ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001
Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása
Helyi Esélyegyenlőségi Program Soltvadkert Város Önkormányzata
2013-2018
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ............................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ........................................................................................................................ 8 Célok ...................................................................................................................................................... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ................................................ 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................ 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................................... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................. 38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................. 68 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................... 76 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................ 80 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ......................................................................................................... 83 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .................................................................... 84 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................................................ 85 1. A HEP IT részletei ..................................................................................................................... 85 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ...................................................................... 85 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................... 86 Jövőképünk .................................................................................................................................. 86 Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................................................................... 87 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..... 93 3. Megvalósítás ................................................................................................................................ 97 A megvalósítás előkészítése ....................................................................................................... 97 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................... 97 Monitoring és visszacsatolás ...................................................................................................... 99 Nyilvánosság ................................................................................................................................ 99 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 101 4. Elfogadás módja és dátuma..................................................................................................... 101
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Soltvadkert Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Soltvadkert a volt Kiskőrösi Kistérség, jelenlegi Kiskőrösi Járás harmadik legnépesebb települése, amely Magyarország Dél-Alföldi Régiójában, Bács-Kiskun Megyében, a (Forrás a kistérség hivatalos honlapja: www.kiskőrös.hi/kisterseg)
Kiskunsági-homokhát középső területén helyezkedik el. A Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében fekszik. Vonattal a Budapest–Kelebia-vasútvonalon érhető el. Kiskőröstől közúton 13 km-re délkeletre fekszik, 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
Kiskunhalastól 20 km-re északnyugatra, míg a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re délnyugatra van. A település mintegy 10.886 hektárnyi területen fekszik. Népsűrűsége: 70,2 fő/km2 A térségben a központi szerepet a múltban és a jelenben is Kiskőrös tölti be. Térségi szerepköréből fakadóan, valamint a közigazgatás 2013. január 1. napjától történt átszervezetése kapcsán Kiskőrösön működik a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala és Szakigazgatási Szervei (ÁNTSZ, Munkaügyi Kirendeltség és a Földhivatali Kirendeltség), itt üzemelnek a szakorvosi rendelők, a Városi Rendőrkapitányság, a Városi Bíróság, a Városi Ügyészség. A szolgáltatás, a kereskedelem és a munkahelyek biztosításának területén is térségi szerepkört tölt be a város. Kiskőrös elérhetősége jó, mind a vonattal, mind az autóbusszal, mind gépjárművel. A város 1900-ban kapta a Soltvadkert nevet, előtte Vadkert volt, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. A Vadkert nevéről és birtoklásáról szóló eddig ismert legrégebbi okmány 1376-ból származik, mely évszám a város alapítására utalva a város címerében is szerepel. A török hódoltság idején a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A nagy tudású és haladó gondolkodású báró Orczy Lőrinc a homok megkötése, valamint a lakosság gyümölccsel és borral való ellátása érdekében rendelte el a szőlőtelepítést. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő és gyümölcs kultúrát teremtett. Az évmilliók alatt a Kárpátok vizeit az Alföldre vezető folyók feltöltötték a területet, legfinomabban szemcsézett hordalékukat rakták itt le. A Tisza terjedelmes hordalékkúpokat épített lelassult folyásával, óriás kanyarjaival új és új medret mélyítve magának, az elhagyott vízjárásokban pedig változatos élővilágot hagyott hátra. Másutt a durvább hordaléka nyomán futóhomok jött létre. Az eltérő alapkőzeten különböző élőhelyek, lösz- és homokpuszták biztosítják az egyedi növény- és állatvilág életfeltételeit. A térség éghajlata bár mérsékelt övi, rendszeresek a szélsőséges időjárási helyzetek is. Nyáron nem ritka a hosszan tartó 35°C feletti napi maximumhőmérséklet, a hosszan elhúzódó aszály, ami olykor komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Az évi csapadékmennyiség jellemzően 500-600 mm. A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukácskúria, a mai Városháza, amely az 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának. A fejlődés következményeként a település 1993-ban elnyerte a városi rangot.
4
A VÁROS DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI Népesedési adatok 1. számú táblázat – Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Változás
7597 7519 7501 7482 7433 7650
99% 100% 100% 99% 103%
Forrás: TeIR, KSH-STAR
A lakónépesség magasabb, mint az állandó népesség száma. A lakónépesség száma 2008-2011 között kismértékben csökkent, 2012-ben viszont a 2008. évihez képest 4 %-os emelkedés látható. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
nők 3911 525 119 2262 242 763
%
férfiak összesen 3739 7650 598 140 2332 210 459
1123 259 4594 452 1222
nők 51%
férfiak 49%
47% 46% 49% 54% 62%
53% 54% 51% 46% 38%
5
Az állandó népességet különböző korcsoportokban vizsgálja a táblázat. Megállapítható, hogy amíg az állandó lakosságszámnál mindössze 2 % -al magasabb a nők száma, addig a korcsoportos bontásnál nagyobb eltérés látható. A 15-59 éves korosztályban még a férfiak aránya nagyobb, a 60 év feletti korosztályban azonban lényeges változás következett be: 8 %-al megemelkedett a nők száma, 64 év felett pedig ugrásszerű az emelkedés és a különbség 24 %-ra nő. Mindebből megállapítható, hogy 60 év felett lényegesen magasabb a férfihalandóság.
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti 0-14 éves korú állandó lakosok állandó lakosok száma (fő) száma (fő) 2001 n.a. 1402 2008 1174 1173 2009 1172 1209 2010 1146 1231 2011 1222 1123 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) #ÉRTÉK! 100,1% 96,9% 93,1% 108,8%
6
A táblázat az állandó lakosságot két korcsoportban vizsgálja: 65 év felett és 0-14 év között. A 2010. évhez képest 2011-re 15,7 %-al nőtt a 65 év feletti lakosok aránya, amely azt jelenti, hogy a település elöregedő tendenciát mutat.
2008 2009 2010 2011
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 103 242 79 244 109 245 95 265
egyenleg -139 -165 -136 -170
Forrás: TeIR, KSH-STAR
7
Az állandó népességen belül az odavándorlások száma ingadozó: minden második évben megugrik, majd ismét csökken 2008-ról 2009-re 24 %-al csökkent az odavándorlás, majd 2010re 28 %-al nőtt, 2011-re pedig ismét csökkent 13 %-al. Az elvándorlások száma kismértékű emelkedést mutat. Valamennyi vizsgált évben magasabb, több mint 50 %-a az elvándorlások száma az odavándorlások számának. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma 2008 72 91 2009 79 93 2010 68 90 2011 64 91 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) -19 -14 -22 -27 0
Soltvadkert születési adatait tekintve az élveszületések száma kismértékben, de folyamatosan csökken a 2009-es évet kivéve. A halálozási adatokat vizsgálva megállapítható, hogy azok száma közel azonos szinten marad, de a vizsgált időszak minden évében meghaladta a születések számát. Ezek az adatok szintén a település elöregedési tendenciáját támasztják alá. Értékeink, küldetésünk Soltvadkert legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság. Adottságai - a természeti és társadalmi, gazdasági erőforrások szerint is - elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek. Hagyományosan a szántóföldi művelés és a zöldség- gyümölcstermelés, valamint a szőlőfeldolgozás dominál. A legnagyobb borászatok korszerű feldolgozóeszközökkel, reprezentatív kóstoló helyiségekkel rendelkeznek, kínálatukban mind az asztali, mind a prémiumkategóriás bor helyet foglal. Soltvadkerten található az ország legnagyobb egybefüggő ezerjó és cserszegi fűszeres szőlőültetvénye, és a Soltvadkerti Hegyközség az ország legnagyobb hegyközsége. A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be, különösen a műanyag feldolgozásra létesültek modern üzemek. Az Önkormányzat mellett a műanyagipar a legnagyobb foglalkoztató a városban. 8
A vállalkozások többsége a kereskedelemben és az iparban tevékenykedik, de jelentős a mezőgazdasági szolgáltató, vendéglátó és közlekedési vállalkozók száma is. A városban az infrastruktúra 100%-ban kiépült, és a 35 km-re levő autópályával kiváló lehetőség a beruházóknak. A mezőgazdaság, de, különösen a bortermelés meghatározó szerepe a jövőben is megmarad, de törekedni kell egyrészt a mezőgazdaságra épülő iparágak (élelmiszeripar, könnyűipar), másrészt a gazdaság más területeinek fejlesztésére. Figyelmet érdemel a gazdasági fejlődés hátterét nyújtó infrastrukturális ellátottság fejlesztése is. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Soltvadkert Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi program intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2000. stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Strtégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Soltvadkert Város Önkormányzata döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség biztosítása mellett a város valamennyi lakója számára, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, társszervezetekkel, civil szerződésekkel, egyesületekkel és alapítványokkal közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeletek a következők: 10
-
Soltvadkert Város Önkormányzatának költségvetési rendelete Soltvadkert Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata Soltvadkert Város Önkormányzata településrendezési terve és helyi építési szabályzata A helyi közművelődési feladatok meghatározásáról és ellátásáról szóló rendelet A Környezetvédelmi Alap létrehozásáról A háziorvosi körzetekről A védőnői körzetek kialakításáról A lakások és helyiségek bérletéről A tanyagondnoki szolgáltatás körzetének meghatározása A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, szociális szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló rendelet
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Soltvadkert Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciója: A koncepció a „Szociális és egészségügyi ellátás” fejezetében, valamint az „Oktatás, művelődés, sport” fejezetében foglaltakkal kapcsolódik jelen esélyegyenlőségi programhoz. Soltvadkert Város Önkormányzata 2011-2014. évekre elfogadott Gazdasági Programja: A gazdasági program a képviselőtestület hosszú távú fejlesztési elképzelési elképzeléseit rögzíti. Esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendelkezései között szerepel a munkahelyteremtés és a lakosságmegtartás, a fiatalok helyben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági beruházások beindításának támogatása és elősegítése. A kultúra, oktatás, sport célkitűzései között szerepel programok, rendezvények szervezése a fiatalok számára. Soltvadkert Város Településrendezési Terve: a Képviselő-testület a felmerülő igények alapján gyakorta módosítja a rendezési tervet annak érdekében, hogy a vállalkozások fejlesztéséhez szükséges környezetet biztosítsa, előmozdítva ezzel munkahelyek létrehozását és bővítését. Soltvadkert Város Sportfejlesztési Koncepciója: az Önkormányzat anyagi lehetőségi függvényében támogatja a városi sportrendezvényeket, a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti, és törekedik az épületek felújítására, korszerűsítésére, akadálymentesítésére. Együttműködik a helyi sportszervezetekkel. Gondozza a „Soltvadkert Város Sportjáért” és az „Év sportolója” kitüntetéseket. Soltvadkert Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója: A koncepció célja, hogy olyan helyi szociális ellátórendszer működjön, amelyben megvalósul a szolgáltatók közötti jó és hatékony együttműködés, a szolgáltatások elérhetők és elismerik az individualizált igényeket. A koncepció bemutatja a helyi szociális szolgáltató rendszer mellett az egészségügyi ellátórendszert is. A Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve: jelenleg az Evangélikus Egyházi Óvodára tartalmaz programot, az iskola tekintetében átdolgozás alatt van. 11
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Soltvadkert Város Önkormányzata jelenleg nem vesz részt olyan intézményesített társulásban, amely érintené az esélyegyenlőségi programot. Kapcsolódik azonban a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskőrösi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége tevékenységéhez az álláskeresők munkahelyhez juttatásában, felzárkóztató képzésében, közmunkaprogramok végrehajtása tekintetében. Együttműködünk továbbá e feladatok megvalósításában a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A rendelet melléklete meghatározza az egységesen rendelkezésre álló statisztikai mutatókat a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez, illetve meghatározza azok forrását is. A jogszabály a mutatók forrásaként az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (a továbbiakban: TeIR) jelöli meg. A TeIR web alapú informatikai rendszer, amelynek szolgáltatásai az Interneten keresztül érhetőek el. Az országos, területi (regionális, kiemelt térségi, megyei, kistérségi) és települési szervezetek a TeIR egységes adatbázisához az alkalmazási rendszeren (felhasználói felületen) keresztül csatlakoznak. A TeIR adatbázisa általában 2011. évig tartalmazza az adatokat, ez azonban az egyes területenként eltérő lehet. Egyes esetekben, ahol volt saját információ, ott a 2012. évi adatokkal ki tudtuk egészíteni az egyes táblázatokat. A 2011. évi népszámlálás adatainak a Központi Statisztikai Hivatal részéről történő feldolgozása még nem történt meg, ezért ezen adatokat nem tudtuk felhasználni. A TeIR adatbázisa mellett szükséges volt felhasználni más forrásokat is. Az adatok gyűjtésében, adatszolgáltatásokban – az önkormányzat saját adatbázisán kívül – segítséget nyújtottak az alábbi partnerek: - Egyesített Szociális Intézmény - Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola - Soltvadkerti Óvodák és Bölcsőde - Evangélikus Óvoda - Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központ - Soltvadkerti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Egyes esetekben – mint pl. a mélyszegénységben élők száma – semmilyen adatforrás nem állt rendelkezésre. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 12
Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira –, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0-17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségben élőket. A romák többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) Soltvadkert városra vonatkozóban nem készült felmérés a mélyszegénységben élők számáról, arra csak következtetni lehet különböző adatokból: így az aktív korúak ellátásában részesülők számából, az Egyesített Szociális Intézmény egyes szolgáltatásait igénybe vevők számából, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számából, a veszélyeztetett kiskorúak számából, továbbá nem egzakt adatokból, mint a falugondnokok tapasztalatai vagy az iskolai menzát üzemeltető tapasztalatai. A következtetéshez figyelembe kell venni, hogy a különböző mérések között átfedések vannak. Az aktív korúak ellátásában 2012. december 31. napján (Foglalkoztatás-helyettesítő támogatás 184 fő és rendszeres szociális segélyezett 30 fő) 214 fő részesült. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2012. december 31. napján 149 fő volt. Fenti adatok figyelembe vételével megállapítható, hogy a mélyszegénységben élők aránya településünkön a lakónépesség kb. 8-9 %-a. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat 2011-ben készített felmérése szerint 470 fő, 113 cigánycsalád él Soltvadkerten. Ez a lakónépesség 6,1 %-a. Közülük 81 fő az iskoláskorú, azaz 13
6-14 év közötti gyermek. A 113 családból 96 család él mélyszegénységben, amely a cigánylakosság mintegy 85 %-a. A családok 95 %-a összkomfortos házban él, melyből 90 % felújításra és korszerűsítésre szorul. A munkaképes korú cigány népesség kb. 30 %-a rendelkezik állandó határozatlan idejű bejelentett munkaviszonnyal, a fennmaradó 70 % alkalmi munkából él. A cigánylakosság iskolázottságát tekintve túlnyomó részben általános iskolát végzett, kisebb részben szakmunkásképző iskolát, 18 fő érettségizett és 1 fő rendelkezik főiskolai végzettséggel. Jelentős a száma az általános iskola 8 osztályát el nem végzetteknek. 2008-ban a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által koordinált program keretében 50 fő képzését indították, melyből 14 fő tudta befejezni az általános iskola 7-8 osztályát. Az 5-6. osztály elvégzésének finanszírozására nem volt forrás. Jelenleg az álláskeresőként nyilvántartott lakónépességből becslés szerint 21 fő cigány nemzetiséghez tartozó nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A Soltvadkerten élő cigány lakosság elszórtan helyezkedik el a városszerkezetben, szegregált lakóterület, telep, telepszerű képződmény nincs. Az esélyegyenlőséget tovább növelő hatékony intézkedések tervezéséhez szükséges lenne a cigány lakosság körében végzett életkor, nem és iskolai végzettség szerinti friss felmérés. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján tervezzük közfoglalkozatási programok keretében a cigány lakosság képzését, a munkaerő-piaci esélyeik növelése érdekében. Ez évben 46 fő vesz részt alapkompetencia képzésben, melyből kb. 25 fő tartozik a cigány nemzetiséghez. Beavatkozás tervezése szükséges annak érdekében, hogy a nyolc általánost nem végzett emberek befejezzék általános iskolai tanulmányaikat, szükséges továbbá a végzettséggel nem rendelkezők szakmai képzése. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat TÁMOP-os Tanoda Program keretében – mely 2013. július 1-től 2015. február 28-ig tart – három tanárral nyújt segítséget a tanulásban segítségre szorulóknak. A program keretében nemcsak tanulmányi felzárkóztatás folyik, életviteli tanácsadásban is részesülnek a résztvevők. Településünkön egyre több azon rendezvények száma, ahol a cigány lakosság bemutathatja hagyományait, ezeket rendszerint közvetíti a helyi televízió és megjelenik tudósítása a Vadkerti Újság hasábjain. A cigány kultúra értékeinek bemutatása hozzájárulhat a negatív megítélés csökkentéséhez, erősítheti a különböző kultúrából származó emberek kölcsönös elfogadását. Az elfogadás része azonban az is, hogy e hagyományok ápolása során a cigánylakosságnak figyelemmel kell lennie másokra, a közösségi együttélés szabályaira, vagy konkrét jogszabályokra. Így például nem engedhető meg, hogy egy családtag halálesete kapcsán a virrasztás okán az általános iskolás korú gyerekek indokolatlanul hosszú ideig - esetenként több, mint egy hétig - ne járjanak iskolába. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti adatokból is látszik, hogy 2008-ról 2009-re 2,9 %-al nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, amely a 2008-as világméretű gazdasági válság hatásának tudható be. Az azt követő években fokozatosan csökken és közelíti a 2008-as szintet. A gazdaság stabilizálódását vetíti előre, hogy az önkormányzat iparűzési adóbevétele emelkedő tendenciát mutat. 14
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő 452 544 574 498 összesen fő 15 17 14 24 20 éves és fiatalabb % 3,3% 3,1% 2,4% 4,8% fő 67 86 87 60 21-25 év % 14,8% 15,8% 15,2% 12,0% fő 57 79 59 43 26-30 év % 12,6% 14,5% 10,3% 8,6% fő 63 66 69 64 31-35 év % 13,9% 12,1% 12,0% 12,9% fő 58 73 78 67 36-40 év % 12,8% 13,4% 13,6% 13,5% fő 56 66 68 67 41-45 év % 12,4% 12,1% 11,8% 13,5% fő 48 57 71 61 46-50 év % 10,6% 10,5% 12,4% 12,2% fő 45 50 67 69 51-55 év % 10,0% 9,2% 11,7% 13,9% fő 41 48 54 37 56-60 év % 9,1% 8,8% 9,4% 7,4% fő 2 2 7 6 61 év felett % 0,4% 0,4% 1,2% 1,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2012 471 19 4,0% 69 14,6% 47 10,0% 53 11,3% 62 13,2% 63 13,4% 50 10,6% 59 12,5% 38 8,1% 11 2,3%
A fenti táblázat adati alapján megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a 21-25 éves korosztályban a legmagasabb. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011
nő 241 294 287 289
férfi 211 250 287 209
összesen 452 544 574 498
2012
278
193
471
nő 145 191 193 181 nincs adat
férfi összesen 113 258 147 338 166 359 109 290 nincs 0 adat
Nő 60,2% 65,0% 67,2% 62,6%
férfi 53,6% 58,8% 57,8% 52,2%
összesen 57,1% 62,1% 62,5% 58,2%
0,0%
0,0%
0,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi 15
Hivatal
16
A fenti adatokból megállapítható, hogy a vizsgált időszak valamennyi évében 10 % körüli nagyságrenddel magasabb a 180 napján régebben regisztrált munkanélküli nők száma. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
18-29 évesek száma év 2008 2009 2010 2011
nő
férfi
összesen
fő 634 617 595 602
fő 654 646 628 626
fő 1288 1263 1223 1228
nő fő 24 31 23 28
Férfi
% 3,8% 5,0% 3,9% 4,7%
fő 15 21 26 18
% 2,3% 3,3% 4,1% 2,9%
összesen fő 39 52 49 46
A 18-29 éves korosztály száma 2008-tól fokozatosan csökken, a munkanélküliek száma viszont ebben a korcsoportban a legmagasabb. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma év összesen nő férfi összesen nő férfi 2001 2011
fő 6289 6527
fő 3323 3386
fő 2966 3141
fő 5330 0
fő 2696
fő 2634
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 959
% 15,2% 0,0%
nő fő 627
% 18,9% 0,0%
férfi fő 332
% 11,2% 0,0%
% 3,0% 4,1% 4,0% 3,7%
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A lakosság iskolázottságát tekintve csak a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. Feltehetően az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma azóta csökkent. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 8 általánosnál összesen év általánosnál magasabb 8 általános alacsonyabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 377 27 7,2% 140 37,1% 210 55,7% 2009 493 27 5,5% 166 33,7% 300 60,9% 2010 485 24 4,9% 173 35,7% 288 59,4% 2011 486 21 4,3% 169 34,8% 296 60,9% 2012 471 23 4,9% 153 32,5% 295 62,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az álláskeresők között magas – 37,4 % - az általános iskolai végzettséggel nem, vagy csak azzal rendelkezők aránya. A település nem rendelkezik adatokkal a megváltozott munkaképességű, a fogyatékkal élő munkavállalók, valamint a cigány népesség körében jelentkező álláskeresők konkrét számáról. c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra, viszont pótolva a hiányzó munkalehetőségeket áthidalja az álláskeresők egy szűk rétegének megélhetési problémáját. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig reménytelen. Soltvadkert Város Önkormányzata által közfoglalkozatás keretében foglalkoztatható munkaerő piaci célcsoport elsősorban a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők. Jelenleg futó, támogatott közfoglalkoztatási programok: - Start közmunkaprogram: évente legfeljebb 11 hónapig tartó 8 órás foglalkoztatás, meghatározott célterületeken (Téli közfoglalkoztatás, Illegális hulladéklerakók felszámolása, Belvíz program, Közút program) - Átmeneti téli közfoglalkoztatás: ez évben átalakult, november 1-től április 30-ig tart, Soltvadkertről összesen 81 fő vesz részt, melyből 46-an alapkompetencia képzésben részesülnek. - Hosszabb idejű közfoglalkoztatás: legfeljebb 12 hónap időtartamra 6-8 órás munkaviszony. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
2010
53
7%
18
nincs adat
2011
127
17%
33
nincs adat
2012
76
10%
12
nincs adat
2013
100
13%
25
nincs adat
A közfoglalkoztatásban résztvevők száma illeszkedik a mindenkori kormányzat által indított programokhoz, valamint a település sajátosságaihoz. Többnyire szakképesítést nem igénylő kisegítő vagy segédmunkás munkakörben foglalkoztatja az Önkormányzat elsősorban a foglalkozást helyettesítő támogatásban részesülőket, akik egyben tartós munkanélküliek is. Az Önkormányzat valamennyi intézményében alkalmaz közfoglalkoztatottakat, így az Egyesített Szociális Intézményben, a Soltvadkerti Óvodák és Bölcsődénél, a Városi Művelődési Ház és Könyvtárban. Legnagyobb létszámban a saját tulajdonú gazdasági társaságánál a Vadkert-Komszolg Kft-nél alkalmaz közfoglalkoztatottakat a közterületek tisztántartása, parkgondozás, külterületi utak karbantartása, parlagfű-mentesítés, belvízvédelem területén. A településen belüli magas munkanélküliségi mutatókra figyelemmel szükséges a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása a foglalkoztatottak számának növelésével. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő regisztrált állami foglalkoztatási kivetett befizetett foglalkoztatási vállalkozások Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek szektorban programokban év iparűzési iparűzési programok száma a üzletek száma száma foglalkoztatottak részt vevők adó adó száma településen száma száma helyben 2008 895 185 28 nincs adat 188060000 169780000 nincs adat nincs adat nincs adat 2009
1329
206
31
199445000 175978000
nincs adat
nincs adat
nincs adat 2010
1310
222
34
179057000 158249000 közfoglalkoztatás 53 fő 20
nincs adat 2011
1434
220
38
186978992 153308390 közfoglalkoztatás 127 fő nincs adat
2012 1514 230 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai
39
202026045 176179534 közfoglalkoztatás 96 fő
A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának változása jelzi a település helyi gazdasági potenciáljának alakulását, tendenciáit. A regisztrált vállalkozások száma az őstermelőket is magában foglalja. Mind a vállalkozások, mind a kiskereskedelmi üzletek száma fokozatos növekedést mutat, amely az álláshelyek növekedését is jelenti. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkaautóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal napokon Legközelebbi 15 perc 20 15 perc 9 15 igen 30 perc centrum Megye35 perc 11 60 perc 10 90 nem nincs adat székhely Főváros 90 perc 13 180 perc 9 60 nem nincs adat
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai
21
Autóbusszal valamennyi környező település 15-30 perc közötti idő alatt megközelíthető, a menetrendek igazodnak az iskolai és munkahelyi időpontokhoz. A megyeszékhely Kecskemét autóbusszal jól elérhető. Kiskőrös és Kiskunhalas vonattal is megközelíthető, szintén munkához igazodó menetrendekkel. A kerékpárutak jól kiépítettek mind Kiskőrös, mind Kecel, mind Kiskunhalas irányába, amely jelentős mértékben segíti a munkavállalók mobilitását. A munkaerő-piaci sikertelenség oka nem a közlekedésbeli hiányosságokban keresendő. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A kiskőrösi munkaügyi kirendeltség illetékességi terültén is működik az „Első munkahely garancia program”. Cél a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program elősegíti a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását is azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására is. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs
Felsorolás
felnőttképző programok a településen
van
alapkompetencia képzés
felnőttképző programok a vonzásközpontban
van
OKJ-s képzések, alapkompetencia képzés
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen
nincs
--
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban
van
Kiskőrösi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége
Helyi foglalkoztatási programok a településen
nincs
közfoglalkoztatás
A munkaerő-piaci integrációt térségünkben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskőrösi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége koordinálja. A munkanélküliek a munkaügyi kirendeltség által szervezett képzéseken vehetnek részt. Bács-Kiskun megyében 2013. évre 60 féle képzési programot terveztek. A legtöbb képzés valamilyen szakma elsajátítására – szakács, vendéglátó eladó, szociális gondozó és ápoló, dajka, villanyszerelő CNC forgácsoló, pálinkafőző, parkgondozó, stb. irányul. Ugyanakkor a képzések között található nyelvi és számítástechnikai képzés, vagy 7-8 osztály felzárkóztató képzés.
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élőkre vonatkozóan becsült adatok állnak rendelkezésre. Számukat az önkormányzat által nyújtott különböző támogatási formák igénybe vétele, valamint az Egyesített Szociális Intézmény rendelkezésére álló információk alapján lehet megbecsülni. Az önkormányzat elsősorban az aktív korúak ellátásában, ezen belül is a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket alkalmazza közfoglalkoztatás keretében az intézményeiben, illetve a 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaságnál. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén megnyilvánuló hátrányos diszkriminációról nincs tudomásunk a településen. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető szolgáltatásokat. E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeli ellátási formák adhatók: a.) Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. b.) Egy szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, min a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. c.) Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, a közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Azoknak a száma, Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, akik szociális akiktől helyi támogatás (álláskeresési 30 nap munkaviszonyt segélyben önkormányzati támogatás) év nem tudtak igazolni és részesülők rendelet alapján az FHT jogosultságtól megvonták a 15-64 évesek munkanélküliek elesett fő fő támogatást %-ában %-ában 2008 124 24 nincs adat 0
2009 113 22 nincs adat 2010 150 29 nincs adat 2011 133 26 nincs adat 2012 44 8 184 2013 32 nincs adat 197 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
40 nincs adat
40 34
0 0 0 0 0
A foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők számaránya és tendenciája csak 2012 és 2013 adataival mérhető, hiszen ezt megelőzően nem volt ilyen megnevezéssel támogatási forma, átalakult a rendszer. Az adatok alapján megállapítható, hogy az ellátottak száma 2010-ben növekedett, majd csekély mértékben csökkent, de még 2012-ben is magasabb a 2008. év adatainál. A foglalkoztatás helyettesítő támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazított, több mint négy évig változatlanul 28.500,Ft volt, majd lecsökkent 22.500,- Ft-ra. 24
Az önkormányzat szociális rendeletében előírta a juttatás feltételeként a lakókörnyezet rendben tartását. 2011-ben az álláskeresők 36,9 %-a, 2012-ben 41,8 %-a részesült foglalkoztatás helyettesítő támogatásban, amely a 15-64 év közötti lakónépesség 0,3 %-a, illetve 0,4 %-a. Megállapítható, hogy a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatás helyettesítő támogatás meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
3369
nincs adat
szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
6
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
1
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0
25
2009
3369
nincs adat
6
1
0
0
2010
3382
nincs adat
6
1
2011
3383
nincs adat
6
1
0
0
2012
3383
nincs adat
6
1
0
0
2013
nincs adat
nincs adat
6
1
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a településen az emberek saját tulajdonú családi házaikban, lakásaikban élnek. Elenyésző az önkormányzati bérlakásban élők száma. Szociális bérlakásban jelenleg nem lakik senki. Nincs mért adat arra vonatkozóan, hogy hány ember él magánbérleményben. Szegregált lakórész nincs a településen. b) szociális lakhatás
26
3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett év lakhatási helyzetek Hajléktalanok száma száma 2008
nincs adat
nincs adat
2009
nincs adat
nincs adat
2010
nincs adat
nincs adat
2011
55
0
2012
56
0
2013
63
0
A településen nincs hajléktalan személy, azonban a feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek között is jelentős különbségek tapasztalhatók, becslések szerint jelenleg kb. az 1/6-oda él olyan körülmények között, hogy bármikor hajléktalanná válhat. A fenti adat jelzi, hogy az Önkormányzatnak rövid időn belül gondoskodnia kell szociális bérlakások kialakításáról. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Jelenleg nincs arról információ, hogy a településen nem lakás céljára szolgáló épületben laknának lakosok. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási adósságcsökkentési év támogatásban támogatásban részesítettek száma részesülők száma 2008
n.a.
n.a.
2009
n.a.
n.a.
2010
n.a.
n.a.
2011
220
0
2012
229
0
2013
203
0
Forrás: TeIR, KSH TSTAR
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás. vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és csatornadíj költségek, gázfogyasztás, a szemétszállítás díjához, lakbérhez vagy albérleti díjhoz, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt lakásfenntartási támogatást. A gázár támogatás megszűntetésével (2010) megváltoztak a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei, magasabb jövedelemhatárt állapított meg a jogalkotó, így többen megfelelnek a törvény előírásaink és többen tudják igénybe venni. f) eladósodottság Soltvadkerten is komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő, vagy alacsony jövedelmű többgyermekes családok, egyedül maradó idősek számára. Ezek a rétegek veszíthetik el lakásukat, válhatnak hajléktalanná leginkább, vagy kapcsolják ki lakásukban a közszolgáltatásokat nem fizetés miatt. Településünkön 74 fő részére töltöttünk ki a védendő fogyasztói kérelemhez kapcsolódó igazolást. Védendő fogyasztói kérelmet az nyújthat be a villamos energia szolgáltatónál, illetve a gázszolgáltatónál, aki a jogszabályban meghatározott ellátásban részesül, és tartozása van a szolgáltató felé. Ez alapján részletfizetést vagy fizetési halasztást kaphat. A devizahiteles családok részére történő ingyenes jogi tanácsadásra az Önkormányzat 2013-ban 3 hónapra megbízott egy szakjogászt és a polgármesteri hivatal épületében irodát biztosított számára térítésmentesen. Az ezzel kapcsolatba felmerülő teljes költséget az Önkormányzat viselte. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Soltvadkerten a 2012. január 1-jei népesség-nyilvántartási adatok szerint 793 fő volt a külterületi lakosság száma, amely a lakosság 10, 3 %-a. Ebből 231 fő a 18 év alatti és 135 fő a 60 év felettiek száma. A VÁTI által 2006-ban készített „Homokhátsági tanyás térség energiaellátási és elérhetőségi viszonyai javításának térszerkezeti tanulmányterve” alapján 586 tanyát, illetve tanyahelyet tartottak nyilván. Ebből 236 tanya lakás céljait is szolgálta, 110 tanya pedig mezőgazdasági funkciójú tanyaként volt számon tartva, a többi funkciója ismeretlen. A felmérés 124 tanyát minősített szociálisan problémásnak. A tanyák a város körül szórtan helyezkednek el. Hat besűrűsödött „laza soros” körzet különül el: Alsó-, Felső- és Középcsábor, Kútágasdűlő, 28
Szarvaskút dűlő és Büdöstó dűlő. A tanyasorok szilárd burkolattal ellátottak, a nem tanyasoron lévő tanyákhoz vezető bekötő utak földutak. Közép- és Felsőcsábor, valamint a Szarvaskútdűlő és a Kútágas dűlő egy része is menetrend szerint autóbusszal A tanyák jellemzően fúrt csőkútból nyerik a vizet, kivéve a Szarvaskút dűlőnek a Halasi út melletti tanyái, ahol vezetékes vízellátás van és a szilárd hulladékszállításba is bevont terület. A lakott és gazdasági funkciójú tanyák közül 21 tanyában nincs villany. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Soltvadkert Városban nincs telep/szegregátum.
29
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
0
3
2
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
3 3 3 3 3
2 2 2 2 2
2008
Soltvadkert város egészségügyi alapellátását 3 felnőtt háziorvos, 2 gyermek háziorvos, 2 fogorvos látja. A háziorvosok vállalkozási formában működnek területi ellátási kötelezettséggel. Az anya-, gyermek-, és csecsemővédelmi ellátásról 3 fős védőnői szolgálat gondoskodik. Az ügyeleti ellátás Kiskőrös központtal szintén vállalkozási formában megoldott. Annak érdekében, hogy az ellátás minél könnyebben elérhető legyen a betegek számára a kiskunhalasi Semmelweis Kórház szemészeti szakrendelést, valamint labor működtet városunkban az önkormányzattal kötött egészségügyi ellátási szerződés alapján. Egyéb szakrendelés a járás székhelyen, Kiskőrösön érhető el legközelebb. Az önkormányzat önként vállalt feladatként látja el a fizioterápia működtetését. 2010-ben új, korszerű és akadálymentes épületbe költözött valamennyi egészségügyi szolgáltatás. Az emeleti helyiségek lifttel közelíthetők meg. Az egészségügyi ellátásnak szintén jelentős mutatója a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kapható: alanyi jogon, normatív alapon és méltányossági alapon. A közgyógyellátásban részesülők számának alakulását településünkön az alábbi táblázat szemlélteti:
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal év rendelkezők száma 2008
316
2009 2010 2011 2012
339 308 318 260
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ellátás 2012. december 31. napján Soltvadkerten megszűnt. Az ápolási díjban részesítettek számának változásait mutatják az alábbi adatok. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
65
2009 2010 2011 2012
61 53 37 36
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A gyermekek részére a prevenciós és szűrőprogramokat óvónők és a védőnői szolgálat szervezi, felnőttek részére a közeli településeken (Kiskőrösön, Kiskunhalason) megoldott. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátás a gyermekek számára alapvetően az oktatási-nevelési intézmények keretén belül megoldott. Az Egyesített Szociális Intézmény keretei között fut a TÁMOP-5.2.5/A-10/2-2010-0024. azonosítási számú, „Gyermekek és fiatalok integrációját segítő programok Soltvadkerten” című pályázat, amely 2012. március 31-től 2014. március 31-ig tart. A pályázat a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok integrációját segítő programokról szól. A gyermekeken keresztül természetesen a családokkal is kapcsolatba kerültünk, de ezek a programok inkább és elsősorban az életviteli, mentális és a gyermekeknél, mint tünethordozóként megjelenő problémák feldolgozásáról és megoldásáról szólnak. A gyermekek tünethordozóként a teljesség igénye nélkül az alábbi problémákat jelenítik meg: -magatartászavar - teljesítményzavar - beszédhibák - szuicid kísérlet - szorongás - beilleszkedészavar - koncentrációképesség zavara stb. Az alábbi foglalkozásokon keresztül valósulnak meg a pályázat célkitűzései: 1. Kortárssegítő csoport 2012. júniusban és 2012. augusztusban összesen 20 fő kortárssegítő képzésére került sor, az alábbi korcsoport szerinti megosztásban: Fiú Lány 10-14 éves 5 fő 10 fő 15-18 éves 2 fő 3 fő 32
2. Személyiségfejlesztő csoport 2012. november – 12 fő részvételével 2013. március – 12 fő részvételével 2013. szeptember – 12 fő részvételével az alábbi korcsoport szerinti megosztásban: Fiú Lány 10-14 éves 11 fő 16 fő 14-18 éves 3 fő 2 fő 3. Autogén tréning-csoportos 2012. július – 9 fő részvételével 2013. június – 9 fő részvételével az alábbi korcsoport szerinti megosztásban: Fiú Lány 10-14 éves 6 fő 3 fő 15-18 éves 5 fő 4 fő 4. Művészetterápia – 2012 nyarán két csoport és 2013.nyarán két csoporttal dolgozott, összesen 44 gyermekkel az alábbi korcsoport szerinti megosztással: Fiú Lány 10-14 éves 10 fő 12 fő 15-18 éves 6 fő 16 fő 5. Bagó György pszichológus therápiája – autogén egyéni 128 órából 2012. március óta 125 óra teljesítése megtörtént. Ezen therápiás foglalkozáson 8 fő vett részt. Lényege a feszültségoldás, relaxáció. 6. Bagó György pszichológus therápiája – pszichoterápiás tanácsadás A projekt eddig eltelt időszakában 180 órából 158 óra teljesítődött. 30 esettel volt lehetőség foglalkozni. Egy esetnél minimum két fő-gyermek és édesanya szerepelt 7. Bagó György pszichológus therápiája – krízisintervenció. 216 órából 173 óra teljesítődött. 12 esettel dolgozott a pszichológus. 8. Nagy Ildikó pszichológus therápiája – pszichoterápiás konzultáció. Ezen a therápiás foglalkozáson 100 esettel és esetenként szintén minimum két fővel dolgozott a pszichológus. A 200 órából 144 óra teljesítődött. 9. Nagy Ildikó pszichológus therápiája – egyéni pszichoterápia. Ezen a therápiás foglalkozáson 20 esettel dolgozik a pszichológusnő. A tervezett 400 órából 332 óra már teljesítődött. 10. Családtehrápia – Nagy Ildikó és Bagó György pszichológus közös munkája. A családtherápián apa, anya, gyermek részvételével dolgoznak. A tervezett 320 órából 236 óra teljesítődött. A pszichológusok munkájuk során összesen 170 családdal kerültek kapcsolatba. 11. Klubfoglalkozás önkéntesekkel
33
A program szombatonként zajlik önkéntesek és kortárssegítők részvételével. Eddig 351 fő gyermek volt a résztvevők száma a 6-14 éves korosztályból. 12. Internetes önálló honlap ad lehetőséget arra, hogy a fiatalok feltegyék kérdéseiket, akár anonim módon és a pszichológusok válaszoljanak a feltett kérdésekre. A honlap tartalmazza mind az intézményről, mind a pályázati programról szóló információkat. 13. Nyári napközis tábor – 2012. nyarán öt napos tábor 30 gyermek részvételével és 2013. nyarán szintén öt napos tábor 30 fő részvételével. A 60 gyermek a 6-14 éves korosztályba tartozott. Felnőttek részére az önkormányzat fizikoterápiát működtet. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a SA-NO-TI Kft-vel kötött szerződést a gyermek és közétkeztetés biztosítására, aki az óvodák és bölcsőde, az iskola, valamint az Egyesített Szociális Intézmény részére elkészítik az ételt és kiszállítják számukra. A szolgáltató által készített étel megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A közétkeztetésben keretében a diétás és kímélő étkeztetés is megoldott, ennek megfelelően négy menüsorból választhat az igénybevevő. A szolgáltató az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által 2011. augusztus 01. napján közzétett „A rendszeres étkezést biztosító szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás” figyelembe vételével látja el feladatát. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
83
Ingyenes 50 százalékos mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola 1száma 1-13. évfolyam 8. évfolyam
158
NINCS ADAT
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
2009
86
133
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
2010
95
144
NINCS ADAT
NINCS ADAT
15
NINCS ADAT
2011
103
178
17
314
7
NINCS ADAT
2012
96
167
23
289
5
30
2013
104
172
70
294
1
30
A fenti adatokból megállapítható, hogy településünkön jelentős számban részesülnek ingyenes közétkeztetésben mind az óvodás, mind az iskoláskorú gyermekek. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Soltvadkert Város Önkormányzata minden korcsoport számára biztosítja a sportprogramokhoz való hozzáférést egyrészt saját intézményeiben, másrészt a Sportegyesületek költségvetési támogatásával, valamint az egyes szakosztályok részére átadott sportlétesítmények felújításával. Az óvodákban naponta valamennyi csoport számára az óvónő 20 perces testnevelést tart, hetente egy alkalommal szintén minden csoport számára a saját óvónője 35-45 perc közötti időtartamban nagytestnevelés órát tart. A nagycsoportosok számára hetente egy alkalommal külön foglalkozás keretében az általános iskola tanára tart 45 perces sportfoglalkozást, melyhez az Önkormányzat anyagi támogatást nyújt. Az általános iskola az Evangélikus Egyház fenntartásában működik, azonban az Önkormányzat a mindennapos testnevelés biztosításához naponta 8-14 óráig térítésmentesen az iskola rendelkezésére bocsátja a Sportcsarnokot. Az iskola udvarán az Önkormányzat korszerű futópályát épített, amely bárki számára hozzáférhető. Ez évben pedig műfüves pálya építésére került sor (társasági adó felajánlással) szintén az iskola udvarán, melyet a Focisuli Egyesületnek adott át üzemeltetésre az Önkormányzat, de előzetes egyeztetéssel szintén bárki számára hozzáférhető. A pálya az iskolai testnevelés órák céljára is igénybe vehető. A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola életében fontos szerepet kap az
35
egészséges életre nevelés, melynek egyik fontos eleme a sport. Az iskolai testnevelés jelentős szerepet játszik a felnőtt szakosztályok utánpótlás nevelésében, kézilabda, foci, asztalitenisz, birkózás, sakk sportágakban. Az önkormányzat anyagi támogatása révén lehetővé válik az általános iskola 1. osztályosai számára az úszásoktatás Kiskőrösön 3 hónapos intervallumban. Az iskolai tanórák keretében – órarendbe építetten - lehetőség van emelt szintű testnevelés választására, mely semmilyen kritériumhoz nem kötött, bárki igénybe veheti. Az Önkormányzat évente 8,1 millió forint költségvetési támogatásban részesíti a Soltvadkerti Testedző Egyesületet, amely önállóan dönt a támogatás szakosztályok közötti szétosztásáról. 2012-ben az asztalitenisz terem, 2013-ban a birkózó terem felújítására és korszerűsítésére nyújtott jelentős anyagi támogatást. Folyamatban van társasági adó bevétel felajánlással műfüves labdarúgó pálya építése. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten ösztönzi a helyi lakosságot a sportolásra. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociális szolgáltatások keretén belül a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül településünkön a lakosságszám alapján az Önkormányzat köteles biztosítani: étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, nappali ellátást (Idősek Klubja). A szociális szolgáltatásokat az Önkormányzat saját intézménye, az Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja. Az igénybe vehető szociális szolgáltatások: Étkeztetés Házi segítségnyújtás (Bócsa községben is biztosítva az ellátást) Családsegítés, Idősek nappali ellátása integrált demens ellátással Tanyagondnoki szolgálat A szociális szolgáltatások igénybe vétele önkéntes, így az egyéni igényeknek megfelelően biztosítják a kért szolgáltatást. Tartós elhelyezést biztosító, ápolást és gondozást nyújtó idősek otthona a Református Egyház fenntartásában működik. A gyermekjóléti alapellátások közül Önkormányzatunk köteles biztosítani a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását. A bölcsőde működtetését az Önkormányzat önként vállalta fel. (Tízezer főnél több lakosú településeken kötelező e feladat.) A bölcsődei ellátást – mint a személyes gondoskodás körébe tatozó gyermekjóléti alapellátást – a Soltvadkerti Óvodák és Bölcsőde, mint önkormányzati intézmény látja el. Megállapítható, hogy Soltvadkert Város Önkormányzata valamennyi, a jogszabályokban kötelezően előírt ellátást biztosítja, továbbá azon túlmenően önként is felvállalt feladatot. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye, hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül
A szociális ellátórendszer működtetésének egyik célja a hátránykompenzáció, ezen túlmenően a szociális és egészségügyi ellátórendszeren belül pozitív diszkrimináció nem érvényesül. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Soltvadkerten a közösségi élet jelentős részének a Városi Művelődési Ház és Könyvtár biztosít teret. A különböző kulturális műsorok, programok, művészeti kiállítások mellett az önképzés és önkifejezés fontos helyszíne. Különböző tanfolyamok, művészeti csoportok működnek az intézményben. Helyet ad továbbá összejöveteleik céljára a helyi egyesületek és kluboknak, itt működik a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Tanoda programja is. Nyilvános, közösségi Internet-hozzáférést biztosít az intézmény látogatói számára. Segíti a civil szervezetek működését, a szabadidő tartalmas, hasznos és egészséges eltöltését, városunk természeti értékeinek megismerését, kulturális, történelmi, néprajzi hagyományainak bemutatását, a kézműves kultúra elsajátítását, a közösséget építő magatartásformák kialakítását. Az intézmény keretei között működik a Nagy-Pál István Helytörténeti Kiállítás, valamint az intézmény régi épületében Veterán Motoros Kiállítás. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Soltvadkerten etnikai konfliktusról nincs tudomásunk. A cigány lakosság nem elszigetelten szegregátumban, hanem a településen szétszórtan beilleszkedve él. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Településünkön a helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai közül legjellemzőbb a különböző intézményeknek, szervezeteknek, leginkább az Egyesített Szociális Intézménynek történő adományozás. A Baptista Egyház karácsonyi cipős doboz akciójában az Egyesített Szociális Intézmény is részt vesz. Évente megrendezi az Önkormányzat az Adventi Hangversenyt, melynek adományai évente meghatározásra kerülő célt szolgálnak, az elmúlt évben és az idei alkalommal is beteg gyermek gyógyíttatási költségeinek támogatását szolgálják. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön működik Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: CNÖ), mellyel a Soltvadkert Város Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött. Az együttműködés célja: - a Soltvadkerten élő cigányság életkörülményeinek és életszínvonalának javítása. - a helyi cigány nemzetiség társadalmi, közművelődési, szociális és egyéb érdekeinek érvényesítése. Olyan együttműködés kialakítása, amely a cigány nemzetiséggel szembeni előítéletet visszaszorítja, segíti beilleszkedésüket a többségi társadalomba. A két fél olyan együttműködésének megvalósítása, amely együttélésüket jobbá és harmonikusabbá teszi. - a cigány nemzetiség hiteles társadalmi helyzete megismerésének és bemutatásának elősegítése. A két fél közös fellépése a cigányságot és a többséget egymástól elidegenítő – az emberi jogokkal össze nem egyeztethető – nézetek és eszmék ellen.
37
A megállapodás értelmében az Önkormányzat ingyenesen a CNÖ rendelkezésére bocsát egy irodahelyiséget és a gazdálkodásához szükséges infrastruktúrát a Soltvadkerti Polgármesteri Hivatal keretében biztosítja. A CNÖ működésének törvényességét a jegyző felügyeli. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az önkormányzat nem rendelkezik szociális bérlakásokkal
Lakhatási krízishelyzetbe kerülők számára megoldáskeresés, pályázati lehetőség esetén szociális bérlakásépítés Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése
9,3 %-os a településen a munkanélküliség, melyen belül magas, 62 5-os a tartós munkanélküliek aránya A többségi társadalom nem kellően elfogadó a cigány nemzetiséggel szemben Eladósodottság kezelése Alacsony iskolázottság a cigány lakosság körében Az aktív korú nők esetében magasabb a munkanélküliek aránya, mint a férfiak között
A cigány kultúra és hagyományok megismertetése különböző rendezvényekkel Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése, életmód vezetési tanácsadás az érintett családok számára Helyi/vonzáskörzetben lévő felnőtt képző programok felmérése szervezése Végzettséggel nem rendelkező nők felkutatása, bevonása a felnőttképző programokba, közmunkaprogramokban a nők lehetőségeinek bővítése
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermeknevelésben, iskoláztatásban, valamint védelmet biztosít megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával. A helyi rendszer jellemzője továbbá, hogy a veszélyeztetettséget megelőzze, bekövetkezése esetén kezelje. A megelőzésben különös szerepe van a köznevelési, az egészségügyi, a szociális, a közművelődési intézményeknek és az abban dolgozó munkatársaknak. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. §. n/ pont) 38
A védelembe vétel: a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedést. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. §. (1) bekezdés) 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
6
18
376
2009
12
5
396
2010
6
7
408
2011
12
6
415
A vizsgált időszakban két év volt, amikor duplájára emelkedett a védelembe vett kiskorúak száma : 2009-ben és 2011-ben. Az elmúlt két évben fokozatosan csökken, a 2013-as adat 50 %a a 2011-esnek. A veszélyeztetett kiskorúak száma 2008-2011 között 10 %-al emelkedett. Véleményünk szerint a gyermekjóléti ellátó rendszer jól működik a településen, az emelkedés a családok gazdasági válság okozta nehéz anyagi körülményeinek következménye. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
39
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, valamint az évente két alkalommal nyújtott természetbeni támogatásának igénybe vételére. A jogosultság feltételeit a Gyvt. És a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) határozza meg. A Gyvt. Szerint a gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1. napján fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1. napján fennáll a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
486
38
0
0
27
2009
478
37
0
0
26
2010
494
39
0
0
50
2011
501
41
0
0
47
2012
433
35
0
0
41
2013
397
31
0
0
48
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek szám 2008-2011. között csekély mértékben, mintegy 3 %-al nőtt, majd ezt követően csökkenő tendenciát mutat. Véleményünk szerint ez is gazdasági válság következménye, hiszen az érintett családok jelentős számában csak egyik szülő rendelkezik jövedelemmel, vagy mindkét szülő munkanélküli. A fenti adatokból kitűnik, hogy a rendszeres támogatásban részesülők komoly megélhetési és anyagi gondokkal küzdenek.
41
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma – az elnevezéséből is adódóan - változó. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermek, illetve fiatal felnőtt, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola 1-8. száma 1-13. évfolyam évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
83
158
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
2009
86
133
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
2010
95
144
NINCS ADAT
NINCS ADAT
15
NINCS ADAT
2011
103
178
17
314
7
NINCS ADAT
2012
96
167
23
289
5
30
2013
104
172
70
294
1
30 42
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A vizsgált időszakban 2008-2011. között fokozatosan emelkedett az ingyenes étkeztetésben résztvevő óvodások és iskolások száma, majd a 2012-es csökkenés után 2013-ban ismét emelkedett. 2008-hoz képest 2013-ra az óvodások körében 20 %-os, az iskolások körében mintegy 8 %os az emelkedés. Az 50 %-os mértékű gyermekétkeztetési támogatásban részesülő iskolásoknál 2011-től áll rendelkezésre adat, amely 2013-ra drasztikus, 76 %-os emelkedést mutat. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma
év
Magyar Ebből állampolgársággal hátrányos nem rendelkező helyzetű óvodások száma (fő) (fő)
Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma (fő)
Magyar Ebből Ebből állampolgársággal hátrányos hátrányos nem rendelkező, 18 év helyzetű helyzetű alatti középiskolások (fő) (fő) száma (fő)
2008
0
0
1
0
0
0
2009
0
0
2
0
0
0
2010
0
0
2
0
0
0
2011
0
0
6
0
0
0
2012
0
0
5
0
0
0
2013
0
0
3
0
0
0
43
Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH Jelenleg három nem magyar állampolgárságú gyermek jár az általános iskolába, közülük egy sem hátrányos helyzetű. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma
A településen élő 0-6 éves gyermekek száma
Adott településen található utazási idő (perc)
A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma
Ebből Összesen szegregátumban él
277
0
A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma
Összesen
Ebből szegregátumban él
Összesen
Ebből szegregátumban él
36
0
0
0
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok
44
4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete
A településen élő általános iskolás tanulók száma
571
A településen élő, fogyatékosnak minősített (SNI) általános iskolás tanulók száma
összesen
ebből szegregátumban él
49
0
SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak)
Kiskőrös
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok 4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Intézmény OM azonosítója
201674
FeladatA feladat-ellátási helyen A feladat-ellátási helyen A feladat-ellátási helyen ellátási helyen Iskola / Feladattanulók közül az 1. tanulók közül a 2. tanulók közül a 3. tanulók száma ellátási hely neve: szegregátum(ok)ban szegregátum(ok)ban szegregátum(ok)ban (összes lakó tanulók száma lakó tanulók száma lakó tanulók száma tanuló) Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola
571
0
0
0
45
Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok A településen szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs, egyetlen intézményünkbe sem jár szegregátumból gyermek.
46
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
3
167
2009
3
164
2010
3
169
2011
3
179
2012
3
162
2013
3
175
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Soltvadkerten a Védőnői Szolgálat 3 védőnő foglalkoztatásával működik, ők látják el az iskola védőnői feladatokat is. A fenti táblázat az egy védőnőre jutó 0-7 éves korú gyermekek számát mutatja. A védőnők először a tanácsadáson találkoznak a várandós anyákkal – mely heti két alkalommal biztosított településünkön – és azt követően folyamatosan tartják velük a kapcsolatot. Cél a várandósság időszakának, majd a megszületett csecsemő fejlődésének figyelemmel kísérése. Erre egyrészt az Egészségházban tartott tanácsadáson nyílik lehetőség, ahol meghatározott időpontban szülész-nőgyógyász, illetve gyermekorvos is jelen van, másrészről a védőnők a családgondozások során győződnek meg a kismamák,anyukák és gyermekeik állapotáról. A védőnők feladatai közé tartozik: - várandós anyák és a 0-18 éves korú gyermekek és családjuk gondozása - tájékoztatás, tanácsadás, az egészségmegőrzés, az optimális környezeti feltételekre vonatkozóan (helyes táplálkozás, káros szenvedélyek megelőzése, egészséges életmód) - a gyermekek megfelelő érzelmi, értelmi fejlődésének elősegítése, biztosítása, veszélyeztetettség megelőzése. A védőnők – a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként – egészségügyi veszélyeztetettség esetén a szülés-nőgyógyásszal, illetve a gyermekorvossal együttműködve gondozzák a családokat, szociális veszélyeztetettség esetén lépéseket tesznek a fennálló körülmények megváltoztatására, mely a Gyermekjóléti Szolgálattal (mely az Egyesített Szociális Intézmény keretei között működik) együttműködve valósul meg. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
5710
1347
0
48
2009
0
5667
1314
0
2010
0
5641
1306
0
2011
0
5020
1285
0
2012
0
6734
1269
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Soltvadkerten jelenleg mindhárom a felnőtt háziorvosi, továbbá mindkettő gyermek háziorvosi praxis betöltött. A fogorvosi ellátás szintén biztosított, kt fogszakorvos látja el a feladatot, akik végzik az iskolafogászattal kapcsolatos teendőket és a fogszabályzást is. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korosztály speciális ellátása helyben biztosított. A szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb nyolc éves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. Az óvodában 2013. szeptemberéig 1 gyógypedagógus volt, majd ezt beintegrálták a szakszolgálatokhoz és utazó gyógypedagógusként fejleszti a gyerekeket. A hátrányos helyzetű gyermekek 8 fő. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét 49
összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A Gyermekjóléti Szolgálat településünkön az Egyesített Szociális Intézmény intézményi keretei között működik. Az intézményen belül a gyermekjóléti szolgálat önálló szakmai tevékenységet képez és önálló szakmai egységként működik. A Gyermekjóléti Szolgálatnál 2 fő családgondozó végzi napi 8 órában a településen a feladatokat. A Családsegítő Szolgálatnál 1 fő. A tárgyi feltételek a munkához rendelkezésre állnak, jelenleg nincs hiány semmiből. Gyermekek napközbeni ellátása: A gyermekek napközbeni ellátása bölcsődei és óvodai nevelés keretén belül valósul meg. Soltvadkert városban az Önkormányzat által fenntartott Soltvadkerti Óvodák és Bölcsőde intézményi keretein belül egy bölcsőde működik, óvoda pedig egy székhelyen és egy telephelyen működik. Ezenkívül működik a városban az Evangélikus Egyház által fenntartott óvoda egy székhelyen. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma bölcsődébe beírt (munkanélküli szülő, év bölcsődék száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
2008
1
20
1
18
2009
1
20
1
18
2010
1
24
2
18
2011
1
23
2
18
2012
1
35
4
36
50
Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
3
Az óvoda telephelyeinek száma
4
Hány településről járnak be a gyermekek
325
Óvodai férőhelyek száma
14
Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
7 órától 17 óráig 12
1
0
0
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
2008
306
14
325
3
308
0
2009
259
13
325
3
271
0
2010
292
13
325
3
298
0
2011
267
13
325
3
273
0
2012
282
13
325
3
283
0
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
52
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év
3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves
Összesen
székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
19
30
27
33
2
111
Más településről bejáró gyermekek létszáma
1
1
0
1
0
3
21
40
1
107
3
15
0
31
9
16
0
43
0
8
0
15
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma 23 22 (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek 5 8 létszáma a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek 6 12 létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos 1 6 helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
Soltvadkerten mind a bölcsődei, mind az óvodai ellátás biztosított, felvétel iránti kérelem elutasítására nem került sor, az intézményekben más településről is járnak gyermekek. e) gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében:
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetk, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, munkaügyi hatóság. Az előzőekben felsorolt intézmények és személyek kötelesek: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Az észlelő- és jelzőrendszer véleményünk szerint jól működik településünkön, együttműködésüket megfelelőnek tartjuk. Az esetkonferenciákat az esetben érintett szakemberek és családok bevonásával tartják. Összességében elmondható,hogy az észlelő- és jelzőrendszer több tagjával napi kapcsolatban áll a Gyermekjóléti Szolgálat, mind a szakmai, mind pedig a személyes kapcsolat elősegíti a rugalmas, a gyermekek érdekeit szem előtt tartó közös munkát. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások biztosítása nem kötelező önkormányzati feladat, azt az állam biztosítja a gyermekek részére. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Jelen esélyegyenlőségi program 3.6. pont e) pontjában már kifejtettük a gyermekek sport programokhoz való hozzáférésének lehetőségeit. A gyermekek számára szabadidős és szünidei programok szervezésében településünkön kiemelkedő az Egyesített Szociális Intézmény, valamint a Városi Művelődési Ház és Könyvtár tevékenysége. Az Egyesített Szociális Intézmény a szünidőben számos programot, nyári tábort szervez, elsősorban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, mely programok a tanévben is folytatódnak. Ilyenek például a különböző ünnepekre – húsvét, karácson – történő felkészülések. 54
A Városi Művelődési Ház és Könyvtárban: Az általános iskolában h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes 50 százalékos mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola 1száma 1-13. évfolyam 8. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
83
158
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
2009
86
133
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
NINCS ADAT
2010
95
144
NINCS ADAT
NINCS ADAT
15
NINCS ADAT
2011
103
178
17
314
7
NINCS ADAT
2012
96
167
23
289
5
30
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
A Gyvt. 41. §. (1) bekezdése értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekétkeztetést településünkön a SA-NO-TI Kft. vállalkozás formájában működteti. Településünkön a gyermekétkeztetés megfelel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 50. §. (3) bekezdése azon követelményének, mely szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. A szolgáltató biztosítja az életkor specifikus étrendet. A településen biztosított továbbá, hogy az intézményekben az arra jogosultak igénybe vegyék az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetést, melyet a fenti táblázat is alátámaszt. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Településünkön a szolgáltatások nyújtásakor nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció érvényesül az Egyesített Szociális Intézmény által szervezett szabadidős programok szervezése során, melyeken elsősorban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
56
beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma
fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Csoport 1
6
6
0
1
1
0
Csoport 2
8
7
0
2
2
0
Csoport 3
3
2
1
1
1
0
Csoport 4
7
0
5
2
2
1
Csoport 1
6
3
0
1
1
0
Csoport 2
10
2
0
6
5
0
Székhely
Tagóvoda
57
Csoport 3 10 Csoport 4 14 Csoport 5 Csoport 6 Összesen 40 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél 0 idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél 0 idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
7 10
0 7
0 9
0 8
0 4
22
7
16
14
4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
58
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma napközis Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános iskolások tanulók évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma száma száma tanév fő
fő
fő
fő
2010/2011
331
289
620
41 6,6%
2011/2012
321
296
617
23 3,7%
2012/2013
299
288
587
32 5,5%
2013/2014
269
302
571
34 6,0%
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
%
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév
általános iskolai feladatellátási helyek száma
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
2010/2011
15
13
28
0
0
0
1
2011/2012
15
13
28
0
0
0
1
2012/2013
14
12
26
0
0
0
1
2013/2014
13
13
26
0
0
0
1
60
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító
21
0
Szaktanítást végző tanítók száma
0
0
Szaktanítást végző tanárok száma
23
0
Gyógypedagógusok létszáma
3
0
Gyermekvédelmi felelős
0
0
Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását minden köznevelési intézmény vállalja. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Az óvodák infrastruktúrája magas szintű ellátást biztosít, és ennek előnyeit a HH és HHH gyermekek is élvezik. Logopédiai foglalkoztató és tornaterem az óvodákban rendelkezésre áll, és fejlesztő pedagógus is mindegyik óvodában. Óvodapszichológus
A szakember ellátottság mind az óvodákban, mind az iskolában hiánytalanul biztosított. A szakmai munkavégzés hatékonysága és a megfelelő motiváció érdekében a szakemberek rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs tudomásunk a köznevelés során előforduló, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt tett panaszról, vagy indított eljárásról. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
tanév
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban
fő
%
2010/2011
81
96
2011/2012
66
100
2012/2013
62
98
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében Tanoda program működik. Naponta segítenek a tanulásban nehézséggel küzdőknek, hátrányos helyzetű gyermekeknek korrepetálás formájában. A programban nem csak a cigány nemzetiséghez tartozók vehetnek részt.
62
4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév
Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek
Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)
Tagozat megnevezése
Létszám
Napközis
Bejáró
Hátrányos helyzetűek létszáma
1. évfolyam A osztály
iskolaotthon
22
0
2
6
27%
1
5%
1
5%
0
0
0
24
1. évfolyam B osztály
22
4
1
4
18%
2
9%
1
5%
0
0
0
25
1. évfolyam C osztály
23
2
0
1
4%
3
13%
1
4%
1
1
0
24
17
0
0
6
35%
3
18%
2
12%
2
0
0
21
3. évfolyam C osztály
18
1
0
3
17%
1
6%
0
0%
0
0
0
19
4. évfolyam A osztály
19
2
0
3
16%
1
5%
3
16%
1
0
0
23
4. évfolyam B osztály
25
5
0
4
16%
4
16%
4
16%
2
0
0
30
24
2
0
4
17%
1
4%
1
4%
0
0
0
28
23
3
0
2
9%
3
13%
2
9%
2
0
0
27
26
0
0
8
31%
2
8%
2
8%
1
0
0
31
26
0
0
3
12%
3
12%
3
12%
1
1
0
29
26
0
0
5
19%
8
31%
1
4%
1
2
1
30
25
0
0
7
28%
3
12%
3
12%
1
0
0
29
24
0
0
5
21%
4
17%
0
0%
0
0
0
26
24
0
0
3
13%
5
21%
2
8%
1
1
0
26
24
0
0
9
38%
6
25%
5
21%
2
0
0
30
24
0
0
3
13%
3
13%
2
8%
0
1
1
27
23
0
0
6
26%
6
26%
2
9%
2
0
0
30
2. évfolyam A osztály
4. évfolyam C osztály 4. évfolyam D osztály 5. évfolyam A osztály 5. évfolyam B osztály 5. évfolyam C osztály 6. évfolyam A osztály 6. évfolyam B osztály 6. évfolyam C osztály 6. évfolyam D osztály 7. évfolyam B osztály 7. évfolyam C
iskolaotthon
Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
HHH tanulók Sajátos aránya az nevelési osztály igényű tanulók létszámához létszáma viszonyítva
SNI tanulók Magánszámából a Évismétlők tanulók hhh száma száma tanulók száma
HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
osztály 8. évfolyam A 22 osztály 8. évfolyam B 20 osztály 8. évfolyam C 20 osztály Összesen: 477 Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR
0
0
6
27%
4
18%
1
5%
0
0
0
24
0
0
2
10%
2
10%
3
15%
2
1
0
23
0
0
4
20%
4
20%
1
5%
1
0
0
21
19
3
94
20%
69
14%
40
8%
20
7
2
547
4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton
Gimnázium (%)
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)
Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%)
tanév HHHHHHHHHHHHHHHösszlétszámon összlétszámon összlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók tanulók tanulók tanulók belül belül belül belül belül körében körében körében körében körében 2008/2009
27
0
43
45
25
36
5
18
0
0
2009/2010
25
0
41
45,4
31,4
36,4
2,6
18,2
0
0
2010/2011
34,5
10
34,5
40
28,6
20
2,3
30
0
0
2011/2012
35
0
35
30
22
20
8
50
0
0
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
64
4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%)
Magántanulók aránya (%)
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
tanév HHHHHHHHHösszlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók tanulók belül belül belül körében körében körében 2008/2009
0,6
0
0,4
0
0,5
0,6
2009/2010
0,9
1
0,7
0
0,4
0,5
2010/2011
2
1
1
0
0,4
0,3
2011/2012
2
1
1
0
0,8
0,4
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok
tanév
tanodai program létszám
2008/2009
0
HH/ HH/ HHH tehetséggondozó HHH tanulók program tanulók létszáma létszáma
nyári tábor
HH/ HHH tanulók létszáma
Énekkar, szakkörök, sportkör
20/15
40
nincs adat
178
25/2
43/28
17
nincs adat
176
25/2
38/21
18
nincs adat
171
22/2
23/17
150
21/42
114
13/1
20/14
230
35/40
110
12/1
0
2009/2010
0
0
2010/2011
0
0
2011/2012
0
0
2012/2013
0
0
Énekkar, szakkörök, sportkör Énekkar, szakkörök, sportkör Énekkar, szakkörök, sportkör Énekkar, szakkörök, sportkör
HH/ Alapfokú HHH művészetoktatás tanulók létszáma
66
67
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok helyzetének rosszabbodásából, a család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség emelkedett A HHH tanulóknál az évismétlők száma magasabb az iskolai átlagnál
Szabadidős programok szervezése,biztonságos kulturált színterek működtetése
A HHH gyermek nyilvántartási rendszere kiépült, de nincs megoldva gyermekek teljes körű felmérése
A lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulók mentorálása, részükre fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, illetve a megkezdett fejlesztések folytatása Megbízható adatszolgáltatási és monitoring rendszer felállítása a közoktatási intézmények bevonásával. Nyilatkozattétel ösztönzése.
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
Munkavállalási korúak száma férfiak
nők
2008 2690 2707 2009 2195 2639 2010 2670 2623 2011 2682 2623 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
nők
férfiak
nők
2479 1945 2383 2473
2466 2345 2336 2334
211 250 287 209
241 294 287 289
69
A nők gazdasági aktivitását befolyásoló fontos tényező a gyermekvállalás és gyermeknevelés. Az iskoláskor alatti vagy kisiskolás korú gyereket nevelő nők aktivitása lényegesen alacsonyabb, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező gyermektelen, vagy idősebb gyermeket nevelő nőké. A gyermeknevelés aktivitáscsökkentő hatása annál nagyobb, minél kisebb a gyermek. Befolyásolja a nők aktivitását a gyermekek száma is, a három vagy annál több gyermek radikálisan csökkenti a nők gazdasági aktivitását. Megállapítható, hogy a gyermeküket egyedül nevelő nők inkább próbálnak munkát vállani, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező, és ugyanannyi, továbbá ugyanolyn korú gyereket nevelő, de párkapcsolatban élő nőtársaik. Megállapítható továbbá, hogy a nők között magasabb az alkalmazottak aránya, míg a férfiak gyakrabban dolgoznak önfoglalkoztatóként. A fenti adatokból megállapítható, hogy míg a munkavállalási korú nők száma 2011-ben 2,2 %-al magasabb a férfiakénál, addig a foglalkozatott férfiak száma 5,4 %-al magasabb. A munkanélküli nők száma viszont lényegesen, 30,6 %-al magasabb. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év
Foglalkoztatást segítő programok száma
Képzési programok száma
résztvevők száma
résztvevő nők száma
2008
0
0
0
0
0 0 0 0 1
0 0 0 0 46
0 0 0 0 0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés
70
2013-ban a megújult téli közfoglalkoztatás keretében lehetőség nyílt képzési programokban való részvételre, melyben a nők aránya közel 50 %. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 8 általánosnál szakiskola/szakmunkásalacsonyabb 8 általános képző végzettségű
év
munkanélküli nők száma
2008
241
8
2009 2010 2011 2012
294 287 289 278
8 8 8 8
2013
8
197
gimnázium
érettségi
főiskola
egyetem
69
69
nincs adat
nincs adat
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A munkanélküli nők körében az alacsony iskolai végzettségűek, a 8 általánossal rendelkezők aránya magas. Megállapítható, hogy magasabb iskolai végzettséggel nagyobb az esély az elhelyezkedésre. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség. Megmutatkozat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében. A nők esélyegyenlőségének sarkalatos kérdése „az egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesülése.
A női keresetek hátránya a versenyszférában nagyobb, mint a közszférában. A két szektor közötti eltérés oka, hogy a közszférában alkalmazott illetmény-előmeneteli rendszerek kisebb teret adnak a nemek szerinti különbségtételnek, mint a piaci szféra szabad béralkuja. A település egészére vonatkozó hátrányos megkülönböztetésre utaló adatokkal nem rendelkezünk. Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma, vagy végzettség szerint évenként nyomon követhető, hátrányos megkülönböztetés nincs. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
3 év alatti gyermekek száma a településen
működő bölcsödék száma
2008 206 0 2009 219 1 2010 221 1 2011 210 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati 0 22 25 25
egyéb
működő családi napközik száma 0 0 0 1
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
14
14
A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, amely településünkön a bölcsődében, óvodában, iskolában biztosított. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
72
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti átlagos gyermekszám gyermekek száma védőnőnként
év
védőnők száma
2008
3
277
92
2009 3 2010 3 2011 3 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
287 287 285
96 96 95
A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat tevékenységi körében realizálódik elsősorban. A szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A településünkön 2012-ben 15 családon belüli erőszakról kapott értesítést a Gyámhivatal.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások önkormányzati Nem önkormányzati önkormányzati anyaotthon a (egyházi, alapítványi) év anyaotthon a település 50 km-es anyaotthon a településen körzetében településen 2008
0
0
0
2009 0 2010 0 2011 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés
0 0 1
0 0 0
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
74
Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások a településen nincsenek. A településtől kb. 30 kilométerre lévő Kiskunmajsán a Menedék Alapítvány által fenntartott menedékvárosban található Családok Átmeneti Otthona és Hajléktalanok Átmeneti Otthona fogadja be a segítséget kérő családokat és egyedülállókat. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben
év
Képviselőtestület tagja Férfi
2008 12 2009 12 2010 8 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Nő 1 1 0
A 2010-2014. közötti önkormányzati választási ciklusban a képviselő-testületnek Soltvadkerten nincs női tagja. Három önkormányzati intézményünk vezetője nő. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A nők körében lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint a férfiak körében
nők közfoglalkoztatásba történő fokozottabb bevonása, foglalkoztatók információval történő ellátása, érzékenyítése részmunkaidős és távmunka lehetőségek vonatkozásában Nők részvételének növelése a foglalkozást segítő képzési, átképzési programokban Családon belüli erőszak megelőzésére jó gyakorlatok összegyűjtése.
A munkanélküli nők körében magasabb az alacsony iskolai végzettségűek száma A családon belüli erőszak ismert száma magas, azonban nincs kidolgozott kezelési módszere 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti 0-14 éves korú állandó lakosok állandó lakosok száma (fő) száma (fő) 2001 n.a. 1402 2008 1174 1173 2009 1172 1209 2010 1146 1231 2011 1222 1123 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) #ÉRTÉK! 100,1% 96,9% 93,1% 108,8%
76
A táblázat az állandó lakosságot két korcsoportban vizsgálja: 65 év felett és 0-14 év között. A 2010. évhez képest 2011-re 15,7 %-al nőtt a 65 év feletti lakosok aránya, amely azt jelenti, hogy a település elöregedő tendenciát mutat. Amint azt a 2.2. pontban már megállapítottuk a 65 év feletti férfiak esetében magasabb a halandóság. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 871 1306 2177 2009 856 1273 2129 2010 846 1254 2100 2011 854 1238 2092 Forrás: TeIR, KSH Tstar Regisztrált munkanélküliek év száma fő 2008 377 2009 493 2010 485 2011 486 2012 471 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő 37 49 63 56 49
% 10% 10% 13% 12% 10%
77
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az elmúlt években magánkezdeményezésben számítástechnikai alapismeretek elsajátítására került sor tanfolyami keretek között. A tanfolyamok során közel 100 fő sajátította el a számítógép és az internet használatát. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A hátrányos megkülönböztetés felmérése rendkívül nehéz. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, álláskeresővé válva nehezebben helyezkednek el. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma fő 1174 1209 1231 1222
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 69 69 68 ESZI 47 ESZI 44 ESZI 60
2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar
% 6% 6% 6% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
9 12 12 14
78
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelődési Múzeumi Mozielőadás Színházelőadás Könyvtár intézmény Vallásgyakorlás Sportrendezvényen kiállítás látogatása látogatása látogatása rendezvényén templomban részvétel év megtekintése részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom 2008 2 0 2 12 5 2 0 2009 2 0 2 12 6 2 0 2010 2 0 2 12 5 2 0 2011 2 2 2 12 7 1 0 2012 2 0 3 12 6 2 0 2013 2 0 4 12 4 3 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés c) idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai jártassága becslések szerint 6-8 % körül mozog. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok év száma 2008 10 2009 10 2010 12 2011 11 2012 15 2013 16
Forrás: Helyi adatgyűjtés
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Fennáll a veszélye elszigetelődésének
az
fejlesztési lehetőségek idősek
Minél több program szervezés az idősek részére, aktív bevonásukkal
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékos személy: aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán ne birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1. cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális, vagy érzékszeri károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre.
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)
lehetőségei,
foglalkoztatottsága
(pl.
védett
Soltvadkerten kevés a foglalkoztatási lehetőség a fogyatékkal élők számára. Az önkormányzati intézményekben megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, azonban a magánfoglalkoztatóknál, vállalkozásoknál nincs megoldva. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nincs tudomásunk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A szociális alapszolgáltatások, mint a házi segítségnyújtás és étkeztetés a fogyatékkal élők számára ugyanúgy elérhető, mint bárki más számára. A fogyatékkal élők egy része idős korú, az idősek nappali ellátását biztosító szolgáltatást a az Egyesített Szociális Intézményben bárki igénybe veheti, az intézményben demens ellátás is biztosított. A Mozgáskorlátozottak Soltvadkerti Csoportja 1993. évben alakult meg Soltvadkerten, jelenleg 85 fős tagsággal működik. A klubdélutánokon megbeszélik a fogyatékkal élőkre vonatkozó jogszabályi változásokat. A betegeket kéthavonta látogatják otthonukban. Egészségmegőrzéssel kapcsolatos egynapos kirándulásokat szerveznek, melyen a tagság 50-55 %-a részt vesz. Látogatják a Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesülete által megrendezésre kerülő Lakitelek Népfőiskola Esélynap programjait. A Soltvadkerti Mozgáskorlátozottak Baráti Köre szintén népes, 80-90 fős tagsággal rendelkezik. Összejöveteleiket rendszeresen a Városi Művelődési Ház és Könyvtár épületében tartják. Egészségmegőrző előadásokat szerveznek és próbálnak segítő kezet nyújtani egymásnak. Folyamatosan szerveznek kirándulásokat, főleg gyógyfürdőkbe az egészségük megőrzése érdekében. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma: 2008-ban 158 fő, 2009-ben 154 fő, 2010-ben 149 fő, tehát kismértékben, de csökkenő tendenciát mutat. Az egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyében részesülők száma: 14 fő. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Az önkormányzati tulajdonban lévő középületek mind akadálymentesek, mozgáskorlátozott mosdóval és rámpával ellátottak. A kommunikációban jelentősen gátolt személyek számára lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. E téren tovább kell lépnünk a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítása terén, valamennyi fogyatékossággal rendelkező személy számára biztosítva a tájékozódás lehetőségét: - a gyengén látók, színtévesztők számára érzékelhető nagyságban, formában, színben kell elkészíteni a tájékoztatást szolgáló látványelemeket, - a vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiépíteni az információs elemeket, 81
-
a hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni.
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az egészségügyi intézményünk akadálymentesített, mozgáskorlátozottak részére mosdóval és az épülethez igazodva lifttel ellátott. Sportlétesítményeink akadálymentesítettek, rámpával ellátottak. A birkózó terem akadálymentesítése folyamatban van. A kulturális programokhoz történő fizikai hozzáférés részben megoldott, hiszen e programok nagy része a Városi Művelődési Ház és Könyvtárban kerül megrendezésre, melynek földszinti része akadálymentesen megközelíthető és a mozgáskorlátozottak részére mosdó is rendelkezésre áll. Ugyanakkor az emeletre nem lehet akadálymentesen feljutni, az épületben nincs lift. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettségéről nincs pontos információnk. Azok a vállalkozások, amelyek EU forrásra pályáznak, a projekt keretében az akadálymentesítést is kötelezően elvégzik. Ez viszont előrevetíti azt, hogy az előttünk álló évtizedekben a vállalkozások fokozatosan, de eleget tudnak tenni e kötelezettségüknek. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közlekedési rendszereknek, továbbá tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző-és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közhasználatú parkolókban a közlekedésben akadályozott fogyatékos személyek számára – a külön jogszabály szerint – megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. Akadálymentes parkolóhely a közintézményeinknél kijelölésre került, a város központjában lévő központi üzletsornál szintén kijelölésre került. A közterületek, járdák, parkok, a város központi részein többségében akadálymentesek, a távolabbra eső utcákban nem, ezért különös figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a város fejlesztése során, továbbá településfejlesztési dokumentációkban általános alapelvként jelenjen meg – és ezáltal érvényesüljön az egyenlő esélyű hozzáférés rendszere. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkhöz legközelebb Kiskőrösön működik Baptista Egyház által fenntartott Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye, ahová tudomásunk szerint jelenleg 1 fő jár Soltvadkertről, de a lehetősége adott. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az Önkormányzat támogat minden olyan civil szervezetet, alapítványt, amelyek hátránykompenzáló szolgáltatásokat nyújtanak, vagy kívánnak bevezetni. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A közintézményeink kommunikációs akadálymentesítése nem megoldott Közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése részben megoldott
Pályázati források keresése az akadálymentesítés kialakítására. Pályázati források keresése, az akadálymentesítés kialakításához. 82
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Soltvadkerten az alább felsorolt civil szervezetek segítik a 3-7. pontban felsorolt társadalmi csoportokat: Soltvadkert Városért Közalapítvány felzárkóztató kezdeményezések támogatása Soltvadkerti Testedző Egyesület Soltvadkerti Férfi Kézilabda Klub
egészséges életmód, sport egészséges életmód, sport
Soltvadkert Gyermekeiért Alapítvány Soltvadkerti Önkormányzati Óvodák Gyermekeiért Alapítvány Soltvadkert Város Polgárőr Egyesület Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesület Soltvadkerti Csoport Cukorbeteg Klub Mozgáskorlátozottak Baráti Köre Soltvadkert Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete Soltvadkert Város Önkormányzati Tűzoltó Pk. Soltvadkerti Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Nyugdíjasok Egyesülete Terne Lulugya Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesület
hátrányos helyzetű gyermekek támogatása óvodai eszközök kiegészítése, hátrányos helyzetű gyermekek támogatása biztonság, közbiztonság mozgáskorlátozottak érdekeinek képviselete egészséges életmód mozgáskorlátozottak érdekeinek képviselete közbiztonság, katasztrófavédelem közbiztonság, katasztrófavédelem kultúra, életmód időskori érdekvédelem nemzetiségi érdekvédelem és hagyományőrzés
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Soltvadkerten két nemzetiségi önkormányzat működik: a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, azonban az önkormányzati együttműködés teljes mértékben eltérő. Jelen esélyegyenlőségi tervhez és megvalósításához a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolódik. A településen lévő általános iskola az Evangélikus Egyház fenntartásába került. A közfeladat ellátásához az Önkormányzat ingyenesen az Egyház használatába adta az iskola épületét és kiszolgáló helyiségeit, továbbá a kötelező napi testnevelés megvalósításához térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a Sportcsarnokot, melynek fenntartási költségeit fedezi. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a iskola átadásakor az Önkormányzat vállalta, hogy - azon gyermekek számára, akiket szüleik világnézeti okból nem kívántak egyházi iskolába íratni – az autóbusz bérlet költségét megtéríti Bócsa településre történő átjáráshoz. Az Önkormányzat évente jelentős összeget költ a civil szervezetek támogatására, melyre minden év januárjában lehet pályázatot benyújtani. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség 1. Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Társulás szemétszállítás, hulladékgazdálkodás 2. Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Társulás ivóvízminőség javítás 83
3. Kiskőrösi Kistérségi Többcélú Társulás 4. Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat
ebrendészeti telep fenntartása belvízelvezetés, vízgazdálkodás
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Tanoda programja a tanulásban segítségre szorulóknak tart napi szinten korrepetálást és életmód tanácsadást. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesület Soltvadkerti Csoport Magyar
mozgáskorlátozottak érdekeinek képviselete
Baptista
Egyház
Soltvadkerti
Gyülekezete
adománygyűjtés, nyári tábor szervezés Mozgáskorlátozottak Baráti Köre
mozgáskorlátozottak érdekeinek képviselete
Magyar Baptista Egyház Soltvadkerti Gyülekezete Terne Lulugya Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Nyugdíjasok Egyesülete Soltvadkert Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete Soltvadkert Város Önkormányzati Tűzoltó Pk. Soltvadkert Város Polgárőr Egyesület
adománygyűjtés, nyári tábor szervezés
nemzetiségi érdekvédelem és hagyományőrzés időskori érdekvédelem közbiztonság, katasztrófavédelem közbiztonság, katasztrófavédelem biztonság, közbiztonság
f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A for-profit szereplők főként a foglalkoztatás terén tudnak bekapcsolódni az esélyegyenlőségi feladatokba. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az esélyegyenlőségi program előkészítésének folyamatát az aljegyző szervezte, a Soltvadkerti Polgármesteri Hivatal munkatársainak, az Egyesített Szociális Intézmény, a Soltvadkerti Óvodák és Bölcsőde, a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, az Evangélikus Egyházi Óvoda, a Városi Művelődési Ház és Könyvtár, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a mozgáskorlátozott érdekvédelmi civil szervezetek bevonásával. A TeIR adatbázis használata mellett hangsúlyt fektettünk a mind szélesebb körű helyi adatgyűjtés megszervezésére. A kapcsolattartás módszere online és telefonos kapcsolattartásra épült, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolat problémák feltárására, valamint az elkészült dokumentum tervezet véleményezésére koncentrálódott. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
84
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel 10 % feletti településünkön a munkanélküliség, ezen belül is magas a tartós munkanélküliek aránya Romák A többségi társadalom elfogadó és/vagy hozzáállása nem megfelelő, mert nem mélyszegény- kellően ismertek a roma hagyományok ségben élők és a roma kultúra. E probléma másik oldala, hogy e hagyományok megélése az általánosan elfogadott társadalmi normákkal összhangban lehetséges. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok helyzetének rosszabbodásából, a család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség emelkedett Gyermekek A HHH tanulóknál az évismétlők száma magasabb az iskolai átlagnál A HHH gyermek nyilvántartási rendszere kiépült, de nincs megoldva gyermekek teljes körű felmérése Fennáll a veszélye a településen az Idősek egyedül maradt idősek elszigetelődésének, befelé fordulásának A nők körében magasabb a munkanélküliség mint a férfiak körében, és az eddig indított Nők közmunkaprogramok is többségében a férfiak számára nyújtottak lehetőséget elsősorban. Fogyatékkal élők
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése Roma kultúra bemutatása rendezvények szervezésével, továbbá felvilágosító programok szervezése
Szabadidős programok szervezése, biztonságos kulturált színterek működtetése. A lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulók mentorálása, részükre fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, illetve a megkezdett fejlesztések folytatása. Megbízható adatszolgáltatási és monitoring rendszer felállítása a közoktatási intézmények bevonásával Minél több program szervezése az idősek részére, mellyel közösségbe vihetők. A nők fokozottabb bevonása a közmunkaprogramokba. A munkaadók ösztönzése a nők foglalkoztatására (részmunkaidős és távmunka lehetőségek biztosítása).
Közintézmények kommunikációs akadálymentesítése nem megoldott a Pályázati források keresése, településen. A közterületek, járdák, parkok akadálymentesítés kialakítására. akadálymentesítése részben megoldott
az
85
A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont Célcsoport aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Soltvadkert Város Önkormányzata Közfoglalkoztatásban résztvevők Felelős: polgármester számának növelése Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Romák Felelős: a CNÖ elnöke és/vagy Roma kultúra bemutatása Terne Lulugya Hagyományőrző mélyszegényrendezvények szervezésével, továbbá Érdekévelmi Egyesület ségben élők felvilágosító programok szervezése Felelős: elnöke
Gyermekek
Idősek
Nők Fogyatékkal élők
Szabadidős programok szervezése, biztonságos kulturált színterek működtetése. A lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulók mentorálása, részükre fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, illetve a megkezdett fejlesztések folytatása. Megbízható adatszolgáltatási és monitoring rendszer felállítása a közoktatási intézmények bevonásával
Kossuth Lajos Általános Iskola Felelős: igazgató Egyesített Szociális Intézmény Felelős: intézményvezető Városi Művelődési Ház és Könyvtár Felelős: igazgató Soltvadkerti Óvodák és Bölcsőde Felelős: intézményvezető
Egyesített Szociális Intézmény Fennáll a veszélye a településen az Felelős: intézményvezető egyedül maradt idősek Városi Művelődési Ház és Könyvtár elszigetelődésének, befelé fordulásának Felelős: intézményvezető A nők fokozottabb bevonása a közmunkaprogramokba. A Soltvadkert Város Önkormányzata munkaadók ösztönzése a nők Felelős: polgármester foglalkoztatására (részmunkaidős és távmunka lehetőségek biztosítása). Pályázati források keresése, az Soltvadkert Város Önkormányzata akadálymentesítés kialakítására. Felelős: polgármester
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a cigány nemzetiséghez tartozók, romák nem szegregáltan, hanem a többségi társadalomba beilleszkedve békésen egymás mellet élnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életminőségének javulását, lakhatási körülményeik jobbá tételét a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítsük. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek testi és lelki jólétét segítő szolgáltatások működtetését, biztosítását. Folyamatosan odafigyelünk az időseket érintő problémákra, különösen az elmagányosodott és krízishelyzetbe kerülőkre.
86
és
Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a nemek közötti esélyegyenlőség, a pozitív diszkrimináció biztosítását az élet minden területén. Elfogadhatatlan számunkra a családon belüli erőszak bármely formája. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők jólétét szolgáló politikák nyomon követésére, jó gyakorlatok megismerésére és bevezetésére, különös tekintettel a fogyatékos emberek munkavállalásának elősegítésére. Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
10 % feletti településünkön a munkanélküliség, ezen belül is magas a tartós munkanélküliek aránya
Partnerek
Önkormányzati Intézmények, Járási Munkaügyi Kirendeltség
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése: rövid távú cél: a közfoglalkoztatás 5 %-al növekszik középtávú cél: a közfoglalkoztatás: 10 %-al növekszik hosszú távú cél: a közfoglalkoztatás 15 %-al növekszik 1. közfoglalkoztatási cél meghatározása, 2. pályázat benyújtása, 3. közfoglalkoztatás megvalósítása Résztvevők: munkanélküliek, elsősorban mélyszegénységben élők és romák
2015. december 31., 2017. december 31.
Eredményességi mutató: a közfoglalkoztatásban résztvevők száma Dokumentáltsága: önkormányzati nyilvántartások Forrása önkormányzati nyilvántartások Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható
Kockázat: központi programok megléte Eszköze: a közfoglalkoztatás támogatási rendszerének átalakítása Pénzügyi és humán
87
Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
a roma kultúra bemutatása rendezvények szervezésével, a roma gyermekek identitástudatának erősítése, elmélyítése foglalkozások szervezésével A többségi társadalom elfogadó hozzáállása nem megfelelő, mert nem kellően ismertek a roma hagyományok és a roma kultúra. E probléma másik oldala, hogy e hagyományok megélése az általánosan elfogadott társadalmi normákkal összhangban lehetséges. A roma gyermekek identitástudata gyenge. A kiinduló érték számmal nem mérhető. A roma kultúra ismertebbé válása, a roma gyermekek identitástudatának erősítése Rövid távú cél: legalább egy rendezvény szervezése, foglalkozás megvalósítása Közép távú cél: legalább kettő rendezvény szervezése, a foglalkozásokon a roma gyermekek 10 %-a részt vesz Hosszú távú cél: legalább három rendezvény szervezése, a foglalkozásokon a roma gyermekek 15 %-a részt vesz. 1. Igények felmérése, foglalkozások előkészítése 2. Rendezvények megszervezése, foglalkozások szervezése 3. Rendezvények és foglalkozások megvalósítása
Résztvevők és felelős
Résztvevők: roma és nem roma lakosság, gyermekek Felelős: Cigány Nemzetiségi Önkormányzat
Partnerek
Terne Lulugya Egyesület, Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
a foglalkozásokon roma
2017. december 31. Eredményességi mutató: a rendezvények száma növekszik, foglalkozásokon a roma gyermekek részt vesznek Dokumentáltsága: szervezők dokumentálják Forrása: szervezőknél található dokumentumok Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható
a
Kockázat: érdektelenség a rendezvények és foglalkozások iránt Eszköze: megfelelő kommunikáció Pénzügyi és humán
Felzárkóztató foglalkozások szervezése HHH gyermekek részére 88
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
az évismétlők számából a HHH tanulók aránya 50 % Az évismétlések számának csökkentése a HHH tanulók körében Rövid távú cél: a HHH tanulók körében az évismétlők aránya 5 %-al csökken Közép távú cél: a HHH tanulók körében az évismétlők aránya 10 %-al csökken Hosszú távú cél: a HHH tanulók körében az évismétlők aránya 15 %-al csökken 1. Igények felmérése 2. Foglalkozások szervezése Résztvevők: felzárkóztatásra szoruló HHH tanulók Felelős: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola Egyesített Szociális Intézmény, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat 2017. december 31. Eredményességi mutató: a HHH tanulók körében az évismétlők száma csökken Dokumentáltsága: általános iskola nyilvántartása Forrása: általános iskola nyilvántartása Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható Kockázat: érdektelenség a foglalkozások iránt Eszköze: megfelelő kommunikáció, tanulók foglalkozásokról
informálása
a
humán
Intézkedés címe:
Programok szervezése az idősek részére
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Fennáll a veszélye a településen az egyedül maradt idősek elszigetelődésének, befelé fordulásának. Az érték számmal nem mérhető. Egyre többen vegyenek részt a célcsoport számára szervezett programokon Rövid távú cél: programok száma és az azokon való részvétel növekszik Közép távú cél: programok száma és az azokon való részvétel növekszik Hosszú távú cél: programok száma és az azokon való részvétel növekszik 89
Tevékenységek (a beavatkozás 3. Igények felmérése a programok témakörére vonatkozóan tartalma) pontokba 4. Programok szervezése szedve Résztvevők és Résztvevők: Idős korúak felelős Felelős: Egyesített Szociális Intézmény Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Városi Művelődési Ház és Könyvtár 2017. december 31.
Eredményességi mutató: programok és az azokon résztvevők száma Dokumentáltsága: intézménynél Forrása: intézmény nyilvántartása Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható
Kockázat: érdektelenség a programok iránt Eszköze: megfelelő kommunikáció, az idősek széleskörű informálása humán
A nők fokozottabb bevonása a közmunkaprogramokba. A munkaadók ösztönzése a nők foglalkoztatására (részmunkaidős és távmunka lehetőségek biztosítása A nők körében 10 %-al magasabb a munkanélküliség mint a férfiak körében, és az eddig indított közmunkaprogramok is többségében a férfiak számára nyújtottak lehetőséget elsősorban. Egyre többen vegyenek részt a közfoglalkoztatási programokban Rövid távú cél: programok száma és az azokon való részvétel növekszik Közép távú cél: programok száma és az azokon való részvétel növekszik Hosszú távú cél: programok száma és az azokon való részvétel növekszik 1. Igények felmérése a programok témakörére vonatkozóan 2. Programok szervezése Résztvevők: munkanélküli nők Felelős: polgármester Járási Munkaügyi Kirendeltség Kiskőrös 90
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
2017. december 31.
Eredményességi mutató: programok és az azokon résztvevők száma Dokumentáltsága: intézménynél Forrása: intézmény nyilvántartása Fenntarthatósága: folyamatos tevékenységgel biztosítható Kockázat: érdektelenség a programok iránt Eszköze: megfelelő kommunikáció, a munkanélküli nők széleskörű informálása humán, pénzügyi
Közintézmények
kommunikációs
akadálymentesítése,
a
közterületek, járdák, parkok további akadálymentesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Közintézmények kommunikációs akadálymentesítése nem megoldott a településen. A közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése részben megoldott.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A közintézmények kommunikációs akadálymentesítése megtörténjen, közterületek, járdák, parkok akadálymentesek legyenek Rövid távú cél: a teljes körűen akadálymentesített intézmények száma növekszik, akadálymentesített közterületek, járdák, parkok száma növekszik Közép távú cél: a teljes körűen akadálymentesített intézmények száma növekszik, akadálymentesített közterületek, járdák, parkok száma növekszik Hosszú távú cél: a teljes körűen akadálymentesített intézmények száma növekszik, akadálymentesített közterületek, járdák, parkok száma növekszik
Tevékenységek (a beavatkozás 1. Pályázati lehetőségek keresése tartalma) pontokba 2. Pályázatok beadása 3. Pályázatok megvalósítása szedve Résztvevők és Résztvevők: fogyatékkal élők felelős Felelős: polgármester Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint
Önkormányzati Intézmények, Soltvadkerti Polgármesteri Hivatal Pályázati kiírások függvényében Eredményességi mutató: megvalósított fejlesztések száma Dokumentáltsága: önkormányzatnál Forrása: önkormányzat Fenntarthatósága: a pályázatok elvárt fenntarthatósági szempontok alapján.
91
fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Kockázat: nem kerül kiírásra pályázat, vagy nem nyer a benyújtott pályázat Eszköze: megfelelő pályázat benyújtása pénzügyi és humán
92
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B C D A helyzetelem zés A célkitűzés következtet Az összhangja Az intézkedés éseiben intézkedéss egyéb Intézkedés címe, feltárt el elérni stratégiai sorszáma megnevezés esélyegyenl kívánt cél dokumentu őségi e mokkal probléma megnevezés e I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 10 % feletti Növekszik a az 1 A közfoglalko településün közfoglalkoz Önkormán kön a tatásban ztatásban yzat munkanélk résztvevők részvevők Gazdasági üliség, ezen száma, számának Programja belül is melynek 2011-2014. növelése magas a következtéb évekre tartós en nő az munkanélk érintettek üliek aránya életszínvonal a 2 A roma A roma A roma Soltvadker gyermekek gyermeke gyermekek t Város identitástud indentitástu identitástuda Szociális atának Szolgáltatá data gyenge ta
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
Az intézkedés Az intézkedés megvalósítá sának felelőse határideje
Az intézkedés eredményes ségét mérő indikátor(o k)
I
J
Az intézkedés Az megvalósítá intézkedés sához eredményei szükséges nek erőforrások fenntarthat (humán, ósága pénzügyi, technikai)
Közfoglalk polgármeste 2017. oztatási r 31. célok meghatároz ása, pályázatok benyújtása
dec. Közfoglalk Pénzügyi és Folyamatos oztatásban humán tevékenység résztvevők gel száma biztosítható
Roma gyermekekn ek foglalkozás
dec. Foglalkozás humán okon résztvevő gyermek
Cigány 2017. Nemzetiség 31. i Önkormán
Folyamatos tevékenység gel biztosítható 93
3
erősítése foglalkozás ok szervezésév el A roma kultúra bemutatása rendezvény ek szervezésév el
A többségi társadalom elfogadó hozzáállása nem megfelelő mert nem kellően ismertek a roma hagyomány ok és kultúra
formálódik és erősödik
stervezési ok tartása Koncepció ja
A többségi társadalom elfogadóbbá válik
Soltvadker programok Cigány 2017. t Város szervezés Nemzetiség 31. Szociális i Szolgáltatá Önkormán sfejlesztési yzat Koncepció ja, Együttműk ödési megállapo dás a Cigány Nemzetisé gi Önkormán yzattal
yzat
száma
dec. programok humán on résztvevők száma
Folyamatos tevékenység gel biztosítható
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
Felzárkózta tó programok szervezése HHH gyermekek részére
A HHH gyermek körében az évismétlők száma 50 %-a az évismétlők számának
A HHH tanulók körében az évismétlők száma csökken
A Magyarorsz ági Evangélikus Egyház közoktatási esélyegyenl őségi helyzetelem
Igények felmérése és a foglalkozás ok szervezése
Kossuth 2017. Lajos december Evangélikus 31. Általános Iskola igazgatója
Az Humán évismétlők számában a HHH tanulók aránya
Folyamatos tevékenység gel biztosítható
94
zése és intézkedési terve III. A nők esélyegyenlősége A nők 10 1 %-al fokozottab magasabb a b bevonása munkanélk a üli nők közmunkap száma a rogramokba férfiakéhoz . A képest munkaadók ösztönzése a nők foglalkoztat ására (részmunka idős és távmunka lehetőségek biztosítása). IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Programok Fennáll a szervezése veszélye az az idősek idősek elszigetelőd részére ésének
Egyre több nő vesz részt a közfoglalko ztatási programok ban
Gazdasági Program 2011-2014. évekre
Információ polgármeste 2017. k gyűjtése r 30. és közvetítése, közfoglalko ztatási pályázatokb enyújtása
Minél több idős vegyen részt a programok on
Soltvadkert Város Önkormán yzata Szolgáltatás tervezési Koncepciój a
Igények felmérése a programok témájára vonatkozóa n és a programok szervezése
dec. A Humán, programok pénzügyi ban résztvevő nők száma
Egyesített 2017. Szociális december Intézmény 31. intézményv ezetője
Programok humán száma
Folyamatos tevékenység gel biztosítható
Folyamatos tevékenység gel biztosítható
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 95
1
Közintézm ények Kommunik ációs akadálymen tesítése, közterülete k járdák, parkok akadálymen tesítése
A közintézmé nyek kommuniká ciós akadálymen tesítése nem megoldott, a körterületek , járdák parkok akadálymen tesítése részben megoldott
Intézménye ink teljes körűen akadálymen tesek legyenek, a járdák,park ok akadálymen tesítése
Soltvadkert Város Költségveté si Koncepciój a
Pályázati polgármeste pályázati lehetőségek r kiírások keresése, függvényéb pályázatok en beadása és megvalósítá sa
Teljeskörűe Pénzügyi és A n pályázatok humán akadálymen által elvárt tesített fenntarthat közintézmé ósági nyek szemponto számának k alapján növekedése, akadálymen tesített közterülete k, járdák, parkok számának növekedése
96
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása
- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.
98
A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Lehoczki Ferenc polgármester felel: - Az Ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
99
-
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
100
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 4. Elfogadás módja és dátuma I. A Soltvadkert Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Soltvadkert Város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 127/2013. (XI.27.) számú határozatával elfogadta.
Soltvadkert, 2013. november 27. Lehoczki Ferenc polgármester
101
A Soltvadkert Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Soltvadkert, 2013. november 28. Dr. Lacziné Ritter Andrea Egyesített Szociális Intézmény intézményvezető
Soltvadkert, 2013. november 28. Kádár Péterné Soltvadkerti Óvodák és Bölcsőde intézményvezető
Soltvadkert, 2013. november 28. Udvarhelyi Attila Kossuth Lajos Evangélikus Iskola igazgatója
Soltvadkert, 2013. november 28. Galántai Hilda Városi Művelődési Ház és Könyvtár
intézményvezető
Soltvadkert, 2013. november 28. Dr. Viszkók Zoltán jegyző Soltvadkerti Polgármesteri Hivatal
Soltvadkert, 2013. november 28. Kolompár Gábor Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke 102
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
Dr. Lacziné Ritter Andrea Kádár Péterné Udvarhelyi Attila Dr. Viszkók Zoltán Kolompár Gábor
2
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
