Intézményi Akkreditációhoz
Kari Önértékelés 2009-2013 KAUTZ GYULA GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2014
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................. 1 Az önértékelés munkafolyamata ................................................................................................... 1 Kar akkreditációjának törvényi feltételeinek való megfelelés alapadatai ........................................ 1
1. Az intézmény/kar általános helyzetképe ........................................................................... 2 1.1. Akkreditációs határozat ajánlásainak végrehajtása ................................................................. 2 1.2. A Kar szervezete, vezetési rendszere, küldetése ...................................................................... 3 1.3. C-SWOT analízis, kari stratégiai irányok ................................................................................ 10
2. A Kar kulcsfontosságú eredményei .................................................................................. 15 2.1. Oktatás ............................................................................................................................... 15 2.1.1. A Kar képzési szerkezete .......................................................................................................................... 15 2.1.2. Hallgatói létszámadatok .......................................................................................................................... 16 2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka ............................................................................................. 20 2.1.4. Végzett hallgatók pályakövetése ............................................................................................................. 23
2.2. Kutatás-fejlesztés, nemzetközi kapcsolatok .......................................................................... 27 2.2.1 Kutatási profil ........................................................................................................................................... 27 2.2.2 Publikációs tevékenység ........................................................................................................................... 29 2.2.4 Pályázati tevékenység – főbb kutatási megbízások .................................................................................. 30 2.2.4 Tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagság .................................................................................. 33 2.2.5 Az oktatók kutatási eredményei által elért díjak, elismerések ................................................................. 33 2.2.6 Fontosabb nemzetközi kapcsolatok .......................................................................................................... 34
2.3. Gazdálkodás ....................................................................................................................... 35
3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) ...................................... 35 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények) ...... 35 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ................................... 38 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .................................................................... 39 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ..................................................................................... 39 3.5. Tanulástámogatási eszközök és hallgatói szolgáltatások ........................................................ 40
Bevezetés Az önértékelés munkafolyamata A kari önértékelést a Kari Önértékelési Bizottság állította össze, amelynek tagjai Dr. Papp Ilona, egyetemi docens, dékán, Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia egyetemi docens, tanszékvezető, dékánhelyettes, Dr. Huszka Péter egyetemi docens, a Kari Minőségbiztosítási Csoport vezetője, Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta egyetemi docens, egyetemi TDT elnök, Dr. Koppány Krisztián, egyetemi adjunktus, dékánhelyettes, Dr. Kovács Gábor egyetemi adjunktus, szakkollégiumi programigazgató, Dr. Kovács Norbert egyetemi adjunktus, kutatócsoport-vezető, Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tanszékvezető, doktori iskola vezető, Dr. Szabó József egyetemi docens, a Felnőttképzési Központ igazgatója, Dr. Szalka Éva egyetemi docens, tanszékvezető, dékánhelyettes, Dr. Tamándl László egyetemi adjunktus, a Kommunikációs és Szolgáltató Központ vezetője, Németh Gergő hallgató, Kari HÖK elnök, Gersei Gabriella dékáni titkárságvezető. A bizottság négy alkalommal ült össze az önértékelés elkészítésének ideje alatt, amelyekről feljegyzés készült (a feljegyzések a http://kgk.sze.hu/kari-tanacs oldalon elérhetők a következő időpontokra vonatkozóan: 2013. november 12., 19., 28., december 10.). A megbeszélések alkalmával az egyes fejezetek felelőseinek kijelölése, majd az elkészült anyagok véleményezése, a további lépések meghatározása került megvitatásra. A tagok a teljes időszak alatt folyamatosan kommunikáltak egymással, a tanszékeken dolgozó kollégákkal, a többi szervezeti egységgel, különösen az egyetemi központi szervezeti egységekkel, amelyek az adatokat szolgáltatták. A teljes anyag elkészülésében a Kar munkatársainak egyharmada aktívan részt vett, ugyanakkor a primer adatok gyűjtése során a Kar összes munkatársa bevonásra került. Az Egyetemi Önértékelési Bizottság munkájában a Kar folyamatosan részt vett. Az elkészült fejezeteket a tagok a dékáni titkárságvezetőhöz juttatták el, aki egységesítette a dokumentációt.
Kar akkreditációjának törvényi feltételeinek való megfelelés alapadatai a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt Igen, 60 fő. a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal, s a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak Igen, Karunkon a minősítettségi arány erre vonatkozóan 87%, a kutató tevékenységet a kutatásfejlesztés fejezetben részletezzük, illetve a habilitációk számának növekedése igazolja – utóbbi a minőségbiztosítási fejezetben megjelenik. az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt Igen, 1365 fő a teljes idejű hallgatói létszám 2013 októberében, 52 fő a teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktató jelen pillanatban, így ez a szám 26. a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának törzstagja Igen, a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola törzstagja Karunk 9 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója.
1
1. Az intézmény/kar általános helyzetképe 1.1. Akkreditációs határozat ajánlásainak végrehajtása A 2009-es intézményakkreditációs jelentés III.2. pontjában megfogalmazott „Ajánlások a Kar számára” című alfejezet nyolc pontban foglalta össze az Akkreditációs Bizottság által javasolt intézkedéssorozatokat. Tételesen az alábbi eredmények születtek meg az elmúlt időszakban. 1. A nemzetközileg is elismert kutatási eredmények érdekében a kutatási témák kari szintű koordinálása indokolt. Két új kutatócsoport megalakulása, valamint egy következő kialakítása jobban strukturált kutatási együttműködéseket eredményez. A kutatás-fejlesztési fejezetben leírtak szerint megvalósult a kari szintű koordináció. 2. A humán stratégia keretében fontosnak tartjuk a megfelelő tanáregyéniségek intézményhez vonzását, e folyamat egyetemi támogatását. Két más egyetemről érkezett professzor kollégát sikerült főállásban alkalmaznunk a logisztikai menedzsment és az értéklánc menedzsment szakterületére. A belépés időpontja 2013. november 1. és december 1. Tudományos minősítettségünk attraktívabbá vált egy újabb MTA doktora címmel. 3. Megfontolásra érdemesnek tartjuk a nyelvoktatással foglalkozó szervezeti egység központosítását a központi szolgáltató funkciója és a dominánsan centralizált irányítási megközelítésre is tekintettel. Az Idegen Nyelvi Oktatási Központ szervezeti helye az ajánlásnak megfelelően 2013. szeptember 1-jétől megváltozott, a kari struktúrából kikerült; közvetlenül központi egyetemi szolgáltató szervezeti egységként, a Rektor irányítása alatt működik tovább. 4. Bár az oktatói állomány korfája jó, de javasoljuk az akadémiai doktori címmel rendelkezők utánpótlására megfelelő kutatási környezet biztosítását. Ez kell, hogy az elkövetkező évek egyik központi humánstratégiai feladata legyen. Nemcsak a kari, hanem az egyetemi humán stratégiában is váltás zajlik. Karunkon sikerült az elvárt minősítettségi szintet messze túlteljesíteni az elmúlt időszakban. A középtávú humán cél saját kollégák habilitációját és az egyetemi tanári követelményeknek való megfelelését segíteni. Konkrét intézkedések: alapítványi ösztöndíj féléves külföldi tanulmányútra, mely pályázat keretében a jelölt habilitációs eljárás megkezdését vállalja. A Karon nyolc fő nyerte el a pályázatot, a habilitált doktori címet öt fő már megszerezte, három fő pedig a közeljövőben kezdi meg az eljárást. 5. Az oktatási és kutatási munka fejlesztését a könyvtári szolgáltatás hiányosságai akadályozzák. Javasoljuk a probléma mielőbbi orvoslását. Önálló kari könyvtárral nem rendelkezünk és nem is cél ennek kialakítása, mert az egyetemi infrastruktúra fejlesztés során impozáns, kiemelkedően jó állománnyal rendelkező könyvtárunk épült, amelynek kapacitása meghaladja a teljes intézmény igényeit. 6. Rendszeresített és technologizált elégedettségvizsgálat bevezetése indokolt. Az elégedettségvizsgálat egységes egyetemi irányítással működik. 7. Miután publikációs adatbázist a kar még nem üzemeltet, célszerű ezt a hiányosságot mielőbb felszámolni. Az Egyetem minden szervezeti egysége kötelezően becsatlakozott az MTMT adatbázisába, itt az adatok karbantartása folyamatosan megtörténik, ez teljes körű információt nyújt a publikációkról. Az Egyetemen új adatbázis jött létre a Tudásmenedzsment Központ és a könyvtár együttműködésében. A kari publikációs nyilvántartásról a kutatás-fejlesztés fejezetben írunk. 8. A jövőben célszerűnek tartjuk a minőségbiztosítási rendszer rendszerszintű működtetésének megvalósítását. Ez további minőségi garanciákat biztosít az oktatási folyamat számára. Az Egyetem központi, egységes minőségbiztosítási rendszert működtet, a kari sajátosságok a 3. fejezetben kerülnek részletezésre.
2
1.2. A Kar szervezete, vezetési rendszere, küldetése Alapdokumentumok Az intézményi alapdokumentumokat http://kgk.sze.hu/kari-tanacs .
kiegészítő kari
A Kar szervezeti ábrája alább látható.
3
dokumentum
a
kari
ügyrend, linkje:
Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
titkárságvezető titkárnő kari titkár Tudományos és nemzetközi ügyek dékánhelyettese Vállalati kapcsolatok dékánhelyettese
Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont
Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont
Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
MBTI MAP Kutatócsoport
Városmarketing Kutatócsoport
Vállalati Kockázatelemző Kutatócsoport
Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium
Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Regionális-tudományi és Közpolitika Tanszék
Marketing és Menedzsment Tanszék
Nemzetközi Kommunikáció Tanszék
Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék
Gazdasági Elemzések Tanszék
4
Kutatás Tehetséggondozás
Oktatás
Dékáni titkárság
Dékán Akkreditációs és oktatási dékánhelyettes
Kari tanács
Vízió A Széchenyi István Egyetem jövőjét hosszú távon, mint az Európai Felsőoktatási Térségbe szorosan integrálódó magyar felsőoktatási rendszer elismert, vezető intézménye képzeli el. Ezt a pozícióját a társadalmi, gazdasági környezetének valós igényeit kiszolgáló kiemelkedő minőségű oktatási és kutatási tevékenysége, valamint stabil működése folytán éri el és tartja fenn. Autonómiájának megtartása mellett az ország egyik legerősebb társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolattal rendelkező felsőfokú intézményeként az Észak-dunántúl régió szellemi központjaként működik. A kari vízió az összegyetemi szinthez képest tudományosan üzletági vízióként értelmezhető és mint ilyen, nyilvánvalóan összhangban kell állnia az egész szervezet jövőbeli elképzelt útjával. A kari vízió két irányban fogalmaz meg részletesebb pozíciót. Egyrészt Magyarország öt meghatározó gazdasági képzést folytató intézménye közé kíván tartozni – ennek mutatószámai: az első helyes jelentkezések alapján kialakult rangsor, a felvettek pontátlaga, valamint az oktatói minősítettség mutatói. Másrészt nyitott, kreatív intézményként hozzájárul a gazdasági környezetben működő ipar és szolgáltatási ágak pozitív szinergiáinak erősítéséhez. Ezeket a következő mutatókkal mérjük: elhelyezkedési mutatószámok a DPR szerint és a vállalati kapcsolatok száma, amely kapcsolatok kutatásfejlesztési feladatokban és oktatási-fejlesztési együttműködésekben nyilvánulnak meg. A Kar küldetésének tekinti a társadalomtudományok területén a gazdaság-, a regionális, a politika- és a kommunikációs tudományok területén a felsőoktatási és kutatási tevékenység folytatását. Missziónknak valljuk a hallgatói kompetenciák közül elsősorban a rugalmas alkalmazkodás képességének támogatását, valamint a megalapozott tudásbázis létrehozását, a kombinációs készségek fokozását és a munkaerőpiacnak megfelelő attitűdök kialakítását. A C-SWOT elemzésben részletes kifejtésre kerül a vízió megvalósításához tartozó fő stratégiai lépések sorozata.
Szervezeti rendszer A Kar szervezeti rendszere 2009-ben átalakításra került, akkor még az Idegen Nyelvi Oktatási Központ is a Karhoz tartozott. Gazdasági elemzések Tanszék (GET) http://get.sze.hu A Gazdasági Elemzések Tanszék 2010. április elsején jött létre. Négy egymással nagymértékben összefüggő tudományterületet kapcsol össze, melyek addig más Tanszékekhez tartoztak. A Tanszék a pénzügytan, a számvitel, a statisztika és a kontrolling területekhez tartozó tantárgyak oktatásával és kutatásával foglalkozik. A Tanszékhez tartozik a gazdálkodási és menedzsment alapszak pénzügyi, pénzügyi menedzsment szakiránya és a szak felsőoktatási szakképzésének szakvezetése. Természetesen az Egyetem több alap- és mesterszak tantárgyainak oktatásában is részt vesznek a Tanszék oktatói. Célunk egy olyan elméleti, módszertani és gyakorlati tudást adni a hallgatóknak, melyet jövőbeni munkahelyükön hatékonyan tudnak hasznosítani. Marketing és Menedzsment Tanszék (MMT) http://mmt.sze.hu A korábbi Vezetés és Szervezés, majd Menedzsment Tanszék profiljának átalakulásával, bővülésével, a Pénzügyi és Számviteli Tanszék kettéválása során a számviteli csoport betagozódásával jött létre 2006. szeptember 1-jén. 2010-től a számviteli csoport átkerült más tanszékre. Cél az üzleti ismeretek, ezen belül az általános marketing és menedzsment ismeretek alapozó jellegének erősítésével párhuzamosan a specifikus és szintetizáló ismeretek fejlesztése, és a gyakorlatorientált oktatás. A Tanszék gondozza a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing alapszakot, a vezetés és szervezés, a logisztikai menedzsment és a marketing mesterszakot, ez utóbbit magyar és angol nyelven. A kutatások PhD hallgatók bevonásával folynak marketing, menedzsment területeken, jelentős az oktatók publikációs tevékenysége, konferenciákon való részvétele. A Tanszék széles körű nemzetközi kapcsolatokat ápol.
5
Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék (NET) http://net.sze.hu A tanszék oktatói a közgazdaság-tudomány alapozó diszciplínáit és az Európai Unióval kapcsolatos tárgyakat oktatják a Kar minden szakán és az Egyetem három további érintett karán, illetve intézetében. A tehetséggondozás a kiemelt feladatok között szerepel; a tudományos diákköri tevékenység támogatása rendszeres, a szakkollégistákkal való munkakapcsolat szoros. A tanszék látja el a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szak szakfelelősi és a Tér – Gazdaság – Ember című kari folyóirat szerkesztői feladatait. A hazai és a nemzetközi tudományos életben három intézménnyel különösen intenzív a kapcsolat (VEAB, ENSZ, EU). A tanszék az EU Élethossziglani Tanulási Programjában jogosult a Jean Monnet Chair név viselésére. Nemzetközi Kommunikáció Tanszék (NKT) http://nkt.sze.hu A Nemzetközi Kommunikáció Tanszék gondozza a nemzetközi tanulmányok BA szakot. Oktatási tevékenysége: kötelező és választható kommunikációs tárgyak idegen nyelven, valamint magyar nyelvű előadások megtartása speciális kommunikációelméleti, illetve műveltségi tárgykörökben alap- és mesterszakokon. A kutatási témák a szakmai, szervezeti és kultúraközi kommunikációhoz, interkulturális menedzsmenthez, a gazdaság és kultúra kapcsolatához, valamint a terminológiához kapcsolódnak. Jelentős az oktatók magyar és idegen nyelvű publikációs, illetve szakmai-közéleti tevékenysége. A tanszék széleskörű nemzetközi kapcsolatokat ápol. Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék (RKT) http://rkt.sze.hu A korábbi Statisztika, Társadalomtudományi és Településgazdaságtan Tanszékek összevonásával jött létre 2006. január 1-jén. Három nagy tudományterületet és öt szakmát fog át, hiszen a Tanszéken oktatnak statisztikusok, filozófusok, politológusok, szociológusok, regionális tudománnyal foglalkozó közgazdászok. A Tanszéken még döntően egyéni kutatások folynak, ezek átfogják például a helyi politikai dimenziót, a média politikai hatásait, a polgári életmód változásait, a területi elemzések módszereit, a regionális politika és gazdaságtan egyes kérdéseit, az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi összefüggéseit, a határ menti együttműködések intézményi kereteit. A szerteágazó kutatási témakörök bizonyos elemeinek összekapcsolására törekszünk a jövőben. Gondozza a közszolgálati és a szociológia alapszakot, valamint a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakot. Vállalati Kockázatelemző Kutatócsoport A Kutatócsoport a vállalatok működésével kapcsolatos kockázatok feltárása, elemzése, a kapcsolódó kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése, azaz a vállalati kockázatmenedzsment módszerekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatásokat helyezi kutatási tevékenysége középpontjába. A csoport a vállalati kockázatelemzés és kockázatkezelés multidiszciplináris kutatásának szervezeti keretéül szolgál. Projektszervezeti struktúrából következően a Kutatócsoport tagjai a SZE Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar tanszékeinek munkatársaiként oktatási, oktatásszervezési és tananyag-fejlesztési feladatokat is végeznek, valamint egyéb kari, illetve egyetemi feladatokat is ellátnak. Témavezető: Dr. Kovács Norbert Személyiségtípusok szerepe a karrierpályákban és az emberi erőforrás gazdálkodásban Projekt Team (MBTImap Kutatócsoport) www.mbtimap.com A kutatócsoport a munkahely és foglalkozásválasztás legmélyebb gyökereit, vagyis a személyiséggel való összefüggést vizsgálja meg egy olyan személyiségtipizálási eszköz segítségével, melyet több millióan használnak sikerrel világszerte (MBTI). A kutatási program öt egymással szervesen összefüggő cél köré szerveződik. Egyrészt a csoport vizsgálja, hogy a személyiségtípusok meghatározzák-e azt, hogy milyen feladatokat végzünk szívesen a munkahelyünkön. Másrészt mivel a személyiségtípusok esetében a kutatók eddig nem vizsgálták, hogy az egyes személyiségtípusokhoz tartozó emberek bizonyos feladatoknál (pl. kommunikáció, információátadás, információszűrés, tervezés) gyorsabban, hatékonyabban, vagy ügyesebben tudnak-e dolgozni, ezért ez kutatásunk leghangsúlyosabb eleme. A felhasznált módszereknek köszönhetően vizsgálhatóvá válik a munkahelyi feladatvégzés hatékonysága, aminek következményeként az eredmények felhasználhatók a hétköznapi emberek számára a pályaválasztás során. Harmadrészt vizsgáljuk, hogy a személyiségtípus 6
miként befolyásolja a karrierutakat. Negyedrészt elemezzük, hogy egyes személyiségtípusokba tartozók olyan területeken teljesítenek-e hatékonyabban, ahol a munkafeladatok illeszkednek a személyiségtípusukhoz. A logikai lánc végén megvizsgáljuk, hogy a munkafeladatok személyiségtípushoz illeszkedése esetén elégedettebbek lesznek-e a munkavállalók a munkájukkal. A kutatás újszerűségét a módszertan adja: kombináljuk egymással a kvantitativ EEG-s (QEEG) megfigyelést a strukturált interjús módszertannal, emellett alkalmazunk hagyományos kérdőíves adatfelvételt, illetve az interjúalanyok közösségi oldalakon való aktivitását (Facebook, Linkedin) is elemezzük. A jövőben tervezzük ezek kiegészítését szemkamerás vizsgálatokkal. Témavezető: Dr. Lőre Vendel. Városmarketing Kutatócsoport A Kutatócsoport tagjai 2011 vége óta Győr városmarketing tevékenységét támogatják. Elsőként a város gyermekprogramjainak összehangolására és kommunikációjára készült marketingterv, amely a II. Országos Városmarketing Versenyen Különdíjban, a MAPI Zrt. által felajánlott Városmarketing Fejlesztési Díjban részesült. A megmérettetést követően létrejött az együttműködés a Kutatócsoport és a Győri Önkormányzat Marketing, Turizmus és Kommunikációs Osztálya között. Az önkormányzati felkérés alapján 2012-ben a település élhetőségére vonatkozóan készült részletes kutatás és tanulmány. A kutatók jelenleg a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál előkészületeit segítik munkájukkal. Témavezető: Eisingerné Dr. Balassa Boglárka. Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ) A Központ részt vesz a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola tevékenységében, kapcsolódik az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet kutatásaihoz is. A kutatási tevékenységét interdiszciplináris módon, a gazdaságtudomány, földrajztudomány, politológia, geopolitika, általában a társadalomtudományok irányából közelítve egy földrajzi értelemben meghatározott területre, annak államaira, államok csoportjaira, állami szint alatti területi egységekre terjeszti ki. A definitív „Kelet-Közép-Európa” és a „Balkán” vizsgálata mellett, a térség kapcsolatrendszerének figyelembevételével az ismeretszerzés földrajzi határait ki kell terjeszteni Kelet-Európára is. Témavezető: Dr. Hardi Tamás. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK) Az kutatócsoport célja, hogy az országos ITOK-hálózat részeként magas (néhány kérdésben világ-) színvonalú, független, interdiszciplináris kutatásokat folytasson az információs társadalom kérdéskörének különböző vetületeiről (az információtechnológiai forradalom trendjeiről, ennek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hatásairól), és e kutatások eredményeit különböző módokon hasznosítsa, egyaránt adva tudományos, gazdasági és humán aspektusú válaszokat. Témavezető: Dr. Élő Gábor. Vizikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont A Központ a stratégiai szolgáltatások, – köztük kiemelten víztechnológiák – innováció menedzsmentjének multidiszciplináris elemzését és szervezését helyezi kutatási tevékenysége középpontjába. A központ tehát az innovációs stratégiák és a nem tárgyiasult erőforrások multidiszciplináris kutatásának szervezeti keretéül szolgál. A Kutatóközpont keretein belül a következő kutatási főirányokhoz tartozó empirikus kutatások folynak: technológiai menedzsment az innovációs területén, techno-menedzsment a stratégiában, az innovációs menedzsment speciális területei. Témavezető: Dr. Papp Ilona. Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola http://rgdi.sze.hu A Széchenyi István Egyetemen működő három Doktori Iskola közül a Regionális- és Gazdaságtudományi (jogelődje a Multidiszciplináris Társadalomtudományi) kezdte meg legkorábban működését. A Széchenyi István Egyetem 2003-ban alapította meg (MAB engedély: 2003/7/II./1./. számú határozat) a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolát (továbbiakban Iskola) két tudományágban a gazdálkodás- és szervezéstudomány, valamint az állam- és jogtudomány területén. Az Iskola alapítását indokolta, hogy ebben az időpontban a két tudományterület egy kari szervezetben (Jog- és Gazdaságtudományi Kar) működött, s ennek következtében sikerült kidolgozni egy olyan kutatási programot, amiben a gazdaság- és jogtudomány intenzív együttműködése alakult ki. A kari szervezet kettéválása (2007. január 7
1.), valamint a jogi stúdiumok megerősödése lehetőséget biztosított arra, hogy kezdeményezés történjen az önálló állam- és jogtudományi doktori iskola létesítésére (ennek működése 2008. szeptember 1-től megkezdődött), megtartva és egyben megújítva a regionális tudományok oldaláról a gazdálkodás- és szervezéstudományi doktori képzést. Az Iskola célja, hogy megtartsuk a szakmai műhely eddigi értékeit, s a jogi irányok helyett a korábban is nagy hangsúlyt kapott regionális tudományi elemeket tovább erősítsük, egyben ösztönözve a gazdálkodás- és szervezéstudományi kutatásokkal való határozottabb együttműködést. A két tudományág közötti folyamatos együttműködést igazolja, hogy a jelenleg kidolgozás alatt álló kutatási témák (tervezett diszszertáció témák) 28%-a regionális tudományhoz kapcsolódik, 55%-a gazdálkodás- és szervezéstudományhoz, és ezek közül 17% a két tudományágat kölcsönösen érinti. Látható, hogy ezen két tudományág a meghatározó az Iskola tudományos kutatási témájában, így az egymásra épülés és együttműködés tartósan és folyamatosan biztosított. Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium A Kar szakkollégiumának tevékenységéről részletes leírás található a tehetséggondozás fejezetben, ahol a weboldal is látható.
8
A HÖK részvétele a Kar vezetésében. A Kar Hallgatói Önkormányzata számos tevékenységgel foglalkozik, többek között a Kar hallgatóinak érdekképviseletével és az egyetemi élet élénkítésével. Mindemellett példaértékű együttműködést folytat az egyetemi vezetőséggel, amely nagyban elősegíti és megkönnyíti mindkét fél munkáját. A következőkben röviden bemutatásra kerül a Kar Hallgatói Önkormányzatának munkaköre, kiemelve néhány konkrét tevékenységet. A Kar Hallgatói Önkormányzatában fontos szerepet töltenek be a Hallgatói Képviselők. Őket közvetlenül az azonos szakon tanuló hallgatótársaik választják meg egy évre. A Hallgatói Képviselők szakonként szakbizottságot alkotnak; négy ilyen bizottság van karunkon: Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing, Nemzetközi tanulmányok és Közszolgálati szakbizottságok. Mindegyiknek az élén a Szakfelelős tevékenykedik, akit egy évre választanak meg. Feladatkörébe tartozik a Hallgatói Képviselők munkájának koordinálása, teljes körű tájékoztatása, a hallgatók érdekképviselete. A fentiekben említett 4 szakbizottság Szakfelelősei és Hallgatói Képviselői alkotják a kari bizottságot, mely vezetője a Hallgatói Kari Elnök. A Hallgatói Kari Elnököt két évre a kari bizottság tagjai választják meg. Legfontosabb tevékenységei közé tartozik a szakfelelősök tájékoztatása, kari rendezvények lebonyolítása. A kari vezető az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat döntéshozói szervezetének szavazati jogú tagja a többi kari/intézeti vezetővel együtt. A Hallgatói Önkormányzat minden félévet a rendszeres szociális támogatás, a lakhatási támogatás és a költségtérítés-mérséklés kérelmekkel kapcsolatos ügyek intézésével kezdi. Annak érdekében, hogy a hallgatók megfelelően töltsék ki a kérelmeiket, minden félévben egy héten keresztül segítséget nyújt számukra egy előre meghatározott helyszínen és időpontban. A tanácsadás időszakát követően kerül sor a kérelmek összegyűjtésére és elbírálására. A kérelmeket a Kar négy szakbizottsága bírálja el. A bírálás után a hallgatóknak lehetőségük van reklamációra illetve korrekcióra. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírt feladatok közé tartozik a tantárgyi tematikák és a vizsgaalkalmak vizsgálata. Az ezekről szóló jegyzőkönyvek minden esetben továbbításra kerülnek az illetékes Tanszékekhez. .A hallgatók az észrevételeiket a Hallgatói Önkormányzat felé jelzik, melyeket minden esetben, ha szükséges, oktatói egyeztetéssel ellenőriz a HÖK. A szabályzatmódosítást igénylő javaslatokról előterjesztés készül, amit a Kari Tanácson felvesz napirendi pontjai közé. A HÖK feladatai közé tartozik továbbá a hallgatói rendezvények szervezése, lebonyolítása. Számos tradicionális, több éves múlttal rendelkező eseményt tudhat magáénak a szervezet, de természetesen folyamatosan megújuló programokkal is próbál nyitni a hallgatók felé. Hagyományos rendezvények közé tartozik a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar karestélye, amely az utóbbi években egyre nagyobb látogatottságnak örvend. A rendezvényre nem csak hallgatók érkeznek, hanem Karunk oktatói is, ami azért fontos, mert így nem csak a tanórákon, hanem egy kötetlen este keretein belül is lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók közvetlenebb kapcsolatot alakíthassanak ki velük. További kar- és szakspecifikus események közé tartozik a kari kirándulás, melynek szervezésében az egyetemi vezetőség nagy segítséget nyújt számunkra, és a szakbográcsok és szakestek, melyek az azonos szakon tanuló hallgatók ismerkedését, kapcsolatépítését szolgálja. A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére. A karok közötti átoktatások a kompetencia célok teljesítéséhez. A karok együttműködésének részletes adatait az intézményi önértékelés mutatja be. Kiemelkedően jó példa az együttműködésre a műszaki menedzser mesterszak és a logisztikai menedzsment mesterszak, melyeket Karunk és a Műszaki Tudományi Kar közösen akkreditáltatott és működtet. Előbbi egy 2014 szeptemberében induló új képzés, melynek magas beiskolázási szintet prognosztizálunk. Utóbbi egy már működő képzés, a Karunk által gondozott mesterszakok közül a legnépszerűbb, amit a hallgatói létszám is bizonyít. Az egész intézményben működik a szervezeti egységek közötti oktatási szinergia, 81 olyan tantárgyat oktatunk, amelyet más szervezeti egységek által gondozott szakok hallgatói részére hirdetünk meg. A kötelező tantárgyak átoktatása a KKK-k szerint valósul meg, ugyanakkor nagyobb mozgásteret biztosít a szabadon választható tantárgyak csoportjában a kínálat bővítése. 9
1.3. C-SWOT analízis, kari stratégiai irányok
10
Kari stratégiai irányok A C-SWOT elemzés eredményeként a következő három kiemelt stratégiai irányt fogalmazzuk meg. Munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő, gyakorlat-orientált oktatási stratégia Karunk célja, hogy szakmailag felkészült, szakmájukban sikeres embereket neveljen, képezzen és bocsásson ki a munkaerő-piacra, elsősorban az üzleti szférába. A szakmai siker négy legfontosabb tényezőjét a következőkben látjuk: (1) erős elméleti-szakmai alapok, (2) gyakorlati tapasztalatok, (3) intuitív gondolkodás, problémamegoldó készség és (4) kapcsolati tőke (1. ábra). Az első tényező erősítéséhez közvetlenül, a többihez közvetetten kell és lehet hozzájárulni. A hagyományos egyetemi oktatás jellemzően 1. ábra: A szakmai siker tényezői, az oktatási stratégia alapelemei az elméleti alapok átadására koncentrál. Ez továbbra is rendkívül fontos és erősítendő, fejlesztendő terület. A munkaerő-piaci igényeket szem előtt tartó felsőoktatási karként azonban ezen túlmenően törekednünk kell a másik három sikertényező biztosítására is, különösen a képzési portfoliónk döntő többségét adó üzleti képzéseinkben, amelyekben a vidéki intézmények között piacvezetők vagyunk. Az alapképzés (elsősorban ebben vagyunk erősek) különböző szakaszaiban (2. ábra) az oktatási stratégia más-más elemeire kell kiemelt hangsúlyt fektetni. Az 1-4. szemeszter az (1) elméleti alapozás 2. ábra: Az alapképzés szakaszai és a gyakorlat-orientáció időszakát jelenti. A szakma alapvető tudáselemeinek, fogalomkörének elsajátítását követően hallgatóink specializálódnak, szakonként jellemzően 2-3 szakirány közül választhatnak. A minőségbiztosítási rendszer fontos eleme – s ezt a jövőben tovább kell erősítenünk –, hogy egyes szakirányoknál bemeneti követelményeket kell teljesíteni, így a hallgató nemcsak közvetlenül a végbizonyítvány megszerzése előtt, hanem már tanulmányai közben átesik egy fontos ellenőrzési, mérési ponton. Meg kell határozni azon közgazdasági fogalmak és az elemző, tervező közgazdasági munka során alkalmazható módszerek körét, amelyek lényeges elemei a szakirányokon folytatott munkának. Ezek oktatására és számonkérésére fokozott figyelmet kell fordítani. A szakirány-tanulmányok során a szakmai tudás elmélyítése mellett belépnek, s egyre fontosabb szerepet kapnak a (2)-(4) elemek, megjelenik és egyre erősödik a gyakorlat-orientáció. (2) A szakirányok 30-50 fős létszámmal működnek, amely lehetővé teszi a kiscsoportos gyakorlati foglalkozásokat. Fontos, hogy ezek jelentős részét számítógépes kabinetben, az adott gazdálkodási részterületen alkalmazott célszoftverek, vállalatirányítási rendszerek bemutatásával és alkalmazásával tartsuk. Hallgatóink számára így olyan munkakörnyezetet teremthetünk, amely az üzleti életben fogadja őket. A gyakorlati foglalkozások során megoldása során színesíteni érdemes az oktatási módszereket, váltogatva az egyéni és csoportszintű munkákat, erősítve az interaktivitást. Ennek végrehajtásához elengedhetetlen a tudatos humán erőforrás gazdálkodás, az oktatók módszertani képzése és a terhelésük újragondolása. (3) Amennyiben az elméleti ismeretek alkalmazását nem csupán tankönyvi példákon, hanem valós üzleti problémákon, esettanulmányokon keresztül mutatjuk be, akkor hallgatóink intuitív, problémamegoldó készségét is fejlesztjük. A számonkérés tekintetében is célszerű ebbe az irányba elmozdulni (mind az
11
egyes tárgyak, mind pedig a záróvizsga részét képező komplex vizsga esetében). (4) Fontos, hogy az esettanulmányok kidolgozásába és a tantermi oktatásba külső partnereket is bevonunk. A vállalati vagy közszférában dolgozó szakemberek vendégelőadóként történő megjelenése az oktatásban nemcsak színesíti a képzést, fokozza a gyakorlati orientációt, hitelesíti a megszerzett tudás alkalmazási lehetőségeit, hanem az üzleti kapcsolati tőke kialakításának lehetőségét is kínálja a hallgatók számára. Ugyanakkor lényeges a meghívott szakemberek megfelelő kiválasztása. Lényeges, hogy az adott szakember módszertanilag és didaktikailag kellően fel legyen készülve/készítve az Egyetemen szokásos 1,5-3 órás foglalkozás megtartására. Lényeges, hogy a szakember értse és tudja, hogy milyen fogalmi apparátussal dolgozhat a tanteremben, valamint hogy a tanítás lényege a törvényszerűségek ismertetése, melyek tanulsággal szolgálhatnak a hallgatóság számára. Az oktatónak tehát figyelmet és energiát kell fordítania a meghívott előadó felkészítésére. Az ilyen szempontok szerint megszervezett szakirány-tanulmányok kiválóan előkészítik az üzleti vagy közszférában eltöltött szakmai gyakorlatot, amely egyben a szakdolgozat megírásának ideje is. A szakdolgozatot célszerű annál a vállalatnál és abból a témából, gazdálkodási részterületről írni, amellyel a hallgató a szakirány-tanulmányai és szakmai gyakorlata alatt már megismerkedett. Célorientáció és profiltisztítás A képzési stratégia kiemelt négy elemének fenti időrendi szerkezetben történő érvényesítésével elérhetők azok az egymásra épülések, amelyek hallgatóink számára biztosítják a záróvizsgán támasztott végső kimeneti követelmények, a megfogalmazott képzési célok teljesítését. Szakjainkat a fenti stratégiai célokat szem előtt tartva, a munkaerő-piaci igények, a szakok, szakirányok és a végzettek iránti kereslet figyelembe vételével kell átvizsgálni, s végrehajtani a szükséges profiltisztítást. Fontos, hogy törekedjünk egymáshoz illeszkedő BA-MA szakpárok kialakítására, biztosítva ezzel a korábbi tanulmányok egyetemi szinten, s akár idegen (elsősorban angol) nyelven történő folytatásának lehetőségét. Az idegen nyelvű képzés színvonalának javításához végig kell gondolni az idegen nyelven is oktató humán erőforrás terhelését, képzését, külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak révén felkészültségük javítását. Mivel oktatási stratégiánkban kiemelt szerepe van a szakirány-tanulmányoknak, ezért az alapozó elméleti képzés megerősítése mellett meg kell tennünk a specializációk át- és/vagy újragondolását, a fentiekben megfogalmazott stratégiai célokhoz igazítását is. Végül jelenlegi képzéseink felülvizsgálatát a legalacsonyabb szinten, a kurzusok tartalmát illetően is el kell végezni. A felülvizsgálatot a kimeneti követelmények ismerete alapján a tárgy vezető oktatójának kell elvégezni. Szerencsére mind a szakirányok, mind pedig a kurzusok tekintetében vannak előremutató eredményeink, amelyek mintaként szolgálhatnak. Controlling szakirány Karunkon a gyakorlat-orientált képzés egyik zászlóshajója a Gazdálkodási és Menedzsment szakon jelenleg is az előzőekben bemutatott szempontok szerint működő Controlling szakirány. A specializáció az Excel táblázatkezelő professzionális üzleti célú alkalmazását középpontba helyezve képez vállalati elemző-tervező közgazdászokat, akik integrált módon átlátják a vállalati gazdálkodás különböző részterületeit, a reál- és a pénzügyi folyamatok egymásra hatását, kapcsolódási pontjait, összefüggéseit. A szakirány erőteljesen épít az elméleti alapozás során megszerzett ismeretekre, a szak közgazdasági, vállalatgazdasági, menedzsment és módszertani törzstárgyaira, ezek közül több előtanulmányi feltételét jelenti egyes szakirány-tárgyaknak. A specializáció népszerűségének köszönhetően kifejezetten hallgatói kezdeményezésre került bevezetésre a korábbi tanulmányi eredmények figyelembe vétele is a szakirányválasztáskor. Szakirány-tanulmányainak megkezdésekor minden controller hallgató választ egy vállalatot, amelyhez az utolsó két szemeszterben minden szakirány-tárgyból önállóan elvégzendő elemzési feladatokat kap. Az elemzések rendszert alkotnak, megoldásuk komplex rálátást biztosít a választott vállalat működésére. A feladatok egyben lehetőséget teremtenek több gazdálkodási részterület gyakorlati képviselőjével való kapcsolatteremtésre, s a későbbi szakdolgozat részét is képezhetik. A szakirány legfontosabb jellemzői a (1) gyakorlat-orientáltság (ennek kiterjedt vállalati kapcsolatrendszerünk, a gyakorlati szakemberekkel közösen kidolgozott tantárgyi koncepcióink, kurzusaink, közösen tartott foglalkozásaink jelentik a biztosítékát); (2) a számítógépes problémamegoldó és elemzési készség fejlesztése (Excel, ERP-rendszerek, valós esettanulmányok); (3) a koherencia és a komplex rálátás; (4) a 12
folyamatos visszacsatolás, az állandó tanulási és fejlődési folyamat; valamint (5) a célorientáltság (felkészítés az üzleti életre). Nagy örömünkre szolgál, hogy szakirányunkat nemcsak hallgatóink, hanem külső környezetünk, vállalati partnereink és versenytársaink is elismerik. Az ő támogatásuk is hozzájárult ahhoz, hogy a szakiránytanulmányokat záró és szintetizáló Komplex vállalati tervezés kurzusunk a Tempus Közalapítvány Mit díjazna a munkáltató? címmel kiírt felhívásán 2012-ben 1. díjat nyert. A legnagyobb elismerés azonban mégis az, hogy hallgatóink keresettek a vállalatok körében. Több cég kifejezetten erről a szakirányról fogad gyakornokokat, vesz fel alkalmazottakat. Audi-pénzügyek tantárgy Az egy kurzus keretén belül történő vállalati és kari együttműködés jó példája lehet a várhatóan a következő szemeszterben beinduló, német nyelvű Audi-pénzügyek című válaszható tárgy, amelynek programját és tartalmát az Audi Hungária Kft. pénzügyi szakemberei és a Gazdasági Elemzések Tanszék pénzügyoktatói közösen állítják össze, s a foglalkozások megtartásában együttműködnek. Kamara a vállalkozásokért tantárgy 2011 óta a Kar alapszakos hallgatói számára szabadodon választható tárgy a „Kamara a vállalkozásokért”. Célja a „ne csak keress, teremts is magadnak munkahelyet” gondolat, a hallgatók vállalkozóvá válásának bátorítása/támogatása. A tantárgy a Marketing és Menedzsment Tanszékhez tartozik, az órákon a GYMSKI Kamara munkatársai az előadók. Humán erőforrás stratégia Karunk oktatói állománya alacsony átlagéletkorú, tudományos minősítettségi arányunk kiemelkedő, egyetemi tanári létszámunk ugyanakkor alacsony. Ezt a hiányt enyhítette, hogy a közelmúltban két neves professzor csatlakozott főállásban oktatói gárdánkhoz. Egyértelmű, hogy immáron nem a fokozatszerzés, hanem a fokozatot szerzett oktatók megtartása, a docentúra, a habilitáció és a professzor cím megszerzésének elősegítése, a professzori állomány belső forrásból történő bővítése az elsődleges kari és egyetemi feladat. Az utóbbi években oktatóink egy része más felsőoktatási intézménynél vagy az akadémiai pályát elhagyva a versenyszférában vállalt munkát. Ennek következtében kulcsfontosságú (s pont a gyakorlat-orientált képzési stratégia szempontjából kulcsfontosságú) területek maradhatnak szakértő oktató nélkül. A negatív tendenciák megakadályozása, valamint az oktatási és a következőkben tárgyalásra kerülő külső együttműködési stratégia megvalósítása érdekében folytatni kell a korábban több tanéven át meghirdetett, nagy sikert aratott, az elmúlt tanévben azonban anyagi okokból felfüggesztett ösztöndíjprogramot, amely éppen a fent említett oktatói réteg féléves külföldi kutatószabadságát támogatta. A program újjáélesztése és továbbfejlesztése biztosítaná az abban részt vevő oktatók elköteleződését és regenerációját, nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítését, az oktató önálló vagy külföldi kutatótársával közös tudományos eredményeinek nemzetközi színtéren való könnyebb megjelenését, s nem utolsósorban nyelvtudásának fejlesztését. Mindezek Egyetemünk céljait a következőképpen szolgálják: az visszatérő oktató idegen nyelvű képzésben is azonos színvonalon képes oktatni; új idegen nyelvű tárgyakat alakíthat ki elsősorban az MA vagy a doktori képzésben, amelybe nemzetközi tudományos eredményeit is beépítheti; külföldön megismert jó gyakorlatokat hozhat magával és vezethet be Egyetemünkön; új kapcsolatokat, külföldi (anyanyelvi) vendégelőadókat kapcsolhat be bizonyos tárgyakba, képzésekbe; a külföldi kutatófélév tudományos publikációs eredményeivel jelentős lépéseket tehet a professzori cím megszerzéséhez vezető úton. Külső és belső együttműködési stratégia A külső kapcsolatok kiépítése megkezdődött, sőt egyes szakok, szakirányok esetében előrehaladott állapotban van. Az oktatásba is bevont partnerek száma eléri a 20-at, a szakmai gyakorlati helyet biztosító vállalatoké félévente 150 körüli. Legfontosabb vállalati partnereink – a teljesség igénye nélkül – az Audi Motor Kft., a Dana Hungary Kft., a Rába Futómű Kft., a Borsodi Műhely Kft., a BPW-Hungária Kft., a BOS Magyarország Bt., a Cothec Kft., a Hungaro-Len Kft., a Dun&Bradsreet Magyarország Kft. Meglévő kapcsolatainkra építve, újakat kiépítve erősítenünk kell a vállalati/nonprofit/közüzemi és közintézmények szakembereivel közösen megvalósított oktatási és kutatási programokat. A gazdasági szerep13
lőknél (non- és forprofit szervezeteknél) megfigyelhető gazdálkodási (adózási, pénzügyi tervezési, kontrolling, marketing, menedzsment, logisztika és HR) tevékenységek és folyamatok egyfelől lényeges tanulságokkal szolgálhatnak az oktatás számára, másfelől a gazdasági szereplők számára is lényeges hozadéka lehet a folyamatok újra- és átgondolásának, fejlesztésének, amely az egyetemi szakemberek segítségével valósulhat meg. A munka eredményeképpen új termékek és szolgáltatások születhetnek, amelyek mindkét fél számára eredményessé teszik a közös munkát. A külső vállalati vagy más intézményi partnerekkel megvalósított együttműködések eredményeképpen lehetőség van egyrészt pályázati források bevonására, másrészt az esetlegesen kifejlesztett termékek és szolgáltatások közös tulajdona és értékesítése lehetővé teszi új piaci bevételek megjelenését a kari, illetve egyetemi büdzsében. További piaci bevételeket jelenthet a kifejezetten ipari megrendelésekre végzett munka. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy legyenek olyan termékek és szolgáltatások, amelyek közvetlen hasznosulásáról biztosítani tudjuk a potenciális partnereket. A külső kapcsolatok építése, fejlesztése, erősítése során a többi felsőoktatási intézményről sem szabad elfeledkeznünk, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi, elsősorban a Győr-Bécs-Pozsony háromszögben vagy területileg Győrhöz közeli egyetemi kapcsolatok fejlesztése lényeges és kívánatos stratégiai feladat. Az együttműködés egyik területe a közösen megvalósított tananyag- illetve oktatási módszertanfejlesztés, a másik területe a kutatási programok megvalósítása. A kapcsolatok és az együttműködések erősítése előtt pontosan meg kell határozni azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amelyeket Karunk tud nyújtani a potenciális partnerek számára. Meg kell tudnunk nevezni az együttműködés várható eredményeit és annak kifutási idejét. Ki kell nevezni a kapcsolatokért felelős szakembereket, meg kell határozni feladataikat és ennek teljesítéséhez biztosítani kell a feltételeket. Erősítenünk kell a belső együttműködést is oktatási-kutatási és adminisztratív területen egyaránt. Keresni kell a további lehetőségeket az Egyetem más karaival multi- és interdiszciplináris képzések kialakítására, illetve a már működő, a piac által visszaigazolt, sikeres képzések továbbfejlesztésére az interprofesszionalitás erősítésével. A kutatás területén a kiemelt témákra szervezeti egységként is megjelenő kutatócsoportokat kell létrehozni. A kari kutatócsoportok összetételének meghatározása során törekedni kell arra, hogy a hasonló, illetve rokon kutatási témákkal foglalkozó kollégák együtt dolgozzanak. Ez növeli a hatékonyságot, hiszen a témák, az érdeklődés, a módszertani ismeretek átfedései fokozzák a hatékonyságot a forrásszerzésben és megvalósításban egyaránt. A tapasztaltabb kollégák mellett a fiatalabb kollégák betanulása, ismereteinek bővülése biztosítottá válik. Lényeges, hogy a kutatócsoportokban dolgozó kollégák által oktatott tárgyak szervesen kapcsolódjanak a kutatott témákhoz, biztosítva a kutatás és oktatás kapcsolatának erősödését, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a hallgatók közül a tehetségesek és érdeklődők bekapcsolódhassanak kutatási programokba kutatói asszisztensként. A kutatócsoportok kialakítása során törekedni kell arra, hogy az Egyetemünk profiljában, erőforrásaiban meglévő potenciált kihasználjuk. A közgazdász, mérnök, jogász és matematikus kollégák együttműködése olyan kutatási eredményeket hozhat, amelyek újszerűek vagy teljesen újak. Erősítenünk kell az OTKA pályázatokon való részvételt. A kutatómunka infrastrukturális támogatása (számítógép- és egyéb eszközállomány, elemzőszoftverek, szakkönyvek beszerzésre), konferenciák, vagy akár tanulmányuk támogatása is megvalósítható ezekből a forrásokból, így részben az OTKA projektek is hozzájárulhatnak a humán erőforrás stratégiánál tárgyalt célokhoz, illetve az eszközbeszerzési stop miatt egyre elavultabbá váló munkaeszközök korszerűbbekre cseréléséhez. Lényeges, hogy az oktatók-kutatók által végzett feladatok átgondolásra kerüljenek az adminisztratív terhek csökkentése érdekében is. Jelenleg számos olyan folyamat, feladat van, amely csökkenti a végzett munka hatékonyságát, növeli a munkaidőt. Ennek több lényeges eleme van. Egyrészt át kell gondolni az információáramlási folyamatokat/csatornákat. Jelenleg nagyon sok információ érkezik e-mailben sokszor duplán vagy triplán, ez megosztja a figyelmet. Meg kell határozni az információcsoportokat, ki kell jelölni a továbbítását végző felelősöket, át kell gondolni a csatornákat, le kell szabályozni a folyamatokat. A karon dolgozó oktatók-kutatók munkájuk során több felhasználóneves/jelszavas felületet használnak párhuzamosan (coedu, coedu2, Neptun, VIK, sps, timesheet stb.), a felületek egységesítése, egyszerűsítése kívánatos. A jövőben számos feladatot (például jegybeírás, feladatsorok nyomtatása, vizsgaidőpontok kiírása, szkennelés) az adminisztratív feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott személyzetnek kell elvégezni. 14
Ki kell alakítani azokat a felületeket, amelyek az akkreditációs folyamatokhoz, statisztikai adatbekérésekhez, pályázatokhoz szükséges információkat (például kutatási projektrészvétel, publikációk száma, kategóriája stb.) automatikusan generálják. Fontos, hogy az oktató/kutató személyzet a szakmai feladataival, tehát az órák megtartásával, arra történő készüléssel, vizsgáztatással, szakmai konzultációkkal (TDK, szakdolgozat, vállalatok), kutatással és kutatási jelentések írásával tudjon foglalkozni.
2. A Kar kulcsfontosságú eredményei 2.1. Oktatás 2.1.1. A Kar képzési szerkezete A Kar 5 alapszakot és 5 mesterszakot hirdet meg minden évben szeptemberi indulással, 1 alapszakot (gazdálkodási és menedzsment szak távoktatás) és az 5 mesterszakot minden évben februári indulással is. A mesterszakok közül 1 (marketing) idegen nyelven győri (N államilag támogatott és önköltséges) és kihelyezett képzésként znojmoi (L, önköltséges) helyszínnel, valamint 1 (vezetés és szervezés) kihelyezett képzésként magyar nyelven Székelyudvarhelyen (L, államilag támogatott és önköltséges) kerül meghirdetésre. A Karnak 3 felsőoktatási szakképzésre van indítási joga, ebből 2-t hirdetett meg a 2013/14-es tanévre és a 2014/15-ös tanévre is. A Karnak 16 szakirányú továbbképzésre van jogosultsága, ebből folyamatosan 8 szak kerül meghirdetésre. képzési területek: gazdaságtudomány, társadalomtudomány tudományterületek: gazdálkodás- és szervezéstudományok, regionális tudományok alapképzések (BSc): gazdálkodási és menedzsment (N, L) kereskedelem és marketing (N, L) közszolgálati szak (N, L) nemzetközi tanulmányok szak (N, L) szociológia alapszak (N, L). mesterképzések (MSc): logisztikai menedzsment (N, L) marketing (N, L) nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (N, L) regionális és környezeti gazdaságtan (N, L) vezetés és szervezés mesterszak (N, L) idegen nyelvű képzés: marketing mesterképzés (N) angol nyelven, Győr székhelyen kívüli képzés: vezetés és szervezés mesterképzés (L) magyar nyelven, Székelyudvarhely marketing szak (L) angol nyelven, Znojmo doktori képzés (PhD) Regionális- és Gazdaságtudományi DI szakirányú továbbképzések: folyamatosan meghirdetett képzések: gazdálkodási szakmérnök (L) település- és területfejlesztési menedzser (L) jogász-közgazdász (L) mérnök-közgazdász (L) orvos-közgazdász (L) gyógyszerész-közgazdász (L)
15
változás- és válságmenedzsment (L) jelenleg meghirdetésre nem kerülő, de engedéllyel rendelkező képzések: autóipari és kereskedelmi menedzsment (L) csr – vállalati felelősségvállalás (L) egészségügyi menedzsment szakközgazdász (L) egészségügyi menedzsment specialista (L) humánmenedzser mérnök (L) kultúra és gazdaság (L) média projekt menedzsment (L) nemzetközi gazdasági elemző (L) felsőoktatási szakképzések: gazdálkodási és menedzsment szak, projektmenedzsment szakirány (N,L) gazdálkodási és menedzsment szak , kis- és középvállalkozási szakirány (N,L) kereskedelem és marketing szak, kereskedelmi logisztika szakirány (N,L) kereskedelem és marketing szak, marketingkommunikáció szakirány (N,L) kereskedelem és marketing szak, kereskedelmi szakirány (N,L) közszolgálati szak (N,L) kifutó képzések főiskolai képzés gazdálkodási (N,L) nemzetközi kapcsolatok (N,L) nemzetközi kommunikáció (N) egyetemi képzés gazdálkodási szak, kiegészítő 4 féléves (N,L) közgazdász-gazdálkodási szak, 10 féléves (N) szakirányú továbbképzés közgazdász szakmérnök (L) felsőfokú szakképzés gazdálkodási menedzserasszisztens (N) idegenforgalmi szakmenedzser (N) kereskedelmi szakmenedzser (N) logisztikai műszaki menedzserasszisztens (N) reklámszervező szakmenedzser (N) számviteli szakügyintéző (N) A Kar képzéseiről bővebben a http://kgk.sze.hu/kepzesek oldal képzések menüpontja alatt található információ. 2.1.2. Hallgatói létszámadatok Forrás: NEPTUN ETR, a részletes elemző táblázatok a dékáni titkárságon elérhetők.
Az országos tendenciához hasonlóan Karunkon is csökken a részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma. E mögött a folyamat mögött magyarázó okként két tényezőt nevezünk meg: egyrészt a piaci telítődés magas szintű lett, másrészt változott a vállalati hozzáállás a munkatársak továbbképzéséhez. Azonban úgy látjuk, hogy a bolognai rendszerre való átállás következményeként el fog jönni egy újabb keresleti húzás a piac irányából, amikor az alapszakon végzettek a mesterszakos részidejű képzéseket fogják keresni. Hipotézisünk, hogy ez a folyamat két-három éven belül el fog indulni.
16
A gazdálkodási és menedzsment szak a jelentkezések alapján a BA szakok indítása óta a legnépszerűbb, a vidéki egyetemek között piacvezető szerepre tettünk szert a szakot illetően. A második legnagyobb érdeklődésre számot tartó szakunk a kereskedelem és marketing, amellyel a vidéki intézmények sorában szintén előkelő helyen állunk. A nemzetközi tanulmányok szak iránt évek óta stabil érdeklődés mutatkozik, így a Kar profiljában a társadalomtudományok képzési területet is biztos pontként jelenik meg. A mesterszakok közül egyértelműen kimagaslik a logisztikai menedzsment szak iránti kereslet, második legnépszerűbb mesterképzésünk a vezetés és szervezés szak. Felvett-végzett hallgatók aránya hallgatói státusz felvett-beiratkozott abszolvált záróvizsgát tett – teljes idejű képzés oklevelet szerzett– teljes idejű képzés záróvizsgát tett – részidejű képzés oklevelet szerzett– részidejű képzés
2009 604 569 289 220 223 96
2010 893 514 295 263 188 83
2011 837 452 263 219 149 100
2012 663 524 299 266 193 134
2013 630 528 346 290 181 146
összesen 3627 2587 1494 1258 936 559
A felvett és végzett hallgatói arányokat összehasonlítva megállapítható, hogy input oldalon meglehetős stabilitást mutat a hallgatói létszám - két évben, 2010-ben és 2011-ben tapasztaltunk kimagasló adatokat, ami a következőkkel magyarázható: új mesterszakok – logisztikai menedzsment és vezetés és szervezés - és felsőfokú szakképzések indultak el. Ebben az időszakban több államilag támogatott hallgatót tudtunk felvenni. A 2012-es, 2013-as években újra látható a felvett hallgatói létszám stabil beállása 600 fő feletti létszámra. Ez komoly eredménynek tekinthető figyelembe véve azt, hogy ekkor már az alapszakokra csak önköltséges hallgatókat tudtunk felvenni. Az abszolvált hallgatók létszáma az ötéves adatsort szemlélve meglehetős stabilitást mutat, ugyanis az input oldali emelkedés csak a későbbi években látható az abszolváltak számában. Az abszolvált és záróvizsgát tett hallgatók létszámában nincs jelentős különbség. Az abszolutóriumot szerzett hallgatók általában az abszolutórium megszerzésének félévében záróvizsgát tesznek, egy-egy féléves csúszás a szakdolgozat elkészítésének tudható be. Lényeges különbség mutatkozik a záróvizsgát tett és oklevelet szerzett hallgatók létszámában, különös tekintettel a részidejű képzésre, ahol a hallgatók kb. 40%-ának nincs meg a kimenethez szükséges nyelvvizsgája. Az utóbbi években ez az arány javuló tendenciát mutat, köszönhetően részben az újonnan bevezetett nyelvi záróvizsga rendszernek. Végzettek arányának növelésére használt eszközök A teljes idejű tagozatos hallgatók számára azokból a tantárgyakból, amelyeknek az e-learninges tananyaga rendelkezésre áll, megnyitottuk a coedu rendszert, így a kontakt órákat kiegészítve, azt támogatva
17
segíteni tudjuk az önálló felkészülést, lehetőséget adva a hallgatóknak arra, hogy a tananyagot több módszer segítségével sajátítsák el, gyakorolják a feladatokat és ellenőrizhessék magukat. Mind a teljes idejű, mind a részidejű képzésben részt vevő hallgatók számára az utolsó oktatási félévben órarenden kívüli konzultációkat hirdetünk meg, amelyek a záróvizsgára való felkészítést szolgálják. A konzultációkat a komplex vizsgák feladatsorait összeállító oktatók tartják. A komplex vizsga tétel- és minta-feladatsorai a kari honlapon is elérhetőek: http://kgk.sze.hu/komplex-vizsga-tetelsorok_1 A doktori iskolára vonatkozó adatok Tekintettel a Doktori Iskola kapacitásaira (oktatók, témavezetők száma, kutatási programok) 12–16 fő kerül felvételre tanévenként. Nem minden felvett hallgató él a beiratkozás lehetőségével, általában kéthárom fővel kevesebben kezdik meg tanulmányaikat. Megfigyelhető a lemorzsolódás a képzés során, valamint az 5–6. félévben, hiszen a kutatási programok következetes megvalósítása számos akadályba ütközik (életpálya alakulása, családi körülmények, alkalmasság kérdése, tanulmányok elhúzódása, stb.). Az Iskola számára éves szinten teljes idejű képzésre (állami ösztöndíj) 2–3 fő hely volt eddig biztosítva, amihez 1–2 fő költségtérítéses teljes idejű képzésben résztvevő hallgató kapcsolódott még. Törekedünk kiválasztásukban a kari kutatási programokhoz való kapcsolódást követni, illetve a felvett teljes idejű képzésű hallgatókat egy-egy tanszékhez kapcsolni. A részidejű képzésű (levelező) hallgatók adták a doktoranduszok nagyobb arányát (60–70%), itt azt céloztuk meg, hogy a kutatási témák jól illeszkedjenek az Iskola programjához, de esetükben figyelhető meg a legnagyobb lemorzsolódás. Az egyéni képzésre felvettek számát redukáltuk folyamatosan, elvünk az volt, hogy oktatókat, kutatókat fogadjunk be, akik már kutatási eredménnyel rendelkeztek, de a bizalmat nem mindig sikerült honorálni. Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola teljesítménye az adott években a felvételt nyert, abszolutóriumot kapott és fokozatot szerzett hallgatók viszonylatában, 2004–2013, fő
Tanterven felüli félévek száma Karunkon az elmúlt öt évben abszolutóriumot szerzett hallgatók 65%-a végzett képzési időn belül, tehát 35%-nak volt szüksége a mintatanterven felüli félévekre a sikeres abszolváláshoz. Évenkénti lényeges ingadozás nem tapasztalható. Átlagosan két félévvel lépik túl a hallgatók a képzési időt, aminek oka lehet a tantárgyak teljesítésének sikertelensége, illetve pl. a külföldi részképzésben teljesítendő félév, valamint a szakdolgozat elkészítése is meghosszabbíthatja a tanulmányi időt. Záróvizsga eredményesség Karunkon a záróvizsga két részből áll: először a komplex vizsgát kell sikeresen teljesíteni, majd ezután következhet a szakdolgozat megvédése. Utóbbit a hallgatók szinte kivétel nélkül sikeresen teljesítik, elvétve fordul elő, hogy ismételni szükséges. A komplex vizsgát félévente általában a hallgatók 3-4%-a nem tudja teljesíteni. Felkészülésüket kifejezetten külön erre a célra meghirdetett konzultációk és a honlapon elhelyezett vizsga feladatsorok segítik. http://kgk.sze.hu/komplex-vizsga-tetelsorok_1 A hallgatók aránya finanszírozási forma szerint
18
Az államilag támogatott hallgatóink száma rohamosan csökken az utóbbi két évben, miközben minden államilag támogatott helyet kihasználunk a felvételi eljárás során. Ugyanakkor az önköltséges hallgatók száma növekedésnek indult, ami azt jelzi, hogy a képzéseink a piacon eladhatók, a hallgatók akkor is minket választanak, ha nem állami támogatással, hanem önfinanszírozással tudnak a képzéseinken részt venni.
Aktív-passzív hallgatók aránya
A teljes idejű képzésben a passziválás az összlétszámhoz képest 5-10%, az utóbbi két évben mutatkozik enyhe emelkedés. Ennek oka lehet, hogy több az önköltséges hallgató és finanszírozási gondok merülhetnek fel.
A részidejű képzéseken a passzív hallgatók aránya 15-20% közötti, ami jóval magasabb a teljes idejű képzésnél, nem mutat egy irányba, ingadozó – valószínűleg véletlenszerűen. Az okok között a finanszírozási problémákon túl vélhetően munkahelyi elfoglaltságok, változások, családi indokok keresendők. 19
Egy-egy kiküldetés vagy munkahelyváltás miatt előfordulhat, hogy a hallgató inkább passziválja félévét tartva attól, hogy nem tudja teljesíteni a követelményeket, illetve általában a részidejű képzésben részt vevő hallgatók érnek a családalapítás életszakaszába, a gyermek születése pedig legalább egy, de akár két passzív félévet vonhat maga után. 2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka A Kar hallgatóinak szereplése a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciákon 2009-2013 A SZE TDT Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a kari TDT-k munkáját a kari elnök irányítja. A kari TMDT elnökét a kar dékánja bízza meg, határozatlan időre. A kari TDT tagjai a tanszéki TDK felelősi feladattal megbízott oktatók és az intézethez tartozó szakok által delegált egy-egy hallgató. A kari TDT-k feladatai: részt vesznek az egyetemi TDK programok szervezésében, támogatják az egyetemi TDT munkáját, közvetlenül segítik és évente értékelik az intézet TDK tevékenységét, figyelemmel kísérik, hogy minden év szeptemberében a hallgatók megismerjék az oktatási szervezeti egységek által javasolt TDK témákat, a konzultáló oktatókat (tanszéki hirdetőtábla, Neptun, virtuális kar, stb.), megszervezik az egyetemi TDK konferencia kari szekcióit, összegyűjtik és előkészítik a karhoz/intézethez tartozó, egyetemi konferencián a zsűrik által pályázatokra és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) javasolt dolgozatokat a hazai és nemzetközi konferenciákon való bemutatásra, javaslatot tesznek a kimagasló TDK munkát végző hallgatók és oktatók munkájának elismerésére, írásban beszámolnak a kar tudományos dékán-helyettesének és az egyetemi TDT-nek az intézeti TDK munka eredményeiről, helyzetéről és problémáiról, kezdeményezik helyi vállalatokkal, intézményekkel való együttműködést (TDK-témák ajánlatbekérése, különdíjak felajánlása, dolgozatok bírálata, külső konzulensi szerep, zsűritagság, stb.). A Kar tudományos és nemzetközi ügyek dékánhelyettese: folyamatosan figyelemmel kíséri oktatási egysége TDK munkáját, a tanszékekről minden szeptemberben bekéri a tanszék által meghirdetett TDK témákat, a konzultálásra vállalkozó oktatók nevének feltüntetésével, és felkéri a tanszékeket a TDK témák nyilvános (tanszéki hirdetőtáblán történő, virtuális karon, Neptun rendszeren) meghirdetésére, a kar lehetőségeinek megfelelően biztosítja a TDK munkát kiemelkedően végző hallgatók és segítő oktatók elismerését, segítséget nyújt a TDK munka népszerűsítéséhez (pl. órákon történő rövid bemutatkozási lehetőség biztosításával). A Kar esetében a tudományos és nemzetközi ügyek dékánhelyettese egyben a kari TDT elnöke is (Ablonczyné Dr. PhD habil Mihályka Lívia), így a fenti feladatok értelemszerűen összegződnek. PhD hallgatói képviselő: Kecskés Petra. Ők ketten képviselik a Kart az OTDT mellett működő Gazdálkodástudományi Szakbizottságban. Munkájukat tanszéki TDK felelősök segítik (Marketing és Menedzsment Tszk: Gombos Szandra; Nemzetközi Kommunikáció Tszk: Dr. Tompos Anikó; Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék: Dr. Szigeti Cecília; Gazdasági Elemzések Tszk: Dr. Stion Zsuzsa egyetemi tanársegéd; Regionálistudományi és Közpolitikai Tszk: Dr. Tóth Péter egyetemi adjunktus). A Karon szakkollégium működik, amely szabályzata elvárja a tagjaitól a TDK munkát, ezért a Kautz Gyula Szakkollégium a Kar TDK szereplésének fontos bázisa. Az a tendencia figyelhető meg, hogy a helyi fordulók jelentősebb létszámú indulója jelentősebb OTDK továbbjutást és több OTDK helyezést generált, ezért szükséges a helyi fordulókon való indulásra minél több hallgató motiválása. A Kar TDK munkájának eredményességét támogatja, hogy az Egyetemi TDT elnök (dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta) is a Kar munkatársa. A munka eredményességét mutatja, hogy a Kar oktatói közül hárman nyerték el eddig az OTDT által alapított és adományozott „Mestertanár Aranyérmet”: Dr. Nagy-Győrgy László (†), Dr. Honvári János, 20
Dr. Somogyi Ferenc. A Kar TDK tevékenységét szemléltetik az alábbi táblázatok. A hallgatók részvétele az egyetemi TDK-n 2009-2013 2009 tavasz
2009 ősz
2010 tavasz
2010 ősz
2011 tavasz
2011 ősz
2012 tavasz
2012 ősz
2013 tavasz
2013 ősz
KGYK
0
25
7
26
25
21
53
34
11
30
Össz (SZE)
9
175
158
234
25
155
216
177
88
171
Az egyetemi TDK-kon helyezést elért hallgatók száma 2009-2013 2009 tavasz
2009 ősz
2010 tavasz
2010 ősz
2011 tavasz
2011 ősz
2012 tavasz
2012 ősz
2013 tavasz
2013 ősz
KGYK
0
18
4
16
12
11
26
22
8
11
Össz (SZE)
3
108
90
127
12
72
113
107
43
86
OTDK-ra javasolt hallgatók száma 2009-2013 2009 tavasz
2009 ősz
2010 tavasz
2010 ősz
2011 tavasz
2011 ősz
2012 tavasz
2012 ősz
2013 tavasz
2013 ősz
KGYK
0
18
3
18
14
13
33
28
3
10
Össz (SZE)
0
47
46
87
14
47
85
77
12
52
OTDK helyezést elért hallgatók száma 2009-2013 2009
2011
2013
Nevezett dolgozat
Helyezett dolgozat
Helyezések aránya (%)
Nevezett dolgozat
Helyezett dolgozat
Helyezések aránya (%)
Nevezett dolgozat
Helyezett dolgozat
Helyezések aránya (%)
KGYK
18
10
56
7
2
29
27
11
41
SZE
67
28
42
79
28
35
99
36
36
Demonstrátori rendszer A demonstrátorokat az oktatók az arra alkalmasnak ítélt hallgatók közül kérik fel. A demonstrátorok a tanszéki kutatási, oktatásszervezési programokban vesznek részt, vezető oktató irányítása mellett. Tevékenységük során betekintést nyernek a gyakorlati kutatási, kutatás- és oktatásszervezési munkákba. Az így szerzett tapasztalatok és szakmai ismeretek kiváló TDK dolgozat készítése alapjául szolgálnak. A demonstrátorok a szemeszter végén oklevelet kapnak, melyet referenciaként használhatnak az álláskeresés során – előnyt élvezve a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. A szervezési ismeretek és bővebb szakmai jártasság birtokában plusz pontot szerezhetnek a doktori képzésbe történő felvételnél.
21
Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium www.kautz.sze.hu Karunk mindig nagy figyelmet szentelt a kiemelkedő képességekkel és szorgalommal bíró hallgatók tehetséggondozásának. A hallgatói önképzés legfontosabb intézménye az 1997-től működő, 2003-tól Kautz Gyula nevét viselő közgazdász szakkollégium, amely különféle kurzusokkal, versenyekkel, tanfolyamok, konferenciák és neves személyiségek előadásainak megszervezésével járul hozzá a kiemelkedő képességű hallgatók szakmai továbbképzéséhez. A Szakkollégium immár hagyományosan minden évben megrendezi a Kautz Konferenciát, ahol neves kutatók, oktatók, illetve az üzleti élet, közélet ismert szereplői tartanak előadásokat. A Szakkollégium jelentős hangsúlyt helyez a hallgatók nemzetközi környezetbe való integrációjának elősegítésére is, 2009 óta aktívan részt vesz az Erasmus Intenzív Programban, melynek éves workshopja 2012-ben a Széchenyi István Egyetemen került megrendezésre. A szakkollégium kurzusain oktatóink kutatási feladatokba is bevonják a hallgatókat, ami lehetővé teszi, hogy a doktori képzésre leginkább alkalmasakat kiválasszuk. A Szakkollégium tagjai minden évben számos rangos hallgatói ösztöndíjat nyertek el (pl. Köztársasági Ösztöndíj, Waberer’s Ösztöndíj, Hallgatók a tudományért Díj, Halbritter Mátyás Díj), illetve értékes helyezéseket értek el az országos és határon túli esettanulmányi versenyeken (pl. 2009-ben OPEV 3. hely, illetve 2013-ban OEV 2. hely). 2003-tól minden évben megrendeztük az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyt (OPEV) a magyarországi felsőoktatási intézményeikben gazdaságtudományok képzési területen tanuló hallgatók számára. A vizsgált időszakban jellemzően 16-22 csapat részvételével zajló verseny a határon túli magyar nyelvű intézmények bekapcsolódásával nemzetközivé vált. A Hungarian Business Case Society hivatalos rangsorában (HBCS Ranking) az Egyetem, diákszervezeti esettanulmányi versenyek között az OPEV az első három rendezvény között található.
A Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola http://rgdi.sze.hu Az Iskola célja olyan kutatási programok befogadása és ösztönzése, amelyek kelet-közép-európai térség területi szerkezetét, a gazdasági folyamatait dolgozza fel, keresve a térségi együttműködési irányokat, illetve azok gátló tényezőit. Változatlanul ki kívántuk használni a hely szellemét, annak a dinamikus régió által nyújtott sajátosságokat, amelyet a győri térség nyújt számunkra. Itt olyan gazdasági és társadalmi kapcsolatok és azokat hordozó gazdasági, s más egységek találhatók, amelyek erőteljesen ráfűződtek a fejlett nyugat-európai régiókra, így a viselkedésükben, működési rendszereikben azok folyamatait követik. Kiváló elemzési területet nyújt tehát a térség, mind a regionális tudományok, mind a gazdálkodás- és szervezés tudományok részére. Változatlanul törekedtünk arra – s ezt számos disszertációban sikerrel tettük –, hogy az Iskola két tudományága között a kapcsolatot megteremtsük. Keresve a gazdasági folyamatokban, rendszerekben a regionális összefüggéseket, s fordítva, a területi folyamatokban pedig a gazdasági egységek működésének sajátosságait, meghatározó tényezőire világítsanak rá a kutatások. A képzési programokban és a kutatási irányok kijelölésénél ezen célkitűzés szellemiségét követtük, hiszen mind a regionális tudományok, mind a gazdálkodás és szervezéstudományok stúdiumaiban olyan elméleti és kutatás módszertani kérdésekkel foglalkoztunk, amelyek bővítették a hallgatók gondolkodásmódját, az interdiszciplináris szemléletüket erősítették, alkalmat kínáltak a tudományterületek közötti kommunikációra, s ezzel egy haladó társadalomtudományi szemléletet szerezhettek meg. Az Iskola működése változatlanul kapcsolódott az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Tudományi Intézethez (korábban MTA Regionális Kutatások Központja), annak kutatói vettek részt a képzésben, illetve a hallgatók bekapcsolódtak az ott folyó kutatásokba, valamint közös programokat szerveztünk. Ez az intenzív szakmai kapcsolat stabil kontrollt jelentett, ugyanakkor a Széchenyi István Egyetem növekvő minősített oktatói bázisa, kutatói potenciálja is nagyban hozzájárult az Iskola eredményességéhez.
22
2.1.4. Végzett hallgatók pályakövetése A munkáltatók hallgatók felkészültségéről alkotott véleménye az utóbbi években került az érdeklődés középpontjába. A publikált felmérések szerint, az Egyetem hallgatóinak munkahelyi fogadtatása kedvező. Szakjaink az egyetemek rangsorában az él- és a középmezőnyben helyezkednek el, néhány mutató tekintetében pedig az élvonalba tartoznak. A Kar folyamatosan számon tartja és kikéri a munkaerőpiac véleményét, több alkalommal készült felmérés. A legutóbbi, 2011-es értékelés legfontosabb észrevételei a következők: A Karon végzettek alkalmazására legnagyobb hányadban a feldolgozóipar területén kerül sor (20,9%), ezt követi a kereskedelem, valamint a közigazgatás, kötelező társadalom-biztosítás (14– 14%), ugyanakkor legnagyobb arányban a pénzügyi közvetítés (40%) és az építőipar (37,5%) területén vannak jelen. A gazdász végzettségű, frissdiplomások szakmai kompetenciáinak értékelésével kapcsolatosan elmondhatjuk, hogy a legelégedettebbek a pályakezdők informatikai, számítás-technikai ismereteivel (átlagérték: 4,23), illetve tájékozottságukkal, általános műveltségükkel (3,84) voltak a munkaadók, majd a nyelvtudás (3,75) következett. Összességében a munkaadók kedvezően ítélték meg a Karon végzett pályakezdők teljesítményét és az adott munkaköri elvárásoknak való megfelelését. A Kar megítélése jónak mondható, a munkaadók 38,6%-a a felső 20 százalékba helyezte a más, hasonló képzést folytató felsőoktatási intézményekhez képest, további 43,3% pedig a középmezőnybe.
A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar képzési programjai, illetve az ott szerzett diploma helyének megítélése a többi hazai egyetem által kínált hasonló képzéshez viszonyítva, %
Ha ezt az eredményt összevetjük az arra a kérdésre adott válasszal, hogy melyik hasonló képzési profilú felsőoktatási intézményből választanának jelentkezőt egy esetleges üres álláshelyre, hasonló eredményt kapunk. A válaszolók több mint egyötöde (22,9%) a Széchenyi István Egyetemet preferálta leginkább. Másodsorban pedig már egyértelműen a győri Egyetemről választanának frissdiplomást (34,5%).
A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon végzetteket alkalmazók preferenciái (a hazai gazdasági felsőoktatási képzések közül), %
23
Szakmai gyakorlat A Kar nagy hangsúlyt helyez a hallgatók szakmai tapasztalatszerzésére. Az elmúlt időben egy eredményesen működő kapcsolatrendszer került kialakításra az Egyetem Kommunikációs és Szolgáltató központja segítségével. Az elmúlt időszakban 1307 hallgató végzett szakmai gyakorlatot a Kar segítségével. A Karon az őszi félévekben tölti a legtöbb hallgató a szakmai gyakorlatát. 2010 őszén közel 200 hallgató 150 cégnél és közigazgatási szervezetnél abszolválta a kötelezően előírt gyakorlati időt. 2012-ben, több, mint 300-an teljesítették kötelező szakmai gyakorlatukat közel 250 vállalatnál. Alapvetően elmondhatjuk, hogy az őszi félévekben átlagosan 200 - 300 hallgatónak segítünk a szakmai gyakorlati helyek dokumentációjában, mindezt átlagosan 200 cég együttműködésével. A tavaszi félévekben ez a szám valamennyivel kevesebb, ekkor átlagban 50-100 hallgató teljesíti gyakorlatát, 40-60 cég közreműködésével. Év
Cég (fő)
2010. ősz 2010. tavasz 2011. ősz 2011. tavasz 2012. ősz 2012. tavasz 2013 ősz 2013. tavasz
Hallgató (db) 148
195
40
45
216
278
44
44
245
305
66
134
179
234
67
72
A szakmai gyakorlatok alakulása 2010 és 2013 között A Felsőoktatási törvényben több pontban szerepel a hallgatói pályakövetési rendszer bevezetése. Az elfogadott jogszabályokat megelőzően a Széchenyi István Egyetem már elkezdte a jelenlegi, a végzős és a végzett hallgatók pályakövetéses vizsgálatának kialakítását. Az egyetemi hallgatók pályakövetési rendszere 2006-ban indult a Karrier és Öregdiák Iroda közreműködésével, melyben minden kar és intézet esetében gyűjtjük és rendszerezzük az adatokat.
Az elhelyezkedés ideje az abszolutórium megszerzését követően
24
Az abszolutórium megszerzését követően a végzettek több mint 50%-ának sikerült elhelyezkedni 1 hónapon belül. 2012-ben ez a szám meghaladta, 2013-ban pedig megközelítette a 60 %-ot. Kevesen vannak olyanok, akik 1 év vagy annál több idő múlva találják meg a számukra megfelelő munkahelyet: átlagosan 3-5%-a a végzetteknek.
Átlagos havi jövedelem Az elhelyezkedés után egy másik fontos kérdés a havi jövedelem. A Karon végzettek átlagos keresete 100-200 ezer forint között van havonta: 2011, 2012, 2013-ban a válaszadók többsége nyilatkozta ezt. Azonban sokan a végzettek közül 300 ezer forint felett keresnek; az ő számuk 2010-ben több, 2011-ben pedig majdnem 30%-ra esett. Természetesen a nehéz elhelyezkedési lehetőségek miatt számos diplomás munkavállaló keres 100 ezer forint alatt; ez a szám 2013-ban volt a legmagasabb: a válaszadók több mint 30%-ának havi jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot.
Beosztás típusa
25
A gazdasági végzettségűek legnagyobb arányban beosztottként dolgoznak egy-egy vállalatnál. 2010 és 2013 között közel azonos számban, megközelítőleg 60%-ban tevékenykednek ebben a beosztási típusban. A nálunk diplomát szerzett hallgatók közül átlagos 10% dolgozik középvezetőként és 2-3% felsővezetőként.
Munkával való elégedettség (5 - teljes mértékben, 4 - nagy-mértékben, 3 – közepesen, 2 - kis-mértékben, 1 - egyáltalán nem) Kutatásunk arra is próbál rávilágítani, hogy a munkavállalók milyen mértékben elégedettek a munkájukkal, környezetükkel, szakmai előmenetelükkel, jövedelmükkel és egyéb a szakmájukhoz, munkahelyükhöz kapcsolódó kérdéskörökkel. Az egyes években a legnagyobb elégedettség a munka személyi és tárgyi körülményeit övezte: ez a szám majdnem minden évben meghaladta a 3-at, sőt volt olyan év, amikor megközelítette a 4-et. Átlagosan elmondható, hogy összességében közepesen és nagy mértékben elégedettek a munkával a nálunk végzett kollégák.
26
2.2. Kutatás-fejlesztés, nemzetközi kapcsolatok 2.2.1 Kutatási profil A tudományos kutatás a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon folyó oktatás minőségének és hatékonyságának, továbbá a Kar ismertségének és versenyképességének a javítását szolgálja. Karunkon a társadalomtudományok számos területe jelenik meg, a gazdaság-, a gazdálkodás és szervezés-, a regionális-, a politika- és kommunikációs tudományokban, valamint az alkalmazott nyelvtudományok területén folytatunk kutatásokat. Kutatási eredményeink folyamatosan bekerülnek az oktatásba, előadásaink, szemináriumaink anyagaiban, tankönyveinkben jelennek meg A Kar kutatási irányai egyes tanszékekhez, illetve kutatócsoportokhoz kötődnek, de a szervezeti egységek együttműködnek a kutatásban is (pályázatokban való részvétel, kari folyóirat, Kautz Konferencia, közös cikkek/tanulmányok). Szoros kutatási együttműködés tapasztalható a Doktori Iskolával is. Az alábbi táblázat az egyes tanszékek főbb kutatási irányvonalait tartalmazza. Szervezeti egység
Gazdasági Elemzések Tanszék
Marketing és Menedzsment Tanszék
Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék
Témavezető
Kutatási téma
Dr. Reisinger Adrienn
Társadalmi felelősségvállalás és társadalmi részvétel
Dr. Katits Etelka
A vállalati életszakaszok teoretikus és praktikus vizsgálata hazai esetanalízisekkel és adatbázisok elemzésével
Dr. Tatay Tibor
Pénzügyi intézmények, tőkepiaci eszközök
Dr. Dusek Tamás
Távolságok és terek a közgazdaságtanban
Dr. Dusek Tamás
Területi statisztika térparaméteres elemzési eszközei
Dr. Bencsik Andrea
Tudásmenedzsment és Humán erőforrás menedzsment új kihívásai
Dr. Huszka Péter
Egészség- és környezet-tudatosság vizsgálata a fogyasztói és a vállalati magatartásban
Dr. Ercsey Ida
Service Dominant Logic (SDL) koncepció alkalmazása különböző iparágakban
Dr. Élő Gábor
Beépített (beágyazott) infokommunikációs megoldások (AAL) kutatás-fejlesztése autóipari, méréstechnikai, egészségügyi és gyógyászati, illetve világítástechnikai területeken.
Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta
Kommunikációmenedzsment, interkulturális kommunikáció
Dr. Lőre Vendel
Személyiségtípusok szerepe az emberi erőforrás gazdálkodásban
Dr. Papp Ilona
Intellektuális tőke
Dr. Somogyi Ferenc
A magyar emberitőke-állomány állapota és a nemzetközi munkaerő-áramlás
Dr. Honvári János
Magyarország II. világháború utáni gazdaságtörténete
Dr. Szigeti Cecilia
Az ökológiai lábnyom hazai és nemzetközi vonatkozásai
27
Dr. Szabó Róbert
A kisebbségek helyzete Magyarországon és a világon
Dr. Lukács Eszter
Magyarország és nemzetközi szervezetek
Dr. Koppány Krisztián Dr. Kovács Norbert Dr. Koppány Krisztián
Nemzetközi Kommunikáció Tanszék
Regionálistudományi és Közpolitikai Tanszék
Üzleti folyamatok elemzése, tervezése, modellezése
Dr. Kovács Norbert
Üzleti döntéstámogatás, általános költség-eredmény és funkcionális controlling
Dr. Tompos Anikó
Interkulturális kommunikáció
Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia
Interkulturális menedzsment
Dr. Garai Anna
Szervezeti kommunikáció
Dr. Tompos Anikó
Nemzeti, szakmai és szervezeti kultúra
Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia
Határmentiség, gazdaság, kultúra
Dr. Rechnitzer János
Regionális tudomány
Dr. Hardi Tamás
Határkutatás
Dr. Hajdu-Smahó Melinda
Járműipari körzetek komplex kutatás
Somlyódyné Dr. Pfeil Edit
Térségi, magyarországi intézményi együttműködések
Szörényiné Irén
Vidéki térségek innovációs fogadóképessége
Dr.
Kukorelli
Dr. Tóth Péter
Információs társadalom területi hatásai
Dr. Bugovics Zoltán
Területi identitás. helyi társadalmak szerkezete
A Kar kutatócsoportjai (http://kgk.sze.hu/kutatas) A kutatócsoportok rövid leírása a szervezeti egységek bemutatásánál található: Vállalati Kockázatelemző Kutatócsoport Városmarketing Kutatócsoport Személyiségtípusok szerepe a karrierpályákban és az emberi erőforrás gazdálkodásban Kutatócsoport (MBTIMAP) Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK) Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ) Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont
28
2.2.2 Publikációs tevékenység A Kar oktatóinak publikációi a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisban regisztrálva vannak, így külső felhasználók is nyomon követhetik. A Kar szervezeti egységeinek a vizsgált időszakra vonatkozó legfontosabb 5 publikációja a Kar honlapján megtalálható http://kgk.sze.hu. A 2009-től 2013-ig terjedő 5 éves időszakban a Kar fő publikációs mutatóit (tanszéki bontásban) az alábbi táblázat tartalmazza: Publikáció
GET
MMT
NEG
NKT
RKT
Könyv /könyvrészlet
20
39
13
14
40
Folyóiratcikk (magyarul)
27
18
17
9
52
Folyóiratcikk (idegen nyelven)
5
30
6
8
12
Elektronikus formában megjelent szakcikkek
7
5
11
10
4
Tanulmány/szakcikk konferenciakötetben
51
137
11
36
30
2.2.3 Kari kiadványok (2009-2013) Losoncz M. - Solt K.-Szigeti C. (szerk.) (2009) Kautz Gyula emlékkötet. Széchenyi István Egyetem, Győr. ISBN 978-963-7175-53-4 A Kar névadója emlékére olyan tudományos tanácskozást rendezett, amely méltóképpen igyekezett szolgálni a közgazdaságtudomány “igazságainak terjedését”. Losoncz M. - Szigeti C. (szerk.) (2010) Válság közben, fellendülés előtt. Kautz Gyula Emlékkonferencia 2010. június 1. válogatott tanulmányai. Széchenyi István Egyetem, Győr. ISBN 978-963-7175-57-2. A konferencia összes előadása megtalálható a Kar honlapján. http://kgk.sze.hu/valsag-kozben-fellendules-elott Józsa L. – Konczosné Sz. M. – Huszka P. (szerk.) (2012) A marketing új tendenciái. Széchenyi István Egyetem, Győr. ISBN 968-963-7175-76-6 A konferencia összes előadása megtalálható a Kar honlapján. http://kgk.sze.hu – Kutatás, kiadványok – Letölthető elektronikus kiadványok – A marketing új tendenciái konferencia kötet 2012. december 11. Róbert P. (főszerk.) (2012.) "Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben". Kautz Gyula Emlékkonferencia. 2011. június 15. elektronikus formában megjelenő kötete. Széchenyi István Egyetem, Győr ISBN 978-963-7175-65-7. http://kgk.sze.hu/magyarorszag-tarsadalmi-gazdasagi-helyzete-a-21-szazad-elso-evtizedeiben Róbert P. (főszerk.) (2013) Gazdaság és morál: tiszta társadalom, tiszta gazdaság. A 2012. június 12-I Kautz Gyula Emlékkonferencia válogatott tanulmányai. Széchenyi István Egyetem, Győr. ISBN 978963-7175-78-7 A konferencia összes előadása megtalálható a Kar honlapján. http://kgk.sze.hu/gazdasagesmoral
29
Tompos A. Ablonczyné Mihályka L. (szerk.) (2013) Növekedés és egyensúly. A 2013. június 11-én rendezett Kautz Konferencia előadásainak írott változata megtalálható a kari honlapon. ISBN 978-6155391-11-8 http://kgk.sze.hu/novekedes-es-egyensuly A TÉR - GAZDASÁG – EMBER a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar lapja. Az alapítás éve: 2012. december 12. A folyóirat évente háromszor jelenik meg: február, június és november (az első két szám magyarul, a harmadik angolul). A folyóirat online formában is elérhető: http://kgk.sze.hu/ter-gazdasag-ember-kari-folyoirat Folyóiratunk térgazdasági, marketing, általános menedzsment, logisztika, vezetéstudomány és az alapkutatás irányokban különösen nyitott, de nem zárkózik el a jelzett tudománykörökön túli − közgazdaságtudományi és a gazdasághoz kötődő − írásoktól sem (gazdasági jog, gazdaság-szociológia, politológia, gazdaság-pszichológia, etika, műszaki tudományok). A folyóiratban megjelenő írások a szűkebb szakmai tudományos közösségen túl a gazdasági-társadalmi kérdések iránt érdeklődő nagyközönség (vállalati, közigazgatási, műszaki, pedagógiai stb.) igényeit is szeretné kielégíteni hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. 2.2.4 Pályázati tevékenység – főbb kutatási megbízások OTKA K81596. Távolságok és terek a közgazdaságtanban (K81596)Témavezető: Dr. Dusek Tamás. (2010-2013) A politikai földrajzi térstruktúrák elemzése a Kárpát-medencében (rendszerváltozások, együttműködési lehetőségek, abszurditások a XX-XXI. század fordulóján). (2012–2014) OTKA nyilvántartási szám: K 104801. Témavezető: Dr. Hardi Tamás TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0005 Bándy Katalin, Dr. Kovács Norbert. „Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése” projektelem keretében a „Galaxy - kompetencia-kereslet felmérés a hallgatók körében”. Feladat: a kutatás elvégzése, valamint az összefoglaló tanulmány elkészítése. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0005) Dr. Ercsey Ida. Térségi munkaerő-piaci alkalmazkodás és előrejelzés intézményi döntéshozatali szervezeti rendszerrel összefüggő fejlesztése, valamint nemzetközi versenyképesség javítása a Széchenyi István Egyetemen. Cél: az egyetemi képzési kínálat és kompetencia vizsgálata a munkaerőpiaci igénybek tükrében. Eredmény: A Logisztikai menedzsment MA Szak kompetencia vizsgálata és értékelése a munkaerőpiaci elvárások alapján. TÁMOP 4.1.1. A-10/1/KONV Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta. Képzési Rendszer Átvilágítás Felhasználó Támogató Alkalmazás (KRAFT): Részvétel a „Térségi munkaerő-piaci alkalmazkodás és előrejelzés intézményi döntéshozatali szervezeti rendszerrel összefüggő fejlesztése, valamint nemzetközi versenyképesség javítása a Széchenyi István Egyetemen” projekt. „Regionális-térségi szolgáltatóvá váláshoz szükséges módszertani átvilágítás lebonyolítása és értékelése, szervezeti fejlesztések” alprojektben. A Vezetés és Szervezés MSc szak átvilágításának irányítása TÁMOP 4.1.1. A-10/1/KONV Dr. Tompos Anikó, munkacsoport-vezető, nemzetközi tanulmányok szak átvilágításának irányítása. TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0005- Dr Ercsey Ida. Egyetemi Tudásmenedzsment Központ létrehozása, valamint a regionális szintű tudáshasznosulást és tudástranszfert segítő szervezeti fejlesztések a Széchenyi István Egyetemen. Cél: Elemzés a regionális technológiai kereslet-kínálat témakörben. Eredmény: A megvalósíthatósági tanulmány készítésében való közreműködés. TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0005) Egyetemi Tudásmenedzsment Központ létrehozása, valamint a regionális szintű tudáshasznosulást és tudástranszfert segítő szervezeti fejlesztések a Széchenyi István Egyetemen” projekt. Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta. Részvétel a Széchenyi István Egyetem intézményfejlesztési folyamatának részeként vezetői, oktatói kompetencia-fejlesztési programban - a 2010/2011-es tanév őszi félévében - a vezetői és oktatói munkakörök kompetencia vizsgálata
30
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003, "Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban". Kutatási alprojekt vezetője: Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Eredmény: két monográfia, Kelet-Közép Európa járműipari térségeinek bemutatása, összehasonlítása. Ágazati interjúk és országos ágazati kérdőíves vizsgálat. TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003. Dr. Ercsey Ida. Mobilitás és környezet: járműipari energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-dunántúli régióban. Cél: „Járműipar gazdasági szerepe a Közép- és Nyugat-dunántúli régióban” tanulmány készítésében való közreműködés.Eredmény: Tanulmánykötet: A járműipari beszállítói hálózat Kelet-Közép-Európában és Magyarországon, Széchenyi University Press, Győr, 2012. ISBN 978-963-9819-93-1 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003, Dr. Tóth Péter. "Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban" – kutatás, könyvfejezet. TÁMOP- 4.1.1-08/1-2009-0006 Bándy Katalin, Dr. Kovács Norbert. „SZErvice21”- 21.századi felsőoktatási intézménnyé válás hallgatói- öregdiák kultúra és vezetői menedzsment szolgáltatás fejlesztéssel a Széchenyi István Egyetemen. Feladat: munkáltatói kérdőíves lekérdezés a pályakezdő diplomásokkal szembeni elvárásokról, a velük kapcsolatos tapasztalatokról. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010; A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze; E8. altéma: Város és térség társadalmi szerkezete és környezeti képe Felelős: Prof. Dr. Róbert Péter, Dr. Tóth Péter Kérdőíves adatfelvétel Győrben (3*1000 fő) és a vonzáskörzetben (1500 fő) 2013-ban, elemzés, adatfeldolgozás, publikáció: 2014. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 Társadalmi konfliktusok – társadalmi jól-lét és biztonság – versenyképesség és társadalmi fejlődés Felelős: Dr. Bugovics Zoltán, Prof. Dr. Róbert Péter. Kérdőíves adatfelvétel 2000 fős országos mintán 2013-2014-ben Elemzés, adatfeldolgozás, publikáció: 2014. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV. Bándy Katalin, Dr. Kovács Norbert, Dr. Resinger Adrienn, A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze. E52. A felsőoktatás, szakképzés és kultúra térformáló szerepe (résztéma) A kutatás folyamatban. Várható eredmények: A felmérés eredményeinek értékelése várhatóan lehetővé teszi javaslatok megfogalmazását a közoktatási feladatok önkormányzatok egymás közötti és más szervtípusok közötti megosztására. Nyilvánvalóvá válnak a rendszerbeli ellátási hiányok és feleslegek, amelyek beavatkozásokat tehetnek szükségessé, további körvonalazódni fognak a lakosság, illetve fogyasztók oldaláról az igények, a mennyiségi és minőségi változtatások indokai, melyek adott esetben a hiányzó együttműködések megteremtésével orvosolhatók lesznek. Dr. Limpók Valéria: E7. alprojekt: Jövőt alakító kezdeményezések GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students‘ Survey) (2011-től) Dr. Reisinger Adrienn. TÁMOP - 4.1.2.A Dr. Koppány Krisztián. "Az Iskolapadból a menedzseri székbe". Cél: e-learninges tananyagfejlesztés a Gazdálkodási és Menedzsment szak és a Controlling szakirány tárgyaihoz, a projekt 2011-ben lezárult, számos kiváló lektori minősítésű és a kurzusok oktatása során jól használható, gyakorlatorientált szakmai tananyag született. TÁMOP - 4.2.1-08/1-2008-0005 Dr. Bencsik Andrea „Iskolapadból a menedzseri székbe” . Tananyagfejlesztés és adaptáció a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon 2008-2010. Eredmény:4 saját fejlesztésű tananyag, mely összesen 10 modulból épül fel, ebből 7 pénzügyi, elemző tárgy, mely önálló szakirány lehetőségét teremti meg, a regionális menedzsment két önálló tárgyat képvisel, a marketing egy tárgya a vállalati elemzés új kontextusát támogatja. 2 tananyag adaptáció történt, a Malik Management Zentrum St. Gallen tulajdonából került hozzánk. A menedzsment egy új eszközrendszerét és a vállalati élet komplexitását minden pillanatban megfelelően kezelni képes szervezeti modellt tár elénk. TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0010 Tehetséggondozási rendszer és a tudományos-képzési műhelyek fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen. Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta, TDK alprojekt 31
(2011-2013) A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze. Időtartam (2012 – 2014) Együttműködő partner intézmények: Széchenyi István Egyetem, Győr; EDUTUS Főiskola, Tatabánya. A KRTK RKI önálló költségvetéssel mint projektpartner vesz részt a projektben. A projekt KRTK RKI-hez tartozó részének szakmai vezetője: Dr. Hardi Tamás Influence of the Danube River on the urbanization and the sustainable development of the settlements network in Hungary, in Romania and in Bulgaria. Joint research project (2010–2012). A tudományos akadémiák közötti csereprogram támogatásával. Partnerek: Román Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete és Bolgár Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete. Témavezető: Dr. Hardi Tamás AGGLONET - Magyar–szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában. Megbízó: Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Projektvezető: Dr. Hardi Tamás 2009-2011. OPTICOM: (Optimisation of Intercultural Communication and Collaboration) Projektvezető: Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia, Projektmenedzser-helyettes Dr. Tompos Anikó. AusztriaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program 2007-2013. A projekt fő célja a projektrégióban működő, határon átnyúló gazdasági kapcsolatokkal már rendelkező, vagy kapcsolatokat kiépíteni kívánó kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása volt kulturális és információtechnológiai kompetenciafejlesztés révén. A projekt a PP1 közreműködésével készült fontosabb részeredményei: kérdőív és kutatási jelentés a magyar és osztrák projektterületek kulturális és információtechnológiai jellemzőiről, interjúk és kutatási jelentés a magyar és osztrák projektterületek kulturális és információtechnológiai jellemzőiről. Ezek a kutatási eredmények szolgáltattak alapot a projekt legfontosabb végeredményeihez, a Kézikönyvhöz és a Train-the-trainer képzéshez. 2010. Dr. Kovács Norbert. GVH VKK által támogatott A piaci erő közvetett és közvetlen értékelése a biztosítási piacon c. kutatás. Célja a piaci erő közvetett és közvetlen értékelésének fogalmi rendszerei, mérési módszerei alkalmazási lehetőségeinek és korlátainak vizsgálata volt a biztosítási piacok vonatkozásában. 2011. Biogáz üzem gazdasági tervezési szempontrendszere. A biogáz üzemek beruházás-gazdaságossági, megtérülési számításának modellkerete került kidolgozásra. A megvalósítás időszaka: 2011. (Kovács Norbert) Dr. Ercsey Ida. LIFELONG LEARNING PROGRAMME. European Masters Programme for Rural Animators (EMRA). Cél: Fenntartható vidékturizmus tananyag 2. fejezetének elkészítése angol nyelven: „Learning path for creating, developing and marketing the rural tourism products”. Eredmények: 1. Távoktatásos tananyag elkészítése angol nyelven (Word dokumentum + dia) 2. Tananyag összeállítása az e-learninges felülethez 2011. EMRA (European Masters Programme for Rural Animators) programban való részvétel. Dr. Tóth Péter. Master tantárgyak kidolgozása, tantárgymenetek és oktatási segédanyagok elkészítése. 2012 TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV, „Városi társadalmi konfliktusok” – pályázati anyag megírása, szerkesztése (2013-ban indul). Dr. Tóth Péter 2009. A helyi önkormányzatok lokális forrásbevonási potenciálja. Témavezető: Dr. Kovács Gábor. A kutatás célja a lokális forrásoknak a helyi önkormányzatok finanszírozásában betöltött szerepének feltárása, a fontosabb elméleti összefüggések leírása és modellezése, illetve megoldási alternatívák felvázolása volt. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0003 HUNLINE, Dr. Kovács Zsolt projektvezető, Dr. Szalka Éva részt vevő. Az Egyetem által megvalósítani tervezett fejlesztési projekt célja a konzorciumi partnerintézményekben a 21. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatá32
sok fejlesztése és működtetése, valamint olyan magas szintű együttműködés létrehozása, amellyel versenyképes, modern, szolgáltató intézményekké válnak az együttműködésben részt vevő partnerek. 2009. Telefonos elégedettségvizsgálat. Megbízó: Metro Kereskedelmi Kft. Témavezető: Prof. Dr. Józsa László. Feladat: Az élelmiszergyártók és kereskedők panaszkezelési gyakorlatának elemzése. Gazdasági Elemzések Tanszék. 2010. Cégérték és ágazat vizsgálata. Pénzügyi tervezés és elemzés. scenario analízis, új projekt megvalósíthatósága pénzügyi oldalról. Megbízó: ILSA, Nemzetközi Lean Sigma Szövetség. 2010-2011. Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék. Local Agenda 21. Győr Megyei Jogú Város fenntartható fejlődési stratégiájához a „Társadalom” tématerület átfogó értékelése, a fenntarthatósági programhoz az azonos témájú fejezet elkészítésében közreműködés.. Stratégiai dokumentumok elemzése, vizsgálata. 2010. Újváros Rehabilitációs Pályázat előzetes kvantitatív és kvalitatív városrészi kutatás. Témavezető: Dr. Tóth Péter. RKK NYUTI felkérésére. Fókuszcsoportok szervezése, kérdőív szerkesztés, lekérdezés koordinálása, elemzések és beszámolók írása. GOP-1.1.1-11-2012-0111 2012-2014. Témavezető: Dr. Szalka Éva. Kutatási résztvevők: Dr. Kovács Norbert, Dr. Koppány Krisztián.- Építőipari kockázatelemző szolgáltatás kutatás-fejlesztése. Konzorciumi partner: Project Control Expert Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság. Cél: építőipari projektek kockázatainak elemzésére alkalmas számítógépes alkalmazás fejlesztése. A munka jelenleg is folyik. 2013. Kutatás: Reputáció vizsgálata. Megbízó: AUDI Hungária, Győr. Témavezető: Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia. Résztvevők: Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta, Dr. Eisingerné Dr. Balassa Boglárka, Dr. Sólyom Andrea. 2.2.4 Tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagság Számos hazai és külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában részt vesznek Karunk oktatói. A teljes listát a kari honlapon tesszük közzé. Válogatás a honlapon levő listákról: Journal of Urban and Regional Analysis, ISSN/EISSN: 20674082 20689969, Dr. Hardi Tamás, The International Journal of Learning, Dr. Bencsik Andrea, ImpresaProgetto, The Electronic Journal of Management, ISSN 1824-3576 Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia, Studies of Transition States and Societies ISSN-L 1736-874X, Prof. Dr. Róbert Péter, Tér és társadalom, ISSN 0237-7683, Dr. Rechnitzer János, Dr. Hardi Tamás. 2.2.5 Az oktatók kutatási eredményei által elért díjak, elismerések
Dr. Rechnitzer János 2009 Pro Renovanda Cultura Deák Ferenc Kutatói Díj Dr. Rechnitzer János 2009 Miskolci Egyetem Tiszteletbeli Doktora (doktor honoris causa, Dr. h.c.) Dr. Dusek Tamás, 2012. Év kutatója Díj, VEAB, társadalomtudomány kategória. Dr. Dusek Tamás, 2012. a területi Statisztika folyóirat nívódíja
Az Egyetem immár 15 éve hirdet publikációs nívódíj pályázatot. Annak ellenére, hogy ez egy belső pályázat, a Karon született, szerzőjük által kiemelkedőnek ítélt publikációk megjelennek itt, így a nyertes művek áttekintést nyújtanak azokról a területekről, amelyeken tudományos eredmények születtek: 2011ben az alábbi publikációk nyerték el ezt az elismerést: Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár - Dr. Smahó Melinda egyetemi adjunktus Területi Poltika, Akadémiai Kiadó 2011 (könyv szekció) Dr. Süle Edit egyetemi adjunktus Representation of Loss Aversion and Impatience Concerning Time Utility in Supply Chains. –2011. július in Intelligent Decision Technologies (Proceedings of the 3rd International Conference on Intelligent Decision Technologies (IDT 2011) (folyóirat szekció)
33
2.2.6 Fontosabb nemzetközi kapcsolatok A Kar kiterjedt nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkezik, az Egyetemen a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ fogja össze a teljes nemzetközi kapcsolatrendszert. Részletes információk a http://ipc.sze.hu oldalon találhatók. Az Egyetem 1998-ban kapcsolódott be az ERASMUS programba, a hallgatói mobilitás ekkor Karunk szakjain a kiutazó oldallal indult, 2001-ben fogadtunk először bejövő hallgatót. LLL – ERASMUS Az ERASMUS program 2007-től az Egész életen át tartó tanulás (LLL) programban megújulva folytatódik. A korábbi tanulmányi mobilitás mellett a hallgatóknak lehetőségük van szakmai gyakorlatra is ösztöndíjjal kiutazni. Az oktatói mobilitás mellett az egyéb tevékenységet végző munkatársak mobilitása is megvalósulhat. A hallgatói mobilitás kétoldalú és folyamatosan bővül. A bejövő hallgatók létszáma átlagosan tanévente 15 fő körül alakul, a kiutazóké 20-25 egy-egy tanévben. Még mindig a tanulmányi utazás a népszerűbb, ennek részben oka, hogy szakmai gyakorlati helyet nehéz találni. Jelenleg 38 intézménnyel van szerződése a Karnak, a partnerekintézmények száma folyamatosan bővül. A legnépszerűbb célországok kiutazó hallgatóink körében Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Részletes információk a http://kgk.sze.hu/nemzetkozi-kapcsolatok oldalon találhatók. Mind a kiutazó, mind a beérkező hallgatók létszámában Karunk az Egyetemen belül 30 %-os arányt képvisel. A kiutazó hallgatók öt hónapra kapják az ösztöndíj támogatást, legalább 4 tantárgyat és legalább 15 kreditet kell összegyűjteniük. A kiválasztás egy évek óta kidolgozott és folyamatosan finomított pontrendszer alapján történik. Alapfeltétel a nyelvi felmérő, melyet az Idegen Nyelvi Oktatási Központ szervez. A Kar ECTS kiadványa gördülékenyebbé tette a beutazó hallgatók számára a tantárgyválasztást. Az oktatói és adminisztratív személyzet mobilitása Karunkon évente 5-10 fő kollégát jelent ki- és beutazást tekintve is. Egy folyamatosan megújuló intenzív programban veszünk részt: Utrechti egyetemmel közös program, az utolsó időszak: 2011-2013., évente 3-5 hallgató érintett. CEEPUS A csereprogramban Karunk egy hálózatban vesz rész, zárt rendszer, évente 1 fő hallgatói cserét jelent. Egyéb nemzetközi kapcsolataink: • Izsevszk, Brjanszk (Oroszország), Szabadka (Jugoszlávia) – általános együttműködési szerződés, • Úz-Zéland, Egyesült Királyság, India, Ausztria – visiting professzorok, • a Doktori Iskolában hallgatói mobilitás különféle ösztöndíjak segítségével. A visiting professzorainkról a http://kgk.sze.hu/cimzetes-oktatoink oldal ad tájékoztatást. 10-12 fős hallgatói csoportok kölcsönös látogatást tesznek Karunkról és az Izsevszki partnerintézményből az őszi félévben, ebben a tanévben került sor a harmadik látogatásra. Kari szintű szervezeti tagság: 2013- NIBS (Network of International Business Schools) http://www.nibsweb.org/ 2010 European Consortium for Sociological Research (ECSR) http://www.ecsrnet.eu/ 2007-2012 The Network of Institutes and Schools of Public Administration in Central and Eastern Europe’ (NISPAcee – A Közigazgatási Intézetek és Felsőoktatási Intézmények Középés Kelet-európai Hálózata)
34
2.3. Gazdálkodás Input pénzügyi adatok eFt-ban forrás kari keret szakirányú továbbképzés felsőfokú szakképzés
2009
2010
21.759 7.200 24.713
19.574 9.900 11.437
2011 22.748 11.450 12.404
2012 22.748 9.950 11.621
2013 18.000 8.570 15.016
A bevételi források az elmúlt öt évben minimális évenkénti ingadozást mutattak, kivétel a 2013. évi források, ebben az évben érzékelhető csökkenés. A keretek elköltése a következő megszabott jogcímek szerint történt. Kari keret felhasználása: óraadók, PhD hallgatók finanszírozása, tanszékek és a dékáni titkárság működési költségeinek fedezése. Szakirányú továbbképzés és felsőfokú szakképzés: a képzéssel kapcsolatos oktatói, adminisztratív személyzeti kifizetések és a működéshez szükséges dologi kiadások fedezése. A táblázatban szereplő forrásokon kívül 2009-ben és 2010-ben a kiegészítő egyetemi képzés összesen 11.886eFt összegű hallgatói befizetései folytak be, amely felhasználása: a képzéssel kapcsolatos oktatói, adminisztratív személyzeti kifizetések és a működéshez szükséges dologi kiadások fedezése. 2011-ben és 2012-ben a korábban és jelenleg is központosított egyetemi tudományos keret a karokhoz került felosztásra, ez Karunk esetében évi átlagosan 8 millió forintot jelentett. A tudományos keretből a konferencia részvételi díjak, konferenciákra történő kiutazások, kari kiadványok, oktatók publikációinak megjelentetésének támogatása történt.
3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények) Az Egyetem a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon kidolgozott és működtetett minőségirányítási rendszerrel rendelkezik. A Rendszer működtetésének alapja a az SZMSZ mellékleteként elfogadott Minőségirányítási kézikönyv. A kari minőségirányítás az egyetemi rendszer részeként működik, az egyetem stratégiájának megfelelően alakítja ki célrendszerét, az egyetemi szabályzatok szerint szervezi, tervezi, bonyolítja le és méri a kari folyamatokat. Visszacsatolásként az Egyetem szabályzata által meghatározott minőségi szempontok figyelembe vételével értékeli a Kar munkájának minőségét. A kari minőségirányítási és –értékelési bizottság mai összetétele a következő: Dr. Huszka Péter egyetemi docens, kari minőségügyi megbízott, elnök, Dr. Süle Edit egyetemi adjunktus, a Marketing és Menedzsment Tanszék minőségügyi megbízottja, Dr. Szigeti Cecília egyetemi docens, a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék minőségügyi megbízottja, Dr. Garai Anna egyetemi docens, a Nemzetközi Kommunikáció Tanszék minőségügyi megbízottja, Dr. Dusek Tamás egyetemi docens, a Gazdasági Elemzések Tanszék minőségügyi megbízottja, Dr. Bugovics Zoltán egyetemi docens, a Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék minőségügyi megbízottja. A Bizottság tagjai az egyes tanszékek képviselői. A tanszéki minőségügyi megbízottak előkészítik a tanszéki minőségfejlesztési projekteket, az éves vezetőségi átvizsgálást és annak eredményeinek elemzését és értékelését tanszéki szinten. Link: http://kgk.sze.hu/kari-minosegiranyitasi-es-ertekelesi-bizottsag A kari minőségirányítási megbízott a Kari Tanács alá rendelt Kari Minőségirányítási és Értékelési Bizottság elnöke. A kari bizottság éves munkarend alapján végzi munkáját, ez illeszkedik az Egyetemi
35
Minőségirányítási és Értékelési Bizottság éves munkarendjéhez. A Bizottság feladata az éves minőségfejlesztési munkarend, terv összeállítása, az éves vezetőségi átvizsgálás előkészítése, ennek eredményeinek elemzése, javaslat a minőségirányítás rendszer fejlesztésére. A munkarendet az elnök állítja össze a tagok javaslatai alapján, majd a Kari Tanács elé terjeszti. A tanácsi jóváhagyás után saját vagy az egyetemi adatgyűjtésekre támaszkodva készíti el elemzéseit és ezek alapján értékel. A Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Ekkor értékeli az előző éves tevékenységét és meghatározza a következő éves munkarendet. Az éves periódusok a tanévek ritmusához igazodnak. A munkatervben meghatározott, megtervezett feladatokon túl a kari vezetők és a kari vezetők által kívánt mértékben a minőségirányítási kérdéseket is érintő döntésekben a kari minőségirányítási megbízott véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet. Erre a Kar irányítói által megtartott rendszeres vezetői értekezleteken nyílik lehetőség. A minőségirányítással kapcsolatos szabályok és értékelések elkészítésénél nagy hangsúlyt kap a hallgatói részvétel. Intézményünkben hagyományosan kiváló a hallgatók és a vezetők együttműködése, a vezető testületekben a hallgatói képviselők alkotó módon vehetnek és vesznek részt. Az Egyetem az oktatók minőségét, az oktatóknak a hallgatók általi véleményezését, a hallgatók számára végzett szolgáltatásokat, a hallgatók tanulmányi eredményességét központi rendszerei segítségével méri. A Kar ezekben a témakörökben erre támaszkodva készíti elemzéseit. A hallgatók oktatókkal szemben megfogalmazott véleményei, a tantárgyak hallgatók általi értékelései az Egyetem honlapján érhetőek el. Szükséges azonban utalni arra, hogy a hallgatók csupán csekély száma fogalmaz meg véleményt e kérdések tekintetében, így azok sok esetben nem tekinthetők relevánsnak. Mivel a Kar számára fontos a hallgatók visszajelzése, ezért a kari minőségirányítási és értékelési bizottság javaslatára – kísérleti jelleggel – a 2013/2014 tanév őszi félévének utolsó óráján és gyakorlatán 100 hallgatót kértünk arra, hogy különböző szempontok alapján értékeljék az általuk hallgatott tárgyat (az étékelési szempontokat részben a bécsi WU értékelési szempontjainak felhasználásával állítottuk össze). Az előzetes adatok szerint a válaszadó hallgatók többnyire pozitív véleményeket fogalmaztak meg a tananyagok didaktikai feldolgozása és azok tartalmi vonatkozásai szempontjából. A vélemények tükrében kijelenthetjük, hogy a Karunkon tanuló hallgatók összességében elégedettek a tanár-diák kapcsolatrendszer milyenségével, a jó közösséggel, és a követelmények egyértelműségével. Szintén erősségként említették a személyes kapcsolatok meglétét és a rendszeres konzultációk lehetőségét. A legtöbb negatív észrevétel az oktatás keretfeltételeinek biztosításában volt fellelhető, aminek egyik oka az Egyetemen folyó építési munkákban keresendő. Másik észrevétel az oktatói magyarázatokra vonatkozott, amelyek némely esetben – a hallgatók állítása alapján – csak nehezen érthetőek. A pedagógiai munka javítása érdekben a kari minőségirányítási és értékelési bizottság elnöke javasolta a tanári végzettséggel nem rendelkező – fiatalabb vagy újonnan belépő (oktatási gyakorlattal nem vagy csak minimális gyakorlattal rendelkezők esetében) – kollégák részére pedagógiai, pszichológiai és módszertani kurzusok szervezését az Egyetem tanárképző tanszékével karöltve. A Kar küldetésnyilatkozata meghatározza a kari minőségpolitika irányát, a kari és intézményi stratégia közötti összhangra törekedve. A Kar oktatási, kutatási, adminisztratív és egyéb feladatainak teljes körű, színvonalas ellátására folyamatosan rendelkezésre áll mind a személyi állomány - a MAB előírásoknak megfelelően -, mind az infrastrukturális feltételek. A Kar oktatóinak minősítését alapvetően a tudományos fokozatok száma, azok aránya, a folyamatban lévő fokozatszerzések, a hallgatói tehetséggondozásban betöltött szerep, a publikációs és konferencia tevékenység, a kutatásban betöltött szerep, a nemzetközi elismertség határozza meg A Kar oktatóinak minősítésében, a tudományos fokozatok számában az elmúlt öt évben kedvező változás figyelhető meg. A változások azért tekinthetőek „minőségbiztosítási szempontból kiemelkedőnek”, mert az döntően az oktató kollégák „önfejlődésének” következménye. Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a Karon dolgozó oktatók minősítettsége 29 százalékkal emelkedett (2013-ban a Karon főállásban dolgozók 87 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal), mindez úgy, hogy közben az INOK „kikerült” a statisztikából, hiszen szervezetileg (a MAB ajánlásának megfelelően) már nem a KGYK szervezeti egységéhez tartozik. Az Egyetem és a Kar vezetősége is elkötelezett az akadémiai doktori címmel rendelkezők számának emelésében (a MAB ajánlásának megfelelően), ezért az elmúlt években Nemzetközi vendégoktatói ösztöndíj keretében több, a Gazdaságtudományi Karon oktató munkatársunk vehetett részt külföldi egyete36
meken féléves kutató és vendégoktatói ösztöndíjban. Az ösztöndíj keretében a Kar nemzetközi kapcsolatai is bővültek. Az ösztöndíjban részesülő kollégák közül a közelmúltban többen szereztek habilitált doktori címet. A habilitációt szerzett oktatók korfája kedvező, és közülük ketten nem a SZE-n szerezték meg fokozatukat, ami azt is jelzi, hogy oktató munkatársaink tudományos és oktatói tevékenysége más egyetemek megítélése szerint is kimagasló. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a Karon a 2009 és 2013 között a habilitált doktori címmel rendelkező munkatársak száma nominálisan 56 százalékkal növekedett. Ha a Karon dolgozó munkatársak összlétszámához viszonyítjuk a változást, akkor a növekedés 6,3 százalékot ér el. Az előzőekben említett munkatársak kedvező korfája és kutatási aktivitása lehetőséget teremthet számukra a későbbiekben az akadémiai doktori címre való aspirálásra is. Kari szinten kedvező az a megállapítás is, miszerint a főállásban dolgozók minősítettsége – a vizsgált periódusban – közel 30 százalékkal növekedett és 2013-ban 87 százalékot ért el. A minősítettség növekedésével párhuzamosan a Kar dolgozóinak publikációs aktivitása is emelkedett. A napi rutinná váló kutatómunka pedig értelemszerűen emelheti az oktatás színvonalát és minőségét is, hiszen konkrét gyakorlati/kutatási példák bemutatására ad lehetőséget.
Kar munkatársainak publikációs és konferencia tevékenysége, a vizsgált időszakban emelkedő tendenciát mutat. Különösen pozitív az a tény, miszerint a folyóiratokban megjelent publikációk száma emelkedő tendenciát mutat, és a Kar oktatói több rangos nemzetközi konferencián is részt vettek. A Kar munkatársainak feladatkörét behatárolják a munkaköri leírások. A nem rendszeres többletfeladatok elvégzését a Kar honorálja munkatársainak. A dolgozói elégedettséget, a dolgozók vezetői értékelését, az oktatók hallgatói véleményezését az Egyetem központilag végzi. A kari önértékelés szempontjai között figyelembe vesszük ezeknek az intézményi véleményezéseknek az eredményeit. A hallgatói minőségbiztosítás fontos elemei a TDK eredmények, OTDK eredmények, egyéb szakmai versenyeken elért eredmények, a köztársasági ösztöndíjat és egyéb hallgatói, tanulmányok alapján kiosztott ösztöndíjat elnyert hallgatók száma (a normál hallgatói ösztöndíjon felül). Ha az OTDK eredményeket vonjuk vizsgálat alá, akkor a 2009-es és a 2013-as év eredményességét nézve kedvező irányú elmozdulást tapasztalhatunk. A 2009-ben megrendezett OTDK-n a Kar hallgatói 18 dolgozattal neveztek (ez, az ebben az évben végzett kari hallgatói létszám 3,4 százaléka volt). 2013-ban 27 dolgozatot tartottak a Kar oktatói arra érdemesnek, hogy az országos megméretésen kandidáljanak (ez, az ebben az évben végzett kari hallgatói létszámnak már 5,1 százaléka volt). 2013-ban az előzőekben említett 27 OTDK-ra nevezett dolgozatból az országos zsűri 11 dolgozat (ez a benevezett dolgozatok 41 százaléka) ért el valamilyen helyezést. A Karon dolgozó oktató kollégák munkájának (és ez természetesen vonatkozik a hallgatók munkájára is) eredményességét igazolják vissza ezek az eredmények, hiszen egyrészt a Kar munkája is jobban láthatóvá vált/válik, másrészt a 40 százalékot meghaladó helyezési arány jelzi azt is, hogy az elvégzett munka mögött eredményes és színvonalas kutatások állnak.
37
Az elkövetkező évekre minőségbiztosítási célként fogalmazható meg a hallgatói aktivitás további emelése az igényes tudományos munkák készítésének irányában, ami a Kar és az Egyetem ismertségének és elismertségének egyik záloga lehet.
3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A programok tanulmányi kimeneteit képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. Az akkreditációs anyagok ebben a kérdéskörben precízen kidolgozottak. A Karon az akkreditációs folyamat az alábbiak szerint zajlik. Új szak indítási kérelmének benyújtásáról a kapacitásokat és a piaci környezetet figyelembe véve a Kari Tanács hoz döntést. Az indítandó szakhoz rendelt szakfelelős az akkreditációs és oktatási dékánhelyettessel, valamint a dékánnal együttműködve készíti el a szak tantervét a KKK alapján. A tanterv készítése során figyelembe kell venni a már meghirdetett szakokon akkreditált tantárgyak paramétereit és az akkreditációs útmutatóban meghatározott tantárgyfelelősi, oktatói terhelhetőségi korlátokat is. A szakindítási kérelem a dékáni titkárságvezető segítségével kerül összeállításra, a tantárgyi adatlapok, az oktatói adatlapok itt kerülnek központilag nyilvántartásra. A szakfelelős, illetve a dékánhelyettes egyeztet a Karon kívüli szervezeti egységek vezetőivel azokkal a tantárgyakkal kapcsolatban, amelyek átoktatás során valósulhatnak meg. A dékánhelyettes ellenőrzi a szakmai megvalósíthatóságot és a KKKhoz illeszkedést, a titkárságvezető pedig az előírt paramétereket, mint pl. kreditpontszámok, oktatói terhelések stb. A végleges dokumentációt a Kari Tanács véleményezi és a Szenátus hagyja jóvá. A benyújtásról a Rektori Hivatal gondoskodik. A Kar teljes idejű, részidejű és távoktatási rendszerű képzéseket is folytat. A képzési fokozatok szerint egyaránt van alap- és mesterképzés, doktori képzés,valamint felsőoktatási szakképzés és szakirányú továbbképzés. Új elem a vegyes képzés (blended learning), a nappali tagozatos hallgatók kísérletképpen részesülnek a távoktatási rendszer szolgáltatásaiban is. A hallgatók számára az oktatók a hallgatói információs rendszerben a tantárgyi követelményrendszert minden félévben megadják, amelynek betartását szigorúan ellenőrzi az Egyetem központi vezetése. A hallgatók előrehaladását a hallgatói információs rendszer adatainak központi szűrésével nyerhetjük. kari szinten ezeknek az adatoknak az érékelése történik meg. A képzési programok felülvizsgálata rendszeresen megtörténik. Az egyetemi szabályzatok szerint a tantervek módosítása a szenátus hatásköre. A módosítási javaslatok kidolgozását a vezetők végzik, a vezetői értekezleteken vitatják meg, alkalmanként külső szakértőket is bevonva. A döntést az előterjesztésről a Kari Tanács dönt. A szenátusban a dékán az előterjesztő. A szenátus közzéteszi előkészítő anyagait és döntéseit, ezért az indítványok, az indoklások és a döntések is teljesen nyilvánosak és dokumentáltak. Az Egyetem erőfeszítéseket tett a munkaerőpiaci igények és a képzésekről szóló vélemények összegyűjtésére, rendszerezésére, a kapott vélemények elemzésére és értékelésére. Erre a Kar is támaszkodhat, amikor képzési struktúráját módosítja, bővíti.
38
A Kar képzési folyamatára hatással volt és van a felvételi ponthatárok emelkedése - ez az állami finanszírozási körben különösen drasztikus -, illetve a válság utóhatásaként jelentkező fizetőképes kereslet viszszaesése. A felsorolt tényezők elemzése megkezdődött. A változások hatással lehetnek a képzések összetételére, különösen a mesterszakokon keresni kell az új helyzetben a fejlődés lehetőségeit. Mindez a kari stratégia és fejlesztési tervek mélyebb felülvizsgálatát igényelheti. A tantervek alakításánál, az egyes tantárgyak tananyagainak kidolgozásánál, átalakításánál, az oktatók által használt eszközök megválasztásánál nagy segítséget nyújtanak a hallgatói visszajelzések. A szakdolgozat, záróvizsga (http://kgk.sze.hu/szakdolgozat-es-zarovizsga) és a szakmai gyakorlat (http://kgk.sze.hu/szakmai-gyakorlat) szervezése a Karon központilag történik, a két megjelölt weboldal teljes körű leírást ad a folyamatokról.
3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A Kar teljes mértékben igazodik az intézményi szintű hallgatói teljesítményértékelési rendszerhez, nincs attól eltérő specifikum.
3.4. Az oktatók minőségének biztosítása
Annak ellenére, hogy szervezeti változás történt az INOK kiválásával (16 fő) 2013. szeptember 1-jétől, drasztikus változás a korfában nem történt. Ez azzal magyarázható, hogy az INOK munkatársainak kormegoszlása nagyjából azonos a Kar egészével. A korfában három év adatait összevetve nyilván nem találhatunk radikális eltérést, így megállapíthatjuk, hogy Karunk korösszetételében dominál a 31-40 év közötti korosztály. Ebből fontos következtetés adódik a humán stratégiára nézve: egyrészt szükséges lenne feladatmegosztás szempontjából is az egészen fiatal oktatók alkalmazása, másrészt a közép távú tervek között megjelölt tudományos előrehaladást segítő programok létjogosultsága abszolút indokolt.
39
3.5. Tanulástámogatási eszközök és hallgatói szolgáltatások Infrastruktúra makro jellemzői Az Egyetem bruttó – könyv szerinti értéken - 11,607 Mrd Ft állami vagyon kezelését látja el. Ebből ingatlanvagyon értéke bruttó 9,466 Mrd Ft. Telephelyeinek száma 11 (9 állami vagyon +2 önkormányzati szerződéses használatú), az épületek száma 27 (23 állami + 4 önkormányzati épület), az összes használt terület nagysága saját jogon: 173 050 m2. Az Egyetem által használt épületek összes célú szintterülete 79 262 m2 , (100%) melyből: Oktatásra, kutatásra 43 376 m2 (54,72%), Működtetése 13 874 m2 (17,50%), Kollégiumi ellátásra: 22 012 m2 (27,78%) jut. Karunk egy saját kezelésű 15 fős tanteremmel rendelkezik, illetve három 15 fős tanterem, egy 15 és egy 40 fős számítógépes kabinet használatában prioritást élvez. A Kar menedzsmentjének hatékonyabb működését egy 25 fős tanácsterem segíti, amely közvetlenül a dékáni titkárság mellett helyezkedik el. A teljes oktatói és adminisztratív személyzet irodái egy épülettömbben találhatóak. Kollégiumi ellátás A Széchenyi István Egyetem három kollégiumi épülettel rendelkezik: a Hegedűs Gyula (központi) Kollégium, a Mészáros Lőrinc utcai Kollégium, és a Budai úti kollégium. A Budai úti kollégiumban található a Batthyány Lajos Jogász Szakkollégium és a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium. Országos viszonylatban a legkedvezőbb kollégiumi díjjal büszkélkedhet az Egyetem. Mészáros LőHegedűs Gyula Kol- rinc úti kollégilégium um Első éves 313 122 Felső éves 758 233 Lány 357 130 Fiú 714 225 Összesen 1071 355 Audi 0 34 Erasmus 29 0 PhD 4 1 Egyéb 29 15
Baross
Batthyány Kautz
Jedlik
KOLOSZ
0 43 12 31 43 0 0 0 1
0 27 16 11 27 0 0 5 0
0 20 4 17 21 0 0 0 2
0 13 1 9 10 0 0 3 0
0 24 12 12 24 0 0 0 0
Kollégiumi díjak: 5.500Ft/fő/hó 2008/2009 őszi szemeszteréig: 7.500Ft/fő/hó 2010/2011 tavaszi szemeszteréig: 8.100Ft/fő/hó 2011/2012 tavaszi szemeszterétől: Megoszlása: Kollégiumi díj: 5.500Ft Fejlesztési hozzájárulási díj: 1.800Ft KábelTV hálózat használati díj: 200Ft Hűtő bérlési díj: 600Ft Hallgatóink kollégiumi elhelyezése kétféle szempontból attraktív, egyrészt az árak rendkívül költséghatékonyak hallgatói szempontból, másrészt a legnagyobb befogadó képességű kollégiumunk az Egyetem területén meghaladhatatlan előnyöket ad. Karunk szakkollégiuma a Budai úton helyezkedik el, amely a campustól tíz percnyi utazótávolságban van. Szakkollégiumunkban 24 közgazdász hallgató két ágyas szobákban történő emelt szintű elhelyezése biztosított, az alapkollégiumokban háromágyas szobák állnak
40
rendelkezésre.
41
Könyvtári szolgáltatás Az Egyetemi Könyvtár életében a 2011-es év nagy mérföldkő volt. A TIOP 1.3.0-es pályázati konstrukció keretében, az Egyetem eddigi legnagyobb infrastrukturális fejlesztésének egyik legfontosabb beruházása az új Egyetemi Könyvtár. Az új épületben a könyvtár 2011. március 1-jétől heti 54 órában fogadja a látogatókat. Az Egyetemi Könyvtár tudásközvetítő, tudásmegosztó tevékenysége 2012-es évben alakult ki véglegesen. A közel 4500 négyzetméteren, négy szinten működő könyvtárban 250 számítógépes munkaállomás, kb. 750 ülőhely, 300 000 dokumentum (könyvek, szakdolgozatok, PhD dolgozatok, szabványok, CD, DVD, egyéb), 467 folyóirat (304 magyar és 163 idegen nyelvű, melynek nagy része tudományos), tanulásra, pihenésre alkalmas leválasztható terek, 6 db 3 fős médiafülke és 15 egyéni kutatószoba és WiFi szolgáltatás áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. A könyvtár állományának gyarapodása évente 7.000-8.000 dokumentum között van. A könyvtár teljes állománya elérhető a HUNTÉKA könyvtári integrált rendszeren keresztül. A nyomtatott dokumentumok mellett fokozatosan nő az igény az online adatbázisokra is, melyek körét évről évre igyekszünk bővíteni. Konzorciumi tagként az EISZ adatbázison keresztül elérhető az EBSCO adatbázis csomag, a WoS, Science Direct, JSTOR, Akadémia folyóirat-gyűjteménye, szótárcsomagja, ACM Digital Library, Econlit, Scopus, mellette előfizetői vagyunk az MSZT online szabványtárnak, a HBI-üzleti kikötő adatbázisnak is. Ezen adatbázisok mellett számtalan ingyenesen elérhető online adatbázissal rendelkezünk. Összességében mintegy 40 adatbázist tudnak használni az „egyetemi polgárok”. Az online adatbázisok az egyetem képzési kínálatát teljesen lefedik. Ezek nagy része az egész Egyetem területén, kisebb része pedig a könyvtárban érhető el. Az új könyvtár látogatottsága folyamatosan nő. 2013-ban a regisztrált olvasók száma: 13778 fő. Ebből 2066 fő nem „egyetemi polgárok”. A látogatók száma: 232800 fő volt, ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 800 látogatója van a könyvtárnak. A kölcsönzött dokumentumok száma: 54368 darab, a közvetlenül (helyben) használt dokumentumok száma: 198564 db volt. Könyvtárközi kölcsönzés évről évre növekedést mutat. A Könyvtár állománya bekerült a Magyar országos Közös Katalógusba (MOKKA), így egyre nagyobb az igény főleg a műszaki könyveink iránt. A Széchenyi István Egyetem Könyvtára felsőoktatási szakkönyvtárként az Egyetem oktatóinak, hallgatóinak, az itt dolgozó munkatársainak, nyilvános könyvtárként a régióban folyó oktatás és kutatás iránt érdeklődők szakirodalmi igényeinek minél hatékonyabb kielégítését tartja fő feladatának, amit minőségi dokumentumállománnyal és szolgáltatásokkal, illetve jól képzett munkatársakkal tud elvégezni. Az Egyetemi Könyvtárban 18 munkatárs dolgozik, Karunk munkatársainak egyénileg is rendelkezésre állnak, különösen a speciális irodalmak megtalálásában és az MTMT adatbázis feltöltésében. A Karhoz tartozó kutatócsoportoknak joguk van a könyvtárban rendelkezésre álló 15 kutatószobát meghatározott időszakra kizárólagosan használni, ez egyéni igénylés alapján működik. Hallgatók számára történő jóléti szolgáltatások (sport, étkezés, kultúra) Az Egyetemen és természetesen Karunkon is fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben biztosítsunk hallgatóinknak sportolási lehetőséget. A tanulmányok befejezéséhez szükséges 4 testnevelési félév abszolválása, köztük a kötelező úszási félév teljesítése. Ezzel is szeretnénk ösztönözni a hallgatókat a sportolásra, célunk az egészséges életmódra nevelés. A campus területén két sportlétesítmény áll a hallgatók rendelkezésére: az edző csarnok és az egyetemi sportcsarnok, mely utóbbiban női és férfi konditerem is található. Az órarend szerint vezetett sportfoglalkozások több mint 12 sportágban, hetente több mint 70 órában látogathatóak. Atlétika, labdarúgó, kézi-, kosár- és teniszpályák mellett kondicionáló, és küzdősport termek is megtalálhatóak a sportközpontban. A labdajátékok mellett többek között az aerobik, a tánc, judo, karate, krav maga, kick-box, kajak-kenu és falmászás sportágak is helyet kapnak az Egyetemi kínálatban. Versenyszerű sportoláshoz a Széchenyi István Egyetemi Sportegyesülete /SZESE/ szakosztályai állnak a hallgatók rendelkezésére összesen 8 sportágban. Az Egyetem sportegyesületének szakosztályában, vagy az Egyetem színeiben versenyző hallgatók sportösztöndíjban és tandíjmérséklésben is részesülhetnek. Létesítményeinket és sporteszközeinket tanórán kívül (16.00 óra után) sportpártolói igazolvánnyal lehet igénybe venni, amelynek éves díja hallgatóknak 2000 Ft (szeptembertőlszeptemberig). A sport nagy szerepet játszik a hallgatói életben is, a nagyobb rendezvényeken, sportprogramokon is részt vehetnek a hallgatók. A püspökerdei futás ősszel a Kari Napokon és tavasszal a Széchenyi Egyetemi Napokon várja a futni vágyó hallgatókat, oktatókat, középiskolásokat és a lakosságot is. Karunk kiemelten fontosnak tartja, hogy hallgatóink számára a megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre a mindennapi boldoguláshoz. A campus területén lehetőség van étkezésre, menüs vagy a’la cart 42
formában is, a napi menü már 650 Ft-tól elérhető. A szórakozási lehetőségek számos formában rendelkezésre állnak a hallgatók számára. A Bridge Hallgatói és Oktató Klub ad otthont a már hagyományosnak tekinthető szakesteknek, különböző hallgatói rendezvényeknek, ilyen pl. a Felkészítő Napok, a Széchenyi Egyetemi Napok (SZEN), vagy az Egyetemi Kari Napok is. A közösség formálására remek lehetőséget nyújtanak a szintén a Bridge-ben megrendezésre kerülő szakbográcsok és tréningek is. A tanév kiemelkedő rendezvénye a Gólya- és Öregdiákbál, ami minden évben ősszel kerül megrendezésre. A báli hangulatot élő zene, bálkirály és bálkirálynő választás és a gólyaavatás teszik felejthetetlenné. Az Egyetem jó kapcsolatot ápol a város kulturális intézményeivel. Már hagyományosan évek óta a Győri Nemzeti Színház külön az egyetemistáknak szóló bérletet árusít kedvezményes áron. Az Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézete havonta rendszeresen szervez komoly zenei koncerteket az Egyetemi Hangversenyteremben, amik természetesen a hallgatók számára is díjmentesen látogathatóak.
43
Függelék 1. sz. táblázat INTÉZMÉNY
ÉV
HALLGATÓK LÉTSZÁMA
KÉPZÉS TÍPUSA
TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
/ KAR BETŰKÓDJA
első évfolyam
összes évfolyam aktív
2009
főiskolai képzés
0
egyetemi képzés
0
felsőfokú szakk.
84
felsőoktatási szakk.
0
alapképzés
251
mesterképzés
36
osztatlan képzés
0
szakirányú tk.
0
doktori képzés
3
ÖSSZESEN
374
passzív 78 14 66 4 111 12 0 0 936 38 66 6 0 0 0 0 10 0 1267 74
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN
0
egyetemi képzés
0
43 13 29
TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
összes évfolyam záróvizsgát/ első doktori évfolyam szigorlatot aktív tett passzív 0 0 0 0 149 35 0 30 16 230
1341 főiskolai képzés
VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA
109 37 10 14 0 0 0 0 566 99 54 5 0 0 43 11 66 11 848 177
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN
oklevelet szerzett
záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett
oklevelet szerzett
108
93
125
40
93
60
50
23
12
1
0
0
0
0
0
0
74
64
20
7
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
17
17
2
2
11
9
289
220
223
96
32
29
45
11
34
35
9
4
1025
49 35 5
0 0 44
felsőfokú szakk.
133
2010 felsőoktatási szakk.
0
alapképzés
271
mesterképzés
60
osztatlan képzés
0
szakirányú tk.
0
doktori képzés
4
összesen
468
3 196 28 0 0
903 44 142 10 0 0
0 0 11 0 1324 98
2 0 0
0
0 0
0
140 118
0 0
0
29 14 301
1442 főiskolai képzés
0
egyetemi képzés
0
felsőfokú szakk.
182
felsőoktatási szakk. 2011
0
alapképzés
252
mesterképzés
43
osztatlan képzés
0
szakirányú tk.
0
doktori képzés
4
26 9 10 3 299 35 0 0 876 55 182 16 0 0 0 0 11 0
507 162 179 20
48 7 59 4 847 230
4
0
0
0
0
0
0
0
201
175
98
33
23
21
13
10
0
0
0
0
0
0
17
17
1
3
6
8
295
263
188
83
14
7
21
16
18
17
1
0
29
22
0
0
0
0
0
0
178
153
84
44
24
20
21
18
0
0
0
0
0
0
21
21
0
0
1
1
1077 0 0 0 0 142 76 0 31 13
45
24 10 1 2 0 0 0 0 507 97 224 23 0 0 52 10 45 10
ÖSSZESEN
481 főiskolai képzés
0
egyetemi képzés
0
felsőfokú szakk.
123
felsőoktatási szakk. 2012
0
alapképzés
233
mesterképzés
44
osztatlan képzés
0
szakirányú tk.
0
doktori képzés
6
ÖSSZESEN
406
2013
főiskolai képzés
0
egyetemi képzés
0
felsőfokú szakk.
0
felsőoktatási szakk.
63
alapképzés
253
mesterképzés
43
osztatlan képzés
0
1404 83 1487 14 10 5 3 314 28 0 0 877 64 146 18 0 0 0 0 12 1 1368 124 1492 9 8 6 1 158 30 63 2 872 58 134 9 0
262 0 0 0 0 64 87 0 21 8 180 0 0 0 15 92 69 0
46
853 152 1005 12 8 0 1 0 0 0 0 420 105 223 37 0 0 39 16 41 6 735 173 908 11 4 0 0 0 0 15 0 391 76 202 32 0
263
219
149
100
4
5
13
10
4
2
0
3
48
34
0
0
0
0
0
0
162
144
91
42
81
81
69
59
0
0
0
0
0
0
19
19
0
0
1
1
299
266
193
134
6
4
6
7
1
2
0
0
105
95
0
0
0
0
0
0
170
128
91
64
64
61
70
61
0
0
0
0
szakirányú tk.
0
doktori képzés
5
ÖSSZESEN
364
2009 2013
főiskolai képzés
0
egyetemi képzés
0
felsőfokú szakk.
522
felsőoktatási szakk.
63
alapképzés
1260
mesterképzés
226
osztatlan képzés
0
szakirányú tk.
0
doktori képzés
22
ÖSSZESEN
2093
0 0 0 15 0 1257 108 1365 170 54 116 14 1078 133 63 2 4464 259 670 59 0 0 0 0 58 1 6619 522
18 8 202 0 0 0 15 587 385 0 129 59 1175
7141
0 34 3 39 3 692 118 810 205 94 16 19 0 0 15 0 2391 539 882 117 0 0 216 47 250 34 3975 850 4825
47
0
0
0
14
14
0
0
346
290
181
146
164
139
210
84
150
116
60
30
198
164
0
0
0
0
0
0
785
665
384
190
192
183
173
148
0
0
0
0
0
0
88
88
3
5
19
19
1492
1272
934
559
2. sz. táblázat MUNKAKÖR
FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
egyetemi tanár
3 4
7 MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AE1 összesen MTA rend. tag MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített
egyetemi docens
főiskolai tanár
főiskolai docens
3 19
22
adjunktus
tanársegéd
20
3
20
5 8
kutató
nyelvtanár, testnevelőtan.
egyéb
összesen
3 7 42 3 3
8 60
2
2
2
2
AE2
2
AE összesen V „Vendégoktató”, aki nem adott „kizárólagossági nyilatkozatot” a FOI-nek
1
1
1 MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
V összesen MINDÖSSZESEN
48
2
2
1 3
1 4