A*?/ /^ t4z^/ 461 .R873
ENT
/?^J: #f?>7
^
SMITH
3i
Eivt.
Bé.
^» if* «£» ií* ií» «t& iti iK iU JI£ ;!* s Ag^lö-gX" áxa.fiXa-gX9- eXa pTo- aTa gla e^9.i£fo
r
LaA9.aA9-^Ka.g>Kft affi^pTo. pTq. ffi^ qTq. yyy
1
X. kötet.
április
1903.
4.
füzet.
w.
Oá
*3
ROVARTANI LAPOK
m
HAVI FOLYÓIKAT
W
különös tekintettel a
hasznos és kártékony
rovarokra
-*-
D«
BEDÖ ALBERT D«'
CHYZER KORNÉL MOCSARY SÁNDOR.
BÍRÓ LALOS
ENTZ GÉZA
m ti m
D«-
KÖD R kkV KL
K 6 Z R KM
SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
m *?
1$?£#r
*!
N ti ti ti
BUDAPEST, A
1903-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV.,
M OL
N
ÁR
-
U T
CZ
A
V Ks K**»*>bttJVAT$LA
24
ti ti Megjelenik minden hónap els napján, július
és augusztus havak: kivételévé
Elfizetési ára egész évre 8 kor.
/
:
Tartalom ...
ar lepke-fauna bvülése Irta dr. Uhryk Nándor I. Rákféíék a M. N. Múzeum gyjteményében. Irta dr. Daday Jniu Kirándulás Abauj-Torna megyébr. Irta A. Aigner Lajos. 1 I. 2 ábrával Magyarország Cerambicidái. Irta Csiki Mailász Irta faunájához. Detonáta Adatok a József. 2 ábrával
A mag\
.
.
....
71 75
Ern
Kíilöti félék
Anisits
J.
Kada István A Vívipara vera .
Irodalom
Irta
85
A. Ai^uer Lajos
és a rovarok
Irta
D.
-79
.......86
...
Dániel
Thalpochares pannonica
67
70
86 87
E.
:
Bernhauer M., Dániel mertetése
'IV
Csiki
Irta
Ganglbauer L
és Müller T.
közleményeinek
is-
Rrnb
SS
Természettudományi Társulat állattani szakosztálya minden hónap els péntekén (VIII, Eszterházy utcza 16.) ülést tart. Vendegeket szívesen lát.
A
kir.
magy.
budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr féle vendéglben (Kerepesi út 44.) találkoznak.
A
Az
meg
1897., 1898
.
1899
1900
szolgálhatunk. Új elfizetk
kötetekbl csak egyes áron kaphatók
I
,
1901. és 1902-iki teljes
föle
példány
kötet 10 kor,
áll II.
áron
évfolyammal
kaphatják.
rendelkezésre
;
Az elbbi
ezek következ
kötet 6 kor., Az
I
és
köte
III
tet készpénzben visszaváltjuk
Az elfizetési összegek 24.)
kiadóhivatalunkhoz
(IV
,
Molnár-utcza
czímzendök.
Ool^opterai-cliiplumgiira at
Székes-
leginkább
fehérvár környékérl, óhajtanám más bogarakra elcserélni.
Szives
ajánlatokat kérek.
Székesfehérvár.
Chiti órányi Ede, cist
fogyón
tanár.
A
magvar lepke-fauna bvülése. A molypillék. Dr. Uhryk Nándor.
Irta
I.
A
czím
fenti
alatt
összeállította
azokat a Macrolepidopterákat, addig
fel
nem
Abafi-Aigner Lajos barátom
melyek a magyar faunából mindde a melyek a Staudinger-Rebel-
1
)
voltak jegyezve,
katalógus szerint, elttünk ismeretlen adatok nyomán, Magyarországon is elfordulnak s a melyek magyar honosságát megállaféle
pítottnak
St
tekintenünk.
kell
mennyiben, kell indokolás
barátom
még
mellett,
még tovább a dalmát
ment,
lepkéket
is
a a
magyar fauna keretébe felvette, mi által a Magyar Birodalom lepkéinek száma tetemesen növekedett. Lényegesen bvül azonban a magyar lepke-fauna, ha az említett katalógus nyomán az ugyanoly adatokkal ellátott magyar és dalmát molypilléket is hozzáadjuk. Hazánkban, fájdalom, mindeddig nagyon kevesen foglalkoztak a molypillék gyjtésével, minek folytán ezek faunájáról elég szkkör tudomásunk van. Az országnak számos megyéje, st része
egész
incognita.
mint
pl.
a felvidék,
Ennélfogva nincs
mit
e tekintetben
csodálkoznunk
minduntalan találkozunk oly fajokkal,
valóságos azon,
terra
hogy ha
melyek hazánkból eddigelé
ismeretlenek voltak. Igaz ugyan,
gyjtnek,
hogy az utóbbi idben A. Aigner
mint
Wachsmann
László, Ulbrich Ede, lius
Lajos,
több
Ehmann
ügyes és Ferencz,
Jánosnak, valamint
Dr.
buzgó Kosztka Czeke-
Dánielnek Nagyszeben és Brassó környékén és Hedemann-nak
gyjtése alapján lényegesen bvült a hazai Microlepidopterák ismerete, úgy hogy a kir. m. Természettudományi Társulat által kiadott lepke-katalogus megjelenése óta (1896), melyben 1246 faj és 26 faj változat van felsorolva, eddig, azaz Herkulesfürdben
tett
—
alig öt
év
Microlepidoptera-faunának
alatt
faj változattal gyarapodott,
Rovartani Lapokban. i)
E. L. VIII.
2)
V.
ö.
R.
L.
mely adatokat
2 )
1901. 175. VIII.
1.
1901. 212.
Rovartani Lapok 1903. márczius
1.
újabb 126
évrl-évre
fajjal
és 5
közöltem
a
Lhryk Nándor.
68
Ennek
számos oly hazai jelölve
mellzöm
következtében adatát,
Egyébiránt
volt.
mely a azí
az
katalógusnak
idézett
ban már magyarországinak
R. L.
tapasztalom,
ama
hogy
srbben
gyakran mellzi Magyarország megemlítését, holott Erdélyt mint külön országot vagy tartományt,
ha ugyanaz a
Magyarországon
faj
is
fordulna el, daczára annak, hogy is
volt említve.
fel
1
No, de azon
)
még akkor
elfordul, mint
Romániában
chazariella Mn., mely állítólag Sarepta,
már
1
katalógus
pl.
idézi
hogy Cerostoma is,
és Erdélyben
899-ben Magyarországból
meg nem ütközhetünk, ha
oly
nagy munkában, mint ama katalógus, kihagyásokat veszünk észre és nem követelhetjük, hogy az a R. L.-nak minden adatáról tudohiszen tudva van, hogy Bécs távolabbra esik mást vett légyen ;
Budapesttl, mint
Makó Jeruzsálemtl. felsorolom ama katalógusnak elsször Magyar-
Ezek után országra, másodszor pedig Dalmácziára vonatkozó I.
Új
adatait.
magyar Microlepidopterák. 2 )
Dectocera pseiidolimbella Rag. Hung.
(Fiume). Euzophera osseatella Tr. Hung. lit. Dalmatia, Sicilia, Syria. Hypochalcia decorella Hb. ab. erebella Rag. Csak Magyarország. Epischnia Boisdiivaliella Gn. (farella Curt.) Északny. Németes délny. Francziaország, Anglia, Belgium, Batavia, Valesia, Túra, Észak-Afrika, Észak-Amerika. Nephopteryx serraticornella Z. Dalmatia, Hyrcania. Scoparia ferplexella Z. Hung. lit., Dalmatia, Déli Krajna, Bithynia, Görögország, Pável még 1884-ben Buccariban gyjtötte; de szerinte mint nem Magyarországhoz tartozó területen, a katalógusból kihagytuk. Calamochrous acutellus Ev. Carinthia, Istria, Sicilia, délkeleti Oroszország, Túra. Pyrausta accolalis Hb. Erdély, Ausztria, Galiczia, Finnorsz., délkeleti Oroszország, Piemont, Túra. Pterophorus constanti Rag. Alsó Ausztria, Francziaország. Onteodes cymatodactyla Z. Hung. lit. et mer. or., Dalmatia, lit.
Görögország. CoMchylis zefihyrana v. wüliana Brahm. (dubrisana Curt.) Német-. Angol-, Franczia-, Spanyolország, Hollandia. Evetria Uirionana Hb. Austria-Hung., Német-, Angol-, Finn-, ny. Orosz-, Svédország, Belgium, Helvetia, Japán. Olethreiites hercyniana Tr. Austria-Hung., Német-, Finn-, nyg. Oroszország, Galiczia, Hollandia, Helvetia, Piemont, Lappföld, i)
R.
L.
2
Itt
megemlítem
)
VI. 1999.
112
1.
és VII.
az esetleges
az országokat, melyekben az illet
faj
1900. 33.
közelebbi
1.
termhelyet
azonkívül elfordul.
is,
valamint
azokat
;
magyar
.4
lepke-fauna bvülése.
tí9
Pelatea klugiana Frr. Croatia, Karinthia, déli Francziaorsz., Andalusia. Noíocelia junctana Tr. Dahnatia, Alsó-Ausztria, Németorsz., Sarepta.
Epiblema ctimulana Gn. Ausztria, déli Francziaország, Aragónia simfloniana Dup. Alpok, Szilézia, Galiczia, Svedorsz., Aragónia cnicicolana Z. Délkel. Hung. Croatia, Dahnatia, ;
;
Sicilia.
Grapholüha conformana Mn.
Swanwierdamia
caesiella
Hb.
Croatia,
Dalmatia,
Ausztria,
Kis-Azsia.
Galiczia,
Svajcz,
Német-, Franczia Angol-, Olaszország. Gelechia maculatella Hb Déikel. Hung., Ausztria, Német- jiinctella Dgl. ország, Svajcz, Piemont Austria-Hung., Német-, Angol-, északny. Oroszország és Svédország Tischeriella Z. Ausztria, Svajcz, Németország, Livland. Aristoteliti brizella Tr. Ausztria, Német-, Angol- és Finn,
;
ország.
Atreuiaen lonchoptera Stgr. Eszakny. Francziaország. Borkhausenia Bruandella Rag. Deli Francziaország. Epermcuia petrusella Heyl. Csak Magyarország nigrostriaiclla Heyl. Csak Magyarország. Scythris bifisella Hofm. Nyugati Németország. Cosmopieryx liengiella Z. Alsó-Ausztria, Északnyug. Német-, Angolország, Livland. Coleophora echinella Stgr. Pontus craccella Valet. Deli Francziaország, Lydia gnaphalii Z. Austria-Hung, Svajcz, Német- és Finnország. Elachista Heringi Rbl. Déli Magyarország, Alsó Ausztria, Románia. Gracilaria rufipennella Hb. Austr.-Hung. Német-, Finn-, közép Olaszország, Svajcz, Scandinavia, Aragónia. ;
;
—
—
;
par isiella
Wck.
Hung.
Dalmatia, Alsó- scopariella Z. Anglia, Livland. Acrolepia assectella Z. Ausztria, Galiczia, Német- és Francziaország, Belgium, Batavia. Roeslerstammia pronubella Schiff. Alsó-Ausztria, Galiczia, Szilézia. Német- és Angoiország, (Dalmatia, Sicilia, Kaukázus ?) Tinea grqmilatella H. S. Hung. mer. lit Dalmatia, Tirol, Olaszország, Taurus. Lithocolletis
üt.,
Ausztiia, Tirol, Istria, Franczia- és Olaszország Dalmatia, Ausztria, Germania, Batavia, Belgium,
;
,
N
Rákfélék a M.
Irta
A
nm
Dr. Daclay Jen.
Crustacea-gyjtemény
ajándékozta 1850-ben, de
els
példányait
s a
faj
meg
Pius Ti'tius
Malacostraca-gyjteményaek
a
Brunswick József Miketz Andrá stól vétel
mégis a gróf 11
gyjteményében.*)
alapját
ajándékozása folytán került útján szerzett 18
faj
vetette
de
mégis
1851-ben.
A
múlt század
szemmel
50-es éveinek során
látható gyarapodás állott be,
lassan
még
bár,
pedig legfképen aján-
dékozás és gyjtés útján. Az ajándékozók sorában találjuk
Glós
Sándort, Frivaldszky Imrét, Doleschall Lajost,
Chyzer Kornélt, Tóth Sándort
Komis
és
Sokkal nagyobb lendületet vett a gyarapodás folyamán, a mikor
Pius T
is
i
t
i
u
száz
s közel
300-nál több példányban. Becses példányokat
gyjtéseibl nyert
vara-expediczió
Az ajándékozók
fajból állott.
kis
ö
1
d v á
r
találjuk
A
:
Károly
y
Kundl
állott.
a No-
a mely 17
is,
következket
sorában a
útján szerzett 26 fajból
vétel
ajándékozott
tartalmazott
70-es években a gyarapodás csupán a
adományából és
a 60-as évek
fajt
gyjtemény
Újhelyi Imre, Duka Tivadar, F A
Károlyt.
P.
Lajos
80-as évek-
ben a gyarapodást legfképen a nápolyi zoológiai állomástól vásá-
gyjtemény eredményezte, de hozzájárult a Madarász József adománya is. A 90-es években s a jelen század els rolt
éveiben,
eltekintve
ajándékozásától,
néhány
kisebb
Biró Lajos
vételtl
Budde-Lund
és
új-guineai s az állattan tisztviselk
magyarországi gyjtései eredményeztek gyarapodást. Kiválóan becses az Isopoda-gyjtemén}',
gyjtések ligeti
s
újabban a
Gyz
Wachsmann Ferencz
ajándékozása,
tisztviselk hazai s a
a melynek régebni
valamint
a
és
Szép-
múzeumi
állattan
Biró Lajos új-guineai gyjtései alapján Dollfus és Budde-Lund határozták
összegylt példányait meg, és mely a magyar faunára nézve alapgyjteménynek mondható. A Malacostraca-gyjtemény ez id szerint 400-at meghaladó fajból
áll,
a melyeknek
készítmények,
kisebb
példányai
részük
legnagyobb
száraz
*
japán tengerbl.
»A M.
N.
Múzeum
múltja és jelene« czínuí
mbl.
borszesz-
Az Macrocheira Kám-
állapotban
utóbbiak között van egyebek mellett egy óriás pferi is a
részben
conservált.
Rák félek a M. X. Múzeum gyjteményében.
A
71
gyjteményben pár Limulus
Giganlostracák csoportját a
longissimus és moluccanus képviseli.
Az Entomostraca-gyjtemény alapját a dr. Chyzer Kornél 1856. és 1860. évi adománya vetette meg, a mely kizárólag
A
magyarországi Phyllopodákat tartalmazott.
mikor
1883- és 1885-ben következett be,
hagyatékának Budapest körül gyjtött
Madarász
is
Daday Jentl
1886-ban
vásárolt
Zs. E.
Entomostracái jutottak
De nem csekély gyarapodást
állattár birtokába.
gyarapodás
további
idézett
hazai
111
faj
el is.
a
A
az dr.
múlt
század 80-as és 90-es éveiben, valamint a jelen század els évei-
legíképen a hazai gyjtések
ben a gyarapodás
gazdag anyagot
Biró Lajos
szolgáltatott
Ma
dr.
r
á
s z
Gyula
Zichy-féle
valamint a
új-guineai,
d a
eredménye ázsiai
;
de
ceyloni,
expedi-
gyjtése saSilvestri Filippo olasz búvár patagoniai gyjtéseinek révén szerzett anyag áttanulmányozása is, annyival is inkább, mert a gyjtemény ez úton számos typus -példány birczió
tokába
jutott,
melyeknek
leírását dr.
Az Entomostraca-gyjtemény
Ü ez
y
id
szerint
tartalmaz több ezer példányban részint
fajt
Jen
a d a
adta.
400-nál
borszeszben,
több részint
meg-
mikroszkópi praeparátumokban, melyeknek száma a 400-at közelíti.
Kirándulás Abauj-Torna megyébe. A. Aigner Lajos.
Irta
I.
Régóta vágytam
huzamosabb teljesült a
hogy
a felvidék valamely havasi részén
Ez a vágyam Könyvtárak országos Ffelügyelségének
foglalkozhassam
ideig
Muzeumok
és
rovarászattal.
hogy Dr. Nagy Géza kassai orvossal Abauj -Tornamegye rovarfaunájának kutatására néhány
ama megbízása együtt
arra,
által,
hetet fordítsunk.
A Magyar Dr.
Nemzeti
Múzeum
Horváth Gézának
vés
Torna vidékét szemeltem
nan közel érhettem
a
1
és bogárfajt gyjtött.
osztálya igazgatójának,
tanácsára az észak
völgyet,
rajongó helyrl,
felé
védett
fek-
megállapodásom helyéül, a hon-
ki
szádelli
Frivalászky m r e mint kitn entomologiai
állattani
melyrl
lelkesedéssel
annak
emlékezett
melyen több nevezetes
idején
meg lepke-
72"
4".
Ehhez képest nap
lep
plébánoshoz,
a ki bennünket
Somo-
kocsin a
a mely gigantikus sziklaképzdéseivel meg-
vitt,
hatást gyakorol. Hajdani vadregényes voltából azonban sokat
veszített a völgy
az
hogy
által,
végén
a fels
fürészmalom tulajdonosa, a fának Torna a völgyön végig pompás utat készíttetett. akad
más-
és
és kedves nejével a tornai vasúttal
Toniori István
szádelli völgybe
16-án utaztam Kassára,
1901. július
Nagy Gézával
diba,
Aigner Lajos.
itt-ott
érdekes
oly hely
is,
a hol
gyjteni
lehet.
kitnen
miután a plébános
fajt,
felé
lev
szárpataki
szállítása
czéljából,
Az út mentén azonban Gyjtöttünk is néhány
megvendégelt volna.
Nagyék
Somodiban vasútra szálltak, engem pedig a plébános a félórányira lev Somodi fürdbe vitt, melyet Nagy Gézával szállásomul kiszemeltek. A fürd elbb püspöki tulajdon volt, az idén azonban Dudás somodi lakos megvette és kissé jobb karba helyezte. Az egész frd áll a fürdVisszajövet
fürdszobával) és különálló kisebb épületbl, összesen 5 vendégszobával, valamint kis melléképületbl, melyben a fürd épületbl
ftje
s
barlang,
(7
erdkerül lakik. A fürd közelében van egy csepkmelybl a jéghideg Pitykó patak folyik ki, mely ram az
meggátolta
nézve mellett
már
a
barlang
benne
voltak
:
megtekintését állítólag igen
Je
;
kisebb
vízállás
nagy terem van a
föld
gyomrában.
A roppant
primitív
fürdhelynek, melyet a somodiak és
naiak szoktak felkeresni, csak két szobája volt elfoglalva,
enyém
s a
ftiszt
szállt
rek,
szomszédos, melyben
meg
Horváth Pál leányával
nejével és kis
kiknek társasága
elviselhetvé
Els nyaláb"
kirándulásunk
volt a
az
budapesti posta
magányt
és kik
st Horváth csaknem
másfél
nev
elmentünk,
i.
igen kedves embe-
ezt a
tette
buzgó segítim lettek a lepkészésben, minden kirándulásomra elkísért.
:
t.
tor-
lev gyjthelyre
„Kis kopo-
órányira
málnásba, a hová, mint jó egy ízben hölgyek kíséretében
is.
Igen
ismételten
kellemesen
nem pedig tót, mint képzeltem volt. A nép igen takarékos, józan még ha ünnepen vagy vasárnapon pálinkát iszik is, odahaza issza, nem
hatott rám,
hogy az egész vidék
lakossága
magyar,
;
pedig a csapszékben, melyet mindenütt üresen láttam. S ez a nép tiszteletben tartja
úton
is
különösen Szent Lászlót.
A málnáshoz vezet
monda szeiint Szent Lázsió lálábának nyoma látható. Úgyszintén
láttam sziklát, melyen a
bának, kardjának és lova két mutattak a szádelli völgyben is Szent László útjának, valamint IV. Béla kocsijának nyomát is, s ugyanott sajátságos alakú sziklát,
Dengezicsnek,
Attila
öccsének
sírját.
;
73
Kirándulás Abauj-Torna megyébe.
a
A szádellí völgyben még midn a szárpataki malomnál
els
szándékoztak
kirándulásunkban
Junga,
a ki
kitn
Horváth
Másodízben
elbb
jövet
Lefelé
résztvenni.
nagyon
st
ittlétemrl,
nevezetesebb
a
es
Hirtelen
vételeket készített.
beteg neje
fényképész,
Seb
Junga
találkoztam lovag
Nagyék útján tudtak
kik
századossal és nejével,
Elször egyedül,
két ízben voltam.
pontokról
lehtötte
fel-
jókedvünket.
kisért el, kivel a szádelli tanítónál (kinél
szállva volt) uzsonnáztunk, s azután lányai haza-
kísértek bennünket.
igen csekély volt
A
ha 3
:
eredmény
lepkészeti
—4
elbb
héttel
mindkét
alkalommal
b
zsákmányra
jövök,
tehetek szert.
Nem
els
pedig
ma
dolgában
vadregényesség
még
két ízben az
több sikerrel jártam
ízben az
felülmúlja tanítóval
áji
szádelli
a
mehy
völgyben,
áji
völgyet
Falucskáig,
sok
hol
a
is
búcsúst találtunk el, a kik Barka búcsúhelyre igyekeztek. Visszajövet utóiért az
es, melynek elmultával Tornára mentem
Nagy Gézával
megháltam. Másodízben is
az
es
zött
vissza.
jártunk
Falucska környékén
állítólag
s
itt,
s
ott
ekkor
szintén
van
érdekes cseppkbariang.
még
Kirándultunk felé)
és a Sötét völgyön át a
melynek templomromjai
mány
a Tófej
alatt
nev
havasi
Szent László
hajdani
forrás fakad,
(Debrd
mocsárhoz
kolostorhoz,
a melyben
hagyo-
a
szerint Szent László patkóját lehet látni.
Voltam továbbá a Miglincz nev erdészlakban is, mely több száz méterrel magasabban fekszik mint a fürd. Egyik nap ugyanis fáradtan érkezvén haza a szádelli völgybl, a fürdben megismer-
kedtem a Dreher-féle uradalom erdészével, ki ernek erejével felLett ebbl másvitt magával, állítván, hogy félóra alatt felérünk. félóra is, úgy hogy sötétben, elcsigázva értem fel. Csak reggé Kimentünk a láttam, min gyönyör helyen áll az erdészlak.
honnan nagyszer kilátás nyílik egész Meczenzéfig. Közelben van forrás, melyben moha, virág megkövesül. Az erdész felügyelete alatt áll 17,000 hold erd, melyben nincsen ugyan szarvas, de annál több z, állítólag fehér is medv
Súgó
a
felé,
;
Este
ritkán mutatkozik.
életemben
Az
nem
fele oly
fel he
szakadás
volt,
mint még
láttam.
esbl egyáltalában bven
ran naponta csak
1
—
jutóit ki
2 órát lehetett
künn
nekem, úgy hogy gyakjárni.
Ilyenkor
a
fürd
közelében, este pedig gyertya és acetylen vagy csalétek segítségével olykor szép sikerrel lepkésztünk Horváthékkal, vagyis az ösz-
szes fürdvendégekkel,
bámészkodó
és
-
míg a fürd egyéb összes
nevet közönségnek.
lakói
beálltak
A. Aigner Lajos.
74
Egyik este
nagyobb
kellemes
meglepetésben
visszaérkezve,
kirándulásról
Ugyanis
részesültünk.
fürdben
a
találtuk a
ott
Deszkái János Majoros Erzsi óvodásné, Tóth
plébánost nagyobb társasággal, köztük
püs-
pöki kertész és neje,
állo-
másfnök
kikkel szalonnasütés és ének mellett nagy
leányai stb.,
czéczót csaptunk.
Mieltt a vidéket elhagytuk volna, Horváthékkal
emelked
felmentünk
Torna vára regényes romjaihoz, még pedig a hajdani kocsiúton, melyen még láthatók a régi kocsikerekek nyomai a sziklákon. Fönt leírhatatlan nagyhegyen
az elkülönített
szer tett
kilátás fogadott
ez hajdanában
bennünket. Valóban fejedelmi lakóhely lehe-
Miután a romokat szemügyre
!
leereszkedtünk Torna
Másnap
büszke
felé
vettük
volna,
úgy tértünk haza.
s
(aug. 2.) elutaztam Horváthékkal együtt, kiktl Kas-
sán elbúcsúztam és
Nagy Gézánál
szállva, vele a továbbiak
Ennek folytán a következ napon kocsin Aranyidkára mentem, a hol Géza barátom sógorának, Sziklay Alfonz fmérnök és bányafnöknek vendége voltam. Aranyidka jó magasan fekv kiterjedt bányam, melyben újabb idben csökken iránt értekeztem.
ugyan az ide
ezüst, de
elkísért
is
bvül
mert délután S z
;
Fájdalom az
az aranytermés.
bányaorvossal a Holicza havas
k
i
1
a y v a
felé
sétálván,
Gyurcs k esszer köd-
Dr.
és
1
ess id
az
i
szakadás haza zött. Mindazonáltal fogtam szép számmal érdekes Geometridákat. Kisérim szerint
mandra, de szarvas nincs, ségként említettek
A bányászok
egy
a
z
sok a vaddisznó,
itt
medve
is
Különös
ritka.
melyen cseresznyefa
bükkfát,
és
szala-
nevezeteshajtott
ki.
többnyire tótok.
Egész éjjel szakadt az es. Csak másnap délben tisztult ki az id, úgy hogy másnap délben kimehettünk a Kojsói hola felé, a hol tömérdek málna, de annál kevesebb rovar volt Este csalétekén
sem fogtunk semmit.
Aug. 5-én
Sziklayval,
kocsin mentünk arrafelé,
de útközben az egyik
ló
dolga
mellett, a hol
a
mitl
kocsiról,
hajdanában a felvidéki
két
urak
szokták
volt,
megbokrosod-
cyanüvegem zsákmány tönkre ment. Elhajtattunk azután Rudnok
ván, útitáskám leesett idkai
kinek Gölniczbányán
és
az
fürd
pénzüket
el-
majd a szépfekvés Jászon s az indusztriális Meczenzéfen át Stoósz fürdhöz értünk, a hol leszálltam és a szép fürdben körültekintve, közelében g3 jtöttem is, majd visszatérve Jászon vasútra ültem és szakadó esben értem Kassára. Itt még néhány napig akartunk Nagy Gézával gyjteni, egyik délután herdálni
;
T
75
Magvarország Ceramhycidái.
szedtünk
is
össze egy csomó
állatot,
de a folytonos
eszés
miatt
hazautaztam, elment minden kedvem, s így fogtam magamat és nem anélkül, hogy Nagy Gézával a cistercitáknál ebédre hivatalos lévén,
néhány jó órát töltöttem volna, ámde eláztam volna. szái azon itt se maradtam, de azt se mondhatom, hogy Daczára az elrehaladott évszaknak, a folytonos eszésnek megyében való elés baleseteknek, mégis szépszámú rovarnak a igen kellemes társaságban
fordulását figyeltem
meg társammal.
Magyarország Cerambycidái. írta
Ern.
Csiki 1.
családsorozat egyik tekintélyes családját képeCerambycidák, melyek közelebbi rokonságban csak a Chryso-
A Phytophaga zik a
melidákkal vannak.
Rokon vonatkozást
nini és a Chrysomelidákhoz
találunk ugyanis a Prio-
tartozó Sagrini nemzetségek között.
fonálczinczérek csápja 11 vagy több ízbl áll, rendesen A csápok a homforma, de találunk fürészes és féss csápot is. mellett vagy azok kimetszésében vannak elhelyezve,
A
lokon a szemek
A
illetleg ott erednek. t
est oldalán
messze
lábak többnyire karcsúak és hosszúak,
kiállók.
rendszerint apró, a végízzel
Lábfejük öt ízbl
áll,
a 4.
összentt,
némelykor
az
els három
tehát álötízesek (cryptopentamera)
;
azonban
íz
alig
a
kivehet,
lábfejíz
talpa
kefeszeren szrös a 3. íz kétkaréjú. Fels állkapcsuknak a hegye majdnem mindig egyszer, alsó állkapcsuk kétkaréjú,
széles,
;
szárny szerkezete megfelel a Cantharidafutó ágat typusnak, vagyis a média és a radius egy-egy hátrafelé Malpighi-edények száma 6. A hím ivarszervei egy pár
tapogatók
bocsát.
jól
láthatók.
A
A
kocsányosak. ectadeniával bírnak, a herék folliculusai kerekek és A lárvák pseudoorthognathok, azaz orthognathoknak tetszk, tényhypognathok. Az idegrendszer egyszer, a három leg
azonban
thoracalis ganglion egymástól elválasztott,
az
abdominalis
dúcz-
láncz 5 vagy 4 ganglion ból áll. A Cerambycidák az egész földkerekségen vannak elterjedve, a tropikus tájakon fajokban gazdagok. Jelenleg
de
különösen
mintegy
10,000
elforduló
kez
kulcs.
fajt
ismerünk.
Cerambycidák
A magyar
meghatározására
birodalom területén szolgáljon
a
követ-
Ern.
Úsiki
76
Kulcs az alcsaládok meghatározására. I.
lábszár bels oldalán nincsen semmiféle barázda. A tapogatók utolsó íze a csúcson lemetszett. !. Cerambycinae. Az elüís lábszár bels oldalán rézsútos barázdával J ) II Lamiinae. A tapogatók utolsó íze hegyesed
Az elüls
— — —
*
Cerambycinae nemzetségek meghatározására. alcsalád:
1.
Kulcs 1.
— 2.
—
3.
—
a
Az elmell nyúlványa az els csípkön jóval túlér. Az els csípk harántosak, többnyire laposak Az eltör olés többnyire zegzugos
dalszéle éles
vagy fogazott.
2.
Prionini
Az elmell nyúlványa az els csípk között végzdik, azokon túl nem ér __. ._. ... ._. ... ... ... ... 2. Az els csípk kúpformák és többnyire ersen kiállók 3 Az els csípk gömbölyek ... ... 4. Cerambycini ... A fej a szemek mögött nem szkített. A csápok rövi- i dek, az ízek vastagok
A
fej
tett...
...
...
...
szemek mögött erteljesen,
a
...
._.
...
...
...
...
...
|.
Spondylini.
nyakszeren szkí__
._.
...
3.
Lepturini
* 1.
1.
nemzetség: Spondylini.
nem:
Spoudjlis Fabr.
Fekete, melle srn, hasa gyéren sárgásbarna szrökkel fedett. Feje és eltora és erteljesen pontozott, minden pontocskában egy-egy rövid barnásfekete szrrel. Szárnyfedi erteljes és mély pontokkal beszórtak, az erteljes pontok között finoman pontozottak és barnás-fekete szrökkel fedettek, azonkívül 3 hosszirányú bordává ezek közül a két bels élesebb, a küls elmoscdottabb. Hossza 13 23 °'%i. Egész Európában
srn
1
,
és Szibiriában fordul el, Latr.,
—
—
nálunk
maxillosus De Geer.)._.
sem ...
ritka, I.
(elongatns
buprestoides Linn.
* 2.
Kulcs 1.
a
nemzetség
:
Prionini.
nemek meghatározására.
Az
utómell fels oldalszegylemeze hátul lemetszett (1. ábra) ... ... ... ... .... ... ... ... ... ... ... Az utómell fels oldalszegylemeze hátul hegyes (2. ábra) l
)
Lameere
szerint
csápok tisztogatásain szolgál.
ezen rézsútos,
szrökkel
srn
fedett
2.
4.
barázda
)
77
Magyarország Cerambyciddi.
Jl
1
ábra.
Prionus coriarius L
ós
'2.
ábra.
Aegosoma scabricorue Scop.
utomellének fels oldalszegylemeze
2.
—
(7?
erteljesen frészesek, nstényeknél 11 ízesek, vékonyabbak es ke vésbbé frészesek, a test hosszának felinél rövidebbek.
A csápok vastagok, hímeknél
12
ízesek
és
2. Prionus. ... Az eltör oldalán három ers foggal ... A csápok karcsúak, hímek és nstényeknél egyaránt 11
ízesek, az egyes ízek (a második kivételével) sokkal hosz----szabbak mint szélesek... ... .__ re.'.s, fogazott vagy 3. Az eltör oldalszegélve éles, finoman A hímek csápja a foggal. a közepe mögött erteljesebb
— —
—
testnél
hosszabb
— — — — — —
...
3.
á
-
Ergates.
oldalszegély, nincs, az oldalszél aprón tüs4. Macrotoma. kés, csak a töve eltt egy nagyobb tüskével szögletei hásó 4. Az eltör csupasz, oldalt tüskék nélkül,
Az eltörn
hegyesen kiállók Az eltör sárga felálló szrökkel ... ... közepén tüskével ...
2.
srn
felett,
— — —
5 Aegosoma oldalának 6 Tragosoma.
Prionus Fabr.
nem:
Szurokbarna, fényl; a hímek csápja 12, a nstényekké 11 ízes, a hímeknél erteljesen frészesek és a helyezettek. Az 3. íztl kezpve tölcsérszeren egymásba eltör oldalán három ers foggal. Pajzsocskája hátul keszétszórtan ponrekített, rendesen szélesebb mint hosszú,
Szárnyfedi ránczolva-pontozottak, 2—3 hosszirányú elmosódott bordával, a hímeknél a varrat a csúcson finom hegyben végzdik. Alul sárga szrzettel fedett, a hím utolsó haslemezén háromszög bemélyedéssel. Hossza Elfordul egész Európa erds vidékein, 24—40 mU 1- coriarius Linn. hazánkban is közönséges
tozott.
.
3.
nem
:
Ergates Sérv.
Vörösbarna (í) vagy szurokbarna (?), kissé fényl. A hímek csápja a testnél, a nstényeké a test felénél hosz-
: :
7H
Csíki
szabb.
Az eltör finoman
fogazott
(í)
mögött még egy nagyobb
a közepe (?),
Ern. vagy ezeken kívül
foggal
is
fegyverzett
felületén két erteljesen ránczolt kiemelkedéssel
egész felületén ránczolt pontozottak, két alig
—
(J)
vagy
Szárnyfedi finoman ránczolvakiemelked hosszirányú bordával. Fleg Közép-Európában fordul
(?).
Hossza 27 50 '%. el, hazánk nyugati részében is megtalálták termhelyei I. Kalocsa. II. Kszeg, Lakompak. III. Znió-Váralja. X. ;
Herczegovina. (obsctirus
serrarius Panz.)
Macrotoma
nem:
4.
Oliv.,
1.
taber Linn.
Sérv,
(Prinbius Muls.)
Barna vagy szurokfekete.
A hímek
csápja hosszabb,
olyan hosszú, mint a test fele. Az eltör apró és töve eltt egy nagyobb foggal. A hímek szárnyfedi homályosak, a nstényekéi fénylk, finoman szemecskézettek, 3—4 alig kiemelked bordával. Hossza 40 '"/<«. - A mediterrán táj lakója, faunaterületünkben eddig csak Dalmácziában gyjtötték. (Myardi Muls., Germari Muls. Gondol i Chevr., cedri Mars., leihifer Fairm., Gaubili Chevr) I. SCUtellaris Germ a nstényeké oldalszélén 8
— 14
3—
nem
5.
:
Aegosoma
Sérv.
Vöröses vagy szürkésbarna, apró szürkés szrökkel fedett. A hímek csápja a testnél hosszabb, apró szemcsékkel és hegyes tüskeszer szemcsékkel borított, a nstényeké többé-kevésbbé sima, a szárnyfedk csúcsát nem
Eltora pontozott, oldalszéle nem fogazott, háhegyesen kihuzottak. Szárnyfedi szemecs kézettek, 3 4 kiemelked hosszirányé bordával. Hossza 30 — 50 mU. Közép-Európában és így hazánkan is heéri
el.
tulsó szögletei
— -
lyenként
nem 6.
ritka.
nem
:
.._
...
'___
1.
scabricorne Scop.
Ti'agosoma Sérv.
Barnásvörös, eltora és melle sárga szrökkel sCsápja olyan hosszú (?) vagy hosszabb (J) a test felénél. Feje és eltora pontozott, szárnyfedi 3 finoman ránczoltak. 4 elmosódott hosszirányú bordával, a varrat hátul hegyben végzd. Hossza 16 33 %i. Észak- és Közép-Európában fordul el, nálunk mindeddig csak Horvátországban gyjtötték, termhelyei Delnice, Jassenak, Velebit (Stírovaca), Trnovac-Jadovno, Ostarija-Crni dabar, Konjsko-Rameno-korifo 1 depsarium Linn
rn
fedett.
—
srn
—
Adatok
a Detonáta faunájához. Irta
Talán mert a miénk,
tlem
kérdezték már
Hát kérem
:
oda
:
megye aranyterm
földjén
)
Maliász József. mert hazánk
talán
mi az a Detonáta lent
1
része
sokan
de
;
?
Erdélyben, a kies fekvés Alsó-Fehér-
egy
egy
hegy,
mint
csoda,
bazalt
különbet a legmerészebb képzelet sem alkothat.
Az abrudbánya-zalathnai
hagyva Bucsum-Isbitén érünk, 2 ) a honnan rövid
utat jobbra
keresztül csakhamar
Bucsum-Szászára hegyi út után a bársonypuha pázsit, beljebb pedig a fenyerd csendje fogja fel lépteink zaját, majd srbben és mint srbben találkozunk az
erdbl
egy máson hever bazalt kijutva, újra pázsitra
Mikor azután
oszlopokkal.
lépünk
elttünk
:
áll
a Detonáta.
Azt az érzést, melyet a ketts Detonáta képe bennem elfelejteni
soha sem fogom, mert bár jártam sok hatalmas havast,
a természet alkotó és romboló erejének
mérv
ily
közvetlen
és
id
egy az
még büszkén
viszontagságaival
daezoló hegy
ennek
a Kopár-Detonáta, amott, oszlop oszlopon heverve
dlt testvére: az Erds-Detonáta, vagy miként az oláh
:
romba
ket
ne-
„Detunata goala" és a „Detunata flokoasa" 3 ) fekszik.
a
:
nagy
ily
megnyilvánulását sehol sem láttam.
Itt,
vezi
keltett,
Gyjtéssel
telik
id,
az
az
leszáll
est,
— 20
és
mi bekopogtatunk
személy
befogadására
alkalmas nagy menedékházba, a hol Fosztó Mihály
erdvéd uram
15
a Kopár-Detonáfa lábánál épült és
!)
Miután a Detonáta, mint klassikus faunaterület minden entomologus
mére érdemes, legyen szabad a szándékolt és pedig a szokástól eltérleg a logiai rész 2 )
debb
könnyebb
Ennél a
Déva— Biád óta
Zalathnára érünk,
itt
—
és
vezet
ráadás
közben nyert turistikai képet
útleírást
is,
az entomo-
nem abba beleszve, hanem külön adni. Abrudbányán át vezet útnál sokkal jobb, rövi-
áttekintése végett,
és aránytalanul olcsóbb
vonal megnyitása
gyjtés
enumeratión kívül egy kis
figyel-
az az
út,
rendelkezésünkie
Gyulafehérvár— zalathnai
mely a áll.
Gyulafehérváron
felfogadunk három koronáért egy
vadregényes hegyi tájon
át,
mokány
pár óra
keresztül
vasút-
vasúton
(hegyi) lovat
alatt
-
-
a
Bucsum-Szászán
vagyunk.
A Detonáta némelyek szerint nevét onnan vette, hogy mindenkor ha egy bazalt oszlop az anyakzettl elválik, az nagy dörgés-robajjal (detonatió — innen Detonáta) mások népmondára vezetik vissza, mely a völgybe szakad alá 3
)
;
szerint az isten az
óriások királyára megharagudván,
iszonyú égi háború közepette ketté robbantotta, sítve,
félre
dobta.
s
annak
hatalmas
bazaltvárát
egyik részét, teljesen megsemmi-
Maliász József.
80
magyar szívességgel fogad bennünket. jóíz vacsora és puha ágy elfelejteti velünk a Reggel neki indulunk gyjt útunknak igaz
kell közepébl pedig a fen\
rás csörgedez,
mely
emelkedik,
magasságát,
sokára azután
kiállott :
feny
fáradalmakat.
övezte pázsit
melynek északnyugati és északkeleti részében
oázisra érünk,
Detonáta
Nem
pedig
délre
által
részében
északi
egyenletesen
törpül
for-
körülvett Kopár -
éri
el
legnagyobb
a
fenyvesben
és
elvész.
Bámulatba ejt hegy ez és itt
egymás
:
orgona
egymás
sípszeren
mellé
helyezked szabályos hatél oszlopsorok alkotnak egy büszkén égnek mered északi csodafalat, melybe itt-ott fölé
egy egy eltévedett feny kapaszkodik. Lent pedig a fal lábánál, ott a hol egymáson rendetlenül szerte
hever
ezer és egy
éj
oszlopok
bazalt
meséibe ill
között
erd
akadunk,
jégbarlangra
az
vesz körül bennünket.
A Kopár-Detonátától negyed órányira délre fekszik a szintén pázsit, szkebb körben pedig fenyves övezte Erds-Detonáta, melynek északi részén a rendszertelenül meredákesked oszlopfal és az ebbl kintt le le hajló fenyk állják elreha^dásunk útját. Az erdt elhagyva délre fordulunk, s itt csodálattal függ szemünk egy a természeti ernek rettent romboló képességét mutató képen.
Mind
az,
a mi
porban hever most
egykoron
szemünk
büszke
magasságban
honolt,
az
zrzavarban egymáson hever négy-hat méter hosszú oszlopokon, mind maga,
sabbra és magasabbra,
végigfut
a
borzasztó
addig, hol a tett sejtjük
föl
Gyakran csak mókus módra oszloptól-oszlopra
jutva, de
túlfárasztó út után sikerült feljutnunk oda,
a
lódulas kiindulási
darab különböz
pontja
ban fekv oszlop alkotja
:
a
Az egyik mohlepte
„tett". tájon
lehetett.
Négy-öt
körülbelül
hol
a
nagy
kétnégyzetméter
bazalt oszlopra
nem nekisík-
területnyi
dlve, körül'nézünk a
Abrudbánya, Vöröspatak, Topánfalva, Zalathna és a Vidra
aranyterm
völgyei nyilnak elttünk,
ellátunk
a
sziklahegynek
revezett csodás Vulkoira, a leányvásárairól híres Gainára, a feny-
ves Corabiára,
el
a nagyági hegyekre.
Fölséges a kép, de innen
szemlélve,
szorongó
rajtunk ert. Odalent a völgyekben az aranyszomjtól
érzés
vesz
zött ember
ember küzdelme ember ellen; itt pedig a rettenetes pusztulás e tanyáján mindebbl semmi, de semmi, csak a megsemmisülés sok évezredes csöndje. Mély sóhaj kel keblünktelhetetlen kapzsisága,
bl;
de íme, köröskörül lassanként fehér fátyol ereszkedik alá a
tájon es
szemünk
eltt összefut a kep.
Adatok a Detoiiáta faunájához.
ha a mindent
Siessünk, mert
81
köd
eltakaró
meglep,
iit
a
legnagyobb veszélynek lehetünk kitéve, így is csak a legnagyobb ügyelet mellett érünk le, minden komolyabb baj nélkül. vetünk a megtett úton
Búcsúpillantást
sr
köd
már
fedi
égbl lelógó hömpölyg árban az
fel:
a tett, a lejebbb és lejebb
most hirtelen belecsap egy odafent támadt szélroham és iszonyú kavarodás közepette kiválik egy fehér lavina, mely rohanva közeegy pillanat és a legvastagabb köd takar mindent. leg felénk :
A menházba kávé csakhamar
tz
és egy csésze forró
velünk a fáradalmakat és Fosztó uramék
elfelejteti
kíváncsiságától
éber
lobogó
érve, a vígan
anyag
hozzáfoghatunk a gyjtött
kisérve,
áttekintéséhez.
Került
itt
mindenbl
!
Miután pedig a kényesebb dolgokat
már katonás sorrendben
méh, darázs-féléket
lepke, légy,
megkerült kedveseink
tük, megállapítjuk
bogarakat, a mint következnek
feltz-
esetben
jelen
listáját,
;
a
:
Fam. Carabidae.
Carabus coriaceus
v.
rugifer Kr., C. violaceus L.,
catus L., C. auronitens
v.
Escheri
Maliász,
)
C
L.,
C. glabratus Payk.,
1
rostratus
tulatum
B.
L.,
Hoppé.,
elongatus
v.
biguttatus
Notiophilus
convexus
C.
Bembidion
F.,
monticola
lepidus
Leske.,
P.
nigrita
Dej.,
,
fuscus
F.,
C.
coerulescens
P.
3 P. rufitarsis Dej. )
foveolatus
P.
Abax
F
C.
v.
Cychrus rostratus piceus
Leistus
lampros
Fröhl.,
Herbst.,
melanocephalus Pterostichus
L.,
P.
punctipennis
v.
melas Creutz.
interruptestriatus Bielz,
parallelus Duft., A.
Prunneri
B.
P.
(?),
Germ.,
niger P.
Schall.,
hungaricus
Ormay 4 )
Etelkáé
carinatus Duft., A. Schüppeli
v.
RendStomis
Amara communis Panz., A. curta Dej., pumicatus Panz., Ophonus pubescens Mull., Harpalus aeneus v.
spurcaticornis Dej.,
A.
C.
Poecilus
L.,
schmidti Germ.,
Anisodactylus binotatus.
us-
B.
Calathus fuscipes Goeze., C. fuscipes Sahlb.,
F,.
v.
intri-
MiUerianum Heyd., B. Anophthalmiis Mallászii Csíki, 2 )
Strm.,
assimile Gyll., B. biguttatum F.,
erratus
procerus
C.
Pali.,
C.
F.,
nemorivagus
Cymindis humeralis Fourc, Brachynus psophia Dej.
Duft., i)
^Állattani
Közlemények« 1900.
2)
Természetrajzi Füzetek XXIV.
3
A
)
fekete lábú
példányok úgy
2. k.
p.
92
1901
látszik
itt
fig.
p.
7.
486—487.
gyakoribbak, a test a
rendesnél
nagyobb. 4 )
Számos példányban
legközelebb
módomban
lesz
sikerült ez érdekes állatot
gyjteneui,
megjegyzéseket tenni reá nézve.
így talán már
Mail ász József.
82
Fam Aleochara
Staphylinidae.
Amischa
erythroptera Gravh.,
Heer
talpa
A.
,
validiuscula Kr., Tachinus rufipes Dej., T. laticollis Grav.,
Tachy-
porus solutusEr., T. chrysomelinus
v.
Bryocharis cernua
mer dariusOlív., Quedius boops Grav Le'ístotrophus murinis L., Ocypus nitens Schrk., P. picipennis L., Philonthus debilis Grav., P conL.,
,
P. varius Et\,
cinnus Grav., P.
decorus Grav., P. cruentatus Gmel.
P.
Stenus bipunctatus Er
fulvipes F., P. agilis Graw.,
Hbst. Oxytelus rugosus F.,
nus
A. alpestris Heer.,
F.,
Anthophagus bicornis Anthobium longipenne
S.
,
similis
Block., A. alpi-
A.
Er.,
palli-
gerum Ksw. Fam. Sílphidae.
Necrophorus vespilloides
Herbst., Pseudopelta thoracica L.,
Silpha obscura L.
Fam Endomychídae. Endomychus coccineus hirta
L.,
thoracicus
E.
Mycetaea
Charp.
Marsch.
Fam.
Epuraea decemguttata Meligethes brassicae Scop., Cychramns
Brachypterus urticae bipunctata
Nitidulidae.
L.,
F.,
Nitidula
F.,
luteus
F.,
Rizophagus dispar Payk. Fam. Trogositidae.
Ostoma grossum
L.,
0. ferrugineum L.
Fam. Trixagidae Trixagus tomentosus Deg.
Fam. Scarabaeidae. Copris
luaris
L.,
Onthophagus
cornis L., O. lemur F., O. ovatus L.,
Aphodius fossor
Z.,
Psammodes
G. sylvestris
Scop.,
sulcicollis
Homaloplia
Fam
F.,
)
Goeze,
fulvus
A. dep-
Geotrupes stercorarius
erythroptera
Friv..
chi-
L.,
Phyllopertha
Elateridae.
Payk,,
assimilis Gyll.,
Megjegyzem
nem
melanismus testét
Hl.,
nu
Ludius
Athous subfuscus Hbst., L. aeneus v. germanus L.
L.
latos
Agriotes pilosus Panz., Dolopius marginatus L. x
eddig
nigrinus v.
Oniticellus
0.
horticola v. nigropicea Csiki.
horíicola L.i) P.
sjaelandicus
Schreb.,
A. haemorrhoidalis L., lividus Oliv.,
ressus Kug.,
Elater
taurus
elálló
sikerült felé
itt,
a
hogy ezen nagyobb
törzsalakkal
teljesen
hajló voltával, de jelesen
szrezet
fedi.
számban
gyjtött
összeegyeztetnem.
állatot
Attól
mind ez
nemcsak
a
abban különbözik hogy úgyszólvánegész
83
Adatok a Detonaía faundiához.
Fam. Cantharidae rubens Gyll., Podabrus alpinus Payk., Cant-
Dictyopterus
haris fusca L., C. pulicaria
Rhagonycha
testacea
C.
F.,
Dasytes
L.,
pellucida
C. laterális L.,
F.,
plumbeus
Danacaea
Mull.,
pallipes Panz.
Fam. Tenebrionidae Opatrum sabulosum L., Diaperis böleti neus F., Tenebrio obscurus F.
Corliceus casta-
L.,
Fam- Mordellidae Mordella frontalis L.,
fasciata
F.,
Mordellistena abdominalis
A. rufilabris Gyll. A. subtilis
F.,
Anaspis
Hampe.
Fam. Oedemeridae
Oedemera podograriae
0. sabulata Oliv.
L.,
Fam
Curculionidae O. dives Germ.
Otiorrhynchus pulverulentus Germ.,
Otiorrhynchus Péterfii
n.
sp.
Elongatus, piceus, squamulis metallicis flavo-viridibus dense vestitus, rostro capite paulo longiore, tricarinato, carinis duabus
média minus elevata. Antennis elongatis, dense pubescentibus, articulis duobus basalibus longitudine aequalibus, 3. 5. secundo vix longioribus, clava ovata. Prothorace latitudine sua basali paulo longiore,
lateralibus parallelis, postice angulariíer confluentibus, carina
—
disco valde granulato. Elytris latitudine maxima duplo longioribus, minus fortiter punctatostriatis interstitiis granulatis, squamulis et dense flavo pubescentipilis flavis dense obtectis. Pedibus nigris,
bus, femoribus muticis. Long. 6
mm.
rewiote-granulato Stierl})
Ot.
duabus
carinulis
confluentibus
lateralibus
(fig.
1)
et
rostri
(rig.
2.)
proximus,
parallelis,
sed. differt
postice
antennis, elytris pedibusque
angulariter
dense
flavo-
pilosis.
Detonáta (Comitatus Bihar enses Hungáriáé orientális.
Habitat
montibus
1.
in
monte
Otiorrhynchus Péterfii
ábra
1
)
Typus
in
collectione
n.
sp.,
mea
2.
ábra.
ásservatur.
Ot.
Alsó-Fehér)
remotegranulatus
Stierl,
et
feje.
in
Mallász József.
84
Hosszúkás, szurokbarna, fémfény sárgás-; öld
pikkelyekkel
Orrmánya erteljes, a fejnél kissé hosszabb, közepe emelkedettebb, rajta három kiemelked léczczel, ezek közül a két széls erteljesebb, eleinte párhuzamos, majd háromszöget alkotva a homlokmélyedésbe összefutok (1. ábra), az orrmány barázdájának középs lécze gyengébb, alig kiemelszrökkel
és aranysárga
ked. A csápok sek,
els
fedett.
karcsúk, világosabb barnásvörösek,
két ízük
egyenl hosszú,
a 3.
—
5.
homlok
A szemek
szemek között szélesebb,
a
Az eltorr hosszabb mint
töve között.
íze
alig
olyan hosszú
kiemelkedk,
alig
orrmány
mint az
szrö-
együttvéve
íz
hosszabb a másodiknál, a csápostor három utolsó mint széles, a csápbunkó ovális.
srn
a milyen
csápok
a
széles
a
tövén,
a
közepén legszélesebb, erteljesen szemcsézett. A szárnyfedk szer hosszabbak mint szélesek, közepükön legszélesebbek,
két-
az
utolsó harmadban hátrafelé pontozottak és szemcsések, apró pik-
srn
kelyekkel és a rovátkákban aranysárga szrökkel
A
lábak
fedettek, a
mm.
czombe-kon fog nélkül. Hossza 6
Legközelebb
az
áll
Ot.
srn
szrökkel
aranysárga
karcsúk,
szurokfeketék,
fedettek.
remote-granulahis
mely-
Stierl. -hez,
gyjteményemben van. Ettl abban különbözik, hogy az orrmány két lécze elbb párhuzamos, majd háromszögnek typusa a
alakúan
homlokmélyedésbe
a
szárnyfedi és
lábai
Elfordul a tett
é
t
e r f
srn
tiszteletére
Ez
neveztem
tibialís
Coeliodes quadrimaculatus
cularis Reich., F.,
el,
a
Eusomus
Hbst.,
ovulum Germ., Tanymecus palliatus F., Lixus myagri nus turbinatus Gyllh., Alophus triguttatus F., Hylobius Liosoma deflexum Panz., Hypera oxalidis var. ovális F.,
fajt
új
kirándulás emlékére.
Chiloneus asperatus Bonsc!., Sitona
adspersa
csápja,
fedettek.
Biharhegységben.
Márton
i
azonfelül
ábra),
(1.
aranysárga szrökkel
Detonátán és a
kedves barátom, P sok együtt
fut
L.,
Balanobius salicivorus Payk.,
Orchestes quercus
Miarus campanulae
L.,
L.,
O. fagi L.,
Rhinoncus
Tychius
01.,
Lari-
abietis L.,
Boh.,
perpendi-
tomentosus
Gymnetron beccabungae
Magdalis ruficornis
L.,
H.
L.,
Apion punctigerum
Payk., Rhynchites betulae L., Attelabus coryli L.
Leptura rupes bajulus
livida F., L.,
Fam. Cerambycidae L. nigra L., Caenoptera minor
Clytanthus
sartor F.,
Agapanthia
cens Deg., Phytoecia coerulescens Scop.
L.,
Hylot-
villoso-virides-
.
85
Különfélék.
Fem Chrysomelidae Donacia bicolora quadripunctata
Clytra
sericeus
C.
L.,
Zschach., Plateumaris consimilis L.,
violaceus
Cryptocephalus Laich.,
C.
Schrnk.,
bipunctatus
flavipes
F.,
C.
L.,
Timarcha
rugulosa H.-Sch., Chrysomela marcasuica Germ., Chr. globosa Pz., Chr. polita L., Luperus nigrofasciatus Goeze, Forst., Galerucella calmariensis
L
,
Lochmaea
Galeruca tanaceti
Aphthona euphorbiae Schrnk., Cassida
rubi Payk.,
ferruginea Gze., C.
L.,
crataegi
Batophila
viridis
C.
L.,
nebulosa L.
Fam. Coccinellidae Cocci-
Subcoccinella 24-punctata L., Adonia variegata Goeze, nella 7-punctata L., C. conglobata L.,
Halyzia 14-guttata
Platy-
L.,
naspis luteorubra Goeze.
Különfélék. az egyetem és nemzeti collegium tanára Asuncionban, Paraguay délamerikai respublika fvárosában, 1902. megyetemi tanárt, hogy tavaszán felkérte Dr. Daday Paraguay több részében gyjtött plankton-anyagát dolgozná fel, a mire az természetesen szívesen vállalkozott. Leveleiben (1902. márcz. 15-én, aug. 29.) felhoz egyet-mást életébl és mködésébl, a mi t. olvasóinkat is bizonyára érdekelni fogja. Ezeltt 26 úgymond mint els éves gyógyszerészhallgato csupa évvel kedvtelésbl, Margó Tivadar tanár állattani gyakorlatain együtt d t dolgozott Sándor, Lovassy Sándn r, S c h Anisits
J.
Dániel,
Jen
—
—
m
rley
Sándor, Dedinszky Edével, Késbb aztán úgylátszik az orvosi
Dietz
Sándorral
i
stb.
pályára lépett és hogy, hogy nem? Paraguayba került. 15 éve van ott s ez id alatt csak is egy magyar emberrel beszélhette ki magái úgy magyarán G z e c z tábornokkal, a ki két év eltt a telet ott töltötte. Az odavaló viszonyokkal nincsen nagyon megelégedve. „Nagy a mi nyomorúsánem gunk itt ezekben az isten háta mögött lev országokban lehet itt dolgozni semmit, az év legnagyobb részében húzni kell az igát, hogy az ember tisztességesen megélhessen s a vakáczió (e tanév Nincs itt elismárcziusban kezddik) legfeljebb gyjtésre elég." valarászorulnak nincs más és merés, nincs itt elmenetel addig míg kire, kihasználják és azután a kifacsart czitromra kerül az ember sora, ha fel nem csap „tudományos szélhámosnak", a mibl van itt elég." „Az elmúlt években eleinte botanikával (fkép Desmidiaceákkal) foglalkoztam, összegyjtöttem nagy csapat növényt, melynek nagy része rendezetlenül (mert idm nincs hozzá) a kamrában az egerek és cucarachok (svábbogarak) lármás tanyájául szolgál. Két :
;
;
.
.
minthogy nincs már annyiféle hivatalom és a vakáczióban teljesen szabad vagyok, felcsaptam halásznak, hódolva gyermekkori passziómnak." Volt is már szép gyjteménye (1372 halfaj, 99 uniéve,
;
Különfélék.
K6
cummal) melyet
Dr.
Horváth Géza
felszólítása
tolytán a
M.
Nemzeti Múzeumnak szánt, de levelére választ nem kapván, (pedig ment!) Eigenmann bloomingtoni gyjtnek ajándékozta, a ki ajánlkozott arra, hogy a halakat determinálja. Ez tehát miránk nézve elveszett. De van újabb gyjteménye, s ezt most a múzeumnak fel is ajánlotta. A halászás mellett gyjtött planktont is, s az els próbánál Dadayra gondolt. Dadayt meglepte, hogy a távolban akadt magyar ember, a ki ismeri munkásságát. „Erre, úgymond A n s t s, csak azt jegyezem meg, hogy még nem akadtam bármi náczióbeli zoológusra a ki a „Dádáy" nevet nem ismerte volna s még hozzá tudta is, hogy magyar." A gyjtött anyaggal (30 35 üvegcse) küldött a M. N. Múzeum részére 14 denevért is, és várhatunk tle még sok érdekes tárgyat. i
i
—
A Thalpochares pannonica
Imre
Frr.
hernyójáról
Frivaldszky
az volt az általános nézet, hogy az a növényszövedéket csak éjjel hagyja el, a midn a gyopár hez ersített leveiben táplálkozik, de azt a szövedéket egyébként el nem hagyja soha. Legújabb megfigyeléseim meggyztek ennek az állításnak helytelen voltáról. Tavaly ugyanis június elején Peszérrl hoztam hernyókat s ezeket ablakomban tartván, volt alkalmam pontosan megfigyelni ket. A hernyó éjjel sem jön ki szövedékébl és nem leírása óta,
növény leveleivel, hanem a gyopár fhajtásának eleinte gyökérrészét, majd szárát eszi és ha lent, a földben s a földszínén már nem talál elég tápot, akkor szövi zsákját a szár mentén 10, st 15 cm.-nyi hosszúra is, vagy átvezeti a szomszédos növényhez. Ebben a hosszú csben vándorol fel s alá ha nagy a hség, leszáll a gyökérhez, ott keresve tápot és némi nedvet ha pedig a talaj kiszáradt, fent keresi azt, úgyszintén ott keres menedéket, ha alul sok a nedvesség Ha pedig a növény épenséggel nem nyújt már tápanyagot, akkor más növényre megy át. a míg az említett Az állat fejldésének ideje rendkívül változó hernyók után már június 13-án kelt ki az els lepke, addig még június 24-én is akadt künn járó, tápot keres hernyó. is
táplálkozik a
:
:
A.-Aigner Lajos.
Kada István coleopterologus s a budapest-rákos falvai gyógyKecskeméten 1859. márczius 2-án, a hol tanulmányait kezdvén, a budapesti egyetemen végezte. Az életers férfi 1902. november 28-án, életének 43-ik, házasságának 14. szertár tulajdonosa, született
évében
szenvedés
rövid
után
Schlammadinger Ilona és négy
— úgymond
boldogultban vesztette régi
el
a
elhunyt. Neje, kis leánykája gyászolja. hirtelen
született
„A meg-
—
egyikét „Gyógyszerészeti közlöny" magyar gyógyszerészi kar fiatal kora ellenére is a a
gárda nyomdokain haladó,
mellett elméletileg
is
ügyesség, s e kitnen képzett gyógyszerészeknek." Szabad kiváló gyakorlati
óráiban Kada István évek óta szenvedélyesen foglalkozott a bogarak gyjtésével és különös elszeretettel a hernyók és álczát praeparálásával,
kitn
a
miben
rendkívüli ügyességre
praeparátumait külföldön
is
szívesen
tett
szert,
fogadták.
úgy hogy
Az
utóbbi
Irodalom.
87
években megoldotta azt a nehéz problémát, miként kell a zöld hernyókat úgy kikészíteni, hogy természetes színüket megtartsák. Ebbeli titkát sajnos, magával vitte a sírba. Készítményeivel folytatott
csere ügyleteivel szép és értékes
bogárgyjteményre
tett
szert,
valamint csekélyebb számú gyönyör exóta lepkéi is voltak, a meszínpompájában szeretett gyönyörködni. Gyjteménye egy lyek budapesti szobrász birtokába ment át. Béke a szeretetreméltó,
—
mvelt ember és kedves A Vivipara vera és
jóbarát hamvaira
!
a rovarok. A Vivipara vera Frauenfeld házait sokszor találtam, de egyetlen egyszer sem láttam, hogy bennük az Ephemeridák ásólábú lárvái voltak volna, csak azon házban, melyet aberratio gracilis-nak tartok, mert több tekintetben különbözik a közönséges, illetleg rendes Vivipara vera-Xól. Az aberratio gracilis
nem nagyon fényl, nem ersen
savozott, a
su-
turak igen nagyok, az apertúra kisebb, az utolsó csavarodás is aránylag kisebb és a többi csavarodást tekintve karcsúbb. Az aberratióból két házat találtam, az egyikben csak iszap volt, a másikban még az állat is, még pedig hím. A csigaház iszapjában talált lárva, az Ephemera vulgata lárvája volt. Nagyon meglepett azon ügyesség, melylyel a csigaház iszapjában tartózkodó helyét készítette. A tartózkodó hely cs alakú volt, melynek hosszúsága 25 mm., szélessége 10 és belül jobbról, balról apró gödrök. Ezeken kívül jobbról balról kisebb nyilasok is voltak. Ezeknek egyikében a jobb oldalon Agabust, a másikéban a baloldalon Ptychoptevá- nak lárvá-
mm
ját találtam.
A
másik csigán, melyben még él állat volt, találtam a még pedig a köldökben. Megjegyzem, a csigának
Cnlex lárváját, szájpárkánya kiemelkedett és a köldököt majdnem befödte, csak egy kis részt hagyott hátra, melybe a lárva behúzódhatott, tehát valószínleg menedéket keresett. Az iszappal telt csigaház két oldalán lév gödröcskékben talált állatkák szintén menedéket kereshettek, mert a vízi ellenségek a kemény házat nem támadták meg. Azon körülménybl, hogy a hosszabb és csiga nélkül való házban oldalt két különböz állatot láttam, azt következtettem, hogy a tartózkodó hely nem állandó, hanem ideiglenes, vagyis az állatok azt csak szükségbl választották. D. E.
Irodalom Ganglbauer,
Arten
L,
Die
der
dalmatinisch-herzegovinischen Pselaphidengattung Amaurops
Fairm. (Münchener
koleopt. Zeitschr.
I,
1903,
p.
178—179).
Négy faj meghatározására szolgáló kulcs, a fajok egyike (.4. Breiti) új, ezt Herczegovinában fedezték fel. A dalmácziai Amaurops leptoderivia Reitt. részére új alnem (Troglamaurops) állíttatott
fel.
Csiki
Ern.
Ivódnom.
88
Zwei neue subterrane Rüsselkáfer der bosnisch-herzegovinischen und der süddalmátinischen Fauna. (Münchenéi koleopt. Zeitschr. L,
Ganglbauer,
-
1903, P
I,
184—185.;
.
Két új orrmányosbogár leírása, ezek Alaocyba Holdhausi Boszniából (Zepce, Pale) és Heivzegovinából (Jablanica) és Amaiirorrhinus Paganettii Dalmáeziából (Sabina). (Isiki Ern. -X-
Neue Staphyliniden der paláark-
Bernhauer, Dr. Max..
tischen Fauna. (Münchener P
koleopt. Zeitschr.
1,
1903,
186—192.)
.
Staphylinida leírása, ezek közül faunaterületünkbl a következk valók Trogoplüoeus Zellichi Dalmáczia (Ragusa) és Phylodrepa pnberula Bosznia (Krug-planina). Csiki Ern.
12
új
:
Beschreibungen neue r dalmatinischer Josef, Koleopteren (Münchener koleopt. Zeitschr. 1903, p.
Müller
I,
192-194.)
Három
dalmacziai bogár leírása, ezek
új
Carabus
:
clathra-
tus auraniensis (Vrana-tó), Carabus granulátum paludicola (Metkovich, a Narenta mocsaraiban) és Bathyscia (Aphaobius) issensis (Lissa szigetének egyik barlangjából). Csiki Ern.
Oaniel
Zur n a h e r e n Kenntniss ner Pterostichus-Arten. (Münchener ,
1,
Dr.
Josef,
1903, P
Szerz
.
n ge r a1 p koleopt. Zeitschr. e
i
i
i
197-214.)
néhány
Pterostichus alakköre tanulmányozásának eredményeit közölvén a Pterostichus maurus typikus alakjának termhelyeiként a következ hazaiakat említi Tátra, Rosnyói hegység (Brassó m.), Bucsecs, Kerczi- és Czibinhegység. Csiki Ern. :
*
A r t e n der Anthribidengattung hae notherium Friv. (Münchener koleopt. Zeitschr. L,
Ganglb auer,
P
D
i
e
I,
1903,
p.
215-217.)
Az eddig
ismert 3 Phaenotherium-fajhoz egy járul (Ph. Zellichi), mely Crkvize és Castelnuovo
A
négy
faj
meghatározására kulcsot
állított
új
dalmacziai
környékén össze a szerz. Csiki
Ern.
él.
-
„ROVARTANI LAPOK" Heft
Fauna der
I.
Dem
:
Macrolepidopteren
derjenigen
1903.
Uhryk Zunahme der ungarischen Lepidopterenhinsichtlich Beispiele von L. v. Aigner-Abafi
67. Dr. F
S.
April
4.
folgend,
Microlepidopteren,
giebt
Verzeichniss
ein
ungarischen Fauna-Katalog
im
die
Verf.
worden waren, die aber im StaudingerRebel'schen Katalog als in Ungarn vorkommend bezeichnet sind sowie auch derjenigen Arten, welche in Dalmatien heimisch sind. welches Land bekanntlich von Rechtswegen zu Ungarn gehört. nicht
bisher
geführt
;
S.
National
70. Dr.
Sammlung des Ungar. bedeutenderen Spenden erfolgten seit
Daday
E. v.
Museums Die
Die Crustaceen
ersten
den 60-ger Jahien seitens T. Pius (ca 100 Arten u.
Madarász
J.
Musealbeamten
diesen
;
L.
u.
folgten
Sammlung von Isopoden, derén mann und V. Szépligeti spendeten.
in
raken besteht aus über 400 Arten,
zum
conservirt.
300 Exemplarén)
Samnielergebnisse
die
Besonders werthvoll
Biró aus N. Guinea.
die
in
neuerer Zeit auch F.
Sammlung
Die
ist
Wach-
der Malacost-
grössten Theil
Die Entomostraken-Sammlung
der
in
Spiritus
Spende Stücke von S.
basirt auf
der
sodann wurden interessante von Dr. K. Chyzer diesen reihen sich an E. Madarász und Dr. E. Daday erworben J. Madarász (Ceylon), E. Csiki die Samnielergebnisse von Dr. L. Biró (N. Guinea) etc. Diese Sammlung umfasst nun(Ásien), ;
;
mehr über 400 S.
71.
L.
Arten. v.
Aigner-Abafi
.
Ausflug
in
das
Komitat
Abáuj-
Torna I. Vom Landes.-Oberinspectorat der Museen und Bibliotheken beauftragt, mit Dr. G. N a g y einige Wochen der Erforschung der entomologischen Fauna des Komitates Abauj-Torna zu widmen, wáhlte kleine
Verfasser
Bad Somodi
zum
bei Torna,
Hauptquartier das
von
wo
höchst
aus er die ganze
primitive
Umge-
bung besuchte, namentlich die hochromantischen Felsentháler, oder besser Engpásse von Szádell und Áj. Spáter begab er sich nach dem hochgelegenen Silber- und Goldbergwerk Aranyidka, und dem schönen Bad Stoósz, wo die Ausbeute jedoch sehr gering vvar. S. 75. E Csiki: Die Cerambyciden Ungarns. I. Bestimmungs Tabelle der in den Lándern der ungarischen Krone vorkommenden Cerambyciden. Der
erste
Spondylini und Prioniiri
Theil der Tabelle umfasst die Tribus der
79
S,
v.
J
Mailász
:
fasser beschreibt zunáchst
Komitat e
Alsó-Fehér,
die
Detonáta-Alpe im siebenbürgischen
herrliche Basaltbildung,
eine
Wunder." Sodann giebt er Coleopteren und beschreibt hynchnys Péterfii
Beitráge zur Fauna des Detonáta. Ver-
ein Verzeichniss der hier
zum
Schluss eine
„Basalt-
ein
beobachteten
neue Art
:
Otiorr-
Diagnosis im ungarischen Text.
Kleinere Mittheilungen.
D. Auisi s, ein Ungar, Professor an der UniverColegium Nációnál zu Asuncion, der Hauptstadt von
S. 85. J. sitát
und am
Daday
Plankton-Material zur sandte dem Prof. Dr. Aufarbeitung, sowie Fledermáuse für das Ungar. National- Museum
Paragnay
und
ein
stellt
vveitere
Sendungen
in
Aussicht.
86. L. v. Aigner-Abaft theilt über die pochares pannonica mit, dass dieselbe nicht wie S.
Raupe von Thalbisher behauptet
an die Pflanze bet'estigtes Gespinnst nur Nachts verdes Gnaphaliums zu verzehren. Sie komm lasse, um die Blátter überhaupt nicht daraus hervor, frisst nur an den Wurzeln und dem Haupttrieb der Pflanze.
worden,
ihr
ein eifriger S. 86. Stefan v. Kada, Apotheker in Budapest, Coleopterologe und sehr geschickter Raupen-Praeparator, geb. zu Kecskemét 2. Márz 1859 ist nach kurzem Leiden am 28. Nov. 1902. verschieden. S. 87.
und
E. D. berichtet über
die darin
die
Geháüse
von Vivipara vera
gefundenen lnsekten-Larven.
Literatur. S. 88. L.
Publicationen von
Ganglbauer
und
J.
M.
Bernhauer,
J.
Müller, besprochen von
Dániel, E.
Csiki.
XXII
gj
^
számú legújabb es több ezer
COLi:OPTEHA tartalmazó árjegyzékem ingyen elküldöm. Tavanxik
u.
;-.
*"AJ
r
JP <§1
megjelent, s azt kívánatra postán
N.- Tapolcsánv.
K'éi.e'c&éity/t
y&r
Kii.ro l\
Coleoptera-kereskedés. Mint Ilonunkban a legrégibb és legnagyobb rovarkereskedés tulajdonosa, ajánlom magángyüjtknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdészekuek 8100 hibátlanul meghatározott honi és küllökli fajbt álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges és eg r i t k á b b fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyjtkkel szívesen lépek csereviszom ba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. 1
Xémet-Bogsán. (Krass-Szörénymegye.)
Merkl Ede.
A
Magyarország madarai. Dr.
louala. Irta:
1—7.
Madarász
els füzet
füzet: az
madik
a
második/zet a
a vízirigó-,
kezddik
a szisztematikai részszel
rendjének négy családját, úgymint: féléket:
hazai madárvilág, megismeréseitek vézerGyula. Ezen munkából megjelent az a
s
Éneklk
az
Tarja-, sáriba -rigó-, seregély- és pinty-
pacsirta-, billegtet- és poszátaféléket:
ökörszem-
és rigóféléket:
negyedik pedig a
a
a har-
pipöke-
czinege-, küll-, az
ötödik
a
ragadozókat
a
famászó-, gébics-, selyemfark-, feiske- és légykapóféléke kakák-, Harkály- éi bagoly-féléket, a 6, a most jelent meg, az evezblábúakat és lúdalukúaka 7., mely rikácsolókat,
tartalmazza.
A munka lákkal, quart
díszes kiállításban, a szcizö
formátumban
10
egyetemben
jelenik
Elfizetési ára
1—1
eredeti
füzetben fog
bevezet
lános ismeretekre vonatkozó tatóval
—-12
rajzaival, és színes táb-
befejezést
nyerni.
füzetben a
rész
az
utolsó
füzetnek 3 kor,
az
egész munkának
Az
meg.
Az elfizetési pénzek a Magyar Nemzeti Múzeum Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendk.
cü korona.
Igazgatóságához vagy
CATAI.OO DKR Lepidopteren
des
palaearctischen
Faunengebietes.
Vun Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. 2
alta-
tárgymu-
Theile
in
Fí-eáíB
einen
Bánd
gebunden.
íiO Kroneu
SzerltesiKtst'íJrüiiJí tit.jsm
i.«s
mejEji-endollietfS.
a
mvek.
Entomologiai
Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hungat Kiadja a k. m. Természettudományi TársulaIII kötet. Arthropoda. Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás állakor. 20 kor társulati tagoknak
A Magyar
Általános.
riae)
—
Ára 35
és csont\ázak készítésére, ábrákkal 1 kor tok kitömesére s eltartására, Utasítás a kiválóbb rovarok megismerovargyjt. kis A Bein K. 40 fill rovargyjtés 1. kor. 60 fill. F. Ö. Szekeres kor. 2 gyjtésére résére' és a középiskolai ifjúság számára, kötve Segédkönyv Rovargyüjtö. Let'ténvi S. Kirándulók rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. Kriesch
—
—
—
A
—
—
kor J A fül. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 konzerválasahoz 80 fill .- Dr Daday J. Rova.gyjtemények a természetrajzi der Inscktenkunde. 3 kor. Praxis Hojfer, fül. 60 tani mszótár 1 kor. Insekten der 17 kor. Kenntniss die in Kolbe, Einfiihrung fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill. magyar A S. Mocsáry Hvmenoptera. táblával Adatok Magyaror2 1 kor. ü0 fill darazsai másnejü A magvar fauna Földünk I. 1 kor. 20 fill. lémdarazsainak ismeretéhez darazsainak szág fürkész kor. 40 magánrajza Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és Magyarországon A. Aigner L. A lepkészet története o-vüitése 2 kor. lepkéinek jegyzéke 5 kor. Magyarország Aisner-Pável-Uhryk, 3 kor Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor Beise Schmetterlingsbuch 8. Aufl." 1300 Europas 2. Aufl. 2000 Abb Schmetterlmge Hofmann, Die Gross20 fill' der Gross-Schmetterlinge Raupen Europas Die kor. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Tafeln 30 1900 Abb. auf 50 tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Diptera. TÖm&sváry 0. Egy K. Catalogus Tabanidaium orbis terraKertész fül. mellékeirl 3 tábl. 60 í
-
-
—
—
—
— —
—
rum
uni versi 6 kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. gyjtése és kor. Kaferhucr Calwer, 2 ismertetése bo^árgyjt A bogarak Seidlitz, Transsylvanica Fauna 12 kor. kor. 24 Tafeln 5. AuflL mit 48 color". Adatok hazai a félröpek ismeretéhez G., Horváth Hemiptera. Dr. Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 40 fül. A magyarországi
—
—
2 tábl. 60
fill°
Orthoptera Pseudoneuroptera es Neuroptera. Pungur Gy. A magyarortábl. 5 kor. Kohaut R Magyarország tücsökfélék természetrajza 6 -
szági szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myri poda. Dr. Daday
A
J.
-
fill.
Mynopodák magánrajza
magyarországi
4 táblával 4 kor.
„ r ; Hungáriáé Araneae Kulczynski L. pókfaunája kötet, csak a Magyarország 3 Ö., Hermán 3 kötet 24 kor ?— 3 kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós Karfieles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor. .
.
Araehnoidea. Dr.
—
K.
Chy'zer
.
,
es
—
-
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crustaeea: Dr. Dadav J.
A
Magyarországban eddig
él evezlábú rákok magánrájza. 4 tábl. lajok
átnézete.
1
kor.
A
3
,.,,-, szabadon
talált
A magyarországi BranchipusDiaptomus-fajok átnézete 1 kor
kor.
magyarországi
Catalogus Enaoniyoliidai-iim. Conscripsit
Ernestus Csiki. A
Musaeo
Nationali
Hunganco
editus.
Budapestini
1901.
Ára 3 korona. E
müvek szerkesztségünk
Silrridl Sándor
útján
is
könyvnyomdája Budapest.
megrendelhetk. V|.,
Szerecsen-u
6.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0433
