Egységes szerkezet JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.
Jászdózsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselőtestület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többszörösen módosított 1949. évi XX. tv. (a továbbiakban: Alkotmány) 44/A. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában biztosított feladatkörében a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei 1. § A képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. 2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (2) Az önkormányzat székhelye: 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1. (3) Az önkormányzat működési (illetékességi) területe: Jászdózsa község közigazgatási területe. (4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. (5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a) a polgármester, b) a bizottságok és c) a Polgármesteri Hivatal látják el.
3. § (1) az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg. (2) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását külön önkormányzati rendeletben szabályozza. (3) Az önkormányzat hivatalos lapja: DÓSAI HÍREK Az önkormányzat honlapot működtet, amelynek www.jaszdozsa.hu
elérhetősége:
II. fejezet Az önkormányzat feladat és hatásköre és azok gyakorlása 4. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházására külön önkormányzati rendelet állapít meg szabályokat. (2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereteken belül tett – intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő – soros – ülésen beszámol. (3) Az Önkormányzat köteles gondoskodni az Ötv. 8.§ (4) bekezdésében felsorolt feladatok ellátásáról. 5. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. § (1) bekezdésében felsoroltakon túlmenően: a) b) c) d) e)
képviselő-testület munkatervének elfogadása, hitelfelvétel, önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése, illetőleg megterhelése, helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg az arról történő lemondás, a polgármester illetményének, valamint a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
(2) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatai: a) közösségi ellátás
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás c) idősek otthonának működtetése d) az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztése e) szabadidő sport-programok támogatása f) gyermek- és ifjúsági sport, utánpótlás – nevelés támogatása g) sportszervezetek működésének támogatása h) a rendőrség helyi körzeti megbízott támogatása i) polgárőrség támogatása j) Civil szervezetek támogatása k) vásár és piac fenntartása l) parkgondozás m) civilszervezetek támogatása n) helyi újság alapítása, kiadása (3) Új közszolgáltatási feladatok felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület pénzügyi bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. (4) Az előkészítő eljárás eredményét, összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (3) bekezdésben említett feltételeket. (5) Az Önkormányzat önként vállalhatja közfeladat ellátást abban az esetben, ha: a.) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, b.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátást, c.) ellátáshoz a szükséges feltételek fennállnak. III. fejezet A képviselő-testület működése 1 A képviselő-testületi ülés összehívása 6. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a bizottsága és a képviselő-testület hivatala útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el. (2) A képviselő-testület tagjainak választáskori száma a polgármesterrel együtt:7 fő.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 soros ülést tart (ide értve a kötelezően megtartandó közmeghallgatást is). (4) A képviselő-testület soros ülését a munkatervben szereplő időpontban 14 órakor KÖZSÉGHÁZA nagytermében tartja. 7. §
(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. (2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülését a képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. (3) A képviselő-testület ülését a) a települési képviselők ¼-ének, vagy b) a képviselő-testület bizottságának indítványára is össze kell hívni. Ez esetben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül, a meghívó egyidejű kiküldésével tűzi ki. (4) A képviselő-testület ülésének összehívása főszabályként e-mail útján történik, e-mail cím hiányában a meghatározott személyek meghívása az írásos meghívó postai úton való megküldésével történik. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza: a) az ülés helyét, kezdési időpontját, b) a javasolt napirendi pontokat, c) a napirendi pontok előterjesztőit. (5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek az ülés előtt lehetőség szerint 5, de legalább 3 nappal korábban kézhez kapják. (6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefon (telefax), elektronikus levél (e-mail), vagy távirat útján is összehívható. (7) A képviselő-testület soros ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététellel történik. A Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján a meghívón fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyaga az önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal 9. sz. irodájában tekinthetők meg.
2. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre 8. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a képviselőket, a jegyzőt, a napirendi pont előterjesztőit, a bizottságok nem képviselő tagjait, az illetékes országgyűlési képviselőt, az önkormányzati intézményeik és gazdasági társaságainak vezetőit, g) a katolikus egyház képviselőjét, h) akit a polgármester megjelölt. a) b) c) d) e) f)
(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozási jogát is. (3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg: -
az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan az (1) bekezdés b-e) pontjában; az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan az (1) bekezdés f-h) pontjában megjelölteket. 3. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai 9. §
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Ez esetben a képviselő-testületét 7 napon belül ugyanezen napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. 10. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet. (2) Zárt ülés elrendelésére az Ötv. rendelkezései az irányadók. (3) A zárt ülésen: a) a képviselő-testület tagjai, b) a jegyző,
meghívása esetén az érdekelt és a szakértő vesz részt.
c)
(4) A zárt ülésen tárgyalt ügyet az ülésen jelen lévők kötelesek bizalmasan kezelni, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségüknek eleget tenni. 4. Munkaterv 11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján látja el feladatát. (2) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésére. A munkaterv elkészítése a polgármester feladata. (3) A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni: a) b) c) d)
a települési képviselőktől, a képviselő-testület bizottságaitól, a jegyzőtől, község önszerveződő közösségeitől.
(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor tájékoztatást kell adni a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról és azok indokairól. (5) A munkatervet meg kell küldeni: a) b) c) d) e)
a települési képviselőknek, a jegyzőnek, a munkatervben érintett előadóknak, a bizottságok nem képviselő tagjainak, a községi könyvtárnak.
(6) A munkatervet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. 5. Előterjesztés 12. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, illetve azon túl az új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület, polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló, tájékoztató. (2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Előterjesztésre jogosult: a) b) c) d)
polgármester (alpolgármester), jegyző, települési képviselő, pénzügyi bizottság elnöke.
(4) Az előterjesztés főbb elemei: a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, határozatokat, a hozott határozatok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, a mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és indokolják a döntést. b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és határidők megjelölésével. (5) Az előterjesztések (4) bekezdésben foglalt főbb elemein kívüli alaki, tartalmi követelményeit, készítésének rendjét a 2. melléklet tartalmazza. (6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik az anyag postázásáról. 6. Sürgősségi indítvány 1. § A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei: a) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt. b) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult: a) polgármester (alpolgármester), b) jegyző, c) bizottságok elnökei, d) települési képviselők.
7. Kérdés, interpelláció 14.§ (1) Kérdés: minden olyan önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem mondható a felvilágosítás, kérés fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköréhez. (2) A kérdésre a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc. A válasznak lényegretörőnek kell lennie. Amennyiben összetett probléma felvetéséről van szó, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül írásban kell a választ megadni. Az érdemi válasz előkészítése a jegyző feladata. A kérdésre adott válaszról nem hoz döntést a képviselő-testület. A képviselő-testületi ülésen a települési képviselő önkormányzati ügyben szóban és írásban egyaránt felvilágosítást kérhet (interpellálhat). a) a polgármestertől, b) az alpolgármestertől, c) a bizottság elnökétől, d) a jegyzőtől. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, hatáskörökkel, illetve valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységével, vagy valamely önkormányzati döntés végrehajtásával, illetve valamely intézkedés elmulasztásával. (3) Ha az írásbeli interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző második nap 14.00 óráig sor kerül, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. A képviselőtestületi ülésen szóban elhangzó interpellációra vagy az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. E válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt vita nélkül az elfogadásról. Az ülést követő 15 napon belül adott írásbeli válasz elfogadásáról a képviselő-testület a következő ülésén dönt. (5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, úgy vizsgálatot rendelhet el. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Az elrendelt vizsgálat lefolytatására a képviselő-testület a polgármestert, az alpolgármestert, vagy a pénzügyi bizottság elnökét bízhatja meg, illetve a vizsgálat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. (6) A vizsgálat eredményét a képviselő-testülettel ismertetni kell.
8. Az ülés vezetése 15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, megnyitja, illetve berekeszti az ülést. A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a) a számszerű határozatképességet (ezen kötelezettsége az ülés során folyamatosan fennáll, határozatképtelenné vált ülés esetén meg kell kísérelnie a határozatképesség helyreállítását), b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, c) tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról. (2) A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz. (3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. (4)A soros képviselő-testületi ülésen a napirendi pontok tárgyalása előtt: a képviselő-testület tagjai interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő, a jegyző tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok,- a polgármester az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről. 16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön vitát nyit, melynek során -
az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítést tehet a napirendhez, a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható. (3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő javaslatát a vita lezárásig megváltoztathatja és azt a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja. (4) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez. (5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozása a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A vita lezárása után: a) a napirendi pont előadója válaszolhat a hozzászólásokra, b) a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. (7) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról – azok elhangzásának sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a képviselő-testület. 17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata. Ennek keretében: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akit eltér a tárgyalt témától, eredménytelen figyelmeztetés esetén tőle a szót megvonja, b) rendre utasítja azt, aki az üléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsít, c) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása. d) a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintett állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti. A települési képviselő a terem elhagyására nem kötelezhető. e) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. (2) A polgármester javaslatára a képviselő-testület határozott időre félbeszakíthatja az ülést, ha olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt képviselő-testületi ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. 9. A szavazás módja 18. § (1) A képviselő-testület a (kézfelemeléssel) hozza.
döntéseit
(rendelet,
határozat)
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart: a) alpolgármester választás, b) egyéb, jogszabály által kötelezően előirt esetekben.
nyílt
szavazással
(3) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet: a) az ülés vezetője, vagy b) bármely képviselő. (4) A titkos szavazás eljárása: A borítékba helyezett szavazólapon az arra kijelölt helyiség az urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) b) c) d)
a szavazás helyét és időpontját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét.
(5) A titkos szavazás lebonyolításáról 3 tagú eseti szavazatszámláló bizottság tagjai gondoskodnak. (6) A képviselő-testület a jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Törvényi előírás alapján a név szerinti szavazást el kell rendelni ha a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlatását. (7) Név szerinti szavazás során a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névszerinti szavazásról készítendő külön jegyzőkönyvet hitelesítve a képviselőtestület jegyzőkönyvéhez kell csatolni. (8) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését. 19. § (1) A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (2) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 fő képviselőnek) a szavazata (minősített többség) szükséges az Ötv. 15.§(1) bekezdésén túl alábbi ügyek eldöntéséhez: a) képviselő kizárásához, b) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása, továbbá vagyon nyilatkozattételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén miatt a polgármester ellen a polgármesteri tisztsége megszüntetése érdekébe bírósági kereset benyújtásához, c) képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához, d) önkormányzati tulajdonban lévő vagyonról való rendelkezéshez, e) helyi népszavazás elrendeléséhez, f) névszerinti szavazás elrendeléséhez,
g) h) i) j) k) l)
kitüntetés adományozásához, képviselő-testület hatáskörének átruházásához, értékhatár nélküli hitel felvételéhez, helyi közügy önkéntes felvállalásához, lemondásához, sürgősségi indítvány elfogadásához, a polgármester illetve képviselő összeférhetetlenségének kimondásához, 10. Települési képviselők kizárása
20. § A települési képviselők kizárására az Ötv. előírásai az irányadók. 11. A képviselő-testület döntései 21. § (1) A képviselő-testület a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel határozat nélkül dönt: a) a napirend meghatározásáról, b) az ügyrendi kérdésekről, c) a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról. 22.§
(1) Az önkormányzat által alkotott rendeletek jelölése tartalma: a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését b) a rendelet sorszámát per évszámát (arab számmal) c) a rendelet kihirdetése dátumát (hónap: római számmal, nap: arab számmal) d) az önkormányzati kifejezést, e) a rendelete kifejezést, f) a rendelet címét. Például:
Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (III.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.
(2) Az önkormányzat által hozott határozatok jelölése tartalmazza: a) a sorszámát per évszámát (arab számmal), b) elfogadásának dátumát (hónap: római számmal, nap: arab számmal). Például: 1/1999. (I.28.) önkormányzati képviselő-testületi határozat
(3) A képviselő-testület rendeleteit, a határozatait külön – külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletet polgármester és a jegyző írja alá. (4) A képviselő-teaület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni. A kihirdetés a megalkotást követő 14. napig az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Biztosítani kell a rendeleteket a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében az állampolgárok megtekinthessék. (5) A számozott határozatok jegyzőkönyvi kivonat formájában meg kell küldeni az érintetteknek, a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (6) A jegyző gondoskodik: a) b) c) d)
a megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok kiküldéséről, a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, a rendeletek folyamatos karbantartásáról, szükség esetén módosításuk, hatályon kívül helyezésük kezdeményezéséről. 12. Rendelet alkotás 23. §
(1) Rendelet alkotást kezdeményezhet: a) polgármester, alpolgármester, b) bármely képviselő-testületi tag, c) képviselő-testület bizottsága, d) jegyző. (2) A kezdeményezést a polgármesterhez lehet benyújtani, aki azt az illetékes bizottság, majd a képviselő-testület elé terjeszti. Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességéről a képviselő-testület dönt és egyben meghatározza az elkészítés menetét, megállapítja a rendelet előkészítése során figyelembe veendő elveket, szempontokat. (3) Az előkészítéssel megbízhatja a jegyzőt vagy erre a célra külön bizottságot hozhat létre. A szakmai előkészítés és a rendelet tervezet képviselő-testület elé terjesztése a jegyző feladata. (4) A jegyző feladata a rendelet hiteles, végleges szövegezésének összeállítása is.
13. A képviselő-testület ülésének dokumentuma: a jegyzőkönyv. 24. § (1) A képviselő-testület üléseiről 3 példányban jegyzőkönyv készül. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a képviselő-testület ülésének helyét, időpontját, b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, c) a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát, a távolmaradás jelzését, d) az elfogadott napirendeket, az előadók nevét, e) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, f) szóbeli előterjesztés esetén annak tartalmát, g) napirendi pontonként az elhangzott kérdéseket, a kérdező nevének feltüntetésével, az azokra adott választ, h) napirendi pontonként a hozzászóló nevét és a hozzászólások lényegét, a javaslatokat és a hozott döntések pontos megfogalmazását, i) a szavazás számszerű eredményét, j) az ülésen történt fontosabb eseményeket, k) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott válaszokat, l) a polgármester és a jegyző aláírását, pecsétet. (3) A jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó, b) a jelenléti ív, c) az írásban benyújtott kérdések, interpellációk, d) a tárgyalt előterjesztések és a rendelet, valamint határozat tervezetek, e) egyéb írásos indítványok, f) az elfogadott rendeletek, g) a névszerinti szavazásról készült külön jegyzőkönyv, h) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv. (4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző őrzi, kezeli, évente bekötteti és irattárba helyezi. (5) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülés jegyzőkönyvébe, ezért ezen állampolgári jogok biztosítása érdekében a nyílt ülés jegyzőkönyvének és mellékleteinek egy másolati példánya megtekinthető a Polgármesteri Hivatal 4. számú szobájában és a honlapon. (6) A zárt ülés külön jegyzőkönyvét a Polgármesteri Hivatal titkos iratként kezeli. A külön tv. szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége zárt ülés tartása esetén is biztosított. (7) A jegyzőkönyvről, annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.
IV.
fejezet
A települési képviselő 25. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállat felelősséggel képviseli választói érdekeit. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §-a szerint esküt tesz. A képviselők az Ötv-ben és jelen SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. A képviselő – ezen minőségében végzett tevékenysége során – hivatalos személyként jár el. (3) A települési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza. V.
Fejezet
A képviselő-testület bizottságai 1. A bizottsági feladatok és szervezet 26. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. A meghatározott feladat ellátásra választott ideiglenes bizottság megbízatása a feladata elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság elnevezése, tagjainak száma: Pénzügyi Bizottság
5 fő ebből 4 fő képviselő, 1 fő kültag,
(3) Az állandó bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét és a bizottság ügyrendjét a 2. melléklet tartalmazza. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja. (4) A pénzügyi bizottság feladata a Polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, ellenőrzése és összeférhetetlenségi ügyek. (1.sz melléklet) (5) Összeférhetetlenségi ügyek. (6) A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ állapítja meg a belső működési szabályaikat az Ötv. és az SZMSZ keretei között- maguk állapítják meg.
2. A bizottságok működés főbb szabályai 27. § (1) Egyazon képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, egyazon képviselő azonban csak egy bizottságban tölthet be elnöki tisztséget. A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak a bizottság működésével kapcsolatban. (2) Az előterjesztés a tárgyban érintett bizottság állásfoglalásával, véleményével, javaslatával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülés vezetését az elnök helyettes látja el, mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnök által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti. (4) A pénzügyi bizottság a soros képviselő-testület ülésező hetének keddjén 16.00 órakor a KÖZSÉGHÁZA nagytermében tart ülést. Indokolt esetben ettől eltérő időben is tartható bizottsági ülés. (5) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítványt a bizottság elnöke a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (6) A bizottsági üléseken tanácskozási jog illeti meg a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt. 28. § (1) A bizottság ülése nyilvános, azonban köteles zárt ülést tartani a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára is a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
VI.
fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző 1. A polgármester 29. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott főállású megbízatásban álló tisztségviselő. (2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretek között állapítja meg. A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok: a) illetmény megállapítás, b) jutalmazás, c) összeférhetetlenség kimondás, d) fegyelmi eljárás megindítás, fegyelmi büntetés kimondás, e) anyagi felelősség megállapítás, f) szabadság megállapítás, kiadás, a polgármesterre vonatkozó szabadságolási terv jóváhagyás. (3) A polgármester a szabadsága kivételét köteles bejelenteni a képviselő-testületnek. Amennyiben a polgármester nem veszi ki a tárgyévi szabadságát, úgy azt részére az ide vonatkozó törvényi előírások alapján ki kell adni. A polgármesteri szabadság ki nem vételét, valamint ki nem adását, annak okait adminisztrálni kell. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván. (4) A polgármester illetményére és illetménye emelésére, jutalmazására a pénzügyi bizottság tesz javaslatot. (5) A polgármester a Polgármesteri Hivatalban minden hét szerdán 13 órától 17 óráig. 2. Az alpolgármester 30. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. (2) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját – a polgármester javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.
3. A jegyző 31. § (1) A képviselő-testület – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. (2) A jegyző feladatai az Ötv-ben foglaltakon túlmenően: a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c) szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját, d) ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben, f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, g) gondoskodik az SzMSz mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról, h) munkaterv szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyek intézéséről. (3) A jegyzőt – tartós távolléte esetén –másik települési önkormányzat jegyzője helyettesíti a képviselő-testületnek megállapodása alapján. (4) A helyettesítő jegyzővel való további közszolgálati jogviszony létesítéséről az erről való megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt. 4. Az aljegyző 32. § A képviselő-testület a jegyző helyettesítésére nem nevez ki aljegyzőt. VII.
fejezet
A polgármesteri hivatal 33. § (1) A hivatal elnevezése: Polgármesteri Hivatal Székhelye: 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1. Telefon: 57-436-060, Fax: 57-436-020, E-mail:
[email protected] A hivatal vezetője: a jegyző (2) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által határozattal jóváhagyott SZMSZ szerint működik, amely tartalmazza a hivatal jogállását, feladatait, belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és egyéb működési kérdéseket.
VIII. fejezet A társulások
34. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében jelenleg a Jászsági Többcélú Társulásnak a tagja.
IX.
fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok 1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 35. §
A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. 2. Közmeghallgatás 36. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart a lakosság jelentős részét érintő kérdésekről, pl.: - költségvetési rendelet, - tervezett fejlesztések és azok megvalósítása. (2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a községben működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselők, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz intézhetnek kérdéseket, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján elhelyezett hirdetményen kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal. (4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. (6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
3. Képviselői fogadóóra 37. § (1) A települési képviselők a választópolgárokkal való kapcsolat ápolása, a választópolgárok problémáinak megismerése céljából képviselői fogadó órát tarthatnak. (2) A fogadóóra tartásának helyéről és pontos időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell. (3) A tájékoztatót az önkormányzat hirdető tábláján és honlapján a fogadó órát megelőző legalább 10 nappal korábban ki kell függeszteni.
X.
fejezet
Az önkormányzat vagyona, költségvetése 1. Az önkormányzat vagyona 38. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkotott. (2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyont, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet. 2. A gazdasági program 39. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít. A gazdasági program tartalmazza a képviselő-testület azon célkitűzéseit, feladatait, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, gazdasági adottságok figyelembevételével – a kistérségi és megyei fejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok végrehajtását szolgálják. (2) A gazdasági program elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. 3. Az önkormányzat költségvetése 40. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetés elfogadása két fordulóban történik. a.) Az első forduló (koncepció) főbb elemei: aa.) A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevételei, ab) Az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése. b.) A második forduló főbb elemei: A költségvetési javaslat tartalmazza: a) b) c) d) e) f)
a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként), a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, az általános és a céltartalékot.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen megtárgyalja. (4) A költségvetés előirányzatait kizárólag a képviselő-testület módosíthatja. (5) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben lévő szabályok az irányadók. 4. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai 41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik. Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a kivitelezők kérelmére a bíróság állapítja meg.
(3) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását. (4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a jogszabályok figyelembe vételével saját hatáskörben döntsön, melyről a képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni kell. (5) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. (6) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a költségvetési rendeletben meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. 5. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 42. § (1) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a Jászsági Többcélú Társulása útján látja el. (2) A képviselő-testület az önkormányzat éves belső ellenőrzési tervét az előző év november 15-éig hagyja jóvá. (3) A képviselő-testület köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni az egyszerűsített tartalmú – az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány – és eredmény-kimutatását, ha az előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel. XI.
fejezet
Záró rendelkezések 43. § (1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007.(III.23.) rendelete, valamint az ezt módosító 16/2007.(IX.14.); 16/2008.(IX.11.); 13/2010.(X.15.) és 5/2011.(III.23.) rendeletek. (3) Az SZMSZ mellékletei:
1. melléklet: Szabályzat képviselő-testület tagjainak és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről 2. melléklet: Pénzügyi Bizottság feladat és hatáskörei (4) Az SZMSZ függelékei: 1. melléklet: A települési képviselők névsora 2. melléklet: Pénzügyi Bizottság tagjainak névsora 3. melléklet: a Jászdózsa Község Önkormányzata által használt szakfeladatszámok
Dr. Szerencsés István sk. polgármester
Szabó Benedekné sk. jegyző
Záradék: Ezen rendelet 2011.december 15-én kihirdetésre került.
Szabó Benedekné sk. jegyző
1. melléklet a 13/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez SZABÁLYZAT Képviselő-testület tagjainak és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről I. Általános rendelkezések (3) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban Ökjtv.) 10/A.§. (1) bekezdése értelmében a képviselőtestület tagja a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. (4) A képviselő (polgármester) saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is. (5) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. II. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban géppel vagy tollal kell kitölteni, melyből egy-egy példány a képviselőnél marad. A képviselő (polgármester)a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát az Ökjtv-ben megállapított határidőig külön-külön zárt borítékban adja át a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselőjének (továbbiakban: köztisztviselő), aki a zárt borítékokra rávezeti a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő nevét, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokra a hozzátartozó nevét is. A vagyonnyilatkozatok átvételét a köztisztviselő írásban, az 1. sz. melléklet szerinti átadásátvételi igazolás kitöltésével igazolja, melynek egy példányát a képviselő (polgármester) részére átadja.
III.
A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi Bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak 10 munkanapon belül nem tesz eleget, a Pénzügyi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el a Pénzügyi Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan. (6) Ugyanazon képviselő esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, ha az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállítást (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárásra irányuló kezdeményezést a Pénzügyi Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. (7) A képviselő (polgármester) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A hozzátartozók nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Pénzügyi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. (8) Amennyiben a képviselő vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, a Pénzügyi Bizottság Elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt a bejelentés tartalmáról. A képviselő a Pénzügyi Bizottság Elnökének tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat. Az azonosító adatokat csak a Pénzügyi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. (7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a V/3. pont szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell. (8) A Pénzügyi Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. IV. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai (5) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységet a köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön
gyűjtőszámon kell elvégezni. A képviselőnek a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos egyéb iratait az iratkezelési szabályzatban megjelölt, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége megszűnésének időpontjától számított időpontig kell megőrizni. (6) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell tárolni. (7) A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. sz. mellékletek szerinti nyilvántartást kell vezetni. (8) Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Pénzügyi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, a Pénzügyi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről átadásátvételi igazolást kell kiállítani. (9) A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Pénzügyi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. V. A betekintési jog gyakorlásának szabályai -
A képviselő vagyonnyilatkozatába – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – bárki betekinthet.
-
A betekintési jog gyakorlását a Pénzügyi Bizottság elnöke biztosítja.
-
A betekintési jog gyakorlását a 4. sz. melléklet szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban minden esetben fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a betekintő nevét, a betekintés időpontját, a betekintő aláírását és esetleges megjegyzését. VI. Felelősségi szabályok
c) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Pénzügyi Bizottság felelős. d) A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljeskörűek és aktuálisak legyenek. e) A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a köztisztviselő felelős.
1.sz. minta ÁTADÁS-ÁTVÉTELI IGAZOLÁS
I.
a vagyonnyilatkozatok átvételéről Alulírott …………………………………, mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatokat adom át:
…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………
helyi önkormányzati képviselő házastárs/élettárs gyermek gyermek
Jászdózsa, 20.. ……………………
………………………… átadó
………………………… átvevő
2. sz. minta II.
Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról
sor nyilatkozattételre sz. kötelezett neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
hozzátartozói v.nyilatkozatok száma házastárs/élettárs gyermek
átvétel időpontja
3. sz. minta Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról
III.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe: (9) Az eljárás kezdeményezésének időpontja: (10)
Az eljárásban érintett közgyűlési tag:
(11)
A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:
(12)
A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:
(13)
Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:
(14)
Az azonosító adatok átadásának időpontja a Pénzügyi Bizottság részére:
(15)
A Pénzügyi Bizottság ülésének időpontja:
(16) Az eljárás eredménye: (7) Elutasítva a bejelentés, mert1: (8) Nyilvánvalóan alaptalan bejelentés. (9) A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget. (8) Az ismételt kezdeményezés új tényállítást nem tartalmaz. (9)A bejelentés alapján a Pénzügyi Bizottság az alábbiakat állapította meg2: (3) Az azonosító adatok törlésének időpontja: (4) A képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:
1 2
A megfelelő rész aláhúzandó. A Pénzügyi Bizottság határozatának kivonata.
4.sz. minta Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről
Betekintő személy neve
aláírása
betekintés időpontja
Megjegyzés
2. melléklet a(z) 13/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelethez
Pénzügyi Bizottság feladat és hatáskörei
I. A bizottság általános feladatai 1./ A bizottság meghatározza a munkatervét, kidolgozza működési szabályzatát. 2./ A bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. 3./ Folyamatosan feldolgozza a működési körükbe tartozó jogszabályokat, önkormányzati rendeleteket, határozatokat, meghatározzák ebből adódó feladataikat. 4./ Feladatkörét érintő kérdésekben kezdeményezi önkormányzati rendelet megalkotását, képviselő-testületi határozat meghozatalát. 5./ Részt vesz a korábbi testületi döntések (rendeletek és határozatok) felülvizsgálatában, indítványozhatják azok módosítását, hatályon kívül helyezését. 6./ Évenként beszámol munkájukról a képviselő-testületnek. 7./ Indítványozhatja a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását. 8./ Javaslatot tehet a képviselő-testület munkatervére, előterjesztés sürgős megtárgyalására. 9./ Feladatkörében ellenőrzi az önkormányzat hivatalának a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. 10./ Polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, ellenőrzése. 11./ Összeférhetetlenségi ügyek.
II. Sajátos feladatai PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG 1./ Véleményezi az önkormányzat gazdasági koncepcióját, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendeletet-tervezeteket, melyek a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek. 2./ Megtárgyalja és véleményezi a költségvetést érintő rendeletet, mely a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek. 3./ Megtárgyalja és véleményezi a költségvetés éves végrehajtásáról (zárszámadás) szóló beszámolót, amely a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek. 4./ Önkormányzati költségvetési szerv alapítására, átszervezésére, megszüntetésére irányuló javaslat a bizottság állásfoglalásával terjeszthető a testület elé. 5./ Javaslatot dolgoz ki a költségvetés általános és céltartalékainak felhasználására. 6./ Véleményt nyilvánít az önkormányzati gazdálkodást érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési kérdésekben. 7./ Különös gondot fordít a kötelező, valamint az önként vállalt önkormányzati feladatok következetes szétválasztására és annak pénzügyi-költségvetési következményeire. 8./ A pénzügyi kihatású javaslatokat megvizsgálja és annak eredményét a bizottság elnöke a döntést hozó képviselő-testület ülésén ismerteti. 9./ Ellenőrzi a jóváhagyott költségvetés végrehajtását, az önkormányzati vagyon törvényes, okszerű felhasználását. 10./ Meghatározott értékhatár(………….) felett véleményt nyilvánít a képviselő-testület hatáskörébe tartozó gazdasági kötelezettség-vállalásokat tartalmazó ügyleteknél. 11./Véleményezi a hitel felvételére, a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználására irányuló javaslatokat. 12./Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények, alapítványok pénzügyi gazdálkodását. 13./A képviselő-testület döntése alapján ellenőrzést végez az önkormányzat hivatalánál, intézményénél, és annak eredményéről, tapasztalatairól tájékoztatást ad a képviselőtestületnek. 14./Ellenőrzi a normatív hozzájárulásokat.
15./Fegyelmi eljárás megindítására tesz javaslatot, ha ellenőrzése, vizsgálata során súlyos szabálytalanságot tár fel. 16./Közreműködik az kidolgozásában.
önkormányzat
vagyonával
történő
gazdálkodás
szabályainak
17./ Véleményezi a polgármester tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásából adódó pénzügyi vonzatú előterjesztéseket. 18./Véleményezi a gazdasági társaságok, alapítványok létrehozásával, alapítványhoz való csatlakozással, közérdekű kötelezettségvállalással kapcsolatos előterjesztéseket. 19.Közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának, éves költségvetésének előkészítésében. 20. Figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulását, közreműködik az önkormányzat vagyonával történő gazdálkodás szabályainak kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos rendelet-tervezet a bizottság állásfoglalásával terjeszthető elő a képviselőtestület elé. 21./Megvizsgálja az önkormányzat ingatlanai hasznosításának lehetőségét, javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
1. függelék a(z) 13/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelethez3
JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Jászdózsa Község Önkormányzata Polgármester: Dr. Szerencsés István
Jászdózsa, Széchenyi út 58.
Alpolgármester: Gyenes László
Jászdózsa, Vágó Béla utca 14.
Képviselők:
1./ Balog Erika
Jászdózsa, Csillag utca 16.
2./ Kóródi Anikó Zsuzsanna Jászdózsa, Deák Ferenc utca 26. 3./ Nemethné Harsányi Katalin Julianna
Jászdózsa, Deák Ferenc utca 73.
4./ Orosz István
Jászdózsa, Bozóky János utca 20/A.
5./ Zsidei Andrásné
Jászdózsa, Szent István utca 2.
3
A függelék szövegét a 19/2012.(VII.26.) önkormányzati rendelet állapította meg.
2. függelék a 13/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelethez4 JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA Jászdózsa község Pénzügyi Bizottsága
4
elnöke:
Orosz István
képviselő
tagjai:
Balog Erika
képviselő
Kóródi Anikó Zsuzsanna
képviselő
Zsidei Andrásné
képviselő
Kovács József
Jászdózsa, Nagy Lajos utca 43.
A függelék szövegét a 19/2012.(VII.26.) önkormányzati rendelet állapította meg.
3. sz. függelék a 13/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelethez
360000-1 370000-1 381103-1 421100-1 421300-1 562912-1 562913-1 680002-1 750000-1 811000-1 813000-1 841112-1 841154-1 841192-1 841236-1 841239-1 841402-1 841403-1 841901-1 841907-1 842531-1 842541-1 862301-1 869042-1 882122-1 882123-1 882124-1 882129-1 889942-1 890301-1 890302-1 890303-1 890441-1 890442-1 890443-1 910121-1 910122-1 910123-1 910301-1 910502-1 931102-1 931201-1 931202-1 931203-1 931204-1 931301-1 960302-1
Víztermelés,-kezelés,-ellátás Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Út, autópálya építése Híd, alagút építése Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Állat-egészségügyi ellátás Építményüzemeltetés Zöldterület-kezelés Önkormányzati jogalkotás Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Vízügy helyi igazgatása és szabályozása Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, kisebbségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok helyi igazgatása és szabályozása Közvilágítás Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok és társulások elszámolásai Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel A polgári védelem ágazati feladatai Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Fogorvosi ellátás Ifjúság-egészségügyi gondozás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program-és egyéb támogatás Civil szféra megerősítését segítő egyéb tevékenységek Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Versenysport-tevékenység és támogatása Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők versenysport tevékenysége és támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Köztemető-fenntartás és működtetés