HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM
KÖZSÉGI ÓVODA 2767 Tápiógyörgye, Táncsics M. u. 5.
Az óvoda hivatalos elnevezése: KÖZSÉGI ÓVODA Az óvoda címe: 2767 Tápiógyörgye, Táncsics M. u. 5. Tel.sz.: 06-53-383-099
Az óvoda fenntartója: Tápiógyörgye Önkormányzata Az óvoda csoportjainak fér helyeinek száma: 5 csoportos - 120 fér helyes Az óvoda helyi programjának megnevezése: Helyi Óvodai Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának útmutatása és a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálásával készült
Ph.
2
Ta r t a l om je gy zék
AZ ÓVODA NEVEL TES TÜLETÉN EK HITVALLÁS A
5 old.
BEVEZETÉS
6 old.
I. HELYZETELEMZÉS
7 old.
1.
Az óvodánk környezeti sajátosságai
7 old.
1.1. Természeti környezet
7 old.
1.2. Társadalmi környezet
8 old.
1.3. Gyermekpopuláció
9 old.
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
10 old.
1. Gyermekképünk
10 old.
2. Óvodaképünk
10 old.
3. Nevelési alapelveink
11 old.
4. Óvodai nevelésünk célja, feladatai
11 old.
Szakmai dokumentumaink egymásra épülése
12 old.
Helyi Óvodai Programunk célja, feladata, kerete
13 old.
III. A TEVÉKENYS ÉGKÖ ZPONTÚ ÓVODAI N EVELÉS FELADATAI
14 old.
1. Egészséges életmód kialakítása 2. Az érzelmi nevelés biztosítása és szocializáció 3. Értelmi fejlesztés, nevelés 3.1. Tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében 3.2. Képességek szerepe a nevelési cél elérésében
14 old. 16 old. 18 old. 19 old. 20 old.
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGS ZERVEZÉS ÉNEK ELVEI A TUDATOS FEJLES ZTÉS FELTÉTELEI
21 old.
1. 2.
21 old. 24 old.
Személyi feltételek Objektív küls feltételek
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYS ÉGI KERETE, FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPED AGÓGUS FELADATAI
24 old.
1 A játék és a tanulás 2 Társas közösségi tevékenység 2.1. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 3 M unkatevékenység 4 Szabadid s tevékenység
27 old. 28 old. 30 old. 33 old. 35 old.
3
VI. KOMPLEX FOGLALKO ZÁS OK RENDS ZERE
36 old.
1 Társalmi érintkezés megalapozó foglalkozások 1.1 1.2
36 old.
Az anyanyelv M atematika
39 old. 39 old.
2 Társadalmi gyakorlat bels összefüggéseit tükröz komplex foglalkozások 41 old. 2.1 2.2 2.3
Természet-társadalom-ember Születést l – feln ttkorig M vészeti tevékenységek 1.3.1. M ese-vers, dramatizálás, bábozás 1.3.2. Ének-zene, énekes játékok 1.3.3. Vizuális tevékenységek
2. Az egyéni társadalmi feladatait tevékenységek
tudatosító, képességeit
41 old. 43 old. 44 old. 46 old. 48 old. 50 old. fejleszt
3.1. M indennapos testnevelés VII. ÓVODAI ÉLET MEGS ZERVEZÉS E
ismeretek, 52 old. 52 old. 55 old.
1. Nyitva tartás 2. Csoportok kialakításának szempontjai 3. A nevelés-fejlesztés id keretei: Napirend-Hetirend 3.1 Napirend 3.2 Hetirend
55 old. 55 old. 55 old. 55 old. 56 old.
4. Tervezés, pedagógiai adatkezelés, dokumentációk és azok tervezése
58 old.
4.1
Tervezés
58 old.
5. Tervezés dokumentációja
60 old.
5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.
Csoportnapló Éves nevelési-tanulási tervek,/korcsoportonként/ Heti/kétheti/ nevelési-tanulási terv Gyermeki megfigyelések Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata, egymásra épülése
60 old. 60 old. 60 old. 60 old. 62 old.
VIII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSS ZEFÜGG PEDAGÓGIAI TEVÉKEN YS ÉGEK AZ ÓVODÁBAN 63 old.. IX. AZ ÓVODA KAPCS OLATAI 66 old. X. S AJÁTOS NEVELÉS I IGÉNY GYERMEKEK NEVELÉS E ÓVODÁNKBAN 67 old. XI. N EMZETI ETNIKAI KIS EBBS ÉG 70 old. KIEGÉS ZÍTÉS A S AJÁTOS NEVELÉS T IGÉNYL GYERMEKEK NEVELÉS ÉHEZ 73 old. KIEGÉS ZÍTÉS ETNIKAI KIS EBBS ÉGI FELADATOK ELLÁTÁS ÁHOZ 76 old. S ZAKIRODALOM 79 old. ÉRVÉN YESS ÉGI RENDELKEZÉS EK 82 old. MELLÉKLET : 11/1994. /VI.8./MKM rendelet és az 1/1998.OM rendelet jegyzéke a nevelési – oktatási kötelez (minimális) eszközeir l és felszereltségér l
4
Az óvoda nevel testületének hitvallása: Dorothy Law Holte Egy élet a kezedben …. c. vers
Ha a gyerekek kritizálva élnek, M egtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, M egtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, M egtanulnak szégyenl snek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, M egtanulják b nösnek érezni magukat, Ha a gyerekek toleráns légkörbe élnek, M egtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, M egtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, M egtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, M egtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, M egtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek meger sítve élnek, M egtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, M egtanulják megtalálni a szeretetet a világban.
5
B e ve z e t é s
Az 1996. évi LXII. törvény értelmében az óvodák az Óvodai Országos Alapprogramja cím dokumentum alapján nevelési programot készítteti, vagy a kész nevelési program közül választanak. 1999-ben óvodánk a Gáspár László pedagógiai rendszerére épül
Tevékenységközpontú
Óvodai Nevelési Programot választotta. /Törv.hiv. a HOP felülvizsg.-hoz Kt.44.§.(1-2.)/ 2004-ben az óvodáknak felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítani a helyi nevelési programjaikat. Változó korban élünk, melynek minden pozitív és negatív jellemz i közelr l érintik tevékenységeinket. A változásokat elfogadva sajátos nevelési elveink alapján adaptálva tudunk lépést tartani a világgal. De nem szabad elfelejtenünk, hogy minden egyes tevékenységünk járuljon hozzá az óvodába járó gyermek harmónikus, igényes, és fejl désüket, fejlesztésüket segít „nekik való” óvodai élet megteremtéséhez.
6
I. HELYZETELEMZÉS 1. AZ ÓVODÁNK KÖRNYEZETI S AJÁTOSS ÁGAI 1.1.
TERMÉS ZETI KÖRNYEZET
Tápiógyörgye az Alföld (nagy táj) a Közép-Tisza vidéken (középtáj) a Jászságban fekv település. A falu túlnyomórészt a folyó által feltöltött síkság része, amelyet átszel a lassan folydogáló Tápió folyó. Óvodánk a falu középpontjában fekszik. Az 1892-ben épült Györgyey család kastélyának kertjében, gyönyör , ódon, hatalmas fákkal körülvéve, kertes családi házak gy r jében helyezkedik el. A tápiógyörgyei óvoda története: Az 50 éves történelem 1953-ra nyúlik vissza, amikor a község óvodát szervezett. A valahai kántortanítói házban rendezték be a község els óvodáját. Ez az óvoda csak nyáron m ködött. Ezt követ en a község megvásárolt a györgyei kastélyhoz tartozó épületet, amely még ma is az óvoda szerves részeként m ködik. Ez az ún. „Lánczi féle” ház volt, amelyben falunk egyik hivatalnoka lakott és így róla nevezték el. Ezt átalakítva óvodát hoztak létre, már nemcsak a nyári id szakra, hanem egész évre szólóan. Eleinte csak kevés gyermek járt az óvodába. Az óvón k házról házra jártak és a szül k hosszas rábeszélése nyomán egyre több gyermeket írattak be. Az 1960-as években viszont már egyre fokozódott a túljelentkezés, sok gyermeket el kellett utasítani, ezért határozott ténnyé vált, hogy b víteni kell az óvodát. 1967-ben két csoporttal b vítették a régi épületet, így 4 csoportossá vált az óvoda. Ekkor a vezet óvón Pável M agdolna volt. 1968-tól Tordai Istvánnét választották vezet óvón vé. Elkezd dött a régi két csoport korszer sítése, pl.: bels vizesblokkok, világítás. Ezek a munkálatok 1975-ben fejez dtek be, amikor is már 140 gyermek járt óvodába. A csoportszobák 30-40 f vel túlzsúfolttá váltak, a kiszolgálóhelyiségek pedig korszer tlenné (f tetlen folyosók, kevés mosdó, WC). Ezután új határozat született, hogy két újabb óvodai csoportszobára van szükség, és újra megkezd dött az építkezés. Ennek eredményeként 1981. szeptember 1-jét l 5 csoportos óvoda jött létre 125 fér hellyel. M elléképület is épült az óvoda udvarára, amely raktárként, kés bb napközisek számára étkez ként m ködött egészen 2003. nyaráig. Ez az új szárny a falu összefogásával rengeteg társadalmi munkával készült el, amelyben üzemek, vállalatok is nagymértékben részt vállaltak. Így alakult ki a mostani óvodakép, az akkori igényeket kielégítve, önkiszolgáló helyiségekkel, korszer f tési rendszerrel, gazdag foglalkoztatási eszközökkel. 1983. januárjában ÁM K – Általános M vel dési Központ – alakult, amelynek keretében m ködött az óvoda. Ebben az óvodában konyha is m ködött, de az 1990-es évek végére már nem tudta a kornak megfelel igények szintjét kiszolgálni a község közétkeztetési szükségleteit, ezért az önkormányzat 1999-ben új, 600 adagos korszer konyha és étkezde felépítésére hozott 7
döntést és adott tervez i megbízást az óvoda udvarára. Ennek a konyhának az átadására 2003. május 25-én került sor. Ekkor a falu lakossága is betekintést nyerhetett a falu új impozáns épületébe. Óvodánkban 1981-t l jelent s felújítás, korszer sítés nem történt. Intézményünk épülete leromlott. Küls és bels képe már nem esztétikus, felszereltsége is hiányos. M inden csoportszobához mosdó, illetve WC tartozik. A csoportszobák és a kisegít helyiségek már nem képesek a mai igényeknek megfelel en kiszolgálni az óvodáskorú gyermeket. Óvodánk tehát 120 fér helyes, 5 csoporttal m ködik, amelyek heterogén összetétel ek. Óvodánk rendelkezik tornateremmel. Az óvoda berendezési, felszerelési tárgyai is elavultak, korszer tlenek. Itt is érzékelhet ek a 10 év gazdasági és fenntartási nehézségei. A fenntartó segítségével és a kínálkozó pályázati lehet ségek felhasználásával, valamint a szül k, vállalkozók támogatásával kívánjuk az óvodánk épületének állagát, berendezését, felszereltségét folyamatosan alakítani, javítani illetve pótolni. Az óvodánk udvara: Az udvaron óriási tér, park áll a gyermekek rendelkezésére. Napsütötte és árnyékos területek váltják egymást. 2003. évt l elkezd dött az óvoda átalakítása, parkosítása. Így a korszer tlen és esztétikátlan udvarkép folyamatos változáson megy keresztül. Új növények, fák, cserjék, ével virágok kerültek beültetésre az óvoda udvarára, amit automatikus öntöz berendezés öntöz. A gyermekek egészségnevelését szolgálják a korcsoport életkori sajátosságainak és mozgásigényüknek megfelel környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkez , Európai Uniós szabványnak megfelel fajátékok, melyeken a 4-7 éves korú gyermekek izomzatának fejlesztésére és egyéb speciális mozgásfejlesztésre nyílik lehet ség. A környezet esztétikáját virágázó bokrokkal, virágoskertekkel és sportudvarral lehet majd a közeljöv ben fejleszteni. 1.2.
TÁRS ADALMI KÖRN YEZET
A tápiógyörgyei családok családi házakban élnek, teljes családban, valamint egyszül s családban. Az elmúlt 10 évben jelent sen megnövekedett a nagycsaládosok száma. A gyermekvállalási kedvet sajnos sok esetben a szociális támogatások motiválják. Nem mindig a legideálisabb családi környezetben születik a több gyermek. Igen jelent s tendenciát mutat községünkben a különböz rétegekb l, földrajzi környezetb l érkez lakosok bevándorlása. Ezek a szül k és gyermekek eltér érték és szokásrendszert, valamint normákat hoztak magukkal, ezért a szocializációs folyamatra kiemelt hangsúlyt fektet az intézmény összes dolgozója. A csekély munkalehet ség miatt a legtöbb szül mez gazdasági kistermel , illetve munkanélküli. A családok életkörülménye és iskolázottsága homogén képet mutat. A legtöbb szül szeret , gondos, normakövet .
8
Az óvodás gyermek élményeiket a sz k családi környezetb l és a tömegkommunikációs eszközökb l feléjük áramló sz retlen, nem nekik való, vagy fejl désüket károsan befolyásoló hatásokból szerzik. Ebb l adódóan a nevel munkánk szerves részét képezi, ezeknek a negatív hatásoknak a lecsökkentése és szükség esetén kezelése. A nevel testületünk feladata, hogy felhívja a szül k figyelmét a következ problémákra:
általános
Annak ellenére, hogy a gyermekek falusi környezetben élnek, mégsem mozognak eleget. Csak annyi id t tartózkodnak mozgással szabad leveg n, amennyit az óvodában töltenek. Így fizikális kondícióik zömmel nem felelnek meg erre a korosztályra jellemz fejlettségi mutatóknak. Sajnos otthoni idejük nagyrészét TV nézéssel töltik, s ezek a m sorok az esetek nagy többségében nem az óvodás korosztálynak valók. A testi fejletlenségen túl, súlyos problémát jelent a gyermekek érzelmi elhanyagoltsága. Annak ellenére, hogy a szül k a munkanélküliség miatt idejük nagyrészét otthon töltik, nem foglalkoznak gyermekeik érzelmi életével. Így a gyermekek az érzelmi és akarati élete kialakulatlan. Ennek következtében a gyermekek nagyrészénél magatartásbeli zavarok is jelentkeznek, pl.: túlzott agresszivitás, kezelhetetlenség. Óvodánkban évr l-évre egyre több a beszédhibás, illetve a részképesség zavaros gyermek. Ez a jelenség itt az óvodában már er teljesen jelentkezik. M i a szül k, szakemberek figyelmének felhívásával és fejleszt programok készítésével próbálunk ezeken a jelenségeken javítani. 1.3.
GYERMEKPOPULÁCIÓ
A gyermekek 3 éves korban családból érkeznek óvodánkba. Községünkben régi szokás, hogy családok állami- intézeti nevelt gyermekeket hoznak ki, és így próbálnak családi nevelést biztosítani számukra. Egyre több óvodánkban a veszélyeztetett és hátrányos helyzet gyermek, amely a családok csekély anyagi jövedelméb l adódik, illetve szeretet és érzelemhiányos nevelésb l. Az óvodáskorú gyermekek többsége gyermekvédelmi támogatásban részesül. Ez is mutatja a családok anyagi hátterét. Óvodánkban cigány kisebbséghez tartozó gyermekek is részt vesznek intézményes nevelésben, illetve járnak óvodánkba olyan gyermekek is, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján sajátos nevelési igény nek számítanak. A mi óvodánk vállalja a sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelését, iskolai életmódra való felkészítését. A gyermekek sérülésspecifikumait figyelembe véve felvállaljuk a gyengén látó gyermekeket, enyhébben hallássérült gyermekeket, enyhe, és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket, beszédfogyatékos gyermekeket.
9
II. GYEREMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. GYERMEKKÉPÜNK M inden gyermek egy egyedülálló csoda, fejl d személyiség, egyedi és megismételhetetlen. Óriási felel sséggel tartozunk minden egyes gyermek iránt. Ahhoz, hogy gyermekünk alakuló személyiségét a legoptimálisabban tudjuk formálni, ismernünk kell egyéni pszichikus fejl désüket, illetve énképük alakulását. Fejl désük érdekében szükségük van szeretetre, megértésre, türelemre, tör désre, elfogadásra, segítségre, bizalomra és társakra. A nevel testületünk követelményként támasztja magával szemben a gyermekek emberi méltóságának tiszteletét, szükségleteinek maradéktalan kielégítését. Óvodánkban hozzájárulunk a személyiségük teljes kibontakoztatásához, változó testi-lelki szükségleteik, szociális és értelmi képességeik kibontakozásához. A szül kkel együttm ködve kívánjuk eredményesen fejleszteni, változatos tevékenységformákon, és játékon keresztül az idejáró gyermekeinket. Szeretnénk, ha gyermekeink örömmel jönnének óvodába és majd sok kedves óvodai élménnyel hagyják el intézményünket, amelyre mindig szívesen visszaemlékeznek. 2. ÓVODAKÉPÜNK Nevel hatásunk annál eredményesebb, minél sokoldalúbb, színesebb az óvodánk élete. Családias, der s légkörben sok-sok szeretettel nevelünk. Ahol kinyílik az érzelem, képzelet, kíváncsiság, beszédkedv. A gyermekeink fejl déséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk, különös tekintettel a gyermekek legfontosabb tevékenységére, a játékra. Változatos mozgási lehet ségek biztosításával megteremtjük a gyermekek számára a mozgásöröm megélésének lehet ségét, amely biztosítja számukra a testi-lelki szociális harmóniát. M ese, vers, bábozás, képalkotás és a természet csodáinak érzékeltetésével szinte, nyitott, kíváncsi, toleráns, kell önfegyelemmel és akarattal rendelkez , jószív , vidám, segít kész és becsületes gyermekeket nevelünk. Alapozó nevelésünkkel el segítjük a minél zökken mentesebb iskolakezdést. Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi tevékenységek során formáljuk a gyermekek érzelmeit, magatartását, szokásait. Gyermekeink fejlesztése, képességeik kibontakoztatása az egyéni sajátosságaik figyelembevételével történik. M egfelel óvodai szocializációval segítjük a többszörösen hátrányos helyzet gyermeket a majdani iskolai tanulás folyamatában. Óvodánk pedagógusai figyelembe veszik „esélyteremt ” pedagógiai nevelést folytatnak.
az
egyéni
különböz ségeket
és
10
3. NEVELÉS I ALAPELVEINK 1. Az óvoda els dlegesen nevel intézmény. 2. Az óvodai nevelésünk alapvet helyezését.
feladatának tekinti a gyermekek középpontba való
3. A gyermekek személyiségének elfogadása, szeretete. 4. Az érésen alapuló, sürgetést l mentes fejl dés-fejlesztés segítése, támogatása. 5. Gazdag nevelési helyzeteket teremtve állandóan fejlesztjük a gyermeket, amelybe bekapcsoljuk a gyermekek tapasztalatait, aktuális élményeit. 6. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakításával a szeretet és a köt dés képességének fejlesztése, mások iránti tisztelet, megbecsülés értékének kialakítása. 7. Elkötelezettség és a jöv iránti felel sség vezérli munkánkat és magatartásunkat, emberi kapcsolatainkat. 8. Nevelésünkben az emberi személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk az emberi jogok és alapvet szabadságok tiszteletben tartásával.
4. ÓVODAI NEVELÉS ÜNK CÉLJA, FELAD ATAI
1. Az egyéni képességek, életkori sajátosságok figyelembevételével a gyermeki személyiség kibontakoztatásának el segítése. 2. A gyermekek életre való nevelése tevékenységek által, tevékenységeken keresztül. 3. Az együttm ködési és érintkezési képességek fejlesztése. 4. Tanulási zavarok megel zése. A mi óvodánk jöv képe, küldetése ezekben a sorokban fogalmazódik meg.
11
SZAKMAI DOKUMENTUMAINK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE
ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM
HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM
12
HELYI ÓVODAI PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATA, KERETE
Óvodai nevelésünk célja:
1. A 3-7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való felkészítése. 2. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése. 3. Az életre való felkészítés – kooperáció – kommunikáció.
A tanulás tervezésének folyamata
Az óvodai nevelés általános feladatai: 1. Egészséges életmód alakítása 2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, keresztül a testi-lelki szükségletek biztosítása 4-es feladatrendszer: 1. 2. 3. 4.
Játék és tanulási tevékenység Társas, közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabaid s tevékenység
Komplex folalkozások rendszerén belül a tevékenység formák: 1. Anyanyelv 2. Matematika 3. Természet-társadalom-ember 4. M vészeti tevékenységek: - mese-vers,dramatizálás, bábozás, - ének-zene,énekes játékok, - vizuális tevékenységek - mindenapos testnevelés. 13
III. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Egészséges életmód kialakítása 2. Az érzelmi nevelés biztosítása és szocializáció 3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 1. EGÉS ZS ÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁS A Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életvitel, életmód alakítása. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása, ebben az életkorban kiemelt jelent ség . Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejl désének el segítése. Célunk:
Az egészséges életmód iránti igény megalapozása, a testi képességek lehet ség szerinti fejlesztése. A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Testi-lelki egészség biztosítása.
Feladat: ♦ a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, moz gásigényének kielégítése, ♦ a harmónikus, összerendezett mozgásfejl désének el segítése, ♦ a gyermek testi képességei fejl désének segítése, ♦ a gyermek egészségének védelme, edzése, ♦ az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmeg rzés szokásainak alakítása, ♦ a gyermek fejl déséhez és fejlesztéséhez szükséges és biztonságos környezet biztosítása. A zavartalan fejl déshez, az egészség fenntartásához a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi feln tt (óvón , dajka) feladata. Fontos, hogy a gyermek megtanulja önállóan ellátni magát. Ehhez nyújt segítséget – az egyéni bánásmód és az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételével – az óvón és a dajka. Fokozottan figyelünk arra, hogy igényükké váljon a tisztálkodás. Fontos a gyermekek testi-fizikai szükségleteinek kielégítése. M ivel napirendünk rugalmas, így tudjuk biztosítani, hogy minden gyermeknek megfelel hely és id álljon rendelkezésére ezek kielégítésére. Sajnos az étkezések id pontjai kötöttek – az ebédl sz kössége miatt – ezért az étkezéssel kapcsolatos szokások begyakorlására korlátolt id áll a gyermekek rendelkezésére. M ivel egyid ben étkezünk az iskolai napközis csoporttal így a halk beszélgetés sem követelhet meg a gyermekekt l, mivel az alapzaj már eleve igen hangos. M inden étkezés után a gyermekek kiöblítik szájukat megfelel szájöblít vel.
14
A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehet ség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. Lehet leg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. Kihasználunk nap folyamán minden lehet séget a mozgásra! Célunk, hogy a gyermek minél több id t töltsenek el a szabadban. A gyermekek testi képességeit a mindennapi testnevelések alkalmával és a szervezett testnevelés foglalkozásokon (heti 1 alkalom) fejlesztjük. Ezen kívül a nap folyamán bármikor a mozgásos játékok spontán szervezésével, illetve játszásával. A gyermek életrendjében a leveg ztetésnek, mint els rend edzési lehet ségnek minden évszakban szerepelnie kell. Törekszünk arra, hogy naponta a szabadban töltött id – id járástól függ en – naponta legalább 1 óra vagy még ennél is több legyen. Az id járásnak megfelel , réteges és praktikus öltözködés kialakulására nagy hangsúlyt helyezünk. A délutáni pihenéshez levetik a nadrágot, a pulóvert, az esetleg szoros, kényelmetlen ruhadarabot. Saját tiszta leped t és ágynem t használnak. A csoportszobáink nagy része felújításra szorul. Gondoskodunk a balesetforrások megszüntetésér l. A testi képességeik fejlesztésére, a mindennapi testnevelésre fákkal, növényekkel, füves területtel, mozgásfejleszt játékeszközökkel folyamatosan b vül udvar ad lehet séget. Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmód kialakításában: A gyermekek megfelel gondozottságának biztosítása. A gyermek alapvet fizikai szükségleteinek kielégítése. Az id járástól függ en a lehet legtöbb id eltöltése a szabadban, illetve ennek biztosítása, séták szervezése. Nyáron napozás, légfürd , télen hóban, hóval való játék. Az egészséges óvodai környezet megteremtése. Szell ztetés szükség szerint, télen párologtató elhelyezése a csoportszobában. Ügyelni a gyermekek réteges, praktikus öltözködésére, illetve az erre való igény kialakítása (komfortérzés). Példamutatás a tisztálkodás terén – evés el tti és utáni kézmosás. Ne felejtse el az óvodapedagógus, hogy a példaadás a leger sebb nevel er . Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása, biztosítása. Biztosítson az udvaron és a csoportszobában egyaránt lehet séget a változatos, sokféle tevékenykedéshez. Azonnal jelezze az óvodavezet jének, ha balesetveszélyt (forrást) észlel.
15
A fejl dés várható jellemz i az óvodáskor végére: ♦
Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás!
♦
Önállóan végzik a testápolási tevékenységeket a nap során bármikor, ha szükséges!
♦
Önállóan, a megfelel sorrendben öltöznek, vetk znek, képesek kiválasztani az id járásnak megfelel ruházatot!
♦
Holmijukat, ágynem jüket hajtogatva teszik a helyére!
♦
Igényesek, ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára!
♦
Ismerik a kultúrált, étkezés szokásait biztonságosan használják az ev eszközöket!
♦
Szeretnek a szabadban tartózkodni, mozgásos tevékenységeket végezni, kirándulni.
A következ nevelési évt l bevezetjük óvodánkban a gyümölcsnapokat. M ivel a konyha a gyermekeknek az étkeztetésénél igen gyakran biztosít friss, nyers zöldsége, gyümölcsöt, ezért heti 2 alkalommal kiegészítésül kérnénk a szül kt l gyümölcsöt, és zöldségfélét. Így is hozzájárulnánk a gyermekek vitaminpótlásához, egészséges táplál-kozásához. Gyümölcsnapok szervezésénél egyben a szül k figyelmét is felhívjuk az egészséges táplálkozás /friss, nyers/ gyümölcsök, zöldségfélék /fontosságára/. 2. AZ ÉRZELMI N EVELÉS BIZTOS ÍTÁS A ÉS S ZOCIALIZÁCIÓ Célja: 1. A gyermekek egyéni és társas szükségleteinek biztosítása erkölcsi életének, magatartásának, érzelmi akarati életének formálása. Az érzelmi nevelés feladata: ♦
Az óvodában az érzelmi biztonság, otthonosság, der s szeretetteljes légkör biztosítása, a gyermekeket az óvodába lépéskor kedvez érzelmi hatások, ingerek érjék.
♦
Pozitív kapcsolat kialakítása az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek között, a szeretet, a tisztelet, a megbecsülés, a köt dés képességének fejlesztése.
♦
A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.
♦
Az óvodai lehet ségek, az együttm ködés, az önértékelés, önérvényesítés, társas szükségletek kialakítása.
♦
Ha szükséges, a szakemberekkel való együttm ködés, a gyermekeknél bekövetkezett tör dést igényl zavarok megfelel ellátása: pl.: logopédus, pszichológus, gyógypedagógus stb. közrem ködése segítése a nevel munkában.
♦
Az érzelmi nevelést óvodánkban fontos feladatnak tekintjük, nagy odafigyeléssel, kell figyelemmel kísérjük.
16
Az óvodánkba járó gyermekeknél els sorban az érzelmi szükséglet hiányát tapasztaljuk, de az anyagi és tárgyi szükségletek hiányát is. Környezeti hatások közül a család szerepe igen jelent s, mely a gyermeket formálja, alakítja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, jellemz a spontán módon megvalósított feladatok adása, vagy éppen ennek teljes hiánya. Sok esetben érzelmileg elhanyagolt gyermekek érkeznek a családokból, toleranciájuk, empátiás készségük alacsony szint . Ebb l adódóan az érzelmi nevelésre ezen tulajdonságok fejlesztésére kiemelten figyelmet fordítunk. Óvodánk a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg és a gyermek további fejl déséhez nagymértékben hozzájárul. Az érzelmi neveléshez hozzátartozik az empátia, a kiegyensúlyozottság. Az óvodában sokoldalú érzelmi kifejezések, pozitív élmények hozzájárulnak a gyermek személyiségnek kifejl déséhez, és ezzel együtt a társaik megértéséhez. Óvodánkban különösen fontosnak tartjuk, hogy odafigyeljünk a viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzd gyermekekre, melyek tör dést és megért nevel i magatartást is igényelnek. Az óvodai nevelés során arra törekszünk, hogy az óvodánkban dolgozó óvón k, dajkák biztonságot, szeretet érzelmi biztonságot adjanak a gyermekek számára, legyen modellérték ezen feln ttek viselkedése. Az érzelmi nevelés területén fontos szerepet játszik még a haszontalan az egész délután TV el tti ülés, milyen káros a gyermek gondolkodására, fantáziájára, és magatartásukban is negatív hatásokat ér el. Az óvodapedagógus feladati a gyermeki szükségletek kielégítésében: ♦
Az els nevelési évében, a beszoktatás ideje alatt családlátogatásokat is végzünk. A gyermek, és a család jobb megismerése céljából. A gyermek családban betöltött helyér l és szokásairól.
♦
A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.
♦
A gyermek megfelel gondozottságának biztosítása.
♦
A komplex foglalkozásokon el térbe kerülnek az érzelmi nevelést segít , változatos, cselekvéses tevékenységek (báb, mese, játék stb.).
♦
M odell érték óvón i és dajkai viselkedés.
♦
Olyan tevékenységek gyakorolható.
♦
Ünnepek, hagyományok megszervezésével az élmény befogadás képességének fejlesztése.
szervezése,
melyben
a
gyermeki
együttm ködés
Számunkra fontos az óvodapedagógusi attit d, az ezzel szemben támasztott követelmények: Az óvón -gyermek kapcsolatát jellemezze az odafigyelés, az elfogadás, együttes munkálkodás, az odafigyelés a gyermekek felé. Érthet , világos szabályrendszereket alkalmazzon.
17
A rövid és hosszú távú célok kit zésénél, fontos a célok közötti prioritás. Határozott, következetes, de emellett „meleg és támogató” is legyen. A gyermekkel való kapcsolatában a tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés jellemezze. Konfliktus esetén rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelíteni a megoldás felé. Az érzelmi nevelés a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart. Nagyon fontos a gyermek-óvón együttm ködése, a tevékenységek sokaságának szervezése, s az legyen érdekes, a gyermek életkorának megfelel . Az óvodában eltöltött id szak, általában 3 év, legyen áthatva a szeretetteljes légkörrel, fontos szerepet töltsön be az érzelmi nevelés. Legyen modell érték az óvón és a dadus viselkedése. Óvodáskor végére az érzelmi nevelés és a szocializáció területén várható fejl dés: ♦
Ragaszkodnak egymáshoz, feln ttekhez, ezt ki is fejezik tettekben, szavakban.
♦
Képesek a gyermekek együtt tevékenykedni, egymásnak segíteni.
♦
A helyes viselkedési szokások, szabályok megtartása igényükké válik.
♦
Csoporttársaik, barátaik iránt érdekl dnek, konfliktusok megoldására képesek.
♦
M egtanulják érzelmeiket kifejezni.
hiányolják
egymást.
Kisebb
3. ÉRTELMI FEJLES ZTÉS , NEVELÉS MEGVALÓS ÍTÁS A Célja: Az értelmi képességek megalapozása, az anyanyelv tudatos fejlesztése. Az óvodáskorú gyermek észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének és gondolkodásának fejlesztése. A kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztése tevékenységekben, tevékenységek által. Feladata: 1. Fejleszt hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetek megteremtése, mint állandó lehet ség az értelmi képességek fejlesztésére – érzékelésre, észlelésre, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás /kreativitás, beszéd/ fejlesztésére. 2. A fejlesztés helye, tartalma, nevelési alaphelyzetek a 1.
játék és tanulás,
2.
társas és közösségi élet,
3.
munkatevékenységek,
4.
szabadid s tevékenységek.
18
3. A gyermek, napi tevékenységei, illetve a komplex foglalkozások rendszerében adódó lehet ségek, feladatok kihasználása. Valamint a gyermek sz kebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítése a nevelési munkába megszerzett ismeretek b vítése, rendszerezése. 3.1. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermeki személyiség kibontakoztatása, fejlesztése akkor lesz teljes, ha a napi tevékenységekkel nemcsak lehet séget adunk a fejl désre, hanem a tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével el segítjük azt. A tevékenység szervezésének és képességfejlesztésének kölcsönös kapcsolatban kell állnia. Felismerve a fejl d gyermek sajátos életkori, egyenkénti szükségleteit. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek, a lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben cselekvések sorozatában való aktív közrem ködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglév problémákkal foglalkozzon. Legyen kiemelt jelent ség az anyanyelvfejlesztés, - különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, gyermeki kérdések érvényesülése, konkrét, igényes válaszok adása. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a sokoldalú megismerésre, megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: M inél változatosabb tevékenységek biztosítása - a gyakorláshoz, csoportban – szabadban. M inden esetben elegend id , hely, megfelel mennyiség eszköz, szükség szerint ötlet. Élmények nyújtásánál segítse el sokrét bb és minél komplexebb tevékenységformák kialakítását az óvodai csoportba – tágabb környezetben – helyi lehet ségek, hagyományok megismertetésével, kihasználásával. Adja meg a gyermek számára az önállóan megválasztott bels b l fakadó tevékenységre a lehet séget. A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira. 3.2. Képességek szerepe a nevelési cél elérésében: Tudjuk, hogy a tevékenység több szempontból bázisa a képességek fejlesztésének. Képesség tevékenység közben fejl dik ezért
FORRÁS A
Képesség /meghatározott tevékenység, alkalmasság, ezért Adekvált képességek csak konkrét tev. formálhatók
CÉLJA ES ZKÖZE
Képességek meghatározott tevékenységben nyilvánulnak meg
S ZÍNHELYE
19
M inden képesség valamilyen tevékenységre alkalmasság, ezért nevelésünkben az egyéni képességek intenzív fejlesztése társadalmi szükségletb l is adódik. A gyermek egyéni képességeinek fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztésére. Óvodapedagógus feladata a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehet ségét. Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képest a gyermek meglév képességeir l. Ennek birtokában végezzen további fejlesztést. A kiemelked képesség , vagy részképesség fejl désben elmaradt gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. M inden gyermek képességét önmagához, a saját lehet ségéhez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni. A gyermek egyéni érdekl désének megfelel tevékenység biztosítása. A gyermek önállóságának, feladattudatának fejlesztése.
figyelmének,
kitartásának
pontosságának,
A jobb, gyorsabb megismeréshez, fejlesztéshez alkalmazzon mérési – értékelési eljárásokat. Szükség esetén minél el bb megfelel szakembert l segítség szakvélemény kérése.
Az értelmi fejlesztés, nevelés területén a fejl dés várható jellemz i óvodáskor végére: ♦
A gyermekek szívesen vesznek részt sz kebb és tágabb környezetük, az körülvev valóság megismerésében.
♦
Aktívan érdekl dnek spontán és szervezett ismeretszerzés során.
♦
Képesek megfigyelésre, érzékelésre – ismeretek b vítésére, rendszerezésére.
♦
Életkoruknak megfelel visszaemlékezni.
♦
Képesek eseményeket, történeteket saját szavaikkal elmondani.
♦
Élményeiket elmesélik, képesek meséket kitalálni.
♦
Tudják ismereteiket összehasonlítani – összefüggéseket felismerni.
ket
ideig képesek egy adott dologra figyelni, felidézni
20
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése a nevelési céljainknak megfelel en a nevelési folyamatban valósulnak meg. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejl dése és tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés folyamtára hatást gyakorolnak : •
a társadalmi környezet,
•
a gazdasági környezet,
•
a gyermekek csoport életkora,
•
a gyermekek csoportösszetétele,
•
szül k igényei.
A tudatos fejlesztésnek vannak objektív és szubjektív feltételei, ezek a következ képen alakulnak óvodánkban: 1.
S ZEMÉLYI FELTÉTELEK
A nevelési év indítása során még nem volt betöltve valamennyi óvón i álláshelyünk, /összesen 11 f óvodapedagógusra lenne szükségünk az óvodavezet vel, a kettes norma kialakításához/. Ennek a nevelési évnek az els felében pályázat útján sikerült 1 f fels fokú végzettség óvodapedagógust alkalmazunk. Beosztás:
Iskolai végzettség
Összesen/f
Óvodapedagógus
Fels fokú óvón képz
7f
Óvodapedagógus
Képesítés nélküli
2f
Dajka
Dajkaképz t végzett
3f
Dajka
Gyermekgondozói végzettséggel rendelkez
1f
Dajka
Gimnáziumi érettségivel rendelkezik
1f
F t , gondok
Félmunkaid s
1f
Mi n dös s ze se n :
15 f
21
Óvodapedagógusi létszám alakulása iskolai végzettség szerint: Iskolai végzettség:
Beosztás:
Összesen f
Fels fokú óvón képz
óvodapedagógus
7
Szakvizsgás képzés
óvodavezet óvodapedagógus
1 1
óvodapedagógus
2
Tanfolyamok továbbképzések ECDL számítógép használói vizsga Néptánc
„
2
Kézm ves továbbképzés
„
2
A mese varázsa
„
1
M agatartási és tanulási zavarok javítása
„
2
„Sindelár-Zsoldos program”
„
1
Óvodapedagógusok továbbképzése
„
1
Beszédpercepciós diagnosztika és terápia
„
5
Óvodai nevelés a m vészetek eszközeivel
„
1
A min ségbiztosítási rendszerek bevezetésének folyamata az óvodában
„
1
Vizuális nevelés óvodapedagógusok számára
„
1
Bábjáték
„
1
Tevékenységközpontú óvodai nevelés programmal kapcsolatos továbbképzés
„
1
Gyógytestnevelés
„
1
Hitoktatói
„
1
További pályáztatás útján próbáljuk betölteni az elkövetkezend id szakban óvodapedagógusi álláshelyeinket, fels fokú végzettséggel rendelkez óvodapedagógusokkal.
22
Dajkai létszám alakulása képzettség szerint: Iskolai végzettség:
F :
Dajkaképz t végzett:
3f
Gyermekgondozói végzettséggel ren-delkezik Gimnáziumi érettségivel rendelkezik: /jelenleg végzik a fels fokú óvón képz t/
1f
Ö s sze se n :
5f
1f
Így a dajkai állományunk szakmailag és létszámilag is teljes. 9 f óvón , 5 dajka, és félmunkaid s gondnok – f t , alkotják óvodánk személyi állományát. Az óvodapedagógusokkal – alkalmazottak jellembéli tulajdonsága és velük szemben támasztott követelmények, a sikeres, eredményes munkavégzés eléréséhez Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai környezet megteremtése. Szeretet és köt dés képességével való rendelkezés. M ások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének kialakítása önmagunkban. Teljes azonosulás a Helyi Nevelési Programunkkal. A gyermekek feltétel nélküli elfogadása, másságának tolerálására való képesség kialakítása. Az óvodapedagógus és az alkalmazottak: - viselkedése, - beszédstílusa, - empátiás készsége, - kommunikációs képessége, - konfliktuskezel képessége, - együttm köd képesség, - helyzetfelismer képesség, - rugalmasság. az óvodai csoportokban és az óvoda kollektívájában is modell és példaérték nek számító. Törekszik a partnerekkel minél harmónikusabban, minél jobban együttm ködni. Önmagával és munkájával szemben igényes. Törekszik az állandó önfejlesztésre, innovációra pl.: továbbképzéseken való részvétel. Biztonságot, harmóniát sugárzó egyéniségével járul hozzá a színvonalas mai kornak megfelel óvodai neveléshez. Tud valós értéket közvetíteni és átadni.
23
2.
OBJEKTÍV KÜLS
FELTÉTELEK
M ind az óvoda épülete, berendezései /11/1994.(VI.18.) M KM rendeletnek megfelel en/ eszköznormája, udvara nagyfokú fejlesztést, rekonstrukciót kíván. Ezek megvalósítását: •
pályázatokból,
•
1%-okból
•
alapítványunk pénzéb l,
•
vállalkozók adományaiból,
•
különböz nyitott rendezvényeink bevételéb l
kívánjuk biztosítani.
V.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI KERETE, FORMÁI ÉS A Z ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
A nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a 4-es feladatrendszer elemeit foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei: Nevelés 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. M unkatevékenység
Tanulás (komplex foglalkozások) matematika, természet-társadalom ember, m vészeti tevékenységek: (mese-vers, ének-zene, vizuális tevékenység), mindennapos testnevelés
4. Szabadid s tevékenység A feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggnek egymással. Az adott tevékenység lehet játék, munka is, hiszen másokért, másokkal együttm ködve végezheti a gyermek, feln tt. A nevelés tervezésekor egységben kell gondolkodni, a tervezett tevékenységb l kiindulva. M iután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti a gondolatainkat.
24
1. JÁTÉK ÉS TANULÁS I TEVÉKENYS ÉG Célja: 1. A gyermekek szabad képzettársításának el segítése. 2. Olyan testileg-lelkileg egészséges gyermekek nevelése, akiknek a játékban teljesedik ki a személyisége, kreatívan tevékenykedik, lehet ség van probléma helyzetet önállóan megoldani, társaihoz és az adott helyzethez alkalmazkodni. A játék az óvodás gyermek alapvet , mindennapját átszöv tevékenysége. A játékban szinte észrevétlenül tanul, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben el forduló szituációkat, az t ér pozitív, negatív élményeket. Viselkedését is befolyásolhatja a játék, hisz megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre. Újraélheti kellemes élményeit, megnyugodhat, kiélheti szorongásait. A kreatív légkör er síti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását és az alkotó együttm ködés kialakulását. Az oldott légkör megteremtéséhez gyakran a humoros kifejezés, tréfás szavak elengedhetetlenek. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában a céljai elérésében. A játéktevékenység értelmezése lehet vé teszi, hogy a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a szellemi alkotást is. Feladatai: ♦ Egyéni és közös élmények feldolgozása. ♦ Együttjátszás igényének kialakítása. ♦ A játékból kiinduló és a játék segítségével való óvodai és a kés bbi életre való nevelés. ♦ A játék kreatív, személyiségfejleszt hatásának kibontakoztatása, a játék önállóságának biztosítása, már a játék elgondolásának periódusában. Az óvodában a dramatikus játékok illusztrálásában olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus, amely el segíti a képzeleti képek el hívását, a meséhez tevékenységként fogjuk fel a játék során. Szükség van a spontán módon kialakult játékra és tevékenységre, de szükséges az irányított játéktevékenység is, melyek alapján létrejön az önfejl dés képessége, készsége is. „Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában”. Az életre nevelés a játékból indul ki, és a játék segítségével, teljesedik ki. A különböz típusú játékokhoz szükséges helyet a gyermekek önállóan, amíg erre nem képesek, az óvodapedagógus segítségével kell kialakítani. A gyermekek legyenek képesek a környezetükb l szerzett tapasztalatokkal, élményekkel a játék tartalmát gazdagítani. A játék a gyermek számára alaptevékenység, olyan lehet ség az óvoda-pedagógus számára, amit tudatosan lehet felhasználni a gyermekek fejlesztése érdekében. 25
A játék számos lehet séget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus beszéde modellérték a gyermekek számára, (mimika, gesztus, hanglejtés, hangsúly ritmus stb.). A gyermekek, ha nyugodtan játszanak, ha problémamegoldóak, az óvodapedagógus irányítása legyen játékot követ , szemlél , hagyja a gyermeket cselekedni. A kezdeményez játék során az óvodapedagógus legyen támogató, enged és elfogadó, de ha egymással durvák a játék során avatkozzon be. Óvodánkban a játékokat folyamatosan b vítjük, felújítjuk. Barkácsolással is kiegészítjük játékainkat, ügyelve arra, hogy id t, helyet, jó légkört biztosítsunk a barkácsolás id tartamára. Az udvari játékok az Európai Uniós szabványnak megfelel ek, ami az óvodai korcsoportoknak is megfelel . Az udvaron lehet ség van arra, hogy a gyermekek együttjátszanak a kisebb gyermekekkel, nagyobb gyermekekkel, testvérekkel. Nagy szerepe van az együttjátszásnak az udvaron és a csoportszobában is, így a kommunikációs képességek fejlesztésében érvényesül a gyermekek szókincse, szívesen beszélgetnek egymással. A mese-versnek fontos szerepe van a kommunikációban, hiszen a mindennapi mesélés biztosítja a kisgyermekek lelki nyugalmát, békéjét. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. A kiválasztott versek, mesék er sítsék a környezet megszerettetését, az évszakok szépségét. Az óvodában a dramatikus játékok illusztrálásában olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus, amely el segíti a képzeleti képek el hívását, a meséhez való er s köt dés kialakulását. Az ünnepnek, rendezvényeknek legyen színfoltja a bábozás, dramatizálás. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: ♦ A játék számára a feltételek biztosítása: légkör, hely, id . ♦ Eszközök folyamatos biztosítása a játékhoz. ♦ A korcsoportok játékigényének figyelembevétele, kielégítése. ♦ Együttjátszás fontos szerepet töltsön be. ♦ A gyermeki kreativitás kialakulásának el segítése. ♦ Az ismert mesékb l tudjanak dramatizálni, eszközökkel el is tudják játszani. ♦ Ésszer szabályok felállása mellett a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. ♦ Gyermekekhez közelálló élmények nyújtása. ♦ A gyermek játékának megfigyelése, személyiségének megismerése. ♦ A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. ♦ A játékban dominál játékszabályokhoz.
a
szabály
és
szerepjáték,
alkalmazkodnak
a
♦ Képesek önállóan szabályokat felállítani, azt betartani és betartatni társaikkal. ♦ Képesek játékot vezetni önállóan. 26
Játék fejl désének jellemz i óvodáskor végére: Képesek önállóan is barkácsolni eszközöket, azokat kreatívan felhasználni. A játékban is képesek az alapvet emberi normák betartására. A játék és a tanulás kapcsolata Teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban a játék és a tanulás. A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, élmények alapján tanulnak, általuk fejl dnek. Az óvoda a tanulási képességek fejl dését feler síti, ez a mindennapi óvodai életben megtalálható. Értelmi képességei a játékon keresztül fejl dnek (pl. érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás, figyelem stb.). A játékba integrált tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékid be ékel dnek, tagolódnak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A tevékenységek befejezése után igény szerint visszatérhetnek a gyermekek a játékba, vagy újat kezdhetnek. A játékba integrált tanulás a hét minden napján megvalósítható, hisz külön tornaszobával rendelkezünk. Az óvodapedagógusok által kezdeményezett egyéni fejlesztés is számos probléma – és feladatmegoldást ad a gyermekeknek. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerz séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Az óvodai tanulás a nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán, vagy irányított módon tanuljanak a gyermekek. Cél: Olyan ismeretet kapjanak a gyermekek az óvodában, ami min ség, mely tapasztalással és sokoldalú cselekedtetéssel valósul meg, s hogy megfelel színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. Feladat a játék és a tanulással kapcsolatban: A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív meger sítést kapnak. Alkalmazkodni kell a gyermek fejl désbeli eltérésihez. Az alkotó gondolkodást hagyni kell kibontakozni. A komplexitást biztosítunk a tanulási tevékenységek között, így a szerzett ismeretek, tapasztalatok hatékonyabbak és egymást er sítik, mert ha segítséget kérnek a gyermekek, vagy elakadnak a probléma megoldásában, segíteni kell, de törekedni kell arra, hogy minél több mindent önállóan tudjanak a gyermekek megoldani. Az ismereteket, amit a nap folyamán szereznek a gyermekek, megbeszéljük, tevékenységeink során felhasználjuk, beépítjük kötött és kötetlen foglalkozásainkba, a játékba. A tanulás ne kényszer hanem öröm legyen a gyermek számára. Óvodánkban a szervezett séták, kirándulások alkalmával szerzett ismeretekre is építünk, a kötetlen beszélgetések egyik témája ezen élmények feldolgozása. 27
Beszélget kört tartunk hétf nként, a hétvégi, otthoni eseményekr l, élményekr l. Minden nap van mese-vers, mindennapos testnevelés. A kötött, kötetlen foglalkozások arányát az óvodapedagógus választja meg a csoport ismerete és a témája alapján. Év elején a csoportok elosztásánál a beíratott gyermekek születési idejének függvényében törekszünk a homogén életkorú csoportok létrehozásában, de szükség esetén vegyes csoportokat is kialakítunk. A gyermekek óvodánkban általában három évig járnak, figyelünk arra, hogy lehet leg ugyanahhoz az óvodapedagógushoz járjanak, így a fejlettség szerinti beiskolázás megvalósítható. Valljuk, hogy a gyermekek képességeinek megfelel feladatok adása, a komplex foglalkozásokon jut el a gyermekekhez. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a gyermeket sikerélmények érjék óvodánkban, és lehet leg ne kudarcok. Szül i értekezleteken, munkadélutánokon stb. kötetlen beszélgetések alkalmával a szül knek hangsúlyozzuk a játék els dlegességét, fejleszt hatását. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás bármely formájában (kötött, kötetlen, kezdeményezett foglalkozás, beszélgetések…) egyaránt megoldhatók a napi élet egészében. Természet és társadalmi környezetünk a „Bíbic” Tanösvényen történ helyszíni foglalkozások során, szül földünk a Tápió-vidék értékeinek megismertetése. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: Adjon lehet séget a felfedezésre, kutatásra. Értelmi képességek fejlesztése, a gyermek kíváncsiságának, az érdekl désének kielégítése. Adjon a gyermeknek lehet séget, elgondolásaik megvalósítására. Tartsa tiszteletben a gyermek, a játéktevékenységet, a tanulási szabadságának elfogadható formáját. Értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni teljesít képességet. A gyermek figyelmének, kitartásának, önállóságának, feladattudatának fejlesztése. 2. TÁRS AS , KÖZÖSS ÉGI TEVÉKENYS ÉG Cél:
Óvodai közösségben a gyermekek érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Közösségi szokások kialakulása, az egyéni értékek kibontakoztatása.
28
Feladat: Társas kapcsolatok és a gyermekközösségek kialakítása. A gyermekek azon képességének kialakítása, fejlesztése, hogy társaival, feln ttekkel kiegyensúlyozott kapcsolatot tudjanak teremteni. Együttm ködési képességek kialakítása. A társas kapcsolatok a közös munkában, a komplex foglalkozásokban, a játékban teljesedik ki óvodánkban. Ahol a tevékenykedtetés változatos, sokszín . Törekedünk arra, hogy a gyermekek sok mindent kipróbálhassanak, ami az életkori sajátosságainak megfelelnek. Tevékenységeik során úgy alakítjuk a közösségi szokásokat, hogy a tevékenység végzését segítse, ne gátolja. A közösség lehet séget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböz néz pontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására, melyek a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A helyes szociális viselkedés elsajátításának színtere az óvodai csoportközösség. A gyermekt l elvárjuk a szokások, szabályok betartását, de a gyermek jogos igényeit is figyelembe vesszük, a szabadságra, az szinteségre építünk. A nevel munka folyamatában mindvégig jelen van a társas és közösségi élet, ez az óvodába lépést l folyamatos. Az óvodai beszoktatás lehet vé teszi, szükség esetén a szül vel együtt történ beszoktatást. Az óvodánk nyitottsága az óvodáskor végéig biztosítja a szül knek a nevel munkába történ betekintést. Az óvodapedagógusnak is szüksége van a szül kt l érkezett információkra. Az óvodánk nyitottsága a közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhet . Az óvodapedagógus feladata a társas, közösségi tevékenységgel kapcso--latban: Az óvodába folyó tevékenységek gyakorlása közben az óvón k alkalmazkodjanak egymáshoz, ha probléma adódik, igyekezzenek maguk megoldani. Biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A szabályok betartásának gyakorlása. Az együttjátszás, együttm ködés, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. A gyermekcsoporton belül az együttm ködés, az együttjátszás képességének kialakítása és gyakorlása. Konfliktusok kezelésének el segítése. Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést, toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában. Biztosítja a gyermekek társas kapcsolatainak fejl dését, az együttélés szabályainak megtanulását. Fogadják el a másságot és legyen természetes ez számukra. A társakért, a csoportért érzett felel sségérzet kialakítása.
29
A közösség érdekében végzett munka is alapot ad az egyéni és csoportérdek összehangolására, tudatosítani azt, hogy a „mi” óvodánkért tevékenykedünk. Fejl dés várható jellemz i: Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Ismernek konfliktus megoldási módokat, melyeket képesek önállóan alkalmazni. Képesek társaikkal egyezkedni. A megkezdett tevékenységet, feladatot befejezik. A mi óvodánkban ez a szokás: - Óvodánkban születésnapokat ünnepeljük. - Közös szi, tavaszi kirándulások (csoportos, óvodai) szül i igények alapján, szül i finanszírozással, vagy pályázati lehet ségek kihasználásával. - A szül kkel közös munkadélutánok szervezése. - Szükség esetén anyukás beszoktatás. 2.1. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Az ünnepek jelent sége: 1.
Az ünnepek, mint visszatér közösségi események személyiségfejleszt hatásúak, olyan erkölcsi normákat, szokásokat, tartalmakat közvetítenek, amely egy gyermek fejl déséhez elengedhetetlenek.
2.
Akár természeti, vagy társadalmi tartalmúak, akár a néphagyományokba gyökereznek, kiemelkedik a társadalmi közösségeit, pl.: óvodai közösséget a hétköznapokból
3.
A társadalmi lénnyé válás sarkkövei az ünnepek.
4.
Az ünnepek a szül kkel való nyílt párbeszéd és szoros együttm ködés fontos színtere. Az óvodai ünnepeknek bele kell simulni a családi ünnepekbe.
5.
Az ünnepeknek, hagyományoknak, egyéb rendezvényeknek fontos szerepe van az óvoda, mint nevelési intézmény arculatának formálásában és menedzselésében is.
Szokásokat, hagyományokat ápoló ünnepek mellett az óvodában a jelképek szintjén meg emlékezünk a társadalmi ünnepekr l is. Az ünnepélyek formáját, jellegét a nevel testület az éves tervben rögzíti.
30
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy valamennyi csoportnak legyen bels saját ünnepe, szokásai. Ezeknek is rendkívüli nagy közösségformáló szerepe van. Pl.: névnapok, születésnapok ünneplése. Ünnepeink évszakonként
Formái: - nyílt - zárt.
SZ 1.
Mihály napi vásár
Id pontja: szeptember 29. 2.
Állatvédelmi világnap
Id pontja: október 6.
Nyílt ünnep Zárt ünnep /Kirándulás formájában valósul meg az óvoda minden korcsoportját érinti. TÉL
1.
Adventi készül dés
Folyamatosan csoportokban Id pontja: november 30-tól december 20-ig
Zárt ünnep Csoportonkénti ünneplés
2.
Zárt ünnep Csoportonkénti ünneplés
Mikulás
Id pontja: december 6. 3. Karácsony Id ponja: december /téli szünet el tti napokban/
Zárt ünnep Az óvoda minden korcsoportját érint ünnep.
4.
Nyílt ünnep Az óvoda minden korcsoportját érint ünnep. A szül k és meghívott vendégeink részvételével a Község Faluházában.
Farsang
Id pontja: február /farsang havában/
31
T A VA S Z 1.
Március 15-e
Zárt ünnep
Id pontja: Március 15.
Nagycsoportosok ünneplése
2.
Zárt ünnep
Nyuszi – buli
Id pontja: /tavaszi szünet el tti napokban/
Az óvoda minden korcsoportját érint közös ünneplés.
3.
Nyílt ünnep
Anyák napja
Id pontja: /május els id szakban/ 4.
vasárnapja el tti Korcsoportonkénti ünneplés az édesanyák, nagymamák, keresztanyák meghívásával.
Évzáró és ballagás
Nyílt ünnep
Id pontja: május utolsó két hetében
Korcsoportonkénti ünneplés
5.
Nyílt ünnep
Gyermeknap
Id pontja: Június els hetében
Az óvoda minden csoportját érint ünneplés
6.
Nyílt ünnep
Nagycsoportosak év végi kirándulása
közös
Korcsoportonkénti ünneplés a szül k-kel Nyílt napjaink Ο
Középs csoportos szül k részére március hónapban.
Ο
Nagycsoportos szül k és leend els s tanító nénik részére április hónapban.
Egyéb rendezvények Ο
November, január, márciusi hónapokban színházlátogatás igény szerint, szül i hozzájárulásból.
Ο
Filharmóniai el adások megtekintése az iskolával negyedévenként igény szerint, szül i hozzájárulásból.
közös
szervezésben
A társadalmi lénnyé válás sarkkövei legyenek egész évben az ünnepek és ünnepélyek. Az ünnepek, hagyományok, egyéb rendezvények óvodánkban fontos szerepet kapnak és nevelési intézményünk arculatát tükrözzék. Az óvodai közösségünket a hétköznapokból emeljék ki az ünnepek, ünnepélyek egyéb rendezvények - vidékünk jellemz jegyeinek viselése. Az ünnepek ünnepélyek egyéb rendezvények, mint visszatér közösségi események óvodánkban személyiségfejleszt hatásúak. Erkölcsi normákat, szokásokat tartalmakat közvetítenek, amely a gyermekek fejl déséhez legyenek elengedhetetlenek.
32
3. MUNKATEVÉKENYS ÉG Célja: Az önként és örömmel végzett tevékenységgel az önállóságra és öntevékenységre nevelés. Feladata: ♦
A gyermekek munka jelleg tevékenységek során nyújtható lehet ségek segítségével – tapasztalatszerzés, környezet megismerése, munka-végzéshez szükséges képességek, készségek tulajdonságok (pl.: kitartás, az önállóság, a felel sség-, a céltudatosság) alakítása.
♦
Társas kapcsolatok er sítése.
♦
M unka által ismeretek közvetítése a környezet tárgyi valóságáról.
♦
Erkölcsi értékek megalapozása: megbecsülés, kitartás, vállalás.
♦
A munkavégzéshez szükséges eszközökkel való bánásmód elsajátíttatása.
Tartalma: A különböz munkafajták: a testápolás, öltözködés, étkezéssel kapcsolatos / önkiszolgálás / , a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkákról, a feladataikat az egészséges életmódra nevelésnél határozzuk meg. Itt a közösségért végzett és a kerti munka jelent ségét hangsúlyozzák. Az életre felkészítés nem nélkülözheti ezen munkatevékenységek lehet ségeinek kihasználását. Ezen kívül minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munkára nevelés általános értelemben, magában foglalja a valódi értékeket teremt képességek fejlesztését (pl.: a különböz gy jtögetések) során képesek felfogni munkájuk eredményét. A munka az életre való felkészítést szolgálja, ezért fontos, hogy a munkatevékenység a felkínált lehet ségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. A munkavégzés rendszeres, folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Közösségért végzett munka: A munkamegosztás során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A munka és munkajelleg tevékenységek legyenek a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszközei. Éljenek az állandó lehet ségek kihasználásával –folyamatosan vegyenek részt környezetük tisztántartásában, közösen javítsák, tisztítsák meg játékaikat, segítséggel rendezzék át a csoportszobát, játékpolcokat. Vegyenek részt különböz alkalmakra a csoportszoba, el szoba díszítésében.
33
Önkiszolgálás: A gyermekek óvodába lépést l minden teend t (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása) amely saját testük szükségleteit kielégítik, próbálják önállóan végezni. Ezeket a teend ket a gyermekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végzik el, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. Egyéb munkalehet ségek: Ο
Segítsenek évszakonként, alkalmanként a küls környezet tisztán-tartásában.
Ο
Segítsenek a járdatakarításban, söprögetésben, levelek összegereblyézésében, hó eltakarításában.
Ο
Udvari játékok ki- behordása, tisztántartása legyen állandó feladat.
Ο
A gyermekek munkára nevelésénél fontosnak tartjuk, az óvodában az él sarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mivel a nevelésben játszott szerepét túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehet séget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának.
Kerti munka: Tavasztól – szig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szerezhetnek a gyermekek. A kerti munka az a terület, ahol az értékteremt képesség még tisztábban megmutatható. Egyenl re a virágok életéhez, gondozásához szeretnénk közelebb vinni a gyermekeket, ezen feladatok elvégzéséhez kívánunk megfelel méret biztonságos munkaeszközöket beszerezni. Az él sarok rendezése, feltöltése továbbra is a gyermekek és dolgozók adományozásából, gy jtéséb l történi. A rendben tartását természetesen feln tt irányítással végzik a gyermekek. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: M inden gyermeknek biztosítson lehet séget, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. A munkatevékenységhez szükséges eszközök folyamatos biztosítása, b vítése melyek a /gyermekek méretének / megfelel ek legyenek. A munkaeszközök elérhet helyen való tárolása. Lehet ség adása a megszokottól eltér munkatevékenységek végzésére is. Törekedjen arra, hogy a gyermeknek minden munkatevékenység örömet jelentsen. Adjon lehet séget a gyermeknek bármilyen ket érdekl munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.
34
A fejl dés várható jellemz i óvodáskor végére: ♦
Önállóan használják és tartják rendben játék és munkaeszközeiket.
♦
Önállóan végzik saját személyükkel kapcsolatos munkákat, feladatokat /tisztálkodás, öltözés, étkezés, öltöz ben személyes dolgaik/ rendben tartását.
♦
Szívesen, bátran végeznek kisebb megbízatásokat.
♦
Önállóan végeznek naposi teend ket, néhány egyszer bb munkafajtát.
4. S ZABADID S TEVÉKENYS ÉG Célja: A gyermek a szabadid s tevékenységek által tanuljon meg gazdálkodni a rendelkezésre álló id vel. A gyermek képes legyen önmaga által irányított emberré válni. Feladata: ♦
A tevékenységek közötti választás képességének kialakítása a gyermek döntési képességének fejlesztése, ezáltal a gyermeki öntevékenység kialakítása.
♦
A csoportnál nagyobb közösség megismerésére, s t kialakítására lehet ség biztosítása.
♦
A gyermek döntési képességének fejlesztése.
♦
Értékközvetítés a szabadid s tevékenységen keresztül.
Tartalma: A szabadid igazi tartalma a termékeny id -felhasználási lehet ségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és szabadon tevékenykednek. A gyermek az óvón által felkínált lehet ségek közül szabadon választhasson (mese, bábozás, társasjáték, zene-tánc, barkácsolás, filmvetítés). Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható ez a sokfajta választási lehet ség, ami döntése, és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. (Pl.: sport, és játék, udvar közötti választási lehet ség, vagy dalosjáték, labdajáték, ugróiskola, szabályjáték, aszfaltrajz.) Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos minden gyermek érdekl désére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, s t kialakítására is lehet séget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével, tágítjuk a gyermeki élet mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság kezdeményez készség és döntési képesség kifejl dését /pl. játszónap/. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz és nevelési mód, hiszen még nagyobb lehet séget nyújt az azonos érdekl dés gyermek kiscsoportos foglalkozásához.
35
Az óvodapedagógus feladata a szabadid s tevékenységek megszerve-zésében: A délel tti és délutáni id ben változatos sokféle szabadid s tevékenység biztosítása. Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresse a lehet séget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. A választásra felkínált tevékenységek listáját b vítse, id szakonként, gondolja át a változtatások lehet ségét és szükségét. Egyszer , saját maga és a gyermek alkotta eszközökkel, segítse el a gyermek fantáziájának fejl dését. Pihen id ben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehet séget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermek egyéni kéréseinek teljesítésére.
A fejl dés várható jellemz i óvodáskor végére: ♦
A gyermekek képesek választani a felkínált tevékenységek közül.
♦
Önálló döntésük szerint részt vesznek az udvari tevékenységekben.
♦
Fejl dik fantáziájuk, kreativitásuk, javul a mozgáskoordinációjuk.
♦
Önálló alkotásokat képesek létrehozni.
♦
Képesek együttm ködni a szabadid s tevékenységben, azok szervezésében, ezáltal javul szociális érzékenységük.
♦
Képesek egymással, a feln ttekkel kultúráltan megbeszélni az elképzeléseiket.
VI. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 1. A TÁRS ADALMI ÉRINTKEZÉS T MEGALAPOZÓ FOGLALKOZÁS OK 1.1. Cél:
AZ AN YAN YELV
A szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak az alapfeltételeit biztosítani. Az anyanyelv fejlesztésével párhuzamosan, ennek segítségével a gondolkodás fejlesztése.
36
Az óvodapedagógus feladata az anyanyelvi nevelésben Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése. Ügyeljen a megfelel hangképzésre, beszédtempójára, stílusára, hangsúlyára, hanglejtésére, mintaszer tiszta beszédére. M indig érthet en egyszer en, világosan az adott szituációnak megfelel en fejezze ki magát. Családlátogatások során fontos a háttér megismerése, a családokkal való folyamatos kapcsolattartás, együttm ködés az anyanyelvi nevelésben. Folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermekek anyanyelvi fejlettségi szintjét. Lehet séget kell gyakorlására.
biztosítania minden
gyermeknek
a
folyamatos
beszéd
Képessé kell tenni a gyermekeket arra, hogy másokat is meg tudjanak hallgatni. A gyermekek szókincsének folyamatos b vítése. A beszédszínvonal emelése, olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédmegértés fejlesztése. Beszédtechnika – légzéstechnika – fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. A beszédhibák megfelel módszerekkel történ javítása, logopédus segítségével. Az anyanyelvi foglalkozások tartalma: Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. M inden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejl dését, szociális kapcsolatainak kialakítását és el segíti a gyermek zökken mentes iskolai tanulásának megkezdését. Rendkívül fontos, hogy az óvón minden lehet séget megragadjon, arra hogy az egész nap folyamán, a nap minden percében – játék, mese-verselés, ének-zene, dalosjátékok, vizuális-, mozgásos tevékenységek a környez világnak tevékeny megismerése, a munka, a tanulás során – a gyermekek kifejez képességének, szókincsének, beszédértésének – a beszédöröm biztosításával – folyamatosan fejlessze. Az óvodában a gyermek alaptevékenysége a játék. Az anyanyelvi nevelésben – a célok elérése érdekében alapvet en fontos, figyelni és felhasználni a gyermeki játékot. /Eszköz, élmény, sok-sok id biztosítása stb.) A beszédfejlesztés alapja a beszédértés, a tiszta beszéd. Fontos!: az anyanyelvi játékok tudatos felhasználása. Anyanyelvi játékok: - Tiszta beszédejtést, beszédtechnikát segít játékok /légzéstechnikai- játékok pl.: „gumiember”, artikulációs játékok, hangutánzók stb./. - Folyamatos kifejez beszédsegít játékok /barkochba játék, szópárok-, ellentétpárok keresése, visszhang játék, mit gondolsz – miért?/.
37
- Nyelvi kommunikációs játékok /mond egy szóval, mi változott meg, tükörképjáték/ - Hallás, figyelemfejleszt játékok /színpados játék, folytasd a történetet, képelemzés, „mesebeszélgetések”, súgok valamit - add tovább/ - Játék a mimikával – érzelmek gesztusok viselkedések. Nagyon fontos, hogy szabadid s tevékenységek közben, játékos szituációkban is gyakoroltassuk a gyermekkel az udvarias, a kultúrált viselkedés szabályait: /Pl.: Egymás és feln ttek köszöntése, halk tónus, megszólítás, társakkal szembeni figyelmesség „f zés” – terítés, bemutatkozás stb./. Játékos gyakorlatok alkalmazása során elsajátítják a különböz szabályokat, normákat. M egtanulnak alkalmazkodni egymáshoz, együttm ködni társaikkal. A gyermekek – gyakran – indulatosan, önuralom hiányában beleszólnak egymás és a feln ttek beszédébe. M eg kell szokniuk, hogy türelmesen várjanak. Az életre nevelés szempontjából nagyon fontos olyan játékok kialakítása, mely során a gyermekek váratlan szituációkba kerülnek, pl.: ha segítséget kell kérniük, /mit tennél, ha lemaradnál a vonatról? stb./, ezek a játékos beszélgetések magabiztosabbakká teszik a gyermekeket. Figyelnünk kell az anyanyelv szempontjából a mozgás és a beszéd koordinálására, ép úgy, mint a nem verbális kommunikáció fejlesztésére. Ebben segítenek a különféle érzékszervi játékok /pl.: látásfejlesztés, mi változott meg?, memória játékok, képdominó, pázl játékok stb./. Ha beszélünk, vagy beszélnek egymással fontos, hogy egymás szemébe nézzünk – a szemkontaktus fenntartása. A beszoktatás id szakában felmérjük a beszédfejlettség szintjét és ehhez igazítjuk a fejlesztést. A hétf i napokat célszer kijelölni az otthonról, vagy bárhonnan /kirándulások stb./ hozott élményekr l, történésekr l, meghitt, közvetlen hangú beszámolókra. Ilyenkor beszédkedvük óriási. Jó alkalom ez, egymás türelmes meghallgatására is. A csendes, bátortalan beszéd gyermekek inkább a négyszemközti beszélgetések során nyílnak meg – fontos számukra is biztosítani ilyen alkalmakat. A nap további részét anyanyelvi játékokkal, dramatizálással, bábozással, mesével, könyvnézegetéssel is színesítjük. Rá kell „ébreszteni” a kis gyermekeket a könyv tiszteletére, hogy majd olvasni szeret feln ttekké válhassanak. Ha beszéd-rendellenességet, beszédszervi problémát észlelünk, vagy érthetetlen beszéd – esetleg egyáltalán nem beszél – gyermekkel van dolgunk, szakember segítségét kérjük. A fejl dés várható jellemz i óvodáskor végére, az anyanyelv terén ♦
Folyamatosan, érthet en tudnak kommunikálni, beszélni.
♦
Beszédértésük fejlett, megértik mások és egymás beszédét.
38
♦
Kifejez készségük, szókincsük gazdag, szívesen, bátran beszélnek.
♦
Élményeiket, gondolataikat, érzelmeiket megfogalmazni, szóban kifejezni.
♦
M egértik egymás beszédét, igénylik az odafigyelést, beszédfegyelmük egyre fejlettebb.
♦
Jól érthet en, tisztán, folyamatosan képesek beszélni.
érthet en,
összefügg en
képesek
Logopédiai foglalkozások Óvodánkban hetente egy alkalommal logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. A csoportból viszi ki ket, az erre a célra kialakított logopédiai helyiségben, ahol a megfelel eszközök rendelkezésre állnak. M inden év szeptemberében felméri az óvoda minden gyermekét. A logopédus szül knek szül i értekezleten tájékoztatást tart gyermekeik pillanatnyi beszédállapotáról és szükség esetén korrekciót javasol. 1.1.
MATEMATIKA
Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére, a komplex óvodai foglalkozások keretein belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Nagy jelent séget tulajdonítva az aktivitásnak, az együttm ködésnek és a tevékenységben elérhet eredménynek. Az óvodás gyermek személyiségének fejl désében a környezet a fejl dés forrása, ezen belül a matematikai nevelés lehet ségét biztosítva. A matematikai nevelés célja: A gyermeket körülvev környezeti valóság mennyiségi és térbeni viszonyainak, formáinak napi élethelyzetben történ megfigyelése. A megismer , felismer képességek /érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémamegoldás/ fejlesztése. A matematikai nevelés feladata: A gyermekek mivel korán felfigyelnek a dolgok mennyiségi és min ségi összetev ire, így az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, figyelembe véve a jellemz gazdálkodási sajátosságokat /állandóság hiánya/. Az óvodás gyermeket jellemz fejl désbeni egyenl tlenség miatt a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölünk meg. Ο
Els szint: bevezetés a matematikába – általában a gyermek 5. életévéig tart.
Ο
Feladata: A matematikai kíváncsiság és érdekl dés kibonta-koztatásának segítése, szemlélet megalapozása.
Ο
Második szint: az intenzív fejlesztés szakasza 5,6,7, életévben.
Ο
Feladata: Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, gondolkodási m veletek, szokások elsajátítása. Logikus, kreatív gondolkodás fejlesztése.
39
A matematikai nevelés tartalma: A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A matematika fegyelmezett gondolkodása, a felfedeztetés, az ötletes megoldásokra, megoldások keresésére nevel. Környezetünk megismerése során szerzett tapasztalatok, élmények a matematikai ismeretek sokaságát kínálják a matematikai nevelés számára. A komplex foglalkozások szervezéséhez javasolt Ο
Számfogalom megalapozása.
Ο
M in ségi eltérések megfigyeltetése /nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb/.
Ο
M ennyiségi eltérések megfigyeltetése /sok, kevés, több, kevesebb, semmi, egyel több/.
Ο
Geometria körében szerezzenek tapasztalatokat, különböz tevékenységekkel.
Ο
Azonosság, egyenl ség megfigyelése /színezés, tépés, vágás/.
Ο
Becslések, mérések /felület, térfogat/.
Ο
Tájékozódjanak térben és síkban ábrázolt világban azonosítsák és különböztessék meg az irányokat.
Ο
Térbeli percepció tevékenységekkel.
kialakítása
tükör
el tti
mozgásokkal,
tükörrel
való
A matematikai tanulás formái: Az óvodában a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: ♦
utánzásos minta modellkövet ,
♦
spontán, játékos tapasztalatszerzésre, megfigyelésre épül tapasztalatszerzés,
♦
gyakori problémafelvetés és feladatmegoldás,
♦
gyermeki kérdésekre adott magyarázatok,
♦
az óvón által kezdeményezett foglalkozások.
az
óvodapedagógus
által
irányított
Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén A komplex matematikai foglalkozásoknak minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékra építetten szükséges megvalósítani.
40
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdekl dését. M inden olyan lehet ség kihasználása, amely alkalmas a matematikai tartalmak közvetítésére. Igyekezzünk f leg olyan témaköröket választani, amelyekr l a gyermekek folyamatosan szerezhetnek spontán tapasztalatokat környezetükben. A fejl dés várható jellemz i óvodáskor végére ♦
M egkülönböztetnek igaz, nem igaz állításokat.
♦
Legyenek képesek különböz szempont szerint csoportosítani.
♦
Értik és használják a mennyiségi összehasonlítás során megismert szavakat, fogalmakat.
♦
Ismernek néhány mértani testet, sík mértani formát.
♦
Különböztetnek meg irányokat.
♦
Képesek tájékozódni az ismert irányok szerint.
♦
Képesek a papíron balról jobbra, fentr l-lefelé mozgásra, munkára.
♦
Tevékenységeikben megnyilvánul a logikus gondolkodás.
2.
TÁRS ADALMI GYAKORLAT BELS KOMPLEX FOGLALKOZÁS OK
2.1.
ÖSS ZEFÜGGÉS EIT TÜKRÖ Z
TERMÉS ZET-TÁRS ADALOM-EMBER
Célja: A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az ket körülvev természeti és társadalmi környezetb l, életkoruknak megfelel szinten. Olyan óvodások nevelése, akik feln ve azon munkálkodnak majd, hogy a természet és környezetünk szépségét óvják, védjék. A természethez való pozitív hozzáállás, jellemzi ket. Természeti és társadalmi környezetük alaposabb megismerésével a lakóhelyünk iránti szeretet, a „gyökerek” mélyítése a hozzá való köt dés er sítése. Feladata: ♦
Szül földünk a Tápió-vidék és a helyi környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyainak kialakítása, a természeti, emberi tárgyi, vidéki értékei iránt.
41
♦
M egismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmét értékeire, szépségeire.
♦
Olyan helyezetek kialakítása, amelyekben közösen keresnek, építenek, gy jtenek és oldanak meg problémákat.
♦
A környezeti neveléshez kapcsolódóan, a természetes élethelyzetekben megtanítani a gyermeket a helyes viselkedésre /pl.: halk beszéd, udvariasság/.
♦
Olyan hatások érjék a gyermeket, amelyek a környezetük kutatására és felfedezésére ösztönzi ket, felhasználva a gyermek spontán érdekl dését, kíváncsiságát, megismerési vágyát.
♦
Az él és élettelen világ megismerése.
♦
Önálló véleménynyilvánítás biztosítása, a gyermek önbizalmának növelése.
♦
Jeles napok megünneplése, a magyar néphagyományok megismerése, ápolása. Helyi népszokások felkutatása, régi mesterségek megismertetése, gazdagítja a környezetr l alkotott képet.
♦
Környezettudatos magatartás kialakítása, közös kirándulások tevékenységek szervezésével, folyamatos élmények nyújtása.
és
érdekes
Tartalma: A kisgyermek számára az óvoda új környezet, ezért fontos megismertetése /a szül kkel közös ismerkedési nap szeptemberben/. A tapasztalatszerzés mindig valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben, vagy az óvoda udvarán zajlanak. M ár kiscsoporttól rövidebb, hosszabb sétákat teszünk a gyermekekkel az óvoda környékén. M inden év októberében az Állatvédelmi nap alkalmából kirándulni visszük a gyermekeket /Jászberényi Állatkert, Gyöngyösi M átra M úzeum, Abonyi Vadaspark, Tápiószentmártoni Lovaspark./. A séták alkalmával: fák, virágok, állatok, különféle talajfelületek, kiskertek, megannyi ismeretet jelentenek a gyermekeknek. A séták, kirándulások, vagy az él sarokban végzett tevékenységek rügyeztetés, csíráztatás, hajtatás, növények gondozása, rengeteg tanulási, tapasztalási lehet séget kínálnak a gyermekeknek. Önálló és csoportos megfigyelések alkalmával az évszakokra jellemz jegyek-színek az évszakok szépségének az id járás változásainak megfigyelése. Községünk központjában található az orvosi rendel , gyógyszertár, fogorvosi rendel , ahol megismerkedhetnek az ott dolgozók munkájával. Szívesen látogatnak a gyermekek a kastély kertbe, ahol fa és virágfélék sokaságával ismerkedhetnek meg, /miközben madárhangot hallgatnak/, valamint az ott található tó, növény és állatvilágával. M egismerkedhetnek az ott dolgozók /ápolók/ munkájával is. Falunk megismeréséhez óriási lehet ségünk van. /Posta, ÖNO, iskola, zeneiskola, boltok, Téglagyár./ Téglagyári halastó, cukrászüzem, tésztagyár, vízügy, fölm vel emberek munkája. Tápió part, Tájvédelmi körzet, strand, rét, kiserd , állattartó gazdaságok, virágkertészet. Szolgáltatók: fodrász kozmetika. Különböz közm vel dési épületekbe látogathatunk: Falumúzeum, Tájház, Templom, Könyvtár, közelben lév Tápiószele M úzeumába. 42
M egfelel könyvek biztosítása, hogy képekben is lássák a gyermekek azt, amit a természetben megtapasztalnak. Folyamatosan tanúi lehetnek az évszakok változásainak, jellemz jegyeinek megfigyelésének, évszak és id járás változásainak hatása az él lényekre. Ismerjék meg az itt felnöv gyermekek a helyi és a Tápió-vidék természetvédelmi területeit, a kulturális örökségeket, népi hagyományokat, az itt él fontosabb növényi és állati fajokat, el fordulási helyüket, óvásukat, védelmüket. A környezet megszerettetése közben a gyermek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. A gyermek elemi ismerete alakuljon ki, önmagáról és közvetlen környezetükr l. 2.2.
S ZÜLETÉS T L-FELN TTKORIG
A természet-társadalom-ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újra játsszák életüket. Újra élik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban a családban, az óvodában, vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása, nemcsak arra ad lehet séget a gyermeknek, hogy a benne lév feszültségek feloldódjanak, hanem el segíti számukra a társadalomban való kés bbi bekapcsolódást, szocializálódást. A születést l-feln ttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól, a helyes viselkedésik mindazt, ami a gyermeknek támpontot adhat a környezetében meglév szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan a gyermek érdekl désének és igényeinek figyelembevételével. Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhet foglalkozásnak, hiszen játékid ben, szabadid ben, vagy a nap bármely id szakában megvalósíthatók az itt jelentkez feladatok. A szül k igényeihez alkalmazkodva a községünkben katolikus vallású családok élnek, ezért szükségesnek tartjuk a heti egy alkalommal a hitoktatást. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében Olyan feltételek megteremtése, amely lehet vé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben /séta, kirándulás/. Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gy jtsenek a gyermekek saját természeti és társadalmi környezetükb l /pl.: lovas kocsis kirándulás a szürkemarhákhoz/. Biztosítani minden eszközt és lehet séget a gyermeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez. A foglalkozásokat lehet ség szerint a szabad természetben szervezzük meg. Biztosítsuk feltételeit annak, hogy az óvodában él sarok és virágoskert m ködjék, és ha lehet ség van kisállat tartásával is próbálkozzunk /pl. télen madarak etetése/.
43
Fejl dés jellemz i óvodáskor végére ♦
A gyermekek különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak a természet szépségeiben, felismerik a napszakokat.
♦
Elemi összefüggéseket felismernek.
♦
A gyermekek ismerik a környezetükben lév intézményeket, szolgáltatókat.
♦
Ismerik a Tápió-vidék helyi f bb nevezetességeit, természti kincseit.
♦
Ismerik a Tápió-vidékre jellemz növényeket, állatokat, azok gondozását.
♦
Ismerik a ház- és vadállatokat, madarakat, bogarakat.
♦
Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Születésük helyét, idejét.
♦
Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.
♦
Ismerik az alapvet viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természet és társadalom, környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
♦
A megismert szavakat, kifejezéseket helyesen használják.
2.3.
M VÉS ZETI TEVÉKENYS ÉGEK
A m vészet ismerete, szeretet, esetleg valamely m vészeti ág m velése és egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezd dhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kis gyermekre. M indig arra törekszünk, hogy a gyermek megismerje a világ szépségeit. A m vészeti nevelés szempontjából nagyon fontos, hogy egyszer , nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. Arra törekszünk, hogy a gyermek valósítsa meg az elképzeléseit, egy szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága, harmóniája hatást gyakorol a gyermekre. A m vészet nem más, mint a világ megismerése sajátos néz pontból, egyéni sz r n keresztül. A m vészeti nevelés mindenekel tt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a m vészeti tevékenységek legfontosabb feladata. A kreativitást els sorban az adott légkör, az oldott légkör, a nagy mozgás, szabadságtér és az eszközök biztosítása segíti el . M inél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. Önmaguk kifejezésére adódik lehet ség, ha több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, és azt biztosan kezelik.
44
A m vészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrét , összetett és komplex jelleg . Ide tartozik a • • • • • • • • • •
mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás
éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. Nem egy foglalkozást jelölnek a m vészeti tevékenységek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékid ben vagy a szabadid ben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként el forduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Az sszel lehulló faleveleket színezhetjük, festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetünk és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk bel le. Ismételten le kell szögezni azonban, hogy foglalkozásnak tekintjük a szabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozás alatt nem kell feltétlenül a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni. Az óvodapedagógus feladatai a m vészeti tevékenységek megszervezésében Úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott különböz tevékenységeket keres gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak. Biztosítson minél több eszközt, id t és helyet a m vészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának. Nyújtson lehet séget összekapcsolására.
a
vizuális
és
kommunikációs
tevékenységek
Segítse el a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását. Adjon lehet séget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket. Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére. A 3-6-7 éves korban tervezhet alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, min ségének differenciált fejlesztése.
45
2.3.1. Mese-vers, dramatizálás, bábozás A gyermekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehet sége, szellemi szükséglet kielégítése, beszédtanulás, tanítás, szórakoztatás, kellemes id töltés együttes élmény. Ez az a beszédmód, amire egy hét éven aluli gyermek tartósan, kényszerítés nélkül tud figyelni. A mese úgy, mint a játék örömforrás. Célja: Az irodalom iránt érdekl d , majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató személyiség megalapozása. Feladata: ♦
A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése.
♦
A gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejl désének és fejlesztésének segítése.
♦
A gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközével.
♦
Önálló szöveg és mesemondás képességének kialakítása.
♦
A báb, dramatikus játékok pozitív személyiségfejleszt hatásával a társas viszonyok kedvez alakítása.
Tartalma: Az óvodában az irodalomnak és a népi m veknek egyaránt helye van. Anyaga változatos legyen, magyar népmesekincs, magyar gyermekirodalom ezen kívül gyermekköltészet, kiváló forrás mese-vers kiválasztáskor. Szükséges az anyagot b víteni modern mesék, modern gyermekköltészet felhasználásával. A mindennapi tevékenységek között speciális helyet foglal el a hetirendben a megjelölt mesevers, anyanyelvi nevelés /melyek el re tervezettek/, beépülnek a hetirendbe és a komplex foglalkozások rendszerébe. A mesét-verset, mivel alapvet szükségletnek fogjuk fel az óvodában – helye, ideje legyen mindig. A tervezés széles alapanyagból történjen /lásd tartalomnál/. Lényeg, hogy mindennap valamilyen formában halljanak mesét, verset. Lehet ség teremtés önálló szöveg és mesemondáshoz. Ösztönözzük a gyermekeket közös történetek kitalálására, illetve önálló szöveg és mesemondásra. Segítsük el , hogy megfelel eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsz meséket, arra figyeljünk, hogy a többszöri feldolgozást, ismétlést kedvelik a gyermekek. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás, dramatizálás, - mindkett kapcsolódik a meséhez, mondókázáshoz, verseléshez.
szorosan
46
Bármikor legyen alkalma a gyermeknek bábozni, dramatizálni – a megfelel és szükséges esztétikus eszközöket folyamatosan használni. Bábozás önálló szervezésben, vagy óvón i irányítással, a gyermek méret paraván mögött. A mese-vers iránti érdekl dés jeleként legyen lehet ség a gyermekek életkorának, a címek, vagy ünnep aktualitásának megfelel témájú mesekönyv lapozgatásra, nézegetésre. Az óvodapedagógus feladata M indennapi meséhez a feltételek megteremtése. A gyermeki igények megismerése, a mese-vers lélektanának beható ismerete. A mesélés, versmondás alkalmainak, lehet ségeinek számbavétele, helyének megkeresése, a gyermekcsoport napirendjében. A mesék, versek gy jtése, kiválasztása – szöveg értelmezése, mesei kifejezések gy jtése, tanulása. M inél több mese-vers tudása kívülr l. Szükséges szemléltet és játékeszközök biztosítása, rendben tartása, hogy mindenkor esztétikus legyen. A gyermekek könyvespolcán esztétikus, életkorunknak megfelel elhelyezése.
könyvek
Bábozási, mesemondási technikájának fejlesztésére segítse el a gyermekek önálló vers és mesemondását.
A gyermekek várható fejl dése, érdekl dése az óvodáskor végére ♦
A gyermekek szeretik és várják a mesét-verset, maguk is szívesen mesélnek, verselnek.
♦
Emlékezetb l felidézik kedvelt meséiket, meséik egy-egy epizódját, egy-egy h s cselekvését.
♦
Képesek játékid ben eredeti ítéleteket megfogalmazni, kezdeményeznek a mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálják ket, használják a mese szavait.
♦
Tudnak természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel a ritmust és a vers hangulatát érzékeltetve kiolvasót, rövid sorokból álló verset emlékezetb l idézni.
♦
Gondosan bánnak a könyvekkel.
♦
Szívesen vesznek részt az irodalmi foglalkozásokon, önállóan báboznak.
47
2.3.2. Ének-zene, énekes játékok Célja: A zene iránti érdekl dés felkeltése, zenei ízlésük, mozgáskultúrájuk fejlesztése. A gyermekek zenei élményhez juttatása, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladata: ♦
Zenei formaérzék fejleszt játékok játszása /megérezzék a motívumok hosszát/.
♦
A játékokon keresztül ismerjék meg közvetve a zenei alapfogalmakat.
♦
Zenei anyanyelv elsajátításán keresztül a szókincsük b vítése, gyakorlása.
♦
Gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése.
♦
Az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök dalanyagának elsajátítása.
♦
M agyar népi ritmushangszerekkel való ismerkedés.
♦
Zenei alkotókedvük növelése.
♦
Zenehallgatással, zenei m veltségük fejlesztése.
♦
A gyermek egyéni képességeinek /értelmi, érzelmi esztétikai és közösségi képességeinek/ fejlesztése a mondókán, dalosjátékon keresztül.
Tartalma: Az óvodai ének, zenei nevelésnek jelent s hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is él és felhasználható hagyomány, szinte valamennyi ünnepkörhöz kapcsolódik, olyan dalanyag melyet megismertethetünk a gyermekkel. A néphagyomány rzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része. Ez a folyamat nem korlátozható, csupán a foglalkozások id tartamára napközben bármikor adódhat lehet ség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek is mereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, vagy mon dókázás a m vészeti és az esztétikai nevelés szempontjából kitüntetett helyet kap. Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épül fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyomány rzés és az ének-zenei nevelés színvonalának meg rzése. Óvodánk kiemelt helyet biztosít a zenei nevelésnek, mert községünknek nagyon színvonalas zeneiskolája van, ahová majd a gyermekek iskolába lépésekor minél több gyermeket várnak. A zeneiskolára való tudatos készülés érdekében a nagycsoportos gyermekeknek hetente „zene-ovi” foglalkozást tartunk, amely az óvodai ének-zene foglalkozásra épít.
48
Folyamatosan tartja óvodánk a zeneiskolával a kapcsolatot, évente több alkalommal is ellátogatunk, ahol a gyermekek a hangszerekkel ismerkedhetnek. A gyermekek m vészi fogékonyságának fejlesztése érdekében rendszeresen lehet séget biztosítunk az él hangszeres játék hallgatására /zeneiskolás gyermekek, FILHARMÓNIAI el adás negyedévente/. A fejlesztés területei: ♦
Az éneklési készség fejlesztése: éneklés megszerettetése, tiszta éneklés kialakítása.
♦
Zenei hallás fejlesztése: magasabb-mélyebb hang megkülönböztetése, halkabbhangosabb megfigyeltetése.
♦
Bels hallás fejlesztése: zenei emlékezet, képzelet, alkotókedv fejlesztése, dallamfelismerés, dallambújtatás.
♦
Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, ritmus, ezek össze-kapcsolása.
♦
Tempóérzékelés : gyorsabb-lassabb megkülönböztetése, érzékelése.
♦
Mozgásfejlesztés: különböz térformák kialakítás, páros játékokkal, hidas, kapus… stb. játékokkal, különféle mozgásokkal mozdulatokkal, tánclépésekkel.
Az óvodapedagógus feladatai az ének-zenei nevelés területén A felhasznál zenei anyagok igényes képességszintjének megfelel válogatása.
életkornak
és
az
adott
csoport
3-6-7 éves korban megtervezhet hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése, mondókákkal gyermek-dalokkal, és a zenei képességfejleszt játékokkal. M indennapi mondókázást, éneklést segítve el , de gondoskodjon hetente ének kezdeményezésr l. Csoportszobában, udvaron megfelel hely, id eszköz biztosítása.
A fejl dés jellemz i óvodáskor végére ♦
A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.
♦
A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.
♦
Élvezettel hallgatnak zenét.
♦
M egkülönböztetik az elemi zenei fogalmakat (pl. halkan és gyorsan járjanak mondóka közben, magasan és lassan énekeljenek, vagy mély hangon beszéljenek).
49
♦
Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
♦
Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
♦
Ismerik a motívum hosszát.
♦
Szeretnek dudorászni, énekelgetni, játék közben.
2.1.
Vizuális tevékenységek
Célja: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A m vészetek megszerettetése, a nyitottság, ízlésformálás a m vészetek iránt. Feladat: ♦
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.
♦
A 3-6-7 éves korban tervezhet alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, min ségének differenciált fejlesztése.
♦
Zavartalan és sokrét tevékenységek feltételeinek megteremtése.
♦
A vizuális tevékenységek elsajátíttatása, a kézügyesség fejlesztése, térlátás alakítása, kézm ves technikák munkatevékenységének összehangolása.
♦
A gyermekek számára megszokott és elérhet helyen mindig álljon rendelkezésre anyag, eszköz, amivel a gyermek tevékenykedhet.
♦
Közös és egyéni észlelésen alapuló vizuális emlékezet, képzelet, vizuális gondolkodás gazdagítása, fejlesztése.
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott, sikertelen lépéseiket minden lelki feszültség nélkül javítják, vagy elölr l kezdik. A munkatevékenységeket is össze kell hangolni, hiszen a szabad önálló tevékenykedés gyakran jár együtt a viszonylagos rendetlenséggel. Szokásokat kell kialakítani, hogy a tevékenységrendszer mellett is rendet lehet tartani, rendben kell tartani környezetüket. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott sikertelen lépéseiket minden lelki feszültség nélkül javítják, vagy elölr l kezdik. A tevékenységhez elegend id t kell biztosítani az óvodapedagógusnak, lehet leg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. Az óvodapedagógus a gyermekeknek egyenként tanítsa meg az eszközök biztonságos kezelését. Az ötlett l a megvalósításig f ként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak el a gyermekek. Legyen lehet ségük arra, hogy bármikor kipróbálhassák a képességeiket. M inden csoportszobában legyen egy kis szekrény, polc, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Az óvodapedagógus biztató szerepe nélkülözhetetlen, de a gyermek egyéni alkotó tevékenységét ne befolyásolja a pedagógusi stílusával. M i
50
óvodapedagógusok is b vítsük ismereteinket, a nevel testületben adjuk át egymásnak jó ötleteinket, azokat a gyakorlatban is hasznosítsuk. A csoportszobában kialakított nyugodt hely biztosítja a gyermekeket, hogy a sokféle anyaggal, eszközzel, technikával dolgozhassanak. Itt bármikor lehet sége van a gyermeknek arra, hogy képességeiket ki tudják bontakoztatni, ami lehet rajzolás, festés, ragasztás, mintázás stb. A m vészeti tevékenység megszervezése, az óvodapedagógus feladatai
Biztosítani, csoportszobában kényelmesen, nyugodtan tudjanak dolgozni a gyermekek, tevékenységeiket egy erre kialakított helyen tudják gyakorolni. A gyermeki fantáziát, annak lehet ségeit kihasználva éljünk azzal, hogy sok eszközt biztosítunk a gyermekek számára, ezzel persze id t és nyugodt helyet is biztosítunk a csoportszobában, vagy a szabadban. Adjon lehet séget arra, hogy élményeiket, az elképzeléseiket meg tudják valósítani. M eghitt légkör, az érzelmi kapcsolat megteremtése legyen minden nap jellemz az óvodapedagógus munkájára. M egismertetni a munkafogásokkal.
gyermeket
különböz
anyagokkal,
technikákkal,
Fejl dés várható jellemz i az óvodáskor végére ♦
Egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
♦
Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.
♦
Szívesen mintáznak, bátran használják az eszközöket.
♦
A megismert technikákat fokozott önállósággal alkalmazzák, vigyáznak önmaguk, eszközeik és környezetük tisztaságára, épségére.
♦
Emberábrázolásukban már a mozgás és a részformák is megjelennek.
♦
Az eszközhasználat biztossá válik.
♦
Alkotásaikat elhelyezik az erre kialakított helyre.
♦
Igényükké válik az esztétikus megjelenítés.
♦
Elkészült munkájukról képesek beszélni.
51
3.
AZ EGYÉN TÁRS ADALMI FELAD ATAIT TUDATOS ÍTÓ, KÉPESS ÉGEIT FEJLES ZT IS MERETEK, TEVÉKENYS ÉGEK
3.1.
MINDENNAPI TES TNEVELÉS
A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejl dését. A tevékenység-központú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. Csak rendszeres testnevelés befolyásolja kedvez en az egész szervezet növekedését. Hozzájárul a légz - és keringési rendszer teljesít képességének növeléséhez. Ezért ajánlatos tehát minden adódó lehet séget kihasználni a nap folyamán. Rendkívül fontos a szabadleveg n való tartózkodás, minél hosszabb idej biztosítása. Célszer tehát a mindennapos testnevelést lehet ség szerint a szabadban tartani /tavasztól – szig/. Télen a leveg nlét, a hó kihasználása /aktívan/ helyettesíti a mindennapi testnevelést. Célja: A gyermek testi fejl désének, egészséges moz gásfejl désének el segítése. Testi képességek – fizikai er nlét – fejlesztése. Feladata: ♦
A mozgás megszerettetése, a mozgásigény maximális kielégítése.
♦
Nyugodt, der s légkör , játékban gazdag, kell intenzítású testmozgás biztosítása.
♦
A kéz finommozgásának, valamint a nagymozgások, egyensúlyérzék fejlesztése.
♦
A mozgáson keresztül a szociális képességek fejlesztése (társakhoz való alkalmazkodás, szabály és feladattudat alakítása, együttm köd és tolerancia képességük fejlesztése.
Tartalma: Dönt mértékben a természetes gyakorlatok képezik. Rendgyakorlatot csak annyit végeztessen az óvón , amennyi a gyermekcsoport helyváltoztatásához és a pontos gyakorlatvégzés feltételeinek megteremtéséhez szüksége. A foglalkozások id tartama az óvodában eltöltött évek során fokozatosan emelkedik, mindenkor igazodva a gyermekcsoport összetételéhez, fejlettségi szintjéhez. Fokozatosan emelkedjen 20-30 percre. 3-4 éves gyermekeknél kezdetben 4-5 perc jó hangulatú, nyugodt, játékos légkör foglalkozás biztosítja a moz gás megszerettetését. A mindennapi testnevelés id pontját a napi tevékenységhez igazodva az óvón tetsz legesen választhatja. A mindennapi testnevelés szervezésében, lebonyolításában jelent s szerepe van a dajkának. Az óvón vel együttm ködve biztosítja a foglalkozások gördülékeny lebonyolítását. M indhárom korcsoportban a mindennapi testnevelés feladatait dönt többségében testnevelési játékokkal oldja meg az óvón . A természetes mozgásokat – járás, futás, ugrás, függés, egyensúlygyakorlatok – kiegészítjük néhány talajtorna elemmel, és kézi szerekkel végezhet gyakorlattal. Ügyeljünk arra, hogy minden moz gásforma, amit a gyermek képes elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe épüljön be.
52
A középs -, illetve nagycsoportba épüljön be a gyógytestnevelés. Ez azért fontos, mert gyermekkorban az elváltozások többsége reverzibilis! Ezen elváltozások kialakulásának megel zésére, illetve javítására kell felhasználni az átlagtól csak kissé eltér mozgásanyagot. A természetes mozgásoknál jobb gyógytestvenelési gyakorlatokat kis sem lehetne találni, mert a természetes mozgások a törzs mindkét oldalát egyformán foglalkoztatják, így nélkülözhetetlenek a test izomcsoportjainak arányos fejl déséhez. Az udvar adta lehet ségek minél sokoldalúbb kihasználása növeli a mindennapos testnevelés hatékonyságát. Kedvez feltételek esetén mezítláb mozoghatnak. ♦
Járásgyakorlatok: járás ütemtartással, irányváltoztatással, különböz kartartásokkal, feladattal, csukott szemmel.
♦
Futógyakorlatok: lassú, közepes iramú, belegyorsuló futás. Futás tempóváltással, irányváltoztatással, versenyfutás, futás hátrafelé.
♦
Ugrások: helyb l távol- és magasugrás, nekifutásból távol- és magasugrás /valamennyi homokgödörbe/. U grások különböz magasságú szerekre fel és le.
♦
Dobások: egykezes, kétkezes, alsó, fels dobás. Hajítás távolba kislabdával, babzsákkal, hajítás vízszintes és függ leges célba.
♦
Kúszás-csúszás-mászás: talajon, padon, ülésben, hason, hanyatt /háton fekve/, el re, hátra, ne rézsútos padon, pók- és rákjárás, el re-hátra, eszközhordással is.
♦
Függés: függés érint magas szeren, bordásfalon, függésben lábmoz gások, lajhárfüggés, lajhár-mászás.
♦
Egyensúlygyakorlatok: járás padon, rézsútos padon, le-fel, eszközzel /pl.: babzsák kézben, fejen/. Egyensúlyozás homokozó peremén, fellépések-lelépések, szerekre, szerekr l.
♦
Hossztengely körüli gurulás: gurulás talajon magastartásban, kézkulcsolással, eszközzel kézben, és boka közt, gurulás párosával.
♦
Gurulóátfordulás: el re, hátra, guggolótámaszból, kis hajlított terpeszállásból.
♦
Talajgyakorlatok.
♦
Versenyek, váltóversenyek.
♦
Labdával végezhet gyakorlatok.
♦
Kéziszer gyakorlatok: babzsák, karika, kend , szalag, bot, kocka, stb.
fordula-tokkal,
Nem gyakorlatokat kell tanítanunk, hanem képességeket kell fejlesztenünk a gyermekek által kedvelt, ismert játékokkal, gyakorlatokkal és az így szerzett képesség birtokában örömmel vállalkoznak a gyermekek er feszítést, odafigyelést igényl feladatok végzésére is. A jó eredmény eléréséhez az óvón és a gyermek aktív együttm ködése is elengedhetetlen. A mindennapi testnevelésnek vannak objektív és szubjektív feltételi, melyek megvalósításához óvodánkban is lehet ségeinkhez képest mindent megteszünk.
53
Objektív feltételek: •
Fontos a megfelel hely biztosítása. Szükséges az udvaron egy legalább 15x10 m füves terület, melyen sportjátékok játszására alkalmas pálya alakítható ki. Nagyon jó lehet séget nyújt a különböz moz gások gyakorlására a mesterségesen kialakított domb. Feltétlenül szükség van, aszfaltos, kavicsos területre, amelyet es után is hamarosan igénybe lehet venni. Ezen a területen el re felfestett vonalak megkönnyítik a futó- és váltóversenyek szervezését, babzsák, vagy kislabda hajítás gyakoroltatását. A különböz alakú, magasságú, nagyságú mászókák az udvarunk fontos kellékei, mászásra, függésre egyaránt alkalmasak. Szükség van egy homokgödörre, melybe távol- és magasugrás is végezhet .
•
Az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre tornaterem áll rendelkezésünkre, melynek eszközkészlete folyamatosan b vül. Szükség esetén azonban megfelel helyet kell biztosítani a csoportszobában is a mindennapi testneveléshez.
•
A megfelel hely kialakítása, a tiszta, balesetmentes eszközök el készítése a foglalkozás megkezdése el tt az óvón , a dajka és a gyermekek aktív közrem ködésével történik. A balesetek elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy az eszközök épek, könnyen elérhet k legyenek és megfelel számban álljanak rendelkezésre.
Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehet séget a gyermekek minél hosszabb id n keresztül a szabad leveg n való tartózkodásra. A gyermekek moz gásigényét a lehet ségekhez képest maximálisan elégítse ki! Adjon ötleteket a gyermekeknek olyan mozgásos játékokhoz, amelyeket önállóan is képesek játszani. Szervezzen versenyjátékokat, így a mozgást biztosító játékok kialakítják a gyermek szabálytudatát. Figyeljen a fokozatosságra, és az egyes gyermekek terhelhet ségére. Az esetleges /testi hibák, lúdtalp, hanyag tartás stb./ kialakulásának megel zése érdekében alkalmazzon célzott, speciális gyakorlatokat. Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad moz gásának biztosításával tegye lehet vé, hogy a mindennapi testnevelés örömet, jelentsen a gyermekek számára. A fokozatosság, a rendszeresség elvének betartása.
54
A fejl dés várható jellemz i a testi nevelés területén ♦
M ozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelel ritmusúvá válik.
♦
Képessé válnak a differenciált mozgásra /gyors, lassú, energikus/.
♦
Egyenes tartással ülnek, állnak, járnak.
♦
Felszabadultan, eszközökkel is.
♦
A szem-kéz, szem-láb, kéz-láb koordinációjuk koruknak megfelel en fejlett.
♦
Izomzatuk kell en meger södött, teherbírásuk n tt.
♦
A mozgás igény, és örömforrás számukra.
teljes
biztonsággal végezzék
a mozgásfajtákat,
különféle
VII. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 1. N Y I T V A T A R T Á S Egész évben 5 napos munkarendben, hétf t l - péntekig folyamatosan tartunk nyitva, kivéve a nyári 1 hónapos takarítási, és a téli-, illetve a tavaszi szüneteket. Az id pontokat az önkormányzattal egyeztetve rögzítjük. Nyitva tartási rend: Hétf t l – Péntekig: 630 órától – 16,30 óráig. 2. A CSOPORTOK KIALAKÍTÁS ÁNAK S ZEMPONTJAI Óvodánk 5 csoportos, csoportelosztására.
így
lehet ségünk
van
a
gyermekek
életkor
szerinti
A csoportok ilyen módon történ elosztásával, felmen rendszerben – így jó esetben 4 évig ugyanaz a csoportvezet óvón és délutános, illetve dajka néni tud a gyermekekkel dolgozni. Az Oktatási Törvényben el írt 25 f s csoportlétszámot kissé kénytelenek vagyunk túllépni /ez általában 3-4 f t jelent/. A gyermekek és óvodapedagógusok közös érdeke, hogy túl nagy csoportlétszámok ne legyenek az egyéni bánásmód, és egyéni fejlesztés megvalósíthatósága érdekében. 3. A NEVELÉS – FEJLES ZTÉS ID KERETEI: NAPIREND – HETIREND 3.1.
Napirend
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermeke óvodai életrendjét, id beosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.
55
A napirend általános id keretei 10 órás óvodai nyitva tartás esetén: -
Játék és szabadid s tevékenység Étkezés, pihenés Öltözködés, tisztálkodási tevékenység Komplex foglalkozások naponta
5 óra 3 óra 1,5 óra 0,5 óra
A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehet az egyes tevékenységek id igénye, a csoportok életkora, illetve a szül i elvárások. A napirend ezen kívül, annak megfelel en, ahogy az évszakok változnak, vagy a gyermeki tevékenységek fejl dése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend kialakítása során tág id kereteket próbáltunk tervezni, ebben a kötött és kötetlen keretek is úgy szerepelnek, hogy közben a gyermekek szükségleteit és életkorát is figyelembe véve határozzuk meg a programunk tartalmi részeit. Az id kereteket rugalmasan változtatjuk annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a várakozási id egy-egy tevékenység között, folyamatosan építjük egyiket a másikra. Célunk: az, hogy a legtöbb id t játékra és szabadid s tevékenységre tudjuk fordítani. Az öltözködésre, tisztálkodásra szánt id miatt a játékid t külön nem bontjuk meg, ezek ugyanis természetesen beépülnek a gyermekek napi életébe. A rugalmas id egységekbe jól beilleszthet k a kötetlen és kötött foglalkozások és a tervezett folyamatos, fejleszt tevékenységek. A napirendben kötött foglalkozásokat tervezünk, a kötetlen tevékenységeknek viszont csak az id keretet határozzuk meg. 3.2.
Hetirend
A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata: ez alapja a ritmikus és rendszerint ismétl d napi tevékenységnek. Csak keret, melyet az adott körülmények és a gyermekcsoportok összetétele határoz meg. A tervezés során mindig figyelembe kell vennünk, az adott korcsoportot és a gyermekek igényeit, képességeit. Ennek érdekében a komplex foglalkozások helyei és id keretei is megváltoztathatók. A hetirend kialakításakor figyelembe vesszük: ♦
A kötetlen foglalkozások során csak id vallumokat jelöljük meg, mivel ezek helyét mindig meghatározzák, és rugalmasan alakítják a szabadid s tevékenységek, /a különböz játékok: asztali, épít , matematikai, szerep, dramatizálás, bábozás stb./ a játszó gyermekekhez való alkalmazkodás. Ugyanúgy történik a reggeli, ebéd, uzsonna, testmozgás, pihenés, élményszerz séták, mindennapos testnevelés és az udvari tevékenységek idejének meghatározása is.
♦
A kötelez , vagy kötetlen és mikro-csoportos foglalkozásokat.
♦
Családlátogatásokat, nyílt napok szervezését.
♦
Logopédiai foglalkozások idejét.
56
♦
Hitoktatás idejét /ez a foglalkozás délután történik/.
♦
„Zene-ovi” idejét /ez a foglalkozás délután történik/.
♦
Heti egy alkalommal logopédus segítségét vehetik igénybe az arra rászoruló gyermekek.
♦
Szül i igényekhez alkalmazkodva, hetente egy alkalommal – hitoktatói képzettséggel rendelkez – óvodapedagógus vezetésével hitoktatás lehet sége is biztosított óvodánkban.
♦
A „zene-ovi” m ködtetése, a községi zeneiskolával közösen kidolgozott program alkalmazásával /és anyagi támogatásával/ ez irányú óvodapedagógus vezetésével heti egy alkalommal történik.
Külön programjaink: Ο
Inkább évszak- és id járás-függ ek, - összeegyeztethet k, beilleszthet k a helyi programunkba is. Így pl.: a szomszédos kastélypark adta megfigyelési lehet ségek kihasználása /állandó fás területek stb./
Ο
A Tápió folyó él világának változásainak folyamatos figyelemmel kísérése.
Ο
A játszótér – h s ligetes – látogatása, - az itt kialakított szánkózó-domb, illetve korcsolya pálya lelkes használata.
Ο
A Tápió-vidék természetvédelmi területére - évente egyszer -lovaskocsival történ kirándulások szervezése, ahol a szürke gulya életét, mozgását egészen testközelb l tekinthetik meg a gyermekek.
Óvodánk specialitása: a tornaszoba Ennek használatát az óvodapedagógusok – közös megegyezés után – úgy osztották be, hogy minden gyermekcsoport birtokba vehesse azt, heti egy alkalommal. Ezek szabályozását minden évben munkatervünkben rögzítjük. A hetirend általános tartalma és maximális id kerete
NAPONTA: 20-30 perc
NAPONTA:30-35 perc
Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers
Élménybeszámolók meghitt szélgetések, anyanyelvi játékok Természet-társadalom-ember Zenei nevelés
Sz.
Mese-vers
Testnevelés
Cs.
Mindennapi testnevelés Mese-vers
P.
Mindennapi testnevelés Mese-vers
M vészeti tevékenységek: Vizuális nevelés, Matematika M vészeti tevékenységek: Vizuális nevelés, Matematika
H. K.
be-
57
A hetirend jobb oldali oszlopában a kötelez testnevelés-foglalkozás /tornaszoba használata miatt/ az óvón i kollektíva közös megegyezés alapján csoportonként eltolódik. Egyéni sajátossága óvodánknak, hogy a csoportokban a gyermekek fele m vészeti tevékenységet végez, addig a másik fele matematikázik és így egyéni fejlesztésre differenciált bánásmódra is sor kerülhet. 4. TERVEZÉS , PEDAGÓGIAI ADATKEZELÉS , DOKUMENTÁCIÓK ÉS AZOK TERVEZÉS E 4.1.
Tervezés
A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvet , fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelent s mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejl dési üteme különböz és a gyermek fejl dését tekintve is különböz szinten lehet egyik, vagy másik képességét illet en. A fejl dés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböz területeken más és más lehet. Az óvoda feladatai közé tartozik: 1. A kiemelked képességekkel rendelkez gyermekek felismerése és fejlesztése. Fejlesztésünk célja, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítsuk, és képessé tegyük azok megoldására. 2. Az esélyegyenl ség megteremtése, a felzárkóztatás. Kreatív probléma megoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenek el tt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegend id a tevékenykedésre és a tapasztalat szerzésre. Feladatok a tervezéssel kapcsolatban: A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerb l kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket! A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább. Két hetes periódusokban célszer , hiszen csakis ez esetben nyílhat lehet ségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begy jtésére és a nevel munkában való fel-használására. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés el készít folyamatához tendencia. A tervezés során szükséges külön is biztosítani a gyermeki tapasztalatok el re nem tervezhet tartalmának megjelenítését a tervez és megvalósító munkában.
58
A tevékenységek megtervezéséb l kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal sokoldalúan, különböz néz pontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt, alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedés segítségével tervezzük. A kétheti ütemterv megírása egyben napi vázlatot is megadja az óvón számára. Fontos, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejl dési ütemér l, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegy jtése a tevékenységek sokszín ségének megtervezéséhez nyújt segítséget. Az óvodapedagógus feladat a nevelés tervezésénél A gyermekek az óvodai „tanulása” cselekvések sorozatában való közrem ködéssel érzékelt, tapasztalt, szemléletes élethelyzetekben, játék közben történjenek. A kisgyermekek saját képességeihez, egyéni adottságaihoz képest fejl djenek. A foglalkozásokat játékosság hassa át, mindig változatos játékos módon építse fel ezeket. A nevelési játékok elérése érdekében saját csoportja foglalkozási anyagát a csoport egésze, de az egyes gyermekek fejlettségi szintjéhez, az adott helyi sajátosságokhoz, lehet ségekhez alkalmazkodva tervezze, válassza meg a szervezési és munkaformákat. Az eszközök megválasztásánál lényeges, hogy azok, a felhasználás során a tanulásban /játékok fajtái, különböz képek, tárgyak stb./ segítsék és serkentsék a gyermekek érdekl dését, aktivitását, gondolkodását a különböz feladatokban rejl problémák felismerését, megoldását. A tevékenységek végzése során tapasztalják meg, hogy együttm ködve segíthetik egymást. Tanulás közben munkálkodjanak együtt társaikkal. Fejlesztés módszere Egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Az óvodapedagógusok maguk döntik el, milyen szervezeti formát alkalmaznak, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés, vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánják elképzeléseiket megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját a gyermekek fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiinduló pontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készül gyermek felkészítése az életre, feltételezi, olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való
59
aktív közrem ködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglév problémával foglalkozzon A nevel munka, elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevel munka tervezésének irányvonalairól.
5. A TERVEZÉS DOKUMENTÁC IÓJA 5.1.
Csoportnapló
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott, els sorban statisztikai adatok tárolására alkalmas, de a nevel munkához szorosan kapcsolódó bejegyzéseknek is helyet ad az óvodai csoportnapló- mely a csoportok hivatalos dokumentuma.
A CSOPORTNAPLÓ 1 NEVELÉS I ÉV IDEJÉRE ALKALMAZHATÓ 5.2.
Éves nevelési – tanulási tervek /korcsoportonként/
Hosszú távú fejlesztés /1 nevelési év / átgondolását és az óvón gy jt munkáját öleli fel, a célok és feladatok ismeretében. 5.3.
Heti /kétheti/ nevelési – tanulási terv
Tartalmazza: a 4-es feladatrendszert alapul véve, meghatározott gyermeki tevékenységek tervezését, a szükséges fejlesztéseket a nevel munka továbbfejlesztésének feladatait, de itt rögzíthet k a gyermekek spontán ötletei, tapasztalati, melyek összegy jtésére és azok felhasználására is lehet sége ad. Ezek egyben az óvón k napi vázlatául is szolgálnak. 5.4.
Gyermeki megfigyelések
Alapjául szolgálnak az egyéni differenciált fejlesztés megtervezésének. Tartalmazza: a gyermekek folyamatos fejl désének megfigyelését, mérését, értékelését rögzít feljegyzéseke. Így jól láthatókká válnak az egyéni eltérések, fejl désbeli különbségek. Segít a felismerésben és a regisztrálásban, de ezek a feljegyzések jelzik a lehetséges fejlesztési irányokat is. Újabb információkhoz juttatnak bennünket a gyermek teljes megismeréséhez: a gyermeki megfigyelések és a gyermekek munkái. Igen fontosak számunkra ezek a dokumentációk, feljegyzések, ugyanis összehasonlítva a megbízható szintet mutató elemzéseket, segítséget nyújtanak a gyermekek fejl désének figyelemmel kíséréséhez, általuk összesíthet , értékelhet statisztikai adatokat kapunk, a gyermekcsoportok, illetve az egyes gyermekek fejl désér l. Programunk megvalósításában a helyi munkaközösség segítségére folyamatosan számítunk.
60
Az óvodapedagógus – a nevel munka dokumentálásával kapcsolatos – feladatai: Heti, kétheti, havi nevelési – tanulási terv készítése. Hetirend és napirend összeállítása. A gyermek fejl désének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése. A nevel munka folyamatos értékelése.
61
5.5. Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata és egymásra épülése
Óvodai nevelés Országos Alapprogramja
Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
Helyi Óvodai Program
Intézményi Min ségirányítási Program Az eredményesség mérése értékelése
Az óvoda Szervezi és M ködési Szabályzata
A gyermekcsoportok éves terve a tevékenységek megtervezése
A gyermekcsoportok heti tanulási tervei
Gyermeki megfigyelések – Egyéni Fejl dési Napló
Felvéti és Mulasztási Napló
62
VIII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGG VÉKENYSÉG AZ ÓVODÁBAN
PEDAGÓGIAI TE-
A gyermekvédelem minden óvodapedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelmi, pedagógiai eszközökkel való segítése. A gyermekvédelmi munka, védelem minden gyermekre kortól, nemt l, vallástól származástól független odafigyelést, gondoskodást jelent. A munkát irányító dokumentumok 1991. november 20-án kihirdetett Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény; Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. és módosításai – Gyermek és ifjúságvédelem; 1997. évi XXXI. Törvény gyermekvédelmi felel sök segítése; Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja; 16/1998.(IV.8.) M KM rendelet 4.§; 1999. évi LXVIII. Törvény 47.§.c.pontja Helyzetkép: Az óvoda jellemz i /részletezve „helyzetkép” c. alatt/. Célja: ♦
Az óvodába beíratott és járó gyermekek problémáinak korai felismerése, kezelése.
♦
A gyermek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettség kialakulásának megakadályozása, de legalábbis csökkentése, hogy hátrányos helyzetbe tartósan ne kerüljön, vagy hátrányos helyzet b l ne váljék veszélyeztetté a gyermek.
♦
Problémás esetek folyamatos felmérése, gondos orvoslása, a gyermekvédelmi munkát segít partnerkapcsolatok folyamatos ápolása, velük együttm ködés rendszeresen.
♦
Az óvodai fels rendszer aktuális m ködtetése – óvodán belül és kívül is a társ és segít intézményekkel.
Feladata: ♦
A gyermeki, családi problémák felismerése, képviselete minden esetben.
♦
Nyilvántartás, statisztika készítése a megismerés után.
♦
A megfelel segít módok kiválasztása, alkalmazása.
♦
Szociális ellátások lehet ségének számbavétele /étkezési segély, egyéb segélyek/.
63
♦
Szül kkel való rendszeres kapcsolattartás, tájékozódás a segít lehet ségér l.
♦
Segít küls szervekkel, szakemberekkel, együttm ködés, kapcsolattartás folytatása.
♦
Szükség esetén írásos jelzés a Gyermekjóléti Szolgálathoz, Gyámhivatalhoz, Nevelési Tanácsadó, jegyz bevonása a probléma megoldásban.
az eddig
szolgáltatások
kialakított
aktív
Nyilvántartás és statisztika szempontjából – csoportonként – illetve az egész óvodára Az évenkénti felmérés szempontjai: Az óvodába beírt gyermekek száma, ebb l - nagycsaládos, - gyermekét egyedül nevel , - csonka családban nevelkedik, - állami gondozott, - cigány - félcigány, - nehezen nevelhet , - rendszeres gyermekvédelmi támogatás kap. Veszélyeztetett helyzet:
Hátrányos helyzet
olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl dését gátolja vagy akadályozza.
gyermekeknél a szükségletek kelégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejl dése nem veszélyeztetett.
Az óvodavezet feladata a Kt.54.§.(1). alapján a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellen rzése. Egységes nevel testületi szemlélet kialakítása, tanácsadással, helyzetelemzéssel, friss információ áramlás biztosításával.
meg-beszéléssel,
♦
A gyermekvédelmi felel s továbbképzésen való részvételének biztosítása!
♦
Etikai szabályok betartása, illetve a gyermekek jogainak szem el tt tartása, a gyermeki jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezésekkel megfelel en.
♦
A gyermek joga, hogy a nevelési intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák, óvodai életrendjét /pihen id t, testmozgást, étkezési lehet ségét/ életkorának és fejlettségének megfelel kialakítása, illetve ennek gyakorlati megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése.
64
♦
Az óvodának gondoskodni kell a rábízott gyermekek felügyeletér l, a nevelés, oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésér l. A gyermekbaleseteket el idéz okok feltárásáról és megszüntetésér l az egész óvodára kiterjesztett min ségbiztosítási ellen rzés, el írás javaslattétele alapján.
♦
A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszerzése, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermekek közül a tanköteles korúak évente legalább egyszer fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt.
♦
A gyermekvédelmi felel s beszámoltatása.
Óvodapedagógusok feladata: Biztosítani a gyermekeket megillet jogok érvényesülését óvodán belül. Gyermekek viszonylatában: még – a napi értékközvetítés, korrigáló, családi nevelést pótló, helyettesít nevelés, beszélgetés, szeretetnyújtás. Egészséges életmód tevékenységeinek, szokássá alakítása – egészségmeg rz programok szervezése a leveg ztetéssel, sétákkal, heti gyümölcsnap szervezésével. M egfigyelés, jelzés, szükség esetén, óvodán belül. A gyermek személyiségfejlesztésére – hátrányok csökkentése, esélyegyenl ség biztosítása, iskolai életre alkalmassá tétele egyéni ütemterv kidolgozása – felzárkóztatás, vagy tehetséggondozás céljából. M egfelel mérési, értékelési eszközök, módszerek, eljárások kidolgozása, ezek, valamint a fels rendszer rendszeres m ködtetése. Szül kkel kapcsolatosan: Családlátogatás, szül i értekezletek, fogadó órák, nyílt napok szervezése továbbra is. Eseményekr l tájékoztatás szóban, írásban, faliújságon, meghívóval. Szül k bevonása programokba, - kirándulás – munkadélután, gyermeknap, farsang megrendezése, szervezése. A prevenció minden gyermekre történ kiterjesztése. Gyermekvédelmi felel s feladata: A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munka programját az adott évre. Írásos munkatervkészítés egész évre. Beszámol a megtett intézkedésekr l. Faliújságon keresztül tájékoztatja a szül ket gyermekvédelmi tevékenységér l, fogadó órájáról. A csoportokban dolgozó óvodapedagógusokkal rendszeres együttm ködés, szükség esetén közös családlátogatás, fogadó óra. Szükség esetén tanácsadás.
65
Folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok sikeresebb végzése céljából, jogszabályok ismerete. Továbbképzésen, konferencián való részvétel. Társ és segít intézményekkel való változásának követése.
aktív
kapcsolattartás,
jogszabályok
Gyermekvédelmi támogatásban részesül gyermekek nyilvántartása – havi étkezési jelentés készítése az önkormányzat felé benyújtása. Munkánk értékelésének szempontjai
IX.
♦
Az év elején felmért – felvett statisztika szerinti arányok változása.
♦
Egy nevelési év végén összegezni, mit tettek az óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felel s, óvodavezet az el forduló problémás esetek megoldására, javítására, esetenként csökkentésére.
♦
Azon okok eltárás, amely túln az óvoda lehet ségein – tudjuk – de nem tudunk segíteni.
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
Az óvoda nevel munkáját a helyi környezet egyre intenzívebb formában befolyásolja és ez a tendencia a jöv ben fokozódni látszik. Az óvoda küls kapcsolati a következ k: Ο
óvoda és a család,
Ο
óvoda és iskola,
Ο
óvoda és fenntartó
Ο
óvoda és a különböz közm vel dési intézmények,
Az óvoda és a család Az óvoda munkáját a családi nevelésre épül. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek harmónikus fejl dését. A szül k általában örömmel fogadnak minden tájékoztatást az óvoda életér l, és különösen érzékenyen figyelnek a gyermekükr l szóló információkra, értékel megnyilatkozásokra. Elengedhetetlen, hogy az óvón reálisan tájékoztassa a szül ket! A szül kkel való kapcsolattartásban kezdeményez ek vagyunk és igyekszünk az együttm ködés, a segítés legmegfelel bb módját megtalálni. Célunk a kölcsönös bizalmon alapuló, az egyenrangú nevel társi viszony kialakítása. Kapcsolattartásunk formái változatosak és egyre b vül k. Az óvodába iratkozáskor már személyes beszélgetés során tájékozódunk a gyermekr l, szüleir l családi körülményeir l, a legszükségesebb dolgokról /van-e testvér, teljes családban él-e, dolgoznak-e a szül k, stb./. 66
Természetesen a szül nek is bemutatjuk az óvodát. A nevelési év kezdetén minden új óvodás az els napot asz anyukájával, vagy apukájával együtt tölti az óvodában. Az év folyamán 3 alkalommal tartunk szül i értekezletet, ahol b vebb tájékoztatás adunk a csoportban folyó munkáról, a gyermekek fejl désér l, az óvodában történt, illetve elkövetkezend eseményekr l. A naponkénti párbeszéd pillanatai lehet séget adnak a kölcsönös érdekl dés kifejezésére, a tájékoztatásra. A szül k csoportban tartózkodásának speciális esete a nyílt napon való részvétel, /középs és nagycsoportban/ évente 1 alkalommal. M unkadélutánok szervezése a M ikulást megel z en, illetve farsangi id szakban. A farsangi mulatság nyílt program. Szervezésében, lebonyolításában a szül k aktív szerepet vállalnak. Örömmel vesznek rész a szül k a kirándulások szervezésében, illetve lebonyolításában, szükség esetén kísér ként is. Óvodánkban Szül i Szervezet m ködik, mely nemcsak koordináló, hanem kezdeményez is a folyamatos együttm ködésben. A csoportvezet óvón és a délutános óvón együttesen végzik a családlátogatást, a kisgyermek óvodába töltött els nevelési évében. Az óvoda és az iskola Településünkön egy általános iskola m ködik, így óvodásaink valamennyien itt kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat. A Községi Általános Iskolával évek óta igen jó a kapcsolatunk. M inden esetben az els s tanító nénik az óvodában találkoznak a leend tanítványaikkal. Hagyomány óvodánkban, hogy a tanévnyitóra az 5. osztályos gyermekek és a tanító nénik az óvónénikkel együtt kísérik át az óvodából az iskolába a leend els söket, ahol hatalmas taps és az iskolai fúvószenekar köszönti ket. 2-3 hónap múlva az óvónénik meglátogatják volt óvodásaikat az iskolában /tanítási óra keretében/. Évente 2 alkalommal az óvodapedagógusok és az alsó-tagozatos nevel k véleményt cserélnek azokban a dolgokban, amivel megkönnyíthet az óvodából, iskolába való átmenet. A községi zeneiskola szervezésében „zene-ovi” m ködik a nagycsoportos gyermekek részére, amelyet szakirányú végzettséggel rendelkez óvón vezet.
X.
SAJÁTOS NEVELÉSI ÓVODÁNKBAN
IGÉNY
GYERMEKEK
NEVELÉS E
Csak olyan sajátos nevelést igényl gyermek nevelését vállaljuk fel, akinek neveléséhez a megfelel személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk, vagy a közeljöv ben rendelkezni fogunk. „A sajátos nevelési igény gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelel pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezd d en, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függ en a szakért i bizottság véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás – az óvodai nevelés felkészít fejlesztés keretében kell biztosítani.” (1993. évi LXXIX törvény, módosított 2003. évi LXV törvény) A sajátos nevelési igény integráltan biztosítjuk.
gyermekek nevelését óvodánkban a többi gyermekkel együtt,
67
Abban a kérdésben, hogy a gyermek eredményes nevelése, fejlesztése mely formában oldható meg, az illetékes Nevelési Tanácsadó és a Szakért i Bizottság foglal állást. A gyermekeket egyéni fejlesztési napló alapján gyógypedagógus segítségével csoportból kiemelve heti egy-két alkalommal történik. Cél: A sajátos nevelést igényl gyermekek integrálása a közösségbe, életmin ségük javítása. Feladat: ♦
Segíteni beilleszkedésüket, elfogadtatni másságukat, a lehet ség szerint fejleszteni ket.
♦
Esélyegyenl ség biztosítása, azonos feltételek nyújtásával.
Tartalom: A fogyatékos kisgyermeket egyes területen kiemelked teljesítményre való képessé tétele. A fogyatékos kisgyermeknél kialakítani az alkalmazkodó készséget, akarater t, önállóságra törekvést, együttm ködést. Ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. A fejlesztés rövid távú céljait és tartalmát minden esetben a fejleszthet séget tükröz gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A fogyatékos gyermekek nevelése során figyelembe vesszük, a gyermeki sajátosságokat, azt a tényt, hogy a fejlesztés ne terhelje túl a gyermekeket. A hatékony képességfejlesztés kritériumai személyi, tárgyi feltételek: A gyermekek fejlesztésének és gondozásának feladatait egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv tartalmazza. Ezt a megfelel végzettséggel rendelkez szakember készíti el. A szükséges tárgyi feltételeket az óvoda biztosítja. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvón k jelzése alapján a fejlesztést igényl gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése, és az ehhez szükséges szül i jóváhagyás beszerzése. M egfigyelések, mérések alapján koordinálás a csoportos óvón kkel.
egyéni fejleszt
programok kidolgozósa,
Az egyéni és mikro csoportos foglalkozások megtartása. Adminisztráció pontos vezetése a fejleszt munkáról. Szül , tájékoztatása, együttm köd kapcsolat kialakítása igény szerint. Év végi felmérés a gyermekek fejl désér l.
68
A fejl dés jellemz je óvodáskor végére: Örömmel és aktívan vesz részt a fejleszt foglalkozásokon. Önmagához mérten kimutatható a fejl dés. Tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei. A sajátos nevelési igény gyermekek nevelésének módjai: •
A fejlesztés és gondozás a nevelés év rendjéhez igazoldó.
•
A fejlesztésbe és a gondozásba a szül is közrem ködhet.
•
A fejlesztés, gondozás szervez je az ellátott gyermekr l nyilvántartást vezet.
Az óvoda helyi nevelési programjában is meghatároztuk, hogy mely sajátos nevelési igény gyermekeket tudjuk fogadni. Óvodánkba eddig is fölvettük és együttnevelésben részesítettük a hallássérült, a hiperaktív, az enyhe értelmi fogyatékossággal él gyermekeket. A következ szempontok figyelembevételével kerül megvalósításra óvodánkban a sajátos igény gyermekek együttnevelése. - A fogyatékos gyermek egyes területen kiemelked teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. - Az óvodai nevelés sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a csoportos és az egyéni tevékenységi formák. - A spontán tanulást a társakkal történ együttm ködést, a kommunikáció fejl dését segíti a számtalan élmény, minta, amelyeket a korcsoportjában tapasztal a gyermek Az együttnevelési fogalom azt is jelenti, hogy az együttes fejlesztésen túl a gyermekekben a speciálisat, a rá jellemz egyedi sajátosságokat keresi, és látja meg. A differenciálás lehet ségei széleskör ek, pl.: a gyermek sokoldalú tevékenykedtetése, a teljesítményszintek széles sávjának elfogadása, együttm köd tanulás, az egyéni feladatmegoldás érvényesítése. A sajátos nevelés igény gyermekek nevelését „A sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének” irányelveiben foglaltak alapján végezzük A sajátos nevelési igény gyermekek nevelését intézményünkben logopédus-gyógypedagógus segíti. Abban az esetben, ha a szül ezt a lehet séget nem igényli, akkor lehet sége van arra is, hogy más szakszolgálathoz viheti el heti 1-2 alkalommal gyermekét, ahol a megfelel ellátásban részesül. Az együttnevelés további fontos szubjektív tényez je a szül k, hiszen a felel ssége ennél a formánál kifejezetten nagy, nagyobb, mint ha speciális intézménybe adta volna gyermekét. Szerepet játszik a beilleszkedésben az óvodapedagógussal való napi kapcsolat, a gyógypedagógussal való kapcsolat. A feltételrendszer kifejezetten komplex, s ezen belül nagyon sok a szubjektív, nem könnyen megfogható tényez , úgy, mint a fogadó óvodapedagógus szemlélete, módszerei, segít készsége, kreativitása, kell érzékenysége a probléma iránt, s végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei. 69
Az integrált gyermek társai sem jelentenek elhanyagolható körülményt, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik, illetve er sen hátráltatják a folyamatot. Óvodánkban szinte fel sem merülnek problémák: rövid eligazítás után, magától értet d en fogadják be társaikat, nem jelent gondot a másság elfogadása.
XI. NEMZETI ETNI KAI KISEBBSÉG Az óvodáskorú cigány gyermekek közül, csaknem, mindenki jár óvodába. Létszámuk az óvodáskorú gyermeke 5 %-át teszi ki. A családok nagy százaléka nem dolgozik. Sokan közülük nagycsaládosak és a gyermekvédelmi támogatás az egyetlen jövedelemforrásuk. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek többsége ingerszegény otthoni környezetben él. A szül k többsége alacsony iskolázottságú, gyakran munkanélküli. Folyamatosan n a csonka családban él gyermekek száma is. Zömmel önálló lakással rendelkeznek, kihasználva a Szociál Politikai Támogatást, építkeztek és rendezett körülmények között –betelepülve a falu különböz területeire – élik életüket. Gyermekeiket nagy részük tisztán, ápoltan járatja az óvodába, de akadnak bizony problémás családok is. Az óvodába lépéskor elvégzett szintfelmérések eredményei alapján, a családlátogatások során, tapasztalt körülmények és a cigánygyermekek óvodai életbe való beilleszkedése, iskolába lépésükkor értelmi, érzelmi, szociális fejlettségük még mindig sok esetben elmarad a többi beiskolázandó kisgyermek fejlettségi szintjét l. Közös munkánkat részben hátráltatja az a tény is, hogy elvi kérdésekben, miszerint /pl.: egyegy tanköteles korú gyermeket sokszori felszólításra sem hajlandóak rendszeresen óvodába járatni, gyakran szükséges a területi illetékes jegyz segítségét kérnünk. Községünkben 1998. óta m ködik Kisebbségi Önkormányzat. A szociokultúrális hátrányok mellett gyakran még részképesség zavarokkal is küzdenek. F célunk: ♦
Ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat.
♦
A gyermekeket mindkét kultúrához való alkalmazkodásra képessé tenni.
♦
Eddigi eredményeink meg rzése.
♦
Szül kkel, hozzátartozókkal továbbfejlesztése, mélyítése.
♦
Fejleszt foglalkozások szervezésével hátrányok leküzdése.
kialakított
kapcsolat
megtartása,
illetve
Feladatunk: Az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztés a testi, az értelmi és szociális érettség kialakítása a sikeres iskolai beilleszkedéséhez,. A rendszeres óvodába járás szorgalmazása. Identitásuk er sítése. Egészséges életmódra nevelés.
70
Anyanyelvi nevelés keretében, igényébresztés a társalgásra.
a beszédértés, beszédfegyelem fejlesztése,
Ismeretek b vítése játékos formában, gondolkodási m veletek er sítése. Azon munkálkodni, hogy ezeket a gyermekeket is képességeikhez mérten, minél magasabb fejlettségi szintre eljuttassuk, óvodába, iskolába való beilleszkedésüket, lehet ségeikhez képest, maximálisan el segítsük. Rendszeres kapcsolattartás, szül kkel, nagyszül kkel, testvérekkel. /Formái: családlátogatás, szül értekezlet, rendezvények, nyílt napok, bemutatók./ Kisebbségi Önkormányzattal, együttm ködés.
családsegít kkel,
véd n vel való
folyamatos
A múzeumlátogatások, kirándulások, bábel adások, állatkerti séták pótolják azokat az élményeket, amelyekb l a gyermekek az otthoni környezetükben kimaradnak. Sokszor érik ket negatív hatások is. Ezeket próbáljuk ellensúlyozni. Tartalom: A fejlesztés id pontja, konkrét cél, terület megnevezése, a fejlesztés módszerei, eszközei. A fejlesztés dokumentációja a csoportnapló. A legfontosabb fejlesztési területek a következ k: •
Mozgásfejlesztés: fejlesztés).
•
Testséma fejlesztés: (Testkép, én-kép.)
•
Téri tájékozódás, térbeli mozgás fejlesztése: térirányok, térbeli viszonyok, jobb baloldal.
•
Értelmi fejlesztés: (csoportosítás, id beli relációk, figyelem, motoros feladat verbális visszaadása).
•
Finommotoros koordináció fejlesztése: (rajzkészség fejlesztése).
•
Nyelvi kifejez készség fejlesztése: (szókincs, beszédritmus, képolvasás, szöveg visszaadás).
•
Érzelmi szociális fejlesztés: (kapcsolatteremtés, beilleszkedés, feladat megértés, feladattartás, érzelmi élet).
•
Szociális érettség: (önállóság, feladat végzés, munkatempó).
•
Tehetséggondozás: (valamelyik területen kimagasló teljesítmény esetén fejl dés feltételeinek biztosítása).
nagy
és
finommozgás
(kézmozgások,
egyensúlyérzék
A fejlesztést végzik: A csoportok óvón i a dadus nénik segítségével.
71
A fejlesztés módja: Egyéni, vagy kiscsoportos a fejlesztés tartalmától függ en. Csak akkor lehetünk eredményesek, ha az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket az iskola kezdésig felzárkóztatjuk társaikhoz, a tehetségeket továbbfejlesztjük és minden segítséget megadunk neki, és a családoknak ahhoz, hogy a gyermekek egyenl eséllyel kezdjék meg az iskolai tanulmányaikat.
72
KIEGÉSZÍTÉS SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY GYERMEKEK NEVELÉSÉHEZ Csak olyan sajátos nevelést igényl gyermek nevelését vállaljuk fel, akinek neveléséhez a megfelel személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk, vagy a közeljöv ben rendelkezni fogunk. „A sajátos nevelési igény gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelel pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezd d en, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függ en a szakért i bizottság véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás – az óvodai nevelés felkészít fejlesztés keretében kell biztosítani.” (1993. évi LXXIX törvény, módosított 2003. évi LXV törvény) A sajátos nevelési igény gyermekek nevelését óvodánkban a többi gyermekkel együtt, integráltan biztosítjuk. Abban a kérdésben, hogy a gyermek eredményes nevelése, fejlesztése mely formában oldható meg, az illetékes Nevelési Tanácsadó és a Szakért i Bizottság foglal állást. A gyermekeket egyéni fejlesztési napló alapján gyógypedagógus segítségével csoportból kiemelve heti egy-két alkalommal történik. Cél: A sajátos nevelést igényl gyermekek integrálása a közösségbe, életmin ségük javítása. Feladat: ♦
Segíteni beilleszkedésüket, elfogadtatni másságukat, a lehet ség szerint fejleszteni ket.
♦
Esélyegyenl ség biztosítása, azonos feltételek nyújtásával.
Tartalom: A fogyatékos kisgyermeket egyes területen kiemelked teljesítményre való képessé tétele. A fogyatékos kisgyermeknél kialakítani az alkalmazkodó készséget, akarater t, önállóságra törekvést, együttm ködést. Ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. A fejlesztés rövid távú céljait és tartalmát minden esetben a fejleszthet séget tükröz gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A fogyatékos gyermekek nevelése során figyelembe vesszük, a gyermeki sajátosságokat, azt a tényt, hogy a fejlesztés ne terhelje túl a gyermekeket. A hatékony képességfejlesztés kritériumai személyi, tárgyi feltételek: A gyermekek fejlesztésének és gondozásának feladatait egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv tartalmazza. Ezt a megfelel végzettséggel rendelkez szakember készíti el. A szükséges tárgyi feltételeket az óvoda biztosítja. 73
Az óvodapedagógus feladatai: Az óvón k jelzése alapján a fejlesztést igényl gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése, és az ehhez szükséges szül i jóváhagyás beszerzése. M egfigyelések, mérések alapján koordinálás a csoportos óvón kkel.
egyéni fejleszt
programok kidolgozósa,
Az egyéni és mikro csoportos foglalkozások megtartása. Adminisztráció pontos vezetése a fejleszt munkáról. Szül , tájékoztatása, együttm köd kapcsolat kialakítása igény szerint. Év végi felmérés a gyermekek fejl désér l.
A fejl dés jellemz je óvodáskor végére: Örömmel és aktívan vesz részt a fejleszt foglalkozásokon. Önmagához mérten kimutatható a fejl dés. Tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei. A sajátos nevelési igény gyermekek nevelésének módjai: •
A fejlesztés és gondozás a nevelés év rendjéhez igazoldó.
•
A fejlesztésbe és a gondozásba a szül is közrem ködhet.
•
A fejlesztés, gondozás szervez je az ellátott gyermekr l nyilvántartást vezet.
Az óvoda helyi nevelési programjában is meghatároztuk, hogy mely sajátos nevelési igény gyermekeket tudjuk fogadni. Óvodánkba eddig is fölvettük és együttnevelésben részesítettük a hallássérült, a hiperaktív, az enyhe értelmi fogyatékossággal él gyermekeket. A következ szempontok figyelembevételével kerül megvalósításra óvodánkban a sajátos igény gyermekek együttnevelése. - A fogyatékos gyermek egyes területen kiemelked teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. - Az óvodai nevelés sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a csoportos és az egyéni tevékenységi formák. - A spontán tanulást a társakkal történ együttm ködést, a kommunikáció fejl dését segíti a számtalan élmény, minta, amelyeket a korcsoportjában tapasztal a gyermek Az együttnevelési fogalom azt is jelenti, hogy az együttes fejlesztésen túl a gyermekekben a speciálisat, a rá jellemz egyedi sajátosságokat keresi, és látja meg. A differenciálás lehet ségei széleskör ek, pl.: a gyermek sokoldalú tevékenykedtetése, a teljesítményszintek széles sávjának elfogadása, együttm köd tanulás, az egyéni feladatmegoldás érvényesítése.
74
A sajátos nevelés igény gyermekek nevelését „A sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének” irányelveiben foglaltak alapján végezzük A sajátos nevelési igény gyermekek nevelését intézményünkben logopédus-gyógypedagógus segíti. Abban az esetben, ha a szül ezt a lehet séget nem igényli, akkor lehet sége van arra is, hogy más szakszolgálathoz viheti el heti 1-2 alkalommal gyermekét, ahol a megfelel ellátásban részesül. Az együttnevelés további fontos szubjektív tényez je a szül k, hiszen a felel ssége ennél a formánál kifejezetten nagy, nagyobb, mint ha speciális intézménybe adta volna gyermekét. Szerepet játszik a beilleszkedésben az óvodapedagógussal való napi kapcsolat, a gyógypedagógussal való kapcsolat. A feltételrendszer kifejezetten komplex, s ezen belül nagyon sok a szubjektív, nem könnyen megfogható tényez , úgy, mint a fogadó óvodapedagógus szemlélete, módszerei, segít készsége, kreativitása, kell érzékenysége a probléma iránt, s végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei. Az integrált gyermek társai sem jelentenek elhanyagolható körülményt, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik, illetve er sen hátráltatják a folyamatot. Óvodánkban szinte fel sem merülnek problémák: rövid eligazítás után, magától értet d en fogadják be társaikat, nem jelent gondot a másság elfogadása.
75
KIEGÉSZÍTÉS NEMZETI ETNI KAI KISEBBSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ Az óvodáskorú cigány gyermekek közül, csaknem, mindenki jár óvodába. Létszámuk az óvodáskorú gyermeke 5 %-át teszi ki. A családok nagy százaléka nem dolgozik. Sokan közülük nagycsaládosak és a gyermekvédelmi támogatás az egyetlen jövedelemforrásuk. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek többsége ingerszegény otthoni környezetben él. A szül k többsége alacsony iskolázottságú, gyakran munkanélküli. Folyamatosan n a csonka családban él gyermekek száma is. Zömmel önálló lakással rendelkeznek, kihasználva a Szociál Politikai Támogatást, építkeztek és rendezett körülmények között –betelepülve a falu különböz területeire – élik életüket. Gyermekeiket nagy részük tisztán, ápoltan járatja az óvodába, de akadnak bizony problémás családok is. Az óvodába lépéskor elvégzett szintfelmérések eredményei alapján, a családlátogatások során, tapasztalt körülmények és a cigánygyermekek óvodai életbe való beilleszkedése, iskolába lépésükkor értelmi, érzelmi, szociális fejlettségük még mindig sok esetben elmarad a többi beiskolázandó kisgyermek fejlettségi szintjét l. Közös munkánkat részben hátráltatja az a tény is, hogy elvi kérdésekben, miszerint /pl.: egyegy tanköteles korú gyermeket sokszori felszólításra sem hajlandóak rendszeresen óvodába járatni, gyakran szükséges a területi illetékes jegyz segítségét kérnünk. Községünkben 1998. óta m ködik Kisebbségi Önkormányzat. A szociokultúrális hátrányok mellett gyakran még részképesség zavarokkal is küzdenek. F célunk: ♦
Ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat.
♦
A gyermekeket mindkét kultúrához való alkalmazkodásra képessé tenni.
♦
Eddigi eredményeink meg rzése.
♦
Szül kkel, hozzátartozókkal továbbfejlesztése, mélyítése.
♦
Fejleszt foglalkozások szervezésével hátrányok leküzdése.
kialakított
kapcsolat
megtartása,
illetve
Feladatunk: Az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztés a testi, az értelmi és szociális érettség kialakítása a sikeres iskolai beilleszkedéséhez,. A rendszeres óvodába járás szorgalmazása. Identitásuk er sítése. Egészséges életmódra nevelés. Anyanyelvi nevelés keretében, igényébresztés a társalgásra.
a beszédértés, beszédfegyelem fejlesztése,
76
Ismeretek b vítése játékos formában, gondolkodási m veletek er sítése. Azon munkálkodni, hogy ezeket a gyermekeket is képességeikhez mérten, minél magasabb fejlettségi szintre eljuttassuk, óvodába, iskolába való beilleszkedésüket, lehet ségeikhez képest, maximálisan el segítsük. Rendszeres kapcsolattartás, szül kkel, nagyszül kkel, testvérekkel. /Formái: családlátogatás, szül értekezlet, rendezvények, nyílt napok, bemutatók./ Kisebbségi Önkormányzattal, együttm ködés.
családsegít kkel,
véd n vel való
folyamatos
A múzeumlátogatások, kirándulások, bábel adások, állatkerti séták pótolják azokat az élményeket, amelyekb l a gyermekek az otthoni környezetükben kimaradnak. Sokszor érik ket negatív hatások is. Ezeket próbáljuk ellensúlyozni. Tartalom: A fejlesztés id pontja, konkrét cél, terület megnevezése, a fejlesztés módszerei, eszközei. A fejlesztés dokumentációja a csoportnapló. A legfontosabb fejlesztési területek a következ k: •
Mozgásfejlesztés: fejlesztés).
•
Testséma fejlesztés: (Testkép, én-kép.)
•
Téri tájékozódás, térbeli mozgás fejlesztése: térirányok, térbeli viszonyok, jobb baloldal.
•
Értelmi fejlesztés: (csoportosítás, id beli relációk, figyelem, motoros feladat verbális visszaadása).
•
Finommotoros koordináció fejlesztése: (rajzkészség fejlesztése).
•
Nyelvi kifejez készség fejlesztése: (szókincs, beszédritmus, képolvasás, szöveg visszaadás).
•
Érzelmi szociális fejlesztés: (kapcsolatteremtés, beilleszkedés, feladat megértés, feladattartás, érzelmi élet).
•
Szociális érettség: (önállóság, feladat végzés, munkatempó).
•
Tehetséggondozás: (valamelyik területen kimagasló teljesítmény esetén fejl dés feltételeinek biztosítása).
nagy
és
finommozgás
(kézmozgások,
egyensúlyérzék
A fejlesztést végzik: A csoportok óvón i a dadus nénik segítségével.
77
A fejlesztés módja: Egyéni, vagy kiscsoportos a fejlesztés tartalmától függ en. Csak akkor lehetünk eredményesek, ha az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket az iskola kezdésig felzárkóztatjuk társaikhoz, a tehetségeket továbbfejlesztjük és minden segítséget megadunk neki, és a családoknak ahhoz, hogy a gyermekek egyenl eséllyel kezdjék meg az iskolai tanulmányaikat.
78
S ZA KI R OD AL O M 1. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Budapest, 1996. 2. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 1996. FABULA Humán Szolgáltató Bt. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program útmutatói: 1. Útmutató: Tervezés Fábián Katalin: Ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1997. 2. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Szemán Józsefné dr.: M atematika komplex foglalkozásainak szervezéséhez FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1997. 3. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Bihariné Dr. Krekó Ilona, Kanczler Gyuláné: Természet-társadalom-ember FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998. 4. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Dr. Bodnár Zsuzsanna: M indennapi testnevelés foglalkozásainak szervezéséhez FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998. 5. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Fábián Katalin: Az egészséges életmódra nevelés az óvodában FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998. 6. Chrappán Magdolna – W. Mikó Magdolna: A tevékenységközpontú Óvodai Program pedagógiai és pszichológiai háttere FABULA Humán Szolgáltató Bt. 2003. 7. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Boza Erzsébet: M vészeti tevékenységek, vizuális, komplex szervezéséhez FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998.
foglalkozásainak
8. Érték és Min ség az ezredforduló óvodáiban OKKER 1998. 9. Mészáros Imréné: Óvodai bábjátékok Tankönyvkiadó 1982. 10. Nagy Katalin: Házi bábszínház Népm vészeti Intézet 1984.
79
11. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével Eötvös József Könyvkiadó Budapest, 1996. 12. Perlai Rezs né: Az óvodáskor fejleszt játékai OKKER Kiadó 13. Az Óvodáskorú gyermek egészséges életmódja Országos Egészségnevelési Intézet 1981 14. Dr. Tótsz ll syné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Nemzeti Ifjúsági Sport és Szabadid Alapítvány 1994. 15. Lázár Endréné – K rösiné Takács Elvira: Varázsoljunk együtt Szalay Könyvkiadó Kisújszállás, 1998. 16. Kis Éva „Itt a nyár, táncot jár a napsugár…” Kis Éva Hatvan Béke u. 5/a 17. Dr. Hegyi Ildikó: Fejl dési lépcs fokok óvodáskorban OKKER Oktatási Kiadó 1999. 18. Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. 19. Király Gabriella: Ovi-origami M agyar Origami Kör Kecskemét, 1997. 20. Kovács György-Bakosi Éva: Játék az óvodában Debrecen, 2001. 21. Lakatos Lilla figuráiból: Termésbábok mindenkinek Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998. 22. Muszka Pál Anna: Vizuális nevelés – rajz, festés Belladonna Cluj Napoca 2003. 23. Bozsik Rozália és Kovács Júlia: Textilfigurák mindenkinek Nemzeti Tankönykiadó, Budapest, 1999. 24. Külföldi kiadványok GANZ IN GOLD Topfüzetek 25. Heidemarie és Konstantin Wourtsakis: Egész évben körhinta NOVUM 2003. 26. Bábesztétikai Szöveggy jtemény Budapest, Népm vészeti Propaganda Nyomda, 1978. 27. Máktündérek, csutkanépek M óra Ferenc Könyvkiadó 1984.
80
28. Nagyszüleink játékai városban és falun SZÓRAKATÉNUSZ Kecskemét 1980. 29. Játékiskola Budapesti M vészeti Központi 1985. 30. Játékeszköztár NICO Játékkereskedelmi Bt. Székesfehérvár 2003. 31. Kifor Lászlóné és Tóth Ágnes: Varázsige NOVUM Kft. 2001. 32. Tekeredik a kígyó /választható kistérségi, nevelési program javaslat és ötlegy jtemény/ 2003. 33. Szegál Borisz: Roma gyermekek értelmi és szociális fejlettségének el segítése az óvodában Press Coord-Alex Typo 2000. 34. 1993. évi LXXIX Kt. és módosításai 35. 1994. évi (VI.8.) MKM rendelet 36. 1997. évi XXX. I. törvény
81
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvodai Nevelési Programjának érvényességi ideje: A nevel testület határozata alapján határozatlan id re szól. A Helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: Csoportb vítés, leépítés, átszervezés Törvényi változások Nevel testület határozata alapján Környezeti tényez k változásai alapján El írás a programmódosítás el terjesztésére: Írásbeli el terjesztés az óvoda vezet ségének Részletes szóbeli el terjesztés nevel testületi értekezleten. Folyamatos, tervezett, programelemz , értékel tartást biztosító/:
vizsgálatok /fejlesztés, vagy szinten
M inden nevelési év végén a nevel testület által kidolgozott, az Intézményi M in ségirányítási Programban meghatározottak alapján. A bevezetés után 3-4 évenként az óvodát 6-7 évesek körében elemezzük, Értékeljük a fejl dés jellemz it. LEGITIMÁCIÓS ZÁRAD ÉK A programot készítette és elfogadta: A tápiógyörgyei Községi Óvoda nevel testülete: Fehér Jánosné
.....................................................
Földes Józsefné
.....................................................
Kisné Cselei M ária
.....................................................
Lesták Péterné Vajon Ildikó
.....................................................
Pór Petra
…………………………………..
Tóth Lászlóné
.....................................................
Tóthné Er s Zinaida
.....................................................
Szerkesztette: Tóthné Er s Zinaida óvodavezet Tápiógyörgye, 2004. …………………………… Egyetértését nyilvánította az alkalmazotti közösség nevében:…………………… Egyetértését nyilvánította a Szül i Közösség részér l:…………………………... Tápiógyörgye, 2004……………………………… Szaktanácsadó: Szeverényi Andrásné Szakért i véleményezést végezte: ……………………………….. Tápiógyörgye, 2004……………………………….. Jóváhagyta: Tápiógyörgyei Önkormányzat Képvisel -testülete nevében: …………………………………….. Tápiógyörgye, 2004………………………………… 82
83