiktől örömmel szabadulnak meg az általános iskolák és ezért helyi szinten negatív fényben tűnik fel az iskola. Arra a kérdésre, hogy mit tenne az általános iskolákkal való jobb kapcsolat érdekében azt válaszolta, sokkal nyitottabbaknak kellene lenniük feléjük a kötelező nyílt napokon kívül, ahova nem is az általános iskolát és annak tanárait hívják meg, hanem a diákokat és szüleiket. Azt hangsúlyozta, szakmai munkaközösségeket is létre lehetne hozni, hogy ne legyen zárt a munkaközösség, időnként konzultálni kellene az általános iskolák pedagógusaival annak érdekében, hogy ismerjék meg őket. Arról szólt, nem biztos, hogy felismerik az értékeiket, fontosnak tartotta azok megismertetését. Véleménye szerint nagyon jók abban, hogy gyenge képességű, hátrányokkal küszködő gyerekeknek szakmát és érettségi bizonyítványt adnak a kezükbe. Kiemelte, olyan tanulási nehézségekkel küzdő diákokat el tudnak juttatni az érettségiig és a felsőoktatásba is be tudják őket juttatni, akik nélkülük azt nem tudnák megtenni, erre a nyitottságra kívánt építeni, valamint a kollégáira. Megjegyezte, az előzőekben elmondottakban már megindokolta, hogy a pályázatában miért helyezte a nevelésre a hangsúlyt. Úgy jellemezte magát, hogy 20 éve elhivatott pedagógus, helyén van az életben. Véleménye szerint egy igazi pedagógus számára mindig elsőrendű feladat a nevelés és csak azután jön az oktatás, a különböző tantárgyak megtanítása, miután fogadó késszé teszik azt a gyereksereget, amely hozzájuk megy. Kiemelte, olyan motivációt alakítanak ki a gyerekekben, amely sajnos a mai diákság egy jelentős részéből hiányzik, nincs belső motiváció, legfeljebb a szülői külső motiváció van. Azt hangsúlyozta, olyan munkához való viszonyulást próbálnak kialakítani, amelyben fontos számukra a tanulás, olyan értékrendet próbálnak kialakítani a nevelés során, amely a valódi értékeket ismerteti fel a diákokban, amelyet a legfontosabb feladatuknak tartott. Véleménye szerint, egyre inkább a nevelésre kell a hangsúlyt helyezniük, mert az újabb generációknál az egyre nagyobb problémaként jelentkezik. Elmondta, ha így tesznek – amit a pályázatában is említett – akkor talán elkerülhetők lesznek az olyan tanár-diák konfliktusok, amelyekről a híradásokban hallanak, természetesen garancia nincs semmire, de úgy gondolta, az ő oldalukról ezt meg kell tenni. Stolár Mihály Dr. Zongor Gábor képviselőnek adott válaszában elmondta, a bizottság ülései nyilvánosak. Megjegyezte, amikor személyi ügyekben döntenek, az ő oldalukról folyamatosan

7 megkérdezik, hogy a bizottság miért úgy foglalt állást az adott ügyben. Véleménye szerint, ha részt vesznek a bizottsági ülésen, annak hangulatából és az ott folyó vita lényegéből megérthetik a döntéseiket. A konkrét kérdésére az volt a válasza, hogy nem jó. Hozzászólások Kovács Zoltán János Arról szólt, hogy az előző közgyűlést követően, valamint a jelenlegi pályázó anyagát elolvasva elgondolkodott azon, mit várnak el egy jó pályázótól, mikor fogadható el egy pályázat. Véleménye szerint nincs tökételes pályázat, mivel minden pályázónál, minden pályázatnál bele lehet kapaszkodni valamilyen hiányosságba. Megjegyezte, az elmúlt közgyűlésen is úgy érezte, a jelenlegi ülésen még egy kicsit jobban úgy érezte, hogy jó pályázattal állnak szemben. Elmondta, a pályázó megnyilvánulása alapján – bár nem az a döntő szempont – jó a pályázó, de lehet jobb és még jobb pályázat és lehetne tovább ragozni, hogy hol a vég. Úgy ítélte meg, hogy a múltkori jótól jobb pályázattal állnak szemben. Azt hangsúlyozta, ha nem fogadják el a pályázót, meg kellene fogalmazni, hogy egy másik pályázótól miben várnak el mást, esetleg többet. Jelezte, a pályázat van olyan jó, hogy az iskola működése biztonságban lesz, ha a pályázó fogja vezetni, mivel dinamikus fiatal. Arról szólt, van jövőképe az iskolának és nagyon fontosnak tartotta, hogy az iskolának hosszú távon is legyen jövőképe, és az irányítója alakítsa a jövőképet szakmailag és emberileg is, nemcsak a kollégák, hanem a diákok viszonylatában is. Jelezte, hogy a pályázó mellett nyugodt lelkiismerettel fogja megnyomni a szavazógombot. Hári Lenke A pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy az formailag és tartalmilag jól értékelhető, korrekt oktatási és nevelési helyzetelemzést tartalmaz, reálisnak tartotta a gazdálkodás helyzetelemzését, figyelemre méltónak tartotta a külföldi szakmai kapcsolatok ápolásának a szerepeltetését. Megjegyezte, a pályázatot a balatonfüredi képviselőtestület támogatta, az Agrárkamara is alkalmasnak találta a támogatásra, ugyanakkor hiányosságként jelölte meg, hogy a pályázó nem tért ki a jövőbeni felnőttképzési stratégiára és a felnőttképzési akkreditáció megszerzésére. Arról szólt, hogy a pozitívumok mellett a pályázattal kapcsolatos hiányosságokat figyelembe kell venni, mivel a korábban felsorolt támogatás mellett a nevelőtestület, a diákönkormányzat, és a kertészeti szakmai munkaközösség nem támogatta a pályázatot. Elmondta, hogy a rendelkezésükre álló szakmai vélemények szerint a pályázatból hiányzik a szakmai pályaorientációs helyzetelemzés, továbbá nem enged be- és rátekintést a pályaorientáció fontosságára, a szakképzésben bekövetkezett változások kezelésére, rövid- és hosszú távú lehetőségeire és terveire. Kifogásolta, hogy a marketing elképzeléseknél nem szerepel az intézmény arculatának és küldetésének megfogalmazása, ehhez az eszközök és módszerek mellérendelése, a Balaton-felvidék Somló Szakképzés Szervezési Társulásban betöltött szerepéről nem ad terveket és nem fogalmaz meg célokat. Azt hangsúlyozta, hogy a vezetői elképzelések nem egyformán kidolgozottak minden területen, a szakképzés szerepe az oktatásban az a terület, ahol még nincs birtokában a vezetési ismereteknek. Összegezve elmondta, jól megszerkesztett és átgondolt pályázatról van szó, ahhoz azonban, hogy támogatni tudják, mindenképpen szükséges a pályázó részéről a meglévő hiányosságok kezelése, amelyre a benyújtott anyag alapján komoly esélyt látott. Jelezte, hogy az elmondottak alapján a pályázatot nem tudja támogatni. Horváth László Arról szólt, minden személyi döntésnél szerencsésnek tartja, ha az illetékes helyi önkormányzat állásfoglalása a képviselők elé kerül, mint jelent esetben is a balatonfüredi

8 képviselőtestület nagy többséggel támogatta Lukács Judit igazgatói pályázatát. Véleménye szerint, ha a két testület szakértői csapata átnézi a pályázatot, az szakmai szempontból mindenképpen meggyőző lehet egy döntéshozó képviselőtestület számára. Jelezte, hogy a szakértői vélemény, valamint a balatonfüredi testület állásfoglalása számára meggyőző. Geipl Miklósné Úgy ítélte meg, a pályázat melletti meggyőző érvelés folytatódhatna akkor, ha az illető szakbizottság segítséget adna a megyei közgyűlésnek abban, hogy szakmai véleményt mond. Elmondta, a bizottsági ülések valóban nyilvánosak, amelyeken jelen szokott lenni, és a bizottsági elnök részéről említett bizottsági ülés hangulata az, ami meghatározta, hogy miért tartózkodtak a pályázatról történő döntésnél, megjegyezte, ennél többet várt a szakbizottságtól, mert egy jó pályázattal és remek pályázóval állnak szemben. Elmondta, lehetnének annyira maximalisták és kereshetnék még, mi az, amit egy pályázatba bele kell írni, és mi az, amit abból ki kell hagyni. Úgy ítélte meg, az iskola arculata és küldetése egy pedagógiai ars poetica-val megfogalmazódott, van aki azt ki tudja olvasni a pályázatból, és van aki nem, de nem tartotta a pályázó hibájának, ha azt valaki nem ismeri fel. Jelezte, hogy kertészeti szakmai munkaközösség nincs a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskolában, szakmai munkaközösségről van szó, akiknek egy része a bizottsághoz hasonlóan nem mondott véleményt, hanem tartózkodott. Kiemelte, ez a szakmai munkaközösség néhány szakképzéssel kapcsolatos kérdést a pályázó „nyakába próbálta tenni”. Megítélése szerint a megyei közgyűlésnek nincs nehéz dolga, mivel nem gyenge pályázó támogatásáról, vagy nem támogatásáról van szó, hanem egy jól felkészült pedagógusról, aki a munkáját tisztességgel és tudatosan látja el, a nevelőtestület aktív hozzáállását és a közös munkát igénylő lehetséges vezetőről van szó, akit a közgyűlés nyugodtan támogathat. Dr. Zongor Gábor Örült Stolár Mihály bizottsági elnök válaszának, amelyet úgy próbált értelmezni, hogy nem jó az, ha egy intézménynek nincs vezetője. Véleménye szerint, ha azt a fajta kinevezési gyakorlatot teszik általánossá, ami felé haladnak, akkor el tudják érni azt, hogy könnyű helyzetbe kerüljön a megyegyűlés olyan értelemben, hogy nem lesz miről dönteni, nem lesz pályázó. Megjegyezte, Hári Lenke képviselő kiválóan összefoglalta a pályázat erényeit és hátrányát. Véleménye szerint örülni kell, hogy jó a pályázó, aki megfelelő tervekkel rendelkező személyiség. Jelezte, mindenben egyetértett Hári Lenke képviselő által elmondottakkal, csak annak konklúziójával nem, mivel a jelölttől azt hallották, arra törekszik, hogy esélyt adjon a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Javasolta, a közgyűlés is adjon esélyt a pályázónak, hogy megmutathassa és a gyakorlatban bizonyíthassa, képes jó irányba tovább vinni és fejleszteni az iskolát, és mindazok a hiányosságok, amelyek a pályázatból hiányoznak, azokra megfelelő választ tud adni. Arra buzdította a képviselőtársait, ha egy pályázó van és az alkalmas és jó, akkor azt bízzák meg, legyenek bátrak, adjanak neki esélyt. Pusztai István Arról szólt, hogy dr. Zongor Gábor képviselőtársa lényegében elmondta, amit el szeretett volna mondani. Úgy ítélte meg, egy pályázótól nem feltétlenül kell várni, hogy komplex módon minden részletre pontos tervet fogalmazzon meg, és pontos elképzeléseket írjon le. Jelezte, számára fontosabb a pályázó megnyilvánulása, karakterének üzenete, a kérdéseik is arra irányultak, hogy mindezekről benyomást szerezzenek. Kiemelte, a pályázó határozott, dinamikus, elképzelésekkel rendelkezik, aki az iskolát, a gyerekek neveltségi szintjét, igényeit, a környezet igényeit nagyon jól ismeri. Zárszóként egyetértett dr. Zongor Gábornak Hári Lenke konklúziójával kapcsolatban elmondottakkal. Példaként említette az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium kinevezési gyakorlatát - amit a többségi oldalnak javasolt

9 követni -, nevezetesen azt, hogy olyan pályázó került kinevezésre, akinek a szakmai végzettsége nem felelt meg az iskola szakmai képző jellegének, és az nem volt akadály. Azt hangsúlyozta, ha az igazgató asszony jól működik, akkor az egyébként ott sem és máshol sem akadály, mert megfelelő szakemberekkel azt a kérdést kezelni lehet. Emlékezete szerint a vezetői gyakorlat ott sem volt akadály, és nem is lehet akadály, hiszen nem lehet valakinek a vezetői kinevezésénél abból az okból korlátot állítani, hogy még sohasem volt vezető. Összegzésként elmondta, a pályázat jó, a pályázó alkalmas a feladat ellátására, javasolta, próbálják átgondolni az Acsády iskolával kapcsolatos döntést és kövessék azt a példát. Dr. Áldozó Tamás Elmondta, hogy „kerek legyen a történet” az Acsády iskolánál két pályázó volt, az egyik angol tanár volt, a másik pedig matematika tanár, bármelyiket választja az akkori közgyűlés, olyan tanárt választ, aki közismereti tárgyat tanít, ráadásul a másik pályázónál összeférhetetlenség is fennállt, mert egy másik középiskolát vezetett a városban. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakképzés óriási változás előtt áll. Jelezte, hogy a szakképzést illetően egy RFKB nevű szervezet a közeljövőben döntéseket fog hozni, tapasztalatai alapján ez a testület nem nagyon sejti, hogy a döntéseket mi alapján fogja meghozni. Megjegyezte, fel lehet készülni arra, hogy ezek a döntések „enyhén szólva megalapozatlanok lesznek”. Véleménye szerint ilyen helyzetben, amikor egy iskolát hátrányosan érinthet egy diszkrecionális döntés, akkor azzal lehet a probléma kezelésének elébe menni, ha a testület tagjainak egy világos jövőképet tudnak adni az intézmény jövőjét illetően. Megjegyezte, hogy dr. Zongor Gábor a pályázattal kapcsolatban nagy tervekről beszélt, de azok nem szólnak a szakképzésről. Kérdésként vetette fel, ha a szakképzésnél nem beszélnek egy szakképző intézményben, ha nem készülnek fel arra, hogy a közeljövő már változásokat fog hozni, akkor miről szólnak ezek a nagy tervek. Arról szólt, van előttük egy nagyon rossz példa, volt egy nagyon jó képzés - maga a képzés ma is jó és akár vonzó is lehetne -, ez a tetőfedő képzés, s az iskola annyira átalakult, hogy manapság már kevésbé lehet szakképző intézménynek nevezni, inkább gimnáziumként lehet leírni azt a tevékenységet, amely ott folyik. Véleménye szerint azáltal, hogy a képzés szakképzésből a gimnáziumi képzésbe fordult át a Medgyaszay István Szakképző Iskola és Gimnáziumban, az intézmény jövője is alaposan megkérdőjeleződött. Ismételten kiemelte, hogy egy ilyen helyzetben a pályázóknak – ebben egyetértett Hári Lenke képviselő asszonnyal, aki talán azért idézett olyan szakmai közösséget, amelyik ezt szintén szóvá tette - a szakképzéssel, az iskola jövőjével, menekülési pályáival, stratégiájával többet kellene vagy kellett volna foglalkoznia. Hári Lenke Geipl Miklósné képviselőtársa felé irányított véleményét kívánta kiegészíteni, idézett az előterjesztésből, mely szerint „A pályázó vezetési programját a reál munkaközösség támogatta, a kertészeti munkaközösség nem támogatta.” Megjegyezte, az előterjesztésből idézte a kertészeti munkaközösség kifejezést. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Lukács Judit pályázatáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő.

10 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 109/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Lukács Judit Veszprém, Klapka u. 4/C IV. em. 15. szám alatti lakosnak a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói állására benyújtott pályázatát elutasította. A közgyűlése felkéri elnökét, hogy a pályázót döntéséről értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Mivel a közgyűlés a pályázót elutasította, ezért indítványozta, hogy döntsön Szalay Tibor, az intézmény közalkalmazottja legfeljebb egy évre szóló megbízásáról a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 110/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Szalay Tibor Balatonfüred, Petőfi S. u. 2. szám alatti lakost, az intézmény közalkalmazottját 2008. augusztus 16-i hatállyal – a pályázati eljárás lefolytatásáig, de legfeljebb 2009. augusztus 15-ig – megbízza a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói feladatainak ellátásával. A közgyűlés felkéri az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot, hogy az igazgatói állásra a pályázatot írja ki. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az igazgatói megbízással kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

a bizottság soron következő ülése, illetve 2008. augusztus 15. a bizottság elnöke, illetve a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Megköszönte Lukács Juditnak a pályázatot, valamint azt, hogy részt vett a közgyűlésen. Lukács Judit Megköszönte a közgyűlés munkáját, további jó munkát és nyári pihenést kívánt a közgyűlés tagjainak.

11 2. Az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium összevonása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy előző nap délután érkezett a postával Ajka Város keresetlevele, mely szerint a tárgyalás 2008. szeptember 26-án lesz. Bejelentette továbbá, hogy az előterjesztés 4. sz. mellékletében szereplő alapító okirat 3. pontjánál az intézmény típusánál az összetett iskola megnevezés helyett a közös igazgatású közoktatási intézmény megnevezésnek kell szerepelnie, a közoktatásról szóló törvény alapján, tekintettel a különböző típusú közoktatási intézményekre. Ennek megfelelően módosította az alapító okiratot. Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2008. július 11-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi 6. ponttal javasolta kiegészíteni: „6. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy valamennyi megyei fenntartású szakképző intézményét érintően végezzen további vizsgálatot a képzési struktúrára vonatkozóan. Határidő: 2009. január 31. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke” A bizottság 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a fentiekkel kiegészített határozati javaslatot elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Befogadta az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság módosító indítványát. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Szó szerinti rögzítés Lasztovicza Jenő „A közgyűlés elején üdvözöltem már Schwartz Béla polgármestert, országgyűlési képviselő urat is és most is szeretném üdvözölni. Megkérdezem a képviselőcsoportok vezetőit, hogy a napirendi ponthoz, az előterjesztéshez véleményük, javaslatuk van-e. Pusztai István frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Pusztai István Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Folytatásos regénynek újabb fejezeténél tartunk ezek szerint, én amikor ezt a napirendi pontot, vagy előterjesztést elolvastam, megpróbáltam azon a nyomvonalon haladni, hogy mi az indoka, mi lehet az indoka egyébként ennek az ajkai ügynek a sorozatos tárgyalásának, illetve magának az előterjesztésnek. Először szeretnék kiindulni abból, amit szerintem fölöslegesen és értelmetlenül fölkért szakértői anyag tartalmaz, mégis ebből indulok ki. Tudni

12 illik az az álláspontom, hogy a szakértői anyag sem az összevonáshoz, sem az önálló működéshez nem ad igazából érveket, tehát indifferens a téma tárgyalása szempontjából. De ennek van egy olyan mondata, hogy megfelelő színvonalú feladatellátás csak integrált szervezet működtetésével biztosítható. Én tulajdonképpen egyet is értenék ezzel a mondattal, hogyha nem egy ilyen előterjesztéshez kapcsolódna, tudni illik egy kérdést nem tesz fel a szakértő és az előterjesztő sem, hogy mi az integráció szintje. Azt gondolom, hogy az integráció szintje nem egy, vagy két intézmény összevonása, hanem a TISZK-ek létrehozása, ez az integrált szint. Tehát az integrált szint, ha az integrált szint létrehozásának a feltétele a két intézmény összevonása, akkor rosszul, hatékonyság nélkül működik a Várpalota térségében lévő Térségi Integrált Szakképző Központ, ugyanígy működik a pápai Térségi Integrált Szakképző Központ, tehát gyakorlatilag az integrált rendszernek a létrehozása nem a két intézmény összevonásának a színtere egyébként, hanem a TISZK-eknek a színtere. Akkor nagyon kíváncsi lennék egyébként, hogy a következő lépéseket a megye mikor fogja meglépni ebből a szempontból. Kerestem egyébként a szakmai struktúrára való, az összevonás szakmai struktúrára történő indokoltságát. Ilyen nincs, hiszen a szakmai struktúra változatlan, ezt írja az anyag egyébként mind a két intézmény esetében az összevonás után is, tehát nincs szakmai szempont. Néztem a gazdaságossági szempontokat, a gazdaságossági szempontok azok tulajdonképpen nagyságrendekkel meghaladják az előterjesztésben a ténylegest – majd lesz erre egyébként egy kérdésem -, az én számításaim szerint a gazdaságosság maximum 10 millió forint környékén jelölhető meg, és teljesen értelmetlen dobálózni 9 millióval, vagy 11 millióval, vagy nem tudom hány millióval egyébként az előterjesztésben. Tehát nincs meg az a gazdaságossági szempont, amivel az összevonást indokolják. Ugyanakkor van egy megállapodás a két önkormányzat között, és az a megállapodás pedig azt mondja ki, hogy az átvevő az átadónak az intézmény kapacitás csökkentésével, illetve profiljának, szerkezetének megváltoztatásával, és az összevonás az szerkezetváltozás. Ezzel kapcsolatos ellenvéleményét figyelembe veszi, tehát nem figyelembe veheti, hanem figyelembe veszi, ha az átvevőnek a többletköltséget külön megállapodás szerint finanszírozni tudja. Már pedig itt a többlet költség az összevonásból, az összevonás hiányából elmaradt megtakarítás, és az ajkai önkormányzat ezt vállalta. Tehát lényegében gazdasági szempont sem szól mellette, sőt a gazdasági szempontok mellett gondolkodom, akkor a megyének a legolcsóbb az egyébként, ha mind a két intézményt visszaadja Ajkának, hiszen a megyei önkormányzat durván 125 millió forinttal járul hozzá a normatív támogatáson felül a két intézménynek a működtetéséhez. Tehát a pénzügyi mellett ez az előterjesztés megsérti a megye és az Ajka város megállapodását, tehát ezért sem támogatható egyébként ez a határozati javaslat. Nem beszélve arról, hogy azért van a dolognak egy általános tanulsága. Nem gondolom, és nem gondoljuk, és nem támogatjuk, hogyha az átadó, tehát egy átadó, átvett intézmények esetében, bármelyik intézmény esetében tulajdonképpen az átadó önkormányzat véleményének a teljes figyelembe vételeit tapasztaljuk napirendrőlnapirendre. Azt gondolom, hogy együtt kéne működni, tehát nem érdeke sem a megyének, főleg a megyének nem érdeke egyébként, hogy ne működjön együtt Ajkával. Ezért azt gondolom, hogy a dolog mögött politikai ok van, politikai és személyi ok húzódik meg, politikai ok, amely Ajkát nem egy esetben megpróbálja kiszorítani az átadott szakképző intézményrendszerek ügyéből, ezzel kapcsolatos döntésekből, és úgy gondolom, hogy olyan személyi ok van a háttérben egyébként, ami a korábban általunk kinevezett igazgató eltávolítását szolgálja. Szeretnék egyébként egy monogramot mindenkinek a figyelmébe ajánlani, ez a monogram egyébként úgy szól, hogy F, mint fabatka, Z, mint Zalán. Majd figyeljük egyébként a személyi döntéseket, hogy ez a monogram elő fog-e jönni a következő időszakban. Köszönöm szépen.

13 Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e kérdés a napirendhez. Geipl Miklósné képviselő asszonynak adnám meg a szót. Geipl Miklósné Elnök Úr! Egyetlen kérdésem lenne. Szeretném megkérdezni, hogy miért engedi Elnök Úr, hogy… Lasztovicza Jenő Kicsit hangosabban, ha lehetne. Geipl Miklósné Azt szeretném megkérdezni, hogy miért engedi Elnök Úr, hogy a márciusi megyegyűlési döntéssel ellentétesen visszalopakodjék egy másik, egy korábban a megyegyűlés által már elvetett vezetési elv, ez pedig az alágyűrés elve, ez a ki kit győz le kérdés középpontba helyezése. Miért nem, miért hagyja ezt a visszalopakodást, miért nem tartunk ki amellett az elvünk mellett, hogy a TISZK-eket, és a megye valamennyi szakképző intézményét társulásos formában, az egyenrangúság elve alapján és az együttműködési kényszerrel próbáljuk meg a lehető leghatékonyabban működtetni. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Alapvetően Képviselő Asszony nem értem a kérdést, mert a márciusi döntése a közgyűlésnek azért azt gondolom, hogy az egy olyan döntés volt, amit mind a három polgármesternek illett volna megköszönni. Kettő polgármester meg is köszönte a közgyűlésnek, hogy sikerült azt a célt elérni, ami miatt döntött úgy a közgyűlés, és ennek a kezdeményezésnek részese volt Ajka város polgármestere is és ahelyett, hogy köszönetet kaptunk volna, bírósági fenyegetéseket kapunk, meg zsarolásokat kapunk. Én azt gondolom, hogy a TISZK az olyan formában működik, és fog működni, ami a maximális demokráciát figyelembe fogja venni. Én egyszerűen azt a félelmet nem értem, hogy mitől féltik Ajkát, mitől féltik Ajkát akkor, amikor Ajkán van létszámában a legnagyobb tanulólétszám. Én azt nem értem mitől féltik Füreden, vagy Ajkán mitől féltik, egyszerűen fogalmam sincs, és ahelyett, hogy Ajka városa megköszönné azt, amit 10 éven keresztül a megye átvett feladatokkal és lefinanszírozott, én csak az utóbbi 3 évet néztem, kigyűjtöttem az Ajka városában lévő intézményeket, amelyeket a megye működtet, kérem az idei év várható költségeit is figyelembe véve 661 millió forint. A megye gyakorlatilag ennyivel járul hozzá Ajka városnak a működéséhez, mert ha az összes intézmény, mind a 4 Ajkán van, akkor ez az ajkai költségvetést terhelte volna. Tehát én, én vagyok megdöbbenve megmondom őszintén azon, amit a polgármester úr a fenyegető leveleiben, a fenyegető határozataiban ír nekünk. Határozatokat kapunk arról, hogy bírósági per lesz, amiről megkaptuk most tegnap épp a levelet a bíróságtól, és furcsa módon, hogy önök is partnerek ebben akkor, amikor mi a megyei közgyűlés szívességet tettünk, hogy megváltoztattuk a decemberi döntésünket. Épp a polgármester úrék kérésére, én álmomban nem gondoltam volna, hogy azután a döntés után, amit polgármesterekkel közösen tárgyalva egyeztünk meg, és azt terjesztettük elé, ide a közgyűlés elé, nem köszönetet kapunk, hanem bírósági pert kapunk. Ez nagyon durvának tűnik, és remélem, hogy ez nem lesz jellemző a következőkben az önök oldalára, ezt szerettem volna válaszolni. Dr. Kovács Zoltán János képviselőnek, vagy Kovács Zoltán János képviselő úrnak adnám meg a szót. Kovács Zoltán János Nem mondom, hogy a jövőbe lát az elnök úr, amit a doktorral kapcsolatban, de bármi lehet még.

14 Lasztovicza Jenő Egy biztos, néhány év múlva Ajka városa meg fogja köszönni ezt a lépést, amit a megyei gyűlés most dönteni fog, meg döntött. Kovács Zoltán János Elnök Úr! Kérdést szeretnék föltenni, de a megjegyzéséhez kapcsolódva szomorú vagyok, hogy ennyire leegyszerűsítjük egy nagyon komoly szakmai oktatáspolitikai kérdést, hogy Ajka városa és a megyei önkormányzat ütközése, itt sokkal többről, és szakmai és oktatási kérdésekről van szó. Jó lenne, hogyha elsősorban ezt a vonzatát néznénk, de a kérdésem sajnos az nem szakmai rész, mert a jegyző, a főjegyző urat szeretném kérdezni. Pusztai István a frakcióvezetői hozzászólásában megemlítette, hogy az átadás-átvételi szerződésnek, megállapodásnak van egy pontja, az a bizonyos II/4. pont, és mondta is, hogy mit tartalmaz. Főjegyző úrnak ezzel kapcsolatban mi a véleménye, hogy ezt hogyan kell értelmezni, mert szóba került ugye itt az elnök úr előző válaszában, hogy nem jó a jogi hercehurca. Hát, már folyamatban van, de ha ez olyan formában értelmezendő, ahogy Pusztai István és sokan mások értelmezik, akkor bizony ez a jogi hercehurca adott szituációban csak terebélyesedhet valószínűleg, ezért kérdezném a főjegyző urat. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Horváth László képviselő úr. Horváth László Köszönöm szépen Elnök Úr! Én most igazából nem mennék bele, mert úgy érzem, hogy elnök úr kissé elragadtatta magát itt az első kérdésre adott válasznál, de ezt majd a hozzászólásokban. Viszont a kérdésem arra irányul, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzatnak van egy oktatási koncepciója, a jelenlegi előterjesztés az mely pontokon egyezik meg ezzel az oktatási koncepcióval, mert az én megítélésem szerint sehol. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Pusztai István frakcióvezető úr. Pusztai István Köszönöm szépen Elnök Úr! A legutóbbi anyagra visszatérve, tehát amikor júniusban tárgyaltuk, szeretném megkérdezni, hogy miután július van, július közepe, hogy a beiskolázási adatok mit mutatnak a két intézmény esetében. A másik, amit megkérdeznék, hogy a szakértői anyagban az órakedvezményekkel kapcsolatban egyrészt azt mondja, a jelenlegi struktúrában 138 órakedvezmény van, az új struktúrában 100, ennek a különbsége én nálam akárhányszor számoltam, mindig csak 38 volt, hogy jött ki az előterjesztésben az 54 óra különbség? Nem tudom, a 38-ból hogy lehet 54, vagy mi a számítási logika egyébként, hogy ez ennyi. Szeretném, kérdésként is föltenném egyébként, hogy a képzési struktúra megváltoztatására, tehát az összevont, vagy nem összevont intézmény képzési struktúrája megváltoztatására milyen elképzelések vannak? Következő kérdésem, miután az előterjesztés anno, tehát amikor a folyamat elindult, gazdaságossági szempontokra hivatkozik, akkor kérdezném, hogy például más városokban mikor kerül sor ennek az összevonási ügynek a vizsgálatára, és például, ami sokkal adekvátabb, a két pápai gimnáziumnak az összevonása, ennek az összevonásába hogyan gondolkodik a megyei vezetés? Szeretném, a következő kérdésem az, hogy egyoldalúnak érzem azt a képet, amit a továbbképzésekről és a képzésekről leírnak, hogy mi a valós helyzet egyébként a szakmai illetve a múlt heti továbbképzések tekintetében a két intézményben. Köszönöm szépen. És még bocsánat, egy pillanat, nyilvánvalóan, miután elnök úr kétszer is üdvözölte polgármester urat, szeretném

15 kezdeményezni, hogy a vita előtt, tehát a kérdések után szeretném, hogyha a közgyűlés, elnök úr szót adna egyébként a polgármester úrnak. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Úgy látom több kérdés nincs, egyébként a polgármester úrral megbeszéltük, hogy a hozzászólásokban polgármester úr is szót fog kapni. Én akkor megadnám a válaszadásra a lehetőséget a főjegyző úréknak. Dr. Zsédenyi Imre Kovács Zoltán János képviselő úrnak válaszolnám, hogy az előterjesztés készítésének időpontjában természetesen megvizsgáltuk Ajka várossal kötött megállapodásnak minden pontját. Úgy tudom, hogy az intézményben folyó közalkalmazotti pedagógusok értekezletén is szóba került ez a pont. A megyei önkormányzat véleménye, előterjesztése ennek figyelembe vételével alakult ki. Az én véleményemet ezzel kapcsolatban azért nem mondanám most el, mert egy per van folyamatban és azt gondolom, hogy a perben kell majd képviselni a megyei önkormányzatnak azt az álláspontját, ami szembehelyezkedik az ajkai keresetlevéllel. Tehát erre így tudnék Önnek válaszolni. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Megadnám Wieland Erzsébet irodavezető asszonynak a szót. Wieland Erzsébet Tisztelt Közgyűlés! Igyekszem a kérdések sorrendjében válaszolni. Horváth László képviselő úr kérdezte, hogy az oktatási koncepcióval hol egyezik meg ez a tervezett intézkedés. A megyei közoktatás-fejlesztési terv tulajdonképpen elveket határoz meg és nem konkrét lépéseket, az elvek pedig elsősorban is a tanulók, a gyermekek érdekeit tartják szem előtt. Mindenekelőtt az aránytalan teher az egyik fő szempont – ami fontos egy-egy ilyen intézkedés megtétele előtt – vizsgálatra kerül, és ebben az esetben úgy gondolom, hogy ez teljes egészében hát, illetve ennek a hiánya teljes egészben bizonyítódik az anyagban és tulajdonképpen a szakértői véleményben, amire támaszkodtunk, hiszen a tervezett intézkedéssel valójában a tanulók nem kerülnek hátrányos helyzetbe, a korábbinál hátrányosabb helyzetbe. A beiskolázási adatokról kérdeztek, hát abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Oktatási Bizottság az ülésén tárgyalta a 2008/2009. tanévi beiratkozások utáni helyzetnek az áttekintését, és ennek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az ajkai intézményekben a tanulólétszám a következő tanévre várhatóan még hátrányosan nem változik. Magyarán változatlan osztályszámmal tud indulni a Bercsényi Szakközépiskola, a jelenlegi Bercsényi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és a beiskolázás eredményeképpen, illetve nem kis mértékben amiatt, hogy a nyelvi előkészítő évfolyamok most jutottak el abba a stádiumba, hogy kiépült ez a szerkezet és azon kívül pedig az országos képzési jegyzék szerinti évfolyamszám is növekedik a Bánki Szakképző Iskolában és Kollégiumban, az osztályok száma két osztállyal növekedni fog várhatóan szeptembertől. Az osztályszám növekedés természetesen egyenes arányban van a tanulólétszámokkal. Egyébként pedig végleges számokról csak augusztus végén az általános iskolai javító vizsgák eredményének ismeretében fogunk majd rendelkezni, hiszen a szakiskolai beiskolázás az nem kis mértékben ezektől az eredményektől függ. Az órakedvezményekről lényegében itt a vezetői, kimondottan csak a vezetői órakedvezményekkel foglalkozik az anyag, tehát hogyha az új struktúra, tehát a javasolt struktúra és a régi, jelenlegi helyzetet vetjük össze ez az óraszám megtakarítás ennek függvényében jelentkezik. A képzési struktúra megváltoztatására milyen elképzelések vannak, igen az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a fenntartói szándék ebben a pillanatban….(kazetta csere)…szervezeti átalakítás tekintetében a vezetői struktúra

16 megváltoztatására korlátozódik. De arra is van utalás a határozati javaslatok között, hogy ezt az első lépésnek tekintjük, és a képzési szerkezet változtatása elkerülhetetlen. Ez a változtatás nem öncélú, hanem a támogatások megszerzése érdekében annak szeretnénk megfelelni, amit majd ez a bizonyos Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottság meghatároz a Térségi Integrált Szakképző Központokra. Az Oktatási Bizottság ülésén a szakértő – akinek az anyagáról itt most minősítő jelzők is elhangoztak – részt vett – aki egyébként az RFKB tagja. Tulajdonképpen megerősítette azt, ami itt az előterjesztésben is szerepel, hogy most, miután még a Térségi Integrált Szakképző Központok számára meghatározott, leírt irányokkal és arányokkal nem rendelkezünk, ezért rövidtávon, a következő tanév indulásáig; és tekintettel az oktatás-szervezés jellegzetességére; tehát, hogy a beiskolázások, tanévindítás az lényegében lezártnak tekinthető. Rövidtávon a képzési szerkezethez nem fogunk tudni hozzányúlni, de hosszabb távon ennek a fejlesztési bizottságnak, illetve az ő irányelveiknek megfelelően fogjuk alakítani a Térségi Integrált Szakképző Központban és ezen belül a Bánki-Bercsényi iskolában a képzési szerkezetet. Tehát én azt gondolom, hogy nem leszűkítve a két intézményre szükséges ezt vizsgálni. Hiszen ez a múlt alkalommal is elhangzott, hogy itt párhuzamosságok nem találhatók. Tehát nem ez az átszervezésnek az indoka, hanem hogy egy nagyobb elvárásnak megfelelhessünk, vagy magasabb szintű elvárásnak. Én ennyiben tudok válaszolni. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Én annyival egészíteném ki, hogy az Oktatási Bizottságnak a javaslata az, hogy 2009. január 1-ig készítsük el a többi intézményekre is. Ez január 1-je lesz frakcióvezető úr. Bocsánat január 31. Igen-igen, szakképző intézményekre. Ugye a kérdéseket lezártuk? Akkor a hozzászólások jönnek. Előtte engedjék meg, hogy üdvözöljem Ékes József országgyűlési képviselő urat is, aki a napirendi pontot meghallgatja. Illetve szeretném bejelenteni a közgyűlésnek, hogy Wieland Erzsébet július 1-jétől az Oktatási Irodának a vezetője lett. Akkor kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e hozzászólásuk? Megkérdezném polgármester urat is, hogy lenne-e; mert akkor oda kellene ülni a mikrofonhoz. Megadnám a szót polgármester úrnak 5 percben, úgy, ahogy az SZMSZ lehetőséget ad. Schwartz Béla Köszönöm a szót Elnök Úr. Tisztelt Megyei Közgyűlés! Érdekes volt a kérdésekre adott válasz. Én azt gondolom, hogy lényegében itt egy folyamatnak vagyunk a közepén, nem a végén; azt szeretném már most jelezni. Elnök úrnak a reakciójára térnék vissza. Azt mondja az elnök úr, hogy szívességet tett a megyei közgyűlés Ajka városának. Azt gondolom, hogy az elnök úr nincs tisztába azzal, hogy mit mondott. Ugye itt feladatátvállalási kötelesség van? Tehát amikor az önkormányzati törvény alapján egy város lemond a megyei fenntartású, illetve a saját fenntartású intézményéről, akkor a megyének kötelező azt ellátni. Úgy, hogy szó nincs elnök úr itt szívességről. Én azt gondolom, hogy Ön ezt az utcai használatot eltévesztette, de nem is ez a lényeg. A lényeg lényegében szerintem az, hogy ez egy politikai folyamat. A politikai folyamatot néhány példával szeretném jellemezni. Szakmaiságról véleményem szerint nem lehet beszélni. Ezt részletezni szeretném. Azt még hadd kérdezzem meg elnök úr: Nekem van időkeretem? Lasztovicza Jenő 5 perc minden képviselőnek.

17 Schwartz Béla 5 perc, köszönöm. De akkor a 3 perc 43 nem visszafelé megy? Köszönöm. Igen. Tehát lényegében itt egy politikai folyamatról van szó. Azt gondolom, hogy ezt a következőkkel lehet jellemezni: Ha a megyei önkormányzat vezetése együttműködésre törekedett volna Ajkával, akkor a TISZK létrehozásánál már figyelembe vette volna a város érdekét. Mi azt kértük, hogy egy intézményt hadd vegyünk vissza, és azzal alakuljon meg a társulás. Mi nem értettünk egyet azzal a megoldással, ami végül is megszületett. Ezért nem is köszöntem meg az elnök úrnak ezt a megoldást. Azt minek köszöntem volna meg, amikor velünk ellentétes döntés születik. Tehát itt egy olyan folyamat játszódott le, hogy lényegében a megye tudja az ajkai intézményhálózat fenntartását kezelni, aminek az előzmények ismeretében – nyugodtan kimondom –, az a célja, hogy az ajkai intézményhálózat elsorvasztása. Ennek szakmai indoka nincsen, hiszen Wieland Erzsike maga is elismeri, hogy a szakértői, illetve más anyagokban sem lelhető fel semmi olyan szakmai érv, ami az összevonást indokolja. Ennek az összevonásnak egy indoka van: az ajkai intézményhálózat visszafejlesztése és a konkurens városok szerepkörének az erősítése; Tapolca, Balatonfüred, Pápa és másoké, akivel nyílván egy másik konstellációban Ajka versenytársa lehet. Ezeket kívánja a megyei önkormányzat táplálni. Ráadásul ez a folyamat, ha politikai is, egyáltalán nem demokratikus. Hiszen a márciusi döntésnél is és a mostani döntésnél is a közalkalmazotti közösség, az alkalmazotti közösség és a hallgatói önkormányzat – az nem teljes mértékben; az egyiknél igen, a másiknál nem – kinyilvánította a véleményét erre az esetre, mondom most az összevonás ellen, hogy nem kívánja ezt a összevonást. Hátha egyszer politikai síkra tereli a megyei vezetés ezt a döntést, akkor legalább legyen demokratikus. De nem is demokratikus, hanem ezzel ellentétes döntéseket kíván meghozni. Ráadásul, amit Pusztai István elmondott, magam is alátámasztom, ha már egyszer – és ez is a politikai érvet és oldalát erősíti – nem vette figyelembe a megye a saját gazdasági érdekét. Mi a korábbi megállapodásban, vagy megállapodás előkészítésénél jeleztük, hogy 20 millió Ft-ot átvállalunk a fenntartásból. Ez nem kellett a megyének. Tapolcát választotta. Tapolca pedig nem vállal semmit. Tehát 20 millió Ft kárt okozott lényegében a megyei közgyűlés saját magának. És most itt a következő ajánlatunk, hogy vállaljuk az átszervezéskor relatíve felmerülő kb. 10 millió Ft-ot – ugye pontos szám nincsen –; vállaljuk. Vállaljuk és törekszünk az együttműködésre. Az előterjesztés egy árva szót meg nem említ erről, hogy ez egy érdemi dolog lenne, és erről tárgyalni lehetne. Tehát ezek az érvek véleményem szerint azt támasztják alá, hogy egyértelműen politikai döntés, és nincs mellébeszélés ilyen tekintetben. Ami a jövőt illeti. Szeretném mondani, hogy mi ennek ellenére készek lennénk az együttműködésre. Hiszen az elnök úr előterjesztésének van egy mondata mindjárt az elején, az 1. fejezetben, ami véleményem szerint is ül. Ez pedig így szól: A Térségi Integrált Szakképző Központok már kialakított esetleges megváltoztatása hatással lehet a szakképzési fejlesztési támogatások fogadására, illetve az elbírálás alatt álló pályázatra. Hát kérdezem én: Ilyen peres ügyekkel terhelt pályázatra ki fog majd jó elbírálást adni? Ki fog jó döntést adni? Mi ezt szeretnénk elbírálni, szeretnénk ettől elállni. De ha a megyei közgyűlés rákényszerít bennünket, a mai napon felmondjuk mind a két intézményre vonatkozó megállapodásunkat, éppen a II/4-es pontra való hivatkozással, az egyeztetések elmaradása, és a többi érv az már elhangzott. Köszönöm a figyelmet. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kovács Zoltán János képviselő úrnak adnék szót.

18 Kovács Zoltán János Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Jelenlévők! Azzal kezdeném, hogy a polgármester úr a hozzászólása elején azt mondta, hogy valószínű egy folyamatban vagyunk, de nem vagyunk a végén. Én azt hiszem, hogy a megyei közgyűlés és Ajka is akkor tenné helyesen, ha a mai közgyűlésen e folyamat végére érne. A vége az lehet mind a két fél számára, ha az általunk benyújtott módosító határozati javaslatot a megyei közgyűlés elfogadja – amely szerintünk jó a megyei önkormányzat részére, hiszen érdekei nem sérülnek –, és elfogadható Ajka számára is. Ezért kérem, fontolják meg nagyon, és fogadják el a módosító javaslatot. Az előterjesztés határozati javaslata úgy fogalmaz, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta Ajka Város Képviselőtestületének ….. számú határozatát. Ha átolvassa bárki a határozati javaslat 3,5 oldalas indoklását, illetve felvezetését; ebben nem az ajkai határozati javaslatról van szó, hanem mindössze az összevonásról. Tehát valójában a közgyűlési előterjesztés érdemben az ajkai határozati javaslattal nem is foglalkozik, csak megemlíti, hogy ott van a mellékletek között, punktum. Hát ez a megközelítés módja utal rá, hogy hogyan is kezelte az előterjesztő az ajkai kompromisszumos kezdeményezést. Sajnos, hogy így. Mert mi lesz, hogy ha a közgyűlés nem fogadja el ezt a határozati javaslatot, illetve Ajka kezdeményezését és abban is a 2. pontot? Abban az esetben egy bizonytalan jogi hercehurca kezdődik ismét; illetve még egy frontot nyitunk. Azaz történt-e szerződésszegés, vagy sem? Mármint az átadási szerződés megszegése. Megértem a főjegyző urat egyik vonatkozásban, hogy nagyon diplomatikusan kibújt a válasz alól. A másik vonatkozásban pedig határozottan vissza kell utasítanom nem a főjegyző urat, hanem azt, hogy senki nincs, aki egyértelmű választ adjon nekünk képviselőknek. Hogy igen, vagy nem? Történik-e szerződésszegés, vagy nem? Mert külsők azt mondják, hogy egyértelműen igen. Márpedig az igen, vagy nem ez esetben kardinális kérdés. Ez sok mindenről dönt. Miről fog dönteni? Ha nem fogadjuk el az ajkai kezdeményezést – amit mondom még egyszer, hogy szerintem mindkét fél számára egy kompromisszumos megoldás – abban az esetben bizonytalanná válik a TISZK működése is. Rövidtávon is, hosszú távon még inkább. Azt akarjuk, amit létrehoztunk TISZK-et, hogy bizonytalanná váljon a működése? Nemcsak a jogi hercehurca miatt, nemcsak a pénzügyi pályázatok elnyerése miatt, hanem sajnos Ajkának lesz módja keresni – és szerintem találni is – olyan dolgokat, amivel nagyon keresztbe tud tenni ennek a TISZK-nek. Érdekünk? Hát lehet, hogy valakiknek politikai érdekük, de hogy a megyének nem lehet érdeke oktatáspolitikai szempontból, és nagyon sok minden szempontból, hiszen másfél ezer gyerekről és családról van szó, hogy fölbolygatják-e? Hát kinek lesz ez a felelőssége a bizonytalan TISZK működés? Gondoljunk abba is – és ilyen döntéseknél a hosszú távot is kell figyelni. Mi van 2010 után? 2010 után már nem a megyén múlik, hogy ezt a két oktatási intézményt hogyan fogja kezelni, mert Ajka megteheti azt, hogy 2010 után nem a megye működteti. És akkor mi lesz a TISZK-kel? Igen. Megoldjuk? Hát nagyon jó. Bizonytalanok viszont a diákok, de akkor mi lesz annak a sorsa, aki most odajár, másodéves lesz, ő ebbe a rendszerbe akar tanulni és akkor majd egy másik rendszert kap a nyakába. Csak azért, mert fönt a politikusok másképp gondolkodnak. Nyilvánvalóvá válik az ok, ha a módosító javaslatot nem fogadják el, hogy abban az esetben, mint ahogy Pusztai István is elmondta, itt nincs szakmai, nincs gazdasági, de van politikai és van személyi ok. A döntés Önökön múlik, hogy kinyilvánítsák, melyikről van szó. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Arra kérném a hivatalt, hogy szó szerinti jegyzőkönyvet kérek az egész napirendi pontról, mert itt szinte már fenyegető hangot ütnek meg a képviselő urak. Majd a szó szerinti jegyzőkönyvbe szépen benne van. Megadnám a szót Ács János képviselő úrnak.

19 Ács János Köszönöm szépen. Tisztelt Megyegyűlés! Polgármester úrnak egy mondatára szeretnék reagálni. Én azt gondolom, hogy nem volt ebben semmi olyan politikai dolog. Hiszen 3 város polgármestere meg a megyei közgyűlés elnöke ült össze legelső alkalommal, amikor ez szóba jött, és maga Ajka város polgármestere kezdeményezte és mondta, hogy semmi probléma, mert most még átalakulhatunk menet közben, ami egyébként sajnos nem jött be, mert nem alakulhattunk volna át. Pontosabban átalakultunk, átalakulhattunk volna, csak éppen most a pályázattól estünk el így ilyen formában a második körben is. Akkor én és a város képviselőtestülete végig ahhoz tartottuk magunkat, amit akkor megbeszéltünk – azt hiszem 3 alkalommal találkoztunk –, hogy azt az intézményt veszi vissza az a város, amelyik a megyében továbbra is a legkevesebb kiegészítésre szorul a működéséhez. Mi ehhez tartottuk magunkat; én is, a képviselőtestületem is. Most is azt mondom; hogy utána mi történt én azt már nem tudom, mert én a polgármester úrral nem beszéltem azóta. Úgy, hogy ez nem politikai dolog volt. Megmondta Balatonfüred polgármestere is, de belátta, hogy a füredi iskolához is majdnem kétszer annyi támogatást kellett adni, mint a Széchenyihez Tapolcán. Mi ehhez tartottuk magunkat. Tehát én nem szeretném, ha most csinálnánk belőle politikát. Hogy 2010 után meg mi lesz, azt várjuk meg a sorstól meg a döntésektől; majd az még kiderül. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm. Horváth László képviselő úr. Horváth László Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Bár elnök úr az első válasznál kissé elragadtatta magát, de ebbe én most azért nem mennék bele, mert nem szeretném, hogy ha tényleg ez az egész ügy ilyen politikai színezetet kapna. Ugyanakkor viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy alapvetően a középfokú oktatás kérdése nagyon régóta a megyei közgyűlés asztalán van. És úgy van az asztalán, hogy igazából a megyei közgyűlés ezzel mit kezdeni nem tud. Éppen azért, mert a hatásköri törvény nem módosítása nem tette lehetővé, hogy a megyei önkormányzat ilyen ügyekben érdemben eljárjon. Mit is értek ez alatt? Ez alatt azt értem, hogy azok az önkormányzatok – mint Tapolca például –, amelyek visszaveszik a középfokú oktatási intézményeiket, innentől kezdve a megyei közgyűlésnek nincsen befolyása arra, hogy ezek az intézmények milyen kondícióval, milyen szakmai háttérrel, milyen feladatot lássanak el, hiszen a települési önkormányzat ezt megteszi. Ugyanez vonatkozik a megyei jogú város esetében is, ahol a megyei jogú városnak szintén ez az intézmény fenntartási kötelezettsége megvan. Oda akarok kilyukadni, hogy a megyei önkormányzat működési területén 3 fenntartó látja el ezt a feladatot, és a közöttük való koordináció nem megoldott. Alapvetően mindenki a saját érdekét tekinti szem előtt, ami ebben a helyzetben természetesen helyes. Én azt gondolom, hogy a megyei önkormányzat akkor jár el ebben a kérdésben helyesen, ha figyelembe veszi a települési önkormányzatok álláspontját. Én messze nem zárkózom el attól, hogy ha mindez egy átfogó – és ezért céloztam az imént a közoktatási tervre –, átfogó koncepció keretén belül a megye egész területére kiterjedően egy javaslatban artikulálódik, és nem ilyen lebontva Ajka kérdéssé silányul ez az egyébként fontos ügy. Úgy gondolom, hogy ez lenne egy korrekt válasz egy ilyen típusú átszervezésre, mert mindaz, amit Wieland Erzsébet elmondott a szakmaiságot illetően – azt gondolom, ha megkérdeztem volna, hogy igaz-e ez a pápai, a tapolcai, a várpalotai, a zirci, a füredi intézmények esetében, minden bizonnyal elmondhatta volna, hogy valószínűleg igaz. Tehát ebből következően úgy látom, hogy érdemes lenne ezt egy átfogó terv keretén belül megvizsgálni; és mert ebből egyébként ilyen fennhangok lesznek, ami szerintem sem a megye, sem pedig a szakma számára nem előnyös. Azt gondolom, hogy nem érdemes ebbe belemenni, ezért azt javasolnám a

20 közgyűlésnek, hogy a határozati javaslatot módosító javaslatot, amelyet Pusztai képviselőtársunk nyújtott be; én javasolom támogatni. Amit elnök úr bevállalt az Oktatási Bizottság módosító indítványát magáévá téve, hogy január 31-ig pedig behozza a teljes koncepciót – ennek tükrében érdemes az egyes döntéseket megfontolni és meghozni, hozzáteszem egyébként ismételten, hogy a települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével. Ha azonban a gyakorlat az lesz, mint az iménti intézményvezető kinevezésnél, hogy a települési önkormányzat véleményét a megyegyűlés gyakorlatilag nem veszi figyelembe, akkor igazából az egésznek nincs értelme. Tehát én azt szeretném mondani a végén, ebben az 1 percben, hogy a megyegyűlés sokszor hivatkozik arra, hogy a megyében lévő települések érdekeit is képviseli. Számos felterjesztéssel éltünk a kormány felé, amelyben kifejtettük, hogy a megyében élő településeknek mi az érdeke. A kérdésem költői, hogy most ilyenkor miért nem, amikor intézmények vezetőiről döntünk, vagy intézmény összevonásokról döntünk, akkor miért nem vesszük figyelembe a települések véleményét? Akkor is, ha adott esetben egy adott településen mondjuk nem a megyei közgyűlés színezetének megfelelő önkormányzat működik. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úr. Dr. Áldozó Tamás Volt egy-két ilyen önkormányzat az előző ciklusban. Emlékszünk pontosan a működésre. Én először is óva szeretném inteni elnök urat attól, hogy Ékes József képviselő urat köszöntse, mert még jól kirúgják, mint ahogy megesett már mással a valamitől független, állítólag független Maraton Lapcsoport nagyobb dicsőségére. Érdekes gondolat az, hogy bizonyos települések másik település rovására próbálnak meggazdagodni. Azt gondolom, hogy ennek voltak nagyon rossz példái az elmúlt időszakban. Például, ha egyszer egy igazi lokálpatrióta devecserit megkérdeznék arról, hogy milyen esélyeket látott a településének mondjuk az 1930-as években és mi lett belőle, hová lettek azok az intézmények arról a településről? Akkor bizonyára mondana néhány cifrát. Természetesen egy településnek is megvan a felelőssége a tekintetben, hogy saját gazdagodását és jövőbeni sorsát hogyan intézi. Mi például ennek jegyében Pápán nem romboltunk le egy iskolát sem, mi inkább építettünk az elmúlt időszakban is. Én ezekkel az apokaliptikus jövőképekkel, amiket Kovács Zoltán János előadott, meg Pusztai István; igazából nem tudok mit kezdeni. Szerintem én a felelősségükre akarnám leginkább emlékeztetni őket. A felelősségükre, ami megyegyűlési képviselőként és politikusként, közéleti szereplőként meg kell, hogy legyen. Ez, amit csinálnak, ez a klasszikus, sematikus program ez egyedül a félelemkeltésre épít. A Veszprém Megyei Közgyűlés átvállalta Ajkától a szakképzési feladatok ellátását. A Veszprém Megyei Közgyűlés egyébként a szakképzési feladatokat elképzelhető, hogy az intézmények átvétele nélkül is el tudta volna látni. Ez egy érdekes kérdés, ilyenre még egyébként nem volt példa a rendszerváltás óta, amikor intézmény átadás-átvételről, illetve feladat átadás-átvételről esett szó. A Veszprém Megyei Közgyűlés mint fenntartó, az előttünk lévő határozati javaslat és előterjesztés szerint ezt a feladatot ugyanekkora infrastruktúrával, ugyanennyi tanuló számára, sőt hát majd ha lehet, akkor esetleg több tanuló számára Ajkán kívánja biztosítani ugyanazokkal a pedagógusokkal, szakoktatókkal, akikkel eddig megtette. Természetesen a közalkalmazotti közösség tekintetében az idő folyamán mindig van változás, tehát mielőtt valaki félreérti, hogy örök időkre ugyanazok fogják ellátni; nyílván nem lehet igaz. Egy dolog változik: egy szervezet. A szervezet változása váltja ki ezt a dühödt hangot, ezeket a fenyegetéseket, ezt a félelemkeltést. Elbizonytalanodik a TISZK-nek a működése. Az előbb, amikor a füredi pályázatot tárgyaltuk, akkor Önök az évszázad legjobb pályázatáról beszéltek úgy, hogy erről szót sem ejtett. Tehát Füred oldaláról ugyanannak a TISZK-nek a

21 működése indifferens. Ajka szempontjából, hogyha szervezeti változás van, akkor veszélybe kerül egy egész rendszernek a működése. Igazából azt gondolom, hogy én ezt nem értem. Ajkaiként, meg megyegyűlési képviselőként is, én meg pápaiként is, meg az intézményfenntartó képviselőjeként is annak örültem volna, hogy ebben az iskolában az egymást követő második évben sikerül különösebb probléma nélkül egy érettségi vizsgát lebonyolítani. Hát megint nem sikerült, mert van ilyen. Azért én azt gondolom, hogy egy olyan intézménynél, ahol érettségi bizonyítványt szereznek fiatalok, elég lényeges probléma. Ráadásul arról, hogy botrány van az érettségi körül, nem az intézményvezető tájékoztatja a fenntartót, mert ehhez vagy a bátorsága nincs meg, vagy azt gondolta, hogy nem fontos, hanem más egyébként intézményes formán keresztül kell a fenntartónak erről értesülnie. Én Horváth Lászlótól azt is megkérdezném, mutassa meg az oktatási koncepciónak azokat a pontjait, amikkel ez ellentétes. Az oktatási koncepció az nem intézményfejlesztési koncepció, az a feladat ellátásáról szóló koncepció. A más városokban felvetett iskola-összevonásokkal kapcsolatban pedig azt szeretném mondani, hogy én, amikor először felvetettem a két ajkai szakképző összevonását, elmondtam, hogy Pápán már összevontuk a két intézményt. Még mielőtt még valaki a mi házunk táján kereskedne. Egyébként a gimnáziumok feladatellátásának a hatékonysága is vizsgálható. És akkor kérdezem Pusztai Istvántól, hogyha az ajkai gimnázium annyi normatíván felüli finanszírozásért látja el a feladatát, mint a két pápai gimnázium összesen, akkor hol látják el hatékonyabban a feladatot? És akkor egy ilyen megközelítésből vessük fel, hogy hol legyen gimnáziumi oktatás? Én szerintem ne, mert nem biztos, hogy arra az eredményre vezetne, mint amire ő számít. Köszönöm, majd a másik 3 percben. Lasztovicza Jenő Galambos Szilvia képviselő asszonynak adok szót. Galambos Szilvia Tisztelt Megyegyűlés! Bocsánat, hallani? Nekem költői kérdésem lenne először is a képviselőtársaimhoz. Vajon Ajka városa nem ismeri-e az intézmény-összevonásokat úgy általában? Úgy tudom, hogy Ajkán óvodákat és iskolákat könnyűszerrel vontak össze. Vajon a két intézményt, a Bercsényit és a Bánkit, ha visszaveszi a város és TISZK-et akar alakítani vele, akkor mi a teendője? Össze kell vonnia őket. Tudja-e biztosítani Ajka városa a jelenlegi szerkezeti és kapacitási ígéretét az érintetlenségre az intézményeivel szemben, hogy ha visszaveszi őket? Gondoljunk itt az RFKB döntésére, ami a jövőben várható. Nyílván nem tudja. Ezzel kezdeném a hozzászólásomat. Ezután pedig tájékoztatnám a képviselőtársaimat arról, hogy a bizottsági ülésünk – amit élénk érdeklődés kísér mostanában a Megyeházán –, nagyon jó hangulatban telt és szakmai vita folyt. Köszönhető ez a szakértőnek is, aki felkészült és alapos munkájával meggyőzte a bizottságot; és kifejtette az álláspontját ezzel a napirenddel kapcsolatban. Elmondhatom, hogy teljes konszenzus alakult ki mindkét oldalon a napirendet illetően, még hozzá a szakképzés tarthatatlan állapotát tekintve. Aztán azt is a figyelmükbe ajánlom, hogy a jelenlegi összevonás a közalkalmazottaknak jogi státuszát nem fogja érinteni. A tanulók számára viszont képzési kínálatnövekedést tesz lehetővé, még hozzá olyan képzéseknek a bevezetését, amelyekre a munkaerőpiac igényt tart. Aránytalan terhet pedig a diákokkal szemben nem tartalmaz az előterjesztés. Viszont aránytalan terhet az jelent a szakértő szerint és szerintem is, ha 4 évig az oktatási rendszerben úgy tartunk gyerekeket, hogy azok utána nem tudnak elhelyezkedni. Ez az előterjesztés a tanulók szempontját vette figyelembe elsősorban, ezért javaslom elfogadásra a képviselőtársaimnak. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kovács Zoltán János képviselő úrnak adok szót.

22 Kovács Zoltán János Köszönöm. Valami félreértés van bizonyára. Egyesek nem figyelmesen olvasták, ha olvasták és hallgatták a hozzászólásokat, mert most nem téma a két intézmény visszavétele. A mi módosító javaslatunkban mindössze az szerepel, hogy a határozati javaslat 2-es pontja, azaz ne történjen meg most az összevonás, és ennek ellenében Ajka az esetleges összevonásból eredő megtakarítást viszont megfizeti. Semmi többről nincs szó. De én valójában azért kértem szót, mert Horváth László hozzászólásában nem értelmeztem, hogy kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott-e be? Ő azt mondta, hogy halasszuk, fogadjuk el az ajkai módosító javaslatunkat, és majd döntsünk az ajkai intézményekről akkor, amikor a többiekről is döntünk. Ez egy nagyon logikus felvetés. Remélem, hogy kapcsolódó módosító javaslatként értelmezte a képviselőtársam. Miért hasznos ez? Mert nem hajt a tatár. Viszont még erre az évre szóló 2 millió Ft-ot Ajka valószínűleg így is megtéríti. Hiszen a határozati javaslat így is értelmezhető, nemcsak 2010-ig szólóan, hanem akár erre az évre is érvényes ez. Mi sérül akkor? Hát sérül az, hogy nem lehet külön dönteni Ajkáról – feltételezem én. Mert azért, ha együtt történik meg valamennyi intézményrendszer vonatkozásában a szerkezeti átalakításról, stb. a döntés, akkor egyforma mércével kell valószínűleg mérni, mert ott nagyon nehéz különkülön mérőrendszerben mérni egyik-másik döntést, hiszen egy csomagban van. Viszont, ha most külön-külön döntögetünk most Ajkáról, akkor lehet Ajkára külön mérőrendszert kidolgozni, illetve működtetni; a másikra majd másik mérőrendszert. A szétdarabolt döntéseket, ha a végén összehasonlítjuk, akkor szembesülünk azzal, hogy „Jézus Mária!”, mennyi elv szerint döntöttünk. Én a különböző elveket nem szeretném. Végül. Tisztelt Frakcióvezető Úr!...(kazetta csere)…Végig a hozzászólásomban a felelősségről beszéltem. Igen, hogy felelősségünk van a mai döntésnél, de felelősségünk van, hogy a szakképzés milyen lesz 1 év múlva, de 2010 után is. Fenyegetés és félelemkeltés, ugyan már! Ezt nem tudom, honnét vették, és miből vették ki ezeket a szavakat. Szomorú, hogy itt is kezd begyűrűzni az, ami nem illene. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Én azt szeretném kérdezni a polgármester úrtól, elnézést a hozzászólások közben, hogy itt az ajkai határozat tartalmazza, hogy 15 napon belül, ha a megyegyűlés nem dönt, bíróságra megy. Beadta a bíróságra Ajka városa? Igen, mert kérdeztem. Itt a 3-as pont a határozatban. A 3-as pontról van szó. Schwartz Béla Igen. Tehát nem erről szól, hanem ha a megyei közgyűlés vagy nem dönt, vagy ellenkezőleg dönt, mint ahogy a mi javaslatunk szól, ebben az esetben fordulunk bíróságra. Lasztovicza Jenő De 15 napon belül, arról szól a határozat. Schwartz Béla Igen, mivel időközben megkaptuk a megyei közgyűlés előterjesztését, így ezt a mai napot még megvárjuk. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Horváth László képviselő úrnak adnék szót. Horváth László Köszönöm szépen Elnök Úr! Első reakcióm az lenne talán Áldozó Tamáshoz, egyértelmű számomra, hogy a képviselőknek az üléspontja határozza meg a álláspontját? Szinte ilyen

23 dejavu érzésem van a 2003-ban a pápai intézmények átvételével kapcsolatban lefolytatott vita során, csak akkor egészen ellentétes volt a jelenlegi véleményével szemben az álláspontja. Ami önmagában nem baj, mert persze ez fejlődhet, csak érdemes erre azért visszaemlékezni. Én azt gondolom, hogy érdemes ezt a kérdést megfontolni. Azért kérdeztem meg Wieland Erzsikétől az oktatási program kérdését, mert éppen erre gondoltam, hogy ezek az irányelvek, ezek erről szólnak. Ez rendben van. Tehát azzal önmagában nincsen probléma, hogy ha a megyei önkormányzat a fenntartásában lévő intézményekben összevonásban gondolkodik. Akkor van probléma, ha ezt szigetszerűen teszi és nem egy átfogó szakmai vizsgálat következményeként. Tehát én ebben nem látok logikát, hogy mi szükség van arra, hogy most egy ajkai intézményt ebből kiragadjunk? Én azt gondolom, hogy a párhuzamosság több esetben, több megyei intézmény esetében, szakképzési rendszerében fellelhető. De ezek nincsenek kezelve ezzel, hogy egy intézménnyel ezt megléptük. Nem érzem a szakértői anyagból sem a költség hatékonyságát, sem a szakmai hatékonyságát ennek a lépésnek, nem érzem a sürgősségét a koncepció hiányában. Tehát erre szeretnék igazából visszatérni, hogy próbáljunk meg ezen a vonalon végig menni, ami az előkészítés következményeként jelölné meg az ajkai intézményeknek az összevonását. Éppen ezért, ha Kovács Zoltán János erre már említést tett, akkor a javaslatomat kapcsolódó módosító indítványként fogalmazom meg. Tehát az a javaslatom a megyei közgyűlésnek, figyelembe véve azt, hogy elnök úr bevállalta, hogy 2009. január 31-ig a megyei önkormányzat fenntartásában lévő összes középfokú oktatási intézményt figyelembe véve elkészíti az intézmények működésére és összevonására teendő javaslatát, ezt figyelembe véve ne példákat kiragadva hozzon ilyen típusú döntéseket a megyei önkormányzat. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Geipl Miklósné képviselő asszonynak adnék szót. Geipl Miklósné Érdemben csak egy dolgot szeretnék mondani, hisz az előttem szólók sok olyat elmondtak, amit megismételni nem szeretnék, egyetértek velük. Én csak szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy az általunk beadott határozati javaslat-módosítás egy olyan kompromisszumos megoldásnak ad lehetőséget, amelyet kérem, hogy fontoljanak meg, fontoljatok meg a túloldalon. Semmifajta veszteség nem éri a megyei önkormányzatot, semmifajta veszteség nem éri az elfogadás esetén, presztízsveszteség sem természetesen, nem éri a szakképzés jelenlegi helyzetét. Semmi visszavonhatatlanul elinduló rossz folyamat nem történik meg mondjuk január 31-ig, amíg a határozati javaslat, általad befogadott határozati javaslat lehetőséget ad az összes szakképzés területén történő áttekintésére, tehát úgy gondolom, hogy ez az időszak kedvező és kellő időt adna arra, hogy a szakképzés valóban nehézségekkel terhelt és szerkezeti változások előtt álló évét használjuk ki arra, hogy a jövőt közösen megalapozzuk. Nem célszerű ebbe belenyúlkálni, belecsipkedni; valószínű, hogy a megye egészét kellene tekintenünk, annál is inkább, mert a megye egészének szakképzését amúgy se fogjuk tudni úgy áttekinteni, hogy arra nekünk lenne hatásunk, hisz pontosan tudjuk, hogy a megyében vannak más fenntartók is, akik szakképzési feladatokat látnak el. Én éppen ezért kérem, hogy azoknak a gyerekeknek az érdekében, akik itt mondjuk, hogy jövőt szeretnének a mi iskoláinkban, próbáljuk meg ezeket a kompromisszumokat megkötni. Senkinek, úgy gondolom, hogy semmi hátránya nem származhat a dologból, legfeljebb egy jó példát tudunk adni abban, hogy jó ügy mentén tudunk együtt gondolkozni, és képesek vagyunk kompromisszumokra. Ez nem a gyengeség jele, véleményem szerint. Köszönöm szépen!

24 Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen! Dr. Kovács Zoltán képviselő úr kért szót. Dr. Kovács Zoltán Tisztelt Közgyűlés! Kicsit messzebbről kezdeném. Volt egy kampány 2006. tavaszán, amelynek az egyik oktatási súlyponti eleme volt a felsőoktatási kérdéskör mellett a térségi integrált szakképző központok létrehozása. Schwartz Béla polgármester úr, akkori képviselőjelölt is emellett érvelt, hogy milyen jó, hogy ezek a szakképzést elősegítő integrált központok létrejönnek. Sőt, volt egy mozgókamionja is az MSZP-nek, ahol már meg is jelölték ezeket a városokat, meg körzetközpontokat, hogy hol lesz ilyen. Meg is született ezt követően az ezzel kapcsolatos törvény az Országgyűlésben, ahol mi elmondtuk a kifogásainkat ezzel kapcsolatosan. Ugye ez egy integrációs törvény volt a középfokú szakképzés területén, amely mind a támogatási rendszerét, mind pedig a létszámot, törvényi szabályokkal bástyázta körbe, hogy 1500 fő létszám fölött lehet például csak szakképzési támogatást szerezni. A megyegyűlés nem tehetett mást, elindult azon az úton, amit a törvény kiszabott a számára, illetve azok a települések, amelyek úgy látták, hogy a jelen törvényhozási rendszerbe ezt az utat kell követni. Elindult ennek az előkészítése tavaly ősszel, és az én emlékeim szerint minden település megkapta a maga levelét, az értesítést, hogy mi készül, milyen előterjesztés készül. Ebben az ügyben sem Balatonfüred, sem Ajka város vezetése, füle botját sem mozgatta egyébként ebben az ügyben, majd amikor az intézmények a döntés megszületését – ami az emlékeim szerint december 05-én, vagy mikor született meg – látták, hogy a saját megszokott rendszerük megváltozik. Érthető módon egyébként ilyenkor az intézmények kapálódznak az integráció ellen, az önállóság csorbítása ellen, hiszen nem ugyanaz a rendszer jön létre, ebben azt gondolom, egyetértünk, és elszaladtak a polgármesterekhez. Így történt aztán az, amiről az elnök úr is beszélt, hogy januárban volt egy egyeztető megbeszélés a 3 településvezető, valamint a megyei közgyűlés elnöke között, hogy hogyan lehetne mégis ezt a rendszert átalakítani. Mert a rendszer egyébként kialakult eddigre, hiszen van egy megyeszékhelyi integráció, volt egy Várpalota-Fűzfő-Zirc, és megcsinálta Pápa város maga a megyei közgyűléssel együtt ezt az integrációt. Megmaradt a megye közepe, adódott egyébként ebből logikusan, hogy Balatonfüred-Ajka-Tapolca tengely hozható össze ebbe a rendszerbe, mert önmagában sem Balatonfüred, sem Tapolca nem lett volna képes erre az integrációra, talán az meg kevésbé lett volna logikus, ha Balatonfüred meg Tapolca egyesül. Én úgy hiszem, hogy a késői reakciónak egy ilyen kármentése kezdődött most ebben az ügyben, és ennek az előremenekülése az, ami ma akár a polgármester úrtól, akár a megyei szocialista, ajkai mellényt felhúzó képviselőktől hallhattunk. Ami a köszönetet illeti, azt gondolom, hogy ezen vitatkozhatunk, hogy jár-e a megyegyűlés elnökének köszönet, vagy a megyegyűlésnek, hogy 600 milliót hozzátesz a normatív támogatás felett. Azt gondolom, hogy ez egy jogszabályon alapuló kérdéskör, ha átadásra kerülne, akkor a fenntartó nyilván hozzáteszi azt. Azon lehet vitatkozni egyébként, hogy miért kell ehhez 600 milliót hozzátenni, egyrészt ugye az állami támogatás lecsökkenése vagy stagnálása, a másik oldalról pedig meg kell nézni, hogy valóban hatékony felhasználásra kerül-e ez a pénz az ott lévő intézményeknél. Ami a szigetszerűséget illeti Horváth László felszólalásában, úgy gondolom, hogy a szakértői vélemény ezt cáfolja, nem szigetszerűen működik ez a rendszer, hanem éppen az integráció az erőssége ennek az egésznek. Ami pedig Pápa város oktatását illeti, hogy azt kell erősíteni? Hát Ajka a térképen nem volt, amikor Pápát a Dunántúl Athénjének nevezte Jókai Mór, és 3 felsőfokú oktatási intézménye volt, ott mindig erős volt a megyeszékhely mellett az oktatás, Ajkán akkor 6 elemi általános iskola volt éppen abban az időszakban. Azt gondolom, hogy ez nem politikai kérdés volt, a politikai kérdés azt követően jött be, hogy ezeknek Devecser – amit Áldozó Tamás említett, Pápa, Zirc, Sümeg, ideológiai alapon – elsorvasztása következett be, a szocialista, kommunista tanácsrendszer

25 bekövetkeztével, ahol a párezres településekből 30 ezres városokat csináltak. Csinált városok, nem természetes törzsfejlődéssel, - hogy a biologitást idézzem -, alakult ki a város, hanem csinált városok lettek, olyanok is egyébként, és oda döntötték be a pénzt, az összes település rovására. Ennyit a politikai kérdésekről. Ennek részese volt egyébként, aktív részese tanácselnökként Schwartz Béla. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen! Pusztai István frakcióvezető úr. Pusztai István Köszönöm szépen! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Végig követtem a vitát, és azt érzékelem a másik oldal felszólalásaiból, hogy fölfedeztek egy fantasztikus dolgot, terjeszteni kellene ezek szerint. Ez pedig az, hogy a szakképzés összes problémáját, az integrált szintet megoldjuk, ha két ajkai intézményt összevonunk. Na, most ez messze nincsen így, tehát ez egy iszonyatos nagy tévedés. A két ajkai intézmény összevonásának semmi köze egyébként a szakképzés jelenlegi színvonalához és állapotához, ez egyáltalán nem fogja befolyásolni, hanem inkább arra utalnék, hogy igen, együtt kell működni az önkormányzatoknak a szakképzés integrált rendszerének a kialakításában. De ennek nem az intézményi szint az egyetlen terepe, mert gyakorlatilag most az történik, hogy egy összevonás címszó alatt megpróbálják ezt az integrált szintet eladni, ami nem igaz, hamis. Másrészt azokat a döntéseket le próbálják nyomni egy intézmény szintjére, amit nem az intézménynek, hanem a fenntartó önkormányzatnak, a fenntartó önkormányzatoknak kellene meghozni, méghozzá kooperációs alapon. Fantasztikusan nagy üzenete van egyébként a megyei önkormányzat döntésének, vagy várható döntésének, hogyha a kooperáció helyett az erő elvét fogja érvényesíteni, mert ebben az esetben ez történik, és valószínűleg ez fog történni. És nem akarok visszamenni, a szakképző rendszer fél éves rémtörténetét nem akarom felidézni, mert nem tartozik ide. Most itt az ajkai intézmények összevonásáról van szó. Ezt úgy becsomagolni, hogy ez megoldja a szakképzés problémáját tévedés, és egy erőpozíció alapján szándékoznak dönteni, másrészt azt üzeni, hogy a megyei önkormányzat nem kooperatív, nem együttműködő. Márpedig, vagy pontosabban egy irányba biztosan nem, egy olyan város irányába, amelynek kivételesen nem Fideszes vezetése van. És azt gondolom, de ez ettől függetlenül, hogy egy adott városnak mi a politikai vezetőinek, vagy összetételének a színezete, akkor is rossz üzenet. Mert nem csak megyei szinten, hanem lassan régiókon átnyúló szinten kéne a szakképzés integrált rendszerében gondolkodni, és nem pedig egy ilyen pótcselekvést hozni. Na, most főjegyző úrnak szeretném jelezni, hogy ne keverje össze a kérdésre adott válaszánál annak a pernek a tárgyát, tudni illik, az teljesen másról szól. Az arról szól, hogy amikor Ajka visszakért egy intézményt, ott az egyenlő bánásmód elvét a megye nem vette figyelembe, nem tekintette egyenrangúnak az ajkai és a tapolcai intézmény visszavételi kezdeményezést. (az időjelző hang megszólalt) Azt hiszem, nekem 5 percem van, és az háromról indult. Lasztovicza Jenő Csak három, második hozzászólása. Pusztai István Bocsánat, az frakcióvezetői. Nem, nem, ez első hozzászólás. De ezen nem fogunk összeveszni. Tehát ne hozzunk be olyan elemeket a dolgokba, amelyek nem ide tartoznak. Szívesen hallottam volna szakmai, gazdasági, akármilyen indokot a két ajkai intézmény összevonása mellett, az az igazság, hogy ezt nem hallottam. Végül egy dolgot szeretnék jelezni, hogy a 3 MSZP-s képviselő módosító indítványáról, hozzátéve, hogy Horváth László

26 kapcsolódó módosító indítványa számunkra elfogadható, és ha az nem megy át, akkor az előterjesztés határozati javaslatáról névszerinti szavazást kérünk. Mondom, tehát a 3 MSZP-s képviselő módosító indítványáról, ha az nem megy át, akkor az előterjesztés határozati javaslatáról névszerinti szavazást kérünk. Köszönöm szépen! Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen! Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úr. Dr. Áldozó Tamás Éppen javasolni akartam én is. A polgármester úr által elmondottakhoz térnék még vissza, mert amit elmondott, aztán a Klub Rádió majd mindjárt tényként fogja kezelni, amikor bemegyünk oda délben, mert már eddig is megtette. Nem akarom azt csinálni, mint miniszterelnök úr, mert szerintem az infantilizmusnak is vannak határai, de néhány számot szeretnék mondani. A tapolcai iskolához normatíván felül 35 milliót, azaz harmincöt milliót kell tenni, amiből a két város 5-5 milliót átvállal, tehát a megyei közgyűlésre 25 millió forint fog maradni. A Bercsényihez normatíván felül 67 milliót kell hozzátenni, ahol polgármester úr felhatalmazás nélkül mondott egy összeget, emelte a tétet 20 millióra, hogyha a 20 milliót leveszem, marad 47 millió. Tehát a tapolcai 25 millióval szemben 47 millió. Jelzem a sajtó tisztelt munkatársainak, hogy a 25 a kisebb szám, a 47 meg a nagyobb szám. A TISZK-en belül a Bánki iskola a fejlesztésre kijelölt székhely intézmény; hogyha a pályázatunk sikeres lehetett volna, ez az iskola jutott volna a fejlesztési források túlnyomó részéhez, hiszen a támogatás intenzitás mind az infrastruktúraépítés, mind az eszközbeszerzés esetében 90 %-os kell, hogy legyen. Azaz, most nem akarom ezt a számítást itt elővenni, előfordulhatott volna az, hogy a tapolcai, a füredi, vagy akár a megye által nyújtott önrész is Ajkán költődik el. Önök ezt megakadályozták, ehhez nem voltak partnerek. Horváth Lászlónak még azt szeretném mondani, hogy nem az üléspont határozza meg az álláspontot. Mi 2002-ben lefolytattunk egy késhegyig menő vitát, aminek lett egy eredménye, és amikor a Fidesz lett többségben a megyegyűlésben, azt az akkori status quo-t nem bolygattuk, nem változtattuk meg, azért nem, mert az idő bebizonyította, hogy működőképes. Tehát tudomásul tudtuk venni azt, hogy akkor lehet, hogy mi gondoltuk helytelenül, úgyhogy akkor úgy lett volna jó, hogy most megváltoztatjuk. Általában véve nem tudok mit kezdeni azzal a szocialista mentalitással, amit Petőfi Sándor ilyen patópálosan írt le annak idején. Nem hajt a tatár, ráérünk, tömködjük a lyukakat. Következik a pangás, mint mondjuk az előző 4 évben, aztán amikor már minden összeomlani látszik – lásd ugye konvergencia program és más egyebek, vagy Bokros-csomag annak idején – akkor majd jön az eszeveszett kapkodás, és nem számít semmi. Reformnak nevezzük, és akkor össze lehet keverni, be lehet zárni, le lehet rombolni, meg lehet szüntetni, el lehet lehetetleníteni, bármit, mert a reform az szent és sérthetetlen. Az a fajta gondolkodás, amelyik elébe megy a problémáknak, és nem oldja meg a TISZK összes problémáját, jelzem a sajtónak ezt se mi mondtuk, hanem Pusztai István akarná a szánkba adni. Nem oldja meg az összes problémáját, dehogy vannak problémák, amiket meg kell oldani jeleztük; jeleztük az előbb az önök által az évszázad legjobb pályázatának minősített pályázat esetében is, hogy ezzel ott is foglalkozni kéne. Önök szerint nem kellett volna, tehát valóban Ajkára koncentráltak. Még egy mondatot: annak idején bemondtuk előre, hogy az egyik Veszprém megyei intézménynek igazgatóját csak nem R.J.-nek fogják hívni? Aztán ugye így lett, aztán kiderült, hogy jó döntés, úgyhogy ezektől a bemondott monogramoktól önök se féljenek annyira, mert ugyanúgy járnak, mint én, hogy kénytelenek aztán revideálni az álláspontjukat. Köszönöm szépen!

27 Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen! A hozzászólásokat lezártam, mert több jelentkező nincs. Azért röviden annyit szeretnék én is reagálni itt az elhangzottakra: polgármester úr azt mondta, hogy nem szívességet… Lezártam a hozzászólásokat polgármester úr, nem tudok szót adni, köszönöm szépen! Nem mi teszünk szívességet úgy, ahogy elhangzott itt a hozzászólásoknál, itt a feladat ellátásáról van szó. A feladatot azt el lehet látni, nem fontos Ajkán ellátni a feladatot. Én azt gondolom, hogy a polgármester úr nagyon téved akkor, amikor a megyének a hozzáállását negatívan ítéli meg, és most ne haragudjon, én önt úgy ismertem, mint szavahihető embert, de meggyőzött az elmúlt fél év arról, hogy önnel, ha leülünk tárgyalni, csak úgy fogok leülni tárgyalni, hogy szószerinti jegyzőkönyv, és az MSZP frakcióból legalább két ember legyen ott. Mert az, amikor a polgármester urakkal leültünk tárgyalni, az önök kérésére leültünk tárgyalni, és mi a megyegyűlés az ott ígértek szerint tartotta magát a szavához, és önök támadnak minket, én ezt egyszerűen nem tudom lelkileg elviselni, nem tudom lelkileg elviselni és ezért mondom azt, hogy én az ön szavában sajnos nem tudok. És annak ellenére döntenek így, hogy a saját iskola, - viszontlátásra!-, saját iskolájuknak okoz kárt, mert az Európai Uniós pályázaton nem tudott nyerni így ez a TISZK, tehát az ajkai iskolai fejlesztést gátolja meg ezzel a polgármester úr és döntése. Én azt gondolom, hogy a polgármester úr, amikor itt a pénzről beszélt a legutóbbi közgyűlésen, mindenféle testületi felhatalmazás nélkül ígérte a 20 millió forintot. Milyen demokrácia ez, kérdezem én, hogy egy polgármesternek van joga fölállni valahol, és azt mondani, hogy adok 20 millió forintot, amikor nincs testületi döntés a háta mögött? Nem tudom, önök mit szólnának ahhoz, ha én elmennék valamelyik településre, és a megye nevében ígérnék akárcsak 5 millió forintot is. Hát nem hiszem, hogy örülnének neki, hanem számon kérnének. Ezzel be is fejezem, mert a polgármester úr úgy látom elment. Dr. Kovács Zoltán képviselő ügyrendit kért. Dr. Kovács Zoltán Tisztelt Elnök Úr! Én azt szerettem volna – csak akkor még nem rendezte meg Schwartz Béla Zalán futását –, hogy adjunk még egy 10 percet a polgármesternek, hadd beszéljen, hadd mondja el még harmadszor is ugyanazt, amit az első két alkalommal elmondott, hogy ne az legyen, hogy ami Ajkán, hogy ott nem kapnak szót az ellenzéki képviselők. Ezért ez lett volna az én ügyrendi javaslatom, de hát, még ha utolérjük, akkor még vissza lehet hívni, hogyha ezt megszavazza a megyei közgyűlés, ha ezt… (közbekiabálások hangzanak a háttérben) Én az ügyrendi gombot akkor nyomtam be, amikor még Schwartz Béla ott ült Kuti Csaba mellett egyébként, ezt szerettem volna javasolni, csak az elnök úr akkor éppen beszélt. Még a vita hevében egyébként szerettem volna elmondani, idézni a szocialista programból, de most nem jó. A szakképzés megújítása, hátha eszükbe jut, ha nem ismerik a programjukat, akkor önöknek idéztem volna, de mivel ez az ügyrendibe nem fér bele, hogy nehogy Kropf Miklós és dr. Zongor Gábor külön vitája kezdődjön még az ügyrendi javaslatról, ezért ezt most nem mondom el. Lasztovicza Jenő Jó, tehát képviselő úr, akkor nincs miről szavaznunk, én úgy gondolom. Pusztai István frakcióvezető úr kért szót, de mivel én jeleztem, hogy a hozzászólásokat lezártuk, mert nem volt hozzászóló. Tessék? De ez… (közbekiabálás hallatszik a háttérben) Jó, de először az ügyrendit Dr. Kovács Zoltán képviselő úr nyomta meg, utána a frakcióvezető úr meg kinyomta az ügyrendit. De akkor most visszanyomja az ügyrendit? Jó. Akkor ügyrendi Pusztai István frakcióvezető úrnak.

28 Pusztai István Köszönöm! Ügyrendi kapcsán csak azt szerettem volna elmondani, úgy tudom, hogy a polgármester urat, - bár közben ugye elment, meg tudom érteni -, tanácskozási joggal hívtuk meg ide. Úgy tudom, jól tudom, ugye, tanácskozási joggal? Ha tanácskozási joggal hívtuk meg egyébként, a második hozzászólás neki is ugyanúgy jár, úgyhogy kérem egyébként, hogy elnök úr erre figyeljen oda legközelebb. Köszönöm szépen! Lasztovicza Jenő Annyit szeretnék jelezni polgármester úrnak, hogy én lezártam a hozzászólásokat, mert nem volt jelentkező. Ha nincs jelentkező és lezárom a hozzászólásokat, akkor utána… (közbekiabálások hangzanak a háttérben) Ott ült, elnézést kérek. (folyamatos közbekiabálások hallatszanak a háttérből) Hát akkor elkésett a jelentkezéssel, mert elnézést, képviselőtársaim, a múltkori közgyűlésen, amikor itt volt a polgármester úr, háromszor kapott szót, háromszor kapott szót. Most is adtam volna szót neki, ha jelzi időben, hogy szót kér. Horváth László képviselő úr ügyrendit nyomott. Horváth László Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Nem méltó ez a vita a közgyűléshez, meg a témához sem. Én azt szeretném mondani, hogy a polgármester úrnak nem állnak rendelkezésre azok a technikai lehetőségek, amik a megyei közgyűlés tagjainak rendelkezésre állnak. Nem ismeri a megyei közgyűlésnek a rendszerét, tehát én itt ültem mellette, felemelt kézzel jelezte, hogy hozzá kíván szólni, elnök úr nem adta meg neki a szót. Ilyen egyszerű a történet, köszönöm szépen! Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen! Elnézést, ügyrendiben most miről kellett volna szavaznunk, mert ez nem ügyrendi kérdés volt. Horváth László Ügyrendi kérdés volt elnök úr, hogy a technikai feltételek a hozzászólónak nem állnak rendelkezésre, ezért elnök úr szerintem hibát követett el, amikor nem adta meg neki a szót, mert a felszólalás tényét kézfeltartással is lehet jelezni. Lasztovicza Jenő Jó, köszönöm! Dr. Kovács Zoltán képviselő ügyrendiben kért szót. A gombot legyen szíves képviselő úr… Dr. Kovács Zoltán Egyik se volt ügyrendi, ami eddig ügyrendiként jelent meg, az enyém se lesz az, mint régen ugye a politikai küzdelmek vallási köntösben jelentek meg ugye, az újkor hajnalán. Én szeretném elmondani, hogy én is figyeltem Schwartz Bélát, mikor az elnök úr, - nem jelentkezett! -, az elnök úr mikor lezárta a vitát, utána jelentkezett, én ezért is tettem ezt az ügyrendi javaslatot. Hozzátéve, hogy a napirend egyébként nincs lezárva, tehát még azt se tudja, hogy miről döntöttünk a polgármester úr, azt kell, hogy mondjam. A napirend közben hagyta el az üléstermet, hiszen itt voltak kompromisszumos javaslat irányába ható döntések, van módosító javaslat is, tehát azt gondolom, hogy minimum az illendőség azt kívánta volna, még hogyha nem is az a döntés születik, ami esetleg neki konform, hogy itt maradt volna és megvárta volna a döntést. Ő a döntés előtt, a zárszó előtt látványosan összepakolt és távozott. Szerintem ez ugyanolyan hiba volt, mert lehet, hogy azaz ügyrendi, amit én megtettem és itt van, megszavazza a közgyűlés az itt elhangzottak tekintettel, és lehet, hogy még beszélhetett

29 volna még egyszer Schwartz Béla. Ezt a problémát egyébként nem csak a megyei közgyűlés okozta, hanem ő is saját magának, de ezek szerint ezen már javítani nem tudunk, úgyhogy szerintem hozzuk meg a döntést, amit kell. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen! Itt elhangzott egy ügyrendi javaslat, hogy szavazzunk arról, hogy hozzuk meg a döntést. Kovács Zoltán János képviselő úrnak nem tudok szót adni, mert már a hozzászólásokat rég lezártam. (közbekiabálás hallatszik a háttérben) Rég lezártam. Én kérném a közgyűlést, hogy szavazzunk Dr. Kovács Zoltán ügyrendi javaslatáról, amelyben azt javasolja, hogy szavazzunk. 26 igen, 1 tartózkodással a közgyűlés elfogadta, hogy most a határozati javaslatról szavazzunk. Először is Horváth László képviselő úr … Kovács Zoltán János ügyrendiben kért szót. Kovács Zoltán János Elnök Úr! Nem kívánok szólni. Nem ügyrendi kérdésekben nyomtak gombot, és nem is ügyrendi kérdésben kívántam én is pont a Kovács Zoltán, miután azt mondta, hogy ő is tudatosan nem ügyrendi kérdésben, de ügyrendit nyom és kér szót, én is kívántam egy gondolatot elmondani. A bevezető után azért elmondom: az illendőség valóban azt követelte volna Ajka város polgármesterétől, hogy várja meg a napirend lezárását és a szavazást, hiszen Ajka várost képviselte itt, és nem magát. De azok után, a méltatlan hangú minősítések után, amit az elnök úr felé megtett, én megértem, hogy eltávozott, és ezért távozott el. Ugyanakkor számtalanszor elhangzott a mai közgyűlésen és a korábbi közgyűléseken is, hogy Ajka város polgármestere azon a bizonyos márciusi ülésen 20 millió forintra képviselőtestületi felhatalmazásra tett ígéretet. Elnök úr mondta, hogy át fogja tanulmányozni a mai közgyűlés szószerinti jegyzőkönyvét. Kérem, tanulmányozza át azt az ülés jegyzőkönyvét, mert én határozottan emlékszem rá, hogy Schwartz Béla Ajka polgármestere nem azt állította, hogy képviselőtestületi határozat van mögötte, hanem bírja a többségi oldal ezzel kapcsolatos véleményét. A kettő nem ugyanaz. Köszönöm szépen! Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen a hozzászólást! Akkor kérem, szavazzunk először is Horváth László képviselő úrnak a kapcsolódó javaslatáról. Kérem, szavazzunk. 9 igen, 19 nem, 4 tartózkodással elutasította a közgyűlés. Akkor szavaznánk a módosító indítványról, amelyet Pusztai István, Kovács Zoltán János és Geipl Miklósné képviselők nyújtottak be. Kérem, szavazzunk! (közbekiabálás hallatszik a háttérben) Jaj, elnézést, elhangzott, hogy név szerint, jó, akkor névszerinti szavazáshoz készüljünk. De egy pillanat, én úgy emlékszem, hogy a módosítóról nem név szerint, hanem ha nem fogadjuk el, akkor a … (közbekiabálások hangzanak a háttérből) Ezt mondta a képviselő úr! Egy pillanat! Ha az emlékeim nem csalnak, de majd akkor visszanézzük, én úgy emlékszem, hogy a javaslata az volt a frakcióvezető úrnak, hogy amennyiben a módosító indítványt nem fogadja el a testület, akkor az eredeti határozatról kér névszerinti szavazást. Parancsoljon frakcióvezető úr! Pusztai István Köszönöm szépen! A javaslat az volt, hogy a 3 MSZP-s képviselő – meg van a három, ugye? – módosító indítványáról, és amennyiben ez nem kerül elfogadásra, az előterjesztés határozati javaslatáról egyaránt névszerinti szavazás.

30 Lasztovicza Jenő Hát ezt szeretném, hát most szeretnék szavaztatni géppel a módosító javaslatról! Pusztai István Nem! Módosító indítványról is és a határozatról is. Lasztovicza Jenő Nem így mondta frakcióvezető úr! Pusztai István Így mondtam! Tessék, akkor hallgassuk vissza, tartsunk szünetet, és hallgassuk vissza. Lasztovicza Jenő Jó, majd lesz időnk elolvasni, úgyhogy majd visszahallgatjuk. Azt szeretném, hogy szavazzunk. Na, akkor névszerinti szavazást a 3 szocialista képviselőnek a javaslatáról, módosítójáról. Igen, akkor kihirdetném a közgyűlésnek a szavazási eredményét, 9 igen szavazat, 20 nem szavazat, 3 tartózkodás és 8 távolmaradással a közgyűlés elutasította a módosító indítványt, melyet a 3 szocialista képviselőtársunk nyújtott be. Most akkor név szerint szavazunk az eredeti határozati javaslatról. (A névszerinti szavazásokról készült listák a jegyzőkönyv mellékletét képezik.) Lasztovicza Jenő Akkor a határozati javaslatot 23 igen, 5 nem, 3 tartózkodással a közgyűlés elfogadta. 111/2008. (VII. 15.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta Ajka Város Képviselőtestületének 121/2008.(VI.24.) számú határozatát, és annak ismeretében az alábbi határozatot hozza: 1.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. augusztus 15-ei hatállyal a mellékelt megszüntető okiratban foglaltak szerint megszünteti a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (8400 Ajka, Felsőcsingeri u. 1.) megnevezésű önállóan gazdálkodó költségvetési intézményét és 2008. augusztus 15-ei hatállyal beolvasztja a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium (8400 Ajka, Bródy I. u. 2.) megnevezésű részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézménybe. A megyei közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy az intézmény megszüntetéséről szóló megszüntető okiratot (3. sz. melléklet) a törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv és a közoktatási információs rendszer számára küldje meg. Határidő: 2008. augusztus 15., illetve a megszüntető okirat megküldésére 2008. július 23. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

2.

A Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium alapító okiratát a 4. sz. mellékletben foglaltak szerint 2008. augusztus 15-ei hatállyal módosítja.

31 A megyei közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a módosítások végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket és a módosított alapító okirat érintettek részére történő megküldéséről gondoskodjon. A megyei közgyűlés felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az intézmény költségvetése módosítására vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: azonnal, illetve az alapító okirat megküldésére 2008. július 30., javaslat a költségvetés módosítására a 2008. szeptemberi ülésen Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. augusztus 15-ei hatállyal visszavonja a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Becsei Éva 2010. augusztus 15-éig szóló magasabb vezetői megbízását az intézmény Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégiumba történő beolvadása miatt. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megköszöni Becsei Évának, a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatójának az intézményben végzett vezetői munkáját. Határidő: 2008. augusztus 15. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

4.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a jogutód intézmény igazgatóját, hogy az iskolai alapdokumentumokat (szervezeti és működési szabályzat, házirend, pedagógiai program, minőségirányítási program) az alapító okiratnak és az előterjesztés mellékletét képező szakértői javaslatban foglalt vezetési struktúrának megfelelően dolgozza át, és a szükséges eljárás után jóváhagyásra terjessze az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elé. Határidő: 2008. augusztus 25. Felelős: jogutód intézmény igazgatója

5.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a jogutód intézmény igazgatóját, hogy az intézmény létszámgazdálkodását tekintse át és az esetleges módosításokra vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2009. április 30. Felelős: jogutód intézmény igazgatója

6.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy valamennyi megyei fenntartású szakképző intézményét érintően végezzen további vizsgálatot a képzési struktúrára vonatkozóan. Határidő: 2009. január 31. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

32 Lasztovicza Jenő A következő napirendi pont előtt 10-15 perc szünetet tartanánk.” Szó szerinti rögzítés vége Szünet Szünet után 3. Döntés Pályázati Önerő Kiegészítő támogatásokról Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2008. július 15-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatokat 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, a napirendi ponthoz van-e hozzászólásuk, véleményük. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás, illetve vélemény nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy több határozatról kell szavazni, és kérte, hogy először Csopak Község Intelligens strand kialakítása pályázatról döntsenek. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 112/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Pályázati Önerő Kiegészítő Keret című pályázatra beérkezett „Intelligens strand” tárgyú pályázatot. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kedvező elbírálása esetén az alábbi támogatást biztosítja a pályázó részére. 1. A pályázó megnevezése és címe: 2. A támogatott fejlesztés tárgya: 3. A fejlesztés összköltsége:

Csopak Község Önkormányzata 8229 Csopak, Petőfi utca 2. Intelligens strand 114.613 ezer Ft

33 4. A megítélt sajáterő kiegészítés: 15.000 ezer Ft 5. A megítélt sajáterő kiegészítés teljes összege a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésében rendelkezésre áll. 6. A pályázó köteles az uniós, illetve hazai forrásra benyújtott pályázatának elbírálásáról a Veszprém Megyei Önkormányzat elnökét - az elbírálástól számított 15 napon belül értesíteni, a döntést igazoló dokumentum hitelesített másolati példányának megküldésével. Amennyiben a Pályázó ezt elmulasztja, az ígérvény érvényét veszti. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a pályázót a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

2008. július 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Kérte, hogy a közgyűlés másodikként döntsön Tapolca Város Önkormányzata Belváros értékmegőrző rehabilitációja pályázatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 113/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Pályázati Önerő Kiegészítő Keret című pályázatra beérkezett „Belváros értékmegőrző rehabilitációja” tárgyú pályázatot. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kedvező elbírálása esetén az alábbi támogatást biztosítja a pályázó részére. a) A pályázó megnevezése Tapolca Város Önkormányzata és címe: 8300 Tapolca, Hősök tere 15. b) A támogatott fejlesztés tárgya: Belváros értékmegőrző rehabilitációja c) A fejlesztés összköltsége: 973.838 ezer Ft d) A megítélt sajáterő kiegészítés: 15.000 ezer Ft e) A megítélt sajáterő kiegészítés teljes összege a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésében rendelkezésre áll. f) A pályázó köteles az uniós, illetve hazai forrásra benyújtott pályázatának elbírálásáról a Veszprém Megyei Önkormányzat elnökét - az elbírálástól számított 15 napon belül értesíteni, a döntést igazoló dokumentum hitelesített másolati példányának megküldésével. Amennyiben a Pályázó ezt elmulasztja, az ígérvény érvényét veszti. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a pályázót a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

2008. július 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

34 Lasztovicza Jenő Kérte, hogy a közgyűlés harmadikként döntsön Sümeg Kistérség Többcélú Társulás járóbeteg szakellátás kialakítása pályázatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 114/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Pályázati Önerő Kiegészítő Keret című pályázatra beérkezett „Járóbeteg szakellátó központ kialakítása a Sümegi Kistérségben” tárgyú pályázatot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kedvező elbírálása esetén az alábbi támogatást biztosítja a pályázó részére. a) A pályázó megnevezése Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás és címe: 8330 Sümeg, Deák F. utca 6. b) A támogatott fejlesztés Járóbeteg szakellátó központ kialakítása megnevezése: a Sümegi Kistérségben c) A fejlesztés összköltsége: 355.265 ezer Ft d) A megítélt sajáterő kiegészítés: 10.658 ezer Ft e) A megítélt sajáterő kiegészítés teljes összege a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésében rendelkezésre áll. f) A pályázó köteles az uniós, illetve hazai forrásra benyújtott pályázatának elbírálásáról a Veszprém Megyei Önkormányzat elnökét - az elbírálástól számított 15 napon belül értesíteni, a döntést igazoló dokumentum hitelesített másolati példányának megküldésével. Amennyiben a Pályázó ezt elmulasztja, az ígérvény érvényét veszti. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a pályázót a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

2008. július 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Kérte, hogy a közgyűlés végül döntsön Sümeg Város Önkormányzata 84-es út és a 7324 mellékutak csomópontjának körforgalommal való átépítése pályázatról is. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 115/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Pályázati Önerő Kiegészítő Keret című pályázatra beérkezett „84-es és 7324-es számú utak csomópontjának körforgalmú

35 átépítése” tárgyú pályázatot, mivel a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a pályázatot kedvezően elbírálta, ezért az alábbi támogatást biztosítja a pályázó részére. a) A pályázó megnevezése Sümeg Város Önkormányzata és címe: 8330 Sümeg, Béke tér 7. b) A támogatott fejlesztés 84-es és 7324-es számú utak csomópontjának megnevezése: körforgalmú átépítése c) A fejlesztés összköltsége: 107.987 ezer Ft d) A megítélt sajáterő kiegészítés: 12.900 ezer Ft e) A megítélt sajáterő kiegészítés teljes összege a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésében rendelkezésre áll. f) A pályázó köteles a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal kötött támogatási szerződés hitelesített másolatát a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének - aláírását követő 15 napon belül - megküldeni. Amennyiben a Pályázó ezt elmulasztja, az ígérvény érvényét veszti. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a pályázót a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

2008. július 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

4. Rendezvények támogatása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság alelnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Szedlák Attila Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2008. július 15-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatokat 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, a napirendi ponthoz van-e javaslat, kérdés. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás, illetve javaslat nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Jelezte, két határozatról kell szavazni, és kérte, hogy először a kapolcsi Bűvészeti Napok kulturális fesztivál támogatásáról döntsenek. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi

36 116/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2 millió forinttal támogatja a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet szervezésében 2008. évben megrendezésre kerülő „Kapolcsi Bűvészeti Napok” című kulturális fesztivált utólagos finanszírozással. Az összeget a közgyűlés a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésének általános tartaléka terhére biztosítja. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a költségvetési rendelet fentiek szerinti módosítását terjessze a közgyűlés szeptemberi ülése elé. Határidő: Felelős:

2008. szeptember 18. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Kérte, hogy az MKB Veszprém KC kézilabda csapat Bajnokok Tornája rendezvényének támogatásáról is döntsenek. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 117/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5 millió forinttal támogatja az MKB Veszprém KC által 2008. szeptember 20-21-én megrendezésre kerülő Bajnokok Tornája rendezvényt utólagos finanszírozással. Az összeget a közgyűlés a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetésének általános tartaléka terhére biztosítja. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a költségvetési rendelet fentiek szerinti módosítását terjessze a közgyűlés szeptemberi ülése elé. Határidő: Felelős:

2008. szeptember 18. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

„Sürgős” minősítésű előterjesztés 5. A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács 18; 19; 20; 21; 22; 23/2008. (VI. 25.) számú határozatainak jóváhagyása Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, a napirendi ponthoz van-e hozzászólás vagy, kérdés. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Kérte, hogy a közgyűlés döntsön a határozati javaslatról.

37 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 118/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács 18; 19; 20; 21; 22; 23/2008. (VI. 25.) számú határozatainak jóváhagyásáról szóló előterjesztést és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (4) és 7. § (4) bekezdése szerint jóváhagyja azokat. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy gondoskodjon a közgyűlés határozatának megküldéséről a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács titkársága részére. Határidő: Felelős:

2008. július 25. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

„Sürgős” minősítésű előterjesztés 6. Vélemény az ajkai Magyar Imre Kórház által benyújtandó TIOP-2.2.2/078/2F pályázatról Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, a napirendi ponthoz van-e hozzászólás, vélemény, vagy kérdés. Dr. Áldozó Tamás Jelezte, hogy „természetesen minden előzetes híreszteléssel szemben” frakciója támogatja az ajkai kérést. Lasztovicza Jenő Megkérdezte képviselőtársait, kapcsolatban.

hogy

van-e

kérdés,

hozzászólás

az

előterjesztéssel

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Kérte, hogy a közgyűlés döntsön a határozati javaslatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 119/2008. (VII. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért az ajkai Magyar Imre Kórháznak gyermeksürgősségi osztály kialakítására vonatkozó törekvésével, egyben támogatja a város és

38 térsége egészségügyi szakellátásának fejlesztése érdekében a TIOP-2.2.2/08/2F. kódszámú pályázati felhívásra benyújtani kívánt pályázatát. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Megkérte a vendégeket, hogy a zárt ülés időtartamára szíveskedjenek elhagyni az üléstermet. 7. Önkormányzati hatósági ügyben fellebbezés elbírálása Zárt ülés Zárt ülés vége Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a közgyűlés a zárt ülésen az előterjesztés határozati javaslatát elfogadta. Minden képviselőtársának kellemes nyarat és jó pihenést kívánt. A testület ülését 12:00 órakor bezárta.

K.m.f.

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke